23.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/1

(1)

A 2603/2000/EK rendelettel (2) a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a többek között Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok (PET) behozatalára. Az 1645/2005/EK rendelettel (3) a Tanács módosította az Indiából származó PET behozatala tekintetében hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések szintjét. A módosításokat az alaprendelet 20. cikke alapján kezdeményezett gyorsított felülvizsgálat eredményeképpen fogadták el. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács 193/2007/EK rendeletével (4) további öt éves időtartamra vetett ki a PET behozatalára végleges kiegyenlítő vámot. A kiegyenlítő intézkedéseket később az 1286/2008/EK rendelet (5) és a 906/2011/EU végrehajtási rendelet (6) részleges időközi felülvizsgálatokat követően módosította. Egy későbbi részleges időközi felülvizsgálatot az 559/2012/EU végrehajtási rendelet (7) a hatályban lévő intézkedések módosítása nélkül megszüntetett. A Bizottság a 2000/745/EK határozattal (8) elfogadta három indiai exportáló gyártó minimum importár meghatározására vonatkozó kötelezettségvállalási felajánlását.

(2)

Ezek a kiegyenlítő intézkedések mértékvámot jelentenek. A vámtétel tonnánként 0 EUR és 106,5 EUR között van az egyénileg megnevezett indiai gyártók esetében, míg a más gyártóktól származó behozatalra vonatkozó maradványvámtétel tonnánként 69,4 EUR.

(3)

A 2604/2000/EK rendelettel (9) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Indiából származó PET behozatalára. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács 192/2007/EK rendeletével (10) további öt éves időtartamra vetett ki a PET behozatalára végleges dömpingellenes vámot.

(4)

A hatályos végleges kiegyenlítő intézkedések közelgő lejáratáról szóló értesítés (11) közzétételét követően a Bizottság 2011. november 25-én kapott egy kérelmet, hogy az alaprendelet 18. cikkének megfelelően indítson felülvizsgálatot az intézkedésekkel kapcsolatban (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat). A kérelmet a Committee of Polyethylene Terephthalate Manufacturers in Europe (az európai polietilén-tereftalát-gyártók bizottsága, a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be, a polietilén-tereftalát uniós termelésének közel 95 %-át képviselő termelők nevében.

(5)

A kérelem alapja az volt, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg a támogatás folytatódását vagy megismétlődését eredményezné, és így kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(6)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását megelőzően és az alaprendelet 22. cikke (1) bekezdésének és 10. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság értesítette az indiai kormányt arról, hogy megfelelően dokumentált felülvizsgálati kérelmet kapott, és konzultációra hívta azzal a céllal, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalma tekintetében tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Azonban a konzultációs felkéréssel kapcsolatban a Bizottság nem kapott választ az indiai kormánytól.

(7)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2012. február 24-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (12) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(8)

2012. február 24-én a Bizottság az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indított az Indiából, Indonéziából, Malajziából, Tajvanból és Thaiföldről származó PET behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban is (13).

(9)

A támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2011. január 1-jétől2011. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2008. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az érintett ország exportáló gyártóit, az importőröket, azokat a felhasználókat, akikről ismert, hogy érintettek, valamint az érintett ország képviselőit.

(11)

Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat és szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(12)

Figyelembe véve az indiai exportáló gyártók, valamint az uniós gyártók és importőrök nagy számát, megfelelőnek ítélték, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban megvizsgálják a mintavétel lehetőségét. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az exportáló gyártókat és a független importőröket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(13)

Hét exportáló gyártó jelentkezett a mintavételi eljárásban, amelyek jelezték együttműködési szándékukat a felülvizsgálatban. Ezen az alapon három exportáló gyártóból álló mintát választottak ki az Unióba irányuló export mennyisége alapján. E mintával kapcsolatban sem a mintába bekerült gyártók, sem a mintába be nem került gyártók, sem az illetékes indiai hatóságok nem éltek kifogással.

(14)

A mintába bekerült három exportáló gyártónak kitöltendő kérdőíveket küldtek, és azokra mindhárom válaszolt. Ugyanakkor a mintába bekerült egyik indiai gyártó kérdőívre adott válaszából kiderült, hogy csak jelentéktelen mennyiségben exportálta az érintett terméket a felülvizsgálati időszak során, és így az nem volt releváns e vállalat támogatása mértékének kiszámításánál. A két fennmaradó exportáló gyártónál, amelyek együttesen az Indiából az Unióba irányuló import mennyiségének 99 %-át képviselték a vizsgálati időszak során, ellenőrző látogatásokra került sor.

(15)

Az alapvető tények és szempontok ismertetését (a továbbiakban: ismertetés) követően egy indiai együttműködő gyártó támogatási kulcs kiszámítását kérte. E tekintetben újból megerősítést nyert, hogy az e vállalattól származó export jelentéktelen volt, és ebből következően nem volt hatása a támogatás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására a jelen hatályvesztési felülvizsgálat során. Ezért ezt a kérést a Bizottság elutasította.

(16)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A minta a vizsgálat megkezdése előtt ismert tizenhárom uniós gyártó közül négy vállalatból állt, amelyeket az uniós gyártás és értékesítés azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választottak ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A minta a felülvizsgálati időszak alatti teljes becsült uniós gyártás és értékesítés több mint 50 %-át képviselte. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(17)

Egyes érdekelt felek kifogásolták az uniós gyártókat érintő mintavételt. Állításuk szerint: i. a Bizottságnak nem kellett volna mintavételt alkalmaznia, különösen, mivel a korábbi vizsgálat során sem alkalmaztak mintavételt; ii. a minta kiválasztásánál használt módszert vitattak, mivel „összekever három különböző lépést”, mégpedig az aktuális helyzet megállapítását, az uniós gazdasági ágazat meghatározását és a mintavételi eljárást; iii. az ideiglenes mintát helytelen és hiányos információk alapján állították össze; iv. a kiválasztott ideiglenes minta nem reprezentatív, mivel külön személyek szerepelnek benne, nem pedig csoportok; azt is előadták, hogy csökkenti a minta reprezentativitását az olyan vállalatok szerepeltetése, amelyeket nemrégiben elidegenítettek, vagy egy másik esetben, amely kapcsolódó értékesítéssel rendelkezik.

(18)

A felek által hivatkozott érvekkel kapcsolatban a következőket kell rögzíteni:

(19)

Az ismertetést követően a felek fenntartották a fent hivatkozott érveket, amelyekre a Bizottság már kitért.

(20)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés független importőrökre vonatkozó mintavételt irányozott elő. A megkeresett huszonnégy független importőr egyike sem működött együtt a jelen vizsgálatban.

(21)

Mind az öt ismert nyersanyag-szállítót megkeresték az eljárás megindításakor, és elküldték nekik a vonatkozó kérdőívet. Két szállító jelentkezett és válaszolt a kérdőívekre.

(22)

Valamennyi ismert felhasználót és felhasználói szervezetet megkeresték az eljárás megindításakor. Tizenhét felhasználó adott választ a kérdőívre. 16 tagállamból húsz felhasználói szervezet jelentkezett és adott észrevételt.

(23)

A Bizottság megkeresett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek vélt annak megállapításához, hogy valószínű-e a támogatás folytatódása vagy megismétlődése, és az uniós érdek ebből adódó kára. Ellenőrző látogatásokra került sor az indiai kormány irodáiban Delhiben, valamint a következő érintett vállalatok telephelyein:

(24)

Az e vizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat érintett termékével, azaz az Indiából származó, az ISO 1628-5 szabvány szerinti, 78 ml/g vagy magasabb viszkozitási együtthatóval rendelkező PET. A termék jelenleg a 3907 60 20 KN-kód alá tartozik.

(25)

Az eredeti vizsgálathoz és a felülvizsgálatokhoz hasonlóan megállapítást nyert, hogy az érintett termék, nevezetesen az érintett országban előállított és az ottani hazai piacon értékesített PET és az uniós gyártók által előállított és értékesített PET ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik és ugyanazokra a célokra használható. Ezért a Bizottság ezeket az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek tekinti.

(26)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő információk és a Bizottság kérdőíveire adott válaszok alapján a következő rendszereket vizsgálták meg, amelyek állítólag támogatást foglaltak magukban.

(27)

A fenti a) és c)–h) pontban megjelölt rendszerek az 1992-es (1992. évi 22. számú) külkereskedelmi (fejlesztési és szabályozási) törvényen alapulnak, amely 1992. augusztus 7-én lépett hatályba (a továbbiakban: külkereskedelmi törvény). A külkereskedelmi törvény feljogosítja India kormányát arra, hogy az export- és importpolitikára vonatkozóan értesítéseket bocsásson ki. Ezek összefoglalása a „Foreign Trade Policy” (külkereskedelem-politika) dokumentumokban található, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium ötévente ad ki és rendszeresen frissít. A felülvizsgálati időszakot tekintve a releváns Foreign Trade Policy dokumentum a „Foreign Trade Policy 2009-2014” (a továbbiakban: FTP 09-14). Az indiai kormány ezenfelül az „FTP 09-14” dokumentumra irányadó eljárásokat is lefekteti egy „Handbook of Procedures, Volume I” (eljárási kézikönyv, I. kötet) című dokumentumban (a továbbiakban: HOP I 09-14). Az eljárási kézikönyvet szintén rendszeresen frissítik.

(28)

A fenti b) pontban megjelölt rendszer a Customs Act of 1962 (a vámokról szóló 1962. évi törvény) 75. szakaszán, a Central Excise Act of 1944 (a központi fogyasztási adókról szóló 1944. évi törvény) 37. szakaszán, a Financial Act of 1994 (a pénzügyekről szóló 1994. évi törvény) 93A. és 94. szakaszán, valamint a Customs, Central Excise Duties and Service Tax Drawback Rules of 1995 (a vámok, központi fogyasztási adók és szolgáltatási adók visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályok) rendelkezésein alapul. A visszatérítésre vonatkozó szabályokat rendszeresen közzéteszik; a felülvizsgálati időszakra alkalmazandó ilyen szabályokat az All Industry Rates (AIR) of Duty Drawback 2011-12 (a vámvisszatérítések valamennyi gazdasági ágazatra vonatkozó mértékei 2011-12) voltak, amelyet a 2011. szeptember 22-i 68 / 2011- Customs (N.T.) számú értesítéssel tettek közzé. A vámvisszatérítési rendszerre az FTP 2009-2014 4. fejezetében vámenyhítési rendszerként is hivatkoznak.

(29)

A fenti i) pontban megjelölt rendszer alapja a Banking Regulation Act 1949 (a banki szabályozásról szóló 1949. évi törvény) 21. és 35A. szakasza, amelyek értelmében az Indiai Központi Jegybank az exporthitelek tekintetében utasításokat adhat a kereskedelmi bankoknak.

(30)

A fenti j) pontban szereplő rendszer alapja az Income Tax Act of 1961 (a jövedelemadóról szóló 1961. évi törvény) amelyet az évente kibocsátott pénzügyi törvény módosít.

(31)

A fenti k) pont szerinti rendszert Nyugat-Bengália kormánya kezeli, és a nyugat-bengáli kormány Kereskedelmi és Ipari Igazgatósága hozta létre 1999. június 22-i 580-CI/H sz. értesítésével, amelynek helyébe a 2004. március 24-i 134-CI/O/Incentive/17/03/I sz. értesítés lépett.

(32)

A fenti l) pont szerinti rendszert Gudzsarát állam kormánya kezeli, és a gudzsaráti iparösztönző politikán alapul.

(33)

A fenti m) pont szerinti rendszert Gudzsarát állam kormánya kezeli, és a gudzsaráti iparösztönző politikán alapul.

(34)

A fenti n) pont szerinti rendszer a Bombay Electricity Duty Act of 1958-on (Mumbai villamosenergia-adóról szóló 1958. évi törvénye) alapul.

(35)

A fenti o) pont szerinti rendszert Maharashtra állam irányítja, és a rendszer Maharashtra kormányának Ipari, Energiaügyi és Munkaügyi Igazgatósága által elfogadott határozatokon alapul.

(36)

A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak során az érintett termék vonatkozásában az alábbi rendszerek nyújtottak előnyöket a mintába bekerült exportáló gyártók számára:

(37)

A DEPBS részletes leírása az FTP 09-14 4.3. fejezetében, valamint a HOP I 09-14 4. fejezetében található.

(38)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(39)

Az exportőr igényelhet DEPBS-hiteleket, amelyeket a rendszer keretében exportált termékek értékének százalékában határoznak meg. Az indiai hatóságok a legtöbb termékre – többek között az érintett termékre vonatkozóan is – megállapítottak ilyen DEPBS-szinteket. Ezeket a Standard Input Output Norms (standard input-output normák, a továbbiakban: SION) alapján állapítják meg, figyelembe véve az exportált termékek feltételezett importtartalmát és a vámteher hatását az ilyen feltételezett importra, függetlenül attól, hogy ténylegesen megfizették-e a behozatali vámokat. A DEPBS-szint az érintett termék esetében a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszaka során 8 % volt, 58 INR/kg értékhatárral.

(40)

Ahhoz, hogy jogosult legyen a rendszerben nyújtható támogatásra, a vállalatnak exportálnia kell. Az exporttranzakció időpontjában az exportőrnek nyilatkoznia kell az indiai hatóságoknak arról, hogy az export a DEPBS keretében történik. Az áru exportálása érdekében az indiai vámhatóság – a feladási eljárás során – kiállít egy exportfuvarszámlát. Ez a dokumentum feltünteti többek között az adott exporttranzakcióra nyújtandó DEPBS-hitel összegét is. Ekkor az exportőr már tudja, hogy milyen kedvezményben fog részesülni. Amint a vámhatóságok kiállították az exportfuvarszámlát, az indiai kormánynak megszűnik azon joga, hogy mérlegelje, nyújtható-e DEPBS-hitel. A kedvezmény kiszámításához releváns DEPBS-szint az lesz, amelyet az exportnyilatkozat megtételének időpontjában alkalmaztak.

(41)

Megállapítást nyert, hogy az indiai számviteli standardok szerint a DEPBS-hitelek az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon bevételként is elszámolhatók. Az ilyen hitelek felhasználhatók vámkifizetésre bármely, későbbiekben importált termék vonatkozásában, kivéve a beruházási javakat és az importkorlátozás alatt álló termékeket. Az ilyen hitelek ellenében behozott áru a belföldi piacon (forgalmi adó megfizetése mellett) értékesíthető vagy másként felhasználható. A DEPBS-hitelek szabadon átruházhatók, és a kibocsátásuk napjától számított 24 hónapig érvényesek.

(42)

A DEPBS-hitelek iránti kérelmeket elektronikusan kell benyújtani, és azok korlátlan exporttranzakcióra vonatkozhatnak. A kérelmek benyújtásának határideje az exportálást követő három hónap, azonban, amint azt a HOP I 09-14 9.3. bekezdése világosan meghatározza, a benyújtási határidő lejárta után beérkezett kérelmek csekély (a jogosultság 10 %-ának megfelelő) pénzbüntetés kivetésével bármikor elbírálhatók.

