2012.11.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/5

A BIZOTTSÁG 1063/2012/EU RENDELETE

(2012. november 13.)

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (6) bekezdésének d) pontjára és 40. cikke b), d) és f) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1069/2009/EK rendelet meghatározza az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó köz- és állat-egészségügyi szabályokat az ilyen termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és csökkentése érdekében. Az olyan állatoktól származó gyapjút és szőrt, amelyek nem mutatták az e terméken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség tüneteit, 3. kategóriába tartozó anyagként kell bejelenteni az említett rendelet 10. cikkének h) és n) pontja szerint.

(2)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet (2) többek között végrehajtási szabályokat határoz meg a gyapjú és a szőr forgalomba hozatalára.

(3)

A biztonságos, zárt csomagolású, száraz, kezeletlen gyapjú és szőr nem hordozza magában a betegség terjedésének kockázatát, amennyiben ezeket közvetlenül egy, a takarmányláncon kívüli célokra szánt származtatott termékeket előállító üzembe, vagy köztes műveleteket végző üzembe küldik, a kórokozók terjedését megakadályozó körülmények között. A tagállamok e célból mentesíthetik az ilyen kezeletlen gyapjút vagy szőrt közvetlenül a fent említett üzemekbe szállító üzemeltetőket az 1069/2009/EK rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett értesítési kötelezettség alól. A 142/2011/EU rendelet 20. cikkének (4) bekezdését ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	A 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete VII. fejezetének B. része meghatározza a gyapjúra és a szőrre vonatkozó végpontot.

(5)	A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének (3) 8.5.35. cikke felsorolja a kérődzők ipari célra felhasználandó gyapjában vagy szőrében található ragadós száj- és körömfájás vírusának ártalmatlanítására vonatkozó eljárásokat.

(6)

Ezért a gyapjú és szőr Unión belüli forgalomba hozatalára, valamint harmadik országokból származó behozatalaira jelenleg érvényben lévő, a 142/2011/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kezelési módokat ki kell egészíteni a kérődzők ipari célra felhasználandó gyapjában vagy szőrében található ragadós száj- és körömfájás vírus ártalmatlanítására vonatkozó, nemzetközileg elismert eljárásokkal.

(7)	Ugyanakkor a tagállamoknak lehetőségük van bármely olyan egyéb módszer elfogadására, amely kizárja, hogy a gyapjú és szőr kezelését követően – ideértve az OIE-szabványoktól eltérő ipari mosását eljárást is – az anyagok elfogadhatatlan mértékű kockázattal járnának.

(8)

A kérődzők textilipari célú felhasználásra szánt, kezeletlen gyapja és szőre nem jelent elfogadhatatlan mértékű állat-egészségügyi kockázatot, amennyiben ezek olyan kérődzőkből származnak, amelyeket olyan országokban vagy régiókban tartanak, amelyek szerepelnek az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2010. március 12-i 206/2010/EU bizottsági rendelet (4) II. mellékletének 1. részében található listán, és melyekből engedélyezett az abban meghatározott „A” és „F” kiegészítő garanciák hatálya alá nem tartozó kérődzők friss húsának Unióba történő behozatala.

(9)

Ezenfelül azon harmadik országnak vagy harmadik országbeli régiónak, ahonnan a gyapjú vagy a szőr származik, mentesnek kell lennie a ragadós száj- és körömfájástól, továbbá kecskétől vagy juhtól származó gyapjú vagy szőr esetén a juh-, illetve kecskehimlőtől is, az egyes élő patás állatok Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségen történő átszállítására vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról, a 90/426/EGK és 92/65/EGK irányelv módosításáról, valamint a 72/462/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 26-i 2004/68/EK tanácsi irányelv (5) II. mellékletében felsorolt általános alapszempontoknak megfelelően.

(10)

Annak érdekében, hogy az üzemeltetőknek megfelelő mennyiségű módszer és eljárás álljon rendelkezésükre a gyapjú és szőr kereskedelme és behozatala kapcsán felmerülő kockázatok enyhítésére, kiegészítő követelményeket kell megállapítani a 142/2011/EU rendelet szerinti korlátozások nélkül harmadik országokból behozott gyapjú és a szőr forgalomba hozatalára. Ennek megfelelően módosítani kell a 142/2011/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdését.

(11)	A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezetének 1. szakaszában található 2. táblázat 8. sorában meghatározott kezeletlen gyapjú és szőr behozatalára vonatkozó szabályokat az egyértelműsítés érdekében ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

A sertésfélék a ragadós száj- és körömfájástól eltérő betegségek, különösen az afrikai sertéspestis átvitelére fogékonyak, ezért a sertésfélékhez tartozó állatoktól származó gyapjút és szőrt speciális kezelésnek kell alávetni. A sertésfélékhez tartozó állatok gyapjának és szőrének forgalomba hozatalára és ennek következtében harmadik országokból történő behozatalára ezért ugyanazon feltételeknek kell vonatkozniuk, mint amelyeket a sertéssörte tekintetében állapítottak meg. A 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete VII. fejezetének A.2. pontját ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Biztosítani kell, hogy a közvetlenül egy a textilipar számára készített, gyapjú- és szőralapú származtatott termékeket előállító üzembe szállított, sertésféléktől eltérő állatok gyapjának és szőrének feldolgozására vonatkozó kiegészítő kezelések hozzáférhetők legyenek a tagállami üzemeltetők számára is. A 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete VII. fejezetének B. pontját ezért ennek megfelelően ki kell egészíteni.

(14)

Engedélyezni kell kezeletlen gyapjú vagy szőr különösen harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból Unióba történő behozatalát, amennyiben az említett gyapjú vagy szőr megfelel a betartandó követelményeknek, és a szállítmányt az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mintának megfelelő importőri nyilatkozat kíséri. E nyilatkozatot be kell mutatni a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a Traces állat-egészségügyi egységeinek meghatározásáról szóló, 2009. szeptember 28-i 2009/821/EK bizottsági határozat (6) I. mellékletében felsorolt egyik engedélyezett uniós állat-egészségügyi határállomáson, ahol – a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzéseinek megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (7) 4. cikkének (4) bekezdésétől eltérve – az említett irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében előírt okmányellenőrzésnek kell alávetni őket.

(15)	A 142/2011/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(16)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 142/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1)

A 20. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„4. Az illetékes hatóság mentesítheti az alábbi üzemeltetőket az 1069/2009/EK rendelet 23. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett értesítési kötelezettség alól:

a)	az e rendelet XIII. mellékletének VI. fejezetében említett vadásztrófeákat és egyéb preparátumokat saját, illetve nem kereskedelmi célokra kezelő vagy előállító üzemeltetők;

b)	kutatási és diagnosztikai mintákat oktatási célból kezelő vagy ártalmatlanító üzemeltetők;

száraz, kezeletlen gyapjút és szőrt szállító üzemeltetők, amennyiben az áruk biztonságos, zárt csomagolásban vannak és közvetlenül egy, a takarmányláncon kívüli célokra szánt származtatott termékeket előállító üzembe, vagy köztes műveleteket végző üzembe szállítják őket, a kórokozók terjedését megakadályozó körülmények között.”

(2)

A 25. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2. Az alábbiak Unióba történő behozatalára és Unión átmenő tranzitszállítására vonatkozóan nem kell semmilyen állat-egészségügyi feltételt alkalmazni:

a)	ipari mosásnak alávetett, vagy elfogadhatatlan kockázatokat kizáró más módszerrel kezelt gyapjú és szőr;

b)	18 °C-os környezeti hőmérsékleten, 55 %-os páratartalom mellett legalább két napig szárított prémek;

c)	sertésféléktől különböző állatoktól származó gyapjú és szőr, amelyet a gyapjú és a szőr többszöri, vizes, szappanos és nátrium- vagy kálium-hidroxidos medencébe történő merítésével végzett ipari mosással kezeltek;

sertésféléktől különböző állatok gyapja és szőre, amelyet közvetlenül olyan üzembe szállítanak, ahol gyapjú- és szőralapú származtatott termékeket készítenek a textilipar számára, és amelyet a következő módszerek legalább egyikével kezeltek:

—	vegyi depiláció oltott mésszel vagy nátrium-szulfiddal,

—	hermetikusan zárt kamrában, legalább 24 órán keresztül végzett formaldehides fertőtlenítés,

—	ipari mosás a gyapjú és a szőr vízben oldható, 60–70°C-on tartott tisztítószerbe történő merítésével,

—	8 napon át 37°C-on, 28 napon át 18°C-on vagy 120 napon át 4°C-on történő tárolás, amely a szállítási időszakot is magában foglalhatja,

száraz, és biztonságosan lezárt csomagolásba zárt, sertésféléktől különböző állatoktól származó gyapjú és szőr, amelyet olyan üzembe való szállításra szánnak, ahol gyapjú- és szőralapú származtatott termékeket készítenek a textilipar számára, és amely megfelel valamennyi alábbi követelménynek:

legalább 21 nappal az Unióba történő behozatal előtt állították elő, és az állatokat olyan harmadik országban vagy harmadik országbeli régióban tartották, amely(et)

—	szerepel a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében található listán, és melyből engedélyezett az abban meghatározott „A” és „F” kiegészítő garanciák hatálya alá nem tartozó kérődzők friss húsának Unióba történő behozatala,

—	mentes a ragadós száj- és körömfájástól, továbbá kecskétől vagy juhtól származó gyapjú vagy szőr esetén a juh-, illetve kecskehimlőtől is, a 2004/68/EK irányelv II. mellékletében felsorolt általános alapszempontoknak megfelelően;

ii.	a XV. melléklet 21. fejezetében megadott minta szerinti importőri nyilatkozata kísér;

iii.	az üzemeltető bemutatta a 2009/821/EK bizottsági határozat I. mellékletében felsorolt egyik engedélyezett uniós állat-egészségügyi határállomáson, ahol a 97/78/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése szerinti okmányellenőrzésen kielégítő eredményt adott.”

(3)	Az I. melléklet 31. és 32. pontja helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

(4)	A XIII. melléklet VII. fejezetének A.2. pontját és B. részét módosítani kell az e rendelet II. mellékletének szövege szerint.

(5)	A XIV. melléklet II. fejezetének 1. szakaszában található 2. táblázat 8. sorát fel kell váltani e rendelet III. mellékletének szövegével.

(6)	A rendelet XV. melléklete e rendelet IV. mellékletének szövegével egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(2) HL L 54., 2011.2.26., 1. o.

(3) http://www.oie.int/index.php?id=169&L=0&htmfile=chapitre_1.8.5.htm.

(4) HL L 73., 2010.3.20., 1. o.

(5) HL L 226., 2004.6.25., 128. o.

(6) HL L 296., 2009.11.12., 1. o.

(7) HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

I. MELLÉKLET

A 142/2011/EK rendelet I. mellékletének 31. és 32. pontjai helyébe a következő szöveg lép:

„31. „kezeletlen gyapjú”: gyapjú, kivéve az olyan gyapjút, amely(et):

a)	ipari mosásnak vetettek alá;

b)	cserzésből nyertek;

c)	az elfogadhatatlan kockázatok fennmaradását megakadályozó egyéb módszerrel kezeltek;

d)	sertésféléktől különböző állatokból származik és a gyapjú többszöri, vizes, szappanos és nátrium- vagy kálium-hidroxidos medencébe történő merítésével végzett ipari mosásnak vetettek alá; vagy

sertésféléktől különböző állatokból származik, és közvetlenül olyan üzembe történő szállításra szánnak, ahol gyapjúalapú származtatott termékeket állítanak elő a textilipar számára, és amelyet a következő módszerek legalább egyikével kezeltek:

i.	vegyi depiláció oltott mésszel vagy nátrium-szulfiddal;

ii.	hermetikusan zárt kamrában, legalább 24 órán keresztül végzett formaldehides fertőtlenítés;

iii.	ipari mosás a gyapjú vízben oldható, 60–70 °C-on tartott tisztítószerbe történő merítésével;

iv.	8 napon át 37 °C-on, 28 napon át 18 °C-on vagy 120 napon át 4 °C-on történő tárolás, amely a szállítási időszakot is magában foglalhatja;

32. „kezeletlen szőr”: szőr, kivéve az olyan szőrt, amely(et):

a)	ipari mosásnak vetettek alá;

b)	cserzésből nyertek;

c)	az elfogadhatatlan kockázatok fennmaradását megakadályozó egyéb módszerrel kezeltek;

d)	sertésféléktől különböző állatokból származnak, és a szőr többszöri, vizes, szappanos és nátrium- vagy kálium-hidroxidos medencébe történő merítésével végzett ipari mosásnak vetettek alá; vagy

sertésféléktől különböző állatokból származik, és közvetlenül olyan üzembe történő szállításra szánnak, ahol szőralapú származtatott termékeket állítanak elő a textilipar számára, és amelyet a következő módszerek legalább egyikével kezeltek:

i.	vegyi depiláció oltott mésszel vagy nátrium-szulfiddal;

ii.	hermetikusan zárt kamrában, legalább 24 órán keresztül végzett formaldehides fertőtlenítés;

iii.	ipari tisztítás a szőr vízben oldható, 60–70 °C-on tartott tisztítószerbe történő merítésével;

iv.	8 napon át 37 °C-on, 28 napon át 18 °C-on vagy 120 napon át 4 °C-on történő tárolás, amely a szállítási időszakot is magában foglalhatja;”

II. MELLÉKLET

A 142/2011/EU rendelet XIII. mellékletének VII. fejezete a következőképpen módosul:

(1)

Az A.2. pont bevezető mondatát a következő szöveg váltja fel:

„2.	Tilos az olyan régiókból származó sertéssörte, valamint sertésféléktől származó gyapjú és szőr szállítása, amelyekben az afrikai sertéspestis endémiás, kivéve az olyan sertéssörtét és sertésféléktől származó gyapjút vagy szőrt:”

(2)

A B. rész a következő bekezdéssel egészül ki:

„A sertésféléktől különböző állatok gyapját és szőrét korlátozás nélkül forgalomba lehet hozni e rendelettel összhangban, amennyiben azok(at):

a)	többszöri, vizes, szappanos és nátrium- vagy kálium-hidroxidos medencébe történő merítéssel történő ipari mosásnak vetettek alá; vagy

közvetlenül olyan üzembe szállítottak, ahol gyapjú- és szőralapú származtatott termékeket állítanak elő a textilipar számára, és az ilyen gyapjút vagy szőrt a következő módszerek legalább egyikével kezelték:

i.	vegyi depiláció oltott mésszel vagy nátrium-szulfiddal;

ii.	hermetikusan zárt kamrában, legalább 24 órán keresztül végzett formaldehides fertőtlenítés;

iii.	ipari tisztítás a gyapjú és a szőr vízben oldható, 60–70 °C-on tartott tisztítószerbe történő merítésével;

iv.	8 napon át 37 °C-on, 28 napon át 18 °C-on vagy 120 napon át 4 °C-on történő tárolás, amely a szállítási időszakot is magában foglalhatja.”

III. MELLÉKLET

A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezetének 1. szakaszában megadott 2. táblázat 8. sorának helyébe a következő szöveg lép:

„8

Sertésféléktől különböző állatokból származó kezeletlen gyapjú és szőr

A 10. cikk h) és n) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó anyagok.

