(1)

A Tanács egy vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a 954/2006/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára. Az intézkedés a külön megnevezett ukrán exportáló gyártóktól származó behozatalokra kivetett 12,3 % és 25,7 % közötti dömpingellenes értékvámból állt, az összes többi ukrán vállalattól származó behozatalokra kivetett maradványvám pedig 25,7 % volt. A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező exportálóra, a CJSC Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube és OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plantra, új nevén a LLC Interpipe Niko Tube and OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plantra (a továbbiakban: a kérelmező, vagy Interpipe) kivetett végleges dömpingellenes vám mértéke 25,1 % volt.

(2)

Az Interpipenak a 954/2006/EK rendelet érvénytelenítésére irányuló kérelmét követően az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága 2009. március 10-én érvénytelenítette a 954/2006/EK rendelet 1. cikkét, amennyiben az Interpipe-ra megállapított dömpingellenes vám meghaladta azt a vámot, amely akkor lett volna alkalmazandó, ha az exportárat nem igazították volna ki jutalékkal azokban az esetekben, amikor az értékesítések a SEPco SA, kapcsolt kereskedelmi társaság közvetítésével történtek (3). 2012. február 16-án az Európai Unió Bírósága helybenhagyta az Elsőfokú Bíróság ítéletét (4).

(3)

A Tanács az említett ítéleteket követően az Interpipe vállalatra kiszabott hibásan megállapított dömpingellenes vám helyreigazítása érdekében az 540/2012/EU végrehajtási rendelettel (5) módosította a 954/2006/EK rendeletet. Ennek értelmében az Interpipe-ra jelenleg alkalmazandó dömpingellenes vám mértéke 17,7 %.

(4)

A Tanács a hatályvesztés felülvizsgálatát (a továbbiakban „hatályvesztési felülvizsgálat”) követően az 585/2012/EU végrehajtási rendelettel (6) fenntartotta az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varratmentes vas- vagy acélcsövek behozataláról szóló 954/2006/EK rendelet által hozott intézkedéseket.

(5)

Ennek értelmében jelenleg az 585/2012/EU végrehajtási rendeletben megállapított intézkedések alkalmazandók, vagyis az Oroszországból származó behozatalok esetén kiszabott dömpingellenes vám mértéke 24,1 % és 35,8 %, az Ukrajnából származó behozatalok esetén 12,3 % és 25,7 % között mozog, és ezen belül az Interpipe esetében 17,7 %.

(6)

A Bizottság 2011. július 29-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) (7) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján az Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban részleges időközi felülvizsgálatot indít.

(7)

A kérelmet, amelynek hatálya kizárólag a dömping kivizsgálására korlátozódik, az Interpipe által benyújtott megalapozott kérelmet követően indították. Az Interpipe kérelmében prima facie bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a kárt okozó dömping kivédéséhez a továbbiakban nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedések fenntartására.

(8)

A dömping szintjére vonatkozó vizsgálat a 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

(9)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az exportáló ország hatóságait és az uniós gazdasági ágazatot a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(10)

A vizsgálathoz szükségesnek tekintett információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, aki a megadott határidőn belül válaszolt.

(11)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping szintjének megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. Ellenőrző látogatásokra került sor a kérelmező és a vele kapcsolatban álló kereskedelmi társaságok, az LLC Interpipe Ukraine és az Interpipe Europe SA telephelyein.

(12)

Az érintett termék megegyezik a jelenleg hatályos intézkedéseket megállapító 585/2012/EU végrehajtási rendeletben meghatározott termékkel, azaz az ex 7304 11 00 , ex 7304 19 10 , ex 7304 19 30 , ex 7304 22 00 , ex 7304 23 00 , ex 7304 24 00 , ex 7304 29 10 , ex 7304 29 30 , ex 7304 31 80 , ex 7304 39 58 , ex 7304 39 92 , ex 7304 39 93 , ex 7304 51 89 , ex 7304 59 92  és ex 7304 59 93 KN-kód alá besorolt, Ukrajnából származó, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövekkel, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint (8) nem haladja meg a 0,86-ot (a továbbiakban: az érintett termék).

(13)

Amint azt az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat is megállapította, a jelenlegi vizsgálat szintén megerősítette, hogy az Ukrajnában gyártott és az Unióba exportált termék, az Ukrajnában előállított és a hazai piacon értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásaik is megegyeznek. Ezért e termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(14)

Az LLC Interpipe Niko Tube (Niko Tube) és az OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (Interpipe NTRP) exportáló gyártók teljes egészében az Interpipe tulajdonában és ellenőrzése alatt állnak. Az uniós intézmények megszokott gyakorlatával összhangban a két exportáló gyártóra közös dömpingkülönbözetet számítottak ki. Először minden egyes exportáló gyártóra kiszámították a dömping összegét, majd mindkét vállalatra nézve megállapították a dömping súlyozott átlagát.

(15)

E módszertan ugyanakkor eltért az eredeti vizsgálatban alkalmazottól, ahol a közös dömpingkülönbözet kiszámítását úgy végezték, hogy összevetették a két gyártási egység termelésére, nyereségességére és uniós értékesítésére vonatkozó összes adatot. A módszertani változást a körülmények megváltozása indokolja, amely a csoport felépítésének jelentős módosulásából áll; ennek nyomán megállapítható, hogy az értékesítés és az előállítás tekintetében melyik gyártó vállalat az érintett, amire az eredeti vizsgálat során nem volt lehetőség.

(16)

Továbbá az eredeti vizsgálat során az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően az Interpipe villamosenergia-költségeit kiigazították, hogy megfelelően tükrözzék az ukrán villamos energia és a gáz termelésével és értékesítésével együtt járó költségeket. A kiigazításra azért volt szükség, mert az említett időszakban Ukrajnában jelentősen alacsonyabbak voltak a gáz- és villamosenergia-árak, mint az Unióban, és nem tükrözték a világpiaci árakat. A kiigazítás a Romániában – amely az említett időszakban szintén a vizsgálat részét képezte – megfigyelt árak átlagán alapult.

(17)

Ugyanakkor az eredeti vizsgálattal ellentétben úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi időközi felülvizsgálat céljából nincs szükség az energiaköltségek kiigazítására. A vizsgálat kimutatta, hogy az eredeti vizsgálat óta folyamatosan emelkedtek Ukrajnában az átlagos villamosenergia-árak, és az áremelkedés mértéke jóval nagyobb volt, mint az Európai Unióban, ezáltal az eddig fennálló különbség fokozatosan megszűnt. Tehát jelenleg már nem áll fenn az a jelentős különbség a villamosenergia-árak között, ami az eredeti vizsgálat idején a kiigazítást indokolta.

