ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.253.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 253
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. szeptember 20.

Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 847/2012/EU rendelete (2012. szeptember 19.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a higany tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 848/2012/EU rendelete (2012. szeptember 19.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a fenil-higany vegyületek tekintetében történő módosításáról ( 1 )

5

 

*

A Bizottság 849/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 19.) a citromsavból, szorbinsavból, timolból és vanillinből álló készítmény brojlercsirkék, tojójércék, valamennyi kisebb hízó- és tojómadár-faj, valamint a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Vetagro SpA) ( 1 )

8

 

 

A Bizottság 850/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 19.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

11

 

 

A Bizottság 851/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 19.) az 533/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingensek keretében 2012. szeptember első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

13

 

 

A Bizottság 852/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 19.) az 539/2007/EK rendelettel megnyitott, a tojás- és tojásfehérje-ágazat egyes termékeire vonatkozó vámkontingensek keretében 2012. szeptember első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

15

 

 

A Bizottság 853/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 19.) az 1385/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingens keretében 2012. szeptember első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

17

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2012/507/EU

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2012. szeptember 7.) az eurobankjegyek valódiság- és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról szóló EKB/2010/14 határozat módosításáról (EKB/2012/19)

19

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a 2009/28/EK és a 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést igazoló kerekasztal a megújulóenergia-irányelv szerint szavatolt fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására elnevezésű rendszer elismeréséről szóló, 2011. július 19-i 2011/435/EU bizottsági végrehajtási határozathoz (HL L 190., 2011.7.21.)

32

 

 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/1

A BIZOTTSÁG 847/2012/EU RENDELETE

(2012. szeptember 19.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a higany tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 68. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

„A higanyra vonatkozó közösségi stratégia” című, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett közleményében (2) a Bizottság kifejtette, hogy csökkenteni kell a környezetben található higany szintjét és az emberi expozíciót, továbbá célkitűzésként javasolta többek között a higany társadalmi körforgásba kerülésének visszaszorítását a kereslet és a kínálat csökkentése révén, a higanykibocsátás csökkentését, valamint a higanykibocsátás elleni védekezést.

(2)

A stratégia felülvizsgálatára 2010-ben került sor a Bizottságnak a higanyra vonatkozó közösségi stratégia felülvizsgálatáról az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményében (3), amelyben a Bizottság megerősítette, hogy folytatódni fog a munka az egyes higanyos mérőeszközökre vonatkozó jelenlegi piaci korlátozásoknak az egészségügyi ágazatban használt további eszközökre, különösen a vérnyomásmérőkre és egyéb szakmai és ipari felhasználásokra történő kiterjesztésével.

(3)

A Tanács többször megerősítette azon átfogó célkitűzés melletti elköteleződését, hogy a levegőbe, vízbe és a talajba történő antropogén higanykibocsátás minimális szintre csökkentésével és – ahol megvalósítható – teljes megszüntetésével védje az emberi egészséget és a környezetet a higany és higanyvegyületek kibocsátásával szemben. Ezzel összefüggésben a Tanács hangsúlyozta, hogy a higanytartalmú termékek előállítását és forgalmazását – amennyiben létezik életképes alternatíva – a lehető leggyorsabban és legteljesebb mértékben le kell állítani, végső célként az összes higanytartalmú termék gyártásának és forgalmazásának beszüntetésére törekedve, kellően figyelembe véve azonban a technikai és gazdasági körülményeket, valamint a tudományos kutatás és fejlesztés igényeit (4).

(4)

A higany és vegyületei az emberre, az ökoszisztémákra és az élővilágra nézve súlyosan mérgező anyagok. Az ember esetében nagy dózisban halálosak lehetnek, de még viszonylag kis dózisban is rendkívül károsan befolyásolhatják az idegrendszer fejlődését, továbbá megállapították, hogy a szív- és érrendszert, az immunrendszert és a reproduktív rendszert is károsíthatják. A higany az egész világon tartósan jelen lévő szennyező anyag, amely különféle formákban körforgásban van a levegő, a víz, az üledékek, a talaj és a bióta között. A környezetben metil-higannyá is alakulhat, amely a legmérgezőbb formája. A metil-higany főként a vízi táplálékláncban halmozódik fel, ami különösen a népesség és az élővilág azon részét veszélyezteti, amely nagy mennyiségben fogyaszt halat és tenger gyümölcseit. A metil-higany könnyen áthatol a méhlepényen és a vér-agy gáton egyaránt, és már születés előtt gátolhatja az agy fejlődését, következésképpen a szülőképes korú nők és a gyermekek expozíciója különös aggodalomra ad okot. A higany és bomlástermékei, főként a metil-higany, a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagokéval (PBT-kével) azonos mértékű aggodalomra adnak okot, és nagy távolságokra terjedhetnek.

(5)

Európában széles körben használnak higanyos mérőeszközöket, aminek következtében életciklusuk bármelyik szakaszában higany kerülhet a környezetbe, és növelik a teljes higanykibocsátást és ezáltal a népesség és egyéb fajok környezeti expozícióját.

(6)

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 18a. bejegyzése rendelkezik arról, hogy nem lehet fogalomba hozni higanyt tartalmazó lázmérőt vagy más mérőeszközt, amelyet kiskereskedelmi értékesítésre szánnak, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül, milyen megbízható, biztonságosabb, műszakilag és gazdaságilag egyaránt megvalósítható alternatív megoldások állnak rendelkezésre a higanyos vérnyomásmérők és egyéb, az egészségügyben használt, valamint más szakmai és ipari használatban lévő mérőeszközök felváltására. E felülvizsgálat alapján, vagy amint új információk állnak rendelkezésre a higanyos vérnyomásmérők és egyéb mérőeszközök megbízható, biztonságosabb alternatíváiról, a Bizottságnak adott esetben jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie az említett bejegyzésben előírt korlátozások vérnyomásmérőkre és egyéb, az egészségügyben használt, valamint más szakmai és ipari használatban lévő mérőeszközökre való kiterjesztésére, annak érdekében, hogy a higanyt fokozatosan kivonják a mérőeszközökből, amint ez műszakilag és gazdaságilag kivitelezhetővé válik.

(7)

Az összegyűjtött jelentős mennyiségű információ alapján a Bizottság elküldte felülvizsgálati jelentését az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (a továbbiakban: Ügynökség), és felkérte az Ügynökséget, hogy az 1907/2006/EK rendelet 69. cikkének értelmében készítsen el egy, az említett rendelet XV. melléklete követelményeinek megfelelő dokumentációt.

(8)

Az Ügynökség elkészítette a dokumentációt, amelyben arra tett javaslatot, hogy korlátozzák a higany felhasználását a következő, ipari és szakmai (ezen belül egészségügyi) célokra használt mérőeszközökben: higanyos barométerek, higrométerek, manométerek, vérnyomásmérők, pletizmográfokban használt nyúlásmérőkben, tenziométerek, hőmérők és egyéb nem elektromos, hőmérésre használt eszközök, a lágyuláspont meghatározására szolgáló higanyos mérőeszközök és higanyos piknométerek. A dokumentáció bizonyítja, hogy uniós szintű fellépésre van szükség azon kockázat kezeléséhez, amelyet a higany e mérőeszközökben történő használata az emberi egészségre és a környezetre nézve jelent.

(9)

Már rendelkezésre állnak olyan alternatív mérőeszközök, amelyek nem tartalmaznak higanyt, és a higanyt tartalmazó mérőeszközök egészséget és környezetet érintő kockázatánál lényegesen kisebb kockázattal járnak.

(10)

A higanyos vérnyomásmérőkkel végzett, folyamatban lévő epidemiológiai vizsgálatok esetében a mérési módszeren nem lehet változtatni, ezért e vizsgálatok lezárásáig eltérést kell engedélyezni. A higanymentes berendezések validálásához referenciaszabványként használt vérnyomásmérők esetében nem lehetett megállapítani, hogy mennyi idő szükséges a higanymentes alternatívák kifejlesztéséhez és referenciaszabványként való elismeréséhez, ezért ezen berendezések esetében az eltérést időbeli korlátozás nélkül kell megadni.

(11)

Olyan hőmérők esetében, amelyeket kizárólag higanyos hőmérő használatát előíró szabványok szerinti vizsgálatokhoz használnak, a szabványok módosítása időbe telik, ezért 5 évre eltérést kell számukra engedélyezni. Tekintettel arra, hogy a higanyra szükség van referenciapontként az 1990. évi Nemzetközi Hőmérsékleti Skálában, időbeli korlátozás nélkül eltérést kell engedélyezni a higanyos hármasponti cellák számára, amelyeket platina ellenállás-hőmérők kalibrálására használnak.

