3.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/1

(1)

A 2010/40/EU irányelv értelmében a Bizottság köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni az intelligens közlekedési rendszerek (ITS-ek) kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges előírásokra vonatkozóan.

(2)

A 2010/40/EU irányelv 3. cikkének d) pontja szerint az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások nyújtása kiemelt intézkedésnek minősül. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság elfogadja a szóban forgó területre nézve szükséges előírásokat.

(3)

Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 26. cikke (Egyetemes szolgáltatási irányelv) előírja, hogy a 112-es egységes európai segélyhívószámra érkező hívások fogadása megfelelő legyen, és e hívások továbbítása a segélyhívó rendszerek – köztük a segélyhívási központok (közbiztonsági válaszpontok) – nemzeti struktúrájához leginkább igazodva történjen.

(4)

Az „E-segélyhívó: nem várhat tovább a rendszer kiépítése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény (3) új szabályozási intézkedéseket irányoz elő a járművön belüli segélyhívó rendszerek uniós megvalósításának meggyorsítása céljából. A javasolt intézkedések egyike a közbiztonsági válaszpontok (KBVP-k) infrastruktúráját érintő, az e-segélyhívások megfelelő fogadásához és kezeléséhez szükséges fejlesztések kötelezővé tétele.

(5)

A 112-es egységes európai segélyhívón alapuló, a járműből érkező vészhívások továbbítására szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül megvalósuló uniós szintű e-segélyhívó szolgáltatás („e-segélyhívás”) támogatásáról szóló 2011/750/EU bizottsági ajánlás (4) szerint a tagállamoknak közbiztonsági válaszpontokat kell kijelölniük az e-segélyhívások továbbításához, valamint biztosítaniuk kell, hogy a mobilhálózatok üzemeltetői megfelelően kezeljék a e-segélyhívásokat.

(6)

Azzal, hogy lerövidíti a sürgősségi segélyszolgálatok válaszadási idejét, a kölcsönösen átjárható e-segélyhívási szolgáltatás bevezetése várhatóan csökkenteni fogja az Unióban a közúti halálesetek számát, illetve kevesebb súlyos sérültje lesz a közúti baleseteknek.

(7)

Az eseménykezelés javulásával, a forgalmi torlódások mérséklődésével és a másodlagos balesetek számának csökkenésével a kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás a várakozások szerint megtakarítást is jelent majd a társadalom számára.

(8)

Az e-segélyhívások kezelésével összefüggésben a személyes adatok feldolgozását a KBVP-knek, a sürgősségi segélyszolgálatoknak és a szolgáltató partnereknek a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) megfelelően kell végezniük. A megfelelés nemzeti adatvédelmi hatóságok felé történő igazolásáról a tagállamoknak kell gondoskodniuk: vagy előzetes ellenőrzési eljárás – például előzetes értesítések – révén, vagy utólagos ellenőrzésekkel, például a panaszok kezelése és vizsgálata során.

(9)

Az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport ajánlásait követi, melyek az e-segélyhívó kezdeményezés adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos vetületeivel foglalkozó, 2006. szeptember 26-án elfogadott munkadokumentumban (1609/06/EN, WP 125) találhatók. Ennek értelmében a járművön belüli e-segélyhívó eszközökkel felszerelt járműveknek nem szabad nyomon követhetőnek lenniük a szokásos üzemelés során. A járművön belüli e-segélyhívó által (az eszköz működésbe lépésekor) küldött minimálisan előírt adatoknak azonban magukban kell foglalniuk a segélyhívások kezeléséhez szükséges legalapvetőbb információkat.

(10)

A 95/46/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamoknak az e-segélyhívási KBVP infrastruktúra kialakítása során figyelembe kell venniük a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport által 2006. szeptember 26-án elfogadott, az e-segélyhívó kezdeményezés adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos vetületeivel foglalkozó munkadokumentumot (1609/06/EN – WP 125).

(11)

Fontos, hogy valamennyi tagállam egységes műszaki és gyakorlati megoldásokat dolgozzon ki a segélyhívó szolgáltatások biztosításához. A közös műszaki megoldások kifejlesztését elsősorban az európai szabványügyi szervezetek bevonásával kell megvalósítani az e-segélyhívó szolgáltatás egész EU-ban történő bevezetésének elősegítése, a szolgáltatás EU-szintű kölcsönös átjárhatóságának és folytonosságának biztosítása, valamint a bevezetés költségeinek csökkentése érdekében.

(12)

Az európai szabványügyi szervezetek, az ETSI és a CEN közös szabványokat dolgoztak ki az összeurópai e-segélyhívó szolgáltatásra vonatkozóan, amelyekre ez a rendelet hivatkozik is.