(18)

Ennek megfelelően a jelenlegi részleges felülvizsgálat során nem indokolt az energiaárak kiigazítása.

(19)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint először minden exportáló gyártó tekintetében megvizsgálták, hogy a hasonló termék belföldön független fogyasztóknak való összértékesítése reprezentatív-e az Unióba exportált termékek értékesítésével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen értékesítések összvolumene eléri-e az általa uniós exportra értékesített hasonló terméktípus teljes mennyiségének legalább 5 %-át. A vizsgálat kimutatta, hogy a belföldi értékesítés mindkét exportáló gyártó esetében reprezentatív volt.

(20)

A Bizottság továbbá azt is vizsgálta, hogy az exportáló gyártók által belföldön értékesített hasonló termék egyes terméktípusai az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében eléggé reprezentatívnak tekinthetők-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben minősült kellően reprezentatívnak, ha a kérelmező által az említett terméktípusnak a vizsgálati időszak alatt a belföldi piacon, független fogyasztóknak értékesített teljes volumene az Unióba exportált, összehasonlítható terméktípus teljes értékesítési volumenének legalább 5 %-át tette ki.

(21)

Az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság ezt követően azt is vizsgálta, hogy a reprezentatív mennyiségben értékesített egyes terméktípusok belföldi értékesítései rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítéseknek tekinthetők-e. Ezt olyan módon állapították meg, hogy az érintett termék minden egyes exportált típusára meghatározták a felülvizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(22)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített volumenének több mint 80 %-át egységköltség fölött értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga megegyezett az előállítási egységköltséggel vagy azt meghaladta, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus teljes értékesítési volumenére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(23)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus felülvizsgálati időszak alatti, kizárólag nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(24)

A nem reprezentatív terméktípusok rendes értékét (azaz azokét, amelyek belföldi értékesítése nem érte el az Európai Unióba irányuló exportértékesítés 5 %-át, vagy amelyeket a belföldi piacon egyáltalán nem értékesítettek) a terméktípusonkénti gyártási költség és az eladási, általános és adminisztratív költségek, illetve a nyereség összege alapján számították ki. Létező belföldi értékesítés esetén az érintett terméktípusokra a belföldi piacon rendes kereskedelmi forgalomban kötött összes ügylet terméktípusonkénti nyereségét vették figyelembe. Belföldi értékesítés hiányában egy átlagos nyereséget alkalmaztak. Ez a módszertani változás abból adódik, hogy az eredeti vizsgálatot követően a WTO vitarendezési testülete elfogadta a WTO vizsgálóbizottsága által Az Európai Közösségek – A Norvégiából származó tenyésztett lazacra vonatkozó dömpingellenes intézkedések (9) ügyben készített jelentést, amely előírja, hogy a rendes érték kiszámítását igénylő releváns terméktípusoknak a szokásos kereskedelmi forgalomban zajló tranzakcióira meghatározott tényleges haszonkulcs nem hagyható figyelmen kívül.

(25)

A végső következtetések nyilvánosságra hozatalát követően a két exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a felülvizsgálati időszak alatti üzemszüneti költségeket nem kellett volna az érintett termék teljes gyártási költségeihez számítani, mivel ez sérti a alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében foglaltakat és ellenkezik a nemzetközi számviteli standardokban (IAS), különösen az IAS2-ben rögzített elvekkel. Az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése kapcsán meg kell jegyezni, hogy e cikk értelmében, ha az érintett termék gyártásával kapcsolatos költségek nem tükröződnek megfelelő módon az érintett fél nyilvántartásaiban, akkor ezeket a költségeket kiigazítják. Ha a vállalat nem is használta ki teljes termelési kapacitását, annak is voltak költségvonzatai. A két exportáló gyártó eredménykimutatásának költség oldalán szerepeltek is ezek a költségek, és közvetlen kapcsolat volt kimutatható e költségek és a hasonló termékek között. Ezenkívül az IAS 2-re való hivatkozás nem mutatkozott e kérdés szempontjából relevánsnak, mivel az IAS 2 célja a készletek elszámolási módszerének előírása, és nem határozza meg azt, hogy mi tekintendő gyártási költségnek. A panaszt ezért elutasították.

(26)

A két exportáló gyártó azt állította továbbá, hogy az értékesítési, általános és adminisztratív költségekből ki kellett volna zárni egyes, hitelekkel összefüggő pénzügyi kiadásokat. Azzal érveltek, hogy ezek a hitelek a vállalat likviditási igényeinek kielégítésére és rövid távú finanszírozhatóságának biztosítására szolgáltak, és nem kapcsolódtak az érintett termék gyártásához. Az ellenőrző látogatás során azonban megerősítést nyert, hogy a kamatkiadások elsősorban a működő tőke finanszírozásához kapcsolódtak. Ezért valamennyi termék esetében figyelembe vették a kamatköltségeket. Az exportáló gyártók nem tudták bizonyítani, hogy a kamatkiadásokat kifejezetten a működő tőke finanszírozásától eltérő célokra fordították volna. A panaszt elutasították, mivel a két exportáló gyártó nem tudott a panasz alátámasztásához további bizonyítékokat felsorakoztatni.

(27)

A két exportáló gyártó az érintett termék összes kivitelét a velük kapcsolatban álló svájci kereskedő cégen keresztül közvetlenül független vevőknek exportálta az Unióba. Az exportárat ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(28)

Emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban az eredeti vizsgálat során a kapcsolt kereskedőkön keresztül bonyolított értékesítések esetén kiigazítást végeztek. Ugyanakkor a Bíróságnak a (2) preambulumbekezdésben említett hozott ítéletével összhangban – amely kimondta, hogy nem indokolt a kiigazítás – a jelenlegi időközi felülvizsgálat során nem történt ilyen kiigazítás.

(29)

A rendes értéket és a két exportáló gyártó exportárait a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolják. Ez alapján kiigazítást végeztek a fuvarozási költségek, árengedmények és kedvezmények, illetve a jutalékok és hitelköltségek tekintetében.