(12)

A porozitásmérők, a voltammetriához használt higanyelektródok, valamint a kapacitás-feszültség meghatározásához használt higany mérőelektródok esetében még nem állnak rendelkezésre megvalósítható alternatívák, ezért a javaslat szerint ezekre a mérőeszközökre nem vonatkozik korlátozás.

(13)

Az antik tárgynak vagy kulturális javaknak tekinthető régi, történelmi értékű higanyos mérőeszközök általános adásvételének lehetővé tétele érdekében eltérést kell engedélyezni. Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 18a. bejegyzése lehetővé teszi a kiskereskedelmi értékesítésre szánt, higanyt tartalmazó mérőeszközök fogalomba hozatalát, a lázmérők kivételével, amennyiben 2007. október 3-án 50 évnél régebbiek voltak. Az egyértelműség kedvéért ugyanazok a korhatárok vonatkoznak a régi, ipari és szakmai (ezen belül egészségügyi) célokra használt mérőeszközökre vonatkozó kivételekre.

(14)

Eltérést kell továbbá engedélyezni a kulturális vagy történelmi célú kiállításon bemutatott mérőeszközökre, beleértve azokat is, amelyek 2007. október 3-án 50 évnél fiatalabbak voltak, azonban ennek ellenére történelmi vagy kulturális értékkel bírnak.

(15)

2011. június 8-án az Ügynökség kockázatértékelési bizottsága véleményt fogadott el a javasolt korlátozásról, amelyet az azonosított kockázatok hatékony csökkentése szempontjából a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedésnek tekintett.

(16)

2011. szeptember 15-én az Ügynökség társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága véleményt fogadott el a javasolt korlátozásról, amelyet a javasolt intézkedés társadalmi-gazdasági előnyeinek társadalmi-gazdasági költségeihez viszonyított arányát tekintve a legmegfelelőbb uniós szintű, az azonosított kockázat kezelését célzó intézkedésnek tekintett.

(17)

Az Ügynökség benyújtotta a Bizottságnak a kockázatértékelési bizottság és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság véleményét.

(18)

Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(19)

Indokolt ésszerű időtartamot biztosítani az érdekelt feleknek, hogy meghozhassák az e rendelet által előírt intézkedéseknek való megfeleléshez esetlegesen szükséges intézkedéseket.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2014. április 10-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  COM(2005) 20 végleges.

(3)  COM(2010) 723 végleges.

(4)  A Tanács 2011. március 15-i következtetései a higanyra vonatkozó közösségi stratégia felülvizsgálatáról, 2008. december 4-i következtetései a higannyal kapcsolatos globális problémák kezeléséről és 2005. június 24-i következtetései a higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról.

MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. Melléklete 18a. bejegyzése az alábbiak szerint módosul:

1.

a 4. bekezdést el kell hagyni;

2.

a bejegyzés a következő 5–8. bekezdéssel egészül ki:

 

„5.

A következő, szakmai és ipari célokra szánt, higanyt tartalmazó mérőműszerek nem hozhatók forgalomba 2014. április 10. után:

a)

barométerek;

b)

higrométerek;

c)

manométerek;

d)

vérnyomásmérők;

e)

pletizmográfokban használt nyúlásmérők;

f)

tenziométerek;

g)

hőmérők és egyéb nem elektromos, hőmérésre használt eszközök.

A korlátozás az a)–g) pontokban felsorolt, üresen forgalomba hozott mérőeszközökre is vonatkozik, amennyiben azokat higannyal kell feltölteni.

6.

Az 5. pontban foglalt korlátozás nem alkalmazandó a következőkre:

a)

olyan vérnyomásmérők, amelyeket:

i.

2012. október 10-én folyamatban lévő járványtani vizsgálatokban;

ii.

higanymentes vérnyomásmérők klinikai validálási vizsgálataiban referenciaszabványként használnak;

b)

olyan hőmérők, amelyeket kizárólag higanyos hőmérő használatát előíró szabványok szerinti vizsgálatokhoz használnak, 2017. október 10-ig;

c)

olyan higanyos hármasponti cellák, amelyeket platina ellenállás-hőmérők kalibrálására használnak.

7.

A következő, szakmai és ipari célokra szánt, higanyt tartalmazó mérőműszerek nem hozhatók forgalomba 2014. április 10. után:

a)

higanyos piknométerek;

b)

a lágyuláspont meghatározására szolgáló higanyos mérőeszközök

8.

Az 5. és a 7. pontban foglalt korlátozások nem alkalmazandók a következőkre:

a)

olyan mérőeszközök, amelyek 2007. október 3-án 50 évnél régebbiek voltak;

b)

a kulturális vagy történelmi célú kiállításon bemutatásra kerülő mérőeszközök.”

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/5

A BIZOTTSÁG 848/2012/EU RENDELETE

(2012. szeptember 19.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a fenil-higany vegyületek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 68. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, „A higanyra vonatkozó közösségi stratégia” című közleményében (2) kifejtette, hogy csökkenteni kell a környezetben található higany szintjét és az emberi expozíciót, továbbá célkitűzésként javasolta többek között a higany társadalmi körforgásba kerülésének csökkentését a kereslet és a kínálat csökkentése révén, a higanykibocsátás csökkentését, valamint a higanykibocsátás elleni védekezést. A közlemény felülvizsgálatára 2010-ben került sor (3).

(2)

A Tanács többször megerősítette azon átfogó célkitűzés melletti elköteleződését, hogy a levegőbe, vízbe és a talajba történő antropogén higanykibocsátás minimális szintre csökkentésével és – ahol megvalósítható – teljes megszüntetésével védje az emberi egészséget és a környezetet a higany és higanyvegyületek kibocsátásával szemben. Ezzel kapcsolatban a Tanács hangsúlyozta, hogy amennyiben léteznek életképes alternatívák, a higanytartalmú termékek gyártását és forgalmazását a lehető leggyorsabban és legteljesebb mértékben meg kell szüntetni, végső célként valamennyi higanytartalmú vegyület gyártásának és forgalmazásának megszüntetésére törekedve, ugyanakkor figyelembe véve a technikai és gazdasági körülményeket, valamint a tudományos kutatás és fejlesztés igényeit (4).

(3)

A higany és vegyületei az emberre, az ökoszisztémákra és az élővilágra nézve súlyosan mérgező anyagok. Az ember esetében nagy dózisban halálosak lehetnek, de még viszonylag kis dózisban is súlyosan gátolhatják az idegrendszer fejlődését, továbbá megállapították, hogy a szív- és érrendszert, az immunrendszert és a reproduktív rendszert is károsíthatják. A higany az egész világon tartósan jelen lévő szennyező anyag, amely különféle formákban körforgásban van a levegő, víz, üledék, talaj, valamint a bióta között és a környezetben átalakulhat a legmérgezőbb formájává, metil-higannyá.

(4)

Az 1907/2006/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy önmagában, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagnak a gyártása, forgalomba hozatala vagy felhasználása nem megfelelően ellenőrzött kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, és emiatt intézkedésre van szükség, akkor dokumentációt készít, miután ezen szándékáról értesítette az Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség).

(5)

Az EGT-megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról szóló, 2008. március 14-i 25/2008 EGT Vegyes Bizottsági határozat (5) értelmében az 1907/2006/EK rendeletet belefoglalták az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szövegébe.

(6)

Norvégia dokumentációt készített öt fenil-higany vegyületről – a fenil-higany-acetátról, fenil-higany-propionátról, fenil-higany-2-etil-hexanoátról, fenil-higany-oktanoátról és a fenil-higany-neo-dekanoátról –, amely arra mutat rá, hogy uniós szintű fellépésre van szükség ezen anyagok önmagukban, illetve keverékek vagy árucikkek alkotórészeként történő gyártása, használata és forgalomba hozatala miatt az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok kezelése érdekében. Norvégia benyújtotta a dokumentációt az Ügynökségnek, hogy az elindítsa a korlátozási eljárást.

(7)

Ismeretes, hogy ezt az öt fenil-higany vegyületet különösen bevonatokhoz, ragasztókhoz, tömítőanyagokhoz és elasztomerekhez használt poliuretán-rendszerek katalizátoraként használják. A higany katalizátorok beépülnek a polimer szerkezetbe és a kész termékben maradnak, amelyből a higany, illetve a fenil-higany vegyületeket nem távolítják el. Más fenil-higany vegyületekről nem ismert, hogy poliuretán-rendszerekben katalizátorként használnák azokat, ezért nem szerepelnek a dokumentációban leírt értékelésben.

