2012.7.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. május 14.)

az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről

(2012/373/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére és (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint 218. cikkének (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

2003 májusában a Bizottság elfogadta a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, „Az erdészeti jogszabályok végrehajtása, irányítás és kereskedelem (FLEGT) – Javaslat uniós cselekvési tervre” című közleményt, amely az illegális fakitermelés kezelését célzó intézkedéseket sürgetett a fakitermelő országokkal kialakított önkéntes partnerségi megállapodások útján. A Tanács 2003 októberében következtetéseket fogadott el a cselekvési tervről (1), az Európai Parlament pedig 2005. július 11-én fogadott el állásfoglalást (2) e témában.

(2)

A Tanács 2011/475/EU határozata (3) értelmében 2011. július 27-én aláírták az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodást, annak megkötésére figyelemmel.

(3)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) az Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli a megállapodás 31. cikkében előírt értesítésnek az Unió nevében történő megtételére jogosult személyt annak kifejezésére, hogy az Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el (4).

3. cikk

A megállapodás 19. cikke szerint létrehozott, a megállapodás végrehajtására irányuló közös bizottságban az Uniót a Bizottság képviselői képviselik.

A tagállamok az Unió delegációjának tagjaiként részt vehetnek a megállapodás végrehajtására irányuló közös bizottság ülésein.

4. cikk

A megállapodás mellékleteinek a megállapodás 26. cikke alapján történő módosítása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (5) 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban az Unió nevében jóváhagyja a megállapodás mellékleteinek módosításait.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2012. május 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. GJERSKOV

(1) HL C 268., 2003.11.7., 1. o.

(2) HL C 157. E, 2006.7.6., 482. o.

(3) HL L 196., 2011.7.28., 2. o.

(4) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

(5) HL L 347., 2005.12.30., 1. o.

ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Libériai Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

és

A LIBÉRIAI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Libéria,

a továbbiakban együttesen a felek,

FIGYELEMBE VÉVE az Unió és Libéria közötti szoros munkakapcsolatot, különös tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt, 2005. június 25-én Luxemburgban felülvizsgált partnerségi megállapodásra (1), (a továbbiakban: Cotonoui Megállapodás);

FIGYELEMBE VÉVE az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére irányuló uniós cselekvési tervről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közleményt (2), mint az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem azonnali intézkedést szükségessé tévő problémája elleni küzdelemben tett első lépést;

TEKINTETTEL az 1992. évi Riói Nyilatkozatban foglalt alapelveknek a fenntartható erdőgazdálkodás biztosításában betöltött szerepére, ideértve különösen a 10. alapelvet, amely a nyilvánosság tájékozottságának és környezetvédelmi kérdésekben való részvételének a fontosságára vonatkozik, továbbá a 22. alapelvet, amely az őshonos lakosoknak és az egyéb helyi közösségeknek a környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött kulcsszerepére vonatkozik;

FIGYELEMBE VÉVE a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és fenntartható fejlődésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló, jogilag nem kötelező érvényű 1992. évi irányadó nyilatkozatot, valamint a valamennyi erdőtípusról szóló, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által a közelmúltban elfogadott, jogilag nem kötelező érvényű jogi aktust (3);

TEKINTETTEL a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES) és különösen arra a követelményre, hogy a CITES-egyezményben részes felek az I., a II. vagy a III. függelékben felsorolt fajok egyedeire vonatkozóan csak bizonyos feltételek teljesülése esetén adhatnak ki exportengedélyt, ideértve azt is, hogy ezeknek az egyedeknek a beszerzése során nem került sor az állat- és növényvilág védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályok megsértésére;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a nemzetközi szinten meghatározott fejlesztési célokat és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait;

MEGERŐSÍTVE, hogy a felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelmi rendszereket szabályozó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (GATT), valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyéb többoldalú megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell alkalmazni;

TEKINTETTEL az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre (4);

FIGYELEMBE VÉVE a libériai nemzeti erdészeti reformtörvény (5) által létrehozott keretrendszert, amely egyensúlyt teremt az egymással versengő hatályos kereskedelmi, közösségi és természetvédelmi prioritások között, és az erdészeti erőforrások kezelése és védelme között, előmozdítva ezáltal az ilyen erőforrásoknak a gazdasági fejlődést célzó hatékony felhasználását, egyúttal pedig biztosítva, hogy az erdészeti erőforrások a jövő generációk számára is rendelkezésre álljanak;

ELISMERVE továbbá, hogy Libéria fontosnak tartja a lakosság bevonását a fenntartható erdőhasználatba és az erdészeti irányításba, valamint ez utóbbiak átláthatóságát, ideértve az erdészeti engedélyek odaítélését, a környezetbarát műveletek ösztönzését és az adóügyi és egyéb jogszabályi követelményeknek való megfelelés nyomon követését;

ELISMERVE, hogy Libéria jogszerűség-igazolási rendszerének célja valamennyi, Libériából a világ bármely pontjára exportált fatermék jogszerűségének biztosítása, a jogszerűség követelményének a belföldi piacon használt valamennyi fatermékre történő alkalmazására és/vagy kiterjesztésére törekedve;

FIGYELEMBE VÉVE Libériának a fenntartható erdő- és növénygazdálkodással kapcsolatos, és különösen a famozgások legalitásának biztosítása érdekében tett erőfeszítéseit az ország területén;

ELISMERVE továbbá, hogy a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása elő fogja segíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, összhangban azokkal az erőfeszítésekkel, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és az erdészeti irányításnak az előmozdítása révén csökkentsék az erdőpusztulás és erdőromlás okozta kibocsátásokat (REDD+);

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek fontosnak tartják a civil társadalomnak, a magánszféra szereplőinek és a helyi lakosságnak a bevonását az erdészeti irányítási politikák sikeressége érdekében, különös tekintettel a konzultációra és tájékoztatásra,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Célkitűzés

E megállapodás célja a feleknek a valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy a Libériából az Unióba importált és e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi fatermék előállítása jogszerűen történjen, és hogy ezzel ösztönözze a fatermékek kereskedelmét.

Ezen túlmenően ez a megállapodás biztosítja a felek által folytatott párbeszéd és együttműködés alapjait e megállapodás teljes körű végrehajtásának ösztönzése és előmozdítása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és az erdészeti irányításnak a javítása érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a) „behozatal az Unióba”: olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (6) 79. cikke értelmében, amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (7) 1. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerint nem minősíthetők „nem kereskedelmi jellegű” áruknak;

b) „kivitel”: fatermékek Libéria földrajzi területének bármely részéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása, a Libérián áthaladó fatermékek kivételével;

c) „tranzitfa”: a libériai vámhatóságok felügyelete mellett harmadik országból Libéria területére behozott és ugyanolyan formában kivitt fatermékek, amelyek származási helye nem változik;

d) „fatermékek”: az I. mellékletben felsorolt termékek;

e) „HR-nómenklatúra”: a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerben meghatározott négy vagy hat számjegyű kód;

f) „FLEGT-engedély”: olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a szállítmány jogszerű forrásból származik, és az e megállapodásban foglalt kritériumok alapján ellenőrizték. A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus formában állítják ki;

g) „engedélyező hatóság”: a Libéria által a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére kijelölt hatóság;

h) „hatáskörrel rendelkező hatóságok”: az Unió tagállamai által a FLEGT-engedélyek átvételére, elfogadására és ellenőrzésére kijelölt hatóságok;

i) „szállítmány”: a FLEGT-engedély hatálya alá tartozó azon fatermékmennyiség, amelyet az áruküldő vagy a feladó Libériából küldött, és amelyet egy uniós vámhivatalban szabad forgalomba bocsátás céljából bemutatnak;

j) „jogszerűen előállított fatermékek”: a II. mellékletben meghatározottak szerint a Libériában hatályos törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelő beszerzési, termelési és forgalombahozatali eljárásból származó fatermékek;

k) „szabad forgalomba bocsátás”: olyan vámeljárás, amely során a nem uniós áru uniós vámjogi státust szerez (a 2913/92/EGK rendelet értelmében), amely a következőket foglalja magában: az esedékes behozatali vámok beszedése, lehetőség szerint egyéb terhek beszedése, valamint kereskedelempolitikai intézkedések, tilalmak és korlátozások alkalmazása, és más, az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése;

l) „Európai Bizottság”: az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (1) bekezdésében és 17. cikkében említett uniós intézmény, amely többek között az Unió külképviseletét látja el és koordinációs, végrehajtó és irányító szerepet tölt be.

3. cikk

FLEGT engedélyezési rendszer

(1) A felek között létrejön az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és a kereskedelemre vonatkozó engedélyezési rendszer (a továbbiakban: FLEGT engedélyezési rendszer). Az ennek keretében létrehozott eljárások és követelmények célja, hogy a FLEGT-engedélyek útján ellenőrizzék és igazolják, hogy az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be. Az Unió a 2173/2005/EK rendelettel és e megállapodással összhangban az ilyen szállítmányok Libériából az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel.

(2) A FLEGT engedélyezési rendszer az I. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik.

4. cikk

Engedélyező hatóság

(1) Libéria kijelöli engedélyező hatóságát (a továbbiakban: engedélyező hatóság), és tájékoztatja az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság elérhetőségéről. Ezt az információt mindkét fél nyilvánosságra hozza.

(2) Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékek előállítása jogszerűen, a II. mellékletben felsorolt jogszabályokkal összhangban történt. A II. mellékletben meghatározott feltételek szerint kiállítja a jogszerűen előállított vagy beszerzett és az Unióba irányuló kivitelre szánt fatermékek szállítmányaira vonatkozó FLEGT-engedélyeket.

(3) Az engedélyező hatóság nem állítja ki a FLEGT-engedélyt azon fatermékek tekintetében, amelyek harmadik országból Libériába behozott fatermékből állnak, vagy ilyen terméket tartalmaznak, kivéve, ha bizonyítható, hogy e fatermékeket az érintett harmadik ország jogszabályaival összhangban állították elő és vitték ki, valamint hogy azok megfelelnek az e megállapodás II. mellékletének és más, a fatermékek Libériába történő behozatalára vonatkozó jogszabályoknak.

(4) Az engedélyező hatóság megállapítja és nyilvánosságra hozza a FLEGT-engedélyek kiállítására vonatkozó eljárásait. Ezenkívül a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállításról nyilvántartást vezet, és az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, az exportőrök védett adatai bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi az említett nyilvántartás független megfigyelését.

5. cikk

Az Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai

(1) Az Európai Bizottság tájékoztatja Libériát az Unió tagállamai által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok elérhetőségéről. Ezt az információt mindkét fél nyilvánosságra hozza.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően kétség merül fel, a szállítmány szabad forgalomba bocsátása felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható. A III. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a nyilvántartást évente közzéteszik.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban lehetővé teszik a vonatkozó iratokhoz és adatokhoz való hozzáférést azon személyek vagy szervezetek számára, akiket/amelyeket Libéria független ellenőrként jelöl ki.

(5) Mindazonáltal olyan fatermékek vonatkozásában, amelyek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben felsorolt fajokból származnak, és amelyek FLEGT-engedélyek hatálya alatt állnak, az Unióba való behozatalkor csak a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben (8) foglalt egyetlen ellenőrzésen kell átmenniük. A FLEGT-engedély rendszere mindazonáltal biztosítékot nyújt ezen termékek jogszerű kitermelése tekintetében.

6. cikk

FLEGT-engedélyek

(1) A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság állítja ki annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be.

(2) Az engedélyeket angol nyelven kell kiállítani és kitölteni.

(3) A felek közös megállapodással elektronikus rendszert hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek kiadására, továbbítására és átvételére.

(4) A IV. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó eljárásokat és műszaki előírásokat.

7. cikk

A jogszerűen előállított fatermék fogalmának meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „jogszerűen előállított fatermékek” meghatározását a 2. cikk és a II. melléklet tartalmazza. A fogalommeghatározás előírja, hogy Libéria mely nemzeti jogszabályainak, illetve mely kapcsolódó jogszabályoknak kell megfelelni ahhoz, hogy a fatermékek FLEGT-engedéllyel rendelkezhessenek. A II. melléklet ezenfelül „jogszerűségi mátrixokat”, valamint „jogszerűségi mutatókat” és „ellenőrző szempontokat” tartalmaz, és részletesen bemutatja a libériai jogszabályoknak való megfelelés megállapításakor követendő igazolási eljárásokat.

8. cikk

A jogszerűen előállított fatermék igazolása

(1) Libéria rendszert vezet be annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be, és hogy az Unióba csak az így igazolt szállítmányokat viszik ki. Az igazolási rendszer keretében megfelelőségi ellenőrzéseket kell végezni annak biztosítása céljából, hogy az Unióba exportálandó fatermékeket jogszerűen állították elő, vagy szerezték be, és hogy nem adtak ki FLEGT-engedélyeket olyan fatermékszállítmányokra, amelyeket illegálisan állítottak elő vagy szereztek be, vagy amelyeknek származása ismeretlen. A rendszer olyan eljárásokat is magában foglal, amelyek biztosítják, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű fa ne kerüljön be az ellátási láncba.

(2) A fatermékszállítmányok jogszerű előállítását igazoló rendszert a II. melléklet határozza meg.

9. cikk

A FLEGT engedélyezési rendszer alkalmazása az Unióba nem exportált fatermékekre

(1) Libéria törekszik a nem uniós piacokra exportált fatermékek, a belföldi piacán értékesített faanyagok és a behozott fatermékek jogszerűségének igazolására, és ennek során lehetőség szerint az e megállapodás végrehajtása céljából kialakított igazolási rendszereket alkalmazza.

(2) Az Unió e törekvések támogatása érdekében az érdekelt felekkel párbeszédet folytatva ösztönzi az e megállapodás végrehajtása céljából kialakított rendszerek használatát a más nemzetközi piacokon vagy harmadik országokkal folytatott kereskedelem során.

10. cikk

Az engedélyek érvényességére vonatkozó konzultáció

(1) Amennyiben kétség merülne fel bármely engedély érvényességével kapcsolatban, az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul kiegészítő tájékoztatást és további magyarázatot kérhet az engedélyező hatóságtól. Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a kiegészítő tájékoztatás iránti megkeresés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül nem kap választ az engedélyező hatóságtól, akkor a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt. Ha a kiegészítő tájékoztatásnyújtás és a további vizsgálódás nyomán azt állapítják meg, hogy az engedélyen szereplő információ nem felel meg a szállítmánynak, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt. Az engedélyező hatóságot írásban haladéktalanul tájékoztatni kell a FLEGT-engedély minden elutasításáról, megjelölve annak indokát.

(2) Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos konzultációk során tartós ellentétek vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalható.

11. cikk

Független ellenőr

(1) A felek megállapodnak abban, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer teljesítményének és hatékonyságának az V. mellékletben bemutatott vizsgálata céljából közösen megállapított időközönként független ellenőr szolgáltatásait veszik igénybe.

(2) Libéria az Unióval folytatott konzultációt követően igénybe veszi a független ellenőr szolgáltatásait.

(3) A független ellenőr a munkájával kapcsolatosan felmerülő panaszokat a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalja.

(4) A független ellenőr az V. mellékletben szereplő eljárás szerint, jelentések útján továbbítja észrevételeit a feleknek. A független ellenőr jelentéseit az V. mellékletben ismertetett eljárás szerint nyilvánosságra hozzák.

(5) A felek támogatják a független ellenőr munkáját, különösen azáltal, hogy mindkét fél területén biztosítják a részére az olyan információkhoz való hozzáférést, amelyek a feladatainak ellátásához szükségesek. A felek azonban – az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – visszatarthatnak minden olyan információt, amelynek közlésére nem jogosultak.

12. cikk

Szabálytalanságok

A felek tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanújuk merül fel, vagy ilyen bizonyítékot szereznek, ideértve a következőket is:

a)	a kereskedelem kijátszása, ideértve a Libériából az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő átirányítását, amennyiben okkal feltételezhető az, hogy erre az engedélyeztetés kijátszásának szándékával került sor;

b)	FLEGT-engedélyek kiadása olyan fatermékek tekintetében, amelyek gyanús forrásból származó, harmadik országból behozott termékeket is tartalmaznak; vagy

c)	a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás.

13. cikk

A FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lépése

(1) A felek megállapodnak abban, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer milyen dátummal kezdi meg működését.

(2) Mielőtt a FLEGT-engedélyek kiadását megkezdenék, a felek közös technikai értékelést végeznek, amelynek a célkitűzéseit és kritériumait a VI. melléklet tartalmazza. Az értékelés megállapítja, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapját képező jogszerűség-igazolási rendszer megfelelően betölti-e a funkcióit, és hogy működnek-e a FLEGT-engedélyek átvételére, ellenőrzésére és elfogadására szolgáló uniós rendszerek.

14. cikk

E megállapodás végrehajtásnak ütemterve

(1) A felek megállapodnak a VII. mellékletben meghatározott végrehajtási ütemtervben.

(2) A felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság útján értékelik a végrehajtásnak a VII. mellékletben meghatározott ütemtervhez viszonyított alakulását.

15. cikk

Kísérő intézkedések

(1) A felek megállapították, hogy a VIII. mellékletben meghatározott területeken e megállapodás végrehajtása érdekében kiegészítő technikai és pénzügyi erőforrásokra van szükség.

(2) Az ilyen források folyósítására az Unió és tagállamai által Libériának nyújtott támogatások rendes programozási eljárásai, valamint Libéria saját költségvetési eljárásai vonatkoznak.

(3) A felek közös eljárást állapítanak meg, amelynek révén az Európai Bizottság és az Unió tagállamai által az említett folyamatok támogatása érdekében nyújtott finanszírozás és technikai hozzájárulás összehangolható lesz.

(4) Libéria biztosítja, hogy az e megállapodás végrehajtásához szükséges kapacitások kiépítése tükröződjék az olyan nemzeti tervezési aktusokban, mint amilyenek a szegénységcsökkentési stratégiák és a költségvetések.

(5) A felek biztosítják, hogy az e megállapodás végrehajtásával összefüggő tevékenységeket összehangolják olyan meglévő és jövőbeni fejlesztési kezdeményezésekkel, mint amilyenek többek között az erdőirtás és erdőpusztulás következtében keletkező kibocsátások csökkentését (REDD+) célzó fellépést támogató intézkedések.

(6) A kiegészítő források biztosítására a Cotonoui Megállapodásban meghatározott, az Unió segítségnyújtására vonatkozó eljárások, valamint az Unió tagállamai által Libéria részére nyújtott kétoldalú támogatást szabályozó eljárások alapján kerül sor.

16. cikk

Az érdekelt felek részvétele e megállapodás végrehajtásában

(1) Libéria a részvételen alapuló erdészetierőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódó libériai nemzeti erdészeti reformtörvénnyel összhangban gondoskodik arról, hogy e megállapodás végrehajtása és nyomon követése az adott érdekelt felekkel folytatott konzultáció mellett történjen, ideértve az ágazatot, a civil társadalmat, a helyi közösségeket és azon további személyeket, akiknek megélhetése az erdőktől függ. Az érdekelt felek részvételét a meglévő erdészeti irányítási struktúrák keretében és az e cikk (2) bekezdése szerint létrehozandó nemzeti szervben betöltött tagság útján biztosítják.

(2) Libéria az e megállapodás végrehajtását nyomon követő nemzeti bizottságot hoz létre, amelynek tagjai az érintett kormányzati szervek képviselői és más érdekelt felek.

(3) Az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi Aarhusi Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.

17. cikk

Társadalmi biztosítékok

(1) A felek az e megállapodásból eredő esetleges kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében megállapodnak abban, hogy előmozdítják az adott esetben érintett őshonos és helyi közösségek – ideértve az illegális fakitermeléssel foglalkozó személyeket is – megélhetési lehetőségeinek jobb megismerését.

(2) A felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által az (1) bekezdésben említett közösségekre kifejtett hatásokat, és megteszik a kedvezőtlen hatások csökkentését célzó indokolt lépéseket. A felek a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében további intézkedésekről állapodhatnak meg.

18. cikk

A piacok ösztönzését célzó intézkedések

Az Unió nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel arra törekszik, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékek tekintetében előmozdítsa a piacára történő kedvezményes bejutást. Ennek keretében:

a)	ösztönzi azokat a közbeszerzési és magánbeszerzési politikákat, amelyek elismerik a jogszerűen előállított erdészeti termékek ellátásának biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket; és

b)	az uniós piacon népszerűsíti a FLEGT-engedéllyel rendelkező termékeket.

19. cikk

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság

(1) A felek e megállapodás nyomon követésének és értékelésének előmozdítása érdekében a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) hoznak létre. A vegyes bizottság megkönnyíti a felek közötti párbeszédet és információcserét.

(2) Mindkét fél kinevezi képviselőit a vegyes bizottságba, amely bizottság konszenzussal hozza döntéseit. A vegyes bizottság elnökségét társelnöki rendszerben egy uniós és egy libériai tag látja el.

(3) A vegyes bizottság a megállapodás hatékony végrehajtásával kapcsolatos valamennyi ügyet megvizsgál. Ennek során különösen:

a)	évente legalább kétszer ülésezik a felek által közösen megállapított időpontban és helyszínen;

b)	kidolgozza munkája napirendjét és a közös fellépés alapjául szolgáló feladatmeghatározásokat;

c)	létrehozza eljárási szabályzatát;

d)	ülésein az elnökséget az általa meghatározott társelnöki rendszerben látják el;

e)	biztosítja munkája átláthatóságát, és a munkáival és határozataival kapcsolatos információhoz való hozzáférést a nyilvánosság számára;

f)	szükség esetén munkacsoportokat vagy más kisegítő testületeket hoz létre olyan területek tekintetében, amelyek különleges szakértelmet igényelnek;

g)	éves jelentést tesz közzé. E jelentés tartalmáról a IX. melléklet rendelkezik.

(4) A vegyes bizottság részletes feladatait e megállapodás X. melléklete ismerteti.

(5) A megállapodás parafálása és hatálybalépése közötti időszakra létrejön egy közös egyeztetési és nyomonkövetési mechanizmus a megállapodás végrehajtásának megkönnyítésére.

20. cikk

E megállapodás végrehajtására vonatkozó közlemények

(1) E megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a felek következő képviselői jogosultak:

Libéria részéről:	az Európai Unió részéről:
a mezőgazdasági miniszter	az Unió libériai küldöttségének vezetője

(2) A felek kellő időben közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat.

21. cikk

Jelentéstétel és az információk nyilvánosságra hozatala

(1) Az információk nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen az irányítás javításához, ezért az érdekelt feleknek nyújtott tájékoztatásnak az önkéntes partnerségi megállapodás központi elemét kell képeznie. Az információkat rendszeresen közzé kell tenni a rendszerek végrehajtásának és nyomon követésének megkönnyítése, az átláthatóság javítása és ezáltal az érdekelti és fogyasztói bizalom növelése, valamint a felek fokozottabb elszámoltathatóságának biztosítása érdekében. A nyilvánosságra hozandó információk részletes leírását e megállapodás IX. melléklete tartalmazza.

(2) Mindkét fél meghatározza az információ nyilvánosságra hozatala szempontjából legmegfelelőbb mechanizmusokat. A felek különösen törekszenek arra, hogy megbízható és naprakész információt bocsássanak az erdészeti ágazatban tevékenykedő, érdekelt felek rendelkezésére.

(3) A vegyes bizottság működését szabályozó feladatmeghatározásokat és eljárásokat nyilvánosságra hozzák.

22. cikk

Bizalmas információk

(1) A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az e megállapodás alapján egymással megosztott bizalmas információkat a jogszabályaik által előírt mértékben bizalmasan kezelik. Egyik fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott kereskedelmi titkokat vagy bizalmas kereskedelmi információkat, és ezek nyilvánosságra hozatalát az e megállapodás végrehajtásában részt vevő hatóságai számára sem engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdésre is figyelemmel, nem minősül bizalmasnak a következő információ:

a)	a Libéria által kiadott és az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma és típusa, valamint a Libériából exportált és az Unió által ilyen engedélyek alapján átvett fatermékek mennyisége;

b)	a FLEGT-engedély érintett jogosultjának és az importőrnek a neve és címe;

c)	az exportőrök által fizetett illetékek és adók összege;

d)	a valamely vállalkozóra vagy FLEGT-engedély-jogosultra kiszabott pénzbírságok vagy a velük szemben hozott szabályozási intézkedések.

23. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződést az abban meghatározott feltételek szerint alkalmazni kell, másrészről pedig Libéria területén.

24. cikk

Vitarendezés

(1) A felek arra törekednek, hogy az e megállapodás alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos vitákat azonnali konzultációk útján rendezzék.

(2) Amennyiben egy vita az eredeti konzultációkérés időpontját követő két hónapon belül konzultáció útján nem rendezhető, akkor azt bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhatja, amely törekszik a vita rendezésére. A vegyes bizottság részére minden olyan vonatkozó információt meg kell adni, amely a helyzet részletes vizsgálatához egy elfogadható megoldás megtalálása céljából szükséges. A vegyes bizottság ennek érdekében minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely e megállapodás hatékony végrehajtását fenntarthatja.

(3) Ha a vegyes bizottság két hónapon belül nem képes a vita rendezésére, a felek közösen harmadik személy által nyújtott jószolgálatot vehetnek igénybe, vagy független harmadik személy részéről közvetítést kérhetnek.

(4) Ha a vita rendezése a (3) bekezdéssel összhangban nem lehetséges, akkor bármelyik fél értesítheti a másikat választott bíró kijelöléséről; a másik fél pedig az első választott bíró kijelölését követő 30 naptári napon belül köteles kijelölni a második választott bírót. A felek a harmadik választott bírót a második választott bíró kijelölését követő két hónapon belül közösen jelölik ki.

(5) A választott bírák döntéseiket többségi szavazással hozzák meg a harmadik választott bíró kijelölését követő hat hónapon belül.

(6) Az ítélet a felekre nézve kötelező, és ellene fellebbezésnek nincs helye.

(7) A választott bíráskodási eljárást a vegyes bizottság határozza meg.

25. cikk

Felfüggesztés

(1) E megállapodás alkalmazását bármelyik fél felfüggesztheti, amennyiben a másik fél a) az e megállapodásban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget; b) nem tartja fenn az e megállapodás végrehajtásához szükséges rendeleti és közigazgatási intézkedéseket és eszközöket; illetve c) olyan módon jár el vagy olyan mulasztást követ el, amellyel súlyosan veszélyezteti a környezetet, valamint az Unió vagy Libéria polgárainak egészségét, biztonságát és védelmét. A felfüggesztésről szóló döntést és annak indokolását a másik féllel írásban kell közölni.

(2) E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága a fenti közlés megtételét követő 30. naptári napon szűnik meg.

(3) A megállapodás alkalmazása harminc naptári nappal azt követően kezdődik újra, hogy az alkalmazást felfüggesztő fél arról tájékoztatja a másik felet, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn, és a felek közösen megállapodnak a megállapodás ismételt alkalmazásáról.

26. cikk

Módosítások

(1) Az e megállapodást módosítani kívánó fél javaslatát legalább a vegyes bizottság soron következő ülését megelőző három hónappal köteles előterjeszteni. A vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és egyetértés esetén ajánlást tesz. Az ajánlást mindkét fél megvizsgálja, és megállapodás esetén saját belső eljárásainak megfelelően elfogadja.

(2) A mindkét fél által így jóváhagyott módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

(3) A vegyes bizottság módosíthatja a mellékleteket.

(4) Az esetleges módosításokról szóló értesítést e megállapodás letéteményeseihez kell elküldeni, és az az e cikk (2) bekezdésében foglalt határidők és módozatok szerint lép hatályba.

27. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik, és azokat végre kell hajtani.

28. cikk

Időtartam

A megállapodás a hatálybalépését követően határozatlan ideig érvényes.

29. cikk

E megállapodás felmondása

A 28. cikk ellenére ezt a megállapodást a másik félnek küldött írásbeli értesítés útján bármelyik fél felmondhatja. A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítést követő 12 hónappal szűnik meg.

30. cikk

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás két–két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amelyek mindegyike egyformán hiteles. Eltérés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.

31. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a megállapodás az azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek írásban értesítették egymást az ebből a célból szükséges eljárásaik befejeződéséről.

(2) Az értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára és a Libériai Külügyminisztérium részére kell elküldeni, akik a megállapodás közös letéteményesei.

Съставено в Брюксел на двадесет и седми юли две хиляди и единадесета година.

Hecho en Bruselas, el veintisiete de julio de dos mil once.

V Bruselu dne dvacátého sedmého července dva tisíce jedenáct.

Udfærdiget i Bruxelles den syvogtyvende juli to tusind og elleve.

Geschehen zu Brüssel am siebenundzwanzigsten Juli zweitausendelf.

Kahe tuhande üheteistkümnenda aasta juulikuu kahekümne seitsmendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι εφτά Ιουλίου δύο χιλιάδες έντεκα.

Done at Brussels on the twenty-seventh day of July in the year two thousand and eleven.

Fait à Bruxelles, le vingt-sept juillet deux mille onze.

Fatto a Bruxelles, addì ventisette luglio duemilaundici.

Briselē, divi tūkstoši vienpadsmitā gada divdesmit septītajā jūlijā.