(30)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a két exportáló gyártóra gyártelepi ár alapján, külön-külön összehasonlították terméktípusonként a rendes érték súlyozott átlagát az exportárak súlyozott átlagával. A (14) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások értelmében ezt követően közös dömpingkülönbözetet állapítottak meg az Interpipe-ra oly módon, hogy mindkét exportáló gyártójára nézve egyetlen súlyozott, átlag dömpingkülönbözetet számítottak ki.

(31)

Ennek alapján a dömpingkülönbözet a CIF uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli ár százalékaként kifejezve 13,8 %.

(32)

A kérelmező a részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelemében azt állította, hogy a vállalati felépítésben és a gyártásszervezésben végrehajtott változások, valamint az értékesítési rendszer mind a belföldi, mind az exportpiacokon való átszervezése kihatott a költségszerkezetére, és ezért a dömpingellenes vám jelenlegi szintje már nem szükséges a kárt okozó dömping kivédéséhez.

(33)

Ennek megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a megváltozott körülmények, amelyek ezen időközi felülvizsgálat kezdeményezéséhez vezettek, valamint a vizsgálat eredményei tartósnak tekinthetők-e.

(34)

A jelen felülvizsgálat során megállapított alacsonyabb dömpingkülönbözethez vezető főbb tényezők a következők: változások a vállalatszervezésben, többek között két gyártó egyesülése, valamint az értékesítési rendszer átszervezése racionalizálás útján. Ezek a változások – amelyek befolyásolták a kérelmezőnek az érintett termék előállítására és értékesítésére vonatkozóan kialakított költségszerkezetét – strukturális jellegűek, és ezért nem valószínű, hogy a közeljövőben megváltoznának. Ezenkívül semmi sem mutatott arra, hogy a kérelmező által megállapított árak jelentősen ingadoznának.

(35)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a változások tartósak, és már nincs szükség az intézkedések jelenlegi szinten való alkalmazására,

(1)

Az 1136/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) a Tanács a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára 27,1 %-os és 47,4 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz 2011. április 26-án kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálata iránt. A kérelmet az emelőkaros gyorsfűzők teljes uniós gyártásának jelentős hányadát, ebben az esetben több mint 50 %-át képviselő három uniós gyártó (a továbbiakban: a kérelmezők) nevében az emelőkaros gyorsfűzők gyártószövetsége (Lever arch mechanism manufacturers association, a továbbiakban: LAMMA) nyújtotta be.

(3)

A kérelem elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára bevezetett intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(4)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a lejárati felülvizsgálat megindításához, 2011. július 23-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(5)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2010. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2008. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(6)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, az érintett ország exportáló gyártóit, a független importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat, valamint az érintett ország képviselőit.

(7)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt felet meghallgatott, aki azt kérelmezte, és bizonyította, hogy meghallgatását különleges okok indokolják.

(8)

Tekintettel az érintett termék kínai exportáló gyártóinak, független importőreinek és uniós gyártóinak nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő az alaprendelet 17. cikke szerint.

(9)

A kínai exportáló gyártók és a független importőrök vonatkozásában a Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthasson egy reprezentatív mintát – felkérte az említett feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem jelentkezett és bocsátotta a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, valamint mivel az egyetlen jelentkező független importőr nem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért információkat, egyik esetben sem állapították meg mintavétel szükségességét.

(10)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. E minta két vállalatból állt, melyeket a vizsgálat megindítását megelőzően ismert hat uniós gyártó közül választottak ki az érintett terméket tekintett 2010. évi értékesítési és gyártási volumenük és az Unión belüli földrajzi elhelyezkedésük alapján. A minta a felülvizsgálati időszak alatti teljes becsült uniós gyártás és értékesítés több mint 50 %-át képviselte. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást. Egy érintett fél sem emelt kifogást a javasolt minta ellen.

(11)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintába felvett két uniós gyártónak, a jelentkező importőrnek és valamennyi érintett felhasználónak.

(12)

Kitöltött kérdőív a mintába felvett két uniós gyártótól és két felhasználótól érkezett vissza. A (9) preambulumbekezdésben említett egyetlen jelentkező független importőr nem válaszolt a mintavételre vonatkozóan feltett kérdésekre, és kitöltött kérdőívet sem küldött vissza.

(13)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, és meghatározza az Unió érdekeit. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(14)

A jelen felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti rendeletben szereplővel, amely a következő: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8305 10 00 KN-kód (TARIC-kód: 8305 10 00 50) alá besorolt, általában papírlapok és egyéb dokumentumok irattartókban vagy mappákban történő tárolására használt emelőkaros gyorsfűző (a továbbiakban: az érintett termék). Ezen emelőkaros gyorsfűző hordozólapon elhelyezkedő, íves, rögzített (általában két) fémelemből áll, legalább egy nyitó szerkezettel rendelkezik, lehetővé téve a papírlapok és egyéb dokumentumok elhelyezését és rendszerezését. Ezen vizsgálat céljából az érintett termék köre nem terjed ki az ugyanezen KN-kód alá sorolt gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre.

(15)

A felülvizsgálat megerősítette az eredeti vizsgálat megállapítását, miszerint az érintett termék és az uniós gyártók által az Unióban gyártott termék ugyanazokkal az alapvető műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználásuk is azonos. Ezért a Bizottság ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekinti.

(16)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(17)

A (9) preambulumbekezdésben említettek szerint az ismert és a felülvizsgálat megindításakor megkeresett kínai exportáló gyártók közül egy sem működött együtt a vizsgálatban. A Bizottság értesítette erről a kínai hatóságokat, továbbá közölte, hogy az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazására kerülhet sor, és lehetőséget biztosított észrevételeik megtételére. Erre vonatkozóan észrevétel nem érkezett.

(18)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó további megállapításokat ezért az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: nyilvánosan hozzáférhető adatok, mint például vállalatok hivatalos weboldalai és termékkereső programok, a felülvizsgálati kérelmekben megadott, valamint az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőktől és a mintába felvett uniós gyártóktól) a felülvizsgálat során kapott információk.

(19)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés a rendes érték megállapítása céljából analóg ország használatát javasolta.

(20)

Ami az exportárakat illeti, a két kínai exportáló gyártó és az uniós piacon működő független importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság nem tudott az exportértékesítésekre tranzakciónkénti exportmennyiséget vagy -árat meghatározni. Ezért a Bizottság megvizsgálta az exportár meghatározásának alternatív módozatait.

