27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/1

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/1

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/2

(1)

2011 áprilisában a Tanács a 405/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: a végleges rendelet) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a jelenleg a 7222 20 21, 7222 20 29, 7222 20 31, 7222 20 39, 7222 20 81 és 7222 20 89 KN-kód alá besorolt, Indiából származó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára. A végleges rendelet elfogadásához vezető vizsgálat megnevezése a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(2)

A végleges intézkedések keretén belül a külön megnevezett exportáló gyártóktól származó behozatalokra 3,3 % és 4,3 % közötti kiegyenlítő értékvámot, a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok esetében 4,0 %-os vámot, míg az összes többi indiai vállalattól származó behozatalra 4,3 %-os maradványvámot vettetek ki.

(3)

A részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet egy indiai exportáló gyártó, a Viraj Profiles Vpl. Ltd (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be. A kérelem a támogatásnak a kérelmező tekintetében történő kivizsgálására korlátozódott. A kérelmező meggyőző bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az intézkedésekhez vezető körülmények a támogatást tekintetve jelentősen megváltoztak, és ezek a változások tartós jellegűek voltak.

(4)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2012. augusztus 9-én kihirdetett értesítéssel (3) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy az alaprendelet 19. cikke alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a támogatásnak a kérelmező tekintetében történő kivizsgálására korlátozódik.

(5)

A támogatással kapcsolatos felülvizsgálati időszak 2011. július 1-jétől2012. június 30-ig tartott (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak).

(6)

A részleges időközi felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az indiai kormányt és az eredeti vizsgálatban az uniós gazdasági ágazatot képviselő Eurofert (Európai Vas- és Acélipari Szövetség, a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat). Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(7)

A felek által az eljárás megindításakor beterjesztett írásbeli és szóbeli észrevételeket a Bizottság tanulmányozta, és adott esetben figyelembe vette.

(8)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek. A Bizottság kérdőívet küldött továbbá az indiai kormánynak is.

(9)

A kérdőívre mind a kérelmezőtől, mind pedig az indiai kormánytól érkezett válasz.

(10)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a támogatás megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. A kérelmező telephelyein ellenőrző látogatásokra került sor.

(11)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálatban meghatározott termékkel, nevezetesen a jelenleg 7222 20 21, 7222 20 29, 7222 20 31, 7222 20 39, 7222 20 81 és 7222 20 89 KN-kód alá besorolt, Indiából származó hidegen alakított vagy hidegen húzott, de tovább nem megmunkált rozsdamentes rúdacéllal, amely nem foglalja magába a legalább 80 mm-es kör keresztmetszetű rúdacélt.

(12)

Az indiai kormány és az érdekelt felek által benyújtott információk, valamint a Bizottság kérdőíveire adott válaszok alapján a következő, az állítások szerint a kérelmező által igénybe vett rendszereket vizsgálták meg:

(13)

Az a) és b) pontban megnevezett rendszerek az 1992. augusztus 7-én hatályba lépett, a külkereskedelemről (fejlesztés és szabályozás) szóló, 1992. évi (1992/22 sz.) törvényen (a továbbiakban: a külkereskedelmi törvény) alapulnak. A külkereskedelmi törvény felhatalmazza az indiai kormányt, hogy értesítéseket adjon közzé az export- és importpolitikával kapcsolatban. Ezek összefoglalása a Külkereskedelemi politika (Foreign Trade Policy) elnevezésű dokumentumokban található, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium ötévente ad ki, és rendszeresen frissít. A felülvizsgálati időszak szempontjából a Külkereskedelemi politika 2009–2014 (a továbbiakban: FTP 09-04) dokumentum releváns. Ezenfelül az indiai kormány az FTP 09-14 dokumentumra irányadó eljárásokat az ún. Eljárási kézikönyv I. kötetében (Handbook of Procedures, Volume I, a továbbiakban: HOP I 09-14) is lefektette, amely kézikönyvet rendszeresen frissítenek.

(14)

A c) pontban megjelölt exporthitelrendszer a banki tevékenység szabályozásáról szóló, 1949. évi törvény 21. és 35A. szakaszán alapul, amelyek értelmében az Indiai Központi Jegybank az exporthitelek tekintetében utasításokat adhat a kereskedelmi bankoknak.

(15)

Az uniós gazdasági ágazat állítása nyomán a Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy a kérelmező:

(16)

A Bizottság végezetül ellenőrizte, hogy az eredeti vizsgálat keretén belül vizsgált alábbi rendszerek:

esetében továbbra is helytálló-e a megállapítás, hogy azokat a kérelmező nem veszi igénybe.

(17)

A vizsgálat feltárta, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszakban igénybe vette a rendszert. Megállapítást nyert azonban az is, hogy az ösztönzés, amelyben részesült, jelentéktelen, 0,02 % mértékű volt. Éppen ezért a Bizottság meglátása szerint ennek a rendszernek az esetében szükségtelen tovább értékelni a kiegyenlíthetőséget.

(18)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszak során EOU-státusszal rendelkezett, és ennek a rendszernek a keretén belül támogatáshoz jutott.

(19)

Ezzel a rendszerrel kapcsolatban a vállalat kérte, hogy a Bizottság térjen el az eredeti vizsgálatkor az EOU révén szerzett előnyök meghatározásához alkalmazott számítási módszertől. A felsorakoztatott érvek szerint az EOU-rendszer által nyújtott bizonyos előnyökre az alaprendelet II. és III. melléklete szerinti engedélyezett vámkedvezmény-programként kell tekinteni, következésképpen pedig ezek nem minősülnek kiegyenlíthetőnek.

(20)

Minthogy azonban megállapítást nyert, hogy – az alkalmazott számítási módszertől függetlenül – a rendszerre vonatkozóan meghatározott támogatási mérték nem haladja meg a 0,22 %-ot, és így a teljes támogatási hozam a de minimis határ alatt marad, a Bizottság úgy döntött, hogy a jelenlegi felülvizsgálat keretén belül nem foglalkozik tovább a szóban forgó kéréssel.

(21)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszak során nem vette igénybe a rendszert.

(22)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszakban igénybe vette a rendszert. Bebizonyosodott azonban az is, hogy az ösztönzés, amelyben részesült, jelentéktelen volt. Éppen ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ennek a rendszernek az esetében szükségtelen tovább értékelni a kiegyenlíthetőséget.

(23)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező a felülvizsgálati időszak során nem vette igénybe a rendszert.

