21.8.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 225/1

(1)

2009. április 30-án Németország a Bizottságnál a HSH Nordbank AG (a továbbiakban: HSH AG) javára nyújtott állami intézkedéseket jelentett be, amelyekre egy 10 milliárd EUR összegű második veszteségrészletet (a továbbiakban: kockázati fedezet) és egy 3 milliárd EUR összegű tőkenövelést (a továbbiakban: feltőkésítés) tartalmazó garancia formájában került sor. Az intézkedéseket közvetett módon a HSH állami tulajdonosai, azaz a Freie und Hansestadt Hamburg és Schleswig-Holstein tartomány (a továbbiakban: külön-külön Hamburg, ill. Schleswig-Holstein vagy együttesen állami tulajdonosok) nyújtották.

(2)

Az N 264/09. sz. ügyben 2009. május 29-én hozott határozatában (2) (a továbbiakban: megmentési határozat) a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (3) (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethető megmentési célú támogatásként hat hónapra engedélyezte a HSH AG számára a feltőkésítést és a kockázati fedezetet. Határozatában a Bizottság felszólította Németországot arra, hogy három hónapon belül nyújtson be egy szerkezetátalakítási tervet.

(3)

2009. szeptember 1-jén Németország benyújtotta a Bizottságnak a szerkezetátalakítási tervet.

(4)

A kockázati fedezet, valamint a HSH AG-nek a feltőkésítéssel összefüggő értékelése kapcsán a Bizottság 2009. október 22-én megindította az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (4).

(5)

2009. november 21-én az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (5), és az érdekelt feleket felkérték arra, hogy észrevételeiket a közzététel időpontjától számított két héten belül nyújtsák be.

(6)

2009. november 30-án és december 11-én érkeztek be a Bizottsághoz a Sparkassen- und Giroverband für Schleswig-Holstein és a Schleswig-Holsteinischen Sparkassen-Vermögensverwaltungs- und Beteiligungs GmbH & Co. KG (a továbbiakban: külön-külön SGVSH, ill. SVB vagy együttesen takarékpénztár-szövetségek) észrevételei.

(7)

2009. december 3-án a J.C. Flowers & Co. LLC befektető ügyfelei (a továbbiakban: Flowers) kérelmezték az észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását, kérelmüket a Bizottság 2009. december 7-én jóváhagyta. A Flowers észrevételét a Bizottság 2009. december 17-én kapta meg.

(8)

2009. december 1-jén Németország kérelmezte az észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását, kérelmét a Bizottság 2009. december 7-én jóváhagyta. 2009. december 7-én a HSH AG is kérelmet nyújtott be az észrevételek benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vonatkozóan, kérelmét a Bizottság 2009. december 17-én jóváhagyta. 2009. december 17-én Németország megküldte a tartományoknak és a HSH AG-nek az eljárás megindításáról szóló határozathoz fűzött közös észrevételét.

(9)

2009. december 2-án a Flowers, a takarékpénztár-szövetségek, Németország és a Bizottság részvételével találkozóra került sor.

(10)

2009. december 21-én a Bizottság elküldte Németországnak az érdekelt felek által benyújtott észrevételek nyilvános változatát, és felhívta a német hatóságokat, hogy megjegyzéseiket egy hónapon belül küldjék meg.

(11)

2010. január 18-án Németország megküldte az állami tulajdonosok azon megjegyzéseit, amelyeket a tulajdonosok a Flowers és a takarékpénztár-szövetségek észrevételeire tettek.

(12)

A kockázati fedezetet és különösen a kockázati fedezet által lefedett eszközök portfóliójának (a továbbiakban: fedezett portfólió) értékelését illetően 2009. szeptember és 2010. február között Németország és a Bizottság között számos találkozóra és telefonkonferenciára került sor, valamint a felek más formában is információkat cseréltek egymással. Németország többek között 2009. október 6-án, 20-án, 21-én, 22-én, 23-án és 29-én, november 11-én, 12-én, 16-án és 27-én, valamint december 17-én, továbbá 2010. január 26-án, 27-én és február 19-én kiegészítő információkat juttatott el a Bizottsághoz.

(13)

A szerkezetátalakítási tervvel, a kockázati fedezettel és a feltőkésítéssel, valamint a fedezett portfólió értékelésével Németország és a Bizottság szervei számos ülés, telefonkonferencia és egyéb, információcserére szolgáló módszer keretében foglalkoztak 2009. október és 2011. június között, különösen – de nem kizárólag – 2009. október 5-én, 21-én és 27-én, november 4-én, 12-én, 13-án, 18-án, 27-én és 30-án, december 7-én, 9-én, 14-én és 15-én, 2010. január 14-én és 19-én, április 21-én, május 5-én, 12-én, 20-án, 26-án, 28-án és 31-én, június 15-én, július 13-án, 16-án, 22-én és 23-án, szeptember 30-án, november 22-én, december 9-én és 22-én, valamint 2011. február 23-án és 28-án, március 18-án, április 1-jén és 8-án, május 25-én, valamint június 7-én, 16-án és 29-én. A szerkezetátalakítási terv végleges változatának benyújtására 2011. július 11-én került sor.

(14)

2011. szeptember 5-én Németország megküldte a jelen határozat I. mellékletét képező kötelezettségvállalási jegyzéket.

(15)

A HSH konszern (a továbbiakban: HSH) az ötödik legnagyobb német tartományi bank, amelynek székhelye Hamburgban és Kielben található. Részvénytársasági formában működik, és 2003. június 2-án a Hamburgische Landesbank és a Landesbank Schleswig-Holstein összeolvadásából jött létre. 2006 októberében a Flowers (6) megszerezte a WestLB-től a HSH részvényeinek 24,1 %-át (a szavazati jogok 26,6 %-át) abban a reményben, hogy a HSH-t 2008-ban tőzsdére viszik.

(16)

2008. december 31-én a HSH mérlegfőösszege 208 milliárd eurót, kockázattal súlyozott eszközeinek (a továbbiakban: RWA) értéke pedig 112 milliárd eurót tett ki.

(17)

A Bizottság által a 2009. május 29-i megmentési határozatban engedélyezett intézkedések végrehajtását követően az alábbi tulajdonosi szerkezet alakult ki a HSH-nál: Hamburg városa 10,89 %-kal, Schleswig-Holstein 10,42 %-kal, a HSH Finanzfonds AöR – egy olyan közjogi intézmény, amelyet Hamburg és Schleswig-Holstein közösen hozott létre, és egyenlő részben ellenőriz – 64,18 %-kal, az SGVSH 4,73 %-kal, az SVB 0,58 %-kal, a Flowers pedig 9,19 %-kal rendelkezett (7).

(18)

A HSH kereskedelmi bankként működik, fő üzleti régiója Észak-Németország. Legjelentősebb üzletágai a kereskedelmi banki szolgáltatások (Merchant Banking) és a magánbanki szolgáltatások (Private Banking). A Merchant Banking üzletágban elsősorban a hajózás, a vállalati ügyfelek, a szállítás, az ingatlanok és a megújuló energiák terén fejti ki tevékenységét. A HSH finanszírozza a világon a legnagyobb mértékben a hajózást, és jelentős piaci részesedéssel rendelkezik a légi közlekedés pénzügyi szolgáltatásainak piacán (ez a szállítási üzletág része). 2008. decemberben a HSH Európa, Ázsia és Amerika 21 jelentős pénzügyi központjában rendelkezett képviselettel.

(19)

A HSH azon német közjogi hitelintézetek közé tartozik, amelyek 2005. július 18-ig az intézményi jótállás (Anstaltslast) és a garancianyújtói felelősség (Gewährträgerhaftung) formájában korlátlan állami garanciát élvezhettek (8).

(20)

Az 1990-es évek elején 523 millió EUR értékben eszköz- és tőkeátruházásokra került sor, amelyek révén a HSH elődei, a Hamburgische Landesbank és a Landesbank Schleswig-Holstein előnyös helyzetbe kerültek. 2004. október 20-án a Bizottság úgy határozott, hogy ezek az átruházások a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek, amelyeket vissza kell követelni (9). A HSH-nak kamatokkal együtt összesen 756 millió eurót kellett visszafizetnie az állami tulajdonosok számára. A HSH a visszafizetést két részletben, 2004. december 31-én és 2005. január 3-án teljesítette.

(21)

A tőkekiáramlás kiegyenlítése érdekében 2005. július 20-án a részvényesek a HSH tőkéjét 556 millió euróval növelték (10). A tőkeemelés úgynevezett részletfizetésekkel kombinálva a társaság pénzeszközeiből valósult meg. A tulajdonosi szerkezet e módszernek köszönhetően csak kis mértékben változott. 2005. szeptember 6-án a Bizottság úgy határozott, hogy a tőkeemelés összhangban áll a piacgazdasági feltételek mellett működő befektető elvével, és ezért nem minősül állami támogatásnak (11).

(22)

2008. július közepén a HSH részvényesei a növekedés finanszírozása érdekében a HSH saját tőkeellátottságának javítása mellett döntöttek. A tőkét érintő intézkedések összege elérte a mintegy 2 milliárd eurót, amelyből mintegy 1,26 milliárd EUR új tőkének számított.

(23)

A tőkét intézkedések első szakaszában az összesen 685 millió EUR (12) értékű csendes részesedést és az állami tulajdonosok kezében lévő 57 millió EUR értékű elsőbbségi részvényeket törzsrészvényekké alakították át. Az átalakításkor a Flowers készpénzben történő tőkeemelést hajtott végre annak érdekében, hogy részvényállományának felhígulását elkerülje (13). Ennek következtében a HSH körülbelül további 300 millió euróhoz jutott.

(24)

A tőkét érintő intézkedések második szakaszában a tulajdonosok döntést hoztak egy új, összesen 962 millió EUR összegű és átváltoztatható kötvény formájában kibocsátásra kerülő csendes részesedésről. Az állami és a magánrészvényesek a csendes betétben részesedéseik arányában (660 millió euróval az állami és 240 millió euróval a magánrészvényesek) vettek részt. További 62 millió eurót a magánrészvényesek vállaltak át. 2010. december 31-ével a csendes betétet törzsrészvényekké alakították át.

(25)

Németország értesítette a Bizottságot a (22)–(24) preambulumbekezdésben említett tőkét érintő intézkedésekről. A Bizottság véleménye szerint az állami részvényesek befektetései összhangban álltak a piacgazdasági feltételek mellett működő befektető elvével, mivel egy magánbefektető az állami részvényesekhez hasonlóan jelentős arányban és ugyanolyan feltételekkel vett részt a tranzakcióban. A Bizottság 2008. augusztus 1-jén értesítette Németországot arról a döntéséről, hogy az ügyet lezárja.

(26)

Az 1999-től 2009-ig terjedő időszakban a HSH 1,85 milliárd EUR összeget kitevő kumulált veszteséget könyvelt el, és állami tulajdonosainak 354 millió EUR értékben fizetett ki kumulált osztalékot. Ugyanebben az időszakban a HSH állami tulajdonosai [4-5] (14) milliárd EUR összegű új tőkét biztosítottak, és maximum 166 milliárd EUR összegű kötelezettségeket garantáltak.

1.   táblázat

A HSH állami tulajdonosaira vonatkozó pénzügyi mutatók 1999-2009 között  (15)

(27)

A HSH-t korábban mindhárom nagy hitelminősítő intézet (17) mindig az AA kategóriába sorolta. A hosszú távú hitelminősítés a HSH állami tulajdonosai által nyújtott korlátlan állami garanciákat tükrözte. Továbbra is fontos szerepet játszik a HSH minősítésekor az a feltevés, hogy a HSH-t az állami tulajdonosok a jövőben is támogatni fogják, aminek köszönhetően a Fitch 7 szinttel minősítette feljebb (18) a bankot. A Moody’s a támogatási tényezők alapján összesen 7 szinttel minősítette feljebb a HSH-t, ebből egy szint az állami tulajdonosok által nyújtott támogatásnak (regionális támogatás) tudható be.

(28)

A C kategóriájú stand-alone minősítés (a Moody’s-nál önálló pénzügyi erő vagy BFSR) (19) a hitelminősítő intézetek abbeli nézetét tükrözte, hogy a HSH megfelelő pénzügyi erővel és zárt, de jó üzleti modellel rendelkezik. A Moody’s BFSR-módszere szerint a C minősítésű bankok vagy elfogadható alapvető pénzügyi mutatókat mutatnak fel egy kiszámítható és stabil környezetben, vagy pedig jó alapvető pénzügyi mutatókat tudnak igazolni egy kevésbé kiszámítható és stabil környezetben.

(29)

2004 júliusában a Fitch a HSH garanciával nem biztosított kötelezettségvállalásait az A kategóriában kezdte értékelni, de a HSH C kategóriájú stand-alone minősítésén nem változtatott. 2005. júliusban a Moody’s és az S&P minősítették a garanciával nem biztosított kötelezettségvállalásokat. A 2008-as válság kitöréséig a HSH stabil minősítésekkel rendelkezett.

(30)

2008 októbere óta a HSH minősítéseit illetően kétféle irányzat figyelhető meg. Az első irányzat 2008. októberben kezdődött, amikor a Fitch és a Moody’s a HSH stand-alone minősítését fokozatosan az alacsonyabb D kategóriába és a magasabb E kategóriába sorolta (az E kategória a Moody’s-nál a lehető legalacsonyabb BFSR besorolás) (20). Az ügynökségek a leminősítést a következő okokkal magyarázták: a) a HSH ciklikus vagyonállományából eredő magas kockázat, ami különösen a hajózási terület eszközeire vonatkozik, b) a HSH tőkéhez való korlátozott hozzáférése annak ellenére, hogy a HSH igencsak tőkeigényes hitelezési tevékenységet folytatott, és c) a válság előtti időszakhoz viszonyítva a HSH gyenge és korlátozott életképessége, amely a válság előtti időszaknál alacsonyabb eszközhozamokra, az eszközalapú finanszírozás (asset-based finance) terén a kockázatok ellensúlyozására képzett és összehasonlítva magasabb céltartalékokra, valamint a jóval magasabb finanszírozási költségekre vezethető vissza. Ezenkívül az ügynökségek alapvető kételyeket is megfogalmaztak a HSH vállalati profilját illetően. Tekintettel arra, hogy a HSH nem nagyon fér hozzá a magánügyfelekhez, továbbra is függeni fog a pénz- és tőkepiacoktól, amelyeken azonban nehezen jut majd elegendő pénzforrásokhoz. A tőkésítésre, a likviditási tartalékra és a finanszírozási egyensúlyra vonatkozó szigorúbb bankfelügyeleti előírások betartása különleges kihívást jelentene egy olyan wholesale bank számára, mint a HSH.

(31)

A második irányzat 2009. májusban kezdődött, amikor az S&P a HSH-t BBB + kategóriára minősítette le, majd így tett a Moody’s és a Fitch is, amely ügynökségek a HSH-t 2010. májusban és júliusban A3/A- kategóriára minősítették vissza. A hitelminősítő intézetek a leminősítés indokolásaképpen arra utaltak, hogy az állami tulajdonosok újabb támogatásai a) az EU állami támogatásokra vonatkozó előírásai és b) a tulajdonosok költségvetéseinek szűkössége miatt korlátozottak. Az eddigi nagy összegű támogatási intézkedések olyan mértékben terhelték meg az állami tulajdonosok pénzügyi erejét, hogy csökkent az arra irányuló hajlandóságuk, hogy újabb támogatásokat nyújtsanak. Az állami tulajdonosok támogatási hajlandóságának értékelésekor fontos szempont volt a „grandfathering”-klauzula alkalmazásával kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nagy mennyisége, amelyek akkor a HSH mérlegében maradtak (21).

(32)

A HSH strukturált hitelportfóliójának (CIP) (22) 30 milliárd amerikai dollárt kitevő értékét a pénzügyi válság miatt már 2007-ben 1,3 milliárd euróval csökkentették. A válság reálgazdaságra való kiterjedése negatívan befolyásolta a HSH-nak a hajózás, a szállítás, az ingatlanok és a megújuló energiák terén folytatott finanszírozási tevékenységeiből származó hagyományos hitelportfólióját és követeléseinek minőségét. A CIP értékének további 1,6 milliárd eurós lefelé történő kiigazítása és a hitelezési tevékenységhez nyújtott 1,9 milliárd EUR összeget kitevő kockázati tartalék jelentős mértékben hozzájárult 2008-ban a 3,2 milliárd EUR összegű negatív eredményhez.

(33)

A Lehman Brothers bankház 2008 szeptemberében bekövetkezett csődje tovább súlyosbította a HSH refinanszírozási nehézségeit, ezért a HSH a pénzügyipiac-stabilizációs alaptól (Sonderfonds Finanzmarktstabilisierung, a továbbiakban: SoFFin) 30 milliárd EUR összegű likviditási garanciát kért.

(34)

2009. április 29-én a Szövetségi Pénzügyi Szolgáltatási Felügyelet (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht, a továbbiakban: BaFin) arról értesítette a HSH-t, hogy véleménye szerint a HSH jelenlegi bankfelügyeleti helyzete alapján a HSH számára nehézséget okoz az, hogy eleget tegyen a törvényben előírt tőkekövetelményeknek. A BaFin bejelentette, hogy moratóriumot rendel el a német hitelintézeti törvény 47. §-a értelmében, ha a HSH tulajdonosai nem emelik fel a HSH tőkealapját.

(35)

2009. május 6-án az S&P a HSH-t negatív előrejelzéssel két szinttel, A kategóriáról BBB + kategóriára minősítette le.

(36)

2009. májusban és júniusban Schleswig-Holstein és Hamburg két állami támogatást nyújtott a HSH-nak: egy 3 milliárd EUR összegű feltőkésítésre, valamint egy 10 milliárd EUR összegű, második veszteségért vállalt garanciára (a továbbiakban: kockázati fedezet) került sor. Ezenkívül a HSH a SoFFin-től likviditási garanciák formájában egy harmadik állami támogatásban is részesült, amelyek összege végül 17 milliárd eurót tett ki (a továbbiakban: likviditási garanciák).

(37)

A feltőkésítésre 3 milliárd EUR összegű alapvető (core Tier 1) tőkének készpénztőke formájában történő folyósításával került sor szavazásra feljogosító törzsrészvények ellenében. A részvényeket a HSH AG bocsátotta ki, és kizárólag a HSH Finanzfonds AöR jegyezte. A HSH Finanzfonds AöR egy olyan közjogi intézmény, amelyet Hamburg és Schleswig-Holstein közösen hozott létre, a tartományok egyenlő részben számítanak tulajdonosnak, és egyenlő mértékben ellenőrzik az intézményt.

(38)

A HSH Finanzfonds AöR biztosította a feltőkésítéshez szükséges pénzforrásokat oly módon, hogy kötvényt bocsátott ki a tőkepiacokon. Az intézményt a kötvénykibocsátásból eredően terhelő kötelezettségekért Hamburg és Schleswig-Holstein részadósként egyenlő részben vállalja a felelősséget a kötvénytulajdonosokkal szembeni garanciák révén. A HSH Finanzfonds AöR által kibocsátott kötvény egyedüli célja a HSH feltőkésítésének finanszírozása. A HSH Finanzfonds AöR kizárólag Hamburg és Schleswig-Holstein különleges céllal létrehozott társaságaként működik, és a feltőkésítésen, valamint a kockázati fedezeten kívül nincs más célja.

(39)

Az új részvények kibocsátási árát a HSH értékelése alapján a PricewaterhouseCoopers (a továbbiakban PwC) állapította meg, az értékelés szerint a vállalat értéke [> 2] milliárd EUR és [< 3] milliárd EUR között volt (egy részvény értéke [> 19] eurótól [< 28] euróig terjedt). Az értékelés alapján a HSH átlagértéke [2-3] milliárd EUR (részvényenként [19-28] EUR). Az értékbecslés a HSH 2009. május 6-i leminősítése előtt készült. A leminősítésnek a HSH értékére gyakorolt hatását az értékelésnél nem vették figyelembe, de a leminősítés befolyásolta a kibocsátási ár megállapítására irányuló megbeszéléseket. Az értékelés arra a feltevésre alapult, hogy 2013-ban a korábbi A kategóriára minősítik fel a HSH-t.

(40)

Hamburg és Schleswig-Holstein 10 %-os éves ellentételezést kívánt előirányozni a 3 milliárd EUR összegű új tőke juttatásáért cserébe (évi 300 millió eurót). Mivel a HSH üzleti tervében a 2009-2012 közötti időszakra előzetesen becsült nyereség nem volt elegendő ahhoz, hogy minden törzsrészvényre 10 %-os osztalékot fizessenek, az új törzsrészvények kibocsátási árát csökkentették a 2009-2012 közötti időszakban ki nem fizetett 10 %-os osztalékkal. A 2009-2012 közötti időszakra a 10 %-os osztalék kifizetésének ellenértéke [650-800] millió EUR (részvényenként [3-6] EUR). Az új részvények árát részvényenként 19 euróban ([19-28] EUR mínusz [3-6] EUR) rögzítették. A HSH Finanzfonds AöR 157 894 737 új törzsrészvényt szerzett.

(41)

A takarékpénztár-szövetségek és a Flowers nem vettek részt a feltőkésítésben, ennek következtében a két takarékpénztár-szövetség és a Flowers részesedése 13,20 %-ról, 1,62 %-ról, illetve 25,67 %-ról 4,73 %-ra, 0,58 %-ra, illetve 9,19 %-ra csökkent, míg Hamburg és Schleswig-Holstein együttes közvetlen és közvetett részesedései (ideértve a HSH Finanzfonds AöR által birtokolt részvényeket is) 59,51 %-ról 85,49 %-ra emelkedtek.

(42)

A kockázati fedezet biztosítására a feltőkésítéssel egyidőben, 2009. júniusban került sor. A kockázati fedezetet szintén közvetlenül a HSH Finanzfonds AöR nyújtotta. A takarékpénztár-szövetségek és a Flowers nem vettek részt ebben az intézkedésben. A kockázati fedezet egy 10 milliárd EUR összegű, második veszteségért vállalt garanciát jelent, amely megóvja a HSH-t azoktól a veszteségektől, amelyek egy meghatározott, 2009. márciusi határnaptól számítva gyűlnek fel a mintegy 172 milliárd EUR értékű portfólióban (nemteljesítés esetén 187 milliárd EUR összegű követelések). A 3,2 milliárd EUR összegű első veszteségrészletet a HSH maga viseli. A maximum 10 milliárd EUR összegű második veszteségrészlet a HSH Finanzfonds AöR-t terheli. A 13,2 milliárd eurót (az első és a második veszteségrészletet) meghaladó veszteségeket a HSH viseli. A fedezett portfólió átvételi értéke [mintegy 168] milliárd EUR ([mintegy 172] milliárd EUR összértékű eszköz mínusz 3,2 milliárd EUR).

(43)

A HSH a garanciát alapvetően bármikor felmondhatja, 2013. december 31-ig azonban a felmondás összesen [2-5] milliárd euróra és évi [1-4] milliárd euróra vonatkozhat. 2011. március 9-én a HSH a garanciából 1 milliárd eurót felmondott. 2011. június 18-án, majd pedig 2011. szeptember 6-án a HSH ismét felmondott a garanciából 1 milliárd eurót, így a fennmaradó garancia 7 milliárd euróra csökkent. A felmondásokról a BaFin-t is értesítették, amely nem kifogásolta a felmondásokat.