(8)

A fenil-higany vegyületek életciklusa miatt jelentős mennyiségű higany kerül a környezetbe és ez tovább növeli a teljes higany-kibocsátást. A fenil-higany vegyületek lebomlanak a környezetben és olyan bomlástermékeket – például metil-higanyt – bocsátanak ki, amelyek a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező tulajdonságokkal rendelkező anyagokhoz hasonló mértékben veszélyes anyagok. A fenil-higany vegyületek a metabolitjaik interkonverziója miatt nagy távolságra eljuthatnak. Mivel perzisztens, bioakkumulatív és mérgező tulajdonságokkal rendelkező átalakuló/bomló termékek jönnek létre, kibocsátási és expozícióellenőrzési szempontból magukat a fenil-higany vegyületeket is perzisztens, bioakkumulatív és mérgező tulajdonságokkal rendelkező anyagnak kell tekinteni. Ezért a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni az embert és a környezetet érintő expozíciót és kibocsátást.

(9)

Az emberi expozíció fő környezeti forrása az élelmiszerek lehetnek, amelyekben a fenil-higany vegyületek bomlástermékei, többek között a metil-higany is megtalálhatók. A metil-higany főként a vízi táplálékláncban halmozódik fel, ami különösen a népesség és az élővilág azon részét veszélyezteti, amely nagy mennyiségben fogyaszt halat és tengeri eredetű élelmiszert. A metil-higany könnyen áthatol a méhlepényen és a vér-agy gáton egyaránt, és már születés előtt gátolhatja az agy fejlődését, következésképpen különös aggodalomra ad okot a szülőképes korú nők és a gyermekek expozíciója.

(10)

2011. június 10-én az Ügynökség kockázatértékelési bizottsága (RAC) véleményt fogadott el a javasolt korlátozásról, figyelembe véve annak hatékonyságát az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok csökkentésében. A RAC továbbá megállapította, hogy más szerves higanyvegyületek használhatók lehetnek katalizátorként a polimergyártásban. Azonban ezek az anyagok nem szerepelnek a dokumentációban leírt értékelésben.

(11)

2011. szeptember 15-én az Ügynökség társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága véleményt fogadott el a javasolt korlátozásról, figyelembe véve annak hatékonyságát a feltárt kockázatok enyhítésében, tekintettel a korlátozással járó társadalmi-gazdasági előnyök és költségek arányára.

(12)

Az Ügynökség benyújtotta a Bizottságnak a kockázatértékelési bizottság és a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság véleményét.

(13)

Indokolt ésszerű időtartamot biztosítani az érdekelt feleknek, hogy meghozhassák az e rendelet által előírt intézkedéseknek való megfeleléshez esetlegesen szükséges intézkedéseket.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. október 10-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  COM(2005) 20 végleges.

(3)  COM(2010) 723 végleges.

(4)  A Tanács 2011. március 15-i következtetései a higanyra vonatkozó közösségi stratégia felülvizsgálatáról, 2008. december 4-i következtetései a higannyal kapcsolatos globális problémák kezeléséről és 2005. június 24-i következtetései a higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról.

(5)  HL L 182., 2008.7.10., 11. o.

MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete a következő 62. bejegyzéssel egészül ki:

„62.

a)

fenil-higany-acetát

 

EK-SZÁM: 200-532-5

 

CAS-szám: 62-38-4

b)

fenil-higany-propionát

 

EK-SZÁM: 203-094-3

 

CAS-szám: 103-27-5

c)

fenil-higany-2-etil-hexanoát

 

EK-SZÁM: 236-326-7

 

CAS-szám: 13302-00-6

d)

fenil-higany-oktanoát

 

EK-SZÁM: -

 

CAS-szám: 13864-38-5

e)

fenil-higany-neodekanoát

 

EK-SZÁM: 247-783-7

 

CAS-szám: 26545-49-3

1.

Nem gyártható, hozható forgalomba, használható fel anyagként vagy keverékekben 2017. október 10. után abban az esetben, ha a higany koncentrációja a keverékekben eléri vagy meghaladja a 0,01 % tömegszázalékot.

2.

Nem hozhatók forgalomba az ezekből az anyagokból egyet vagy többet tartalmazó árucikkek vagy azok részei 2017. október 10. után abban az esetben, ha a higany koncentrációja az árucikkekben vagy azok bármely részeiben eléri vagy meghaladja a 0,01 % tömegszázalékot.”

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/8

A BIZOTTSÁG 849/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. szeptember 19.)

a citromsavból, szorbinsavból, timolból és vanillinből álló készítmény brojlercsirkék, tojójércék, valamennyi kisebb hízó- és tojómadár-faj, valamint a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Vetagro SpA)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a citromsavból, szorbinsavból, timolból és vanillinből álló készítmény engedélyezésére. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a citromsavból, szorbinsavból, timolból és vanillinből álló készítmény brojlercsirkék, tojójércék, valamennyi kevésbé jelentős kisebb hízó- és tojómadár-faj, valamint valamennyi (elválasztott) kevésbé jelentős sertésféle takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére irányul.

(4)

Az 1117/2010/EK bizottsági rendelet (2) a citromsavból, szorbinsavból, timolból és vanillinből álló készítmény elválasztott malacok takarmány-adalékanyagaként történő használatát 10 évre engedélyezte.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. május 25-i véleményében (3) megállapította, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a citromsavból, szorbinsavból, timolból és vanillinből álló készítmény nincs káros hatással sem az állati vagy emberi egészségre, sem a környezetre, és használatával javulhat a célfajok gyarapodási üteme. A Hatóság szerint nincs szükség a forgalomba hozatalt követő különleges nyomonkövetési előírásokra. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(6)

A szóban forgó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően e készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába és az „állattenyésztésben alkalmazott egyéb adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  HL L 317., 2010.12.3., 3. o.

(3)  EFSA Journal (2012); 10(5):2670.

MELLÉKLET

Adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Felső korhatás

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

mg/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: állattenyésztésben alkalmazott egyéb adalékanyagok (a tenyésztéstechnikai paraméterek javulása)

4d 3

Vetagro SpA

Citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény

 

Az adalékanyag összetétele

Citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint mikrokapszulázott, védett formában tartalmazó készítmény. Minimális tartalom:

 

Citromsav: 25 g/100 g

 

Szorbinsav: 16,7 g/100 g

 

Timol: 1,7 g/100 g

 

Vanillin: 1 g/100 g

 

A hatóanyagok jellemzése

 

Citromsav C6H8O7 (tisztaság ≥ 99,5 %)

2-hidroxi-1,2,3- propán-trikarboxilsav, CAS-szám: 77-92-9 vízmentes

 

Szorbinsav C6H8O2 (tisztaság ≥ 99,5 %)

2,4-hexadiénsav, CAS-szám 110-44-1

 

Timol (tisztaság ≥ 98 %)

5-metil-2-(1-metil-etil)fenol, CAS-szám 89-83-8)

 

Vanillin (tisztaság ≥ 99,5 %)

4-hidroxi-3-metoxibenzaldehid, CAS-szám 121-33-5)

 

Analitikai módszerek  (1)

A szorbinsav és a timol meghatározása a takarmányban: fordított fázisú, nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiás módszer, UV/diódasoros detektálással(RP-HPLC-UV/DAD). A citromsav meghatározása az adalékanyagban és az előkeverékekben: (RP-HPLC-UV/DAD). A citromsav meghatározása a takarmányban: enzimatikus citromsavtartalom-meghatározás – NADH (redukált nikotinamid-adenin-dinukleotid) spektrometriás módszerrel.

Brojlercsirke és tojójérce

Kisebb hízó- és tojómadár-faj

—

200

—

Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk, védőszemüveg és védőkesztyű viselése kötelező.

2022. október 10.

