KERETMEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság között

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió),

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

A KOREAI KÖZTÁRSASÁG

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a felek,

FIGYELEMBE VÉVE a köztük fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

EMLÉKEZTETVE az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodásra, amelyet 1996. október 28-án Luxembourgban írtak alá, és amely 2001. április 1-jén lépett hatályba;

SZEM ELŐTT TARTVA azt a felgyorsult folyamatot, amely azt célozza, hogy az Európai Unió megteremtse saját arculatát a külpolitika, valamint a biztonság és jogérvényesülés terén;

TUDATÁBAN a Koreai Köztársaság nemzetközi színtéren vállalt növekvő szerepének és felelősségének;

HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az általános összhang fenntartására irányuló folyamatos erőfeszítések fontosságát;

MEGERŐSÍTVE a közös értékeken és törekvéseken alapuló rendszeres politikai párbeszédük fenntartására és fejlesztésére irányuló szándékukat;

KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére emeljék, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL e tekintetben, hogy a közös érdekű területeken az egyenlőség, a szuverenitás tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség és a kölcsönös előnyök biztosítása alapján megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és globális szinten;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközben lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei iránti erős elkötelezettségét;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elhatározásukat a nemzetközi aggodalomra okot adó súlyos bűncselekmények elleni küzdelem iránt, valamint az iránti meggyőződésüket, hogy a nemzetközi aggodalomra okot adó súlyos bűncselekmények hatékony üldözését nemzeti szintű intézkedések meghozatalával és a globális együttműködés fokozásával kell biztosítani;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra, valamint azzal az óhajjal, hogy nemzetközi eszközökkel – különösen az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1373. sz. határozatával – összhangban fokozzák párbeszédüket és együttműködésüket a terrorizmus elleni küzdelemben, továbbá újólag megerősítve az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, amelyeknek a terrorizmus elleni küzdelem alapját kell képezniük;

OSZTVA azt a nézetet, mely szerint a tömegpusztító fegyvereknek és azok hordozóeszközeinek az elterjedése súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi stabilitásra és biztonságra nézve, elismerve a nemzetközi közösség elkötelezettségét az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelem mellett, amint azt a vonatkozó nemzetközi egyezmények és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatai – különösen az 1540. sz. határozat – elfogadása is kifejezik, valamint azzal az óhajjal, hogy megerősítsék párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen;

ELISMERVE a megerősített együttműködés szükségességét a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén;

EMLÉKEZTETVE e tekintetben arra, hogy a megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Unió részeként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik mindaddig, amíg az Európai Unió nem értesíti a Koreai Köztársaságot arról, hogy valamelyik állam az Európai Unió részeként vált kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint ugyanez vonatkozik Dániára is, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló megfelelő jegyzőkönyvnek megfelelően;

ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat;

KIFEJEZVE a magas szintű környezetvédelem biztosítása iránti elkötelezettségüket, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott együttműködésre vonatkozó elhatározásukat;

EMLÉKEZTETVE az igazságos globalizáció, a teljes körű és termelékeny foglalkoztatás, valamint a mindenki számára elérhető tisztességes munka célkitűzése iránti támogatásukra;

ELISMERVE, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt működő, szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszer alapján gyarapodott a felek közötti kereskedelmi forgalom és beruházás;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a felek kölcsönös előnyére biztosítsák a felek közötti kereskedelem és beruházások fenntartható növekedésének és fejlődésének feltételeit, többek között szabadkereskedelmi övezet létrehozása révén;

EGYETÉRTVE azzal, hogy közös erőfeszítéseket kell kifejteni az olyan globális kérdések kezelésével kapcsolatban, mint a terrorizmus, a nemzetközi aggodalomra okot adó súlyos bűncselekmények, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, az éghajlatváltozás, az energiaügy és az erőforrások bizonytalansága, a szegénység és a pénzügyi válság;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy megerősítsék az együttműködést, különösen az alábbi közös érdekű területeken: a demokratikus elvek előmozdítása és az emberi jogok tiszteletben tartása, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem; a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem; a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények elleni intézkedések meghozatala; a terrorizmus elleni küzdelem; a regionális és nemzetközi szervezetekben folytatott együttműködés; kereskedelem és beruházás; gazdaságpolitikai párbeszéd; üzleti együttműködés; adóügy; vámügyek; versenypolitika; információs társadalom; tudomány és technológia; energiaügy; közlekedés; tengeri szállítási politika; fogyasztói politika; egészségügy; foglalkoztatás és szociális kérdések; környezetvédelem és természeti erőforrások; éghajlatváltozás; mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás; tengerpolitika és halászat; fejlesztési támogatás; kultúra, tájékoztatás, kommunikáció, audiovizuális ágazat és média; oktatás; jogállamiság; jogi együttműködés; személyes adatok védelme; migráció; tiltott kábítószerek elleni küzdelem; a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem; a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem; bűnüldözés; turizmus; civil társadalom; közigazgatás; és statisztika;

TUDATÁBAN annak, hogy milyen fontos megkönnyíteni a közvetlenül érintett személyek és szervezetek bevonását az együttműködésbe, különös tekintettel a gazdaság szereplőire és az őket képviselő szervezetekre;

ELISMERVE annak szükségességét, hogy régiójukon belül erősítsék a felek szerepét és javítsák az egymásról alkotott képet, valamint elősegítsék az emberek közötti kapcsolatokat a felek között;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   CÍM

ALAP ÉS HATÁLY

1. Cikk

Az együttműködés alapja

(1)   A felek megerősítik a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság iránti elkötelezettségüket. A felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, a jogállamiság alapelvét tartalmazó, vonatkozó emberi jogi eszközben meghatározott demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi.

(2)   A felek megerősítik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránti elkötelezettségüket és az abban kifejezett közös értékek iránti támogatásukat.

(3)   A felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának előmozdítása, a gazdasági növekedés, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti kihívások – különösen az éghajlatváltozás – kezelése iránt.

(4)   A felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a jó kormányzás alapelvei és a korrupció elleni küzdelem iránt, különösen nemzetközi kötelezettségeik figyelembevételével.

(5)   A felek kiemelik közös elkötelezettségüket kétoldalú kapcsolatuk átfogó jellege, valamint e tekintetben a globális koherencia fenntartása iránt.

(6)   A felek megállapodnak abban, hogy kapcsolatukat a megerősített partnerség szintjére emelik, valamint bővítik az együttműködés területeit kétoldalú, regionális és globális szinten.

(7)   A közös értékeket valló és egymást kölcsönösen tisztelő felek között létrejövő megállapodás végrehajtása következésképpen a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a multilateralizmus, a konszenzus és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul.

2. Cikk

Az együttműködés célkitűzései

(1)   Együttműködésük erősítésének céljával a felek vállalják, hogy fokozzák politikai párbeszédüket és élénkítik gazdasági kapcsolataikat. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a)	a partnerségük megerősítésére irányuló jövőképről való megállapodás, valamint e jövőkép megvalósítását szolgáló közös projektek kidolgozása;

b)	rendszeres politikai párbeszéd folytatása;

c)	a közös erőfeszítések ösztönzése a globális kérdések kezelésével foglalkozó valamennyi érintett regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

d)	a gazdasági együttműködés előmozdítása a közös érdekű területeken, ideértve a tudományos és technikai együttműködést, azzal a céllal, hogy kölcsönös előnyükre diverzifikálják a kereskedelmet;

e)	a vállalkozások közti együttműködés ösztönzése azáltal, hogy mindkét oldalon megkönnyítik a beruházásokat és előmozdítják egymás jobb megértését;

f)	a másik fél számára nyitott, egymás együttműködési programjaiban való részvétel erősítése;

g)	a felek szerepének és egymásról alkotott képének javítása a régiókban, különféle eszközök, így a kulturális cserék, az információtechnológia alkalmazása és az oktatás révén;

h)	az emberek közötti kapcsolatok és megértés előmozdítása.

(2)   A felek megállapodnak abban, hogy megalapozott partnerségükre és a közös értékekre építve valamennyi közös érdekű kérdésben fejlesztik együttműködésüket és párbeszédüket. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a)	a politikai párbeszéd és együttműködés megerősítése, különösen az emberi jogok, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a kézifegyverek és könnyűfegyverek, a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén;

b)	az együttműködés erősítése a kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen, valamint a felek kölcsönös előnyére a kereskedelem és a beruházások fenntartható növekedése feltételeinek biztosítása a felek között;

c)

az együttműködés erősítése a gazdasági együttműködés terén, különösen a következők tekintetében: gazdaságpolitikai párbeszéd, üzleti együttműködés, adóügy, vámügyek, versenypolitika, információs társadalom, tudomány és technológia, energia, közlekedés, tengeri szállítási politika, valamint fogyasztói politika;

d)

az együttműködés erősítése a fenntartható fejlődés terén, különösen a következők tekintetében: egészségügy, foglalkoztatás és szociális kérdések, környezetvédelem és természeti erőforrások, éghajlatváltozás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás, tenger és halászat, valamint fejlesztési támogatás;

e)	az együttműködés erősítése a kultúra, a tájékoztatás, a kommunikáció, az audiovizuális ágazat és a média, valamint az oktatásügy terén;

f)

az együttműködés erősítése a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén, különösen a következők tekintetében: jogállamiság, jogi együttműködés, személyes adatok védelme, migráció, tiltott kábítószerek elleni küzdelem, szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem, valamint bűnüldözés;

g)	az együttműködés erősítése más, közös érdekű területeken, különösen a következők tekintetében: turizmus, civil társadalom, közigazgatás, valamint statisztika.

II.   CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

3. Cikk

Politikai párbeszéd

(1)   A Koreai Köztársaság és az Európai Unió a közös értékeken és törekvéseken alapuló rendszeres politikai párbeszédet alakít ki. Erre a párbeszédre a Koreai Köztársaság és az Európai Unió által elfogadott eljárásokkal összhangban kerül majd sor.

(2)   A politikai párbeszéd a következőkre irányul:

a)	a feleknek a demokrácia, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségének hangsúlyozása;

b)	a nemzetközi vagy regionális konfliktusok békés megoldásának ösztönzése, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek megerősítése;

c)	a szakpolitikai konzultációk fokozása olyan nemzetközi ügyekben, mint a fegyverzet-ellenőrzés és leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem, valamint a hagyományos fegyverek nemzetközi forgalma;

d)	a közös érdekű főbb nemzetközi kérdésekre vonatkozó eszmecserék a vonatkozó információk felek közötti és a nemzetközi fórumokon belüli cseréjének fokozása révén;

e)	az ázsiai és csendes-óceáni, valamint az európai térség országai számára különös jelentőséggel bíró kérdésekről folytatott konzultációk fokozása, a béke, a stabilitás és a jólét mindkét térségben történő előmozdítása érdekében.

