26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/1

(1)

A Tanács a 383/2009/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: a végleges rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (a továbbiakban: PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára (a továbbiakban: hatályos intézkedések).

(2)

A Bizottsághoz az ECN Cable Group S.L. spanyol huzalgyártótól (a továbbiakban: kérelmező) kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében történő részleges időközi felülvizsgálat iránt.

(3)

A kérelmező egyes huzalok és sodratok kizárását kérte a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára jelenleg alkalmazott dömpingellenes intézkedések hatálya alól. Az intézkedés hatályából kizárandó termék a cinkkel lemezelt vagy bevont, hét, legalább 0,6 tömegszázalék szenet tartalmazó ötvözetlen acélból készült huzalból álló, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű, az IEC 60888 nemzetközi szabványnak vagy az európai UNE-EN 50189 CENELEC szabványnak („vezetőként használt acélhuzalok”) megfelelő sodort huzal.

(4)

A kérelmező prima facie bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az intézkedés hatályából kizárandó termék alapvető fizikai és műszaki tulajdonságait tekintve jelentősen különbözik a hatályos intézkedések tárgyát képező termékkörtől.

(5)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2011. október 4-én közzétett értesítéssel (3) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a termékkör vizsgálatára korlátozódik.

(6)

A Bizottság a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: érintett ország) hatóságait és az összes ismert érintett felet, azaz az érintett ország ismert exportáló gyártóit, az uniós gyártókat, importőröket és felhasználókat. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve szóbeli meghallgatást kérjenek.

(7)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes ismert érintett félnek és minden egyéb félnek, amelyek az eljárás kezdeményezéséről szóló közleményben megállapított határidőn belül jelentkeztek.

(8)

A kitöltött kérdőívet a kérelmező, két kínai exportáló gyártó, tizenkét, az Unióban működő, PSC-huzalokat és -sodratokat gyártó vállalat, két, elektromos vezetékekhez vezetőt gyártó unióbeli gyártó, hat felhasználó és két unióbeli importőr küldte vissza. Tekintettel a részleges felülvizsgálat alkalmazási körére, a Bizottság nem jelölt ki vizsgálati időszakot a részleges felülvizsgálat céljára.

(9)

A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden általa szükségesnek tartott információt annak megvizsgálásához, hogy szükséges-e a meglévő dömpingellenes intézkedések hatályának módosítása, továbbá ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén:

(10)

Az érintett termék ugyanaz, mint a végleges rendelet 1. cikkében meghatározott termék, azaz a jelenleg az ex 7217 10 90, ex 7217 20 90, ex 7312 10 61, ex 7312 10 65 és ex 7312 10 69 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó, lemezelés vagy bevonás nélküli, ötvözetlen acélból készült huzalok, cinkkel lemezelt vagy bevont, ötvözetlen acélból készült huzalok, valamint az akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli, legfeljebb 18 huzalból álló, legalább 0,6 tömegszázalék szenet tartalmazó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodort huzalok.

(11)

A elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok nagy széntartalmú acéldrótból készülnek, és elsősorban az építőiparban használják őket betonerősítéshez, függesztőelemként vagy kábelhídhoz való felhasználásra. A PCS-huzalokat és -sodratokat acél hengerhuzalból állítják elő.

(12)

A PSC-huzalok és -sodratok két különböző fő típusra oszthatók: az egyik típust, melyet nem galvanizálnak, betonhoz, a másik típust pedig – amely galvanizált – kábelhidakhoz és függőhidakhoz használják fel. A függőhidakhoz felhasznált galvanizált huzalsodratok a PSC-huzalok és -sodratok teljes uniós gyártásának mindössze 1 %-át teszik ki. A PSC-huzalok és -huzalsodratok fő felhasználói az építőipari vállalatok.

(13)

A kérelmező egy spanyol gyártó, amely villamos szabadvezetékek vezetőit gyártja. A terméktípus, amelyet a kérelmező a termékmeghatározásból kizáratni kíván, a hét huzalból álló galvanizált huzalsodrat, amely villamos szabadvezetékekhez szánt vezetők acélmagjaként használatos.

(14)

Annak felmérése érdekében, hogy a villamos szabadvezetékekhez szánt vezetők acélmagjaként használatos sodratokra vonatkozzon-e a végleges rendelet 1. cikke, megvizsgálták, hogy a vezetők acélmagjaként használt sodratok, illetve más PCS-huzalok és -huzalsodratok fizikai és műszaki tulajdonságai, illetve végfelhasználásai megegyeznek-e. Ebben a tekintetben a villamos szabadvezetékekhez szánt vezetők acélmagjaként használt sodratok és más, az Unióban hatályos intézkedések által érintett PSC-huzalok és -huzalsodratok felcserélhetőségét is megvizsgálták.

(15)

A kérelmező azt javasolta, hogy szabványok használatával különböztessék meg a két terméket. A kérelmező szerint az építőiparban használt PSC-huzalok és -sodratok nem felelnek meg az IEC 60888 nemzetközi szabványnak vagy az európai UNE-EN 50189 CENELEC-szabványnak. Mindkét szabvány cinkkel bevont acélhuzalokra vonatkozik, amelyek elektromos vezetőkben, huzalsodratként kerülnek felhasználásra.

(16)

A kérelemben szereplő és a (15) preambulumbekezdésben meghatározott szabványokat kizárólag villamosenergia-vezetékek vezetőiként használják fel. Ennek megfelelően az építőiparban felhasznált PSC-huzalok és -sodratok uniós gyártói nem ismerték ezeket a szabványokat, ezért a kérdőívre adott válaszaikban eltérő véleményeket fejeztek ki azt illetően, hogy teljesülnek-e szabványok előírásai a függőhidakhoz használatos, hét huzalból álló galvanizált huzalsodrat esetében.

(17)

A vizsgálat feltárta, hogy a kérdéses két termék legtöbb fizikai tulajdonsága/szabványelőírása legalább részben összehasonlítható, azonban arra is rávilágított, hogy a villamos szabadvezetékekhez szánt vezetők, valamint az építőiparban használt előfeszítő acélhuzalok és sodratok szabványainak összehasonlításakor megállapítható legalább egy olyan fizikai különbség, amely lehetővé teszi a két termék egymástól való egyértelmű megkülönböztetését.