(13)

Mivel elegendő időt kell biztosítani a már kiépült infrastruktúra korszerűsítésére, helyénvaló, hogy a rendelet rendelkezéseit a szóban forgó infrastruktúrára csak 12 hónappal annak hatálybalépését követően alkalmazzák,

3.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/5

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmány-adalékanyagok felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélykérelmet nyújtottak be egy Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény új felhasználására vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) készítmény elválasztott malacok, továbbá a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések takarmány-adalékanyagaként történő új felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

A Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény használatát a 107/2010/EU bizottsági rendelet (2) a brojlercsirkékre vonatkozóan tíz évre, a 885/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) pedig a tojójércére, a hízókacsára, a fürjre, a fácánra, a fogolyra, a gyöngytyúkra, a galambra, a hízólibára és a struccra vonatkozóan már engedélyezte.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. április 25-i véleményében (4) megerősítette korábbi következtetéseit, melyek szerint a Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett biztonságosnak tekinthető valamennyi állatfaj számára, valamint a fogyasztók és a környezet szempontjából. Annak ellenére, hogy a kérelmező által elvégzett három vizsgálat során legalább egy paraméter esetében jelentős javulás volt megfigyelhető a kontrollcsoportokhoz képest, a hatóság nem tudta meghatározni a készítmény kérelmező által javasolt minimálisan hatékony adagját, mivel a különböző dózisszinteken végzett vizsgálatok ellentmondó eredményekre vezettek. Két vizsgálat számottevő javulást állapított meg az 1 × 107 CFU/kg dózisú takarmány esetében, míg az 5 × 107 CFU/kg dózisra ugyanez nem igaz. A Hatóság szerint nem szükséges a forgalomba hozatalt követő nyomon követésre vonatkozó különleges feltételeket elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyag analitikai módszeréről szóló jelentést.

(6)

A Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

3.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/8

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

3.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/10

(1)

A Bizottság elfogadta az Alsó-Szászország, Észak-Rajna–Vesztfália és Rajna-vidék–Pfalz és Saar-vidék tartományokban (Németország) a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására és a klasszikus sertéspestis elleni sürgősségi vakcinázására irányuló tervek jóváhagyásáról szóló, 2003. február 27-i 2003/135/EK bizottsági határozatot (2), a Vogézek északi területein (Franciaország) a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására és a klasszikus sertéspestis elleni sürgősségi vakcinázására irányuló tervek jóváhagyásáról szóló, 2004. december 3-i 2004/832/EK bizottsági határozatot (3) és a Szlovákiában a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására és a klasszikus sertéspestis elleni sürgősségi vakcinázására irányuló tervek jóváhagyásáról szóló, 2005. január 26-i 2005/59/EK bizottsági határozatot (4) azt követően, hogy megállapították a vaddisznók klasszikus sertéspestisének Németország, Franciaország és Szlovákia egyes területein való jelenlétét. Az említett határozatokkal a Bizottság jóváhagyta a tagállamok által benyújtott, a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására és a klasszikus sertéspestis elleni sürgősségi vakcinázására irányuló terveket.

(2)

A tagállamok által 2013-ra benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2012. november 30-i 2012/761/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) többek között jóváhagyta a Németország és Szlovákia által a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre és annak figyelemmel kísérésére benyújtott programokat.

(3)

Franciaország és Szlovákia 2011-ben tájékoztatta a Bizottságot és a tagállamokat a klasszikus sertéspestis területükön tapasztalható kedvező alakulásáról. A tájékoztatásban jelezték, hogy ezen tagállamok érintett területein a klasszikus sertéspestist vaddisznók esetében sikeresen felszámolták. Ezt követően Németország 2012-ben tájékoztatta a Bizottságot és a tagállamokat arról, hogy e tagállam érintett területein a klasszikus sertéspestist vaddisznók esetében sikeresen felszámolták.

(4)

A Németország, Franciaország és Szlovákia által benyújtott információk alapján leállították a vaddisznók sürgősségi vakcinázását. Ugyanakkor a 2012/761/EU végrehajtási határozatban jóváhagyott programok részeként továbbra is biztosított a betegség által korábban érintett területek magas szintű megfigyelése. A vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására és a klasszikus sertéspestis elleni sürgősségi vakcinázására irányuló, a fenti tagállamok számára jóváhagyott tervekben szereplő intézkedésekre ezért a továbbiakban nincs szükség.

(5)

Az uniós jogszabályok egyértelműsége és következetessége érdekében a 2003/135/EK, a 2004/832/EK és a 2005/59/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

3.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/12

(1)

A T-2 toxin és a HT-2 toxin a Fusarium fajok által előállított mikotoxin. A T-2 toxin az anyagcsere során gyorsan nagyszámú metabolittá alakul, amelyek közül a HT-2 toxin az egyik legfontosabb.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) keretei között működő úgynevezett Contam Panel (az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete) a Bizottság felkérésére szakvéleményt alkotott a T-2 és a HT-2 toxin élelmiszerekben és takarmányokban való jelenléte miatti állat- és közegészségügyi kockázatokról (1).