(43)

Megállapították, hogy a mintába bekerült mindkét vállalat használta ezt a rendszert a felülvizsgálati időszak első három negyedévében.

(44)

Az DEPBS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A DEPBS-hitel az indiai kormány pénzügyi hozzájárulása, mivel a hitelt végeredményben behozatali vámok kiegyenlítésére veszik igénybe, ezzel csökkentve az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett a DEPBS-hitel gazdasági előnyhöz juttatja az exportőrt, mivel javítja likviditását.

(45)

Ezen túlmenően a DEPBS jogilag egyértelműen az exportteljesítmény függvénye, és így az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető támogatásnak tekintendő.

(46)

Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a rendszer nem minősíthető megengedhető vámkedvezményrendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak. Az exportőrt semmi sem kötelezi a vámmentesen importált árunak a gyártási folyamatban való tényleges felhasználására, és a hitel összegét nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva számítják ki. Ezenfelül nem létezik rendszer vagy eljárás annak igazolására, hogy mely alapanyagokat használták fel az exportált termék gyártása során, illetve hogy az alaprendelet I. mellékletének i) pontja, valamint II. és III. mellékletei értelmében történt-e importvám-túlfizetés. Végül az exportőr attól függetlenül jogosult a DEPBS-ből származó előnyök igénybevételére, hogy egyáltalán importál-e alapanyagot. Az előnyök igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen árut exportál, anélkül hogy igazolnia kellene azt, hogy az alapanyagok importból származnak. Így még azok az exportőrök is jogosultak a DEPBS-ből származó előnyök igénybevételére, akik minden alapanyagukat helyben szerzik be, és egyáltalán nem importálnak alapanyagként felhasználható árukat.

(47)

A 2011. június 17-i 54 (RE-2010)/2009–2014 sz. nyilvános értesítéssel a DEPBS-t utolsó alkalommal hosszabbították meg három hónappal, amely 2011. szeptember 30-ig tolta ki alkalmazhatóságát. Mivel ezt követően nem jelentettek be további meghosszabbítást, a DEPBS-t ténylegesen visszavonták 2011. szeptember 30-tól kezdődően. Ezért meg kellett vizsgálni, hogy az alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésére tekintettel lehet-e intézkedéseket alkalmazni.

(48)

Az indiai kormány kifejtette a Bizottságnak, hogy a DEPBS-rendszer visszavonása után a vállalatok az FTP 09-14 4. fejezetében meghatározott másik vámmentesítési/visszatérítési rendszert választhatnak, például az előzetes engedélyezési rendszert (Advance Authorisation Scheme, AAS) vagy a vámvisszatérítési rendszert (Duty Drawback Scheme, DDS).

(49)

A vizsgálat során kiderült, hogy a mintába bekerült mindkét vállalat a DEPBS visszavonása után azonnal elkezdte alkalmazni a DDS-t. Meg kell jegyezni, hogy a DDS-t 1995-ben vezették be, és az a DEPBS-szel együtt létezett a felülvizsgálati időszak első három negyedévében, illetve a felülvizsgálati időszakot megelőző több évben. Az exportőrök ugyanakkor nem tudták a DDS-t a DEPBS-szel egyidejűleg igénybe venni ugyanazon exportokra. A felülvizsgálati időszak első három negyedéve során a DDS-szint 2,2 %-ot ért el, 1,5 INR/kg értékhatárral, ezzel kevésbé előnyössé és kevésbé vonzóvá téve a DDS-t, mint a DEPBS-t. Meg kell jegyezni, hogy az indiai kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy simává tegye az átmenetet a DEPBS-ből a DDS-be, ahogy azt a 2011. szeptember 22-i 42 /2011-Customs (vám) körlevél is bizonyítja. E körlevélben kifejtik, hogy „ebben az évben a [vám] visszatérítési rendszer olyan elemeket tartalmaz, amelyek eddig a DEPB[S]-rendszer részét képezték”. Ugyanezen körlevél megállapítja, hogy a DEPBS keretében működő ágazatokat illetően az „a döntés született, hogy zökkenőmentes átmenetet biztosítanak az ezen ágazatokban szereplő tételeknek, miközben integrálják azokat a visszatérítési rendszerbe. Átmeneti intézkedésként, e tételek DEPB[S] mértéke enyhén, a legtöbb tétel esetében 1–3 %-os mértékben csökkenni fog.” Másként fogalmazva, a körlevél azt tartalmazza, hogy a vámvisszatérítés hatályos mértékeit 2011. október 1-jei hatállyal úgy határozzák meg, hogy hasonló előnyt nyújtsanak, mint a visszavont DEPBS.

(50)

A 2011. október 1-jétől az érintett termékre alkalmazandó DDS-mértékeket a FOB-paritáson számított érték 2,2 %-áról annak 5,5 %-ára emelték, a kapcsolódó értékhatár pedig 1,5 INR/KG-ról 5,5 INR/kg-ra nőtt. Ez az új mérték hasonló mértékű támogatást jelentett, mint amilyet a DEPBS biztosított 2011. szeptember 30-ig, 8 % és 58 INR/kg értékhatár mellett. A felülvizsgálati időszak során alkalmazott PET-áraktól függően a DEPBS-értékhatár általában alkalmazható volt, ami 4,64 INR/kg vagy 5,8 % elméleti kedvezményt jelentett. A DDS esetben az értékhatár nem volt alkalmazható, így az elméleti kedvezmény 5,5 % volt.

(51)

A vizsgálat megerősítette az előző preambulumbekezdésben szereplő érvelést. A mintába bekerült vállalatok által kapott átlagos éves támogatási kulcs a DEPB és a DDS tekintetében 5,5 % illetve 6 % volt.

(52)

A két rendszer összehasonlítása is azt mutatja, hogy végrehajtásuk számos jellemzője azonos.

(53)

A fenti (47) és (48)–(51) preambulumbekezdések bizonyítják, hogy annak ellenére, hogy a DEPBS-rendszert visszavonták, az annak alapját képező előnyöket megszakítás nélkül tovább biztosították, szinte azonos szinten, ezáltal biztosítva zökkenőmentes átmenetet a vámvisszatérítési rendszerre. Ezért megállapítást nyert, hogy a támogatásokat a 15. cikk (1) bekezdése értelmében nem vonták vissza, valamint, hogy a DEPBS kiegyenlíthető.

(54)

Az alapvető tények és szempontok ismertetését követően egy exportáló gyártó úgy érvelt, hogy a DEPBS-t hatályon kívül helyezték, és így azt nem kell kiegyenlíteni. Erre válaszolva meg kell jegyezni, ahogy azt már a fenti (47) preambulumbekezdésben is kifejtettük, hogy a DEPBS 2011. szeptember 30-án megszűnt. Ugyanakkor a támogatás folytatódott, és az exportőrök a DEPBS alternatívájaként például DDS-t vagy AAS-t kérhettek, és azok alapján kedvezményben részesülhettek. Ebből kifolyólag ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(55)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése és 5. cikke szerint a kiegyenlíthető támogatások összegét a kedvezményezettnek nyújtott és a felülvizsgálati időszak alatt megállapított gazdasági előny mértékének megfelelően számították ki. Erre vonatkozóan ezt úgy tekintették, hogy a gazdasági előnyben a kedvezményezett abban az időpontban részesült, amikor az e rendszer szerinti exporttranzakció megtörtént. Jelenleg az indiai kormánynak le kell mondania a vámilletékek beszedéséről, ami az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Amint a vámhatóságok kiállítják az exportfuvarszámlát, amelyen egyebek között a szóban forgó exportügylethez nyújtandó DEPBS-hitel összege is szerepel, az indiai kormány már nem rendelkezhet a támogatás odaítéléséről. A fentiek fényében indokoltnak tekinthető a DEPBS keretében biztosított előnyöket úgy értékelni, mint a rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban megvalósuló valamennyi exporttranzakcióra megkapott hitelek összegét.

(56)

Indokolt kérésre az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a támogatás összegének mint számlálónak a kiszámításakor a hitelekből levonták a támogatás megszerzése érdekében szükségszerűen felmerült költségeket. Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésének megfelelően e támogatási összegeket az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára vetítették ki (megfelelő nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(57)

A fentiek alapján az e rendszer tekintetében a mintába bekerült vállalatok vonatkozásában megállapított támogatások mértéke 3,78 % és 4,42 %.

(58)

A DDS részletes leírását a későbbi értesítésekkel módosított Custom & Central Excise Duties Drawback Rules, 1995 (a vámok és központi fogyasztási adók visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályok) tartalmazzák.

(59)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(60)

A jogosult exportőr kérelmezhet visszatérítést, amelyeket a rendszer keretében exportált termékek FOB-paritáson számított értékének százalékos arányaként számítanak ki. Az indiai kormány számos termék vonatkozásában meghatározta a visszatérítés mértékét, beleértve az érintett terméket is. E mértékeket a termék gyártása során alapanyagként felhasznált anyagok átlagos mennyisége vagy értéke, valamint az alapanyag után fizetett vámok átlagos összege alapján számítják ki. Ezek attól függetlenül alkalmazandók, hogy a behozatali vámokat megfizették-e vagy sem. A DDS-szint az érintett termék esetében a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszaka során a FOB-paritáson számított érték 5,5 %-a volt, 5,5 INR/kg értékhatárral.

(61)

A rendszer alapján járó gazdasági előnyökre való jogosultsághoz a vállalatnak exportálnia kell. Amikor a szállítási adatokat felviszik a vámhatóság szerverére (ICEGATE), jelzik, hogy az export a DDS hatálya alatt zajlik, és visszavonhatatlanul rögzítik a DDS-összeget. Miután a szállító vállalat kitöltötte az általános exportnyilatkozatot (Export General Manifest, EGM) és a vámhatóság megfelelő módon összevetette e dokumentumot a szállítási számla adataival, minden feltételt teljesül a visszatérítési összeg kifizetésének engedélyezéséhez, akár az exportőr bankszámlájára történő közvetlen utalással, akár intézvényezés révén.

(62)

Az exportőrnek emellett bizonyítékot kell benyújtania az exportjövedelem jóváírásáról, a kivitelt igazoló banki bizonylatok (Bank Realisation Certificate, BRC) révén. E dokumentumot azután lehet benyújtatni, hogy a visszatérítés összegét kifizették, ha azonban az exportőr meghatározott határidő belül nem nyújtja be a BRC-t, a kifizetett összeget vissza kell fizetni az indiai kormánynak.

(63)

A visszatérítés összege bármilyen célra felhasználható.

(64)

Megállapítást nyert, hogy az indiai számviteli standardok szerint a vámvisszatérítés összege az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon bevételként is elszámolható.

(65)

Megállapították, hogy a mintába bekerült vállalatok használták a DDS-t a felülvizsgálati időszak utolsó negyedévében.

(66)

A DDS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A vámvisszatérítés összege az indiai kormánytól származó pénzügyi hozzájárulás. Emellett a vámvisszatérítés összege gazdasági előnyt nyújt az exportőrnek, mivel növeli likviditását.

(67)

Ezen túlmenően a DDS jogilag egyértelműen az exportteljesítmény függvénye, és így az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető támogatásnak tekintendő.

(68)

Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a rendszer nem minősíthető megengedhető vámkedvezményrendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak.

(69)

Nem áll rendelkezésre olyan rendszer vagy eljárás, amely megerősítené, hogy a gyártási eljárásban mely alapanyagokat használták fel az exportált termékhez, illetve annak megerősítésére, hogy történt-e túlfizetés a behozatali vámok vonatkozásában az alaprendelet I. melléklete i) pontjának, valamint II. és III. melléklete értelmében. Végül egy exportőr attól függetlenül jogosult a DDS-támogatásokra, hogy egyáltalán importál-e alapanyagot. Az előnyök igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen árut exportál, anélkül hogy igazolnia kellene azt, hogy az alapanyagok importból származnak. Így még azon exportőrök is jogosultak a DDS igénybevételére, akik minden alapanyagukat belföldön szerzik be, és egyáltalán nem importálnak felhasználható nyersanyagot.

(70)

Ezt megerősíti az indiai kormány 24/2001. sz. körlevele is, amely egyértelműen kimondja, hogy „[a vámvisszatérítések mértéke] nem függ össze a tényleges alapanyag felhasználás mintájával, és az adott exportőr által vagy egyedi szállítások alapanyagainak tényleges érintettségével […]”, továbbá utasítja a regionális hatóságokat arra, hogy „az eljáró szervnek […] az alapanyagok belföldi vagy importált jellegét ténylegesen terhelő vámok kapcsán nem kell bizonyítékok feltüntetését […] előírnia az exportőrök által benyújtott [visszatérítési igényeknél]”.

(71)

A fentiekben kifejtett indokok alapján megállapítást nyert, hogy a DDS kiegyenlíthető.

(72)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése és 5. cikke szerint a kiegyenlíthető támogatások összegét a kedvezményezettnek nyújtott és a felülvizsgálati időszak alatt megállapított gazdasági előny mértékének megfelelően számították ki. Erre vonatkozóan ezt úgy tekintették, hogy a gazdasági előnyben a kedvezményezett abban az időpontban részesült, amikor az e rendszer szerinti exporttranzakció megtörtént. Jelenleg az indiai kormány köteles megfizetni a visszatérítés összegét, ami az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Amint a vámhatóság kiadja az export-fuvarlevelet – amely többek között megjelöli az adott exportügyletre nyújtandó vámvisszatérítés összegét – az indiai kormány rendelkezési joga megszűnik a támogatás megadása felett. A fentiek fényében indokoltnak tekinthető a DDS keretében biztosított előnyöket úgy értékelni, mint a rendszer keretében a felülvizsgálati időszakban megvalósuló valamennyi exporttranzakcióra megkapott vámvisszatérítések összegét.

(73)

Indokolt kérésre az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a támogatás összegének mint számlálónak a kiszámításakor a hitelekből levonták a támogatás megszerzése érdekében szükségszerűen felmerült költségeket. Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésének megfelelően ezeket a támogatási összegeket az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára vetítették ki (megfelelő nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(74)

A fentiek alapján az e rendszer tekintetében a mintába bekerült érintett vállalatok vonatkozásában megállapított támogatások mértéke 1,65 % és 1,32 %.

(75)

Az FMS részletes leírása az FTP 09-14 3.14. pontjában, valamint a HOP I 09-14 3.8. pontjában található.

(76)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

(77)

E rendszer keretében minden terméknek a HOP I 09–14 37C. mellékletének 1. és 2. táblázatában felsorolt országokba irányuló exportja a FOB-paritáson számított értékének 3 %-áig vámhitelre jogosult. 2011. április 1-jétől minden terméknek a HOP I 09–14 37C. mellékletének 3. táblázatában (különlegesen fontos piacok, Special Focus Markets) felsorolt országokba irányuló exportja a FOB-paritáson számított értékének 4 %-áig vámhitelre jogosult. Bizonyos exporttevékenységeket ez a rendszer kizár, például az importált vagy átrakodott termékek exportját, az exportnak tekintett műveleteket, a szolgáltatások exportját, valamint a különleges gazdasági övezetekben működő egységek, illetve az exportorientált egységek exportforgalmát. A rendszerből ki vannak továbbá zárva egyes terméktípusok, például a gyémánt, a nemesfémek, az ércek, a gabonafélék, a cukor és a kőolajtermékek.