(1)

A száraz, kezeletlen gyapjút és szőrt

a)	biztonságos, zárt csomagolással kell ellátni; valamint

b)	közvetlenül egy, a takarmányláncon kívüli célokra szánt származtatott termékeket előállító üzembe, vagy köztes műveleteket végző üzembe kell küldeni, a kórokozók terjedését megakadályozó körülmények között.

(1)	Bármely harmadik ország.

(1)	Kezeletlen gyapjú és szőr behozatala esetén nincs szükség egészségügyi bizonyítványra.

(2)	Gyapjú és szőr: a 25. cikk (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott gyapjú és szőr.

(2)

Harmadik ország vagy harmadik országbeli régió:

a)	szerepel a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében található listán, és melyből engedélyezett az abban meghatározott „A” és „F” kiegészítő garanciák hatálya alá nem tartozó kérődzők friss húsának Unióba történő behozatala; valamint

b)	mentes a ragadós száj- és körömfájástól, továbbá kecskétől vagy juhtól származó gyapjú vagy szőr esetén a juh-, illetve kecskehimlőtől is, a 2004/68/EK tanácsi irányelv II. mellékletének megfelelően.

(2)	Be kell nyújtani a XV. melléklet 21. fejezetében megadottat szerinti importőri nyilatkozatot.”

IV. MELLÉKLET

A 142/2011/EK rendelet XV. melléklete a következő, 21. fejezettel egészül ki:

„21. FEJEZET

Nyilatkozatminta

Importőri nyilatkozat a 25. cikk (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott kezeletlen gyapjú és szőr Európai Unióba történő behozataláról

Szövege kép

Szövege kép

II. rész: Bizonyítványozás

ORSZÁG:

A 142/2011/EU rendelet 25. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett gyapjú és szőr

II. Egészségügyi információk

II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b.

NYILATKOZAT

Alulírott igazolom, hogy a sertésféléktől különböző állatokból származó kezeletlen gyapjú (1) és/vagy szőr (1) a következőképpen állították elő:

a) legalább 21 nappal az Unióba történő behozatal előtt;

b) olyan harmadik országban vagy harmadik országbeli régióban, amely szerepel a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében található listán, és melyből engedélyezett az abban meghatározott „A” és „F” kiegészítő garanciák hatálya alá nem tartozó kérődzők friss húsának Unióba történő behozatala; valamint

c) olyan állatokból, amelyeket a b) pontban foglalt olyan harmadik országban vagy harmadik országbeli régióban tartottak, amely mentes a ragadós száj- és körömfájástól, továbbá kecskétől vagy juhtól származó gyapjú vagy szőr esetében a juh-, illetve kecskehimlőtől is, a 2004/68/EK irányelv II. mellékletében felsorolt általános alapszempontoknak megfelelően.

Megjegyzések:

E nyilatkozat kizárólag állat-egészségügyi célból készült, egészen az állat-egészségügyi határállomásig kísérnie kell a szállítmányt, és legalább a következő nyelveken kell kiállítani: azon tagállam legalább egy hivatalos nyelve, amelyen keresztül a szállítmány az Unió területére lép, valamint a rendeltetési tagállam legalább egy hivatalos nyelve.

I. rész:

I.11. & I.12. rovatok: Jóváhagyási szám: a létesítmény vagy üzem illetékes hatóság által kiadott nyilvántartási száma.

I.19. rovat: Használja a Vámigazgatások Világszervezete harmonizált rendszerének (HR) az alábbi vámtarifaszámok valamelyike alá tartozó kódját: 5101 vagy 5102

I.20. rovat: Mennyiség: adja meg az össztömeget és a nettó tömeget kg-ban

I.28. rovat: Az áru jellege: Adja meg, hogy gyapjúról vagy szőrről van-e szó

II. rész:

(1) A nem kívánt rész törlendő.

(2) Az aláírás színének különböznie kell a nyomtatás színétől.

Importőr

Név (nagybetűkkel):

Cím:

Dátum:

Aláírás:”

Hely:

2012.11.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/15

A BIZOTTSÁG 1065/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. november 13.)

a Lactobacillus plantarumot (DSM 23375, CNCM I-3235, DSM 19457, DSM 16565, DSM 16568, LMG 21295, CNCM MA 18/5U, NCIMB 30094, VTT E-78076, ATCC PTSA-6139, DSM 18112, DSM 18113, DSM 18114, ATCC 55943 és ATCC 55944) tartalmazó készítmények bármely állatfaj takarmányadalékaként való engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól. Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (7) bekezdése – a 10. cikk (1)–(4) bekezdésével együtt értelmezve – külön előírásokat határoz meg azoknak a termékeknek az értékelésére, amelyeket az említett rendelet alkalmazásának kezdetekor az Unióban szilázs-adalékanyagként használtak.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Lactobacillus plantarumot (DSM 23375, CNCM I-3235, DSM 19457, DSM 16565, DSM 16568, LMG 21295, CNCM MA 18/5U, NCIMB 30094, VTT E-78076, ATCC PTSA-6139, DSM 18112, DSM 18113, DSM 18114, ATCC 55943 és ATCC 55944) tartalmazó készítményeket mint a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó, meglévő termékeket valamennyi állatfajra vonatkozóan felvették a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének a 7. cikkel együtt értelmezett (2) bekezdésének megfelelően kérelmek érkeztek a Lactobacillus plantarumot (DSM 23375, CNCM I-3235, DSM 19457, DSM 16565, DSM 16568, LMG 21295, CNCM MA 18/5U, NCIMB 30094, VTT E-78076, ATCC PTSA-6139, DSM 18112, DSM 18113, DSM 18114, ATCC 55943 és ATCC 55944) tartalmazó készítmények valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére, kérelmezve ezeknek az adalékanyagoknak a „technológiai adalékanyagok” kategóriába és a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba való sorolását. A kérelmek tartalmazták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. május 23-i véleményében (2) megállapította, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a DSM 23375, CNCM I-3235, DSM 19457, DSM 16565, DSM 16568, LMG 21295, CNCM MA 18/5U, NCIMB 30094, VTT E-78076, ATCC PTSA-6139, DSM 18112, DSM 18113, DSM 18114, ATCC 55943 és ATCC 55944 sz. Lactobacillus plantarum-törzset tartalmazó készítmények nincsenek káros hatással az állatok és a fogyasztók egészségére, illetve a környezetre. A DSM 23375, CNCM I-3235, DSM 19457, DSM 16565, DSM 16568, LMG 21295, CNCM MA 18/5U és NCIMB 30094 sz. Lactobacillus plantarum-törzset tartalmazó készítmények a pH-szint csökkentése és a szárazanyag jobb megóvása révén valamennyi zöldtakarmány esetében javíthatják a szilázs-előállítást. A VTT E-78076 sz. Lactobacillus plantarum-törzset tartalmazó készítmény a pH-szint és az ammónium-nitrogén csökkentése révén javíthatja a könnyen vagy mérsékelten nehezen silózható alapanyagból történő szilázs-előállítást. Az ATCC PTSA-6139, DSM 18112, DSM 18113, DSM 18114, ATCC 55943 és ATCC 55944 sz. Lactobacillus plantarum-törzset tartalmazó készítmények a pH-szint és szárazanyagvesztés csökkentése révén javíthatja a könnyen silózható alapanyagból történő szilázs-előállítást. A Hatóság szerint nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő adalékanyagok vizsgálatakor alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A DSM 23375, CNCM I-3235, DSM 19457, DSM 16565, DSM 16568, LMG 21295, CNCM MA 18/5U, NCIMB 30094, VTT E-78076, ATCC PTSA-6139, DSM 18112, DSM 18113, DSM 18114, ATCC 55943 és ATCC 55944 sz. Lactobacillus plantarum-törzset tartalmazó készítmények vizsgálata kimutatta, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően az említett készítmények használata az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezhető.

(6)	Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az engedélyezési feltételek azonnali módosítását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedély

A mellékletben meghatározott, a „technológiai adalékok” adalékkategóriába és a „szilázsadalékok” funkcionális csoportba tartozó készítmények takarmányadalékként történő használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

A mellékletben szereplő készítmények és az azokat tartalmazó takarmányok, amelyeket 2013. június 4. előtt állítottak elő és címkéztek fel, a 2012. december 4., előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) EFSA Journal 2012; 10(6):2732.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Felső korhatár

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedélyezési időszak vége

CFU/kg friss anyagban

Kategória: technológiai adalékanyagok. Funkcionális csoport: szilázs-adalékanyagok.

1k20716

—

Lactobacillus plantarum (DSM 23375)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (DSM 23375) készítmény: legalább 2 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal.

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (DSM 23375)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 1 × 108 CFU/kg friss anyagban.

3.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20717

—

Lactobacillus plantarum (CNCM I-3235)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (CNCM I-3235) készítmény: legalább 5 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (CNCM I-3235)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 2 × 107 CFU/kg friss anyagban.

3.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20718

—

Lactobacillus plantarum (DSM 19457)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (DSM 19457) készítmény: legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (DSM 19457)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 5 × 107 CFU/kg friss anyagban.

3.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20719

—

Lactobacillus plantarum (DSM 16565)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (DSM 16565) készítmény: legalább 5 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (DSM 16565)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 1 × 108 CFU/kg friss anyagban.

3.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20720

—

Lactobacillus plantarum (DSM 16568)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (DSM 16568) készítmény: legalább 5 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (DSM 16568)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 1 × 108 CFU/kg friss anyagban.

3.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20721

—

Lactobacillus plantarum (LMG 21295)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (LMG 21295) készítmény: legalább 5 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (LMG 21295)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 1 × 108 CFU/kg friss anyagban.

3.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20722

—

Lactobacillus plantarum (CNCM MA 18/5U)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (CNCM 18/5U) készítmény: legalább 2 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (CNCM MA 18/5U)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 1 × 108 CFU/kg friss anyagban.

3.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20723

—

Lactobacillus plantarum (NCIMB 30094)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (NCIMB 30094) készítmény: legalább 5 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (NCIMB 30094)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 1 × 109 CFU/kg friss anyagban.

3.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20724

—

Lactobacillus plantarum (VTT E-78076)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (VTT E-78076) készítmény: legalább 1 × 1011 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (VTT E-78076)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 1 × 109 CFU/kg friss anyagban.

3.	Az adalékanyagot könnyen vagy mérsékelten nehezen silózható alapanyagban (2) kell felhasználni.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20725

—

Lactobacillus plantarum (ATCC PTSA-6139)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (ATCC PTSA-6139) készítmény: legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (ATCC PTSA-6139)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 2 × 107 CFU/kg friss anyagban.

3.	Az adalékanyagot könnyen silózható alapanyagban (3) kell felhasználni.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20726

—

Lactobacillus plantarum (DSM 18112)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (DSM 18112) készítmény: legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (DSM 18112)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 5 × 106 CFU/kg friss anyagban.

3.	Az adalékanyagot könnyen silózható alapanyagban (3) kell felhasználni.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20727

—

Lactobacillus plantarum (DSM 18113)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (DSM 18113) készítmény: legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (DSM 18113)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 2 × 107 CFU/kg friss anyagban.

3.	Az adalékanyagot könnyen silózható alapanyagban (3) kell felhasználni.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20728

—

Lactobacillus plantarum (DSM 18114)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (DSM 18114) készítmény: legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (DSM 18114)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 2 × 107 CFU/kg friss anyagban.

3.	Az adalékanyagot könnyen silózható alapanyagban (3) kell felhasználni.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20729

—

Lactobacillus plantarum (ATCC 55943)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (ATCC 55943) készítmény: legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (ATCC 55943)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 2 × 107 CFU/kg friss anyagban.

3.	Az adalékanyagot könnyen silózható alapanyagban (3) kell felhasználni.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

1k20730

—

Lactobacillus plantarum (ATCC 55944)

Az adalékanyag összetétele

Lactobacillus plantarum (ATCC 55944) készítmény: legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal

A hatóanyag jellemzése

Lactobacillus plantarum (ATCC 55944)

Analitikai módszer (1)

Számlálás a takarmány-adalékanyagban: lemezes számlálásos módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15787)

Azonosítás a takarmány-adalékanyagban: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE)

Valamennyi állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet és az eltarthatósági időtartam.

2.	Az adalékanyag minimális dózisa, amikor szilázs-adalékanyagként, más mikroorganizmus nélkül használják fel: 5 × 106 CFU/kg friss anyagban.

3.	Az adalékanyagot könnyen silózható alapanyagban (3) kell felhasználni.

4.	Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2022. december 4.

(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: http://irmm.jrc.ec.europa.eu/EURLs/EURL_feed_additives/Pages/index.aspx

(2) Könnyen silózható takarmány: > 3 % oldható szénhidrát a friss alapanyagban (pl. teljes őrlésű kukorica, perje, rozsnok vagy cukorrépapép), mérsékelten nehezen silózható takarmány: 1,5–3,0 % oldható szénhidrát a friss alapanyagban. (pl. réti perje, csenkesz vagy fonnyasztott lucerna). 429/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 133., 2008.5.22., 1. o.).

(3) Könnyen silózható takarmány: > 3 % oldható szénhidrát a friss alapanyagban (pl. teljes őrlésű kukorica, perje, rozsnok vagy cukorrépapép). 429/2008/EK rendelet.

2012.11.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/27

A TANÁCS 2012/699/KKBP HATÁROZATA

(2012. november 13.)

az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete előkészítő bizottsága által monitoring- és ellenőrzési képességeinek megerősítése céljából, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében folytatott tevékenységek uniós támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), amelynek III. fejezete tartalmazza az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelem terén az Unión belül és a harmadik országokban egyaránt meghozandó intézkedések listáját.

(2)

Az Unió aktívan végrehajtja a stratégiát, valamint az annak III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, különösen a többoldalú intézmények – mint például az Atomcsend-szerződés Szervezetének (CTBTO) ideiglenes technikai titkársága – által végrehajtott egyedi projektek támogatására felszabadított pénzügyi források biztosítása révén.

(3)

A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről szóló 2003/805/KKBP közös álláspontot (1). Az említett közös álláspont szorgalmazza – többek között – az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) aláírásának és megerősítésének előmozdítását.

(4)	A CTBT aláíró államai úgy határoztak, hogy annak hatékony végrehajtása céljából – a CTBTO létrehozásáig – felállítanak egy jogképességgel felruházott és nemzetközi szervezetként elismert előkészítő bizottságot.

(5)

A CTBT mielőbbi hatálybalépése és egyetemessé tétele, valamint a CTBTO előkészítő bizottsága monitoring- és ellenőrzési rendszerének megerősítése a stratégia fontos célkitűzései. E tekintetben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által 2006 októberében és 2009 májusában végzett nukleáris kísérletek ismételten felhívták a figyelmet a CTBT mielőbbi hatálybalépésének fontosságára és a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszere meggyorsított kiépítésének és megerősítésének szükségességére.

(6)

A CTBTO előkészítő bizottsága elvállalta annak meghatározását, hogy ellenőrzési rendszerét miként lehetne a legmegfelelőbb módon megerősíteni, többek között a nemesgázokra vonatkozó monitoring terén való képességfejlesztés és a CTBT aláíró államainak az ellenőrzési rendszer végrehajtásába történő teljes mértékű bevonására irányuló erőfeszítések révén.