(3)   A felek közötti párbeszédre kapcsolattartás, eszmecserék és konzultációk révén kerül sor, különösen a következő formákban:

a)	valahányszor a felek szükségesnek tartják, vezetői szintű csúcstalálkozókat rendeznek;

b)	miniszteri szinten éves konzultációkra kerül sor a felek megállapodása alapján;

c)	a főbb kül- és belföldi fejleményekkel kapcsolatos tájékoztatás magas rangú tisztviselői szinten;

d)	ágazati párbeszéd a közös érdekű kérdésekről;

e)	az Európai Parlament és a Koreai Köztársaság országgyűlése közötti delegációcserék.

4. Cikk

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

(1)   A felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, állami és nem állami szereplők körében egyaránt.

(2)   A felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben, és ehhez azáltal járulnak hozzá, hogy teljes mértékben végrehajtják a leszereléshez és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemhez kapcsolódó meglévő jogi kötelezettségeiket, valamint egyéb, a felek által elfogadott vonatkozó eszközöket. A felek megállapodnak, hogy e rendelkezés ennek a megállapodásnak lényeges részét képezi.

(3)   A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:

a)	lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően;

b)

hatékony nemzeti expor-tellenőrzési rendszereket hoznak létre, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek, valamint a hozzájuk kapcsolódó áruk és technológiák elterjedését, ideértve a végfelhasználói ellenőrzéseket, valamint az exportellenőrzések megsértésének megfelelő polgári és büntetőjogi szankcióit is.

(4)   A felek megállapodnak abban, hogy politikai párbeszédük kiegészíti és egységes keretbe foglalja ezeket az elemeket.

5. Cikk

Kézi- és könnyűfegyverek

(1)   A felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.

(2)   A felek megállapodnak abban, hogy végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat a nemzetközi eszközök keretében, ideértve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programot, az államok számára a tiltott kézi- és könnyűfegyverek kellő időben történő és megbízható azonosítását és nyomon követését lehetővé tevő nemzetközi egyezményt, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiból származó kötelezettségeket.

(3)   A felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik koordinációját, kiegészítő jellegét és szinergiáját.

6. Cikk

A nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények

(1)   A felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ellenük való hatékony eljárást nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságot is bevonva. A felek megállapodnak abban, hogy teljes mértékben támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, valamint a hozzá kapcsolódó eszközöknek az egyetemességét és integritását.

(2)   A felek egyetértenek abban, hogy közöttük párbeszéd folytatása e kérdésekben előnyös lenne.

7. Cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

(1)   A felek, újólag megerősítve a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel – beleértve a nemzetközi humanitárius, emberi jogi és menekültügyi eszközöket –, valamint saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban, és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában foglalt, terrorizmus elleni globális stratégiát, megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorcselekmények megakadályozása és visszaszorítása terén.

(2)   A felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt:

a)	az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények és eszközök értelmében fennálló kötelezettségeik végrehajtása;

b)	a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;

c)	a terrorizmus megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcsere;

d)	a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi konszenzus elmélyítésére irányuló együttműködés, ideértve adott esetben a terrorcselekmények jogi meghatározását, valamint különösen a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményről szóló megállapodás érdekében folytatott munka;

e)	a terrorizmus elleni küzdelemben az emberi jogok védelme terén kialakult legjobb gyakorlatok megosztása.

III.   CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN

8. Cikk

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

A felek vállalják, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek egymással a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az Ázsia–Európa találkozó (ASEM), valamint az ASEAN regionális fórum (ARF) keretében.

IV.   CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGFEJLESZTÉS TERÉN

9. Cikk

Kereskedelem és beruházás

(1)   A felek vállalják, hogy kölcsönös előnyükre biztosítják a közöttük folytatott kereskedelem és beruházások fenntartható növekedésének és fejlődésének feltételeit, valamint ösztönzik e növekedést és fejlődést. A felek párbeszédet kezdenek és erősítik az együttműködést a kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen, a fenntartható kereskedelmi forgalom és a beruházások megkönnyítése, a kereskedelem és a beruházások akadályainak megelőzése és felszámolása, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése érdekében.

(2)   E célból a felek a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló megállapodás révén hatályba léptetik a kereskedelem és beruházások terén folytatott együttműködésüket. A fent említett megállapodás olyan egyedi megállapodásnak minősül, amely a 43. cikk értelmében hatályba lépteti e megállapodás kereskedelmi rendelkezéseit.

(3)   A felek tájékoztatják egymást és véleményt cserélnek a kétoldalú és a nemzetközi kereskedelem, a beruházások, valamint a kapcsolódó szakpolitikák és kérdések alakulásáról.

10. Cikk

Gazdaságpolitikai párbeszéd

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy erősítik a hatóságaik közötti párbeszédet, valamint ösztönzik a makrogazdasági szakpolitikákkal és trendekkel kapcsolatos információcserét és a tapasztalatok megosztását.

(2)   A felek megállapodnak abban, hogy a pénzügyi ágazat banki, biztosítási és egyéb részeiben a számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerek fejlesztése céljából erősítik a párbeszédet és az együttműködést.

11. Cikk

Üzleti együttműködés

(1)   A felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel:

a)	a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek létrehozására, valamint a kkv-k létrehozásához kapcsolódó eljárásokra vonatkozó információk és tapasztalatok cseréje;

b)	a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, a közös beruházások ösztönzése, valamint vegyes vállalkozások és információs hálózatok létrehozása, különösen a meglévő programok révén;

c)	a finanszírozáshoz és marketinghez való hozzájutás megkönnyítése, tájékoztatás nyújtása és az innováció ösztönzése;

d)	a két fél kis- és középvállalkozásai által létrehozott tevékenységek megkönnyítése;

e)	a vállalati szociális felelősség és elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a felelős üzleti gyakorlatra való ösztönzés, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve.

(2)   Mindkét fél megkönnyíti a magánszektor által kialakított együttműködési tevékenységeket.

12. Cikk

Adóügy

A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának szükségességét, a felek elismerik és vállalják, hogy az adóügy terén alkalmazzák az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny alapelveit. Ennek érdekében a felek saját hatáskörükben javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, megkönnyítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

13. Cikk

Vámügyek

A felek két- és többoldalúan együttműködnek a vámügy területén. E célból többek között megosztják egymással a tapasztalatokat, valamint megvizsgálják az eljárások egyszerűsítésének, az átláthatóság növelésének és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A vonatkozó nemzetközi keretek között törekednek továbbá a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is.

14. Cikk

Versenypolitika

(1)   A felek versenytörvényeik és -rendeleteik teljes körű érvényesítése révén ösztönzik a tisztességes versenyt a gazdasági tevékenységek terén.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében szereplő cél megvalósítása érdekében, valamint a Koreai Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodással összhangban a felek vállalják, hogy együttműködnek a következő kérdésekben:

a)	a versenyjog és a versenyhatóságok jelentőségének elismerése, valamint a jog proaktív érvényesítésére való törekvés a tisztességes verseny körülményeinek megteremtése érdekében;

b)	információmegosztás és az együttműködés erősítése a versenyhatóságok között.

15. Cikk

Információs társadalom

(1)   Elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet kulcsfontosságú elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, a felek megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott szakpolitikájukról.

(2)   Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:

a)

véleménycsere az információs társadalom különböző vonatkozásairól, különösen az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról;

b)	a kutatási hálózatok és szolgáltatások összekapcsolása és kölcsönös átjárhatósága, regionális szinten is;

c)	az új információs és kommunikációs technológiák szabványosítása és terjesztése;

d)	az információs és kommunikációs technológia terén a felek között folytatott kutatási együttműködés támogatása;

e)	az információs és kommunikációs technológiák biztonsági kérdései és vonatkozásai, ideértve az online biztonság előmozdítását, valamint a számítástechnikai bűnözés, illetve az információs technológiával és az elektronikus média valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet.

(3)   A vállalkozások közötti együttműködést ösztönözni kell.

16. Cikk

Tudomány és technológia

A felek az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodással összhangban ösztönzik, fejlesztik és elősegítik a tudomány és technológia terén békés célok érdekében folytatott együttműködési tevékenységeket.

17. Cikk

Energiaügy

(1)   A felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, és hatáskörükön belül törekednek az e téren folytatott együttműködés fokozására a következő célok elérése érdekében:

a)	az energiaellátás diverzifikációja az energiabiztonság javítása érdekében, valamint az új, fenntartható, innovatív és megújuló energiaformák kifejlesztése, ideértve többek között a bioüzemanyagokat és a biomasszát, a szél- és napenergiát, továbbá a vízenergia termelését;

b)	a megújuló energia versenyképesebbé tételét szolgáló szakpolitikák kidolgozásának támogatása;

c)	az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában;

d)	a fenntartható energiatermelést és energiahatékonyságot célzó technológia átadásának elősegítése;

e)	a kapacitásépítés fokozása és a beruházások megkönnyítése az energiaügy terén, figyelembe véve az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a piaci összeegyeztethetőség alapelvét;

f)	a verseny támogatása az energiapiacon;

g)	a globális energiapiaci fejleményekkel kapcsolatos véleménycsere, a fejlődő országokra gyakorolt hatást is ideértve.

(2)   E célok érdekében a felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy ösztönözzék – különösen a meglévő regionális és nemzetközi keretek felhasználásával – a következő együttműködési tevékenységeket:

a)	együttműködés az energiapolitika alakítása, valamint az energiapolitikák szempontjából lényeges információcsere terén;

b)	az energiapiac, az ipar és a technológia aktuális helyzetével és trendjeivel kapcsolatos információk cseréje;

c)	közös tanulmányok és kutatás folytatása;

d)	a kereskedelem és beruházások növelése az energiaágazatban.

18. Cikk

Közlekedés

(1)   A felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén – így az integrált közlekedéspolitika terén is – együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a személyek szállítását, erősítsék a tengeri hajózás és légi közlekedés biztonságát és védelmét, valamint környezetvédelmi intézkedéseit, továbbá fokozzák közlekedési rendszereik hatékonyságát.

(2)   E területen a felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:

a)

a felek közlekedéspolitikájával és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi, vidéki, belvízi, légi és tengeri közlekedésre, beleértve a logisztikát és a kombinált szállítási hálózatok összekapcsolását és átjárhatóságát, valamint az úthálózat, vasutak, kikötők és repülőterek működtetését;

b)

párbeszéd és közös fellépések a légi közlekedés közös érdekű területein, ideértve a légi szolgáltatások bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodást és a kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát, valamint technikai és szabályozási együttműködés olyan területeken, mint a légi közlekedés biztonsága, a légi közlekedés védelme, a környezetvédelem, a légiforgalom-irányítás, a versenyjog alkalmazása és a légi közlekedési ágazat gazdasági szabályozása, azzal a céllal, hogy támogassák a szabályozás egységességét és a vállalkozások előtt álló akadályok megszüntetését. Ennek alapján a felek megvizsgálják az átfogóbb együttműködés lehetőségét a polgári repülés terén;

c)	a közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos együttműködés;

d)	a nemzetközi közlekedési fórumokkal kapcsolatos együttműködés;

e)

a biztonsági, védelmi és szennyezésmegelőzési előírások alkalmazása, főleg a tengeri és légi szállítás tekintetében, a mindkét félre alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel összhangban, többek között a nemzetközi szabályok nagyobb mértékű betartására irányuló megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködés révén.