(78)

Az FMS keretében kapott exporthitelek szabadon átruházhatók, és a megfelelő vámhitel-jogosultsági bizonylat kiadási időpontjától számított 24 hónapig érvényesek. E hitelek bármely alapanyag vagy termék későbbi importja alkalmával felhasználhatók vámok kifizetésére, a beruházási javakat is beleértve.

(79)

A vámhitel-jogosultsági bizonylatot – a kivitel vagy a javak elszállítása után – az a kikötő bocsátja ki, ahonnan a kivitelt végezték. Amennyiben a kérelmező a hatóságoknak minden releváns exportra vonatkozó okirat (pl. exportmegrendelés, számlák, szállítólevelek, a kivitelt igazoló banki bizonylatok) másolatát be tudja mutatni, az indiai kormánynak nincs lehetősége felülbírálni a vámhitelek megadását.

(80)

Megállapítást nyert, hogy a mintába bekerült vállalatok a felülvizsgálati időszak során használták ezt a rendszert.

(81)

Az FMS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az FMS-vámhitel India kormányának pénzügyi hozzájárulását jelenti, mivel a hitelt végső soron behozatali vámok kiegyenlítésére veszik igénybe, ezzel csökkentve India kormányának egyébként esedékes vámbevételét. Emellett az FMS-vámhitel előnyt nyújt az exportőrnek, mivel javítja likviditását.

(82)

Ezen túlmenően az FMS jogilag az exportteljesítménytől függ, és ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő.

(83)

Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a rendszer nem tekinthető megengedhető vámkedvezményrendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak. Az exportőrt semmi sem kötelezi a vámmentesen importált árunak a gyártási folyamatban való tényleges felhasználására, és a hitel összegét nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva számítják ki. Nem áll rendelkezésre olyan rendszer vagy eljárás, amely megerősítené, hogy a gyártási eljárásban mely alapanyagokat használták fel az exportált termékhez, illetve annak megerősítésére, hogy történt-e túlfizetés a behozatali vámok vonatkozásában az alaprendelet I. melléklete i) pontjának, valamint II. és III. melléklete értelmében. Az exportőrök jogosultak az FMS szerinti kedvezményekre, függetlenül attól, hogy importálnak-e alapanyagot vagy sem. Az előnyök igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen árut exportál, anélkül hogy igazolnia kellene azt, hogy az alapanyagok importból származnak. Így még azon exportőrök is jogosultak az FMS-támogatás igénybevételére, akik minden alapanyagukat belföldön szerzik be, és egyáltalán nem importálnak felhasználható nyersanyagot. Ezen túlmenően az exportőr az FMS-vámhitelt beruházási javak behozatalára is felhasználhatja, noha ez utóbbiak nem tartoznak a megengedhető vámkedvezményrendszerek hatálya alá, amint az alaprendelet I. mellékletének i) pontja meghatározza, mivel nem használják el őket az exportált termékek előállítása során.

(84)

A kiegyenlíthető támogatások összegének kiszámítása a kedvezményezettnek juttatott gazdasági előny alapján történt, amelyről megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban az együttműködő exportáló gyártó az eredményszemléleti alapon az exportügylet szakaszában befolyt bevételként könyvelte el. Az alaprendelet 7. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően e támogatási összeget (számláló) a felülvizsgálati időszak alatti exportforgalomra vetítették ki (megfelelő nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(85)

Ebben a rendszerben a felülvizsgálati időszak alatt a mintába bekerült vállalatok tekintetében megállapított támogatási ráta 0,19 % és 0,87 % volt.

(86)

A SHIS részletes leírása az FTP 09-14 3.16. fejezetében, valamint a HOP I 09-14 3.10. pontjában található. A jogosultsági kategóriák részletes leírása az FTP 09-14 3.10.1–3.10.4. pontjában, valamint a HOP I 09-14 3.1–3.5. pontjában található.

(87)

A rendszer keretében nyújtott támogatásra az ún. jogosultként elismert gyártó-exportőrök, valamint kereskedő-exportőrök jogosultak.

(88)

A jogosulti jogállást gyártó-exportőrök és exportáló kereskedők szerezhetik meg. Az aktuális év, illetve több korábbi év exportteljesítménye alapján a kérelmezőket a következő jogosulti kategóriák valamelyikébe sorolják: Export House, Star Export House, Trading House, Star Trading House, Premier Trading House.

(89)

A SHIS keretében a jogosultak az FTP 09-14 3.16.4. pontjában felsorolt ágazatokban – vagyis bőr (kivéve bőráruk), textil és juta ágazat, kézműipari cikkek, ipari ágazat (egyes alágazatok kivételével), műanyagok és vegyi alapanyagok (beleértve a gyógyszeripari termékeket is) – végzett export FOB-paritáson számított értékének 1 %-áig vámhitelre jogosult. Az érintett termék, mivel egy műanyagfajta, a rendszer hatálya alá tartozik.

(90)

A SHIS vámhitelek nem ruházhatók át, és azokat a rendszer hatálya alá tartozó valamelyik ágazatba tartozó termék gyártását szolgáló beruházási javak importja után fizetendő vám megfizetésére kell felhasználni.

(91)

Amennyiben a kérelmező egy évben nulla összegű EPCG-t vett igénybe, akkor nem jogosult SHIS-re az ebben az évben teljesített export után.

(92)

A rendszert 2009-ben vezették be a 2009–2010-ben és 2010–2011-ben végzett exportra, és azt azóta éves alapon hosszabbítják meg. Az utolsó meghosszabbítást (lásd a 2012. március 9-i 07/2012 – Customs (vám) értesítést) a rendszer érvényességét 2013. március 31-ig hosszabbította meg.

(93)

Megállapítást nyert, hogy az indiai számviteli standardok szerint a SHIS-vámhitel az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon bevételként is elszámolható.

(94)

A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak során a mintába bekerült egyik vállalat használta ezt a rendszert, míg a mintába bekerült másik vállalat nem volt jogosult, a (90) preambulumbekezdésben leírt rendelkezés eredményeként:

(95)

A SHIS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A SHIS-vámhitel az indiai kormány pénzügyi hozzájárulása, mivel a hitelt végeredményben behozatali vámok kiegyenlítésére veszik igénybe, ezzel csökkentve az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett a SHIS-vámhitel előnyt nyújt az exportőrnek, mivel javítja likviditását.

(96)

Ezen túlmenően a SHIS jogilag az exportteljesítménytől függ, és ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő.

(97)

Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a rendszer nem tekinthető megengedhető engedélyezett vámkedvezményrendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak. A vámhitelt adott esetben olyan beruházási javak behozatalára is fel lehet használni, amelyek nem tartoznak az alaprendelet I. mellékletének i) pontja által meghatározott megengedhető vám-visszatérítések közé, mivel nem használják el őket az exportált termékek előállítása során.

(98)

A kiegyenlíthető támogatások összegének kiszámítása a kedvezményezettnek juttatott gazdasági előny alapján történt, amelyről megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban az együttműködő exportáló gyártó az eredményszemléleti alapon az exportügylet szakaszában befolyt bevételként könyvelte el. Az alaprendelet 7. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően e támogatási összeget (számláló) a felülvizsgálati időszak alatti exportforgalomra vetítették ki (megfelelő nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(99)

Ebben a rendszerben a felülvizsgálati időszak alatt a mintába bekerült, a rendszert igénybe vevő egyetlen vállalat tekintetében megállapított támogatási ráta mértéke 1 %.

(100)

Az EPCGS részletes leírása az FTP 09-14 5. fejezetében, valamint a HOP I 09-14 5. fejezetében található.

(101)

Erre a rendszerre a támogató gyártókhoz és szolgáltatókhoz „kötött” gyártó-exportőrök és kereskedő-exportőrök jogosultak.

(102)

Exportkötelezettség vállalásával a vállalat csökkentett vámtétel mellett importálhat (új és legfeljebb tíz éves használt) beruházási javakat. E célból az indiai kormány – kérelemre és díjfizetés ellenében – EPCGS-engedélyt állít ki. A rendszer a keretében importált beruházási javak mindegyikére 3 %-os csökkentett vámtételt biztosít. Az exportkötelezettség teljesítése érdekében az importált beruházási javakat bizonyos idő alatt bizonyos mennyiségű exportáru előállítására kell felhasználni. Az FTP 09-14 szerint az EPCGS keretében a beruházási javak 0 %-os vámtétellel is importálhatók, ilyen esetben azonban az exportkötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időszak rövidebb.

(103)

Az EPCGS-engedély jogosultja a beruházási javakat belföldi forrásból is beszerezheti. Ebben az esetben a beruházási javak belföldi előállítója igénybe veheti a beruházási javak előállításához szükséges alkotóelemek vámmentes behozatalára nyújtott kedvezményt. Másik megoldásként a belföldi gyártó a beruházási javak exportösztönzési rendszere szerinti engedély jogosultja számára szállított beruházási javak tekintetében tarthat igényt exportnak tekintett tranzakcióból származó kedvezményre.

(104)

Az EPCGS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az indiai kormány részéről a vámcsökkentés pénzügyi hozzájárulást jelent, mivel az engedmény csökkenti az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Ezen túlmenően a vámcsökkentés gazdasági előnyhöz juttatja az exportőrt, mert az importálásnál megtakarított vám javítja a vállalat likviditását.

(105)

Továbbá az EPCGS-szabályozás jogilag az exportteljesítmény függvénye, mivel az engedélyek exportkötelezettség vállalása nélkül nem nyerhetők el. A rendszer ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető támogatásnak minősül.

(106)

Az EPCGS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem tekinthető sem megengedhető vámkedvezményrendszernek, sem helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A beruházási javak nem tartoznak az ilyen megengedhető rendszerek hatálya alá, amint azt az alaprendelet I. mellékletének i) pontja meghatározza, mivel nem használják őket el az exportált termékek előállítása során.

(107)

A támogatás összegét az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az importált beruházási javak vonatkozásában meg nem fizetett vámok alapján számították ki, az érintett gazdasági ágazatban az ilyen beruházási javak szokásos értékcsökkenési időszakát tükröző időszakra elosztva. Az így kiszámított összeghez, amely a felülvizsgálati időszakhoz rendelhető, hozzáadták az ezen időszak során esedékes kamatot az idők során juttatott kedvezmény teljes értékének tükrözése érdekében. E célra a vizsgálati időszak alatt Indiában érvényes kereskedelmi kamatlábat ítélték megfelelőnek. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a támogatás elnyeréséhez szükségszerűen felmerült díjakat indokolt kérésre levonták a támogatás összegéből.

(108)

Az alaprendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdésének megfelelően e támogatási összeget az érintett termék vizsgálati időszak alatti megfelelő exportforgalmára vetítették ki (megfelelő nevező), mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított termékek mennyiségek alapján nyújtották.

(109)

Ebben a rendszerben a felülvizsgálati időszak alatt a mintába bekerült vállalatok tekintetében megállapított támogatási ráta 0,55 % és 0,56 % volt.

(110)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban egy mintába bekerült vállalat vette igénybe ezt a rendszert. A vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy a vállalat a rendszer révén elhanyagolható mértékű kedvezményben részesült, ezért az AAS további vizsgálatára nem került sor.

(111)

A Nyugat-Bengália kormánya által alkalmazott rendszer részletes leírása a Nyugat-Bengália kormánya Kereskedelmi és Ipari Igazgatóságának 1999. június 22-i 580-CI/H sz. értesítésében található meg.

(112)

A hátrányos területeken új ipari létesítményt létrehozó vagy egy létező ipari létesítményt jelentősen bővítő vállalatok jogosultak kedvezményekre e rendszer keretében. Mindamellett létezik a nem jogosult vállalatok teljes listája (a vállalatok negatív listája), és ennek következtében bizonyos területeken a vállalatok nem részesülhetnek kedvezményekben e rendszerek keretében.

(113)

Nyugat-Bengália állam számos ösztönzőt biztosít az ipari vállalatoknak, többek közt a késztermékek eladására kivetett központi forgalmi adók (CST) alóli mentesség és a központi hozzáadottérték-adó (CENVAT) visszatérítése formájában, az ezen államon belüli gazdaságilag hátrányos helyzetű területek ipari fejlődésének elősegítése érdekében.

(114)

A rendszer keretében a vállalatoknak beruházásokat kell végrehajtaniuk a hátrányos helyzetű területeken. E területek, amelyek bizonyos területi egységeket képviselnek Nyugat-Bengáliában, gazdasági fejlettségük szerint különböző kategóriákba vannak besorolva, ugyanakkor léteznek az ösztönző rendszerek alkalmazásából kizárt területek is. Az ösztönzők összegének megállapítását szolgáló fő kritérium a beruházás mérete, valamint az a terület, ahol a vállalat elhelyezésre kerül.

(115)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban egy mintába bekerült vállalat vette igénybe ezt a rendszert.

(116)

A rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának (ii) alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A rendszer a nyugat-bengáli kormány pénzügyi hozzájárulását képezi, mivel a folyósított ösztönzők – jelen esetben a késztermékek eladására kivetett forgalmi adók és központi hozzáadottérték-adók alóli mentesség – csökkentik az egyébként esedékes adóbevételt. Ezenkívül ezek az ösztönzők gazdasági előnyt biztosítanak az adott vállalat számára, mert javítják a pénzügyi helyzetét, mivel az egyébként esedékes adók nem kerülnek befizetésre.

(117)

Továbbá a rendszer az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében regionális szinten egyedi, mivel csak azon vállalatok számára elérhető, amelyek az adott állam jogszabályaiban meghatározott bizonyos megjelölt földrajzi területen hajtottak végre beruházást. A rendszer nem elérhető az e területen kívül működő vállalatok számára; ezenkívül a gazdasági előny mértéke az adott terület szerint eltérő.

(118)

Az 1999-es WBIS ennek értelmében kiegyenlíthető.

(119)

A támogatás összegét a felülvizsgálati időszak alatt szokásos esetben esedékes, de az e rendszer keretében meg nem fizetett, a késztermékekre kivetett forgalmi adó és központi hozzáadottérték-adó nagysága alapján számították ki. Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően e támogatási összeget (számláló) kivetítették a felülvizsgálati időszak alatti összes eladásra (megfelelő nevező), mert a támogatás nem az exportteljesítmény függvénye és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották. A vállalat által szerzett támogatás mértéke 1,36 % volt.

(120)

A kiegyenlíthető támogatások összege az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban értékarányosan kifejezve a mintába bekerült exportáló gyártók tekintetében 7,53 % és 8,17 %.

(121)

Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a hatályos intézkedések lejárta valószínűsíthetően a támogatás folytatódását vagy megismétlődését eredményezné-e.