Priimta du tūkstančiai vienuoliktų metų liepos dvidešimt septintą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenegyedik év július huszonhetedik napján.

Magħmul fi Brussell, fis-sebgħa u għoxrin jum ta' Lulju tas-sena elfejn u ħdax.

Gedaan te Brussel, de zevenentwintigste juli tweeduizend elf.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego siódmego lipca roku dwa tysiące jedenastego.

Feito em Bruxelas, em vinte e sete de Julho de dois mil e onze.

Întocmit la Bruxelles la douăzeci și șapte iulie două mii unsprezece.

V Bruseli dvadsiateho siedmeho júla dvetisícjedenásť.

V Bruslju, dne sedemindvajsetega julija leta dva tisoč enajst.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäseitsemäntenä päivänä heinäkuuta vuonna kaksituhattayksitoista.

Som skedde i Bryssel den tjugosjunde juli tjugohundraelva.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l’Union européenne

Per l’Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Република Либерия

Por la República de Liberia

Za Liberijskou republiku

For Republikken Liberia

Für die Republik Liberia

Libeeria Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Λιβερίας

For the Republic of Liberia

Pour la République du Liberia

Per la Repubblica di Liberia

Libērijas Republikas vārdā –

Liberijos Respublikos vardu

A Libériai Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tal-Liberja

Voor de Republiek Liberia

W imieniu Republiki Liberii

Pela República da Libéria

Pentru Republica Liberia

Za Libérijskú republiku

Za Republiko Liberijo

Liberian tasavallan puolesta

För Republiken Liberia

(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(2) COM(2003) 251 végleges, 2003.5.21.

(3) 2008. január 31-i A/RES 62/98. számú dokumentum.

(4) HL L 347., 2005.12.30., 1. o.

(5) 2006. évi nemzeti erdészeti reformtörvény (NFRL).

(6) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(7) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(8) HL L 61., 1997.3.3., 1. o.

MELLÉKLETEK TARTALOMJEGYZÉKE

I. melléklet	A FLEGT engedélyezési rendszer hatálya alá tartozó termékek listája
II. melléklet	A libériai jogszerűség-igazolási rendszer
III. melléklet	A Libériából exportált és FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátását szabályozó feltételek
IV. melléklet	A FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó feltételek és műszaki előírások
V. melléklet	A független ellenőr feladatai: feladatmeghatározás
VI. melléklet	A jogszerűség-igazolási rendszer értékelésének kritériumai
VII. melléklet	Végrehajtási ütemterv
VIII. melléklet	Kísérő intézkedések
IX. melléklet	Az információkhoz való nyilvános hozzáférés és az átláthatóságot célzó intézkedések
X. melléklet	A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság feladatai

I. MELLÉKLET

A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK LISTÁJA

HR-Kod	Kereskedelmi megnevezés
4401	Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy hasonló részek; fűrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is; beleértve a kaucsukfa forgácsát is
4403	Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is
4406	Vasúti vagy villamosvasúti talpfa
4407	Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is
4408	Furnérlap rétegelt lemez vagy más hasonló rétegelt fa készítésére (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, lapolva vagy végillesztéssel összeállítva is, legfeljebb 6 mm vastagságban
4409	Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, „V” illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is
4410	Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla (például: ostyalemez) fából vagy más fatartalmú anyagból gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is
4411	Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is
4412	Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru
4414	Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete
4415	Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából
4416	Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is
4417	Szerszám, szerszámfoglalat, szerszámnyél és -fogantyú, seprű-, vagy kefe- és ecsetnyél és -test fából; csizma- vagy cipőkaptafa és sámfa fából
4418	Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely
9403.30	Hivatali fabútor
9403.40	Fa konyhabútor
9403.50	Fa hálószobabútor
9403.60	Más fabútor

II. MELLÉKLET

A LIBÉRIAI JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER

1. BEVEZETÉS

A libériai jogszerűség-igazolási rendszer (LAS) célja, hogy biztosítsa az erdőhasználati jogok odaítélésének, valamint a faanyag kitermelésének, szállításának, feldolgozásának és értékesítésének jogszerűségét. A rendszer a hatályos nemzeti jogszabályokon és a meglévő kormányzati ellenőrzési rendszereken alapul, és számos érdekelt fél – többek között közösségek, civil társadalmi szervezetek (CSO-k), kormányhivatalok és a magánszféra képviselőinek – részvételével zajló nemzeti folyamat révén jött létre. Ezek az érdekelt felek – konzultációs és egyeztetési folyamat során – a jogszerűség-igazolási rendszer alábbi elemeiben állapodtak meg:

—	a jogszerűség fogalommeghatározása,

—	a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés igazolása,

—	visszakövetési rendszer,

—	FLEGT engedélyezési rendszer,

—	független ellenőrzés.

A jogszerűség fogalommeghatározása az erdészeti ágazatban alkalmazandó jogszabályok alapvető követelményeit állapítja meg. A jogszerűség fogalommeghatározását a nemzeti érdekelt felek az önkéntes partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalások során véglegesítették és hagyták jóvá.

A jogszerűség igazolása következetesen megállapítja a jogszerűség fogalommeghatározásában foglalt követelményeknek való megfelelést. Ez a jogszabályok, valamint az önkéntes partnerségi megállapodás által kijelölt kormányzati szervek feladata.

A visszakövetési rendszert (COCS) a faellátási lánc ellenőrzésére alkalmazzák az erdőtől a kivitel vagy a belföldi piacon történő értékesítés helyéig. A visszakövetési rendszer a vállalatok által végzett operatív ellenőrzéseket, a visszakövetési rendszer vezetője által végzett igazolásokat és azt az információs rendszert foglalja magában, amelyben az operatív ellenőrzések és az igazolási tevékenységek adatait tárolják és elemzik. A jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek jórészt megfelelő visszakövetési rendszer már az önkéntes partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdése előtt működött. Ezt a rendszert egy külső szolgáltató hozta létre és működteti, és végül az Erdészeti Fejlesztési Hatóság (FDA) veszi majd át.

Libéria azokra a kivitelre kerülő fatermék-szállítmányokra adja ki a FLEGT-engedélyeket, amelyeket a jogszerűség fogalommeghatározásának megfelelően állítottak elő, és amelyeket a visszakövetési rendszer megfelelően ellenőrzött.

A független ellenőrzés azáltal növeli a jogszerűség-igazolási rendszer hitelességét, hogy a rendszer minden egyes elemét ellenőrzi annak érdekében, hogy biztosítsa a rendszer előírásszerű működését. Az ellenőrzést olyan hatáskörrel rendelkező szerv végzi, amely független a libériai erdészeti ágazat szabályozó hatóságaitól és a magánszféra szereplőitől. Az ellenőrzés eredményeiről jelentést tesznek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak, és a jelentések a nyilvánosság számára is hozzáférhetők.

Az érdekelt felekből álló munkacsoport körvonalazta a jogszerűség igazolásának, az engedélyezésnek és a független ellenőrzésnek a funkcióit, amelyeket az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása során majd továbbfejlesztenek és megvalósítanak.

Ez a melléklet bemutatja, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer elvileg hogyan fog működni a gyakorlatban.

2. A RENDSZER ALKALMAZÁSI KÖRE

2.1. A faanyag eredete

A jogszerűség-igazolási rendszer által ellenőrzött valamennyi belföldön termesztett fának, valamint a fatermékeknek olyan jogszerűen kijelölt területről kell származnia, amelyek használati jogának odaítélése a jogi rendelkezéseknek megfelelően történt. Ezek a források lehetnek olyan természetes erdők és telepített erdők, amelyekre az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott alábbi engedélyek valamelyike vonatkozik:

—	erdőgazdálkodási szerződés (FMC),

—	fa értékesítéséről szóló szerződés (TSC),

—	magánhasználati engedély (PUP),

—	erdőhasználati engedély (FUP),

—	láncfűrészre vonatkozó engedély.

A fenti engedélyekről a nemzeti erdészeti reformtörvény, a közösségi jogokról szóló törvény, a láncfűrészről szóló rendelet és más vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. A közösségi jogokról szóló szabályozás és a láncfűrészről szóló rendelet jelenleg kidolgozás alatt áll, és amint ennek folyamata lezárul, a módosításokat beépítik a jogszerűség-igazolási rendszerbe, hogy az a kiegészítéseket is tartalmazza.

A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya a mezőgazdasági koncessziós megállapodások alapján kitermelt kaucsukfa- és más fatermékekre is kiterjed.

A visszahagyott faanyag szintén bekerül a rendszerbe, amint a faanyag tulajdonjogát az árverés után megállapították.

A szabályok megszegése miatt lefoglalt faanyagot jelenleg nem lehet a rendszerbe bevinni. A lefoglalt faanyagok kezelésére vonatkozó jogszabályokat, valamint a jogszabály jogszerűség-igazolási rendszerbe történő beillesztésének módját két éven belül, de még a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lépése előtt ki kell dolgozni.

A jogszerűség-igazolási rendszer keretében ellenőrzik az ennek a megállapodásnak az I. mellékletében felsorolt valamennyi importált faterméket is. Ennek a mellékletnek az 5.9. szakasza további részleteket tartalmaz.

2.2. Termékek

A jogszerűség-igazolási rendszer keretében az alábbi termékeket ellenőrzik:

—

rönkfa

—

faforgács

—	vasúti talpfa

—

fűrészáru

—

furnérok

—	rétegelt lemez

—

parketta

—

fakeret

—	fából készült láda, doboz

—	asztalosipari termék

—

bútor

Az I. melléklet tartalmazza az e megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, valamint azoknak a nemzetközi kereskedelemben áruosztályozásra alkalmazott HR-kódjait.

A végrehajtás során Libéria fontolóra veszi majd, hogy más termékeket, többek között a faszenet is felveszi a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó termékek körébe.

2.3. Célpiacok

A jogszerűség igazolását mind a belföldi piacon értékesített, mind a kivitelre kerülő fatermékekre alkalmazzák, a rendeltetési országra tekintet nélkül. A belföldi piacon értékesített termékek ellenőrzését lépcsőzetesen vezetik be, olyan ütemtervet követve, amely a közösségi jogokról szóló törvény, valamint a láncfűrészről szóló rendelet végrehajtásától függ, továbbá figyelembe veszi az ECOWAS regionális kereskedelmi szerződéseket, valamint azok jogszerűség-igazolási rendszerbe történő beillesztését is.

3. INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉS

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés igazolása, valamint a visszakövetési rendszer üzemeltetése érdekében egy új szervezeti egységet hoz létre: a Libériai Igazoló Hatóságot (LVD). Az első öt évben egy szolgáltatóval „BOT-szerződést” (kiépítés–üzemeltetés–átadás) kötnek a szükséges igazolási módszertan kidolgozására, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában érintett hivatalai és részlegei kapacitásának kiépítésére.

A Libériai Igazoló Hatóság együttműködik az Erdészeti Fejlesztési Hatóság más hivatalaival és részlegeivel, a Környezetvédelmi Ügynökséggel (EPA), a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, a Munkaügyi Minisztériummal és az erdészeti ágazat szabályozásának konkrét területeiért felelős más kormányhivatalokkal. Ezek a kormányzati szervek a Libériai Igazoló Hatósághoz bizonyítékokat nyújtanak be azzal kapcsolatban, hogy az egyes szereplők megfelelnek a jogszerűség meghatározásának. Ezenkívül a civil társadalmi szervezetek számára kommunikációs csatornát hoznak létre annak érdekében, hogy a Libériai Igazoló Hatóság és más érintett hatóságok számára biztosítsák az annak nyomon követéséből származó adatokat, hogy az egyes szereplők a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek megfelelnek.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a kivitelre kerülő fatermékekre vonatkozó FLEGT-engedélyek kiadása érdekében létrehozza a Libériai Engedélyező Hatóságot (LLD). Az exportőrök a FLEGT-engedélyek iránti kérelmüket a Libériai Engedélyező Hatósághoz nyújtják be (lásd az 1. ábrát).

1. ábra Az igazolás és az engedélyezés intézményi felépítése

EXPORTŐR

LLD

LVD

COC/WTS

Ellenőrzés a jogszerűség definíciója alapján

Monitoringadatok benyújtása

Civiltársadalmi szervezetek

FDA részlegek

EPA

MOCI

Az ellenőrző szervek tájékoztatása

MOL

EGYÉB

MOF

4. JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁS

4.1. A jogszerűség fogalommeghatározása és az azzal összefüggő igazolási eljárások

A jogszerűség fogalommeghatározása 11 alapelvből tevődik össze: mindegyik alapelvhez számos olyan mutatót rendeltek, amelyek azokat a jogi követelményeket képviselik, amelyeknek meg kell felelni. Mindegyik mutatóhoz ellenőrző szempontok tartoznak, amelyek segítségével azt lehet meghatározni, hogy a magánszféra szereplői vagy a kormányhivatalok megfelelnek-e a szóban forgó mutatóra vonatkozó jogi követelményeknek.

Ennek a mellékletnek az A. függeléke tartalmazza a jogszerűség fogalommeghatározását és körvonalazza az igazolási eljárásokat annak érdekében, hogy a megfelelőség értékeléséhez útmutatót biztosítson a felelős minisztérium, kormányhivatal, valamint a Libériai Igazoló Hatóság számára. Ez az igazolási keret a következőket határozza meg:

—	az igazolási eljárás céljának megállapítására vonatkozó célkitűzést,

—	szabályozási ellenőrzést a törvényi és/vagy rendeleti előírások, valamint az egyes mutatókra vonatkozó felelősség megállapítása érdekében,

—	igazolási módszertant az igazolás leírására és módjára, amely magában foglalja az okiratok felülvizsgálatát, a helyszíni ellenőrzést, a jóváhagyást és/vagy a konzultációt,

—	annak megállapítását, hogy a Libériai Igazoló Hatóságnak milyen gyakran kell az egyes mutatóknak, illetve azok bizonyos szempontjainak való megfelelést értékelni.

Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása során még részletesebb eljárásokat, többek között a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés értékelésére szolgáló ellenőrzési listákat dolgoznak majd ki.

4.2. Adatkezelés

Az igazolások eredményeit egy adatkezelő rendszerben rögzítik, amely lehetővé teszi, hogy azonnal ellenőrizzék, hogy egy gazdasági szereplő megfelel-e a jogszerűség fogalommeghatározásának. Az adatkezelésért, többek között a nyilvántartások igazolási eljárásokban meghatározott időközönkénti frissítéséért a Libériai Igazoló Hatóság felel.

A visszakövetési információs rendszer (COCIS) a jogszerűségre vonatkozó olyan adatokat tartalmaz, amelyeket az ellátási láncban a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelés értékelése érdekében gyűjtöttek össze. Ezeket a nyilvántartásokat a termékláncban való továbbhaladás kiindulópontjaként használják, mint pl. a fakitermelés megkezdéséhez vagy a rönkfa ellátási láncban való továbbításához. A tervek szerint a visszakövetési információs rendszert az igazolás céljára szolgáló adatkezelő rendszer részének tekintik majd.

Az adatkezelő rendszert úgy kell kidolgozni, hogy az valós idejű információcserét tegyen lehetővé annak érdekében, hogy az igazolási eljárásban feltárt, a követelményeknek meg nem felelő faanyag ne haladhasson tovább a folyamatban, és az ellátási lánc további szakaszaiban is ellenőrzéseket végezzenek.

Az adatkezelő rendszer felépítését és műszaki előírásait, valamint az adatkezelésre vonatkozó részletes eljárásokat az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása során dolgozzák ki.

4.3. Független erdőgazdálkodási tanúsítási rendszer alapján működő gazdasági szereplők jogszerűségének igazolása

A libériai kormány által tanúsított, független tanúsítási rendszer alapján működő gazdasági szereplők úgy tudják igazolni a jogszerűség libériai fogalommeghatározásának való megfelelésüket, hogy benyújtják a rendszerükre vonatkozó érvényes tanúsítványt a Libériai Igazoló Hatósághoz és a Libériai Engedélyező Hatósághoz.

A libériai kormány a tanúsítási rendszer jóváhagyása előtt konzisztenciaértékelést végez annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a tanúsítási rendszer a jogszerűség libériai fogalommeghatározásának valamennyi mutatóját tartalmazza, a mutatóknak való megfelelést rendszeresen ellenőrzik, és az egész tanúsítási folyamat megbízható. Libéria jogszerűség-igazolási rendszerébe csak azok a rendszerek integrálhatók, amelyek a fenti értékelésen megfeleltek.

A libériai jogszabályok szerint minden gazdasági szereplő, többek között a saját tanúsított visszakövetési rendszerrel rendelkező valamennyi gazdasági szereplő is a libériai nemzeti visszakövetési rendszer hatálya alá tartozik.

5. VISSZAKÖVETÉSI RENDSZER

5.1. Szabványos működési eljárások

Szabványos működési eljárásokat dolgoztak ki annak meghatározására, hogy a) az erdészeti vállalatok hogyan ellenőrzik az ellátási láncukat; és b) a vállalatok ezen tevékenységeit a visszakövetési rendszer segítségével hogyan igazolják:

a 01. sz. általános szabványos működési eljárás (GSOP 01) általános leírást ad arról, hogy a faértékesítési szerződések, az erdőgazdálkodási szerződések, valamint a magánhasználati engedélyek alapján kitermelt fára és fatermékekre vonatkozó ellenőrzési és igazolási tevékenységeket hogyan kell végezni;

b)	minden egyes tevékenységre számos szabványos működési eljárás vonatkozik;

c)	amennyiben az ellenőrzési és igazolási tevékenységek változnak, pl. a visszakövetési rendszerbe új faanyag-forrásokat vezetnek be, úgy az általános szabványos működési eljárásokat és a szabványos működési eljárásokat ennek megfelelően módosítják.

Az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül kidolgozzák a következő forrásokból származó faanyagokra vonatkozó ellenőrzést és igazolást:

a)	a közösségi jogokról szóló törvény hatálya alatt álló erdők;

b)	láncfűrésszel végzett fakitermelési műveletek;

c)	importált fa;

d)	tranzitfa;

e)	lefoglalt fa.

A következő néhány szakasz és a B. függelék a visszakövetési rendszer fő ellenőrzési pontjait és irányadó elveit ismerteti.

5.2. Kitermelés előtti eljárások

A szerződés jogosultja felelős a szerződésben szereplő terület és a kitermelési blokkok körülhatárolásáért, valamint a fák számbavételéért (állományfelmérés). A Libériai Igazoló Hatóság igazolja, hogy a blokktérkép és az állományfelmérés pontos, és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalának megadja azokat az információkat, amelyek a blokktérkép felmérési munkáit jóváhagyó igazolás, valamint az éves fakitermelési igazolás (AHC) kiadásához szükségesek.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság munkatársai igazolják, hogy a blokktérkép és az állományfelmérés megfelelően elkészült, és a szerződés jogosultjai a formanyomtatványokat és a térképeket pontosan kitöltötték. Az eljárás két szakaszból áll: először is hivatali ellenőrzést végeznek, hogy kiszűrjék az adminisztrációs hibákat, és ha az első ellenőrzés kielégítő eredménnyel zárult, úgy az erdőben folytatják a további ellenőrzést az állományfelmérés területének legalább 5 %-át kitevő mintán, ennek során ellenőrzik a fák helyét, átmérőjét, faját és magasságát.

A visszakövetési információs rendszer automatikusan ellenőrzi a következőket:

a)	a szerződésben szereplő terület hivatkozási száma megfelel-e a szerződés jogosultja azonosítójának;

b)	a blokktérkép négy sarokpontja a szerződésben szereplő bruttó területen belül esik-e;

c)	a fák azonosító számait kiosztották-e a szerződés jogosultja számára azért, hogy a szerződés jogosultja azokat a szerződésben szereplő területen a fák címkézésére felhasználja.

A visszakövetési rendszer helyszíni ellenőre személyesen ellenőrzi a blokktérképet annak érdekében, hogy meggyőződjön a következőkről:

a)	a szerződésben szereplő terület hivatkozási száma és a szerződés jogosultjának azonosítója megfelel a benyújtott állományfelmérési formanyomtatványon szereplő adatoknak;

b)	a felmérés dátumai megfelelnek az állományfelmérési formanyomtatványon szereplő dátumoknak;

c)	a Universal Transverse Mercator (UTM) földrajzi koordinátái megegyeznek az állományfelmérési formanyomtatványon szereplő koordinátákkal;

d)	a léptéket helyesen tüntették fel a térképen, a cellák közötti távolság megfelelő és a távolságokat pontosan jelölték a térképen;

e)	az alapvonal irányát megfelelően rögzítették, és az északi irányt az alapvonalhoz viszonyítva helyesen jelölték;

f)	a felmérési vonal számait és a távolságokat jelző számokat megfelelően tüntették fel;

g)	a blokktérképen megjelölt blokkhatár megegyezik a szerződésben szereplő terület helyének meghatározására szolgáló térképen szereplő adatokkal, továbbá belül esik a szerződésben szereplő teljes terület határán;

h)	a fák azonosító száma a térkép megfelelő celláiban szerepel, azaz megegyezik az állományfelmérési formanyomtatványon szereplő adatokkal;

i)	a fajkódok megfelelőek.

A visszakövetési rendszer helyszíni ellenőre kitölti a visszakövetési információs rendszer szabványos formanyomtatványát, amely számos ellenőrző mezőt tartalmaz, majd ezt a formanyomtatványt az adatrögzítőhöz vagy a visszakövetési információs rendszer kezelőjéhez továbbítják, hogy az adatokat a visszakövetési információs rendszerben rögzítsék.

Amennyiben az állományfelmérési formanyomtatvány vagy a blokktérkép személyes ellenőrzése során hibát találnak, úgy a visszakövetési információs rendszer kezelője kinyomtatja a hibát tartalmazó formanyomtatványokat/térképeket. A visszakövetési rendszer adatbeviteli ellenőre javítás céljából elküldi azokat a szerződés jogosultjának, és az eljárást a javított adatokkal megismétlik.

5.3. Kitermelés

Ez a folyamatleírás a szerződés jogosultjai által a kitermelés során követendő címkézési, mérési és dokumentálási eljárásokat ismerteti. A rönkök és a tönkök mérése és címkézése ahhoz szükséges, hogy a fák (állományfelmérés során adott) eredeti azonosító számát összekapcsolják a fakitermelésből származó rönkökkel és az erdőben maradó tönkökkel, így biztosítva a visszakövethetőséget.

Az éves fakitermelési igazolás kiadása után a szerződés jogosultjainak vonalkódot tartalmazó rönkcímkéket bocsátanak a rendelkezésére, és engedélyt adnak arra, hogy a blokktérképen megjelölt területeken megkezdje a fakitermelést:

a)	a fa kivágása előtt a szerződés jogosultjának rönkmérője feljegyzi a fa állományfelmérés során kapott azonosító címkéjének a számát;

b)	a rönkmérő a fa kivágásakor a rönk aljához és a tönkhöz rögzít egy-egy új címkét. Megméri a keletkező hosszúfa átmérőjét mindkét végén és a rönk hosszát a koronatörésig (10 cm-re kerekítve). A rönkmérő kéziszámítógépre (PDA) vagy a megfelelő formanyomtatványra rögzíti az adatokat.

Ezután a következő kivágandó fa esetében megismétli ugyanezt az eljárást. Az összegyűjtött adatok a visszakövetési rendszer adatrögzítőjéhez kerülnek, aki azokat feldolgozza és a visszakövetési információs rendszerben rögzíti.

5.4. Erdei rönktelepek

Ez a folyamatleírás ismerteti, hogy a szerződés jogosultja a kivágott fát a rönktelepre történő szállítás és darabolás után hogyan méri és címkézi. Ugyanezt az eljárást kell követni, ha a rönköket egy későbbi szakaszban tovább darabolják vagy egyszerűen lehámozzák (azaz az első néhány centit eltávolítják, hogy a fa az értékesítés vagy az export szempontjából tetszetősebb legyen). A lényeg az, hogy az azonosító címkét minden egyes új rönkre rögzítsék annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a visszakövethetőséget az eredeti rönkig, fáig és blokktérképig.

A visszakövetési rendszer faosztályozói mintavétellel igazolják, hogy a kitermelő a rönköket pontosan felcímkézte és megmérte. A fa faját, átmérőjét és rönkhosszát rögzítik a visszakövetési információs rendszerben, amely a rönkadatokat automatikusan összeveti a szerződés jogosultja által a rendszerbe bevitt információkkal.

5.5. A rönkfa vagy feldolgozott fa szállítása

Ez a folyamatleírás ismerteti a követendő eljárásokat, amikor a rönköket és/vagy fatermékeket az erdei rönktelepen a tehergépjárműre rakodják, amikor a rönköket a kikötőn kívüli tárolóhelyen rakodják, és amikor a fűrészárukat a kikötőbe szállítást megelőzően rakodják és szállítják. Mivel a visszakövetési rendszert úgy dolgozták ki, hogy valós idejű adatokat biztosítson arra vonatkozóan, hogy a rönkök vagy a fatermékek az ellátási láncban éppen hol találhatók, a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

Amikor a szállítmány rakodásra kész, a kitermelő alkalmazottja (azaz a rönkmérő vagy a fűrészüzem méretjegyzék-vezetője) kitölti a fuvarlevelet az alábbiak szerint:

—	kitölti a megfelelő mezőket (vonalkód, fafajok, átmérő és hossz),

—	a fuvarlevél megfelelő helyére felragasztja a vonalkódot tartalmazó címkéket,

—	felsorolja a szállítmányt alkotó fatermékek vonalkódos címkéinek a számát vagy a vonalkódot tartalmazó felragasztott címkéket – ezeket a számokat kézzel kell bemásolni,

—	ledátumozza és aláírja a fuvarlevelet.

A rönköket vagy a fatermékeket úgy kell a szállítóeszközre felrakni, hogy a kéziszámítógép olvasója a vonalkódokat az áru lerakása nélkül le tudja olvasni. Ezért (a tehergépjármű típusától függően) helyet kell hagyni a jármű homlokfala és a rönkök vége között, vagy valamennyi rönköt úgy kell felrakni, hogy a címkék a jármű hátsó része felé essenek, azaz jól láthatóak legyenek. Ez megkönnyíti a visszakövetési rendszer faosztályozói, illetve az Erdészeti Fejlesztési Hatóság számára az úton lévő szállítmányok címkéin lévő azonosítók ellenőrzését.

A Libériai Igazoló Hatóság a kiadott és kézhez vett fuvarleveleket/szállítóleveleket 100 %-osan ellenőrzi, és mobil faosztályozó/ellenőr csoportjai segítségével minden szállítmányból mintát vesz, és azt ellenőrzi. Nyilvántartásba veszik a fafajokat, a rönkök átmérőjét és hosszát. A libériai rendőrség ugyanakkor azt vizsgálja, hogy az ellenőrző pontokon áthaladó valamennyi szállítmány rendelkezik-e a szükséges fuvarlevéllel.

5.6. A faanyag feldolgozása

Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának első három évében részletes eljárásokat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy a fűrészárugyártást és a fatermékek egyéb feldolgozását hogyan kell értékelni. A fűrészüzem üzemeltetőjének operatív ellenőrzése és a visszakövetési rendszer igazolása elvileg a következőkre terjed ki: i. a fa nyersanyag fűrésztelepre történő beérkezése; ii. a fa nyersanyag tárolása; iii. feldolgozás; iv. a feldolgozott termék tárolása és v. a termékek fűrésztelepről történő elszállítása.

A következő ellenőrzési és igazolási intézkedéseket kell alkalmazni:

a)	az üzemeltető nyilvántartást vezet a fűrésztelepre beérkező valamennyi fa nyersanyagról, és a megfelelő adatokat feltölti a visszakövetési információs rendszerbe;

az üzemeltető nyilvántartást vezet a fűrésztelepen tárolt valamennyi fa nyersanyagról, és a megfelelő adatokat feltölti a visszakövetési információs rendszerbe. Az üzemeltetőnek készletgazdálkodási rendszert kell alkalmaznia, amely nyilvántartja a tárolóhelyre beérkező és az onnan kiszállított nyersanyagokat;

az üzemeltető alkalmazottai formanyomtatványokra rögzítik a feldolgozóüzembe érkező nyersanyagokra és az onnan kikerülő termékekre vonatkozó adatokat. Ez szolgáltatja az alapadatokat a hasznosítás értékeléséhez (a fűrészárugyártás tekintetében ez a fűrészüzemből kikerülő fűrészáru a beszállított rönkök mennyiségének százalékában kifejezve; más esetekben ez egyszerű átváltási arány lehet, pl. x köbméternyi fűrészáru y egységnyi széklábnak felel meg stb.);

az üzemeltető nyilvántartásba veszi a fűrésztelepen tárolt valamennyi feldolgozott faterméket, és a megfelelő adatokat feltölti a visszakövetési információs rendszerbe. Az üzemeltetőnek készletgazdálkodási rendszert kell alkalmaznia, amely nyilvántartja az egyes raktárakba beérkező és onnan kiszállított nyersanyagokat;

e)	az üzemeltető nyilvántartást vezet a fűrésztelepről kiszállított valamennyi fa nyersanyagról, és a megfelelő adatokat feltölti a visszakövetési információs rendszerbe;

f)	amikor a fűrészüzem kész a termelést megkezdeni, a Libériai Igazoló Hatóság munkatársának a termelési folyamat egy szakaszát teljes mintavétellel ellenőriznie kell (pl. a fűrészüzemben egy műszakot). Ez a minta képezi a „jóváhagyott átváltási arány” alapját;

g)	a Libériai Igazoló Hatóság munkatársai rendszeres időközönként és véletlenszerűen újraértékelik a „jóváhagyott átváltási arányt”. A feldolgozóüzemeknél tett látogatások időpontját nem szabad előre bejelenteni;

h)	a visszakövetési információs rendszer a „jóváhagyott átváltási arányhoz” viszonyítva ellenőrzi az üzemeltető által benyújtott formanyomtatványon alapuló átváltási arányt. Bármilyen jelentősebb eltérés további vizsgálatot és/vagy hibajelentést eredményezhet;

i)	a Libériai Igazoló Hatóság véletlenszerűen ellenőrzi az üzemeltető valamennyi tevékenységét és könyvviteli rendszerét annak érdekében, hogy ellenőrzés alatt tartsa a fa nyersanyagok és feldolgozott termékek fűrészüzemen belül történő mozgását.