(24)

A kérelmező tekintetében a vizsgálat nem tárt fel olyan egyéb, a felülvizsgálati időszak során a nyersanyagok és az energia beszerzési feltételeihez kapcsolódó előnyt, amely az indiai kormány pénzügyi hozzájárulását foglalná magában, vagyis az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikke (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősülne. A jelenlegi felülvizsgálat szempontjából tehát az uniós gazdasági ágazat (15) preambulumbekezdés c)–e) pontjában szereplő állításait a Bizottság irrelevánsnak tekinti.

(25)

Emlékeztetőül meg kell jegyezni, hogy a kérelmező tekintetében az eredeti vizsgálat során a kiegyenlíthető támogatások összegét – értékarányosan kifejezve – 4,3 %-ban állapították meg.

(26)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak folyamán a kérelmező esetében a kizárólag egyetlen támogatási rendszerből adódó kiegyenlíthető támogatások összege – értékarányosan kifejezve – 0,22 % volt.

(27)

A fentieket figyelembe véve levonható a következtetés, mely szerint a kérelmező exportáló gyártó esetében csökkent a támogatás szintje.

(28)

A vizsgálat arra is kiterjedt, hogy a megváltozott körülmények a vizsgált rendszerek tekintetében tartós jellegűnek tekinthetők-e.

(29)

A fent említetteknek megfelelően, az időközi felülvizsgálat megerősítette a beruházási javak exportösztönzési rendszerével (Export Promotion Capital Goods Scheme) kapcsolatban az eredeti vizsgálat során tett megállapításokat, amelyek szerint az e rendszer keretében nyújtott támogatás mértéke jelentéktelen.

(30)

Ráadásul, míg az eredeti vizsgálatkor a kérelmező legjelentősebb előnye az EOU-rendszerből származott, az időközi felülvizsgálat idején csökkent az e rendszer keretében nyújtott támogatás. Mivel mindez a kérelmező által az érintett termék előállításához használt két fő nyersanyag, a rozsdamentes acélhulladék és a ferronikkel csökkentett vámtarifájával áll összefüggésben, bizonyított a változás tartós jellege.

(31)

A fentiek arra engednek következtetni, hogy a kérelmező a jövőben is de minimis szintet meg nem haladó összegű támogatásban fog részesülni. A Bizottság ezért helyénvalónak tartja a kérelmező tekintetében alkalmazandó kiegyenlítő vámtétel mértékének módosítását annak érdekében, hogy az a támogatás jelenlegi szintjét tükrözze. A kérelmező esetében megállapított vámtétel mértékének ennek alapján 0 %-nak kell lennie.

(32)

A végleges rendelet mellékletében felsorolt exportáló gyártóktól származó érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazandó vámtételeket illetően meg kell jegyezni, hogy a vizsgált rendszerek jelenlegi részletes lebonyolítása és a kiegyenlíthetőségük az előző vizsgálat óta nem változott. Ezért e vállalatok esetében nem indokolt a támogatás és a vám mértékének újbóli kiszámítása. Következésképpen a végleges rendelet mellékletében felsorolt vállalatokra vonatkozó vámtételek nem változnak.

(33)

A „minden más vállalatra” alkalmazott vámtétellel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat során azt a mintába felvett vállalatok tekintetében megállapított legmagasabb egyedi támogatási hozam szintjén határozták meg. Ez a kérelmezőre meghatározott támogatási hozam volt. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi időközi felülvizsgálat következtében a kérelmező esetében módosult a hozam, a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt felül kell vizsgálni, és a következő legmagasabb támogatási hozam szintjén kell meghatározni. Minthogy a következő legmagasabb értéket a mellékletben felsorolt vállalatokra megállapított vámtétel testesíti meg, a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt ezen a szinten, vagyis 4 %-on kell rögzíteni.

(34)

A Bizottság tájékoztatta az indiai kormányt és a többi érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján ajánlást szándékozott tenni a kérelmezőre alkalmazandó vámtétel módosítására.

(35)

A felek által beterjesztett írásbeli és szóbeli észrevételeket a Bizottság tanulmányozta, és adott esetben figyelembe vette.

(36)

A Bizottság minden olyan érdekelt felet meghallgatott, aki ezt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/6

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/8

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket.

(2)

Az említett jegyzék az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárását létrehozó, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) említett egységes eljárásnak megfelelően módosítható.

(3)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy pedig kérelem alapján történhet.

(4)

2012. február 3-án kérelem érkezett a Bizottsághoz annak engedélyezése iránt, hogy a rozmaringkivonatok (E 392) alkalmazhatók legyenek antioxidánsként az előkészített húsokban, az alacsony zsírtartalmú, nem hőkezelt és hőkezelt feldolgozott húsokban, valamint alacsony zsírtartalmú feldolgozott halakban és halászati termékekben, beleértve a kagylóféléket és a rákféléket; a Bizottság a kérelmet hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(5)

Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek az oxidáció okozta romlástól – mint pl. a zsírok avasodása és a színváltozások – védik az élelmiszert. A feldolgozott húsokban, valamint a feldolgozott halakban és halászati termékekben – beleértve a kagylóféléket és a rákféléket – található rozmaringkivonatok (E392) jelenleg engedélyezett maximális felhasználási szintjei az egyes élelmiszer-kategóriák zsírtartalma alapján vannak meghatározva (a szárazkolbászok és a szárított húsok kivételével). Az egyes élelmiszer-kategóriák zsírtartalma alapján meghatározott rozmaringkivonatok (E392) engedélyezett maximális felhasználási szintje nem biztosítja az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek megfelelő védelmét, mivel ebből az antioxidánsból bizonyos kritikus minimális adag szükséges az elvárt hatás eléréséhez. Jelenleg a rozmaringkivonatokat (E392) a magasabb zsírtartalmú termékekben lehet hatékony adagban használni. Az alacsony zsírtartalmú termékeknél is felléphet azonban nagy mértékű oxidáció a telítetlen zsírsavak magas koncentrációjának köszönhetően. Ezért indokolt a rozmaringkivonatok (E392) maximális felhasználási szintjét 15 mg/kg értékben meghatározni a 10 %-nál nem magasabb zsírtartalmú termékek esetében, valamint megtartani a zsírtartalom alapján kifejezett 150 mg/kg engedélyezett maximális szintet a 10 %-nál magasabb zsírtartalmú termékek esetében.