(3)   A polgári globális műholdas navigáció tekintetében a felek az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között a polgári globális műholdas navigációs rendszerről (GNSS) szóló együttműködési megállapodással összhangban együttműködnek.

19. Cikk

Tengeri szállítási politika

(1)   A felek vállalják, hogy lépéseket tesznek a nemzetközi tengeri piacokhoz és forgalomhoz történő, a tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés érdekében, e cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(2)   Az (1) bekezdésben szereplő cél megvalósítása érdekében a felek:

a)

a harmadik országokkal a jövőben kötendő kétoldalú tengeri szállítási szolgáltatási megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett árut, valamint a vonalhajózási kereskedelmet, és nem veszik igénybe az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi kétoldalú megállapodásokból kifolyólag még fennállnak;

b)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdődően tartózkodnak az olyan igazgatási, technikai és jogi intézkedések végrehajtásától, amelyek megkülönböztető hatást fejthetnek ki a másik fél állampolgáraival vagy társaságaival szemben a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtása tekintetében;

c)

a nemzetközi forgalom számára nyitott kikötőkhöz való hozzáférés, a kikötők infrastruktúrájának és kisegítő hajózási szolgáltatásainak igénybevétele, valamint a kapcsolódó díjak és költségek alkalmazása, a vámlétesítmények használata, valamint a kirakodási és berakodási kikötőhelyek és létesítmények kijelölése tekintetében legalább olyan kedvező elbánásban részesítik a másik fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajókat, mint a saját hajóikat;

d)

lehetővé teszik a másik fél hajózási társaságai számára a területükön való üzleti jelenlétet, mégpedig a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek azoknál, amelyeket saját vállalkozásaiknak, illetve – amennyiben ezek kedvezőbbek – valamely, tagsággal nem rendelkező ország vállalkozásai leányvállalatainak vagy fióktelepeinek nyújtanak.

(3)   E cikk alkalmazásában a nemzetközi tengeri piacokhoz való hozzáférés magában foglalja többek között a felek nemzetközi tengeri szolgáltatást nyújtói számára biztosított azon jogot, hogy tengeri útszakaszt tartalmazó, háztól házig történő szállítási szolgáltatást vállaljanak, és ennek érdekében a másik fél területén a tengeri szállítástól eltérő szállítási módokat alkalmazó helyi szolgáltatókkal szerződjenek közvetlenül, az áruk és személyek e szállítási módok által történő szállítására vonatkozó, alkalmazandó nemzeti korlátozások sérelme nélkül.

(4)   E cikk rendelkezései az Európai Unió vállalkozásaira és a koreai vállalkozásokra alkalmazandók. E cikk rendelkezéseinek kedvezményezettjei továbbá az Európai Unión vagy a Koreai Köztársaságon kívül alapított, illetve valamely tagállam vagy a Koreai Köztársaság állampolgárai által irányított hajózási társaságok, amennyiben hajóikat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az adott tagállamban vagy a Koreai Köztársaságban lajstromozták.

(5)   A hajózási ügynökségek által az Európai Unióban és a Koreai Köztársaságban végzett tevékenységek kérdését adott esetben egyedi megállapodások szabályozzák.

(6)   A felek párbeszédet folytatnak a tengeri szállítási politika terén.

20. Cikk

Fogyasztói politika

A felek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében együttműködésre törekednek a fogyasztói politika terén. A felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés a lehetséges mértékben magában foglalhatja az alábbiakat:

a)	a kereskedelmi korlátok elkerülése érdekében a fogyasztói jogszabályok összeegyeztethetőségének növelése, a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításával párhuzamosan;

b)	a fogyasztói rendszerekkel, így a fogyasztói jogszabályokkal, a fogyasztási cikkek biztonságával, a fogyasztói jogszabályok betartatásával, a fogyasztók felvilágosításával és felelősségvállalásával, valamint a fogyasztói jogorvoslattal kapcsolatos információcsere ösztönzése;

c)	a független fogyasztói szövetségek létrehozásának és a fogyasztói képviseletek közötti kapcsolatoknak a támogatása.

V.   CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TERÉN

21. Cikk

Egészségügy

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a kölcsönös együttműködést és információcserét az egészségügy és a határokon átnyúló egészségügyi problémák hatékony kezelése terén.

(2)   A felek törekednek az információcsere és a kölcsönös együttműködés előmozdítására, többek között a következők révén:

a)	a fertőző betegségek, így a pandémiás influenza megfigyelésével, valamint a korai előrejelzéssel és ellenintézkedésekkel kapcsolatos információcsere;

b)	az egészségügyi stratégiákkal és a közegészségügyi tervekkel kapcsolatos információcsere;

c)	az egészségfejlesztési szakpolitikákkal, így például a dohányzásellenes kampányokkal, az elhízás megelőzésével és a betegségellenőrzéssel kapcsolatos információcsere;

d)	a lehető legnagyobb mértékű információcsere a gyógyszerbiztonság és -jóváhagyás terén;

e)	a lehető legnagyobb mértékű információcsere, valamint közös kutatás az élelmiszer-biztonság terén, ideértve az élelmiszertörvényeket és -rendeleteket, a veszélyhelyzeti riasztást stb.;

f)	együttműködés a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben, ideértve a fejlett terápiákat és ritka betegségek elleni innovatív gyógyszereket;

g)	információcsere és együttműködés az elektronikus egészségügyi szakpolitika tekintetében.

(3)   A felek törekednek a nemzetközi egészségügyi megállapodások – ezek között a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat és a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény – végrehajtásának ösztönzésére.

22. Cikk

Foglalkoztatás és szociális kérdések

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és szociális kérdések terén, a globalizációval és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és munkaügyi kérdések vonatkozásában. Az együttműködés területei közé tartozhat a regionális és szociális kohézió, a társadalmi integráció, a társadalombiztosítási rendszerek, az emberek készségeinek egész életen át tartó fejlesztése, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a nemek közötti egyenlőség, valamint a tisztességes munka.

(2)   A felek megerősítik, hogy olyan globalizációs folyamatot kell támogatni, amely mindenki számára előnyös, továbbá elő kell mozdítani a teljes körű és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, mivel ezeknek fontos szerepe van a fenntartható fejlődésben és a szegénység csökkentésében.

(3)   A felek megerősítik a nemzetközi szinten elismert munkaügyi és szociális normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket, amint e normákat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában részletesen meghatározza.

(4)   Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint két- vagy többoldalú szinten közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket.

23. Cikk

Környezetvédelem és természeti erőforrások

(1)   A felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami a jelen és a jövő generációi fejlődésének alapját jelenti.

(2)   A felek törekednek a környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködésük folytatására és megerősítésére, regionális összefüggésben is, különösen a következők tekintetében:

a)	éghajlatváltozás és energiahatékonyság;

b)	környezetvédelmi tudatosság;

c)	többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétel és azok végrehajtása, mindez kiterjed a biológiai sokféleségre, a biológiai biztonságra és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre;

d)	a környezetvédelmi technológiák, termékek és szolgáltatások támogatása, ideértve a környezetvédelmi irányítási rendszereket és a környezetvédelmi címkézést;

e)	a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló illegális mozgásának megakadályozása;

f)	a partvidék és a tengeri környezet megóvása, a szennyezések és a lebomlás ellenőrzése;

g)	a fenntartható fejlődés kulcselemeként helyi részvétel a környezetvédelemben;

h)	talaj- és területgazdálkodás;

i)	információ, szakmai ismeretek és gyakorlatok cseréje.

(3)   Adott esetben figyelembe kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó eredményét és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtását.

24. Cikk

Éghajlatváltozás

(1)   A felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás közös globális fenyegetést jelent és a kibocsátáscsökkentés céljából intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. A felek – hatáskörükön belül, valamint a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében az éghajlatváltozásról folytatott megbeszélések sérelme nélkül –fokozzák az együttműködést e téren. Az ilyen együttműködés a következőkre irányul:

a)	az alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalom felé való gyors átmenet átfogó céljával az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó, megfelelő nemzeti mérséklési intézkedéseken keresztül;

b)	az erőforrások hatékony felhasználásának támogatása, többek között a rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag életképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó normák széles körű használata révén;

c)	a kereskedelmi rendszerek előnyeivel és kialakításával kapcsolatos szakmai ismeretek és információk cseréje;

d)	az állami és magánszektor finanszírozási eszközeinek fejlesztése, ideértve a piaci mechanizmusokat és a köz- és magánszféra partnerségeit, amelyek hatékonyan támogathatják az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépéseket;

e)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kutatására, fejlesztésére, terjesztésére, telepítésére és átadására vonatkozó együttműködés, a gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan;

f)	adott esetben tapasztalatok és szakmai ismeretek cseréje az üvegházhatást okozó gázok hatásainak nyomon követése és elemzése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással foglalkozó programok kidolgozása terén;

g)	a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos fellépéseinek támogatása, adott esetben, többek között a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmas mechanizmusai révén is.

(2)   E célok érdekében a felek megállapodnak abban, hogy politikai, szakpolitikai és technikai szinten fokozzák párbeszédüket és együttműködésüket.

25. Cikk

Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás

A felek megállapodnak az együttműködés előmozdításáról a mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás terén. A felek információt cserélnek és fejlesztik az együttműködést különösen a következő területeken:

a)	mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakpolitika, valamint általános nemzetközi, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási perspektívák;

b)	földrajzi árujelzők bejegyzése és védelme;

c)	ökológiai termelés;

d)	kutatás a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás terén;

e)	vidéki területek fejlesztéspolitikája, és különösen a mezőgazdasági ágazatok diverzifikációja és szerkezetátalakítása;

f)	fenntartható mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint a környezetvédelmi követelmények beépítése a mezőgazdasági szakpolitikába;

g)	a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a környezetvédelem, valamint a vidéki területek fejlesztéspolitikája közötti kapcsolatok;

h)	élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós tevékenységek;

i)	fenntartható erdőgazdálkodás az erdőirtások megelőzése és új erdőterületek létrehozása érdekében, kellő figyelemmel azon fejlődő országok érdekeire, ahonnan a faanyag származik.

26. Cikk

Tenger és halászat

A felek ösztönzik a kétoldalú és többoldalú tengerészeti és halászati együttműködést, különös tekintettel a fenntartható és felelős tengeri és halászati fejlesztésre és gazdálkodásra. Az együttműködés kiterjedhet a következőkre:

a)	információcsere;

b)	a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a partvidéki és tengeri források megőrzését és kezelését; valamint

c)	a tiltott, bejelentetlen és szabályozatlan halászat megelőzésére és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása.

