13.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/1

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 297. cikke rendelkezik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: Hivatalos Lap) való kihirdetésről, valamint az Unió jogi aktusainak hatálybalépéséről.

(2)

Az 1/1958 rendelet (1) – beleértve annak minden későbbi módosítását – határozza meg az Európai Unió intézményeinek hivatalos nyelveit.

(3)

Jelenleg a Hivatalos Lapnak az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhető nyomtatott kiadása az egyetlen jogilag kötelező erejű közzététel, noha a Hivatalos Lap online is elérhető.

(4)

Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága által elfogadott, az Európai Unió Kiadóhivatalának szervezéséről és működéséről szóló, 2009. június 26-i 2009/496/EK, Euratom határozatnak (2) megfelelően a Kiadóhivatal lehetővé teszi az intézmények számára, hogy eleget tegyenek a jogi aktusok kihirdetésére vonatkozó kötelezettségeiknek.

(5)

Az Európai Unió Bírósága a C-161/06. sz. Skoma-Lux sro kontra Celní ředitelství Olomouc ügyben (3) megállapította, hogy az Unió jogi aktusai nem érvényesíthetők a jogalanyokkal szemben, amennyiben azokat nem hirdették ki szabályszerűen a Hivatalos Lapban, és a jogi aktusok online elérhetővé tétele – az uniós jog erre vonatkozó szabályozása hiányában – nem egyenrangú a Hivatalos Lapban történő, érvényes kihirdetéssel.

(6)

Ha a Hivatalos Lapban történő elektronikus kihirdetés érvényes kihirdetésnek minősülne, akkor az uniós joganyaghoz való hozzáférés gyorsabb lenne, és kevesebb költséggel járna. Az állampolgárok számára ugyanakkor továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a Hivatalos Lap nyomtatott változatát megszerezhessék a Kiadóhivataltól.

(7)

„Az európai digitális menetrend” című bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy az online jogi tartalmakhoz való hozzáférés elősegíti a digitalizált belső piac fejlődését, ami gazdasági és társadalmi előnyökkel jár.

(8)

Ezért meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek biztosítják a Hivatalos Lap elektronikus közzétételének hitelességét, sértetlenségét és megmásíthatatlanságát.

(9)

Ennek a rendeletnek továbbá meg kell állapítania azokat a szabályokat is, amelyek azokra az esetekre vonatkoznak, amikor előre nem látható vagy kivételes körülmények miatt a Hivatalos Lap elektronikus kiadásának közzététele és elérhetővé tétele nem lehetséges.

(10)

Az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) megállapítja a hitelesítésre szolgáló elektronikus aláírások joghatásait. Az említett irányelv szerinti, minősített tanúsítványon alapuló és biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel előállított, fokozott biztonságú elektronikus aláírás kellő garanciát nyújt a nyilvánosság számára annak biztosítását illetően, hogy a Hivatalos Lap elektronikus kiadása hiteles, sértetlen és megmásíthatatlan. Biztosítani kell, hogy az elektronikus aláírással ellátott Hivatalos Lap hitelességének ellenőrzése könnyen hozzáférhető eszközökkel lehetséges legyen.

(11)

Az EUR-Lex weboldalhoz való hozzáférést – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló, 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozatot (5) betartva – a fogyatékossággal élő személyek védelmére irányuló kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával kell biztosítani.

(12)

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célja – azaz, hogy valamennyi európai polgár hivatkozhasson a Hivatalos Lap elektronikus közzétételére – eléréséhez szükséges mértéket, mivel hatálya arra korlátozódik, hogy az elektronikus közzétételnek ugyanazt a hitelességet biztosítsa, amivel a nyomtatott közzététellel jelenleg rendelkezik.

(13)

Az EUMSZ a 352. cikkben foglaltakon kívül nem biztosít hatáskört e rendelet elfogadására,

a)

annak közzététele, valamint hitelességének garantálása;

b)

a Hivatalos Lap elektronikus kiadását előállító informatikai rendszer létrehozása, működtetése és karbantartása, valamint e rendszernek a technika jövőbeli alakulását követő fejlesztése;

c)

műszaki létesítmények létrehozása és bővítése annak biztosítására, hogy a Hivatalos Lap elektronikus kiadása valamennyi felhasználó számára hozzáférhető legyen;

d)

belső biztonsági és hozzáférési szabályok meghatározása a Hivatalos Lap elektronikus kiadását előállító informatikai rendszer tekintetében;

e)

az elektronikus fájlok megőrzése és archiválása, valamint a technológia jövőbeli alakulásának megfelelő kezelése.