(6)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2008-ban értékelte a rozmaringkivonatok (E392) élelmiszer-adalékanyagként való használatának biztonságát (3), és megállapította, hogy a javasolt használatok és felhasználási szintek kapcsán nem merülnek fel a biztonsággal kapcsolatos aggályok. Egy hagyományos, étrendet alapul vevő expozíciós becslésben a Hatóság azt feltételezte, hogy a rozmaringkivonatok felhasználása az egyes élelmiszer-kategóriák minden javasolt élelmiszerében a maximális felhasználási szinten történne (azaz 150 mg/kg a feldolgozott húsok, baromfik, illetve halak és tengeri eredetű termékek esetében). Ez a feltételezés a 10 %-nál nem magasabb zsírtartalmú, nem hőkezelt és hőkezelt feldolgozott húsokra és a feldolgozott halakra és halászati termékekre – beleértve a kagylóféléket és a rákféléket – is vonatkozott.

(7)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottság kikérheti a Hatóság véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó frissítések valószínűsíthetően nem gyakorolnak hatást az emberi egészségre. A Hatóságnak a fentebb említett, 2008. évi szakvéleményére való tekintettel a 10 %-nál nem magasabb zsírtartalmú, nem hőkezelt és hőkezelt feldolgozott húsok és a feldolgozott halak és halászati termékek – beleértve a kagylóféléket és a rákféléket – esetében a rozmaringkivonatok (E392) maximális felhasználási szintjének 15 mg/kg szinten történő meghatározása a jegyzék olyan frissítésének minősül, amely valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre, ezért nem szükséges a Hatóság szakvéleményét kérni.

(8)

A fentiek alapján az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/11

(1)

A 231/2012/EU bizottsági rendelet (3) meghatározza az 1333/2008/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációit.

(2)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárással összhangban lehetőség van a szóban forgó specifikációk naprakésszé tételére, vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy kérelem benyújtása esetén.

(3)

2011. november 29-én kérelem érkezett e specifikációk bizonyos poliolok tekintetében történő módosítására, amit ezt követően a tagállam számára hozzáférhetővé tettek.

(4)

A 231/2012/EU rendelet meghatározza a mannitra (E 421(i)) és az erjesztéssel gyártott mannitra (E 421(ii)) vonatkozó specifikációkat. A nagyobb fokú egyértelműség és összhang érdekében a jelenleg engedélyezett „Mannit (E 421(i))” élelmiszer-adalékanyagot „Hidrogénezéssel előállított mannit”-ra kell átnevezni, és meghatározását ennek megfelelően meg kell változtatni. A szóban forgó élelmiszer-adalékanyag specifikációját ezért módosítani kell.

(5)

Az izomalt (E 953) gyártása két szakaszból álló eljárással történik, amelynek során a cukrot először izomaltulózzá alakítják, majd hidrogénezik. A kristályos formát az ezt követő szárítási folyamattal nyerik. Kérelem érkezett az izomalt egy másik formájának, az izomalt vizes oldatának a 231/2012/EU rendeletben meghatározott specifikációk közé történő felvételére vonatkozóan. Az izomalt javasolt formája megfelel e specifikációknak, és kereskedelmi használatra hozzáférhető. Költség- és időhatékony megoldást jelent az ipar számára, ezért érdeklődésre lehet számítani például az édességgyártók részéről. Következésképpen módosítani kell az izomaltra (E 953) vonatkozóan a specifikációkban található leírást.

(6)

A 231/2012/EU rendelettel meghatározott specifikációk alapján a poliolokkal szemben támasztott tisztasági kritériumok egyike a demineralizáció mértéke vagy a kloridok, szulfátok és/vagy a szulfáthamu formájában jelen lévő maradék ásványok mennyisége. Ugyanezeket a poliolokat felhasználják gyógyszeripari termékek segédanyagaiként is, és az Európai Gyógyszerkönyv elfogadta a vezetőképességet mint a demineralizáció mértékének poliolokban történő megfigyelésére alkalmas módszert. Ezzel a korábbi három lépésből álló mérés (kloridok, szulfátok és/vagy szulfáthamu mennyiségének megállapítása) helyébe egyetlen, egyszerűbben kivitelezhető, költséghatékony és környezetbarát mérés lépett. Ennek megfelelően módosítani kell a szorbit (E 420 (i)), a szorbitszirup (E 420 (ii)), a mannit (E 421 (i)), az erjesztéssel gyártott mannit (E 421 (ii)), az izomalt (E 953), a maltit (E 965 (i)), a maltitszirup (E 965 (ii)), a xilit (E 967) és az eritrit (E 968) élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó specifikációkat oly módon, hogy törölni kell a kloridokra, a szulfátokra és a szulfáthamura vonatkozó kritériumokat és egyetlen kritériummal, a vezetőképességgel kell helyettesíteni őket.

(7)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottságnak ki kell kérnie a Hatóság véleményét az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó frissítések valószínűsíthetően nem gyakorolnak hatást az emberi egészségre. Mivel a naprakésszé tétel jelen esetben nincs hatással az emberi egészségre, nem szükséges kikérni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét.

(8)

A 231/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/17

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmány-adalékanyagok felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

Az ammónium-klorid takarmány-adalékanyagként való használatát macskák és kutyák esetében időbeli korlátozás nélkül engedélyezte a 70/524/EGK irányelv, a kedvtelésből tartott, macskáktól és kutyáktól eltérő állatok esetében pedig időbeli korlátozás mellett engedélyezte 86/525/EGK bizottsági irányelv (3). Az említett adalékanyagot ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének a rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett (2) bekezdése szerint kérelmet nyújtottak be az ammónium-klorid macskák és kutyák takarmány-adalékanyagaként történő újraértékelésére vonatkozóan, valamint az említett rendelet 7. cikkének megfelelően a szóban forgó adalékanyag kérődzők esetében történő új felhasználása iránt, kérelmezve, hogy az adalékanyagot a „technológiai adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. május 24-i véleményében (4) megállapította, hogy az ammónium-klorid a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással az állati vagy emberi egészségre, illetve a környezetre. A vélemény elismerte, hogy az ammónium-klorid hatékony vizeletsavasító szer, és ha kérődzők, macskák és kutyák takarmányának kiegészítésére használják, csökkenti a vizelet pH-értékét. A Hatóság szerint nem szükséges a forgalomba hozatalt követő nyomon követésre vonatkozó különleges feltételeket előírni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

Az ammónium-klorid értékelése azt mutatja, hogy teljesülnek az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyag használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az engedélyezési feltételek azonnali módosítását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/20

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/22

(1)

A 2013/34/KKBP határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB) az Európai Unióról szóló szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazta arra, hogy meghozza az EUTM Mali politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve egy uniós misszió parancsnokának kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)

A 2013/34/KKBP határozat 2. cikkével a Tanács François LECOINTRE dandártábornokot nevezte ki az EUTM Mali parancsnokának.