(3)

A Contam Panel a T-2 és a HT-2 toxinra vonatkozóan testtömeg-kilogrammonként 100 ng-ban állapította meg az együttes tolerálható napi bevitel (TDI) értékét. A rendelkezésre álló előfordulási adatokon alapuló becslések szerint az emberek T-2 és HT-2 toxinnak való tartós étrendi kitettsége minden korcsoport esetében kisebb a TDI-nél, így közvetlen egészségügyi aggályt nem vet fel.

(4)

Az állat-egészségügyi kockázatok tekintetében a Contam Panel azt állapította meg, hogy a kérődzők, a nyulak és a halak esetében a T-2 és a HT-2 toxinnak való kitettség jelenlegi becsült értékei valószínűsíthetően nem vetnek fel állat-egészségügyi aggályt. A sertések, a baromfiak, a lovak és a kutyák esetében a T-2 és a HT-2 toxinnak való kitettség becsült értékei azt jelzik, hogy a káros egészségi hatások kockázata alacsony. A macskák a legérzékenyebb állatfajok közé tartoznak. A kevés adat és a már alacsony dózisok mellett is jelentkező súlyos káros egészségi hatások miatt nem állapítható meg NOAEL és LOAEL érték. Ezért ez az ajánlás a macskaeledelekre nem vonatkozik, ebben a tárgyban szigorúbb intézkedésekre van szükség.

(5)

A Contam Panel azt is megállapította, hogy a takarmányokból az állati eredetű élelmiszerekbe csak korlátozott mennyiségben jut T-2 és HT-2 toxin, ezért ez a forrás elhanyagolható mértékben növeli az emberek kitettségét.

(6)

A tudományos szakvélemény megállapításainak figyelembevételével, valamint a T-2 és a HT-2 toxin előfordulásában megfigyelhető nagy éves ingadozásokra való tekintettel helyénvaló még több adatot összegyűjteni a T-2 és a HT-2 toxin gabonafélékben és gabonatermékekben való jelenlétéről, valamint az élelmiszerek feldolgozása (főzése), illetőleg a mezőgazdasági tevékenység által a T-2 és a HT-2 toxin jelenlétére kifejtett hatásokról. Emellett a T-2 és a HT-2 toxinnak a gabonafélékben és a gabonatermékekben való jelenléte megelőzésének, illetve csökkentésének érdekében meghozható intézkedések meghatározásához további adatokat szükséges gyűjteni azokról a különböző tényezőkről, amelyek a gabonafélékben és a gabonatermékekben a T-2 és a HT-2 toxin viszonylag nagymértékű jelenlétét előidézik. Vizsgálatokat kell lefolytatni annak érdekében, hogy információkhoz jussunk a T-2 és a HT-2 toxinnak a gabonafélékben és a gabonatermékekben való viszonylag nagymértékű jelenlétét eredményező körülményekről, valamint a takarmányok és az élelmiszerek feldolgozásának hatásairól. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a T-2 és a HT-2 toxin a rizsben és a rizstermékekben nincs vagy csak rendkívül csekély mennyiségekben van jelen, ezért ezeket a termékeket indokolt kizárni ezen ajánlás hatályából.

(7)

A gabonafélék és a gabonatermékek toxintartalmának nyomon követéséből származó adatok gyűjtésének célja az emberek és az állatok T-2 és HT-2 toxinnak való kitettségében megfigyelhető változások és tendenciák értékelése. Ehhez kellő érzékenységű analitikai módszerek szükségesek.

(8)

Ahhoz, hogy iránymutatást lehessen adni arról, hogy ezeket a vizsgálatokat mely esetekben indokolt lefolytatni, meg kell határozni azokat az indikatív értékeket, amelyek felett ilyen vizsgálatok indokoltak. Ezeket az indikatív értékeket az EFSA adatbázisában rendelkezésre álló előfordulási adatok alapján célszerű megállapítani. A vizsgálatok végrehajtása szempontjából rendkívül fontos kérdés a nyomonkövethetőség.

(9)

Az ezen ajánlás alapján összegyűjtött adatokat 2015-ben indokolt kiértékelni. Az ezen ajánlás alapján lefolytatott monitoring keretében összegyűjtött adatok lehetőséget adnak továbbá az előfordulásban mutatkozó éves ingadozások jobb megértésére, a T-2 és a HT-2 toxin jelenlétének tanulmányozására a gabonatermékek széles skáláján, a nagyobb értékeket előidéző körülmények tisztázására, valamint azon intézkedések meghatározására, amelyek segítségével a T-2 és a HT-2 toxin jelenléte megelőzhető vagy csökkenthető, ideértve a mezőgazdasági üzemtani tényezőket és a feldolgozást is,

1.