13.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/4

(1)

2007. január 29-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása során az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja értelmében tárgyalásokat kezdjen a Kereskedelmi Világszervezet bizonyos más tagállamaival.

(2)

A Bizottság a tárgyalásokat a Tanács által elfogadott tárgyalási irányelveket követve folytatta le.

(3)

E tárgyalások lezárultak, és az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja, valamint XXVIII. cikke alapján, a Bolgár Köztársaság és Románia engedményes listáin szereplő engedményeknek ezen országok Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Európai Unió képviselője 2011. december 21-én, az Amerikai Egyesült Államok képviselője pedig 2012. február 17-én parafálta.

(4)

A megállapodást az Európai Unió nevében – a 2012/644/EU tanácsi határozatnak (1) megfelelően – 2012. december 7-én – feltételezve annak későbbi megkötését – aláírták.

(5)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

13.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/11

(1)

A Bizottság a 833/2012/EU rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot (a továbbiakban: az ideiglenes intézkedések) vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára.

(2)

Az eljárást azután indították meg, hogy a Fémfeldolgozók Európai Szövetsége (Eurométaux) (a továbbiakban: a panaszos) 2011. november 9-én panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése egyes alumíniumfólia-tekercsek teljes uniós gyártásának több mint 50 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott a termék dömpingjére és a dömpingből eredő jelentős kárra vonatkozóan, az pedig elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához. Az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakra irányult (a továbbiakban: a vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2008 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(3)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: az ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. Elsősorban egy exportáló gyártó kért és kapott lehetőséget meghallgatásra a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselője jelenlétében.

(4)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket a végleges megállapítások kialakításához szükségesnek tartott.

(5)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően három együttműködő kínai exportáló gyártó elmondása szerint nevük elírással jelent meg az ideiglenes rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében. Ennek megfelelően sor került az ideiglenes rendelet helyesbítésének az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) való közzétételére, amelyben a szóban forgó vállalatok neve helyesen szerepelt.

(6)

Az érintett termék legalább 0,007 mm, de legfeljebb 0,021 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, domborított vagy nem domborított, kis súlyú, legfeljebb 10 kg tömegű tekercsben kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban: az érintett termék vagy az alumíniumfólia-tekercs). Az érintett termék jelenleg az ex 7607 11 11 és az ex 7607 19 10 KN-kódok alá van besorolva.

(7)

Az érintett termék általában csomagolásra és más háztartási/vendéglátó-ipari célokra használt fogyasztási termék. A termékmeghatározást elfogadták.

(8)

A vizsgálat során megállapították, hogy a Kínában gyártott és onnan exportált alumíniumfólia-tekercsek, az Unióban az uniós gyártók által gyártott és értékesített alumíniumfólia-tekercsek, továbbá a Törökországban (az analóg országban) az együttműködő törökországi gyártó által előállított és értékesített alumíniumfólia-tekercsek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási formái megegyeznek, ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(9)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (18)–(20) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(10)

A mintavételre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (21)–(26) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(11)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a CeDo (Shanghai) Ltd. (a továbbiakban: a CeDo) megküldte az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának harmadik francia bekezdésében meghatározott kritériumra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatos észrevételeit. A vállalat észrevételeiben és a meghallgató tisztviselővel folytatott meghallgatás során vitatta azt a megállapítást, miszerint külföldről érkező finanszírozásról szóló döntésekhez az állam jóváhagyása szükséges és ezért zavart keltett pénzügyi helyzetében. A CeDo szerint az országon kívülről származó hitelek nyilvántartásba vételének végrehajtására vonatkozó kínai szabályok nem gyakoroltak torzító hatást a pénzügyi helyzetére, mivel hitele egy Kínán kívüli kapcsolódó vállalattól érkező csoporton belüli hitelt érintett, és kizárólag a csoporton belüli pénzügyi megfontolásokon alapult. A vállalat továbbá arról számolt be, hogy a kamat és a tőkeösszeg továbbítását automatikusan jóváhagyták.