(122)

A fenti (26)–(118) preambulumbekezdésben bemutatottak szerint megállapították, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék indiai exportőrei továbbra is előnyre tettek szert az indiai hatóságok kiegyenlíthető támogatásai következtében.

(123)

A támogatási rendszerek rendszeresen ismétlődő kedvezményt biztosítanak, és nincs jele annak, hogy ezeket a kedvezményeket belátható időn belül megszüntetik. Emellett mindegyik exportőr több támogatási rendszerre jogosult.

(124)

Az is megvizsgálásra került, hogy az Unióba irányuló export jelentős mennyiségű lenne-e, ha megszüntetnék az intézkedéseket.

(125)

India az érintett termék jelentős gyártója. A vizsgálat során összegyűjtött adatok alapján India a felülvizsgálati időszak során 700 000–900 000 tonna gyártási kapacitással rendelkezett, és a bővítési tervek szerint az ország teljes kapacitását 2014-re 1 600 000–1 800 000 tonnára növelnék. Ennek eredményeként a belföldi keresletet meghaladó többletkapacitást 600 000–700 000 tonnára becsülik 2014-ben, ami az Unió teljes felülvizsgálati időszakbeli fogyasztásának 21–25 %-át jelentené.

(126)

Ilyen helyzetben az érintett termék indiai gyártói jelentősen függenek az exportértékesítésektől, és fennáll a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló, már a felülvizsgálati időszak során is jelentős kivitelek növekednének.

(127)

Egy exportáló gyártó előadta, hogy a többletkapacitás csökkenni fog 2014 után, és ezért Indiában a többletkapacitással jellemezhető helyzet csak ideiglenes. Meg kell jegyezni, hogy a többletkapacitás 2014 utáni állítólagos csökkenéséről a Bizottság megállapította, hogy összhangban van a piackutatás előrejelzéseivel. Ennélfogva megállapítást nyert, hogy ez az állítás nem alkalmas az elemezés eredményének módosítására a többletkapacitások alakulása tekintetében.

(128)

Az ismertetést követően egy exportáló gyártó azt állította, hogy a jelentős mértékű ideiglenes többletkapacitás elkerülhetetlen, mivel a gyártási kapacitás növelése csak nagy lépésekben végezhető el, a modern PET-üzemek minimális mérete folytán. Erre válaszolva meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszak és az azt követő év során a gyártási kapacitást legalább 150 000–200 000 tonnás léptékben bővítették. Ebből következik, hogy a hivatkozott érvelés önmagában nem indokolhatja a fenti (125) preambulumbekezdésben hivatkozott, a kivitel rendelkezésére álló többletkapacitást. Mindenesetre ebben az összefüggésben a kivitel rendelkezésére álló többletkapacitás oka irreleváns. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(129)

Egyes felek azt állították, hogy az Indiában kialakuló, a kivitel rendelkezésére álló többletkapacitást egyéb harmadik országok is felvehetik, ezért a Bizottság által kiszámított, a kivitel rendelkezésére álló többletkapacitást nem megfelelően értékelték. A Bizottság semmilyen módon nem feltételezte azt, hogy a kivitel rendelkezésére álló többletkapacitás egésze az Unióban irányulna. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(130)

A fentiekben kifejtett indokok alapján megállapítást nyert, hogy valószínű a támogatás folytatódása.

(131)

Hasonló terméket az Unióban 13 ismert gyártó gyárt. Ezek alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot, és a továbbiakban rájuk mint uniós gazdasági ágazatra hivatkozunk.

(132)

Tizenkét ismert uniós gyártó, amelyeket a jelen ügy panaszosa képvisel, együttműködött a vizsgálatban, és támogatta azt. Egy további ismert uniós gyártó nem működött együtt a jelen felülvizsgálat során.

(133)

A felülvizsgálati időszak teljes uniós gyártásának megállapításához az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló valamennyi adatot felhasználták, így a kérőívekre adott válaszokat, az Eurostat adatait, valamint a felülvizsgálati kérelmet.

(134)

A PET uniós piacát a gyártók viszonylag magas száma jellemzi, amelyek általában az Unión kívüli központtal rendelkező nagyobb cégcsoportokhoz tartoznak. 2000 és 2012 között az uniós PET-ágazat több átalakuláson esett át. A piacon egységesedési folyamat zajlik számos közelmúltbeli cégfelvásárlással és cégbezárással. Az olyan új termékek, mint az újrahasznosított PET és a bio-PET, az újrahasznosítási ágazat viszonylag új melléktermékeként továbbra is együttes fejlesztés alatt állnak.

(135)

Az ismertetést követően egyes felek úgy érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének leírása pontatlan volt, mivel öt gyártó valójában egy nagy nemzetközi csoporthoz tartozott, másik három gyártó pedig PET-csomagoló vállalatokhoz kapcsolódott. E tények egyikre sem mond ellent a (134) preambulumbekezdésben szereplő leírásnak, amely szerint az uniós gyártók a fentiek szerint nagyobb cégcsoportokhoz tartoznak. A koncentráció hatását a lenti (207) preambulumbekezdésben tárgyaljuk. A kötött piaci hatás értékelésének elemzése a lenti (202)–(204) preambulumbekezdésben szerepel.

(136)

Ahogy azt fent jeleztük, figyelemmel az együttműködő uniós gyártók viszonylag nagy számára, négy uniós gyártóból álló minta került kiválasztásra, amely a hasonló termék felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós gyártásának és értékesítésének több, mint 50 %-át képviseli.

(137)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiségek, az uniós piacra érkező import volumenére vonatkozó Eurostat-adatok, a nem együttműködő uniós gyártó esetében pedig a felülvizsgálati kérelmen alapuló számítások alapján határozták meg.

(138)

A 2009-ben és 2010-ben tapasztalt kezdeti növekedést követően a felhasználás a felülvizsgálati időszakban 2008-hoz képest enyhén, 2 %-kal csökkent, és a felülvizsgálati időszakban összesen 2,802 millió tonnát tett ki.

1.   táblázat

Felhasználás

(139)

A hatályos intézkedések ellenére a figyelembe vett időszak során az indiai import több mint kétszeresére nőtt, az a 2008-as 46 313 tonnáról 96 678 tonnára a felülvizsgálati időszak során.

(140)

India piaci részesedése ennek megfelelően a 2008-as 1,6 %-ról 3,5 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszak során, a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során megállapított piaci részesedést (0,3 %) jelentősen meghaladó szintre.

(141)

Az átlagos ár 1,285 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszak során. Ez 22 %-os áremelkedést jelent a figyelembe vett időszak során, amelyre a 2009-es 21 %-os kezdeti csökkenést követően a felülvizsgálati időszak során került sor.

2.   táblázat

Az Indiából származó behozatal

(142)

Ahogy fent említettük, a jelen felülvizsgálattal párhuzamosan folyt az Indiából, Indonéziából, Malajziából, Tajvanról és Thaiföldről származó egyes importra alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata.

(143)

Az Indonéziából, Malajziából, Tajvanról és Thaiföldről származó import a figyelembe vett időszak során 56 %-kal nőtt, annak ellenére, hogy 2010-ig 59 %-os csökkenésre került sor. Ugyanakkor az összesített import mennyisége a de minimis szint alatt maradt.

(144)

Piaci részesedésük a felülvizsgálati időszakban a 2008-as 0,7 %-ról 1,1 %-ra nőtt.

(145)

Az átlagos ár 1,310 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszak során, ami 1,5 %-kal alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos egységára. Ez 27 %-os áremelkedést jelent a figyelembe vett időszak során, amelyre a 2009-es 18 %-os kezdeti csökkenést követően a felülvizsgálati időszak során került sor.

3.   táblázat

Indonéziából, Malajziából, Tajvanról és Thaiföldről származó import

(146)

A dömpingellenes intézkedések hatálya alá eső egyéb harmadik országokból származó import 69 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, a 2009-es 49 %-os emelkedést követően. Csak a Kínából származó import maradt stabil.

(147)

A szóban forgó országok – beleértve elsősorban az Egyesült Arab Emírségeket (a felülvizsgálat időszak során 1,7 %) és Kínát (a felülvizsgálat időszak során 0,6 %) – piaci részesedése a 2008-as 8,2 %-ról 2,6 %-ra csökkent a felülvizsgálati időszak során.

(148)

Az átlagos ár 1,258 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszak során, ami 5,5 %-kal alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos egységára. Ez 24 %-os áremelkedést jelent a figyelembe vett időszak során, amelyre a 2009-es 22 %-os csökkenést követően a felülvizsgálati időszak során került sor.

4.   táblázat

A Kínából, az Egyesült Arab Emírségekből, Iránból és Pakisztánból származó import

(149)

Az intézkedések hatálya alatt nem álló egyéb harmadik országokból – beleértve Ománt, Dél-Koreát, Oroszországot, Mexikót és Szaúd-Arábiát – származó import mennyisége a figyelembe vett időszak során 59 %-kal nőtt, a 2009-es 71 %-os emelkedést követően. 2009 és a felülvizsgálati időszak között Omán vált a legnagyobb Unióba exportáló országgá.

(150)

A szóban forgó országok piaci részesedése a 2008-as 9,7 %-ról 15,8 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszak során, főként az Ománból származó import 4,3 %-os emelkedésének eredményeként. Dél-Korea piaci részesedése 4 % volt a felülvizsgálati időszak során, ami 5 %-kal alacsonyabb a 2009-ben elért legmagasabb szintnél.

(151)

Az átlagos ár 1 273 EUR/tonna volt, ami 4,3 %-kal alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos egységára. Ez 10 %-os áremelkedést jelent a figyelembe vett időszak során, amelyre a 2009-es 24 %-os kezdeti csökkenést követően 2010-ben és a felülvizsgálati időszak során került sor. Az Ománból származó import átlagos ára 1 310 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszak során, ami 1,5 %-kal alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos egységára. A Dél-Koreából származó import átlagos ára 1 294 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszak során, ami 2,7 %-kal alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat átlagos egységára.

5.   táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(152)

Az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerint minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgáltak, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolhatott az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(153)

A károkozás elemzése céljából a következő két szinten került sor kármutatók meghatározására:

(154)

Egy a mintába bekerült uniós gyártó 2010 júniusában elidegenítette az egyik gyártólétesítményét. Ezt egy másik uniós gyártó szerezte meg. Mivel a makrogazdasági mutatók elemzése az összes uniós gyártótól beszerzett adatokon alapul, az elidegenítés nincs hatással a kárelemzés hatókörére vagy az egyes mutatókra.

(155)

Az elemzéssel kapcsolatban előzetesen rá kell mutatni, hogy 2010 végén és 2011 elején bizonyos globális gazdasági események hatással voltak az uniós piac helyzetére, és különösen a hasonló termék áraira és értékesítési mennyiségeire. Ebben az időszakban a gyapotkínálat csökkent, amelynek következtében nőtt a poliészterrost iránti kereslet az ázsiai piacon. A PET és a poliészterrost beszerzési szempontból nagymértékben ugyanattól a nyersanyagtól függ, vagyis a finomított tereftálsavtól (PTA). A poliészterrost iránti fokozott keresletet a PTA elégtelen kínálatához vezetett, ami a PET árának emelkedését eredményezte. Mivel a közel-keleti PET-gyártók szintén az Ázsiából származó PTA-tól függenek, ez a PET uniós importjának hirtelen csökkenését eredményezte. Ugyanakkor a fő uniós PTA-szállítók vis maiorra hivatkoztak, ami a belföldi PET-gyártásban további korlátozásokhoz vezetett.

(156)

Egyes felek azon az alapon kifogásolták a kárelemzés érvényességét, hogy az hiányos információkon alapult, amelyek kihatottak az érdekelt felek védelemhez való jogára is. Különösen az alábbi érvekre hivatkoztak.

(157)

Egyes felek azt állították, hogy az uniós gyártóktól gyűjtött információk nem álltak összhangban a kérdőív kitöltéséhez adott utasításokkal, amelyek azt írták elő, hogy a különböző vállalatoktól kért adatokat nem lehet összesíteni. Ezért azt állították, hogy az összegyűjtött információk pontatlanok és hiányosak voltak, mivel a bejelentett adatokat a mintába bekerült jogalanyonként összesítették. Meg kell jegyezni, hogy az információkat szabályszerűen gyűjtötték, és a helyszínen ellenőrizték. Az összegyűjtött információkról megállapítást nyert, hogy kellően pontos képet adnak az uniós gazdasági ágazatról, és így a fent említett állítást el kellett utasítani. Az ismertetést követően a felek megismételték állításukat. Új érvet vagy bizonyítékot nem terjesztettek elő. Ugyanezek a felek megismételték azon állításukat, amely szerint a mintába bekerült egyik vállalat által szolgáltatott adatok hiányosak voltak, mivel nem az egész csoportra vonatkoztak, hanem a csoporton belül egy kiválasztott jogi személyre. Erre az észrevételre a Bizottság a mintavétel szakaszában reagált, a fenti (18) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően.

(158)

Ugyanezen felek úgy érveltek, hogy a Bizottság úgy próbálta meg kijavítani az összegyűjtött információk állítólagos hiányosságait, hogy további kérdőíveket küldött ki. E tekintetben egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottság valóban küldött ki további kérdőíveket, azonban azokat csak a mintába fel nem vett uniós gyártókhoz intézte, annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön a károkozás értékelése szempontjából releváns makrogazdasági mutatókról, így erre a mintába bekerült uniós gyártók által szolgáltatott információk kiegészítése céljából került sor. Az ismertetést követően egyes felek megismételték állításukat, anélkül, hogy új érvet vagy bizonyítékot terjesztettek volna elő. A felek ezen állítását tehát el kellett utasítani.

(159)

Ezenfelül ugyanezek a felek azt is állították, hogy a mintába bekerült gyártók által szolgáltatott információk ellentétesek voltak az alaprendelet 29. cikkével, mivel a természetüknél fogva nem bizalmas jellegű információkat bizalmas jellegű információként közölték, ezáltal kizárva azokat a szabadon hozzáférhető iratok közül. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az információkat a benyújtó felek kérelmével összhangban minősítették korlátozott jellegűnek. A felek kérelmére a benyújtott információk bizalmas jellegét felülvizsgálták, és – amennyiben szükséges volt – az információt az érintett vállalatok hozzájárulását követően az érdekelt felek számára betekintésre szabadon hozzáférhetővé minősítették át. Ezért ezt az állítást is elutasították.

(160)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése (alábbi (164) preambulumbekezdésben ismertetett) csökkenésének megfelelően az uniós gyártás 2008 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal csökkent. Az uniós gyártás csökkenése csak 2010-ben szakadt meg, amikor 2009-hez képest ugyan nőtt, azonban 4 %-kal így is 2008-as szintje alatt maradt. A felülvizsgálati időszak során a gyártás tovább csökkent.

6.   táblázat

A teljes uniós gyártás

(161)

Az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása 23 %-kal csökkent 2008 és a felülvizsgálati időszak között. E tendencia több gyártólétesítmény bezárásához kapcsolódik, amelyet részben ellensúlyozott új gyárak beindítása.