27. Cikk

Fejlesztési segély

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy kicserélik a fejlesztési segélypolitikáikra vonatkozó információkat annak érdekében, hogy rendszeres párbeszéd alakuljon ki e szakpolitikai célkitűzésekről és a harmadik országokban megvalósított fejlesztési segélyprogramokról. Megvizsgálják, hogy vonatkozó jogszabályaik és az e programok végrehajtására alkalmazandó feltételek értelmében milyen mértékben valósítható meg jelentősebb együttműködés.

(2)   A felek megerősítik elkötelezettségüket a támogatáshatékonyságról szóló 2005. évi párizsi nyilatkozat mellett, és a fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében megállapodnak az együttműködés megerősítéséről.

VI.   CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRA TERÉN

28. Cikk

Együttműködés a kultúra, a tájékoztatás, a kommunikáció, az audiovizuális ágazat és a média terén

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúrája jobb megértésének és ismeretének növelése érdekében előmozdítják az együttműködést.

(2)   A felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek a kulturális csereprogramok előmozdítására, valamint e téren közös kezdeményezések folytatására.

(3)   A felek megállapodnak abban, hogy szorosan együttműködnek a megfelelő nemzetközi fórumokon – így az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az ASEM keretében – a közös célkitűzések elérése és a kulturális sokszínűség előmozdítása érdekében, valamint tiszteletben tartják a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény rendelkezéseit.

(4)   A felek megfontolják az audiovizuális ágazat és a média terén működő releváns intézmények közötti cserék, együttműködés és párbeszéd előmozdításának eszközeit.

29. Cikk

Oktatásügy

(1)   A felek elismerik, hogy az oktatás és képzés döntő módon hozzájárul a globális tudásalapú gazdaságban részt venni képes humán erőforrások kialakításához; valamint elismerik, hogy közös érdekük az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés.

(2)   Kölcsönös érdekeikkel és oktatáspolitikai céljaikkal összhangban a felek vállalják, hogy együttesen támogatják a megfelelő együttműködési tevékenységeket az oktatás, képzés és ifjúság terén, különös hangsúllyal a felsőoktatásra. Az együttműködés különösen a következő formákban valósulhat meg:

a)	az Európai Unióban és a Koreai Köztársaságban működő oktatási és képzési intézmények közötti közös együttműködési projektek támogatása a tantervfejlesztés, a közös tanulmányi programok és a hallgatói mobilitás előmozdításának céljával;

b)	párbeszéd, tanulmányok, információ- és know-how-csere az oktatáspolitika terén;

c)	a hallgatók, a felsőoktatási intézmények oktatói és adminisztratív személyzete, valamint az ifjúságsegítők cseréje, például az Erasmus Mundus program végrehajtása révén;

d)	együttműködés a közös érdekű oktatási ágazatokban.

VII.   CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG TERÉN

30. Cikk

Jogállamiság

A felek a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatott együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve a bírói testület függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.

31. Cikk

Jogi együttműködés

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

(2)   A felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben lehetséges – megkönnyítik és támogatják a polgári és magánfelek közötti kereskedelmi jogviták választottbírósági úton történő megoldását, az alkalmazandó nemzetközi jogi dokumentumoknak megfelelően.

(3)   A felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy fokozzák a kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó megállapodásokat. Ez adott esetben magában foglalná az Egyesült Nemzetek Szervezete vonatkozó nemzetközi eszközeihez – ezek között az e megállapodás 6. cikkében említett Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához – való csatlakozást, valamint ezek alkalmazását.

32. Cikk

Személyes adatok védelme

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelően együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében, amint azt a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ-közgyűlés 1990. december 14-i 45/95. sz. határozata) is tartalmazza.

(2)   A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ és a szakmai ismeretek cseréjét.

33. Cikk

Migráció

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy erősítik és fokozzák együttműködésüket az illegális bevándorlás, az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, továbbá a migráció kérdéseit beépítik a migránsok származási helyének megfelelő területekre vonatkozó nemzeti gazdasági és szociális fejlesztési stratégiáikba.

(2)   Az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében folytatott együttműködés keretében a felek megállapodnak, hogy visszafogadják a másik fél területén illegálisan tartózkodó állampolgáraikat. Ennek érdekében a felek az ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat. Az olyan esetekre, amikor az állampolgárság kétséges, a felek megállapodnak abban, hogy meghatározzák állítólagos állampolgáraik személyazonosságát.

(3)   A felek törekednek arra, hogy – amennyiben szükséges – az állampolgáraik visszafogadására vonatkozó konkrét kötelezettségeket szabályozó megállapodást kössenek. E megállapodás a más országok állampolgáraihoz és a hontalanokhoz kapcsolódó feltételeket is szabályozza.

34. Cikk

Tiltott kábítószerek elleni küzdelem

(1)   A felek célja, hogy vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint a kábítószer-fogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatását, és eredményesebben akadályozzák meg a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazását. Együttműködésük során a felek biztosítják, hogy e cél elérése érdekében átfogó és kiegyensúlyozott megközelítést alakítsanak ki a piacok jogi szabályozása, valamint az illetékes hatóságok közötti hatékony fellépés és együttműködés révén az egészségügy, az oktatásügy, a bűnüldözés és a jogérvényesülés terén.

(2)   A felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók e célkitűzések. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint az ENSZ Közgyűlésének 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó huszadik rendkívüli ülésszakán jóváhagyott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával.

35. Cikk

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

A felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak és hozzájárulnak a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás és az illegális pénzügyi műveletek elleni küzdelemhez azáltal, hogy teljes mértékben betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködéssel kapcsolatban. A felek támogatják az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és jegyzőkönyveinek, valamint az ENSZ korrupcióellenes egyezményének végrehajtását.

36. Cikk

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

(1)   A felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a kábítószer-kereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására felhasználni. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére.

(2)   A felek megfelelő jogszabályaik értelmében kicserélhetik a vonatkozó információkat, valamint alkalmazhatják az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírásokat.

37. Cikk

A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem

(1)   A felek az információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az együttműködést a csúcstechnológiás, számítógépes és elektronikus bűncselekményeknek, valamint a terrorizmussal kapcsolatos információk interneten keresztüli terjesztésének megelőzése és az említettek ellen folytatott küzdelem érdekében, nemzeti jogszabályaiknak megfelelően és hatáskörükön belül.

(2)   A felek információt cserélnek a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók oktatása és képzése, a számítógépes bűncselekmények felderítése és a digitális kriminalisztika terén.

38. Cikk

Bűnüldözési együttműködés

A felek megállapodnak a bűnüldözési hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint a mindkét félre veszélyt jelentő, határokon átnyúló bűncselekmények megzavarásához és felszámolásához való hozzájárulásról. A bűnüldözési hatóságok, ügynökségek és szolgálatok közötti együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a felek közös megállapodása alapján bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás.

VIII.   CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN

39. Cikk

Turizmus

A felek vállalják az együttműködés kialakítását a turizmus területén azzal a céllal, hogy erősítsék a jobb kölcsönös megértést és előmozdítsák a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését.

Az együttműködés különösen a következő formákban valósulhat meg:

a)	a turizmust érintő közös érdekű ügyekkel kapcsolatos információcsere;

b)	turisztikai események szervezése;

c)	turisztikai csereprogramok;

d)	a kulturális örökség megőrzése és kezelése kapcsán folytatott együttműködés;

e)	együttműködés a turizmus irányításában.

40. Cikk

Civil társadalom

A felek elismerik a szervezett civil társadalom szerepét és lehetséges közreműködését az e megállapodás szerinti párbeszéd és együttműködés során, valamint támogatják a szervezett civil társadalommal való eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét.

41. Cikk

Közigazgatás

A felek megállapodnak abban, hogy a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje révén együttműködést folytatnak a meglévő erőfeszítésekre építve, tekintettel a közigazgatás korszerűsítésére például a következő területeken:

a)	a szervezeti hatékonyság növelése;

b)	az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése;

c)	az elszámolási kötelezettség és a közforrások átlátható kezelésének biztosítása;

d)	a jogi és intézményi keret fejlesztése;

e)	szakpolitikai tervezés és végrehajtás.

42. Cikk

Statisztikák

(1)   A felek fejlesztik és erősítik a statisztikai kérdésekre vonatkozó együttműködésüket, ezáltal hozzájárulnak az időszerű, nemzetközileg összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok nyújtásának hosszú távú célkitűzéséhez. A fenntartható, hatékony és szakmailag független statisztikai rendszerek várhatóan olyan információkat nyújtanak a felek állampolgárai, vállalkozásai és döntéshozói számára, amelyek relevánsak és lehetővé teszik számukra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. A felek többek között információt és szakmai ismereteket cserélnek, valamint a már felhalmozott tapasztalatokat figyelembe véve fejlesztik az együttműködést.

Az együttműködés a következőkre irányul:

a)	a felek statisztikai rendszereinek fokozatos harmonizációja;

b)	a felek közötti adatcsere finomítása a vonatkozó nemzetközi módszertan alkalmazásával;

c)	a statisztikai alkalmazottak szakmai képességeinek erősítése, hogy lehetővé tegyék számukra a vonatkozó statisztikai normák alkalmazását;

d)	a statisztikai know-how fejlődésével kapcsolatos tapasztalatcsere előmozdítása a felek között.

(2)   Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint a közös érdekű témákkal kapcsolatos két- vagy többoldalú párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket.

IX.   CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

43. Cikk

Egyéb megállapodások

(1)   Az 1996. október 28-án Luxembourgban aláírt és 2001. április 1-jén hatályba lépett, az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodás hatályát veszti.

(2)   Ez a megállapodás aktualizálja a fent említett megállapodást és annak helyébe lép. A felek közötti valamennyi egyéb megállapodásban található, fent említett megállapodásra vonatkozó hivatkozásokat az erre a megállapodásra történő hivatkozásként kell értelmezni.

(3)   A felek e megállapodást kiegészíthetik a hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

(4)   Az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő megállapodásokat hasonlóképpen az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok és a közös intézményi keret részének kell tekinteni.

44. Cikk

Vegyes bizottság

(1)   A felek e megállapodás értelmében vegyes bizottságot hoznak létre egyrészről az Európai Unió Tanácsa tagjainak képviselőiből, az Európai Bizottság képviselőiből és másrészről a Koreai Köztársaság képviselőiből.

(2)   A vegyes bizottságban megbeszéléseket kell folytatni annak érdekében, hogy elősegítsék e megállapodás általános céljainak végrehajtását, valamint hogy fenntartsák a kapcsolatok átfogó egységességét, és biztosítsák a felek közötti minden egyéb megállapodás megfelelő működését.

