9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/1

(1)

A Bizottság a 402/2012/EU rendeletben (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó alumíniumradiátorok behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az eljárás 2011. augusztus 12-én indult (3) azt követően, hogy az International Association of Aluminium Radiator Manufacturers Limited Liability Consortium (AIRAL Scrl, a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be olyan uniós gyártók nevében, amelyek termelése az alumíniumradiátorok teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviseli.

(3)

Az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2010. július 1. és a 2011. június 30. közötti időszakra irányult (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2008. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot foglalta magában (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes vám bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(5)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket a végleges megállapítások kialakításához szükségesnek tartott. Az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit mérlegelték és az ideiglenes megállapításokat indokolt esetben ezeknek megfelelően módosították.

(6)

Az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésében említettek szerint a kapcsolatban álló exportáló gyártók egyik csoportja kérelmet nyújtott be az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálat iránt. Ezeknek a kérelmeknek a vizsgálata az ideiglenes szakaszban túlságosan nehézkes lett volna, ezért azt a végleges szakaszra halasztották. A Bizottság úgy döntött, hogy a kérelmező Sira csoport számára biztosítja az egyedi vizsgálatot. A Kínában folytatott tevékenységét tekintve a Sira csoportot a következő két vállalat alkotja: a Sira (Tianjin) Aluminium Products Co. Ltd. és a Sira Group (Tianjin) Heating Radiators Co. Ltd.

(7)

Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak azokról a főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó alumíniumradiátorok behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni (végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal a feleknek meghatározott időszakot biztosítottak arra, hogy e végleges nyilvánosságra hozatal kapcsán ismertessék észrevételeiket.

(8)

Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket a Bizottság megvizsgálta és adott esetben figyelembe vette.

(9)

Az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésében említettek szerint az érintett terméket alumíniumradiátorok, valamint olyan alkatrészek és szelvények alkotják, amelyekből az ilyen radiátorok készülnek, függetlenül attól, hogy ezek nagyobb egységekbe vannak-e összeszerelve, kivéve az elektromos radiátorokat, azok alkatrészeit és szelvényeit (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett terméket jelenleg az ex 7615 10 10, ex 7615 10 90, ex 7616 99 10 és ex 7616 99 90 KN-kód alá sorolják be.

(10)

Az ideiglenes intézkedések kihirdetését követően az egyik fél azt állította, hogy az acélradiátorok felcserélhetők az érintett termékkel és a hasonló termékkel, ezért kérte a Bizottságot, hogy elemezze az acélradiátorokra vonatkozó piaci tendenciákat és hasonlítsa össze azokat az alumíniumradiátorok piacával.

(11)

A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy az alumíniumradiátorok – különösen a nyersanyag (egyik esetben acél, a másik esetben pedig alumínium), a súly, a hőtehetetlenség és a hővezetés tekintetében – az acélradiátoroktól eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkeznek. Ezenkívül az összegyűjtött információk nem utalnak arra, hogy a két termék közvetlenül versenyezne, illetve felcserélhető lenne egymással. Végezetül meg kell említeni, hogy az említett fél az állítását semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá. A fentiek alapján az állítást elutasították.

(12)

Az érintett termékkel és a hasonló termékkel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (15) és (23) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(13)

A fenti (6) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság úgy döntött, hogy egyedi vizsgálatot biztosít a Sira csoport számára. A Kínában folytatott tevékenységét tekintve a Sira csoportot a következő két vállalat alkotja: a Sira (Tianjin) Aluminium Products Co. Ltd. és a Sira Group (Tianjin) Heating Radiators Co. Ltd. A Sira csoport piacgazdasági elbánást és egyéni elbánást is kért.

(14)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (30)–(31) preambulumbekezdésében említettek szerint a mintába felvett felek egyike sem kért piacgazdasági elbánást.

(15)

A fenti (13) preambulumbekezdésben említettek szerint az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egyedi vizsgálatban részesített Sira csoport piacgazdasági elbánást kért és az érintett termék gyártásában és forgalomba hozatalában érintett két vállalat vonatkozásában benyújtotta a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat.

(16)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó behozatalokra vonatkozó rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdése szerint kell megállapítani azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat. Ezek a kritériumok a tájékozódás megkönnyítése érdekében a következőképpen foglalhatók össze:

(17)

A Sira csoporthoz tartozó két vállalat által a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokon megadott információkat megfelelően vizsgálták és további információkat is kértek, amelyeket a vállalatok rendelkezésre bocsátottak. A megállapításokat figyelembe véve nem tartották szükségesnek, hogy a két vállalat telephelyén ellenőrző látogatást tegyenek.

(18)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat során kiderült, hogy a Sira csoport nem tett eleget az 1. kritérium követelményeinek, mivel a fő nyersanyagot, az alumíniumot érintő döntések meghozatala állami beavatkozás mellett történt. Az érintett termék gyártási költségeinek mintegy 70 %-át az alumínium teszi ki. A vizsgálat során kiderült, hogy az érintett termék előállításához szükséges alumíniumot a Sira csoport mindkét gyártója a kínai belföldi piacon szerzi be. Az árak az állami ellenőrzés alatt álló sanghaji színesfémtőzsde (a továbbiakban a tőzsde vagy SHFE) alumíniumárain alapulnak. Ezen az állami Értékpapírszabályozói Bizottság ellenőrzése alatt álló zártkörű tőzsdén csak a Kínában bejegyzett vállalatok és kínai állampolgárok kereskedhetnek. A tőzsde működését szabályozó számos előírás a tőzsde alacsony változékonyságához és nyomott áraihoz járul hozzá: a napi áringadozás az előző kereskedési nap elszámolóáraihoz képest legfeljebb 4 %-os lehet, kevés üzletet kötnek (az egyes hónapok 15. napjáig), határidős ügyleteket legfeljebb 12 hónapos futamidővel lehet kötni, továbbá az ügyleti költségeket a tőzsde és a brókerek egyaránt felszámítják.

(19)

Ezenkívül a tőzsdei ügyletek jellemzője, hogy az árukat Kína területén kizárólag jóváhagyott raktárakba lehet szállítani, eltérően a nemzetközi tőzsdéktől, ahonnan az árukat a világ bármely részére szállíthatják. A tőzsde kizárólag fizikai termékek kereskedésére szolgál (származékos termékeket nem lehet értékesíteni), ami teljes mértékben elszigeteli a kínai alumíniumpiacot. Ennek következtében az arbitrázs a világszerte referenciának számító londoni fémtőzsdével (LME) vagy más piacokkal gyakorlatilag nem lehetséges, így a tőzsde a világ többi piacától teljesen elszigetelten működik. Emiatt a piacok közötti kiegyenlítődés nem lehetséges. A vizsgálati időszakban az alumínium árfolyamát a londoni fémtőzsdén havonta átlagosan 14 %-kal magasabb szinten jegyezték, mint a sanghaji tőzsdén.

(20)

Az Állami Tartalékiroda és más állami szervek a nyersalumínium eladásában és vételében is részt vesznek, így az állam az SHFE működésébe az árképzési mechanizmusa révén is beavatkozik. Emellett az SHFE szabályai által napi árplafonokat is megállapít, amelyeket az állami szabályozó szervezet, a kínai Értékpapírszabályozói Bizottság (CSRC) jóváhagyott.

(21)

A vizsgálat ezenkívül megállapította, hogy az exportra szánt nyersalumíniumra 17 %-os vissza nem térítendő héa vonatkozik, míg a belföldön értékesített alumíniumra és a késztermékekre vonatkozó 13 %-os héát visszatérítik. Az exportra szánt nyersalumíniumot ezenkívül 17 %-os exportadó is terheli. Ennek következtében a nyersalumínium-termelés legnagyobb részét a kínai piacon értékesítik, ami nyomott belföldi nyersalumínium-árakat eredményez és tekintélyes költségelőnyt jelent a kínai alumíniumradiátorok gyártóinak. A kínai állam a vizsgálati időszak alatt a piac működését azzal is befolyásolta, hogy a pénzügyi válság idején eltörölte a fémekre vonatkozó 5 %-os importvámot.