(3)

2013. június 19-én Franciaország javaslatában François LECOINTRE dandártábornok utódjaként Bruno GUIBERT dandártábornokot jelölte az EUTM Mali uniós misszió új parancsnokának.

(4)

2013. június 28-án az Európai Unió Katonai Bizottsága a PBB-nek azt javasolja, hogy hagyja jóvá Bruno GUIBERT dandártábornoknak az EUTM Mali uniós misszió parancsnokává történő kinevezését.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikke értelmében Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/23

(1)

A 2012/389/KKBP határozat értelmében, a Szerződés 38. cikkének megfelelően a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) felhatalmazást kapott, hogy meghozza az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP NESTOR) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot.

(2)

A PPB 2012. július 16-án elfogadta az EUCAP NESTOR/1/2012 határozatot (2), amelyben 2012. július 17-étől Jacques LAUNAY-t nevezte ki az EUCAP NESTOR misszió vezetőjévé.

(3)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2013. július 12-én azt javasolta, hogy Jacques LAUNAY utódjául Etienne DE MONTAIGNE DE PONCINS-t nevezzék ki az EUCAP NESTOR vezetőjévé a 2013. július 16-tól2014. július 15-ig terjedő időszakra.

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/24

(1)

A 2012/392/KKBP határozat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikkével összhangban felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az Európai Unió nigeri KBVP-missziójának (EUCAP Sahel Niger) politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása céljából meghozza a megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)

A PBB 2012. július 17-én elfogadta az EUCAP SAHEL Niger/1/2012 határozatot (2), amelyben Francisco ESPINOSA NAVAS ezredest nevezte ki az EUCAP SAHEL Niger misszióvezetőjévé a 2012. július 17. és 2013. július 16. közötti időszakra.

(3)

A Tanács 2013. július 9-én elfogadta a 2013/368/KKBP határozatot (3), amelyben 2013. október 31-ig meghosszabbította az EUCAP SAHEL Niger misszió pénzügyi referenciaösszegével fedezett időszakot.

(4)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2013. július 12-én azt javasolta, hogy a 2013. július 17. és 2013. október 31. közötti időszakra hosszabbítsák meg Francisco ESPINOSA NAVAS ezredesnek az EUCAP SAHEL Niger misszióvezetőjeként betöltött megbízatását,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/25

(1)

A Bizottságnál 2005. november 14-én iktatott panaszában a Den Nya Välfärden alapítány arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Åre önkormányzat földterületet adott el a Konsum Jämtland ekonomisk förening társaságnak (a továbbiakban: Konsum). Az alapítvány véleménye szerint az ügylet során a társaság jogellenes állami támogatáshoz (a továbbiakban: a megtámadott értékesítési ügylet) jutott.

(2)

2006. január 3-án kelt levelében a Bizottság felszólította a svéd hatóságokat, hogy szolgáltassanak további információkat. A svéd hatóságok ennek a kérésnek 2006. március 2-án és 2006. március 28-án kelt levelükben eleget tettek.

(3)

2006. január 3-án kelt levelében a Bizottság felszólította a panaszost is, hogy szolgáljon további információkkal. A panaszos ennek a kérésnek 2006. február 1-jén kelt levelében eleget tett.

(4)

A Bizottság 2006. július 19-én kelt levelében tájékoztatta Svédországot, hogy a megtámadott értékesítési ügylet vonatkozásában az EK-Szerződés 88. cikke alapján eljárás megindításáról határozott (2).

(5)

A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket a szóban forgó állami támogatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(6)

A svéd hatóságok 2006. szeptember 27-i levelükben ismertették álláspontjukat. Az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel a Bizottsághoz.

(7)

2007. január 24-én kelt levelében a Bizottság további információkat kért a svéd hatóságoktól. A svéd hatóságok ennek a kérésnek 2007. február 21-én kelt levelükben eleget tettek.

(8)

2008. január 30-án a Bizottság végleges határozatot (4) (a továbbiakban: határozat) fogadott el, melyben arra a következtetésre jutott, hogy a megtámadott értékesítési ügylet az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében (5) meghatározott támogatásnak minősül.

(9)

A határozatot a Konsum fellebbezéssel megtámadta. A Törvényszék a T-244/08. sz. ügyben 2011. december 13-án hozott ítéletében a határozatot megsemmisítette, ezért a Bizottságnak a támogatást újra meg kellett vizsgálnia, és új határozatot kell hoznia a megtámadott értékesítési ügyletről.

(10)

A Bizottság 2012. március 22-án kelt levelében kiegészítő információkat kért a svéd hatóságoktól, amelyeket azok 2012. április 23-án kelt levelükben eljuttattak a Bizottsághoz.

(11)

Miután a svéd hatóságok 2012 áprilisában megadták a kért információkat, a Den Nya Välfärden alapítvány 2012. május 21-én kelt levelében ismertette álláspontját.

(12)

2012. május 15-én kelt levelében a Lidl Sverige KB (a továbbiakban: Lidl) a Den Nya Välfärden álláspontját kiegészítő információkat juttatott el a Bizottsághoz. Emellett a Den Nya Välfärden alapítvány további információkkal szolgált egy, a Bizottsággal 2012. június 25-én tartott találkozón.

(13)

A Bizottság 2012. december 5-én kelt levelében további részleteket kért a svéd hatóságoktól, amelyeket azok 2013. január 23-án kelt levelükben eljuttattak a Bizottsághoz.

(14)

Åre (a továbbiakban: a település önkormányzata) a svédországi Jämtland megyében található, mintegy 10 100 lakosú település.

(15)

A Konsum szövetkezet, amely az állítások szerint haszonélvezője volt a vitatott értékesítési ügyletnek, fogyasztási cikkeket (többek között élelmiszert és háztartási cikkeket) forgalmaz Jämtland megye teljes területén. 2006. január 1-jén a Konsum egyesült a Konsum Nord ekonomisk förening társasággal. Mindkét társaság együttműködik a svéd szövetkezeteket tömörítő Kooperativa förbundet szövetséggel. A Kooperativa förbundet szövetség a többek között norvég kiskereskedelmi cégeket tulajdonló KF-csoport anyavállalata.