(21)

Először azt mérlegelte, hogy az Eurostat adatainak felhasználása más adatokkal való összevetésük után használható alternatíva lehet-e az exportárak megállapításhoz. A módszer erre alkalmatlannak bizonyult, mivel az egyik forrás az érintett terméken kívül más behozatalokkal kapcsolatos adatokat is tartalmazott, a többi forrás alapján pedig nem lehetett az exportárakat az uniós gazdasági ágazat áraival terméktípusonként összehasonlítani.

(22)

Ezt követően a Bizottság megvizsgálta a felülvizsgálati kérelemben megadott exportárak használhatóságát. Emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság ezt a terméktípus-alapú összehasonlítást lehetővé tevő módszert alkalmazta az eredeti vizsgálat során is. A felülvizsgálati kérelemben benyújtott számlák azonban más harmadik országokba történő kivitelek exportáraira vonatkoznak.

(23)

Következésképpen az Unióba irányuló exportárak alapján nem lehetett dömpingszámításokat végezni és tényleges dömpinget megállapítani. A vizsgálat ezért a dömping megismétlődésének valószínűségét vizsgálta.

(24)

A dömping valószínű megismétlődésének vizsgálata a következőkre terjedt ki: a rendes érték és a harmadik országokra vonatkozó exportárak közötti kapcsolat; a gyártási, a termelési és a szabad kapacitás Kínában; az uniós piac vonzereje a kínai behozatalok szempontjából.

(25)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a kínai exportárakkal hasonlították össze.

(26)

Mivel Kína átalakulóban lévő gazdaság, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának rendelkezései értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) gyakorolt ár vagy annak számtanilag képzett rendes értéke, vagy pedig az analóg országból más országokba (beleértve az Uniót is) történő kivitel esetén felszámított ár alapján kell megállapítani; ha ez nem lehetséges, a rendes érték bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, ideértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy ésszerű haszonkulcsot is magában foglaljon.

(27)

Az uniós gazdasági ágazat által benyújtott felülvizsgálati kérelem több, az Unión kívüli piacgazdasági országban (nevezetesen Indiában, Iránban és Thaiföldön) működő gyártót is megnevezett. A felülvizsgálat megindításakor a Bizottság ennek megfelelően felvette a kapcsolatot a nevezett gyártókkal, valamint ilyen piacgazdasági országokban működő, nyilvánosan hozzáférhető források alapján beazonosítható további lehetséges gyártókkal.

(28)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés pontosan kifejtette, hogy amennyiben a vizsgálatban nem működnek együtt az Unión kívüli egyéb piacgazdasági országban működő gyártók, a Bizottság az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat szándékozik a rendes érték meghatározásának alapjául venni. Az eredeti vizsgálat során ténylegesen az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak szolgáltak a normál érték meghatározásának alapjául.

(29)

A rendes érték előbb ismertetett meghatározásának megfelelőségére vonatkozóan egy érdekelt fél sem tett észrevételeket.

(30)

E felülvizsgálat során a Bizottság által megkeresett gyártók közül egy sem működött együtt az Unión kívüli, más piacgazdasági országokból.

(31)

Ennek megfelelően a Bizottságnak egyetlen lehetősége az volt, hogy az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakra támaszkodjon a rendes érték meghatározásakor.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésének a) pontja, valamint a (26)-(31) preambulumbekezdésekben foglaltak értelmében a rendes értéket az Unióban a hasonló termékért a rendes kereskedelmi forgalomban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakat használták.

(33)

Ennek eredményeként a rendes értéket a mintába felvett uniós gyártók független vevők számára alkalmazott belföldi eladási árai súlyozott átlagaként határozták meg.

(34)

A Bizottság először azt vizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a hasonló terméknek a mintába felvett uniós gyártók által független vevőknek történő belföldi összértékesítése reprezentatív volt-e, azaz elérte-e az Unióba exportált érintett termék teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az Unióba exportált teljes értékesítési mennyiségre vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghatározni. A (21) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az Eurostat adatai és más statisztikák nem bizonyultak megfelelőnek a dömping folytatódásának megállapítása céljából, ugyanakkor azonban alkalmasnak bizonyultak az Unióba irányuló behozatalok szintjének meghatározására (amely a Kínából exportált összvolumen megállapításához szükséges). Ennek alapján a mintába felvett uniós gyártók belföldi eladásai a felülvizsgálati időszakban kellően reprezentatívnak minősültek. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya okán nem lehetett az egyes terméktípusokra lebontva reprezentatív elemzést végezni.

(35)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a mintába felvett uniós gyártók belföldi eladásai külön-külön rendes kereskedelemi forgalomban történt eladásoknak tekinthetők-e, azaz hogy a mintába felvett egyes uniós gyártók átlagos értékesítési árai elérték vagy meghaladták-e az átlagos gyártási költségeket, és ennek megfelelően nyereségesek voltak-e.

(36)

Ezen az alapon megállapítható volt, hogy az uniós gyártók eladásai általában nyereségesek voltak, és a rendes értéket ennek megfelelően a mintába felvett uniós gyártók értékesítési árainak súlyozott átlaga alapján határozták meg.

(37)

Együttműködő exportáló gyártók hiányában a Kínából harmadik országokba irányuló kivitel exportáraira vonatkozóan a felülvizsgálati kérelemben közölt adatok bizonyultak a legmegfelelőbbnek.

(38)

A rendes érték súlyozott átlagát az exportár súlyozott átlagával gyártelepi (ex-works) alapon hasonlították össze. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a harmadik országokba irányuló kivitel felülvizsgálati kérelemben megadott exportárai a rendes értéknél jelentősen (több mint 30 %-kal) alacsonyabbak voltak. Ez arra enged következtetni, hogy az Unióba irányuló kivitelek exportárai az intézkedések hatályvesztése esetén nagy valószínűséggel dömpingelt árak lennének.

(39)

Mivel az exportáló gyártók részéről nem mutatkozott együttműködés, a következő következtetések főként a felülvizsgálati kérelemben közölt és lehetőség szerint a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal összevetett információkon alapulnak.

(40)

Ezek alapján megállapítást nyert, hogy a kínai gyártási kapacitás az emelőkaros gyorsfűzők tekintetében az uniós gazdasági ágazat által benyújtott adatokat figyelembe véve legalább 600 millió és 700 millió közötti darabra becsülhető.

(41)

A vizsgálat során kapott adatok az emelőkaros gyorsfűzőkre nézve továbbá azt mutatják, hogy a kínai gyártási kapacitás fokozott kereslet esetén könnyen növelhető, többek között további munkaerő foglalkoztatásával és a felszerelésekbe történő korlátozott beruházás útján.