(22)

A piac működését az is torzítja továbbá, hogy a kínai állam a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság részét képező Állami Tartalékiroda révén beavatkozik a piac működésébe. Az Állami Tartalékiroda 2008 végén és 2009 elején elkezdte felvásárolni a kohóktól a nyersalumíniumot. Ennek az ösztönzőcsomagnak az volt a célja, hogy enyhítse a kereslet visszaesését eredményező globális pénzügyi és gazdasági válság hatásait. Az említett államilag támogatott beszerzések 2009 márciusában és áprilisában a belföldi piac készleteinek nagy részét érintették, emiatt az árak 2009 első felében emelkedtek. Az Állami Tartalékiroda 2010. november elején ismét elkezdte a nyersalumíniumot értékesíteni, amikor is a Bloomberg jelentése szerint árverés útján 96 000 tonnányi mennyiséget adott el (4). A Xinhua Hírügynökség 2008 decemberében számolt be a készletek felhalmozására irányuló intézkedésekről, amelyek révén az árak stabilizálása érdekében a terv szerint 300 000 tonna alumíniumot halmoznának fel a piaci árnál 10 %-kal magasabb árakon (5). Az Állami Tartalékiroda készletfelhalmozásra irányuló terve szerint számos kínai kohótól vásárolnak alumíniumot, a tervezett mennyiség mintegy felét azonban az Aluminium Corporation of China Ltd. vállalattól kívánták beszerezni. Ezenkívül a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságért felelős miniszter elmondta, hogy az ösztönzőcsomagban az is szerepelt, hogy enyhítik az exportellenőrzéseket, villamosenergia-támogatásokat biztosítanak, a villamosenergia-árakat csökkentik és emelik a hitelplafont. A jelentések szerint a csomag azonnali hatást gyakorolt az árakra. A fentiek bizonyítják, hogy a kínai állam alapvető szerepet játszik a nyersalumínium árának megállapításában és hogy beavatkozik a piac működésébe.

(23)

A fent említett jelentős állami beavatkozásra vonatkozó nyilvánvaló célkitűzést többek között a 12. ötéves alumíniumipari fejlesztési terv (2011–2015) is alátámasztja, amelynek keretében a kínai kormány egyértelműen kinyilvánítja a szándékát arra vonatkozóan, hogy az „adó- és exportadó-visszatérítéseket és egyéb gazdasági eszközöket ki kívánja igazítani és szigorúan szabályozni kívánja az expanzió mértékét, illetve az elsődleges termékek kivitelét”. Ez a terv a korábbi alumíniumipari tervben foglalt politikát folytatja. Az említett tervek végrehajtása már több éve tart és az eddig bemutatottak szerint a vizsgálati időszakban számos végrehajtási intézkedést foganatosítottak.

(24)

Ilyen módon a nyersalumínium-árak tekintetében a kínai állam által előidézett többszörös torzítás kihat a nyersanyagárakra. A gyártók számára ezek a torzulások ráadásul előnyösek olyan értelemben, hogy az alapanyagokat rendszerint a kínai piacon a helyi beszállítóktól szerzik be alapvetően a kínai azonnali piacok árai (vagy az SHFE-árak) alapján. A vizsgálati időszakban ezek az árak a világpiaci áraknál mintegy 15 %-kal voltak alacsonyabbak. Amennyiben a kínai piac árai az állami beavatkozás eredményeként magasabbak, akkor a kínai vállalatok elméletileg bizonyos mennyiségeket a londoni fémtőzsde árain is vásárolhatnak, azonban a külföldi gazdasági szereplők számára a kínai beszerzés nem megengedett.

(25)

A Sira (Tianjin) Aluminium Products Co. Ltd. és a Sira Group (Tianjin) Heating Radiators Co. Ltd. kitöltött kérdőíveinek elemzéséből az derült ki, hogy az említett két vállalat a nyersalumínium-termékeket a vizsgálati időszakban az SHFE-árakhoz kapcsolódó árakon szerezte be és hogy a beszerzési áraik egy hosszabb időszakot figyelembe véve az SHFE-indexet követték.

(26)

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az említett két vállalat közül az egyik a „2 évig mentesség + 3 évig fele adó” program előnyeit élvezte. Ez a kínai állam által biztosított adókedvezmény-rendszer azt jelenti, hogy amikor egy vállalat nyereséget kezd realizálni, akkor még két évig nem kell társasági adót fizetnie és az ezt követő három évben is csak az adó felét kell megfizetnie. Ezek a torzulások az eredménykimutatásban negatív költségként jelennek meg, és ezáltal növelik a nyereségességet.

(27)

Ilyen körülmények között egyik vállalat sem tudta bizonyítani, hogy a nyersanyagbeszerzéssel kapcsolatos döntéseit nem jelentős állami beavatkozás mellett hozza meg, és hogy a főbb ráfordítások költségei alapvetően a piaci értékeket tükrözik. Így nem tudták azt igazolni, hogy az 1. kritérium követelményeinek megfelelnek.

(28)

Az 1. kritériummal kapcsolatos fenti megállapításokra tekintettel és a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően úgy ítélték meg, hogy a Sira csoportot nem részesítik piacgazdasági elbánásban.

(29)

A fentiekre tekintettel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjában foglalt, a piacgazdasági elbánásra vonatkozó többi kritériumot nem vizsgálták tovább.

(30)

A Bizottság a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat a kapcsolatban álló érintett kínai vállalatok csoportjával és a panaszossal hivatalosan közölte. Az érintettek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertessék véleményüket, és meghallgatást kérjenek, amennyiben erre különleges okaik vannak.

(31)

A piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapítások kihirdetése után a Sira csoport észrevételeket tett az említett megállapításokkal kapcsolatban. Mivel azonban a Sira csoport az észrevételeit jellegüknél fogva korlátozottnak minősítette, a Bizottság a szóban forgó kérdésekkel kétoldalú alapon, egyedi nyilvánosságrahozatali dokumentum keretében foglalkozott. Az észrevételek azonban az 1. kritériumokkal kapcsolatos megállapításokon nem változtattak.

(32)

A fentiek kiegészítéseként és további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (30)–(31) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(33)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek. Ezeket a kritériumokat a tájékozódás megkönnyítése érdekében röviden az ideiglenes rendelet (32) preambulumbekezdésében foglaltuk össze.

(34)

A Sira csoport mindkét kapcsolatban álló exportáló gyártója egyéni elbánást kért arra az esetre, ha nem részesülhetnek piacgazdasági elbánásban. A kérelmeket megvizsgálták. A vizsgálat igazolta, hogy a vállalatok az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében szereplő valamennyi kritériumnak megfelelnek.

(35)

A Sira csoportot ezért egyéni elbánásban részesítették.

(36)

A WTO vitarendező testülete 2011. július 28-án elfogadta az „Európai Közösségek – A Kínából származó egyes vas és acél kötőelemek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes intézkedések” ügyre vonatkozó vizsgálóbizottsági jelentést és az azt módosító fellebbviteli testületi jelentést (6) (a továbbiakban: jelentések).

(37)

A jelentésekben többek között megállapították, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése nem volt összhangban a WTO dömpingellenes megállapodásának 6.10., 9.2. és 18.4. cikkével, illetve a WTO-egyezmény XVI:4. cikkével. Az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja értelmében piacgazdasági elbánásban nem részesülő, nem piacgazdasági berendezkedésű országokban működő egyedi exportáló gyártók az országos vámtétel hatálya alá tartoznak, hacsak nem tudják igazolni, hogy teljesítik az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése által az egyéni elbánásra előírt feltételeket (a vitarendező testület megállapításai az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével kapcsolatban).

(38)

Felkértek minden olyan kínai exportáló gyártót, akik úgy ítélik meg, hogy az említett rendeletet a 9. cikk (5) bekezdésére vonatkozóan a jelentésekben tett jogi értelmezésekre tekintettel felül kellene vizsgálni, hogy a WTO vitarendező testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után a Közösség által hozható intézkedésekről szóló, 2001. július 23-i 1515/2001/EK tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: WTO-t felhatalmazó rendelet) alapján kérjék a rendelet felülvizsgálatát.

(39)

Az illetékes uniós intézmény a felülvizsgált intézkedéseket a felülvizsgálat során tett megállapítások érvényesítése érdekében hatályon kívül helyezheti, módosíthatja vagy fenntarthatja. A felülvizsgálatot kérő feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az intézkedéseket érintő módosítás az intézkedések mértékének csökkenését vagy növekedését egyaránt eredményezheti.

(40)

A fentieken túlmenően az egyéni elbánásra vonatkozóan nem érkeztek észrevételek, így az ideiglenes rendelet (32)–(34) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(41)

Az analóg országra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (35)–(41) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(42)

A Sira csoport esetében a rendes érték megállapításához ugyanazt a módszertant alkalmazták, mint amit az ideiglenes rendelet (42)–(46) preambulumbekezdésében leírtak. A rendes értékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (42)–(46) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(43)

A Sira csoport vonatkozásában az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint állapították meg, mivel a kivitelt transzferárakon bonyolították, amit megbízhatatlannak tartottak. Az exportárakat ezért azon viszonteladói árak alapján számították ki, amelyen a terméket először értékesítették uniós független vevő részére, és az exportárakból a költségeket és a hasznot levonva gyártelepi árakat alakítottak ki. Azt a viszonteladói árat, amelyen a terméket először értékesítették uniós független vevő részére, az import és az újraértékesítés között felszámolt vámokkal, adókkal, valamint ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségekkel és haszonkulccsal igazították ki. A haszonkulcs tekintetében az érintett termék együttműködő független importőre által realizált nyereséget vették alapul, mivel az exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr között fennálló kapcsolat miatt az importőr tényleges hasznát nem tekintették megbízhatónak.

(44)

A mintába felvett exportőröket illetően az exportárra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(45)

A rendes érték és az exportár összehasonlításával kapcsolatban észrevételek érkeztek.