5.7. Kivitel

Ez a folyamatleírás ismerteti, hogy a Libériai Igazoló Hatóság által exportra jóváhagyott termékeket hogyan szállítják a kikötőbe, és ezt követően hogyan rakják hajóra.

A visszakövetési rendszer a visszakövetési információs rendszeren belül a kivitel helyén 100 %-ban ellenőrzi a címkéken szereplő számokat, valamint a termékleírásokat, és az exportszállítmányból vett minta fizikai ellenőrzésére is sor kerül.

Az exportőr értesíti a visszakövetési rendszert, amikor a hajó rakodásra kész, így a visszakövetési rendszer egy csoportot küldhet a hajóba történő végső berakodás ellenőrzésére. A visszakövetési rendszer ellenőre az egyes rönköket vagy kötegeket a rakodás közben összeveti a leírásokkal, így meggyőződhet arról, hogy azok érvényes FLEGT-engedéllyel rendelkeznek, majd az adatokat kéziszámítógépre vagy a megfelelő formanyomtatványon rögzíti. A nyilvántartásokat feltöltik a visszakövetési információs rendszerbe, és egyeztetik a korábban bevitt termékleírási adatokkal annak érdekében, hogy nyomon kövessék, pontosan melyik terméket exportálják.

5.8. Belföldi piac

A belföldi piacra az e melléklet 5.2–5.7. szakaszában ismertetett ellenőrzési és igazolási eljárásokat kell alkalmazni, ha a faanyag erdőgazdálkodási szerződések, faértékesítési szerződések és magánhasználati engedélyek hatálya alá tartozó termőterületről származik. A láncfűrésszel végzett fakitermelési műveletekből származó faanyag ellátási láncának felügyeletére vonatkozó eljárásokat a VII. mellékletben megjelölt időszakon belül kell kidolgozni.

5.9. Importált fa

Az importőrnek igazolnia kell, hogy az importált fa jogszerű forrásból származik, és azt a libériai jogszabályoknak megfelelően vámkezelték. A kitermelési országban a fa jogszerűségét a libériai kormány által – az érintett kormányokkal folytatott konzultációt követően – értékelt és jóváhagyott tanúsítási rendszerek vagy más jogszerűség-igazolási rendszerek alapján kiadott igazolásokkal lehet bizonyítani. A működő FLEGT engedélyezési rendszerrel rendelkező és önkéntes partnerségi megállapodással érintett más ország jogszerűség-igazolási rendszere által ellenőrzött importált fa a libériai jogszerűség-igazolási rendszerben jogszerűnek minősül. A bizonyítottan jogszerű importált fa adatait a határon rögzítik a visszakövetési rendszerben, és a faanyagot ezt követően a belföldön termesztett fával megegyező módon ellenőrzik és igazolják.

5.10. Tranzitfa

A tranzitfát a belföldön termesztett vagy importált fától fizikailag el kell különíteni, és azt a libériai vámhatóságok felügyelete mellett továbbítják. A tranzitfa nem kerül be a visszakövetési rendszerbe, és arra a kivitel helyén nem bocsátanak ki libériai FLEGT-engedélyt. A származási és kitermelési országot a hajóraklevélen és az egyéb fuvarokmányokon egyértelműen fel kell tüntetni. Libéria előírja a kifejezetten a tranzitfára vonatkozó okiratokat és vámellenőrzéseket. Az engedélyezési rendszer működésének megkezdése előtt részletes eljárásokat dolgoznak ki.

5.11. Kaucsukfa

A kaucsukfa termékek kitermelését, szállítását, forgácsolását és kivitelét szabályozó szabványos működési eljárásokat az önkéntes partnerségi megállapodások végrehajtása során dolgozzák ki.

5.12. Adategyeztetés

A visszakövetési információs rendszert a mennyiségi adatoknak az ellátási lánc különböző szakaszaiban és szakaszai között történő egyeztetésére használják. Az adategyeztetési folyamat célja annak biztosítása, hogy a famennyiségek fajonként és méretben az egész ellátási láncban megegyezzenek, továbbá a folyamat különösen annak igazolására irányul, hogy a kiszállított mennyiség nem haladja meg a beérkező mennyiséget, és hogy a feldolgozás során az alapanyagok mennyiségének a feldolgozott termékek mennyiségéhez viszonyított aránya ésszerű.

Az összevont adatok különböző ellátási láncok közötti és időbeli egyeztetésére eljárási szabályzatot dolgoznak ki annak érdekében, hogy biztosítsák az egész erdészeti ágazat jogszerűségét regionális vagy nemzeti szinten.

A visszakövetési rendszer a mennyiségi adatok egyeztetésén túlmenően a Libériai Igazoló Hatóság adatbázisában minden egyes értékesítést megelőzően ellenőrzi, hogy az áru a jogszerűség fogalommeghatározásának teljes mértékben megfelel-e, függetlenül attól, hogy azt exportálják vagy Libériában értékesítik.

6. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER KÖVETELMÉNYEINEK BE NEM TARTÁSA

A FLEGT-engedélyeket csak akkor adják ki, ha az áru a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi követelményének megfelel. A követelmények bárminemű megszegését orvosolni kell. A jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek az igazolási tevékenységek során feltárt megszegése esetén a meglévő jogi eljárásokat és szankciókat kell alkalmazni. A szabálysértéstől függően közigazgatási bírságot lehet kiszabni, korrekciós intézkedést lehet alkalmazni, el lehet rendelni a tevékenység felfüggesztését és/vagy a gazdasági szereplő ellen büntetőeljárást lehet indítani.

A szabályszegések kezelésére és a követelmények be nem tartása miatti szankciók kiszabására vonatkozó részletes iránymutatást a FLEGT engedélyezési rendszer működésének megkezdése előtt ki kell dolgozni.

A jogszerűség fogalommeghatározásának vagy a visszakövetési rendszernek való meg nem felelést és a megfelelő szankciókat rögzítik az igazolási adatbázisban (lásd a 4.2. szakaszt).

7. ENGEDÉLYEZÉS

A Libériai Engedélyező Hatóságot abból a célból hozzák létre, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi követelményének megfelelő export fatermék-szállítmányokra a FLEGT-engedélyeket kiadja. Az engedélyezési folyamat a következő lépésekből áll:

Az exportőr minden egyes exportszállítmány vonatkozásában benyújtja a Libériai Engedélyező Hatósághoz a FLEGT-engedély iránti kérelmét. Az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül a kérelemhez szabványos űrlapot dolgoznak ki, amely meghatározza a szükséges információkat és okiratokat. A Libériai Engedélyező Hatóság nyilvántartásba veszi a kérelmet, és igazolási megkereséssel fordul a Libériai Igazoló Hatósághoz.

A Libériai Igazoló Hatóság igazolja, hogy az exportőr és a szóban forgó exportszállítmánnyal kapcsolatban lévő esetleges beszállítók megfelelnek a jogszerűség libériai fogalommeghatározásának, továbbá hogy az exporttermékek jogszerű forrásból származnak, és a vonatkozó adatokat a visszakövetési információs rendszerben megfelelően rögzítették. A Libériai Igazoló Hatóság igazolási tevékenységéhez szükséges részletes eljárásokat és ellenőrzési listákat az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül dolgozzák ki.

A Libériai Igazoló Hatóság ezt követően az igazolás eredményének megerősítése céljából írásbeli értesítést küld a Libériai Engedélyező Hatóságnak. Ennek az értesítésnek a formátumát és folyamatát az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül dolgozzák ki.

—

Amennyiben a Libériai Igazoló Hatóság megerősíti, hogy az áru a jogszerűség fogalommeghatározásának teljes mértékben megfelel, úgy a Libériai Engedélyező Hatóság késedelem nélkül kiadja az érintett exportszállítmányra vonatkozó FLEGT-engedélyt. A kérelmező értesítésére és a FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó részletes eljárásokat az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül dolgozzák ki.

—

Amennyiben ebben a szakaszban bármilyen meg nem felelést állapítanak meg, úgy a Libériai Igazoló Hatóság értesíti a Libériai Engedélyező Hatóságot, hogy a FLEGT-engedély nem adható ki, és közli az elutasítás indokait, majd az elutasítást rögzíti a visszakövetési információs rendszerben. A Libériai Engedélyező Hatóság értesíti a kérelmezőt az engedélykérelem elutasításáról és az elutasítás okairól. A követelményeknek meg nem felelő szállítmányok kezelésére és a kérelmező értesítésére vonatkozó részletes eljárásokat az önkéntes partnerségi megállapodás aláírásától számított két éven belül dolgozzák ki.

Az exportőr a FLEGT-engedély kiadását követően elküldi az engedély egy-egy példányát, többek között a termékleírást is a vám- és kikötői hatóságnak, és közli a rakodás javasolt időpontját. A vám- és kikötői hatóság ellenőrzi, hogy az engedély összhangban van-e a többi hivatalos exportdokumentumnak és megfelel-e a szabványos formátumoknak. A Libériai Engedélyező Hatóság a hozzá beérkező valamennyi FLEGT-engedély iránti kérelemről, többek között az elutasított kérelmekről is nyilvántartást vezet.

A FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírásokat, többek között az engedély formátumát és érvényességi idejét ennek a IV. melléklet tartalmazza.

8. FÜGGETLEN ELLENŐRZÉS

A független ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer eredményesen, megfelelően és megbízhatóan működik-e, valamint a rendszer felépítésében és végrehajtásában fellelhető esetleges gyengeségek és kockázatok azonosítása.

A független ellenőr feladatmeghatározását, többek között az elvégzendő munkát, a szükséges képesítéseket és a módszertant az V. melléklet tartalmazza.

A. függelék

A JOGSZERŰSÉG FOGALOMMEGHATÁROZÁSA, A MÁTRIX ÉS AZ IGAZOLÁSI ELJÁRÁSOK

1. Erdészeti politikai terv és törvényreform

A jogszerűség alábbi fogalommeghatározását az érdekelt felek széles körének bevonásával lefolytatott, részvételen alapuló eljárás során dolgozták ki. A libériai érdekelt felek a jogszerűség fogalommeghatározásának kidolgozásakor a meghatározás alapjául szolgáló meglévő törvényekben, rendeletekben és szakpolitikákban számos félreérthetőséget, hiányosságot és ellentmondást tártak fel, amelyeket orvosolni kell annak érdekében, hogy a libériai erdészeti ágazatban a felelősségteljes irányítás megvalósítható legyen. A libériai kormány ezért jogi és szakpolitikai reformot kíván végrehajtani az erdészeti ágazatban az érdekelt felek bevonásával. Ezek a jogi reformok várhatóan 2013-ig lezárulnak és a jogszerűség fogalommeghatározását ezt követően aktualizálják annak érdekében, hogy az az említett módosításokat is tükrözze. A következő területeken van szükség szakpolitikai és jogi reformra:

szociális megállapodások: a szociális megállapodásokról szóló tárgyalások szabályozására kidolgozott eljárások a következőkre terjednek ki: i. a tárgyalások ütemezése; ii. a közösségeknek biztosítandó pénzösszegek kifizetésének és átutalásának időzítése; iii. a szociális megállapodások minimális tartalma és a rendelkezések végrehajtása; iv. közösségi használati jogok a koncessziós területeken és v. a szakképzetlen munkaerő alkalmazása stb;

b)	a közösségi erdőgazdálkodás vonatkozásában különleges iránymutatásokat biztosító közösségi erdészeti rendelet kihirdetése;

c)	a visszahagyott rönkök hasznosítása, többek között az árverésükre, a tulajdonjoguk bejegyzésére és a jogszerűség-igazolási rendszerbe történő felvételükre vonatkozó eljárások;

d)	a jogszabálysértő kitermelés miatt a kormány által lefoglalt rönkök hasznosítása;

a független tanúsítási rendszerek jogszerűség-igazolási rendszerbe történő beépítése: tárgyalás és megállapodás az érdekelt felekkel a független tanúsítási rendszer(ek) Libériában való alkalmazásáról, valamint az önkéntes partnerségi megállapodások hatálya alá nem tartozó országokból importált rönkök jogszerű származásának megállapítása érdekében Libéria által elismert független tanúsítási rendszer(ek) azonosítása;

f)	tiltólista: azon személyek felsorolása, akik hozzájárultak a libériai polgárháborúhoz, és akiket ezért – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság hatályos rendeletei alapján – eltiltottak az erdészeti ágazatban folytatott munkavégzéstől;

g)	feldolgozóüzemek: az i. erdőgazdálkodási szerződések jogosultjai által létesített feldolgozóüzemek létrehozására vonatkozó rendelet, valamint ii. a feldolgozóüzemek üzemeltetésére vonatkozó iránymutatások;

h)	harmadik személyek erdészeti termékekhez való hozzáférése és e termékek harmadik személyek általi felhasználása: harmadik személyek egy másik fél koncessziós területén található erdészeti erőforrásokhoz való hozzáférésére, és ezen erőforrások általuk történő felhasználására vonatkozó rendeletek;

i)	a láncfűrészről szóló rendeletek jóváhagyása és kihirdetése: útmutató az informális szektorral folytatott együttműködésre vonatkozó új eljárásokhoz.

2. Jogszerűségi mátrix

Annak érdekében, hogy a libériai piacon értékesített vagy Libériából exportált fatermékek vonatkozásában megállapíthassák, hogy azok megfelelnek-e a „jogszerű faanyag” fogalommeghatározásában szereplő jogi előírásoknak, a következő táblázatban foglalt alapelveket, mutatókat és részletes igazolási eljárásokat kell alkalmazni. A következő táblázat a jogszerűségi mátrix formátumát ismerteti (alapelvek, mutatók, ellenőrző szempontok és igazolási útmutató). A mátrix 11 alapelvet tartalmaz: mindegyik alapelv alatt mutatók és ellenőrző szempontok szerepelnek, valamint egy igazolási útmutató arra vonatkozóan, hogy a mutatóknak való megfelelést hogyan kell ellenőrizni. Az (igazolás célkitűzését, a szabályozási ellenőrzést, az igazolás módszertanát és gyakoriságát ismertető) igazolási útmutató a jelenlegi elképzeléseket tükrözi, ám a rendszer, valamint az eljárások későbbi fejlesztésével módosulhat.

Jogszerűségi alapelv

A jogszerűség libériai fogalommeghatározása 11 jogszerűségi alapelvre bontható. Minden egyes jogszerűségi alapelv számos jogszerűségi mutatóból áll, amelyek alatt ellenőrző szempontok találhatók. Minden egyes mutatóra igazolási eljárást dolgoztak ki.

Jogszerűségi mutatók

Ezek azokat a normákat vagy követelményeket körvonalazzák, amelyeket a Libériai Igazoló Hatóságnak az egyes jogszerűségi alapelveknek való megfelelés megállapításához ellenőriznie kell.

Ellenőrző szempontok

Az ellenőrző szempontok olyan bizonyítékok, amelyeket a Libériai Igazoló Hatóság ellenőrei vagy értékelői az adott normának vagy mutatónak való megfelelés értékelésekor keresnek. A felsorolás nem kimerítő, és az értékelő szükség esetén további eszközöket is igénybe vehet a szóban forgó mutató igazolásához.

Igazolási útmutató

Ezek az alapelvek útmutatást adnak a Libériai Igazoló Hatóság ellenőrei vagy értékelői számára az egyes mutatók értékeléséhez:

1.	Célkitűzés: A célkitűzés az igazolási eljárás céljának megállapítására tesz javaslatot.

2.	Szabályozási ellenőrzés: Az egyes mutatók és a felelős kormányzati szervek vonatkozásában meghatározza a törvényi és/vagy rendeleti követelményeket.

3.	Az igazolás módszertana: Az igazolás leírását és módszertanát határozza meg, és az okiratok felülvizsgálatát, a helyszíni ellenőrzést, a jóváhagyást és/vagy a konzultációt fogalja magában.

4.	Az igazolás gyakorisága: Azt állapítja meg, hogy az egyes mutatókat vagy azok bizonyos szempontjait a Libériai Igazoló Hatóságnak milyen gyakran kell igazolnia.

1. ALAPELV:

JOGSZERŰ FENNÁLLÁS/ELISMERÉS ÉS AZ ERDÉSZETI ÁGAZATBAN VALÓ MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ JOGOSULTSÁG

Az erdészeti szerződés vagy engedély jogosultja erdészeti tevékenység végzésére jogosult, jogilag elismert üzleti vállalkozás, közösség vagy magánszemély

1.1. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja a libériai kormány által szabályszerűen bejegyzett és/vagy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által elismert természetes vagy jogi személy

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

1.1.1.

Részvénytársaságok és egyéb társas vállalkozások esetében a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (MOCI) által évenként kiadott cégbejegyzési igazolás és engedély

Valamennyi szerződés- és engedélytípus, amelynek jogosultja bejegyzett vállalkozás

1.1.2.

Vállalati jogalanyok esetében a Külügyminisztériumban (MOFA) iktatott alapító okirat

Valamennyi szerződés- és engedélytípus, amelynek jogosultja vállalat

1.1.3.

Amennyiben a jogosult nem bejegyzett üzleti vállalkozás, az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott elismerő igazolás vagy okirat

Természetes személlyel vagy önálló vállalkozóval a közösségi erdészeti törvény alapján kötött FMC/TSC, e személyek számára kiadott FUP/PUP, illetve láncfűrészhasználatra vonatkozó engedély

Igazolási útmutató

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a rönkök vagy bármely egyéb libériai fatermékek kitermelésére, feldolgozására vagy kivitelére vonatkozó erdészeti szerződést megkötni kívánó vagy engedélyért folyamodó személy szabályszerűen bejegyzett üzleti vállalkozás-e, illetve olyan jogalany-e, amelyet az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a libériai jogszabályok alapján erdészeti szerződés vagy engedély megszerzésére és betartására alkalmasnak minősít.

Szabályozási ellenőrzés:

A libériai jogszabályok előírják, hogy üzleti vállalkozást vezető és/vagy üzleti tevékenységet folytató bármely személynek a vállalkozást a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumnál be kell jegyeztetnie. A vállalkozás bejegyeztetésének elmulasztása törvénysértésnek minősül. Közösségi erdőgazdálkodás folytatásához az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak el kell ismernie a közösséget. A vállalkozás bejegyzése évente a bejegyzés napján lejár, így azt meg kell újítani. A nemzeti erdészeti reformtörvény (NFRL) arról is rendelkezik, hogy bármely jogosult személy köthet erdészeti szerződést. A „személy” kifejezés magában foglalja a természetes és jogi személyeket, illetve a bejegyzett és be nem jegyzett jogalanyokat is.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóság az érvényes cégkivonat meglétét ellenőrzi. Amennyiben pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumtól és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és Jogi Hivatalaitól további tájékoztatást kérhet. Közösségi erdőgazdálkodás esetén az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Jogi és Közösségi Erdészeti Hivatalaitól igazolást lehet kérni arról, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a közösséget elismeri.

Az igazolás módja:

1.	Az okiratok vizsgálata

2.	Konzultáció a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi, Jogi és Közösségi Erdészeti Hivatalaival

Évente

Hivatkozások: Az általános vállalkozási törvény (GBL) 4.3–4.5. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (4)

1.2. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultjának tulajdonosa(i) vagy részvényese nem lehet Libéria jelenlegi elnöke vagy alelnöke, a törvényhozó testület tagja, a kormány tagja, az Erdészeti Fejlesztési Hatóság igazgatója vagy vezetője, jelenlegi megyei főfelügyelő vagy bármely más személy, akinek nem lehet a tulajdonában erdészeti szerződés jogosultja, illetve erdészeti szerződésben nem lehet érdekeltsége

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

1.2.1.

Amennyiben a szerződés jogosultja bejegyzett üzleti vállalkozás, a vezérigazgató által aláírt, közjegyző által hitelesített nyilatkozat arról, hogy a tulajdonosok között kizárt személyek nem szerepelnek

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

1.2.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által azokról a jelenlegi vezető beosztású kormánytisztviselőkről készített lista, akik az NFRL 5.2. szakaszának b) pontja alapján nem lehetnek erdészeti engedélyek jogosultjai

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

1.2.3.

A társasági szerződés vagy engedély jogosultjai jelenlegi részvényeseinek és tényleges tulajdonosainak felsorolása

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.1.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy az erdészeti engedélyt és/vagy koncessziót kérelmezők erdészeti engedélyre jogosultak legyenek.

Szabályozási ellenőrzés:

A kormány bizonyos pozíciót betöltő tagjai az NFRL 5.2. szakaszának b) pontja alapján a tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség miatt nem végezhetnek kereskedelmi célú erdészeti tevékenységet. Az egyik legfontosabb szabályozási szempont a szerződés jogosultjának jelenlegi tulajdonosa és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által a jelenlegi vezető beosztású, kizárt kormánytisztviselőkről készített felsorolás keresztellenőrzése. Mivel elsődlegesen a szerződés jogosultjának kell arról gondoskodnia, hogy a tulajdonosai jogosult személyek legyenek, ezért közjegyző előtt nyilatkozatot kell tennie, hogy megfelel ennek a feltételnek.

A közjegyző előtt, eskü alatt tett nyilatkozat hitelességét a szerződés jogosultjának tulajdonosai tekintetében a meglévő nyilvántartásokban ellenőrizni kell. A kizárt személyek, valamint a szerződéssel vagy engedéllyel rendelkező bejegyzett vállalkozások jelenlegi részvényeseinek felsorolását – ennek a megállapodásnak a IX. mellékletében foglaltak szerint – nyilvánosságra kell hozni.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóság a fenti követelmények betartásának biztosítása érdekében megvizsgálja a szerződés jogosultjának a tulajdonosokról készült nyilvántartását abból a célból, hogy ellenőrizze, hogy a kérelmező nem kizárt személy vagy olyan jogalany, akinek a tulajdonosa(i) eltiltott személy(ek).

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal

2.	Az okiratok vizsgálata

Szállítmányonként

Hivatkozások: Az NFRL 5.2. szakaszának b) pontja, a 103-7. sz. rendelet 21–22. bekezdése, a 104-07. sz. rendelet 62. bekezdése, valamint a közbeszerzési és koncessziós törvény (PPC) 44. szakasza

1.3. mutató

A szerződés jogosultját nem tiltották el erdészeti engedély kérelmezésétől vagy bármely más kormányzati szerződésre/koncesszióra vonatkozó ajánlattételtől a közbeszerzési és koncessziós törvény (PPCA) megsértése miatt

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

1.3.1.

A Közbeszerzési és Koncessziós Bizottság (PPCC) tiltólistát dolgoz ki és tart fenn azokról a személyekről, akiket a közbeszerzési és koncessziós törvény és/vagy az az alapján meghatározott előírások és iránymutatások megsértése miatt bűnösnek találtak

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás:

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy az erdészeti szerződést vagy erdészeti engedélyt kérelmező ne szegje meg a koncessziók és egyéb szerződések odaítélését szabályozó közbeszerzési és koncessziós törvényt.

Szabályozási ellenőrzés:

Az erdészeti engedélyt kérelmező nem lehet eltiltva koncesszióra vagy egyéb közbeszerzési szerződésre vonatkozó ajánlattételtől a PPCC által megállapított pályázati előírások megsértése miatt. Ellenőrizni kell, hogy a nyertes ajánlattevő szerepel-e a közbeszerzési és koncessziós törvény 44. szakasza alapján – amely megakadályozza, hogy egyes jogalanyoknak koncessziót ítéljenek oda a jóváhagyott kérelmet és/vagy sikeres ajánlattételt követően fennálló bizonyos feltételek miatt – a PPCC által készített és fenntartott jelenlegi/aktualizált tiltólistán.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak a fenti követelmények betartásának biztosítása érdekében ellenőriznie kell, hogy a kérelmező nem szerepel a PPCC tiltólistáján. Ennek a megállapodásnak a IX. melléklete szerint a PPCC tiltólistája az egyik olyan dokumentum, amelyet nyilvánosságra kell hozni.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a PPCC-vel

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartama alatt egyszer

Hivatkozások: A közbeszerzési és koncessziós törvény 44. szakasza

2. ALAPELV:

AZ ERDŐHASZNÁLATI JOGOK ODAÍTÉLÉSE

A szerződésben szereplő erdőhasználati jogokat a nemzeti erdészeti reformtörvény és a közösségi jogokról szóló törvény alapján ítélték oda.

2.1. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság konzultációt folytatott a javasolt koncessziós terület 3 kilométeres körzetén belül található közösségekkel (a továbbiakban: érintett közösségek), amelyek előzetes tájékoztatás után hozzájárultak a javasolt koncesszióhoz

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.1.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által a társadalmi-gazdasági felmérésről készített jelentés

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.1.2.

A konzultációs ülés(ek)ről szóló írásbeli értesítések (közlemény a rádióban vagy az újságokban)

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.1.3.

A megvitatott főbb kérdéseket és az elért megállapodásokat ismertető jegyzőkönyv és jelenléti ív

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.1.4.

A közösségek által aláírt szándéknyilatkozat, amelyben a közösségek vállalják, hogy jóhiszeműen tárgyalnak a szerződések végleges jogosultjaival

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

A jogszabályok hangsúlyozzák a nyilvánosság kiemelkedő szerepét a részvételen alapuló irányításban, az átláthatóság megvalósításában, valamint a döntéshozatali eljárásban. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a libériai erdészeti erőforrások meghatározásánál és odaítélésénél kellő figyelmet fordítsanak erre a szempontra.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság felhatalmazást kapott arra, hogy döntsön a kormány vagyonkezelésében lévő erdészeti erőforrások hasznosításáról és odaítéléséről. Az erdészeti erőforrásokkal kapcsolatos erdőrendezési tervek és jóváhagyás kérdésében a nyilvánosság részvétele rendkívül fontos szerepet tölt be, és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság feladata, hogy az érintett közösségeket bevonja a döntéshozatalba. A megfelelő részvétel biztosítása érdekében előírták az Erdészeti Fejlesztési Hatóság számára, hogy az érintett közösségeket értesítse, tájékoztassa, velük megbeszéléseket folytasson, az észrevételeiket feljegyezze és a közreműködésüket figyelembe vegye. Ez a részvételen alapuló megközelítés biztosítja, hogy az érdekelt felek véleményét figyelembe veszik, és hogy az erdészeti erőforrásokkal kapcsolatos erdőrendezés és jóváhagyás kérdésében megalapozott döntés szülessen. A részvételen alapuló előkészítési folyamatot követően az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott, jóváhagyott kézikönyv alapján az érintett közösségek a koncessziós terület 3 kilométeres körzetén belül található közösségek.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóság ellenőrzi, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az erdőrendezést a közösségekkel és más érdekelt felekkel folytatott, jogszabályban előírt konzultációk alapján tervezi-e meg. A Libériai Igazoló Hatóság a közösségekkel folytatott konzultációk esetén – a dokumentáció, többek között a társadalmi-gazdasági felmérésről készített jelentés, valamint a megbeszélések ütemezésének és a megvitatott kérdésekkel kapcsolatos előkészületeknek a felülvizsgálatával – igazolja a konzultációk tényét és színvonalát. Szükség esetén más kormányhivatalokkal, például a Belügyminisztériummal és az érintett közösségekkel is konzultálhat.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal, valamint – szükség esetén – a Belügyminisztériummal és az érintett közösségekkel

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartama alatt egyszer

Hivatkozások: Az NFRL 4.1–4.5. szakasza, a 102-07. sz. rendelet 21–22. bekezdése, a 104-07. sz. rendelet 62. bekezdése, valamint a közbeszerzési és koncessziós törvény 87. szakasza

2.2. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az erdészeti szerződés odaítélését megelőzően a Tervezési és Gazdasági Minisztériumtól beszerzett egy koncessziós igazolást, amelyben a minisztérium jóváhagyta az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által benyújtott koncessziós tervet, és igazolta, hogy a javasolt koncesszió megfelel a nemzeti fejlesztési célkitűzéseknek

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.2.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által a Tervezési és Gazdasági Minisztériumhoz (MPEA) benyújtott, a szerződés jogosultjának koncessziójára vonatkozó koncessziós terv

10 000 USD-t elérő vagy meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.2.2.