(18)

Az építőiparban használt előfeszítő acélhuzalokra és -sodratokra vonatkozó EN 10337 szabvány szerint „a központi huzal átmérője legalább 3 %-kal nagyobb, mint a külső spirális huzaloké” (a szabvány 7.1.3. pontja), míg a szabadvezetékek vezetőire vonatkozó szabvány (EN 50182) szerint a villamos szabadvezetékekhez szánt vezetők acélmagjaként használatos, hét huzalból álló galvanizált huzalsodratban található huzalok átmérője azonos méretű.

(19)

A központi huzal vastagságának különbségeit a huzalvastagságot mérő eszközzel lehet igazolni. Ennek megfelelően e terméktípus megkülönböztethető az érintett termék más terméktípusaitól.

(20)

Az érdekelt felekkel ezzel kapcsolatban konzultációt folytattak, melyen végül megállapodtak abban, hogy e két terméktípust a fentiekben ismertetett módon meg lehet különböztetni egymástól.

(21)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a két terméktípus különböző, egymástól elkülöníthető felhasználási módokkal rendelkezik, és két különböző gazdasági ágazatban alkalmazzák őket. A PSC-huzalokat és -huzalsodratokat az építőiparban használják, míg a kizárni kívánt huzalokat a kábelipar használja villamos szabadvezetékekhez szánt vezetők támasztómagjaként.

(22)

Emellett – az egyes terméktípusok eltérő specifikációi miatt – a PSC-huzalok és -huzalsodratok, valamint a vezetők acélmagjaként használt huzalok alkalmazási területeit figyelembe véve, azok egymással nem cserélhetők fel.

(23)

Ennek alapján levonható az a következtetés, hogy a PSC-huzalok és -huzalsodratok, valamint a villamos szabadvezetékekhez szánt vezetők acélmagjaként használt huzalok alapvető fizikai és műszaki tulajdonságaiban jelentős különbségek vannak.

(24)

Az eredeti vizsgálatban együttműködő érdekelt felek (hét uniós gyártó, hét kínai köztársaságbeli exportáló gyártó, négy független uniós importőr és hét felhasználó) közül egyik sem érintett vezetők acélmagjaként használt huzalok gyártásában és/vagy kereskedelmében. Az eredeti vizsgálatból kiderül, hogy a vezetők acélmagjaként használt huzalokról annak idején nem gyűjtöttek be információt.

(25)

Ezek alapján úgy tűnik, hogy habár a vezetők acélmagjaként használt huzalokat nem zárták ki kifejezetten a vizsgálatból, (viszont) a vizsgálat során nem is szándékoztak ezt a típust az érintett termék termékkörébe felvenni.

(26)

Egyes érdekelt felek aggályukat fejezték ki a hatályos intézkedések potenciális kijátszásával kapcsolatban abban az esetben, ha a vezetők acélmagjaként használt huzalokat kizárják az intézkedések hatálya alól.

(27)

A villamos szabadvezetékekhez szánt vezetőkhöz használatos, hét huzalból álló sodratokat azonban további bevonat nélkül értékesítik, míg a hidak, függesztőelemek és szélerőművek építéséhez használt, hét huzalból álló sodratokat általában bevonják polietilénnel, majd viasz- vagy zsírréteget visznek fel rájuk a legalább ötven évig tartó használat érdekében.

(28)

A vizsgálat során a galvanizált, további bevonatot nem kapó PSC-huzalok és -sodratok esetében mindössze egy alkalmazási területet – hidak építésekor használt ideiglenes támaszt – állapítottak meg. Ez az alkalmazás azonban a galvanizált PSC-huzalok és -huzalsodratok alkalmazásai már így is kisméretű piacának csak egy töredékét jelenti (lásd a (12) preambulumbekezdést).

(29)

Így a huzalok különböző típusai az esetek nagy többségében könnyen megkülönböztethetők egymástól – galvanizált és nem galvanizált, valamint a galvanizált termékek csoportján belül további bevonattal ellátott vagy további bevonat nélküli –, tehát az ellenőrzés megvalósítható.

(30)

Az uniós tagállamok túlnyomó többsége továbbá a szabványos/hagyományos PSC-alkalmazások esetében a PSC-huzalok és -huzalsodratok alkalmazására vonatkozó nemzeti jóváhagyási eljárást ír elő a termék minőségbiztosítása érdekében. A rendkívül részletes jóváhagyási eljárás során közölni kell a következő adatokat: a huzalalapanyag minősége, a beszállító, gyártási létesítmények, a használt gépek, laboratóriumi vizsgálatok stb.

(31)

Bizonyos esetekben a nemzeti jóváhagyási eljárást – a legtöbb uniós tagállamban érvényes eljárásoknak megfelelően – „minőségelfogadással” vagy „projektspecifikus jóváhagyással” válthatják fel.

(32)

Mindkét esetben ugyanakkor független műszaki szakértő igazolja, hogy a felhasználandó termékek megfelelnek a PSC-szabvány előírásainak. Ezek az eljárások további garanciát nyújtanak az intézkedések bármiféle kijátszási kísérlete ellen.

(33)

Ráadásul a különböző terméktípusokat szükség esetén speciális mérőműszerek/felszerelés használatával is meg lehet különböztetni, amennyiben a galvanizált, további bevonattal nem rendelkező huzalokat szabad forgalomba bocsátás érdekében vámkezelik.

(34)

A fentiekből levonható az a következtetés, hogy az intézkedések kijátszásának kockázata minimális.

(35)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a vezetők acélmagjaként használt huzalsodratok és az intézkedés hatálya alá tartozó egyéb PSC-huzalok és -huzalsodratok alapvető fizikai és műszaki jellegzetességei, valamint végfelhasználási területei nem egyeznek meg egymással. A kétféle termék végfelhasználása eltérő, a termékek különböző piacokat céloznak meg, és nem cserélhetők fel egymással. Emellett a vezetők acélmagjaként használt huzalsodratokat az eredeti vizsgálat során nem vizsgálták. Ennek alapján levonható az a következtetés, hogy a vezetők acélmagjaként használt huzalsodratok és az egyéb PSC-huzalok és -huzalsodratok két különböző terméket alkotnak.

