(1)

Az Unió által a tengeri közlekedési ágazatban tett intézkedéseknek a tengerbiztonság javítását kell szolgálniuk.

(2)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Tengerikörnyezet-védelmi Bizottsága (MEPC) 2012. októberében megtartott 64. ülésén jóváhagyta az ömlesztettáru-szállító hajók és a kőolajszállító tartályhajók vizsgálatakor alkalmazandó kiterjesztett ellenőrző programra vonatkozó nemzetközi szabályzat 2011. évi elfogadásából következő állapotminősítési rendszert érintő módosításokat (MEPC.94(46) határozat). Ezek a határozatok várhatóan a MEPC 2013. május 13–17-én tartandó 65. ülésén kerülnek elfogadásra.

(3)

Az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottsága (MSC) 92. ülésén jóváhagyta a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) módosításait, valamint az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú, 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS-egyezmény) III. fejezetének, a nagy sebességű vízi járművekre vonatkozó 1994. és 2000. évi szabályzatának és a dinamikus felhajtóerejű vízi járművekre vonatkozó szabályzatának a módosításait. Ezek a módosítások várhatóan a MSC 2013. júniusában tartandó 92. ülésén kerülnek elfogadásra.

(4)

Az egyhéjazatú olajszállító tartályhajókra vonatkozó állapotminősítési rendszer (CAS) módosításaival a CAS módosul annak érdekében, hogy hivatkozást tartalmazzon a kőolajszállító tartályhajók vizsgálatakor alkalmazandó legfrissebb (2011. évi) kiterjesztett ellenőrző programra (Enhanced Survey Programme, ESP). Az egyhéjazatú olajszállító tartályhajókra alkalmazandó kettős héjazatra vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldásra vonatkozó követelmények gyorsított bevezetéséről szóló, 2012. június 13-i 530/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) előírja a CAS alkalmazását.

(5)

Az ISM-szabályzat módosításai a szabályzatot egyértelműsítik a személyzettel való megfelelő ellátottság és az ISM-szabályzattal összefüggő feladatok átruházása tekintetében, továbbá kiegészítik azt a vonatkozó lábjegyzetekkel. Az ISM-szabályzat a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló, 2006. február 15-i 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) egy mellékletében szerepel, ugyanakkor az említett rendelet úgy határozza meg, mint annak mindenkor „hatályos változata”. A 336/2006/EK rendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó hajóknak meg kell felelniük az ISM-szabályzat A. részében foglalt követelményeknek. A Tengerészeti Biztonsági Bizottság 92. ülésén elfogadásra kerülő módosításoknak tehát közvetlen joghatásuk lesz a rendeletre nézve.

(6)

A SOLAS-egyezmény III. fejezetének a nagy sebességű vízi járművekre vonatkozó 1994. és 2000. évi szabályzatot és a dinamikus felhajtóerejű vízi járművekre vonatkozó szabályzatot érintő módosítások a SOLAS-egyezmény III. fejezetének 19. szabályát, a nagy sebességű vízi járművekre vonatkozó 1994. és 2000. évi szabályzat 18. fejezetét és a dinamikus felhajtóerejű vízi járművekre vonatkozó szabályzat 17. fejezetét kiegészítik azzal, hogy a zárttéri munkavégzéssel járó feladatot ellátó személyzet köteles mentési képzésen részt venni. A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK (3) európai parlamenti és tanácsi irányelv kifejezetten előírja, hogy a nagy sebességű vízi járművekre vonatkozó 1994. és 2000. évi szabályzat alkalmazandó a belföldi úton közlekedő nagy sebességű utasszállító vízi járművekre. Azon régebbi vízi járművek esetében, amelyekre a nagy sebességű vízi járművekre vonatkozó szabályzatok nem vonatkoznak, az irányelv a dinamikus felhajtóerejű vízi járművekre vonatkozó korábbi szabályzat alkalmazását írja elő.

(7)

Az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának 65. ülésén, illetve Tengerészeti Biztonsági Bizottságának 92. ülésén elfogadandó módosítások előrelépésnek tekintendők, ezért indokolt, hogy az Unió támogassa őket.

(8)

Az Unió sem az IMO-nak nem tagja, sem az egyezményeknek, sem a vonatkozó szabályzatoknak nem részes fele. A Tanácsnak tehát fel kell hatalmaznia a tagállamokat arra, hogy az MEPC-ben és az MSC-ben képviseljék az Unió álláspontját, és a szóban forgó módosításokat magukra nézve kötelezőknek ismerjék el,

(1)

Az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának (MEPC) 64. ülésén (2012. október) és az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottságának (MSC) 91. ülésén (2012. november) jóváhagyta az IMO-jogeszközök alkalmazására vonatkozó szabályzatát (az III-szabályzat). Az IMO 28. közgyűlése a 2013. decemberi ülésén várhatóan elfogadja a szabályzatot.