(42)

A kínai gyártási kapacitással kapcsolatban az érdekelt felektől nem érkezett egyéb megjegyzés és/vagy információ.

(43)

Megállapítható tehát, hogy a kínai gyártási kapacitás 170–350 %-kal nagyobb mint az uniós felhasználás, és jelentősen meghaladja az uniós gyártás volumenét.

(44)

Mivel az exportáló gyártók részéről nem mutatkozott együttműködés, a tényleges gyártási és szabad kapacitásra vonatkozó adatok főként a felülvizsgálati kérelemben közölt és lehetőség szerint a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal összevetett információkon alapulnak.

(45)

A felülvizsgálati kérelemben az emelőkaros gyorsfűzők gyártási mennyiségét 200–400 millió darabszámra becsülték, a szabad kapacitást pedig 200–500 millió darabszámra. Ez a szabad kapacitás nagyjából megfelel az uniós felhasználásnak.

(46)

A kapott becsült értékeket, miután lehetőség szerint összevetették őket nyilvánosan rendelkezésre álló adatokkal is, reálisnak találták.

(47)

A szabad kapacitással kapcsolatban, amint az a (41) preambulumbekezdésben is szerepelt, a vizsgálat során kapott adatok az emelőkaros gyorsfűzőkre nézve azt mutatják, hogy a kínai gyártási kapacitás fokozott kereslet esetén könnyen növelhető, többek között további munkaerő foglalkoztatásával és a felszerelésbe történő korlátozott mértékű beruházás útján.

(48)

A fentiekből az az indokolt következtetés vonható le, hogy Kína jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A továbbiakban a (49)-(55) preambulumbekezdésekben foglaltak alapján erősen valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad kapacitást az uniós piac felé irányítanák.

(49)

A jelenlegi felülvizsgálat során gyűjtött információk azt mutatják, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők kivitele tekintetében vonzó piac lenne. Emlékeztetni kell arra, hogy a hatályos intézkedés bevezetése előtt a közel 400 millió egységre tehető uniós felhasználás jelentősnek számított. Ezzel egyidejűleg a Kínából származó behozatalok 200 millió feletti darabszámot értek el, ami a teljes uniós felhasználás több mint 50 %-át tette ki.

(50)

A vizsgálat szerint az emelőkaros gyorsfűzők iránti uniós kereslet továbbra is jelentős. Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak alatt mérsékelt csökkenést mutatott, amint azt a (63)-(64) és a (98) preambulumbekezdés is mutatja, és a világpiaci részesedés több mint felét kitevő uniós piac jelenti továbbra is az emelőkaros gyorsfűzők világszerte legnagyobb piacát.

(51)

Ezenfelül az emelőkaros gyorsfűzőknek csak kevés további piaca van, amelyek valószínűleg nem tudnák felvenni a kínai többletkapacitást.

(52)

Továbbá a (38) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a Kínából harmadik országokba irányuló kivitelek exportárainak az uniós piac áraival történő összehasonlítása azt mutatja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac vonzó lehet az ilyen, alacsony árú behozatalok számára. Ez arra is visszavezethető, hogy az uniós piacon uralkodó árak általában magasabbak más exportpiacok árainál.

(53)

A fenti megállapítások alapján tehát amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék, a Kínából származó kivitelek valószínűsíthetően az uniós piac felé irányulnának.

(54)

A kínai gyártókkal kapcsolatban nyilvánosan hozzáférhető információkból az derül ki, hogy az ilyen vállalatok gyakran elsősorban, illetve kizárólag exportra gyártanak.

(55)

Végül figyelembe kell venni, hogy a végleges intézkedések bevezetése óta több esetben előfordult, hogy az emelőkaros gyorsfűzőket helytelen besorolás alatt hozták be, mivel különálló emelőkaros gyorsfűzőket és mappafedeleket nagy mennyiségben teljes emelőkaros mappaként jelentettek be. Ennek eredményeként ez ilyen behozatalokra nem fizettek vámot. A hibás árubesorolás miatt a Vámkódexbizottság (2010 novemberében) nyilatkozatban egyértelműsítette, hogy az ilyen körülmények között behozott emelőkaros gyorsfűzőket külön kell bejelenteni. Még túl korai lenne annak megítélése, hogy ezen nyilatkozat meghozta-e a kívánt hatást, és a Bizottság – szándéka szerint – szigorúan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet. A gyakorlat ugyanakkor további bizonyítékot is szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az uniós piac az intézkedése ellenére is vonzó maradt a kínai exportáló gyártók számára.

(56)

Amint azt a (38) preambulumbekezdés is említi, a felülvizsgálati kérelemben a harmadik országokra vonatkozóan megadott exportáraknak az uniós piac áraival történő összehasonlítása nagyban valószínűsíti a dömping megismétlődésének lehetőségét.

(57)

Figyelembe véve továbbá a jelentős kínai gyártási kapacitást, a kínai gyártók lehetőségét arra, hogy gyártási volumenüket gyors ütemben növeljék és az exportpiacokra irányítsák át, az ilyen kivitelek valószínűleg alacsony árát és az uniós piacnak e kivitelek számára jelentett vonzerejét, jogosan feltételezhető, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése a Kínából az Unióba érkező emelőkaros gyorsfűzőknek nagyobb mértékű és dömpingelt áron történő behozatalát eredményezné.

(58)

A Bizottság tudomása szerint a felülvizsgálati időszakban hat gyártó állított elő az Unióban emelőkaros gyorsfűzőt, akik közül három e vizsgálat kérelmezője. A vizsgálat során más vállalatok mint uniós gyártók nem jelentkeztek. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a hat gyártó képviseli az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(59)

A kár elemzéséhez a Bizottság a szükséges adatokat az Eurostat-statisztikákból és más, a Bizottság rendelkezésére álló statisztikai forrásokból, a felülvizsgálati kérelemből, a kérdőívekre adott válaszokból és az ellenőrző látogatások során összegyűjtött információkból szerezte be.

(60)

A makrogazdasági (úgymint a gyártásra, a gyártási kapacitásra, a kapacitáskihasználtságra, az EU-ba és harmadik piacokra történő értékesítésre, a piaci részesedésre, a növekedésre, a foglalkoztatásra és termelékenységre, a tényleges dömpingkülönbözetre, valamint az előző dömpinget követő helyreállásra vonatkozó) mutatók az uniós gazdasági ágazat által benyújtott adatokon alapulnak. A mintába bekerült két uniós gyártónak a kérdőívre adott válaszait kiegészítették a többi uniós gyártótól kapott információkkal.