(36)

A fentiekre tekintettel és mivel megállapítható, hogy a vezetők acélmagjaként használt huzalsodratok megkülönböztethetők az érintett terméktől, az előbbieket ki kell zárni a hatályos intézkedések termékköréből.

(37)

A Bizottság minden felet értesített azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a fenti következtetéseket levonta. Egyúttal lehetővé tette a felek számára, hogy e tájékoztatást követően, adott határidőn belül ismertethessék álláspontjukat. Nem érkezett olyan beadvány, amely a következtetéseket megváltoztatta volna.

(38)

Mivel a jelenlegi eljárás a termékkör pontosítására korlátozódik, és a vezetők acélmagjaként használt huzalsodratok nem tartoztak az eredeti vizsgálat és az ezt követő dömpingellenes intézkedések hatálya alá, helyénvalónak tűnik, hogy a megállapításokat a végleges rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazzák, beleértve minden olyan behozatalt is, amelyre 2008. november 16. és 2009. május 13. között ideiglenes vámot vetettek ki. A Bizottság nem talált nyomós indokot e visszaható hatályú alkalmazás ellen.

(39)

Következésképpen az e rendelettel módosított 383/2009/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó áruk esetében a 383/2009/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdése alapján megfizetett vagy elkönyvelt, végleges dömpingellenes vámokat és az ugyanazon rendelet 2. cikke szerint véglegesen beszedett ideiglenes dömpingellenes vámokat vissza kell fizetni vagy el kell engedni. A visszafizetést vagy az elengedést a nemzeti vámhatóságoktól kell kérelmezni az alkalmazandó vámjogszabályokkal összhangban. Azokban az esetekben, amelyekben a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (4) 236. cikke (2) bekezdésében megállapított határidők 2012. október 26. előtt vagy annak a napján lejárnak, illetve amennyiben e napot követő hat hónapon belül járnak le, azokat meg kell hosszabbítani oly módon, hogy azok e rendelet kihirdetése után hat hónappal járjanak le,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/5

(1)

A Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2007. április 23-i 452/2007/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: a vitatott rendelet) a Tanács 9,9 %-tól 38,1 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Ukrajnából származó, állványra rögzített vagy állvány nélküli, aktív gőzelszívású vagy anélküli, és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felülettel vagy azzal nem rendelkező vasalódeszkák – az ujjafát és az alaptartozékokat (azaz a lábakat, huzatot és vasalórácsot) is beleértve – behozatalára.

(2)

2007. július 19-én egy kínai együttműködő exportáló gyártó, nevezetesen a Zhejiang Harmonic Hardware Products Co. Ltd (a továbbiakban: a Harmonic) kérelmet nyújtott be a Törvényszékhez, amelyben a vitatott rendeletnek a kérelmezőre vonatkozó részei megsemmisítését kérte (3).

(3)

A Törvényszék 2011. november 8-án a T-274/07. sz. ügyben hozott ítéletében (a továbbiakban: a törvényszéki ítélet) megállapította, hogy az alaprendelet 20. cikke (5) bekezdésében előírt időszak be nem tartása ténylegesen érintette a Harmonic védelemhez való jogát, valamint hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 8. cikkét is, amely a Harmonic számára azt a jogot biztosította, hogy az érintett időszak lezárultáig kötelezettségvállalásokat ajánljon fel. A Törvényszék ezért semmissé nyilvánította a vitatott rendelet 1. és 2. cikkét a Harmonic által gyártott vasalódeszkákra elrendelt végleges dömpingellenes vám kivetése és az ideiglenes vám végleges beszedése vonatkozásában.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 266. cikke értelmében az uniós intézmények kötelesek eleget tenni a Törvényszék 2011. november 8-án hozott ítéletében foglaltaknak. A Törvényszék ítélkezési gyakorlata szerint (T-2/95. sz. ügy (4), a továbbiakban: az IPS-ügy) olyan esetekben, amikor egy eljárás több közigazgatási intézkedésből áll, az intézkedések egyikének megsemmisítése nem semmisíti meg a teljes eljárást. A dömpingellenes eljárás is egy ilyen többlépcsős eljárás. Következésképpen a vitatott rendelet egy fél viszonylatában való semmissé nyilvánítása nem vonja maga után a rendelet elfogadását megelőzően lefolytatott eljárás egészének semmissé nyilvánítását. Emellett a Törvényszék ítélkezési gyakorlata szerint a valamely intézkedést semmissé tevő ítélet betartása és maradéktalan végrehajtása érdekében az intézkedést hozó intézménynek az eljárás azon pontján, ahol a jogellenes lépés történt, folytatnia kell az eljárást, és az érintett intézkedést új intézkedéssel kell felváltania (5). A törvényszéki ítélet végrehajtása végezetül maga után vonja annak lehetőségét is, hogy a vitatott rendeletet csak azokból a szempontokból helyesbítsék, amelyek annak megsemmisítéséhez vezettek, ugyanakkor változatlanul hagyhatják azokat a nem vitatott részeket, amelyeket a törvényszéki ítélet nem érint – amint azt a C-458/98 P ügyben (6) is alkalmazták. Megjegyzendő, hogy az alaprendelet 20. cikke (5) bekezdése és 8. cikke sérelmének megállapításán túl a vitatott rendelet összes többi megállapítása automatikusan annyiban marad érvényben, amennyiben a Törvényszék elutasított valamennyi érvet e tekintetben.

(5)

A Törvényszék 2011. november 8-án hozott ítéletét követően a Bizottság értesítést (7) tett közzé a többek között Kínából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat részleges újraindításáról. Az újraindítás hatálya a törvényszéki ítélet Harmonicot érintő részeinek végrehajtására korlátozódott.

(6)

A Bizottság a vizsgálat részleges újraindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az ismert, érintett importőröket és felhasználókat, az exportáló ország képviselőit és az uniós gazdasági ágazatot. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az értesítésben megállapított határidőn belül.

