(1)

1994. február 2-án a Tanács a 229/94/EK rendelettel (2) az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: Egyesült Államok) származó etanol-aminok (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. 2000. július 20-án, az első hatályvesztési felülvizsgálatot követően ezeket az intézkedéseket az 1603/2000/EK tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: első hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet) öt évvel meghosszabbította.

(2)

2006. október 23-án, a második hatályvesztési felülvizsgálatot követően a szóban forgó intézkedéseket az 1583/2000/EK tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: második hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet) további öt évvel meghosszabbította.

(3)

2010. január 19-én, a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 54/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet (5) (a továbbiakban: harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet) további két évvel meghosszabbította az Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatalára kivetett dömpingellenes vámot.

(4)

2010. április 9-én a Dow Chemical Company (a továbbiakban: Dow Chemical) az 54/2010/EU végrehajtási rendelet részleges megsemmisítése iránti kérelmet nyújtott be.

(5)

2011. március 12-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) a Hivatalos Lapban egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítést tett közzé (6).

(6)

A BASF AG, az Ineos Europe AG és a Sasol Germany GmbH (a továbbiakban: az uniós gazdasági ágazat) által benyújtott kérelmet követően a Bizottság 2012. január 21-én hatályvesztési felülvizsgálatot kezdeményezett (a továbbiakban: negyedik hatályvesztési felülvizsgálat) (7).

(7)

2012. április 11-én a Dow Chemical által folytatott dömpingre korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat indult (8).

(8)

Egy 2010. április 9-én benyújtott kérelmet (9) követően a Törvényszék a T-158/10. sz. ügyben hozott, 2012. május 8-i ítéletében (10) (a továbbiakban: ítélet) a Dow Chemicalt érintő részében megsemmisítette a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendeletet.

(9)

Az ítéletet követően a Bizottság értesítést (11) tett közzé az Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatalára vonatkozó harmadik hatályvesztési felülvizsgálat részleges újraindításáról. Az újraindítás az ítélet végrehajtására korlátozódott, és azt határozta meg, hogy felülvizsgálati időszak alatt valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése, beleértve az etanol-aminok tekintetében az Egyesült Államokban fennálló kihasználatlan termelőkapacitás meghatározását is.

(10)

Ezen értesítésben a feleket tájékoztatták, hogy a Törvényszék ítéletére való tekintettel a Dow Chemical által gyártott etanol-aminok Európai Unióba irányuló behozatalára többé nem vonatkozik a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelettel kivetett dömpingellenes vám, és az etanol-aminok behozatalára vonatkozóan kifizetett végleges dömpigellenes vámokat az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően vissza kell fizetni vagy el kell engedni.

(11)

A Bizottság a vizsgálat részleges újraindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az ismert érintett importőröket és felhasználókat, valamint az uniós gazdasági ágazatot. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az értesítésben megállapított határidőn belül.

(12)

A meghallgatás lehetőségét minden olyan fél számára biztosították, amely az említett határidőn belül kérelmezte meghallgatását, és bizonyítani tudta, hogy meghallgatását különös okok indokolják.

(13)

Két exportáló gyártótól, három uniós gyártótól és az érintett termék egy felhasználójától érkezett észrevétel.

(14)

Emlékeztetni kell arra, hogy a vitatott rendelet megsemmisítésének oka az volt, hogy a Törvényszék megállapítása szerint a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet két értékelési hibát tartalmazott, melyek a következők: i. folyamatos dömping meglétét állapította meg a felülvizsgálati időszak alatt, és ennek alapján a dömping folytatódásának valószínűségét is megállapította; továbbá ii. úgy határozta meg, hogy a felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államokban a kihasználatlan termelési kapacitás az etanol-aminok tekintetében 60 000 tonna volt.

(15)

Az uniós gazdasági ágazat tudomásul vette, hogy az ítélet megkérdőjelezte az intézmények által az egyesült államokbeli kihasználatlan termelési kapacitás mennyiségének meghatározásához alkalmazott módszereket. Az uniós gazdasági ágazat azonban fenntartotta, hogy túlzottan óvatos a tényleges gyártási kapacitás meghatározásakor a névleges termelési kapacitás 90 %-át venni alapul, mint azt az intézmények tették, mivel megszokott és elfogadott jelenség, hogy a vállalatok meghaladják a névleges kapacitást. Az uniós gazdasági ágazat az állítólag a PCI Xylenes & Polyesters-től (a továbbiakban: PCI) származó, közzétett piaci adatokra alapozva azt a következtetést vonta le, hogy valóban volt 2008-ban és azt követően szabad kapacitás.