Elválasztott sertésféle

a Sus scrofa domesticus faj kivételével

1 000

(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: http://irmm.jrc.ec.europa.eu/EURLs/EURL_feed_additives/Pages/index.aspx

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/11

A BIZOTTSÁG 850/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. szeptember 19.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

57,9

XS

59,9

ZZ

58,9

0707 00 05

MK

23,6

TR

106,4

ZZ

65,0

0709 93 10

TR

113,9

ZZ

113,9

0805 50 10

AR

94,9

CL

89,9

UY

84,5

ZA

105,7

ZZ

93,8

0806 10 10

MK

65,0

TN

197,3

TR

122,2

ZZ

128,2

0808 10 80

AR

201,7

BR

89,7

CL

159,1

NZ

92,7

US

119,9

ZA

109,7

ZZ

128,8

0808 30 90

CN

68,2

TR

114,8

ZA

149,6

ZZ

110,9

0809 30

TR

148,3

ZZ

148,3

0809 40 05

IL

63,3

TR

107,6

XS

74,4

ZZ

81,8

(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/13

A BIZOTTSÁG 851/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. szeptember 19.)

az 533/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingensek keretében 2012. szeptember első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a baromfihús-ágazatra vonatkozó vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2007. május 14-i 533/2007/EK rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 533/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-ágazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2012. szeptember első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre állíthatók ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 533/2007/EK rendelet alapján benyújtott, a 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozó behozataliengedély-kérelmekre az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet 2012. szeptember 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3)  HL L 125., 2007.5.15., 9. o.

MELLÉKLET

Csoportszám

Tételszám

Az 1.10.2012-31.12.2012 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható

(%)

P1

09.4067

3,257358

P3

09.4069

0,376937

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/15

A BIZOTTSÁG 852/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. szeptember 19.)

az 539/2007/EK rendelettel megnyitott, a tojás- és tojásfehérje-ágazat egyes termékeire vonatkozó vámkontingensek keretében 2012. szeptember első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a tojáságazatra és a tojásfehérjére vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérő szóló, 2007. május 15-i 539/2007/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 539/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a tojás- és tojásfehérje-ágazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2012. szeptember első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 539/2007/EK rendelet alapján benyújtott, a 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozó behozataliengedély-kérelmekre az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet 2012. szeptember 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3)  HL L 128., 2007.5.16., 19. o.

MELLÉKLET

Csoportszáma

Tételszám

Az 1.10.2012-31.12.2012 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható

(%)

E2

09.4401

26,788977

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/17

A BIZOTTSÁG 853/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. szeptember 19.)

az 1385/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingens keretében 2012. szeptember első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a baromfihús-ágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitása és kezelése tekintetében a 774/94/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2007. november 26-i 1385/2007/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

A 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2012. szeptember első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1385/2007/EK rendelet alapján benyújtott, a 2012. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozó behozataliengedély-kérelmekre az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet 2012. szeptember 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3)  HL L 309., 2007.11.27., 47. o.

MELLÉKLET

Csoportszám

Tételszám

Az 1.10.2012-31.12.2012 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedélykérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható

(%-ban)

1

09.4410

0,30601

2

09.4411

0,338411

3

09.4412

0,333262

4

09.4420

0,432525

6

09.4422

0,437276

HATÁROZATOK

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/19

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2012. szeptember 7.)

az eurobankjegyek valódiság- és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról szóló EKB/2010/14 határozat módosításáról

(EKB/2012/19)

(2012/507/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) 2010. szeptember 16-án elfogadta az eurobankjegyek valódiság- és forgalomképesség szerinti vizsgálatáról, illetve visszaforgatásáról szóló EKB/2010/14 határozatot (1), amely meghatározza az eurobankjegyek mint fizetőeszközök integritásának biztosításához szükséges közös szabályokat és eljárásokat.

(2)

Az EKB/2010/14 határozat hatálya különösképpen annak érdekében módosítandó, hogy az kiterjedjen a jelenlegi és jövőbeni eurobankjegy-sorozatokra, ezáltal biztosítva a forgalomban lévő eurobankjegyek eredetiségét és forgalomképességét, valamint azt, hogy a hamisgyanús eurobankjegyek kiszűrésre és az illetékes nemzeti hatóságok részére átadásra kerülnek. Ennek érdekében az EKB/2010/14 határozat mellékleteinek számos technikai módosítása vált szükségessé.

(3)

Az EKB/2010/14 határozat IIIa. mellékletében meghatározott, az eurobankjegyek automatikus forgalomképességi vizsgálatra vonatkozó minimum-előírások a bankjegyvizsgáló gépek feladataira vonatkozó követelményeket határoznak meg. Erre tekintettel mindezek kizárólag a bankjegyvizsgálógép-gyártók számára bírnak jelentőséggel, és nem gyakorolnak hatást az EKB/2010/14 határozatban meghatározott valódiság- és forgalomképesség szerint történő vizsgálatra vonatkozó eljárásokra, amelyeknek a pénzforgalmazóknak/pénzfeldolgozóknak kell megfelelniük. Tekintettel arra, hogy az automatikus forgalomképességi vizsgálatra vonatkozó minimum-előírások kívül esnek az EKB/2010/14 határozat hatályán, azokat a bankjegyvizsgáló gépek bevizsgálására, az adatgyűjtésre és az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások közé szükséges integrálni.

(4)

Az EKB/2010/14 határozattal kapcsolatban szerzett tapasztalatokra tekintettel az egyértelműség és hatékonyság érdekében szükség van az egyes szabályok és eljárások javítására.

(5)

Az EKB/2010/14 határozatot erre tekintettel megfelelően módosítani szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2010/14 határozat a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következő fogalommal egészül ki:

„13.   »Eurobankjegyek«: azok a bankjegyek, amelyek megfelelnek az EKB/2003/4 határozatban (2) vagy bármely egyéb, annak a helyébe lépő vagy azt kiegészítő jogi aktusban meghatározott követelményeknek, továbbá a Kormányzótanács által meghatározott műszaki követelményeknek.

2.

A 3. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó a valódiság- és forgalomképesség vizsgálatára használt, alkalmazott által kezelt gépeket, illetve az ügyfelek által kezelt gépeket csak akkor helyezhet üzembe, ha a gépeket egy NKB sikeresen bevizsgálta, és azok a 9. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szerepelnek az EKB weboldalán. Amennyiben az NKB és a pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó szigorúbb beállításokban nem állapodik meg, a gépeket kizárólag az EKB weboldalán szereplő gépek tekintetében felsorolt eurobankjegy-címletek és -sorozatok vonatkozásában azokkal a szabványos gyári beállításokkal – beleértve azok frissítéseit is – kell használni, amelyeket a sikeres bevizsgáláskor használtak.”

3.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A forgalomképtelen eurobankjegyek felismerése

(1)   A kézi forgalomképességi vizsgálatot a III. mellékletben meghatározott minimum-előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

(2)   A géppel végzett forgalomképességi vizsgálatot az EKB weboldalán szereplő, időről időre módosított minimum-előírásoknak megfelelő, sikeresen bevizsgált bankjegyvizsgáló géppel kell elvégezni.

(3)   Egy NKB az EKB tájékoztatása után szigorúbb előírásokat állapíthat meg egy vagy több eurobankjegy-címlet vagy -sorozat tekintetében, ha az például az NKB tagállamában forgalomban lévő eurobankjegyek minőségromlása miatt indokolt. Ezeket a szigorúbb előírásokat az adott NKB weboldalán teszik közzé.

(4)   A forgalomképtelen eurobankjegyeket a nemzeti szabályokra figyelemmel valamely NKB-nak kell átadni.”

4.

A 8. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az eurorendszer adott esetben értesíti a pénzforgalmazókat/pénzfeldolgozókat a fellelt hamisítványokról, és intézkedésre kötelezheti azokat, ideértve az érintett eurobankjegy-sorozatok címlet(ei) visszaforgatásának átmeneti betiltását.”

5.

A 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben valamely bankjegyvizsgálógép-típus bevizsgálása sikeresen zárul, a vizsgálati eredmények a teljes euroövezetben érvényesek a bevizsgálás elvégeztének hónapja végétől számított egy éven át, amennyiben a típus továbbra is képes az eurorendszer számára ezen idő alatt ismertté váló valamennyi eurobankjegy-hamisítvány felismerésére.”

6.

A 10. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben valamely NKB valamely pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó esetében e határozat rendelkezéseinek be nem tartását észleli, úgy a pénzforgalmazót/pénzfeldolgozót korrekciós intézkedések meghatározott időn belül történő elfogadására kötelezi. A meg nem felelés kiküszöböléséig a kötelezést előíró NKB az EKB nevében megtilthatja a pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó számára az érintett eurobankjegy-címlet(ek) visszaforgatását. Ha a meg nem felelés oka a bankjegyvizsgálógép-típus hibája, ennek következtében előfordulhat, hogy a típust törlik a 9. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékből.”