(46)

A Metal Group Ltd. azon az alapon vitatta a rendes érték és az exportár összehasonlítását, hogy az alkalmazott összevetési módszer miatt nem volt tisztességes, és a vállalat szerint a termékek fizikai jellemzői különböznek.

(47)

Az összehasonlítást illetően a Metal Group egy másik módszert javasolt, ami egyszerűen a súlyon alapul. Ennek a módszernek az alkalmazását elutasították, mivel nem veszi figyelembe a terméktípusok összehasonlítására szolgáló rendszer egyéb fontos elemeit – pl. a teljesítményt –, ami jobb összehasonlíthatóságot biztosít.

(48)

A Metal Group Ltd. fizikai különbözőségekre vonatkozó állítása háromféle különbségre utalt, azonban ezt az észrevételt a benyújtására vonatkozó határidő lejáratát követően nyújtották be. A kitöltött kérdőívekben a három állítás egyikét sem említették (noha a kérdőívben kifejezetten kérték, hogy az ilyen jellegű állításokat közöljék). A szóban forgó állításokat nem említették az ellenőrző látogatások során sem, amikor az ellenőrzést végző csoport számára lehetőség nyílt volna arra, hogy meggyőződjön az állítások helytállóságáról és jelentőségéről.

(49)

Az első állítás a gyártás során felhasznált alumíniumötvözet típusára vonatkozott. Ezzel kapcsolatban azt állították, hogy az erre az alumíniumötvözetre vonatkozó kínai szabvány eltér a megegyező nevű alumíniumötvözetre vonatkozó uniós szabványtól. Noha egyértelmű, hogy ezek az alumíniumötvözetek nem azonosak, semmiféle bizonyítékot nem nyújtottak be annak alátámasztására, hogy ez a különbség a költségekben is jelentkezne.

(50)

A második állítás szerint állítólag olcsóbb porfestéket használnak. Ennek az állításnak az alátámasztására sem nyújtottak be semmiféle bizonyítékot, azonban le kell szögezni, hogy a porfesték a gyártási költségek olyan alacsony hányadát teszi ki, ami a teljes gyártási költségre igen csekély hatást gyakorol.

(51)

A harmadik állítás arra vonatkozott, hogy a vállalat a termékein – az Unióban gyártott termékekkel ellentétben – nem alkalmaz belső korrózióvédő bevonatot. Ahogy a fent említett két esetben, ezt az állítást sem támasztották alá semmiféle bizonyítékkal.

(52)

A fentiekre tekintettel a fizikai jellemzők különbözőségére vonatkozó állítást elutasították.

(53)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (48)–(50) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(54)

A Sira csoportot illetően a dömpingkülönbözetet az ideiglenes rendelet (51) preambulumbekezdésében említett módszertan alapján 23,0 %-ban állapították meg.

(55)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (51)–(54) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(56)

A teljes uniós gyártásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (55)–(57) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(57)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (58)–(61) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(58)

Az ideiglenes megállapítások kihirdetését követően az egyik fél azt állította, hogy a vizsgálati időszakban megállapított 6,1 %-os ár-alákínálási különbözet alacsony, és ez az uniós gazdasági ágazatnak nem okozhatott jelentős kárt.

(59)

A kínai exportőrök által alkalmazott áralákínálást azonban az uniós piacra gyakorolt nyomás, illetve az uniós gazdasági ágazat árszintjére kifejtett hatás figyelembevételével kell mérlegelni. A vizsgálat során kiderült, hogy – különösen a vizsgálati időszak alatt – az olcsó dömpingelt behozatal révén gyakorolt nyomás az uniós gazdasági ágazat számára nem tette lehetővé, hogy a költségek fedezéséhez és megfelelő haszonkulcs biztosításához szükséges árakat érvényesítsen.

(60)

Az ideiglenes rendelet (65) preambulumbekezdésében említettek szerint a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a kínai behozatal árai dömpingárak voltak és a figyelembe vett időszak alatt mindig az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alatt maradtak. A kínai exportőrök által folyamatosan gyakorolt áralákínálás lehetővé tette számukra, hogy – különösen a vizsgálati időszakban – növeljék az értékesítési volumenüket és a piaci részesedésüket. Ezenkívül megállapítást nyert, hogy a különböző típusú radiátorok esetében az árkülönbözet jelentős mértékben meghaladta a megállapított ár-alákínálási különbözetet. Ezért az uniós piac és az uniós gazdasági ágazat vonatkozásában megállapított áralákínálás kedvezőtlen hatását nem lehet alábecsülni. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(61)

Ugyanez a fél ismételten azt állította, hogy a kínai radiátorok az Unióban gyártott radiátorokhoz viszonyítva alacsonyabb minőséget képviselnek, és így nem lehettek az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár okozói.

(62)

Ez az állítás azonban nem bizonyult megalapozottnak, és a vizsgálat sem derített fényt olyan tényekre, amelyek azt alátámasztották volna. Az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a vizsgálat során megállapították, hogy a Kínában gyártott és exportált alumíniumradiátorok, valamint az uniós gyártók által gyártott és értékesített alumíniumradiátorok azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területük is megegyezik. Ezenkívül ezek a radiátorok teljes mértékben felcserélhetők egymással és a nyilvánosság számára azonos terméknek tűnnek. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint hasonló terméknek tekintik.

(63)

Érdemes megemlíteni, hogy az áralákínálást és a kár megszüntetéséhez szükséges szintet a kínai és az uniós terméktípusok részletes összehasonlítása alapján határozták meg. A különböző radiátortípusok közötti állítólagos különbségeket tehát az árak részletes összehasonlítása során figyelembe vették. A fentiek alapján az állítást elutasították.

(64)

Az érintett országból származó behozatallal kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (62)–(67) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(65)

Az előzetes megjegyzésekre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (68)–(71) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(66)

A termelésre, a termelési kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (72)–(74) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(67)

Az értékesítés volumenének alakulásával és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésével kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(68)

A növekedéssel kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(69)

A foglalkoztatással kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (77) és (78) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(70)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos egységáraira és gyártási költségeire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (79) és (80) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(71)

A nyereségességgel, pénzforgalommal, beruházásokkal, a beruházások megtérülésével és a tőkebevonási képességgel kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (81)–(83) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(72)

A készletekkel kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (84) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(73)

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságára vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (85) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(74)

A vizsgálat igazolta, hogy a legtöbb kármutató a figyelembe vett időszak alatt csökkenő tendenciát mutatott. Ezért az ideiglenes rendelet (86)–(89) preambulumbekezdésében foglalt következtetés ezúton megerősítést nyer, miszerint az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(75)

Az ideiglenes rendelet (90) preambulumbekezdésére vonatkozó észrevételek hiányában ez a preambulumbekezdés ezúton megerősítést nyer.

(76)

A dömpingelt behozatal hatásaival kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (91)–(95) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(77)

A harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (96) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(78)

Az egyik fél azt állította, hogy amennyiben az uniós gazdasági ágazat kárt szenvedett, annak a gazdasági válság volt az oka, amely elsősorban az építőipart és az ingatlanágazatot érintette különösen egyes tagállamokban, mint pl. Spanyolországban és Olaszországban, amelyeket ez a fél az uniós gazdasági ágazat legfontosabb piacainak tartott.

(79)

A vizsgálat azonban rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat nagy mennyiségben értékesített radiátorokat Spanyolországon és Olaszországon kívül egyéb tagállamokban is. Ezenkívül az érintett termék és a hasonló termék piaca túlnyúlik Spanyolország és Olaszország építőiparán és ingatlanpiacán. Mindazonáltal még ha nem is lehet kizárni, hogy a gazdasági válság hatást gyakorolt az uniós piacra, az olcsó kínai dömpingelt behozatal egyre növekvő mennyiségének jelenléte felerősítette azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyeket a gazdasági válság a figyelembe vett időszakban okozhatott, és megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban bekövetkezett általános gazdasági fellendülés előnyeiből részesüljön. Ezért ezt az állítást elutasították.

(80)

A gazdasági válságra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (97)–(100) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(81)

Egy állítás szerint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt a hasonló termék gyártási költségeinek nagy részét jelentő alumínium árának emelkedése okozta.

(82)

A Bizottság azonban inkább úgy ítélte meg, hogy egy tisztességes verseny alapján működő piacon az árakat olyan szinten lehet megállapítani, amely fedezi a költségeket és lehetővé teszi ésszerű haszonkulcs elérését is. Amint az a fenti (60) preambulumbekezdésben megerősítést nyert, a kínai behozatal átlagos árai a figyelembe vett időszakban folyamatosan alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Az uniós gazdasági ágazat a költségek emelkedésekor a folyamatos árnyomás miatt nem tudta az árait megfelelő mértékben növelni. Ezért ezt az állítást elutasították.

(83)

Az uniós gazdasági ágazat gyártási költségeinek alakulásával kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (101)–(103) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(84)

Az egyik fél állítása szerint az uniós gazdasági ágazat exportértékesítésének szintje és visszaesése a figyelembe vett időszak alatt igen jelentős hatást gyakorolt az ágazat általános gazdasági teljesítményére.