(16)

Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat úgy vélte, hogy a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet kihirdetése óta nem következett be lényeges változás a piaci feltételekben, és számos okra hivatkozva azt a következtetést vonta le, hogy fennáll a káros dömping megismétlődésének valószínűsége. E tekintetben a következőkre hivatkoztak: a felülvizsgálati időszakot követően az egyesült államokbeli termelési kapacitás továbbra is meghaladta a hazai keresletet; 2009 után lényegesen bővült a harmadik országokban a termelési kapacitás, aminek következtében az Egyesült Államok exportpiacai egyre inkább önellátóvá válhattak; harmadik országok dömpingellenes intézkedéseket rendeltek el, illetve fennállt annak valószínűsége, hogy a jövőben így tesznek; 2009-től növekedett a monoetilén-glikol termelési kapacitása; továbbá az Egyesült Államokban javaslat született egyes etanol-aminoknak az egészségre esetlegesen káros termékeket tartalmazó listára való felvételéről, ami végső soron hatással lehet a hazai fogyasztásra.

(17)

A Dow Chemical kételyeinek adott hangot a vizsgálat újraindításának jogszerűsége tekintetében, azzal érvelve, hogy az alaprendelet nem tartalmaz olyan konkrét rendelkezést, ami ezt lehetővé tenné. Ez az exportáló gyártó azt is állította, hogy az újraindítás ellentétben áll az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésében a felülvizsgálat lezárására vonatkozóan megállapított kötelező, 15 hónapos határidővel.

(18)

A Dow Chemical továbbá azt állította, hogy az ítélet nem tesz szükségessé semmiféle végrehajtási intézkedést, és a Bizottság jogszerűen nem helyesbítheti a vitatott rendeletet bizonyos szempontokból, mivel a Törvényszék a rendelet elfogadásához vezető összes lényeges okot érvénytelenítette vagy vitatta. A Dow Chemical véleménye szerint tehát a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet említett szempontokból való helyesbítésének egyedüli jogszerű módja az lenne, ha hatályon kívül helyeznék a meglévő intézkedéseket.

(19)

Egy uniós felhasználó, a Stepan Europe (a továbbiakban: Stepan) beadványa szerint az ítélet jogi következményeként mindenképpen vissza kellene vonni a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet által foganatosított intézkedéseket, mivel azokat téves elemzés alapján rendelték el. A Huntsman Petrochemical Corporation LLC nevű exportáló gyártó (a továbbiakban: Huntsman) is hasonló nézeteknek adott hangot. A Stepan és a Huntsman amellett érvelt, hogy a Törvényszék megállapítása szerint a felülvizsgálati időszak alatt az országos dömpingkülönbözet negatív volt, tehát nem állapítható meg a dömping folytatódása. A Stepan szerint ebből kifolyólag az intézményeknek meg kellett volna vizsgálniuk, hogy fennáll-e a dömping megismétlődésének valószínűsége; a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet azonban nem tett erről említést.

(20)

Továbbá a Stepan hangsúlyozta, hogy a dömping folytatódásának az egyes vállalkozások tekintetében való értelmezése esetén az intézményeknek azt kellett volna megállapítania, hogy a Dow Chemical esetében nem folytatódott a dömping, mivel a Törvényszék szerint a vállalat az Egyesült Államokból származó teljes behozatalnak több mint 85 %-át képviselte, és ezért mérlegelniük kellett volna, hogy valószínű-e a Dow Chemical dömpingtevékenységének megismétlődése. A többi exportáló vállalkozás esetében megállapították, hogy dömpingtevékenységet folytattak, és ezért az intézményeknek azt kellett volna megállapítania, hogy valószínű-e a dömping folytatódása. A dömping folytatódásának valószínűségét vizsgáló elemzés a Stepan szerint abból indult ki, hogy a kihasználatlan kapacitás az Egyesült Államokban országos szinten 60 000 tonna volt. Tekintetbe véve, hogy a Törvényszék megállapítása szerint az intézmények tévedtek az egyesült államokbeli kihasználatlan kapacitás meghatározásakor, továbbá azt, hogy a Stepan szerint a kihasználatlan kapacitás legfeljebb mintegy 8 000 tonna volt, nem lehetséges fenntartani azt az állítást, hogy fennállt annak a valószínűsége, hogy a többi exportáló vállalkozás folytatja a dömpinget. Az intézményeknek elemezniük kellett volna, és meg kellett volna határozniuk azt is, hogy fennáll-e a dömping megismétlődésének valószínűsége.

(21)

A Huntsman elemzése szintén arra az előfeltevésre épült, hogy az ítélet megerősítette, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem volt kihasználatlan kapacitás az Egyesült Államokban, és ezért nem állt fenn annak valószínűsége, hogy ebből kifolyólag növekedik az EU-ba exportált etanol-aminok mennyisége. Állítása szerint ezért tehát nem szükséges olyan egyéb tényezőket elemezni, mint a harmadik országbéli kereskedelemvédelmi intézkedések hatása, az Egyesült Államokban és egyéb piacokon jelentkező kereslet lehetséges alakulása vagy az árak leszorítása. Továbbá a Huntsman érvelése szerint annak fényében, hogy a Törvényszék azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem volt az Egyesült Államokban kihasználatlan kapacitás, a Bizottság nem végezhet újabb elemzést a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségéről, és nem állapíthatja meg a részleges újraindítás keretében, hogy fennáll a káros dömping megismétlődésének valószínűsége. Még ha a Bizottságnak módjában is állna újból megvizsgálni a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségét, a Huntsman szerint nem állna rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó bizonyíték. A dömping megismétlődésének valószínűsége tekintetében a Huntsman annak a véleménynek adott hangot, hogy mivel megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az egyértelműen a legjelentősebb exportőrnek számító Dow Chemical nem folytatott dömpinget, nem áll fenn annak valószínűsége, hogy a dömpingellenes vám visszavonása esetén a hatályvesztési felülvizsgálatot követően országos szinten megismétlődik a dömping.

