(1)

Az Unió szerződő fele a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezménynek, későbbi nevén a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezménynek (1) (barcelonai egyezmény), és szerződő fele az ahhoz csatolt, a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyvnek és mellékleteinek (2) (a továbbiakban: jegyzőkönyv). A jegyzőkönyv II. melléklete a veszélyeztetett vagy fenyegetett fajok jegyzékét tartalmazza, III. mellékletében pedig azon fajok jegyzéke található, amelyek kiaknázása szabályozott.

(2)

A barcelonai egyezmény 18. cikkének megfelelően az egyezmény döntéshozatali szerve az egyezmény szerződő feleinek ülése; a ráruházott hatáskörök kiterjednek többek között az egyezményhez és jegyzőkönyveihez csatolt mellékletek szükség szerint módosítására. A barcelonai egyezmény 23. cikkének (2) bekezdésével és a jegyzőkönyv 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jegyzőkönyv mellékleteinek módosítása a módosítás elfogadásakor az érintett szerződő felek által megállapított időszak lejártával a jegyzőkönyv valamennyi szerződő fele számára hatályba lép, kivéve azokat, amelyek írásban értesítették a letéteményest arról, hogy az említett időszakon belül nem tudják jóváhagyni a módosítást.

(3)

A Bizottság 2012. február 8-án tanácsi határozati javaslatot nyújtott be a Tanácsnak a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezményhez csatolt, a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv II. és III. mellékletének módosítására irányuló javaslatok tekintetében a szerződő felek tizenhetedik ülésén (Párizs, 2012. február 8–10.) az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról. Tekintettel a bizottsági javaslat megérkezésének időpontjára, a Tanácsnak nem volt alkalma sem arra, hogy még a szerződő felek ülését megelőzően megvizsgálja azt, illetve hogy az abban foglaltaknak megfelelően lépjen fel, ezért az Unió álláspontját és érdekeit nem volt lehetséges kellő időben és megfelelő módon kifejezni és megvédeni.

(4)

A barcelonai egyezmény és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek szerződő felei a tizenhetedik ülésükön az IG.20/5 határozattal módosításokat fogadtak el a jegyzőkönyv II. és III. mellékletére vonatkozóan annak érdekében, hogy tíz cápafaj esetében nagyobb fokú védelmet írjanak elő.

(5)

A barcelonai egyezmény 23. cikke (2) bekezdésének vi. pontjával összhangban a mellékletek módosítása az érintett szerződő felek által a módosítás elfogadásakor megállapított időszak lejártával a jegyzőkönyv valamennyi szerződő fele számára hatályba lép, kivéve azokat a szerződő feleket, amelyek arról értesítették a letéteményest, hogy nem tudják a módosításokat jóváhagyni. A szerződő felek tizenhetedik ülése ezt az időszakot 180 napban állapította meg, így az értesítések benyújtásának határideje 2012. augusztus 8-án jár le. Az Uniónak ezért tájékoztatnia kell a jegyzőkönyv letéteményesét azokról a módosításokról, amelyeket az említett határidőn belül nem fogad el.

(6)

A jegyzőkönyv módosításai nem igénylik az uniós jog módosítását.

(7)

A szerződő felek tizenhetedik ülése által elfogadott módosítások, a II. mellékletbe való felvétele, és azoknak megfelelő módon a III. mellékletből való törlése tudományos szempontból megalapozott, megfelel az uniós jognak és a biológiai sokféleség megőrzéséért folytatott nemzetközi együttműködés melletti uniós elkötelezettségnek, valamint összhangban van mind a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény (3) 5. cikkével, mind pedig a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek 2010. évi konferenciáján közösen meghatározott céllal, amely a biológiai sokféleség jelenlegi leépülési sebességének 2020-ig való jelentős mérséklésére irányul. Kívánatos ezért, hogy az Unió ezeket a módosításokat támogassa,

a)

Galeorhinus galeus (Linnaeus, 1758);

b)

Isurus oxyrinchus (Rafinesque, 1810);

c)

Lamna nasus (Bonnaterre, 1788);

d)

Leucoraja circularis (Couch, 1838);

e)

Leucoraja melitensis (Clark, 1926);

f)

Rhinobatos cemiculus (Saint-Hilaire, 1817);

g)

Rhinobatos rhinobatos (Linnaeus, 1758);

h)

Sphyrna lewini (Griffith & Smith, 1834);

i)

Sphyrna mokarran (Rüppell, 1837);

j)

Sphyrna zygaena (Linnaeus, 1758).