(7)

A stratégia végrehajtásának keretében a Tanács a CTBTO előkészítő bizottsága tevékenységeit támogatva három együttes fellépést és egy határozatot fogadott el, mégpedig: a 2006/243/KKBP együttes fellépést (2) az ellenőrzésre vonatkozó képzés és kapacitásépítés terén, továbbá a 2007/468/KKBP (3) és a 2008/588/KKBP (4) együttes fellépést, valamint a 2010/461/KKBP határozatot (5) a CTBTO előkészítő bizottsága monitoring- és ellenőrzési kapacitásának megerősítése érdekében.

(8)	Ezt az uniós támogatást folytatni kell.

(9)

E határozat technikai végrehajtását a CTBTO előkészítő bizottságára kell bízni, amely a 85 ország több mint 280 létesítményéből álló Nemzetközi Megfigyelőrendszer hálózata és a Nemzetközi Adatközpont (IDC) révén szerzett egyedülálló szakértelme és képességei alapján az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amely képes és megfelelő felhatalmazással rendelkezik e határozat végrehajtására. Az Unió által támogatott projekteket csak úgy lehet finanszírozni, ha kiegészítő költségvetési hozzájárulást nyújtanak a CTBTO előkészítő bizottsága számára,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni stratégia egyes elemeinek folyamatos és gyakorlati végrehajtásának biztosítása céljából az Unió támogatja az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBTO) előkészítő bizottsága tevékenységeit az alábbi célkitűzések elérése érdekében:

a)	az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) monitoring- és ellenőrzési rendszere képességeinek megerősítése, beleértve a radionuklidok érzékelését;

b)	a CTBT aláíró államainak a CTBT-ből eredő ellenőrzési kötelezettségei teljesítését és a CTBT rendszerében való részvételből fakadó előnyök teljes mértékű kihasználását célzó képességeinek megerősítése.

(2) Az Unió által támogatandó projektek különös célkitűzései a következők:

a)	technikai segítségnyújtás a kelet-európai, latin-amerikai és karibi, délkelet-ázsiai, csendes-óceáni és távol-keleti országoknak, hogy teljes mértékben részt tudjanak venni a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerében, és ahhoz teljes mértékben hozzá tudjanak járulni;

a Nemzetközi Megfigyelőrendszer támogatása annak érdekében, hogy jobban észlelni lehessen az esetleges nukleáris robbantásokat, különösen a kiválasztott szeizmológiai kisegítő állomásoknak, valamint a radioaktív xenonra vonatkozó háttérmérésekhez és a sugárzás csökkentéséhez nyújtott támogatás révén;

c)	a CTBTO előkészítő bizottsága ellenőrzési képességeinek megerősítése a helyszíni ellenőrzések területén, különösen a következő Integrált Terepgyakorlat előkészítésének és lefolytatásának támogatása révén;

a CTBT előmozdításának és az abban foglalt ellenőrzési rendszer hosszú távú fenntarthatóságának támogatása a kapacitásfejlesztési kezdeményezésen keresztül, amely a világszerte – többek között a CTBTO előkészítő bizottságának országában – nyújtott, kiválasztott képzési és oktatási programokra összpontosít.

E projekteket a CTBT valamennyi aláíró államának javára kell végrehajtani.

A projektek részletes leírását a melléklet tartalmazza.

2. cikk

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek technikai végrehajtásáról a CTBTO előkészítő bizottsága gondoskodik a főképviselő ellenőrzése mellett. A főképviselő e célból megköti a szükséges megállapodásokat a CTBTO előkészítő bizottságával.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 5 185 028 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3) A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett pénzügyi referenciaösszeg megfelelő kezelését. E célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt a CTBTO előkészítő bizottságával. A finanszírozási megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a CTBTO előkészítő bizottságának – a hozzájárulás mértékének megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4) A Bizottság törekszik a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodásnak az e határozat hatálybalépését követő mielőbbi megkötésére. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a pénzügyi megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1) A főképviselő a CTBTO előkészítő bizottsága által készített rendszeres jelentések alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések alapul szolgálnak a Tanács által végzendő értékeléshez.

(2) A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követően 24 hónappal veszti hatályát, illetve 6 hónappal a hatálybalépését követően abban az esetben, ha az említett időpontig nem kerül sor a szóban forgó finanszírozási megállapodás megkötésére.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

V. SHIARLY

(1) HL L 302., 2003.11.20., 34. o.

(2) HL L 88., 2006.3.25., 68. o.

(3) HL L 176., 2007.7.6., 31. o.

(4) HL L 189., 2008.7.17., 28. o.

(5) HL L 219., 2010.8.20., 7. o.

MELLÉKLET

Az Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBTO) előkészítő bizottsága által monitoring- és ellenőrzési képességeinek megerősítése, a CTBT mielőbbi hatálybalépése esélyének javítása, illetve egyetemessé tételének támogatása céljából, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében folytatott tevékenységek uniós támogatásáról

1. BEVEZETÉS

A CTBT hatálybalépését követő végrehajtási szakasz előkészítése szempontjából alapvető fontosságú, hogy egy jól működő monitoring- és ellenőrzési rendszert építsenek ki a CTBTO előkészítő bizottsága (a továbbiakban: az előkészítő bizottság) számára. Az előkészítő bizottság által a nemesgázok monitoringja terén szerzett képességek fejlesztése fontos eszköz annak megítélésében, hogy egy észlelt robbanás esetében nukleáris kísérletet hajtottak-e végre. Ezenfelül a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerének működőképessége és teljesítménye a CTBT valamennyi aláíró államának hozzájárulásától függ. Fontos lehetővé tenni ezért, hogy a CTBT aláíró államai teljes mértékben részt vehessenek a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerében és hozzájárulhassanak ahhoz. A határozat végrehajtása keretében végzett munka fontos lesz a CTBT mielőbbi hatálybalépése és egyetemessé tétele kilátásainak javításához is.

A határozatban leírt projektek jelentős mértékben hozzá fognak járulni a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

Az Unió e célból az alábbi hat projektet támogatja:

1.	technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés biztosítása a CTBT aláíró államai számára, hogy teljes mértékben részt tudjanak venni a CTBT ellenőrzési rendszerének megvalósításában, és hozzá tudjanak járulni ahhoz;

2.	a kapacitások fejlesztése a CTBT-szakértők jövőbeli generációi számára a kapacitásfejlesztési kezdeményezésen keresztül;

3.	a légköri terjedési modell (ATM) továbbfejlesztése;

4.	a radioaktív xenon jellemzése és csökkentése;

5.	a 2014-es Integrált Terepgyakorlat (IFE14) támogatása egy integrált multispektrális rendszer kifejlesztése révén;

6.	a Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS) hitelesített kiegészítő szeizmológiai megfigyelőállomásai üzemeltetésének javítása.

A CTBT hatálybalépésének kilátásai javultak a kedvezőbb politikai környezet hatására, amit az is jelez, hogy a közelmúltban több ország is aláírta és megerősítette a CTBT-t, köztük Indonézia, amely a CTBT 2. mellékletében felsorolt államok egyike. Ezen pozitív lendületnek köszönhetően a következő években sürgősen még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a CTBT ellenőrzési rendszere kiépítésének befejezésére, valamint készenlétének és működési képességének biztosítására egyaránt, továbbá folytatni kell a CTBT hatálybalépése és egyetemessé tétele érdekében megkezdett munkát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által 2006 októberében és 2009 májusában végzett nukleáris kísérletek nemcsak a nukleáris kísérletekre vonatkozó általános tilalom jelentőségét bizonyították, hanem arra is felhívták a figyelmet, hogy szükség van az említett tilalom betartását ellenőrző hatékony rendszerre. A teljes mértékben működőképes és megbízható CTBT ellenőrzési rendszer a nemzetközi közösség számára hiteles és független eszközt biztosít, amely garantálja az említett tilalom tiszteletben tartását.

A CTBTO-adatok emellett a 2011. márciusi fukusimai nukleáris szerencsétlenséget követően döntő fontosságú szerepet játszottak a korai szökőár-előrejelzésben és a radioaktív sugárzás diszperziójának meghatározásában.

Az említett projektek támogatása hozzájárul a közös kül- és biztonságpolitika keretében kitűzött célok megvalósításához. Ezeknek az összetett projekteknek a végrehajtása révén ugyanis jelentősen javul a jelenlegi biztonsági kihívásokra adott multilaterális válaszok hatékonysága. A projektek különösen a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia célkitűzéseinek megvalósulását segítik elő, ideértve a CTBT-ben szereplő előírások és az ellenőrzési rendszer egyetemessé tételét és megerősítését is. Az előkészítő bizottság nemzetközi felügyeleti rendszer létrehozásán dolgozik annak érdekében, hogy egyetlen nukleáris robbantás se maradhasson észrevétlen. A 85 ország több mint 280 létesítményéből álló globális hálózat és a nemzetközi adatközpont (IDC) révén szerzett egyedülálló szakértelme alapján az előkészítő bizottság az egyetlen olyan szervezet, amely megfelelő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy végrehajtsa ezeket a projekteket, amelyeket csak úgy lehet finanszírozni, ha kiegészítő költségvetési hozzájárulást nyújtanak az előkészítő bizottság számára.

A 2006/243/KKBP, a 2007/468/KKBP, a 2008/588/KKBP együttes fellépéssel és a 2010/461/KKBP határozattal az Unió támogatta az alábbiakat: e-képzési program létrehozása, a helyszíni ellenőrzésekre irányuló 2008. évi integrált terepgyakorlat, radioaktívxenon-értékelés és -mérés, technikai segítségnyújtás Afrika, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség számára, kiegészítő szeizmológiai állomások, a tudományos közösséggel folytatott együttműködés megerősítése, a helyszíni ellenőrzési képességek megerősítése egy nemesgáz-érzékelő rendszer kifejlesztésével. Az e határozatban leírt projektek a korábbi együttes fellépéseken alapuló projektekre és az azok végrehajtása terén elért eredményekre építenek. Az e határozatban leírt projektek kidolgozása során arra törekedtek, hogy elkerüljék az esetleges átfedéseket a 2010/461/KKBP határozattal. A projektek némelyike tartalmaz olyan elemeket, amelyek hasonlóak az előző együttes fellépések keretében megkezdett tevékenységekhez, de más a tárgyi hatályuk, vagy más fogadó országokra vagy régiókra irányulnak.

Az előkészítő bizottság tevékenységének támogatását szolgáló, fent említett hat projektet a CTBTO ideiglenes technikai titkársága fogja végrehajtani és irányítani.

2. A PROJEKTEK ISMERTETÉSE

2.1. 1. projekt: Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

2.1.1. Háttér

A fegyverek elterjedése elleni és leszerelési rendszeren belül a CTBT ellenőrzési rendszerének egyedülálló vonása, hogy a CTBT aláíró államainak valós időben és közvetlenül nyújt helytálló információt. Ezen túlmenően, a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszerének elsődleges ellenőrző szerepe mellett a Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS) technológiái és adatai rendkívül hasznosak a civil és a kormányzati ügynökségek számára, például a földrengések, a vulkánkitörések, a víz alatti robbanások, az éghajlatváltozás és a szökőárak elemzéséhez.

Bár az elmúlt években jelentősen nőtt azon fejlődő országok száma, amelyek érdeklődést mutattak nemzeti adatközpont (NDC) létrehozása iránt – a nemzetközi adatközpont (IDC)-előfizetők száma mintegy 36-tal emelkedett 2008 óta –, sok fejlődő ország még mindig nem rendelkezik teljes körű hozzáféréssel a CTBT monitoring- és ellenőrző rendszeréhez.

Ezért az előkészítő bizottság további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy növelje a nemzeti adatközpontok, a biztonságos fiókok és a jogosult felhasználók számát. A középpontban mindenekelőtt az a fennmaradó 62 CTBT aláíró állam áll, amely még nem rendelkezik hozzáféréssel a Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS)-adatokhoz és a nemzetközi adatközpont (IDC)-termékekhez (25 afrikai, 9 latin-amerikai, 6 közel-keleti és dél-ázsiai, 12 délkelet-ázsiai, csendes-óceáni és távol-keleti, 3 kelet-európai, valamint 7 észak-amerikai és nyugat-európai állam). A szóban forgó erőfeszítések azon országokra irányulnak, amelyeknek az említett adatok és termékek nagyobb mértékű alkalmazásához technikai támogatásra van szükségük.

A nemzeti adatközpontok tevékenységeit fenntartandó, a létesítmények működéséhez szükséges forrásokat a fogadó országoknak kell biztosítaniuk. A projekt eredményességéhez előfeltétel a fogadó országok kötelezettségvállalása.

A projekt négy egymást kiegészítő komponensből áll, amelyek célja, hogy megerősítsék az előkészítő bizottság jelenlegi kapacitásépítési képességeinek hatályát és alkalmazási körét. A projekt arra a jelenlegi keretre épít, amelynek révén kapacitásépítési képzést és felszereléseket biztosítanak a fejlődő országok számára. A projekt révén a keretet azon országokra és régiókra is kiszélesítik, amelyek eddig nem részesültek ilyen támogatásban, valamint annak hatályát kiterjesztik a radionuklid-monitoringgal és a légköri terjedési modellezéssel (ATM) kapcsolatos technológiákra is. Olyan szoftverek kifejlesztésére és terjesztésére is sor kerül majd, amelyek valós időben képesek feldolgozni a hullámformájú szeizmikus, hidroakusztikus és infrahang adatokat. Az államközi ismeretcsere és együttműködés előmozdítása érdekében új ösztöndíjprogram jön létre, a tudományos kutatást és együttműködést pedig a virtuális adatfeldolgozó központ (vDEC) fogja támogatni.

2.1.2. A projekt tárgya

A projekt az alábbi négy komponensből áll, amelyek megvalósítására integrált módon kerül sor annak érdekében, hogy kiegészítsék egymást:

1. komponens:

A kelet-európai, latin-amerikai és Karib-térségbeli, délkelet-ázsiai, csendes-óceáni és távol-keleti CTBT aláíró államok egységbe szervezése annak érdekében, hogy teljes mértékben részt vegyenek a CTBT ellenőrzési rendszerében, valamint a katasztrófákra és veszélyhelyzetekre való reagálási rendszerében, és hozzájáruljanak azok végrehajtásához, illetve a kapcsolódó tudományos fejlesztésekhez.

2.	2. komponens: A Seiscomp 3 (SC3) szoftvercsomag kifejlesztése és terjesztése a nemzeti adatközpontok között, hogy képesek legyenek valós időben feldolgozni a hullámformájú adatok valamennyi típusát.

3. komponens:

A nemzeti adatközpontok alkalmazottai és az állomásüzemeltetők körében felhalmozott ismeretek és szakértelem felhasználásával ösztöndíjprogram kidolgozása és előmozdítása az előkészítő bizottság tudásbázisának és ismereteinek szélesítése érdekében, továbbá az államközi ismeretcsere és együttműködés elősegítése, amiben az ideiglenes technikai titkárság koordinátori szerepet tölt be.

4.	4. komponens: Az IMS-adatokat és IDC-termékeket használó tudományos kutatási és együttműködési platformként működő virtuális adatfeldolgozó központ (vDEC) fenntartása és előmozdítása.