A tagállamok a takarmány- és az élelmiszer-ágazatban működő vállalkozások tevékeny részvételével kövessék nyomon a T-2 és a HT-2 toxin gabonafélékben és gabonatermékekben való jelenlétét. Ezen ajánlás alkalmazásában a gabonafélék fogalma a rizst, a gabonatermékek fogalma a rizstermékeket nem tartalmazza.

2.

A tagállamok bátorítsák azt a törekvést, hogy az együttes előfordulás vizsgálatának lehetővé tétele érdekében a minták a T-2 és a HT-2 toxin mellett más Fusarium-toxinok, így különösen a deoxinivalenol, a zearalenon és a fumonizin B1 + B2 jelenléte szempontjából is elemzésre kerüljenek.

Ha az alkalmazott analitikai módszer lehetővé teszi, ajánlatos a maszkolt mikotoxinokat, különösen pedig a T-2 és a HT-2 toxin mono- és diglikozilált konjugátumait is elemezni.

3.

Az emberi fogyasztásra szánt gabonafélékből és gabonatermékekből való mintavételezés és a minták elemzése az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2006. február 23-i 401/2006/EK bizottsági rendelet (2) és különösen az abban foglalt következő rendelkezések szerint történjen:

Az élelmiszer-ágazatbeli vállalkozás által alkalmazott mintavételezési eljárás eltérhet a 401/2006/EK rendelet rendelkezéseitől, de a vizsgált tételre nézve legyen reprezentatív.

4.

A takarmányként való felhasználásra szánt gabonafélékből és gabonatermékekből, valamint a takarmánykeverékekből való mintavételezés és a minták elemzése a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2009. január 27-i 152/2009/EK bizottsági rendelet (3) rendelkezései szerint történjen. A mennyiségi meghatározhatósági határ (LOQ) a T-2 és a HT-2 toxinra külön-külön véve lehetőleg ne legyen nagyobb 10 μg/kg-nál. Szűrésen alapuló analitikai eljárás alkalmazása esetén a kimutatási határ a T-2 és a HT-2 toxinra együttesen véve lehetőleg ne legyen nagyobb 25 μg/kg-nál.

A takarmányágazatbeli vállalkozás által alkalmazott mintavételezési eljárás eltérhet a 152/2009/EK rendelet rendelkezéseitől, de a vizsgált tételre nézve legyen reprezentatív.

5.

A tagállamok a takarmány- és az élelmiszer-ágazatban működő vállalkozások tevékeny részvételével végezzenek vizsgálatokat azon tényezők feltárására, amelyek az indikatív értékek feletti értékeket okozzák, illetőleg azon intézkedések meghatározására, amelyek révén a jövőre nézve megelőzhető, illetve csökkenthető a szóban forgó anyagok túlzott jelenléte. Bizonyosan indokolt ilyen vizsgálatokat végezni abban az esetben, ha a kimutatott mennyiségek egy meghatározott időszakon belül ismétlődő módon meghaladják az ezen ajánlás mellékletében a gabonafélékben és a gabonatermékekben jelen lévő T-2 és HT-2 toxinra vonatkozóan meghatározott indikatív értékeket. A gabonafélékben és a gabonatermékekben előforduló T-2 és HT-2 toxin nagy mennyiségeit előidéző különböző tényezőkkel – köztük a mezőgazdasági üzemtani tényezőkkel – kapcsolatos ismeretek bővítése céljából végzett mintavételezés és elemzések a gabonafélékre és az elsődleges feldolgozás útján nyert gabonatermékekre összpontosuljanak.

6.

A tagállamok a takarmány- és az élelmiszer-ágazatban működő vállalkozások tevékeny részvételével végezzenek vizsgálatokat a takarmányok és az élelmiszerek feldolgozási folyamatainak a T-2 és a HT-2 toxin jelenlétére kifejtett hatásaira vonatkozóan. Bizonyosan indokolt ilyen vizsgálatokat végezni abban az esetben, ha a kimutatott mennyiségek egy meghatározott időszakon belül ismétlődő módon meghaladják a gabonatermékekben jelen lévő T-2 és HT-2 toxinra vonatkozó indikatív értékeket.

7.

A tagállamok gondoskodjanak arról, hogy az EFSA egy egységes adatbázis összeállítása érdekében rendszeres jelleggel megkapja az analitikai eredményeket, az Európai Bizottság pedig évente – és első alkalommal 2013 decemberéig – tájékoztatást kapjon a vizsgálatok eredményeiről. Ezen ajánlás egységes alkalmazását és a vizsgálatok eredményeit tartalmazó jelentések egységességének biztosítását egy később elkészítendő iránymutatás fogja segíteni.

3.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/16