(12)

A vállalat által nyújtott kiegészítő tájékoztatást és az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően előterjesztett érveket újra megvizsgálva a Bizottság arra jutott, hogy a hitel nyilvántartásba vételének és a visszafizetési jóváhagyás követelményeinek megléte ellenére ebben a csoporton belüli hitel konkrét esetében megállapítható, hogy a vállalat pénzügyi helyzetét nem érte jelentős kár, tekintve, hogy a vállalat a hitelmegállapodás feltételeinek megfelelően visszafizette a kamatot és a tőkeösszeget. Ilyen körülmények között a vállalat teljesíti az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának harmadik francia bekezdésében meghatározott kritériumot.

(13)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (27)–(53) preambulumbekezdése a fenti módosítás függvényében megerősítést nyer.

(14)

Az egyéni elbánásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (54)–(56) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(15)

Egyetlen félnek sem volt ellenvetése az ellen, hogy Törökországot válasszák analóg országnak a végleges meghatározáshoz.

(16)

Az analóg ország kiválasztására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (57)–(64) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(17)

A rendes értéket az analóg országban (azaz Törökországban) lévő egyetlen együttműködő gyártó által szolgáltatott adatok alapján számították ki. Így a rendes értéket a belföldi értékesítési árak és egy törökországi gyártó hasonló termékének számtanilag képzett rendes értéke alapján állapították meg.

(18)

A Ningbo Favored Commodity Co., Ltd (a továbbiakban: a Ningbo Favored) vállalat megkérdőjelezte, hogyan lehetnek kellően reprezentatívak az egyetlen törökországi gyártó adatai ahhoz, hogy az összes kínai exportáló gyártóra vonatkozóan dömpingkülönbözetet állapítsanak meg, és meglepőnek tartotta, hogy a törökországi belföldi árak lényegesen magasabbak az uniós áraknál. Az alumíniumfólia törökországi piaca tekintetében – az ideiglenes rendelet (63) preambulumbekezdésében említettek szerint – Törökország megfelelő analóg országnak tekinthető a belföldi előállítás, az import és az export mennyiségei és értékei alapján. Tekintettel arra, hogy a törökországi piacon magasabbak az árak, mint az Unióban, ez nem döntő szempont a megfelelő analóg ország piacának kiválasztásához. Mindenesetre az árkülönbség részben azzal magyarázható, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszak során egy fedezeti ponthoz közeli eredményt ért el. Amennyiben az uniós ipar olyan helyzetbe kerül, hogy ésszerű elfogadható nyereséget tud elérni (azaz az ideiglenes rendelet (158) preambulumbekezdésében foglalt 5 %-ot), a törökországi és az uniós piaci árak közötti árkülönbség csökkenni fog.

(19)

A Ningbo Favored vállalat továbbá azt állította, hogy az intézmények nem nyújtottak elegendő tájékoztatást a képzett rendes értékről.

(20)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy – a (70) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – a Bizottság közölt a féllel minden olyan, a rendes érték kiszámításához felhasznált releváns információt, amelyet ki lehetett adni anélkül, hogy megsértenék az alaprendelet 19. cikkének rendelkezéseit, vagyis egyúttal biztosítva, hogy az egyetlen törökországi gyártó által szolgáltatott minden bizalmas adatot ilyenként is kezeljenek, és ne közöljék azokat más felekkel. Az exportáló gyártónak szolgáltatott információk érthetőek voltak, és lehetőséget kínáltak neki arra, hogy megértse az alaprendelet 2. cikkének előírásaival összhangban alkalmazott módszert. Ezenfelül a Ningbo Favored vállalat kérésére szervezett meghallgatás során a Bizottság szolgálatai tájékoztatták a vállalatot arról, hogy a dömpingszámítás céljából a termékkódokat használták, és olyan esetben, amikor a törökországi gyártó nem pontosan ugyanazon terméktípust értékesítette, a rendes érték az ahhoz legközelebb eső, törökországi gyártó által értékesített termék kódja alapján került megállapításra. Végezetül a Ningbo Favored és a mintavételbe bevont többi kínai exportőr részére a végleges eredmények közzétételekor kiegészítő tájékoztatást nyújtottak a képzett rendes érték megállapításáról. Ezért a fenti véleményt el kellett utasítani.