(85)

A vizsgálat rávilágított arra, hogy noha az uniós gazdasági ágazat exportértékesítése a figyelembe vett időszak alatt visszaesett, a vizsgálati időszakban az ágazat teljes uniós értékesítésének mégis jelentős részét, 51 %-át, össztermelésének pedig a 27 %-át képviselte. Az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében említettek szerint az exportértékesítés tehát lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy méretgazdaságosságot érjen el, ezért nem okozhatta az ágazatot ért jelentős kárt a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat exportértékesítésének alakulása és szintje nem szünteti meg a kár és az olcsó, dömpingelt kínai behozatal között fennálló okozati összefüggést. Ezért az állítást elutasították.

(86)

Ugyanez a fél kérte az uniós gazdasági ágazat exportértékeinek, illetve árainak kihirdetését, mivel az ideiglenes rendeletben csak az exportvolumen szerepelt. Ezeket az adatokat azonban – bizalmas jellegük miatt – nem lehet közzétenni.

(87)

Az uniós gazdasági ágazat mintába felvett szereplőinek exportteljesítményére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (104)–(106) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(88)

Az egyik fél állítása szerint az uniós gazdasági ágazat azon döntése, hogy 2008-ban növelte a termelési kapacitását, továbbá az azt következő években bekövetkező nehéz gazdasági helyzet együttesen okozták az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználásának visszaesését és negatív nyereségmutatóját. Azt állították tehát, hogy a kárt különböző belső tényezők okozták, mint pl. a gazdasági válság és az uniós gazdasági ágazat hibás beruházási döntései.

(89)

A kárelemzés során azonban valamennyi tényezőt figyelembe vesznek, amelyek közül a kapacitáskihasználás és a nyereségesség mindössze két elem. A kár vizsgálata különösen arra világított rá, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 16 %-kal csökkent, míg a Kínából történő behozatal ugyanebben az időszakban 77 %-kal nőtt, a piaci részesedés pedig 13 %-ról 24 %-ra emelkedett. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése még a vizsgálati időszakban is folyamatosan csökkent, noha a felhasználás ebben az időszakban 2009-hez képest emelkedett. Az egyéb kártényezők romlása mellett az uniós gazdasági ágazat nehéz gazdasági helyzetét az is jelzi, hogy az ágazat készleteinek szintje a figyelembe vett időszak során jelentősen nőtt. Ezért annak érdekében, hogy teljes képet kaphassunk, az uniós gazdasági ágazat 2008-ban megnövelt termelési kapacitását mindezekkel az elemekkel együtt kell vizsgálni.

(90)

Bár az uniós gazdasági ágazat helyzetére a gazdasági válság minden bizonnyal kedvezőtlen hatást gyakorolt, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az olcsó kínai dömpingelt behozatal a figyelembe vett időszak során jelentős mértékben emelkedett, ami ezen időszak során felerősítette a gazdasági visszaesés által okozott kedvezőtlen hatásokat és megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban bekövetkezett általános gazdasági fellendülés előnyeiből részesüljön.

(91)

A vizsgálat rávilágított arra, hogy a felhasználás 2009 és a vizsgálati időszak között 9 %-kal nőtt, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tovább csökkent és az ágazat még a kedvezőbb általános gazdasági helyzetben sem tudott megerősödni, mivel az olcsó, dömpingelt kínai behozatal folyamatos nyomás alatt tartotta. A fentiek alapján ezt az állítást elutasították.

(92)

Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetéssel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (107)–(110) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(93)

Az előzetes megállapítások kihirdetését követően tett erőfeszítések ellenére sem jelentkezett egyetlen felhasználó sem, tehát a vizsgálat során a felhasználók a Bizottsággal nem működtek együtt.

(94)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az alumíniumradiátorok legfontosabb vásárlói a nagy építőipari vállalatok, továbbá a viszonteladók és a nagykereskedők, amelyek szakosodott üzletláncok vagy kiskereskedelmi üzletek számára értékesítik az árut, ahonnan kisebb építőipari cégek vagy a végfelhasználók számára továbbértékesítik azt. A végleges vámok kivetésének az érintett felekre gyakorolt esetleges hatásait elemezve megállapították, hogy a behozott alumíniumradiátor-elemek esetleges 61 %-os áremelkedése – ami megegyezik a javasolt legmagasabb dömpingellenes vám mértékével – még mindig meglehetősen alacsony lenne, mivel az érintett termék általában nagyobb projektek részét képezi, így annak ára az összes üzleti költség igen csekély hányadát teszi ki. Ezért a fentiek eredményeként bekövetkező áremelkedést a viszonteladói lánc még a legkedvezőtlenebb esetben is könnyen el tudná viselni.

(95)

Az uniós érdekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (111)–(118) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(96)

Egy állítás szerint a kárt okozó dömping megszüntetéséhez szükséges vám mértékének meghatározásához használt haszonkulcs túl magas. Azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazatból a mintába felvett vállalatok által 2008-ban elért 7,4 %-os különbözet kivételes eset volt, és a valóságot nem tükrözte helyesen. A következő években bekövetkező gazdasági válság miatt a piacon ez a nyereségszint nem volt elérhető.

(97)

Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat igazolta, hogy ezt a haszonkulcsot a mintába felvett vállalatok rendes piaci viszonyok között, azaz a kárt okozó dömping nélkül el tudták érni. Nem lehet azt állítani, hogy a gazdasági válság semmilyen hatást nem gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére, azonban az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló olcsó kínai dömpingelt behozatal mennyisége a teljes figyelembe vett időszak során – az uniós gazdasági ágazat árait és piaci részesedését hátrányosan befolyásolva – folyamatosan emelkedett. Ezért egyértelmű, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal felerősítette a gazdasági visszaesés uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását. Ezért ezt az állítást elutasították.

(98)

Azt is állították, hogy alábecsülték azokat a behozatalt követő költségeket, amelyeket az ár-alákínálási különbözet és a kárkülönbözet kiszámítására használtak (0,2 %, beleértve minden olyan költséget, amely az Unióban történő szabad forgalomba hozatalhoz szükséges, mint pl. kezelési költség, vámkezelési díj, kivéve a behozatali vámot). Az említett fél szerint a behozatalt követő költségeknek tartalmazniuk kellene a kezelési költséget, a vámkezelési díjat és a belföldi szállítás költségét, amely 3,5 %-ra becsülhető. Az áralákínálás és az alákínálás mértékének megállapításához az uniós határparitáson számított árat és az uniós gyártók gyártelepi árát hasonlították össze. Az uniós határparitáson számított árnak tartalmaznia kell az Unióban történő szabad forgalomba hozatalhoz szükséges valamennyi költséget (azaz a vámkezelési díjat és a kezelési költséget), az említett fél állításával ellentétben azonban a belföldi szállítás költségét nem. Ezért ezt az állítást elutasították.

(99)

A kár megszüntetéséhez szükséges szintre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (119)–(123) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(100)

A fentiek alapján és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerint az érintett termékek behozatalára – a kisebb vámtétel szabályával összhangban – a dömping és a kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve végleges dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni. A vámtételt ennek megfelelően a megállapított kárkülönbözet szintjén kell meghatározni.

(101)

A javasolt végleges dömpingellenes vámok a következők:

(102)

Az e rendeletben előírt, az egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket a Bizottság e vizsgálat megállapításai alapján határozta meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket (ellentétben a minden más vállalkozásra alkalmazandó országos vámmal) kizárólag a Kínából származó, az említett vállalkozások mint egyedi jogi személyek által előállított termékek behozatalára kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – beleértve a névvel és címmel felsorolt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat – által előállított importált termékekre nem vonatkozhatnak ezek a vámtételek; ezekre a termékekre a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételeket kell alkalmazni.

(103)

Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. Ezek közé a különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet II. mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(104)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(105)

A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell benyújtani (8), és mellékelni kell hozzá minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi dömpingellenes vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával.

(106)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az országos vámszintet nem csupán az együtt nem működő exportáló gyártókra kell alkalmazni, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(107)

Az új exportőrök és az e rendelet 1. mellékletében felsorolt, a mintába nem felvett együttműködő vállalatok közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében intézkedést kell hozni arra, hogy ez utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott átlagos vámot az új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként nem lennének felülvizsgálatra jogosultak az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének értelmében, mivel az nem vonatkozik a mintavételbe bevont vállalatokra.