7.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Záró rendelkezések

(1)   Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)   Azon tagállamok pénzforgalmazói/pénzfeldolgozói, amelyek az eurót ennek a határozatnak az elfogadását követően vezetik be, e határozatot az euro bevezetésének napjától alkalmazzák.”

8.

Az I., a IIa., a IIb., a IIIa., a IIIb. és a IV. melléklet ennek a határozatnak a mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. szeptember 7-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1)  HL L 267., 2010.10.9., 1. o.

(2)  HL L 78., 2003.3.25., 16. o.”

MELLÉKLET

Az EKB/2010/14 határozat I., IIa., IIb., IIIa., IIIb. és IV. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

BANKJEGYVIZSGÁLÓ GÉPEK

1.   Általános műszaki követelmények

1.1.

Ahhoz, hogy valamely gép bankjegyvizsgáló gépnek minősüljön, képesnek kell lennie az alábbiakra: eurobankjegyek feldolgozása, az egyes eurobankjegyek osztályozása és osztályonkénti fizikai elkülönítése a gép üzemeltetőjének beavatkozása nélkül a IIa. és IIb. mellékletnek megfelelően. A bankjegyvizsgáló gépeknek megfelelő számú lerakóval és/vagy más eszközzel kell rendelkezniük a feldolgozott eurobankjegyek megbízható elkülönítéséhez.

1.2.

A bankjegyvizsgáló gépeknek adaptálhatónak kell lenniük annak biztosítására, hogy képesek legyenek az új hamisítványok megbízható felismerésére. Ezen túlmenően, azoknak olyan módon is adaptálhatónak kell lenniük, amely adott esetben lehetővé teszi a változó szigorúságú forgalomképesség-vizsgálati előírásokhoz igazodó beállítást.

2.   A bankjegyvizsgáló gépek kategóriái

A bankjegyvizsgáló gépek lehetnek ügyfél vagy alkalmazott által kezelt gépek:

1.   táblázat

Ügyfél által kezelt gépek

A.   Ügyfél által kezelt gépek, amelyek a készpénzbefizetést az ügyfélhez rendelik

1.

Készpénzbefizetésre alkalmas gépek (Cash-in machine – CIM)

A CIM az ügyfelek számára lehetővé teszi, hogy bankkártya vagy más eszköz használatával eurobankjegyeket fizessenek be bankszámlájukra, de készpénz-kifizetési funkcióval nem rendelkezik. A CIM ellenőrzi az eurobankjegyek valódiságát, és lehetővé teszi a számlatulajdonos visszakereshetőségét; a forgalomképességi vizsgálat nem kötelező

2.

Készpénz-visszaforgató gépek (Cash-recycling machine – CRM)

A CRM az ügyfelek számára lehetővé teszi, hogy bankkártya vagy más eszköz használatával bankszámlájukra eurobankjegyeket fizessenek be vagy onnan eurobankjegyeket vegyenek fel. A CRM ellenőrzi az eurobankjegyek valódiságát és forgalomképességét, és lehetővé teszi a számlatulajdonos visszakeresését. Készpénzfelvételhez a CRM a más ügyfelek korábbi ügyleteiben befizetett valódi és forgalomképes eurobankjegyeket használhatja

3.

Készpénzbefizetésre alkalmas kombinált gépek (Combined cash-in machine – CCM)

A CCM az ügyfelek számára lehetővé teszi, hogy bankkártya vagy más eszköz használatával bankszámlájukra eurobankjegyeket fizessenek be vagy onnan eurobankjegyeket vegyenek fel. A CCM ellenőrzi az eurobankjegyek valódiságát és lehetővé teszi a számlatulajdonos visszakereshetőségét; a forgalomképességi vizsgálat nem kötelező. Készpénzfelvételhez a CCM-ek nem a más ügyfelek korábbi ügyleteiben befizetett, hanem kizárólag a külön feltöltött eurobankjegyeket használják

B.   Ügyfél által kezelt egyéb gépek

4.

Készpénzkifizetésre szolgáló gépek (Cash-out machine – COM)

A COM olyan automata pénzkiadó, amely az ügyfélnek való kifizetés előtt ellenőrzi az eurobankjegyek valódiságát és forgalomképességét. A COM a pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók vagy más automatizált rendszer (pl. árusítóautomata) által feltöltött eurobankjegyeket használja

Egy CRM CIM-ként, illetve CCM-ként is használható, amennyiben az egyedi felismerő rendszereik, szoftverük és az alapfeladataik ellátását szolgáló más alkotóelemek megegyeznek az EKB weboldalán található jegyzékben foglalt CRM típuséval.

Egy CCM CIM-ként is használható, amennyiben az egyedi felismerő rendszerei, szoftverei és az alapfeladatai ellátását szolgáló más alkotóelemei megegyeznek az EKB weboldalán található jegyzékben foglalt CCM típuséval.

2.   táblázat

Alkalmazott által kezelt gépek

1.

Bankjegyfeldolgozó és -válogató gép (Banknote processing machine – BPM)

A BPM ellenőrzi az eurobankjegyek valódiságát és forgalomképességét

2.

Bankjegyvalódiság-vizsgáló gépek (Banknote authenticaton machine – BAM)

A BAM elvégzi az eurobankjegyek valódiságvizsgálatát

3.

Pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegyfeldolgozó és -válogató gép (Teller assistant recycling machines – TARM)

A TARM pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók által kezelt pénzvisszaforgató gép, amely ellenőrzi az eurobankjegyek valódiságát és forgalomképességét. Készpénzfelvételhez a TARM más ügyfelek korábbi ügyleteiben befizetett valódi és forgalomképes eurobankjegyeket használhatja. Ezenfelül biztonságosan őrzi az eurobankjegyeket, és lehetővé teszi a pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók számára az ügyfél bankszámlájának jóváírását vagy megterhelését

4.

Pénztárosok kiszolgálására alkalmas bankjegyvalódiság-vizsgáló gép (Teller assistant machines – TAM)

A TAM pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók által kezelt gép, amely ellenőrzi az eurobankjegyek valódiságát. Ezenfelül biztonságosan őrzi az eurobankjegyeket, és lehetővé teszi a pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók számára az ügyfél bankszámlájának jóváírását vagy megterhelését

Az alkalmazott által kezelt gépeknek a bankjegyeket kötegelve kell feldolgozniuk.

A TARM-ok és a TAM-ok ügyfél által kezelt gépekként is használhatók, amennyiben a géptípus bevizsgálásra került és CRM-ként vagy CIM/CCM-ként szerepel az EKB weboldalán található jegyzékben. Ebben az esetben a TARM CRM-nek, a TAM pedig CIM/CCM-nek minősül.

3.   A bankjegyvizsgálógép-típusok

A bankjegyvizsgálógép-típusok bevizsgálását az eurorendszer végzi. A bankjegyvizsgálógép-típusokat egyedi felismerő rendszereik, szoftverük és az alapfeladataik ellátását szolgáló más alkotóelemeik különböztetik meg egymástól. Az alapfeladatok a következők: a) a valódi eurobankjegyek felismerése; b) a hamisgyanús eurobankjegyek felismerése és fizikai elkülönítése; c) a forgalomképtelen eurobankjegyek felismerése és adott esetben fizikai elkülönítése a forgalomképes eurobankjegyektől; valamint d) adott esetben a hamisgyanús eurobankjegyként azonosított tárgyak és a nem egyértelműen valódi eurobankjegyek befizetőjének visszakereshetősége.”

2.

A IIa. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„IIa. MELLÉKLET

AZ EUROBANKJEGYEK OSZTÁLYOZÁSA ÉS TOVÁBBI TEENDŐK ÜGYFÉL ÁLTAL KEZELT GÉPEK ESETÉBEN

Az eurobankjegyeket az alábbi kategóriák valamelyikébe kell besorolni és kategóriánként fizikailag elkülöníteni. Azoknak a gépeknek, amelyek az eurobankjegyeket forgalomképesség szempontjából nem vizsgálják, nem kell a 4a. és a 4b. eurobankjegy-kategória között különbséget tenniük.

1.   táblázat

Az eurobankjegyek osztályozása és további teendők ügyfél által kezelt olyan gépeknél, amelyek a készpénzbefizetést az ügyfél visszakereshetősége mellett végzik

Kategória

Tulajdonságok

Teendők

1.