(7)

A meghallgatás lehetőségét minden olyan fél számára biztosították, amely az említett határidőn belül kérelmezte meghallgatását, és bizonyítani tudta, hogy meghallgatását különös okok indokolják.

(8)

Egy kínai exportáló gyártótól (a közvetlenül érintett Harmonictól) és egy független importőrtől érkezett észrevétel.

(9)

Minden érintett felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Harmonic vonatkozásában végleges dömpingellenes vámok bevezetését szándékozták javasolni. A felek számára kijelöltek egy időszakot, amelyen belül e tájékoztatás nyilvánosságra hozatalát követően közölhetik észrevételeiket, de ebben a szakaszban egyikük sem reagált.

(10)

Emlékeztetni kell arra, hogy a vitatott rendelet megsemmisítésének oka az volt, hogy a Bizottság az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdésében előírt kötelező tíznapos határidő, azaz az érdekeltek számára a végleges tájékoztató dossziéhoz fűzött észrevételeik megtételére annak kiküldésétől számított határidő lejárta előtt küldte meg a végleges dömpingellenes vám kivetésére vonatkozó javaslatát az Európai Unió Tanácsának. Továbbá, a Bizottság az alaprendelet 8. cikkét – amely a Harmonic számára azt a jogot biztosította, hogy az érintett határidő lezárultáig kötelezettségvállalásokat ajánljon fel – is megsértette.

(11)

A Harmonic közölte, hogy a vizsgálat újraindításával a Törvényszék által megállapított esetekben nem orvosolható a védelemhez való jog megsértése. A törvényszéki ítélet nem ír elő végrehajtási intézkedéseket.

(12)

A Harmonic úgy véli, hogy a Bizottság csak abban az esetben tudna eleget tenni az EUMSZ 266. cikke által előírtak szerint a Törvényszék ítéletének, ha a Harmonic tekintetében állandó jelleggel visszavonná az intézkedéseket. Az alaprendelet 8. cikkének megsértése azt tenné szükségessé, hogy az uniós intézmények visszaállítsák a Harmonic arra vonatkozó jogát, hogy 2007 tekintetében ajánljon fel árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

(13)

A Harmonic szerint az újraindítás jogszerűtlen, mert az alaprendelet nem tartalmaz olyan külön rendelkezést, amely feljogosítana egy ilyen megközelítésre, továbbá az újraindítás összeegyeztethetetlen az alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdésében megállapított, a vizsgálat lezárására vonatkozó kötelező 15 hónapos határidővel és az 1994. évi GATT VI. cikkét végrehajtó WTO-egyezmény (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) 5.10 cikkében meghatározott 18 hónapos határidővel. Az állítások szerint az uniós intézményeknek nem lehet céljuk, hogy végleges intézkedések elfogadására irányuló hatáskörük (különösen az alaprendelet 9. cikke) alapján újra elrendeljenek intézkedéseket és ugyanakkor tagadják, hogy az alaprendelet ugyanazon rendelkezésében szereplő határidők alkalmazandók lennének.

(14)

A Harmonic szerint továbbá az IPS-ügy nem szolgálhat precedensként, mivel az az Európai Gazdasági Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező, dömpingelt vagy támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1988. július 11-i 2423/88/EGK tanácsi rendeleten (8) (a továbbiakban: a korábbi alaprendelet) alapul, amely még nem rendelkezett kötelező határidőkről.

(15)

A Harmonic érvei szerint a módosított tájékoztatás újbóli nyilvánosságra hozatala és az alaprendelet 20. cikke (5) bekezdésének megfelelő, válaszadásra vonatkozó határidő biztosítása sem orvosolhatja a Harmonic védelemhez való jogának megsértését és a vámok törvényellenes kivetését.

(16)

A Harmonic szerint abban az időpontban, amikor a Bizottság 2007-ben benyújtotta végleges intézkedésekre irányuló javaslatát a Tanácsnak, visszavonhatatlanul elvesztette annak lehetőségét, hogy olyan javaslatot nyújtson be a Tanácsnak a Harmonicra vonatkozó vámok elrendeléséről, amely nem sérti a vállalat védelemhez való jogát. A Harmonic szerint a Bizottság az adott helyzetben nem fogadhatna a szükséges intézkedési mozgásteret biztosító észrevételeket, és nem mérlegelhetné a Harmonic kötelezettségvállalási ajánlatát.

(17)

A Harmonic véleménye szerint az előírt határidőn belül történő, árra vonatkozó kötelezettségvállalások felajánlásával kapcsolatos joga nem állítható helyre az eredeti vizsgálati eljárás újraindításával. Emellett a Harmonic azt állítja, hogy a vitatott rendelet (68) preambulumbekezdése a jelek szerint a Harmonic által tett, árra vonatkozó formális kötelezettségvállalás értékelését tartalmazta.

(18)

A Harmonic szerint a Bizottság nem indíthatja újra az ügyet, mivel annak következtében, hogy a Törvényszék részlegesen semmissé nyilvánította a Bizottság által javasolt vitatott rendeletet, elvesztette objektivitását és részrehajlás-mentességét.

(19)

Végül a Harmonic rámutatott, hogy a Bizottság nem vethet ki újból dömpingellenes intézkedéseket a 2005. évre vonatkozó információk alapján, azaz egy olyan időszakra, amely több mint hat évvel megelőzi a vizsgálat részleges újraindítását, mivel ez nem egyeztethető össze az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével.

(20)

Egy független uniós importőr/gyártó rámutatott továbbá a Törvényszék semmissé nyilvánítási ítéletének és a vizsgálat azt követő részleges újraindításának az üzleti tevékenységére kifejtett hatásaira. Nem nyújtott be azonban olyan információkat és adatokat, amelyek az ismételt vizsgálat jogi megalapozottságára vonatkoznának, ezzel szemben a Kínai Népköztársaságból származó, a Foshan Shunde Yongjian Housewares and Hardware Co. Ltd., Foshan által gyártott vasalódeszkák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről szóló, 2010. szeptember 13-i 805/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (9) lezárt korábbi, ismételt vizsgálat keretében benyújtott észrevételekre hivatkozott.

