(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottságnak – az indokoltnak ítélt körben – végrehajtási intézkedéseket kell elfogadnia a háztartási berendezésekre és köztük a háztartási szárítógépekre vonatkozóan.

(3)

A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a jellemzően a háztartásokban használt szárítógépek műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – európai uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette annak eredményeit.

(4)

Ennek a rendeletnek a textilanyagok háztartási szárítására szolgáló termékekre kell vonatkoznia.

(5)

Sajátos jellemzőik miatt a háztartási kombinált mosó-szárító gépeket nem indokolt e rendelet hatálya alá vonni.

(6)

E rendelet alkalmazásában az egyetlen lényeges környezetvédelmi jellemző a háztartási szárítógépek által használat közben elfogyasztott energia mennyisége. A háztartási szárítógépek éves villamosenergia-fogyasztása 2005-ben az Európai Unióban a becslések szerint 21 TWh volt. Külön beavatkozás nélkül az előrejelzések szerint az éves villamosenergia-fogyasztás 2020-ra elérheti a 31 TWh-t. Az előkészítő vizsgálatok azt mutatták, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek energiafogyasztása lényegesen csökkenthető.

(7)

Az előkészítő vizsgálatok szerint a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsorolt többi környezetbarát tervezési paraméterrel kapcsolatban szükségtelen követelményeket előírni, mert a háztartási szárítógépek esetében a használat közben elfogyasztott energia mennyisége messze a legfontosabb környezetvédelmi jellemző. A 2009/125/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják a háztartási szárítógépek területükön történő forgalomba hozatalát és használatbavételét az irányelv I. mellékletének 1. részében meghatározott azon környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos környezetbarát tervezési követelményekre való hivatkozással, amelyekre vonatkozóan e rendelet értelmében nincs szükség környezetbarát tervezési követelményekre.

(8)

A háztartási szárítógépeket olyan meglévő, iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló költséghatékony technológiák alkalmazásával célszerű energiahatékonyabbá tenni, amelyek csökkenthetik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét.

(9)

A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják az érintett termékek funkcionalitását, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. Különösen fontos, hogy a használat közbeni energiafogyasztás csökkentéséből származó előnyök nagyobbak legyenek, mint az előállítás és az ártalmatlanítás során felmerülő további környezeti hatások.

(10)

A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeket fokozatosan indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeik e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. A határidők megállapítása során el kell kerülni a piaci forgalomban lévő berendezések funkcionalitását érintő kedvezőtlen hatásokat, és figyelembe kell venni a végfelhasználóknál és a gyártóknál, különösen pedig a kis- és középvállalkozásoknál jelentkező költségvonzatokat, miközben biztosítani kell e rendelet célkitűzéseinek megfelelő időben történő teljesülését is.

(11)

Az egyes termékparaméterek meghatározására olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszereket indokolt alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi testületek által elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.

(12)

A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(13)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv V. és VI. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos olyan információkat megadjanak, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel.

(14)

Az e rendeletben megállapított, jogilag kötelező követelmények mellett – az e rendelet hatálya alá tartozó termékek teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi információk széles körű rendelkezésre állásának és könnyű hozzáférhetőségének biztosítása érdekében – meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2012. október 5-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankcióbizottsága úgy határozott, hogy egy természetes személyt töröl az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó jegyzékéből, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell, miután megfontolta az e személy által benyújtott, a jegyzékből való törlésére vonatkozó kérelmet és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1904 (2009) sz. határozata alapján intézményesített ombudsman átfogó jelentését. A szankcióbizottság 2012. október 3-án továbbá úgy határozott, hogy egy bejegyzést módosít a jegyzékben.

(3)

A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

Az 1187/2009/EK rendelet III. fejezetének 2. szakasza meghatározza a 21. cikkében említett GATT-kontingensek alapján az Amerikai Egyesült Államokba exportálásra kerülő sajtokra vonatkozó kiviteli engedélyek odaítélésére vonatkozó eljárást.

(2)

Egyes termékcsoportok és kontingensek tekintetében a kiviteli engedélyek iránti kérelmek meghaladják a 2013. kontingensévre rendelkezésre álló mennyiségeket. Ezért meg kell határozni az odaítélési együtthatókat.

(3)

Az olyan termékcsoportok és kontingensek esetében, amelyek tekintetében az igényelt mennyiség kisebb, mint a rendelkezésre álló mennyiség, indokolt előírni, hogy a fennmaradó mennyiségeket az eredetileg igényelt mennyiségek arányában osszák fel a kérelmezők között. Fontos továbbá a fennmaradó mennyiségek odaítélésének feltételéül szabni, hogy az érintett piaci szereplő tájékoztassa az illetékes hatóságot az általa elfogadott mennyiségről, és hogy az érdekelt piaci szereplők biztosítékot helyezzenek letétbe.

(4)

Figyelembe véve az együtthatók megállapítására vonatkozó eljárás végrehajtására az 1187/2009/EK rendelet 23. cikkében előírt határidőt, ezt a rendeletet minél előbb alkalmazni kell,

(1)

A Bizottság 2009. június 12-én megbízta az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságát – amelynek feladatait az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban a 2011. január 1-jén létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) vette át –, hogy adjon véleményt Kanada hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszerének technikai értékelését illetően.