1. komponens:

Ez a komponens az előkészítő bizottság technikai segítségnyújtási programjait nyomon követő tevékenység, amely Latin-Amerika és a Karib-térség egyéb országaira és két további régióra (Kelet-Európa, valamint Délkelet-Ázsia, a Csendes-óceán térsége és a Távol-Kelet) is kiterjeszti a technikai segítségnyújtást.

Az ideiglenes technikai titkárság technikai szakértőket jelöl ki és bocsát rendelkezésre, akik tanácsadói szerepet töltenek majd be, és tevékenységeiket az IDC vezetőségével konzultálva és annak jóváhagyásával összehangolják. Ez a komponens az alábbi három elemet foglalja magában:

1. elem: Átfogó értékelés: A lehetséges fogadó országokban értékelést fognak végezni abból a célból, hogy felmérjék az ideiglenes technikai titkárság adataival és termékeivel kapcsolatos tájékozottságot és azok használatát. Ez dokumentumalapú értékelést és szükség esetén a kedvezményezett országban tett látogatást foglal magában, annak érdekében, hogy megértsék az aktuális igényeket és véleményeket, valamint növeljék az ideiglenes technikai titkárság adataival és termékeivel kapcsolatos tájékozottságot, ideértve azok polgári és tudományos célokra történő esetleges felhasználását is. Emellett kapcsolatba lépnek az egyes országok más olyan érdekelt intézményeivel is, amelyek számára hasznos lehet az ideiglenes technikai titkárság adatainak és termékeinek felhasználása. Szükség esetén megkönnyítik a nemzeti hatóság és az érintett intézmények közötti hálózatépítést. Amennyiben van nemzeti adatközpont, a prioritást érdemlő tevékenységek kiválasztása céljából felmérik a központ személyzettel és infrastruktúrával való ellátottságát (beleértve a számítógépes és internetes infrastruktúrát is). A 2. komponens optimális hatásának elérése érdekében különös figyelmet fordítanak a Seiscomp 3 (SC3) jelenlegi elterjedtségére és használatára.

Az értékelést adott esetben regionális szakmai találkozók egészíthetik ki. A szakmai találkozók alkalmat kínálnak annak egyértelművé tételére, hogy a nemzeti adatközpontok milyen szerepet és feladatokat látnak el a CTBT keretében, valamint arra, hogy felmérjék a résztvevő országok ismeretszintjét és igényeit.

2. elem: Képzés és technikai támogatás: A 2. elem részeként regionális képzésekre kerül sor, amelyeken az 1. elem keretében kiválasztott intézmények képviselői közösen vesznek részt. A képzés az ideiglenes technikai titkárság adataira és termékeire vonatkozó technikai oktatásból áll. A képzésen a résztvevők a nemzeti adatközpontok számára kifejlesztett ideiglenes technikai titkársági szoftverrel dolgoznak, amely az ideiglenes technikai titkárság adatainak és termékeinek lekérésére és elemzésére szolgál.

A képzés tematikája a radionuklidokkal és a légköri terjedési modellezéssel (ATM) kapcsolatos technológiákra is kiterjed. Emellett néhány ország a (2. komponensben szereplő) SC3 kísérleti projektben is részt fog venni. A képzés jó alkalom lesz a régió meghatározó intézményeinek technikai munkatársai közötti együttműködés elősegítésére is.

Ezt követően bizonyos kiválasztott nemzeti adatközpontok számára kibővített technikai támogatást nyújtanak, hogy segítsék a regionális képzésből leszűrt tanulságok konkrét nemzeti adatközpontokra való alkalmazását. Ezt a támogatást a nemzeti adatközpontok igényei és személyzetének készségei alapján, valamint egyéb sajátosságok (az adatok és a termékek alkalmazási területei, nyelvek stb.) figyelembevételével fogják kialakítani. A résztvevők a technikai szakértő segítségével telepítik és konfigurálják a nemzeti adatközpont szoftverét, majd a nemzeti hatóság szükségleteivel összhangban kialakítják az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés és adatszolgáltatás rutinrendszerét. Ezen túlmenően bizonyos országok számára – felmért szükségleteik alapján – a nemzeti adatközpont alapvető felszereléseit is biztosítják, a számítógépes hardvert és perifériákat is beleértve. Ebben az esetben a technikai szakértő az említett felszerelések telepítésével, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos képzésről is gondoskodik.

3. elem: Nyomon követés: A megszerzett készségek megszilárdítása és/vagy a fennmaradó hiányosságok pótlása érdekében a szakértők nyomon követő látogatásokat végeznek a fogadó országokban, hogy felmérjék, a résztvevők hogyan alkalmazzák a 2. elem keretében tartott képzésen tanultakat. A nyomon követési látogatások célja annak biztosítása, hogy a helyi technikai személyzet rutinszerűen tudja alkalmazni az ideiglenes technikai titkárság adatait és termékeit.

A látogatásokat a helyi igényekhez és készségekhez igazítják, szem előtt tartva a fenntarthatóságot annak érdekében, hogy a tevékenységek a projekt lezárását követően is folytatódjanak. Az egyes országokban végzendő további nyomon követési intézkedések alapját a minden egyes fogadó ország tekintetében elkészítendő végső átfogó jelentés fogja képezni.

A 2010/461/KKBP határozatban foglaltaknak megfelelően a projekt keretében regionális csoportos képzéseket tartanak majd az IMS-adatok feldolgozásának és az IDC-termékek elemzésének témájában, valamint szükség esetén biztosítják az alapvető berendezéseket. Amennyiben megvalósítható, célirányos képzést és kapacitásépítési tevékenységeket biztosítanak azon fogadó országok számára, amelyeknek a nemzeti adatközpontok és a biztonságos fiókok létrehozásával, valamint a civil és tudományos előnyökkel kapcsolatos konkrét szükségleteit előzőleg megállapítják és értékelik.

A fogadó országokban valamennyi tevékenységet az ideiglenes technikai titkársággal szoros együttműködésben és annak támogatásával kell végezni, a projekt keretében nyújtott képzés és más kapacitásépítési segítség hatékonyságának és tartósságának biztosítása érdekében. Ezáltal szavatolható a megfelelő összhang a korábbi tanácsi határozatok/együttes fellépések alapján és az előkészítő bizottság megbízatása keretében végzett tevékenységekkel.

Az ideiglenes technikai titkárság a fenti kritériumok alkalmazásával arra törekszik, hogy az alábbiakban felsoroltak közül a lehető legtöbb államban végezzen tevékenységeket, az általa készített és az adott időpontban uralkodó helyi körülményeket figyelembe vevő előzetes megvalósíthatósági tanulmánytól függően:

Latin-Amerika és a Karib-térség: a 2010/461/KKBP határozatban felsorolt, de ki nem választott államok (Antigua és Barbuda, Barbados, Bahama-szigetek, Belize, Bolívia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Grenada, Guatemala, Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Panama, Paraguay, Salvador, Suriname és Uruguay), továbbá Brazília, Chile, Dominika, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Peru, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Trinidad és Tobago, Venezuela;

ii.	Kelet-Európa: Albánia, Azerbajdzsán, Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észtország, Grúzia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Örményország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság;

iii.

Délkelet-Ázsia, a Csendes-óceán és a Távol-Kelet: Brunei, Cook-szigetek, Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kelet-Timor, Kiribati, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Marshall-szigetek, Mianmar, Mikronéziai Szövetségi Államok, Mongólia, Nauru, Niue, Palau, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek, Szamoa, Szingapúr, Thaiföld, Tonga, Tuvalu, Vanuatu és Vietnam.

2. komponens: A Seiscomp 3 szoftvercsomag:

Ez a komponens a Seiscomp 3-at (SC3) használó felhasználóbarát, nyitott, integrált platformot nyújt. Az SC3 egy olyan szoftver, amelyet speciális tömbfeldolgozó szoftverekkel (PMCC, Fk) és interaktív nyomon követési eszközökkel (geotool, Jade) együtt széleskörűen alkalmaznak szeizmológiai és szökőár-előrejelzésre a katasztrófákra és a vészhelyzetekre való reagálás keretében. A szoftver jól illeszkedik a nemzeti adatközpontoknak a hullámformájú adatok automatikus vételére és feldolgozására, a tömbfeldolgozásra, az automatikus jelentésküldésre és az interaktív adatfelülvizsgálatra vonatkozó igényeihez.

A kapacitásfejlesztést illetően a nemzeti adatközpontoknál és más intézményeknél már népes tábora van az SC3-felhasználóknak. Széles körű alkalmazása esetén az integrált platform a létrejövő nemzeti adatközpontok munkatársai számára is vonzó lesz és felgyorsítja majd az adatközpontok közötti kapacitásfejlesztést. Az SC3 emellett egyszerű adatcserét tesz lehetővé a nemzeti adatközpontok között. Ezt a módszert széles körben alkalmazzák a nemzetközi közösségen belül, és a nemzeti adatközpontokban, illetve a nemzetközi adatközpontban (IDC) való használata nagyban javítaná és leegyszerűsítené az adatcserét, valós időben is (ami a jelenlegi „NDC in a box” szoftvercsomaggal nem lehetséges).

Számos alkalommal rávilágítottak már, hogy milyen szoros kapcsolat áll fenn az aktív nemzeti adatközpontok és a jól működő állomások között. Az SC3 szoftvercsomag fejlesztése ezért jelentős segítséget jelenthet a kiegészítő szeizmológiai állomások támogatása szempontjából is. Az SC3 alkalmazása hosszú távon lehetővé teszi a fejlődő nemzeti adatközpontok számára, hogy hatékonyan használják fel az állomásokról érkező adatokat, és folyamatosan figyeljék az üzemállapotot.

Ez a komponens a szoftverfejlesztésre és -megvalósításra helyezi a hangsúlyt, ideértve az alkalmazást és a képzést is.

A későbbiekben ki fognak választani néhány megfelelő technikai képességekkel rendelkező országot (pl. Afrikában, Kelet-Európában, Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, a csendes-óceáni térségben és a Távol-Keleten), hogy amennyiben érdeklődést mutatnak, a projekt kezdetén kísérleti jelleggel részt vegyenek a szoftver alkalmazásában és a vele kapcsolatos képzésen.

3. komponens: Ösztöndíjprogram:

Az ösztöndíjprogram célja, hogy a nukleáris robbantások megfigyelése terén kinevelje a tudományos tehetségek következő generációját, támogatást nyújtson a nemzeti intézmények számára, és kielégítse a katasztrófák enyhítését és a földtudományok területét érintő jelenlegi CTBT ellenőrzési képességek és alkalmazások fejlesztése szempontjából létfontosságú tudományos kutatási igényeket.

Az ösztöndíjprogram kezdeti szakaszában azonosítják azokat a potenciális partnereket, amelyek ösztöndíjasokat fogadnának. Az ideiglenes technikai titkárság meghirdeti az ösztöndíjprogramot és felkéri a nemzeti adatközpontokat, az egyetemeket és az egyéb potenciális partnereket, hogy nevezzék meg azokat a területeket, amelyeken ösztöndíjasokat tudnak fogadni. Azok az intézmények, amelyek korában részt vettek a 2008/588/KKBP együttes fellépés vagy a 2010/461/KKBP határozat szerinti tevékenységekben, illetve egyéb IMS/IDC tevékenységekben – például technikai találkozókon, szakértői találkozókon és szakmai találkozókon –, és ezáltal szakértelemre tettek szert, külön felkérést kapnak majd, hogy jelentkezzenek fogadó intézménynek.

Az ösztöndíj-lehetőségeket az ideiglenes technikai titkárság hirdeti meg a fogadó intézmények által támogatott területek vonatkozásában is. A jelölteket felkérik majd, hogy jelentkezésükben írják le a terveiket és azt, hogy az hogyan kapcsolódik a meghirdetett területhez. A jelöltek és a javaslatok érékelését és kiválasztását az ideiglenes technikai titkárság végzi, adott esetben a titkárság igényeinek megfelelő módosításokkal. Minden ösztöndíjas rendszeresen jelentést tesz az ideiglenes technikai titkárságnak az elért eredményeiről és a programmal kapcsolatos tapasztalatairól. A szakértői találkozók, a CTBTO 2013-as tudományos, technológiai és innovációs konferenciája és más találkozók alkalmat kínálnak majd a projekt népszerűsítésére, a részvételre való ösztönzésre, továbbá lehetőséget biztosítanak majd az ösztöndíjasoknak, hogy bemutassák eredményeiket. A projekt célja, hogy a külső szakértelem növelése révén megsokszorozza a kapacitásokat, szem előtt tartva az ideiglenes technikai titkárság rendelkezésére álló személyzeti erőforrásokat is.

4. komponens: A virtuális adatfeldolgozó központ (vDEC)

A vDEC fejlesztő fórum (hardver és szoftver) egy olyan tudományos adatcsere-platform, amely a nemzetközi adatközpontbeli adatfeldolgozás javításán dolgozó kutatók számára hozzáférést biztosít a parametrikus, a hullámformájú és a radionuklid adatok hatalmas adatbázisához. A vDEC emellett hozzáférést biztosít egyes szoftverekhez, továbbá a feldolgozási csatornák tesztverzióihoz a váltakozó modulok beillesztésének és tesztelésének lehetővé tétele céljából.

A fejlesztési és tesztelési szakaszban az SC3 megvalósítására is a vDEC-ben kerül majd sor. A vDEC ahhoz is platformul szolgál, hogy további adatokat integráljanak az IMS-adatok közé az integrálásból származó előnyök megvizsgálása céljából. Külön hangsúlyt fog kapni, hogy a vDEC-hez a 3. komponens keretében kiválasztott ösztöndíjasok is hozzáférhessenek.

A vDEC-et használó kutatók támogatása és a rendszer megfelelő működésének biztosítása céljából finanszírozást biztosítanak majd szakértői szolgáltatások szerződéses igénybevételéhez is.

2.1.3. Előnyök és eredmények

Egyre több fejlődő ország fog képessé válni a CTBT-ből eredő ellenőrzési feladatok ellátására, továbbá az IMS-adatok és az IDC-termékek használatára. A technikai segítségnyújtást és a képzést Latin-Amerika és a Karib-térség egyéb országaira és két további régióra (Kelet-Európa, valamint Délkelet-Ázsia, a Csendes-óceán térsége és a Távol-Kelet) is kiterjesztik.

Az SC3-ra épülő integrált szoftvercsomag kifejlesztése és terjesztése révén kiszélesítik a kapacitásépítéssel kapcsolatos adatalkalmazások hatályát. A szoftver alkalmazását a hidroakusztikus és infrahang adatok feldolgozására is kiterjesztik. Mivel az SC3-at jelenleg is széleskörűen használják és megkönnyíti az adatcserét, a szoftvert a korábbinál jóval több nemzeti adatközpontban és egyéb intézménynél alkalmazni fogják.

Ösztöndíjprogram fog indulni annak érdekében, hogy a nukleáris robbantások megfigyelése terén kinevelje a tudományos tehetségek következő generációját, támogatást nyújtson a nemzeti intézmények számára, és kielégítse a CTBT-ellenőrzés, valamint a polgári és tudományos alkalmazások terén fennálló létfontosságú tudományos kutatási igényeket.

A tudományos adatcseréhez platformul szolgáló vDEC fórumot fenntartják és az SC3 platformra is kiterjesztik.