(3)   A vegyes bizottság:

a)	biztosítja e megállapodás megfelelő alkalmazását;

b)	figyelemmel kíséri a felek közötti átfogó kapcsolatok fejlődését;

c)	adott esetben tájékoztatást kér a közös intézményi keret alá tartozó egyéb megállapodások által létrehozott bizottságoktól és más testületektől, és megfontolja az általuk benyújtott jelentéseket;

d)	véleményt cserél és javaslatot tesz valamennyi közös érdekű kérdésben, ideértve a jövőbeli fellépéseket és az ezek végrehajtására rendelkezésre álló erőforrásokat;

e)	meghatározza a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritásokat;

f)	megfelelő módszereket keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken esetlegesen felmerülő problémák megelőzésére;

g)	a 45. cikk (3) bekezdésének megfelelően konszenzussal megoldja az e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése során felmerülő vitákat;

h)	a 45. cikk (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálja a felek által a kötelezettségek nem teljesítésével kapcsolatban benyújtott összes információt, valamint a mindkét fél számára elfogadható megoldás érdekében konzultációkat folytat a másik féllel.

(4)   A vegyes bizottság általában évente egy alkalommal ülésezik, felváltva Brüsszelben és Szöulban. Bármelyik fél kérésére külön ülést tartanak. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság általában magas rangú tisztviselői szinten ülésezik.

45. Cikk

A végrehajtás módjai

(1)   A felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.

(2)   A végrehajtásra konszenzus és párbeszéd révén kerül sor. Amennyiben azonban e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése tekintetében véleménykülönbség áll fenn, a kérdést valamelyik fél a vegyes bizottság elé utalja.

(3)   Ha valamely fél úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásból eredő kötelezettségeit, a nemzetközi joggal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat. Mielőtt ezt megteszi, a különlegesen sürgős esetek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges összes fontos információt benyújtja a vegyes bizottság számára. A felek konzultációkat tartanak a vegyes bizottságban, és – mindkét fél egyetértésével – e konzultációkat a vegyes bizottság által kijelölt közvetítő révén segíthetik elő.

(4)   Különösen sürgős esetekben az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a másik felet. A másik fél kérésére legfeljebb 20 (húsz) napig tartó konzultációkat kell folytatni. Ezen időszakot követően az intézkedés alkalmazásra kerül. Ebben az esetben a másik fél a 46. cikknek megfelelően választottbírósági rendezést kérhet azzal a céllal, hogy megvizsgálják az intézkedés bármely vonatkozását, illetve alapját.

46. Cikk

Választottbírósági eljárás

(1)   A választottbíróság 3 (három) választottbíróból áll. Amennyiben valamely fél adott esetben választottbírósági eljárást kér, mindkét fél 14 (tizennégy) napon belül kijelöl egy-egy választottbírót, a vegyes bizottság pedig a harmadik választottbírót. A választottbíró egyik fél általi jelöléséről haladéktalanul, írásban, diplomáciai úton értesíteni kell a másik felet. A választottbírók döntésüket többségi szavazással hozzák meg. A választottbírók a lehető leggyorsabb, minden esetben kijelölésük időpontjától számított legfeljebb három hónapon belül történő határozathozatalra törekednek. A vegyes bizottság elfogadja a választottbírósági eljárás gyors lefolytatására vonatkozó részletes eljárásokat.

(2)   A vitás felek kötelesek megtenni a választottbírók döntésének végrehajtásához szükséges lépéseket. A választottbírók kérésre ajánlásokat bocsátanak ki határozatuk végrehajtásának módjáról azzal a céllal, hogy helyreállítsák az e megállapodás szerinti jogok és kötelezettségek egyensúlyát.

X.   CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. Cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában a felek egyrészről hatásköreiktől függően az Európai Unió vagy tagállamai, illetve az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság.

48. Cikk

Nemzetbiztonság és adatszolgáltatás

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, mint amely bármelyik felet arra kötelezi, hogy olyan információt adjon át, amelynek átadását alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli meg.

49. Cikk

Hatálybalépés, időtartam és megszűnés

(1)   E megállapodás az azon dátumot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik egymást az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére e megállapodást hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell. Az ideiglenes alkalmazás az azon dátumot követő hónap első napjától veszi kezdetét, amelyen a felek értesítik egymást a szükséges eljárások befejezéséről.

(3)   Ez a megállapodás határozatlan időre szól. Bármelyik fél írásban értesítheti a másik felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően hat hónappal lép hatályba.

50. Cikk

Értesítések

A 49. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg a Koreai Köztársaság Külügyi és Kereskedelmi Minisztériumának kell megküldeni.

51. Cikk

Nyilatkozatok és mellékletek

Az e megállapodáshoz csatolt nyilatkozatok és mellékletek e megállapodás szerves részét képezik.

52. Cikk

Területi alkalmazás

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről a Koreai Köztársaság területén.

53. Cikk

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint koreai nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

MELLÉKLET

MELLÉKLET

A 204/2011/EU rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A II. mellékletben: a) az 1-6., és a 8-12. bejegyzés helyébe a következő bejegyzések lépnek: “1. QADHAFI, Aisha Muammar Születési ideje: 1978. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI lánya. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 2. QADHAFI, Hannibal Muammar Útlevél száma: B/002210. Születési ideje: 1975.9.20. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 3. QADHAFI, Khamis Muammar Születési ideje: 1978. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni fellépésben részt vevő katonai egységeket irányított. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 4. QADHAFI, Muammar Mohammed Abu Minyar Születési ideje: 1942. Születési hely: Sirte, Líbia. A forradalom vezetője, a fegyveres erők legfőbb parancsnoka. Parancsot adott a tüntetők elleni erőszakos fellépésre és egyéb emberi jogi visszaélésekre. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 5. QADHAFI, Mutassim Születési ideje: 1976. Születési hely: Tripoli, Líbia. Nemzetbiztonsági tanácsadó. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 6. QADHAFI, Saif al-Islam Útlevél száma: B014995. Születési ideje: 1972.6.25. Születési hely: Tripoli, Líbia. A Qadhafi alapítvány igazgatója. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni erőszakra buzdító nyilvános nyilatkozatokat tett. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: fogságban Líbiában. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26.” “8. JABIR, Abu Bakr Yunis, vezérőrnagy Születési ideje: 1952. Születési hely: Jalo, Líbia. Védelmi miniszter. Általános felelősség terheli a hadsereg által elkövetett cselekményekért. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 9. MATUQ, Matuq Mohammed Születési ideje: 1956. Születési hely: Khoms, Líbia. A kongresszus közszolgáltatásokért felelős titkára. A rezsim magas rangú tisztviselője. Részt vett a forradalmi bizottságokban. Korábban részt vett a rendszert bíráló szervezetek felszámolásában és az ellenük elkövetett erőszakos cselekményekben. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: ismeretlen, feltételezhetően fogva tartják. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 10. QADHAFI, Mohammed Muammar Születési ideje: 1970. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 11. QADHAFI, Saadi Útlevél száma: a) 014797, b) 524521. Születési ideje: a) 1973.5.27., b) 1975.01.01. Születési hely: Tripoli, Líbia. A különleges erők parancsnoka. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni fellépésben részt vevő katonai egységeket irányított. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Niger. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 12. QADHAFI, Saif al-Arab Születési ideje: 1982. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26.”; b) A szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki: “14. AL-BARASSI, Safia Farkash Születési ideje: 1952. Születési helye: Al Bayda, Líbia. Muammar QADHAFI házastársa 1970 óta. Jelentős személyi vagyonnal rendelkezik, amelyet a rezsim céljaira is felhasználhat. Testvére, Fatima FARKASH, ABDALLAH SANUSSI-nak, a líbiai katonai hírszerzés vezetőjének a felesége. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.6.24.”

2.

A III. mellékletben: a) A “személyek” tekintetében a 6. és a 26. bejegyzés helyébe a következő bejegyzések lépnek:   Név Azonosító adatok Indokolás A jegyzékbe vétel időpontja 6. AL-BAGHDADI, Dr Abdulqader Mohammed A forradalmi bizottságok összekötő hivatalának vezetője. Útlevél száma: B010574. Születési ideje: 1950.7.1. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: börtönben Tunéziában. A forradalmi bizottságok részt vettek a tüntetők elleni erőszakos cselekményekben. 2011.2.28. 26. AL KUNI, Amid Husain, ezredes Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Dél-Líbia Ghat kormányzója (Dél-Líbia). Közvetlenül részt vett zsoldos katonák toborzásában. 2011.4.12. b) A “személyek” tekintetében a 10. bejegyzést (AL-BARASSI, Safia Farkash) el kell hagyni; c) A “szervezetek” tekintetében az 50. bejegyzést (Organisation for Development of Administrative Centres (ODAC)) el kell hagyni.

MELLÉKLET

---

(1)  http://eurl.craw.eu/

(2)  Az EURL-AP honlapján megtalálható a vizsgálat által megcélzott állatfajokhoz használandó primerek és próbák jegyzéke.

(3)  A célnak megfelelő Master Mix oldatok megtalálhatók az EURL-AP honlapján.

MELLÉKLET

Az 1183/2005/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

(1)

Az „A. TERMÉSZETES SZEMÉLYEK” rész a következő bejegyzésekkel egészül ki: (a) „Eric Badege. Születési ideje: 1971. Az 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett megjelölés dátuma: 2012.12.31.” (b) „Jean-Marie Lugerero Runiga. Születési ideje: 1960 körül. Az 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett megjelölés dátuma: 2012.12.31.”

(2)

A „B. JOGI SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK ÉS SZERVEK” rész a következő bejegyzésekkel egészül ki: (a) „Forces Democratiques De Liberation Du Rwanda (alias a) FDLR; b) Force Combattante Abacunguzi; c) FOCA; d) Combatant Force for the Liberation of Rwanda). E-mail címek: Fdlr@fmx.de; fldrrse@yahoo.fr; fdlr@gmx.net. Helye: Észak- és Dél-Kivu, Kongói Demokratikus Köztársaság. Az 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett megjelölés dátuma: 2012.12.31.” (b) „M23 (alias Mouvement Du 23 Mars). Az 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett megjelölés dátuma: 2012.12.31.”

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	66,0
	TN	88,5
	TR	118,0
	ZZ	90,8
0707 00 05	EG	200,0
	JO	182,1
	MA	158,2
	TR	157,7
	ZZ	174,5
0709 91 00	EG	128,6
	ZZ	128,6
0709 93 10	EG	105,4
	MA	95,6
	TR	140,1
	ZZ	113,7
0805 10 20	EG	55,6
	MA	58,1
	TN	60,2
	TR	62,9
	ZA	46,1
	ZZ	56,6
0805 20 10	MA	88,4
	ZZ	88,4
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	IL	111,4
	KR	138,5
	TR	82,7
	ZZ	110,9
0805 50 10	EG	87,0
	TR	74,7
	ZZ	80,9
0808 10 80	CN	91,3
	MK	35,9
	US	164,1
	ZZ	97,1
0808 30 90	CN	68,8
	US	132,9
	ZZ	100,9

---

(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTTEVÉKENYSÉG

1.   Célkitűzés

E határozat általános célja egyfelől a fegyverkereskedelmi szerződésről folytatott ENSZ-tárgyalások sikeres lezárásának a támogatása, másfelől pedig az ENSZ-tagállamok támogatása az arra való felkészülésben, hogy hatálybalépését követően teljes körűen végre tudják majd hajtani a fegyverkereskedelmi szerződést.