(16)

Az Åre Centrum AB (a továbbiakban: Åre Centrum) egy, a helyi önkormányzattól függetlenül működő, magánkézben lévő ingatlankezelő cég. A megtámadott értékesítési ügylet létrejöttekor az Åre Centrum a Skistar AB és más årei társaságok tulajdonában volt. 2007 óta az Åre Centrum a magánkézben lévő DIÖS Fastigheter AB részét képezi.

(17)

A panaszos – a Den Nya Välfärden – svéd alapítvány, melyet lényegében a Svenskt näringsliv (svéd vállalkozók szövetsége) finanszíroz. Feladatai közé tartozik többek között a svéd vállalkozások érdekeinek védelme, mégpedig azáltal, hogy felügyeli, megvalósul-e a szabad verseny Svédországban. A megtámadott értékesítési ügyletre vonatkozó panasza esetében egyik tagja, a Lidl nevében jár el.

(18)

A 2003-ban a svéd piacon megjelenő Lidl volt az első külföldi vállalkozás az élelmiszerágazatban, és közvetlen versenytársává vált a Konsumnak az élelmiszert és háztartási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi ágazatban.

(19)

A panasz szerint Åre település önkormányzata 2005. október 5-én földterületet adott el a Konsumnak, a panaszos szerint a piaci érték alatti áron.

(20)

Az értékesítés egy nagyobb ingatlanügylet részét képezte, mely több különböző földterületet és több különböző vevőt érintett. Az ügyletekkel az önkormányzat a 2005. június 21-én elfogadott általános rendezési tervét szándékozta végrehajtani. A rendezési terv egyik célja olyan településfejlesztési munkák kivitelezése volt, amelyek révén gépkocsimentes övezetett hozhattak létre Åre főtere körül (a továbbiakban: Åre főtere). Åre főterének a rendezési tervvel összhangban történő modernizálásával az Åre Centrumot bízták meg.

(21)

E rendezési terv keretében 2005 októberében a következő földterület-értékesítési ügyletekre került sor:

(22)

Az eredeti elgondolás szerint a megtámadott értékesítési ügyletben eladott földterület árát a település önkormányzatának 2005. augusztus 24-i ülésén 1 svéd koronában szándékozták megállapítani. Egy telefonbeszélgetésben azonban – melyet 2005. augusztus 23-án elektronikus levél követett – a Lidl 6,6 millió svéd koronát (megközelítőleg 710 602 euró) kínált ugyanazért a földterületért, így a település önkormányzata és a Konsum az eladási árat újratárgyalta, és 1 svéd koronáról 1 millió svéd koronára (megközelítőleg 107 000 euró) emelte. Az egymillió svéd koronás árat azonban visszavonták, miután két önkormányzati képviselő a határozatot a megyei közigazgatási bíróság előtt megtámadta.

(23)

Végül a település önkormányzata 2005. október 5-i ülésén 2 millió svéd koronás árat hagyott jóvá a megtámadott értékesítési ügyletre. Ugyanazon a napon aláírták a Konsum és a település önkormányzata között megkötött végleges szerződést.

(24)

A panaszos szerint a megtámadott értékesítési ügyletet nem előzte meg hivatalos tendereljárás, és független értékbecslést sem végeztettek. Véleménye szerint a megtámadott értékesítési ügylet sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdését. E tekintetben a panaszos különösen azt emeli ki, hogy a Lidl ajánlata hitelt érdemlő, kötelező erejű és a Konsum által benyújtott és a település önkormányzata által elfogadott ajánlathoz fogható volt. A panaszos szerint a település önkormányzata a földterületet a piaci értéke alatt értékesítette azáltal, hogy nem fogadta el a Lidl ajánlatát. Véleménye szerint a támogatás összege 4,6 millió svéd koronát (megközelítőleg 495 268 euró) tesz ki, amely a Lidl árajánlata és az értékesítési ár különbsége.

(25)

Az érdekelt felektől a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(26)

2012. május 21-én kelt levelében a panaszos rámutatott, hogy míg az Åre Centrumtól vásárolt földterület esetében a Konsum 861 svéd korona/m2 (megközelítőleg 92 euró) árat fizetett, addig a település önkormányzatától vásárolt földterület estében 312 svéd korona/m2 (megközelítőleg 34 euró) árat fizettek. A panaszos szerint ez további bizonyítéka annak, hogy a megtámadott értékesítési ügyletet piaci érték alatti áron bonyolították, és hogy a földterületet a magánszektorban magasabb áron értékesítették volna.

(27)

A svéd hatóságok álláspontja szerint a Konsum részére történő értékesítés egy piaci ügyletlánc része volt csakúgy, mint többek között az is, hogy a Konsum Åre település egy másik pontján (a főtéren) eladott egy földterületet, amelyet az önkormányzat bizonyos településfejlesztési célokra kívánt felhasználni.

(28)

A földterület eladása révén a Konsum tevékenységét Åre főteréről a település egy másik pontjára helyezte át, így téve lehetővé az önkormányzat számára, hogy meg tudja valósítani az általános rendezési tervben foglalt célt, gépkocsimentes övezet létrehozását a főtér körül. Ha a település önkormányzata a Lidl ajánlatát fogadta volna el, nem tudta volna megvalósítani az általános rendezési tervben foglalt célt, hiszen a Konsum továbbra is az Åre főterén található helyiségeit használta volna. Ezért a Lidl ajánlatát nem lehetett a Konsum ajánlatához foghatónak tekinteni. Ezenkívül a svéd hatóságok a Lidl ajánlatát nem tekintették komoly vagy kötelező érvényű ajánlatnak, mert későn és kidolgozatlanul lett benyújtva.

(29)

Valamennyi körülményt figyelembe véve a svéd hatóságok szerint a megtámadott értékesítési ügyletet piaci értéken kötötték. Ezen álláspontjuk alátámasztására a svéd hatóságok két szakértői véleményt nyújtottak be: az Ernst & Young Real Estate 2003. májusi, valamint a PWC utólagos, 2012. áprilisi értékbecslését, mely utóbbi a földterület 2005. októberi, az értékesítés idején érvényes értékét becsülte fel.