2.2. 2. projekt: Kapacitásfejlesztés a CTBT-szakértők következő generációi számára – a kapacitásfejlesztési kezdeményezés

2.2.1. Háttér

A 2010-ben indított kapacitásfejlesztési kezdeményezés az előkészítő bizottság azon képzési és oktatási tevékenységeinek központi elemét képezi, amelyeknek célja, hogy kiépítsék és fenntartsák a CTBT és az ellenőrzési rendszer technikai, tudományos, jogi és politikai vetülete kapcsán szükséges kapacitásokat. A kezdeményezés azon a felismerésen alapul, hogy a CTBT hatálybalépése és egyetemessé tétele, továbbá az ellenőrzési rendszer megerősítése a – különösen a fejlődő világból érkező – politikai, jogi és műszaki szakemberek következő generációinak aktív és tudatos elköteleződésétől függ.

2.2.2. A projekt tárgya

Tekintettel arra, hogy a CTBT hatálybalépése folyamatosan késést szenved, létfontosságú, hogy a CTBT valamennyi aspektusa tekintetében fennmaradjon a politikai támogatás és a technikai szakértelem. A szakértelemnek a hagyományos szereplők körén túlra történő kiterjesztésével a kapacitásfejlesztési kezdeményezés több lehetőséget fog nyújtani a szélesebb közösség számára ahhoz, hogy részt vállaljon a CTBT többoldalúan létrehozott ellenőrzési rendszerének megerősítésében és hatékony megvalósításában.

A projekt az alábbi három komponensből áll:

1.	1. komponens: Az oktatók képzésére irányuló szemináriumokon való részvétel 2013–2014-ben

2.	2. komponens: A fejlődő országokból érkező szakértők részvétele a kapacitásfejlesztési kezdeményezés képzésein és a közös kutatást támogató projektjeiben

3.	3. komponens: A kapacitásfejlesztési kezdeményezés e-képzési platformjának és multimédiás oktatási eszközeinek fejlesztése

1. komponens: Az oktatók képzésére irányuló szemináriumokon való részvétel 2013–2014-ben

Az előkészítő bizottság az oktatók képzésére irányuló szemináriumokon keresztül módszertani iránymutatást ad a CTBT-hez kapcsolódó területekkel foglalkozó tudományos szakemberek és kutatóintézetek számára, és ily módon növeli a CTBT-vel kapcsolatos tájékozottságot és ismereteket a tudományos közösség és a politikai szakemberek körében. A komponens számára nyújtott finanszírozásból hozzájárulnak majd a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek azon képviselőinek részvételéhez – különös hangsúlyt fektetve az Európában és a fejlődő világban található egyetemekre és kutatóintézetekre –, akik a CTBT-vel kapcsolatos órákat és képzési programokat tartanak majd, különös tekintettel annak tudományos és műszaki vetületeire.

A 2013–2014-ben megrendezésre kerülő szemináriumokra a világ minden tájáról – a CTBT 2. mellékletében felsorolt államokból is – érkeznek majd oktatók és kutatók, akik megosztják majd egymással a CTBT-vel kapcsolatos kérdések oktatásának legjobb gyakorlatait, és képzésben részesülnek arra vonatkozóan, hogy a kapacitásfejlesztési kezdeményezés tananyagait hogyan lehet beépíteni a tantervekbe. A szemináriumokon azt is megvizsgálják majd, hogy hogyan lehet növelni a CTBT-vel kapcsolatos kutatási projektek számát a kiválasztott egyetemeken, és a résztvevőket arra fogják ösztönözni, hogy jelöljenek ki hallgatókat a kapacitásfejlesztési kezdeményezés képzésein való részvételre.

2. komponens: A fejlődő országokból érkező szakértők részvétele a kapacitásfejlesztési kezdeményezés képzésein és a közös kutatást támogató projektjeiben

— Részvétel a kapacitásfejlesztési kezdeményezés képzésein

A több száz résztvevő, köztük állomásüzemeltetők, nemzeti adatközpontoknál dolgozó elemzők, diplomaták, egyetemi hallgatók és civil társadalmi képviselők képzésére irányuló 2011-es tudományos továbbképzés páratlan sikere láttán az előkészítő bizottság a jövőben is éves tudományos CTBT-képzéseket fog szervezni. Az előkészítő bizottság 2012 novemberében kéthetes intenzív tudományos és műszaki képzést rendez, és 2013 végén is hasonló képzésre kerül majd sor. A képzésekre Bécsben kerül sor és speciálisan kialakított online tanulási környezetet használnak majd, amely a világ minden tájáról érkező résztvevőknek szóló élő közvetítéseken keresztüli előadásokat is magában foglal.

A komponens számára nyújtott finanszírozásból hozzájárulnak majd évente mintegy 15 szakember – hangsúlyozottan a nők és a fejlődő országok – részvételéhez a kapacitásfejlesztési kezdeményezés tudományos és műszaki képzésein.

— Közös kutatási projektek

Az e célra szánt finanszírozásból a CTBT ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos közös kutatási projektek támogatásához fognak hozzájárulni az Európából és a fejlődő országokból érkező doktorandusz és posztdoktori jelölteknek szóló, érdemeken alapuló kutatói ösztöndíjak révén. Ezek a kutatások az előkészítő bizottság jelenlegi projektjeihez kapcsolódnak majd.

3. komponens: A kapacitásfejlesztési kezdeményezés e-képzési platformjának és multimédiás oktatási eszközeinek fejlesztése

— Az e-képzési platform technikai fejlesztése

A komponens számára nyújtott finanszírozás hozzá fog járulni az e-képzési platform továbbfejlesztéséhez, valamint olyan további multimédiás eszközök megtervezéséhez és kifejlesztéséhez, amelyek segítséget nyújtanak a kapacitásfejlesztési kezdeményezés céljainak megvalósításához, ideértve a kapacitásfejlesztési kezdeményezés erőforrásainak a fejlődő országokban való rendelkezésre állását javító stratégiák végrehajtását is. A tanácsadó különösen azt fogja feltárni, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a kapacitásfejlesztési kezdeményezés mobil képzési platformokkal, valamint egyéb multimédiás oktatási eszközökkel és promóciós anyagokkal kapcsolatos erőforrásainak további növelésére.

— Tartalmak létrehozása a kapacitásfejlesztési kezdeményezés erőforrásai számára

A finanszírozás hozzá fog járulni a kapacitásfejlesztési kezdeményezés azon oktatási és képzési tartalmainak kidolgozásához, amelyeket az e-képzési platformba fognak feltölteni, illetve amelyeket a kapacitásfejlesztési kezdeményezés egyéb multimédiás eszközeinek kialakításához fognak felhasználni. E megközelítés keretében nagy hangsúlyt kap, hogy a kapacitásfejlesztési kezdeményezés anyagait új médiaeszközökbe integrálják, valamint hogy a közösségi hálózatokat is felhasználják a CTBT és az ellenőrzési rendszer előmozdításához.

2.2.3. Előnyök és eredmények

A kapacitásfejlesztési kezdeményezés keretében végzett kísérlet bebizonyította, hogy a stratégiai elképzeléssel párosuló viszonylag minimális befektetés maximális megtérülést biztosíthat az Unió számára. A további finanszírozás a kapacitásfejlesztési kezdeményezés meglévő infrastruktúrái és a bizottság munkájában intézményessé vált megközelítés segítségével lehetővé fogja tenni az előkészítő bizottság számára, hogy tovább erősítse a jelenleg folyó projekteket, és innovatívabb módszereket dolgozzon ki arra, hogy a lehető legszélesebb célcsoportnak tarthasson CTBT vonatkozású képzéseket és oktatásokat.

Ez a kezdeményezés a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiában foglalt tevékenységeket is előmozdítja. A kapacitásfejlesztési kezdeményezés oktatási és képzési tevékenységei a jogi, politikai, tudományos és műszaki területet érintő kapacitásfejlesztés révén különösen a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni hatékony stratégia sarokkövének számító multilateralizmus kialakítására és fenntartására irányuló erőfeszítéseket támogatják. Emellett az, hogy a nemzetközi közösségen belül az érintettek egyre szélesebb köre ismerkedik meg a CTBT kérdéseivel, növeli a szerződéssel kapcsolatos tájékozottságot, és hozzájárul a CTBT egyetemessé tételére és hatálybalépésére irányuló erőfeszítésekhez.

2.3. 3. projekt: A légköri terjedési modell (ATM) továbbfejlesztése

2.3.1. Háttér

A bizottság által kidolgozott és használt légköri terjedési modellről (ATM) bebizonyosodott, hogy igen jól használható polgári célokra, 2011-ben például előrejelzést nyújtott a Dai-ichi atomerőműből kibocsátott radionuklidok terjedéséről.

A jelenlegi ATM-rendszer kiforrott állapotba jutott, és bárminemű továbbfejlesztéséhez befektetésre van szükség a számítási erőforrások és a szakértői ismeretek terén. Ezért nagy érdeklődéssel nyugtázták, hogy Japán önkéntesen hozzá kíván járulni annak az új ATM-hardvernek a beszerzéséhez, amely a jövőbeli ATM-rendszer alapját fogja képezni. Annak érdekében, hogy az előkészítő bizottság minél előbb ki tudja aknázni az ebből a további számítási potenciálból származó előnyöket, a projekt lehetővé teszi az előkészítő bizottság számára, hogy a nemzetközi adatközpont (IDC) korlátozott létszámú ATM-csapatának kiegészítése céljából szerződéses alapon ATM-szakértői szolgáltatásokat vegyen igénybe.

2.3.2. A projekt tárgya

Az ATM-szakértőnek az ATM-kapacitások megerősítésére kell összpontosítania. Az ATM-szakértő feladata az lesz, hogy gondoskodjon a japán hozzájárulásból finanszírozott kiegészítő számítási potenciál lehető leghatékonyabb felhasználásáról, hogy ily módon a konkrét esetekben biztosítani lehessen a radionuklidok eloszlásának lehető legpontosabb modellezését. Ezeket a feladatokat az előkészítő bizottság megbízatásával összhangban kell végezni.

A feladatok többek között az alábbiakat foglalják magukban:

a)	a Meteorológiai Világszervezettel és a szervezet tagállamainak szakosodott intézményeivel együttműködésben jó minőségű meteorológiai mezők előállítása nagy felbontásban;

b)	a légköri terjedési modell(ek) optimális konfigurációjának a radionuklidok szempontjából releváns moduljai és specifikációi javítása;

c)	a polgári alkalmazások ATM-támogatásával kapcsolatos igények felmérése külső szakértőkkel való kapcsolattartás révén, ideértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) folytatott együttműködést is;

d)	a fejlesztések beépítése a CTBT szempontjából releváns események ATM-támogatásának megerősítésébe.

Az ATM szakértőnek ezért alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a légköri folyamatok és a radionukleidok terjedésének jelensége terén, különös tekintettel a numerikus időjárás-előrejelzés és a terjedés területén szerzett szakértői ismeretekre, a kódolással és az átírással kapcsolatos műszaki ismeretekre, továbbá az annak biztosításához szükséges interperszonális készségekre, hogy zökkenőmentes és fokozott együttműködés folyjon a CTBTO, a Meteorológiai Világszervezet, a NAÜ és a nukleáris vészhelyzetekre történő reagálással foglalkozó intézményközi bizottság között.

2.3.3. Előnyök és eredmények

A projekt eredményeként élenjáró ATM-kapacitás fog létrejönni egyfelől az előkészítő bizottság idevágó feladatainak, másfelől a vonatkozó polgári alkalmazásoknak a támogatása céljából. Az új ATM-kapacitás emellett megkönnyíti majd az ATM-erőforrásoknak a nemzetközi szervezetek közötti jobb koordinációját, továbbá a kommunikációt és az információcserét.

2.4. 4. projekt: A radioaktív xenon jellemzése és csökkentése

2.4.1. Háttér

A radioaktív xenon kulcsfontosságú annak megállapításához, hogy történt-e nukleáris robbanás. A Nemzetközi Megfigyelőrendszer (IMS) mérési technológiái az elmúlt 10–15 évben jelentősen javultak. Az IMS nemesgázokat ellenőrző rendszerének érzékenységét ezért egyre inkább befolyásolja a polgári nukleáris létesítményekből (például az orvosi izotópokat előállító létesítményekből) származó globális radioaktív xenonháttér. A projekt a 2008/588/KKBP együttes fellépés keretében támogatott tevékenységeken alapul.

2.4.2. A projekt tárgya

A projekt az alábbi két komponensből áll:

1.	1. komponens: A radioaktív xenon jellemzőinek leírása.

2.	2. komponens: A radioaktív xenon csökkentése.

1. komponens:

Az előkészítő bizottság a CTBT ellenőrzési rendszerének fontos részeként igen érzékeny rendszerekkel méri a környezetben megjelenő radioaktív xenon szintjét. A 2008/588/KKBP együttes fellépés keretében kapott uniós hozzájárulás segítségével az előkészítő bizottság beszerzett két, a 133Xe, 135Xe, 133mXe és 131mXe rádióizotópok mérésére szolgáló hordozható rendszert, amelyeket Indonéziában és Kuvaitban fognak használni a radioaktívxenon-háttér mérésére. E célból együttműködési megállapodásokat kötöttek a partnerintézményekkel (BATAN – Indonézia és KISR – Kuvait).

Mivel mindkét helyszín fontos információkkal szolgál a globális radioaktívxenon-háttér jellemzőire vonatkozóan, a projekt célja először is az, hogy 6 hónappal meghosszabbítsa, és így 12 hónaposra növelje az indonéziai és kuvaiti mérési kampányok időtartamát. A mérési kampányok meghosszabbítása lehetővé tenné e két helyszín teljes 12 hónapos ciklusra vonatkozó jellemzését a különböző szezonális viszonyok figyelembevételével.

Másodszor, az említett mérési kampányok lezárultát követően az ideiglenes technikai titkárság további mérések elvégzését tervezi olyan területeken, amelyek globális radioaktívxenon-háttere még nincs teljesen feltárva, így az IMS-ére gyakorolt hatása sem ismert. A tervek szerint a Perzsa-öböl és Dél-Amerika lesz a két következő helyszín.

Ahhoz, hogy a mérési kampányokat folytatni lehessen, pénzeszközökre van szükség a nemesgázokat ellenőrző mobil rendszereknek az új helyszínekre történő szállításához, a két rendszernek az egyes helyszíneken lehetőleg legalább 12 hónapon keresztül történő üzemeltetéséhez és a rendszeres karbantartási munkálatok elvégzéséhez.

A mérési kampányok lezárultával a rendszerek az ideiglenes technikai titkárság rendelkezésére állnak majd, hogy a radioaktívxenon-háttérrel kapcsolatos nyomon követési vizsgálatokat végezzen velük és/vagy képzési célokra használja fel őket.

2. komponens:

Ez a komponens egy olyan kísérleti tanulmány megvalósítására irányul, amely azt vizsgálja, hogy hogyan lehetne különböző anyagokkal és módszerekkel abszorbeálni a radioaktív xenon izotópjait, illetve egy filtrációs rendszert is kidolgoz. A projekt célja, hogy javítsa az IMS érzékelési képességeit, valamint a nemzetközi adatközpont (IDC) adatainak megbízhatóságát és minőségét.