(22)

A Huntsman szerint valószínűtlen a kár megismétlődése, tekintettel arra, hogy nincsen kihasználatlan termelési kapacitás, és ezért igen csekély a lehetőség arra, hogy a felülvizsgálati időszakot követően növeljék az Unióba irányuló kivitelt. A Huntsman állítása szerint ezt a következtetést megerősíti az is, hogy az SRI jelentése (12) alapján a fogyasztás egyesült államokbeli várható növekedésének mértéke nem tér el jelentős mértékben az egyéb piacokon várható növekedéstől.

(23)

A Huntsman felvetette, hogy amennyiben az uniós gazdasági ágazat kárt szenvedett, ez a gazdasági válság hatásainak tudható be, nem az Egyesült Államokból történő behozatalnak. Pusztán az a tény, hogy a behozatal súlyosbította a válság kedvezőtlen hatását, nem elégséges annak megállapításához, hogy az említett behozatal által okozott kár valószínűleg megismétlődik.

(24)

A (17)–(18) preambulumbekezdésben említett állítólagos jogtalan újraindítást illetően emlékeztetni kell arra, hogy a C-458/98. P. sz. ügyben (a továbbiakban: IPS-ítélet) a Bíróság elismerte, hogy ha egy eljárás számos adminisztratív lépésből áll, egy lépés semmissé nyilvánítása nem jelenti az egész eljárás semmissé nyilvánítását. A dömpingellenes eljárás is egy ilyen többlépcsős eljárás. Következésképpen a módosító rendeletnek valamely fél esetében való semmissé nyilvánítása nem vonja maga után a rendelet elfogadását megelőzően lefolytatott eljárás egészének semmissé nyilvánítását (13). Ezenfelül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke értelmében az uniós intézmények kötelesek eleget tenni az ítéletben foglaltaknak. A fentiek alapján indokolatlannak minősült az az állítás, hogy nincs jogalapja a felülvizsgálat részleges újraindításának.

(25)

Szintén megalapozatlannak bizonyult az az állítás, miszerint a dömpingellenes vizsgálatok lezárására vonatkozóan megállapított határidők miatt a Bizottság a 15 hónapos kötelező határidőn túl nem hosszabbíthatja meg a vizsgálatot (a fenti (17) preambulumbekezdés). Egy bírósági ítélet végrehajtására nézve e határidő nem minősül relevánsnak. Az ilyen határidő valójában csak az eredeti felülvizsgálat – a megindítástól a végleges intézkedés meghozataláig történő – lefolytatására vonatkozik, és nem érinti a későbbiekben esetlegesen – pl. egy jogi felülvizsgálat eredményeképpen – meghozandó intézkedéseket. Ennek az érvnek az elfogadása azt jelentené, hogy az intézmények nem vehetnék figyelembe a Törvényszék megállapításait (mint azt az EUMSZ 266. bekezdése előírja). A Törvényszék mindig a vizsgálatra megállapított határidő lejárta után hozza meg ítéletét. Ezenfelül megjegyzendő, hogy minden ettől eltérő értelmezés azt jelentené, hogy például egy adott fél esetleges sikeres jogi fellépésének nem lenne semmiféle gyakorlati hatása az érintettre nézve, ha az eredeti vizsgálat lefolytatására kiszabott határidő lejárta miatt nem lenne végrehajtható a Törvényszék ítélete. Mindez ellentmondana annak az alapelvnek, hogy valamennyi félnek lehetőséget kell biztosítani a hatékony bírósági felülvizsgálatra.

(26)

Azt az állítást illetően, miszerint a Bizottság jogszerűen nem helyesbítheti a vitatott rendeletben található értékelési hibákat, és az ítélet végrehajtásának egyedüli módja a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése (a fenti (18) preambulumbekezdés), a következőkre kell felhívni a figyelmet. A Törvényszék már megállapította – amint ez az IPS-ítéletben is szerepel –, hogy egy rendelet megsemmisítése azt is lehetővé teszi, hogy a módosító rendeletnek csak azokat a részeit helyesbítsék, amelyek annak megsemmisítéséhez vezettek, ugyanakkor változatlanul hagyhatják azokat a nem megtámadott részeket, amelyeket az ítélet nem érint. Az intézményeknek tehát nem csupán az ítélet rendelkező részét kell tiszteletben tartaniuk, hanem az annak szükséges alátámasztását képező indokokat is, mivel ezek nélkül nem lehet megállapítani a rendelkező részben foglaltak pontos értelmét (14). A jogellenes intézkedés felváltására irányuló eljárás tehát tovább folytatható (15). Így a fenti állítás is alaptalannak minősül.