(61)

A mikrogazdasági mutatókra (úgymint: készletek, bérek, értékesítési árak, nyereségesség, beruházás, a beruházások megtérülése, pénzforgalom és a tőkebevonási képesség) vonatkozó adatok a mintába felvett két uniós gyártótól származnak. Mivel a mintába felvett vállalatok a teljes becsült uniós gyártás és értékesítés több mint 50 %-át képviselik, a mintába felvett uniós gyártók e felülvizsgálat céljából az uniós ágazat vonatkozásában reprezentatívnak tekintendők. A mintába felvett két vállalatra vonatkozó adatokat csak indexált formában lehet megadni, a bizalmas üzleti információknak az alaprendelet 19. cikkében előírt védelmének biztosítására.

(62)

A kínai exportáló gyártók és a független exportőrök együttműködésének hiányában az importár és az áralákínálás változását az alábbi, alternatív források alapján határozták meg: a kérdőívekre adott válaszok, Eurostat-statisztikák és más, a Bizottság rendelkezésére álló, megbízható statisztikák, valamint az ellenőrző látogatások során összegyűjtött információk. A behozatalra vonatkozó adatok az Eurostat adatai alapján benyújtott felülvizsgálati kérelmen alapulnak. Mivel ezek az adatok az érintett terméken kívül más behozatalokat is magukban foglaltak, az adatokat összevetették a Bizottság rendelkezésére álló egyéb, megbízható statisztikai forrásokkal, és szükség esetén kiigazították őket. Ezért az alább feltüntetett adatok egy része a bizalmas statisztikai adatok védelme érdekében indexálva vagy értéktartományként szerepel.

(63)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló értékesítési volumene alapján határozták meg. A megállapítottak szerint a felülvizsgálati időszak alatti felhasználás 200 és 350 millió közötti darabszámot jelent.

(64)

Az emelőkaros gyorsfűzők Unión belüli felhasználása 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ez részben a gazdasági válságnak, részben pedig a felhasználási szokások változásának (pl. környezetbarát irodák, elektronikus adatrögzítés vagy az adminisztrációs munkahelyek általános csökkenése) tulajdonítható.

1.   táblázat

Felhasználás

(65)

Az alábbi 2. táblázatból kiolvasható, hogy a piaci részesedés a figyelembe vett időszak alatt 54 %-kal csökkent.

(66)

Ehhez járul, hogy a 2006. évi dömpingellenes vámok kivetését követően a kínai behozatal jelentősen, az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában jelzett 51 %-os piaci részesedésről a felülvizsgálati időszak alatt 7–15 %-os részesedésre esett vissza. A kínai import mennyisége a figyelembe vett időszak alatt alacsony maradt a hatályos dömpingellenes intézkedések miatt. Ugyanakkor a harmadik országokból behozott emelőkaros gyorsfűzők korlátozott száma miatt a kínai behozatal a behozataloknak továbbra is jelentős (a felülvizsgálati időszak alatt 85 % és 95 % közötti) hányadát tette ki. A figyelembe vett időszakban az import 59 %-kal csökkent.

2.   táblázat

A Kínából származó behozatal

(67)

A kínai exportáló gyártók együttműködése és alternatív források hiányában nem lehetett pontos behozatali árat megállapítani. A (21) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően ennek oka az, hogy a statisztikák erre alkalmatlannak bizonyultak, mivel az egyik forrás az érintett terméken kívül más behozatalokkal kapcsolatos adatokat is tartalmazott, a többi forrás alapján pedig nem lehetett az exportárakat az uniós gazdasági ágazat áraival terméktípusonként összehasonlítani.

(68)

Megállapítható azonban, hogy a Bizottság rendelkezésére álló egyéb, megbízható statisztikai források alkalmasak voltak a kínai behozatali árak általános tendenciájának meghatározására. A behozatali árak tendenciáját tekintve a figyelembe vett időszak alatt árnövekedés mutatkozik.

3.   táblázat

Az érintett termék behozatali árai

(69)

A kínai exportáló gyártók együttműködése és alternatív források hiányában az áralákínálás kiszámításakor, a (37) preambulumbekezdésben említett okokból kifolyólag a harmadik országokba irányuló kiviteleknek a felülvizsgálati kérelemben megadott exportárait vették alapul. Az előzetes számítások szerint megállapított alákínálás mértéke 20 %.

(70)

A világszerte legjelentősebb emelőkaros gyorsfűzőgyártók az Unióban és Kínában találhatók. A harmadik országokból, mint pl. Indiából származó behozatalok 1 % alatti hányaddal jelentéktelennek tekinthetők.

(71)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják.

(72)

Az uniós gyártási volumen szintje a figyelembe vett időszak alatt, a 2009. évet kivéve ugyanazon tartományon belül mozgott. A 2009. évi csökkenést, amely bizonyos mértékben a gazdasági világválságnak tudható be, a 2010. évben jelentkező növekedés kiegyensúlyozta.

(73)

Az uniós gyártók a (75)-(77) preambulumbekezdésben bemutatott csökkenő uniós értékesítési tendencia ellenére is fenn tudták tartani a figyelembe vett időszak alatt a gyártási szintet, mivel a (78) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően növelni tudták harmadik piacokra irányuló kivitelüket.

4.   táblázat

A teljes uniós gyártás

(74)

Az uniós gyártók a figyelembe vett időszak alatti, extra kapacitásra irányuló beruházásainak és modernizációs intézkedéseinek köszönhetően a gyártási kapacitás enyhe növekedést mutatott. A kapacitáskihasználás a 2009. évi enyhe csökkenéstől eltekintve változatlan maradt. Ez az enyhe csökkenés elsősorban az említett évben jelentkező gazdasági világválság hatásainak tudható be.

5.   táblázat

Gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság

(75)

Az alábbi számadatok az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon független fogyasztók számára történő értékesítése volumenét mutatják.

6.   táblázat

Független vevőknek történő értékesítések

(76)

Az Unión belüli értékesítés 4 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(77)

2009-ben az értékesítés 11 %-kal visszaesett. Ez a visszaesés a gazdasági világválság hatásainak tudható be. Az azt követő években az értékesítés mértéke ismét helyreállt, és a felülvizsgálati időszak alatt megközelítette a 2008. évi értéket.