A komponens célja egy olyan kisméretű és sokoldalú rendszer kifejlesztése, amely a gyártási folyamat különböző szakaszaiban könnyen alkalmazható annak megállapítása érdekében, hogy egy adott létesítményben hol lenne az izotópok szintjét csökkentő rendszer optimális helye. Sokoldalúságának köszönhetően a redukciós rendszert más izotóp-előállító létesítményekben is könnyebben alkalmazni lehet majd.

Míg az Unió által támogatott korábbi tevékenységek a nemesgáz-kibocsátások kérdésének feltérképezésére irányultak, ez a kísérleti tanulmány egy lépéssel tovább megy, és konkrét megoldásokat dolgoz ki a probléma orvoslása érdekében. Ez a komponens a belga nukleáris kutatóközpont (SCK•CEN, Belgium) és a Pacific Northwest National Laboratory (USA) által végzett előzetes vizsgálatra fog épülni.

A komponens az alábbi három elemből áll:

1. elem: radioaktívxenon-abszorpciós kísérletek: kísérleti létesítmény építése és különböző abszorpciós anyagok (ezüst-zeolit, szénből álló molekulaháló) tesztelése különböző körülmények (hőmérséklet, áramlás, vivőgáz) között.

2. elem: hordozható filtrációs rendszer megtervezése az 1. szakaszban elvégzett abszorpciós kísérletek elemzése alapján.

3. elem: optimalizált hordozható filtrációs rendszer létrehozása és laboratóriumi tesztelése. Ezt a lépést követően a hordozható filtrációs rendszer készen fog állni arra, hogy a radioaktív elemek belgiumi nemzeti kutatóintézetének (IRE, Belgium) radioaktív gyógyszereket gyártó létesítményében teszteljék. A rendszer sugárzásérzékelő eszközöket is tartalmaz majd annak érdekében, hogy meg tudják határozni a helyszínen jelentkező radioaktívxenon-redukciós faktort.

Az egyes lépéseket követően részletes jelentésben kell beszámolni a megszerzett ismeretekről.

E komponens végrehajtási munkálatait szerződéses vállalkozók fogják végezni. Az előkészítő bizottság szükség esetén rendelkezésre bocsátja a xenonbefogással kapcsolatos szakértelmét.

Az előkészítő bizottság folytatni fogja a közeli állomások által észlelt radioaktívxenon- kibocsátások nyomon követését. A kibocsátáscsökkentés hatásának azonnal meg kell mutatkoznia a radioaktív xenon észlelt szintjén. A belgiumi létesítményben végzett kibocsátásmérések (pl. a kéményben jelen lévő gázok ellenőrzése) szintén szolgáltatnak információt a kibocsátáscsökkentés eredményességéről. Az előkészítő bizottság segítséget tud nyújtani ezeknek az adatoknak az elemzéséhez.

2.4.3. Előnyök és eredmények

Ez a projekt a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem uniós célkitűzéseivel összhangban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a CTBT monitoring- és ellenőrzési rendszere erőteljesebbé váljon, és ezáltal tovább növeli az előkészítő bizottság arra irányuló kapacitásait, hogy pontosabban nyomon tudja követni a radiokatív xenon szintjét. A radioaktív xenon polgári létesítmények általi kibocsátásának csökkentése miatt a jövőbeli kibocsátások – amelyek továbbra is a nukleáris tevékenységek nyomon követésének és ellenőrzésének fő mutatói – megbízhatóbban jelzik majd a nukleáris robbanásokat.

Egy erőteljes ellenőrzési rendszer létrehozása és fenntartása megerősíti a CTBT kapacitásait és hitelességét, ami pedig hozzájárul a hatálybalépése és egyetemessé tétele mellett szóló érvek nyomósabbá válásához.

Míg a 2008/588/KKBP együttes fellépés és a 2010/461/KKBP határozat keretében folytatott korábbi tevékenységek lehetővé tették a nemesgáz-kibocsátások problémájának feltérképezését, a további finanszírozás kiegészítené a korábbi uniós finanszírozást, és segítségével megkezdődhetne a nemesgáz-kibocsátások problémájának orvoslása. Az előkészítő bizottság és a kijelölt intézmények (SCK•CEN és IRE) közötti szoros együttműködés biztosítaná a munka folyamatosságát és elősegítené a meglévő közös ismeretek és szakértelem optimalizálását.

2.5. 5. projekt: A 2014-es Integrált Terepgyakorlathoz (IFE14) nyújtott támogatás: egy integrált multispektrális rendszer kifejlesztése

2.5.1. Háttér

A projekt célja, hogy egy integrált multispektrális rendszernek a beszerzett eszközök és a természetbeni hozzájárulások felhasználásával történő kifejlesztése révén támogatást nyújtson a 2014-es Integrált Terepgyakorlathoz (IFE14).

Az előkészítő bizottság megbízást kap a multispektrális és infravörös (MSIR) technológiával kapcsolatos tevékenységeinek folytatására, hogy meghatározhassa a helyszíni ellenőrzések eszközspecifikációját és operatív eljárásait.

A 2010/461/KKBP határozat által finanszírozott, a multispektrális képalkotással és az infravörös helyszíni ellenőrzésekkel foglalkozó szakértői találkozó (MSEM-11, 2011. március 30–április 1., Róma, Olaszország) megállapította, hogy mérlegelni kell az előre legyártott kereskedelmi eszközök helyszíni ellenőrzésekre történő felhasználását, mivel e technológia terén ezek számítanak a leggazdaságosabbnak. A 2011 szeptemberében Magyarországon megrendezett MSIR-teszt megerősítette, hogy az MSIR-technológia értékes hozzájárulást nyújt a helyszíni ellenőrzésekhez.

Egy integrált MSIR szenzorrendszer segítségével azonosították a helyszíni ellenőrzések szempontjából releváns jellemzőket. Magyarország természetbeni hozzájárulásként felajánlotta két fedélzeti szenzor használatát, amelyek a látható és közeli infra tartományban (VNIR) és a rövid hullámhosszú infravörös tartományban (SWIR) képesek észlelésre. Az MSIR technológiát alkalmazó távvezérelt fedélzeti szenzorok jelentős segítséget nyújthatnak a helyszíni ellenőrzésekhez, de jelenleg a különböző rendszerek több egyedi szenzort tartalmaznak, amelyek mindegyike saját, egyedi szoftvercsomagot használó diszkrét feldolgozási eljárással rendelkezik. Kevés olyan integrált MSIR-rendszer létezik, amely képes a helyszíni ellenőrzések szempontjából releváns teljes spektrumtartományból egyidejűleg befogni az adatokat.

2.5.2. A projekt tárgya

A MSIR technológiát alkalmazó távvezérelt fedélzeti szenzorok helyszíni ellenőrzések keretében történő alkalmazásának optimalizálása érdekében a javaslat egy olyan rendszer összeállítását irányozza elő, amely a helyszíni ellenőrzések céljaira tervezett egyedi szoftverrutinokat használó előre meghatározott utófeldolgozási lánccal rendelkező, a helyszíni ellenőrzések szempontjából releváns kiválasztott szenzorok kompakt rendszerét tartalmazza, és megkönnyíti az adatok kvantitatív elemzését, és az ellenőrző csoport számára korábban hozzáférhetővé teszi az eredményeket.

Ez az „egy doboz/egy szoftver megközelítés” várhatóan nagyban elősegíti az ellenőrző csoport munkáját.

Az MSIR-rendszer moduláris, és amennyiben a rendelkezésre álló források lehetővé teszik, a későbbiekben további szenzorokkal egészíthető ki.

A rendszer ideális esetben az alábbiakat tartalmazná:

a)	a látható és közeli infra tartományban (VNIR) észlelő multispektrális/hiperspektrális szenzor olyan jellemzők azonosítására, mint például az antropogén felületek, a vegetáció jellemzői és stresszanalízise;

b)	a rövid hullámhosszú infravörös tartományban (SWIR) érzékelő multispektrális/hiperspektrális szenzor a nedvességtartalom mérésére és a különböző szervetlen anyagok eloszlásában bekövetkezett változások észlelésére;

c)	RGB digitális kamera (a LIDAR-ral együtt alkalmazva) az ellenőrzött területek ortofotóinak elkészítésére, hogy ezzel segítsék a helyszínen mozgó csapatok tájékozódását, és a környezetre vonatkozó információkat nyújthassanak;

d)	LIDAR-eszköz a képalkotás ortorektifikációjára szolgáló topográfiai modell kidolgozásának lehetővé tétele céljából, valamint a lombozat alatti jellemzők észlelésére;

e)	digitális hőkamera a járművek mozgása által okozott hőmintázatok, valamint a felszíni és felszín közeli meleg és hideg vizek észlelése céljából;

f)	lefelé néző kamera, amely felülnézeti képet szolgáltat az ellenőrzött területről az informatikai csoport számára;

g)	GPS és a kisegítő berendezések összessége, ideértve a monitorokat és a szenzorok egyidejű működését biztosító hitelesített eszközt.

A a) és a b) pontban foglalt eszközöket, valamint a g) pontban említett eszközök egy részét Magyarország természetbeni hozzájárulásként felajánlotta. Ezek fogják képezni az MSIR-rendszer magját. A rendszer további szenzorokkal és kisegítő berendezésekkel történő ellátására a következő hierarchikus rend szerint és a források rendelkezésre állásának függvényében kerül sor: c), e), d) és f).

A kiépítés első szakaszában lehetőség szerint a c), az e) és a d) pontban említett eszközöket kell beszerezni, mivel ezek nyújthatják a legtöbb segítséget az ellenőrző csoport számára.

A hardverek mellett egy szoftveres platform kifejlesztése egy olyan optimalizált, a helyszíni ellenőrzések céljaira tervezett egyedi rutinokat használó előre meghatározott utófeldolgozási láncot biztosítana, amely megkönnyítené a távvezérelt fedélzeti szenzorok segítségével nyert adatok kvantitatív elemzését.

2.5.3. Előnyök és eredmények

Ez a projekt előmozdítja a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós politikát, és illeszkedik annak célkitűzéseihez, továbbá megerősíti az előkészítő bizottság észlelési és ellenőrzési képességeit. A projekt emellett elősegíti az innovációt és a fejlesztést.

2.6. 6. projekt: A Nemzetközi Megfigyelőrendszer hitelesített kiegészítő szeizmológiai megfigyelőállomásainak üzemeltetése

2.6.1. Háttér

A projekt célja, hogy kiaknázza a 2010/461/KKBP határozat végrehajtása nyomán született eredményeket. A határozat elsősorban a sürgős karbantartást igénylő meghibásodott állomások helyzetének rendezésére, valamint a kiválasztott állomásokon az elavult berendezések lecserélésére és a pótalkatrész-ellátottság javítására összpontosított.

A projekt célja, hogy a levont tanulságok alapján, valamint az állomásüzemeltetőkkel való szerződéskötést lehetővé tevő zéró vagy alacsony költségvetésű üzemeltetési rendszer létrehozása révén javítsa az állomások üzemeltetési struktúráit, hogy azok hosszú távon üzemképesek maradjanak. A projekt emellett szállítóeszközök biztosítására/lecserélésére vonatkozó komponenst is magában foglal, ami ahhoz szükséges, hogy az állomásüzemeltetők hatékonyan és időben el tudják végezni feladataikat.

2.6.2. A projekt tárgya

A projekt célja, hogy olyan zéró vagy alacsony költségvetésű üzemeltetés valósuljon meg, amely lehetővé teszi azon fogadó országok kijelölt állomásüzemeltető intézményeivel való szerződéskötést, amelyek az országban található állomások tekintetében késznek mutatkoztak felállítani a szükséges támogatási struktúrákat annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ideiglenes technikai titkárságnak az említett állomásokon végzendő munkák kiszervezését.

Az érintett állomások megfelelő szintű üzemeltetésének biztosításáig szükséges lehet, hogy az ideiglenes technikai titkárság a helyszínen évente technikai segítséget nyújtson az állomások elfogadható szintű karbantartásának szavatolása érdekében. A technikai szempontból értékelt helyszínek üzemeltetéséhez járművek (vagy egyéb megfelelő szállítóeszközök) beszerzésére lehet szükség. Több kiegészítő szeizmológiai állomás létrehozásának keretében is járműveket biztosítottak az állomásüzemeltetők számára annak érdekében, hogy meghibásodás esetén gyorsan beavatkozhassanak, valamint hogy szállítóeszközzel rendelkezzenek a rutinszerű műveletek és a karbantartások elvégzéséhez. Mostanra a járművek jelentős része élettartamának végéhez ért, és időszerűvé vált lecserélése, ugyanakkor számos állomásüzemeltető és fogadó ország nem rendelkezik a cseréhez szükséges forrásokkal. A projekt keretében forrást biztosítanak továbbá szakértői szolgáltatások szerződéses igénybevételéhez is.

Az előkészítő bizottság tervei szerint a tevékenységek a lehető legtöbb állomásra kiterjednek majd, ideértve az alábbi régiókhoz tartozó országokat is: Kelet-Európa, Dél-Ázsia, a Csendes-óceán térsége, Latin-Amerika és a Karib-térség, valamint a Közel-Kelet. A projektben részt vevő állomások kiválasztására az előkészítő bizottság által a megvalósíthatóság kapcsán végzett előzetes értékelés alapján kerül majd sor, az aktuális helyi körülmények figyelembevételével.

2.6.3. Előnyök és eredmények

A projekt tartós eredményei nagyban függnek a Nemzetközi Megfigyelőrendszer érintett hitelesített kiegészítő szeizmológiai állomásai szerinti fogadó országok részvételétől, ugyanakkor a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogadó országok gyakran lassan reagálnak, és jelentős erőfeszítésekre van szükség a tájékoztatás, a képzés és az oktatás terén. A projekt hozzájárul ezekhez az erőfeszítésekhez, és segít megérteni, hogy milyen struktúrákat kell létrehozni, továbbá elősegíti az állomások üzemeltetését.

A projekt keretében hangsúlyozni kell a fogadó ország, a nemzeti hatóságok és az állandó missziók szerepét, valamint azt, hogy keretmegállapodást kell kötni, és állomásüzemeltetőt kell kinevezni annak érdekében, hogy az állomások végső soron elfogadható szinten hozzáférjenek az adatokhoz.

A projekt hozzá fog járulni ahhoz, hogy a képzettebb állomásüzemeltetők révén a kiegészítő szeizmológiai állomások hálózata könnyebben hozzáférjen az adatokhoz, valamint hozzá fog járulni a megerősített karbantartási struktúrákhoz, a jobb pótalkatrész-ellátottsághoz és az Unió jobb láthatóságához.

3. IDŐTARTAM

A projektek végrehajtásának teljes becsült időtartama 24 hónap.

4. KEDVEZMÉNYEZETTEK

Az e határozat alapján támogatandó projektek kedvezményezettjei a CTBT valamennyi aláíró állama, továbbá az előkészítő bizottsága.

5. VÉGREHAJTÓ SZERV

A projektek technikai végrehajtására az előkészítő bizottsága kap megbízást. A projekteket közvetlenül az előkészítő bizottság személyzete, és a CTBT aláíró államainak szakértői vagy szerződéses vállalkozói hajtják végre.