(21)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (65)–(72) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(22)

A Ningbo Favored kérelmezte, hogy a tranzakciónkénti felsorolásban szereplő exportértékesítések értékét a különféle tranzakciók során érvényes tényleges átváltási árfolyam helyett a kérdőívben található havi átváltási árfolyam alkalmazásával váltsák át USA-dollárról kínai valutára. E tekintetben az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontjának („Pénznemek átváltása”) megfelelően, amennyiben az árak összehasonlítása árfolyamátváltást igényel, ezt az átváltást az értékesítés időpontjában az átváltási árfolyam felhasználásával kell végezni. Azt is meg kell jegyezni, hogy a kérdőívre vonatkozó instrukciók egyértelműen kihangsúlyozzák, hogy az alkalmazandó összegeket a válaszadó könyvelésében elkönyvelt elszámolási pénznemben kell kifejezni. A vállalat az alkalmazandó átváltási árfolyamról megfelelő tájékoztatást kapott. Ezt a véleményt ezért nem lehetett elfogadni.

(23)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően újabb ellenőrző látogatásra került sor a független importőrök egyikének telephelyén, akire vonatkozóan az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdésében említett nyereséget megállapították. Következésképp alacsonyabb lett az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti exportárak képzésekor használt haszonkulcs.

(24)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (73)–(75) preambulumbekezdése a fenti módosítás függvényében megerősítést nyer.

(25)

Az összehasonlítással kapcsolatban nem nyújtottak be idevágó észrevételeket. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (76)–(78) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(26)

A dömpingkülönbözetre vonatkozó észrevételeket nem nyújtottak be. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (79)–(81) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(27)

A végleges dömpingkülönbözetet a (23) preambulumbekezdésben említett független importőr nyereségének felülvizsgálata eredményeként és egyes elírások helyesbítését követően (a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve) állapították meg:

(28)

Az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdésében foglalt tények alapján a Kínára vonatkozó országos végleges dömpingkülönbözetet az együttműködő vállalatok legnagyobb mértékben dömpingelt ügyletei alkalmazásával határozták meg. Ennek alapján a végleges dömpingkülönbözet 45,6 %.

(29)

Az uniós gyártásra és az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (83) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(30)

Az uniós fogyasztásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (84)–(86) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(31)

A Kínából származó uniós behozatal és a piaci részesedés szintjére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (87)–(89) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(32)

A (47) preambulumbekezdésben foglalt ésszerű magyarázat alapján, az ideiglenes közzétételt követően kapott észrevételek elemzése után az érintett termék ára és az uniós gazdasági ágazat által előállított alumíniumfólia ára közötti összehasonlítás céljából helyénvaló volt elhagyni a kereskedelmi szint kiigazításának alkalmazását. E módszerváltás kis mértékben hatást gyakorolt az áralákínálás szintjére.

(33)

Ezen túlmenően a CeDo csoport áralákínálási szintjét csökkentette a független importőrök haszonkulcsának felülvizsgálata (lásd a (23) preambulumbekezdést). A mintavételbe felvett exportáló gyártó áralákínálási különbözetének súlyozott átlaga azonban továbbra is meghaladja a 7 %-ot.

(34)

A fenti változások kivételével és a dömpingelt behozatal áraira és az áralákínálásra vonatkozó bármely észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (90)–(94) preambulumbekezdésében leírt, az áralákínálás kiszámítására irányuló módszertan ezúton megerősítést nyer.

(35)

Erre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (95)–(107) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(36)

Erre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (108) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(37)

A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (109)–(112) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(38)

A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a dömping és a kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. Következésképpen megerősíthető, hogy a dömpingelt kínai behozatal az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdése értelmében anyagi kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és nincsenek egyéb olyan ismert tényezők, amelyek a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti okozati összefüggést megtörő tényezőnek tekinthetők. Ezért az ideiglenes rendelet (113)–(136) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyernek.

(39)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (138)–(142) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(40)

Az importáló ágazat együttműködése nagyon alacsony szintű volt, és az ideiglenes rendelet (146) preambulumbekezdésében már említettek szerint csupán két importőr nyújtott be kitöltött kérdőívet. Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a (23) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság szolgálatai látogatást tettek a legjelentősebb importőrnél (Robinson Young, Egyesült Királyság) a kérdőívre adott válaszainak ellenőrzése céljából. Az ellenőrzés eredményeként sor került az e vállalat által a vonatkozó tevékenységeit illetően megadott jövedelmezőség korrekciójára. Következésképp csökkent a mintavételbe bevont két együttműködő importőr haszonkulcsának súlyozott átlaga. Az együttműködő importőrök nyereségének csökkenése azonban nem volt jelentősnek tekinthető az uniós érdekű elemzés vonatkozásában, mert mindkét nyereségarány (a korrekciót megelőzően és követően is) mérsékelt volt.