(30)

Az Ernst & Young 2003 májusában becsülte fel a földterület értékét. A becslés olyan pénzforgalom-elemzésen alapul, amely figyelembe vesz olyan különböző paramétereket, mint a földterület tervezett hasznosítása, a piac várható alakulása a környéken, valamint az üzemeltetési és fenntartási költségek összege hasonló ingatlanok esetében. A piaci érték megállapításakor a szakértői vélemény hivatkozik bizonyos földterületekre, és ezek becsült értékét is megadja. Ezek közül az egyik (Åre prästbord 1:76) határos azzal a földterülettel, amelyet a Konsum a település önkormányzatától megvásárolt (Åre Prästbord 1:30, 1:68 and 1:69). A közvetlenül határos földterület értékét a szakértői vélemény mintegy 1 000 svéd korona/m2 bruttóterületben (megközelítőleg 110 euró) adja meg.

(31)

A svéd hatóságok szerint az Ernst & Young szakértői véleményében hivatkozott földterülettel határos telek megfeleltethető annak a földterületnek, amelyet a település önkormányzata 2005-ben eladott a Konsumnak. A megtámadott értékesítési ügylet esetében a becsült árnak végső soron meg kell felelnie a végső értékesítési árnak, vagyis 1 200 svéd korona/m2 bruttó-alapterületnek (megközelítőleg 129 euró).

(32)

Erre támaszkodva a svéd hatóságok hangsúlyozzák, hogy a település önkormányzata az eladási ár meghatározásakor a bruttó-alapterület négyzetméterenkénti értékét vette figyelembe. Ezt az indokolta, hogy a felek kereskedelmi célú létesítményeket terveztek létrehozni a földterületen. Éppen ezért a svéd hatóságok álláspontja szerint nem szabad figyelembe venni a panaszos által kiszámított árakat, melyeket annak bizonyítására nyújtott be, hogy a megtámadott értékesítési ügyletet piaci érték alatt kötötték (lásd 26. pont), mert ezek az árak a teljes terület négyzetméterenkénti árán alapulnak.

(33)

A svéd hatóságok szerint figyelembe vették az Ernst & Young szakértői véleménye és az ügylet tényleges megkötése között eltelt időt (2,5 év), még ha Åre településen nagyon kicsi volt is vagy alig létezett az újonnan épített kiskereskedelmi üzleti helyiségek piaca. Ennek alátámasztására a svéd hatóságok egy fogyasztói árindexre hivatkoztak, mivel az adott környékre és időpontra nem állt rendelkezésre hivatalos statisztika az ingatlanárakról. A svéd hatóságok véleménye szerint az Ernst & Young által becsült érték mindenképpen megfelel a végső eladási árnak.

(34)

Ezen túlmenően a Bizottság 2012. március 22-i információkérésére válaszul a svéd hatóságok benyújtottak egy új, utólagos szakértői értékbecslést is, melyet 2012 áprilisában készített a PWC. A PWC szakértői véleményében arra a következtetésre jut, hogy a kérdéses földterület (9) piaci értéke az értékesítés időpontjában (2005. október) 1,65 és 2,474 millió svéd korona (megközelítőleg 177 000 és 265 000 euró) között volt. A szakértői vélemény az értéket a környékbeli megfeleltethető földterületekkel kapcsolatos ügyletek elemzése alapján határozta meg.

(35)

Emellett a svéd hatóságok a jämtlandi közigazgatási bíróság 2006. május 24-i ítéletére is hivatkoztak, amely megerősítette annak az önkormányzati határozatnak a jogszerűségét, amely a földterület 2 millió svéd koronáért való értékesítését a Konsum számára jóváhagyta. A közigazgatási bíróság úgy találta, hogy a határozat jogszerű volt, és a következő okok miatt nem volt olyan körülmény, amely a Konsumot jogtalan előnyhöz juttatta volna:

(36)

A panaszos azon állítására, hogy az ingatlanügyletekre nem került sor, és hogy a Konsum a jelek szerint továbbra is tulajdonosa az Åre Mörviken 2:91 jelzésű földterületnek, a svéd hatóságok azt emelték ki, hogy az ügyleteket valamennyi érintett ingatlanra kiterjedő rendezés követte. Az ügyletek lezárása után a különböző ingatlanok neve megváltozott az ingatlannyilvántartásban. E tekintetben a svéd hatóságok rámutatnak, hogy a település önkormányzata és az Åre Centrum AB által a Konsumnak eladott ingatlanok, Åre Prästbord 1:30, 1:68, 1:76, valamint az 1:69 egy részének neve Mörviken 2:91-re változott.

(37)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(38)

Az állandó ítélkezési gyakorlat (10) szerint gazdasági tevékenységet folytató cég vagy magánszemély részére a hatóságok által történő föld- vagy épületértékesítés többek között akkor mutat állami támogatási elemeket, ha nem piaci értéken történik, vagyis nem olyan áron, amelyet valamely magánbefektető szokásos versenyfeltételek alapján eljárva meghatározhatna.

(39)

A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy a földterület-értékesítési ügyleteket alapvetően a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: földterület-értékesítési közlemény) (11) alapján kell megítélni. A közlemény útmutatást nyújt a tagállamok számára a tekintetben, hogyan tudják biztosítani a hatósági földterületek és épületek állami támogatás nélkül történő értékesítését.

(40)

A közlemény két módszerét ismerteti annak, hogyan zárhatók ki az állami támogatási elemek az ilyen ügyletek során. Az első a megfelelően közzétett, nyílt és feltételmentes, árveréshez hasonlítható pályázati eljárást követő földterület- és épületértékesítés, amely során a legjobb vagy az egyetlen ajánlatot fogadják el. A második előzetes értékbecslés végeztetése független értékbecslésre jogosult szakértővel. A két módszer célja annak biztosítása, hogy a hatóságok a földterületet a piaci értéket maximálisan megközelítő áron adják el, és így az ár összhangban legyen a piacgazdasági befektető elvével, ezzel zárva ki azt, hogy a földterület értékesítése során a vevő gazdasági előnyhöz jusson. Mindazonáltal nem kizárt más értékbecslési módszerek alkalmazása sem ilyen esetekben, ha azok alkalmazása garantálja, hogy a vevő által ténylegesen fizetett összeg a földterület piaci értékét maximálisan megközelítse (12).

(41)

A szóban forgó ügyben sem nyílt és feltételmentes pályázati eljárásra, sem független értékbecslésre jogosult szakértővel végeztetett előzetes értékbecslésre nem került sor a megtámadott értékesítési ügylet előkészítéseként, így a földterület-értékesítési közlemény nem alkalmazható közvetlenül. A telek piaci értékét tehát más rendelkezésre álló információból kell levezetni.