(108)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetek nagyságára, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, szükségesnek tekinthető, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék,

—

nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2010. július 1-jétől2011. június 30-ig),

—

nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság azon exportőreivel vagy gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedéseket alkalmazni kell,

—

az érintett terméket az Unióba ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportálására,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/13

(1)

Az Ír-tenger heringállományának 2011. évi felmérése egy csupán a tendenciákat vizsgáló felmérésen alapult, és egy csökkentett elővigyázatossági teljes kifogható mennyiség (TAC) került elfogadásra. Ezt követően az ezen állományra vonatkozó referenciaérték 2012-ben történő megállapítása javította a felmérés módszerét, így lehetőség van a maximális fenntartható hozamon (MSY) alapuló fogási előrejelzés biztosítására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságot (HTMGB) felkérték, hogy tegye meg észrevételeit az ezen állományra vonatkozó halászati lehetőségek visszamenőleges hatályú növelésével kapcsolatban, valamint hogy magyarázza meg, hogy ez a növelés milyen módon befolyásolja a 2013-ra vonatkozó tudományos szakvéleményt. A HTMGB elemzése alapján növelni lehet a 2012. évre megállapított halászati lehetőségeket, azzal a kikötéssel, hogy a 2013. évi TAC tekintetében elvégzik az ahhoz szükséges módosításokat, hogy az állománypusztulás a maximális fenntartható hozam szintjén maradjon. A nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá nem tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2012. január 17-i 43/2012/EU tanácsi rendeletet (1) ennek megfelelően módosítani kell.

(2)

Franciaország a tőkehalfogásokat illetően három halászterületről nyújtott tájékoztatást, amely három hajócsoportot érint: az Északi-tengeren fekete tőkehalra halászó fenékvonóhálós hajócsoportot, a Skóciától nyugatra fekvő területen fekete tőkehalra és mélytengeri fajokra halászó fenékvonóhálós hajócsoportot, valamint a Skóciától nyugatra fekvő területen horogsorral szürke tőkehalra halászó hajócsoportot. Az említett információk HTMGB általi értékelése alapján megállapítható, hogy e három hajócsoport tőkehalfogásai – a visszadobásokat is beleértve – az egyes hajócsoportok és az egyes területek tekintetében nem haladták meg a teljes fogás 1,5 %-át. Tekintettel továbbá az említett hajócsoportok halászati tevékenységeinek nyomon követését és ellenőrzését célzó intézkedésekre, továbbá arra, hogy a szóban forgó hajócsoportoknak az erőkifejtési rendszerbe való felvétele aránytalan adminisztratív terhet jelentene a tőkehalállományokra gyakorolt általános hatásukhoz képest, a három hajócsoportot helyénvaló kizárni a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendeletben (2) előírt erőkifejtési rendszer alkalmazásából. A egyes hajócsoportoknak az 1342/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt erőkifejtési rendszerből történő kizárásáról szóló, 2009. július 27-i 754/2009/EK tanácsi rendeletet (3), a 43/2012/EU és a az uniós vizek vonatkozásában, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2012. január 17-i 44/2012/EU tanácsi rendeletet (4) ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 2012 októberében közzétette az Északi-tengeren, a Skagerrakban és a Kattegatban élő norvégtőkehal-állományra vonatkozó szakvéleményét. Az ICES szakvélemény rámutat, hogy a fogásoknak 2012-ben nem szabad meghaladniuk a 101 000 tonnát. A kvóták tekintetében a norvég tőkehal e területre vonatkozó teljes kifogható mennyiségének 75 %-a az uniós kvótát illeti, és ebből 5 000 tonnát Norvégiának kell kiosztani. Az uniós kvóta fennmaradó részét el kell osztani a tagállamok között.

(4)

Az e rendelettel előírt fogási korlátozásokat 2012. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a halászati erőkifejtés korlátozásaira vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket 2012. február 1-jétől kell alkalmazni. E visszamenőleges hatályú alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a jogszerű elvárások védelmének elvét, mivel az érintett halászati lehetőségeket még nem merítették ki. Mivel a fogási korlátozások befolyásolják az érintett flották gazdasági tevékenységeit és az uniós hajók halászati idényének tervezhetőségét, ennek a rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(5)

A 754/2009/EK rendeletet, a 43/2012/EU rendeletet és a 44/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

„j)

a Franciaország lobogója alatt hajózó, Franciaország 2012. június 8-án kelt kérelmében azonosított, az Északi-tenger vizein (ICES IV övezet) 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval (TR1 eszközcsoport) fekete tőkehalra halászó hajócsoport;

k)

a Franciaország lobogója alatt hajózó, Franciaország 2012. június 8-án kelt kérelmében azonosított, a Skóciától nyugatra fekvő területen (ICES VI övezet) 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval (TR1 eszközcsoport) fekete tőkehalra és mélytengeri fajokra halászó hajócsoport;

l)

a Franciaország lobogója alatt hajózó, Franciaország 2012. június 8-án kelt kérelmében azonosított, a Skóciától nyugatra fekvő területen (ICES VI övezet) horogsorral (LL eszközcsoport) szürke tőkehalra halászó hajócsoport.”

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/17

(1)

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/19

(1)

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2) 26. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott közös fellépésben részt venni nem kívánó tagállamok saját aukciós platformot jelölhetnek ki a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységek teljes mennyisége rájuk eső hányadának árverés útján történő értékesítésére. Az 1031/2010/EU rendelet 30. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése alapján az aukciós platformok kijelölésének feltétele, hogy a szóban forgó aukciós platformok szerepeljenek az említett rendelet III. mellékletének jegyzékében.

(2)

Az 1031/2010/EU rendelet 30. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság tájékoztatta a Bizottságot azon döntéséről, hogy a 26. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott közös fellépésben nem kíván részt venni, hanem saját aukciós platformot jelöl ki.

(3)

2012. április 30-án az Egyesült Királyság arról értesítette a Bizottságot, hogy az 1031/2010/EU rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említett aukciós platformként az ICE Futures Europe (a továbbiakban: ICE) határidős piacot szándékozik kijelölni.

(4)

2012. április 25-én az Egyesült Királyság döntéséről tájékoztatta az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) 9. cikke alapján létrehozott Éghajlatváltozási Bizottságot. Az értesítés megfelelő kiegészítéseként az Egyesült Királyság emellett további információkkal és pontosításokkal szolgált a Bizottságnak.

(5)

Annak érdekében, hogy az ICE-nek az 1031/2010/EU rendelet 30. cikke (1) bekezdésében említett aukciós platformként való kijelölése a rendelet követelményeivel összeegyeztethetően és a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt célkitűzésekhez illeszkedve történjen, bizonyos feltételek és kötelezettségek teljesítését szükséges számára előírni.

(6)

Az 1031/2010/EU rendelet 18–21. cikkével összhangban az aukciós platformra egy sor feladat hárul az ajánlattételi jogosultsággal kapcsolatban, többek között ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásával kell arról gondoskodnia, hogy közvetlen ajánlattétel iránti kérelmet kizárólag az arra jogosultak nyújthassanak be. Az aukciós platformnak ezen túlmenően az ajánlattételi jogosultság bizonyos minimumkövetelményeinek való megfelelés ellenőrzése, az ajánlattételi jogosultságra irányuló kérelmek benyújtása és feldolgozása, valamint az ajánlattételi jogosultság megállapítása, elutasítása, visszavonása vagy felfüggesztése tekintetében is kötelezettségei merülnek fel. Az ICE és a tőzsdei tagok és azok ügyfeleinek együttműködési modellje szerint a meglévő vagy potenciális ügyfelek viszonylatában az ICE tőzsdei tagok és azoknak bizonyos ügyfelei töltik be a jogosultságot megállapító szerepkört. Az említett együttműködési modell összeegyeztethető lehet az 1031/2010/EU rendelet előírásaival, amennyiben az ICE biztosítja az 1031/2010/EU rendelet által az aukciós platformokkal szemben támasztott kötelezettségek teljesítését.

(7)

A kijelölt aukciós platformnak emellett az 1031/2010/EU rendelet 35. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban az árveréseken teljes körű, igazságos és méltányos részvételt kell biztosítania a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és lehetővé kell tennie a kis kibocsátóknak az árverésen való részvételt. Ez úgy teljesülhet, ha az ICE átlátható, mindenre kiterjedő és naprakész információkkal látja el a kkv-kat és a kis kibocsátókat az Egyesült Királyság területén általa lebonyolított árveréseken való részvétel lehetőségeiről, egyúttal minden szükséges útmutatást megad ahhoz, hogy a legteljesebb mértékig élni is tudjanak ezekkel a lehetőségekkel. Az információkat célszerű közzétenni az ICE honlapján. Szintén indokolt, hogy az ICE beszámoljon az 1031/2010/EU rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerint kinevezett aukcióellenőrnek az együttműködési modell keretében bevont tőzsdei tagok és ügyfelek körének – földrajzi értelemben is vett – kiterjedtségéről, és e tekintetben a legteljesebb mértékben figyelembe vegye az aukcióellenőr ajánlásait, ezzel biztosítva a szóban forgó rendelet 35. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti kötelezettségek teljesülését.