(2)

Az MEPC a 64., az MSC pedig a 91. ülésén jóváhagyta az elismert szervezetekre vonatkozó IMO-szabályzatot (RO-szabályzat). A szabályzatot az MEPC várhatóan a 2013. májusban tartandó 65. ülésén, az MSC pedig a 2013. júniusban tartandó 92. ülésén fogadja el.

(3)

Az MSC a 91. ülésén jóváhagyta a merülésvonalakról szóló, 1966. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: a merülésvonalakról szóló egyezmény); a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályzatról szóló, 1972. évi egyezmény és a hajók köbözéséről szóló, 1969. évi egyezmény módosításait, mégpedig az III-szabályzat, valamint egy kapcsolódó, a lobogó szerinti államokra vonatkozó auditálási rendszer kötelezővé tétele, továbbá az IMO-közgyűlés 28. ülésén esedékes megvitatásuk és elfogadásuk céljából.

(4)

Az MEPC a 64. ülésén jóváhagyta a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. évi nemzetközi egyezményre (a továbbiakban: a MARPOL-egyezmény) vonatkozó 1978. évi és 1997. évi jegyzőkönyvek módosításait az III-szabályzat, valamint egy kapcsolódó, a lobogó szerinti államokra vonatkozó auditálási rendszer kötelezővé tétele céljából. Ezeket a módosításokat az MEPC a tervek szerint a 2014-ben sorra kerülő 66. ülésén fogadja el.

(5)

Az MSC a 91. ülésén jóváhagyta az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú, 1974. évi nemzetközi egyezményre (a továbbiakban: a SOLAS-egyezmény) és az ahhoz csatolt 1988. évi jegyzőkönyvre, valamint a merülésvonalakról szóló, 1966. évi egyezményhez csatolt 1988. évi jegyzőkönyv módosításait, mégpedig az III-szabályzat, valamint egy kapcsolódó, a lobogó szerinti államokra vonatkozó auditálási rendszer kötelezővé tétele céljából. Az MSC a várhatóan 2013 júniusában sorra kerülő 92. ülésén a tervek szerint ugyanebből a célból jóváhagyja a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló, 1978. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: az STCW-egyezmény) módosításait. A SOLAS-egyezményt és a STCW-egyezményt érintő módosításokat az MSC a tervek szerint a 2014-ben sorra kerülő 93. ülésén fogadja el.

(6)

Az MEPC – az RO-szabályzat kötelezővé tétele céljából – a 64. ülésén jóváhagyta a MARPOL-egyezményhez csatolt 1978. évi jegyzőkönyv módosításait. Ezeket a módosításokat az MEPC a tervek szerint a 65. ülésén fogadja el.

(7)

Az MSC – az RO-szabályzat kötelezővé tétele céljából – a 91. ülésén jóváhagyta a SOLAS-egyezménynek és a merülésvonalakról szóló egyezményhez csatolt, 1988. évi jegyzőkönyvnek a módosításait. Ezeket a módosításokat az MEPC a tervek szerint a 92. ülésén fogadja el.

(8)

Az IMO főtitkára az egyezmények és a jegyzőkönyvek módosításait elfogadásukat követően a megfelelő szerződő felek elé terjeszti annak érdekében, hogy azokat a felek az egyes egyezmények és jegyzőkönyvek vonatkozó rendelkezéseivel összhangban hallgatólagosan vagy kifejezetten magukra nézve kötelező erejűnek ismerjék el.

(9)

Az egyezmények és jegyzőkönyvek egyike sem tartalmaz a módosításokkal kapcsolatos fenntartások megfogalmazását kizáró szerződéses kikötést.

(10)

Az III-szabályzat tervezetének célja az, hogy a kötelező IMO-jogeszközök alkalmazásáról szóló meglévő szabályzatot tartalmazó A.1054(27) IMO közgyűlési határozat helyébe lépjen, amely viszont számos módosítás után felváltotta a tagállamok által lobogó szerinti államként fennálló feladataik tekintetében – a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) értelmében – kötelezően alkalmazandó A.847(20) IMO közgyűlési határozatot.

(11)

Az RO-szabályzat kérdését a 2009/15/EK irányelv és a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) közvetlenül vagy különböző IMO-határozatokra való hivatkozás formájában kimerítően szabályozza.