(21)

Emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék a Harmonic valamennyi, az ügy megalapozottságára vonatkozó lényegi érvét elutasította. Ezzel az uniós intézmények kötelezettsége, hogy kiigazítsák az igazgatási eljárás azon részét, ahol az eredeti vizsgálat során szabálytalanság történt.

(22)

Az érvet, mely szerint a dömpingellenes vizsgálatok lezárására az alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdésében előírt 15 hónapos határidő bevezetése megakadályozná, hogy a Bizottság az IPS-ügyben gyakorolt eljárásmódot kövesse, megalapozatlannak találták. Úgy ítélték meg, hogy e határidő nem releváns a Törvényszék ítéletének végrehajtása szempontjából. A határidő valójában csak az eredetei vizsgálat – annak megindításától a végleges intézkedés meghozataláig húzódó – lefolytatására vonatkozik, és nem érinti azon intézkedéseket, amelyeket azt követően, például egy jogi felülvizsgálat eredményeképpen kell meghozni. Ezenfelül megjegyzendő, hogy minden ettől eltérő értelmezés azt jelentené, hogy például az uniós gazdasági ágazat bármely sikeres jogi fellépésének nem lenne gyakorlati hatása az érintettre nézve, ha egy törvényszéki ítélet az eredeti vizsgálat lefolytatására kiszabott határidő lejárta miatt nem lenne végrehajtható. Mindez ellentmondana annak az alapelvnek, hogy valamennyi félnek lehetőséget kell biztosítani a hatékony jogi felülvizsgálatra.

(23)

Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a Törvényszék a T-163/94. sz. és T-165/94. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletében (10) megállapította, hogy a korábbi alaprendeletben előírt, nem szigorúan előíró határidőt sem lehet egy ésszerűen elfogadható határon túl kitolni, és hogy több mint három év túl hosszú idő egy vizsgálat lefolytatására. Ennek ellentmond az IPS-ügy, amely esetében a korábbi bírósági ítélet végrehajtására az eredeti vizsgálat megindítása után csaknem hét évvel került sor, és a bírósági ítélet nem tért ki a határidők kérdésére.

(24)

Ezért a Bizottság következtetése értelmében az alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdése csak az eljárás megindítására és az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése szerint indított vizsgálat lezárására vonatkozik, a vizsgálatnak egy törvényszéki ítélet végrehajtása céljából történő részleges újraindítására azonban nem.

(25)

E következtetés összhangban áll a WTO vizsgálóbizottságai és Fellebbezési Testülete jelentéseinek végrehajtásakor gyakorolt megközelítésmóddal; melyek kapcsán elfogadták, hogy a vitarendező testület jelentéseinek figyelembevétele érdekében az intézmények kiigazíthatják egy dömpingellenes vámot kivető rendelet hiányosságait, az Európai Uniót érintő ügyekben is (11). Ilyen esetekben szükségesnek bizonyult, hogy a WTO vizsgálóbizottsága és Fellebbezési Testülete jelentéseinek végrehajtása érdekében egyedi eljárásokat fogadjanak el, mivel az ilyen jelentések az Európai Unió jogrendje szerint nem közvetlenül alkalmazhatók, ellentétben a törvényszéki ítéletek végrehajtásával, amelyek közvetlenül alkalmazhatók.

(26)

Emlékeztetőül az alaprendelet 9. cikke nem érinti a dömpingellenes vizsgálatok lefolytatásának határidejét. Általános kérdésekkel foglalkozik, amelyek a vizsgálat intézkedések nélkül történő lezárására, valamint végleges vámok kivetésére vonatkoznak.

(27)

Az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazása vonatkozásában benyújtott érveket illetően megjegyzendő, hogy nem lehetett megállapítani az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésének sérelmét, mivel a Bizottság nem egy új eljárást indított, hanem az eredeti vizsgálatot indította újra a törvényszéki ítélet végrehajtása érdekében.

(28)

A Harmonic azon állítása tekintetében, hogy árra vonatkozó kötelezettségvállalások felajánlása iránti joga sérült, meg kell jegyezni, hogy az állítás két pontot érint. A Harmonic először is azt állítja, hogy a Bizottság számára jogilag, gyakorlatilag vagy reális szempontból nem lehetséges, hogy árra vonatkozó kötelezettségvállalást csaknem öt évre visszamenőlegesen elfogadjon. Másodsorban a Harmonic azt állítja, hogy egyrészt a vitatott rendelet (68) preambulumbekezdésébe beletartozna az általa felajánlott, árra vonatkozó formális kötelezettségvállalás, másrészt pedig a Bizottság fenntartaná, hogy a Harmonic által felajánlott, árra vonatkozó kötelezettségvállalást az ellenőrzés gyakorlati megvalósításának nehézségei miatt amúgy is elutasították volna.

(29)

A Harmonic által az eredeti vizsgálatnak annak érdekében történő újraindításával kapcsolatban megfogalmazott állítását illetően, hogy az előírt határidőn belül árra vonatkozó kötelezettségvállalások felajánlására irányuló jogait ért sérelmet kiigazítsák, az újraindítás indokolt, mivel a Harmonic árra vonatkozó kötelezettségvállalások felajánlására vonatkozó joga az eredeti vizsgálatban sérültek. Mivel azonban a Harmonic nem ajánlott fel árra vonatkozó formális kötelezettségvállalást, nincs értelme megvitatni annak potenciális hatásait.

(30)

Emellett a vitatott rendelet (68) preambulumbekezdésének a Harmonic szerinti értelmezését illetően hangsúlyozni kell, hogy a preambulumbekezdés egyszerűen azt tükrözi, hogy tárgyalások folytak egyes exportáló gyártók által ajánlott, árra vonatkozó potenciális kötelezettségvállalásokról, valamint ismerteti azokat az indokokat, amelyek alapján az intézmények a kötelezettségvállalásokat a vizsgálat azon szakaszában általánosságban nem találták célszerűnek. A Harmonic arra vonatkozó állítása tehát, hogy a preambulumbekezdés egy (be nem nyújtott) árra vonatkozó, formális kötelezettségvállalás értékelését tartalmazza, nem megalapozott.