(27)

A Törvényszék megállapította – mint erre a Stepan és a Huntsman is utal (lásd a (19) preambulumbekezdést) –, hogy a harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet elfogadásához vezető vizsgálat során az intézmények nem vonhatták volna le azt a következtetést, hogy a dömping folytatódott a felülvizsgálati időszak alatt, sem pedig azt, hogy fennállt a dömping folytatódásának valószínűsége. Az Egyesült Államokból érkező behozatal túlnyomó többsége, azaz – mint a Törvényszék megállapította – az összmennyiség Dow Chemicaltól származó 85 %-a nem dömpingelt áron érkezett az Unióba. Ennek a helyzetnek a továbbiakban annak megállapításához kellett volna vezetnie, hogy a szóban forgó termék Egyesült Államokból származó behozatala tekintetében a súlyozott átlagkülönbözet negatív volt. A Törvényszék azt a következtetést vonta le, hogy az intézményeknek bizonyítania kellett volna, hogy fennállt a dömping ismétlődésének valószínűsége (16).

(28)

Mint azt valamennyi érdekelt fél közvetve vagy közvetlenül elismeri, az ismétlődő dömping valószínűségének elemzése az Egyesült Államokban fennálló kihasználatlan termelőkapacitás kiszámításával kapcsolatos. Egyes érdekelt felek állítása szerint a Törvényszék megerősítette, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem volt jelentős kihasználatlan termelési kapacitás az Egyesült Államokban. A Törvényszék megállapítása szerint nem egyértelmű az a számítási módszer, amely szerint az etanol-aminok esetében a felülvizsgálati időszak alatt a kihasználatlan termelési kapacitás 60 000 tonna, és a kapott 60 000 tonnás mennyiség nem áll összhangban az ügyben hivatkozott bizonyítékokkal (17).

(29)

Mint ezt a (15) preambulumbekezdés megemlíti, az uniós gazdasági ágazat beadványa szerint a PCI-től származó adatok alapján 2008-ban az országos szabad kapacitás meghaladta a 60 000 tonnát. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy az uniós gazdasági ágazat által benyújtott számításban a teljes egyesült államokbeli termelési kapacitást alkalmazták, azaz nem igazították ki azt 90 %-ra.

(30)

A felülvizsgálati időszak alatti kihasználatlan kapacitás kiszámításával kapcsolatos állítások tekintetében meg kell jegyezni, hogy két exportáló gyártó működött együtt a harmadik hatályvesztési felülvizsgálat során. E vizsgálat során megállapították, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az INEOS Oxide LLC (a továbbiakban: INEOS) nem rendelkezett kihasználatlan kapacitással, a Dow Chemical azonban igen. Az ellenőrzött információk szerint a felülvizsgálati időszak alatt a Dow Chemical nem használta fel kihasználatlan kapacitását arra, hogy alacsony áron exportáljon, bár ezt megtehette volna, figyelembe véve az intézkedések értékarányosan kifejezett megfelelőjüket tekintve alacsony mértékét.

(31)

Ezenfelül a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő vállalkozások – a Dow Chemical és az INEOS – együttesen az Egyesült Államokból az Unióba érkező kivitel 91,6 %-át képviselték. A Dow Chemical és az INEOS teljes kivitele 30 000–35 000 tonnát tett ki, a nem együttműködő vállalkozások kivitele pedig nem haladta meg a 3 000–4 000 tonnát. A felülvizsgálati időszak alatt az országos dömpingkülönbözet csekély mértékű volt, és a nem együttműködő vállalkozásoktól származó behozatal az uniós piac kevesebb mint 1 %-át képviselte. Az információk bizalmas jellege miatt a fenti adatok határértékek megadásával szerepelnek, vagy nem pontos adatok.

(32)

Mint a (16) preambulumbekezdésben szerepel, az uniós gazdasági ágazat különböző tényezőkre hivatkozott, amelyek véleményük szerint azt jelzik, hogy 2008 után továbbra is fennállt a dömping megismétlődésének valószínűsége. A harmadik hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet közzététele óta azonban nem következett be lényeges változás a piaci feltételekben. E körülményeket az uniós gazdasági ágazat is elismeri. Mindazonáltal meg kell jegyezni – mint arról a (30) és (31) preambulumbekezdés is említést tesz –, hogy figyelembe véve az intézkedések alacsony mértékét, továbbá azt, hogy az INEOS nem rendelkezett kihasználatlan kapacitással és a Dow Chemical nem folytatott dömpingtevékenységet, nincs jele annak, hogy az intézkedés hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően változtatna a helyzeten.