(41)

Az egyik együttműködő importőr kifogásolta az ideiglenes rendelet (148) preambulumbekezdésében összefoglalt azon előzetes következtetést, miszerint az intézkedéseknek az importágazat egészére gyakorolt hatása nem aránytalan, hiszen ki kellene lépnie a piacról, amennyiben az intézkedések megerősítést nyernek. Az ideiglenes rendeletből azonban kitűnik, hogy az uniós gazdasági ágazat az importágazat kárára visszanyerne bizonyos szerződéseket. Azonban nincs kétség afelől, hogy az érintett termék behozatala – jóllehet a tisztességes verseny alapján és ezért lehetőleg kisebb mértékben – továbbra is az uniós piac szolgálatában fog állni. Ezt szem előtt tartva megerősítést nyer, hogy az importágazat általános hatása nem aránytalan.

(42)

Nem érkeztek további észrevételek vagy információk az importőrök vagy nagykereskedők érdekeivel kapcsolatban. Így az ideiglenes rendelet (143)–(149) preambulumbekezdésében foglalt, e csoportok érdekére vonatkozó ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(43)

A kiskereskedők és fogyasztók érdekeire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (150)–(153) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(44)

A fentiek fényében megerősítést nyernek az uniós érdekre vonatkozó ideiglenes megállapítások, vagyis hogy nincsenek kényszerítő erejű okok a Kínából származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges intézkedések elrendelése ellen.

(45)

Az ideiglenes megállapítások közzétételét követően a Ningbo Favored tájékoztatást nyújtott be a kárkülönbözet kiszámítására alkalmazott módszertanra vonatkozóan. A vállalat szerint a termékkódok kiigazítása egyenlőtlenségeket okozott. Különösen azt hangsúlyozta, hogy valószínűleg a csomagolási költségek voltak felelősek az adatok torzításáért. A második kérdés a kereskedelem szintje tekintetében tisztességes összehasonlítás érdekében alkalmazott módszerre vonatkozott. Az ideiglenes szakaszban az uniós adatok megoszlottak a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi értékesítési csatornák között, ami a Ningbo Favored érvelése szerint jogellenes módon azonban terméktípusonként két irányárat képzett.

(46)

A termékkódok szerkezetének kiigazítására vonatkozó állítást tekintve a szimulációk azt mutatták, hogy a torzítások akkor is bekövetkeznének, ha nem történt volna kiigazítás. A termékkódok szerkezetén végrehajtott változtatások (amelyek valójában a megegyezési ráta és a reprezentativitás javítása érdekében az adatok konszolidációját jelentették) eredményeképp nincsenek torzítások és javult a számítások megbízhatósága. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

(47)

A Bizottság a Ningbo Favored által a kereskedelem szintje tekintetében tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében ideiglenesen alkalmazott módszerrel kapcsolatban felvetett második kérdést megfelelően elemezte. E tekintetben megállapítást nyert, hogy jóllehet az árak általában eltértek a két értékesítési csatorna között, a jelen esetben nem volt azonosítható vagy következetes minta. Bizonyos esetekben a kiskereskedőknek felszámolt gyártói értékesítési árak alacsonyabbak a nagykereskedőknek felszámolt áraknál, míg más esetekben ennek ellenkezője áll fenn. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy elfogadja azt az állítást, hogy nincs szükség a kereskedelmi szint kiigazítására, miszerint e kiigazítás feltételei nem teljesültek. Következésképp a kár megszüntetéséhez szükséges szint végleges kiszámítása az exportáló gyártók és az uniós gazdasági ágazat konszolidált árai alapján történt, a kereskedelem szintjének kiigazítása nélkül. E módszerváltás kis mértékben gyakorolt hatást a kárkülönbözetre.

(48)

A végleges nyilvánosságra hozatalra válaszul a Ningbo Favored azzal érvelt, hogy az áralákínálás kiszámítására alkalmazott módszer hibás és megbízhatatlan, mert – az uniós gazdasági ágazat részéről – annak kiindulópontja a termékkódonkénti előállítási költség helyett a termékkód szerinti uniós értékesítési ár volt. A Ningbo Favored kijelentette, hogy a termékkódonkénti előállítási költséget nem használták fel, mert a bizottsági tisztségviselők nem szorgalmazták, hogy a vállalat a vonatkozó adatokat szolgáltassa, így az eljárást „bizonyíték hiányában” meg kell szüntetni.