(162)

A kapacitáskihasználás a 2008-as 75 %-ról a felülvizsgálati időszakban 86 %-ra nőtt. A fokozott kapacitáskihasználást az uniós gazdasági ágazat fenti (134) preambulumbekezdésben ismertetett szerkezetátalakítási erőfeszítéseivel összefüggésben kell vizsgálni.

7.   táblázat

Gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(163)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon ugyanúgy alakult, mint a gyártás, a figyelembe vett időszak során 6 %-kal zsugorodott.

8.   táblázat

Az uniós gazdasági ágazat összesített értékesítései az Unióban

(164)

A 2009-es 13 %-os kezdeti visszaesést követően az uniós gazdasági ágazat megszerezte az Egyesült Arab Emírségek, Dél-Korea, Irán és Pakisztán által elveszített piaci részesedés egy részét, az Indiából, Ománból és egyéb harmadik országokból (Oroszország, Mexikó és Szaúdi-Arábia) származó import növekvő mennyisége ellenére. Mindent összevéve az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak során 3 %-kal csökkent.

9.   táblázat

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése

(165)

A figyelembe vett időszak során a piac stagnált. Nem volt olyan növekedés, amelyből az uniós gazdasági ágazat profitálni tudott volna, ellenkezőleg, a szerkezetátalakítási törekvések ellenére az uniós gazdasági ágazat további piaci részesedést veszített a növekvő importtal szemben, amely különösen az intézkedések hatálya alatt nem álló országokból származott. A felhasználás enyhe visszaesését a felülvizsgálati időszak során a nyersanyag (PTA) Unióban, valamint a globális piacon fennálló időszakos hiányával összefüggésben kell vizsgálni.

(166)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2008 és a felülvizsgálati időszak között 41 %-os csökkenést mutatott. E csökkenés állandó volt az érintet időszak során, beleértve 2010-et is, amikor a gyártás nőtt (lásd a fenti (160) preambulumbekezdést). A növekvő termelékenység alapján e csökkenés a több uniós gyártő által tett szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tükrözi.

(167)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszakban 50 %-kal nőtt. Ez azt a tényt tükrözi, hogy a gyártás lassabb ütemben csökkent, mint a foglalkoztatási szint, és ez az uniós gazdasági ágazat növekvő hatékonyságának a jele. Ez különösen 2010-ben egyértelmű, amikor a gyártás növekedett, míg a foglalkoztatási szint csökkent, a termelékenység pedig 37 %-kal magasabb volt, mint 2008-ban.

10.   táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(168)

Ami az indiai behozatal tényleges támogatási kulcsának mértéke által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illeti, mivel e termék piaca árérzékeny, e hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak. Meg kell jegyezni, hogy e mutató még fontosabb a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzés összefüggésében. Amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék, a támogatott behozatalok valószínűleg olyan mennyiségben és olyan áron jelennének meg ismét, hogy a támogatási kulcs mértékének hatása jelentős lenne.

(169)

Miközben a fent vizsgált mutatók az uniós gazdasági ágazat egyes gazdasági mutatóinak javulását mutatják, ami a végeleges kiegyenlítő intézkedések 2001-es bevezetésének tudható be, ezek azt is bizonyítják, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig veszélyeztetett.

(170)

A készletek szintje a felülvizsgálati időszak során 24 %-kal magasabb volt, mint a 2008-as szintek. Ugyanakkor a készletek a kibocsátáshoz képest a korábban elért szinten maradtak, vagyis 5 % és 6 % között.

11.   táblázat

Készletek

(171)

Ami az árak alakulását illeti, a főként a gazdasági válság által okozott 2009-es kezdeti visszaesést (-16 %) követően az árak 2010-ben megközelítették a 2008-as szintet. Ezt az átlagos egységár éles emelkedése követte a felülvizsgálati időszak során, ami a figyelembe vett időszak során 25 %-os emelkedést eredményezett.

(172)

A felülvizsgálati időszak során bekövetkezett hirtelen áremelkedést a 2010 végén és 2011 első negyedévében a gyapotpiacon bekövetkezett váratlan piaci fejleményekkel összefüggésben kell értelmezni. Ahogy fent említettük (a fenti (155) preambulumbekezdés), a példátlan mértékű gyapotárak a poliészterrostra való áttérést eredményezték, amely ugyanazért a nyersanyagért verseng, mint a PET. A nyersanyag, nevezetesen a PTA iránti fokozott kereslet következtében emelkedett a PET ára Ázsiában és a Közel-Keleten, ami kihatott a PET árára az Unióban. Ebben az időszakban az uniós áremelkedést tovább erősítette a PTA rövid távú szűkössége az Unióban, amelyet az egyik uniós PTA-gyártó vis maiorra vonatkozó bejelentése okozott.

12.   táblázat

Uniós értékesítési egységárak

(173)

A PET eladási ára szokásosan a fő nyersanyagainak (főként a PTA és a monoetilén-glikol – MEG) ártendenciáit követi, mivel ezek teszik ki a PET összköltségének 90 %-át. A PTA olajszármazék, amelynek ára a nyersolaj ára alapján ingadozik. Ez a PET árának magas volatilitását eredményezi.

(174)

Emellett a PET ugyanazért a nyersanyagért verseng, mint a poliészterrost, amelynek gyártása ugyanolyan mértékben függ a PTA rendelkezésre állásától, mint a PET gyártása. Mivel a poliészterrost a textilipar számára a gyapot alternatív terméke, a PET ára ezért érzékeny a gyapotpiac alakulására is.

(175)

A figyelembe vett időszak során az átlagbérek 7 %-kal csökkentek. E csökkenésre a felülvizsgálati időszak során került sor, és ez felerősítette a fent ismertetett termelékenységnövekedést (lásd a fenti (167) preambulumbekezdést).

13.   táblázat

Bérek

(176)

A nyereségesség és a beruházások megtérülése jelentősen javult 2008 és a felülvizsgálati időszak között. Az uniós piaci értékesítés nyeresége a 2008-as -7,9 %-ról a felülvizsgálati időszakban 5,3 %-ra nőtt, míg a beruházások megtérülése -9,6 %-ról 10,6 %-ra javult. A 2008. évre kihatott az egyik uniós gyártó különlegesen gyenge teljesítménye. Mindazonáltal az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének javulása 2009-ban és 2010-ben – amikor az árak 2008-as szintjük alatt voltak – mutatja az árak és a nyereségesség közötti laza kapcsolatot. Ezzel szemben úgy tűnik, a nyereségesség javulása szorosan kapcsolódik a kapacitáskihasználás javulásához, és a fent ismertetett termelékenységnövekedéshez.

(177)

A 2010 és 2011 fordulójának világpiaci fejleményei, a fent ismertetett szerkezetátalakítási erőfeszítésekkel és a hatékonyság javulásával együtt azt eredményezték, hogy az uniós gazdasági ágazat 2010-ben képes volt növelni nyereségességét, és elérni az 5,3 %-os szintet a felülvizsgálati időszak során.

(178)

Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy e fejlődés váratlan és különleges volt, és nem tekinthető reprezentatívnak az uniós gazdasági ágazat általános helyzetére nézve.

(179)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az uniós iparág képes volt hasznot húzni a PET árának 2011 végén és 2012 elején bekövetkezett emelkedéséből, mivel rögzítette a PTA árát, mielőtt az ismertetett piaci események bekövetkeztek volna. A felülvizsgálati időszakot követő fejleményekre vonatkozó, a felek által előterjesztett statisztikai források alapján a PET-gyártók haszonkulcsai 2012-ben jelentősen csökkentek. Ez megerősíti, hogy a 2011. évi (felülvizsgálati időszak) nyereségességet valóban jelentősen befolyásolták váratlan és időszakos globális események (a (155) preambulumbekezdés), amelyek valószínűleg nem ismétlődnek meg és nem tekinthetők állandónak és reprezentatívnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére nézve.

14.   táblázat

Nyereségesség és a beruházások megtérülése

(180)

A pénzforgalom a felülvizsgálati időszak jelentősen javult, amit tükrözi az uniós gazdasági ágazat nyereségességének közelmúltban bekövetkezett javulását.

15.   táblázat

Pénzforgalom

(181)

Nem volt különös jele annak, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nehézségei lettek volna a tőkebevonás terén, főként mivel az uniós gyártók nagyobb cégcsoportokhoz tartoznak.

(182)

A beruházások színvonala a figyelembe vett időszakban összességében 35 %-kal csökkent. A kezdeti, 2008-as beruházásokat erősen csökkentették 2009-ben, és azok azóta sem álltak teljesen helyre.

16.   táblázat

Beruházások

(183)

A makrogazdasági adatok elemzése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban csökkentette gyártási és értékesítési mennyiségeit. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2009-es kezdeti visszaesés óta nem állt teljesen helyre, és összességében 3 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak során (a felülvizsgálati időszakban 77 %-ra). A foglalkoztatás és a kapacitás csökkentése a folyamatban lévő szerkezetátalakítás eredménye, és azt a megnőtt kapacitáskihasználással és termelékenységgel összefüggésben kell vizsgálni.

(184)

Ugyanakkor a legtöbb releváns mikrogazdasági mutató a javulás jeleit mutatta. A nyereségesség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom jelentősen nőtt, különösen 2010-ben és a felülvizsgálati időszak során. A beruházások ugyanakkor 2009-ben visszaestek és azóta sem álltak helyre.

(185)

Összességében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete javult. Ugyanakkor e javulások viszonylag frissek és bizonyos mértékben a 2010 és 2011 fordulóján bekövetkezett előre nem látott és időszakos piaci fejleményeken alapulnak (lásd a fenti (155) preambulumbekezdést). Úgy tűnik, ezt alátámasztják az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsának 2012-es alakulására vonatkozó, rendelkezésre álló információk (lásd a fenti (179) preambulumbekezdést), amelyek a felülvizsgálati időszakhoz képest visszaesést mutatnak.

(186)

A fenti elemzés fényében az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, és úgy tűnik, nem következett be jelentős kár. Ugyanakkor a kézzelfogható pozitív tendenciák és a jelentős szerkezetátalakítási erőfeszítések ellenére az uniós gazdasági ágazat helyzete még mindig veszélyeztetett.

(187)

Az ismertetést követően egyes felek vitatták azt a következtetést, amely szerint az uniós gazdasági ágazat még mindig veszélyeztetett, azt állítva, hogy az uniós gazdasági ágazat egészséges helyzetben volt, és 1999 óta lényegesen átalakult. Meg kell jegyezni, hogy ahogy azt fent kifejtettük (a (184) preambulumbekezdés), az általános javulás és konszolidáció ellenére nem minden gazdasági mutató alakult kedvezően a figyelembe vett időszak folyamán. A gyártási és értékesítési mennyiség, valamint a piaci részesedés például csökkent. Ezenfelül a javuló adatok viszonylag frissek voltak, és a nyereségesség 2012. évi visszaesése alapján nem is bizonyultak hosszú életűnek. Ennek alapján a Bizottság úgy vélte, hogy bár nem bizonyították, hogy jelentős kár történt a felülvizsgálati időszak során, az uniós gazdasági ágazat azonban még veszélyeztetett volt. A Bizottság ezért elutasította ezt az érvet.

(188)

Az ismertetést követően egyes felek vitatták a felülvizsgálati időszakon túli időszakra vonatkozó adatok felhasználását az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzése érdekében. Ezen állításra válaszul a Bizottság megerősíti, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetét a figyelembe vett időszak vonatkozásában értékelte, és ennek alapján nem állapított meg jelentős kárt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat nyereségességének alakulása a felülvizsgálat időszakot követően ebben az esetben főként a globális piac 2010 és 2011 fordulóján történt alakulásának különleges jellegével összefüggésben releváns. Emellett mutatja az ezen ágazatra jellemző ingadozást. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(189)

A vizsgálat során kiderült, hogy az Indiából származó importot továbbra is támogatják, és semmi sem utal arra, hogy a támogatást a jövőben csökkentik, vagy megszüntetik.

(190)

Az Indiából az Unióba irányuló várható import mennyiségeinek jövőbe mutató elemzése alapján kiderült, hogy figyelemmel a kivitel rendelkezésére álló többletkapacitásra (lásd a fenti (125) preambulumbekezdést), az uniós árszintekre és az uniós piac vonzerejére, az Indiából származó import várhatóan olyan szintekre nő, amelyek meghaladják a felülvizsgálati időszak során elért szinteket, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik. A tervezett kapacitásbővítésekkel a kivitel rendelkezésére álló többletkapacitás a becslések szerint a közeljövőben eléri a 600 000–700 000 tonnát, ami az Unió teljes felülvizsgálati időszakbeli fogyasztásának körülbelül 21–25 %-át jelentené.

(191)

Figyelemmel arra, hogy a támogatás folytatódik, az Indiából származó import árai várhatóan tovább csökkennek, amennyiben az Indiával szemben alkalmazott intézkedéseket megszüntetik. Emellett, mivel az exportőröknek versenyezniük kell az egyéb országokból származó alacsony árú importtal, várhatóan tovább csökkentik áraikat annak érdekében, hogy növeljék piaci részesedésüket az uniós piacon.

(192)

Ennek alapján az uniós gazdasági ágazat várhatóan jelentős mennyiségű Indiából származó importtal szembesül, az uniós gazdasági ágazat átlagos árai alatti támogatott árakon, ami veszélyezteti az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetében az utóbbi időben elért javulást. Ebből következően az Indiával szemben alkalmazott intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg ismét jelentős kár következne be.

(193)

A fent jelzettek szerint (lásd a fenti (125) preambulumbekezdést) az indiai exportáló gyártók képesek növelni az uniós piacra irányuló export volumenét. India gyártási kapacitása jelentősen növekedett a figyelembe vett időszak során (lásd a fenti (125) preambulumbekezdést). A rendelkezésre álló információk szerint India várhatóan tovább növeli kapacitását, ezzel a közeljövőben 600 000–700 000 tonna eltérést érve el a belföldi felhasználás és a kivitel rendelkezésére álló gyártási kapacitás között. A kivitel rendelkezésére álló e többletkapacitást jelentősnek kell tekinteni, mivel a felülvizsgálati időszak során a jelenlegi uniós fogyasztás körülbelül 21–25 %-át jelenti.

(194)

Ennélfogva, bár az Unióba irányuló behozatal ugyan viszonylag alacsony volt, azonban a figyelembe vett időszak során több mint kétszeresére nőtt, és fennáll a kockázata, hogy jelentős volumenű Indiából származó exportot irányíthatnak át az Unióba.

(195)

Az Indiából származó importtal szemben jelenleg Törökországban és Dél-Afrikában alkalmaznak kereskedelmi védelmi intézkedéseket. A körülmény, hogy ezek eredményeként India esetlegesen elveszíti ezeket a kiviteli piacokat, további arra utaló jel, hogy valószínű, hogy célba veszik az uniós piacot, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik.