(44)

Az olyan értékvesztett eszközök, mint az eszközfedezetű értékpapírok (asset-backed securities, ABS) teszik ki a kockázati fedezettel fedezett [mintegy 172] milliárd EUR értékű portfólió körülbelül [3-6] %-át. A fedezett eszközök legnagyobb részét a HSH fő tevékenységét jelentő ügyfélhitelek alkotják. A fedezett portfólió különböző valutákban, többek között euróban (EUR), amerikai dollárban (USD) és brit fontban (GBP) van meghatározva.

2.   táblázat

A [mintegy 172] milliárd EUR értékű fedezett eszközök részletezése

(45)

A kockázati fedezet létrehozása előtt a HSH nem végeztette el külső szakértőkkel a teljes portfólió értékelését, a Blackrock és a Cambridge Place csak az ABS-portfóliót és a CIP-portfólió egy részét értékelte. A Bizottság erre irányuló felszólítását követően a HSH 2009. november és 2010. január között végezte el a fedezett portfólió értékelését a Bizottság szigorú vészforgatókönyvre vonatkozó feltevése alapján. Az értékelést a HSH a Bizottság szakértőivel együttműködésben hajtotta végre. Az értékelés során figyelembe vett feltételezések összhangban álltak azokkal a vészforgatókönyvekkel, amelyeket a Bizottság más esetekben is alapul vett. Az értékelés egy 1 milliárd EUR fiktív értékű - azaz a teljes kitettség 0,6 %-ának megfelelő - és 40 tranzakcióból álló minta átfogó elemzésén, valamint a Moody’s CDOROM-Toolja (24) segítségével a portfólió jelentős részén elvégzett részelemzésen alapult. Az alapul vett feltevéseket a HSH egyeztette a Bizottság szakértőivel. A HSH-t az elemzésben külső szakértője, a Morgen Stanley segítette, amely megerősítette a számítások technikai helyességét. A kockázati fedezet tőkeátvételi hatása a kockázati fedezet létrehozásakor [mintegy 3,5] milliárd EUR volt. 2010. februárban a BaFin megerősítette a tőkeátvételi hatás megállapításához felhasznált módszerek helyességét, valamint az alapul szolgáló számításokat.

(46)

A HSH Finanzfonds AöR és a HSH között 2009. június 2-án megkötött, a garancia rendelkezésre bocsátásáról szóló szerződés alapján a HSH Finanzfonds AöR a második veszteségért vállalt garancia biztosításáért a garancia 10 milliárd eurós névértékére évi 400 bázispont (bp) nagyságú díjat (a továbbiakban alapdíj) kap. Felhasználás és felmondás esetén csökken az az összeg, amelyre a 400 bp-s ellentételezést kifizetik. A 3. számú táblázat a kumulatív kifizetés teljes összegét mutatja három forgatókönyv esetén: a) 1. számú forgatókönyv: az alaphelyzet, amely azon a feltevésen alapul, hogy nem kerül sor a garancia igénybevételére, és a garanciát a HSH 2015 végéig teljes mértékben felmondja; b) 2. számú forgatókönyv: közbülső eset, amelynél abból indulnak ki, hogy a garanciát 5 milliárd EUR összegben a HSH igénybe veszi és c) 3. számú forgatókönyv: az eszközök értékelése során alapul vett eset, amelynél feltételezik, hogy a garanciát a HSH [2015-2020]-ig teljes mértékben igénybe veszi (felmondás nélkül).

3.   táblázat

A kockázati fedezet ellentételezése a különböző forgatókönyvekre vonatkozó német javaslat alapján

(47)

A szerkezetátalakítás ideje alatt a garancia igénybevételétől függően az alapdíj-kifizetések évi [100-150] millió EUR és 405 millió EUR között alakulnának (vö. 4. számú táblázat).

4.   táblázat

A szerkezetátalakítás ideje alatt a HSH által a HSH Finanzfonds AöR részére előreláthatóan kifizetett alapdíj (400 bp)

(48)

A HSH ezenkívül likviditási garanciákat kért a SoFFin-től, amelyeknek az összesen 30 milliárd EUR értékű új, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását kellett fedezniük. 2008. december elején a SoFFin engedélyezte az első részlet kibocsátását, amelynek értéke 10 milliárd EUR volt. A garanciákra a német mentőcsomag (25) keretében adtak engedélyt. A fennmaradó 20 milliárd eurót a szerkezetátalakítási terv benyújtása után kellett rendelkezésre bocsátani. A 20 milliárd EUR összegű második részletet azt követően engedték át, hogy a HSH 2009. március 7-én a SoFFin-nak bemutatta szerkezetátalakítási koncepcióját. 2009. szeptember 30-ig a garanciából összesen 17 milliárd eurót vettek igénybe. 2010. január 1-jével a SoFFin 30 milliárd euróról 17 millió eurót csökkentette a garancia maximális összegét. A maximális összeget nem emelte fel újra.

(49)

A 2009. szeptember 1-jén megküldött első szerkezetátalakítási tervet (a továbbiakban: eredeti szerkezetátalakítási terv) az eljárás megindításáról szóló határozat mutatja be (az eljárás megindításáról szóló határozat (23)-(28) preambulumbekezdései). Az eredeti szerkezetátalakítási terv szerkezetátalakítási koncepciójához fűzött kiegészítő információkat 2009. október és 2011. június között juttatták el az illetékesekhez. A szerkezetátalakítási terv módosított változatát 2011. július 11-én nyújtották be (a továbbiakban: módosított szerkezetátalakítási terv). Az alábbiakban az eredeti szerkezetátalakítási tervben rögzített pénzügyi előrejelzéseket és azok megfelelő aktualizálásait vázoljuk röviden.

(50)

Az eredeti szerkezetátalakítási terv a 2009-2014 közötti időszakban a nettó kamatbevételek [mintegy 20] %-os, azaz [körülbelül 1,4] milliárd euróról [körülbelül 1,1] milliárd euróra való visszaesésével számolt. A pénzügyi eredmények egyes elemeit illetően a HSH becslése szerint a 2009-től 2014-ig terjedő időszakban a fő bank (26) esetében a szerkezetátalakítás előtti (és a hitelezési tevékenységhez képzett kockázati tartalék utáni) eredmény több mint 200 %-kal, azaz [körülbelül 350] millió euróról [körülbelül 1,1] milliárd euróra nő. A 2014-re becsült [mintegy 1,1] milliárd eurós szerkezetátalakítás előtti eredmény tartalmazta a hitelezési tevékenységhez képzett kockázati tartalék egyes részeinek feloldásából származó [körülbelül 100] millió eurót is, amely pozitívan hatott ki az eredményre. A 2014. évre jutaléktöbbletként és kereskedelmi eredményként a fő bank szerkezetátalakítását megelőző eredmény [mindkét esetben körülbelül 20] %-át határozták meg. A módosított szerkezetátalakítási tervben a 2014. évre becsült szerkezetátalakítás előtti eredményt [350-450] millió euróra javították, ebben az esetben a jutaléktöbblet és a kereskedelmi eredmény [10-15] %-ot tesz ki.

(51)

Az eredeti szerkezetátalakítási terv becslései szerint a HSH teljes eszközértéke a 2009. évi [mintegy 175] milliárd euróról 2014-re [mintegy 150] milliárd euróra csökken. Ezenkívül feltételezték, hogy a fő bank eszközei a 2009. évi [mintegy 100] milliárd euróról 2014-re [mintegy 110] milliárd euróra emelkednek. A HSH 2014-re becsült teljes eszközértékét és a fő bank eszközértékét a módosított szerkezetátalakítási tervben 120 milliárd euróra, illetve 82 milliárd euróra módosították.

(52)

Az eredeti szerkezetátalakítási terv szerint a szektorbank szegmensének eszközértéke (hajózás, energia és szállítás) a 2009. évi [mintegy 30] milliárd euróról 2014-re [mintegy 35] milliárd euróra emelkedik, ebből [mintegy 20] milliárd EUR az elsősorban USD-ben finanszírozott hajózási szektor eszközeit teszi ki. A módosított szerkezetátalakítási tervben a szektorbank szegmensének becsült eszközeit, valamint a hajózási szektor eszközeit a 2014. évre vonatkozóan [20-25] milliárd euróra, illetve 15 milliárd euróra módosították. Az eredeti szerkezetátalakítási tervtől eltérően a légi közlekedési üzletág nem jelent meg a módosított szerkezetátalakítási tervben.

(53)

A 2014. évre a Tier 1 tőkemutatót az eredeti szerkezetátalakítási tervben [körülbelül 10] %-ra becsülték, míg a módosított szerkezetátalakítási tervben [10-15] %-ra értékelték.

(54)

Az eredeti szerkezetátalakítási terv a 2014. évre vonatkozóan a tervezett finanszírozási források felosztását tartalmazta a mérleg finanszírozandó, [körülbelül 100] milliárd eurót kitevő része tekintetében (ebből [körülbelül 25] milliárd eurót a pénz- és tőkepiacokon végrehajtott fedezetlen finanszírozásra szántak), így a tervezett, [mintegy 150] milliárd eurót kitevő teljes eszközértékhez képest egy [mintegy 50] milliárd eurós rés mutatkozott. A módosított szerkezetátalakítási terv csökkentette a becsült összes eszköz és a becsült összes kötelezettség közötti rést, a HSH pedig részletezte azokat a finanszírozási forrásokat, amelyek segítségével fedezni kívánta a hiányból adódó finanszírozási szükségletet.

(55)

Az alábbi táblázatban az eredeti szerkezetátalakítási terv szerinti, a HSH fő tevékenységi területeire meghatározott becsült növekedési értékek, valamint a módosított szerkezetátalakítási tervben elvégzett változtatások szerepelnek.

5.   táblázat

A hajózási szegmensre és a vállalati ügyfelek szegmensére megállapított növekedési ráták összehasonlítása

(56)

A módosított szerkezetátalakítási terv megküldésére 2011. július 11-én került sor. A terv a HSH üzleti modelljét illetően jelentős változtatásokat irányoz elő. A HSH új üzleti modelljét az alacsonyabb kockázat, a regionális ügyletekre való erősebb összpontosítás, valamint a fenntartható finanszírozás és hitelnyújtás jellemzi. A tervezett, valamint a már bevezetett szerkezetátalakítási intézkedések közé tartozik a fő üzleti tevékenységekre való összpontosítás és így bizonyos tevékenységek megszüntetése, illetve jelentős részesedések eladása mellett a telephelyek hálózatának kiigazítása, valamint a költségszerkezet optimalizálása. A módosított szerkezetátalakítási terv egy belső szerkezetátalakítási részleg (restructuring unit) létrehozásáról rendelkezik, amely egység számviteli és szervezeti célokból egyesítené azokat a tevékenységeket, amelyeket a HSH a jövőben nem fog folytatni. Az új üzleti modell legfontosabb pontjai az alábbiak:

(57)

A regionális jellegű orientáció különösen az észak-német vállalati és magánügyfelekkel kötött szerződéseket, az ingatlanügyleteket, valamint a takarékpénztári ügyleteket jelenti. Ezenkívül a HSH, Európát tekintve prioritásnak, a hajózás nemzetközi finanszírozásának meghatározott területeire, továbbá a megújuló energiákkal foglalkozó projektek finanszírozására és meghatározott infrastrukturális beruházásokra fog összpontosítani. Lübecki telephelyét 2011 végéig be fogja zárni.

(58)

Az új fő bank mérlegfőösszegét összességében jelentősen csökkentik, különösen azáltal, hogy a fő bank eszközeit átruházzák a HSH saját szerkezetátalakítási részlegére. 2014. december 31-én, a szerkezetátalakítás végén a HSH (fő bank) mérlegfőösszege 82 milliárd eurót tesz majd ki. A 2008. évi, 208 milliárd eurós mérlegfőösszeghez viszonyítva ez 126 milliárd eurós, azaz mintegy 61 %-os csökkenésnek felel meg.

(59)

A módosított szerkezetátalakítási terv általános feltevésekre támaszkodik a GDP-nek Németországban, az euróövezetben, az USA-ban és az egész világon való növekedését, a rövid távú és hosszú távú kamatok változásait, az euróövezet és az USA inflációját, az olajárakat, valamint az EUR/USD átváltási árfolyamát illetően. Az egyes üzletágak előrejelzései a releváns piacok növekedési rátáira, a szegmensenkénti új ügyletek mennyiségére és árrésére, továbbá a cross-selling kapacitásra vonatkozó feltevéseken alapulnak. A hajózási üzletágnak a HSH pénzügyi összeredménye szempontjából játszott jelentős szerepére tekintettel a HSH a hajófinanszírozási piac alakulásával foglalkozó szektorspecifikus feltevéseket dolgozott ki. Az alábbi táblázat a globális szintű új ügyletek piaci nagyságának alakulására (a teherszállító, a konténerszállító és a tankerhajók szegmensének összértékei), a HSH új ügyleteinek nagyságára, valamint a HSH piaci részesedésére vonatkozó becsléseket mutatja be.

6.   táblázat

A hajózás finanszírozására vonatkozó feltevések, 2011-2014.

(60)

A HSH az EUR/USD átlagos, [1,30-1,50]-es átváltási árfolyamából indul ki. Adatokat mutatott be a módosított feltevéseknek a nyereségre és veszteségre gyakorolt hatásáról, valamint nettó likviditási pozíciójának hatásáról, és egy olyan érzékenység-elemzést terjesztett elő, amely a kamatváltozásokat, valamint az EUR/USD átváltási árfolyamának változásait vizsgálja. Az érzékenység-elemzés szerint a kamatlábakra és az EUR/USD átváltási árfolyamára vonatkozó feltevések jelentős változásai esetén a HSH-nál keletkező veszteségek nem haladnák meg azokat a veszteségeket, amelyekkel a HSH még meg tudna birkózni. A HSH likviditási pozíciója ezenkívül akkor sem lenne negatív, ha az EUR/USD átváltási árfolyama jelentős mértékben eltérne az alaphelyzetbeli forgatókönyvtől.

(61)

A HSH megküldött egy negatív forgatókönyvet és egy legrosszabb esetre készült forgatókönyvet is, amelyek kevésbé kedvező piaci feltevésekből indulnak ki, és az egész konszernre vonatkoznak. A negatív forgatókönyv, valamint a legrosszabb esetre készült forgatókönyv pénzügyi előrejelzései azt mutatják, hogy valamely stresszfaktornak a HSH fizetőképességére gyakorolt hatását a kockázati fedezettel el lehet hárítani. Negatív forgatókönyv esetén a HSH elhalasztaná a garancia részbeni felmondásait, és ezáltal korlátozná a kockázattal súlyozott eszközállománynak (RWA) a rossz gazdasági keretfeltételek miatti növekedését. A HSH Tier 1 tőkemutatója mindkét forgatókönyv esetén 10 % körül alakulna a szerkezetátalakítás idején.

(62)

A fő bank vállalati ügyfelekre irányuló üzletágának mérlegfőösszegét a 2008. évi 26,3 milliárd euróról 2014-re [10-20] milliárd euróra csökkentik. Ezen időszak alatt e tevékenységi terület körülbelül [45-55] %-kal lesz kisebb.

(63)

A vállalati banki szolgáltatások terén a HSH elsősorban Észak-Németországban mint fő üzleti régióban nyújt majd pénzügyi forrásokat nagyobb méretű középvállalkozások számára.

(64)

A HSH felhagyott a lízingtársaságok refinanszírozása terén kifejtett tevékenységeivel, valamint nemzetközi LBO-ügyleteivel is, Ázsiában és Skandináviában pedig be fogja szüntetni vállalati ügyfelekkel kötött fogyasztói ügyleteit. A vállalati ügyfelekre irányuló tevékenységi terület keretében a HSH nem fejt majd ki tevékenységet a repülőgépek vagy hajók eszközalapú finanszírozása terén. Nem csökkentik viszont a HSH-nak azt a képességét, hogy a fő üzleti régióban a regionális ügyleteket támogassa.

(65)

A HSH elsősorban észak-németországi, nagyobb méretű középvállalkozásokra, valamint meghatározott fő gazdasági ágakban tevékenykedő német vállalkozásokra fog összpontosítani. Jövedelmező tranzakciókra, valamint biztos fizetőképességgel rendelkező ügyfelekre helyezi a hangsúlyt, akik különböző termékekre tartanak igényt. A HSH megpróbál olyan bankká fejlődni, amelyet az ilyen ügyfelek a leggyakrabban vesznek majd igénybe.

(66)

A finanszírozási helyzet javítása érdekében ezen tevékenységi terület keretében a bank egyre inkább olyan betétek befogadását és finanszírozási struktúrák alkalmazását célozza meg, amelyek lehetővé teszik a szindikációt, az EKB által repóképesként elfogadottak, vagy pedig befektetőknek továbbadhatóak.

(67)

A fő bank ingatlanokkal foglalkozó üzletágának mérlegfőösszegét a 2008. évi 30,5 milliárd euróról 2014-re [9-18] milliárd euróra csökkentik, ami egy körülbelül [50-70] %-os csökkenésnek felel meg.

(68)

A HSH termékei közé tartozik majd minden olyan hiteltermék és egyéb banki termék, amely az ingatlanbefektetési társaságok körében keresett terméknek számít. A HSH üzleti tevékenységének súlypontját Észak-Németországra és német agglomerációs területekre fogja helyezni. Prioritásnak tekinthetőek a […] nyújtott finanszírozási megoldások, valamint a felvállalható kockázatú projektek finanszírozása. A HSH ebben az üzletágban a […] finanszírozására helyezi a hangsúlyt. Speciális ingatlantípusokat csak szelektív módon finanszíroz.

(69)

A más országokban folytatott tevékenységekkel – ideértve a nemzetközi ingatlanügyleteket is, amelyek célja a német ügyfelek támogatása az európai agglomerációban – a HSH felhagy. Ezeken a területeken nem kezdeményez új ügyleteket, és hagyja, hogy a meglévő ügyletek lejárjanak.

(70)

A HSH főként professzionális ingatlan-befektetőkre fog összpontosítani, és ennek során a súlypontot a meglévő ügyfelekre, kiválasztott ingatlanfejlesztőkre, az ingatlanszektorban stabil pozícióval és a keresztértékesítés terén jó lehetőségekkel rendelkező ügyfelekre, valamint komplex finanszírozási struktúrákat igénylő, Észak-Németországhoz kötődő ügyfelekre helyezi. Továbbra is olyan struktúrákat és termékeket fog alkalmazni, amelyek csökkentik a pénzügyi források iránti szükségletet, azaz fedezett kötvények szempontjából szóba jöhető ügyleteket, az EKB által elfogadott hiteleket, valamint a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) által biztosított pénzforrásokat és biztosítékokat.

(71)

A fő bank takarékpénztári üzletágának mérlegfőösszegét elsősorban a takarékpénztárak számára nyújtott refinanszírozási tevékenységek leépítése révén a 2008. évi 8,7 milliárd euróról 2014-re [< 3] milliárd euróra csökkentik.

(72)

Ezen üzletág ügyfelei elsősorban észak-németországi takarékpénztárak és állami ügyfelek, másodsorban pedig Észak-Németország területén kívüli takarékpénztárak és állami ügyfelek (másodlagos bankkapcsolat).

(73)

A HSH széles skáláját kínálja azon termékeknek, amelyek a takarékpénztárak fő tevékenységi területeire irányulnak. Ide tartoznak különösen a lakossági és vállalati banki szolgáltatások, a treasury tevékenységek, valamint az A típusú letéti számlakezelés és a hitelportfólió-kezelés.

(74)

A Private Banking üzletágban a fő bank mérlegfőösszegét a 2008. évi 1,7 milliárd euróról 2014-re [0,5-1,5] milliárd euróra csökkentik.

(75)

A HSH az Észak-Németországot jelentő fő üzleti régió jómódú magánügyfelei számára nyújtandó szolgáltatások teljesítésére helyezi a hangsúlyt. Ezenkívül a többi piaci szegmens régión kívüli értékesítési képviseletein is nyújt majd magánbanki szolgáltatásokat. A szolgáltatások skálája a következőkre terjed ki: […].

(76)

A HSH jómódú és különösen jómódú magánügyfelek, valamint alapítványok megnyerésére és kiszolgálására fog törekedni. A keresztértékesítés keretei között magánbanki szolgáltatásokat fog végezni a fő bank más üzletágainak ügyfelei/természetes személyek számára is.

(77)

A hajózás üzletágban a fő bank mérlegfőösszegét 46 %-kal, a 2008. évi 28,3 milliárd euróról 2014-re körülbelül 15 milliárd euróra csökkentik.

(78)

2014. december 31-ig a hajózás globális szintű finanszírozása terén a HSH új ügyleteinek piaci részesedése éves szinten nem haladja meg a [< 8] %-ot. A HSH továbbá vállalja, hogy 2014. december 31-ig eléri azt, hogy – az éves szinten megállapított piaci besorolások alapján – nem tartozik a hajófinanszírozás terén tevékenykedő három olyan szolgáltató közé, amelyek globális szinten az új ügyletek legmagasabb éves volumenével rendelkeznek.

(79)

A HSH mind a hajótípusokat, mind pedig az országokat illetően változatosabbá teszi a portfólióját. A különböző eszköztípusok tekintetében a hangsúly továbbra is a […]-ra/re, valamint több […]-ra/re helyeződik. Fontos termékeket jelentenek az új építésű hajókhoz nyújtott hagyományos hosszú távú jelzáloghitelek, valamint a használt hajók finanszírozása. A HSH továbbá a strukturált pénzügyi szolgáltatások nyújtójaként szelektív módon fog fellépni.

(80)

Üzleti tevékenységeit oly módon fogja vissza, hogy a roll-on/roll-off (ro-ro) hajók és a körutazást végző hajók finanszírozásával felhagy, […].

(81)

A HSH a tevékenységeit globális szinten aktív közepes és nagy hajózási társaságokra, hasznot hozó kis ügyfelekre, továbbá az összbevételi potenciál és a kockázati szempontok alapján kiválasztott ügyfelekre koncentrálja. Ezenkívül szerepet játszik az ügyfelek szindikációra való hajlandósága, a szindikáció előfeltételeinek (pl. átláthatóság) teljesítése, valamint a refinanszírozás is.

(82)

A hajózási üzletág elsősorban plain vanilla (27) termékeket és korlátolt mennyiségben strukturális finanszírozásokat kínál, valamint ezen a területen a HSH a hitelt nyújtó konzorcium megbízott vezető szervező bankjaként (mandated lead arranger) és könyvvezetőként (bookrunner) jár el.

(83)

A fő bank megszünteti a szállítási/légi közlekedési üzletágat. A 2008. évi 11,7 milliárd eurót kitevő mérlegfőösszeg a szerkezetátalakítási részlegen belül jár majd le, vagy pedig más tevékenységi területhez rendelik hozzá. A HSH a jövőben nem hajt végre újabb eszközalapú repülőgép-finanszírozást. Az idevonatkozó meglévő ügylet vagy lejár, vagy pedig az ügyletet eladják, vagy leépítés céljából átruházzák a szerkezetátalakítási részlegre. A szerkezetátalakítás keretében a HSH ezt az üzletágat már részben átalakította, és a stratégiailag fontosnak minősülő Sínek és Infrastruktúra területeket hozzárendelte az Energia & Infrastruktúra üzletághoz.