A Tervezési és Gazdasági Minisztérium által az Erdészeti Fejlesztési Hatóság részére kiadott koncessziós igazolás (vagy írásbeli jóváhagyás), amely felhatalmazza az Erdészeti Fejlesztési Hatóságot arra, hogy a kijelölt erdőterület vonatkozásában a koncesszió/szerződés odaítélését megkezdje

10 000 USD-t elérő vagy meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Az eljárás célja annak igazolása, hogy Libéria erdészeti célkitűzései – amelyeket a Tervezési és Gazdasági Minisztérium a koncessziós igazolás kiadása révén hagyott jóvá – szerepelnek az ország általános fejlesztési tervében.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a kiosztandó erdőterület alkalmas legyen kereskedelmi célú erdőgazdálkodásra, és hogy koncessziós tervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy biztosítsák az NFRL, valamint a közbeszerzési és koncessziós törvény valamennyi előírásának betartását, a védett területek és az érintett közösségek jogainak tiszteletben tartását, különös tekintettel a nem fa alapú erdészeti termékek használata vonatkozásában.

Meghatározás:

Annak érdekében, hogy a pályázati eljárásra vonatkozó, az NFRL-ben, valamint a közbeszerzési és koncessziós törvényben előírt követelmények teljesüljenek, a Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a Tervezési és Gazdasági Minisztérium – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kidolgozott és benyújtott koncessziós terv felülvizsgálata alapján – valóban kiadta a koncessziós igazolást az Erdészeti Fejlesztési Hatóság részére. Ez az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Jogi és/vagy Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció révén valósítható meg.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a PPCC-vel és/vagy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Jogi és Kereskedelmi Hivatalaival.

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartama alatt egyszer

Hivatkozások: A 104-07. sz. rendelet 5.2. bekezdése a) pontjának i. alpontja és a közbeszerzési és koncessziós törvény 46. szakasza

2.3. mutató

A szerződés jogosultja valóban megfelelt a jogszabályban előírt előminősítési követelményeknek, és az Erdészeti Fejlesztési Hatóságtól megfelelő jogosítványokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy i. az erdészeti ágazatban folytassa tevékenységét, valamint faértékesítési szerződés, illetve erdőgazdálkodási szerződések esetén ii. a szerződés vonatkozásában ajánlatot tehessen

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.3.1.

Az előminősítést végző bizottság jelentése az előminősítési eljárásról

10 000 USD-t elérő vagy meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.3.2.

A szerződés jogosultja részére kiállított érvényes előminősítési igazolás

10 000 USD-t elérő vagy meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.3.3.

Adóigazolás arról, hogy a szerződés jogosultjának a benyújtáskor nincs adóhátraléka

10 000 USD-t elérő vagy meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.3.4.

Elismert bank által a benyújtás időpontjában kiadott likviditási garancia

10 000 USD-t elérő vagy meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.3.5.

Az előminősítési igazolás időpontját megelőzően kiadott cégbejegyzési igazolás

10 000 USD-t elérő vagy meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy az engedélyezés iránti kérelmet benyújtó vállalat megfelelt-e az összes vonatkozó előminősítési követelménynek, és így eleget tesz-e az ajánlattételi eljárás feltételeinek.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az adott szerződés jogosultja az ajánlattételi eljárást és/vagy az erdészeti erőforrás megszerzését megelőzően valamennyi előminősítési követelménynek eleget tett. Az előminősítési követelmények többek között az alábbiakat foglalják magukban: 1. a Külügyminisztériumtól (MOFA) beszerzett alapító okirat, 2. a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (MOCI) által kiadott cégbejegyzési igazolás, 3. a Pénzügyminisztérium (MOF) adóigazolása és 4. egy elismert bank likviditási garanciája.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a követelményeknek a jogszabályban előírt időben eleget tettek. Ez azt jelenti, hogy a szerződés jogosultja vagy a feldolgozó cégbejegyzési igazolásának, adóigazolásának és bankgaranciájának kiadása meg kell, hogy előzze az előminősítési igazolás kiadását.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal, a Pénzügyminisztériummal, a Külügyminisztériummal és a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartama alatt egyszer

Hivatkozások: Az NFRL 5.2. szakasza a) pontjának i. alpontja; a 103-07. sz. rendelet 41–46. bekezdése

2.4. mutató

Az erdőgazdálkodási szerződésre vonatkozó ajánlattétel és elbírálás a közbeszerzési és koncessziós törvényben meghatározott pályázati eljárásnak és szabályoknak, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság rendeleteinek megfelelően történt.

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.4.1.

Nyilvános pályázati felhívás

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.4.2.

A koncesszióra vonatkozó ajánlatokat értékelő testület jelentése

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.4.3.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság átvilágításról szóló jelentése

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.4.4.

Az ajánlatokat értékelő testület Koncessziókkal Foglalkozó Tárcaközi Bizottság (IMCC) számára készített jelentése

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

2.4.5.

Az IMCC ajánlásai az elnöknek

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.4)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a kereskedelmi célú erdészeti tevékenység végzésére vonatkozó erdészeti engedélyt a törvényben előírtak szerint pályázati eljárás alapján ítélték oda.

Szabályozási ellenőrzés:

A törvény előírja, hogy amennyiben ajánlat benyújtására kerül sor, úgy az ajánlatokat a koncessziós ajánlatokat értékelő testületnek kell elbírálnia, amely az ajánlatok értékeléséről 60 napon belül jelentést küld a koncesszornak (ebben az esetben az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak). Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság ezt követően valamennyi javasolt ajánlatról átvilágítási jelentést készít. A koncessziós ajánlatokat értékelő testület ezután végleges jelentést küld az IMCC-nek. Az IMCC áttekinti a jelentést és az ajánlásait a végleges döntés meghozatala érdekében elküldi az elnöknek.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – elsődlegesen az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Jogi és/vagy Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció, valamint a szükséges okiratok meglétének és érvényességének ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e. Amennyiben további pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság konzultációt folytathat a koncessziós ajánlatokat értékelő testülettel és/vagy az IMCC-vel.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal, az IMCC-vel és a PPCC-vel

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartama alatt egyszer

Hivatkozások: Az NFRL 3.3. szakasza és 5.2. szakaszának a) pontja; a közbeszerzési és koncessziós törvény 115. szakaszának (1) és (2) bekezdése, valamint a 116. szakasza, és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 104. rendeletének 31–36. szakasza

2.5. mutató:

Magánhasználati engedély esetében a szerződés odaítélése a föld jogos tulajdonosának írásbeli engedélye alapján történt

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.5.1.

A magán-földtulajdonos hiteles okirata

PUP

2.5.2.

A magán-földtulajdonos írásbeli engedélye

PUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.5)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a magánhasználati engedélyt csak abban az esetben adják ki, ha egyértelműen megállapítható a magántulajdonban lévő földterület tulajdonjoga, és a földtulajdonos az engedély kiadásához írásban hozzájárult.

Szabályozási ellenőrzés:

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy ki a magánhasználati engedély tervezett kiadásával érintett, magántulajdonban lévő földterület tulajdonosa. Ennek érdekében össze kell vetni a benyújtott okiratot a Nemzeti Nyilvántartási és Dokumentációs Központ (CNDRA) nyilvános irattárában szereplő adatokkal.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak oly módon kell ellenőriznie a fenti követelmények betartását, hogy először is meg kell vizsgálnia a föld tulajdonjogát igazoló okiratot, majd meg kell győződnie arról, hogy az írásbeli hozzájárulás valóban a föld tulajdonosától származik-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a CNDRA-val

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartama alatt egyszer

Hivatkozások: Az NFRL 5.6. szakasza

2.6. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság – az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, valamint a társadalmi-gazdasági felmérésről készített jelentése alapján – összesítő térképet készített a szerződésben szereplő területről, valamint a szomszédos földterületekről, például az egyéb koncessziókról, a védett erdőterületekről és a magántulajdonban lévő földekről

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.6.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által készített térkép, amely az érintett koncessziós területet mutatja, valamint feltünteti a szomszédos földterületeket

FMC, TSC, FUP

2.6.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság végrehajtási jelentése (az Erdészeti Fejlesztési Hatóság megfelelőség-ellenőrzési jelentése)

FMC, TSC, FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.6)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződés jogosultjának odaítélt földterület nem nyúlik át más földtulajdonos(ok) földterületére vagy védett erdőterületre.

Szabályozási ellenőrzés:

Nagyon fontos, hogy a szerződésekben szereplő területeket megfelelően elhatárolják annak érdekében, hogy elkerüljék a koncessziós területek közötti átfedést, valamint a védett erdőterületek érintését.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak oly módon kell ellenőriznie a fenti követelmények betartását, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kutatási és Fejlesztési, valamint a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatalánál ellenőrzi a koncessziós térkép érvényességét.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kutatási és Fejlesztési, valamint a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartama alatt egyszer

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (7., 8., 19., 20. és 21.) és a 109-07. sz. rendelet

2.7. mutató

Az erdészeti szerződés jogosultja az erdészeti szerződésre vonatkozó ajánlattétellel együtt ajánlati kötelezvényt nyújtott be az Erdészeti Fejlesztési Hatósághoz

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.7.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság elismervénye a szerződés jogosultja ajánlati kötelezvényének átvételéről

FMC és TSC

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.7)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy az ajánlattevő benyújtotta-e a jogszabályban előírt kötelezvényt, és teljesítette-e a vonatkozó feltételeket.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 104-07. rendelete előírja az erdőgazdálkodási szerződésre és faértékesítési szerződésre ajánlatot tevők számára, hogy az ajánlatukkal együtt ajánlati kötelezvényt nyújtsanak be. A kötelezvénynek legalább 12 hónapig érvényesnek kell lennie, és az adott szerződésre megállapított éves területhasználati díj egyhatod részével egyenlő összegre kell vonatkoznia. A kötelezvényt ezenkívül egy illetékes és felhatalmazással rendelkező libériai intézménynek kell kibocsátania.

A 104-07. rendelet 43. szakasza szerint a nyertes ajánlattevő – amennyiben a kötelezvény összegét készpénzben letétbe helyezi a Libériai Központi Banknál vagy más, az Erdészeti Fejlesztési Hatóság számláinak vezetésére hivatalosan kijelölt banknál, és a letétbe helyezést az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnál igazolja – a kiválasztás után 30 napon belül visszakérheti az eredeti kötelezvényt. A rendelet azt is előírja, hogy amennyiben az ajánlattevő időben igazolja, hogy a Libériai Központi Banknál letétbe helyezte a kötelezvény értékének megfelelő összeget, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az eredeti kötelezvényt a nyertes ajánlattevőnek visszaszolgáltatja. Amennyiben azonban a nyertes ajánlattevő a kiválasztás után 30 napon belül nem igazolja a letétet, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság lehívhatja a kötelezvény összegét és a Libériai Központi Banknál vagy más, a Hatóság számláinak vezetésére hivatalosan kijelölt banknál letétbe helyezi a pénzeszközöket. Végül amennyiben a nyertes ajánlattevő és a kormány megköti azt a szerződést, amelyre a kötelezvényt benyújtották, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság elrendeli, hogy a letétbe helyezett pénzeszközökből akkora összeget írjanak jóvá, amekkora összeggel a nyertes ajánlattevő a kormánynak a szerződés alapján tartozik.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és/vagy Pénzügyi Hivatalával folytatott konzultáció, valamint az ajánlati kötelezvény érvényességének ellenőrzése révén – igazolnia kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi/Pénzügyi Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartama alatt egyszer

Hivatkozások: 104-07. sz. rendelet 43. szakasza és 61. szakaszának b) pontja, a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)

2.8. mutató

A szerződés jogosultja a szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások lezárását követően a jogszabályban meghatározott időn belül postázza az eredeti teljesítési kötelezvényt

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.8.1.

A tárgyalások lezárását követő 90 napon belül elküldött teljesítési kötelezvény egy példánya

FMC

2.8.2.

A tárgyalások lezárását követő 30 napon belül elküldött teljesítési kötelezvény egy példánya

TSC

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.8)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szükséges teljesítési kötelezvényt az előírt határidőn belül postázták-e.

Szabályozási ellenőrzés:

A 104-07. rendelet előírja az erdőgazdálkodási szerződések, illetve a faértékesítési szerződések jogosultjai számára, hogy az előírt határidőn belül teljesítési kötelezvényt nyújtsanak be. (Az erdőhasználati engedély, illetve a magánhasználati engedély jogosultjaira ez az előírás nem vonatkozik.)

1.	Az erdőgazdálkodási szerződések jogosultjainak 90 napon belül (100 000 hektár alatt) 150 000 USD összegű, illetve (100 000 hektár felett) legfeljebb 250 000 USD összegű teljesítési kötelezvényt kell benyújtaniuk.

2.	A faértékesítési szerződések jogosultjainak 30 napon belül 25 000 USD összegű teljesítési kötelezvényt kell benyújtaniuk.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és/vagy Pénzügyi Hivatalával folytatott konzultáció, valamint a teljesítési kötelezvény meglétének és érvényességének ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és/vagy Pénzügyi Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés időtartamának kezdetekor egyszer

Hivatkozások: 104-07. sz. rendelet 61. szakaszának b) pontja, a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)

2.9. mutató

A szerződés jogosultja és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság aláírta és adott esetben – a jogszabályi előírással összhangban – megfelelően megerősítette az erdészeti szerződést

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

2.9.1.

Az erdészeti szerződést megerősítő okmány, amelyet az elnök aláírt, és amelyet szórólapra nyomtattak

FMC és mezőgazdasági koncessziók/ültetvények

2.9.2.

A szerződés jogosultja és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság ügyvezető igazgatója által aláírt szerződés

TSC, FUP, PUP és láncfűrészre vonatkozó engedély

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.2.9)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy valamennyi erdészeti szerződést a jogszabályi előírások szerint kötöttek-e meg. Az erdőgazdálkodási szerződések vonatkozásában biztosítani kell, hogy amellett, hogy a szerződést a szerződés jogosultja és a libériai kormány aláírja, a szerződést megerősítő jogi aktust a törvényhozó testület mindkét házának el kell fogadnia, és az elnöknek is jóvá kell hagynia. A többi szerződés vonatkozásában azt kell biztosítani, hogy a szerződést a szerződés jogosultja és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság vezetése szabályszerűen aláírja.

Szabályozási ellenőrzés:

Amint a nyertes ajánlattevő az erdőgazdálkodási szerződést aláírta, a szerződést a törvényhozó testületnek meg kell erősítenie, és a szerződést megerősítő okmányt az elnöknek jóvá kell hagynia. A többi erdészeti szerződést és engedélyt a szerződés jogosultjának, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak alá kell írnia.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóság ellenőrzi, hogy 1. minden erdőgazdálkodási szerződést aláírtak és megerősítettek-e és 2. minden egyéb erdészeti engedélyt az érintett szerződés jogosultja, valamint – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság igazgatóságának jóváhagyását követően – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság igazgatója aláírt. A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi vagy Jogi Hivatalával folytatott konzultáció révén – ellenőriznie kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Az okiratok vizsgálata

2.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi vagy Jogi Hivatalával

A szerződés időtartamának kezdetekor egyszer

Hivatkozások: Az NFRL 5.3. szakasza, a 104-07. rendelet 62. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (5)

3. ALAPELV:

TÁRSADALMI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS HASZONMEGOSZTÁS

A szerződés jogosultja betartja a jogszabályban előírt társadalmi kötelezettségeket és haszonmegosztásra vonatkozó követelményeket

3.1. mutató

A szerződés jogosultja a javasolt koncessziós terület vagy az engedélyben szereplő terület 3 kilométeres körzetén belül található közösségeknek küldött előzetes értesítés után szociális megállapodást kötött az érintett közösségek meghatalmazott képviselőivel

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

3.1.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság társadalmi-gazdasági felmérése során korábban meghatározott érintett közösségek meghatalmazott képviselői, valamint a szerződés jogosultja közötti tényleges megbeszéléseket és az elért megállapodásokat ismertető jegyzőkönyv

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

3.1.2.

Az érintett közösségekkel való tárgyalási szándékot kifejező kihirdetett vagy közzétett értesítés (közlemény a rádióban vagy újsághirdetés)

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

3.1.3.

Bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett közösség az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnál nem tett olyan panaszt, hogy kizárták volna a megbeszélésekből vagy a szerződés jogosultja elmulasztotta volna a megbeszéléseket

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.3.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés jogosultja – az erdőgazdálkodási szerződésre, faértékesítési szerződésre vagy erdőhasználati engedélyre vonatkozó éves fakitermelési igazolás beszerzését megelőzően – tegyen eleget a társadalmi kötelezettségekkel kapcsolatos valamennyi jogszabályban előírt és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által meghatározott követelménynek.

Szabályozási ellenőrzés:

Az NFRL és az ez alapján közzétett 105-07. sz. rendelet előírja az erdőgazdálkodási szerződések, faértékesítési szerződések vagy a főbb erdőhasználati engedélyek jogosultjai számára, hogy a fakitermeléssel érintett erdőkkel kapcsolatban az érintett közösségekkel – meghatalmazott képviselőik útján – „szociális megállapodást” kössenek.

A rendelet az érintett közösségeket a következőképpen határozza meg: „a törvényben megállapított körzetnél kisebb közösség (többek között törzs, klán, község, város, falu és minden emberi település), amelynek az érdekeit az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedély alapján végzett tevékenységek valószínűleg érinteni fogják. Ennek a fogalommeghatározásnak az alkalmazásában az »érdekek« lehetnek gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi, létfenntartási, esztétikai, kulturális, spirituális vagy vallási jellegűek.” Az érintett közösségeket a gyakorlatban az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az erdészeti erőforrások elosztását megelőzően végzett erdőrendezése és a társadalmi-gazdasági felmérés során határozza meg és azonosítja be.

A 105-07. sz. rendelet szerint az erdőgazdálkodási szerződésekkel és erdőhasználati engedélyekkel kapcsolatos ilyen szociális megállapodások időtartama öt (5) év, a faértékesítési szerződésekkel kapcsolatos megállapodásoké pedig három (3) év. Az erdőgazdálkodási szerződésekkel, valamint a faértékesítési szerződésekkel kapcsolatos szociális megállapodásokat a fakivágás megkezdése előtt alá kell írni.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával folytatott konzultáció és ellenőrzés révén – igazolnia kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával és az érintett közösségekkel

2.	Az okiratok vizsgálata

Időszakonként (1)

Hivatkozások: A 105-07. sz. rendelet 31. és 32. szakasza, az NFRL 5.6. szakasza d) pontjának vi. alpontja

3.2. mutató

Kölcsönös egyeztetést követően a szerződés jogosultja és – meghatalmazott képviselőik útján – MINDEN érintett közösség aláírja a szociális megállapodást, amely a kitermelési tevékenység megkezdése előtt hatályba lép

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

3.2.1.

A szerződés jogosultja, valamint minden egyes érintett közösség által a közösségi erdészeti fejlesztési bizottsága (CFDC) révén megkötött és aláírt szociális megállapodás

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

3.2.2.

A szerződés jogosultja éves fakitermelési igazolásának dátumát megelőzően kötött szociális megállapodás

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

3.2.3.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által meghatározott és bejegyzett közösségi erdészeti fejlesztési bizottságok felsorolása

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.3.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a 10 000 USD-t meghaladó összegű erdőgazdálkodási szerződés, faértékesítési szerződés és/vagy erdőhasználati engedély jogosultja a fakitermelési műveletek megkezdése előtt minden érintett közösséggel aláírja a szociális megállapodást.

Szabályozási ellenőrzés:

A szerződés jogosultja és/vagy a vállalat kizárólag azzal a közösségi erdészeti fejlesztési bizottsággal kötheti meg a szociális megállapodást, amelyik az érintett közösségek nevében jár el. A közösségi erdészeti fejlesztési bizottságnak a szerződés jogosultja által végzett fakitermelési műveletekkel érintett valamennyi közösséget képviselnie kell. Az érintett közösségeket több közösségi erdészeti fejlesztési bizottság is képviselheti. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság éves ellenőrzést végez annak érdekében, hogy a 10 000 USD-t meghaladó összegű erdőgazdálkodási szerződések, faértékesítési szerződések és erdőhasználati engedélyek feltételeinek betartását nyomon kövesse, értékelje és biztosítsa.

A 105-07. sz. rendelet 31. szakasza b) pontjának (1) bekezdése előírja, hogy a szerződés jogosultja „köteles gondoskodni arról, hogy a fakitermeléssel érintett területet illetően az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedély érvényességének teljes időtartama alatt legyen hatályban olyan szociális megállapodás, amely minden érintett közösség érdekeit szolgálja”. A rendelet 31. szakasza b) pontjának (2) bekezdése előírja továbbá, hogy a szerződés jogosultja „csak abban az esetben vághat ki fát, ha az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedély alapján fakitermeléssel érintett területet illetően olyan szociális megállapodás van hatályban, amely minden érintett közösség érdekeit szolgálja.”

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával folytatott konzultáció és a megkötött szociális megállapodás ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával és az érintett közösségekkel

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzés

Időszakonként

Hivatkozások: A 105-07. sz. rendelet 31. szakasza

3.3. mutató

A szerződés/engedély jogosultja és az érintett közösségek között létrejött szociális megállapodás feltételei a következőket foglalják magukban: egy, a szerződő felekre érvényes magatartási kódex, egy vitarendezési mechanizmus, továbbá i. a szerződés jogosultja által a közösségnek fizetendő pénzösszegek felsorolása, valamint ii. az a követelmény, hogy a szerződés/engedély jogosultjának az összegeket negyedévenként egy olyan kamatozó escrow-számlára kell megfizetnie, amelyet a szerződés/engedély jogosultja valamennyi érintett közösség nevében vagyonkezelőként tart fenn

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

3.3.1.

Az érintett közösségek és a szerződés/engedély jogosultjának jogait és kötelezettségeit szabályozó magatartási kódex

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

3.3.2.

Az egy köbméterre eső minimális díj, amelyet a szerződés/engedély jogosultjának negyedévente kell megfizetnie az érintett közösségeknek (az egyéb díjakat, amennyiben vannak, kérjük megadni)

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

3.3.3.

A szerződés/engedély jogosultja által az érintett közösségek részére az előírásnak megfelelően, vagyonkezelőként nyitott kamatozó escrow-számláról vezetett banki vagy egyéb nyilvántartás

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

3.3.4.

Létrehozott vitarendezési mechanizmus

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.3.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a jogszabályi követelmények teljesüljenek, és a megkötött szociális megállapodás valamennyi előírt feltételt és/vagy elemet tartalmazza.

Szabályozási ellenőrzés:

Az egy vagy több közösségi erdészeti fejlesztési bizottsággal megkötött bármely szociális megállapodásnak többek között az alábbiakat kell tartalmaznia:

1.	az érintett közösségek tagjainak, valamint a szerződés jogosultjának jogait és kötelezettségeit;

2.	azoknak a pénzügyi előnyöknek a leírását, amelyekben az érintett közösségek részesülnek;

3.	azt a követelményt, hogy a szerződés/engedély jogosultjának a pénzösszegeket negyedévenként egy olyan kamatozó escrow-számlára kell megfizetnie, amelyet az érintett közösség számára vagyonkezelőként tart fenn;

4.	azt a követelményt, hogy a pénzeszközöket kizárólag egy közösségi erdészeti fejlesztési bizottság írásbeli kérelme alapján lehet felszabadítani, ha a kérelmet az Erdészeti Fejlesztési Hatóság jóváhagyta.

A 105-07. sz. rendelet 33. szakaszának a) pontja előírja, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság magatartásikódex-mintákat tegyen ingyenesen elérhetővé az interneten, és a szerződés/engedély jogosultjai, a közösségi erdészeti fejlesztési bizottságok és az érintett közösségek számára kérelemre papíron vagy elektronikus formában is biztosítsa azokat.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával folytatott konzultáció és az aláírt szociális megállapodás tartalmának ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Az okiratok vizsgálata

2.	A közösségeknél tett helyszíni szemle

Időszakonként (1)

Hivatkozások: Az NFRL 5.3. szakaszának b) pontja és 5.6. szakaszának d) pontja, valamint a 105-07. sz. rendelet 33. szakasza

3.4. mutató

A szerződés jogosultja és a közösség vagy közösségek közötti szociális megállapodást az Erdészeti Fejlesztési Hatóság tanúsította

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

3.4.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által tanúsított szociális megállapodás a szerződés jogosultja és az érintett közösség között

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.3.4)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa és/vagy ellenőrizze, hogy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság jóváhagyja/jóváhagyta-e a szociális megállapodást.

Szabályozási ellenőrzés:

Bármilyen megkötött szociális megállapodást be kell nyújtani az Erdészeti Fejlesztési Hatósághoz igazolás céljából. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az okirat kézhezvételét követően ellenőrzi, hogy a megállapodás teljes-e, pontos-e és megfelel-e a jogszabályokban előírtaknak. Amennyiben a megállapodás a vonatkozó feltételeknek nem felel meg, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak el kell azt utasítania, és döntését meg kell indokolnia. A jogosult pótolhatja a hiányosságokat, és ismételten benyújthatja a megállapodást az Erdészeti Fejlesztési Hatósághoz felülvizsgálatra. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság akkor tanúsítja a szociális megállapodást, ha az teljes, pontos és megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával folytatott konzultáció és a tanúsított szociális megállapodás meglétének és érvényességének ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	A kiválasztott közösségeknél tett helyszíni szemle

Időszakonként

Hivatkozások: 105-07. sz. rendelet 36. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)

3.5. mutató

A szerződés jogosultja a szociális megállapodásban rögzített, a közösségeknek járó díjakat i. a megállapodásban meghatározott határidőn belül ii. az általa erre a célra nyitott escrow-számlára befizette

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

3.5.1.

Az escrow-számla hitelesített negyedéves bankszámlakivonatai

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

3.5.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság megfelelőség-ellenőrzései

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.3.5)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a közösségnek járó díjakat határidőben befizették.

Szabályozási ellenőrzés:

A szociális megállapodás tartalmazza a teljesítés pénzügyi feltételeit, amelyek a megállapodások lényeges elemei. Ezért alapvetően fontos a kölcsönösen elfogadott, a szociális megállapodásokban meghatározott díjak határidőben történő megfizetésének igazolása. Operatív szinten ellenőrzési pontok lehetnek az escrow-számlák kivonatai, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által a szerződés jogosultjának megfelelését értékelő éves ellenőrzési jelentések.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőrzés révén igazolnia kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e. Amennyiben további pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi, illetve Közösségi Erdészeti Hivatalával is konzultálhat.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Közösségi Erdészeti Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzések

Szállítmányonként

Hivatkozások: A 105-07. sz. rendelet 36. szakaszának (10) bekezdése és a 107-07. sz. rendelet 33. szakasza

4. ALAPELV:

ERDŐGAZDÁLKODÁSI MŰVELETEK ÉS FAKITERMELÉS

Az erdőgazdálkodási műveletek és a fakitermelés minden vonatkozó jogszabálynak megfelelnek

4.1. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja éves működési tervet és adott esetben erdőgazdálkodási tervet készített

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

4.1.1.

Éves fakitermelési igazolás

A mezőgazdasági koncessziók/ültetvények kivételével valamennyi szerződés- és engedélytípus

4.1.2.

Jóváhagyott éves működési terv

A mezőgazdasági koncessziók/ültetvények kivételével valamennyi szerződés- és engedélytípus

4.1.3.

Jóváhagyott erdőgazdálkodási terv

FMC

4.1.4.

A föld tulajdonosának írásbeli engedélye

PUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.4.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződések jogosultjai a kitermelési tevékenység megkezdése előtt minden vonatkozó törvényes előfeltételnek eleget tegyenek.

Szabályozási ellenőrzés:

Erdőgazdálkodási szerződés: a szerződéseket az erdőterületek vonatkozásában ítélik oda, jóváhagyják, és a szerződések összhangban vannak a közbeszerzési és koncessziós törvény követelményeivel. Az erdőgazdálkodási szerződés 25 évre szól, és a gazdálkodási terv, a környezeti hatásvizsgálat (KHV), az üzleti terv, a szociális megállapodások és az éves működési tervek függvénye.

2.	Faértékesítési szerződés: 3 évre szól, a nemzeti erdőgazdálkodási stratégiával összhangban ítélik oda, jóváhagyják, megfelel a közbeszerzési és koncessziós törvény követelményeinek, és az éves működési tervek függvénye.

Kivételes esetekben előfordulhat, hogy az erdőhasználati engedélyhez a vártnál nagyobb követelményeknek kell megfelelni, és az engedélyeket hivatalosan jóvá kell hagyni. A Libériai Igazoló Hatóságnak ilyen esetben esetleg ellenőriznie kell az ilyen erdőhasználati engedélyhez kapcsolódó, kitermelés előtti követelményeket.

Magánhasználati engedély: magánterületen lévő erdészeti erőforrások valamennyi kereskedelmi célú felhasználása esetén a kitermelő a föld tulajdonosa kell, hogy legyen, vagy rendelkeznie kell a föld tulajdonosának engedélyével és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott magánhasználati engedéllyel. A magánhasználati engedély jogosultja addig nem kezdheti meg a kitermelési tevékenységet, ameddig nem rendelkezik jóváhagyott éves fakitermelési igazolással és éves működési tervvel.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal és a Környezetvédelmi Ügynökséggel, többek között a Kereskedelmi, illetve a Közösségi Erdészeti Hivatallal folytatott konzultáció révén – ellenőriznie kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal és a Környezetvédelmi Ügynökséggel

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzés

(működési terv esetén) évente

(gazdálkodási terv esetén) időszakonként

Hivatkozás: Az NFRL 4.5., 5.3., 5.4. és 5.6. szakasza, a 104-07. rendelet 62. szakaszának a) pontja, az EPML 23. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)

4.2. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja az általa kitermelhető fák fajtáját és mennyiségét illetően megfelel az éves működési terve feltételeinek és a jogszabályi követelményeknek.