(31)

Emellett meg kell jegyezni, hogy a vitatott rendelet (68) preambulumbekezdésében szereplő érvek nem befolyásolják a későbbi szakaszban felajánlott, árra vonatkozó, formális kötelezettségvállalásokat, hanem ismertetik azokat az indokokat, amelyek ebben az esetben valószínűtlenné teszik árra vonatkozó kötelezettségvállalás elfogadását, különösen akkor, ha e kötelezettségvállalások alkalmazhatóságával kapcsolatos megfontolásoknak nem fordítanak kellő figyelmet. Az alaprendelet 8. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felajánlott kötelezettségvállalásokat nem kell elfogadni, ha elfogadásukat nem tekintik célszerűnek.

(32)

A felek által benyújtott észrevételek figyelembevételével és azok vizsgálata után megállapításra került, hogy a törvényszéki ítéletet oly módon kell végrehajtani, hogy a Harmonic és a többi érdekelt számára a Bizottság ismételten nyilvánosságra hozza a Harmonic által gyártott vasalódeszkák behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám ismételt kivetését megalapozó, 2007. március 23-i, felülvizsgált végleges tájékoztató dossziét.

(33)

A fentiek alapján megállapításra került továbbá, hogy a Bizottságnak elegendő időt kell biztosítania a Harmonic és a többi érdekelt számára ahhoz, hogy észrevételeket fűzzenek a 2007. március 23-i, felülvizsgált végleges tájékoztató dossziéval kapcsolatban, majd értékelnie kell ezen észrevételeket annak megállapítása érdekében, hogy az eredeti vizsgálati időszakra vonatkozó tények alapján terjesszen-e javaslatot a Tanács elé a Harmonic által gyártott vasalódeszkák behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám újbóli kivetésére.

(34)

Az érdekelteket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Törvényszék ítéletét végre szándékoztak hajtani.

Valamennyi érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak arra, hogy az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdésében előírt tíznapos határidő mellett észrevételeket tegyen.

(35)

A Harmonic és a többi érdekelt megkapta azt a 2007. március 23-i, felülvizsgált végleges tájékoztató dossziét, amely alapján a Bizottság az eredeti vizsgálati időszakra vonatkozó tényekre támaszkodva a Harmonic által gyártott vasalódeszkák behozatalára a dömpingellenes vám újbóli kivetését javasolta.

A Harmonic és a többi érdekelt lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket fűzzön a fent említett, 2007. március 23-i, felülvizsgált végleges tájékoztató dossziéhoz.

(36)

Az alaprendelet 8. cikke a Harmonic számára biztosította azt a jogot, hogy az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdésében előírt tíznapos határidő lejártáig kötelezettségvállalásokat ajánljon fel.

(37)

A megállapított határidőn belül sem a Harmonic, sem más érdekelt fél nem nyújtott be észrevételt és nem ajánlott fel kötelezettségvállalást.

(38)

Ez az eljárás nem érinti a vitatott rendelet által előírt intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati időpontját. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy 2012. április 25-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában értesítést (12) tettek közzé a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálat megindításáról,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/9

(1)

Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) rendelkezik a XVIII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. A felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni.

(2)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában és a 2009., a 2010. és a 2011. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján a mandarin és a satsuma, a klementin, az articsóka, valamint a narancs esetében 2012. november 1-jétől, a cukkini esetében pedig 2013. január 1-jétől kezdődő hatállyal indokolt kiigazítani a kiegészítő vám küszöbszintjét.

(3)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/11

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Trichoderma reesei (MULC 49755) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz és a Trichoderma reesei (MULC 49754) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanáz engedélyezésére. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, a Trichoderma reesei (MULC 49755) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz és a Trichoderma reesei (MULC 49754) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanáz tojótyúkok és kisebb hízó- és tojóbaromfifajok takarmányához adott adalékanyagként történő engedélyezésére irányul.

(4)

A szóban forgó készítmény használatát brojlercsirkék esetében az 1091/2009/EK bizottsági rendelet (2), elválasztott malacok esetében pedig az 1088/2011/EK bizottsági végrehajtási rendelet (3) 10 évre engedélyezte.

(5)

A Trichoderma reesei (MULC 49755) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz és a Trichoderma reesei (MULC 49754) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanáz tojótyúkok és kisebb hízó- és tojóbaromfifajok esetében történő alkalmazásának engedélyezése iránti kérelem alátámasztására új adatokat nyújtottak be. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. május 23-i véleményében (4) megállapította, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a Trichoderma reesei (MULC 49755) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz és a Trichoderma reesei (MULC 49754) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanáz nincs káros hatással sem az állatok, sem az emberek egészségére, továbbá a környezetre sem, és jelentősen növelheti a takarmánybevitel–tojáshozam arányát a tojótyúkok esetében, valamint javíthatja a kisebb hízó- és tojóbaromfifajok tenyésztéstechnikai paramétereit. A Hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(6)

A szóban forgó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően e készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/15

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól. Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének a 10. cikke (1)–(4) bekezdésével összefüggésben értelmezett (7) bekezdése külön előírásokat határoz meg azoknak a termékeknek az értékelésére, amelyeket az említett rendelet alkalmazásának kezdetekor az Unióban szilázs-adalékanyagként használtak.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Propionibacterium acidipropionici (CNCM MA 26/4U) készítményt (a továbbiakban: készítmény) mint a szilázs-adalékanyagok funkcionális csoportba tartozó meglévő terméket felvették a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartásába; a készítmény valamennyi állatfaj takarmányához használható.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének a 7. cikkel összefüggésben értelmezett (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a készítménynek mint valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagának az engedélyezésére, kérelmezve az adalékanyagnak a „technológiai adalékanyagok” kategóriába és a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba való sorolását. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. április 25-i véleményében (2) megállapította, hogy – a javasolt felhasználási feltételek mellett – a készítmény nincs káros hatással az állatok vagy az emberek egészségére, illetve a környezetre, és a készítmény használatával javulhat a kezelt szilázs aerob stabilitása. A Hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. A Hatóság hitelesítette továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Mivel biztonsági okok nem indokolják az engedélyezési feltételek módosításának azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani arra, hogy az érdekelt felek felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/18