(84)

Az Energia & Infrastruktúra tevékenységi területnek a szerkezetátalakítás során megvalósult újrarendezése miatt a terület fő banki mérlegfőösszege a 2008. évi 4,6 milliárd euróról (korábbi Energia üzletág) 2014-ben [5-10] milliárd euróra nő. Az Energia & Infrastruktúra üzletághoz tartozik a Megújuló Energiák szegmens, valamint az Infrastruktúra és Vasút szegmensek is, amelyek korábban a szállítással foglalkozó tevékenységi terület részét alkották.

(85)

Az energia szegmensben a HSH szél- és napenergiával foglalkozó projekteket fog finanszírozni. A területhez a következő eszközkategóriák tartoznak: szélenergia (on- és offshore), napenergia (fotovoltaikus és termikus), valamint kiegészítő területként a szél- és napenergiával foglalkozó projektekkel kapcsolatos hálózatok. A tevékenység célrégiójának elsősorban Európa számít. A HSH felhagy tevékenységével a hagyományos energiaforrások terén, valamint megszünteti összes, Észak-Amerikára irányuló és energiával foglalkozó ügyletét.

(86)

Az üzletágakat érintő módosítások, így különösen a légi közlekedési tevékenységi terület megszüntetése, valamint a külföldi ingatlanokkal foglalkozó szegmens és a hajózási szegmens szűkítése miatt az „Egyéb” szegmens is automatikusan szűkebbé válik.

(87)

Az Egyéb szegmensbe tartozik – a Vállalati Központ (Corporate Centre) mellett – a tőkepiaci tevékenység, amelynek keretében a HSH a saját vagyonát is kezeli, és amely az üzletágak számára kínál termékeket.

(88)

A HSH folyamatosan stabilabbá teszi finanszírozásait, valamint javítja azok minőségét. 2012 végétől biztosítja, hogy mind a Net Stable Funding Ratio (NSFR), mind pedig a Liquidity Coverage Ratio (LCR) (28) […]. A fő bank USD-ügyleteinek részesedése, amelynek refinanszírozása USD-ben megvalósuló finanszírozással (és nem swap ügyletekkel) történik, 2012 végéig legalább […] %-ra, 2014 végéig pedig legalább […] %-ra nő.

(89)

A HSH jelentősen csökkenti a magas kockázati potenciállal bíró tőkepiaci tevékenységet, termékkatalógusát pedig már jelentős mértékben egyszerűsítette. A saját számlás kereskedéssel a bank már felhagyott.

(90)

A HSH olyan átfogó üzleti tervet mutatott be a 2011-2014 közötti időszakra vonatkozóan, amely nyereség- és veszteségszámításokat, valamint mérleget, továbbá jövedelmezőségi és hozammutatókat is tartalmazott üzletágra lebontva és a konszern szintjén konszolidálva. Ezenkívül megküldött egy érzékenység-elemzést is a konszernre vonatkozóan egy negatív forgatókönyv és egy legrosszabb esetre készült forgatókönyv formájában. A nyereség- és veszteségelvárások szerint a HSH konszernnél 2011-ben egy körülbelül [100-200] millió EUR nagyságú járulékos veszteség keletkezik, és a konszern 2014-ig adózás utáni nyereségét folyamatosan körülbelül [400-500] millió euróra növeli. 2011-ben a saját tőke hozam negatív lesz, és 2014-re körülbelül [7-8] %-ra emelkedik. A Tier 1 mutató 2012-2014 között eléri a mintegy [13-16] %-ot. A Bizottság iránymutatásai alapján a módosított szerkezetátalakítási terv pénzügyi előrejelzései egy 500 millió EUR összegű egyszeri kifizetést tartalmaznak a 2011. évre, amely az adózás előtti eredményből került levonásra. A becslések alapján az összes eszköz a 2008. évi 208 milliárd euróról 2014-re 120 milliárd euróra csökkenhetett.

(91)

Az alábbi táblázatok a módosított szerkezetátalakítási tervnek a HSH-ra és a fő bankra vonatkozó alapvető adatait sorolják fel.

7.   táblázat

A HSH-ra vonatkozó pénzügyi tervezés, 2011-2014.

8.   táblázat

A fő bankra vonatkozó pénzügyi tervezés, 2011-2014.

(92)

Az alábbi táblázatok a HSH finanszírozási tervét mutatják be az általános finanszírozási stratégiát és az USD-ben való finanszírozási stratégiát illetően.

9.   táblázat

A HSH finanszírozási terve, 2010-2014.

(93)

Az államilag garantált hosszú lejáratú kötvények a 2010. év végi 44 milliárd euróról 2014 végére [13-18] milliárd euróra csökkennek. Ezzel egyidejűleg a HSH összes eszköze [25-35] milliárd euróval lesz kevesebb. Az összes eszköz és az összes kötelezettség közötti különbség (megtisztítva a derivatívák hatásával) rést hoz létre a finanszírozási tervben, amelyet rövid távú, fedezetlen és biztosítékkal fedezett pénzügyi forrásokkal, valamint betétek és saját eszközök többletével kell fedezni. A HSH betétekkel kapcsolatos tervezése az összes betét közül csak a stabilnak tekinthető betétekre vonatkozik (maradványbetétek), minek következtében a betétek tényleges nagysága valószínűleg ennél nagyobb lesz, és a finanszírozási hiány egy részét fedezni fogja. Jóllehet a finanszírozott eszközök és kötelezettségek közötti finanszírozási rést rövid távú pénz- és tőkepiaci finanszírozással részben fedezni lehetne, a szerkezetátalakítás ideje alatt abszolút számokban csökken a HSH függősége a rövid távú pénz- és tőkepiaci finanszírozásoktól. Az EUR-ban denominált finanszírozási stratégiát illetően a HSH viszonylag több fedezett kötvényt fog felhasználni.

10.   táblázat

Az USD-ben való finanszírozás stratégiája (2010-2014.)

(94)

Míg a HSH 2010-ben USD-eszközeinek 75 %-át keresztdevizás swap ügyletek révén finanszírozta, a swap ügyletek alkalmazását az összes USD-eszköz (ideértve a szerkezetátalakítási részleghez tartozó eszközöket is) […] %-ára kell csökkenteni. Az USD-ben denominált eszközök csökkentésével és ezáltal az USD-finanszírozás abszolút összegének visszaesésével a HSH eléri, hogy viszonylag kis mértékben függjön a swap finanszírozástól.

(95)

2010-ben a takarékpénztárak a HSH hosszú távú fedezetlen finanszírozásához [2,5-3,5] milliárd eurót, hosszú távú fedezett finanszírozásához pedig [200-500] millió eurót, azaz összesen [2,7-4] milliárd eurót biztosítottak. A többi tartományi bank ezzel szemben összesen [150-250] millió eurót adott, más pénzintézetek (magán- és állami pénzintézetek a takarékpénztárakat és a tartományi bankokat kivéve) pedig [1-2] milliárd eurót adtak.

(96)

A módosított szerkezetátalakítási terv szerint a szerkezetátalakítás során erősödnek a HSH tőkepozíciói és tőkemutatói, a tervezett common equity (elsődleges tőke) hányadosa pedig 2014 végére [10-13] % lesz. A Bizottság kérésére a HSH a 2013. évre vonatkozóan beépítette pénzügyi előrejelzéseibe az alaptőke 500 millió euróval való növelését.

11.   táblázat

A HSH tőkepozíciója (2009-2015.)

(97)

Németország ígéretet tett arra, hogy a HSH végrehajtja a módosított szerkezetátalakítási tervet, továbbá benyújtotta a jelen határozat I. és III. mellékleteiben bemutatott kötelezettségvállalásokat.

(98)

Németország vállalta, hogy egy ellenőrző megbízott negyedévente részletes jelentést nyújt be. A jelentés elsősorban az eszközátvételi intézkedés ellentételezésével (összhangban a Bizottságnak az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló közleményének V. mellékletével, a továbbiakban: értékvesztett eszközökről szóló közlemény) (29), valamint a módosított szerkezetátalakítási terv végrehajtásával (összhangban a Bizottságnak „A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése” című közleményének, a továbbiakban: szerkezetátalakítási közlemény, 46. pontjával) kapcsolatos információkat tartalmaz (30).

(99)

2009. október 30-án a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást annak megállapítása érdekében, hogy a kockázati fedezet megfelel-e az értékvesztett eszközökről szóló közleménynek a támogatható eszközökre, az értékelésre (ideértve az értékelés módszereit is), az ellentételezésre és az értékvesztett eszközök kezelésére vonatkozó követelményeinek. A Bizottság ezenkívül meg akarta vizsgálni a feltőkésítési intézkedésre vonatkozó előfeltételeket, a tehermegosztást és a versenytorzulások csökkentését szolgáló intézkedéseket.

(100)

A fedezett eszközök támogathatóságát illetően a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (40) preambulumbekezdése kétségbe vonta, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény vonatkozó követelményei teljesülnek, tekintettel arra, hogy a fedezett portfóliónak csak egy kis része esett közvetlenül a közleménynek az értékvesztett eszközöket meghatározó fogalma alá.

(101)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (43) preambulumbekezdésében az átláthatóságra és a közzétételre vonatkozóan kifejtette, hogy a HSH független szakértők által összeállított olyan értékelési jelentéseket nyújtott be, amelyek a fedezett portfóliónak csupán egy töredékével – pontosabban a strukturált hitelkockázati fedezet nagy részével – foglalkoztak. Németország ezenkívül nem bocsátotta rendelkezésre az értékelési folyamat és az eredmény BaFin általi hitelesítését.

(102)

Az eszközök kezelésével kapcsolatban a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (45) preambulumbekezdésében kételyeit fejezte ki amiatt, hogy a HSH által tervezett intézkedések megfelelnek-e az értékvesztett eszközökről szóló közlemény követelményeinek, mivel a HSH mérlegfőösszegében továbbra is szerepel valamennyi eszköz.

(103)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (47) preambulumbekezdésében a Bizottság az értékelés kapcsán kifejtette, hogy a független szakértők csak a strukturált hitelportfóliót értékelték, és a Bizottság számára abban az időpontban nem álltak rendelkezésre megfelelő információk a teljes portfólió tényleges gazdasági értékének értékelésére vonatkozóan. A Bizottság ezenkívül úgy nyilatkozott, hogy meg kívánja vizsgálni a HSH által a fedezett eszközökhöz alapul vett korrelációs feltételezéseket.

(104)

A Bizottság az ellentételezéssel kapcsolatban az eljárás megindításáról szóló határozat (49) preambulumbekezdésében vitatta, hogy a tehermegosztás megfelelő lenne, mivel az értékvesztett eszközökről szóló közlemény szerint a HSH az első veszteségre vonatkozó rendelkezés alapján köteles viselni a veszteségek vagy a kockázatok egy részét (rendszerint legalább 10 %-át). A Bizottság ezenkívül az eljárás megindításáról szóló határozat (51) és azt követő preambulumbekezdéseiben kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a 400 bázispontot kitevő prémium megfelelő ellentételezésnek minősül-e az állami tulajdonosok által átvállalt kockázatért cserébe.

(105)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (59) preambulumbekezdésében az életképesség helyreállítását illetően a Bizottság kétségbe vonta, hogy a HSH képes lenne helyreállítani hosszú távú életképességét. Tekintettel arra, hogy a HSH nagymértékben függ a pénz- és tőkepiactól, a Bizottság különösen abban kételkedett, hogy az állami garanciák lejártát követően a tervezett refinanszírozási stratégia önmagában is fenntartható lesz közép- és hosszú távon.

(106)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (60) és (61) preambulumbekezdésében a Bizottság megkérdőjelezte a növekedési rátákra és az árrésekre vonatkozó, az eredeti szerkezetátalakítási tervhez alapul vett feltételezéseket. A Bizottság elsősorban a Private Banking üzletág magasabb árréseit, valamint a hajózás és a szállítás üzletágakban előre jelzett növekedési rátákat vitatta, hiszen ezekben az üzletágakban a HSH már viszonylag magas piaci részesedéssel rendelkezett.

(107)

A Bizottság kételyeket fogalmazott meg az eljárás megindításáról szóló határozat (62) preambulumbekezdésében, mivel a HSH továbbra is jelentős mértékű nemzetközi tőkepiaci tevékenységeket kíván folytatni, ugyanakkor kifejti, hogy üzleti modelljében újra a regionális tevékenységeket kívánja előtérbe helyezni. Az eljárás megindításáról szóló határozat (63) preambulumbekezdésében a Bizottság megkérdőjelezte annak a feltételezésnek a megvalósíthatóságát, miszerint a HSH 2013-ban vissza tudja szerezni korábbi A kategóriájú besorolását.

(108)

A saját hozzájárulásra vonatkozóan a Bizottság kifejtette, hogy az eredeti szerkezetátalakítási terv nem tartalmaz messzemenő javaslatokat. Az eladások formájában megvalósuló saját hozzájárulás nagysága nem kerül kifejtésre. A kisebbségi részvényeseknek a tehermegosztásba való bevonásával összefüggésben a Bizottság kételyeket fogalmazott meg a HSH értékelésével és ezáltal az újonnan kiadott részvények árával kapcsolatban is. Az eljárás megindításáról szóló határozat (10) és (32) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségbe vonta, hogy a takarékpénztár-szövetségek és a Flowers, akik a feltőkésítésben nem vettek részt, haszonra tehettek szert a tőkejuttatás révén azáltal, hogy különösen magas részesedést őriztek meg a HSH-ban.

(109)

2009. december 17-én Németország megküldte a tartományoknak és a HSH-nak az eljárás megindításáról szóló határozathoz fűzött közös észrevételét.

(110)

Németország azt az álláspontot képviselte, hogy a Bizottság kockázati fedezetre vonatkozó jogi megítélése hibás, mivel az az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alkalmazásán alapul, a közlemény azonban a jelen ügyben nem alkalmazható.

(111)

Németország nem értett egyet a Bizottsággal abban, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény kötelezően alkalmazandó, továbbá abban sem, hogy a Bizottság az intézkedés létrehozásának vagy bejelentésének időpontjától függetlenül a határozat elfogadása idején hatályban lévő jogi normákat és közleményeket alkalmazta (31). Németország szerint ez csak akkor fogadható el, ha a mindenkori jogi normák vagy közlemények hatálya nyitott, ám ez a jelen esetben nem így van. Németország ezenkívül úgy érvelt, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény nem terjed ki minden olyan támogatási intézkedésre, amely értékvesztett eszközökre vonatkozik. Véleménye szerint az értékvesztett eszközökről szóló közlemény csupán igazgatási előírásnak minősül, amelynek egyedüli célja egy egységes igazgatási gyakorlat kialakítása, és amely kizárólag a Bizottság felé rendelkezhet kötőerővel. A kockázati fedezetnek a belső piaccal való összeegyeztethetőségét közvetlenül az EUMSZ alapján kell vizsgálni. Mivel Németország véleménye szerint a második veszteségért vállalt garancia célja és a fedezett portfólió összetétele nem esik az értékvesztett eszközökről szóló közlemény hatálya alá, bizonyítottnak tekinthető az, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény a HSH ügyében nem alkalmazható.

(112)

Németország kifejtette, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alkalmazása olyan helytelen megítélést eredményez, amely nem kedvező a HSH számára a támogatási elemnek, a portfólió értékének, az ellentételezés nagyságának, valamint a szerkezetátalakítás szükségességének megállapítása szempontjából.

(113)

Németország utalt az eljárás megindításáról szóló határozat (38) preambulumbekezdésére, amelyben a Bizottság kifejtette, hogy a nagyrészt vállalati hitelekből álló portfólió piaci értékét nehéz megállapítani. Ezeket a nehézségeket bizonyítéknak tekintette arra, hogy a második veszteségért vállalt garancia nem vizsgálható az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján, és kifejtette, hogy a Bizottság a garancia összegével megegyező támogatási összeget extrapolálással állapította meg. Ez az eredmény már igazolja az alkalmazott módszer helytelenségét, mivel azt jelentené, hogy a Bizottság a támogatási elem szempontjából a választott kockázati fedezetet egyenlő nagyságúnak tekinti a feltőkésítéssel, pedig a két intézkedés nem ugyanolyan jellegű. Míg a feltőkésítés tartós tőkejuttatást jelent, a garancia esetében egy olyan stabilizációs intézkedésről van szó, amely a fedezett eszközök futamidejére korlátozódik, és csupán szabályozói hatása van.

(114)

Németország rámutatott arra, hogy a támogatási elemnek a piaci érték bevonásával történő levezetése azt jelzi, hogy a Bizottság rosszul ítélte meg a kockázati fedezet természetét, hiszen a kockázati fedezet nem jelent védelmet a piaci ár ingadozásai ellen. A Bizottságnak a második veszteségért vállalt garancia támogatási elemét sokkal inkább az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályok alapján kellene megállapítania, különösen az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (32) (a továbbiakban: kezességvállalásról szóló közlemény) alkalmazásával. Németország szerint a kezességvállalásról szóló közlemény alkalmazása, amennyiben a kockázati fedezet ellentételezését piacon szokásos díjazásnak ismerik el, alacsonyabb támogatási elemet eredményezne.

(115)

Még ha az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alkalmazható is lenne a második veszteségért vállalt garanciára, Németország véleménye szerint a Bizottság akkor is hibákat követett el az alkalmazás során a támogatási elem megállapítását, az ellentételezés összegének kiszámítását, valamint a tehermegosztást és a szerkezetátalakítási részleghez tartozó eszközök kezelését illetően. A második veszteségért vállalt garancia támogatási eleme nem helytálló, mivel nem helytállóak a portfólió átvételi és piaci értékére vonatkozó feltevések. A tőkeátvételi hatás ellentételezése kapcsán Németország úgy érvelt, hogy a tőkeátvételi hatásnak az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő értékelése régi adatokon alapul. Az új adatok szerint a tőkeátvételi hatás jelentősen kisebb. A tehermegosztás előzetes értékelése szintén helytelen és túlságosan szűk körű, mivel a Bizottság csak a garancia első veszteségrészletére hivatkozik, amely jóval az értékvesztett eszközökről szóló közleményben előírt, a fedezett portfólió 10 %-ának megfelelő első veszteségrészlet alatt marad. Nem áll fenn semmilyen összefüggés a tehermegosztás és az abszolút számokban meghatározott első veszteségrészlet között. A HSH visel ezenkívül minden olyan veszteséget, amely meghaladja a második veszteségért vállalt garanciát. Az eszközök kezelésére vonatkozóan Németország kifejtette, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapelvei nem alkalmazhatóak a HSH kockázati fedezetére, és nem lenne ésszerű minden olyan értéket elkülönített igazgatás alá helyezni, amelyre a kockázati fedezet kiterjed. A HSH lehetőleg létrehoz egy szerkezetátalakítási részleget, és biztosítja a fő bank és a szerkezetátalakítási részleg egyértelmű funkcionális és szervezeti elkülönítését, amit egészen az igazgatósági szintig bezárólag betartanak.

(116)

Németország nem ért egyet a portfóliónak az eljárás megindításáról szóló határozat (47) preambulumbekezdésében szereplő értékelésével. A fedezett portfólió esetében nagyobb részben klasszikus hitelügyletről van szó, amit egy cash flow-n alapuló értékeléshez nem lehet könnyen felhasználni. A „komplex” eszközökre vonatkozó azon értékelési szabály sem megfelelő a jelen ügyben a fedezett portfólió értékeléséhez, amely a piacra jellemző bizonytalanságot átalány levonások („haircut”) segítségével kívánja utánozni. Míg a HSH CIP-portfólióját a külső szakértők cash flow alapon értékelték, a jóval nagyobb hitelportfólió pozícióit egy szabványos, a bankok esetében szokásos és a vonatkozó szabályozói előírásokkal összhangban álló hitelelemzésnek vetették alá, amelyben a hitel igénybe vevőjének hitelképessége bír nagyobb jelentőséggel.

(117)

Németország - ahogyan az az eljárás megindításáról szóló határozatban is szerepel - úgy érvelt, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közleményben meghatározott számítási módszerek nem alkalmazhatóak a második veszteségért vállalt garanciára, és az ellentételezés nagyságának megállapításához a kezességvállalásról szóló közleményt kell alapul venni. A számos találkozót és telefonkonferenciát is magába foglaló információcsere során a 2010. januártól augusztusig terjedő időszakban Németország információkat nyújtott be annak igazolására, hogy a […] nagyságú összeg teljes mértékű visszakövetelése megnehezítené a HSH életképességének helyreállítását.

(118)

Németország véleménye szerint a Bizottság a feltőkésítés megítélése során is hibákat követett el, amelyek a HSH vállalatértékeléséhez és a feltőkésítésben részt nem vevő kisebbségi részvényeseknek nyújtott esetleges előnyök jogi értékeléséhez kapcsolódnak.

(119)

Németország úgy véli, hogy a Bizottságnak a vállalatértékelést illetően megfogalmazott kételyei hibás ténybeli megállapításokra vezethetőek vissza. Így nincs jelentősége annak, hogy a PwC eredeti vállalatértékelése nem tartalmazza az S&P leminősítését, továbbá van alapja annak a feltételezésnek, hogy a HSH 2013-ban újra A kategóriás minősítéssel fog rendelkezni.

(120)

Ami az új részvények kibocsátási árát illeti, a tőzsdén jegyzett bankok esetében szokványosak a 30 %-tól 60 %-ig terjedő levonások. A HSH értékelése megfelelő alapot jelent az új részvények árának megállapításához, és a HSH régi részvényesei nem húztak hasznot a támogatási intézkedésekből azáltal, hogy különösen magas részesedést őriztek meg a HSH-ban.

(121)

Németország kifejtette, hogy a megmentési célú intézkedések nélkül a HSH felszámolására, valamint ezt követően a garancianyújtói felelősség keretében az állami tulajdonosok igénybevételére és sokkal nagyobb veszteségekre került volna sor. A garancianyújtói felelősség keretében szóba jöhető követeléseket körülbelül 30 milliárd euróra vagy még ennél is többre becsülték. Németország arra hivatkozott, hogy egy, az állami tulajdonosokkal azonos helyzetben lévő magánbefektető a még nagyobb veszteségek elkerülése érdekében ugyanazokhoz a megmentési célú intézkedésekhez folyamodott volna.