(1)

Az Unió az 1999. évi Élelmiszersegély-egyezmény (1) (a továbbiakban: az 1999-es egyezmény) részes fele, amely 2012. július 1-jével hatályát veszti.

(2)

2010. november 17-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson az élelmezési segély korszerű megközelítését magába foglaló és alkalmazó Élelmezésisegély-egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) létrehozásáról, amely felváltaná az 1999-es egyezményt.

(3)

A tárgyalások 2012. április 25-én lezárultak.

(4)

Az Unió érdekében áll, hogy aláírja az egyezményt, mivel az hozzájárulna az Európai Unió működéséről szóló szerződés 214. cikke (1) bekezdésében említett humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó célok eléréséhez.

(5)

Az egyezmény 2012. december 31-ig áll nyitva aláírásra.

(6)

Az egyezményt az Európai Unió nevében alá kell írni, feltételezve annak megkötését,

(1)

A 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a 2003/71/EK irányelv 5. cikke (5) bekezdésének és a 7. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében a különböző típusú értékpapírok tájékoztatóiba foglalandó minimális információkat.

(2)

A befektetővédelem fokozása, az uniós értékpapírpiacokon történő tőkebevonással összefüggásben a vállalatoknál jelentkező adminisztratív terhek csökkentése és a tájékoztatókkal kapcsolatos szabályozás hatékonyságának javítása érdekében a 2010. november 24-i 2010/73/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) módosította az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatókról szóló 2003/71/EK irányelvet és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelvet. A 809/2004/EK rendeletet tehát módosítani kell a kibocsátónak vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személynek a tájékoztató pénzügyi közvetítők általi felhasználására vonatkozó hozzájárulása, valamint a mögöttes indexekkel és a nyereség-előrejelzésekkel és -becslésekkel kapcsolatban a tájékoztatóban szerepeltetendő információk tekintetében.

(3)

A 2003/71/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazásában a 809/2004/EK rendeletben meg kell határozni, hogy milyen információkat kell megadni akkor, ha a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy írásos megállapodás útján hozzájárul a tájékoztatónak pénzügyi közvetítők általi felhasználásához.

(4)

A pénzügyi piacok technikai fejlődésének – és különösen az indexeknek a strukturált értékpapírok mögöttes eszközeiként történő egyre elterjedtebb alkalmazásának – figyelembevétele érdekében a 809/2004/EK rendelet bizonyos előírásait felül kell vizsgálni és egyértelműbbé kell tenni. Az index összeállításával járó felelősségnek a csoport más jogalanyára való átruházásával a kibocsátó megkerülheti azt a követelményt, amelynek értelmében a tájékoztatóban szerepeltetni kell a kibocsátó által összeállított index leírását (XII. melléklet 4.2.2. pontja), és így elkerülheti a felelősségre vonást, ha a leírás pontatlan. A követelményt ezért ki kell terjeszteni a kibocsátóéval azonos csoporthoz tartozó jogalanyok által összeállított indexekre is.

(5)

A hatékonyság növelésére és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló célkitűzésekre való tekintettel e rendeletnek meg kell állapítania azokat a feltételeket is, amelyek mellett nem szükséges megadni az index leírását a tájékoztatóban, ha az indexet a kibocsátóval együttműködésben vagy a kibocsátó nevében eljáró gazdasági egység állítja össze. Másrészről mivel a XV. melléklet 2.10. pontja csak a több értékpapíron alapuló, elismert és közzétett indexekre vonatkozik, elegendő megadni a tájékoztatóban azt, hogy hol érhető el információ az indexről, és nem szükséges megadni az index összeállításának leírását.

(6)

A kibocsátók tőkebevonással járó adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a rendeletnek meg kell állapítania azokat a feltételeket, amelyek mellett a független könyvelő vagy könyvvizsgáló által készített, a nyereség-előrejelzéshez és -becsléshez csatolt jelentés nem szükséges, így különösen, ha a független könyvelő vagy könyvvizsgáló azért nem tudja aláírni az auditjelentést, mert az éves pénzügyi beszámolóhoz szükséges dokumentumok nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

(7)

A 2010/73/EU irányelv alapján a 2003/71/EK irányelv számos rendelkezésében a „legfontosabb információk” és „lényeges információk” kifejezések helyébe az „alapvető információk” kifejezés lépett. Ezért a 809/2004/EK rendelet mellékleteit ki kell igazítani.

(8)

A 2003/71/EK irányelv minden további inkonzisztens alkalmazásának elkerülése érdekében, különösen 3. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásában, valamint a fokozott befektetővédelem és annak biztosítása érdekében, hogy csökkenjen az Unió értékpapír-piacain tőkét bevonó vállalkozásokra háruló adminisztratív teher, szükséges, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napján lépjen hatályba.