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a cink-klorid-hidroxid-monohidrát engedélyezésére. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó cink-klorid-hidroxid-monohidrát valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. szeptember 26-i véleményében (2) megállapította, hogy – a javasolt felhasználási feltételek mellett – a cink-klorid-hidroxid-monohidrát nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, és hatékony rézforrásnak tekinthető valamennyi állatfaj esetében. A Hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A cink-klorid-hidroxid-monohidrát értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően e készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/20

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/22

(1)

A rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2011. december 7-i 1273/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) vámkontingenseket nyitott meg rizs és törmelékrizs behozatalára – mely kontingenseket a végrehajtási rendelet I. mellékletének megfelelően származási országok szerint, valamint alidőszakokra kell felosztani –, és rendelkezett e kontingensek kezelési módjáról.

(2)

A 09.4138 tételszámú kvóta tekintetében az 1273/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja kizárólag október hónapra rendelkezik behozatali alidőszakról. Ez a vámkontingens a 09.4127 – 09.4128 – 09.4129 – 09.4130 tételszámú vámkontingensből az előző alidőszakban fel nem használt mennyiségek egyenlegét tartalmazza. Az 1273/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontjában előírt kontingensek utolsó alidőszaka az október havi, amely az előző alidőszak felhasználatlan mennyiségeinek egyenlegét tartalmazza.

(3)

Az 1273/2011/EU végrehajtási rendelet 8. cikkének a) pontja szerinti értesítések alapján megállapítható, hogy a 09.4138 tételszámú vámkontingens tekintetében az említett végrehajtási rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2012 októberének első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a szóban forgó vámkontingens tekintetében a behozatali engedélyek milyen mennyiségre bocsáthatók ki.

(4)

A fent említett értesítések ezenkívül azt mutatják, hogy a 09.4148 tételszámú vámkontingens tekintetében az 1273/2011/EU végrehajtási rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2012 októberének első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak.

(5)

Indokolt továbbá közzétenni az 1273/2011/EU végrehajtási rendeletben előírt minden egyes vámkontingens 2012. évi felhasználásának végleges százalékos arányát.

(6)

A behozatali engedélyek kibocsátására irányuló eljárás hatékony lebonyolítása érdekében ennek a rendeletnek indokolt a kihirdetését követően azonnal hatályba lépnie,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/26

(1)

A 2006/88/EK irányelv többek között állat-egészségügyi szabályokat állapít meg a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek vonatkozásában, így különös rendelkezéseket vezet be az egzotikus és nem egzotikus állatbetegségek, valamint az ezekre fogékony fajok kapcsán, melyeket az irányelv IV. mellékletének II. része sorol fel.

(2)

A járványos fekélybetegség (EUS) szerepel a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében található, egzotikus betegségeket felsoroló jegyzékben.

(3)

A 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének I. része meghatározza, hogy a II. részben milyen feltételek alapján tüntetendők fel az egzotikus, illetve nem egzotikus betegségek. E feltételek szerint egzotikus betegség az, amelyiknek az Unióba való behurcolása jelentős gazdasági hatással járhat, akár az uniós akvakultúrában megjelenő termelési veszteségek, akár a tenyésztett víziállatokkal és az azokból származó termékekkel való kereskedelem lehetőségének korlátozása következtében. Az is szerepel a feltételek között, hogy a betegség az Unióba való behurcolása esetén káros környezeti hatást gyakorolhat azon fajok vadon élő víziállat-populációira, amelyek az uniós jog vagy nemzetközi rendelkezések által védendő értékek.

(4)

2011. szeptember 15-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állat-egészségügyi és állatjólléti testülete szakvéleményt bocsátott közre a járványos fekélybetegségről (2) (a továbbiakban: az EFSA-szakvélemény). Az EFSA-szakvélemény szerint a járványos fekélybetegség hatása az uniós akvakultúrára a nulla és a csekély között volna.

(5)

Emellett a szakvélemény leszögezi, hogy ez a betegség vélhetően már számtalan esetben behurcolásra került az Unióba harmadik országokból származó díszhalak révén, és valószínű, hogy a kérdéses díszhalak az uniós vizekbe is bejutottak. Ennek ismeretében, és mivel az Unióban még soha nem észleltek fekélybetegség-járványt, semmi sem bizonyítja, hogy a járványos fekélybetegség káros környezeti hatást gyakorolhatna.

(6)

Az EFSA következtetései és a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a járványos fekélybetegség már nem felel meg a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének I. részében felsorolt azon feltételeknek, amelyek alapján egy betegséget a IV. melléklet II. részében fel kell tüntetni.

(7)

Következésképpen célszerű a járványos fekélybetegséget törölni a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében szereplő, egzotikus betegségeket tartalmazó jegyzékből.

(8)

Másrészt a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. része tartalmazza a pisztrángok vírusos vérfertőzésére fogékonynak tekintett fajok felsorolását.

(9)

A Paralichthys olivaceus faj fogékony a pisztrángok vírusos vérfertőzésére, amit a melléklet nem egzotikus halbetegségként tart számon. Ázsia egyes régióiban ugyanis bizonyítottan kitört e betegség e halak körében.

(10)

A Paralichthys olivaceust ezért fel kell venni a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében szereplő, a pisztrángok vírusos vérfertőzésére fogékony fajokat tartalmazó felsorolásba.

(11)

A 2006/88/EK irányelv IV. mellékletét mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/29

(1)

az Európai Tanács a 2005. december 15–16-i ülésén elfogadta a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát (uniós stratégia). A stratégia kiemelte, hogy a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelméből és túlzott felhalmozódásából származó kockázatok minimálisra csökkentése érdekében különös figyelmet kell fordítani a Kelet- és Délkelet-Európában felhalmozott hatalmas kézi- és könnyűfegyver-készletekre, valamint azokra a módszerekre, amelyek révén e készleteket eljuttatják a konfliktuszónákba.