A tervek szerint finanszírozást fognak biztosítani egy projektirányítási tanácsadó szerződtetéséhez, akinek az lesz a feladata, hogy segítse az előkészítő bizottságot a tanácsi határozat végrehajtásában, a végrehajtás teljes időszaka alatt támogatást nyújtson a jelentéstételi – többek között a záró beszámoló jelentés és a záró pénzügyi jelentés elkészítésére vonatkozó – kötelezettségek teljesítéséhez, archívumot hozzon létre a tanácsi határozattal kapcsolatos dokumentumok számára, különös tekintettel az esetleges ellenőrző missziókra, minden tekintetben biztosítsa az Unió láthatóságát, szavatolja a pénzügyi, jogi és közbeszerzési tevékenységeknek az uniós pénzügyi és igazgatási keretegyezménnyel való összhangját, továbbá gondoskodjon arról, hogy az összes információ – ideértve a költségvetéssel kapcsolatos információkat – teljes és pontos legyen, és időben rendelkezésre álljon.

A projektek megvalósítására a pénzügyi és igazgatási keretegyezménnyel, valamint a Bizottság és az előkészítő bizottság között megkötendő finanszírozási megállapodással összhangban kerül sor.

6. HARMADIK FELEK RÉSZVÉTELE

A projekteket 100 %-ban ez a határozat finanszírozza. Az előkészítő bizottság és a CTBT aláíró államainak szakértői részt vevő harmadik félnek tekinthetők. E szakértők munkájukat az előkészítő bizottság szakértőire vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően végzik.

2012.11.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/40

A TANÁCS 2012/700/KKBP HATÁROZATA

(2012. november 13.)

a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló 1997-es egyezmény részes államai által elfogadott 2010–2014-es cartagenai cselekvési terv végrehajtásának az európai biztonsági stratégia keretében történő támogatásáról

AZ EURÓAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uniónak arra kell törekednie, hogy a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén rendkívül szoros együttműködés alakuljon ki többek között annak érdekében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és alapelveivel összhangban megőrizhessük a békét, megelőzhessük a konfliktusok kialakulását és megerősíthessük a nemzetközi biztonságot.

(2)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta az európai biztonsági stratégiát, amely megnevezte a globális kihívásokat és fenyegetéseket, valamint arra hívott fel, hogy olyan, szabályokon alapuló nemzetközi rendet kell megteremteni, amely tényleges multilateralizmusra és jól működő nemzetközi intézményekre épül.

(3)

Az európai biztonsági stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát a nemzetközi kapcsolatok alapvető kereteként ismeri el, és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) megerősítése mellett foglal állást, megállapítva, hogy azt fel kell szerelni a feladatainak ellátásához és a hatékony fellépéshez szükséges eszközökkel.

(4)	Az ENSZ-közgyűlés 1996. december 10-i 51/45. sz. határozata felszólította az összes államot, hogy szigorúan tartsák magukat egy hatékony, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodáshoz, amely megtiltja a gyalogsági aknák használatát, felhalmozását, gyártását és átadását.

(5)

A gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) 1997. december 3-án nyitották meg aláírásra, és 1999. március 1-jén lépett hatályba. Ez az egyetlen olyan átfogó nemzetközi eszköz, amely a gyalogsági aknákhoz kapcsolódó valamennyi kérdéssel, ezen belül alkalmazásával, felhalmozásával, gyártásával, kereskedelmével, megsemmisítésével és az áldozatok számára biztosított segítségnyújtással is foglalkozik.

(6)	2008. június 23-án a Tanács elfogadta az egyezmény egyetemessé tételének és végrehajtásának a támogatásáról szóló 2008/487/KKBP együttes fellépést (1). 2012. október 1-jéig 160 állam nyilvánította ki, hogy magára nézve kötelező erejűnek tekinti az egyezményt.

(7)

2009. december 3-án az egyezmény részes államai elfogadták az egyezmény egyetemessé tételére és valamennyi aspektusának végrehajtására vonatkozó 2010–2014-es cartagenai cselekvési tervet (a továbbiakban: a cartagenai cselekvési terv). Egyúttal elismerték a Nemzetközi Kampány a Taposóaknák Betiltásáért (ICBL), a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzeti társaságai, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Nemzetközi Szövetsége, az ENSZ, a Humanitárius Aknamentesítéssel foglalkozó Genfi Nemzetközi Központ (GICHD), nemzetközi és regionális szervezetek, aknasérülés túlélői és azok szervezetei, valamint más civil társadalmi szervezetek teljes körű részvételét az egyezmény végrehajtásában és hozzájárulását ahhoz, továbbá ösztönözték ezen részvétel és hozzájárulás folytatását, a cartagenai cselekvési terv 62. intézkedésével összhangban.

(8)

2010. december 3-án az egyezmény részes államai elfogadták a részes államoknak a végrehajtást támogató egységre (ISU) vonatkozó irányelvét, amelyben megállapodtak abban, hogy az egyezmény végrehajtását támogató egységnek tanácsadást és technikai segítségnyújtást kell biztosítania a részes államok számára az egyezmény végrehajtása és egyetemessé tétele tekintetében, és elő kell segítenie a részes államok közötti kommunikációt, valamint ösztönöznie kell a nem részes államok és a nyilvánosság felvilágosítását és tájékoztatását az egyezményre vonatkozóan. Az ISU megbízatást kapott arra, hogy kapcsolatot tartson az egyezmény munkájában közreműködő, vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, így a Nemzetközi Kampány a Taposóaknák Betiltásáért szervezettel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével, az ENSZ-szel és a Humanitárius Aknamentesítéssel Foglalkozó Genfi Nemzetközi Központtal (GICHD), és koordinálja a velük folytatott együttműködést.

(9)

Az ENSZ Közgyűlése 2011. december 2-án elfogadta a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény végrehajtásáról szóló 66/29. sz. határozatot. A Közgyűlés emlékeztetett arra, hogy az egyezmény második felülvizsgálati konferenciáján a nemzetközi közösség felülvizsgálta az egyezmény végrehajtását, és hogy az egyezményben részes államok elfogadták a cartagenai cselekvési tervet, hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy az egyezmény maradéktalanul és hatékonyan végrehajtásra kerüljön és megfeleljenek neki, többek között a cartagenai cselekvési terv végrehajtásán keresztül. Az egyezményben részes államok felkérték az összes államot, amely ezt még nem tette meg, hogy erősítse meg az egyezményt, illetve csatlakozzon ahhoz, és minden államot arra sürgetett, hogy továbbra is a legmagasabb politikai szinten foglalkozzon a kérdéssel, továbbá hogy kétoldalú, szubregionális, regionális és többoldalú kapcsolatokon, tájékoztató tevékenységen és szemináriumokon keresztül, valamint egyéb eszközökkel ösztönözze az egyezményhez való csatlakozást.

(10)

Az egyezmény részes államai 2012 és 2013 során ülésezni fognak. Ezt követően a nemzetközi közösség 2014-ben megrendezi az egyezmény harmadik felülvizsgálati konferenciáját annak érdekében, hogy felmérje a cartagenai cselekvési terv végrehajtása tekintetében tett előrehaladást. Akkor már várhatóan tapasztalható, hogy a cselekvési terv végrehajtása jelentősen hozzájárult a gyalogsági aknák okozta szenvedés és balesetek megszüntetésében tett előrehaladáshoz,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az Unió, annak érdekében, hogy támogatást biztosítson a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló 1997. évi egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) részes államai által elfogadott 2010–2014-es cartagenai cselekvési tervnek (a továbbiakban: a cartagenai cselekvési terv) az európai biztonsági stratégia keretében és a nemzetközi közösség vonatkozó határozataival összhangban történő végrehajtásához, célul tűzi ki, hogy:

a)	támogatja az egyezményben részes államok erőfeszítéseit a cartagenai cselekvési tervnek az áldozatok számára biztosított segítségnyújtásra vonatkozó aspektusai végrehajtásával kapcsolatosan;

b)	támogatja az egyezményben részes államok erőfeszítéseit a cartagenai cselekvési tervnek az aknamentesítésre vonatkozó aspektusai végrehajtásával kapcsolatosan;

c)	előmozdítja az egyezmény és annak előírásai egyetemessé tételét;

kimutatja az Uniónak és tagállamainak az egyezmény iránti szüntelen elkötelezettségét, valamint azon elhatározásukat, hogy együttműködnek, illetve segítséget nyújtanak az arra rászoruló államok számára az egyezmény kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében, továbbá megerősítik az Unió vezető szerepét az egyezménynek a gyalogsági aknák okozta szenvedés és balesetek végleges megszüntetésére irányuló célja teljesítésében.

(2) Az (1) bekezdésben említett célkitűzések teljesítése az egyezményre jellemző, az államok, a nem kormányzati és egyéb szervezetek és helyi partnerek közötti partnerség és együttműködés szellemében, és azt megerősítve történik majd, különösen szorosan együttműködve a megfelelő szereplőkkel az együttműködés egyes megnyilvánulási formáinak megerősítése céljából.

(3) Az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió az alábbi projekteket vállalja:

a)	az áldozatok számára biztosított segítségnyújtás: technikai segítségnyújtás biztosítása legfeljebb nyolc alkalommal, legfeljebb öt félidős értékelés elkészítése és legfeljebb öt követő intézkedés megtétele;

b)	aknamentesítés: legfeljebb öt félidős értékelés elkészítése és legfeljebb öt követő intézkedés megtétele;

c)	az egyezmény egyetemessé tétele: a gyalogsági aknáktól mentes határbiztonságról szóló tanulmányt készítő magas szintű munkacsoport támogatása, és legfeljebb három, az egyetemessé tétellel foglalkozó munkaértekezleteket szervezése;

az Unió elkötelezettségének tanúsítása: kezdő- és zárórendezvények megrendezése, biztosítva az egyezmény webhelyéhez történő hozzáférést és széles körben elérhetővé téve az egyezményben részes államoknak az áldozatok számára biztosított segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségvállalásait; sajtólátogatás szervezése; tájékoztató anyagok és kiadványok készítése.

A melléklet tartalmazza a projektek részletes leírását.

2. cikk

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő) felel.

(2) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett projektek gyakorlati megvalósítása a végrehajtást támogató egység (Implementation Support Unit – ISU) feladata, amelyet a Humanitárius Aknamentesítéssel Foglalkozó Genfi Nemzetközi Központ (GICHD) képvisel. Az ISU e feladatát a főképviselő ellenőrzése alatt végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat a GICHD-vel.

3. cikk

(1) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett projektek végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 030 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárások és szabályok szerint kell kezelni.

(3) A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését. E célból finanszírozási megállapodást kell kötnie a GICHD-vel, amely rendelkezik arról, hogy az ISU-nak – a hozzájárulás mértékének megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4) A Bizottság törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást ezen határozat hatálybalépését követően a lehető legkorábbi időpontban megkösse. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről, valamint a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

A főképviselő e határozat végrehajtásáról beszámol a Tanácsnak, az ISU által készített rendszeres jelentések alapján. Ezek a jelentések képezik majd a tanácsi értékelés alapját. A Bizottság tájékoztatást ad az ezen határozat végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

A határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás hatálybalépését követően 24 hónappal vagy – amennyiben finanszírozási megállapodás megkötésére azon időszak alatt nem kerül sor – hat hónappal az elfogadását követően hatályát veszti.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

V. SHIARLY

(1) HL L 165., 2008.6.26., 41. o.

MELLÉKLETQ

1. Célkitűzés

E határozat átfogó célja, hogy az egyezmény egyetemessé tételére és valamennyi aspektusának végrehajtására vonatkozó cartagenai cselekvési terv végrehajtásának támogatása révén előmozdítsa a békét és biztonságot.

2. A projekt leírása

A határozat 1. cikkének (1) bekezdésében említett célkitűzések teljesítése érdekében az Unió az alábbi projekteket vállalja:

2.1. Az áldozatok számára biztosított segítségnyújtás

2.1.1. A projekt célja

Az egyezmény részes államait arra ösztönzik, hogy a cartagenai cselekvési tervnek az áldozatok számára biztosított segítségnyújtási aspektusait oly módon valósítsák meg, hogy jobban tudják koordinálni és végezni e tevékenységüket, és hogy ezáltal az a taposóaknák és más háborús robbanóanyag-maradványok áldozatai – nők, férfiak, lányok és fiúk – életében érdemi pozitív változást eredményezzen.

2.1.2. A projekt leírása

—

Az ISU a nemzeti technikai segítségnyújtást legfeljebb három esetben biztosítja – többek között az áldozatokkal szembeni segítségnyújtási kötelezettségek tagállami keretben történő teljesítésére irányuló, minisztériumok közötti eljárások megindításával és/vagy elősegítésével – az egyezményben részes azon államok számára, amelyek a) nagyon kis mértékben vettek eddig részt a cartagenai cselekvési tervben foglalt, az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozó elemek végrehajtásában, és ennélfogva előnyös lenne őket ennek megkezdésére ösztönözni; vagy b) kidolgoztak, vagy jelentős eredményeket értek el egy nemzeti terv kidolgozása terén, és ennélfogva értékelni kell a végrehajtással kapcsolatos tapasztalataik eddigi folyamatát, és így nagyobb eséllyel válhatnának jelöltekké a cartagenai cselekvési terv végrehajtására irányuló erőfeszítések átfogó nemzeti félidős értékelésére.

—

Átfogó nemzeti félidős értékelések legfeljebb három alkalommal készülnek. Az ISU-nak az értékelésekben való részvételével, amely – együttműködve az olyan kulcsszereplőkkel, mint az ICBL – segíti a kedvezményezett államokat a nemzeti szakmai találkozóra készülő részletes háttérvitaanyag kidolgozásában, továbbá a nemzeti szakmai találkozó megszervezésében, valamint egy részletes záródokumentum kidolgozásában, amely az „értékelést” adná, és amelyben szerepelnének a még teljesítendő feladatok, a kitűzött célok és az ajánlások.

—	Követő intézkedésekre legfeljebb három alkalommal kerül sor a félidős értékelésben foglalt ajánlások figyelembevételével. Ezen követő intézkedések keretében az ISU további technikai segítséget nyújt (pl. a nemzeti tervek felülvizsgálatára, a projektjavaslatok vagy a javaslatok kidolgozása stb.).

—

Az ISU – együttműködve az olyan kulcsszereplőkkel, mint az ICBL – globális, magas szintű konferenciát rendez a gyalogsági aknák és más háborús robbanóanyag-maradványok áldozatainak nyújtott segítségről annak céljából, hogy az egyezmény keretében az áldozatoknak nyújtott segítség vonatkozásában szerzett tapasztalatokra építve ki lehessen aknázni a potenciális szinergiát/hatékonyságot az olyan nemzetközi eszközök alkalmazása tekintetében (pl. a kazettás lőszerekről szóló egyezmény, az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezményhez csatolt 5. jegyzőkönyv, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény), amelyek tárgya hasonló és amelyek hatást gyakoroltak az államokra.

2.1.3. A projekt eredményei

—

Azok a technikai segítségnyújtásban részesülő államok, amelyek kismértékben vettek csak részt a cartagenai cselekvési tervben az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozóan szereplő aspektusok végrehajtásában, kapcsolattartót jelölnek ki, aki előmozdítja az áldozatokkal szembeni segítségnyújtási kötelezettség teljesítését, és részt vesz az egyezménnyel kapcsolatos további tevékenységekben.