(78)

Az alábbi adatok az uniós gazdasági ágazat harmadik piacokra irányuló értékesítésének volumenét, és ezen értékesítéseknek a figyelembe vett időszak alatt megfigyelhető ugrásszerű növekedését mutatják.

7.   táblázat

Harmadik országokba történő értékesítések

(79)

Az uniós értékesítés visszaesése ellenére az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, és a felülvizsgálatim időszak alatt 80 és 93 % között mozgott. Az uniós piaci részesedés növekedésének az oka az uniós felhasználásban mutatkozó csökkenés, valamint a kínai behozatalok piaci részesedésének csökkenése volt.

8.   táblázat

Uniós piaci részesedés

(80)

2008 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 12 %-kal visszaesett. Az uniós gyártók uniós piacon történő értékesítésének volumene 4 %-kal csökkent. Az uniós gyártók piaci részesedése 9 %-kal nőtt.

(81)

A figyelembe vett időszak alatt az Unióban csökkent az iparágban foglalkoztatottak száma. Ez a csökkenés az uniós gazdasági ágazatban bekövetkezett modernizációs intézkedésekkel és az uniós gyártási eljárások automatizálásával állt összefüggésben.

9.   táblázat

Uniós foglalkoztatás

(82)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerő-állományának termelékenysége – a foglalkoztatottakra kivetített éves teljesítmény alapján mérve – a figyelembe vett időszak alatt pozitív irányba változott, 2010-ben és a felülvizsgálati időszak alatt pedig változatlan maradt.

(83)

A termelékenység fent említett növekedése a (93) preambulumbekezdésben bemutatott modernizációs folyamattal állt összefüggésben.

10.   táblázat

Termelékenység

(84)

Emlékeztetni kell arra, hogy a (19)-(23) preambulumbekezdésben bemutatott körülmények okán nem lehetett dömpingszámítást végezni. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat átlagárai alapján megállapított rendes érték és a harmadik országokba irányuló kivitelek árai alapján kiszámított exportár összehasonlításából a dömping várható megismétlődésére vonatkozó következtetések vonhatók le.

(85)

Az elemzések szerint az uniós gazdasági ágazat a dömpingelt behozatalokkal szemben hozott intézkedések hatására nagymértékben helyreállt, és a hatályos intézkedések hatékonynak bizonyulnak.

(86)

Az alábbi számadatok az egyes időszakok végén rendelkezésre álló árukészletek mennyiségét mutatják.

11.   táblázat

Zárókészlet

(87)

A vizsgálat rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat árukészlete az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése szempontjából nem releváns tényező, mivel a készletmennyiség szezonális alapon változik.

(88)

A figyelembe vett időszak alatt az egy foglalkoztatottra számított átlagbér 33 %-kal nőtt.

12.   táblázat

Bérek (az egy foglalkoztatottra jutó bérköltség)

(89)

Az emelőkaros gyorsfűzők uniós átlagos egységára 2008 és a felülvizsgálati időszak között enyhe emelkedést mutatott. A 2009. évhez képest viszonyított visszaesés 2010-ben a nyersanyagárak ingadozásával függ össze.

13.   táblázat

Egységár az uniós piacon

(90)

A alábbiakban bemutatott nyereségességi adatokhoz úgy juthatunk, ha az uniós gazdasági ágazat pénzügyi eredményét az uniós piacon megvalósított forgalom százalékában fejezzük ki.

14.   táblázat

Nyereségesség

(91)

A végleges intézkedések 2006. évi kivetését megelőzően az uniós gazdasági ágazat erősen veszteséges volt. Azóta az emelőkaros gyorsfűzők ágazatának gazdasági helyzete a figyelembe vett időszak alatt javult, habár a felügyeleti időszak alatt az eredeti vizsgálatban kitűzött 5 %-os nyereségességi cél alatt maradt.

(92)

A beruházásokkal, a beruházások megtérülésével és a pénzforgalommal kapcsolatos tendenciákat a következő táblázat mutatja be.

15.   táblázat

Beruházások, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom

(93)

Az intézkedések 2006-os bevezetését követő gazdasági helyreállásnak köszönhetően az ágazat jelentős beruházásokat tett a gyártóberendezések modernizálása és bővítése területén, különösen 2008-ban és 2009-ben. A nyereségesség javulása a pénzforgalom növekedésében is tükröződött.

(94)

Az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képességével kapcsolatban a vizsgálat nem tárt fel különösebb problémát.

(95)

A fent említett elemzés alapján megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete javult, és az az intézkedések 2006. évi bevezetését követően életképesnek bizonyult. Mindazonáltal figyelembe véve, hogy az említett pozitív változások csak az intézkedések bevezetését követően jelentkeztek, a foglalkoztatottság csökken, és a nyereségesség továbbra sem éri el a célként kitűzött szintet, megállapítható, hogy gazdasági helyzetét nézve az ágazat továbbra is törékeny és sebezhető. Ezért a bizonyítékok alapján az a következtetés vonható le, hogy a kár megszűnése részben vagy egészében az intézkedések meghozatalára vezethető vissza.

(96)

A hatályos intézkedések bevezetése óta jelentősen javult az uniós gazdasági ágazat helyzete. A jelen elemzés megállapításai ugyanakkor azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is instabil és sebezhető.

(97)

Ezen körülmények között helyénvaló elemezni a jelentős kár megismétlődésének valószínűségét annak megállapítására, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó behozatal volumenének és árainak várható alakulása tovább rontaná-e a jelen helyzetet (lásd a (98)-(106) preambulumbekezdések).

(98)

A világon a két legfontosabb emelőkarosgyorsfűző-gyártó Kína és az Unió. Az emelőkaros gyorsfűzők világméretekben legnagyobb piaca az Unió, Dél-Amerika és Oroszország előtt. Léteznek kis gyártók más országokban is, pl. Indiában, ám ezek az saját belföldi piacukra koncentrálnak. Az USA és Kanada más nyilvántartó rendszereket használ.

(99)

Emlékeztetni kell arra, hogy Kína jelentős szabad kapacitással rendelkezik, továbbá, hogy az emelőkaros gyorsfűzők gyártása Kínában könnyen növelhető, amint azt a (45)-(48) preambulumbekezdések is mutatták.

(100)

Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás nagyjából az uniós felhasználásnak felel meg (lásd a (45) preambulumbekezdést).