(42)

Az egy versenytárs által egyidejűleg benyújtott konkrét ajánlat általában jobban jelzi egy földterület értékét, mint a független értékbecslésre jogosult szakértő által készített szakvélemény, hiszen azt mutatja, mennyit hajlandó fizetni a piac a földterületért az értékesítés időpontjában. Ahhoz, hogy egy ajánlat megbízhatóan tükrözze egy földterület piaci értékét, hitelt érdemlőnek, kötelező erejűnek és az elfogadott ajánlathoz foghatónak kell lennie, figyelembe véve a szóban forgó ügylet sajátos körülményeit.

(43)

A Bizottság itt jegyzi meg, hogy a svéd hatóságok megkérdőjelezték a Lidl ajánlatának hitelét és kötelező erejét. A svéd hatóságok azt hangsúlyozták, hogy a Lidl ajánlata elektronikus levélben érkezett az azt megelőző napon, hogy az önkormányzat határozatot hozott a megtámadott értékesítési ügylet megkötéséről, és hogy az ajánlat nem volt megfelelően kidolgozva.

(44)

A Bizottság véleménye szerint a Lidl ajánlatának hitele az adott körülmények között kétségbe vonható, illetve még ha hitelt érdemlő lett is volna, akkor sem volt teljességgel a Konsum ajánlatához fogható. Ennek az az oka, hogy a Lidl és a Konsum az érintett földterület vonatkozásában nem volt egymáshoz fogható helyzetben. Ami a Konsumot illeti, a megtámadott értékesítési ügylet egy több ingatlanügyletből álló sorozat része volt, melynek célja a település fent említett rendezési tervének megvalósítása, azaz egy gépkocsimentes övezet létrehozása volt Åre főtere körül.

(45)

E tekintetben az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy annak megítélésekor, hogy egy hatóság cégek számára történő föld- vagy épületértékesítése az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatási elemeket mutat-e, az ügylet körülményeit is figyelembe kell venni (13).

(46)

Míg a Lidl kizárólag a vitatott földterület megszerzésében volt érdekelt, a Konsum a svéd hatóságok szerint nem költözött volna el Åre főteréről, ha nem tudta volna megvásárolni az Åre Prästbordban lévő két határos telket. A megtámadott értékesítési ügylet csak egy volt több egymással összefüggő földterület-értékesítési ügylet közül, melyeknek egy közös célja volt a környék önkormányzati településfejlesztési tervében, mégpedig az årei főtér körüli gépkocsimentes övezet kialakításához szükséges ingatlanátrendezés. A Konsum és a település önkormányzata között létrejött megállapodással ellentétben a Lidl ajánlata semmilyen utalást vagy konkrét információt nem tartalmazott a rendezési terv vonatkozásában. A Lidl ajánlatának elfogadása azzal a veszéllyel járt volna, hogy nem valósul meg a rendezési tervben lefektetett cél. Ez a település önkormányzatának szempontjából azt jelentette, hogy a két ajánlatot nem lehetett egyenértékűnek tekinteni.

(47)

A megtámadott értékesítési ügylet körülményeit tekintve a Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a Lidl ajánlata nem tekinthető a lehető legjobb rendelkezésre álló mutatónak a vitatott földterület piaci értékének megállapításához.

(48)

A svéd hatóságok állítása szerint a megtámadott értékesítési ügylet idejéből nem áll rendelkezésre hivatalos jelentés az årei ingatlanárak alakulásáról, mert nincs ingatlanpiaca az ilyen típusú ügyleteknek. Ezt helyettesítendő, a svéd hatóságok egy szomszédos terület értékbecslését tartalmazó szakértői véleményt nyújtottak be, melyet az Ernst & Young készített 2003 májusában. Bár a szakértői véleményt független szakértő készítette általánosan elfogadott értékelési standardok alapján, a becslésre majdnem két és fél évvel a megtámadott értékesítési ügylet megkötése előtt került sor. Emiatt nem zárható ki, hogy a földterület értéke az eltelt időszakban jelentősen megváltozott.

(49)

A Bizottság kérésére a svéd hatóságok egy további szakértői véleményt is benyújtottak a szóban forgó földterület piaci értékéről. Ebben az új, utólagos szakértői véleményben, melyet a PWC készített 2012-ben, a földterület piaci értékét a megtámadott értékesítési ügylet időpontjára, vagyis 2005 októberére határozzák meg. A szakértői vélemény megerősíti a svéd hatóságok azon állítását, hogy a megtámadott értékesítési ügylet időpontjában gyakorlatilag nem került sor olyan hasonló jellegű ügyletre a környéken, amelyből le lehetne vezetni a vitatott földterület piaci értékét. A földterület piaci értékének meghatározásához a szakértői vélemény a település környékbeli megfeleltethető földterületeit érintő ügyleteket elemezte. A szakértői vélemény arra a következtetésre jut, hogy a vitatott földterület piaci értéke 2005 októberében 1,65 és 2,475 millió svéd korona között volt.

(50)

Mivel a szakértői véleményt független szakértő készítette általánosan elfogadott értékelési standardok, konkrétan az összehasonlító módszer (vagyis hasonló ingatlanokat érintő ügyletek elemzése) alapján, a Bizottság véleménye szerint ez az érték tekinthető a lehető legjobb rendelkezésre álló mutatónak annak megállapításához, hogy a vitatott földterület a megtámadott értékesítési ügylet napján milyen piaci értéket képviselt. Az értékbecslést alapul véve az az ár – 2 millió svéd korona –, amelyet a Konsum a település önkormányzatának a földterületért fizetett, a 2005. októberi piaci értéknek tekinthető intervallumon belül van.

(51)

Végül a Bizottság azt a tényt is figyelembe veszi, hogy a felek a szóban forgó földterület árának megállapításakor a bruttóterület négyzetméterenkénti árát vették alapul. Ezt tekintve az Ernst & Young szakértői véleményében megadott 1 000 svéd korona/m2 bruttó-alapterület megfeleltethető annak az 1 200 svéd korona/m2 bruttó-alapterületnek, amelyet a megtámadott értékesítési ügyletben állapítottak meg.

(52)

A fent ismertetettek fényében a Bizottság tehát azon a véleményen van, hogy a település önkormányzata a Produkthuset közelében lévő Åre Prästbord 1:30, 1:68 és 1:69 jelzésű ingatlanokat 2005. október 5-én 2 millió svéd korona áron piaci értéken adta el a Konsumnak, így az ügylet nem tekinthető az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak,

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/30

(1)

A 2009/470/EK határozat megállapítja az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásra irányadó eljárásokat.