Nem eurobankjegyként felismert tárgyak

Nem eurobankjegyként felismert tárgyak az alábbi okok valamelyikénél fogva:

—

a gép által nem támogatott eurobankjegyek

—

nem eurobankjegyek

—

eurobankjegyhez hasonló tárgyak

—

hibás kép vagy formátum

—

nagy szamárfül(ek) vagy hiányzó darab(ok)

—

a gép feltöltési vagy szállítási hibája

A gép visszaadja az ügyfélnek

2.

Hamisgyanús eurobankjegyek

A kép és a formátum felismert, de a gép által ellenőrzött egy vagy több valódiságot igazoló elem hiányzik vagy egyértelműen a toleranciaszinten kívülre esik

Bevonandó a forgalomból

Valódiságvizsgálat céljából a számlatulajdonossal kapcsolatos információkkal együtt haladéktalanul, de legkésőbb húsz munkanappal a gépbe való befizetést követően eljuttatni a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokhoz. Számlatulajdonos részére nem jóváírandó

3.

Nem egyértelműen valódinak minősülő eurobankjegyek

A kép és a formátum felismert, de nem az összes, a gép által ellenőrzött, valódiságot igazoló elem felismert minőségbeli és/vagy toleranciaszintbeli eltérések miatt. Többnyire forgalomképtelen eurobankjegyek

Bevonandó a forgalomból.

Az érintett eurobankjegyeket elkülönítve kell feldolgozni, majd valódiságvizsgálat céljából haladéktalanul, de legkésőbb húsz munkanappal a gépbe való befizetést követően el kell szállítani az NKB-hoz.

A számlatulajdonosra vonatkozó információkat az eurobankjegyek gép által történő felismerését követően nyolc hétig meg kell őrizni. Ezeket az információkat igény esetén az NKB rendelkezésére kell bocsátani. A másik lehetőség – az NKB-val egyetértésben – a számlatulajdonos azonosítását lehetővé tévő információknak az adott NKB-nak történő átadása, az eurobankjegyekkel együtt.

A számlatulajdonos részére jóváírható

4a.

Valódinak és forgalomképesnek minősülő eurobankjegyek

A gép által elvégzett valamennyi valódiság- és forgalomképességi vizsgálat pozitív eredménnyel járt

Visszaforgatásra felhasználható.

A számlatulajdonos részére jóváírandó

4b.

Valódinak és forgalomképtelennek minősülő eurobankjegyek

A gép által elvégzett valamennyi valódiságvizsgálat pozitív eredménnyel járt. Legalább egy forgalomképességi feltétel vizsgálata negatív eredménnyel járt

Visszaforgatásra nem felhasználható, az NKB részére visszaküldendő.

A számlatulajdonos részére jóváírandó

Az 1. táblázatra vonatkozó különös szabályok:

1.

A 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyeket a gép abban az esetben sem adja vissza az ügyfélnek, ha a gép lehetővé teszi a készpénz-befizetési ügylet visszavonását. Az ügylet visszavonása esetén az ilyen eurobankjegyek visszatartására a gépen belüli ideiglenes tárolóban történő elhelyezéssel kerülhet sor.

2.

A 3. kategóriába tartozó eurobankjegyek a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyektől fizikailag nem különíthetők el. Ilyen esetben a vegyesen a 3. és a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyek NKB-nak történő átadására vonatkozó határidő, valamint a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyeknek a 3. kategóriában meghatározottak szerint történő ügyfélhez rendelésére vonatkozó követelmények továbbra is alkalmazandók.

2.   táblázat

Az eurobankjegyek osztályozása és további teendők az ügyfél által kezelt más gépeknél

Kategória

Tulajdonságok

Teendők

1.

Nem eurobankjegyként felismert tárgyak

Nem eurobankjegyként felismert tárgyak az alábbi okok valamelyikénél fogva:

—

a gép által nem támogatott eurobankjegyek

—

nem eurobankjegyek

—

eurobankjegyhez hasonló tárgyak

—

hibás kép vagy formátum

—

nagy szamárfül(ek) vagy hiányzó darab(ok)

—

a gép feltöltési vagy szállítási hibája

Nem adható vissza az ügyfélnek

2.

Hamisgyanús eurobankjegyek

A kép és a formátum felismert, de a gép által ellenőrzött egy vagy több valódiságot igazoló elem hiányzik, vagy egyértelműen a toleranciaszinten kívülre esik

Nem adható vissza az ügyfélnek.

Valódiságvizsgálat céljából – amennyiben azok rendelkezésre állnak, a számlatulajdonossal kapcsolatos információkkal együtt – haladéktalanul, de legkésőbb húsz munkanappal a gép általi felismerést követően eljuttatni a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokhoz

3.

Nem egyértelműen valódinak minősülő eurobankjegyek

A kép és a formátum felismert, de nem az összes, a gép által ellenőrzött, valódiságot igazoló elem felismert minőségbeli és/vagy toleranciaszintbeli eltérések miatt. Többnyire forgalomképtelen eurobankjegyek

Nem adható vissza az ügyfélnek.

Az érintett eurobankjegyeket elkülönítve kell feldolgozni, majd valódiságvizsgálat céljából haladéktalanul, de legkésőbb húsz munkanappal a gépbe való befizetést követően el kell szállítani az NKB-hoz.

4a.

Valódinak és forgalomképesnek minősülő eurobankjegyek

A gép által elvégzett valamennyi valódiság- és forgalomképességi vizsgálat pozitív eredménnyel járt

Az ügyfélnek visszaadható

4b.

Valódinak és forgalomképtelennek minősülő eurobankjegyek

A gép által elvégzett valamennyi valódiságvizsgálat pozitív eredménnyel járt. Legalább egy fogalomképességi feltétel vizsgálata negatív eredménnyel járt

Nem adható vissza az ügyfélnek, az NKB részére visszaküldendő

A 2. táblázatra vonatkozó különös szabályok:

1.

Az 1., a 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyek fizikailag nem különíthetők el. Vegyes bankjegy-kategóriák esetében mindhárom kategóriát a 2. kategóriába tartozó eurobankjegyként kell kezelni. Amennyiben az 1., a 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyek egy másik bankjegyvizsgáló géppel, illetve amennyiben ahhoz egy NKB hozzájárul, képzett személyzet által elkülöníthetők, azokat a 2. táblázatban foglaltaknak megfelelően kell kezelni.

2.

A 3. kategóriába tartozó eurobankjegyek a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyektől fizikailag nem különíthetők el. Ilyen esetben a vegyesen a 3. és a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyek NKB-nak történő átadására vonatkozó, a 3. kategóriában meghatározott határidő továbbra is alkalmazandó.”

3.

A IIb. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„IIb. MELLÉKLET

AZ EUROBANKJEGYEK OSZTÁLYOZÁSA ÉS TOVÁBBI TEENDŐK ALKALMAZOTT ÁLTAL MŰKÖDTETETT GÉPEK ESETÉBEN

Az eurobankjegyeket az 1. táblázatban meghatározott kategóriák valamelyikébe kell besorolni. A 4a. és a 4b. kategóriákba tartozó eurobankjegyek az 1., a 2. és a 3. kategóriájú eurobankjegyektől fizikailag elkülönítendők. Azoknak a gépeknek, amelyek az eurobankjegyeket forgalomképesség szempontjából nem vizsgálják, nem kell a 4a. és a 4b. eurobankjegy-kategória között különbséget tenniük.

1.   táblázat

Az eurobankjegyek osztályozása és további teendők alkalmazott által kezelt gépek esetében

Kategória

Tulajdonságok

Teendők

1.

Nem eurobankjegyként felismert tárgyak

Nem eurobankjegyként felismert tárgyak az alábbi okok valamelyikénél fogva:

—

a gép által nem támogatott eurobankjegyek

—

nem eurobankjegyek

—

eurobankjegyhez hasonló tárgyak

—

hibás kép vagy formátum

—

nagy szamárfül(ek) vagy hiányzó darab(ok)

—

a gép feltöltési vagy szállítási hibája

A gép visszaadja a személyzetnek további vizsgálat és egyéb teendők érdekében.

A tárgyak alkalmazott általi szemrevételezése után azokat a pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó visszaadja az ügyfélnek

2.

Hamisgyanús eurobankjegyek

A kép és a formátum felismert, de a gép által ellenőrzött egy vagy több valódiságot igazoló elem hiányzik vagy egyértelműen a toleranciaszinten kívülre esik

A gép visszaadja a személyzetnek további teendők érdekében.

Az érintett bankjegyeket elkülönítve kell feldolgozni, majd végső valódiságvizsgálat céljából haladéktalanul, de legkésőbb húsz munkanappal a gép által történő feldolgozást követően el kell szállítani a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokhoz

3.