(2)

Az uniós stratégia egyik célja, hogy előmozdítsa a multilateralizmus hatékony alkalmazását a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek értékesítése és destabilizáló hatású terjedése elleni mechanizmusok kifejlesztése érdekében, legyen szó akár nemzetközi, akár regionális vagy az Unión és tagállamain belüli mechanizmusokról. A kapcsolódó cselekvési tervben a stratégia külön említést tesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről (EBESZ), mint azon regionális szervezetek egyikéről, amelyekkel fejleszteni kell az együttműködést. Célirányos rendelkezéseket tartalmaz különösen a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemre, továbbá az EBESZ részes államaiban felhalmozódott többletkészletek megsemmisítésére irányuló EBESZ-fellépésekhez nyújtandó támogatásra vonatkozóan is.

(3)

Az EBESZ részes államai (a továbbiakban: részes államok) 2000. november 24-én elfogadták az EBESZ kézi- és könnyűfegyverekről szóló dokumentumát, amelyben vállalták, hogy hatékony nemzeti szintű ellenőrzési rendszert alakítanak ki és alkalmaznak a kézi- és könnyűfegyverek átadására vonatkozóan, a kivitel és a kereskedelmi tevékenységek ellenőrzését is beleértve. A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy a kézi- és könnyűfegyverek túlzott felhalmozódása, illetve a kézi- és könnyűfegyverkészletek nem megfelelő kezelése és biztonsága destabilizáló hatásokkal járhat mind a nemzeti, mind a regionális és a nemzetközi biztonság szempontjából. A kézi- és könnyűfegyvertöbblet megszüntetése céljára ajánlott módszerként a megsemmisítést nevezi meg.

(4)

A részes államok 2010. május 26-án elfogadták az EBESZ cselekvési tervét a kézi- és könnyűfegyverekről, amely hivatkozik többek között arra is, hogy a részes államokban létre kell hozni vagy meg kell erősíteni a törvényes kereskedelmi tevékenységeket szabályozó jogi keretet, meg kell szilárdítani a kézi- és könnyűfegyverkészletek kezelésével és biztonságával kapcsolatban vállalt kötelezettségeket, illetve meg kell erősíteni a részes államok többletként felhalmozódott vagy tiltott kereskedelemből származó kézi- és könnyűfegyverkészletei megsemmisítésével kapcsolatos kötelezettségvállalásait, valamint javítani kell az ilyen készletek megsemmisítését szolgáló kapacitásaikat.

(5)

Az Európai Unió Tanácsa 2003. június 23-án elfogadta a fegyverkereskedelem ellenőrzéséről szóló 2003/468/KKBP közös álláspontot (1), amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy a területükön zajló fegyverkereskedelmi tevékenységek ellenőrzése céljából tegyenek meg minden szükséges intézkedést – és ennek keretében alakítsanak ki egyértelmű jogi keretet a törvényes fegyverkereskedelmi tevékenységekre vonatkozóan –, valamint arra ösztönzi őket, hogy vizsgálják meg a területükön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező saját állampolgáraik által a területükön kívül folytatott fegyverkereskedelmi tevékenységek ellenőrzésének a lehetőségét is.

(6)

A Tanács 2008. december 8-án elfogadta a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP közös álláspontot (2). A 2008/944/KKBP közös álláspont megállapítja azokat a közös kritériumokat, amelyeket a tagállamoknak a hagyományos fegyverek kivitelére és újrakivitelére, valamint a velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venniük. Előírja továbbá a tagállamok számára, hogy minden igyekezetükkel törekedjenek arra, hogy katonai technológiát vagy felszereléseket exportáló egyéb országokat is ösztönözzenek a közös álláspont kritériumainak alkalmazására,

—

az Unióval szomszédos térségek békéjének és biztonságának megerősítése az EBESZ-régióban a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelméből és túlzott felhalmozódásából származó fenyegetések csökkentése révén,

—

a multilateralizmus hatékony regionális szintű érvényesülésének támogatása a kézi- és könnyűfegyverek és a kézi- és könnyűfegyverlőszerek túlzott felhalmozódásának és tiltott kereskedelmének megelőzését célzó EBESZ-fellépések ösztönzése által.

—

képzési célú munkaértekezlet szervezése regionális szinten az érintett részes államok kézi- és könnyűfegyver-kereskedelmének ellenőrzéséért felelős tisztviselői számára,

—

biztonsági fejlesztések végrehajtása a fehéroroszországi és kirgizisztáni kézi- és könnyűfegyver-raktártelephelyeken,

—

a kézi- és könnyűfegyvertöbblet megsemmisítése Belaruszban és Kirgizisztánban e készletek tiltott kereskedelem céljára való eltérítésének a megelőzése érdekében,

—

a kézi- és könnyűfegyver-készletkezelő alkalmazás telepítése több részes államban is annak érdekében, hogy javuljon a kézi- és könnyűfegyverek és a hagyományos lőszerek raktározása, nyilvántartása és nyomon követése.

a)

Az EBESZ Titkársága hajtja végre az alábbiakat:

b)

Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) fehéroroszországi hivatala hajtja végre a fehéroroszországi hagyományos fegyver- és lőszerraktárak biztonsági korszerűsítését.

26.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/34

(1)

Törökország kifejezte azon szándékát, hogy csatlakozni kíván az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezményhez (a továbbiakban: az egyezmény), és erre az egyezménnyel felállított vegyes bizottság 2012. január 19-i határozata útján felkérést kapott.

(2)

Az egyezményben alkalmazott nyelvi hivatkozások török fordítását ezért megfelelő sorrend szerint az egyezménybe kell foglalni.

(3)

E határozat alkalmazásának időpontja összekapcsolódik azzal az időponttal, amikor Törökország csatlakozik az egyezményhez.

(4)

Annak érdekében, hogy a biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó – Törökországnak az egyezményhez való csatlakozása előtt hatályos kritériumoknak megfelelő – formanyomtatványokat használni lehessen, indokolt átmeneti időszakot megállapítani, amelynek során ezek a formanyomtatványok bizonyos módosításokkal használatban maradhatnak.

(5)

Az egyezményt ezért ennek megfelelően módosítani kell,