(196)

Az ismertetést követően egyes felek vitatták az indiai exportpiacok elvesztésére vonatkozó következtetéseket. Azt állították, hogy mindkét piac marginális jelentőségű exportpiac, ezért ezen piacokról nem irányítható át jelentős mennyiségű export az uniós piacra, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik. Meg kell jegyezni, hogy pusztán a kereskedelmi védelmi intézkedések fennállása egyes piacokon kizárja az intézkedések hatálya alatt álló és azok hatálya alatt nem álló piacok viszonylagos jelentőségének értelmes összehasonlítását egy adott ország vonatkozásában. Emellett az állítással ellentétben a Bizottság nem tekintette úgy, hogy az Indiából ezen piacokra exportált mennyiségeket az uniós piacra irányítanák át. Ezzel szemben a Bizottság úgy vélte, hogy az egyéb harmadik piacokkal szemben alkalmazott kereskedelmi védelmi intézkedések fennállása korlátozza a harmadik piacok arra irányuló képességét, hogy felvegyék a kivitel rendelkezésére álló indiai többletkapacitás előrelátható növekedését. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(197)

A kereskedelmi védelmi intézkedések fennállása harmadik országokban szintén arra utal, hogy az indiai export árképzési eljárása várhatóan megismétlődik az uniós piacon.

(198)

Az uniós PET-piac mérete és árai vonzerőt jelentenek, mivel a világ harmadik legnagyobb piacáról van szó, amely strukturális okok miatt importra szorul, árai pedig magasabbak, mint más piacokéi. India esetében az Unióba irányuló import árai rendszerint magasabbak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló import árai, ami mutatja az uniós piac vonzerejét az indiai export számára. Ezt jól mutatja az a tény, hogy az Indiából származó import a figyelembe vett időszak során a hatályban lévő intézkedések ellenére megkétszereződött.

(199)

Az uniós piac exportőrökre gyakorolt vonzerejét megerősíti az is, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedést veszített a növekvő importtal szemben, amely az intézkedések hatálya alatt nem álló országokból származott. Ez különösen igaz Dél-Korea esetében, amely 2012-ben, miután az országgal szemben alkalmazott intézkedések hatályukat veszítették, jelentősen növelte az uniós piacra irányuló exportját.

(200)

Az intézkedések hatálya alatt álló egyéb harmadik országokból származó import által az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatás nem tekinthető jelentősnek, a vonatkozó import alacsony mennyiségének, és piaci részesedésük felülvizsgálati időszak során bekövetkezett jelentős csökkenésének eredményeként.

(201)

Az intézkedések hatálya alatt nem álló egyéb harmadik országokból származó behozatal növekedett a vizsgált időszak alatt, az átlagos importár azonban az uniós gazdasági ágazat átlagos ára közelében maradt. Ennélfogva az ezen országokból származó behozatal által az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatást korlátozottnak tekintendő.

(202)

Az ismertetést követően egyes felek azt állították, hogy a PET-gyártók és feldolgozók közötti vertikális integráció miatt a PET jelentős hányadát kötött felhasználás céljából értékesítették, amely nem versenyzett az importtal. Azt is állították, hogy a kötött piac részesedése jelentős volt, és kihatott az elemzés eredményeire.

(203)

A mintába felvett uniós gyártók szintjén gyűjtött információk alapján a kötött értékesítések aránya nem bizonyult jelentősnek (10 % alatt maradt). Hangsúlyozni kell, hogy a szóban forgó felek a PET-gyártók csomagolóiparban való jelenlétére a fennálló PET-gyártási kapacitásra, nem pedig a csomagolóiparban elért piaci részesedésre hivatkozva utaltak. Ennélfogva a kötött felhasználás jelentős arányára vonatkozó állítás megalapozatlan. Ami az árszinteket illeti, a kapcsolt értékesítések és a független értékesítek ára ugyanazon tartományon belül volt.

(204)

Ezen indokok alapján a Bizottság megállapította, hogy nem volt szükség a kötött értékesítések hatásának külön elemzésére, és elutasította a felek állításait.

(205)

Egyes felek úgy érveltek, hogy az Indiából származó import által okozott kár nem állt fenn a felülvizsgálati időszak során, ahogy azt az uniós gazdasági ágazat viszonylagos gazdasági jóléte és nyeresége tanúsítja. Meg kell jegyezni, hogy a jelen ügyben valóban nem került megállapításra a kár folytatódása, és ennélfogva a felek állítása megfelel a vizsgálat megállapításainak.

(206)

Egyes felek szerint más tényezők, így az uniós gazdasági ágazat strukturális hiányosságai, a beruházás hiánya, valamint szezonális és konjunkturális tényezők (például rossz időjárás, gazdasági válságok) hatással lehettek az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Ami az első felvetett pontot illeti, meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat szerkezetátalakítása már folyamatban van, és az elért hatékonyságnövelés arra utal, hogy a felek állítása megalapozatlan. Ami a konjunkturális tényezőket illeti, noha a gazdasági válságok, ahogy azt fent említettük (a (171) preambulumbekezdés) valóban hatással voltak az uniós gazdasági ágazat helyzetére 2009-ben, úgy tűnik, hogy a vonatkozó hatások jelenleg már nem állnak fenn. Ami a kedvezőtlen időjárás hatását illeti, ez részben magyarázatot adhat a csökkenő felhasználásra a felülvizsgálati időszak folyamán, ugyanakkor egyfelől annak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt állítólagos hatását nem bizonyították, másrészt pedig a 2011-ben történt enyhe csökkenés feltehetően inkább a nyersanyagok időszakos, a 2011. évi globális piaci fejlemények által okozott szűkösségével függ össze. Ennélfogva a vizsgálat megállapításai alapján ezen állítások egyike sem megalapozott.

(207)

Egyes felek továbbá úgy érvelnek, hogy a kár megismétlődése a jelen esetben valószínűtlen, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik, mivel szerkezetének (koncentráció és vertikális integráció) köszönhetően az uniós gazdasági ágazat védve van az import hatásaival szemben. Ezenfelül amellett is érveltek, hogy az importált PET-re való átállás a közeljövőben nem kívánatos és nem is lehetséges, különösen, mivel a nagy márkák tulajdonosainak (továbbfelhasználók) beszerzési szerződései és politikái, valamint jóváhagyási eljárásai nehézkessé teszik a PET-szállítók módosítását. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat megállapításai alapján a figyelembe vett időszak során folytatódott az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenése az importtal szemben; ez egyfelől azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat nincs védve az import hatásaival szemben, másfelől pedig, hogy az importra való átállás nem hipotetikus, hanem az jelenleg is zajlik. Ezeket az érveket ezért el kellett utasítani.

(208)

Az ismertetést követően egyes felek megismételték azt az állítást, amely szerint az uniós gazdasági ágazat szerkezetének köszönhetően védve volt a behozatal által támasztott potenciális versennyel szemben. Először, ami azt az állítást illeti, amely szerint az uniós piac egyik, öt gyártót ellenőrző gyártócsoportja domináns pozícióban volt, meg kell jegyezni, hogy az uniós piac nyitott piac, ahol e csoporton kívül nyolc gyártó működik, és az intézkedések hatálya alatt álló és intézkedések hatálya alatt nem álló harmadik országokból származó import támasztotta verseny fokozódik. Másodszor, a koncentráció jellemző az ilyenfajta árualapú ágazatokban, amelyek versenyképességüket a méretgazdaságosságra alapítják. Harmadszor, nem állapították meg, hogy árdiktáló működött az uniós piacon. Végül, a felek megismételték, hogy nem elemezték a három érintett országból származó import hatását az egyes uniós gyártók és a csomagolóipar, illetve a PTA-gyártók közötti vertikális integrációra figyelemmel. A fenti (205) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően e szempontokat a Bizottság valójában elemezte és megalapozatlannak találta. Emellett a nyersanyaggyártókkal fennálló vertikális integrációval érintett vállalatok ellenőrzése megerősítette, hogy nem áll fenn komparatív előny, mivel az ügyleteket piaci áron végezték. A fentiek alapján a Bizottság elutasította azt az állítást, amely szerint az uniós gazdasági ágazat védve volt a versennyel szemben.

(209)

Végül egyes felek úgy érveltek, hogy semmilyen körülmény nem támasztja alá azt a következtetést, amely szerint az indiai exportkapacitás „alacsony árakon” veheti célba az uniós piacot, mivel i. az indiai belföldi kereslet nő, és várhatóan tovább növekszik; ii. a belföldi felhasználást meghaladó PET-többlet létezik ugyan, azonban az exportpiacokon folyó verseny nem eredményezett rendkívül alacsony árú exportot; iii. az ázsiai gyártási kapacitás növekedése a kereslet világszerte várható növekedésére reagál. Meg kell jegyezni, hogy a jelen vizsgálat megállapításai azt bizonyítják, hogy a tervezett kapacitásnövekedés a gyártási kapacitás növekvő többletét mutatja a belföldi kereslethez képest. Emellett a harmadik piacokon alkalmazott indiai árak alacsonyabbak voltak az Indiából származó import Unióban alkalmazott árainál. A fenti (189)–(199) preambulumbekezdésben ismertetett megállapítások alapján valószínű, hogy a támogatott indiai import jelentős mennyiségben és az uniós gazdasági ágazat átlagos ára alatti áron fogja megcélozni az uniós piacot, amennyiben a kiegyenlítő intézkedések hatályukat vesztik. Ezek alapján felek érvét el kell utasítani.

(210)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű, hogy jelentős mennyiségű támogatott indiai import kerülne átirányításra az Unióba. A támogatás folytatásának eredményeként nagyon valószínű, hogy az importárak alacsonyabbak lennének az uniós gazdasági ágazat árainál. Ezen import árai emellett várhatósan még tovább csökkennek, amennyiben az indiai exportáló gyártók megpróbálják növelni piaci részesedésüket. Ez minden valószínűség szerint azzal a hatással járna, hogy felerősítené az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt árnyomást, ami várhatóan negatív hatással lenne annak helyzetére.

(211)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, különösen a termelékenység és a kapacitáskihasználás tekintetében, illetve a haszonkulcsok vonatkozásában, amely a felülvizsgálati időszak során megközelítette az eredeti vizsgálat során megállapított célnyereséget. Azt lehet tehát megállapítani, hogy az uniós gazdasági ágazat, noha sérülékeny helyzetben van, nem szenvedett jelentős kárt a felülvizsgálati időszakban. Ugyanakkor figyelemmel az Indiából származó támogatott import várhatóan jelentős növekedésére, amely valószínűleg az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alatt lenne, megállapítást nyert, hogy a helyzet igen valószínűen romlana, és jelentős kár következne be, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék.

(212)

Az alaprendelet 31. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő kiegyenlítő intézkedések fenntartása az Unió egészének érdekei ellen lenne-e. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg. Az alaprendelet 31. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(213)

Emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió érdekeivel, sem az eredeti vizsgálat, sem a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során. Ezenkívül a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során végzett elemzést olyan helyzetben végezték, amelyben az intézkedések már érvényben voltak, így az értékelés során figyelembe vették a szóban forgó intézkedések által az érintett felekre gyakorolt túlzott negatív hatásokat.

(214)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy – a támogatás folytatódására vagy a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(215)

Az Indiából származó importtal szemben alkalmazott kiegyenlítő intézkedések fenntartása segítséget nyújtana az uniós gazdasági ágazat számára a folyamatban lévő szerkezetátalakítás folytatására, és javítaná annak csak nemrégiben javult gazdasági helyzetét, mivel elősegítené annak elkerülését, hogy az uniós gazdasági ágazat ki legyen téve az Indiából származó támogatott import jelentős mennyiségének, amelynek az uniós gazdasági ágazat nem tudna ellenállni. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért továbbra is előnyére válna a jelenlegi kiegyenlítő intézkedések fenntartása.

(216)

Ennek megfelelően levonható az a következtetés, hogy az Indiával szembeni kiegyenlítő intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(217)

A független importőrök egyike sem működött együtt a jelen vizsgálatban. Az Indiából származó import a figyelembe vett időszak során a hatályban lévő intézkedések ellenére folytatódott és majdnem megkétszereződött.

(218)

Az intézkedés hatálya alatt nem álló egyéb harmadik országból származó import a felülvizsgálati időszak során szintén elérhető volt, és jelentős piaci részesedést ért el (lásd a fenti (149) preambulumbekezdést). Ennélfogva, a fennálló intézkedések ellenére is, az importőrök hozzáférhettek alternatív ellátási forrásokhoz.

(219)

Figyelembe véve, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, mely szerint a hatályos intézkedések jelentős hatást gyakorolnának az importőrökre, levonható az a következtetés, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes az uniós importőrök érdekeivel.

(220)

Az érintett termék gyártásának nyersanyaga a PTA/MEG. Az öt ismert nyersanyag-beszállító közül kettő (egy PTA-beszállító és egy MEG-beszállító) működött együtt a vizsgálat során, válaszolva a kérdőívre. Mindkét nyersanyag-beszállító kifejezte támogatását az intézkedések folytatását illetően.

(221)

A vizsgálat rámutatott, hogy az együttműködő PTA-gyártó jelentős részét képezte a mintába bekerült uniós gyártók PTA-beszerzéseinek a felülvizsgálati időszak során. Mivel a PTA-t az Unióban a PET gyártásán kívül másra nm használják, ésszerűen feltehető, hogy a PTA-gyártók nagy mértékben függenek a PET-ágazattól.

(222)

Ami az együttműködő MEG-beszállítót illeti, a MEG a felülvizsgálati időszak alatti teljes forgalmának viszonylag kis részét képviselte. A MEG tekintetében a PET annak nem egyedüli vagy fő felhasználási lehetősége, és a MEG-gyártók kevésbé függenek a PET-ágazat helyzetétől. Ebből következően úgy kell tekinteni, hogy az Indiából származó támogatott PET-importtal szemben alkalmazott intézkedések fenntartása pozitív, azonban valószínűleg korlátozott hatást gyakorolnak a MEG-beszállítókra.

(223)

Olyan állítás is megfogalmazódott, amely szerint a nyersanyag-beszállítók nem függenek az uniós PET-gyártóktól; különösen amellett érveltek, hogy a mintába bekerült négy uniós gyártól közül kettő valójában importálta a nyersanyagokat.

(224)

Ezzel az állítással összefüggésben a vizsgálat kimutatta, hogy az importált anyag főként MEG volt, amelyet a PET-célú felhasználáson kívül másra is fel lehet használni. Nem vált ismeretessé olyan körülmény, amely arra utalt volna, hogy a jelentéktelen mennyiséget meghaladóan PET-et importáltak volna az Unióba. Ennélfogva ez az állítás nem érinti a PTA-gyártók uniós PET-gyártástól való függésére vonatkozó következtetéseket.

(225)

Ebből következően úgy kell tekinteni, hogy az Indiából származó támogatott PET-importtal szemben alkalmazott intézkedések fenntartása előnyt jelentene a PTA-gyártók, és – bár kisebb mértékben – a PET-beszállítók számára. Ebből következően az Indiából származó importtal szemben alkalmazott intézkedések fenntartása nem állna ellentétben a nyersanyag-beszállítók érdekeivel.