(2)

Az EÉPH 2012. április 18-i véleményében arra tett javaslatot, hogy a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos kanadai jogi és felügyeleti keretrendszer minősüljön egyenértékűnek a hitelminősítő intézetekre vonatkozó uniós keretszabályozással.

(3)

Az 1060/2009/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően ahhoz, hogy egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az 1060/2009/EK rendelettel egyenértékűnek minősüljön, három feltételnek kell teljesülnie.

(4)

Az első feltétel szerint a hitelminősítő intézeteknek a harmadik országban engedélyezési vagy nyilvántartásba-vételi eljárás tárgyát kell képezniük és folyamatosan hatékony felügyelet és végrehajtás alatt kell működniük. Kanada átfogó és kötelező erejű keretrendszerrel rendelkezik a hitelminősítő intézeteket és a hitelminősítések felhasználását illetően. A kijelölt minősítési szervezetekre (Designated Rating Organizations – DRO) vonatkozó 25-101. sz. nemzeti jogi aktus 2012. január 27-én került bevezetésre és 2012. április 20. óta hatályos. A keretrendszer előírja a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételét a kanadai értékpapír-kezelők (Canadian Securities Administrators – CSA) által, és a hitelminősítő intézetek CSA általi folyamatos felügyeletéről rendelkezik. Felügyeleti feladatainak ellátásához a CSA széles körű és átfogó hatáskörrel rendelkezik. A CSA jogosult hozzáférést kérni a hitelminősítő intézetek elszámolási okmányaihoz, nyilvántartásaihoz és dokumentumaihoz, valamint más lényeges információkhoz (köztük telefonbeszélgetésekről készült felvételek és adatforgalom). Emellett a CSA jogosult helyszíni ellenőrzések elvégzésére, valamint az elszámolási okmányok, nyilvántartások áttanulmányozására és vizsgálatára. Továbbá az értékpapírokra vonatkozó szabályozás megszegése esetén rendelkezésére álló eszközök révén a CSA eljárást indíthat a hitelminősítő intézet ellen, amennyiben az nem tesz eleget a 25-101. sz. nemzeti jogi aktusból eredő kötelezettségeinek. A CSA egyéb hatáskörei mellett végzést hozhat az adott DRO kijelölt státusának visszavonására, 1 000 000 CAD-ig terjedő bírságot vethet ki minden egyes jogsértésért, és előírhatja a DRO számára bármely múltbeli jogsértés helyrehozását. A CSA 2012. április 30-ig DRO-ként nyilvántartásba vett minden kanadai székhelyű hitelminősítő intézetet, amelyek azóta a CSA folyamatos felügyelete alatt állnak. A CSA-n belül vezető felügyeleti szerepet ellátó ontariói értékpapír-bizottság szándékai szerint legalább kétévente helyszíni ellenőrzéseket fog végezni. Az EÉPH és a CSA között létrejött együttműködési megállapodás rendelkezéseket fogalmaz meg a határokon átnyúló tevékenységet folytató hitelminősítő intézetekkel szemben hozott végrehajtási és felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatos információcseréről.

(5)

A második feltétel értelmében a harmadik országok hitelminősítő intézeteire az 1060/2009/EK rendelet 6–12. cikkében és I. mellékletében meghatározott, jogilag kötelező erejű kötelezettségekkel egyenértékű szabályozásnak kell vonatkoznia. A kanadai jogi és felügyeleti keretrendszer megfelel az 1060/2009/EK rendelet célkitűzéseinek az összeférhetetlenségek kezelését, a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szervezeti eljárásokat, a minősítés színvonalát és módszereit, a hitelminősítések közzétételét és a hitelminősítési tevékenységre vonatkozó általános és rendszeres beszámolók készítését illetően. Következésképpen a kanadai keretrendszer egyenértékű védelmet nyújt a tisztesség, az átláthatóság, a hitelminősítő intézetek jó kormányzása és a megbízható hitelminősítési tevékenység terén.

(6)

A harmadik feltétel szerint a harmadik országok szabályozási rendszerének meg kell akadályoznia, hogy az adott ország felügyeleti hatóságai és egyéb közjogi testületei befolyásolhassák a hitelminősítések tartalmát és módszereit. E tekintetben a 25-101. sz. nemzeti jogi aktus A. függelékének B. szakasza olyan bizottság létrehozását írja elő a hitelminősítő intézetek számára, amely a kibocsátások szigorú és hivatalos eljárásának végrehajtásáért, valamint az intézetek módszereinek, modelljeinek és főbb minősítési feltevéseinek a felülvizsgálatáért felel. Ezt az eljárást, illetőleg a hitelminősítések tartalmát és módszereit sem a CSA, sem más közjogi testület nem befolyásolhatja.

(7)

A vizsgált szempontok ismeretében megállapítható, hogy a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos kanadai jogi és felügyeleti keretrendszer teljesíti az 1060/2009/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdése második albekezdésében meghatározott feltételeket. Ezért a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos kanadai jogi és felügyeleti keretrendszert az 1060/2009/EK rendeletben meghatározott jogi és felügyeleti keretrendszerrel egyenértékűnek kell tekinteni. A Bizottság az EÉPH-val együttműködésben továbbra is nyomon követi a hitelminősítő intézetekkel kapcsolatos kanadai jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,