(122)

Németország véleménye szerint a megmentési célú intézkedések megfelelnek a „private investor test” (azaz a piacgazdasági feltételek mellett működő befektetőre vonatkozó alapelv alkalmazása) feltételeinek, és ezért nem minősülnek állami támogatásnak. A teszt feltételei akkor teljesülnek, ha ésszerűen abból lehet kiindulni, hogy a vállalat újra életképes lesz, és a felszámolás költségei meghaladják a tőkeintézkedések költségeit (33). Németország szerint a 2009. szeptember 1-jén benyújtott eredeti szerkezetátalakítási terv elegendő bizonyíték arra, hogy a HSH helyre tudja állítani az életképességét. A felszámolási költségek becslésével kapcsolatban kifejtette, hogy különbséget kell tenni azon kötelezettségek között, amelyeket a tartományoknak a HSH tulajdonosaiként kell átvállalniuk, valamint azon kötelezettségek között, amelyek a közhatalom gyakorlójaként terhelik őket. A tartományokat a közhatalom gyakorlójaként terhelő kötelezettségeket (pl. munkanélküli ellátás és társadalombiztosítási járulékok) nem lehet figyelembe venni a felszámolási költségek becslésekor. Csak azok a kötelezettségek vehetőek figyelembe a felszámolási költségek szempontjából, amelyeket a tartományoknak a HSH tulajdonosaiként kell átvállalniuk. Németország a Linde-ügyben (34) hozott ítéletre való hivatkozással azt az álláspontot képviselte, hogy a magánbefektetői teszt (private investor test) elvégzésekor figyelembe kell venni a korábban jogszerűen nyújtott támogatásokból eredő terheket. A garancianyújtói felelősséget a Bizottság engedélyezte, ezért az a belső piaccal összeegyeztethető támogatásnak minősül. A garancianyújtói felelősségből származó kötelezettségek is a tartományok azon kötelezettségei közé tartoznak, amelyek őket a HSH tulajdonosaiként és nem a közhatalom gyakorlójaként terhelik. Jellege szerint a garancianyújtói felelősség a megerősítő levélhez hasonló. Az állami tulajdonosokat a garancianyújtói felelősség alapján terhelő, legalább 30 milliárd EUR értékű kötelezettségeket ezért a felszámolási költségek becslésekor figyelembe kell venni. A felszámolási költségek Németország álláspontja szerint jóval meghaladják az állami tulajdonosok által a HSH javára nyújtott tőkeintézkedések költségeit. Németország ezért azon a véleményen van, hogy teljesülnek a magánbefektetői teszt feltételei, és a megmentési célú intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak.

(123)

Bár az eljárás megindításáról szóló határozat (62) preambulumbekezdésében Németország a HSH üzleti modelljének előzetes értékelését először túlságosan negatívnak találta, a Bizottság versenyjogi kételyeinek eloszlatása érdekében aktualizálta eredeti szerkezetátalakítási tervét.

(124)

Németország kifejtette, hogy a megfelelő saját hozzájárulásra vonatkozó rendelkezés teljesítése céljából az eredeti szerkezetátalakítási tervben előirányzott intézkedések – az intézkedések ellentételezése, a tőketartalékok kivétele, nagyobb részesedések eladása és költségcsökkentések – 5,9 milliárd EUR összegű saját hozzájárulást eredményeznek, és ezért ezen intézkedéseknek elegendőnek kell lenniük.

(125)

Bár a javasolt kompenzációs intézkedéseket – a mérlegfőösszeg csökkentését, nyereséges üzleti portfóliók feladását, az eddigi 21 nemzetközi telephelyből 12 (35) telephely bezárását és jelentős részesedések eladását (REAG és DAL (36)) – Németország először elegendőnek ítélte, azokon a módosított szerkezetátalakítási tervben újra változtatásokat eszközölt.

(126)

A Bizottság harmadik felek észrevételeit is megkapta. A takarékpénztár-szövetségek 2009. november 30-án és december 11-én, a Flowers pedig 2009. december 17-én küldte meg észrevételét.

(127)

A takarékpénztár-szövetségek nem értettek egyet a Bizottság azon előzetes véleményével, miszerint aránytalanul nagymértékben profitáltak az állami részvényesek által a HSH számára biztosított feltőkésítésből, hiszen a szövetségek véleménye szerint az új részvények kibocsátási árát igen alacsonyan állapították meg.

(128)

A HSH-ügyben az eljárás olyan szétválasztása, amelynek során a támogatási intézkedéseket az egyik eljárásban engedélyezik, míg a kisebbségi részvényeseknek nyújtott esetleges közvetett támogatások kérdését egy másik eljárásban vizsgálják, a Tanács 659/1999/EK (37) rendeletének (a továbbiakban: eljárási rendelet) 7. cikkébe ütközik. A támogatási intézkedés nem minősülhet egyidejűleg a HSH tekintetében a belső piaccal összeegyeztethetőnek, míg a HSH részvényeseinek tekintetében a belső piaccal összeegyeztethetetlennek. A takarékpénztár-szövetségek és a Flowers vonatkozásában a feltőkésítésről hozott negatív határozat azt eredményezné, hogy a feltőkésítés olyan támogatásnak minősülne, amely nem egyeztethető össze a belső piaccal. A takarékpénztár-szövetségek véleménye szerint a kisebbségi részvényesek tehermegosztásba való bevonásának kérdésével a Bizottságnak a feltőkésítéssel kapcsolatban a tehermegosztás általános értékelése során kell foglalkoznia.

(129)

A kisebbségi részvényesek részesedései a Bizottság véleménye szerint nem megfelelő módon hígultak fel, a takarékpénztár-szövetségek szerint ez a felhígulás nem tekinthető állami támogatásnak. Meglátásuk szerint a felhígulás a feltőkésítéssel együtt járó másodlagos hatás. Ezenkívül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti feltételek annyiban nem teljesülnek, hogy a takarékpénztár-szövetségek nem minősülnek a támogatási szabályok fogalmai szerinti vállalkozásnak. Az SGVSH és az SVB nem folytatnak önálló piaci tevékenységet, hanem csupán birtokolják a tagjaikat (a hamburgi és a schleswig-holsteini állami takarékpénztárakat) megillető részesedéseket. A takarékpénztárak előnyét adott esetben a HSH-részesedések értékemelkedése jelentheti, ami minden tőkejuttatás velejárója. Az állítólagos előny ezenkívül nem állami forrásokból származott. A felhígulás foka a részvények számától és árától függ. Az árról azonban nem az állam döntött, hanem arról a részvényesek közgyűlésén határoztak, ez a döntés így nem tulajdonítható az államnak, és a Stardust Marine ügyben (38) hozott ítélet alapján nem tekinthető állami támogatásnak. Az állítólagos előny egyébként sem fejtett ki hatást a takarékpénztárak versenyhelyzetére azokon a piacokon, amelyeken a takarékpénztárak tevékenykednek, és így nem torzította a versenyt, valamint a tagállamok közötti kereskedelmet sem.

(130)

A takarékpénztár-szövetségek ezenkívül arra hivatkoztak, hogy a Bizottság a másodlagos hatásokat más feltőkésítési intézkedések kapcsán eddig nem vizsgálta. Az uniós bíróságok sem vettek alapul ilyen szempontot a WestLB-ítéletben (39). A takarékpénztár-szövetségek ezen túlmenően megállapították, hogy a Bizottság a többi olyan esetben sem vizsgálta a másodlagos hatásokat, amikor az új részvények kibocsátási ára kiemelkedően magasnak tűnt (40). Ha ezt a szempontot csak a HSH vagy a BayernLB ügyében vizsgálnák, akkor ez az egyenlő bánásmód elvébe ütközne.

(131)

A takarékpénztár-szövetségek ezenkívül kifejtették, hogy a részvénytársaságokban részesedéssel rendelkező részvényeseknek az új részvényekre elővásárlási joguk van. Ez azonban opció, és nem jelent elővásárlási kötelezettséget. A takarékpénztár-szövetségek az új részvények árát megfelelőnek ítélték, de pénzügyi okok miatt nem tudtak részt venni a feltőkésítésben.

(132)

A takarékpénztár-szövetségek azzal is érveltek, hogy 2008-ban jelentős mértékben járultak hozzá a HSH javára nyújtott tőkeintézkedésekhez. 2008 júliusában 685 millió EUR értékű csendes részesedést alakítottak át 125 millió EUR nagyságú törzstőkévé, valamint 560 millió EUR nagyságú tőketartalékká. A takarékpénztár-szövetségek ezen túlmenően a Flowers-szel közösen átváltoztatható kötvény formájában (hibrid eszköz) egy 962 millió EUR nagyságú csendes részesedést jegyeztek, amelyből a takarékpénztár-szövetségek 660,5 millió EUR nagyságú részesedést vállaltak. 2008 végén a HSH 3,1 milliárd EUR nagyságú tőketartalékot használt fel a veszteségek kiegyenlítéséhez, valamint annak érdekében, hogy elkerülje a hibrid eszközök veszteségfedezését. Ennek kapcsán a takarékpénztár-szövetségek elvesztették a tőketartalékokban lévő 560 millió EUR nagyságú részesedésüket. A kötelezően átváltandó kötvény részt vállalt a HSH veszteségeinek fedezéséből, kupont szintén nem fizettek ki. A takarékpénztár-szövetségek 2008 óta nem jutottak osztalékhoz.

(133)

2009 májusában a takarékpénztár-szövetségek meg akartak válni részvényeiktől. Az eladás azonban az állami tulajdonosokkal 2003. március 25-én megkötött és részvény-elidegenítési tilalmat előíró megállapodás miatt nem volt lehetséges. A megállapodást aláíró felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy szavazati jogukat az állami részvényesek és a takarékpénztár-szövetségek szavazati többségének megtartásával gyakorolják, és részesedéseiket egy meghatározott százalékos arányig nem értékesítik. Az elidegenítési tilalmat előíró megállapodás 2013. december 31. előtt nem mondható fel.

(134)

A takarékpénztár-szövetségek utaltak arra, hogy a feltőkésítés során részesedéseik jelentős mértékben felhígultak, és 13,2 %-ról 4,7 %-ra, illetve 1,62 %-ról 0,6 %-ra csökkentek. A közvetlen és közvetett részesedések 85,5 %-ával az állami tulajdonosok közös ellenőrzést gyakoroltak a HSH stratégiai döntései felett. A közös ellenőrzés egy magánbefektető szemszögéből tovább csökkenti a kisebbségi részvényesek által birtokolt részesedések értékét.

(135)

A takarékpénztár-szövetségek arra hivatkoztak, hogy a HSH értékelésével a HSH bízta meg a PwC-t, nem pedig a kisebbségi részvényesek. A PwC az értékelést elismert értékelési alapelvek alapján végezte el. A takarékpénztár-szövetségek szerint a PwC-nek speciális értékeket és egy módosított kockázati prémiumot kellett volna figyelembe vennie, ami alapján egy részvény értéke 30 eurót tett volna ki. A takarékpénztár-szövetségek ezért azon az állásponton voltak, hogy részesedéseik túlzott mértékben hígultak fel, és ebből származó kárukat körülbelül 200 millió euróra becsülték.

(136)

A Flowers a takarékpénztár-szövetségekhez hasonló érveket hozott fel, ezenkívül előadta, hogy a HSH szerkezetátalakításához már jelentős mértékű saját hozzájárulást nyújtott. A 2008 júliusában a HSH javára végrehajtott tőkeintézkedések szoros összefüggésben álltak a 2009. májusi tőkeemeléssel. 2008. júliusban a Flowers 300 millió eurót biztosított készpénzben. Az összesen 962 millió EUR értékű és átváltoztatható kötvény formájában létrehozott csendes részesedéshez a Flowers összesen 301,5 millió EUR készpénzkifizetést teljesített. Az átváltoztatható kötvény formájában létrehozott csendes részesedés szerepet vállalt a veszteség fedezésében, mivel kupon kifizetésére nem került sor. A befektetők tőkeintézkedésekben való részesedése elérte a 48 %-ot, és így jelentősen meghaladta akkori, összesen 25,67 %-os HSH-részesedésüket.

(137)

A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozat (65) és (73) preambulumbekezdésében kifejtett előzetes megítélésével ellentétben a Flowers szerint az általa teljesített saját hozzájárulás, valamint a tehermegosztásban való részvétele megfelelő volt. Hivatkozott arra, hogy amikor 2009-ben a tőketartalékokból 3,1 milliárd eurót feloldottak, a Flowers 794 millió EUR nagyságú hozzájárulást biztosított. A befektetők utaltak a Bizottságnak a Commerzbank (41) ügyében hozott határozatára, és úgy érveltek, hogy a Bizottság ebben az ügyben a részesedések és egyéb eszközök eladását megfelelő saját hozzájárulásként, a kupon- és osztalékfizetés tilalmát pedig tehermegosztásként értékelte. A befektetők véleménye szerint a 2008. évi tőkeintézkedéseket figyelembe kell venni.

(138)

A befektetők azt kérték, hogy blokkoló kisebbségük elvesztését, amit részesedéseik felhígulása idézett elő, szintén saját hozzájárulásként vegye figyelembe a Bizottság. Részesedéseiknek 9,19 %-ra való felhígulása ellenére a feltőkésítés előtti részesedéseik arányának megfelelően a garancianyújtói felelősség alapján továbbra is 26,58 %-ban vehetnék őket igénybe. Nem tartották ezenkívül jogosnak a HSH értékelésével és a részvényeknek a Bizottság szerint túlságosan magas árával kapcsolatos bizottsági kételyeket. Véleményük szerint a Bizottság számos értéknövelő tényezőt figyelmen kívül hagyott.

(139)

Tekintettel arra, hogy a német jog nem rendelkezik a részvények átruházásának lehetőségéről, a kisebbségi részvényeseknek juttatott közvetett támogatásokat nem lehetne visszakövetelni. A folyamatban lévő eljárás szétválasztása nem lehetséges, mivel a HSH javára csak egy támogatást nyújtottak.

(140)

Németország észrevételt nyújtott be a takarékpénztár-szövetségek és a Flowers által előadott érvekhez. Továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy a HSH értékelése megfelelő, és a kisebbségi részvényesek nem tettek szert közvetett állami támogatásokból származó haszonra. Németország ezenkívül támogatta az eljárás szétválasztását, ha ezáltal azt gyorsabban le lehet zárni, amit a HSH és a piacok is szeretnének. Vitatta, hogy a feltőkésítés egységes jogi eljárásnak számít, és hogy emiatt az állami támogatás értékelése szempontjából csak egységes megítélés alá eshet. Az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatára utalva kifejtette, hogy jogilag lehetséges az eljárás szétválasztása. Ha különböző kedvezményezettek tekintetében (jelen esetben ezek a HSH és a kisebbségi részvényesek) eltérő a támogatás jogi megítélése, az nem veszélyezteti a HSH javára nyújtott támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét. A kedvezményezett bank szintjén a támogatás arányosságát a megfelelően kidolgozott szerkezetátalakítási tervvel lehet biztosítani, míg a kisebbségi részvényeseknek a részvények túlzottan magas kibocsátási ára révén juttatott esetleges kedvezményekről külön kell dönteni, és azokat külön kell korrigálni. Németország nem értett egyet a Flowers-szel abban, hogy a kisebbségi részvényeseknek juttatott közvetett támogatások azért nem követelhetőek vissza, mert a német jog nem rendelkezik a részvények átruházásának lehetőségéről. A német jog szerint lehetséges az átruházás, de még ha ez nem is lenne így, Németország akkor sem hivatkozhatna a végrehajtási jogcím hiányára annak igazolása érdekében, hogy miért nem tett eleget a Bizottság visszakövetelést előíró határozatának.

(141)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(142)

Valamely intézkedés az alábbi feltételek teljesülése esetén minősül állami támogatásnak: a) a tagállam finanszírozza vagy állami forrásból finanszírozzák; b) olyan előnyt biztosít, amelynek révén bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk termelése előnyben részesülhet; c) az előny szelektív és d) az intézkedés torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, valamint érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. Valamennyi előfeltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy valamely intézkedés állami támogatásnak minősüljön. A Bizottság továbbra is úgy gondolja, hogy ezek az előfeltételek megvalósulnak.

(143)

Az intézkedéseket először is a HSH Finanzfonds AöR nyújtotta, egy olyan közjogi intézmény, amelyet az állami tulajdonosok hoztak létre, és amelyet az állami tulajdonosok egyenlő részben birtokolnak, és egyenlő mértékben ellenőriznek. Az intézmény a 2009. április 3-án Kielben és 2009. április 5-én Hamburgban aláírt, Hamburg és Schleswig-Holstein tartományok között megkötött tartományközi szerződés alapján jött létre (42). A HSH Finanzfonds AöR átvállalja az állami tulajdonosoktól a HSH támogatásának feladatát. A feladat teljesítése érdekében a HSH Finanzfonds AöR maximum 10 milliárd EUR értékben garanciákat vállal át, HSH-részvényeket vásárol, valamint hiteleket vesz fel a részvények megszerzéséhez. A tartományközi szerződés 3. §-a értelmében az állami tulajdonosok felelnek a HSH Finanzfonds AöR kötelezettségeiért. Mindezek alapján az intézkedéseket egyértelműen államilag finanszírozták.

(144)

Másodszor, a kockázati fedezetet és a feltőkésítést a HSH fizetésképtelenségének megakadályozása érdekében biztosították, amely intézkedések következésképpen szerepet játszottak a HSH fennmaradásában (43). Ezért megvalósulnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti gazdasági előnyök.

(145)

Harmadszor, az intézkedéseket kifejezetten a HSH igényeihez igazították, ezért azok szelektívnek tekinthetőek.

(146)

A szóban forgó intézkedéseknek ezenkívül torzítaniuk kell a versenyt, vagy a verseny torzításával kell fenyegetniük, és érinteniük kell a tagállamok közötti kereskedelmet. Ezek a hatások a támogatás összege, valamint a támogatási intézkedések és a támogatás kedvezményezettjének jellemzői alapján vizsgálhatóak (44). A támogatási intézkedések lehetővé tették a HSH számára, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget, és hogy üzleti tevékenységeit számos piacon folytathassa. A HSH egy olyan nemzetközi irányultságú bank, amely versenyben áll más németországi és külföldi bankokkal. A HSH ezenkívül a német bankszektor számára rendszerszintű jelentőséggel bír (45), valamint fontos versenytárs a hajó- és repülőgép-finanszírozási piacon (ez a bank finanszírozza a világon a legnagyobb mértékben a hajózást, és vezető szerepet tölt be a légi közlekedés pénzügyi szolgáltatásai terén mint szolgáltatásnyújtó). A HSH továbbá viszonylag magas összegű támogatásban (lásd (159) preambulumbekezdés) részesült, és a kockázati fedezet a bank mérlegfőösszegének mintegy 75 %-át fedezi. Tekintettel az intézkedés hatásaira, a HSH-nak a bankszektorban betöltött pozíciójára (különösen a hajófinanszírozási piacon) és a támogatás összegére, fennáll annak a veszélye, hogy a bank számára biztosított előny érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(147)

Ez az értékelés a Németország és a harmadik felek által benyújtott észrevételek vizsgálatát követően sem változott. Németországnak a HSH javára végrehajtott intézkedések támogatási jellegével kapcsolatos nyilatkozatai ellentmondásosak. Egyrészt azt kéri, hogy a Bizottság a kockázati fedezetet az értékvesztett eszközökről szóló közlemény helyett a kezességvállalásról szóló közlemény alapján vizsgálja meg, és ezzel látszólag elfogadja, hogy a kockázati fedezet esetében állami támogatásról van szó. Másrészt Németország azzal érvel (érveit a jelen határozat 6.3. szakasza foglalja össze), hogy egy, az állami tulajdonosok helyzetében lévő magánbefektető, figyelembe véve a legalább 30 milliárd EUR értékű követelésekkel szembeni korlátlan állami garanciát (garancianyújtói felelősség), a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében szintén végrehajtotta volna a megmentési célú intézkedéseket a HSH javára. Németország ebből azt a következtetést vonja le, hogy teljesülnek a magánbefektetői teszt feltételei, és ezért a szóban forgó intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak.

(148)

Németország helytelenül értelmezte az általa hivatkozott ítélkezési gyakorlatot. Jelen ügyben Németország azzal érvel, hogy egy állami támogatást (a garancianyújtói felelősséget) a felszámolási költségek részeként kell kezelni annak érdekében, hogy más állami támogatásokat (a feltőkésítést és a kockázati fedezetet) a piacgazdasági feltételek mellett működő befektető alapelvével összeegyeztethetőnek lehessen nyilvánítani. A Linde-ügyben a felek a piaci feltételeknek megfelelő olyan ügyletet kötöttek, amely támogatásról rendelkezett annak érdekében, hogy fel lehessen bontani egy korábbi időpontban szintén a piaci feltételek szerint megkötött szállítási szerződést, amelynek a végrehajtása magas éves veszteségeket okozott. A Törvényszék ezzel kapcsolatban a következőket állapította meg:”… az előbbiekben részletezett átfogó szerződés szokványos kereskedelmi ügyletnek minősül, amelynek során a … „[Treuhandanstalt] és az LWG piacgazdasági szereplőkként jártak el. A feleket nyilvánvalóan mindenekelőtt kereskedelmi megfontolások és nem gazdaság- vagy szociálpolitikai célok vezérelték” (46). Ez a tényállás nem hasonlítható össze a szóban forgó üggyel, mivel a Linde-ügyben mindkét ügyletet piaci feltételek szerint kötötték meg, míg a HSH-ügyben ez egyik ügyletre sem igaz.

(149)

A garancianyújtói felelősség valamely helyi hatóság vagy más közjogi intézmény közvetlen, törvényen vagy rendeleten alapuló felelőssége a közjogi hitelintézet hitelezőivel szemben az intézet valamennyi kötelezettségéért. A garancianyújtói felelősség ezáltal a garancianyújtó számára keletkeztet kötelezettséget arra, hogy beavatkozzon a hitelintézet fizetésképtelensége vagy felszámolása esetén. Ez a felelősség a hitelintézet hitelezői számára közvetlen igényt hoz létre a garancia nyújtójával szemben, amely azonban csak akkor érvényesíthető, ha a hitelintézet vagyona nem elegendő a hitelezők kielégítéséhez. A garancianyújtói felelősség nincs korlátozva sem az összeget tekintve, sem pedig időben, ezenkívül a hitelintézetnek semmilyen juttatást nem kell fizetnie a felelősségért cserébe (47). A garancianyújtói felelősség egy közjogi hatóság (község, tartomány) ingyenes, korlátlan és szubszidiárius felelőssége a valamely közjogi intézménnyel (jelen esetben egy közjogi hitelintézettel) szembeni követelésekért az intézmény fizetésképtelenségének esetén. Az állami tulajdonosokkal azonos helyzetben lévő, piacgazdasági feltételek mellett működő befektető nem vállalt volna ingyenes, korlátlan és a teljes mérlegfőösszeget fedező garanciát egy bankért, mint ahogyan azt az állami tulajdonosok tették a garancianyújtói felelősség alkalmazásával.

(150)

A Bizottság a garancianyújtói felelősséget valóban állami támogatásnak minősítette, és Németországtól annak megszüntetését kérte.

(151)

A garancianyújtói felelősségnek közjogi gyökerei vannak. Az állami tulajdonosok a garancianyújtói felelősség keretében a közhatalom gyakorlóiként tartoznak felelősséggel és nem magántulajdonosi minőségükben. A Bizottság döntési gyakorlatával (48) és az ítélkezési gyakorlattal (49) összhangban csak azokat a kötelezettségeket lehet a felszámolási költségek részének tekinteni, amelyeket a piacgazdasági feltételek mellett működő befektető is kiegyenlítene. Ahogyan az a (149) preambulumbekezdésben is szerepel, egy piacgazdasági feltételek mellett működő befektető nem nyújtott volna olyan garanciát egy bank számára, amely ingyenes, korlátlan és a bank teljes mérlegfőösszegét fedezi. A Linde-ítélet ezért a jelen ügy értékelése szempontjából kevéssé releváns, mivel a garancianyújtói felelősségből eredő kötelezettségek nem sorolhatóak a felszámolási költségek közé.