(2)

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programokra vonatkozó közösségi szempontok megállapításáról szóló, 2008. április 25-i 2008/341/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy annak érdekében, hogy a programok a 2009/470/EK határozat 27. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós pénzügyi intézkedés értelmében elfogadásra kerüljenek, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott, a határozat mellékletében felsorolt állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programoknak legalább a 2008/341/EK határozat mellékletében rögzített szempontoknak meg kell felelniük.

(3)

A tagállamok által 2013-ra benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2012. november 30-i 2012/761/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) jóváhagy egyes nemzeti programokat, és a tagállamok által benyújtott minden egyes programra vonatkozóan meghatározza az uniós pénzügyi hozzájárulás mértékét és maximális összegét.

(4)

A 2013/76/EU végrehajtási határozattal (4) a közelmúltban módosított, egyes tagállamok éves BSE-ellenőrzési programjaik felülvizsgálatára történő felhatalmazásáról szóló, 2009. szeptember 28-i 2009/719/EK bizottsági határozat (5) értelmében egyes tagállamok megszakíthatják az egészségesen levágott szarvasmarhafélék vizsgálatát. Ez jelentősen ki fog hatni a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) figyelemmel kísérésére, valamint a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) és a surlókór felszámolására irányuló, a 2013. évre jóváhagyott programjaik keretében elvégzendő vizsgálatok számára, és ezáltal jelentősen kevesebb finanszírozásra van szükség e téren.

(5)

Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság a 2009/719/EK határozat módosításával összefüggésben a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) figyelemmel kísérésére, valamint a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) és a surlókór felszámolására irányuló módosított programot nyújtott be a Bizottsághoz jóváhagyásra.

(6)

Ezenkívül Magyarország a kéknyelv-betegség felszámolására és figyelemmel kísérésére irányuló módosított programot nyújtott be, amely módosítja az entomológiai megfigyelés végrehajtásával összefüggő tevékenységeit.

(7)

Miután Spanyolország egyes területein kimutatták a kéknyelvbetegség-vírus 1-es szerotípusát, Spanyolország a kéknyelv-betegség felszámolására és figyelemmel kísérésére irányuló módosított programot nyújtott be, hogy az érintett területeken a betegség elleni védekezés és a betegség elterjedésének megelőzése érdekében kötelezővé tegye a vakcinázást.

(8)

Görögország a területén felfedezett veszettségi eseteket követően a veszettség felszámolására irányuló módosított programot nyújtott be, hogy meghatározza azokat a területeket, ahol szájon át történő vakcinázást kell alkalmazni.

(9)

A Belarusszal a veszettséggel kapcsolatos együttműködésről folytatott kétoldalú tárgyalások közelmúltbeli lezárását követően Lengyelország a veszettség felszámolására, az ellene való védekezésre és figyelemmel kísérésére irányuló módosított programot nyújtott be, hogy a szóban forgó harmadik ország egyes szomszédos területein alkalmazzák a szájon át történő vakcinázást és ezáltal kivédje, hogy a vadon élő fertőzött állatok a veszettséget a közös határokon keresztül behurcolhassák az Unióba.

(10)

A Bizottság mind állat-egészségügyi, mind pénzügyi szempontból megvizsgálta az említett módosított programokat. Megállapította, hogy a programok megfelelnek a vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak, különös tekintettel a 2008/341/EK határozatban meghatározott kritériumokra. Ezért a módosított programokat jóvá kell hagyni.

(11)

A módosított programok e határozat általi jóváhagyása befolyásolja a felszámolásra, védekezésre és figyelemmel kísérésre irányuló, 2012/761/EU végrehajtási határozattal jóváhagyott programok végrehajtásához szükséges összegeket. Az említett egyes programok tekintetében ezért az uniós pénzügyi hozzájárulás maximális összegét ennek megfelelően ki kell igazítani.

(12)

A 2012/761/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

Belgium 2013. április 5-én;

b)

A Cseh Köztársaság 2013. április 5-én;

c)

Dánia 2013. április 24-én;

d)

Németország 2013. március 20-án;

e)

Észtország 2013. március 26-án;

f)

Írország 2013. március 22-én;

g)

Spanyolország 2013. március 27-én;

h)

Franciaország 2013. március 29-én;

i)

Ciprus 2013. március 29-én;

j)

Lettország 2013. március 28-án;

k)

Luxemburg 2013. április 3-án;

l)

Magyarország 2013. március 27-én;

m)

Ausztria 2013. március 27-én;

n)

Szlovénia 2013. március 20-án;

o)

Szlovákia 2013. március 26-án;

p)

Finnország 2013. március 28-án;

q)

Svédország 2013. március 22-én;

r)

az Egyesült Királyság 2013. június 7-én.

a)

Spanyolország 2013. március 26-án;

b)

Magyarország 2013. január 24-én.

a)

Lengyelország 2013. március 28-án;

b)

Görögország 2013. június 28-án.

1.

A 4. cikk (2) bekezdésében a b) pont vii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 10. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

27.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 202/33

(1)

A Bizottság a 2002/53/EK irányelvvel összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében közzétett bizonyos kenderfajtákat.

(2)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet (2) 39. cikke előírja, hogy annak elkerülése érdekében, hogy tiltott növények támogatásban részesüljenek, a kender termelésére használt területek csak abban az esetben támogathatók, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot.

(3)

Az 1122/2009/EK bizottsági rendelet (3) 40. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy adott kenderfajta összes mintájának átlagos tetrahidrokannabinol-tartalma a második évben is meghaladja a 73/2009/EK rendeletben megállapított értéket, a tagállamok a 2002/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban engedélyt kérnek e fajta forgalmazásának megtiltására.

(4)

2012. november 15-én a Bizottság engedélyezés iránti kérelmet kapott Németországtól a Bialobrzeskie és a Carmagnola kenderfajták forgalmazásának megtiltására, mivel azok tetrahidrokannabinol-tartalma két egymást követő évben meghaladta az engedélyezett 0,2 %-os értéket.

(5)

Németország kérelmét ennek alapján el kell fogadni.

(6)

Annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztathassa a többi tagállamot és naprakésszé tehesse a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékét, Németországot fel kell kérni, hogy tájékoztassa a Bizottságot az e határozatban megadott engedély alkalmazásának időpontjáról.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának véleményével,