(226)

Az ismertetést követően egyes felek azt állították, hogy a PTA-t exportálták, és így a PTA-gyártók nem függtek az uniós gazdasági ágazattól. Ennek az állításnak az igazolására semmiféle bizonyítékot nem terjesztettek elő. A felek ezen érvét a Bizottság ezért elutasította, mint megalapozatlant.

(227)

Emellett ugyanezek a felek azt állították, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése semmilyen hatást nem fog gyakorolni a PTA-gyártókra, mivel az együttműködő felhasználók állítólag nem állnak át importra, és továbbra is az uniós gazdasági ágazatból fogják beszerezni a PET-et. Ennélfogva a PTA-felhasználás szintje azonos marad az Unióban. A vizsgálat megállapításai alapján az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak során tovább csökkent a behozatallal szemben. Ez azt mutatja, hogy az importra átállás nem hipotetikus (lásd a fenti (164) preambulumbekezdést). A felek ezen érvét ezért a Bizottság elutasította.

(228)

Az uniós gazdasági ágazat úgy érvelt, hogy az újrahasznosító ágazat helyzete a nyers PET (nem újrahasznosított PET) fenntartható árától függ az uniós piacon. Állításukat az európai műanyag-újrahasznosítók egy szervezetének sajtóközleményével támasztották alá, amely szerint a nyers PET-re vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése tovább ronthatja az újrahasznosító ágazat helyzetét.

(229)

Egyes érdekelt felek vitatták, hogy az újrahasznosító ágazat helyzete a nyers PET fenntartható árától függ az uniós piacon, úgy érvelve, hogy a nyers PET és az újrahasznosított PET ára független egymástól. Azt állították, hogy az újrahasznosított PET-et elsődlegesen a poliészterrost gyártására használják, és így az nem kapcsolható összeg a nyers PET árának alakulásával. Emellett megjegyezték, hogy az újrahasznosított PET-ágazatot teljes egészében fenntartják a palacktöltők, így ez az ágazat nem függ a PET-gyártóktól. Végül, azt is megjegyezték, hogy az újrahasznosító ágazat nem jelentkezett érdekelt félként a jelen vizsgálat során.

(230)

Mivel az újrahasznosító ágazat nem jelentkezett a jelen vizsgálat során, a fent említett állítások egyikét sem lehetett megvizsgálni a tényleges adatok alapján. Ennélfogva úgy tekintették, hogy összességében a hatályban lévő intézkedések nem állnak ellentétben az uniós újrahasznosító ágazat érdekeivel.

(231)

Az érintett terméket elsődlegesen vizes palackok és egyéb üdítős palackok előállítására használják. Az egyéb csomagolóanyagok (élelmiszer, burkolatok stb.) gyártására való felhasználás továbbra is viszonylag korlátozott. A PET-palackok gyártása két szakaszban történik: i. először egy előformát készítenek PET-fröccsöntéssel, aztán pedig ii. az előformát felmelegítik és palackká fújják fel. A palackgyártás lehet integrált folyamat (tehát ugyanaz a vállalat vásárolja meg a PET-et, elkészíti az előformát és palackká fújja fel), vagy csak a második szakaszra korlátozott (az előforma palackká felfújása). Az előformák viszonylag könnyen szállíthatók, mivel kicsik és nagy a sűrűségük, míg az üres palackok nem stabilak, és a méretük miatt nagyon drága a szállításuk.

(232)

Ezen az alapon a hatályban lévő intézkedések hatásának tanulmányozása érdekében két fő továbbfelhasználói csoportot különítettek el: i. feldolgozók és/vagy palackgyártók, amelyek a PET forgácsot előformává (vagy palackká) alakítják, és további feldolgozás érdekében értékesítik azt; és ii. palackozók, amelyek az előformából palackot töltenek (és fújnak); e csoport főként az ásványvíz- és üdítőgyártókat jelenti. A palackozó vállalatok is gyakran érintettek a PET-gyártásban, vagy úgy, hogy részt vesznek az integrált palackozási műveletekben, vagy úgy, hogy díjazási megállapodásokat kötnek az alvállalkozó átalakító cégekkel és/vagy palackgyártókkal, akik részére kialkudják a PET árát annak gyártójával (soft tolling), vagy esetleg meg is veszik a saját palackjaikhoz szükséges PET-et (hard tolling).

(233)

Tizenhét felhasználó (öt feldolgozó és tizenkét palackozó) működött együtt a vizsgálatban, és szolgáltatott a kérdőív által gyűjtött információkat. Az együttműködő feldolgozók a teljes uniós PET felhasználás 22,7 %-át, míg a palackozók 13 %-át képviselték. A palackozók válaszai a multinacionális vállalatok (a nagy márkák tulajdonosai) különböző leányvállalataitól érkeztek.

(234)

Megállapítást nyert, hogy az együttműködő felhasználók elsődlegesen az uniós gyártóktól szerezték be a PET-et, és csak egy kis hányad származott importból. Az Indiából származó import ezen importnak körülbelül a felét tette ki, vagyis a felhasznált PET minimális hányadát jelentette. Ugyanakkor az intézkedés hatálya alatt nem álló egyéb harmadik országból származó import szintén elérhető volt, és jelentős piaci részesedést ért el a felülvizsgálati időszak során (lásd a fenti (149) preambulumbekezdést). Ennélfogva, a fennálló intézkedések ellenére is, a felhasználók hozzáférhettek alternatív ellátási forrásokhoz.

(235)

A felhasználók azt állították, hogy a PET árának az utóbbi években bekövetkezett jelentős emelései súlyosan érintették őket, mivel azokat a jelen gazdasági környezetben nem lehetett áthárítani a kiskereskedőkre és a fogyasztókra. Állításuk szerint ezek az áremelkedések a kereskedelmi védelmi intézkedések éveken át tartó alkalmazásának eredményei, amely intézkedések megvédték az uniós gyártókat az import támasztotta versenytől egy olyan időszakban, amikor az uniós PET-ágazat koncentráltabbá és integráltabbá vált. Ennek eredményeként a felhasználók kijelentették, hogy a hatályban lévő intézkedések, a PET árára gyakorolt állítólagos hatásuk révén a továbbfelhasználó ágazat foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési helyzetében, valamint exportpiaci versenyképességében rosszabbodást idéztek elő, amelyek hatása erősebb volt a kkv-k tekintetében. Azt is előadták, hogy a hatályban lévő intézkedéseknek tulajdoníthatóan megszűnt munkahelyek száma meghaladta az uniós PET-ágazat által jelenleg alkalmazott emberek számát.

(236)

Ami a feldolgozók árérzékenységét illeti, a PET tekintetében, megállapítást nyert, hogy a PET az összes költségnek körülbelül 80 %-át képviseli. A PET-et ennélfogva kritikus költségelemnek tekintették az ilyenfajta tevékenységnél. Emellett megállapítást nyert, hogy a feldolgozóipar meglehetősen széttöredezett és viszonylag gyenge tárgyalási pozíciókkal rendelkezik a nagy palackozó vállalatokkal szemben, valamint az árualapú iparra jellemző belső strukturális problémái vannak. Ennek eredményeként ez az ágazat a palackozókkal való vertikális integrációra és az olyan díjazási megállapodások igénybevételére irányuló fokozódó tendenciát mutatott, amelyek alapján a feldolgozási díjakat garantálják, a PET árát pedig végső során a palackozók tárgyalják meg és fizetik ki. Becslések szerint az uniós piac PET-vásárlásainak jelentős részét közvetlenül a nagy palackozó vállalatok ellenőrzik. Mivel az előformákra vonatkozó szerződések gyakran tartalmaznak a PET árának változását tükröző mechanizmust, a feldolgozók egyre inkább semlegesek a PET árának alakulásával szemben.

(237)

Az ismertetést követően egyes felek vitatták a díjazási és árképletek növekvő használatára vonatkozó következtetést. Az iratokban szereplő adatok megerősítették e tendencia fennállását. Ezért az állítást a Bizottság elutasította.

(238)

Egyes érdekeltek azt állították, hogy a hatályban lévő intézkedések nem okoznak kárt a feldolgozóknak, amennyiben hasonló intézkedéseket alkalmaznak az előformák Unióba irányuló importjával szemben. Úgy érveltek, hogy az Unió olyan harmadik országokkal közös határaihoz közeli területeken, ahol nem alkalmaznak intézkedéseket a PET Indiából származó importjával szemben, ösztönzőket alkalmaznak az előformák gyártásának áthelyezésére, és azoknak a PET-et terhelő kiegyenlítő intézkedések nélkül az Unióba irányuló importjára. Elismerik, hogy bizonyos mértékig van gazdasági indok ezen folyamat mögött. Figyelemmel ugyanakkor a szállítási költségekre, az áthelyezés várhatóan csak korlátozott távolságra történik. Összességében tehát a szóban forgó intézkedések által az egyes feldolgozókra gyakorolt állítólagos negatív hatást jelentéktelennek kell tekinteni.

(239)

Ami a PET árának a palackozókra gyakorolt hatását illeti, a közölt adatok alapján úgy becsülik, hogy a PET súlyozott átlag alapján a palackozott üdítők összesített költségének 9 %-át képviseli, a palackozott ásványvíz összesített költségének pedig 12 %-át. Ez azt mutatja, hogy a palackozó ágazatnak a PET nem a fő költségtényezője.

(240)

Emellett a vizsgálat megállapította, hogy a PET volt a palackozók elsődleges, de nem kizárólagos csomagolóanyaga. A PET-termékek a vízpalackok forgalmának 75 %-át jelentették, az üdítőitalok forgalmának pedig 50 %-át. A vizsgálat továbbá azt mutatta, hogy a számos nagy palackozó vállalat (márkatulajdonosok) és a PET-gyártók között kötött szerződések egy olyan képleten alapultak, amely révén az árat kiigazították, annak érdekében, hogy az tükrözze a PET nyersanyagai árának ingadozását. Ez alátámasztja, hogy a PET-gyártók feldolgozási kulcsa vonatkozásában a nagy, és így a leginkább reprezentatív palackozók tárgyalási pozícióban vannak.

(241)

Az ismertetést követően egyes felhasználók megismételték érvelésüket, amely szerint a PET alapvető költségelem a feldolgozók, az üdítőital- és palackozottvíz-ágazat számára, és az ezzel kapcsolatos megállapítások pontatlanok voltak, valamint nem a bejelentett adatokon alapultak. Meg kell jegyezni, hogy a feldolgozók helyzetét külön elemezték, és ez az észrevétel esetükben megalapozatlan (lásd a fenti (236) preambulumbekezdést). Ami a palackozók helyzetének értékelését illeti, megerősítést nyer, hogy a vizsgálat során megállapított költségarányok az együttműködő palackozók által bejelentette adatokon alapultak, valamennyi fél számára elérhető módszertan alapján. A megállapított költségarányok összhangban voltak az ugyanazon érintett termékre vonatkozó korábbi vizsgálatok megállapításaival (14). A felek ezen állítását tehát el kellett utasítani. A Bizottság ezért a felek állításait megalapozatlannak tekintette.

(242)

Az ismertetést követően egyes felhasználók azt állították, hogy az általuk szolgáltatott vállalatspecifikus adatok és információk lényege nem jelent meg az uniós érdek elemzésében. A Bizottság megerősíti, hogy az adatokat olyan formában használta fel, ahogy azokat a felhasználók a kérdőívekre adott válaszaikban bejelentették. A számítási módszerek megismerhetőek voltak minden érintett fél számára. Ezen indok alapján a Bizottság az állítást elutasította.

(243)

A vizsgálat azt is megmutatta, hogy a PET árainak a felhasználók az ellenőrzött palackozók becslései alapján várható és/vagy kívánt csökkenése alapján az intézkedések hatályon kívül helyezése elhanyagolható költségcsökkenést jelentene a palackozók számára. A PET árának csökkenésére vonatkozó ezen becslések és a megállapított költségarányok alapján a vonatkozó költségcsökkenések a palackozók PET-tel kapcsolatos tevékenységei összköltségének 0,3–0,7 %-át tennék ki.

(244)

Az ismertetést követően egyes felek vitatták e következtetést, azzal érvelve, hogy minden költségmegtakarítás jelentős lenne. Egyes felhasználók új becsléseket terjesztettek elő beadványaikban, anélkül, hogy új bizonyítékokat mutattak volna be. Hangsúlyozni kell, hogy a jövőbeli megtakarítások hipotetikusak, ahogy azt egyes felhasználók maguk is elismerték. Ami a feldolgozókat illeti, ezen ágazat jövőbeli megtakarításait illetően nem terjesztettek elő számszerűsített adatot. Ami a palackozókat illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy amennyiben a PET árának állítólagos csökkenésére sor kerül, a palackozók költségszerkezete alapján az összköltségre vetített 0,3 %–0,7 % mértékű megtakarítás nem tekinthető „jelentősnek”. Mivel nem nyújtottak új bizonyítékot, az állítást a Bizottság elutasította, mint megalapozatlant.

(245)

Azt állították, hogy egyes palackozottvíz-gyártókra olyan érzékenységek jellemzők, amelyek a palackozandó forrásvízre és a korlátozott kitermelési mennyiségekre vonatkozó jogi előírásokból erednek. Az ágazatban meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k, ami hatással van a szóban forgó vállalatok költségszerkezetére. Emellett eltéréseket figyelhetők meg a végtermékek tagállami árszintjeit illetően, a helyi lakosság vásárlóerejétől függően. Ezen alapokon úgy tekinthető, hogy amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, a PET-árak esetleges csökkenésének hatása hangsúlyosabb lenne a palackozó ágazat ezen része tekintetében.

(246)

Egyes felek arra hivatkoztak, hogy az uniós PET gyártók prémium árakat és prémium haszonkulcsokat alkalmaznak, az állítva, hogy ezek eredményezték a 2011-es áremelkedéseket. Ezt az állítást alátámasztotta az uniós PET-árak és a nyersanyag feletti haszon összehasonlítása az ázsiai piacon és az USA-ban fennálló helyzettel. Azt állították, hogy e helyzet a kereskedelmi jogorvoslatok felhalmozódásából ered.

(247)

Meg kell jegyezni, hogy a PET árainak 2011-es növekedése, valamint 2009-es csökkenése világméretű jelentség volt, amely mögött a nyersanyag költségének változása állt (lásd a (155) preambulumbekezdést). A felek által előterjesztett adatok rendszeresen igen szoros korrelációt mutattak a PET-árak európai, ázsiai és egyesült államokbeli alakulása között. Ugyanakkor valóban vannak különbségek világszerte a PET árai között, amelyek több okhoz kapcsolódnak, különösen az egyes régiók sajátos költségstruktúrájához. Ami az Unióban fennálló prémium haszonkulcsot illeti, meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat még a 2010 végén és 2011 elején jellemző kivételes körülmények mellett is épp csak elérte az ilyen típusú gazdasági ágazatnál ésszerűnek tekintett nyereségességet. Nem találtak bizonyítékot a prémium nyereség fennállására. Ennélfogva a szóban forgó intézkedések eredményeként az Unióban fennálló „prémium” árakra és a PET-en lévő „prémium” haszonkulcsokra vonatkozó érvet el kell utasítani.