(8)

Az 1031/2010/EU rendelet 35. cikke (3) bekezdésének e) pontja értelmében a tagállamoknak egy aukciós platform kijelölésekor mérlegelniük kell, hogy a lehetséges platformok milyen mértékben képesek kivédeni a belső piaci (s azon belül a szénpiaci) versenytorzulásokat. Különösen fontos, hogy az aukciós platform az őt kijelölő szerződéssel visszaélve nem juttathatja érdemtelenül versenyelőnyhöz más tevékenységi területeit, nevezetesen az általa szervezett másodlagos piacot. Az ICE aukciós platformként való felvételének ezért célszerű azt a feltételt szabni, hogy az ICE, valamint az általa feljogosított tőzsdei tagok vagy klíringtagok az ajánlattételi jogosultságot ne kössék az ICE által szervezett másodlagos piacon, illetve bármely általa vagy harmadik fél által működtetett egyéb kereskedési helyen való tagsághoz vagy részvételhez.

(9)

Az 1031/2010/EU rendelet 35. cikke (3) bekezdésének h) pontjával összhangban az aukciós platform kijelölésekor a tagállamoknak tekintetbe kell venniük, hogy milyen mértékben kötelezik megfelelő intézkedések az aukciós platformot arra, hogy az árverések lebonyolításához szükséges tárgyi eszközöket és immateriális javakat adott esetben átadja az aukciós platform jogutódjának. Ezeket az intézkedéseket egy az aukcióellenőr által felülvizsgálandó exitstratégiában rögzíteni kell. Indokolt, hogy az ICE megfelelő időben egyértelmű exitstratégiát dolgozzon ki, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegye az aukcióellenőr arról alkotott véleményét.

(10)

Az 1031/2010/EU rendelet 51. cikke (3) bekezdésével összhangban az aukciós platform, valamint a klíringrendszer vagy elszámolórendszer által alkalmazott összes díjat és feltételt világosan meg kell határozni, és közérthető módon közzé kell tenni. Az ICE által előrevetített együttműködési modell fényében a tőzsdei tagok és ügyfeleik által az árverésen való részvétellel összefüggésben végzett tevékenységekért felszámított további díjakról és az általuk támasztott feltételekről is indokolt egyértelmű és közérthető információkat közzétenni a szolgáltatásokat nyújtóknak az ICE honlapjáról közvetlen hivatkozáson keresztül elérhető weboldalaikon.

(11)

Az 1031/2010/EU rendelet 64. cikkének (1) bekezdése szerint a véglegesen kijelölt aukciós platformoknak bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusokat szükséges életbe léptetniük annak érdekében, hogy kezelni tudják az ajánlattételi jogosultságot kérelmezők és az ajánlattételre jogosultak panaszait, továbbá azoknak a panaszait, akiknek az ajánlattételi jogosultság iránti kérelmét elutasították, illetve ajánlattételi jogosultságát visszavonták vagy felfüggesztették. Indokolt, hogy az ajánlattételi jogosultságot kérelmezők, az ajánlattételre jogosultak, illetve az elutasított, visszavont vagy felfüggesztett ajánlattételi kérelmekkel rendelkezők élni tudjanak az őket az 1031/2010/EU rendelet 64. cikke szerint megillető jogorvoslati jogukkal, még ha ilyen ügyekben az ICE tőzsdei tagok, illetve ügyfeleik hoznak is döntést.

(12)

Az e rendelet mellékletében foglalt feltételek és kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében adott esetben célszerű az ICE saját tőzsdei szabályzatán túl módosítani az ICE és a tőzsdei tagok, illetve a tőzsdei tagok és ügyfeleik, valamint az ügyfelek és az ajánlattételi láncban részt vevő további ügyfelek között létrejött szerződéseket is, amilyen mértékben a teljes megfelelés érdekei azt megkívánják.

(13)

Ezen túlmenően az 1031/2010/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében foglalt néhány utalás módosításra szorul, hogy fel lehessen számolni bizonyos hiányosságokat az aukciós folyamat aukcióellenőr által végzett monitoringjában és ne sérüljön a rendelet egyéb rendelkezéseivel való összhang.

(14)

Az 1031/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság által kijelölni tervezett aukciós platform időben és kiszámítható módon folytathassa le az árveréseket, e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

1.

A 25. cikk (2) bekezdésében:

2.

A III. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/24

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a jóváhagyás menetére és feltételrendszerére vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagok esetében, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt határozatot fogadtak el. A foszfán esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek a 2008/566/EK bizottsági határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2007. november 11-én Németországhoz kérelem érkezett az S&A Service- und Anwendungstechnik GmbH vállalattól a foszfán hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2008/566/EK határozat megerősítette, hogy a dosszié hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási módok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, illetve a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2010. február 24-én a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

Az értékelő jelentés tervezetét a tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) vizsgálatnak vetették alá. A Hatóság 2012. február 22-én ismertette a Bizottsággal a foszfán (4) hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetéseit. Az értékelő jelentés tervezetét a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd 2012. szeptember 28-án a foszfánról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában véglegesítette.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy a foszfánt tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért a foszfán jóváhagyása indokolt.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 13. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására.

(7)

Az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, figyelemmel a 91/414/EGK rendelet hatályon kívül helyezése és az 1107/2009/EK rendelet hatálybalépése következtében előállott különleges helyzetre, az alábbiakat azonban be kell tartani: A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani a foszfánt tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyeket a tagállamok szükség szerint módosítják, újakkal helyettesítik vagy visszavonják. A 91/414/EGK irányelvnek megfelelő, az egyes növényvédő szerek egyes felhasználási céljaira vonatkozó, teljes, aktualizált, III. melléklet szerinti dossziénak az egységes elvek szerint történő benyújtására és értékelésére e határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani.

(8)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek támadhatnak azzal kapcsolatban, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelességei vannak az adatokhoz való hozzáférést illetően. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelességeit, különösen azt, hogy ellenőrizniük kell, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér-e az említett irányelv II. mellékletében leírt követelményeknek megfelelő dossziéhoz. E pontosítás azonban az említett irányelv I. mellékletét azóta módosító irányelvekhez, illetve rendeletekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira.

(9)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. május 25-i 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a foszfánt egyedüli hatóanyagként tartalmazó termék esetében az engedélyt szükség esetén legkésőbb 2014. szeptember 30-ig módosítják vagy visszavonják; vagy

b)

a foszfánt több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2014. szeptember 30-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről rendelkező adott jogszabályban későbbi időpont van megszabva a módosításra vagy visszavonásra, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/28

(1)

Az Unió a 2009. január 1-jétől alkalmazandó általános tarifális preferenciákat meghatározó 732/2008/EK tanácsi rendelettel (3) általános tarifális kedvezményeket nyújtott Guatemalának.

(2)

A 2454/93/EGK rendelet meghatározza, hogy az általános tarifális preferencia-rendszerben mi minősül származó terméknek. Az említett rendelet 89. cikke értelmében az általános tarifális preferencia-rendszer kedvezményezett országainak engedélyezhető, hogy eltérjenek a szóban forgó meghatározásban foglaltaktól.

(3)

Guatemala 2012. január 24-i levelében a 2454/93/EGK rendelet 89. cikkének megfelelően kérelmezte az általános tarifális preferencia-rendszerben meghatározott származási szabályoktól való eltérést. Kérelmének alátámasztására 2012. március 28-i, 2012. június 21-i és 2012. június 27-i levelében kiegészítő információkat nyújtott be.

(4)

A kérelem a 1604 14 16 KN-kód alá tartozó, főtt, fagyasztott és vákuumcsomagolt tonhalfilé (loin, a továbbiakban: tonhalfilé) 4 000 tonnás teljes éves mennyiségének 2012. április 1. és 2013. december 31. közötti kivitelére vonatkozik.

(5)

A kérelemből kitűnik, hogy az eltérés alkalmazásának elmaradása jelentős mértékben megnehezítené a guatemalai halfeldolgozó ipar számára a kedvezményes tarifális elbánásban részesíthető tonhalfilé Unióba irányuló kivitelének folytatását.

(6)

Az eltérésre tehát azért van szükség, hogy Guatemalának elegendő idő álljon a rendelkezésére ahhoz, hogy halfeldolgozó iparát felkészítse az azon szabályoknak való megfelelésre, amelyek alapján a tonhalfilé származónak minősül. Elegendő időt kell ugyanis biztosítani Guatemala kormányának és feldolgozóiparának ahhoz, hogy gondoskodjon az ország megfelelő mennyiségű származó tonhallal való ellátásáról.

(7)

A meglévő ellátási rendszerek és termelési adatok alapján az eltérést az ex 1604 14 16 KN-kód alá tartozó tonhalfilé 1 975 tonnányi éves mennyiségére indokolt engedélyezni. Annak biztosítására, hogy az ideiglenes eltérés időbeli hatálya arra az időtartamra korlátozódjon, amelyre Guatemalának szüksége van az azon szabályoknak való megfeleléshez, amelyek alapján a tonhalfilé származónak minősül, az eltérést a 2012. január 1-jétől2013. június 30-ig terjedő időszakra kell engedélyezni. A 2013. év tekintetében a kontingensmennyiséget az engedélyezett eltérés időtartamának figyelembevételével, arányosítással célszerű megállapítani. Következésképpen a 2012. évi kontingensmennyiséget 1 975 tonnában, a 2013. évit pedig 987,5 tonnában kell rögzíteni.