2.   A projekttevékenység leírása

2.1.   Célkitűzések

A projekttevékenység segíteni fogja a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalások lezárásának támogatását célzó uniós erőfeszítéseket. E fegyverkereskedelmi szerződés a lehető legmagasabb szintű közös nemzetközi normákat fogja megállapítani a hagyományos fegyverek legális kereskedelmének szabályozására, és a szerződésnek köszönhetően a fegyverek kereskedelme a jelenleginél felelősségteljesebb és átláthatóbb lesz, ily módon pedig a szerződés hozzájárul majd a béke és a biztonság, a regionális stabilitás, valamint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés megerősítéséhez. Ezen belül a projekttevékenység mindenekelőtt:

—	hozzájárul ahhoz, hogy a 2012. július 26-án benyújtott szerződéstervezet szövegén alapuló, erőteljes és robusztus fegyverkereskedelmi szerződés jöjjön létre,

—

továbbviszi azokat az uniós erőfeszítéseket, amelyek célja harmadik országok arra történő ösztönzése, hogy támogassák egy olyan, jogilag kötelező erejű fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozását és végrehajtását, amely közös nemzetközi normákat határoz meg a hagyományos fegyverek globális kereskedelmére vonatkozóan,

—	előmozdítja a fegyvertranszferek harmadik országokban történő ellenőrzésének megerősítésére irányuló uniós erőfeszítéseket, valamint

—	támogatja harmadik országok nemzeti szinten kifejtett olyan erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy előkészítsék a fegyverkereskedelmi szerződés hatálybalépés utáni teljes körű végrehajtását.

2.2.   Eredmények

A projekttevékenység végrehajtásának eredményeként:

—

létrejön majd a fő kormányzati érdekelt feleket magában tömörítő csoport fóruma, amelynek feladata, hogy segítse az ENSZ-tagállamokat egyrészt a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló, 2013. márciusában megrendezésre kerülő ENSZ-konferenciára való felkészülésben, másrészt pedig a fegyverkereskedelmi szerződés korai hatálybalépésére és teljes körű végrehajtására való felkészülésben. A fórum azt a kérdést is meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne összehangolni a fegyverkivitel ellenőrzésének megerősítésére irányuló nemzetközi segítségnyújtás területén jelenleg folytatott tevékenységeket és maximalizálni ezek hatását,

—

húszoldalas, nyilvánosan hozzáférhető jelentés készül, amely felvázolja majd, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés szerinti előírásoknak megfelelő fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszerek létrehozására irányuló, harmadik országok által eszközölt erőfeszítések támogatása céljából miként lehetne a meglévő uniós és nemzetközi tájékoztatási és segítségnyújtási tevékenységekre építeni.

2.3.   A tevékenységek leírása

A 2.1. pontban ismertetett célkitűzések elérése érdekében a projekt három tevékenységet – két szemináriumot és egy jelentést – foglal majd magában.

2.3.1.   Kormányképviselők számára szervezett szemináriumok

A projekt keretében két kétnapos intenzív szeminárium megszervezésére kerül sor 30–40 kormányzati szakértő számára. A két szeminárium helyszíne és időpontja a főképviselővel és az illetékes tanácsi munkacsoporttal folytatott konzultációt követően kerül majd meghatározásra.

a)   A szemináriumok felépítése

A két szeminárium keretében a résztvevők számos kérdést megvitatnak majd, köztük:

—	azt, hogy a 2012. július 26-án benyújtott szerződéstervezet szövege alapján a 2013. márciusi ENSZ-konferencián miként lehetne eredményesen lezárni a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat,

—	a fegyverkereskedelmi szerződés lehető legkorábbi hatálybalépése biztosításának eszközeit,

—	a fegyverkereskedelmi szerződés hatálybalépésének és teljes körű végrehajtásának megvalósítására irányuló nemzeti, regionális és nemzetközi segítségnyújtással kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, valamint

—	a fegyverkereskedelmi szerződés szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nemzeti rendszerek kidolgozásának biztosításához fontos jogi, technikai, tárgyi és pénzügyi eszközöket.

Mindkét szeminárium előtt rövid háttér-vitaanyag készül, amely – mintegy gondolatébresztőként szolgálva – összefoglalja a megvitatandó főbb kérdéseket. A szemináriumok után pedig összefoglaló készül az ott elért eredményekről, amelyet a főképviselőhöz és az érintett tanácsi munkacsoportokhoz kell benyújtani.

A szemináriumok részletes végleges programját a főképviselővel és az illetékes tanácsi munkacsoporttal konzultálva kell összeállítani.

b)   A szemináriumok résztvevői

A szemináriumokon a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokban részt vevő ENSZ-tagállamok közül kiválasztott országok összesen legfeljebb 40 kormányképviselője vesz majd részt. A két szeminárium résztvevőinek részletes végleges listája a főképviselővel és az illetékes tanácsi munkacsoporttal folytatott konzultációt követően kerül meghatározásra.

2.3.2.   Jelentés a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásához harmadik országok számára biztosítandó uniós és nemzetközi segítségnyújtásról

A két szemináriumot követően húszoldalas jelentés kerül majd közzétételre, amely felvázolja, hogy a fegyvertranszfer-ellenőrzések megerősítését célzó meglévő uniós és nemzetközi tájékoztatási és segítségnyújtási tevékenységeket miként lehetne úgy fejleszteni és kibővíteni, hogy azok az ENSZ-tagállamokat a fegyverkereskedelmi szerződés szerinti kötelezettségek teljesítésében is segíthessék. A jelentés egyik központi célja, hogy intézkedéseket javasoljon a fegyverkereskedelmi szerződés minél korábbi hatálybalépésének támogatására.

A jelentés céljai közé tartozik az is, hogy segítse a fegyverkereskedelmi szerződés végrehajtásának támogatását célzó jövőbeli tájékoztatási és segítségnyújtási tevékenységekkel kapcsolatos megbeszéléseket. A tervek szerint a határozat alapján elkészülő jelentés nyilvánosan hozzáférhető lesz, és szavatolni fogja az erőteljes és robusztus fegyverkereskedelmi szerződés létrejöttéhez nyújtott uniós hozzájárulás folyamatos láthatóságát.

3.   Időtartam

A projekttevékenység végrehajtásának időtartama a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követő 12 hónap.

4.   Kedvezményezettek

E projekttevékenység kedvezményezettjei az ENSZ-tagállamok, külön hangsúlyt helyezve a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos nemzeti politikák kialakításáért és a szerződés későbbi végrehajtásáért felelős állami hatóságokra. A konkrét állami kedvezményezettek kiválasztására a főképviselővel és az illetékes tanácsi munkacsoporttal folytatott konzultációt követően kerül sor.

5.   Végrehajtó szerv

E határozat technikai végrehajtására a Konzorcium kap megbízást. A Konzorcium a feladatát a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. A Konzorcium biztosítja az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak nagyságához mérten.

MELLÉKLET

A 2011/137/KKBP határozat I., II., III. és IV. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. mellékletben: a) az 1., 4., 5., 7-15. és a 18. bejegyzés helyébe a következő bejegyzések lépnek: “1. AL-BAGHDADI, Dr Abdulqader Mohammed Útlevél száma: B010574. Születési ideje: 1950.7.1. A forradalmi bizottságok összekötő hivatalának vezetője. A forradalmi bizottságok részt vettek a tüntetők elleni erőszakos cselekményekben. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: börtönben Tunéziában. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26.” “4. JABIR, Abu Bakr Yunis, vezérőrnagy Születési ideje: 1952. Születési hely: Jalo, Líbia. Védelmi miniszter. Általános felelősség a hadsereg által elkövetett cselekményekért. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26.” “5. MATUQ, Matuq Mohammed Születési ideje: 1956. Születési hely: Khoms, Líbia. A kongresszus közszolgáltatásokért felelős titkára. A rezsim magas rangú tisztviselője. Részt vett a forradalmi bizottságokban. Korábban részt vett a rendszert bíráló szervezetek felszámolásában és az ellenük elkövetett erőszakos cselekményekben. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: ismeretlen, feltételezhetően fogva tartják. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26.” “7. QADHAFI, Aisha Muammar Születési ideje: 1978. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar KADHAFI lánya. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 8. QADHAFI, Hannibal Muammar Útlevél száma: B/002210. Születési ideje: 1975.9.20. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 9. QADHAFI, Khamis Muammar Születési ideje: 1978. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni fellépésben részt vevő katonai egységeket irányított. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 10. QADHAFI, Mohammed Muammar Születési ideje: 1970. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 11. QADHAFI, Muammar Mohammed Abu Minyar Születési ideje: 1942. Születési hely: Sirte, Líbia. A forradalom vezetője, a fegyveres erők legfőbb parancsnoka. Parancsot adott a tüntetők elleni erőszakos fellépésre és egyéb emberi jogi visszaélésekre. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 12. QADHAFI, Mutassim Születési ideje: 1976. Születési hely: Tripoli, Líbia. Nemzetbiztonsági tanácsadó. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 13. QADHAFI, Saadi Útlevél száma: a) 014797, b) 524521. Születési ideje: a) 1973.5.27., b) 1975.01.01. Születési hely: Tripoli, Líbia. A különleges erők parancsnoka. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni fellépésben részt vevő katonai egységeket irányított. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Niger. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 14. QADHAFI, Saif al-Arab Születési ideje: 1982. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 15. QADHAFI, Saif al-Islam Útlevél száma: B014995. Születési ideje: 1972.6.25. Születési hely: Tripoli, Líbia. A Qadhafi alapítvány igazgatója. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni erőszakra buzdító nyilvános nyilatkozatokat tett. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: fogságban Líbiában. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26.” “18. AL KUNI, Amid Husain, ezredes Ghat kormányzója (Dél-Líbia). Közvetlenül részt vett zsoldos katonák toborzásában. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Dél-Líbia Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.3.17.”. b) A szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki: “19. AL-BARASSI, Safia Farkash Születési ideje: 1952. Születési helye: Al Bayda, Líbia. Muammar QADHAFI házastársa 1970 óta. Jelentős személyi vagyonnal rendelkezik, amelyet a rezsim céljaira is felhasználhat. Testvére, Fatima FARKASH, ABDALLAH SANUSSI-nak, a líbiai katonai hírszerzés vezetőjének a felesége. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.6.24.”

2.	A II. mellékletben a 7. bejegyzést (AL-BARASSI, Safia Farkash) el kell hagyni.

3.