(33)

Egy exportáló gyártó azt az észrevételt tette, hogy a harmadik hatályvesztési felülvizsgálat nem indokolta az intézkedések bevezetéséről szóló 54/2010/EU végrehajtási rendelet meghozatalát. Az exportáló gyártó kérte, hogy az intézkedéseket visszamenőleges hatállyal helyezzék hatályon kívül, hogy az 54/2010/EU végrehajtási rendelet hatálybalépésének időpontja óta kifizetett valamennyi vámot visszafizessék az összes azt kifizető importőrnek.

(34)

Ezt a Bizottság elutasítja, mivel a Dow Chemical mellett más exportáló gyártók is kérelmezhették volna a rendelet megsemmisítését – a rendeletet csak a kérelmező, azaz a Dow Chemicals vonatkozásában semmisítették meg. Így a jogbiztosnág elve alapján és a Törvényszék joggyakorlata szerint (18) a rendelet a többi exportáló gyártóra vonatkozóan véglegessé vált.

(35)

Figyelembe véve a felek észrevételeit és azok elemzését, a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a Törvényszék ítéletének végrehajtásából következően az intézmények az 54/2010/EU végrehajtási rendelet elfogadását eredményező vizsgálat során nem vonhatták volna le azt a következtetést, hogy a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott a dömping, sem pedig azt, hogy fennáll a dömping folytatódásának valószínűsége. Ezenfelül az intézményeknek azt is meg kellett volna állapítania, hogy nem áll fenn a dömping megismétlődésének valószínűsége.

(36)

A fentiek alapján az etanol-aminokra vonatkozó dömpingellenes vámot nem kellett volna ismét bevezetni a Dow Chemical tekintetében. A Dow Chemical tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék T-158/10. sz. ügyben hozott ítélete már semmissé nyilvánította a Dow Chemical vonatkozásában a 54/2010/EU végrehajtási rendeletet. Tehát az egyértelműség miatt ki kell emelni, hogy a etanol-aminok Dow Chemicaltól származó behozatala tekintetében az 54/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelet hatálybelépésétől kezdve (2010. január 23.) már nincsenek hatályban a dömpingellenes vámok.

(37)

A fentiek és különösen a (35) preambulumbekezdés fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a negyedik hatályvesztési felülvizsgálatot le kell zárni, anélkül, hogy újból vámot vetnének ki. A Dow Chemical tekintetében a negyedik hatályvesztési felülvizsgálat az ítélettel okafogyottá vált, és 2010. január 23-tól kezdődően nincs jogalap dömpingellenes vámot szedni a Dow Chemicaltól származó behozatal esetében.

(38)

A fenti (35) preambulumbekezdésben összegzett megállapítások figyelembevételével a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felülvizsgálatot le kell zárni, mivel nem állnak fenn az intézkedéseket megalapozó indokok, azaz nem állapították meg a káros dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét.

(39)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a hatályos intézkedések megszüntetését javasolja. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül ismertethessék észrevételeiket. Ezen észrevételeket a Bizottság megfelelően mérlegelte, ám azok nem voltak olyan horderejűek, hogy az szükségessé tette volna a következtetések megváltoztatását.

(40)

A fentiekből következően a részleges újraindításra irányuló vizsgálatot meg kell szüntetni, és az Amerikai Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. Az etanol-aminok Dow Chemicaltól származó behozatala tekintetében az 54/2010/EU végrehajtási rendelet hatálybelépésétől kezdve (2010. január 23.) már nincsenek hatályban a dömpingellenes vámok, mivel a Dow Chemical vonatkozásában a 54/2010/EU végrehajtási rendeletet már megsemmisítették.

(41)

Az Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatalára vonatkozóan érvényben lévő dömpingellenes vámokra irányuló negyedik hatályvesztési felülvizsgálatot szintén le kell zárni anélkül, hogy újból vámot vetnének ki. A Dow Chemicaltól származó behozatal tekintetében ez a hatályvesztési felülvizsgálat okafogyottá vált.

(42)

A dömping vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatot a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezésére való tekintettel le kell zárni,

(1)

A Magyar Posta Zrt. 2012. október 3-i e-mail üzenetében a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése szerinti kérelemmel fordult a Bizottsághoz. A Bizottság 2012. október 19-én levélben tájékoztatta erről a magyar hatóságokat, a 30. cikk (5) bekezdése első albekezésének megfelelően. A Bizottság 2012. november 22-i e-mailjében a magyar hatóságoktól, 2013. január 7-i e-mailjében az érintett nemzeti szabályozó hatóságtól (2), 2012. november 12-i és 2013. január 7-i e-mailjeiben pedig a kérelmezőtől kért további tájékoztatást. A magyar hatóságok 2013. január 13-án kelt e-mailjükben, a nemzeti szabályozó hatóság 2013. január 21-i e-mailjében, a kérelmező pedig 2012. november 20-i és 2013. január 15-i e-mailjeiben továbbított kiegészítő információkat.