(8)

Annak érdekében, hogy folyamatos legyen a kedvezményes tarifális elbánásban részesíthető, Guatemalából az Unióba irányuló feldolgozotthal-kivitel, indokolt az eltérést visszamenőleges hatállyal, 2012. január 1-jétől engedélyezni.

(9)

Az egyértelműség érdekében és abból a célból, hogy az eltérés alkalmazható legyen az ex 1604 14 16 KN-kód alá tartozó tonhalfilére, helyénvaló egyértelműen kimondani, hogy nem származó anyagként kizárólag a HR 0302, illetve 0303 vámtarifaszáma alá tartozó tonhal használható fel az említett tonhalfilék előállításához.

(10)

A 2454/93/EGK rendelet szabályokat állapít meg a vámkontingensek kezelésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a vámkontingensek kezelését a guatemalai hatóságok, az uniós vámhatóságok és a Bizottság egymással szorosan együttműködve, hatékonyan végezhessék, indokolt ezeket a szabályokat az e rendeletben engedélyezett eltérés keretében importált mennyiségekre is értelemszerűen alkalmazni.

(11)

Az eltérés alkalmazásának hatékony ellenőrzése érdekében elő kell írni a guatemalai hatóságok számára, hogy rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot a kiállított „Form A” származási bizonyítványok részleteiről.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

—

„Derogation – Commission Implementing Regulation (EU) No 1044/2012”,

—

„Excepción – Reglamento de Ejecución (UE) no 1044/2012 de la Comisión”.

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/31

(1)

Az Unió a 2009. január 1-jétől alkalmazandó általános tarifális preferenciákat meghatározó 732/2008/EK tanácsi rendelettel (3) általános tarifális kedvezményeket nyújtott Salvadornak.

(2)

A 2454/93/EGK rendelet meghatározza, hogy az általános tarifális preferenciarendszerben mi minősül származó terméknek. Az említett rendelet 89. cikke értelmében az általános tarifális preferenciarendszer kedvezményezett országainak engedélyezhető, hogy eltérjenek a szóban forgó meghatározásban foglaltaktól.

(3)

Salvador 2012. március 30-i levelében a 2454/93/EGK rendelet 89. cikkének megfelelően kérelmezte az általános tarifális preferenciarendszerben meghatározott származási szabályoktól való eltérést. Kérelmének alátámasztására 2012. június 20-i és 2012. július 30-i levelében kiegészítő információkat nyújtott be.

(4)

A kérelem a 1604 14 16 KN-kód alá tartozó, főtt, fagyasztott és vákuumcsomagolt tonhalfilé (loin, a továbbiakban: tonhalfilé) 4 000 tonnás teljes éves mennyiségének 2012. július 1. és december 31. közötti kivitelére vonatkozik.

(5)

A kérelemből kitűnik, hogy az eltérés alkalmazásának elmaradása jelentős mértékben megnehezítené a salvadori halfeldolgozó ipar számára a kedvezményes tarifális elbánásban részesíthető tonhalfilé Unióba irányuló kivitelének folytatását.

(6)

Az eltérésre tehát azért van szükség, hogy Salvadornak elegendő idő álljon a rendelkezésére ahhoz, hogy halfeldolgozó iparát felkészítse az azon szabályoknak való megfelelésre, amelyek alapján a tonhalfilé származónak minősül. Elegendő időt kell ugyanis biztosítani Salvador kormányának és feldolgozóiparának ahhoz, hogy gondoskodjon az ország megfelelő mennyiségű származó tonhallal való ellátásáról.

(7)

A meglévő ellátási rendszerek és termelési adatok alapján az eltérést az ex 1604 14 16 KN-kód alá tartozó tonhalfilé 1 975 tonnányi éves mennyiségére indokolt engedélyezni. Annak biztosítására, hogy az ideiglenes eltérés időbeli hatálya arra az időtartamra korlátozódjon, amelyre Salvadornak szüksége van az azon szabályoknak való megfeleléshez, amelyek alapján a tonhalfilé származónak minősül, az eltérést a 2012. január 1-jétől2013. június 30-ig terjedő időszakra kell engedélyezni. A 2013. év tekintetében a kontingensmennyiséget az engedélyezett eltérés időtartamának figyelembevételével, arányosítással célszerű megállapítani. Következésképpen a 2012. évi kontingensmennyiséget 1 975 tonnában, a 2013. évit pedig 987,5 tonnában kell rögzíteni.

(8)

Annak érdekében, hogy folyamatos legyen a kedvezményes tarifális elbánásban részesíthető, Salvadorból az Unióba irányuló feldolgozotthal-kivitel, indokolt az eltérést visszamenőleges hatállyal, 2012. január 1-jétől engedélyezni.

(9)

Az egyértelműség érdekében és abból a célból, hogy az eltérés alkalmazható legyen az ex 1604 14 16 KN-kód alá tartozó tonhalfilére, helyénvaló egyértelműen kimondani, hogy nem származó anyagként kizárólag a HR 0302, illetve 0303 vámtarifaszáma alá tartozó tonhal használható fel az említett tonhalfilék előállításához.

(10)

A 2454/93/EGK rendelet szabályokat állapít meg a vámkontingensek kezelésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a vámkontingensek kezelését a salvadori hatóságok, az uniós vámhatóságok és a Bizottság egymással szorosan együttműködve, hatékonyan végezhessék, indokolt ezeket a szabályokat az e rendeletben engedélyezett eltérés keretében importált mennyiségekre is értelemszerűen alkalmazni.

(11)

Az eltérés alkalmazásának hatékony ellenőrzése érdekében elő kell írni a salvadori hatóságok számára, hogy rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot a kiállított „Form A” származási bizonyítványok részleteiről.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

—

„Derogation – Commission Implementing Regulation (EU) No …/2012”,

—

„Excepción – Reglamento de Ejecución (UE) no .../2012 de la Comisión”.

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/34

(1)

Az 1059/2003/EK rendelet alkotja a regionális osztályozás jogi keretét, annak érdekében, hogy lehetővé váljon az összehangolt regionális statisztikák Unión belüli gyűjtése, összeállítása és terjesztése.

(2)

Az 1059/2003/EK rendelet 5. cikkének (5) bekezdése értelmében ha a NUTS-osztályozás módosul, az érintett tagállam a korábban továbbított adatok helyettesítése céljából az új regionális bontás idősorait továbbítja a Bizottsághoz. Az idősorok és azok hosszának jegyzékét a Bizottság határozza meg, figyelembe véve, hogy egyáltalán átadhatók-e. Ezeket az idősorokat a NUTS-osztályozás módosításától számított két éven belül kell megadni.

(3)

A 31/2011/EU bizottsági rendelet (2) a NUTS-osztályozást 2012. január 1-jei hatállyal módosította.

(4)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai statisztikai rendszer bizottságának véleményével,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/36

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre vonatkozó állítások használata csak akkor megengedett, ha azok szerepelnek a rendelet mellékletében, amely a használat feltételeit is meghatározza.

(2)

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel – különösen élelmiszer-ipari vállalkozókkal és fogyasztói csoportokkal – folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy új állításokkal kell kiegészíteni a tápanyag-összetételre vonatkozó engedélyezett állítások listáját, és módosítani kell az állítások használatának az 1924/2006/EK rendelet által megállapított feltételeit.

(3)

A só tartósítószerként és ízfokozóként is használatos. Az új technológiák fejlődésével és a sóval kapcsolatos tudományos álláspont általánosan elfogadottá válásával a gyártók igyekeznek – ha ezt a technológia lehetővé teszi – minél több terméküket hozzáadott só nélkül gyártani. Az az állítás azonban, hogy egy adott termék nem tartalmaz hozzáadott sót/nátriumot, jelenleg nem engedélyezett. Mivel egészségvédelmi szempontból különösen fontos támogatni az ilyen újításokat, lehetővé kell tenni a gyártók számára, hogy a gyártási folyamatnak erről a jellemzőjéről tájékoztassák a fogyasztókat. Annak elkerülése érdekében, hogy ezt az állítást a természetes módon magas nátriumtartalmú élelmiszerek esetében is használják, használatát az alacsony nátriumtartalmú élelmiszerekre kell korlátozni.

(4)

Az 1924/2006/EK rendeletnek a tápanyag-összetételre vonatkozó állítások listája tekintetében történő módosítását célzó bizottsági rendelettervezetről szóló 2012. február 2-i állásfoglalásában az Európai Parlament kifejtette, hogy a tápanyag-összetételre vonatkozó olyan új állítás, mely a „light” megjelölésnél kisebb mértékű csökkenést enged meg, ellentétben állna az alapvető jogi aktus céljával és tartalmával.

(5)

A telítettzsír-tartalom csökkentése csak abban az esetben jótékony hatású, ha a telített zsírokat semmivel sem vagy telítetlen zsírokkal helyettesítik. A telített zsírok transz-zsírsavakkal való helyettesítése nem egészséges, így a telített zsírok csökkentésére utaló, tápanyag-összetételre vonatkozó állítások használatának feltételeit úgy kell megállapítani, hogy kizárják ezt a lehetőséget.