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

4.2.1.

Éves kitermelésre jóváhagyott blokkok

FMC

4.2.2.

Szakasz és éves kivágás

Az FMC kivételével valamennyi erdészeti szerződés

4.2.3.

A kivágott fák adatainak igazolása (szabványos működési eljárás, 11)

A mezőgazdasági koncessziók/ültetvények kivételével valamennyi szerződés- és engedélytípus

4.2.4.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság éves megfelelőség-ellenőrzési jelentése

A mezőgazdasági koncessziók/ültetvények kivételével valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.4.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja megfeleljen a fakitermelési jogok Erdészeti Fejlesztési Hatóság által jóváhagyott éves kiosztásának és a Hatóság által jóváhagyott kötelezettségeknek.

Szabályozási ellenőrzés:

1.	A jóváhagyott éves fakitermelési igazolás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a kitermelőnek dolgoznia kell, és azokat a követelményeket, amelyeket az előírt éves határidőn belül teljesítenie kell.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság két operatív ellenőrzési mechanizmust működtet:

2.1.	folyamatos helyszíni ellenőrzés és

2.2.	az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által végzett éves megfelelőség-ellenőrzések az erdőgazdálkodási szerződések, faértékesítési szerződések, valamint az egyes erdőhasználati engedélyek és/vagy magánhasználati engedélyek feltételei betartásának nyomon követése, értékelése és biztosítása érdekében.

Meghatározás:

Ezt a követelményt a Libériai Igazoló Hatóság részletesen ellenőrzi. A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció révén – ellenőriznie kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.	Helyszíni ellenőrzés

Évente

Hivatkozások: Az NFRL 3.2. és 3.4. szakasza, valamint a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (7–11)

5. ALAPELV:

KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK

A szerződés jogosultja és a fafeldolgozó a jogszabályokban előírt valamennyi környezetvédelmi kötelezettségnek eleget tett

5.1. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja és a fafeldolgozó környezeti hatásvizsgálatot készített, amelyet a Környezetvédelmi Ügynökség jóváhagyott.

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

5.1.1.

Környezeti hatásvizsgálatról szóló jelentés, amelyet a szerződés jogosultja, illetve a fafeldolgozó készített, vagy amely a részükre készült

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

5.1.2.

A kitermelési műveletek megkezdése előtt a Környezetvédelmi Ügynökség által a szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó részére kiállított környezetvédelmi tevékenységi engedély

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

5.1.3.

A Környezetvédelmi Ügynökség által a szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó részére kiállított környezetvédelmi engedély, amely az 5.1.2. pontban mutatóként felsorolt környezetvédelmi tevékenységi engedély esetleges feltételét/feltételeit tartalmazza.

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.5.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a környezeti hatásvizsgálattal összefüggő eljárás követelményeinek eleget tettek.

Szabályozási ellenőrzés:

A 2002. évi környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törvény (EPML) az 1. mellékletében felsorolt és/vagy meghatározott tevékenységekre vonatkozóan előírja a környezetvédelmi tevékenységi engedély beszerzését. Környezeti hatásvizsgálat az alábbi erdészeti tevékenységek esetében szükséges: 1. fakitermelés és/vagy fafeldolgozás, 2. ültetvényes gazdálkodás. A környezetvédelmi tevékenységi engedély mellett a Környezetvédelmi Ügynökség kiadja a környezetvédelmi engedélyt, amely a környezetvédelmi tevékenységi engedélyhez kapcsolódó feltételeket tartalmazza, amelyeknek az engedély jogosultjának meg kell felelnie.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság az engedély kiadása előtt a Környezetvédelmi Ügynökség számára biztosítja az értékeléshez szükséges megfontolásokat és információkat.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnál és a Környezetvédelmi Ügynökségnél ellenőriznie kell, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja nem csak környezetvédelmi tevékenységi engedéllyel, hanem környezetvédelmi engedéllyel is rendelkezik, amely kifejezetten meghatározza, hogy a környezetvédelmi tevékenységi engedély birtokosának milyen feltételeknek kell eleget tennie.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Környezetvédelmi Ügynökséggel és az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal

2.	Az okiratok vizsgálata

A környezetvédelmi tevékenységi engedély és a környezetvédelmi engedély érvényességi ideje alatt egyszer

Hivatkozások: EPML 6. szakaszának (21)–(23) bekezdése, a 105–107. sz. rendelet és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)

5.2. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó bevezeti a környezeti hatásvizsgálatában meghatározott és a környezetvédelmi engedélyben megjelölt kárenyhítési rendelkezéseket

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

5.2.1.

A Környezetvédelmi Ügynökség környezetvédelmi monitoringról szóló jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

5.2.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság környezeti hatásvizsgálatról szóló vizsgálati jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.5.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó teljesítse az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által meghatározott és előírt bármely feltételt és/vagy kárenyhítési intézkedést, és a környezetvédelmi engedélyben szereplő környezetvédelmi előírásokat ne szegje meg.

Szabályozási ellenőrzés:

A fakitermelési műveletek megkezdése előtt a szerződés vagy engedély jogosultja részére ki kell állítani a határozatról szóló okiratot és/vagy a környezetvédelmi engedélyt. A Környezetvédelmi Ügynökség és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság rendszeres és/vagy váratlan ellenőrzések révén nyomon követi az előírt feltételek és/vagy a kárenyhítési intézkedések betartását. A környezetvédelmi tevékenységi engedély jogosultja köteles a Környezetvédelmi Ügynökségnek bejelenteni a projektben vagy a tevékenységben bekövetkezett minden olyan lényeges változást, amely hatással lehet a környezetre. A Környezetvédelmi Ügynökség meg nem felelés esetén további végrehajtási intézkedéseket vezethet be.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak konzultálnia kell az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Környezeti Hatásvizsgálati Osztályával, a Környezetvédelmi Ügynökség Ellenőrzési Hivatalával és Kirendeltségi Felügyelőségével, és ellenőriznie kell, hogy a szerződés jogosultja megfelel-e a környezetvédelmi engedély feltételeinek.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Környezetvédelmi Ügynökséggel és az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzések

Évente

Hivatkozások: Az EPML 24–27. szakasza és az EPAA

5.3. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó az elhasznált berendezéseit, az üzemanyag- és fahulladékot és a tevékenységéből származó egyéb hulladékot szabályszerűen és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon ártalmatlanította

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

5.3.1.

A Környezetvédelmi Ügynökség vizsgálati jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

5.3.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság éves megfelelőség-ellenőrzési jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.5.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy valamennyi hulladékot szabályszerűen és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon ártalmatlanítsanak.

Szabályozási ellenőrzés:

1.	A határozatról szóló okiratot és/vagy a környezetvédelmi tevékenységi engedélyt a szerződés jogosultja számára a műveletek megkezdése előtt kiállították.

2.	A Környezetvédelmi Ügynökség nyomon követi az előírt feltételek és/vagy a kárenyhítési intézkedések betartását.

3.	A Környezetvédelmi Ügynökség rendszeres és/vagy időszakos ellenőrzést végez azoknál a projekteknél, amelyeknek káros hatása lehet.

4.	A Környezetvédelmi Ügynökség meg nem felelés esetén végrehajtási intézkedéseket vezethet be.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak konzultálnia kell az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával és a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatalával, valamint le kell folytatnia az igazolási eljárásokat. Konzultációkat kell folytatnia továbbá a Környezetvédelmi Ügynökség Ellenőrzési Hivatalával és Kirendeltségi Felügyelőségével.

További információkért közvetlenül a szerződés vagy engedély jogosultjához, illetve a fafeldolgozóhoz fordulhat.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Környezetvédelmi Ügynökséggel

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzés

Évente

Hivatkozások: Az EPML 24–27. szakasza és az EPAA

5.4. mutató

A szerződés jogosultja a kitermelési terület és a vízfolyások között védőzónát hozott létre, és különösen nem vágott ki olyan fákat, amelyek eltávolítása veszélyeztetheti a vízfolyás(ok) áramlását vagy stabilitását

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

5.4.1.

A Környezetvédelmi Ügynökség vizsgálati jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

5.4.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság éves megfelelőség-ellenőrzési jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.5.4)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy az engedély jogosultja tartsa be a vízgazdálkodással és a vízkészletek szennyeződésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket.

Szabályozási ellenőrzés:

A cél a vízkészlet-gazdálkodás tekintetében a teljes megfelelés biztosítása. A Fakitermelési gyakorlat kódexe (2007) ebben a vonatkozásban megtiltja a védett területeken és a vízfolyások mentén végzett fakitermelést. Előírja, hogy megfelelő védőzónát kell fenntartani a kitermelési területek és a vízfolyások között.

A megfelelés értékelésekor a Környezetvédelmi Ügynökségnek és az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak is rendszeres ellenőrzéseket és megfelelőség-ellenőrzéseket kell végeznie, amelyeket a Libériai Igazoló Hatóság felülvizsgál annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja a követelményeknek megfelel-e.

Meghatározás:

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal és a Környezetvédelmi Ügynökséggel

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzések

Évente

Hivatkozások: Az EPML IV. és V. része, továbbá a Fakitermelési gyakorlat kódexe (3.1.; 3.2.; 4. és egyéb részei)

5.5. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja eljárásokat működtet annak érdekében, hogy i. biztosítsa a vadvilág védelmére vonatkozó szabályok betartását, valamint ii. elkerülje a veszélyeztetett vagy fenyegetett növény- és állatfajok begyűjtését/elejtését és kereskedelmét.

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

5.5.1.

A Környezetvédelmi Ügynökség vizsgálati jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

5.5.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság éves megfelelőség-ellenőrzési jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.5.5)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja tartsa be a nemzeti erdészeti reformtörvény 9.11. szakaszának v. pontját, amely előírja a „vadászati engedélyt és a vadon élő állatok kereskedelméhez szükséges igazolásokat vagy engedélyeket”, továbbá hogy tartsa be az NFRL 9.12. szakaszának i. pontját, amely tiltja a veszélyeztetett fajok vadászatát, befogását vagy kereskedelmét.

Szabályozási ellenőrzés:

A cél a nemzeti erdészeti reformtörvény 9.11. szakaszában foglalt, a vadállomány megóvására, az állománygazdálkodásra, és az állomány hasznosításának ellenőrzésére vonatkozó követelmények betartásának biztosítása, illetve a 9.12. szakaszában foglalt tilalom betartásának biztosítása, miszerint tilos az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által fenyegetettnek vagy veszélyeztetettnek minősített fajok befogása, elejtése vagy kereskedelme.

A megfelelés értékelésekor a Környezetvédelmi Ügynökségnek és az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak is rendszeres ellenőrzéseket és megfelelőségi ellenőrzéseket kell végeznie annak érdekében, hogy meggyőződjön a megfelelő eljárások működtetéséről és arról, hogy illegális begyűjtésre vagy kereskedelemre nem utal semmilyen bizonyíték.

Meghatározás:

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Környezetvédelmi Ügynökséggel és az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzések

Évente

Hivatkozások: Az NFRL 9.11. és 9.12. szakasza; az EMPL IV. és V. része, valamint a Fakitermelési gyakorlat kódexe (3.1.; 3.2. és egyéb részei)

6. ALAPELV:

A FAANYAG SZÁLLÍTÁSA ÉS VISSZAKÖVETHETŐSÉGE

A szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó megfelel a fa és fatermékek szállítására és visszakövethetőségére vonatkozó valamennyi jogszabályi előírásnak

6.1. mutató

A rönköket, illetve a fa és egyéb fatermékeket tartalmazó szállítmányt kísérő fuvarlevélen szerepelnek a visszakövetési rendszer azonosító számai/hivatkozási számai és a rendeltetési hely

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

6.1.1.

A kitöltött fuvarlevél tartalmazza a kitermelés helyét, a visszakövetési rendszer azonosító számait, a rönkök berakodásának helyét és időpontját, valamint a rendeltetési helyet

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

6.1.2.

Az importált rönkökre vagy fatermékekre vonatkozó kitöltött fuvarlevél tartalmazza a kitermelési országot, a visszakövetési rendszer azonosító számait, a rönkök berakodásának helyét és időpontját, valamint a rendeltetési helyet

Importált fára vonatkozó engedély

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.6.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés jogosultja vagy a feldolgozó feleljen meg a rönkök, fa és fatermékek szállítására vonatkozó, jogszabályban előírt követelményeknek.

Szabályozási ellenőrzés:

A rönkök, fa és fatermékek feldolgozóüzembe vagy kikötőbe való szállításának feltétele a szállítmányt kísérő fuvarlevél kitöltése. A fuvarozónak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiállított érvényes fuvarozói engedéllyel kell rendelkeznie. Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának első két évében részletes eljárásokat dolgoznak ki az importált fa visszakövetési rendszerbe történő felvételére vonatkozóan.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak úgy kell meggyőződnie arról, hogy a fatermékek szállítására vonatkozó követelményeknek eleget tettek-e, hogy a visszakövetési információs rendszerben megbizonyosodik az ellenőrzésről (összeveti a fuvarlevelet és a vonalkódokat).

Az igazolás módja:

1.	A visszakövetési információs rendszerben szereplő adatok ellenőrzése

2.	Helyszíni ellenőrzés

Szállítmányonként vagy rakományonként

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (13–17, 19 és 20)

6.2. mutató

Valamennyi rönköt megfelelően megjelöltek és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság szabványos működési eljárásainak megfelelően bevittek a visszakövetési rendszerbe

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

6.2.1.

A rönkadatokra vonatkozó nyomtatvány (szabványos működési eljárás, 13)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

6.2.2.

A rönkadatok igazolására vonatkozó nyomtatvány (szabványos működési eljárás, 14)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

6.2.3.

A rönkök és fatermékek szállítására vonatkozó fuvarlevél (szabványos működési eljárás, 16)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.6.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja eleget tett-e a visszakövetési rendszer vonatkozó követelményeinek, és valamennyi rönk adatait bevitték-e a visszakövetési rendszerbe.

Szabályozási ellenőrzés:

A visszakövetési rendszer részeként és a tíz alaprendelettel összhangban különböző szabványos működési eljárásokat és operatív ellenőrzési dokumentumokat dolgoztak ki, amelyeket a visszakövetési rendszer/az Erdészeti Fejlesztési Hatóság ellenőriz.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóság az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal folytatott konzultáció és a rönkadatok visszakövetési információs rendszerben történő ellenőrzése révén igazolja, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja eleget tett a visszakövetési rendszer követelményeinek.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.	A visszakövetési információs rendszerben szereplő adatok ellenőrzése

Szállítmányonként vagy rakományonként

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (13–17, 19 és 20)

6.3. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja által kitermelt vagy szállított valamennyi rönk, fa és fatermék a szerződés vagy engedély jogosultjának koncessziós területéről származik

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

6.3.1.

A rönkadatokra vonatkozó nyomtatvány (szabványos működési eljárás, 13)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

6.3.2.

14-es formanyomtatvány (a darabolás, lehámozás és a kivágási díj leszámlázásának igazolása)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

6.3.3.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által végzett éves megfelelőségi ellenőrzés

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.6.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a szerződések vagy engedélyek jogosultjai kizárólag a szerződésben/engedélyben jóváhagyott területen végeznek fakitermelést és onnan szállítják el a fát és fatermékeket.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság tíz alaprendelete előírja, hogy valamennyi fát és faterméket az engedélyben szereplő erdőterületen és az említett engedélyben foglaltaknak megfelelően termeljenek ki.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóság a vonatkozó formanyomtatványok és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság megfelelőség-ellenőrzési jelentésének vizsgálata révén ellenőrzi ennek a követelménynek a betartását.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.	Helyszíni ellenőrzések

Szállítmányonként vagy rakományonként

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (13–15)

6.4. mutató

A Libériába importált valamennyi rönk, fa és fatermék megfelel a kitermelési ország hatályos törvényi és rendeleti rendelkezéseinek. (Ez az előírás a tranzitfára nem vonatkozik.)

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

6.4.1.

A kitermelési ország jogszabályainak való megfelelés igazolása

Importált fára vonatkozó engedély

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.6.4)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a Libériába importált rönkök és fatermékek jogszerű forrásból származnak és azokat a libériai jogszabályoknak megfelelően vámkezelték.

Szabályozási ellenőrzés:

A libériai jogszabályok legfontosabb követelménye az, hogy a kitermelt és az országba behozott valamennyi faanyag jogszerű forrásból származzon. A kitermelési országban a faanyag jogszerűségét a libériai kormány által – az érintett kormányokkal folytatott konzultációt követően – értékelt és jóváhagyott fenntartható erdőgazdálkodási tanúsítási rendszerek vagy más jogszerűség-igazolási rendszerek alapján kiadott igazolásokkal lehet bizonyítani. Működő FLEGT engedélyezési rendszerrel rendelkező és önkéntes partnerségi megállapodással érintett más ország jogszerűség-igazolási rendszere által ellenőrzött importált fa a libériai jogszerűség-igazolási rendszerben jogszerűnek minősül.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak igazolnia kell, hogy a Libériába behozott faanyag a kitermelési ország jogszabályai szerint jogszerűnek minősül. Az igazoláshoz ellenőrizni kell azt az okmányt, amely a faanyagot a kitermelési országban jogszerűnek minősíti.

Az igazolás módja:

1.	Betekintés a visszakövetési rendszerbe és konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

Importszállítmányonként

Hivatkozások: A 108-07. sz. rendelet 44. szakaszának d) pontja

6.5. mutató

A tranzitrönköket vagy tranzit fatermékeket i. fizikailag elkülönítik a belföldi és importált fától és ii. azok a Libéria területén történő átszállítás teljes időtartama alatt a libériai vámhatóságok felügyelete alatt állnak

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

6.5.1.

A kitermelési ország vámokmányai

Tranzitfa

6.5.2.

A kitöltött fuvarlevél tartalmazza a kitermelési országot és a kiviteli országot

Tranzitfa

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.6.5)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a Libérián keresztül szállított rönkök és fatermékek nem kerülnek be a visszakövetési rendszerbe, és azokat nem keverik össze a belföldön kitermelt vagy az importált fával.

Szabályozási ellenőrzés:

A másik fő szabályozási követelmény, ami a jogszerűség-igazolási rendszer egyik sarokköve is egyben, az, hogy a tranzitfa nem kerül be a visszakövetési rendszerbe, és a kivitel helyén azokra nem állítanak ki libériai FLEGT-engedélyt. Fontos, hogy a kitermelési országot a hajóraklevélen, a vámokmányokon és az egyéb fuvarokmányokon egyértelműen fel kell tüntetni.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a tranzitfatermékeket fizikailag minden esetben elkülönítik, illetve elkülönítették az importált és a belföldi rönköktől és fatermékektől, továbbá hogy a vámhivatal felügyelete alatt állnak vagy álltak.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Pénzügyminisztériummal és a vámhivatallal

szállítási egységenként

Hivatkozások: A 108-07. sz. rendelet 44. szakaszának a–c) pontja

6.6. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság i. a visszahagyott rönkök lefoglalásakor és/vagy ii. árverésre bocsátásakor valamennyi jogszabályi követelménynek eleget tett, bárhol is találta a rönköket

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

6.6.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság hatáskörrel rendelkező bírósághoz benyújtott lefoglalás iránti kérelme és a lefoglalás engedélyezéséről szóló bírósági végzés

FMC, TSC és FUP

6.6.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság hatáskörrel rendelkező bírósághoz benyújtott árverés iránti kérelme és az árverés engedélyezéséről szóló bírósági végzés

FMC, TSC és FUP

6.6.3.

Árverési igazolás

FMC, TSC és FUP

6.6.4.

A nyertes ajánlattevőt igazoló levél vagy nyilatkozat

FMC, TSC és FUP

6.6.5.

A visszahagyott rönkök nyilvántartásba vétele (szabványos működési eljárás, 37)

FMC, TSC és FUP

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.6.6)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a visszahagyott rönkök és fatermékek lefoglalása és árverésre bocsátása a jogszabályokban előírt eljárások betartásával történt. A visszahagyott rönkök jogszerű lefoglalása és árverésre bocsátása után a faanyag ismét jogszerűnek minősül.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak a visszahagyott rönkök fellelésekor lefoglalás és árverésre bocsátás iránti kérelmet kell benyújtania ahhoz a megyei bírósághoz, ahol a rönköket fellelte. Amennyiben a bíróság megfelelő jogi indokot állapít meg a kérelem jóváhagyásához, úgy engedélyezi a lefoglalást és az azt követő árverést, amelyet a felügyelete alatt kell lefolytatni.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció és a vonatkozó okmányok ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

Minden esetben, amikor visszahagyott rönkök adatait viszik be a visszakövetési rendszerbe

Hivatkozások: A 108-07. sz. rendelet 51. szakaszának d) és e) pontja

7. ALAPELV:

ÁTALAKÍTÁS ÉS FAFELDOLGOZÁS

A fafeldolgozó valamennyi vonatkozó libériai törvénynek és rendeletnek eleget tett

7.1. mutató

A fafeldolgozó az előírt díjak megfizetése után és a műveletek megkezdése előtt kérvényezte és megkapta a fűrészüzemre vonatkozó (A., B. vagy C. osztályú) engedélyt

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

7.1.1.

A feldolgozó fűrészüzemre vonatkozó engedély iránti kérelme

Fűrészüzemre vonatkozó engedély

7.1.2.

A fűrészüzem kezdeti éves regisztrációs díjának befizetése a fűrészüzemre vonatkozó engedélyt megelőzően

Fűrészüzemre vonatkozó engedély

7.1.3.

A Környezetvédelmi Ügynökség által jóváhagyott környezetvédelmi terv

Fűrészüzemre vonatkozó engedély

7.1.4.

A fűrészüzemre vonatkozó engedély, amelyet az Erdészeti Fejlesztési Hatóság ad ki a fűrészüzem üzemeltetőjének

Fűrészüzemre vonatkozó engedély

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.7.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a fafeldolgozó a műveletek megkezdése előtt beszerezte-e az előírt engedélyt.

Szabályozási ellenőrzés:

A fafeldolgozónak a műveletek megkezdése előtt be kell szereznie a fűrészüzemre vonatkozó engedélyt. Az engedélykérelmeket az Erdészeti Fejlesztési Hatósághoz kell benyújtani, és amennyiben a követelményeknek eleget tettek, úgy az Erdészeti Fejlesztési Hatóság kiadja a megfelelő (A., B. vagy C. osztályú) engedélyt. Ezenkívül a Környezetvédelmi Ügynökségnek jóvá kell hagynia a fűrészüzem tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi tervet.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy valamennyi fafeldolgozó rendelkezik-e fűrészüzemre vonatkozó engedéllyel. Az ellenőrzéshez az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával folytatott konzultáció szükséges.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzés

Évente

Hivatkozások: 107-07. sz. rendelet 46. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (26)

7.2. mutató

A Libériában kitermelt, illetve harmadik országokból feldolgozás céljára Libériába behozott valamennyi rönknek rendelkeznie kell a visszakövetési rendszer azonosító számával

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

7.2.1.

A vonalkódok kiadásáról szóló jelentés (szabványos működési eljárás, 7)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus, ideértve az importált rönkökre és fatermékekre vonatkozó szerződéseket és engedélyeket

7.2.2.

Az elszállított rönkök és fatermékek igazolása (szabványos működési eljárás, 17)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus, ideértve az importált rönkökre és fatermékekre vonatkozó szerződéseket és engedélyeket

7.2.3.

Fűrészáru nyilvántartásba vételéről szóló jelentés (szabványos működési eljárás, 15)

Valamennyi szerződés- és engedélytípus, ideértve az importált rönkökre és fatermékekre vonatkozó szerződéseket és engedélyeket

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.7.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a feldolgozóüzemekbe kerülő valamennyi rönköt megfelelően dokumentálnak, és jogszerű származásukat igazolják.

Szabályozási ellenőrzés:

A libériai jog legfontosabb követelménye az, hogy minden feldolgozóüzem hatékony ellenőrzési rendszert működtessen, és kizárólag a visszakövetési rendszerben szereplő, jogszerű forrásból származó faanyagot dolgozza fel.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a feldolgozóüzembe kerülő valamennyi rönk adatait bevitték-e a visszakövetési rendszerbe. Amennyiben további pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság konzultálhat az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával és a visszakövetési rendszerrel

2.	A visszakövetési információs rendszerben szereplő adatok ellenőrzése

3.	Helyszíni ellenőrzés

Szállítmányonként vagy rakományonként

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai (15, 19 és 20)

7.3. mutató

A fafeldolgozó a fűrészüzemen vagy a feldolgozási tevékenységen áthaladó fatermékek visszakövethetősége érdekében nyilvántartási rendszert működtet

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

7.3.1.

A kitermelésről szóló igazoló jelentés

Fűrészüzemre vonatkozó engedély

7.3.2.

Termelési jelentés

Fűrészüzemre vonatkozó engedély

7.3.3.

A fűrészüzem rönkfelhasználására és a kibocsátásra vonatkozó nyomtatványa (szabványos működési eljárás, 31 és 32)

Fűrészüzemre vonatkozó engedély

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.7.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa a visszakövethetőséget a feldolgozás teljes folyamatán keresztül, ami igazolja, hogy a feldolgozóüzemből származó fatermékek igazolhatóan jogszerű forrásból származó alapanyaghoz köthetők.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság előírja, hogy meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a termékek adatait megfelelően bevigyék a visszakövetési rendszerbe, és a termékek a feldolgozási láncon végig visszakövethetőek legyenek.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak a feldolgozóüzemben működő hatékony visszakövetési rendszer ellenőrzése révén meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e. Amennyiben további pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság konzultálhat az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával.

Az igazolás módja:

1.	Helyszíni ellenőrzések

2.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

Szállítmányonként vagy rakományonként

Hivatkozások: Az NFRL 13.5. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (15)

8. ALAPELV:

A MUNKAVÁLLALÓK JOGAI, EGÉSZSÉGE, BIZTONSÁGA ÉS JÓLÉTE

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó megfelel a munkajogi kötelezettségeinek és a faipart érintő bármely kollektív szerződés előírásainak

8.1. mutató

A szerződések/engedélyek jogosultjai és a fafeldolgozók a szakképzett és szakképzetlen munkaerő alkalmazásakor – a libériai munkaügyi törvény előírásainak megfelelően – előnyben részesítik a libériai állampolgárokat

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

8.1.1.

A helyi munkaerő alkalmazását és a libériai munkavállalók előnyben részesítését igazoló munkaerő-nyilvántartások vagy negyedéves jelentések

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.1.2.

A szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó által a Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott negyedéves jelentés

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.1.3.

Munkaerő-nyilvántartások, többek között az alkalmazottak állampolgárságát is tartalmazó nyilvántartás

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.1.4.

A Munkaügyi Minisztérium által a szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó részére kiállított megfelelési tanúsítvány

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.8.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a szerződés jogosultja és/vagy a fafeldolgozó a munkavállalókat a jogszabályi előírásoknak megfelelően alkalmazza.

Szabályozási ellenőrzés:

A foglalkoztatást minden vonatkozásban a libériai munkaügyi törvény (LLL) szabályozza. Ezek a jogszabályok előírják, hogy minden foglalkoztatási döntés meghozatalakor kizárólag a libériai állampolgárokat kell előnyben részesíteni, és nem libériai munkaerőt csak akkor lehet felvenni, ha igazolható, hogy nincs olyan libériai állampolgár, aki a különleges szakértelmet igénylő munkakör betöltésére alkalmas és rendelkezésre áll. A munkaközvetítők és/vagy a munkaügyi ellenőrök nyomon követik, foganatosítják és értékelik a munkaerő felvételére, a munkafeltételekre, stb. vonatkozó jogszabályi előírások betartását.

Meghatározás:

E mutató alkalmazásának nem az a célja, hogy a foglalkoztatás különleges vonatkozásait értékelje (ezekkel máshol foglalkoznak), hanem azt hivatott ellenőrizni, hogy a libériai munkaerő előnyben részesítésére vonatkozó jogszabályi előírásokat általában betartják-e. A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével folytatott együttműködés révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a munkáltatók a követelményeknek megfelelnek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Munkaügyi Minisztériummal

2.	Az okiratok vizsgálata

Szállítmányonként

Hivatkozások: Az LLL 54–60., 75. és 1503. szakaszai és a Fakitermelési gyakorlat kódexének 12.2. szakasza

8.2. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó minden munkavállalójának legalább a jogszabályokban meghatározott minimálbért fizeti

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

8.2.1.

A közzétett minimálbér

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.2.2.

Bérlista

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.2.3.

Éves ellenőrzési jelentések és/vagy megfelelésigazolás

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.2.4.

A munkavállalók fizetési elszámolása

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.8.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállalóknak a jogszabályban meghatározott tisztességes bért fizetik-e.