Nem egyértelműen valódinak minősülő eurobankjegyek

A kép és a formátum felismert, de nem az összes, a gép által ellenőrzött, valódiságot igazoló elem felismert minőségbeli és/vagy toleranciaszintbeli eltérések miatt. Többnyire forgalomképtelen eurobankjegyek

4a.

Valódinak és forgalomképesnek minősülő eurobankjegyek

A gép által elvégzett valamennyi valódiság- és forgalomképességi vizsgálat pozitív eredménnyel járt

Visszaforgatásra felhasználható.

A számlatulajdonos részére jóváírandó

4b.

Valódinak és forgalomképtelennek minősülő eurobankjegyek

A gép által elvégzett valamennyi valódiságvizsgálat pozitív eredménnyel járt. Legalább egy fogalomképességi feltétel vizsgálata negatív eredménnyel járt

Visszaforgatásra nem felhasználható, az NKB részére visszaküldendő.

A számlatulajdonos részére jóváírandó

Az 1. táblázatra vonatkozó különös szabály:

Amennyiben a 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyek a gép által fizikailag elkülöníthetők, illetve – amennyiben ahhoz az NKB hozzájárul – azok képzett személyzet által elkülöníthetők, úgy a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyeket a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyekkel együtt lehet az NKB-nak átadni. Ilyen esetben a 2. kategóriába tartozó eurobankjegyeknek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak, illetve a vegyesen a 3. és a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyeknek az NKB-nak történő átadására vonatkozó határidő a táblázatban foglaltaknak megfelelően továbbra is alkalmazandó.

Az alkalmazott által kezelt egyes gépekre vonatkozó külön osztályozási és válogatási szabályok

1.

A BPM az eurobankjegyeket osztályozza és fizikailag leválogatja, és a IIb. mellékletben meghatározottak szerint az 1., a 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyeket fizikailag egy vagy több lerakóba, a 4a. és a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyeket pedig két külön lerakóba teszi, mindehhez a gépkezelő beavatkozásának kiiktatása érdekében legalább három lerakóra van szükség.

2.

A mindössze két lerakóval felszerelt BPM is felhasználható eurobankjegyek osztályozására és leválogatására, ha a következő követelmények teljesülnek:

a)

A valódiság- és forgalomképességi vizsgálat a gépen való ugyanazon áthaladáskor történik. Az áthaladás közben a 4a. kategóriába tartozó minden eurobankjegyet az egyik lerakóba, míg a többi kategóriába tartozó eurobankjegyeket a 4a. kategóriájú eurobankjegyekkel fizikailag nem érintkező különálló lerakóba kell leválogatni.

b)

Ha a kezelő az 1., a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyet talál a második lerakóban, az ebben található eurobankjegy(ek)en az ellenőrzést ismét le kell futtatnia. A második áthaladás közben az 1., a 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyeket ezek külön lerakóba történő leválogatásával el kell választani a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyektől, és a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően kell kezelni. Mivel a gép nem tudja az 1., a 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyeket fizikailag külön lerakóba szétválasztani, azokat a 2. kategóriába tartozó eurobankjegynek kell minősíteni és ennek megfelelően kell kezelni.

3.

A BAM az eurobankjegyeket osztályozza és fizikailag leválogatja, az 1., a 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyeket az egyik lerakóba, a 4a. és a 4b. kategóriába tartozó eurobankjegyeket pedig a második lerakóba, mindehhez a gépkezelő beavatkozásának kiiktatása érdekében legalább két lerakóra van szükség.

4.

Az egyetlen lerakóval felszerelt BAM is felhasználható eurobankjegyek osztályozására és leválogatására, ha a következő követelmények teljesülnek:

a)

Az 1., a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyek feldolgozásakor a gépnek a feldolgozást minden alkalommal haladéktalanul le kell állítania, és az adott eurobankjegyet olyan helyzetben kell tartania, amely megakadályozza a fizikai érintkezést a valódinak minősített eurobankjegyekkel.

b)

A valódiságvizsgálat eredményét az 1., a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó minden egyes eurobankjegy tekintetében a kijelzőn kell megjeleníteni. Mivel a gép nem tudja az 1., a 2. és a 3. kategóriába tartozó eurobankjegyeket fizikailag külön lerakóba szétválasztani, azokat a 2. kategóriába tartozó eurobankjegynek kell minősíteni és ennek megfelelően kell kezelni.

c)

A gépnek a feldolgozás leállásakor ellenőriznie kell az 1., a 2. vagy a 3. kategóriájú eurobankjegy jelenlétét, és a feldolgozás csak azt követően indulhat újra, hogy a kezelő az 1., a 2. vagy a 3. kategóriájú eurobankjegyet fizikailag eltávolította.

d)

A kezelő a feldolgozás üzemmód minden egyes leállásakor legfeljebb az 1., a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó egy eurobankjegyhez férhet hozzá.”

4.

A IIIa. mellékletet el kell hagyni, a IIIb. melléklet számozása III. mellékletre módosul.

5.

A IV. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„

IV. MELLÉKLET

ADATGYŰJTÉS PÉNZFORGALMAZÓKTÓL/PÉNZFELDOLGOZÓKTÓL

1.   Célkitűzések

Az adatgyűjtés célja az NKB-k és az EKB számára a pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók vonatkozó tevékenységének és a készpénzforgalmi ciklus alakulásának nyomon követése.

2.   Általános elvek

2.1.

A bankjegyvizsgáló gépekre vonatkozó adatokat csak akkor kell jelenteni, ha a gépeket ennek a határozatnak történő megfelelés érdekében használják.

2.2.

A pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók rendszeresen megadják tagállamuk NKB-jának a következő adatokat:

—

azokra a helyiségekre vonatkozó adatok, ahol pénzforgalmazás/pénzkezelés folyik, mint például a fióktelepek, valamint

—

a bankjegyvizsgáló gépekre és az automata pénzkiadókra vonatkozó adatok.

2.3.

Ezen túlmenően az eurobankjegyeket bankjegyvizsgáló gépeken és automata pénzkiadókon keresztül visszaforgató pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók rendszeresen megadják tagállamuk NKB-jának a következő adatokat:

—

a bankjegyvizsgáló gépek és automata pénzkiadók használatával zajló készpénzműveletek nagyságára (a feldolgozott eurobankjegyek számára) vonatkozó adatok,

—

azon távoli, alacsony készpénzforgalmú fióktelepekre vonatkozó adatok, ahol a forgalomképességi vizsgálat kézi úton folyik.

3.   Adattípusok és adatszolgáltatási követelmények

3.1.

A begyűjtött adatokat azok jellegétől függően törzsadatokra és operatív adatokra bontják.

Törzsadatok

3.2.

A törzsadatok körébe az alábbiakra vonatkozó adatok tartoznak: a) az egyes pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók, valamint a működő bankjegyvizsgáló gépeik és automata pénzkiadó gépeik; továbbá b) a hitelintézetek távoli fióktelepei.

3.3.

A törzsadatokat az NKB-nak e határozat alkalmazásának napján, ezt követően pedig hathavonta kell megadni. Az 1. függelékben meghatározott sablonban megadott adatokat meg kell adni, de az NKB előírhatja azoknak más formátumban történő szolgáltatását. Az NKB-k egy átmeneti időszakon át havi vagy negyedéves adatszolgáltatást kérhetnek, ha a határozat hatálybalépése előtt a gyakorlat ez volt.

3.4.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy ellenőrzési célra helyi, például fióktelepi szinten gyűjtenek adatokat.

3.5.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy kizárják az adatszolgáltatási követelmények hatálya alól azokat a bankjegyvizsgáló gépeket, amelyek kizárólag eurobankjegyek pénztári forgalomban történő kiadására, illetve visszaforgatásra nem kerülő eurobankjegyek kiadására használnak fel. Az NKB előírhatja, hogy a pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók jelöljék meg azokat a CRM-ket és CCM-ket, amelyeket CCM-ként/CIM-ként vagy CIM-ként használnak.

3.6.

A 3. függelékben meghatározott sablonban a távoli fióktelepekre vonatkozóan megadott adatokat meg kell adni, de az NKB előírhatja azoknak más formátumban történő szolgáltatását.

Operatív adatok

3.7.

A pénzforgalmazóktól/pénzfeldolgozóktól származó, az eurobankjegyek feldolgozására és visszaforgatására vonatkozó adatok operatív adatnak minősülnek.