(6)

A jelenlegi feltételek mellett a cukortartalom csökkentését akkor is állíthatják, ha a cukrot zsírral helyettesítik, mely egy magasabb energiatartalmú módosított összetételű terméket eredményez. A cukortartalom csökkentésére vonatkozó állítást tehát csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha az élelmiszer energiatartalma nem nő a módosítás révén. A cukortartalom csökkentésének megfelelő energiacsökkentést előíró szigorúbb feltételeket csak nagyon korlátozott számú terméknél lehetne elérni, következésképpen erősen korlátozná az állítás alkalmazhatóságát.

(7)

Az 1924/2006/EK rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/38

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet értelmében tilos az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve, ha a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte őket, és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján.

(2)

Az 1924/2006/EK rendelet lehetővé teszi továbbá, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók kérelmet nyújtsanak be az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságához, amelyben egészségre vonatkozó állítások engedélyezéséért folyamodnak. Az illetékes nemzeti hatóságnak továbbítania kell az érvényes kérelmeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA, a továbbiakban: Hatóság).

(3)

A kérelem kézhezvételét követően a Hatóságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és véleményt kell nyilvánítania az egészségre vonatkozó adott állításról.

(4)

A Bizottság az egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről a Hatóság által megfogalmazott vélemény figyelembevételével határoz.

(5)

A Cargill Incorporated által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint benyújtott – és egy metaanalízissel (2), valamint árpaeredetű „bétarost” (BarlivTM) előállítási folyamatával kapcsolatos védett adatok szellemi tulajdonvédelmét igénylő – kérelem alapján a Hatóságnak az árpában található béta-glükánoknak a vérkoleszterinszint csökkentésére, valamint a szívkoszorúér-betegség kockázatának csökkentésére gyakorolt hatásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról kellett véleményt nyilvánítania (EFSA-Q-2011-00798. sz. kérdés) (3). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Az árpa-béta-glükán bizonyítottan csökkenti a vér koleszterinszintjét. A vér koleszterinszintjének csökkentése csökkentheti a szív(koszorúér-)betegség kockázatát.”

(6)

A Bizottságnak és a tagállamoknak 2011. december 8-án továbbított véleményében a Hatóság ismertette a benyújtott adatok alapján levont következtetését, miszerint ok-okozati összefüggést állapított meg az árpa-béta-glükánok fogyasztása és a vér LDL-koleszterinszintjének csökkenése között. Amennyiben egy egészségre vonatkozó állítás ezt a megállapítást tükrözi, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az 1924/2006/EK rendeletben foglalt követelményeknek, ezért fel kell venni az engedélyezett állítások listájára. A metaanalízist, valamint az árpaeredetű „bétarost” (BarlivTM) előállítási folyamatára vonatkozó információkat, amelyekre vonatkozóan a kérelmező szellemi tulajdonvédelmet kért, a Hatóság nem tekintette szükségesnek a véleményalkotáshoz. Ezért úgy tekinthető, hogy az 1924/2006/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelmények nem teljesülnek, ennélfogva a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó adatok védelmét nem szükséges biztosítani.

(7)

A Valens Int. d.o.o. által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint benyújtott kérelem alapján a Hatóságnak az árpa-béta-glükánoknak a vérkoleszterinszint csökkentésére, valamint a szívkoszorúér-betegség kockázatának csökkentésére gyakorolt hatásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról kellett véleményt nyilvánítania (EFSA-Q-2011-00799. sz. kérdés) (4). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Bizonyított, hogy az árpa-béta-glükán csökkenti a vér koleszterinszintjét. A vér koleszterinszintjének csökkentése csökkentheti a szív(koszorúér-)betegség kockázatát.”

(8)

A Bizottságnak és a tagállamoknak 2011. december 8-án továbbított véleményében a Hatóság ismertette a benyújtott adatok alapján levont következtetését, miszerint ok-okozati összefüggést állapított meg az árpa-béta-glükánok fogyasztása és a vér LDL-koleszterinszintjének csökkenése között. Amennyiben egy egészségre vonatkozó állítás ezt a megállapítást tükrözi, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az 1924/2006/EK rendeletben foglalt követelményeknek, ezért fel kell venni az engedélyezett állítások listájára.

(9)

Az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az egészségre vonatkozó állítás engedélyezése mellett állást foglaló véleménynek tartalmaznia kell bizonyos adatokat. Ennek megfelelően e rendelet mellékletében fel kell tüntetni az engedélyezett állításra vonatkozó adatokat, amelyeknek adott esetben tartalmazniuk kell az állítás módosított megfogalmazását, az állítás alkalmazására vonatkozó különös feltételeket, illetve adott esetben az élelmiszer felhasználására vonatkozó feltételeket és korlátozásokat és/vagy kiegészítő tájékoztatást vagy figyelmeztetést az 1924/2006/EK rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően, valamint a hatóság véleményeivel összhangban.

(10)

Az 1924/2006/EK rendelet egyik célkitűzése annak biztosítása, hogy az egészségre vonatkozó állítások valósághűek, világosak, megbízhatók és hasznosak legyenek a fogyasztó számára, és ennek érdekében figyelmet kell fordítani az állítások megszövegezésére és megjelenítésére. Ezért abban az esetben, ha az állítások szövegezésének jelentése a fogyasztó szempontjából tekintve megegyezik egy, az egészségre vonatkozó engedélyezett állításéval, mivel ugyanarra a kapcsolatra utalnak, amely egy élelmiszercsoport, élelmiszer vagy annak egyik összetevője és az egészség között fennáll, ugyanazon feltételeket kell alkalmazni felhasználásuk esetén az e rendelet mellékletében jelzetteknek megfelelően.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések meghatározása során a Bizottság figyelembe vette az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdése értelmében a kérelmezők és a nyilvánosság által benyújtott észrevételeket.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/41

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeit.

(2)

Az említett jegyzék az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletben (2) említett eljárásnak megfelelően módosítható.

(3)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének alapján az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzéke a Bizottság kezdeményezésére, illetve kérelem alapján frissíthető.

(4)

A Bizottsághoz kérelem érkezett a poliglucitszirup több élelmiszerben történő felhasználása iránt, mely kérelmet a Bizottság hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) értékelte a poliglucitszirup élelmiszer-adalékanyagként történő alkalmazásának biztonságosságát (3). Megállapította, hogy a poliglucitszirupról rendelkezésre álló kémiai és toxikológiai adatok nem elégségesek a megengedhető napi bevitel megállapítására. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy semmi sem utal arra, hogy a javasolt felhasználások és felhasználási szintek mellett biztonsági aggályokat kellene támasztani.

(6)

Technológiai okokból szükség van arra, hogy az eddig már engedélyezett poliolok alternatívájaként a poliglucitszirupot is használják. A poliglucitszirup kevésbé édes, emellett növeli a csökkentett energiatartalmú vagy cukormentes termékek térfogatát, opacitását, kötési képességét és stabilitását. Ezért helyénvaló engedélyezni a poliglucitszirup alkalmazását a kérelemben szereplő élelmiszer-kategóriákban, és a nevezett élelmiszer-adalékanyaghoz az E 964-es számot hozzárendelni.

(7)

Az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének az élelmiszer-adalékok uniós jegyzékének létrehozásával történő módosításáról szóló, 2011. november 11-i 1129/2011/EU bizottsági rendelet (4) átmeneti rendelkezései alapján az élelmiszerekben való felhasználásra jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét létrehozó és a felhasználási feltételeket megállapító II. mellékletet 2013. június 1-jétől kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a poliglucitszirupot már az említett időpont előtt is lehessen használni az adott élelmiszer-kategóriákban, ezen élelmiszer-adalékanyagra vonatkozóan egy korábbi hatálybalépési időpontot kell megállapítani.

(8)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/45

(1)

A Bizottság 231/2012/EU rendelete (3) meghatározza az 1333/2008/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációit.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményezte a kérelmező által 2009. november 24-én javasolt specifikációk alapján a poliglucitszirup adalékanyagként történő felhasználásának biztonságosságát (4). Ezt követően az említett élelmiszer-adalékanyagot a konkrét felhasználások alapján az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a poliglucitszirup felhasználása tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 8-i 1049/2012/EU bizottsági rendelet (5) több élelmiszer-kategóriában engedélyezte, és az E 964 számot rendelte hozzá. Az említett élelmiszer-adalékanyagra ezért specifikációkat kell elfogadni.

(3)

Az élelmiszer-adalékanyagokra figyelembe kell venni az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JECFA) által javasolt specifikációkat és analitikai módszereket.

(4)

A 231/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/47

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/49

(1)

A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU határozatot (1).

(2)

Nils Juhl ANDREASEN hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/50

(1)

A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU határozatot (1).

(2)

Christian ZEYEN hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

9.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/51

(1)

A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU határozatot (1).

(2)

Sukhdev SHARMA hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,