(49)

Az alaprendelet azonban nem írja elő, hogy milyen módon kell megállapítani az uniós gazdasági ágazat irányárát. Ennek bevált gyakorlata vagy a termékkódonkénti előállítási költség és az elérendő nyereség összege alapján, vagy a termékkódonkénti gyártelepi eladási ár az uniós piacon független vásárlókra történő alkalmazása és annak a vizsgálati időszakban megvalósult tényleges nyereséggel/veszteséggel történő kiigazítása, valamint a megállapított elérendő nyereség hozzáadása alapján történik. Mindkét módszer megbízható és (a körülményektől függően) felváltva használható. A vizsgálat során a második módszer (azaz a független vásárlóknak felszámított tényleges uniós eladási ár alapján) alkalmazására került sor, mivel nem minden, a mintavételbe bevont uniós gyártó tudta kiszámolni megbízható módon a termékkódonkénti előállítási költséget.

(50)

A fentiek fényében a Bizottság elutasítja azt a megállapítást, miszerint az alkalmazott módszer megbízhatatlan, és hogy az eljárást ezért meg kell szüntetni.

(51)

A CeDo Group szerint az ideiglenes kárkülönbözet kiszámítására használt módszertan nem volt helyénvaló, mert nem vette teljes mértékben figyelembe a CeDo Group szerkezetét. A mintavételbe bevont együttműködő exportáló gyártóhoz kapcsolódó CeDo UK importőr (a továbbiakban: a CeDo [Shanghai]) látja el az uniós piacot a Kínában és az Unióban előállított fóliával, egy kapcsolódó importőrön/kereskedőn keresztül. A vállalat szerint e kapcsolódó importőr SGA-költségeit (értékesítési, általános és adminisztratív költségek) és a haszonkulcsot nem kellett volna levonni a CeDo viszonteladói árából, mivel a verseny az uniós vásárlók szintjén zajlik. A CeDo szerint az eladási árai vásárlói szinten nem károsítanák az uniós gazdasági ágazatot.

(52)

A panaszt emelő uniós gyártóktól érkező számos beadvány megkérdőjelezte a CeDo-nak a saját és az uniós gazdasági ágazat eladási árai közötti különbségre vonatkozó állítását. E kérdést azonban a Bizottság nem tudta tovább vizsgálni, mert a felek által benyújtott információkat a vizsgálat ilyen késői szakaszában nem lehetett ellenőrizni.

(53)

Meg kell jegyezni, hogy a kárkülönbözet kiszámításának célja annak meghatározása, hogy a dömpingelt behozatal által okozott kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a dömpingkülönbözeten alapulónál alacsonyabb vámmértéknek a dömpingelt behozatal CIF-árára történő alkalmazása. Ezen értékelést a szóban forgó behozatalok CIF-árára kell alapozni, mert az tekinthető az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árával összehasonlítható szintűnek. A kapcsolódó importőrökön keresztül végrehajtott behozatalok esetében a dömpingkülönbözet kiszámításakor követett megközelítés analógiájára, amelyet a kárkülönbözet kiszámítása az alacsonyabb vám kiszabására vonatkozó szabály alkalmazása során a vámmérték meghatározása céljából helyettesíthet, a CIF-ár képzése az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint megfelelően kiigazított, az első független vásárlónak felszámolt viszonteladói ár alapján történik. Másodsorban és az utóbbi észrevételek sérelme nélkül meg kell jegyezni, hogy a CeDo által képviselt módszertan elkerülhetetlenül azt eredményezné, hogy a CeDo az alumíniumfólia uniós előállításának árát alkalmazná, mivel – mint fent említettük – a kapcsolódó importőr/kereskedő ellátta az uniós piacot mind a Kínában, mind pedig az Unióban előállított alumíniumfóliával.

(54)

A CeDo a fenti kérdéshez a végső szakaszban tért vissza. Ezenkívül meghallgatást kért a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselője előtt, amelyet e kérdés megvitatására meg is szerveztek. A CeDo újból hangot adott érveinek és a 2. cikk (9) bekezdésével kapcsolatos fenti magyarázatot is megkérdőjelezte, mondván, hogy a 2. cikk (9) bekezdése az alaprendelet dömpingrendelkezései között szerepel és az nem alkalmazható a kár kiszámításának analógiájára. Az intézmények rámutattak arra, hogy jóllehet a 2. cikk a dömpinggel összefüggő kérdéseket taglalja, a 2. cikk (9) bekezdése az „exportár” alfejezetbe tartozik, és útbaigazítást ad a kapcsolódó importőr általi uniós értékesítés esetén alkalmazandó exportár kiszámításához. Az alaprendelet egyetlen másik rendelkezése sem ad konkrétabb útbaigazítást e tekintetben.