3.8.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy az 1338/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett gazdasági szereplőket mentesítik az operatív adatok szolgáltatásának kötelezettsége alól, ha az általuk automata pénzkiadókon keresztül visszaforgatott eurobankjegyek száma nem éri el az NKB által meghatározott küszöbértéket.

3.9.

Az adatokat hathavonként kell megadni. Az adatokat legkésőbb az adott adatszolgáltatási időszak végét követő két hónapon belül kell szolgáltatni, azaz február és augusztus végéig. Az adatszolgáltatáshoz használható a 2. függelékben található sablon. Az NKB-k egy átmeneti időszakon át havi vagy negyedéves adatszolgáltatást kérhetnek, ha a határozat hatálybalépése előtt a gyakorlat ez volt.

3.10.

Az adatokat azok a pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók szolgáltatják, amelyek eurobankjegyek fizikai kezelését végzik. Ha a pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó a valódiság- és forgalomképességi vizsgálatot más pénzforgalmazónak/pénzfeldolgozónak kiszervezi, az adatszolgáltatást a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó teljesíti.

3.11.

A pénzforgalmazók/pénzfeldolgozók az adatokat darabszámban (mennyiségben), országosan összesítve és eurobankjegy-címlet szerinti bontásban szolgáltatják. Bankjegysorozat szerinti bontást nem szükséges szolgáltatni. Hitelintézetek távoli fióktelepei tekintetében az operatív adatok szolgáltatása elkülönítve történik.

3.12.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy ellenőrzési célra helyi, például fióktelepi szinten gyűjtenek adatokat.

3.13.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy kizárják az adatszolgáltatási követelmények hatálya alól azokat az eurobankjegyeket, amelyeket bankjegyvizsgáló gépeken dolgoznak fel és pénztári forgalomban adnak ki.

3.14.

Az NKB azokat a pénzforgalmazókat/pénzfeldolgozókat, amelyek a valódiság- és forgalomképességi vizsgálatot más pénzforgalmazóknak/pénzfeldolgozóknak szervezik ki, felkérheti a megbízottakra vonatkozó részletes adatszolgáltatásra, ideértve a kiszervezési megállapodásokat is.

3.15.

A 3. függelékben meghatározott sablonban a távoli fióktelepekre vonatkozóan meghatározott adatokat meg kell adni, de az NKB előírhatja azoknak más formátumban történő szolgáltatását, és megállapodhat a pénzforgalmazókkal/pénzfeldolgozókkal részletesebb adatgyűjtésről is.

4.   Az adatok titkossága és közzététele

4.1.

A törzsadatok és az operatív adatok egyaránt titkosak.

4.2.

Az NKB-k és az EKB dönthetnek jelentések vagy statisztikák e melléklet alapján beszerzett adatok felhasználásával történő közzététele mellett. Az ilyen kiadványokhoz az adatokat úgy kell összesíteni, hogy abból az egyes adatszolgáltatókat ne lehessen azonosítani.

1. függelék

SABLON AZ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

Törzsadatok

Az adatszolgáltatás címzettje:

[Az NKB neve; kapcsolattartó kérdések esetére; cím]

1.   A pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó adatai

A pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó neve:

Központi címe:

Postai irányítószám:

Város:

Utca:

Vállalat típusa:

—

hitelintézet

—

pénzváltó

—

pénzfeldolgozó vállalat, amely nem pénzforgalmi intézmény

—

kereskedő (kiskereskedő)

—

kaszinó

—

egyéb, ideértve a fenti kategóriákba nem tartozó pénzforgalmi intézményeket (kérjük megadni)

Kapcsolattartók:

Nevek:

Telefonszámok:

Telefaxszámok:

E-mail címek:

Kiszervező partner (ha van):

Név:

Cím:

Postai irányítószám:

Város:

2.   Ügyfél által kezelt gépek

Gépkategória

Azonosító szám (1)

Gyártó (1)

A gép megnevezése (1)

Azonosítás (1)

(felismerő rendszer/szoftververziók)

Üzemben lévő gépek száma összesen

CIM

 

 

 

 

 

CRM

 

 

 

 

 

CCM

 

 

 

 

 

COM

 

 

 

 

 

3.   Alkalmazott által kezelt gépek

Gépkategória

Azonosító szám (2)

Gyártó (2)

A gép megnevezése (2)

Azonosítás (2)

(felismerő rendszer/szoftververziók)

Üzemben lévő gépek száma összesen

BPM

 

 

 

 

 

BAM

 

 

 

 

 

TARM

 

 

 

 

 

TAM

 

 

 

 

 

4.   Automata pénzkiadók

 

Üzemben lévő gépek száma összesen

ATM

 

SCoT

 

Egyéb

 

2. függelék

SABLON AZ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

Operatív adatok

1.   A pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó adatai

A pénzforgalmazó/pénzfeldolgozó neve

 

Adatszolgáltatási időszak

 

2.   Adatok

Kérjük az adatokat – az NKB döntésétől függően – országosan vagy regionálisan, a távoli fióktelepek adatai nélkül, összesítve megadni.

 

Feldolgozott eurobankjegyek száma összesen (3)

Ebből forgalomképtelenként leválogatott (3)

Ebből visszaforgatott (4)

5 EUR

 

 

 

10 EUR

 

 

 

20 EUR

 

 

 

50 EUR

 

 

 

100 EUR

 

 

 

200 EUR

 

 

 

500 EUR

 

 

 


Az ügyfél által kezelt gépeken és automata pénzkiadókon át kiadott eurobankjegyek száma

 

Amennyiben egy NKB alkalmazza a távoli fiókokra vonatkozó, a 7. cikkben meghatározott kivételt, ezek az adatok kötelezőek az adott tagállam hitelintézetei számára. A hitelintézeteknek konzultálniuk kell az NKB-jukkal annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy ezeket az adatokat szolgáltatniuk kell-e.

3. függelék

HITELINTÉZETEK TÁVOLI FIÓKJAI

Ezeket az adatokat csak azoknak a hitelintézeteknek kell megadniuk, amelyek rendelkeznek a 7. cikk (1) bekezdésében említett távoli fiókokkal.

1.   Hitelintézet adatai

Hitelintézet neve

 

Adatszolgáltatási időszak

 


2.   Adatok

Távoli fiók neve

Cím

Az ügyfél által kezelt gépeken és automata pénzkiadókon át kiadott eurobankjegyek száma

 

 

 
”

(1)  Ezeket a rovatokat az EKB weboldalán szereplő adatok szerint kell kitölteni.

(2)  Ezeket a rovatokat az EKB weboldalán szereplő adatok szerint kell kitölteni.

(3)  Ez a tétel egyaránt lefedi az alkalmazott és az ügyfél által kezelt gépek adatait.

(4)  Az NKB döntése szerint nem tartoznak bele az NKB-nak visszaküldött eurobankjegyek és a pénztári forgalomban visszaforgatott eurobankjegyek.

Helyesbítések

20.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 253/32

Helyesbítés a 2009/28/EK és a 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést igazoló „kerekasztal a megújulóenergia-irányelv szerint szavatolt fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására” elnevezésű rendszer elismeréséről szóló, 2011. július 19-i 2011/435/EU bizottsági végrehajtási határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 190., 2011. július 21. )

A 74. oldalon, az 1. cikk első bekezdésében:

a következő szövegrész:

„A »kerekasztal a megújulóenergia-irányelv szerint szavatolt fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására« elnevezésű önkéntes rendszer, melynek részleges elismerésével kapcsolatban 2011. május 10-én érkezett kérelem a Bizottsághoz, megfelelően tanúsítja, hogy a bioüzemanyag-szállítmányok teljesítik a 2009/28/EK irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint 17. cikke (4) és (5) bekezdésében, továbbá a 98/70/EK irányelv 7b. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint 7b. cikke (4) és (5) bekezdésében foglalt fenntarthatósági kritériumokat.”

helyesen:

„A »kerekasztal a megújulóenergia-irányelv szerint szavatolt fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására« elnevezésű önkéntes rendszer, melynek elismerésével kapcsolatban 2011. május 10-én érkezett kérelem a Bizottsághoz, megfelelően tanúsítja, hogy a bioüzemanyag-szállítmányok teljesítik a 2009/28/EK irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint 17. cikke (4) és (5) bekezdésében, továbbá a 98/70/EK irányelv 7b. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint 7b. cikke (4) és (5) bekezdésében foglalt fenntarthatósági kritériumokat.”