(12)

Továbbá a 2009/15/EK irányelv előírja, hogy a nemzetközi megállapodások új egyezményeinek vagy jegyzőkönyveinek elfogadását követően a Tanács a Bizottság javaslatára a tagállamok parlamenti eljárásainak és az IMO vonatkozó eljárásainak figyelembevételével határozatot hoz az ilyen új egyezmények vagy jegyzőkönyvek megerősítésének részleteiről, és gondoskodik arról, hogy azokat a tagállamok egységesen és egyidejűleg alkalmazzák. A „nemzetközi egyezmények” kifejezést a 2009/15/EK irányelv és a 391/2009/EK rendelet egyaránt meghatározza, és e meghatározás a SOLAS-, a MARPOL- és a merülésvonalakról szóló egyezmény, a csatolt jegyzőkönyvek és az egyezményre vonatkozó módosítások mellett a kötelezően alkalmazandó vonatkozó szabályzatok naprakész változatára is kiterjed.

(13)

Az STCW-egyezmény alapján a lobogó szerinti államokra háruló kötelezettségekről a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2008. november 19-i 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) rendelkezik.

(14)

Néhány területen lehetséges eltérést állapítottak meg egyrészről a III-szabályzat és az RO-szabályzat, másrészről az uniós jogi eszközök között. Biztosítani kell, hogy az III-szabályzat és az RO-szabályzat alkalmazásából eredő – STCW-, SOLAS-, a MARPOL és a merülésvonalakról szóló egyezmény, az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek, illetve más, a III-szabályzatot és az RO-szabályzatot a szerződő felek számára kötelezővé tevő egyezmények és jegyzőkönyvek szerinti – tagállami kötelezettségek összhangban álljanak az uniós joggal.

(15)

A lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) a tagállamok lobogó szerinti államként teljesítendő számos kötelezettségét meghatározza. E kötelezettségek közé tartozik különösen az, miszerint a tagállamoknak meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy hatóságaikat legalább hétévente IMO-auditálásnak vessék alá. A vonatkozó rendelkezés azonban legkésőbb 2017. június 17-én vagy – ha hatályba lép egy kötelező IMO-tagállami auditálási rendszer – a Bizottság által meghatározott korábbi időpontban hatályát veszti.

(16)

Eltekintve azon területektől, ahol a szabályzatok eltérnek az uniós jogtól, a két szabályzattervezet összességében kedvező fejleménynek tekintendő, amennyiben mind a lobogó szerinti államok, mind az elismert szervezetek tevékenységeit illetően magas szintű előírásokat kíván létrehozni. Ennélfogva a 391/2009/EK rendelet (4) preambulumbekezdése kifejezetten előírja az elismert szervezetekre vonatkozó nemzetközi kódex kidolgozását. Az Uniónak ezért támogatnia kell mindkét szabályzatnak kötelező IMO-jogeszközként történő elfogadását.

(17)

Az Unió nem tagja az IMO-nak, és nem vesz részt szerződő félként az egyezményekben, a rendeletekben és a jegyzőkönyvekben. A Tanácsnak ezért fel kell hatalmaznia a tagállamokat arra, hogy az Unió érdekében magukra nézve kötelező erejűnek ismerjék el az egyezmények és jegyzőkönyvek azon módosításait, amelyek az III-szabályzatot és az RO-szabályzatot, valamint egy kapcsolódó, a lobogó szerinti államokra vonatkozó auditálási rendszert kötelező erejűvé emelnek,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A Tanács 2013. március 11-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben tárgyalásokat folytasson az Egyesült Nemzetek Szervezete keretein belül a fegyverkereskedelmi szerződésről.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2013. április 2-án elfogadta a fegyverkereskedelmi szerződés szövegét. A Közgyűlés egyben felkérte a főtitkárt mint a szerződés letéteményesét, hogy 2013. június 3-án nyissa meg aláírásra a szerződést, továbbá felkért minden államot arra, hogy mérlegelje a szerződés aláírását, ezt követően pedig az alkotmányos eljárásainak megfelelően a lehető legkorábbi időpontban váljon annak részes felévé.

(3)

A szerződés célja, hogy meghatározza a lehető legmagasabb szintű egységes nemzetközi előírásokat a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve a szabályozás javítására vonatkozóan, megelőzze és megszüntesse a hagyományos fegyverek illegális kereskedelmét, valamint megelőzze azok tiltott kereskedelem céljára való eltérítését. A tagállamok elégedettek voltak a tárgyalások eredményével, és támogatták a szerződés mielőbbi aláírását.

(4)

A szerződés néhány rendelkezése olyan területeket érint, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy azért, mert a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak, vagy pedig azért, mert a hagyományos fegyverek és robbanószerek transzferére vonatkozó belső piaci szabályokat érintik.

(5)

Az Európai Unió nem írhatja alá a szerződést, mivel annak csak államok lehetnek a részes felei.

(6)

Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. cikkének (1) bekezdése alapján az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a Tanácsnak fel kell hatalmaznia a tagállamokat a szerződésnek az Európai Unió érdekében történő aláírására,