—	A technikai segítségnyújtásban részesülő államok minden esetben jelentést kapnak, amelyben ajánlások szerepelnek azon logikusan következő intézkedésekről, amelyeket meghozhatnának a cartagenai cselekvési tervben az áldozatoknak nyújtott segítségre vonatkozó aspektusok végrehajtásával.

—	Azok az államok, amelyek öt alkalommal technikai segítségnyújtásban részesültek, stratégiai dokumentumot dolgoznak ki és résztvevői listát javasolnak a nemzeti szakmai találkozó megrendezéséhez a félidős értékelés részeként.

—	A félidős értékelésben részt vevő kedvezményezett államok az eredményekről szóló részletes dokumentumot kapnak kézhez, amelyben szerepelnek a fennmaradó feladatok, a célkitűzések és a további intézkedésekre vonatkozó ajánlások.

—	A követő intézkedések vonatkozásában kedvezményezett országok jobban ki tudják fejezni a cartagenai cselekvési terv végrehajtására irányuló szándékukat és támogatási igényüket (pl. nemzeti tervek módosítása, projektjavaslatok vagy javaslatok kidolgozása stb.).

—

Azon módok meghatározása, amelyekkel ki lehet aknázni a potenciális szinergiát/hatékonyságot az olyan nemzetközi eszközök alkalmazása tekintetében (pl. a kazettás lőszerekről szóló egyezmény, az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezményhez csatolt 5. jegyzőkönyv, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény), amelyek tárgya hasonló és amelyek hatást gyakoroltak az államokra.

—	A túlélők igényeinek kielégítésére és jogainak biztosítására irányuló globális törekvéssel kapcsolatos figyelemfelkeltés a magas szintű konferencián való széles körű részvétel segítségével történik.

2.1.4. Kedvezményezettek

—	Az egyezményben részes államok, amelyek jelezték, hogy az aknabalesetek jelentős számú túlélőjéért vállalják a felelősséget.

—	Olyan nők, férfiak, lányok és fiúk, akik a taposóaknák és más háborús robbanóanyagok áldozataivá váltak, valamint családjuk és közösségük.

2.2. Aknamentesítés

2.2.1. A projekt célja

Az egyezmény részes államai támogatást élveznek a cartagenai cselekvési terv aknamentesítési aspektusai végrehajtásában annak érdekében, hogy megfelelőbben tudják a lehető legrövidebb időn belül végrehajtani az aknamentesítés feladatát, hogy a magánszemélyek, közösségek és nemzetek hasznosíthassák a valaha veszélyesnek minősített, és most a rendes emberi tevékenység céljára visszaadott földterületet.

2.2.2. A projekt leírása

—

Átfogó nemzeti félidős értékelések legfeljebb öt alkalommal készülnek. Az értékelések az ISU részvételével készülnek, amely – együttműködve az olyan kulcsszereplőkkel, mint az ICBL, és a GICHD támogatásával – segíti a részes államokat a részletes háttérvitaanyag kidolgozásában a nemzeti szakmai találkozóra, továbbá a nemzeti szakmai találkozó megszervezésében, valamint egy részletes záródokumentum kidolgozásában, amely a még teljesítendő feladatokat, a kitűzött célokat és az ajánlásokat tartalmazó értékelést adná.

—

Követő intézkedésekre legfeljebb három alkalommal kerül sor, a félidős értékelésben foglalt ajánlások figyelembevételével. Ezen követő intézkedések keretében az ISU további technikai segítséget nyújt (pl. a nemzeti tervek felülvizsgálatára, a projektjavaslatok vagy a javaslatok kidolgozására stb.) vagy a kedvezményezett államok közötti, dél-dél irányú cserelátogatásokat szervez a levont tanulságok kölcsönönös hasznosítása és a jövőbeli végrehajtás javítása érdekében.

2.2.3. A projekt eredményei

—	A félidős értékelésben részt vevő kedvezményezett államok az eredményekről szóló részletes dokumentumot kapnak kézhez, amelyben szerepelnek a fennmaradó feladatok, a célkitűzések és a további intézkedésekre vonatkozó ajánlások.

—

A követő intézkedések vonatkozásában segítséget kapó államok jobban ki tudják fejezni a cartagenai cselekvési terv végrehajtására irányuló szándékukat és támogatási igényüket (pl. módosított nemzeti tervek, projektjavaslatok vagy javaslatok kidolgozása stb. terén), valamint a kedvezményezett államok mélyebben átlátják az aknamentesítés végrehajtásának különleges szempontjait.

2.2.4. Kedvezményezettek

—	Az egyezményben részes államoktól, amelyek nem tagállamok, és amelyek az egyezményben foglalt aknamentesítési kötelezettség végrehajtásának folyamatában vesznek részt.

—	Azok a nők, férfiak, lányok és fiúk, akiknek az életére hatást gyakorol a gyalogsági aknák megléte vagy vélt megléte, valamint családjuk és közösségük.

2.3. Az egyezmény egyetemessé tétele

2.3.1. A projekt célja

Az egyezmény és az abban foglalt normák betartási akadályainak oly módon való leküzdése, hogy az egyezménynek az egyezményben részes államok általi általánossá tételét előmozdítsák.

2.3.2. A projekt leírása

—

Az ISU támogatja az egyezmény általánossá tételével foglalkozó magas szintű munkacsoportot, ezen belül támogatást nyújt az egyezmény legfeljebb hat nem részes állama vezetőivel és a munkacsoportnak legfeljebb két más eseményen részt vevő tagjaival párbeszédet folytató magas szintű személyiségeknek, annak érdekében, hogy az egyezmény egyetemessé tételére és végrehajtására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekre felhívja a figyelmet.

—

Az ISU tanulmányt készít a gyalogsági aknáktól mentes határbiztonságról, együttműködve a terület szakértőivel, és ezáltal felhasználva a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által az 1990-es évek közepén végzett munka eredményét, különböző formában vizsgálati jelentést hoz nyilvánosságra, amely fordítást, összefoglalásokat és hozzáférhető formátumú anyagokat stb. tartalmaz.

—

Az ISU az egyetemessé tétellel foglalkozó munkaértekezleteket szervez legfeljebb három alkalommal, együttműködve olyan kulcsszereplőkkel, mint az ICBL és az egyezmény egységessé tételével foglalkozó nem hivatalos kapcsolattartó csoportjának koordinátora, amely értekezletek nemzeti, szubregionális és regionális szinten kerülnek megrendezésre az egyezmény előmozdítása érdekében, és az egyezmény nem részes államainak a csatlakozás valós és vélt akadályai leküzdésében való támogatása céljából, különösen a gyalogsági aknáktól mentes határbiztonságról szóló vizsgálati jelentés felhasználása révén.

2.3.3. A projekt eredményei

—	Maximálisan hat, az egyezményben nem részes állam vesz részt miniszteri vagy annál magasabb szinten az egyezmény és az abban foglalt normák betartásáról folyó párbeszédben.

—

Az egyezményben nem részes államok gyalogsági aknákra vonatkozó politikája tekintetében naprakész ismeretek gyűjtése. Az információt felhasználják a harmadik felülvizsgálati konferenciára készített alapdokumentumokban, többek között egy olyan átfogó jelentés segítségével, amely az egyezmény egyetemessé tételének célkitűzése terén elért eredményekkel és a jövőbeli fejlődés kilátásaival foglalkozik.

—	Az egyezmény részes felei és a nem kormányzati szervezetek részvétele megélénkül a magas szintű munkacsoport látogatásainak eredményeként hozott követő intézkedések alapján.

—	Egy olyan kiadványban összegyűjtött és egyberendezett ismeretanyag, amely az egyezményhez történő csatlakozás leggyakrabban észlelt akadályaival foglalkozik, és amely felhasználható az egyetemessé tételi erőfeszítések támogatására.

—	A részt vevő nem részes államok az egyezményhez való csatlakozás és/vagy az egyezményben foglalt normák elfogadása irányában előrelépést tesznek.

2.3.4. Kedvezményezettek

—	A tagállamoktól eltérő olyan államok, amelyek még nem erősítették meg, nem hagyták jóvá, nem fogadták el az egyezményt és nem csatlakoztak ahhoz.

—	Az egyezményben részes államok, valamint nem kormányzati és nemzetközi szervezetek, amelyek bekapcsolódtak az egyezmény és az abban foglalt normák egyetemessé tételének előmozdítására irányuló erőfeszítésekben.

2.4. Az Unió folyamatos elkötelezettségének bizonyítása

2.4.1. A projekt célja

—

Megmutatkozik az Uniónak és tagállamainak a folyamatos elkötelezettsége, hasonlóan ahhoz a törekvésükhöz, hogy együttműködjenek azokkal az államokkal, amelyeknek segítségre van szükségük az egyezményben foglalt kötelezettségvállalások teljesítésének támogatásához, és hogy a segítségnyújtást kiterjesszék rájuk, továbbá megerősödik az Unió vezető szerepe abban, hogy egyezményben foglalt elképzelés a gyalogsági aknák által okozott szenvedésnek és baleseteknek a végleges megszüntetéséről megvalósuljon.

2.4.2. A projekt leírása

—	Egy kezdő rendezvény kerül megrendezésre a határozat előmozdítása céljából, és egy záró rendezvény a határozatok keretében folytatott tevékenység és eredmények nyilvánosságra hozatala – és ezáltal az uniós hozzájárulás hangsúlyozása – érdekében.

—

Figyelembe véve az egyezményben részes államok által a cartagenai konferencián tett kötelezettségvállalásokra vonatkozó figyelemfelhívás terjesztésének jelentőségét, és a vállalások végrehajtási módjait és eszközeit, valamint azt, hogy ezen erőfeszítések során figyelembe kell venni a hallgatóság különböző rétegeit (pl. a különböző nyelvű közönséget, a fogyatékkal élőket), az egyezmény weboldalát ellenőrzik annak érdekében, hogy biztosítsák a hozzáférhetőség magas színvonalát, és az ISU-nak az egyezményben részes államok által az áldozatoknak nyújtott segítséget dokumentáló kiadványát lefordítják és nyilvánosságra hozzák az egyezmény weboldalán, így bővítve kötelezettségvállalásokhoz különböző nyelveken való hozzáférés lehetőségeit.

—	Az egyezmény 2014-ben tartandó harmadik felülvizsgálati konferenciájának előkészítéseként sajtólátogatást szerveznek egy a gyalogsági aknák áldozatává vált országba.

—	Tájékoztató anyagok (pl. plakátok, hirdetések, videofelvételek, reklámanyagok stb.) beszerzésére kerül sor a felmerülő kommunikációs lehetőségek kiaknázása céljából.

2.4.3. A projekt eredményei

—	Az Unió és a tagállamai tisztviselői a legnagyobb mértékben ismerik a határozatot, és tudják, hogy az miként kapcsolódik a munkájukhoz.

—	Az egyezményben részes államoknak az áldozatok számára nyújtott segítséggel kapcsolatos ismeretanyaga szélesebb körben terjed, különösen a francia nyelvű érintett országokban.

—	Az egyezményre vonatkozó információhoz könnyebben hozzá lehet jutni.

—

Fokozottabban kitűnik az egyezmény iránti uniós kötelezettségvállalás, továbbá kialakulnak és tartóssá válnak a határozattal kapcsolatos ismeretek és elismerés, amint az az Unió kötelezettségvállalását elismerő sajtójelentésekből és az egyezményben részes államok által a találkozóikon kifejezett elismerésből kiderül.

—	Egyre nagyobb figyelem fordul az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítását célzó folyamatos erőfeszítésekre.

2.4.4. Kedvezményezettek

Az egyezményben részes államok, továbbá nem kormányzati és nemzetközi szervezetek, képviselőik és más olyan magánszemélyek, akik érdekeltek az egyezmény végrehajtására irányuló erőfeszítésekben vagy azokban részt vesznek.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.314.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 314

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. november 14.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 1061/2012/EU rendelete (2012. november 7.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, villás tőkehalakra irányuló halászat tilalmáról	1
	*	A Bizottság 1062/2012/EU rendelete (2012. november 7.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, tízujjú nyálkásfejűhalakra irányuló halászat tilalmáról	3
	*	A Bizottság 1063/2012/EU rendelete (2012. november 13.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU rendelet módosításáról ( 1 )	5
	*	A Bizottság 1064/2012/EU rendelete (2012. november 13.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének a gyorstesztek listája tekintetében történő módosításáról ( 1 )	13
	*	A Bizottság 1065/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. november 13.) a Lactobacillus plantarumot (DSM 23375, CNCM I-3235, DSM 19457, DSM 16565, DSM 16568, LMG 21295, CNCM MA 18/5U, NCIMB 30094, VTT E-78076, ATCC PTSA-6139, DSM 18112, DSM 18113, DSM 18114, ATCC 55943 és ATCC 55944) tartalmazó készítmények bármely állatfaj takarmányadalékaként való engedélyezéséről ( 1 )	15
		A Bizottság 1066/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. november 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	23
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2012/698/KKBP határozata (2012. november 13.) a polgári válságkezelési missziók céljait szolgáló raktár létrehozásáról	25
	*	A Tanács 2012/699/KKBP határozata (2012. november 13.) az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete előkészítő bizottsága által monitoring- és ellenőrzési képességeinek megerősítése céljából, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében folytatott tevékenységek uniós támogatásáról	27
	*	A Tanács 2012/700/KKBP határozata (2012. november 13.) a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítéséről szóló 1997-es egyezmény részes államai által elfogadott 2010–2014-es cartagenai cselekvési terv végrehajtásának az európai biztonsági stratégia keretében történő támogatásáról	40

Szám	FS/64/DSS
Tagállam	Spanyolország
Állomány	GFB/89-
Faj	Villás tőkehalak (Phycis spp.)
Terület	A VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei
Időpont	2012.10.18.

Szám	FS/65/DSS
Tagállam	Spanyolország
Állomány	ALF/3X14-
Faj	Tízujjú nyálkásfejűhalak (Beryx spp.)
Terület	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei
Időpont	2012.10.18.

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	37,9
	MA	45,8
	MK	30,8
	TR	50,7
	ZZ	41,3
0707 00 05	AL	42,6
	EG	140,2
	MK	37,4
	TR	83,8
	ZZ	76,0
0709 93 10	TR	112,4
0709 93 10	ZZ	112,4
0805 20 10	ZA	158,8
0805 20 10	ZZ	158,8
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	HR	39,9
	PE	42,6
	TR	78,3
	ZA	34,7
	ZZ	48,9
0805 50 10	AR	57,4
	TR	82,6
	ZA	91,4
	ZZ	77,1
0806 10 10	BR	273,9
	LB	256,9
	PE	264,2
	TR	164,0
	US	301,5
	ZZ	252,1
0808 10 80	CA	157,0
	CL	151,5
	CN	83,7
	MK	25,2
	NZ	150,3
	ZA	143,6
	ZZ	118,6
0808 30 90	CN	50,0
	TR	105,8
	ZZ	77,9

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. február 19-i EKB/2004/2 európai központi banki határozathoz ( HL L 80., 2004.3.18. ) (Magyar nyelvű különkiadás 01. fejezet, 5. kötet)	47