(9)

Az 809/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 3. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az érintett kibocsátó vagy a kibocsátás, illetve az értékpapírok fajtájától függően a tájékoztató az I–XVII. és a XX–XXX. mellékletben előírt információkat tartalmazza. A 4a. cikk (1) bekezdésére is tekintettel, az illetékes hatóság nem írjhatja elő, hogy a tájékoztató olyan információkat tartalmazzon, amelyek nem szerepelnek az I–XVII. vagy a XX–XXX. mellékletben.”

2.

A rendelet a következő 20a. cikkel egészül ki:

3.

A 22. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az érintett kibocsátó, illetve az értékpapírok fajtájától függően az alaptájékoztató az I–XVII., a XX. mellékletben, valamint a XXIII-XXX. mellékletben előírt információkat tartalmazza. Az illetékes hatóság nem írjhatja elő, hogy olyan információkat vegyenek fel az alaptájékoztatóba, amelyek nem szerepelnek az I-XVII. mellékletben, a XX. mellékletben vagy a XXIII–XXX. mellékletben.”

4.

A mellékletek e rendelet mellékletének megfelelően módosulnak.

(1)

A nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá nem tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2012. január 17-i 43/2012/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2012. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2012-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az uniós vizek vonatkozásában, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2012. január 17-i 44/2012/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2012. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2012-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

A 867/2008/EK bizottsági rendelet (2) 11. cikke alapján az olajbogyó-ágazatban működő piaci szereplők szervezetei, biztosíték letétbe helyezése mellett, jogosult éves kiadásaiknak legfeljebb 90 %-át megkaphatják előleg formájában. E célból a tagállamok a munkaprogram minden egyes végrehajtási évének kezdő hónapját követő hónap vége előtt kifizetik az előleg első részletét.

(2)

E rendelkezés, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a munkák gyors megkezdését, a gazdasági válság következtében Görögországban nem hozta meg a kívánt hatást. A válság nyomán a piaci szereplők egyes szervezetei nem tudták letétbe helyezni a 867/2008/EK rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében meghatározott biztosítékot, ennek megfelelően nem voltak jogosultak az említett cikk (2) bekezdése szerinti előleg felvételére, ezért nem indították be a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó programjaikat.

(3)

A körülményekre tekintettel célszerű engedélyezni, hogy az érintett tagállam a 867/2008/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt előleg első részletét kivételesen 2012. szeptember 30-i határidővel fizethesse ki, ami lehetővé tenné a kedvezményezettek számára, hogy ismételten felhasználhassák az előző munkaprogramokkal összefüggésben letétbe helyezett és időközben felszabadított biztosítékokat, feltéve, hogy minden vonatkozó feltétel teljesül.

(4)

A 867/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A vízuminformációs rendszer (VIS) működésének megkezdése tekintetében az első régiók meghatározásáról szóló, 2009. november 30-i 2010/49/EK bizottsági határozat (2) értelmében Afganisztán, Bahrein, Irán, Irak, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen is beletartozik azon harmadik régióba, ahol valamennyi kérelem tekintetében meg kell kezdeni az adatok összegyűjtését és a VIS-be történő továbbítását.

(2)

A tagállamok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy az említett régió valamennyi kérelme tekintetében meghozták a VIS-rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, beleértve a valamely másik tagállam nevében történő adatgyűjtésre és/vagy -továbbításra vonatkozó intézkedéseket.

(3)

Mivel a VIS-rendelet 48. cikke (3) bekezdésének első mondatában meghatározott feltétel teljesült, ezért meg kell határozni azt az időpontot, amikor a VIS megkezdi működését a harmadik régióban.

(4)

Tekintettel arra, hogy a VIS bevezetésének időpontját minél hamarabb ki kell tűzni, ennek a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján kell hatályba lépnie.

(5)

Mivel a VIS-rendelet a schengeni vívmányokra épül, Dánia bejelentette a VIS-rendeletnek a nemzeti jogában történő végrehajtását az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően. Dánia ezért a nemzetközi jog alapján köteles e határozat végrehajtására.

(6)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak (3) megfelelően nem vesz részt. A határozat ezért az Egyesült Királyságra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)

E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország, az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően nem vesz részt. A határozat ezért Írországra nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(8)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)

Svájc tekintetében, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében e határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével.

(10)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat (9) 3. cikkével.

(11)

Ciprus tekintetében e határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(12)

Bulgária és Románia tekintetében e határozat a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,