(152)

A feltőkésítés támogatási elemeként a feltőkésítés névértékét kell alapul venni, mivel egy piacgazdasági feltételek mellett működő befektető soha nem biztosított volna ilyen forrást egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. Ahogyan az a megmentési határozat (27) és (28) preambulumbekezdésében szerepel, a kisebbségi részvényeseknek a feltőkésítésből való kimaradása és a megmentési célú intézkedések terheinek az állami tulajdonosok közötti egyenlőtlen megoszlása arra utal, hogy az állami tulajdonosok a feltőkésítéssel közérdekű célokat kívántak elérni, és nem úgy jártak el, mint egy magánbefektető. Összhangban saját döntési gyakorlatával, a Bizottság (50) megerősíti azt a véleményét, miszerint a feltőkésítés támogatási eleme 3 milliárd eurónak felel meg.

(153)

A Bizottság azt is megerősíti, hogy a kockázati fedezet támogatási eleme 10 milliárd eurót tesz ki. A Bizottság - Németország érvei ellenére - továbbra is meg van győződve arról, hogy az intézkedést az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján kell vizsgálni. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény kifejti, hogy a tagállamok értékvesztett eszközökre irányuló eszközátvételi intézkedéseit az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján az állami támogatásokra vonatkozó szabályok szerint hogyan kell értékelni. Az értékvesztett eszközök olyan eszközök, amelyek miatt a bankokat veszteség fenyegeti. A Bizottság véleménye szerint az értékvesztett eszközökről szóló közleményt minden olyan támogatási intézkedés esetében alkalmazni kell, amely értékvesztett eszközökre irányul, és a kedvezményezett pénzintézetet ténylegesen mentesíti, mivel a közlemény szerint az eszközátvételi intézkedések esetében olyan intézkedésekről van szó, amelyek segítségével a bankok elkerülhetik az eszközök bizonyos kategóriáinak erős értékcsökkenését (51). Ez igaznak bizonyul a jelen ügyben a kockázati fedezetre is.

(154)

A Bizottság nem ért egyet Németországgal abban, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közleményt nem lehet alkalmazni, és a második veszteségért vállalt garancia támogatási elemét az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályok és különösen a kezességvállalásról szóló közlemény alapján kell megállapítani. A kezességvállalásról szóló közlemény azokra a támogatási intézkedésekre alkalmazandó, amelyek segítségével megteremthető a bankok folyamatos fizetőképessége (52). A kockázati fedezet azonban más célt szolgál, ugyanis ez az eszköz a bankok eszközállományára irányul, és célja, hogy lehetőleg minél több tőkét felszabadítson annak érdekében, hogy a bank javítani tudja saját tőke arányát.

(155)

A Németország által felhozott, a ratione temporis elvével indokolt kifogás kapcsán a Bizottság emlékeztet arra, hogy az intézkedés létrehozásának vagy bejelentésének időpontjától függetlenül a határozat elfogadása idején hatályban lévő jogi előírásokat és közleményeket kell alkalmaznia (53). Ez egy általános szabály, és bármilyen e szabály alóli kivételt egyértelműen meg kell nevezni az egyébként alkalmazandó jogszabályban. Az uniós bíróságok (54) megerősítették, hogy a bejelentett intézkedést a határozat, illetve a döntés meghozatalának időpontjában alkalmazandó szabályok alapján kell vizsgálni. A Bizottság ezért az értékvesztett eszközökről szóló közleményt a jelenlegi pénzügyi válság kapcsán már alkalmazta olyan intézkedésekre, amelyek bejelentésére a közlemény közzététele előtt került sor (55).

(156)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján a támogatási összeg az eszközök átvételi értéke és piaci értéke közötti különbözetnek felel meg. A fedezett portfólió átvételi értéke [mintegy 168] milliárd EUR, amit úgy kapunk meg, ha a portfólió [körülbelül 172] milliárd eurónak megfelelő névértékéből levonjuk a 3,2 milliárd EUR összegű első veszteséget (első veszteségrészlet).

(157)

A fedezett portfólió jelentős terjedelme és összetétele (a portfólió mintegy [60-80] %-a hitelekből áll) miatt a portfólió piaci értékét nehéz meghatározni. Piac hiányában egyes eszközök piaci értéke ténylegesen nulla is lehet (56). A fedezett portfólió piaci értéke mindenképpen jóval alacsonyabb, mint a tényleges piaci értéke (57), ami az eszközök alapul szolgáló hosszú távú gazdasági értékét tükrözi vissza. Tekintettel arra, hogy a garancia támogatási összege nem lehet magasabb a névértékénél (10 milliárd eurónál), az érték pontos meghatározására nincs szükség. A Bizottság szerint ezért a kockázati fedezet támogatási eleme 10 milliárd eurónak felel meg.

(158)

A Bizottság utal arra, hogy a SoFFin által rendelkezésre bocsátott 17 milliárd EUR összegű likviditási garanciák a német szabályok keretei között nyújtott támogatásnak minősülnek.

(159)

A Bizottság arra az eredményre jutott, hogy a kockázati fedezet és a feltőkésítés támogatási eleme 13 milliárd eurónak felel meg, ezenkívül véleménye szerint a likviditási garanciák támogatási eleme legfeljebb 17 milliárd EUR.

(160)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az a támogatás, amelyet „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” nyújtanak. A német banki mentőcsomag (58) engedélyezése során a Bizottság megerősítette, hogy Németország gazdaságában komoly zavar bekövetkezése fenyeget, és e zavar megszüntetésére alkalmas a bankoknak nyújtott állami támogatás. Annak ellenére, hogy lassan magához tér a gazdaság 2010 eleje óta, a Bizottság még mindig úgy véli, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján fennállnak az állami támogatás engedélyezésének feltételei, mivel a pénzügyi piacok újra nyomás alá kerültek. A Bizottság ezt a véleményét azzal erősítette meg, hogy 2010. decemberben elfogadott egy közleményt (59), amellyel 2011. december 31-ig meghosszabbította a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok alkalmazását.

(161)

Egy olyan banknak az összeomlása, mint a HSH közvetlen kihatással lehet a pénzügyi piacokra és ezáltal egy tagállam gazdaságának egészére is. A pénzügyi piacok jelenlegi sérülékeny állapota miatt a Bizottság a bankszektorban nyújtott támogatási intézkedések vizsgálatát továbbra is az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjára alapítja.

(162)

A Bizottságnak az eszközátvételi intézkedések összeegyeztethetőségét az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja és az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján kell vizsgálnia. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény célja nemcsak egy egységes igazgatási (60) gyakorlat kialakítása - ahogyan azt Németország kifejti -, hanem a közlemény arra is magyarázatot ad, hogy a támogatási szabályokat hogyan kell alkalmazni az értékvesztett eszközökre irányuló eszközátvételi intézkedések esetén. Figyelembe veszi az eszközátvételi intézkedések sajátosságait, és az állami támogatások szabályaiból levezeti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az ilyen intézkedések összeegyeztethetőek lehetnek. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alkalmazása a tagállami eszközátvételi intézkedések koherenciáját és a támogatások ellenőrzési szabályainak betartását szolgálja. A közlemény 18. pontja szerint a közlemény célja, hogy koordinált elveket és feltételeket határozzon meg az eszközátvételi intézkedések lehető legnagyobb mértékű hatékonyságának biztosítása érdekében az egységes piacon, figyelembe véve a rendes piaci feltételekhez való visszatérés hosszú távú célkitűzését. A közlemény célkitűzése tehát szélesebb körű a Németország által megfogalmazottnál, és nem korlátozódik az egységes igazgatási gyakorlat kialakításának céljára. A Bizottságnak, figyelembe véve ezt a célkitűzést, az értékvesztett eszközökről szóló közleményt valamennyi eszközátvételi intézkedésre alkalmaznia kell.

(163)

A Bizottság ezért nem tartja indokoltnak, hogy Németország kérésének megfelelően az intézkedést közvetlenül az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján vizsgálja.

(164)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az eszközátvételi intézkedések összeegyeztethetőek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával. Az összeegyeztethetőségi vizsgálatot tehát számos kritérium alapján kell lefolytatni. Ezen kritériumok közé tartozik különösen az eszközök támogathatósága, az eszközök kezelése, a fedezett portfólió értékelése, a problémák megfelelő meghatározása, valamint az értékvesztések teljes körű előzetes átláthatósága és közzététele, az intézkedéseknek a közérdekű célkitűzésekkel való összehangolása, az ellentételezés és a tehermegosztás megfelelősége, továbbá a szerkezetátalakítási terv kötelező bizottsági vizsgálata.

(165)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 33. és azt követő pontjai kimondják, hogy a támogatható eszközöket be kell azonosítani, és azokat kategóriákba (kosarakba) kell rendezni. E kategóriák részletesebb meghatározását a közlemény III. melléklete tartalmazza. A kockázati fedezet által lefedett eszközök sokfélesége miatt az értékvesztett eszközökről szóló közlemény kosaras rendszere nem nyújt teljes megoldást, a közlemény 35. pontja azonban a támogatható eszközök beazonosításához kiegészítő mozgásteret is biztosít. Ily módon a közlemény 33. pontja alá nem eső bankok is különösebb indokolás nélkül mentesíthetőek értékvesztett eszközeiktől, amennyiben ezek az eszközök nem haladják meg az eszközátvételben részt vevő összes eszköz 10-20 %-át. Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben a szóban forgó kockázati fedezet a HSH mérlegfőösszegének [körülbelül 75] %-át fedi le, az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 35. pontja nem bizonyul megfelelő megoldásnak.

(166)

Az értékvesztett eszközökről szóló közleménynek az eszközök támogathatóságára vonatkozó alapvető szempontokat tartalmazó 32. pontja szerint az eszközátvételi intézkedésben részt vevő eszközök értékelése során pragmatikusan kell eljárni. A Bizottság rögzíti, hogy a továbbgyűrűző (spill-over) hatások miatt a pénzügyi válság által érintett eszközkategóriák spektruma az idő múlásával szélesebb lett. Különösen a hajózási, a légi közlekedési és az ingatlanokkal foglalkozó üzletágakban figyelhető meg jelenleg az értékpapírok illikviditása vagy erős értékcsökkenése. Az ilyen jellegű eszközökre irányuló eszközátvételi intézkedések hozzájárulhatnak az értékvesztett eszközökről szóló közlemény céljainak megvalósításához, azaz az átláthatóság és a pénzügyi stabilitás még úgy is növekedik, hogy ezek az eszközök nem tartoztak a pénzügyi válságot kiváltó eszközök kategóriáiba. A Bizottság ezért korábbi ügyekben elfogadta (61) az ilyen eszközökre irányuló eszközátvételi intézkedéseket, és ezt a megközelítést a jelen ügyben is megfelelőnek tartja.

(167)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 36. pontja kimondja, hogy a támogathatósági kritériumok szélesebben is meghatározhatóak, ha ezt egy mélyreható szerkezetátalakítással kompenzálják. Minél nagyobb hányadát képviselik a bank portfóliójának a fedezett eszközök, annál alaposabbnak kell lennie a szerkezetátalakításnak. Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kételyeket fogalmazott meg az eszközök támogathatóságát illetően, mivel az akkor benyújtott eredeti szerkezetátalakítási terv nem tűnt számára elég széles körűnek ahhoz, hogy a támogathatósági kritériumok rugalmas alkalmazását megfelelően kompenzálja. 2011. július 11-én a HSH benyújtotta módosított szerkezetátalakítási tervét. A módosított szerkezetátalakítási intézkedések közé tartozik a mérlegfőösszeg mintegy 61 %-os csökkentése, […] részesedés eladása, valamint a HSH 21 nemzetközi telephelye közül 15 telephelynek a bezárása. A Bizottság úgy véli, hogy a szerkezetátalakítás mértéke kompenzálja az értékvesztett eszközökről szóló közlemény rugalmas alkalmazását az eszközök támogathatóságával kapcsolatban. Ebből következően eloszlottak a Bizottságnak az eszközök támogathatóságát illető kételyei.

(168)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (45) preambulumbekezdésében az eszközök kezelésével kapcsolatban a Bizottság kétségbe vonta a garanciának a belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Mivel továbbra is a HSH mérlegében jelent volna meg valamennyi eszköz, nem tűnt bizonyítottnak a HSH és a fedezett eszközök közötti egyértelmű funkcionális és szervezeti szétválasztás (különösen az igazgatást, az alkalmazottakat és az ügyfeleket illetően).

(169)

Németország kiegészítő információkat küldött, és kifejtette, hogy a HSH létrehozott egy szerkezetátalakítási részleget, amely egy elkülönített menedzsmenttel rendelkező és a leépítésért felelős belső bank. A HSH kialakította az egyes üzletágakra vonatkozó jelentéstétel rendszerét, valamint létrehozta a szerkezetátalakítási részleg elkülönített menedzsmentjét annak érdekében, hogy ne jöhessen létre érdekütközés a fő bank és a szerkezetátalakítási részleg között. A Bizottság egyetért Németországnak az eszközök kezelésével kapcsolatos és a (115) preambulumbekezdésben összefoglalt nyilatkozataival, és elfogadja a HSH által ezen a területen végrehajtott változtatásokat. A kockázati fedezet ebből következően megfelel az értékvesztett eszközökről szóló közlemény eszközkezelésre vonatkozó követelményeinek.

(170)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (47) preambulumbekezdésében a Bizottság a fedezett portfólió értékelésével kapcsolatos kételyeket is megfogalmazott, mert a portfóliónak csak egy kis részét értékelték független szakértők, és a HSH nem közölt elegendő információt a teljes portfólió tényleges piaci értékének értékeléséhez. Az intézkedés végrehajtása előtt a HSH két független szakértőt bízott meg, a Blackrockot és a Cambridge Place-t, akik a fedezett portfóliónak csak egy kis részét, mégpedig az eszközfedezetű értékpapírokat (ABS) és a CIP-portfólió egyes részeit értékelték.

(171)

A Bizottság nem osztja Németországnak a (116) preambulumbekezdésében kifejtett azon véleményét, miszerint a hitelezési tevékenység azért értékelhető nehezen, mert a cash flow-n alapuló előrejelzések sokféle feltételezésre támaszkodnak, így például a jövőbeni késedelmes fizetéssel, a nemteljesítés valószínűségével és időpontjával, a visszaköveteléssel és a kamatlábakkal (kockázat nélküli kamatlábbal és kockázati prémiummal) kapcsolatos feltételezésekre. Még ha összetettebb is a hajó- és ingatlanfinanszírozás, azaz a fedezett portfólió nagy része tekintetében az alapesetet jelentő meghosszabbítható hitelek értékelése, a Bizottság döntési gyakorlata azt mutatja, hogy a hasonló eszközöket tartalmazó portfóliókat is értékelték már cash flow alapon (62). Ezenkívül Németország nem tudta bizonyítani azt, hogy a cash flow-n alapuló értékelés teljesen más eredményre vezetne.

(172)

Az értékelést olyan egységes módszer alapján kellett lefolytatni, amely európai uniós szinten van rögzítve. A Bizottság kérésére a HSH és külső szakértője, a Morgan Stanley a bizottsági szakértőkkel szoros együttműködésben elvégezte a teljes portfólió értékelését. A HSH által az értékeléshez alapul vett feltevések összhangban álltak a Bizottság által más ügyekben alkalmazott szigorú vészforgatókönyvekkel, az alkalmazott módszerek pedig koherensek voltak.

(173)

Az értékelés kimutatta, hogy a várt veszteségek jóval meghaladnák a 3,2 milliárd EUR nagyságú első veszteségrészletet, és kimerítenék a 10 milliárd EUR összegű második veszteségrészletet […]. Ezenkívül bebizonyosodott az is, hogy a tényleges gazdasági érték […] mintegy [155-170] milliárd eurót ([körülbelül 172] milliárd EUR mínusz 3,2 milliárd EUR mínusz [2,5-10] milliárd EUR) tesz ki.

(174)

Tekintettel arra, hogy az értékelést az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel összhangban végezték el, a Bizottság véleménye szerint eloszlottak az eljárás megindításáról szóló határozat (45) preambulumbekezdésében megfogalmazott kételyek.

(175)

A Bizottság az átláthatósággal és a közzététellel kapcsolatos kételyeinek adott hangot az eljárás megindításáról szóló határozat (42) preambulumbekezdésében, mivel Németország nem nyújtotta be a fedezett portfólió elismert független szakértők által elvégzett teljes körű értékelését.

(176)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 20. pontja alapján a támogatás iránti kérelem feltétele az eszközátvételi intézkedés tárgyát képező eszközök megfelelő értékelésen alapuló, elismert független szakemberek által ellenőrzött és az illetékes felügyeleti hatóság által hitelesített értékvesztésének teljes körű előzetes átláthatósága és közzététele a támogatható bank részéről. Az értékvesztett eszközökre vonatkozóan megküldött információknak tartalmazniuk kell mindazt, amit az értékvesztett eszközökről szóló közlemény III. melléklete II. szakaszának 2. táblázata meghatároz.

(177)

Az eljárás megindításáról szóló határozat elfogadása óta részletes információkat nyújtottak be a Bizottság számára a fedezett portfólióra és az eszközökre vonatkozóan. Az értékelés szerint a portfólió tényleges gazdasági értéke mintegy [155-170] milliárd EUR, a kockázati fedezet tőkeátvételi hatását pedig [körülbelül 3,5] milliárd euróra becsülték. A Morgan Stanley az értékelést, valamint az alapul vett feltevéseket és módszereket hivatalosan is aláírta, és hitelesítette. Az intézkedés tőkeátvételi hatását a BaFin 2010. februárban erősítette meg. Az eszközök értékelése alapján kiszámított tőkeátvételi hatás nem egyezik meg az eljárás megindításáról szóló határozat 51. és azt követő pontjaiban szereplő előzetes bizottsági értékeléssel. A Bizottság azonban elfogadja a Németország által megküldött értékelési eredményt és a tőkeátvételi hatásra vonatkozó számítást. A vizsgálat eredményére figyelemmel ezért nem kell foglalkozni a továbbiakban a tőkeátvételi hatással kapcsolatos német észrevételekkel.

(178)

A Bizottságnak az előzetes átláthatóságra és közzétételre vonatkozó kételyei eloszlottak.

(179)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.3. szakasza szerint a bankok eszközátvételi intézkedésekben való részvételének ösztönzőit az alábbi módon kell összehangolni a közérdekű célkitűzésekkel: a) egy legfeljebb hat hónapos jelentkezési időszakkal, b) olyan mechanizmusok révén, amelyek biztosítják azon bankok részvételét, amelyeknek leginkább szükségük van az eszközátvételre és c) többek között a versenyre gyakorolt hatások csökkentése érdekében hozott megfelelő magatartási korlátozásokkal.

(180)

A HSH-nak az állami tulajdonosok gazdaságában betöltött különösen fontos szerepére tekintettel a garanciát külön a HSH számára tervezték meg, és a HSH sajátos helyzetéhez igazították. A módosított szerkezetátalakítási tervhez kapcsolódóan a HSH számára számos magatartási korlátozást szabnak meg, amelyek elsősorban az osztalék- és kuponkifizetésre, a vállalatirányításra (corporate governance), az ellentételezésre, valamint a meghatározott ágazatokban, így a hajófinanszírozásban való piaci jelenlétre vonatkoznak.

(181)

A HSH javára nyújtott kockázati fedezet következésképpen összeegyeztethető az értékvesztett eszközökről szóló közleménynek a közérdekű célkitűzésekkel való összehangolásra vonatkozó követelményeivel.

(182)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (49) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségbe vonta a tehermegosztás megfelelőségét. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 24. pontja alapján az első veszteségre vonatkozó rendelkezéssel elő kell írni a HSH számára a veszteségek vagy kockázatok egy részének (általában legalább azok 10 %-ának) viselését. A megfelelő tehermegosztást magasabb ellentételezéssel vagy utólagos kiegyenlítéssel is biztosítani lehet. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (51) és azt követő preambulumbekezdéseiben kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a 400 bázispontot kitevő díj megfelelő ellentételezésnek minősül-e az állami tulajdonosok által átvállalt kockázatért cserébe.

(183)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerint minden eszközátvételi intézkedés esetében megfelelő ellentételezést kell biztosítani az állam számára. Az eszközátvételi intézkedésért nyújtott ellentételezés akkor számít megfelelőnek, ha ellentételezi az intézkedésnek a bankfelügyeletileg előírt saját tőkére gyakorolt hatásait. Ez azt jelenti, hogy a tőkeátvételi hatásért megfelelő ellentételezést kell biztosítani.

(184)

A tőkeátvételi hatással kapcsolatban a Bizottság a Németország által a Landesbank Baden-Württemberg szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló határozatában (63) megállapította, hogy az érintett intézkedéssel megcélzott 6,25 %-os tőkeátvétel a tőkeátvételi hatás méltányos ellentételezésének minősül (64). A kockázati fedezet esetében a tőkeátvételi hatást [körülbelül 3,5] milliárd euróra becsülték, amelyből egy 220 millió EUR összegű éves ellentételezés következik (ami megegyezik a garancia névértékének [kb. 220] bázispontjával), ha a HSH a garancia teljes összegét igénybe veszi. A garancia (részleges) felmondása esetén a tőkeátvétel ellentételezésének minimális összegét arányosan a garancia ki nem fizetett névértékének kb. 220 bázispontjára kell csökkenteni.

(185)

Ahogyan az a (46) preambulumbekezdésben is kifejtésre kerül, a HSH felajánlotta, hogy a kockázati fedezetért 400 bázispontos garanciadíjat fizet. Ez azt jelenti, hogy a HSH forgatókönyvtől függően [> 1,5] milliárd eurót (garancia lehívása nélkül), [> 2,5] milliárd eurót (5 milliárd EUR lehívása) vagy [> 4] milliárd eurót (10 milliárd EUR lehívása) fizet.

(186)

Ami a tőkeátvétel minimális, 10 milliárd euróra vagy – részleges felmondás esetén – a garancia (65) ki nem fizetett névértékére járó, évente [kb. 220] bázispontos ellentételezés méltányosságát illeti, csökken a tőkeátvétel ellentételezésének abszolút összege, ha a garancia részleges felmondására kerül sor. Még ha a tőkeátvételi hatás valószínűleg nem is fog a kockázati fedezet összegével közvetlen arányban csökkenni, a Bizottság úgy véli, hogy a kockázati fedezet futamideje alatt a tőkeátvétel minimális ellentételezésének kiszámítása céljából megfelelő közelítést tesz lehetővé. A Bizottság ezért egy, a garancia ki nem fizetett névértékére járó évi mintegy [kb. 220] bázispontos ellentételezést méltányosnak tartana.

(187)

Mivel a ki nem fizetett garanciaösszegre járó [kb. 220] bázispont a tőkeátvételi összegre járó 6,25 %-os kamatlábhoz való méltányos közelítést jelent, a Bizottság szerint elegendő, hogy a tőkeátvételi hatásra évente mindig 6,25 % kerüljön kifizetésre a HSH Finanzfonds AöR számára. A tőkeátvétel ellentételezése ezért az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel összeegyeztethetőnek tekinthető.