Szabályozási ellenőrzés:

Minden munkavállaló megfelelő munkabérre jogosult, amely nem lehet alacsonyabb, mint az előírt minimálbér. A munkáltatók e kötelezettségén túlmenően a munkaügyi ellenőrök a megfelelést is vizsgálják. Ezenkívül a munkavállalóknak is tisztában kell lenniük ezzel a követelménnyel. A minimálbért ellenőrző testület időről időre megállapítja a minimálbért, és azt megfelelően nyilvánosságra hozza.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével folytatott együttműködés révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a munkáltatók tisztességes bért fizetnek-e a munkavállalóknak.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Munkaügyi Minisztériummal

2.	Az okiratok vizsgálata

Szállítmányonként

Hivatkozások: Az LLL 500–513. szakasza és a Fakitermelési gyakorlat kódexének 12.2. szakasza

8.3. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó betartja a munkaidő maximális tartamára, a szabadságra és a pihenőidőre vonatkozó jogszabályi előírásokat

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

8.3.1.

Munkaidő-beosztás

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.3.2.

Szabadság-nyilvántartás

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.3.3.

Túlóradíj kifizetése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.8.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy az alkalmazottak munkaideje megfelel-e a libériai munkaügyi törvény rendelkezéseinek.

Szabályozási ellenőrzés:

A törvény meghatározza a leghosszabb napi munkaidőt (8 óra) és heti munkaidőt (48 óra). Bizonyos tevékenységek és a szezonális munkák esetében ettől eltérhetnek. A libériai munkaügyi törvény a munkaidő maximális tartamának meghatározása mellett előírja, hogy a rendes munkaidőn túl 50 % túlórát lehet végezni, amennyiben a rendes munkaidőt túllépik. Előírja továbbá, hogy öt órát meghaladó munkaidő esetén egy óra pihenőidőt kell tartani, amely a munkaidőbe beleszámít. Ezenkívül a szabadságra vonatkozóan különleges követelményeket határoz meg.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével folytatott együttműködés révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy az előírt munkaidőt betartják-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Munkaügyi Minisztériummal

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzés

Évente

Hivatkozások: Az LLL 700–706. és 906. szakasza

8.4. mutató

Sem a szerződés/engedély jogosultja, sem a fafeldolgozó nem alkalmaz 16 év alatti munkavállalót, illetve nem végeztet kényszermunkát

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

8.4.1.

A Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott negyedéves jelentések

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.4.2.

A Munkaügyi Minisztérium vizsgálati jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.8.4)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a foglalkoztatás alsó korhatárára (és a kényszermunka tilalmára) vonatkozó előírásoknak eleget tesznek-e.

Szabályozási ellenőrzés:

A munkaügyi törvény 74. szakasza előírja, hogy „törvényellenes 16 év alatti gyermek iskolaidőben történő foglalkoztatása vagy alkalmazása”. Libéria alkotmánya és a libériai munkaügyi törvény a kényszermunka tilalmát is előírja.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével folytatott együttműködés révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a foglalkoztatás alsó korhatárát tiszteletben tartják-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Munkaügyi Minisztériummal

2.	Az okiratok vizsgálata

3.	Helyszíni ellenőrzés

Évente

Hivatkozások: Az LLL 74. szakasza

8.5. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a feldolgozó befizeti a (munkáltatói) járulékát a libériai törvény által létrehozott munkavállalói nyugdíj- és társadalombiztosítási alapba

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

8.5.1.

A Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott negyedéves jelentés

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.5.2.

A Munkaügyi Minisztérium vizsgálati jelentései

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

8.5.3.

A Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társaság (NSSWC) tanúsítványa

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.8.5)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a munkáltatók az öregségi nyugdíjra és a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó kötelezettségeiknek eleget tesznek-e.

Szabályozási ellenőrzés:

A libériai munkaügyi törvény és a nemzeti társadalombiztosítási törvény (NSSL) előírja a munkáltatók számára, hogy a munkavállalók védelme érdekében fizessenek járulékot a Libériai Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társaság által létrehozott és működtetett két rendszerbe. Az első egy öregségi nyugdíjrendszer, a második pedig egy biztosítási rendszer. Minden öt vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak járulékot kell fizetnie ezekbe a rendszerekbe: a társadalombiztosítási rendszer a nyugdíjba vonult munkavállalók nyugdíjáról gondoskodik, míg a biztosítási rendszer a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Felügyelőségével, illetve a Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társasággal (NSSWC) folytatott konzultáció révén egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a fenti ellenőrző szempontoknak megfelelnek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Munkaügyi Minisztériummal és a Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társasággal

2.	Az okiratok vizsgálata

Évente

Hivatkozások: Az LLL 2500–2501. szakasza és az NSSL 89.9. szakasza

8.6. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó a Fakitermelési gyakorlat kódexe és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott iránymutatások szerint betartja a lakhatásra és a közegészségügyre, továbbá a foglalkoztatás-egészségügyre és a munkavállalók általános biztonságára vonatkozó jogszabályi követelményeket

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

8.6.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság megfelelőség-ellenőrzési jelentése

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.8.6)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy biztosítsa, hogy a szerződés FLEGT-engedélyt kérelmező jogosultja, illetve a kérelmező vállalat feleljen meg a jogszabályban előírt és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által meghatározott, a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó követelményeknek.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a 2007. évi Fakitermelési gyakorlat kódexét többek között a foglalkoztatás-egészségügyi és a munkavállalók biztonságával kapcsolatos kérdések szabályozása érdekében dolgozta ki. A kódex az üzemi követelményeket tartalmazza. Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság a különböző erdészeti szerződések és engedélyek feltételei betartásának nyomon követése, értékelése és biztosítása érdekében éves ellenőrzéseket végez.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a szerződés jogosultja megfelelően foglalkozik-e a munkavállalók egészségével, védelmével és a közegészségügyi kérdésekkel. Ez az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal folytatott konzultáció, valamint a Jogszabályok Végrehajtásával Foglalkozó Hivatal által készített megfelelőség-ellenőrzési jelentések vizsgálata révén valósítható meg.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatósággal

2.	Az okiratok vizsgálata

Évente

Hivatkozás: A Fakitermelési gyakorlat kódexe (3.0 és 4.0)

9. ALAPELV:

ADÓK, DÍJAK ÉS EGYÉB BEFIZETÉSEK

A szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó valamennyi pénzügyi kötelezettségének határidőben eleget tesz, ideértve az adók és díjak megfizetését

9.1. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó a szerződés aláírása, illetve a fűrészüzemre vonatkozó engedély kiadása/megújítása előtt valamennyi adóhátralékát rendezte

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

9.1.1.

A Pénzügyminisztérium adóigazolása arról, hogy a szerződés aláírásának, illetve a fűrészüzemre vagy a fafeldolgozásra vonatkozó engedély kiadásának/megújításának időpontjáig valamennyi adóhátralékot rendeztek

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

9.1.2.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság bármely meghatalmazott képviselőjének jelentése

A mezőgazdasági koncessziók/ültetvények kivételével valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.9.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződés jogosultja vagy a fafeldolgozó a szerződés aláírását megelőzően valamennyi adóhátralékát rendezte-e.

Szabályozási ellenőrzés:

A jogszabály előírja, hogy az ajánlattevőnek vagy a szerződés jogosultjának a műveletek megkezdése előtt valamennyi pénzügyi kötelezettségét rendeznie kell.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és Pénzügyi Hivatalaival folytatott konzultáció, valamint az érvényes adóigazolás ellenőrzése révén – meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi és Pénzügyi Hivatalaival

2.	Az okiratok vizsgálata

A szerződés vagy az engedély érvényességi ideje alatt egyszer

Hivatkozások: A 107-07. sz. rendelet

9.2. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó a szerződés aláírása, illetve az engedély kiadása/megújítása előtt befizette a kezdeti éves területhasználati díjat (szerződés jogosultja esetén), illetve az éves regisztrációs díjat (fafeldolgozó esetén).

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

9.2.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság bármely meghatalmazott képviselőjének elismervénye a területhasználati díj befizetéséről

FMC, TSC

9.2.2.

Az ajánlati díj befizetéséről szóló elismervény

10 000 USD-t meghaladó összegű FMC, TSC és FUP

9.2.3.

Az éves regisztrációs díj befizetéséről szóló elismervény

Fafeldolgozók, láncfűrészt üzemeltetők

9.2.4.

A bankcsekk másolata

FMC, TSC, FUP, láncfűrészt üzemeltetők és fafeldolgozók

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.9.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja befizette-e az éves területhasználati díjat, a fafeldolgozó pedig az éves regisztrációs díjat.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság vagy meghatalmazott képviselője a visszakövetési rendszer részeként olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyek biztosítják az erdészeti tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adó és díj teljesítését és befizetését.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak – az Erdészeti Fejlesztési Hatóság meghatalmazott képviselőjével folytatott konzultáció révén – ellenőriznie kell, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Az okiratok vizsgálata

2.	Betekintés a visszakövetési rendszerbe és konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

Évente

Hivatkozások: A visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)

9.3. mutató

A Pénzügyminisztérium igazolta, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja a jogszabályban előírt valamennyi adót és díjat a szerződésben foglaltaknak megfelelően megfizette

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

9.3.1.

A Pénzügyminisztérium által kiállított adóigazolás

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

9.3.2.

A fakivágási díj befizetéséről szóló elismervény

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

9.3.3.

A szerződés adminisztratív költségeinek megfizetéséről szóló elismervények

A mezőgazdasági koncessziók/ültetvények kivételével valamennyi szerződés- és engedélytípus

9.3.4.

Az éves fakivágás ellenőrzési díjának befizetéséről szóló elismervény

A mezőgazdasági koncessziók/ültetvények kivételével valamennyi szerződés- és engedélytípus

9.3.5.

A fuvarlevél költségeinek megfizetéséről szóló elismervények

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

9.3.6.

A visszakövetési rendszerrel kapcsolatos díjak befizetésének igazolása

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.9.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy az erdészeti tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adót befizették.

Szabályozási ellenőrzés:

A módosított adóreform-kódex első részének 2108. szakasza, a nemzeti erdészeti reformtörvény 14.2. szakasza, valamint az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 107-07. sz. rendelete előírja, hogy a szerződések jogosultjainak a társasági adó és egyéb illetékek megfizetésén túlmenően többek között fakivágási díjat, területbérleti díjat és erdészeti termékdíjat is fizetniük kell.

A 107-07. sz. rendelet előírja, hogy valamennyi adót és díjat határidőben kell befizetni, és ezek határidőben történő befizetésének elmulasztása 30 napos türelmi időt követően pénzbírsággal büntetendő.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak a visszakövetési információs rendszerben történő ellenőrzés révén meg kell győződnie arról, hogy a fenti követelményeknek eleget tettek-e. Amennyiben pontosításra van szükség, a Libériai Igazoló Hatóság a Pénzügyminisztérium adóbevallásokat nyilvántartó csoportjánál is ellenőrzéseket végezhet.

Az igazolás módja:

1.	A visszakövetési információs rendszerben szereplő adatok ellenőrzése

2.	Konzultáció a Pénzügyminisztériummal

Évente

Hivatkozások: 107-07. sz. rendelet 61–63. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (9)

9.4. mutató

A szerződés/engedély jogosultja vagy a fafeldolgozó az éves adóbevallását legkésőbb minden év március 31. napjáig beadta a Pénzügyminisztériumhoz

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

9.4.1.

Adóbevallás

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.9.5)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a szerződés vagy engedély jogosultja, illetve a fafeldolgozó az éves adóbevallását a törvényben előírtak szerint beadta.

Szabályozási ellenőrzés:

A törvény előírja, hogy a vállalatok az éves adóbevallásukat december 31. és a következő év március 31. napja között adják be.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak a Pénzügyminisztérium magas jövedelemadóval foglalkozó részlegén belül működő adóbevallásokat nyilvántartó csoportjánál az adóbevallás beadásának ellenőrzése révén meg kell győződnie arról, hogy a követelményeknek eleget tettek-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a Pénzügyminisztériummal

2.	Az okiratok vizsgálata

Évente

Hivatkozások: A libériai adókódex 109. szakaszának c), d) és e) pontja

10. ALAPELV:

AZ EXPORTRA, A FELDOLGOZÁSRA ÉS A KERESKEDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A szerződések és engedélyek valamennyi jogosultja, továbbá minden fafeldolgozó megfelelt az exportra, a feldolgozásra és a kereskedelemre vonatkozó követelményeknek

10.1. mutató

A rönköket, fát és/vagy fatermékeket exportáló minden személy évente bejegyezteti a vállalkozását az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnál

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

10.1.1.

Az exportőr érvényes nyilvántartásba vétele

Rönköket, fát és fatermékeket exportáló valamennyi exportőr

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.10.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy az exportőrök megfeleltek a rönkök, fa és fatermékek exportjára vonatkozó, jogszabályban előírt követelménynek/regisztrációs előírásnak.

Szabályozási ellenőrzés:

A 108-07. sz. rendelet 41. szakasza előírja, hogy „a rönkök, a fa és a fatermékek exportját megelőzően minden személynek exportőrként be kell jegyeztetnie magát a hatóságnál, és a regisztrációt évente meg kell újítania”.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalánál évente ellenőriznie kell, hogy az adott vállalatot és/vagy engedélyest exportőrként nyilvántartásba vették-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

Évente

Hivatkozások: A 108-07. sz. rendelet 41. szakasza

10.2. mutató

A kivitel céljából szállítóeszközre rakott valamennyi rönk, fa és fatermék adatait bevitték a visszakövetési rendszerbe

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

10.2.1.

FLEGT-engedély iránti kérelem

Valamennyi exportált rönk és fatermék

10.2.2.

Az exportra kerülő rönkök felsorolása (szabványos működési eljárás, 20)

Valamennyi exportált rönk és fatermék

10.2.3.

Az exportra kerülő fűrészáru felsorolása (szabványos működési eljárás, 21)

Valamennyi exportálandó fűrészáru

10.2.4.

Az exportált rönkök mennyiségéről szóló jelentés

Valamennyi exportált rönk és fatermék

10.2.5.

Az exportilletékek befizetéséről szóló igazolás (szabványos működési eljárás, 26)

Valamennyi exportált rönk és fatermék

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.10.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy valamennyi exportszállítmány adatait felvették a visszakövetési rendszerbe.

Szabályozási ellenőrzés:

A 108-07. sz. rendelet 42. szakasza előírja, hogy a kikötőkért és a vámügyekért felelős kormánytisztviselők csak abban az esetben engedélyezhetik a rönkökből, fákból és fatermékekből álló ömlesztett szállítmányok export céljából történő járműre, hajóra vagy repülőgépre rakását, ha a tisztviselők az alábbiak mindegyikét ellenőrizték:

1.	valamennyi rönk, fa és fatermék adatait bevitték a visszakövetési rendszerbe; és

2.	a visszakövetési rendszerben/visszakövetési információs rendszerben szereplő adatok igazolják, hogy a rönköket (vagy fatermékeket) eddig még nem exportálták.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak minden egyes szállítmányt ellenőriznie kell.

Az igazolás módja:

1.	A visszakövetési információs rendszerben szereplő adatok ellenőrzése

Szállítmányonként

Hivatkozások: 108-07. sz. rendelet 42. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (20-21)

10.3. mutató

Valamennyi rönk-, fa- és fatermékszállítmány árát a Libériai Igazoló Hatóság által összegyűjtött, rendszerezett és fenntartott aktuális piaci információk alapján állapították meg

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

10.3.1.

A Libériai Igazoló Hatóság által fenntartott piaci információs adatbázisban található referenciaár

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.10.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy valamennyi exportszállítmány árát a vonatkozó és/vagy elfogadott piaci árak alapján állapították meg.

Szabályozási ellenőrzés:

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 108-07. sz. rendelete előírja, hogy az áron alul értékesíteni kívánt fát vagy faterméket tilos export céljából szállítóeszközre rakni.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak az adatbázisában szereplő adatok ellenőrzése révén meg kell győződnie arról, hogy egy adott szállítmány szerződéses és/vagy referenciaárai nem utalnak-e áron alul történő értékesítésre. Amennyiben további pontosítás szükséges, a hatóság konzultálhat a Kereskedelmi Minisztériummal.

Az igazolás módja:

1.	A Libériai Igazoló Hatóság adatbázisában szereplő adatok ellenőrzése

2.	Konzultáció a Kereskedelmi Minisztériummal

Rakományonként vagy szállítmányonként

Hivatkozások: 108-07. sz. rendelet 43. szakasza és a visszakövetési rendszer szabványos működési eljárása (18 és 21)

11. ALAPELV:

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTEL

11.1. mutató:

A szerződés vagy engedély jogosultja egy széles körben terjesztett újságban félévente közzéteszi az adott szerződéses terület vonatkozásában a libériai kormánynak teljesített valamennyi kifizetés és ellenszolgáltatás összegének és időpontjának felsorolását.

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

11.1.1.

A közzétételt tartalmazó újság egy példánya

FMC, TSC, PUP, FUP és láncfűrész-használati engedély

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.11.1)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy az erdészeti engedélyek jogosultjai az előírt adatokat – az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében – széles körben terjesztett újságban közzéteszik.

Szabályozási ellenőrzés:

A nemzeti erdészeti reformtörvény előírja a jogosultak számára, hogy egy Monroviában megjelenő újságban félévente (legkésőbb március 15-ig és szeptember 15-ig) tegyék közzé az alábbi információkat tartalmazó hirdetményt:

1.	a szerződés jogosultjának neve

2.	a szerződés jogosultja által végzett fakitermelési műveletekkel érintett terület leírása

3.	a szerződés jogosultja által a kormánynak teljesített kifizetések és egyéb ellenszolgáltatások felsorolása

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell, hogy a fenti hirdetmény közzététele megtörtént-e és, hogy a hirdetmény tartalmazta-e az előírt információkat.

Az igazolás módja:

1.	Az okiratok vizsgálata

2.	Konzultáció az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

Félévente

Hivatkozások: Az NFRL 5.8. szakasza

11.2. mutató

A szerződés vagy engedély jogosultja jelenleg részt vesz a libériai kitermelő ágazatok átláthatóságáról szóló kezdeményezésben (LEITI)

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

11.2.1.

LEITI-jelentés

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

11.2.2.

LEITI-tanúsítvány

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.11.2)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy igazolja, hogy a szerződések vagy engedélyek jogosultjai megfelelnek-e a LEITI előírásainak. Az erdészeti erőforrásokra is kiterjedő LEITI célja az, hogy biztosítsa az erőforrásokkal való gazdálkodás átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Szabályozási ellenőrzés:

A LEITI közzéteszi és/vagy széles körben terjeszti többek között az erdészeti ágazat által a kormánynak teljesített kifizetések részleteit, illetve a kormány ennek megfelelő bevételeit.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával egyeztetnie és/vagy ellenőriznie kell a LEITI-jelentés közzétételét.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a LEITI-vel és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

2.	Az okiratok vizsgálata

Évente

Hivatkozások: A LEITI-ről szóló törvény 4.1. és 5.4. szakasza

11.3. mutató

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság – az információszabadságról szóló libériai törvény rendelkezéseinek megfelelően – a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette a szerződések és engedélyek másolatait, a kormánynak kifizetett összegekről szóló nyilvántartásokat, valamint a nyertes ajánlattevő ajánlatának értékeléséről szóló jelentést

Ellenőrző szempont

A szerződés vagy az engedély típusa

11.3.1.

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság közzétételi rendszere felsorolja a szerződések vagy engedélyek jogosultjainak azon szerződéseit és egyéb okiratait, amelyek az irattárában megtalálhatók, és ezek a nyilvánosság számára is hozzáférhetők

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

11.3.2.

Annak igazolása, hogy a szerződés jogosultjának szerződését a LEITI honlapján közzétették

Valamennyi szerződés- és engedélytípus

Igazolási útmutató/Eljárás (LAS-LVD-0.11.3)

Az igazolás módszere

Az igazolás gyakorisága

Célkitűzés:

Ennek az eljárásnak az a célja, hogy ellenőrizze, hogy a szerződések vagy engedélyek jogosultjainak szerződéseit vagy engedélyeit, illetve a szerződések jogosultjainak koncessziójára vonatkozó egyéb okiratokat a LEITI-ről szóló törvény, illetve az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően közzétették-e vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetők-e.

Szabályozási ellenőrzés:

A LEITI előírja az erdészeti ágazatban odaítélt valamennyi koncesszió közzétételét. Az információszabadságáról szóló törvény előírja, hogy a közérdeket érintő valamennyi okiratot közzé kell tenni és/vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. Mivel a koncesszió és a koncesszió alapjául szolgáló benyújtott okiratok a közérdeket érintik, biztosítani kell, hogy azokat a nyilvánosság, különösen a civil társadalom számára hozzáférhetővé tegyék.

Meghatározás:

A Libériai Igazoló Hatóságnak az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával egyeztetnie és ellenőriznie kell a közzétételi rendszert, és ellenőriznie kell a LEITI honlapját, hogy a szerződést közzétették-e.

Az igazolás módja:

1.	Konzultáció a LEITI-vel és az Erdészeti Fejlesztési Hatóság Kereskedelmi Hivatalával

Évente

Hivatkozások: A LEITI-ről szóló törvény 4.1. és 5.4. szakasza, valamint az információszabadságról szóló törvény 2.6. szakasza

A RÖVIDÍTÉSEK FELSOROLÁSA

AHC	Éves fakitermelési igazolás (Annual Harvesting Certificate)
BOT	Kiépítés–üzemeltetés–átadás (Build, Operate, Transfer) típusú szerződés
CEO	Ügyvezető igazgató (Chief Executive Officer)
CFDC	Közösségi erdészeti fejlesztési bizottság (Community Forestry Development Committee)
CNDRA	Nemzeti Nyilvántartási és Dokumentációs Központ (Center for National Records and Documentation)
COCIS	Visszakövetési információs rendszer (Chain of Custody Information System)
COCS	Visszakövetési rendszer (Chain of Custody System)
CSO	Civil társadalmi szervezet
KHV	Környezeti hatásvizsgálat
EI	Környezetvédelmi tevékenységi engedély (Environmental Impact License)
EIP	Környezetvédelmi engedély (Environmental Impact Permit)
EPA	Environmental Protection Agency (Környezetvédelmi Ügynökség)
EPAA	A Környezetvédelmi Ügynökségről szóló törvény (Environmental Protection Agency Act)
EPML	Környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törvény (Environmental Protection and Management Law)
FDA	Erdészeti Fejlesztési Hatóság (Forestry Development Authority)
FMC	Erdőgazdálkodási szerződés (Forest Management Contract)
FUP	Erdőhasználati engedély (Forest Use Permit)
GBL	Általános vállalkozási törvény (General Business Law)
GSOP	Általános szabványos működési eljárás (General Standard Operating Procedure)
IMCC	Koncessziókkal Foglalkozó Tárcaközi Bizottság (Inter-Ministerial Committee on Concessions)
LAS	Jogszerűség-igazolási rendszer (Legality Assurance System)
LEITI	Libériai kitermelő ágazatok átláthatóságáról szóló kezdeményezés (Liberia Extractive Industries Transparency Initiative)
LLD	Libériai Engedélyező Hatóság (Liberia Licensing Department)
LLL	Libériai munkaügyi törvény (Liberian Labour Law)
LVD	Libériai Igazoló Hatóság (Liberia Verification Department, FDA)
MIDB	Piaci információs adatbázis (Market Intelligence Data Base)
MOCI	Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Ministry of Commerce and Industry)
MOF	Pénzügyminisztérium (Ministry of Finance)
MOFA	Külügyminisztérium (Ministry of Foreign Affairs)
MOL	Munkaügyi Minisztérium (Ministry of Labour)
MPEA	Tervezési és Gazdasági Minisztérium (Ministry of Planning & Economic Affairs)
NFRL	Nemzeti erdészeti reformtörvény (National Forestry Reform Law)
NSSL	Nemzeti társadalombiztosítási törvény (National Social Security Law)
NSSWC	Nemzeti Társadalombiztosítási és Jóléti Társaság (National Social Security & Welfare Corporation)
PDA	Kéziszámítógép (Personal Digital Assistant)
PPCA	Közbeszerzési és koncessziós törvény (Public Procurement and Concessions Act)
PPCC	Közbeszerzési és Koncessziós Bizottság (Public Procurement and Concessions Commission)
PUP	Magánhasználati engedély (Private Use Permit)
SOP	Szabványos műveleti eljárás (Standard Operating Procedure)
TSC	Faértékesítési szerződés (Timber Sale Contract)
UTM	Universal Transverse Mercator
WTS	Wood Tracking System

A JOGSZERŰSÉG LIBÉRIAI FOGALOMMEGHATÁROZÁSÁBAN HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

A jogszerűség fogalommeghatározásában hivatkozott jogi aktusok:

A 2002. évi környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törvény

A Környezetvédelmi Ügynökségről szóló 2002. évi törvény

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által kiadott Fakitermelési gyakorlat kódexe (2007)

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság 111-10. sz. rendelete

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság tíz alaprendelete (2007) (101-07–110-07. sz. rendelet)

Az információszabadságról szóló 2010. évi törvény

Az általános vállalkozási törvény

A LEITI-ről szóló 2009. évi törvény

A libériai visszakövetési rendszer szabványos működési eljárásai

A libériai munkaügyi törvény

A 2006. évi nemzeti erdészeti reformtörvény

A nemzeti társadalombiztosítási törvény

A Közbeszerzési és Koncessziós Bizottságról szóló 2005. évi törvény

A 2009-ben módosított libériai adókódex

Egyéb fontos dokumentumok:

A közösségi jogokról szóló 2009. évi törvény

Libéria 2007. évi erdészeti politikája

Nemzeti erdőgazdálkodási stratégia

A védett erdőterületek hálózatáról szóló 2003. évi törvény

(1) Időszakok: Erdőgazdálkodási szerződés és erdőhasználati engedély esetén 5 év, faértékesítési szerződés esetén 3 év.

B. függelék

A VISSZAKÖVETÉSI RENDSZER ÁTTEKINTÉSE

Szakasz

A gazdasági szereplők felelőssége

Az erdészeti fejlesztési hatóság igazolása

Tevékenységek

A visszakövetési információs rendszerbe bevitt adatok

Fő eredmények

Értékelések és helyszíni ellenőrzések

Az adatok ellenőrzése a visszakövetési információs rendszerben (1)

Egyeztetés az ellátási lánc szakaszai között és/vagy a szakaszain belül (2)

Kitermelés előtti eljárások

A szerződés jogosultja vállalkozásának nyilvántartásba vétele a visszakövetési információs rendszerben

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság által odaítélt szerződéses terület körülhatárolása és blokkokra osztása (GPS-szel meghatározott koordináták)

A kereskedelmi méretű fák számbavétele és a visszakövetési információs rendszer vonalkódos címkéinek felerősítése a fákra

Az erdő feltérképezése: a fák és a természeti tényezők elhelyezkedése

A szerződés jogosultjának azonosító száma (a Kereskedelmi Minisztérium által kiadott nyilvántartási szám)

A blokkok koordinátái

Az állományfelmérés adatai, többek között a fa azonosító száma, faja, mellmagasságban mért átmérője, magassága és a 2 500 négyzetméteres blokkon belüli elhelyezkedése

Blokktérképek

Térképvázlatok

Az állományfelmérés eredményei és a haszonfa iránti kereslet

Éves működési terv

A hivatalnál:

—	blokktérképek/szakasztérképek,

—	állományfelmérési formanyomtatványok,

—	térképvázlatok,

—	a kitermelendő fák jóváhagyása.