(2)

A Magyar Posta által benyújtott kérelem bizonyos postai szolgáltatásokra, valamint a Magyar Posta által Magyarország területén nyújtott egyes, postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokra vonatkozott. Az érintett szolgáltatásokat a kérelemben a következőképpen ismertetik:

(3)

A Magyar Posta az úgynevezett magyarországi futár-gyorsposta-csomagkézbesítés (a továbbiakban: CEP) ágazatban nyújtja a fenti szolgáltatásokat, a szerződéses logisztika, és bizonyos mértékben a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások kivételével. A CEP ágazat a teherszállítási és postai piac olyan szegmense, ahol garantált időn belüli szolgáltatásokat nyújtanak, vagyis a szolgáltató azt a kötelezettséget vállalja a feladóval szemben, hogy meghatározott időn belül, vagy egy adott időpontban kézbesíti a küldeményt.

(4)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2004/17/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat az említett irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2004/17/EK irányelv XI. melléklete tartalmazza, amely a postai szolgáltatások tekintetében a 97/67/EK irányelvre hivatkozik.

(5)

A kérelem a postai szolgáltatásokra vonatkozik, így például a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi szabványos vállalatok közötti csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatásokra, továbbá a postai szolgáltatásoktól eltérő egyéb szolgáltatásokra, konkrétan a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatásokként, és szerződéses logisztikaként említett szolgáltatásokra.

(6)

Magyarország végrehajtotta és alkalmazza a 2002/39/EK irányelvvel és a 2008/6/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelvet, továbbá él a 2008/6/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti azon lehetőséggel, hogy 2012. december 31-ig bizonyos levélküldeményeket (3) továbbra is az egyetemes szolgáltató, a Magyar Posta (4) részére tartson fenn. A jelenlegi kérelemmel érintett szolgáltatások egyikére sem vonatkozott fenntartás a kérelem időpontjában. Mivel Magyarország elérte a 2004/17/EK irányelv XI. mellékletében felsorolt jogszabályokban előírt piacnyitási szintet, az irányelv 30. cikkének (3) bekezdésének megfelelően tekinthető úgy, hogy a piacra való belépés nem korlátozott. Azt, hogy egy tevékenység egy adott piacon közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, több kritérium alapján kell megállapítani, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű.

(7)

A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. Egy másik kritérium az adott piacok koncentrációjának szintje. Mivel a határozat hatálya alá tartozó különböző tevékenységek feltételei eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(8)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását. A 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti versenynek való közvetlen kitettség értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonos azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, illetve a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: az összefonódás-ellenőrzési rendelet) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak.

(9)

A Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján hozott korábbi határozataiban (6) kimondta, hogy a csomagkézbesítési szolgáltatások piaca a következő szegmensekre bontható:

(10)

A kérelmező álláspontja szerint a csomagkézbesítési szolgáltatások érintett termékpiaca megfelel a fenti (2) preambulumbekezdésben felsoroltnak. Ez a megközelítés általában véve megfelel a Bizottság korábbi gyakorlatának. Mindazonáltal a kérelmező a belföldi B2X piacot egészként vizsgálta (vagyis nem tett különbséget a B2B és a B2C szegmens között), ami esetleg nem teljes mértékben áll összhangban a Bizottság korábbi gyakorlatával (9).

(11)

A kérelmező azzal érvel, hogy a Magyar Posta nem tesz különbséget a B2B és a B2C szolgáltatások között a rendelkezésre álló árak tekintetében, továbbá nem különíti el a szolgáltatásokat a címzettek csoportjai alapján. A magyar hatóságok is támogatják ezt az érvelést (10), hozzáfűzve, hogy a Magyar Posta legfontosabb versenytársainak honlapjain hozzáférhető információk szerint, a B2X szabványos postai csomagkézbesítésre vonatkozóan közzétett áraikban nem tesznek különbséget aszerint, hogy a csomag címzettjei fogyasztók vagy vállalkozások.

(12)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján hozott, postai csomagkézbesítéssel kapcsolatos korábbi határozatok (11) nem tettek különbséget a B2B és a B2C szabványos postai csomagkézbesítés között. Azonban mindegyik ügyben azonos volt a két piac vizsgálatának eredménye, ami úgy is értelmezhető, hogy a termékpiac meghatározása nyitva hagyható.

(13)

Ezenfelül a nemzeti szabályozó hatóság által szolgáltatott információk alapján (12) úgy tűnik, hogy a versenyhelyzet értékelése mindkét forgatókönyv esetén (ha a B2B és a B2C szabványos postai csomagkézbesítést két különálló piacnak tekintjük, vagy amennyiben egyetlen B2X szabványos postai csomagkézbesítési piacot veszünk figyelembe) ugyanazon eredményre vezetne.

(14)

A (9)–(13) preambulumbekezdésben szereplő információk alapján, az e határozat szerinti értékelés alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a B2X csomagkézbesítés tekinthető az érintett termékpiacnak, ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni, mivel az elemzés azonos eredményre vezet, akár a szűkebb, akár a tágabb meghatározásra épül.