(188)

Ezenfelül az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerint az eszközvásárlási vagy eszközbiztosítási intézkedések átvételi értékének az eszközök tényleges gazdasági értékén kell alapulnia.

(189)

A kockázati fedezet Bizottság által elvégzett értékelése arra az eredményre jutott, hogy a [mintegy 168] milliárd EUR nagyságú garantált értéket (a tényleges gazdasági értéket meghaladóan) túl magasan, az első veszteségrészletet pedig túl alacsonyan állapították meg. A garantált érték és a tényleges gazdasági érték közötti különbözet [2,5-10] milliárd EUR, ezért a garantált értéket „csökkenteni”, míg az első veszteségrészletet növelni kell. Németország olyan bizonyítékokat juttatott el a Bizottsághoz, amelyek igazolják, hogy a HSH nem képes visszafizetni [2,5-10] milliárd eurót, ezért Németország elutasítja a visszafizetést. Azonban még ha a HSH a várt veszteségek fedezése érdekében nem is tudja [2,5-10] milliárd euróval növelni az első veszteségrészletet, az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja alapján a különbözetet egy későbbi szakaszban is vissza lehet követelni, például egy visszakövetelési rendelkezés révén, amely széles körű szerkezetátalakítási intézkedésekkel jár együtt.

(190)

Így az államnak fizetendő 400 bázispontos alapdíjon túl egy olyan visszakövetelési rendelkezést lehet bevezetni, amely a kifizetésnek a [kb. 220] bázispontos tőkeátvételi ellentételezést meghaladó részére vonatkozik. Ez az összeg ráadásul a garancia esetleges lehívásától függne, mivel az alapdíj – ahogyan az alábbi táblázatból is látható – változhat.

12.   táblázat

Visszakövetelési (claw-back) fizetés az alapdíj és a pótlólagos visszafizetések útján

(191)

Az ellentételezés így az alapdíj formájában nem biztosítana kielégítő mértékű visszafizetést. A teljes összeg visszafizetése érdekében a HSH-nak a tényleges gazdasági érték és az átvételi érték közötti, a 400 bázispontos alapdíj által nem fedezett különbözetet is meg kell fizetnie az állam részére. A különbözet forgatókönyvtől függően […] EUR és […] EUR között alakul.

(192)

Mivel Németországnak és a HSH-nak nem áll szándékában növelni a vonatkozó kifizetést, a támogatás a 659/1999/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem minősülhet a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

(193)

A Bizottság szerint a módosított szerkezetátalakítási tervből látható, hogy egy […] EUR és […] EUR közötti pótlólagos visszakövetelési fizetés nem lehetséges, mert ezzel a HSH életképessége kerülne veszélybe, a teljes összeg visszafizetése – a (91) preambulumbekezdés becslései alapján – felemésztené mindazt a nyereséget, amit a HSH a szerkezetátalakítás teljes időtartama alatt és azon túl kigazdálkodna.

(194)

A Bizottság mindazonáltal úgy gondolja, hogy egy olyan kiigazítást lehetővé tevő ellentételezési rendszer segítségével, amely kiigazítás mind az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel, mind pedig a Bizottságnak a visszafizetésekre és az ellentételezésekre vonatkozó döntési gyakorlatával összhangban van, biztosítani lehetne a támogatási intézkedésnek a belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerint megengedhető, hogy az eszközök átvételi értéke (garantált értéke) meghaladja a tényleges gazdasági értéküket, ha az intézkedés messzeható szerkezetátalakítással, valamint olyan feltételek bevezetésével jár együtt, amelyek egy későbbi szakaszban lehetővé teszik a pótlólagos támogatás visszafizettetését. A közlemény 41. pontja tehát bizonyos mozgásteret enged a részleges visszafizetési intézkedéseket illetően, ha az intézkedéseket a szerkezetátalakítással megfelelő módon kompenzálják.

(195)

A Bizottság úgy véli, hogy a jelen támogatási ügyben az intézkedések kombinációja révén lehetséges a részleges pótlólagos visszafizetés.

(196)

Így a Bizottság véleménye szerint először egyszerre és amennyire lehetséges (valamint a HSH hosszú távú életképességének veszélyeztetése nélkül) közvetlenül kell kifizetni az esetleges pótlólagos visszafizetési összegeket, továbbá ezt a kifizetést nem szabad a szükségesnél későbbre halasztani. A Bizottság ezért megvizsgálta, hogy az egyszeri kifizetés mennyiben lehetséges. A Bizottság, ahogyan az a (90) preambulumbekezdésben is szerepel, arra kérte a HSH-t, hogy a 2011. évre vonatkozó pénzügyi előrejelzéseiben tüntessen fel egy 500 millió EUR összegű egyszeri kifizetést. A (91) preambulumbekezdés pénzügyi előrejelzései alapján a HSH képes arra, hogy az állam számára egy 500 millió EUR összegű egyszeri kifizetést teljesítsen. Az összeg kifizetése a HSH teljes várt nyereségét felemésztené, és 2011-ben [150-200] millió EUR nettó veszteséget eredményezne. A veszteség azonban a következő években eltüntethető, és nem akadályozza meg a HSH-t abban, hogy a szerkezetátalakítás további éveiben kimutathatóan és folyamatosan nyereségre törekedjen (ami üzleti tevékenységeinek életképességét igazolja). Szükség van egy ilyen „sikermérlegre” ahhoz, hogy be lehessen bizonyítani a HSH életképességének helyreállítását és végső soron azt a képességét is, hogy újra befektetőkre tud szert tenni. A Bizottság ezért úgy gondolja, hogy a HSH egyelőre legfeljebb 500 millió eurót képes részleges visszafizetés céljából teljesíteni.

(197)

A Bizottság szerint azonban az egy összegben visszafizetésre kerülő összeget nem készpénzben kellene visszafizetni az államnak. A HSH jelenlegi tőkehelyzetére tekintettel, ami eddig nem volt elegendő a befektetési ügyletekből eredő veszteségek fedezésére és a saját tőke alap növelésére, a Bizottság úgy vélekedik, hogy az 500 millió EUR összegű egyszeri kifizetést készpénz helyett részvények formájában lehetne teljesíteni. Mivel a HSH tevékenységeinek súlypontját továbbra is határozott ciklikussággal és magas volatilitással jellemezhető üzletágakra - amilyen például a hajófinanszírozás is, (lásd a (223)-(226) preambulumbekezdések) - fogja helyezni, tőkeszerkezetét feltétlenül meg kell erősíteni.

(198)

A fentiekben említett egyszeri kifizetés mellett a Bizottság szerint a HSH arra is képes, hogy a későbbiekben folyamatosan további visszafizetéseket teljesítsen. Az átvételi érték további kiigazítását az alapdíjon felüli és a szerkezetátalakítás teljes időszaka alatt fizetendő díjjal lehet megvalósítani. A (91) preambulumbekezdés pénzügyi előrejelzései alapján a Bizottság úgy véli, hogy ezt a kiegészítő díjat 385 bázispontban lehetne meghatározni anélkül, hogy a HSH életképességének helyreállítása veszélybe kerülne. A 385 bázispontos kiegészítő díjjal nem lépnék át a 4. számú táblázatban a szerkezetátalakítás teljes időszakára előírt 400 bázispontos alapdíj-kifizetéseket (66). A kiegészítő díj kifizetései következésképpen csak a 3. számú forgatókönyv szerinti 10 milliárd EUR összegre becsült lehívás esetén (lásd (90) preambulumbekezdés) haladnák meg a HSH 2012-2014 közötti időszakban várt nettó nyereségét. A Bizottság egyebekben megállapítja, hogy a HSH egy 3 milliárd EUR nagyságú összeget már felmondott a garanciából, ezért a 4. számú táblázat szerinti 3. számú forgatókönyv (a teljes, 10 milliárd eurós garanciaösszeg lehívása) bekövetkezése kizárható.

(199)

Ha ennél a kiegészítő díjnál többet fizetnének ki, fennállna annak a veszélye, hogy a HSH nem érné el a 10 %-os common equity hányadost. Ahogyan az a (223)–(226) preambulumbekezdésekben szerepel, és a (229)–(232) preambulumbekezdésekben részletezésre kerül, a HSH számára elengedhetetlen az olyan tőkésítés megvalósítása, amely pénzügyi eredményei konjunktúrafüggő ingadozásainak elhárítására képes pufferként szolgál annak érdekében, hogy a HSH életképességének helyreállítása semmikor ne kerüljön veszélybe. A 10 %-os common equity hányados megfelelő puffernek számít. Ha ez a hányados a kiegészítő díj miatt csökkenne, a díj kifizetését fel kell függeszteni arra az időre, amíg a HSH életképessége veszélyben van.

(200)

A fentiek alapján a Bizottság szerint a HSH éppenséggel további kifizetéseket is teljesíteni tudna a következő években anélkül, hogy ez életképességének helyreállítását gátolná.

(201)

A fentiekben említett okok miatt és a kockázati fedezet értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel való összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében a Bizottság egy olyan új ellentételezési mechanizmust ír elő, amely a 2009. június 2-án megkötött és a garanciakeret rendelkezésre bocsátásáról szóló szerződés (garanciát rendelkezésre bocsátó szerződés) rendelkezéseit az alábbiak szerint módosítja. Az ellentételezési mechanizmus a garanciát rendelkezésre bocsátó szerződésben előírt jelenlegi, a ki nem fizetett garancia névértékére járó évi 400 bázispontos alapdíjon alapul. Az alapdíj változatlan marad azzal a kivétellel, hogy a névérték, mint az alapdíj nagyságának meghatározási alapja a garancia lehívásával nem csökken. Ily módon a Bizottság nem ösztönöz a garancia igénybevételére. Az alapdíj mellett egy 385 bázispontos kiegészítő díjat, valamint egy 500 millió EUR összegű, törzsrészvények formájában történő egyszeri kifizetést (egyszeri kifizetés vagy részvények formájában történő egyszeri kifizetés) irányoz elő a Bizottság. E követelmények végrehajtása érdekében a (201)–(208) preambulumbekezdésekben meghatározottak szerint kell módosítani az eredeti, garanciát rendelkezésre bocsátó szerződést.

(202)

A kiegészítő díjat először is bele kell foglalni a szerződésbe. A kiegészítő díj meghatározási alapjának az alapdíj esetében alkalmazott meghatározási alaphoz kell hasonlítania, és a garancia névértékéből kell összetevődnie oly módon, hogy a névértékből le kell vonni az esetleges részleges felmondásokat, míg az esetleges garancialehívásokat bele kell számítani. A kiegészítő díj meghatározási alapjának függenie kell attól, hogy a HSH a garanciából mekkora összeget mond fel, ugyanakkor a felmondás időpontjának nincs jelentősége. A HSH életképessége csak abban a mértékben érintett, amekkora mértékben a HSH a garanciát igénybe veszi. A garancia részleges felmondása esetén ezért visszafizetik a HSH-nak a felmondott garancia-részösszeggel megegyező összegű és már kifizetett kiegészítő díjakat. Ezen eredmény elérése érdekében – akkor is, ha mindkét díjat a szerződésben meghatározott garanciaösszeg alapján kell kiszámítani, levonva ebből az összegből a felmondásokat, de beleszámítva a lehívásokat – az alapdíjat évente a ki nem fizetett garanciaösszegre kell fizetni, míg a kiegészítő díjat egy számlára kell befizetni. A kiegészítő díjnak a HSH Finanzfonds AöR számára történő kifizetésére csak akkor kerül sor, ha a garanciát igénybe veszik. Ennek megfelelően a garancia részleges felmondása esetén a felmondott garanciarészösszeggel megegyező összegű és már befizetett kiegészítő díjakat vissza kell fizetni a HSH-nak.

(203)

Annak érdekében, hogy a felmondások ne menjenek az életképesség rovására, a garancia részleges felmondásaira csak akkor kerülhet sor, ha a HSH common equity hányadosa ezáltal 2011. december 31-én nem esik [8,5-9,5] % alá, 2012. december 31-én [9-10] % alá, 2013. december 31-én [9,5-10,5] % alá, illetve 2014. december 31-én [10-11] % alá. A részleges felmondásra ezenkívül akkor sem kerülhet sor, ha bár a részleges felmondás időpontjában a fentiekben meghatározott hányadosok teljesülnek, azonban ez a következő évekre vonatkozó konzervatív tervezés esetén már nem így lenne.

(204)

A kiegészítő díjat 2009. március 31-ére visszamenő hatállyal kell beszedni, és nem teljes üzleti évek esetén időarányosan kell kiszámítani. A kiegészítő díjat az alapdíjjal együtt kell fizetni addig, amíg a HSH common equity hányadosa minimum 10 % (minimális common equity hányados).

(205)

A visszakövetelési mechanizmusnak egy pótteljesítési nyilatkozatot is tartalmaznia kell annak érdekében, hogy a kiegészítő díj fizetése ne veszélyeztesse a HSH életképességét. A pótteljesítési nyilatkozat érvényességi ideje [2030-2040.] december 31-ig terjedne. Ha a HSH common equity hányadosa a fizetendő kiegészítő díjak miatt a minimális common equity hányados alá esne, a kifizetést pótteljesítési nyilatkozat biztosítása ellenében egy későbbi időpontra halasztják. Ha a common equity hányados meghaladja a minimális common equity hányadost, a pótteljesítési nyilatkozatot a minimális common equity hányadosig terjedő mértékben visszafizetik. E mechanizmus révén a HSH megfelelően rugalmas lehet, ugyanakkor a mechanizmus azt is biztosítja, hogy a visszafizetésre rögtön sor kerül, amint a HSH újra fizetni tud.

(206)

A kiegészítő díj iránti elhalasztott igény a pótteljesítési nyilatkozat érvényességi ideje alatt teljes mértékben feléled. A kiegészítő díjat legfeljebb [2015-2025.] december 31-ig kell fizetni. Ettől eltérően az alapdíjat és a kiegészítő díjat legfeljebb addig az időpontig kell fizetni, amikor a garancia részleges felmondásaiból és igénybevételéből származó összeg eléri a 10 milliárd eurót.

(207)

Másodszor, a HSH Finanzfonds AöR-t és a HSH-t kötelezni kell a 2009. június 2-án megkötött garanciát rendelkezésre bocsátó szerződés oly módon történő módosítására, amely megalapozza a HSH Finanzfonds AöR-nek a HSH-val szembeni igényét az 500 millió EUR összegű egyszeri kifizetésre. Annak érdekében, hogy a HSH elkerülje saját tőke arányának további csökkenését, a HSH-nak ezt az igényt törzsrészvények kiadása útján kell teljesítenie, amelyre tőkeemelés során kerülhet sor. A kibocsátási árat a HSH-nak a tőkeemelésről rendelkező közgyűlési határozat meghozatalának napján érvényes értéke, valamint az egyszeri kifizetés iránti igény nettó értéke alapján kell kiszámítani. A HSH-nak az igény nettó értékének megfelelő összegben kell kiadnia részvényeket közvetlenül a HSH Finanzfonds AöR (és így közvetve az állami tulajdonosok) számára.

(208)

A tőkeemelésre vagy rendes természetbeni tőkeemelés útján kerülhet sor a kisebbségi részvényesek elővásárlási jogának kizárásával vagy pedig vegyes, természetbeni és készpénzzel történő tőkeemelés útján a részvényeseknek - kivéve a HSH Finanzfonds AöR-t - a készpénzben meghatározott részre biztosított elővásárlási jogával. A HSH Finanzfonds AöR és a HSH választhatja meg a tőkeemelésnek azt a formáját, amelyik a gyorsabb végrehajtást és a cégjegyzékbe való gyorsabb bejegyzést biztosítja.

(209)

Ha sor kerül a garanciát rendelkezésre bocsátó szerződés módosítására, a kiegészítő díj abszolút összege a HSH Finanzfonds AöR által ténylegesen fedezett veszteségek nagyságának megfelelően változik (azaz minél nagyobb a HSH Finanzfonds AöR által fedezett veszteség, annál magasabb a visszafizetés összege). Az alábbi táblázat foglalja össze azokat a visszafizetéseket, amelyek a Bizottság fentiekben meghatározott két feltétele esetén a (46) preambulumbekezdésben részletezett három forgatókönyv során keletkeznek.

13.   táblázat

Visszakövetelés alapdíj, egyszeri kifizetés és kiegészítő díj révén

(210)

A Bizottság elismeri, hogy az ellentételezési mechanizmus kiegészítő követelményei ellenére is csak a tényleges gazdasági érték és a garantált érték közötti összesen [2,5-10] eurót kitevő különbözet részleges visszafizetésére kerül sor a 13. számú táblázat három forgatókönyve esetén (ez az első forgatókönyvnél […] EUR, a második forgatókönyvnél […] EUR és a harmadik forgatókönyvnél […] EUR).

(211)

A Bizottság a szóban forgó kockázati fedezetet (ideértve az ellentételezésre vonatkozó kiegészítő követelményeket is) összehasonlította a más bankok számára engedélyezett eszközátvételi intézkedésekkel. Utal ezenkívül arra is, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja bizonyos mozgásteret enged azon eszközátvételi intézkedések értékelésénél, amelyek esetében nem tudnak megfelelő ellentételezést fizetni, ha a szóban forgó intézkedést mélyreható szerkezetátalakítás és/vagy egy visszakövetelési mechanizmus támasztja alá. A Bizottság arra is hivatkozik, hogy döntési gyakorlata során engedélyezett már olyan intézkedéseket, amelyeknél a visszafizetés teljes mértékben megvalósult (például az ING (67) vagy az LBBW (68) esetén), és olyanokat is, amelyek esetében nem került sor visszafizetésre, azonban igen széles körű szerkezetátalakítást hajtottak végre (például a Parex Banka esetében (69)).

(212)

A kockázati fedezet részleges visszafizetéssel és széles körű szerkezetátalakítással számol, így teljesíti az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 41. pontja szerinti feltételeket, és az olyan intézkedések közé tartozik, amelyeket döntési gyakorlata során a Bizottság már engedélyezett. A HSH garancia ellentételezési mechanizmusa ráadásul minden lehetséges forgatókönyv esetén részleges visszafizetést tesz lehetővé. Ha például a 3. számú forgatókönyv szerint a garancia teljes összegét igénybe vennék, a megfelelő részleges visszafizetés a szükséges visszakövetelés […] %-át tenné ki. Ezzel egyidejűleg, ahogyan az a (266)–(270) preambulumbekezdésekben bemutatásra kerül, a HSH szerkezetátalakítása a mérlegfőösszeg 61 %-os csökkenését eredményezi. A jelenlegi széles körű szerkezetátalakítást figyelembe véve a részleges visszafizetés összhangban van a Bizottság döntési gyakorlatával. A Bizottság ezért úgy gondolja, hogy az eszközátvételi intézkedések az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel összeegyeztethetőnek minősíthetőek, amennyiben teljesülnek a fentiekben említett és a II. mellékletben részletesebben meghatározott követelmények.

(213)

A fenti okok alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a kockázati fedezettel kapcsolatos versenyjogi szempontú kételyeit nem oszlatták el Németország és a többi érdekelt fél észrevételei. Úgy gondolja, hogy a jelen határozat 9.2.2. szakaszában vizsgált szempontok alapján a kockázati fedezet nincs összhangban az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel, azonban a II. számú mellékletben felsorolt követelmények teljesítése esetén összeegyeztethető lehet a belső piaccal.

(214)

A szerkezetátalakítási közlemény azokat a támogatási szabályokat határozza meg, amelyeket a pénzintézetek szerkezetátalakítására kell alkalmazni azon intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket 2010. december 31-ig bezárólag jelentettek be a Bizottságnál. A HSH módosított szerkezetátalakítási tervét ezért e közlemény alapján kell vizsgálni. Ahhoz, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összeegyeztethető legyen, a pénzintézetek jelenlegi pénzügyi válságban elvégzett szerkezetátalakításának a szerkezetátalakítási közlemény alapján biztosítania kell, hogy

(215)

A pénzügyi válság során kialakult döntési gyakorlatával összhangban a szerkezetátalakítási rendelkezések vizsgálatakor a Bizottság nem adja hozzá a likviditási garanciák összegét a támogatási összeghez.

(216)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a HSH képes helyreállítani hosszú távú életképességét. Ezeket a kétségeket megerősítette az életképességre irányuló azon átfogó vizsgálat is, amelyet az eljárás megindításáról szóló határozat elfogadását követően végeztek el.

(217)

Az eljárás megindításáról szóló határozat három olyan fontos gyenge pontot állapított meg, amelyek valószínűleg veszélyeztetik a HSH hosszú távú életképességét, és amelyeket az eredeti szerkezetátalakítási tervben nem vettek megfelelően figyelembe: a) a HSH függősége a pénz- és tőkepiactól, b) a változékony és ciklikus tevékenységektől való függősége és c) tőkepiaci tevékenységeinek nagy terjedelme a banki tevékenységeihez képest. Ezenkívül kétségek merültek fel a növekedési ráták és egyéb, az eredeti szerkezetátalakítási tervhez alapul vett előrejelzések megbízhatóságát illetően is.

(218)

A vizsgálat a HSH finanszírozási helyzetét illetően az alábbiakat tárta fel: a) gyenge finanszírozási szerkezet, amely korlátolt forrásokkal rendelkezik a hosszú távú és stabil finanszírozáshoz, különösen azért, mert a „grandfathering-klauzula” alapján kibocsátott államilag garantált kötvények egymás után válnak esedékessé, és refinanszírozni kell őket, b) a takarékpénztáraktól mint előnyben részesített finanszírozási forrásoktól való nagyfokú függőség és c) az USD-ben denominált finanszírozások hiánya.

(219)

Az eljárás megindításáról (70) szóló határozat kiemelte, hogy a HSH-nak 2014-ben [60-110] milliárd eurót kell refinanszíroznia a pénz- és tőkepiacon, ezzel egyidejűleg a Bizottság kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a HSH erre képes lesz-e. A Bizottság egy körülbelül [15-30] milliárd EUR nagyságú rést állapított meg, amelynek a befedésére a HSH nem tervezett be, és nem jelölt ki konkrét finanszírozási forrásokat. Ahogyan az az (54) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a HSH finanszírozási terve egy 48 milliárd eurós rést mutatott ki, amely a saját tőkére és a derivatívákra vonatkozó becslések alapján a korábbi adatokkal összhangban kiigazítható, és [15-30] milliárd EUR nagyságú nem fedezett finanszírozási szükségletként tüntethető fel. A mérlegfőösszegnek a konszern szintjén 34 milliárd euróval, azaz 120 milliárd euróra való, 2014 végéig megvalósuló csökkentésével (az eredeti szerkezetátalakítási tervben szereplő 150 milliárd euróhoz képest) csökken a finanszírozási szükséglet a pénz- és tőkepiacon, valamint enyhül a HSH finanszírozási helyzetére gyakorolt nyomás is. Ily módon eltűnik az a finanszírozási rés, amelyre a HSH nem irányzott elő konkrét finanszírozási forrásokat. A HSH azt is igazolta, hogy a tervezett maradványra vonatkozó becslései az ebből a forrásból származó jelenlegi és korábbi finanszírozási szinthez képest konzervatív módon kerültek meghatározásra. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a [15-25] milliárd eurós finanszírozási szükségletet, amelynek a fedezésére nem irányoztak elő konkrét finanszírozási forrásokat, a HSH finanszírozási költségeire gyakorolt negatív hatások nélkül saját tőkével, többlet betétekkel, valamint rövid távú finanszírozással (fedezett és fedezet nélküli finanszírozásokkal) fedezni lehet. A HSH-nak így nem kell új finanszírozási források után néznie, és 2014-ig teljes finanszírozási szükséglete vonatkozásában rögzített és létező forrásokra támaszkodhat.