(55)

A CeDo felvetette a Törvényszék által a Kazchrome-ügyben (4) hozott ítélet tárgyát, amely e tekintetben állítólag iránymutatást jelentett, mivel eszerint az áralákínálás kiszámításának leghelyénvalóbb módja a behozatali áraknak a közösségi gazdasági ágazat termékeinek áraival való összehasonlítása mégpedig oly módon, hogy hozzászámítják az összes, egészen a vásárlók telephelyéig felmerült költséget. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Bíróság azt is elismerte, hogy e megközelítés nem praktikus, az ítélet pedig egyértelművé teszi, hogy a CIF-árak alkalmazása a kárkülönbözet kiszámításának megfelelő módszere. Ezenfelül a Kazchrome-ügy egy olyan különleges helyzetre vonatkozik, amelyben az uniós piacra elsőként Litvánián keresztül belépő (áthaladó), majd Rotterdamba érkező, s ott vámkezelt áruról van szó. Ebben az esetben a Bizottság úgy határozott, hogy az áralákínálást és az áron aluli értékesítést a vámkezelés utáni ár helyett az áthaladási ponton érvényes ár alapján számítja ki. A jelenlegi vizsgálatban nem ez az eset áll fenn, hiszen nem vitatott, hogy az áralákínálás és az áron aluli értékesítés kiszámítása a CeDo vámkezelést követő CIF-árán alapul. Ezen túlmenően a Bíróság a Kazchrome-ügyben hozott ítéletben egyértelműen az említett konkrét ügyre korlátozta következtetéseit.

(56)

A CeDo továbbá felvetette a tisztességes összehasonlítás kérdését és két WTO-vizsgálóbizottság által készített jelentést (5) is. Az intézmények elégedettek azzal, hogy a CeDo árait a Bizottság szolgálatai állapítják meg, és az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árai (az áralákínálás és az áron aluli értékesítés tekintetében egyaránt) teremtik meg a tisztességes és ésszerű összehasonlítás alapját. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy tökéletes összehasonlítás azt jelentené, hogy csak ugyanazon szerződésre vonatkozó ajánlatokat kellene figyelembe venni, mert csak ebben az esetben lennének azonosak az értékesítés feltételei. Mivel nem lehetséges a tökéletes összehasonlítás, az intézmények elégedettek azzal, hogy a vállalat módszertana (amely az évnyi vizsgálati időszakban gyűjtött hasonló termékek átlagárait alkalmazza) tisztességes. E módszer ismertetésére a nyilvánosságra hozatal keretében egyértelműen sor került.

(57)

Ezenfelül a CeDo által képviselt módszer sértené az egyenlő bánásmód elvét a saját és az egyéb, független importőröknek értékesítő, a mintavételbe bevont exportáló gyártó haszonkulcsainak kiszámítása terén. Az egyéb, a mintavételbe bevont exportáló gyártóra alkalmazott módszer CIF-szinten az exportáron alapul, amelybe természetesen nem tartoznak bele az uniós SGA-költségek és az Unióban történő újraértékesítésből származó, a vámkezelést követően fennmaradó nyereség. A Bizottság úgy véli, hogy az alákínálás és az áron aluli értékesítés kiszámítására vonatkozó adott importár megállapítását ne befolyásolja az, hogy kapcsolatban álló vagy független uniós gazdasági szereplők részére történik-e a kivitel. A Bizottság által követett módszer biztosítja, hogy mindkét helyzet egyenlő bánásmódban részesül. Végül az (53) preambulumbekezdésben már említettek alapján a CeDo által kért megközelítés – különösen e vállalat helyzete tekintetében – azt eredményezi, hogy a két elkülönített funkció, amely keretében a CeDo alumíniumfóliát szállít az uniós piacra, nem válik szét egyértelműen. A CeDo voltaképp elsősorban uniós gyártóként, másodsorban pedig Kínából behozott alumíniumfólia újraértékesítőjeként látja el az uniós piacot. A kárkülönbözet kiszámításának célja nem annak felmérése, hogy a CeDo UK importáló uniós gyártó értékesítései milyen mértékben okoznak kárt az uniós gyártóknak, hanem hogy a CeDo Shanghai vállalatból származó kivitel káros hatást gyakorol-e az alákínálás és az áron aluli értékesítés révén az uniós gyártók áraira. E célból azt az árat kell figyelembe venni, amelyen az érintett terméket értékesítik az Unióba és nem azt az árat, amelyen a behozott anyagokat újraértékesítik az importáló gyártók az Unióban. Ez megfelel a belföldi gyártók által az Unióba történő behozataloknak tulajdonítható kárkülönbözet kiszámításakor alkalmazott megközelítésnek.