(248)

Az ismertetést követően egyes felek megismételték érvelésüket, amely szerint az uniós árak indokolatlanul magasak voltak, tükrözve a dömpingellenes intézkedések együttes hatását egy olyan piacon, amelyet az uniós gyártók koncentrációja, a vertikális integráció és a fogyasztás kielégítéséhez elégtelen korlátozott gyártás jellemez. Azt is állították, hogy az árakra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy a magasabb uniós árak nem a nyersanyagok magasabb költségeit tükrözik. Meg kell jegyezni, hogy a koncentrációval, a vertikális integrációval és az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásával kapcsolatos érvekre a Bizottság a (207) és (259) preambulumbekezdésekben kitért. Ami az ezen tényezők által a PET uniós árára gyakorolt állítólagos hatást illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a PET árának alakulását a nyersanyagok ára befolyásolja, amely a PET költségeinek 90 %-át teszi ki (lásd a fenti (173) preambulumbekezdést). Emellett a PET árainak 2010/2011-es növekedése világméretű jelenség volt (lásd a fenti (172) preambulumbekezdést). A felek állításai ezért megalapozatlanok.

(249)

Ami a PET uniós ára és az ázsiai és egyesült államokbeli árak közötti különbséget illeti, a fenti (244) preambulumbekezdésben tett megállapítások mellett megállapítást nyer, hogy az egyesült államokbeli és az uniós piac árai közötti különbség ingadozó, de mérsékelt volt. Az uniós árak az állítással ellentétben nem voltak rendszerszerűen magasabbak. Az uniós és az ázsiai piac tekintetében megállapítást nyert, hogy azok nagyon eltérnek a különösen a piac méretéhez és a méretgazdaságossághoz, a nyersanyagokhoz való hozzáféréshez és a kapacitáshoz kapcsolódó költségszerkezet tekintetében. Ennélfogva nem volt értelme összehasonlítani e két piac átlagos árait. A felek ezen érvét ezért a Bizottság megalapozatlannak tekintette.

(250)

Egyes felek emellett azt állították, hogy az uniós árak a nyersanyagok árát terhelő magasabb felárat tükröztek az Egyesült Államokhoz vagy Ázsiához képest. A felárak összehasonlítása ugyanazt a logikát követi, mint a különböző regionális piacok árainak összehasonlítása, azzal a különbséggel, hogy a nyersanyagok árainak a különböző regionális piacok közötti eltéréseit beszámítják. Ugyanakkor a piacok között fennálló szerkezeti különbségek indokolhatják a feldolgozási díjak közötti eltérést. Az uniós gazdasági ágazat által 2010 és 2011 fordulóján elért különleges nyereséget a fenti (179) preambulumbekezdésben fejtettük ki. Egyik ilyen helyzetben sem lehetett megállapítani azt, hogy az intézkedések bármilyen szerepet játszottak volna. Ezért a felek érvét elutasították.

(251)

Ugyanezek a felek azt is állították, hogy a legnagyobb uniós gyártó magasabb árakat alkalmazott az Unióban, mint más piacokon, valamint, hogy 2010-ben magasabb bevételre tett szert az Unióban, mint bárhol máshol. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy gazdaságilag indokolható, hogy egy nemzetközi vállalat eltérő költségszerkezeteket, és így eltérő árakat alkalmazzon különböző regionális piacokon. A 2010 és 2011 fordulóján elért különleges nyereségességi szinteket a fenti (179) preambulumbekezdésben fejtettük ki. Ezen indokok alapján a Bizottság az érvelést elutasította.

(252)

Egyes érdekeltek továbbá a felhasználóipar romló gazdasági helyzetére, így a létesítmények bezárására és a csökkenő foglalkoztatásra hivatkoztak. Azt állították, hogy e helyzet a PET-árak növekedéséből ered. Emellett azt állították, hogy romlott a vezető európai márkák versenyképessége, mivel a harmadik országokba irányuló exportjuk közvetlenül olyan palackozott termékekkel versenyzett, amelyek előnyre tettek szert a nemzetközi árakon forgalmazott PET-ből.

(253)

Meg kell jegyezni, hogy az együttműködő felhasználók által benyújtott információk alapján a felhasználói szegmensről nem állapították meg, hogy veszteséget generálna, noha a felülvizsgálati időszak során csökkent az összesített nyereségességi szint. Megállapítást nyert, hogy a felhasználóipar haszonkulcsa, amelyet a valamennyi fél számára elérhetővé tett módszertan szerint, a kérdőívekre adott válaszok alapján állapítottak meg, hasonló szinten van, mint az uniós gazdasági ágazat tekintetében a felülvizsgálati időszakra megállapított nyereségesség. Két ellenőrzött vállalat (palackozók) számolt be a felülvizsgálati időszak során a gyártott mennyiség további bővüléséről és megnőtt nyereségességről. Egyes feldolgozók esetében megállapítást nyert, hogy szűk haszonkulcsok mellett működnek, egyes esetekben strukturális és pénzügyi nehézségekkel szembesülve. Ugyanakkor e tekintetben nem lehetett megállapítani közvetlen kapcsolatot a hatályban lévő intézkedésekkel. Ehhez hasonlóan, a palackozó vállalatok gazdasági helyzetének bizonyos romlása a 2011-es szorult helyzethez kapcsolódik, amelyet a PET árának olyan hirtelen emelkedés okozott, amelyet az aktuális gazdasági visszaesés körülményei között nem lehetett áthárítani a kiskereskedőkre. Ugyanakkor, bár megállapítást nyert, hogy a felhasználóipar helyzete 2011-ben bizonyos mértékben romlott, a visszaesés és az intézkedések fennállása közötti kapcsolatot nem bizonyították, különösen mivel az intézkedések 2000 óta hatályban voltak.

(254)

Az ismertetést követően egyes felek nem értettek egyet azzal a következtetéssel, hogy a felhasználóipar nem volt veszteséges. A felek azt is állították, hogy a felhasználók haszonkulcsai alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsai. Ami a felhasználóipar nyereségességének értékelését illeti, az együttműködő felhasználóktól beszerzett információk ellentmondtak ezen állításnak. A módszerek megismerhetőek voltak a felek számára. Noha egyes együttműködő felhasználók esetleg veszteségesek lehettek, összességében a felhasználóipar nyereséges volt. Mindenesetre, még ha a PET árának növekedéséről meg is lehet állapítani, hogy olyan körülmény, amely érinti a felhasználók nyereségességét, nem bizonyították, hogy kapcsolat van az intézkedések, és a szóban forgó vállalatok nyereségessége között. Ami a felhasználók és az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsainak összehasonlítását illeti, ezt az állítást nem bizonyították. Az uniós gazdasági ágazat nyereségességének ingadozása folytán (lásd a fenti (176)–(179) preambulumbekezdést) a két ágazat között összehasonlítást a Bizottság nem tekintette döntőnek. Mindenesetre mindkét ágazat hasonló nyereségességet mutatott a felülvizsgálati időszak során (lásd a (253) preambulumbekezdést). Ennek fényében a Bizottság a felek észrevételeit elutasította, mint megalapozatlant.

(255)

Ami az uniós palackozott ásványvíz/üdítőgyártók exportja versenyképességének állítólagos romlását illeti, ezt az állítást nem bizonyították, és nem bizonyították azt sem, hogy ez összefüggésben áll a hatályban lévő intézkedésekkel.

(256)

Az ismertetést követően a felek megismételték azt az állítást, amely szerint a növekvő PET-árak hátrányos hatást gyakorolnak a palackozott víz exportjának versenyképességére. Nem vitatott, hogy más tényezők mellett a PET árának növekedése is hátrányos hatást gyakorol a palackozott víz exportjának versenyképességére. Ugyanakkor, mivel a PET árának növekedése és a szóban forgó intézkedések között nem volt megállapítható a kapcsolat, ugyanis a PET ára elsődlegesen a nyersanyagok árán alapul, az intézkedések által a csökkent versenyképességre gyakorolt hatásra vonatkozó állítást a Bizottság elutasította.

(257)

Végül, ami az intézkedések által a foglalkoztatásra gyakorolt állítólagos hatást illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy a felhasználói ágazatban a foglakoztatás megvizsgált csökkenése főként a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez kapcsolódott, és részben az ideiglenes személyzet csökkentését érintette.

(258)

Az ismertetést követően egyes felek vitatták e megállapítást, azon az alapon, hogy az nem tükrözte az egész ágazat helyzetét. A fenti (254) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások mellett meg kell jegyezni, hogy a feldolgozók által bejelentett összes állás száma jelentősen megnőtt, és egyikük sem számolt be megszűnő állásokról. A palackozók azt állították, hogy a megnőtt PET árak eredményeként állások szűntek meg. A palackozók azt állították, hogy a megnőtt PET-árak eredményeként állások szűntek meg. Emellett a felhasználói kérdőívekre adott válaszokban szereplő megszűnt állások 90 %-a három vállalatnál koncentrálódott. Ezek közül az egyik, egy ellenőrzött felhasználó, amely a bejelentett megszűnt állások jelentős részét képviselte, a figyelembe vett időszak során jelentősen növelte mennyiségét, így a megszűnt állások a termelékenység fokozódásához kapcsolódnak. Ami a fennmaradó két vállalatot illeti, ezekkel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy nyereségességi kulcsuk ágazatukban a legmagasabbak között van az együttműködő felek között, és így meghaladja az uniós gazdasági ágazat célzott hasznát. Ezért az állításokat a Bizottság elutasította.

(259)

Az ismertetést követően egyes felek azzal érveltek, hogy az uniós gyártók nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy kielégítsék a fennálló keresletet. Meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásának 86 %-án működött a felülvizsgálati időszak során, és elegendő többletkapacitással rendelkezett arra, hogy lefedje a teljes belső PET-felhasználást. Emellett intézkedések hatálya alatt álló egyéb országokból és intézkedések hatálya alatt nem álló országokból származó import továbbra is létezik, és növekvő tendenciát mutat. Emellett a jelenlegi intézkedések hatályukat vesztették Dél-Korea esetében, és azok hatályon kívül helyezésre kerülnek az érintett termék Malajziából és Indonéziából származó behozatala esetében. Ezenkívül a PET-újrahasznosító ágazat további PET-forrást jelenthet, az uniós PET-kereslet lefedése érdekében. A fenti okok miatt a felhasználók állítólagosan elégtelen uniós gyártás kapcsán hivatkozott problémáit a Bizottság nem tekintette megalapozottaknak.

(260)

Az ismertetést követően egyes felek azt állították, hogy az elemzés nem tért ki a jelen felülvizsgálat által érintett termékre az intézkedések által gyakorolt együttes hátrányos hatásra. Ezen érvre válaszul a Bizottság megjegyzi, hogy a kiegyenlítő intézkedések csupán orvosolják a megállapított támogatás kárt okozó hatását. Az állítólagos „együttes” hatás fennállását nem bizonyították. Ezzel szemben a fennálló intézkedések ellenére az intézkedések hatálya alatt álló országokból származó behozatal folytatódik, és annak mennyisége még nőtt is a figyelembe vett időszak alatt. Emellett az intézkedések hatálya alatt nem álló országokból származó import jelentős mennyiségben elérhető, és növekvő tendenciát mutat. A felek ezen érvét ezért a Bizottság elutasította.

(261)

Következésképpen várható, hogy az Indiából származó importtal szemben alkalmazott kiegyenlítő intézkedések meghosszabbítása lehetőséget teremt az uniós gazdasági ágazat számára, hogy javítsa és stabilizálja gazdasági helyzetét az elmúlt évek beruházásait és konszolidációját követően.

(262)

Megállapítható továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat jobb gazdasági helyzete az uniós PTA-gyártók, és – bár kisebb mértékben – MEG-gyártók érdekében is állhat.

(263)

Egyes felhasználók gazdasági helyzete romlott a legutóbbi felülvizsgálat óta, és különösen a kisebb palackozottvíz-gyártók esetében megállapítást nyert, hogy más okok mellett különösen hátrányosan érintette őket a PET árának nemrégiben történt emelkedése, mivel a jelenlegi gazdasági légkörben nem voltak képesek azt áthárítani a kiskereskedőkre. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatban az árakat ás haszonkulcsokat érintő 2011-es kivételes fejlemények globális jelenségnek tekinthetők, amelyet elsősorban a nyersanyagok árának emelkedése okozott. Ennélfogva a szóban forgó intézkedésekhez kapcsolódó, a fennálló „prémium” árakra és a „prémium” haszonkulcsokra vonatkozó állításokról megállapítást nyert, hogy megalapozatlanok. Ugyanakkor az uniós piac továbbra is nyitott piac, ahol elérhetők az intézkedések hatálya alatt nem álló egyéb harmadik országokból származó alternatív beszerzési források.

(264)

Ebben az összefüggésben a PET árának növekedése és a hatályban lévő intézkedések közötti kapcsolat nem nyert bizonyítást. A feldolgozók gazdasági helyzete a hatályban lévő intézkedések ellenére stabilnak bizonyult. A PET által a palackozók összesített költségei között képviselt súly korlátozott volt. Emellett nem bizonyították, hogy kapcsolat van a PET árának alakulása és az intézkedések között. Ezen indokok alapján a Bizottság azt állapította meg, hogy az intézkedések nem gyakorolnak aránytalan hatást a felhasználókra.

(265)

Valamennyi fent említett tényezőt figyelembe véve egyértelműen nem lehet azt a következtetés levonni, hogy a jelenlegi kiegyenlítő intézkedések fenntartása nem áll az Unió érdekében.

(266)

Minden felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a fennálló intézkedések fenntartását kívánja javasolni. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül ismertethessék észrevételeiket. A beadványokat és megjegyzéseket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(267)

A fenti elemzések alapján az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Indiából származó PET behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy ezek az intézkedések mértékvámot jelentenek.

(268)

Az ebben a rendeletben meghatározott egyedi kiegyenlítő vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalára kell alkalmazni. Semmilyen más, az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat – ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által gyártott termék behozatala nem részesülhet e vámtételekből, és azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(269)

Az ezekre a vállalatokra kivetett egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazására vonatkozó kérelmeket (például az érintett vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottságnak. A kérelemnek minden lényeges információt tartalmaznia kell, különösen a vállalat gyártási, valamint hazai és exportértékesítési tevékenységeinek – például az említett névváltoztatással vagy az új termelési- vagy értékesítési egységek létrehozásával kapcsolatos – változását. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának frissítésével.

(270)

A kiegyenlítő vám megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a maradványvám nem csak a nem együttműködő exportőrökre alkalmazandó, hanem azokra a vállalatokra is, amelyek egyáltalán nem exportáltak a felülvizsgálati időszak alatt. Azonban ez utóbbi vállalatoknak az alaprendelet 20. cikkének követelményei teljesítése esetén lehetőségük van e cikkel összhangban felülvizsgálati kérelem benyújtására, helyzetük egyedi megvizsgáltatása érdekében,