(15)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján hozott korábbi bizottsági határozatok (13) a gyorspostai és a futár csomagkézbesítési szolgáltatásokat egyetlen termékpiacnak tekintették. A kérelmező azt feltételezi, hogy a gyorspostai és a futár csomagkézbesítési szolgáltatások eltérő piacokat alkotnak. Az e határozat szerinti értékelés alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások és a futár csomagkézbesítési szolgáltatások tekinthetők az érintett termékpiacoknak, ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni, mivel az elemzés azonos eredményre vezet, akár a szűkebb, akár a tágabb meghatározásra épül.

(16)

A belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások az úgynevezett szállítmányozási piacok részét képezik, amelyeket szintén értékeltek az összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján hozott korábbi határozatokban. A korábbi ügyekben a szállítmányozást a következőképpen határozták meg (14): „árucikkek szállításának ügyfelek nevében, azok igényeinek megfelelően történő megszervezése”. Jóllehet a korábbi hasonló ügyekben további termékpiacokat is elhatároltak (például a belföldi és a nemzetközi szállítmányozási szolgáltatások (15) vagy a különböző közlekedési módok (16) között), mivel azonban a piac meghatározása nincs döntő hatással a 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti értékelés eredményére, ezen irányelv alkalmazásában nem mérlegelünk további piaci elhatárolást.

(17)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet (17) alapján hozott korábbi határozatok a következőképpen határozták meg a szerződéses logisztika fogalmát: „az ellátási láncban történő továbbítási folyamat azon része, amely során – a fogyasztói igények kielégítése céljából – megtervezik, megvalósítják és ellenőrzik az áruk, szolgáltatások és a kapcsolódó információk hatékony és eredményes tárolását és a kiindulóponttól a fogyasztási helyre való eljuttatását”. A Bizottság megvizsgálta az esetleges további különbségtételek lehetőségét (18) (például a belföldi és a határon átnyúló szolgáltatások között a kezelt áruk vagy az iparág típusa alapján, vagy a vezető logisztikai szolgáltatók és a hagyományos szerződéses logisztikai szolgáltatók között), azonban végül nyitva hagyta a termékpiac pontos alkalmazási területének meghatározását (19). A kérelmező szintén a Bizottság álláspontját követi. Mivel ebben az ügyben nincs jele annak, hogy további különbségtételre volna szükség, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a termékpiacot szerződéses logisztikaként határoztuk meg.

(18)

Következtetésképpen, a fentieket figyelembe véve, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, az érintett termékpiacok a (2) preambulumbekezdésben felsorolt termékpiacoknak felelnek meg.

(19)

A Bizottság döntéshozatali gyakorlata (20) során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatásoknak és azok bármely szegmensének alkalmazási területe a tagállam területe. Ez a felosztás főként azon alapul, hogy ezeket a szolgáltatásokat nemzeti szinten nyújtják. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(20)

Mivel ebben az ügyben nincs arra utaló körülmény, hogy a földrajzi alkalmazási terület tágabb vagy szűkebb volna, annak értékelése céljából, hogy teljesülnek-e a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek, továbbá a versenyjog sérelme nélkül, Magyarország területe tekintendő az érintett földrajzi piacnak.

(21)

Ami a belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatásokat és a szerződéses logisztikát illeti, a kérelmezők úgy vélik, hogy a piacok a tagállam területének felelnek meg. Mivel a kérelemmel érintett szolgáltatásokat belföldön nyújtják, és a Magyar Posta az egyedüli szereplő a magyar piacon, így e határozat alkalmazásában Magyarország területe tekinthető az érintett földrajzi piacnak.

(22)

Szem előtt kell tartani, hogy ennek a határozatnak a célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett szolgáltatások ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre szabad a belépés a 2004/17/EK irányelv 30. cikke értelmében), amely biztosítja, hogy a 2004/17/EK irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(23)

Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a fent meghatározott termékpiacokat általában véve nagyszámú művelet jellemzi. Azonban a rendelkezésre álló információk (21) szerint kizárólag a Magyar Posta ajánlatkérő a 2004/17/EK irányelv értelmében. A Magyar Posta versenytársainak a fentiekben ismertetett tevékenységek végzése céljából történő beszerzései nem tartoznak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá. Következtetésképpen, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a piacelemzés nem a verseny adott piacon meglévő általános szintjére összpontosít, hanem azt értékeli, hogy a Magyar Posta tevékenysége ki van-e téve a versenynek azokon a piacokon, ahol a belépés nem korlátozott, vagy sem.

(24)

A szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatásokat elkülönülten kell vizsgálni, mivel azok a kereskedelmi csomagkézbesítéshez képest eltérő igényeket (egyetemes postai szolgáltatás) elégítenek ki, amennyiben e szolgáltatások nyújtásának technológiai folyamatai általában jelentős mértékben különbözőek. Ami ezeket a szolgáltatásokat illeti, a Magyar Posta piaci helyzete rendkívül erős, becsült piaci részesedése, amely értékben mérve nagyságrendileg körülbelül 80 %-os, viszonylag stabil maradt a 2008 és 2011 közötti időszakban. A fő versenytárs megközelítőleg […]-os piaci részesedéssel rendelkezik, a többi fontosabb piaci szereplő piaci részesedése pedig nem éri el a […]-ot.