A helyszínen:

—	a blokk területének 5 %-a: a fa elhelyezkedése, átmérője, magassága, faja

—	a blokkok sarokpontjainak koordinátái

A fák azonosító száma, faja, mellmagasságban mért átmérője, magassága és elhelyezkedése

Vonalkódos címkék használata

Kitermelés

Fakivágás, hosszúfa vagy rönkök előállítása

A visszakövetési információs rendszer vonalkódos címkéinek rönkökre és tönkökre erősítése

A hosszúfa és a rönkök mérése

Erdei (közút melletti) rönktelepre történő szállítás

A javasolt út kitűzése és a kitűzött út mentén található fák számbavétele

A szerződés jogosultjának azonosító száma

A fák adatai: azonosító szám, faj, átmérő és hossz

A tönkök azonosító száma

A fák adataira vonatkozó formanyomtatvány

Útkitűzési formanyomtatvány

Kitermelési terület:

—	a faadatok igazolása (5 %)

—	mintavételi ellenőrzés annak megállapítására, hogy a rönkre, a tönkre és a kivágott fára vonatkozó adatok megegyeznek

Faadatok (lábon álló fa esetében): azonosító szám, faj, átmérő és becsült hossz

a kivágott fa helye, faja és a rönk méretei;

Az állományfelmérés és a fák adataira vonatkozó formanyomtatvány adatainak összevetése (3):

—	a haszonfák és a ténylegesen kivágott fák darabszámának összehasonlítása fajonként

—	a haszonfák és a hosszúfák (vagy rönkök) térfogatának összehasonlítása fajonként

a tönkök, fák és hosszúfák/rönkök azonosító számai közötti kapcsolat

Erdei rönktelep/bármilyen egyéb rönktelep

A hosszúfák vagy rönkök darabolása és lehámozása

A visszakövetési információs rendszer vonalkódos címkéinek darabolt vagy lehámozott rönkökre erősítése

A rönkök méreteinek felvétele

A szerződés jogosultjának azonosító száma

Rönkadatok: a rönk azonosító száma, faja, átmérője, hossza, térfogata és minősége

A hosszúfák vagy hosszú rönkök és a darabolt vagy lehámozott rönkök közötti kapcsolat

A rönkadatokra vonatkozó formanyomtatvány

A fakivágás helyén:

—	a rönkadatok mintavételi ellenőrzése (a minta nagysága a vállalat teljesítményétől függ)

Rönkadatok: a rönk azonosító száma, faja, átmérője, hossza és térfogata

A faadatokra és a rönkadatokra vonatkozó formanyomtatványokon szereplő adatok összehasonlítása:

—	a hosszúfák/rönkök és a darabolt és lehámozott rönkök számának összehasonlítása fajonként

—	a hosszúfák/az egyes rönkök térfogatának összehasonlítása

—	a hosszúfák/az egyes rönkök összehasonlítása az átmérő és a faj egyezőségének szempontjából

A tönkök, fák, hosszúfák/rönkök, valamint a darabolt és lehámozott rönkök azonosító számai közötti kapcsolat

A kitermelt mennyiség és a befizetett fakivágási díj

A tulajdonjog átruházása

A rönkök tulajdonosának tulajdonátruházás iránti kérelme

A fatermékek azonosító számának nyilvántartásba vétele az új tulajdonos által

A korábbi és a jelenlegi tulajdonosok azonosító számai

A tulajdonátruházással érintett fatermékek azonosító számai

A tulajdonjog átruházásáról szóló nyilatkozat

A rönkök azonosító számainak és a rönkadatoknak az egyezősége a korábbi és a jelenlegi tulajdonosnál

Szállítás

A rönkök felrakása a tehergépjárműre

A rönkök szállítása

A rönkök lerakása

Egyedi fuvarlevél-azonosító

Származási és rendeltetési hely

A rönk tulajdonosa

Szállító

A szállított rönkök felsorolása, ideértve az azonosító számot, a fajt, a méretet és a térfogatot

Fuvarlevelek (származási és rendeltetési hely)

Véletlenszerű fuvarlevél-ellenőrzés a szállítási útvonalon (pl. a rönktelepen vagy a közúti ellenőrző pontokon)

A rönkadatokra vonatkozó formanyomtatvány és a fuvarlevél között

—	a rönkök azonosító számainak összehasonlítása

—	a rönkök mennyiségének összehasonlítása fajonként

—	a rönkök térfogatának összehasonlítása fajonként

Feldolgozóüzem

A rönkök vagy egyéb fatermékek (nyersanyagok) átvétele

A nyersanyagok tárolása

A rönkök lehámozása és az új vonalkódos címkék felerősítése

A nyersanyagok adagolása a feldolgozáshoz

A feldolgozott termékek kezelése, ideértve a visszakövetési információs rendszer vonalkódos címkéinek kötegekre erősítését

A feldolgozott termékek tárolása

A beérkezett és a fűrészüzem területén tárolt nyersanyagok adatai: azonosító szám, fafaj, méret és térfogat

Bejövő termékek adatai: azonosító szám, fafaj, méret és térfogat

Dátum

Kimenő termékek adatai: a köteg azonosító száma, fajok, méret és térfogat (mennyiség)

A fűrészüzem területén tárolt feldolgozott termékek adatai: a köteg azonosító száma, fajok, méret, térfogat és besorolási osztály

A fűrészüzem beléptetési formanyomtatványa

A nyersanyagkészlet könyvviteli nyilvántartása

A gyártósoronkénti bemenő és kimenő mennyiséget mutató termelési formanyomtatvány

A raktár könyvviteli nyilvántartása

A gyártási köteg mintáinak ellenőrzése

A fűrészüzem tevékenységének és könyvviteli rendszerének véletlenszerű ellenőrzése

A feldolgozósorok hasznosítási aránya/hozama

A fűrészüzem beléptetési formanyomtatványa, a nyersanyagkészlet könyvviteli nyilvántartása és a termelési formanyomtatvány között

—	a nyersanyagok azonosító számának összehasonlítása

—	a nyersanyagok mennyiségének összehasonlítása fajonként

—	a nyersanyagok térfogatának összehasonlítása fajonként

A termelési formanyomtatványon szereplő bemenő és kimenő adatok között

A termelési formanyomtatvány és a raktár könyvviteli nyilvántartása között

—	az azonosító számok összehasonlítása

—	a termékek mennyiségének összehasonlítása fajonként

—	a termékek térfogatának összehasonlítása fajonként

Szállítás

A feldolgozott termék kötegeinek felrakása a tehergépjárműre

A kötegek szállítása

A kötegek lerakása

Egyedi fuvarlevél-azonosító

Származási és rendeltetési hely

A rönk tulajdonosa

Szállító

A fűrészüzem területén tárolt feldolgozott termékek adatai: a köteg azonosító száma, fafajok, méret és térfogat

Fuvarlevelek

Véletlenszerű fuvarlevél-ellenőrzés a szállítási útvonalon (pl. a közúti ellenőrző pontokon)

A raktár könyvviteli nyilvántartása és a fuvarlevelek között

—	a kötegek azonosító számának összehasonlítása

—	a termékek mennyiségének/térfogatának összehasonlítása fajonként

A származási és a rendeltetési hely fuvarlevélpéldányai között

A láncban szereplő korábbi ellenőrző pontok között

A kivitelt megelőzően

Osztályokba sorolás

Nyesés és jelölés

Adófizetés

Vámáru-nyilatkozat

Kereskedelmi nyilatkozat

Növény-egészségügyi kezelés

A termékek azonosító számai

Termékleírások: típus, faj és méret

Az értékesítési szerződés adatai: vevő és eladási ár

FLEGT-engedély iránti kérelem

Termékleírások

Értékesítési szerződés

A kivitel helyén:

Az exportálandó termékek mintavételi ellenőrzése (a termékleírások adatainak ellenőrzése)

A termékek mennyisége, térfogata és besorolási osztálya

A fuvarlevelek és a FLEGT-engedélyek között

—	a kötegek azonosító számának összehasonlítása

—	a termékek mennyiségének összehasonlítása fajonként

—	a termékek térfogatának összehasonlítása fajonként

Rakodás és kivitel

A FLEGT-engedéllyel rendelkező termékek szállítóeszközre rakása

A kivitel helyén:

A hajóba történő végső berakodás ellenőrzése

A hajóra rakott termékek leírásának ellenőrzése

Az exportszállítmány termékleírása (azonosító számok, terméktípusok, fafajok és méretek)

A FLEGT-engedélyek és a hajóra rakott termékek fizikai ellenőrzése között.

(1) A szerződés jogosultjának nyilatkozata és a visszakövetési információs rendszer igazolása között.

(2) A szerződések jogosultjai által szolgáltatott adatok alapján.

(3) A faadatokra vonatkozó formanyomtatványt a fa kivágásakor, a kezdeti hosszú rönkökre darabolást megelőzően töltik ki.

III. MELLÉKLET

A Libériából exportált és FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátását szabályozó feltételek

ÁLTALÁNOS HÁTTÉR

Az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK rendelet (1) és annak végrehajtási rendelete (2) szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a FLEGT-engedéllyel rendelkező, Libériából származó fatermékek beléphetnek az uniós piacra. Ezek a rendeletek előírják a részletes eljárások nemzeti feltételekkel való összehangolását, és különösen különböző lehetőségeket tartalmaznak az uniós piacra történő belépéskor a FLEGT-engedélyek elfogadásáért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokra vonatkozóan, amelyek akár a vámhatóságok, akár más nemzeti igazgatási szervek is lehetnek. Ebből az okból a folyamat leírása kétszakaszos ellenőrzésről rendelkezik: 1. az engedélyek iratellenőrzéséről; és 2. a tényleges szállítmány engedélynek való megfelelősége fizikai ellenőrzéséről.

Ezen eljárás célja a Libéria által bevezetett ellenőrzések megerősítése és annak igazolása, hogy az Unióba történő belépéskor bemutatott FLEGT-engedélyek valóban azok, amelyeket a libériai engedélyező hatóság szabályszerűen adott ki és tart nyilván, és hogy ezen engedélyek ténylegesen azokra a szállítmányokra vonatkoznak, amelyekre azokat a libériai hatóságok az előírásoknak megfelelően kiadták. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak nem áll jogukban kétségbe vonni a libériai jogszerűség-igazolási rendszert vagy az engedélyek érvényességét. Ezeket a kérdéseket a megállapodás 10., 19. és 24. cikkével összhangban a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság tárgyalja meg.

1. cikk

Az engedély benyújtása

(1) Az engedélyt azon uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához kell benyújtani, amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek (3). Ez történhet elektronikus formában vagy más hasonlóan gyors eljárás útján.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok a hatályos nemzeti eljárásoknak megfelelően tájékoztatják a vámhatóságokat az engedély elfogadásáról.

2. cikk

Az engedélyekkel kapcsolatos dokumentáció érvényességének ellenőrzése

(1) A papíralapú engedélyek a IV. mellékletben bemutatott engedélymintának felelnek meg. Érvénytelen az az engedély, amely nem felel meg a IV. mellékletben szereplő követelményeknek és előírásoknak.

(2) Érvénytelen az az engedély, amelyet a rajta feltüntetett lejárati napot követően továbbítanak.

(3) Az engedély nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság hitelesíti.

(4) Az engedély érvényessége nem hosszabbítható meg, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság jóváhagyja.

(5) Az engedély másodpéldánya vagy cserepéldánya nem fogadató el, ha azt nem az engedélyező hatóság állította ki és hagyta jóvá.

3. cikk

További tájékoztatás kérése

(1) Amennyiben kétség merülne fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét vagy valódiságát érintően, a hatáskörrel rendelkező hatóságok további tájékoztatást kérhetnek az engedélyező hatóságtól.

(2) Az engedély, a másodpéldányát vagy a cserepéldány másolatát csatolni lehet a kérelemhez.

(3) Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és kiad egy javított példányt, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.

4. cikk

Az engedély és a szállítmány közötti megfelelés igazolása

(1) Ha a szállítmányra vonatkozóan további ellenőrzés szükséges azt megelőzően, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok eldönthetnék, hogy az engedély elfogadható-e, ellenőrzést lehet végezni annak megállapítása érdekében, hogy a kérdéses szállítmány megfelel-e az engedélyben foglalt információknak, valamint az adott engedélyre vonatkozó, az engedélyező hatóság által nyilvántartott adatoknak.

(2) Ha a szabad forgalomba bocsátásra bemutatott szállítmányban található fatermékek térfogata vagy tömege nem tér el 10 %-kal nagyobb mértékben a vonatkozó engedélyben feltüntetett térfogattól vagy tömegtől, úgy kell tekinteni, hogy a szállítmány megfelel az engedélyben megadott, térfogatra vagy tömegre vonatkozó információknak.

(3) Amennyiben kétség merülne fel a szállítmány FLEGT-engedélynek való megfelelésével kapcsolatban, az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság további magyarázatot kérhet az engedélyező hatóságtól.

(4) Az engedélyező hatóság kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságtól a kérdéses engedély vagy cserepéldány példányainak elküldését.

(5) Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és kiad egy javított példányt, amelyet a „Másodpéldány” pecséttel hitelesít, és továbbítja azt a hatáskörrel rendelkező hatósághoz.

(6) Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság az e megállapodás 10. cikkében foglaltak szerint a további magyarázatra vonatkozó megkeresés napjától számított 21 naptári napon belül nem kap választ, akkor a hatályos jogszabályok és eljárások szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt.

(7) Az engedély nem fogadható el, ha – szükség esetén az e melléklet 3. cikke szerinti kiegészítő információk nyújtását vagy az e melléklet 4. cikke szerinti további vizsgálatot követően – megállapítást nyert, hogy az engedély nem felel meg a szállítmánynak.

5. cikk

A szállítmány érkezését megelőző ellenőrzés

(1) Az engedélyt a hatálya alá tartozó szállítmány érkezése előtt is be lehet nyújtani.

(2) Az engedély akkor fogadható el, ha megfelel a IV. mellékletben felsorolt valamennyi követelménynek, és ha az e melléklet 3. és 4. cikkének megfelelően nincs szükség további igazolásra.

6. cikk

Egyéb kérdések

(1) Az érintett uniós tagállam vonatkozó jogszabályai és eljárásai eltérő rendelkezéseinek hiányában az igazolás költségét az importőrnek kell fizetnie.

(2) Ha a FLEGT-engedélyek igazolása során tartós ellentétek vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalható.

7. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

(1) A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot tartalmazó egységes vámokmány 44. rovatában hivatkozni kell a nyilatkozat hatálya alá tartozó fatermékekre vonatkozó engedély számára.

(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot elektronikus úton teszik meg, a fenti hivatkozást az erre rendelt rovatban kell feltüntetni.

(3) A fatermékek csak akkor bocsáthatók szabad forgalomba, amikor lezárultak az e mellékletben bemutatott eljárások.

(1) HL L 347., 2005.12.30., 1. o.

(2) A Bizottság 1024/2008/EK rendelete (2008. október 17.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 277., 2008.10.18., 23. o.).

(3) A szabad forgalomba bocsátás európai uniós vámeljárás. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a szabad forgalomba bocsátás a következőket foglalja magában: a) az esedékes behozatali vámok beszedése; b) adott esetben egyéb terhek beszedése, ahogyan azt az egyéb terhek beszedésére vonatkozó hatályban lévő vonatkozó rendelkezések előírják; c) kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása, amennyiben azokat nem kell alkalmazni egy korábbi szakaszban (jelen esetben ezek között az intézkedések között vizsgálják a FLEGT-engedélyek meglétét); és d) más, az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése. A szabad forgalomba bocsátással a nem közösségi áru közösségi vámjogi státust szerez.

IV. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1. cikk

A FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos általános követelmények

(1) A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus formában állítják ki.

(2) Mind a papíralapú, mind pedig az elektronikus engedélyeknek tartalmazniuk kell az 1. függelékben meghatározott információkat, a 2. függelékben meghatározott útmutató megjegyzésekkel összhangban.

(3) A FLEGT-engedély a kiadása napjától fogva érvényes.

(4) A FLEGT-engedélyek számozásakor különbséget kell tenni az Unióba, illetve az Unión kívüli piacokra szánt engedélyek között.

(5) A FLEGT-engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a hat hónapot. Az engedélyben meg kell jelölni annak lejárati idejét.

(6) Az engedély a lejártát követően érvénytelennek minősül. Az engedélyező hatóság saját hatáskörében három hónappal meghosszabbíthatja az engedély érvényességét. Ilyen meghosszabbítás esetén az engedélyező hatóság megadja és jóváhagyja az új lejárati dátumot.

(7) A FLEGT-engedély érvényessége megszűnik, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz, ha az engedély hatálya alá tartozó fatermékek az Unióba érkezést megelőzően szállítás közben elvesznek vagy megsemmisülnek.

2. cikk

A papíralapú FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírások

(1) A papíralapú engedélyeknek az 1. függelékben meghatározott formátumnak kell megfelelniük.

(2) A papír szabványos A4 méretű. A papíron található vízjeleknek különböző logókat, például egy libériai emblémát kell ábrázolniuk, amelyet a pecsét mellett szárazbélyegzővel is a papírra kell nyomni.

(3) Az engedélyeket írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni. Szükség esetén kézzel is kitölthetők.

(4) Az engedélyező hatóság pecsétjét lehetőleg acélból készült fémbélyegzővel kell elhelyezni. Az engedélyező hatóság bélyegzőjét száraz bélyeggel is lehet helyettesíteni, amennyiben azon perforált betűk és számok vannak.

(5) Az engedélyező hatóság az odaítélt mennyiség rögzítésére bármilyen hamisíthatatlan módszert igénybe vehet, ami lehetetlenné teszi számok vagy hivatkozások utólagos beírását.

(6) A nyomtatvány nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság pecsétje és aláírása hitelesíti.

(7) Az engedélyeket angol nyelven kell kinyomtatni és kitölteni.

3. cikk

A FLEGT-engedélyek példányai

(1) Az engedélyeket öt példányban kell kiállítani az alábbi színű papírokon:

a)	az 1. számú nyomtatvány, az „Eredeti” fehér;

b)	a 2. számú példány, „Az Európai Unió vámhatóságának példánya” sárga;

c)	a 3. számú példány, „Az engedélyező hatóság példánya” rózsaszín;

d)	a 4. számú példány, „A libériai vámhatóság példánya” zöld;

e)	az 5. számú példány, „Az engedélyes példánya” kék.

(2) Az „Eredeti” példányt átadják az engedélyesnek, aki eljuttatja azt az importőrnek, utóbbi pedig benyújtja azon uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához, amelyben az adott engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek.

(3) „Az Európai Unió vámhatóságának példánya” megjelölésű második példányt átadják az engedélyesnek, aki eljuttatja azt az importőrnek, utóbbi pedig benyújtja azon uniós tagállam vámhatóságához, amelyben az adott engedély hatálya alá tartozó szállítmány szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot tesznek.

(4) „Az engedélyező hatóság példánya” megjelölésű harmadik példányt az engedélyező hatóság magánál tartja, és a kiadott engedélyek jövőbeli igazolása érdekében nyilvántartásba veszi.

(5) „A libériai vámhatóság példánya” megjelölésű negyedik példányt nyilvántartásba-vételi és exportcélokra átadják a libériai vámhatóságnak.

(6) „Az engedélyes példánya” megjelölésű ötödik példányt nyilvántartásba vétel céljából átadják az engedély jogosultjának.

4. cikk

A FLEGT-engedély elvesztése, ellopása vagy megsemmisülése

(1) Amennyiben az „Eredeti” és/vagy a „Az Európai Unió vámhatóságának példánya” elveszik, illetve azt ellopják, vagy az megsemmisül, az engedélyes vagy annak meghatalmazott képviselője az eredeti példány és/vagy másodlat elvesztésének igazolása ellenében kérelmezheti az engedélyező hatóságtól az engedély pótlását.

(2) Az engedélyező hatóság a cserepéldány(oka)t az engedélyes kérelmének beérkezését követő egy hónapon belül adja ki.

(3) A cserepéldány tartalmazza a korábbi engedélyben foglalt információkat és bejegyzéseket, az engedély számát is ideértve. A csereengedélyen fel kell tüntetni a „csereengedély” megjelölést.

(4) Amennyiben egy elveszett vagy ellopott engedély előkerül, akkor az előkerült engedély nem használható fel, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz.

5. cikk

Az elektronikus FLEGT-engedélyekre vonatkozó műszaki előírások

(1) A FLEGT-engedély elektronikus rendszerek használatával is kiadható és feldolgozható.

(2) Egy papíralapú engedélyt el kell juttatni az Európai Unió azon tagállamai számára, amelyek nem csatlakoztak az elektronikus rendszerhez.

6. cikk

Az engedély érvényességével kapcsolatos kétségek kezelése

(1) Amennyiben kétség merülne fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét vagy valódiságát érintően, az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságok további tájékoztatást kérhetnek az engedélyező hatóságtól.

(2) Ha azt szükségesnek ítéli, az engedélyező hatóság kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságtól a kérdéses engedély vagy cserepéldány példányainak elküldését.

(4) Az engedély érvényességének megerősítése esetén az engedélyező hatóság haladéktalanul, lehetőség szerint elektronikus úton értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. A visszaküldött példányokon fel kell tüntetni egy „Érvényesítve …-án/én” szövegű hitelesítő pecsétet.

(5) Amennyiben a kérdéses engedély nem érvényes, az engedélyező hatóság erről haladéktalanul, lehetőség szerint elektronikus úton értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

Függelékek

A FLEGT-engedély nyomtatványa

Útmutató megjegyzések.

1. függelék

A FLEGT-ENGEDÉLY NYOMTATVÁNYA

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

2. függelék

ÚTMUTATÓ MEGJEGYZÉSEK

Általános:

—	Kérjük, nyomtatott betűkkel töltse ki a nyomtatványt.

—	Az ISO-kód a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésekre vonatkozik.

1. rovat	Kiállító hatóság	Adja meg az engedélyező hatóság nevét és címét.
2. rovat	Adóazonosító szám és rendeltetési hely	Tüntesse fel a libériai adóazonosító számot és a kivitel rendeltetési helyét. Az engedélyt nem csak az uniós, hanem valamennyi rendeltetési piacra vonatkozóan állítják ki.
3. rovat	A FLEGT-engedély száma	Adja meg az engedély számát.
4. rovat	A lejárat időpontja	Az engedély érvényességi ideje.
5. rovat	Az exportáló ország	Itt kell megjelölni azt a partnerországot (Libéria), ahonnan a fatermékeket az Unióba exportálták.
6. rovat	ISO-kód	Adja meg Libéria kétjegyű kódját.
7. rovat	Szállítóeszköz	Adja meg a kiviteli (export) helyen használt szállítóeszközt.
8. rovat	Az engedély jogosultja	Adja meg az exportőr nevét és címét.
9. rovat	Kereskedelmi megnevezés	Adja meg a fatermék(ek) kereskedelmi megnevezését.
10. rovat	HR-vámtarifaszám	A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer szerinti négy- vagy hatjegyű vámtarifaszám, az e megállapodás I. mellékletében leírtak szerint.
11. rovat	Közismert vagy tudományos név	A termékben használt fafajok közönséges vagy tudományos megnevezése. Használjon külön sorokat, ha egy összetett termék egynél több fafajt tartalmaz. Kihagyható az olyan összetett termékek vagy összetevők esetén, amelyek többféle olyan fafajt tartalmaznak, amelyeknek az azonosíthatósága megszűnt (pl. préselt lemez).
12. rovat	Kitermelési országok	Azon országok megjelölése, ahol a 10. rovatban említett fát kitermelték. Összetett termék esetén az összes felhasznált fa forrását fel kell tüntetni. Kihagyható az olyan összetett termékek esetén, amelyek többféle olyan fafajt tartalmaznak, amelyeknek az azonosíthatósága megszűnt.
13. rovat	ISO-kódok	Adja meg a 12. rovatban felsorolt országok ISO-kódját. Kihagyható az olyan összetett termékek vagy összetevők esetén, amelyek többféle olyan fafajt tartalmaznak, amelyeknek az azonosíthatósága megszűnt.
14. rovat	Térfogat (m3)	Adja meg az össztérfogatot m3-ben. Kihagyható, ha a 15. rovatba írandó információt megadják.
15. rovat	Nettó tömeg (kg)	Adja meg az össztömeget kg-ban. Ez a fatermékek nettó tömegét jelenti, az állványoktól, távtartóktól, öntapadó címkétől stb. különböző közvetlen tárolóeszközök és csomagolás nélkül. A rovat kitöltése elhagyható, ha a 14. rovatot kitöltik.
16. rovat	Egységek száma	Adja meg az egységek számát, amennyiben a feldogozott termék ilyen módon számszerűsíthető leginkább. Kihagyható.
17. rovat	Megkülönböztető jelek	Lehetőség szerint adjon meg minden megkülönböztető jelet, pl.: a tétel száma, hajórakjegy száma. Kihagyható.
18. rovat	Kiállító hatóság aláírása és pecsétje	Ezt a rovatot egy erre felhatalmazott tisztviselő írja alá, és az engedélyező hatóság pecsételi le. Fel kell tüntetni az aláíró nevét, valamint az aláírás helyét és idejét is.

V. MELLÉKLET

A FÜGGETLEN ELLENŐRZÉS FELADATAI: FELADATMEGHATÁROZÁS

1. BEVEZETÉS

A feladatmeghatározás a libériai kormány és az Unió között létrejött önkéntes partnerségi megállapodás céljából létrehozott jogszerűség-igazolási rendszerek ellenőrzésének keretét írja le. A feladatmeghatározás ismerteti a jogszerűség-igazolási rendszer független ellenőrzésének céljait; az ellenőrzés igazolja, hogy a kitermelt, feldolgozott és exportált vagy a belföldi piacon értékesített fatermékek megfelelnek a jogszerűség fogalommeghatározásának, igazolja, hogy eleget tesznek a visszakövetési rendszer követelményeinek, valamint hogy az engedélyező hatóság csak olyan szállítmányokra adott ki FLEGT-engedélyt, amelyeket a jogszerűség-igazolási rendszer előírásaival összhangban állítottak elő.

A feladatmeghatározás ezért részletesen ismerteti a feladatokat és az információgyűjtési és jelentéstételi eljárást; ezenkívül meghatározza az elsődleges információforrások listáját és bemutatja, milyen képesítésekkel kell rendelkeznie a független ellenőrnek.

2. CÉLKITŰZÉSEK

A független ellenőrzés céljai a következők:

a)	a jogszerűség-igazolási rendszer hatékonyságának és eredményességének értékelése; és

b)	az önkéntes partnerségi megállapodás értelmében létrejött jogszerűség-igazolási rendszer megbízhatóságának javítása.

3. FELADATOK

A független ellenőr alapvető feladata a jogszerűség-igazolási rendszer szempontjainak való jogi szempontú megfelelés igazolására szolgáló rendszerek végrehajtásának nyomon követése. Ellenőriznie kell mindenekelőtt a jogszerűség fogalmának meghatározásában foglalt jogi követelményeknek való megfelelést, a visszakövetési rendszert és a Libériai Igazoló Hatóság (LVD) és Libériai Engedélyező Hatóság (LLD) által végzett igazolást; mindezeket a II., illetve a IV. melléklet mutatja be. Ehhez bizonyítékokon alapuló, iratellenőrzést és helyszíni szemlét vagy helyszíni látogatást is magában foglaló módszert kell alkalmazni. A független ellenőr konkrét feladatai a következők:

ellenőrzi a rendszerek hatékony működését és azt, hogy a fatermékek kitermelése, feldolgozása és kereskedelme megfelel e rendszerek követelményeinek. Ide tartoznak a kitermelési jogok előszerződés alapján történő odaítélésére, a szerződés szerinti odaítélésre, az előzetes kitermelésre, valamint a kitermelésre, a feldolgozásra és a szállításra vonatkozó követelmények;

b)	igazolja, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer központi elemét alkotó visszakövetési rendszer hatékony és megfelelően működik, megerősítve, hogy a követelmények a kitermelést megelőző műveletektől egészen a kivitelig vagy a belföldi piacon történő értékelésig teljesülnek;

c)	értékeli a Libériai Igazoló Hatóság és az igazolási folyamatban részt vevő kormányzati társszervek teljesítményét és hatékonyságát a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében;

d)	értékeli az annak biztosítására szolgáló rendszert, hogy a Libériai Engedélyező Hatóság csak olyan szállítmányokra vonatkozóan ad ki FLEGT-engedélyt, amelyek előállítása és kivitele a jogszerűség-igazolási rendszert maradéktalanul tiszteletben tartva történt;

e)	értékeli az engedélyek jogszerűségének meghatározására szolgáló folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy az igazolási rendszer hatékony legyen, és ne okozzon indokolatlan késedelmet vagy terheket az engedély jogosultja számára;

f)	felméri, hogy az érintett hatóságok hogyan kezelik a bejelentett jogsértéseket vagy mulasztják el azok kezelését;

g)	értékeli az említett hiányosságok orvosolása érdekében hozott intézkedések hatékonyságát;

meghatározza a jogszerűség-igazolási rendszer egészében tapasztalható hibákat és hiányosságokat, például a visszakövetési rendszer működése, a jogszerűség-igazolási rendszer jogszerűség-igazolási és engedélyezési elemei, valamint a jogszerűség-igazolási rendszer megbízhatóságára gyakorolt hatások mértéke tekintetében;

i)	megállapításait és ajánlásait jelentés formájában eljuttatja a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsághoz, amely rendszeresen közzéteszi ezeket az ellenőrzési jelentéseket.

4. MÓDSZERTAN: INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI ÉS -ÉRTÉKELÉSI ÉS JELENTÉSTÉTELI MÓDSZEREK

A független ellenőrnek munkáját a szakmai igényesség és feddhetetlenség jegyében kell végeznie. A független ellenőr elkészíti az információgyűjtési, a bizonyítékok értékelésére vonatkozó és jelentéstételi módszereket ismertető eljárási kézikönyvet. A független ellenőr által összeállított kézikönyvet a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság vizsgálja felül és hagyja jóvá. A független ellenőr a független ellenőrzési kézikönyvben foglalt eljárásokat alkalmazza az ellenőrzések, helyszíni látogatások és vizsgálatok lebonyolítása során, valamint, amikor visszajelzést kér az érdekelt felektől és megállapításait dokumentálja, és amikor közzététel céljából jelentést tesz e megállapításokról a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak.

4.1. Munkavégzési ütemterv

A FLEGT engedélyezési rendszer működésének első évében a független ellenőr kétszer végez ellenőrzést. Az első ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi követelménye teljesül, és a rendszer megkezdheti teljes körű működését. A második és minden további ellenőrzés a jogszerűség-igazolási rendszer teljesítményét méri fel vagy értékeli.

b)	Az ezt követő években a független ellenőr legalább évente ellenőrzi a jogszerűség-igazolási rendszert.

c)	A független ellenőr szükség esetén előre be nem jelentett ellenőrzést és váratlan ellenőrzéseket is végezhet.