(220)

A takarékpénztáraktól, mint előnyben részesített finanszírozási forrásoktól (lásd (95) preambulumbekezdés) való függőséggel kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy a HSH kockázati profiljának a csökkenésével visszaesik a takarékpénztárak más forrásokhoz viszonyított jelentősége is. A módosított szerkezetátalakítási tervben előirányzott további mérlegfőösszeg-csökkentés (az eredeti szerkezetátalakítási tervhez képest 30 milliárd euróval, lásd (51) preambulumbekezdés) jelentősen csökkenteni fogja az új finanszírozási szükségletet és a finanszírozási rést. A szerkezetátalakítási szakasz végére a tervezett finanszírozási kombinációval (lásd 7. számú táblázat és (93) preambulumbekezdés) csökkenni fog a HSH-nak a rövid távú fedezetlen finanszírozásoktól való függősége, és így kevésbé veszélyeztetik a likviditási válságok. A HSH ezenkívül arányosan nagyobb mértékben alapítja majd a finanszírozását olyan fedezett kötvényekre, amelyek Németországban szigorú kiadási követelményeknek felelnek meg, és stabil, valamint viszonylag olcsó finanszírozási forrásnak számítanak.

(221)

A HSH USD-ben denominált finanszírozásainak hiánya egy további jelentős gyenge pontot jelent a HSH üzleti profiljában. 2010 végén a HSH összes eszközének mintegy [20-30] %-a volt USD-ben denominálva, ez [50-70] milliárd USD-nek felel meg, amelyből csak [15-20] milliárd USD-t ([20-25] %-ot) finanszíroztak közvetlenül USD-ben. A rést deviza-swapügyletekkel töltik ki, amelyeket rendszeresen meghosszabbítanak. Az EUR/USD-devizaswapoknak a pénzügyi válság kitörése óta tartó folyamatos terjedése miatt ez a finanszírozási stratégia körülbelül plusz [20-30] bázispontba kerül egy USD-ben denominált finanszírozási stratégiához képest. Ez a stratégia ráadásul számos kockázatot rejt. Ezen kockázatok közé az alábbiak tartoznak: a) az USD-eszközökből származó tényleges és várt cash flow-k közötti valószínű diszkrepanciákból adódó potenciális extra költségek, b) a rövid távú likviditási pozíciók magasabb volatilitása a swappozíciókkal (71) kapcsolatos pótfedezeti felhívás kötelezettsége miatt és c) a másik fél nemteljesítésének kockázatával szembeni erőteljesebb kitettség amiatt, mert a swapokat tőzsdén kívül intézik, és a HSH ezekért a tranzakciókért a másik fél nemteljesítésének kockázatát teljes mértékben viseli. Tekintettel azonban arra, hogy a HSH kockázati profiljának csökkentésére főként azokban a szegmensekben kerül sor, amelyekben USD-ben denominált eszközök keletkeznek (pl. repülőgép- és hajófinanszírozás, valamint külföldi ingatlanok finanszírozása), ez jelentősen hozzájárul az USD-ben való finanszírozási szükséglet csökkentéséhez. A HSH kötelezettséget vállalt arra is, hogy a fő bank USD-üzletének részesedését, amelynek a refinanszírozása USD-finanszírozással történik, 2014 végéig legalább […] %-ra növeli.

(222)

Összefoglalva megállapítható, hogy a Bizottság kételyeit a javasolt intézkedések eloszlatták. Az intézkedések célja annak biztosítása, hogy a HSH jó úton halad egy fenntarthatóbb és stabilabb finanszírozási kombináció kifejlesztése felé a volumen, a lejáratok, a prioritások, a biztonság és a valuták tekintetében. Az arra irányuló kötelezettség, hogy 2012 végéig és így a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által az erre megszabott határidő lejárta előtt egy […] nettó stabil finanszírozási rátát (Net Stable Funding Ratio) és likviditás fedezeti mutatót (Liquidity Coverage Ratio) kell elérnie, lehetővé teszi a HSH által az ezen a területen megtett lépések ellenőrzését, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a HSH tovább javítsa finanszírozásának minőségét és stabilitását, és elegendő többlet likviditással rendelkezzen a stresszhelyzetekre.

(223)

Az eljárás megindításáról (72) szóló határozat vitatta, hogy a HSH biztosítani tudja hosszú távú életképességét azáltal, hogy a ciklikus és volatilis tevékenységi szegmensek (73) kiterjesztésére összpontosít. A részletes, életképességre irányuló vizsgálat megerősítette ezeket a kételyeket, mert megállapította, hogy a HSH nettó kamatbevételeinek növekvő hányadára kíván volatilis és ciklikus tevékenységek révén szert tenni (74). Különösen problematikusnak minősítette a vizsgálat a hajó- és repülőgép-finanszírozás viszonylag jelentős szerepét. A módosított szerkezetátalakítási terv azonban megfelelően figyelembe veszi az eszközök ciklikus jellegének szempontját, és ezzel egyidejűleg megőrzi a hajózás üzletágban a HSH-franchise-t.

(224)

Az eszközök [30-35] milliárd eurót kitevő (2014-ben 82 milliárd euróra való) további leépítését teljes mértékben a fő banknál és különösen a ciklikus és volatilis tevékenységeknél hajtják végre. A HSH felhagy repülőgép-finanszírozási tevékenységeivel. A repülőgép-finanszírozás terén meglévő [3-8] milliárd EUR értékű eszközöket [2011-2012] végéig átruházzák a szerkezetátalakítási részlegre, és felszámolják őket. A HSH kötelezettséget vállal arra, hogy ezen a területen nem köt új ügyleteket, ezenkívül vállalta azt is, hogy a hajózási üzletágban a fő banknál lévő összes eszközét 2014 végéig 15 milliárd euróra csökkenti. Ezt úgy kívánja megvalósítani, hogy további [0,5-2] milliárd eurót ruház át [2011-2012] végéig a szerkezetátalakítási részlegre, és korlátozza az új ügyletek volumenét. A hajó- és repülőgép-finanszírozási területen az eszközök összértéke 15 milliárd EUR a 2008. évi [25-30] milliárd eurót kitevő értékhez képest.

(225)

Ezenkívül az ingatlanokkal foglalkozó üzletágban az összes eszközt 2014 végéig 13 milliárd euróra csökkentik, mivel megszüntetik a német vállalati ügyfelek számára biztosított új nemzetközi ingatlanüzletet, a másik új üzletet pedig korlátozzák. A vállalati banki tevékenységet 2014-ig jelentősen korlátozzák azáltal, hogy kevesebb új ügyletet kötnek.

(226)

A csökkentés a HSH kockázatkezelési eljárásának javulásával jár együtt. A HSH különösen azon munkálkodik, hogy mindenekelőtt a hajózási üzletágban korlátozza a jelentős egyedi kockázatokat, emellett kötelezettséget vállalt arra, hogy a meglévő jelentős egyedi kockázatokat […] millió euróra csökkenti, az új egyedi kockázatokra pedig maximum […] millió eurós korlátot határoz meg.

(227)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (62) preambulumbekezdésében a Bizottság kételyeinek adott hangot a HSH tőkepiaci ügyleteinek terjedelmét illetően, amit a regionális tevékenységek irányába történő új orientáció ellenére továbbra is aránytalanul nagynak tartott. Különösen a saját számlás kereskedés járult hozzá a HSH nehézségeihez.

(228)

A mérlegfőösszeg csökkentése a HSH tőkepiaci tevékenységeinek jelentős mértékű csökkenését fogja eredményezni. A tőkepiaci tevékenységeket 2014-ig a fő banknál lévő eszközökben [25-35] milliárd euróra csökkentik, ehhez képest 2008-ban 98,8 milliárd eurót tettek ki ezek a tevékenységek. Németország arra is ígéretet tett, hogy a HSH nem folytat majd saját számlás kereskedést. Csak olyan mértékben foglalkozik majd kereskedelmi tevékenységekkel, ami az ügyfelek megbízásainak teljesítéséhez, az ügyfélkör fedezeti ügyleteinek céljából, illetve a treasury területén a likviditás kezeléséhez, valamint a mérlegfőösszeg kezeléséhez (minden esetben egy maximális kockáztatott értékkel (value-at-risk,VaR) mért értékhatárig) szükséges. Az eljárás megindításáról szóló határozatban megfogalmazott kételyeket így ezek az intézkedések eloszlatták.

(229)

A HSH gyenge tőkeszerkezete további lehetséges akadálya lehet hosszú távú életképességének. Különösen az alábbi pontokra figyelemmel volt kérdéses, hogy megfelelő lehet-e az eredeti szerkezetátalakítási tervben előirányzott és a szerkezetátalakítás végéig elvárt alacsony tőkehelyzet ([körülbelül 9] %-os Tier 1 mutató): a) a HSH üzleti profiljának ciklikus és volatilis jellege, ami további tőkepuffert tesz szükségessé a visszatérő, megnövekedett és egymással összefüggő veszteségek elhárítása érdekében, b) a pénzügyi válságnak a HSH tőkéjére gyakorolt hatásai (75) és c) az új Bázel III. szabályok bevezetése, amelyek miatt jelentősen megemelkedik a bankfelügyeletileg megkövetelt új tőkeminimum (76). Feltehető ezenkívül, hogy a piaci résztvevők és különösen azok az intézetek, amelyek valószínűleg fedezetlen pénzügyi forrásokat nyújtanak a pénz- és tőkepiacon, magasabb tőkemutatókkal számolnak.

(230)

A HSH kockázati profiljának további csökkenése, a nyereségek visszatartása, valamint 2013-ban az 500 millió eurós tőkeemelés jelentősen javítani fogják a HSH tőkehelyzetét. 2014 végén common equity hányadosa 10 % felett, Tier 1 mutatója pedig 12 % felett lehet. Ezek a számok állnak szemben az eredeti szerkezetátalakítási tervben előirányzott [körülbelül 7] %-os, illetve [körülbelül 9] %-os hányadosokkal, amelyek inkább a bankokra előírt új tőkeszabályoknak felelnek meg. Bár a javulások egy része a kockázattal súlyozott eszközök még mindig jelentős csökkenésével van összefüggésben, aminek a kockázati fedezet az oka, a tőkeszerkezet azonban minden esetben javulást mutatna. A javulást a HSH-mérleg kockázati profiljának csökkenésével és különösen a ciklikus eszközökben való részesedések csökkenésével összefüggésben kell nézni.

(231)

A kockázati fedezet ellentételezésének, valamint a visszafizetésnek a belső piaccal való összeegyeztethetősége érdekében előírt egyik bizottsági követelmény úgy szólt, hogy a HSH nem mondhatja fel a kockázati fedezetet, ha ez azzal járna, hogy a szerkezetátalakítás ideje alatt common equity hányadosa a rögzített értékek alá csökken és különösen 2014. december 31-én 10 % alá esik (lásd (203) preambulumbekezdés). Ily módon biztosítják, hogy a HSH a szerkezetátalakítás ideje alatt megfelelő tőkehelyzetet tudjon fenntartani, még akkor is, ha a gazdasági helyzet megromlik. Ennek a mechanizmusnak hozzá kellene járulnia ahhoz is, hogy a HSH visszaszerezze a piacon üzleti partnereinek bizalmát. A HSH módosított szerkezetátalakítási terve azzal számol, hogy a HSH [2014-2016]-ig teljesen kiszáll a garanciából, ebben az esetben a common equity hányados [> 10] % körül alakulhatna.

(232)

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a javasolt intézkedések révén a HSH tőkehelyzete oly módon javul, hogy közben megegyezik az új nemzetközi normákkal is. A jobb tőkemutatók és a stresszel szembeni erősebb ellenállás középtávon pozitívan hat ki a HSH finanszírozási költségeire.

(233)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban ((60) és (63) preambulumbekezdések) a Bizottság vitatta azon előrejelzések egy részének a megbízhatóságát, amelyeket a HSH a tervezés során felhasznált. Elsősorban az alábbiakra vonatkozó előrejelzéseket kérdőjelezte meg: a) a legfontosabb üzleti szegmensek növekedése, b) a nem kamatbevételekből származó bevételek növekedése, c) a legfontosabb üzleti szegmensek árrései és d) a kockázati tartalék növekedése.

(234)

A Bizottság elsősorban a hajózási és szállítási szegmensekre, valamint a vállalati ügyfelekkel foglalkozó szegmensre vonatkozó növekedési előrejelzéseket találta túlságosan optimistának, ezért kétségbe vonta, hogy a HSH el tudja érni a tervezett összbevételeket. A módosított szerkezetátalakítási terv viszont megfelelőbb növekedési előrejelzésekre támaszkodik a hajózási és a vállalati ügyfelekkel foglalkozó szegmensekben (lásd 5. számú táblázat). Tekintettel arra, hogy a HSH ki fog szállni a repülőgép-finanszírozási üzletből, az erre a szegmensre vonatkozó növekedési előrejelzéseknek már nincs jelentőségük. Ahogyan az 5. és 6. számú táblázatban is szerepel, a hajózási és a vállalati ügyfelekkel foglalkozó szegmensekre meghatározott növekedési mutatók sokkal alacsonyabbak, mint azok, amelyeket a 2009. szeptember 1-jei eredeti szerkezetátalakítási tervben használtak. Ezek megfelelnek annak az abszolút üzleti volumennek is, amelyet a HSH a piaci részesedésére és a teljes piaci volumenére figyelemmel ezekben az ágazatokban valószínűbben elérhet.

(235)

A HSH felülvizsgálta a nem kamatbevételekből származó bevételek növekedésére vonatkozó becsléseit is. Azt feltételezi, hogy a nem kamatbevételekből származó bevételek a 2010-2014 közötti időszakban a fő bank nettó kamatbevételeinek átlagosan mintegy [7-12] %-át fogják kitenni. Tekintetbe véve azt, hogy a HSH javítani kívánja termékeinek keresztértékesítését a pénzpiaci szegmensei és más tevékenységi területei között, ez a cél megvalósíthatónak tűnik.

(236)

Az eljárás megindításáról szóló határozat kétségbe vonta az eredeti szerkezetátalakítási tervben meghatározott, árrésre vonatkozó előrejelzéseket. Az új haszonkulcsok 2010 végén tényleg magasabbak lettek, mint azt eredetileg feltételezték, a tervezési előrejelzések így ennek megfelelően kiigazításra kerültek.

(237)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a HSH képes lesz újabb állami támogatások igénybevétele nélkül túlélni a következő recessziót, és ezzel kétségbe vonta hosszú távú életképességét is. A kételyekre az alábbi gyengeségek szolgáltattak alapot: a) törékeny finanszírozási szerkezet és egy küszöbön álló nagy finanszírozási rés, valamint az USD-ben denominált finanszírozások krónikusan szűkös volta, b) a ciklikus és volatilis tevékenységekre helyezett hangsúly, amely tevékenységek valószínűleg visszatérő, magas és egymással összefüggő veszteségeket eredményeznek és c) túl alacsony tőkehelyzet ahhoz, hogy az ilyen veszteségeket el tudja nyelni. A módosított szerkezetátalakítási tervben meghatározott kiegészítő intézkedési javaslatok azonban alkalmasak a Bizottság kételyeinek eloszlatására. A módosított szerkezetátalakítási terv valósághűbb és ésszerűbb becslésekre támaszkodik, és ezért megbízhatóbb képet mutat a HSH életképességéről. Ez egy olyan bank képe, amely a szerkezetátalakítás végén elegendő tőkével fog rendelkezni, tranzakcióinak kisebb része irányul erősen ciklikus szegmensekre, és stabilizált, de még mindig nehéz finanszírozási szerkezetet mutat, emellett az ellenőrzésre szolgáló eszközök (a nettó stabil finanszírozási ráta és az USD-ben denominált finanszírozások hányada) ahhoz kell, hogy hozzájáruljanak, hogy a HSH középtávon folyamatos javulásra koncentráljon ezen a területen. A HSH-nak ezért csak tőkealappal és megfelelő finanszírozási szerkezettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy állami támogatások igénybevétele nélkül túl tudjon élni egy recessziót. A HSH összesített jövedelmezőségét illetően a módosított szerkezetátalakítási terv azt mutatja, hogy a szerkezetátalakítás folyamán a HSH saját tőke hozama 2014-ben eléri az [5-10] %-ot (77). Abszolút számokban ez a százalékos arány alacsony, de a HSH jelentősen alacsonyabb kockázati profilja miatt stabilabb is. Jelentős javulásnak kell ezért tekinteni azokhoz a százalékos arányokhoz képest, amelyeket a válságot megelőző tíz évben rögzítettek.

(238)

A szerkezetátalakítási közlemény alapján a versenytorzulások korlátozása és az erkölcsi kockázatok kiküszöbölése érdekében a) a szerkezetátalakítási költségeket és ezzel egyidejűleg b) a támogatási összeget korlátozni kell, ezenkívül szükség van egy jelentős saját hozzájárulásra is. A támogatásnak a szükséges minimumra korlátozása érdekében a közlemény alapján a bankoknak a szerkezetátalakítás finanszírozásához először a saját forrásaikat kell felhasználniuk. A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó költségeket nemcsak az államnak, hanem a HSH befektetőinek is viselniük kell, akiknek a körébe a részvényesek és az alárendelt kötvények tulajdonosai tartoznak.

(239)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (65) preambulumbekezdésében a Bizottság leszögezte, hogy a javasolt eladások formájában megvalósítandó saját hozzájárulás nagysága nem kerül megfelelően kifejtésre. Németország ígéretet tett arra, hogy a HSH a szerkezetátalakítás végéig [100-120] leányvállalatát el fogja adni. A HSH a [100-120] leányvállalatból már [30-40] leányvállalatot eladott, és arra számít, hogy az összes eladás legkésőbb […]-ig lezárul. Az elérni kívánt bevételeket és nyereségeket a szerkezetátalakítási költségek fedezésére használják fel. A II. melléklet sorolja fel az értékesítendő pénzügyi részesedéseket, amelyek közé tartoznak a HSH legnagyobb leányvállalatai, a HSH Real estate AG, a […], a DekaBank és a […].

(240)

Németország arra is ígéretet tett, hogy a HSH 2014. december 31-ig nem hajt végre felvásárlásokat.

(241)

A Bizottság úgy véli, hogy a (239) és (240) preambulumbekezdésekben szereplő, a saját hozzájárulásra vonatkozó intézkedések nem biztosítják azt, hogy a HSH a jelenlegi pénzügyi körülmények között a lehető legnagyobb saját hozzájárulást nyújtja a szerkezetátalakítási költségekhez. A szerkezetátalakítási közlemény 26. pontjával összhangban a Bizottság különösen úgy vélekedik, hogy szerkezetátalakítás esetén alapvetően nem összeegyeztethető a támogatás szükséges minimumra való korlátozásának céljával az, hogy a kedvezményezett bank belátása szerint (például tartalék felszabadítása vagy tőkecsökkentés révén) ellensúlyozza a veszteségeket annak érdekében, hogy garantálhassa az osztalékfizetést vagy a fennálló alárendelt kölcsönre kibocsátott kamatszelvényeket. Elsősorban a saját tőke összetevőkkel rendelkező pénzeszközöknek kell részt vállalniuk a keletkezett veszteségekből.

(242)

Mivel Németországnak nem áll szándékában a saját hozzájárulás kapcsán további intézkedéseket javasolni, a támogatás a 659/1999/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján nem minősülhet a belső piaccal összeegyeztethetőnek. Ilyen intézkedéseket azonban elő lehet írni.

(243)

A Bizottság ezért előírja a HSH-nak, hogy a szerkezetátalakítás idején nem teljesíthet kifizetéseket a nyereségtől függő sajáttőke-eszközökre (így a hibrid pénzeszközökre és az élvezeti jegyekre), kivéve, ha a kifizetések szerződés vagy törvény alapján járnak. A Bizottság szerint az osztalékfizetési tilalommal együtt jár az is, hogy ezek az eszközök a veszteségekből is részt vállalnak, ha a HSH mérlege a tartalékok feloldása nélkül veszteséget mutatna. Az előző évek veszteségeinek továbbvitelében való részvételre azonban nem kerülhetne sor.

(244)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szerkezetátalakítás idején a banktulajdonosok a lehető legnagyobb mértékben vegyenek részt a megfelelő tőkealap helyreállításában (lásd (229)–(231) preambulumbekezdés), a Bizottság a szerkezetátalakítás idején teljesített osztalékfizetéseket is a támogatás szükséges minimumra való korlátozását előíró alapelv megsértésének tekintené. A Bizottság ezért azon az állásponton van, hogy a HSH a 2014. üzleti év végével bezárólag ne fizessen osztalékot.

(245)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban ((66)–(72) preambulumbekezdések) a Bizottság azt az előzetes álláspontot képviselte, hogy a HSH 2009. májusi feltőkésítésében részt nem vevő kisebbségi részvényesek részesedései nem hígultak fel megfelelő mértékben. Az eredeti szerkezetátalakítási terv nem irányzott elő olyan megfelelő tehermegosztást, ami alapján a HSH-nak nyújtott támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőként lehetett volna értékelni. A Bizottság azt a kérdést is felvetette, hogy vajon a kisebbségi részvényesek esetleg maguk is előnyben részesültek-e az állami támogatás révén azáltal, hogy különösen magas részesedéseket őriztek meg a HSH-ban. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés a kisebbségi részvényeseknek nyújtott potenciális közvetett támogatásnak minősül, amely nem egyeztethető össze a belső piaccal, ha nem hoznak létre a megfelelő tehermegosztás biztosítására szolgáló mechanizmusokat (az eljárás megindításáról szóló határozat (73) preambulumbekezdése).

(246)

A Bizottság először is megállapítja, hogy a takarékpénztár-szövetségek észrevételétől eltérően eddig semmilyen, feltőkésítéssel kapcsolatos támogatási ügyben sem vizsgálta a közvetett támogatások másodlagos hatásait (lásd (130) preambulumbekezdés), a közvetett támogatásokat sokkal inkább a támogatási intézkedések széles skálájával összefüggésben vizsgálta számos határozat fényében (78).

(247)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat alapján az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése az állami beavatkozásokat nem azok okaira vagy céljaira tekintettel különbözteti meg, hanem a hatásaik alapján határozza meg őket (79). A kisebbségi részvényesek közvetett előnye abból adódott, hogy az állami tulajdonosok lemondtak a HSH-ban való újabb részesedésről, amelyet abban az esetben szereztek volna, ha az új részvények ára megfelelő módon került volna meghatározásra. Okozati összefüggés áll fenn a HSH-nak állami forrásokból nyújtott támogatások és a kisebbségi részvényesek számára biztosított előny között.