(101)

Megállapításra került továbbá, hogy a Kínában gyártott emelőkaros gyorsfűzők esetleges többletét az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg az Uniós piacra exportálnák (lásd az (53) preambulumbekezdést). Ez azon a tényen alapul, hogy az uniós piac jelenti továbbra is az emelőkaros gyorsfűzők legnagyobb piacát világszerte, az uniós felhasználás viszonylag állandó, továbbá az uniós piacon uralkodó árak általában magasabbak más exportpiacok árainál (lásd (52) preambulumbekezdés). Figyelembe kell venni továbbá, hogy az Unión és Kínán kívül nincs más jelentős, emelőkaros gyorsfűzőket gyártó exportáló ország.

(102)

Ezenfelül a (41) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kínai gyártási kapacitás további munkaerő bevonásával könnyen növelhető. A kínai kivitelek ezért az uniós felhasználás növekvő igényét ki tudnák elégíteni. A kínai behozatalok potenciálisan alacsony árait tekintve – amint azt a harmadik piacokra történő kivitelek áraival való összehasonlítás mutatta – valamint az ország azon, látszólag korlátlan képességéből adódóan, hogy a piacot alacsony árú termékkel lássa el, az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat nagy valószínűséggel nem tudná kihasználni a kereslet növekedését, ami piaci részesedésének jelentős csökkenéséhez vezetne.

(103)

Ezek alapján várható, hogy a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők Unióba irányuló behozatalának bármely jelentős jövőbeli megnövekedése súlyosan negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A korábban említetteknek megfelelően az intézkedések hatályvesztése esetén várhatóan jelentős lenne a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalának volumene. Továbbá ezen behozatal nagy valószínűséggel jelentős árleszorító hatást gyakorolna az uniós piacra, és ennélfogva az uniós gazdasági ágazatra, amint ez az uniós és a harmadik országok piacain tapasztalható árszínvonalra vonatkozó adatokból is kiderül. A rendelkezésre álló adatok alapján a jelenlegi kínai árak kb. 20 %-kal alacsonyabbak az uniós áraknál, amint az a (69) preambulumbekezdésben is szerepel, ami arra utal, hogy a kínai behozatalok árai az intézkedések feloldása esetén nagy valószínűséggel jelentősen az uniós árak alatt lennének.

(104)

Az uniós piac vonzereje a kínai exportáló gyártók számára azzal is alátámasztható, hogy helytelen besorolással próbálták kijátszani a dömpingellenes intézkedéseket (lásd (55) preambulumbekezdés).

(105)

A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések lejárta az Unióba irányuló behozatalok mennyiségének ugrásszerű növekedéséhez vezetne olyan alacsony áron, amely nagy valószínűséggel jelentősen alákínálna az uniós értékesítési áraknak. Mindez jelentős kárt okozna és semmissé tenné a gazdasági ágazat elmúlt évben végrehajtott beruházásait és a korábbi dömping hatásaiból való kilábalás érdekében tett erőfeszítéseit.

(106)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a Kínából származó behozatalokkal szemben hozott intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(107)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével.

(108)

Az uniós érdek meghatározása a különféle érintett érdekek, így az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek a megítélésén alapult.

(109)

Az eredeti vizsgálat során úgy ítélték meg, hogy az intézkedések elfogadása nem ellentétes az Unió érdekével. Emellett a jelen vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, így olyan helyzetet elemez, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban.

(110)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(111)

Az érintett országból származó behozatalra elrendelt dömpingellenes intézkedések fenntartása nagymértékben erősítené az uniós gazdasági ágazat arra vonatkozó lehetőségeit, hogy ésszerű nyereségességet érjen el, mivel segítene megakadályozni, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős mennyisége következtében kiszoruljon a piacról.

(112)

Valóban nagy a valószínűsége a nagy mennyiségű káros dömping megismétlődésének, amit az uniós gazdasági ágazat nem tudna elviselni. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért továbbra is előnyére válna a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása.

(113)

Ennek megfelelően levonható a következtetés, hogy a Kína elleni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(114)

Amint fentebb említettük, az ismert független importőrök egyike sem küldött vissza kitöltött kérdőíveket. Az emelőkaros gyorsfűzők importőrei rendszerint az érintett termék felhasználói is, mivel ezeket emelőkaros mappák előállításához használják.

(115)

Több felhasználó, így pl. emelőkaros mappák gyártói is jelentkeztek a vizsgálat során. Csak egy felhasználó küldött vissza kitöltött kérdőívet, amelyet azonban a benyújtott adatok minősége miatt csak korlátozott mértékben lehetett megerősíteni az ellenőrző látogatás során.

(116)

Az megvizsgált felhasználó azt kérte, hogy a Kínából származó emelőkaros mappákra is vezessenek be dömpingellenes intézkedéseket. Ezen kérését ugyanakkor nem támasztotta alá megalapozott bizonyítékokkal.

(117)

Két felhasználó az intézkedések fenntartása ellen érvelt. Állításaikat ugyanakkor nem támasztották alá bizonyítékokkal.

(118)

A vizsgálat másrész kimutatta, hogy amennyiben az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén Kína válna az emelőkaros gyorsfűzők egyedüli beszállítójává, az veszélyeztetné az emelőkaros mappák gyártóinak helyzetét is, mivel megszűnne a verseny az emelőkaros gyorsfűzők világpiacán. Ezért megállapításra került, hogy a meglévő intézkedések hozzájárulnak az emelőkaros gyorsfűzők világpiacán a termékpaletta és a verseny sokoldalúságának megőrzéséhez, ami végső soron a felhasználók érdeke.

(119)

Három, kizárólag uniós emelőkaros gyorsfűzőt használó felhasználó semleges álláspontra helyezkedett; egyikük az intézkedések fenntartását támogatta.

(120)

Mivel az emelőkaros gyorsfűzők költségei az emelőkaros mappák kiskereskedelmi árának csak minimális arányát teszik ki, az intézkedések vagy egyáltalán nincsenek, vagy gyakorlatilag nincsenek hatással a végtermék (az emelőkaros mappa) árára, és ezáltal a végső felhasználóra sem.

(121)

Valamennyi fent említett tényezőt figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásával szemben nem állnak fenn kényszerítő okok.

(122)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartását javasolták. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül ismertethessék észrevételeiket. A beadványokat és az észrevételeket elemezték, de ezek nem változtattak azokon az alapvető tényeken és megfontolásokon, amelyek alapján a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásáról szóló döntés született.

(123)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,