A III. mellékletben: a) az 1-6., és a 8-12. bejegyzés helyébe a következő bejegyzések lépnek: “1. QADHAFI, Aisha Muammar Születési ideje: 1978. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar KADHAFI lánya. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 2. QADHAFI, Hannibal Muammar Útlevél száma: B/002210. Születési ideje: 1975.9.20. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 3. QADHAFI, Khamis Muammar Születési ideje: 1978. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni fellépésben részt vevő katonai egységeket irányított. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 4. QADHAFI, Muammar Mohammed Abu Minyar Születési ideje: 1942. Születési hely: Sirte, Líbia. A forradalom vezetője, a fegyveres erők legfőbb parancsnoka. Parancsot adott a tüntetők elleni erőszakos fellépésre és egyéb emberi jogi visszaélésekre. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 5. QADHAFI, Mutassim Születési ideje: 1976. Születési hely: Tripoli, Líbia. Nemzetbiztonsági tanácsadó. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 6. QADHAFI, Saif al-Islam Útlevél száma: B014995. Születési ideje: 1972.6.25. Születési hely: Tripoli, Líbia. A Qadhafi alapítvány igazgatója. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni erőszakra buzdító nyilvános nyilatkozatokat tett. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: fogságban Líbiában. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26.” “8. JABIR, Abu Bakr Yunis, vezérőrnagy Születési ideje: 1952. Születési hely: Jalo, Líbia. Védelmi miniszter. Általános felelősség a hadsereg által elkövetett cselekményekért. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 9. MATUQ, Matuq Mohammed Születési ideje: 1956. Születési hely: Khoms, Líbia. A kongresszus közszolgáltatásokért felelős titkára. A rezsim magas rangú tisztviselője. Részt vett a forradalmi bizottságokban. Korábban részt vett a rendszert bíráló szervezetek felszámolásában és az ellenük elkövetett erőszakos cselekményekben. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: ismeretlen, feltételezhetően fogva tartják. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 10. QADHAFI, Mohammed Muammar Születési ideje: 1970. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 11. QADHAFI, Saadi Útlevél száma: a) 014797, b) 524521. Születési ideje: a) 1973.5.27., b) 1975.01.01. Születési hely: Tripoli, Líbia. A különleges erők parancsnoka. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. A tüntetők elleni fellépésben részt vevő katonai egységeket irányított. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Niger. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26. 12. QADHAFI, Saif al-Arab Születési ideje: 1982. Születési hely: Tripoli, Líbia. Muammar QADHAFI fia. Szoros kapcsolat a rezsimmel. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: elhunyt. Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.2.26.”; b) A szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki: „14. AL-BARASSI, Safia Farkash Születési ideje: 1952. Születési helye: Al Bayda, Líbia. Muammar QADHAFI házastársa 1970 óta. Jelentős személyi vagyonnal rendelkezik, amelyet a rezsim céljaira is felhasználhat. Testvére, Fatima FARKASH, ABDALLAH SANUSSI-nak, a líbiai katonai hírszerzés vezetőjének a felesége. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Algéria Az ENSZ általi jegyzékbe vétel időpontja: 2011.6.24.”

4.

A IV. Mellékletben: a) a “személyek” tekintetében a 6. és a 26. bejegyzés helyébe a következő bejegyzések lépnek:   Név Azonosító adatok Indokolás A jegyzékbe vétel időpontja 6. AL-BAGHDADI, Dr Abdulqader Mohammed A forradalmi bizottságok összekötő hivatalának vezetője. Útlevél száma: B010574. Születési ideje: 1950.7.1. Feltételezett állapot/tartózkodási hely: börtönben Tunéziában. A forradalmi bizottságok részt vettek a tüntetők elleni erőszakos cselekményekben. 2011.2.28. 26. AL KUNI, Amid Husain, ezredes Feltételezett állapot/tartózkodási hely: Dél-Líbia Ghat kormányzója (Dél-Líbia). Közvetlenül részt vett zsoldos katonák toborzásában. 2011.4.12. b) A “személyek” tekintetében a 10. bejegyzést (AL-BARASSI, Safia Farkash) el kell hagyni; c) A “szervezetek” tekintetében az 50. bejegyzést (Organisation for Development of Administrative Centres (ODAC)) el kell hagyni.

MELLÉKLET

A 1. cikkben említett személyek és szervezetek jegyzéke

a)   Személyek

Név	Egyéb ismert név	Születési idő/Születési hely	Azonosító információ	Indokolás	A jegyzékbe vétel dátuma
BADEGE, Eric		1971		A Kongói Demokratikus Köztársasággal (a továbbiakban: KDK) foglalkozó szakértői csoport 2012. november 15-i zárójelentése értelmében Eric Badege alezredes az M23 csoport vezető szereplőjévé vált Masisiban, és egy másik katonai vezetővel együtt közös műveleteket irányított. Ezenfelül a Badege alezredes vezetésével 2012 augusztusában végrehajtott összehangolt támadássorozattal az M23 csoportnak sikerült destabilizálnia Masisi területének jelentős részét. A volt katonák szerint Badege alezredes a támadások irányításával Makenga ezredes parancsát teljesítette.	2012.12.31.
				Az M23 csoport katonai parancsnokaként Badege súlyos jogsértésekért felelős, többek között fegyveres konfliktusokban gyermekek és nők ellen intézett célzott támadásokért. A szakértői csoport 2012. novemberi jelentése több olyan súlyos esetre is hivatkozik, melyek során a polgárokat – a nőket és gyermekeket is – válogatás nélkül legyilkolták. 2012 májusa óta a Raia Mutomboki csoport az M23 csoport irányításával több száz polgárt ölt meg összehangolt támadások során. Badege augusztusban közös támadásokat hajtott végre, melyek során válogatás nélkül mészárolták le a polgárokat. A szakértői csoport novemberi jelentése megállapítja, hogy e támadásokat Badege és Makoma Semivumbi Jacques ezredes közösen vezényelte le. A szakértői csoport jelentése szerint helyi masisi vezetők kijelentették, hogy a Raia Mutomboki csoport által végrehajtott támadásokra Badege adott parancsot.
				A Radio Okapi 2012. július 28-i cikke szerint Masisi kormányzója július 28-án, szombaton bejelentette, hogy az FARDC Észak-Kivuban, Gomától körülbelül 30 kilométerre északnyugatra található nabiondói támaszpontjának (410. ezred, 2. zászlóalj) parancsnoka dezertált. A bejelentés szerint Eric Badege ezredes több mint száz katonával Rubaya felé tartott pénteken, mely Nabiondótól 80 kilométerre északra található. Ezt az információt több forrás is megerősítette. A BBC 2012. november 23-i egyik cikke szerint az M23 csoport akkor alakult meg, amikor a CNDP volt tagjai, akik az FARDC-hez álltak át, tiltakozásba kezdtek a rossz körülmények, az alacsony bérek és a CNDP és a KDK közötti 2009. március 23-i békemegállapodás maradéktalan végrehajtásának meghiúsulása miatt, aminek nyomán a CNDP katonáit az FARDC magába fogadta.
				Az IPIS 2012. novemberi jelentése szerint az M23 csoport aktív katonai műveleteket hajtott végre annak érdekében, hogy a KDK keleti területe fölött átvegye az irányítást. Az M23 csoport és az FARDC 2012. július 24–25-én összecsapott egymással több kelet-KDK-beli város és falu irányításáért; az M23 csoport 2012. július 26-án Rumangabóban megtámadta az FARDC-t; az M23 2012. november 17-én kivonulásra kényszerítette az FARDC-t Kibumbából; végezetül 2012. november 20-án megkaparintotta Gomát. A szakértői csoport 2012. novemberi jelentése szerint az M23 csoport több volt katonája azt állítja, hogy az M23 csoport vezetői bármiféle eljárás nélkül kivégeztek több tucat gyermekkatonának toborzott gyermeket, akik megpróbáltak elmenekülni.
				A Human Rights Watch (HRW) 2012. szeptember 11-i jelentése szerint egy Ruandában erőszakkal besorozott 18 éves ruandai férfi, akinek később sikerült megszöknie, azt nyilatkozta a HRW-nek, hogy szemtanúja volt annak, hogy az ő M23-as katonai egységéből kivégeztek egy 16 éves fiút, miután az júniusban megpróbált megszökni. A fiút az M23 harcosai elfogták, és halálra verték a többi besorozott előtt. A fiú megölésére parancsot adó M23-as parancsnok állítólag azzal magyarázta a fiú meggyilkolását a többi besorozottnak,hogy „el akart hagyni minket”. A jelentésben az is szerepel, hogy a szemtanúk szerint eljárás nélkül legalább 33 újonnan besorozott személyt és az M23 más katonáit is kivégeztek, miután megpróbáltak megszökni. Volt akit megkötöztek és a többiek előtt lőttek le, példát statuálva, hogy milyen büntetés várhat a többiekre. Egy fiatal besorozott a következőket nyilatkozta a HRW-nek: „amikor az M23 tagjai voltunk, azt mondták nekünk, hogy [választhatunk:] vagy velük maradunk, vagy meghalunk. Sokan megpróbáltak elmenekülni. Akiknek a nyomára akadtak, azokra az azonnali halál várt.”
RUNIGA, Jean-Marie Lugerero		körülbelül 1960		Egy 2012. július 9-én Sultani Makenga M23 vezető által aláírt dokumentum az M23 politikai szárnyának koordinátoraként nevezi meg Runigát. A dokumentum szerint Runiga kinevezésére azért volt szükség, mert biztosítani kellett az M23 által képviselt ügy láthatóságát. A csoport honlapján szereplő bejegyzésekben Runiga az M23 „elnökeként” kerül megnevezésre. Vezető szerepét a szakértői csoport 2012. novemberi jelentése is megerősíti, amely Runigára az „M23 vezetőjeként” utal.	2012.12.31.
				Az Associated Press 2012. december 13-i cikke szerint Runiga bemutatott az Associated Press számára egy követeléslistát, amelyet be kívánt nyújtani a kongói kormánynak. A követelések között szerepelt Kabila elnök lemondása és a nemzetgyűlés feloszlatása. Runiga jelezte, hogy amennyiben lehetősége nyílna rá, az M23 vissza tudná foglalni Gomát. „És ez alkalommal nem fogunk visszavonulni”, nyilatkozta Runiga az Associated Pressnek. Jelezte továbbá, hogy a tárgyalások megkezdésének előfeltétele, hogy az M23 politikai szárnya visszakapja a Goma feletti ellenőrzést. „Úgy vélem, hogy Kampalában lévő tagjaink képviselnek minket. Idővel én is követem oda őket. Várom, hogy az előkészületek megtörténjenek, és amikor Kabila ott lesz, én is odamegyek.” – mondta Runiga.
				A Le Figaro 2012. november 26-i cikke szerint Runiga 2012. november 24-én találkozott Joseph Kabilával, a KDK elnökével, hogy megbeszéléseket kezdjenek. Ettől függetlenül a Le Figaronak adott interjújában Runiga azt állította, hogy „az M23 elsősorban az FARDC korábbi katonáiból áll, akik azért szöktek meg a hadseregtől, hogy így tiltakozzanak az ellen, hogy nem tartották tiszteletben a 2009. március 23-i megállapodást.” Hozzátette továbbá, hogy „az M23 katonái dezertőrök, aki fegyvereikkel együtt szöktek meg a hadseregből. A közelmúltban a bunaganai katonai bázisról sikerült nagy mennyiségű katonai felszerelést szereznünk. Ez pillanatnyilag lehetővé teszi számunkra, hogy nap mint nap újabb területeket szerezzünk vissza, és visszaverjük az FARDC valamennyi támadását … Forradalmunk kongói forradalom, amelyet kongóiak vezetnek a kongói nép érdekében.” A Reuters 2012. november 22-i cikke szerint Runiga kijelentette, hogy az M23 képes megtartani Gomát, miután az FARDC lázadó kongói katonáinak csatlakozásával megerősödött: „Először is hadseregünk fegyelmezett, másrészt az FARDC katonái közül is csatlakoztak hozzánk. Ők a testvéreink, újra kiképezzük őket, és azután együttműködünk velük.”
				A The Guardian napilapban 2012. november 27-én megjelent cikk szerint Runiga jelezte, hogy az M23 nem hajlandó eleget tenni a Nagy Tavak régiójáról szóló nemzetközi konferencia regionális vezetői által megfogalmazott azon felszólításnak, hogy hagyja el Gomát, és ezzel nyisson utat a béketárgyalásokhoz. Ehelyett kijelentette, hogy az M23 nem a tárgyalások előfeltételeként, hanem azok eredményeként vonul majd vissza Gomából. A szakértői csoport 2012. november 15-i zárójelentése szerint 2012. július 29-én Runiga vezetésével küldöttség utazott az ugandai Kampalába, mely véglegesítette a Nagy Tavak régiójáról szóló nemzetközi konferencián tervezett tárgyalások előtt az M23 mozgalom 21 pontos programját. A BBC 2012. november 23-i egyik cikke szerint az M23 csoport akkor alakult meg, amikor a CNDP volt tagjai, akik az FARDC-hez álltak át, tiltakozásba kezdtek a rossz körülmények, az alacsony bérek és a CNDP és a KDK közötti 2009. március 23-i békemegállapodás maradéktalan végrehajtásának meghiúsulása miatt, aminek nyomán a CNDP katonáit az FARDC magába fogadta.
				Az IPIS 2012. novemberi jelentése szerint az M23 csoport aktív katonai műveleteket hajtott végre annak érdekében, hogy a KDK keleti területe fölött átvegye az irányítást. Az M23 csoport és az FARDC 2012. július 24–25-én összecsapott egymással több kelet-KDK-beli város és falu irányításáért; az M23 csoport 2012. július 26-án Rumangabóban megtámadta az FARDC-t; az M23 2012. november 17-én kivonulásra kényszerítette az FARDC-t Kibumbából; végezetül 2012. november 20-án megkaparintotta Gomát. A szakértői csoport 2012. novemberi jelentése szerint az M23 csoport több volt katonája azt állítja, hogy az M23 csoport vezetői bármiféle eljárás nélkül kivégeztek több tucat gyermekkatonának toborzott gyermeket, akik megpróbáltak elmenekülni.
				A Human Rights Watch (HRW) 2012. szeptember 11-i jelentése szerint egy erőszakkal besorozott 18 éves ruandai férfi, akinek később sikerült megszöknie, azt nyilatkozta a HRW-nek, hogy szemtanúja volt annak, hogy az ő M23-as katonai egységéből kivégeztek egy 16 éves fiút, miután az júniusban megpróbált megszökni. A fiút az M23 harcosai elfogták, és halálra verték a többi besorozott előtt. A fiú megölésére parancsot adó M23-as parancsnok állítólag azzal magyarázta a fiú meggyilkolását a többi besorozottnak, hogy „el akart hagyni minket”. A jelentésben az is szerepel, hogy a szemtanúk szerint legalább 33 újonnan besorozott személyt és más M23 harcosokat végeztek ki eljárás nélkül, miután megpróbáltak megszökni. Volt akit megkötöztek és a többiek előtt lőttek le, példát statuálva, hogy milyen büntetés várhat rájuk. Egy fiatal besorozott azt nyilatkozta a HRW-nek, hogy „amikor az M23 tagjai voltunk, azt mondták nekünk, hogy [választhatunk:] vagy velük maradunk, vagy meghalunk.” Sokan megpróbáltak elmenekülni. Akiknek a nyomára akadtak, azokra az azonnali halál várt.