(248)

A Bizottság nem ért egyet azzal a véleménnyel sem, miszerint a kisebbségi részvényeseknek biztosított előny azért nem az államtól származik, mert a feltőkésítésről, valamint a részvények számáról és áráról a részvényesek közgyűlése döntött (lásd (129) preambulumbekezdés). A hivatkozott közgyűlésen ugyanis az állami tulajdonosok részvényesként képviseltették magukat, és állami intézményi minőségükben jártak el (80). Ebből pedig az következik, hogy politikai vita folyt akkoriban a HSH jövőjéről.

(249)

Németország és a kisebbségi részvényesek legfontosabb észrevételei azon az érven alapulnak, hogy a csekély mértékű felhígulás nem minősül támogatásnak, és a felhígulás egyébként is egyszerűen a tőkeemelés megvalósításához választott paramétereknek, azaz a részvények számának és árának az eredménye. Ezen paraméterekkel kapcsolatban Németország és a kisebbségi részvényesek arra hivatkoztak, hogy a PwC - amely egy tiszteletben álló cég - elismert értékelési normák alapján végezte el az értékelést. Az értékelés arra a feltevésre támaszkodott, hogy a HSH 2013-ban újra A kategóriájú minősítéssel fog rendelkezni, és jó okok szólnak e feltevés mellett. A takarékpénztár-szövetségek és a Flowers ebben a pontban egyetértenek Németországgal, és azzal érvelnek, hogy az új részvények kibocsátási ára tulajdonképpen túl alacsony volt.

(250)

A Bizottság nem vitatja, hogy a PwC egy tiszteletben álló cég, amely a HSH értékelését az elismert értékelési normákkal összhangban készítette el. Továbbra is azon az állásponton van azonban, hogy a HSH értékelése során több olyan szempontot nem vettek figyelembe, amelyek egyébként a HSH alacsonyabb értékét eredményezték volna.

(251)

A PwC értékelésről szóló jelentését (81) (értékelő jelentés) 2009. május 15-én adták ki. 2009. április 30-án Németország értesítette a Bizottságot a HSH javára nyújtott támogatási intézkedésekről, mivel fennállt annak a veszélye, hogy a HSH nem képes teljesíteni a bankfelügyeletileg előírt tőkekövetelményeket. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy a HSH-nak jelentős mértékű szerkezetátalakításnak kell alávetnie magát, és kompenzációs intézkedéseket kell felajánlania azon versenytorzulások kiegyenlítésére, amelyeket a támogatások előidézhetnek. A PwC értékelése egy olyan üzleti terven alapult, amely ezek közül nem minden szempontot vett figyelembe. Az értékelő jelentés (82) összefoglaló részében a PwC egyértelműen megjelölte, hogy az értékelés a HSH azon tervezésére támaszkodott, amely a 2011. évben a piacok normalizálódásából indult ki. Ez nem tekinthető konzervatív előrejelzésnek.

(252)

Az értékelés ezenkívül azt a feltevést vette alapul, hogy a HSH 2013-ban újra A kategóriás minősítéssel fog rendelkezni. A PwC az értékelő jelentésben kifejezetten említést tett arról (83), hogy 2009. május 6-án az S&P A kategóriáról negatív kilátásokkal BBB + kategóriára minősítette le a HSH-t, és hogy ez a leminősítés nem tükröződött vissza abban a finanszírozási tervben, amelyre az értékelés támaszkodott, ezért a HSH indikatív értékének kiszámításánál nem vették figyelembe. A PwC rögzítette azt is, hogy a küszöbönálló, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartását ellenőrző vizsgálatra tekintettel olyan követelményekkel kell számolni, amelyek célja a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének biztosítása, és amelyek jelentős mértékben kihatnak majd a HSH üzleti tervére. A PwC szerint a HSH számára fontos ágazatokban (hajózás, légi közlekedés) uralkodó általános gazdasági keretfeltételek, valamint a tőkepiaci korlátok (finanszírozás) is megnehezítették a jövőbeli fejlődés előrejelzését.

(253)

Végső soron megállapítható, hogy az értékelés azon a feltételezésen alapult, hogy a kockázati fedezetet igénybe veszik. A kockázati fedezet nélkül nem került volna sor a kockázattal súlyozott eszközök átvételére, nagyobb lett volna a szükséges feltőkésítés mértéke, és felül kellett volna vizsgálni a minősítésre vonatkozó előrejelzéseket. A PwC (84) a HSH értékét arra az esetre is kiszámította, ha a kockázati fedezetet nem veszik igénybe, és a HSH indikatív értékét [0,8-1,2] milliárd eurótól [1,5-2] milliárd euróig terjedő értékben állapította meg, ami [> 9] és [< 22] EUR közötti részvényárnak felel meg. Ezen tényeket figyelembe véve a Bizottság az újonnan kibocsátott részvények árát még mindig túl magasnak találja.

(254)

A kisebbségi részvényesek azt is megemlítették, hogy a Bizottság a Hypo Real Estate támogatási ügyben hozott határozatában elfogadta az új részvényeknek a tőzsdei árat meghaladó árát, anélkül hogy megkérdőjelezte volna az árnak a tehermegosztás szempontjából való megfelelőségét. A kisebbségi részvényesek szerint ezért a HSH-részvények árát sem kellene vizsgálni. A Bizottság viszont úgy véli, hogy nem lehet összehasonlítani a két támogatási ügyet. A Hypo Real Estate támogatási ügyben számos olyan intézkedést hajtottak végre, amelyek a bank teljes mértékű államosítását eredményezték. A két ügy között az a leglényegesebb különbség, hogy a Hypo Real Estate-et államosították, és az állam olyan áron szerezte meg a részvényeket, amely az állami támogatást nem tartalmazó konszernértéken alapult (85). A HSH esetében más a helyzet. Az újonnan kibocsátott részvények árának meghatározásához szükséges értékelés azon feltevés alapján készült, miszerint a 10 milliárd EUR nagyságú kockázati fedezetet igénybe veszik, és ez a feltevés jelentősen befolyásolta az értékelés eredményét.

(255)

A kisebbségi részvényesek azt is kifejtették, hogy a HSH-t 2008-ban jelentős pénzügyi hozzájárulással támogatták, és a 2009. áprilisi feltőkésítésben nem tudtak volna részt venni. Erre nem is voltak kötelesek, mivel a részvényopció nem jelent az új részvényekre vonatkozó vételi kötelezettséget.

(256)

A Bizottság véleménye szerint a takarékpénztár-szövetségeknek az új részvényekre elővásárlási joguk volt, de e a jog gyakorlására nem voltak kötelesek. A Bizottság a kisebbségi részvényesek által a HSH számára 2008-ban nyújtott pénzügyi támogatást azonban nem tudja úgy tekinteni, mintha az a HSH javára 2009. májusban és júniusban nyújtott támogatási intézkedések kapcsán a tehermegosztáshoz való hozzájárulás lenne. A bank számára 2008-ban rendelkezésre bocsátott támogatás egy befektetői döntésen alapult, amelyet a kisebbségi részvényesek az akkori viszonyok alapján hoztak meg. A Bizottság nem lát összefüggést a 2008. évi tőkeintézkedések és a 2009. évi támogatási intézkedések között.

(257)

A Bizottság nem ért egyet a takarékpénztár-szövetségek azon véleményével, miszerint a takarékpénztár-szövetségek nem folytatnak gazdasági tevékenységet, és ezért a támogatásokra vonatkozó szabályok céljából nem tekinthetőek vállalkozásnak (lásd (129) preambulumbekezdés). Schleswig-Holsteinben a takarékpénztárak gazdasági tevékenységet folytatnak, és gazdasági érdekeiket a takarékpénztár-szövetségek fogják össze (86). A takarékpénztár-szövetségek szolgáltatásokat teljesítenek a schleswig-holsteini takarékpénztárak számára, és birtokolják a takarékpénztárak részesedéseit/részvényeit, ez a helyzet a takarékpénztáraknak a HSH-ban meglévő részvényei esetében is. Ha a takarékpénztárak szövetségekben fennálló részesedésének értéke emelkedik, ezzel együtt emelkedik a takarékpénztárak értéke is. A takarékpénztár-szövetségek és tagjaik, a takarékpénztárak gazdasági egységet alkotnak, így a szövetségeknek biztosított előny egyben a schleswig-holsteini takarékpénztárak számára is előnyt jelent. Ezért a takarékpénztár-szövetségek, amelyek gazdasági szempontból teljes mértékben a schleswig-holsteini takarékpénztárakhoz tartoznak, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatások kedvezményezettjeinek minősülhetnek.

(258)

Németország és a harmadik felek észrevételei nem oszlatták el a Bizottság arra irányuló kételyeit, hogy a kisebbségi részvényeseket nem vonták be megfelelően a tehermegosztásba. A Bizottság véleménye továbbra is az, hogy a HSH feltőkésítésében 2009-ben részt nem vevő kisebbségi részvényesek részesedései nem hígultak fel kellőképpen, mivel a feltőkésítés keretében az állami tulajdonosoknak juttatott részvények száma akkoriban a HSH helytelen értékelésén alapult. Mindemellett a Bizottság rögzíti, hogy a módosított szerkezetátalakítási terv olyan kiegészítő intézkedéseket tartalmaz, amelyek jelentősen növelik a kisebbségi részvényesek tehermegosztásba való bevonását.

(259)

Különösen a Bizottság által megkövetelt, a kockázati fedezet ellentételezésével kapcsolatos további intézkedések ((202)-(208) preambulumbekezdések) révén növekszik meg a tehermegosztáshoz nyújtott hozzájárulás. A kockázati fedezet kiegészítő ellentételezése, amely a kiegészítő díjból és a részvények formájában történő, 500 millió EUR nagyságú egyszeri kifizetésből tevődik össze, két fő hatással jár. Egyrészt az állami tulajdonosoknak járó ellentételezés abszolút összegének növelése révén csökken a HSH szétosztható nyeresége, és ezáltal a részvényesek szempontjából csökken a HSH értéke. Másrészt az 500 millió EUR nagyságú egyszeri kifizetés a kisebbségi részvényesek jelenlegi 16,8 %-os részesedését 14-15 %-ra hígítja fel (a részvények árának értékelésétől függően).

(260)

A kockázati fedezet ellentételezéséhez kapcsolódó követelményekből eredő hatáson túlmenően a tőkeintézkedések ellentételezésének korlátozása révén (lásd (241)-(244) preambulumbekezdések) tovább javul a kisebbségi részvényesek tehermegosztásba való bevonása. A részvényesek szempontjából a HSH értéke a jövőben végbemenő készpénzáramlásoktól függ, és ezeknek osztalék formájában történő kifizetésére 2014 előtt nem fog sor kerülni. A Bizottságnak a jövőbeli készpénzáramlások menetrendjét illetően előírt korlátozásai ezért tovább erősítik a kisebbségi részvényeseknek a tehermegosztásba való bevonását.

(261)

A Bizottság azon a véleményen van, hogy bár a kisebbségi részvényeseknek a tehermegosztásba való bevonását célzó intézkedések a módosított szerkezetátalakítási tervben, valamint a Bizottság által előírt követelmények révén jelentős mértékben javultak, azonban mégsem biztosítják a kisebbségi részvényesek lehető legnagyobb mértékű hozzájárulását a tehermegosztáshoz. Mivel Németországnak nem áll szándékában a tehermegosztás kapcsán további intézkedéseket javasolni, a támogatás nem nyilvánítható a 659/1999/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek. Ebből következően a kisebbségi részvényeseknek nyújtott közvetett támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek kellene tekinteni, kivéve, ha olyan újabb feltételeket szabnak meg, amelyek növelik a kisebbségi részvényeseknek a tehermegosztásba való bevonását.

(262)

A kisebbségi részvényesek által szerzett potenciális előnyre és a megfelelő tehermegosztás szükségességére tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az osztalékfizetési tilalmat meg kell hosszabbítani a 2014. éven túlmenően is. Az osztalékfizetési tilalmat azonban az arányosság biztosítása érdekében korlátozni kell. A Bizottság ehhez kapcsolódóan előírja, hogy a 2015. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban osztalékot csak a megelőző üzleti év éves bevételének 50 %-áig terjedő mértékben lehet kifizetni. Ezenkívül az osztalékkifizetések ebben az időszakban csak akkor engedhetőek meg, ha középtávon nem veszélyeztetik a Bázel III. megállapodás szerinti, a hitelintézetek szavatoló tőke ellátottságára vonatkozó előírások betartását.

(263)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a kisebbségi részvényesek megfelelő saját hozzájárulása, valamint a tehermegosztásba való megfelelő bevonása megvalósítható, és a támogatás így a (262), a (202)–(208) és a (241)–(244) preambulumbekezdésekben felsorolt követelmények teljesítése esetén a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(264)

A szerkezetátalakítási közlemény szerint a szerkezetátalakítási tervnek a támogatások által okozott versenytorzulások korlátozásához és a bankszektor versenyképességének biztosításához szükséges intézkedéseket kell tartalmaznia. A szerkezetátalakítási közlemény 30. pontja alapján a versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedéseket az életképességét a szerkezetátalakítást követően visszanyert kedvezményezett bank működési piacain azonosított torzulások kezelése érdekében a konkrét körülmények alapján kell meghatározni. A Bizottság az ilyen intézkedések értékelésénél először abból kell, hogy kiinduljon, hogy milyen mértékűek és jellegűek a bank tevékenységei, illetve mire terjednek ki.

(265)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság arra az eredményre jutott, hogy az esetleges versenytorzulások korlátozása érdekében javasolt intézkedések nem kellően széles körűek. A módosított szerkezetátalakítási terv ugyanakkor további, az esetleges versenytorzulások korlátozására szolgáló intézkedésekről rendelkezik.

(266)

A módosított szerkezetátalakítási terv az eredeti szerkezetátalakítási tervhez képest jelentősen nagyobb mértékben kívánja csökkenteni a mérlegfőösszeget. A HSH 2014 végéig a konszern mérlegösszegét a 2008. évi mérlegfőösszeghez képest 61 %-kal csökkenti (87). A mérlegfőösszegnek a HSH értékének több mint felével történő csökkentése az igen magas összegű támogatások által előidézett versenytorzulásokat figyelembe véve megfelelő. A körülményeket tekintve ez a csökkentés megfelel a Bizottság hasonló támogatási összegekkel kapcsolatos döntési gyakorlatának. A HSH esetében a szerkezetátalakítás és a mérlegfőösszeg csökkentése különösen fontos a hiányos visszakövetelési rendelkezések következtében előálló nem megfelelő tehermegosztás miatt. A mérlegfőösszeg csökkentése kiegészíti a HSH azon ígéretét, miszerint részesedéseinek többségétől megválik.

(267)

A HSH arra is ígéretet tett, hogy nemzetközi telephelyeinek vagy képviseleteinek számát 21-ről 6-ra, németországi telephelyeinek számát pedig 9-ről 7-re csökkenti. A megmaradó londoni és New York-i telephelyeket, illetve képviseleteket jelentős mértékben leépítik, a luxemburgi telephely pedig kizárólag a szerkezetátalakítási részleg telephelyeként fog működni.

(268)

A HSH ezenkívül vállalta, hogy a szerkezetátalakítás ideje alatt (2014. december 31-ig) lemond a felvásárlásokról (felvásárlási tilalom), és üzleti tevékenységét nem fogja más vállalkozások felvásárlása révén bővíteni. Az esetleges tartományi banki konszolidáció keretében megvalósuló összefonódásokra továbbra is van lehetőség, ha a Bizottság ezeket előzetesen engedélyezi. A szokásos eszközkezelés keretében az adósság-részvény swapügyletek (debt-to-equity swap) és más intézkedések megengedhetőek, kivéve, ha a felvásárlási tilalom megkerülése a céljuk. Abban az esetben, ha az állami tulajdonosok lemondanak a HSH feletti ellenőrzésről, a felvásárlási tilalom csak 3 évig érvényes. A Bizottság véleménye szerint a HSH privatizálása pozitív hatással lenne a HSH életképességére, és hatékony versenyt teremtene. A felvásárlási tilalomnak az eladási határidőn túli fenntartása azonban az esetleges privatizációt meg tudná nehezíteni.

(269)

A HSH kötelezettséget vállalt arra is, hogy olyan további intézkedéseket hoz, amelyek közvetlenül azon piacok versenytorzulásaira irányulnak, amelyeken erős pozícióra tett szert, és amelyeken terjeszkedni kívánt. Teljes mértékben felhagy (88) a légi közlekedési ágazatban nyújtott pénzügyi szolgáltatásokkal, és a légi közlekedési üzletág eszközeit összesen [3-8] milliárd EUR értékben átruházza a szerkezetátalakítási részlegre, illetve [2011-2012] végéig eladja. A HSH ezenkívül jelentős mértékben leépíti a hajózási, az ingatlanfinanszírozási és a vállalati ügyfelekkel kapcsolatos üzleti tevékenységeit. Ennek megfelelően a hajózási üzletág tekintetében - amely üzletágban egyébként a hajófinanszírozások vezető szolgáltatásnyújtójaként nevet szerzett magának, és amelyet tovább kívánt fejleszteni - a szerkezetátalakítás teljes időszakára vállalta, hogy a globális szintű hajófinanszírozás terén új ügyleteinek piaci részesedése nem haladja meg a [< 8] %-ot, és tartózkodik attól, hogy ebben az üzletágban azon három szolgáltató közé tartozzon, amelyek az új ügyletek legnagyobb volumenével rendelkeznek.

(270)

A versenytorzulások korlátozására szolgáló javasolt intézkedések így lényeges javulást mutatnak az eredeti szerkezetátalakítási tervben szereplő, a HSH által eddig végrehajtott lépésekhez képest, továbbá megfelelőnek és kielégítőnek tekinthetőek.

(271)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerkezetátalakítási intézkedések, ideértve Németországnak az I. és III. mellékletben meghatározott kötelezettségvállalásait is, alkalmasak a HSH hosszú távú életképességének helyreállítására, a HSH részéről megfelelő saját hozzájárulásnak tekinthetőek, és kiegyenlítik a támogatások által előidézett versenytorzulásokat. A Bizottság által az ellentételezésre és a tehermegosztásra vonatkozóan előírt, a II. mellékletben szereplő feltételek esetén a módosított szerkezetátalakítási terv megfelelő és kielégítő tehermegosztásról rendelkezik, és így az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható.

(272)

A Bizottság véleménye szerint a SoFFin által 17 milliárd EUR összegű likviditási garanciák formájában nyújtott támogatás esetében a belső piaccal összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatásról van szó, ha ezek a garanciák a bankközi piac összeomlása által okozott piaci zavar miatt szükségesek voltak.

(273)

A kisebbségi részvényesek úgy érveltek, hogy az eljárási rendelet 7. cikkébe ütközik az eljárás olyan szétválasztása, amelynek során az egyik eljárásban engedélyezik a HSH számára nyújtott közvetlen támogatásokat, a másik eljárásban pedig a kisebbségi részvényeseknek nyújtott esetleges közvetett támogatások kérdését vizsgálják. A takarékpénztár-szövetségek és a Flowers vonatkozásában a feltőkésítésről hozott negatív határozat azt eredményezné, hogy a feltőkésítés olyan támogatásnak minősülne, amely nem egyeztethető össze a belső piaccal. A takarékpénztár-szövetségek véleménye szerint a kisebbségi részvényesek tehermegosztásba való bevonásának kérdésével a Bizottságnak a feltőkésítés kapcsán a tehermegosztás általános értékelésének fényében kell foglalkoznia.

(274)

A Bizottság nem ért egyet azzal, ahogyan a kisebbségi részvényesek az eljárási rendeletet értelmezik. A támogatási ügy szétválasztása jogilag lehetséges, és volt már rá példa, hogy a Bizottság más ügyekben így járt el (89). Ha egy állami támogatási intézkedésnek olyan kedvezményezettjei vannak, akik a jogállásuk miatt eltérő értékelést igényelnek, ami a vizsgálat gyorsaságát és előrehaladását is befolyásolhatja, a hivatalos vizsgálatot az eljárás hatékony lefolytatása érdekében szét lehet választani.

(275)

A Bizottság ezenkívül nem gondolja úgy, hogy a kisebbségi részvényesek mint közvetett kedvezményezettek vonatkozásában a támogatásnak az állami támogatási szabályok alapján eltérő eredményre vezető értékelése befolyásolná ugyanazon támogatásnak a HSH mint közvetlen kedvezményezett tekintetében történő támogatásjogi értékelését (és a támogatás összeegyeztethetőségét). Ezzel kapcsolatban a Bizottság a Bíróság C-382/99. sz. Hollandia kontra (90) Bizottság ügyben hozott ítéletére hivatkozik, amelyben a Bíróság megerősítette a Bizottság azon értékelését, miszerint a kedvezményezettek egyikének nyújtott támogatás összeegyeztethető lehet a belső piaccal (mivel összhangban van a de-minimis rendelkezésekkel), egyidejűleg azonban a közvetett kedvezményezettek tekintetében a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítható, és ezért vissza kell követelni. A Bizottság megjegyzi, hogy a módosított szerkezetátalakítási terv megfelelő intézkedései révén a HSH vonatkozásában biztosítható a feltőkésítés arányossága, míg a kisebbségi részvényeseknek a részvények túlzottan magas kibocsátási ára révén nyújtott előnyökről külön döntés hozható, és azok külön orvosolhatóak (például azáltal, hogy bevonják a kisebbségi részvényeseket a tehermegosztásba).

(276)

A Bizottság azonban nem lát okot a támogatási ügy szétválasztására, mivel a támogatás különböző aspektusait egy határozat keretében is tárgyalni tudja. Ennek megfelelően a kisebbségi részvényeseknek juttatott esetleges előnyök, ahogyan ez az eljárás megindításáról szóló határozat rendelkező részében is kifejtésre kerül, a nem megfelelő tehermegosztás esetén is értékelhetőek. A Bizottság megállapítja viszont, hogy a kockázati fedezet ellentételezésének módosítása és a tehermegosztást szolgáló további intézkedések révén jelentős mértékben felhígul a kisebbségi részvényesek részvényállománya, és még jobban bevonják őket a tehermegosztásba, aminek eredményeként a PwC értékelésére visszavezethető gyenge pontok oly mértékben enyhülnek, hogy a tehermegosztás újra megfelelő módon alakul. Tekintettel arra, hogy a jelen határozathoz kapcsolódó követelmények révén biztosítva van a megfelelő tehermegosztás, a Bizottság szerint a tehermegosztás messzemenően kielégítő, így ezt az aspektust nem vizsgálja tovább.

(277)

Tekintettel a Németország által a HSH szerkezetátalakítására vonatkozóan előterjesztett kötelezettségvállalási jegyzékre, valamint a Bizottság által az ellentételezés és a tehermegosztás kapcsán Németország számára előírt követelményekre, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a kockázati fedezet összhangban van az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5. szakaszával. Figyelembe véve a benyújtott módosított szerkezetátalakítási tervet, Németország kötelezettségvállalási jegyzékét, valamint a Bizottság által Németország számára előírt követelményeket, a kockázati fedezetet, a feltőkésítést és a likviditási garanciákat magába foglaló szerkezetátalakítási támogatás összhangban van az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatban ismertetett támogatásjogi kételyei megszűntek.