(58)

Végezetül meg kell jegyezni, hogy az uniós termelői árakat nemcsak a jóváírások, az engedmények és a visszatérítések, de a jutalékok (az eladási költség egy formája) és a szállítással kapcsolatos költségek levonása révén igazították gyártelepi árszintre. Ennélfogva nem lenne tisztességes összehasonlítani az importőr újraértékesítési árát az uniós gyártelepi árral.

(59)

A fent említett okokból továbbra is fenntartjuk azon állításunkat, miszerint nem fogadható el a CeDo kárkülönbözetének kiszámítására használt módszertan felülvizsgálatának igénye.

(60)

A független importőrök (a (23) preambulumbekezdésben részletezett okokból módosított) haszonkulcsának felülvizsgálata azonban hatást gyakorolt a CeDo kárkülönbözetére, mivel az levonásra kerül a viszonteladói árból. Végül valamennyi áralákínálási különbözetet érintett az ideiglenes szakaszban az elérendő nyereség alkalmazásában vétett kisebb elírási hiba javítása.

(61)

A fentiek alapján a végleges kárkülönbözetek a következőképpen alakulnak:

(62)

A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban fent levont következtetéseket figyelembe véve és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban egyes alumíniumfólia-tekercsek Kínából származó behozatalára végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, a megállapított dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve – a kisebb vámtétel szabályával összhangban. Ebben az esetben a vámtételt ennek megfelelően a megállapított kárkülönbözet szintjén kell meghatározni.

(63)

A fentiek alapján e vámok mértékének kiszabása a következőképpen alakul:

(64)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyéni dömpingellenes vámtételeket a vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket (ellentétben a minden más vállalkozásra alkalmazandó országos vámmal) kizárólag a Kínából származó, az említett vállalatok, mint egyedi jogi személyek által előállított termékek behozatalára kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – beleértve a névvel és címmel felsorolt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat – által előállított importált termékekre nem vonatkozhatnak ezek a vámtételek; ezekre a termékekre a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételeket kell alkalmazni.

(65)

Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. Ezek közé a különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(66)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(67)

A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (6) kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi dömpingellenes vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával.

(68)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az országos vámszintet nem csupán az együtt nem működő exportáló gyártókra kell alkalmazni, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(69)

Az új exportőrök és az 1. cikk (2) bekezdésében lévő táblázatban szereplő mintába fel nem vett együttműködő vállalatok egyenlő bánásmódban való részesítése érdekében biztosítani kell, hogy az utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott 14,6 %-os átlagvámot az olyan új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján felülvizsgálatra lennének jogosultak, mivel az említett cikk nem alkalmazandó, ha mintavételhez folyamodtak.

(70)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal a feleknek meghatározott időszakot biztosítottak arra, hogy e végleges nyilvánosságra hozatal kapcsán ismertessék észrevételeiket.

(71)

Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket a Bizottság megvizsgálta és adott esetben figyelembe vette.

(72)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetek nagyságára, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, szükségesnek tekinthető, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket véglegesen beszedjék.

(73)

Azokban az esetekben, amikor a végleges vámok magasabbak, mint az ideiglenes vámok, csak az ideiglenes vámok formájában biztosított összegeket kell véglegesen beszedni, míg az ideiglenesen biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámokon kívüli részét el kell engedni,

—

nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2010. október 1-jétől2011. szeptember 30-ig),

—

nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság azon exportőreivel vagy gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedéseket alkalmazni kell,

—

az érintett terméket az Unióba ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportálására,

13.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/21

(1)

2013. január 3-án hatályba lépett az 1151/2012/EU rendelet. A rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Portugália kérelmét, amely az 1263/1996/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Cabrito Transmontano” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(3)

A szóban forgó módosítás nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján közzétette a módosítás iránti kérelmet (4) az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottsághoz nem érkezett az említett rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosítást jóvá kell hagyni,

13.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/23

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,