b)   Szervezetek

Név	Egyéb ismert név	Születési idő/Születési hely	Azonosító információ	Indokolás	A jegyzékbe vétel dátuma
Forces Democratiques De Liberation Du Rwanda (FDLR)	Forces Democratiques De Liberation Du Rwanda FDLR Force Combattante Abacunguzi FOCA Combatant Force for the Liberation of Rwanda		Fdlr@fmx.de fldrrse@yahoo.fr fdlr@gmx.net Hely: Észak- és Dél-Kivu, KDK	A Forces Democratiques De Liberation Du Rwanda (FDLR) a Kongói Demokratikus Köztársaság területén működő egyik legnagyobb külföldi fegyveres csoport. A csoport 2000-ben jött létre, és – a lentebb részletezettek szerint – többször súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, többek között a fegyveres konfliktusok során célzottan nők és gyermekek ellen végrehajtott tettekkel, ideértve az ölést és a megnyomorítást, a nemi erőszakot és a lakóhely elhagyására kényszerítést is. Az Amnesty International által 2010-ben kiadott, a KDK-beli emberi jogokkal foglalkozó jelentés szerint az FDLR számlájára írható kilencvenhat polgári személy meggyilkolása Busurguniban, a Walikali területen. Az áldozatok egy része otthonában elevenen égett meg.	2012.12.31.
				Az Amnesty International által 2010-ben kiadott, a KDK-beli emberi jogokkal foglalkozó jelentés szerint 2010 júniusában egy nem kormányzati szervezetként működő egészségügyi központ jelentette, hogy a déli Lubero területen egy hónap alatt mintegy hatvan lányt és asszonyt erőszakoltak meg az észak-kivui fegyveres csoportok, köztük az FDLR tagjai. A Human Rights Watch (HRW) 2010. december 20-i jelentése szerint bizonyíték van arra, hogy az FDLR aktívan soroz be gyermekeket. A HRW legalább 83, az FDLR által erőszakkal besorozott, 18 év alatti kongói gyermekről tud, néhányuk csak 14 éves.
				A HRW 2012 januárjában jelentette, hogy az FLDR harcosai több falut is megtámadtak a Masisi területen, hat polgári személyt megöltek, két nőt megerőszakoltak, és legalább 48 személyt elraboltak, akiknek a holléte azóta is ismeretlen. A HRW 2012. júniusi jelentése szerint az FDLR harcosai 2012 májusában polgári személyeket támadtak meg Kamanangában és Lumenjében Dél-Kivu tartományban, Chambuchában a Walikale területen, továbbá Észak-Kivu tartomány Masisi területén az Ufumandu körzet falvaiban. Az FDLR harcosai a támadások során bárdokkal és késekkel sebezték halálra polgári személyek tucatjait, köztük sok gyermeket.
				A szakértői csoport 2012. júniusi jelentése szerint 2011. december 31. és 2012. január 4. között az FDLR több falut is megtámadott Dél-Kivuban. Az ENSZ által végzett vizsgálat megerősítette, hogy legalább 33 személyt – köztük 9 gyermeket és 6 nőt – gyilkoltak meg: élve elégették, lefejezték, illetve a támadás során lelőtték őket. Ezenkívül egy nőt és egy lányt megerőszakoltak. A szakértői csoport 2012. júniusi jelentése megemlíti továbbá, hogy az ENSZ által végzett vizsgálat megerősítette, hogy 2012 májusában az FDLR legalább 14 polgári személyt – köztük 5 nőt és 5 gyermeket – gyilkolt meg Dél-Kivuban. A szakértői csoport 2012. novemberi jelentése szerint az ENSZ 2011 decembere és 2012 szeptembere között legalább 106 olyan esetet dokumentált, amelyben az FDLR nemi erőszakot követett el. A szakértői csoport 2012. novemberi jelentésében megemlíti, hogy az ENSZ által végzett vizsgálat szerint az FDLR 2012. március 10-ének éjszakáján megerőszakolt hét nőt – köztük egy kiskorút – Kalinganyában (Kabare terület). Az FDLR 2012. április 10-én újból megtámadta a falut, és a nők közül hármat ez alkalommal is megerőszakolt. A szakértői csoport 2012. novemberi jelentése beszámol továbbá arról, hogy 2012. április 6-án az FDLR megölt 11 személyt Bushibwambombóban (Kalehe), valamint, hogy májusban az FDLR részt vett további 19 személy – köztük öt kiskorú és hat nő – meggyilkolásában a Maisisi területen.
M23				A „Mouvement Du 23 Mars” (M23) egy fegyveres csoport, amely a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) tevékenykedik. Az M23 a KDK területén fegyvereket és azokhoz tartozó felszereléseket kapott, ideértve a katonai tevékenységekkel kapcsolatos tanácsokat, kiképzést és támogatást is. Több szemtanú vallomása alapján a hadműveletekhez kapott felszerelési támogatás mellett az M23 általános katonai ellátmányt is kap a ruandai védelmi erőktől fegyverek és lőszerek formájában.	2012.12.31.
				Az M23 bűnrészes volt a KDK területén kialakult fegyveres konfliktushelyzetekben célzottan gyermekek és nők ellen irányuló, a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő cselekmények elkövetésében, illetve felelős ezekért, az ölést és megnyomorítást, a nemi erőszakot, az elrablást és a lakóhely elhagyására kényszerítést is ideértve. Számos jelentés, vizsgálat és szemtanúktól származó vallomás szerint az M23 felelős a KDK több régiójában a polgári lakosságot sújtó tömeges gyilkolásokért, valamint nők és gyermekek megerőszakolásáért. Számos jelentés említi, hogy az M23-hoz tartozó harcosok 46 nőt és lányt erőszakoltak meg, akik közül a legfiatalabb 8 éves volt. A nemi erőszakról szóló jelentések mellett híradások érkeztek arról, hogy az M23 gyermekek tömegeit toborozta erőszakosan a soraiba. A becslések szerint 2012 júliusa óta az M23 csupán Rutshuru területen (a KDK keleti része) 146 fiatal férfit és fiút toborzott erőszakosan. Az áldozatok némelyike még csak 15 éves volt.
				Az M23 által a KDK polgári lakosságával szemben elkövetett kegyetlenségek, az erőszakos toborzások, valamint az, hogy az M23 fegyvereket és katonai támogatást kap, drámai módon hozzájárult a régión belüli instabilitáshoz és konfliktusokhoz, egyes esetekben pedig a nemzetközi jog megsértését is okozta.