(25)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a különböző versenytársak hálózatainak folytatódó bővülése ellenére, jelenleg is komoly nagyságrendi különbség van a Magyar Posta hálózata és a versenytársaié között (22).

(26)

Ennélfogva megállapítható, hogy a vizsgált szolgáltatási kategóriák nincsenek közvetlenül kitéve a versenynek Magyarországon. Ez megfelel a magyar hatóságok véleményének (23). Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Magyarországon történő gyakorlását.

(27)

Ami a B2X szabványos csomagkézbesítési szolgáltatásokat illeti, a rendelkezésre álló információk szerint (24) a Magyar Posta 2011-es piaci részesedése volumenben mérve 35 % körül alakult el, és ezzel a második helyet foglalta el a piacvezető vállalkozást követően, amely 40 %-os piaci részesedéssel rendelkezett, a harmadik versenytársnak pedig 15 %-os részesedése volt. Ezeket a tényezőket tehát a Magyar Posta szabványos B2X csomagkézbesítési szolgáltatások versenyének való közvetlen kitettségének mutatójaként kell értékelni

(28)

A Magyar Posta részesedése a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piacán folyamatosan csökkent a 2008 és 2011 közötti időszakban, értékben mérve (25) a 2008-as nagyjából 55 %-ról 2011-ben 41 %-ra. A két legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése érték alapján mérve 2008-ban valamivel 22 % feletti volt, és 2011-re körülbelül 30 %-ra nőtt, azaz majdnem háromnegyede a Magyar Posta piaci részesedésének, és ezen a szinten képesek lennének jelentős versenykényszert gyakorolni a Magyar Postára (26). Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatóiként kell értékelni.

(29)

A kérelmező szerint a futár csomagkézbesítési szolgáltatások piaca rendkívül koncentrált. Az érintett piac értékéből 8 vállalat összesen 60–67 %-os részesedéssel rendelkezik. Három vállalkozás uralja a piacot, azonban összesített piaci részesedésük 50 % alatt maradt az elmúlt négy év során.

(30)

A Magyar Posta részesedése a belföldi futár csomagkézbesítési szolgáltatások piacán értéken mérve 2 és 3 % között alakult az elmúlt 4 évben. Ezeket a tényezőket tehát a Magyar Posta versenynek való közvetlen kitettsége mutatóiként kell értékelni.

(31)

A belföldi raklapos kézbesítési szolgáltatások piac a második legkisebb a magyarországi CEP ágazatban, és tekintve annak csekély jelentőségét, csupán néhány állandó szereplő van a piacon. A Magyar Posta piaci részesedése értéken mérve a 2008-as 67,6 %-ról, 2010-re 38,7 %-ra csökkent, majd 2011-re értéken mérve 56,7 %-ra emelkedett. Az első versenytárs 2008 és 2011 között folyamatosan növelte piaci részesedését. A második és harmadik versenytárs összesített piaci részesedése 2008 és 2011 között 20 és 49 % között alakult, ezen a szinten képesek jelentős versenykényszert gyakorolni a Magyar Postára.

(32)

Ezenfelül a Magyar Posta kérelme kizárólag a CEP ágazaton belül nyújtott szolgáltatásokat említi. Emellett a CEP ágazaton kívüli vállalkozások is biztosítanak raklapos kézbesítési szolgáltatásokat.

(33)

A fenti két preambulumbekezdésben felsorolt tényezőket tehát a Magyar Posta versenynek való közvetlen kitettsége mutatóiként kell értékelni. Ezt a véleményt a magyar hatóságok is támogatják (27).

(34)

A Magyar Posta piaci részesedése e szegmensben nem éri el az 1 %-ot. A rendkívül dinamikusnak tekintett piacot nagyszámú piaci szereplő jelenléte jellemzi (28). Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatóiként kell értékelni.

(35)

Tekintettel a (2)–(34) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni Magyarországon a következő szolgáltatások tekintetében:

(36)

Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (35) preambulumbekezdés a)–e) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását Magyarországon lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig ha az ilyen tevékenységek Magyarországon való folytatására szerveznek tervpályázatot.

(37)

Ez a határozat a 2012. október és 2013. január közötti jogi és ténybeli helyzeten alapul, ahogyan az a Magyar Posta és a magyar hatóságok által benyújtott információkból kirajzolódik. Ez a határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzet lényeges változása következtében már nem teljesülnek a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek.

(38)

Mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy a Magyarország területén nyújtott belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások tekintetében nem teljesül a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésben meghatározott feltétel.

(39)

Mivel a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások továbbra is a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő szerződéseket a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2004/17/EK irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az alapvető cél a belföldi szabványos fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások támogatása, a 2004/17/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(40)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,