4.2. A munkavégzés köre

A független ellenőr tevékenységei kiterjednek a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi szempontjára, ideértve a jogszerűség fogalommeghatározásának való megfelelést, a visszakövetési rendszert, az igazolást és az engedélyezést, továbbá bármely olyan jóváhagyott tanúsítási rendszert, amely a kormány szerint bizonyítja a jogszerűség-igazolási rendszernek való megfelelést.

b)	A független ellenőr valamennyi intézmény vonatkozó tevékenységeit ellenőrzi, ideértve a libériai jogszerűség-igazolási rendszer különböző szempontjaiért felelős állami szerveket is.

c)	A független ellenőr ellenőrzi az Európai Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai által a Libériában kiadott FLEGT-engedélyek igazolására létrehozott rendszereket.

4.3. A bizonyítékok összegyűjtése

A független ellenőrzés eljárási kézikönyve ismerteti a bizonyítékok összegyűjtésére szolgáló eljárásokat és gyakorlatokat, amelyek többek között helyszíni ellenőrzéseket, vizsgálatokat, tudakozódásokat, dokumentációt és azt foglalják magukban, hogyan kezeli az ellenőr a panaszokat.

4.4. Értékelés

A vizsgálatok során a független ellenőr gondoskodik róla, hogy az bizonyítékok értékelését az ISO 19011 vagy azzal egyenértékű szabvány szerint végezzék.

4.5. Ellenőrzési rendszerek

Az ellenőrzési eredmények dokumentálása, a jogszerűség-igazolási rendszer valamely pontját érintő hiányosságok és jogsértések megállapítása és az ezt követően hozott korrekciós intézkedések során a független ellenőr:

a)	megfelelő nyilvántartást vezet az ellenőrzés eredményeiről, részletesen ismertetve a teljesítményt, a megfelelést, valamint a teljesítmény és a megfelelés hiányát;

dokumentálja és értékeli a jogszerűség-igazolási rendszer egyes szempontjai, többek között az engedélyezéshez előírt követelmények tekintetében megállapított nem teljesítés vagy meg nem felelés eseteiből álló mintát, amelyet kockázatelemzés alapján választ ki, valamint a nem teljesítés vagy meg nem felelés kezelésére hozott intézkedéseket;

c)	dokumentálja a jogszerűség-igazolási rendszerben megfigyelt rendszerjellegű hiányosságokat, hibákat és javításra szoruló területeket, és biztosítja ezek megfelelő megkülönböztetését;

d)	dokumentálja és értékeli az érintett felek, többek között az Erdészeti Fejlesztési Hatóság (FDA), valamint más, a jogszerűség-igazolási rendszer egyéb szempontjaiért felelős állami hatóságok és magánszervek által végrehajtott valamennyi korrekciós intézkedést.

5. JELENTÉSTÉTEL ÉS INFORMÁCIÓTERJESZTÉS

5.1. A független ellenőr jelentéseit a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsággal közösen elfogadott struktúra és eljárás szerint készíti. A független ellenőr:

a)	a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsággal közösen elfogadott ütemtervvel összhangban jelentést tesz a tevékenységeiről;

b)	jelentéseit nemzetközileg elfogadott ellenőrzési alapelvekkel összhangban és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsággal kötött megállapodásban foglaltak szerint készíti el;

c)	valamennyi jelentését eljuttatja a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak véleményezésre;

d)	a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság észrevételeit tükröző végleges jelentést készít.

5.2. A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság által jóváhagyott jelentéseket nyilvánosságra hozzák.

6. INFORMÁCIÓFORRÁSOK

Elsődleges információforrásnak tekinthető a dokumentumvizsgálat, a helyszíni látogatás és a jogszerűség-igazolási mátrix jogszerűség-fogalmában (lásd a II. mellékletet) meghatározott érdekelt felekkel folytatott konzultációk/megbeszélések.

A libériai kormány és az Unió gondoskodik arról, hogy a független ellenőr valamennyi szükséges információhoz hozzáférjen, ideértve az általa relevánsnak ítélt dokumentumokat és adatbázisokat, különös tekintettel azokra, amelyek a jogszerűség-igazolási rendszernek való megfelelés ellenőrzését szolgáló rendszerek hatékonyságának értékeléséhez szükségesek. Ennélfogva hozzáférést kell biztosítani a kormányzati hivatalok és szervek, valamint az érintett kormányok által alkalmazott magánszervezetek által előállított és/vagy az ezek birtokában lévő információkhoz.

A független ellenőrnek ezenfelül korlátlan belépést kell biztosítani valamennyi erdőgazdálkodási területre az erdészeti műveletek előtt, alatt és után. Ide tartozik a fakitermelő telepekre és más olyan területekre való belépési engedély, ahol erdészeti erőforrások kitermelése vagy feldolgozása folyik, valamint a kiviteli helyekre való belépés. Ezen átfogó hozzáférés célja annak biztosítása, hogy a független ellenőr a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi pontján feltárhassa az esetleges hiányosságokat.

A független ellenőrnek különösen hozzáférést kell biztosítani a következő kormányzati szervekhez, továbbá a jogszerűség-igazolási rendszer egyes szempontjaihoz kapcsolódó feladatok ellátására a kormány által kijelölt vagy alkalmazott más szervezetekhez, valamint egyéb olyan érintettekhez, akik és amelyek releváns információkkal szolgálhatnak a jogszerűség-igazolási rendszer működéséről.

6.1. Libéria kormánya és a kormány által kijelölt szervek

Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak a kereskedelmi fakitermelés különböző vonatkozásaiban érintett hivatalai. Ide tartoznak az előzetes odaítélési folyamatokban, többek között a javasolt koncessziós területek jóváhagyásában és a kitermelés előminősítésében érintett hivatalok, valamint a kereskedelmi célú erdészeti ágazatban, illetve az ajánlatok kiírásában, elfogadásában és megnyitásában érdekelt egyéb vállalatok.

b)	Az Erdészeti Fejlesztési Hatóságnak a kereskedelmi ágazatban a jogszabályok végrehajtásában érintett hivatalai.

c)	Az Erdészeti Fejlesztési Hatóság azon hivatalai és más olyan intézmények, amelyek részt vesznek a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában és a kapcsolódó jogszabály-végrehajtási tevékenységekben.

d)	Az ajánlatok értékelésében részt vevő más kormányzati szervek és kijelölt polgárok, ideértve az Ajánlatértékelő Testületet, az Átvilágítási Bizottságot és a Koncessziókkal Foglalkozó Tárcaközi Bizottságot (IMCC).

e)	Az erdészeti ügyekkel foglalkozó jogalkotási bizottságok, a Képviselőház és a Szenátus, az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedélyek jóváhagyási folyamatában betöltött szerepük erejéig.

f)	A Libériai Környezetvédelmi Ügynökség.

g)	Az erdészeti termékek kiviteléért felelős kormányzati minisztériumok, ideértve a Pénzügyminisztériumot, a Kereskedelmi Minisztériumot és a Nemzeti Kikötőhatóságot, valamint a folyamat egyes elemeiért közvetlenül felelős belső hivatalaikat.

h)	A jogszerűség-igazolási rendszer működtetésével megbízott szolgáltató.

6.2. Civil társadalom és közösségek

a)	A libériai erdészeti tevékenységek nyomon követésében részt vevő helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi civil társadalmi szervezetek.

b)	Az erdészeti tevékenységek nyomon követésében részt vevő közösségek és személyek.

c)	A kereskedelmi célú erdészeti ágazat különböző területein tevékenykedő közösségi erdőgazdálkodási szervek és közösségi erdészeti fejlesztési bizottságok.

6.3. Egyéb források

a)	Erdészeti vállalatok, ideértve a magán tanúsítási folyamatok eredményeit.

b)	Tudományos intézmények.

c)	Helyi hatóságok.

d)	Helyi közösségek és lakosok.

e)	A fenntartható erdőgazdálkodásra (SFM) vonatkozó tanúsítást végző szervek.

f)	Panaszosok.

g)	Hatáskörrel rendelkező hatóságok.

h)	Panaszt benyújtó vagy a jogszerűség-igazolási rendszer valamely elemének előre be nem jelentett ellenőrzését kérő érdekeltek és érintett felek.

i)	A független ellenőr által relevánsnak ítélt bármely más információforrás.

7. SZÜKSÉGES KÉPESÍTÉSEK

A független ellenőrnek feddhetetlennek kell lennie, és bizonyítania kell, hogy korábban végzett már hasonló ellenőrzéseket, objektíven kell eljárnia, és képesnek kell lennie rendszerjellegű elemzések lebonyolítására. A független ellenőrnek az erdészeti ágazatban kereskedelmi vagy szabályozó szerepet betöltő libériai szolgáltatóktól és intézményektől függetlennek, valamint megbízhatónak kell lennie. A független ellenőr felelőssége annak biztosítása, hogy alkalmazottai minden potenciális összeférhetetlenséget bejelentsenek, és ilyen esetben közölnie kell, milyen intézkedésekkel enyhíti az adott érdekellentétet. A fenti követelményen túl a független ellenőrnek az alábbi követelményeknek is eleget kell tennie:

a)	dokumentált belső minőségirányítási rendszert alkalmaz, amely megfelel az ISO 17021 (1) vagy azzal egyenértékű szabványoknak, és az ellenőrzéseket az ISO 19011 (2) vagy azzal egyenértékű szabványoknak megfelelő eljárások szerint végzi;

b)	a vállalatirányítási rendszerek ellenőrzése terén szerzett tapasztalattal rendelkezik;

c)	a panaszok és kifogások kezelésének átláthatóságát biztosító mechanizmust alkalmaz;

d)	egy sor kompetenciával rendelkezik, ideértve – lehetőség szerint az erdőgazdálkodás területén végzett – ellenőrzést, valamint kellő szaktudással és tapasztalattal hasonló feladatoknak a világ más részein, lehetőség szerint Afrikában való ellátásában;

e)	a munkatársak között igazoltan olyan szakértők vannak, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek Libériával és/vagy Nyugat-Afrikával kapcsolatban. Támogatandó az alrégió szakértőinek bevonása a nemzetközi szakértők mozgósításával párhuzamosan;

f)	jól ismeri a kereskedelmi célú erdészeti ágazatot, különösen Afrikában;

g)	személyzete az erdészet különböző területein, például az erdőgazdálkodás, a feldolgozás, a visszakövethetőség és a visszakövetési rendszerek, valamint a fa és fatermékek nemzetközi kereskedelme terén szakértelemmel bír.

A független ellenőr partnerséget vagy vegyesvállalatot hozhat létre valamely libériai szervezettel.

8. KIVÁLASZTÁSI FOLYAMAT ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

A független ellenőrt (nemzeti és nemzetközi jogalanyok számára is nyitott) versenypályázat keretében választják ki. Az ajánlatok értékelése átlátható módon zajlik, és valamennyi érdekelt felet tájékoztatják az alkalmazott kritériumokról. A pályázókat átvilágítják, és az ajánlatok értékeléséről szóló jelentést közzéteszik.

9. EGYÉB KÖVETELMÉNYEK

Ez a szakasz a független ellenőr azon további kötelezettségeit ismerteti, amelyek a feladatmeghatározás más részeiben nem szerepelnek.

9.1. Elérhetőség

A független ellenőrnek Libériában kapcsolattartó pontot kell kijelölnie annak érdekében, hogy a magánszektorbeli, kormányzati és a civil társadalmi szervezetek számára elérhető legyen.

9.2. Kapacitásépítés és fenntarthatóság

A független ellenőr ezenfelül:

a)	bevonja a civil társadalmi, magánszektorbeli és kormányzati szerveket annak érdekében, hogy a libériaiak tisztában legyenek a független ellenőr munkájával, például alkalmi munkaértekezletek és tájékoztató ülések révén;

b)	megfelelő képesítéssel rendelkező libériai polgárokat alkalmaz, és egyéni kapacitásukat erősíti a jogszerűség-igazolási rendszer független ellenőrzésének lebonyolításával kapcsolatban.

(1) ISO/IEC 17021:2006. Megfelelőségértékelés – Irányítási rendszerek ellenőrzését és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények.

(2) ISO 19011:2002. Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek ellenőrzéséhez.

VI. MELLÉKLET

A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

E megállapodás jogszerűség-igazolási rendszer megvalósítását írja elő, amely rendszer célja, hogy a megállapodásban meghatározott, és Libériából az Unióba exportált valamennyi faterméket jogszerűen állítsanak elő. A jogszerűség-igazolási rendszer az alábbi elemekből áll:

—	a jogszerűen előállított fatermék meghatározása, amely felsorolja az engedély kiállítása céljából betartandó törvényeket,

—	az ellátási lánc ellenőrzése, a fa útjának az erdő és a kivitel helye közötti nyomon követése érdekében,

—	az ellátási lánc jogszerűsége fogalmi elemeinek való megfelelés igazolása és az ellátási lánc ellenőrzésének igazolása,

—	a FLEGT-engedélyek kiadásának eljárásai, és

—	független ellenőrzés a rendszer előírtaknak megfelelő működésének biztosítására.

Mielőtt a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lépne, a jogszerűség-igazolási rendszert független technikai értékelésnek vetik alá, és ennek feladatmeghatározását az érdekelt felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságon belül állapítják meg. Ezek az értékelési kritériumok tartalmazzák, hogy mit várnak el a jogszerűség-igazolási rendszertől, és ez képezi az értékelés feladatmeghatározásának az alapját. Az értékelés különösen az alábbiakra terjed ki:

—	a rendszer e megállapodás aláírását követő módosításainak felülvizsgálata, és

—	a rendszer gyakorlati működésének és annak a vizsgálata, hogy meghozza-e a várt eredményeket.

1. A JOGSZERŰSÉG FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A jogszerűen előállított faterméket Libéria hatályos jogszabályai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott meghatározásnak egyértelműnek, objektív módon igazolhatónak és a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie, továbbá legalább azokat a jogszabályokat magában kell foglalnia, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:

a)	kitermelési jogok: a jogszabályokban meghatározott területekre vonatkozó, törvényben biztosított fakitermelési jogok odaítélése;

b)	erdészeti műveletek: az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés, ideértve a vonatkozó környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályokat is;

c)	illetékek és adók: a fakitermeléssel és kitermelési jogokkal közvetlenül összefüggő adókra, díjakra és illetékekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés;

d)	egyéb felhasználók: lehetőség szerint más felek földterületre vagy más erőforrásokra vonatkozó bérleti jogának vagy egyéb használati jogának a tiszteletben tartása, amely jogot a fakitermelési jog érinthet;

e)	kereskedelem és vámok: kereskedelmi és vámeljárásokkal kapcsolatos jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

Egyértelmű-e, hogy a meghatározás egyes fogalmi elemeit mely jogi eszközök támasztják alá?

Meghatározták-e azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek az egyes fogalmi elemeknek való megfelelés ellenőrzésére alkalmasak?

A kritériumok/mutatók egyértelműek, objektívek és alkalmazhatók-e a gyakorlatban?

A mutatók és a kritériumok világosan meghatározzák-e az érintett felek szerepeit és felelősségét, és a jogszerűség-igazolás minden fontos érintett teljesítményét értékeli-e?

A jogszerűség meghatározása tartalmazza-e a hatályos jog fent vázolt fő területeit? Ha nem, miért maradtak ki bizonyos területek a meghatározásból?

A meghatározás kidolgozása során az érdekelt felek figyelembe vették-e az alkalmazandó jogszabályok minden fontos területét?

Tartalmazza-e a jogszerűség-igazolási rendszer az egyes érintettekkel folytatott előzetes egyeztetések során meghatározott fő jogi rendelkezéseket?

Figyelembe veszi-e a jogszerűség fogalmának meghatározása az ellátási láncba bevont, az Unióba irányuló kivitelre szánt fák valamennyi lehetséges forrását, és kidolgoztak-e megfelelő mutatókat az egyes források/jogok odaítélési eljárásaira vonatkozóan?

Módosították-e a jogszerűség meghatározását és a jogszerűség-igazolási mátrixot e megállapodás aláírása óta? Hoztak-e létre mutatókat és kritériumokat e változtatások igazolása érdekében? Valamennyi érdekelt féllel konzultáltak-e ezekről a változtatásokról a véleményüket megfelelően figyelembe vevő folyamat során?

2. AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszereknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell a fatermékek nyomon követhetőségét az ellátási lánc mentén a kitermelés vagy a jogszerű behozatal helyétől a kivitel helyéig. Nem szükséges minden esetben a rönk, rönkszállítmány vagy fatermék kiviteli helytől származási erdőig való fizikai visszakövethetőségének a biztosítása, viszont ez mindig szükséges az erdő és az első lehetséges összekeveredési hely (pl. fatelep vagy feldolgozóüzem) között.

2.1. Fakitermelési díjak

Egyértelműen körül kell határolni azokat a területeket, ahol erdei állományokra vonatkozó jogokat ítéltek oda, és meg kell határozni e jogok jogosultjait.

Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy csak olyan fatermék kerül be az ellátási láncba, amely érvényes és elfogadható hasznosítási joggal érintett erdőterületről származik?

Biztosítja-e az ellenőrző rendszer azt, hogy a kitermelési műveleteket végző vállalkozások részére megfelelő hasznosítási jogokat biztosítanak az érintett erdőterületre?

Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a hasznosítási jogok odaítélésére vonatkozó eljárások és az odaítélt hasznosítási jogokra és azok jogosultjaira vonatkozó információk, a libériai jogszabályokkal összhangban?

2.2. Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek

Hatékony mechanizmusok segítségével a fa az ellátási láncban a kitermelés helyétől a kivitel helyéig nyomon követhető.

A fa azonosítására többféle módszert lehet alkalmazni, az egyedi tételek címkézésétől kezdve a rakományt vagy a tételt kísérő okmányok áttekintéséig. A választott módszernek figyelembe kell vennie a faanyag típusát és értékét, illetve a jogszerűtlen vagy igazolatlan eredetű anyaggal való keveredés kockázatát.

Valamennyi ellátási láncot azonosították-e, és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?

Az ellátási lánc valamennyi szakaszát azonosították-e, és megnevezték-e az ellenőrző rendszerben?

Meghatározták és dokumentálták-e azokat a módszereket, amelyek egyrészről a termék eredetének azonosítására, és másrészről az ismeretlen eredetű anyaggal való összekeveredés megelőzésére szolgálnak az ellátási lánc következő szakaszaiban:

—	faanyag az erdőben,

—	szállítás,

—	közbenső tárolás,

—	az elsődleges feldolgozóüzembe való beérkezés,

—	feldolgozóüzemek,

—	közbenső tárolás,

—	szállítás,

—	a kivitel helyére történő beérkezés?

Mely szervezetek felelnek a famozgások ellenőrzéséért? Rendelkeznek-e ezek az ellenőrzési tevékenységek elvégzéséhez szükséges humán és egyéb erőforrásokkal?

Létezik-e az ellenőrzési eljárások eredményeinek ellenőrzésére kidolgozott és alkalmazott jegyzőkönyv?

Az alkalmazási eljárásokat egyértelműen meghatározták-e, és az érdekelt feleket ezekről tájékoztatják-e?

2.3. Mennyiségek

Az ellátási lánc minden szakaszában határozott és hatékony mechanizmusok biztosítják a fa- és fatermék mennyiségek mérését és rögzítését, ideértve a lábon álló fa térfogatára vonatkozó, kitermelés előtti megbízható és pontos becsléseket az egyes véghasználati területeken.

Szolgáltat-e az ellenőrző rendszer bejövő és kimenő mennyiségi adatokat az ellátási lánc következő szakaszaiban:

—	lábon álló fa,

—	rönkök az erdőben,

—	szállított és tárolt fa,

—	az elsődleges feldolgozóüzembe való beérkezés,

—	a feldolgozóüzemek területén való ellenőrzés,

—	a kivitel helyére történő beérkezés?

Mely szervezetek felelősek a mennyiségi adatoknak az ellenőrző rendszerbe történő beviteléért? Ezek a szervezetek hogy kapcsolódnak egymáshoz? Ezeknek a szervezeteknek az alkalmazottait egységes módon képezték-e ki az adatkezelés területén? Rendelkeznek-e ezek a szervezetek elegendő humán és tárgyi erőforrásokkal?

Milyen az adatellenőrzés minősége?

Amennyiben nem egy szervezet felelős az adatok feldolgozásáért, hogyan biztosították, hogy az adatellenőrzést és -kezelést minden egyes szervezetnél azonos módon és színvonalon végezzék?

2.4. Adatok egyeztetése

Az összes adatot úgy rögzítik, hogy azokat haladéktalanul egyeztetni lehessen a lánc korábbi és későbbi elemeivel. Az ellátási lánc egészére vonatkozólag elvégzik az adatok megbízható egyeztetését.

A mennyiségi adatokat úgy rögzítik-e, hogy azokat haladéktalanul egyeztetni lehessen a lánc korábbi és későbbi elemeivel?

Kialakítottak-e módszereket a lábon álló fa, a kitermelt rönkök és a feldolgozóüzembe/a kivitel helyére érkező fa közötti megfelelések értékelésére?

Kialakítottak-e módszereket a beérkező nyersanyagok mennyisége és a kilépő feldolgozott termékeknek a fűrészüzemekben és más üzemekben mért mennyisége közötti megfelelés értékelésére?

Az egyedi fatermékek vagy fatermék-tételek megbízható módon egyeztethetők-e a teljes ellátási lánc mentén?

Milyen információs rendszereket és technológiákat alkalmaznak az adatok tárolására, egyeztetésére és rögzítésére? Vannak-e megbízható rendszerek az adatbiztonság biztosítására?

Hogyan gondoskodnak róla, hogy a rendszerhez csak az erre vonatkozólag engedéllyel rendelkezők férjenek hozzá (a rendszer biztonságossá tétele)?

Hogyan biztosítják a biztonsági rendszerek megbízhatóságát?

Mely szervezet felelős az adatok egyeztetéséért? Rendelkezik-e ez megfelelő humán és egyéb erőforrásokkal az adatkezelési tevékenységek elvégzéséhez?

Az ellátási lánc ellenőrzéséről mely információkat hozzák nyilvánosságra?

Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

2.5. Importált fatermékek

Megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak megvizsgálása érdekében, hogy a fatermékek behozatala azokkal a jogszabályi követelményekkel és előírásokkal összhangban történt, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az importált fát a kitermelési ország jogi követelményeinek megfelelően, jogszerűen termelték ki.

Hogyan igazolható a fatermékek behozatalának jogszerűsége?

Milyen bizonyítékra van szükség annak igazolására, hogy az importált termékek a harmadik országban jogszerűen kitermelt fákból készültek?

Azonosítja-e a jogszerűség-igazolási rendszer az importált fatermékeket a teljes ellátási lánc mentén?

Importált fa használata esetén – ideértve az összetett termékek összetevőit is – azonosítható-e a FLEGT-engedélyen a származási ország?

Az importfán elhelyezett vonalkódok garantálják-e, hogy csak a jogszerűen előállított és feldolgozott fatermékeket exportálják FLEGT-engedéllyel?

3. IGAZOLÁS

Az igazolás megfelelő ellenőrzések lefolytatásából áll, amelyek célja a fa jogszerűségének biztosítása. Az igazolásnak kellően szigorúnak és hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy a követelményeknek való bármely meg nem felelés – akár az erdőben, akár az ellátási lánc mentén – azonosítható legyen, és időben meghozzák az ezek orvoslásához szükséges intézkedéseket.

3.1. Szervezet

Az igazolást a kormány vagy harmadik szervezet, illetve ezek valamilyen kombinációja végzi, amely megfelelő erőforrásokkal, irányítási rendszerrel, valamint képesített és képzett személyzettel, továbbá az összeférhetetlenségek ellenőrzésére irányuló határozott és hatékony mechanizmusokkal rendelkezik.

Kijelölt-e a kormány egy vagy több szervezetet az igazolási feladatok elvégzésére? A szervezet feladatmeghatározása (és a kapcsolódó felelősség) egyértelmű és nyilvános-e?

A feladatokat egyértelműen kiosztották-e, és az ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó, megkövetelt szakértelmet pontosan meghatározták-e? Hogyan valósítják meg ezeket?

A jogszerűség igazolásával megbízott hivatalok hogyan biztosítják az erdészeti ágazat ellenőrzésébe bevont szervezetek közötti legnagyobb fokú együttműködést és racionalizált adatkezelést?

Rendelkezik-e az igazolásért felelős szervezet a jogszerűség-fogalom és a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek igazolásának elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal?

Rendelkezik-e az igazolásért felelős szervezet olyan dokumentált irányítási rendszerrel, amely:

—	garantálja, hogy alkalmazottai rendelkeznek a szükséges szakértelemmel/tapasztalattal,

—	belső ellenőrzést/felülvizsgálatot alkalmaz,

—	magában foglalja az összeférhetetlenségek ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat,

—	biztosítja a rendszer átláthatóságát,

—	igazolási módszertant határoz meg és alkalmaz,

—	a panaszok kezelésére nyilvánosan hozzáférhető mechanizmust alkalmaz?

3.2. A jogszerűség-fogalomhoz kötődő igazolás

Egyértelműen meghatározott, hogy mit kell igazolni. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, és bizonyítékokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden fogalmi elemre kiterjedjen.

Kiterjed-e az igazolás módszertana a jogszerűség-fogalom minden elemére, és magában foglalja-e az összes meghatározott mutatónak való megfelelés vizsgálatát?

Az igazoláshoz szükség van-e a következőkre:

—	az okiratok, kitermelési nyilvántartások és helyszíni műveletek (akár váratlan) ellenőrzése,

—	információgyűjtés külső érdekelt felektől,

—	az igazolási tevékenységek nyilvántartása, ami lehetővé teszi a belső ellenőrök és a független ellenőr általi ellenőrzést?

Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek-e?

Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a jogszerűség-fogalomhoz kötődő igazolás eredményei? Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

3.3. Az ellátási láncot ellenőrző rendszerek igazolása

Egyértelműen meghatározzák az igazolandó adatok körét, ami a teljes ellátási láncra kiterjed a kitermeléstől az exportig. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, bizonyítékokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden elemre kiterjedjen, továbbá magában foglalja az adatoknak a lánc minden szakaszában történő rendszeres és gyors egyeztetését.

Az igazolási módszertan teljes egészében lefedi-e az ellátási lánc ellenőrzésének igazolását?

Erről egyértelműen rendelkezik-e az igazolási módszertan?

Mivel bizonyítható, hogy az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozóan valóban sor került igazolásra?

Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek-e?

Az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó igazolás eredményei elérhetőek-e nyilvánosan? Hogyan férnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

3.4. Meg nem felelés

A meg nem felelésre vonatkozó mechanizmus megfelelően képes a jogszerűség-igazolási követelménynek való meg nem felelés eseteinek kezelésére. Hatékony és működő mechanizmus alapján megfelelő korrekciós intézkedéseket lehet végrehajtani jogsértések megállapítása esetén.

Meghatározza-e az igazolási rendszer a fenti követelményt?

Kialakítottak-e mechanizmusokat a meg nem felelések kezelésére? Ezeket alkalmazzák a gyakorlatban?

Megfelelően nyilvántartják-e a jogsértéseket és a korrekciós intézkedéseket? Értékelik-e a korrekciós intézkedések hatékonyságát?

A feltárt szabálysértésekre vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?

3.5. Panaszok

A panaszkezelési mechanizmus megfelelően képes a jogszerűség-igazolással kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

Van-e olyan panaszkezelési mechanizmus, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll? Rendelkeznek-e az igazoló szervek az érdekelt felektől vagy független megfigyelőktől érkező kifogások fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal? Rendelkeznek-e az igazoló szervek a kormányzati tisztviselők által megállapított szabálysértések/jogsértések fogadására és azok kezelésére alkalmas mechanizmusokkal?

Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség esetén) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

4. ENGEDÉLYEZÉS

Libéria engedélyező hatóságot jelölt ki, amely általános felelősséggel bír a FLEGT-engedélyek kiadása terén. A FLEGT-engedélyeket az egyedi szállítmányok alapján adják ki.

4.1. Szervezet

Milyen szervezet felelős a FLEGT-engedély kiadásáért?

Egyértelműen meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető-e az engedélyező hatóság és alkalmazottainak szerepe a FLEGT-engedélyek kiadásában?

Meghatározták-e a kompetenciakövetelményeket, és létrehoztak-e belső ellenőrzést az engedélyező hatóság személyzete tekintetében?

Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a feladatainak ellátásához szükséges forrásokkal?

4.2. A FLEGT-engedélyek kiadása

Az engedélyező hatóság dokumentált eljárásokat követ-e az engedélyek kiadása során?

Nyilvánosak-e ezek az eljárások, ideértve a fizetendő díjakat is?

Milyen bizonyíték támasztja alá, hogy ezeket az eljárásokat a gyakorlatban megfelelően alkalmazzák?

Rendelkezésre áll-e megfelelő nyilvántartás a kiadott és visszautasított engedélyekről?

Egyértelműen ismerteti-e a nyilvántartás, hogy az engedélyeket milyen bizonyítékok alapján adták ki?

Az engedélyek feltételei egyértelműen meghatározottak, és az exportőr által is ismertek-e?

Az exportőrök teljes mértékben megértették-e a FLEGT-engedélyek kiadásának kritériumait?

A kiadott engedélyekre vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?

4.3. A kiadott engedélyekkel kapcsolatos kérdések kezelésére szolgáló eljárások

Kaphatnak-e magyarázatot az uniós tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a kiadott FLEGT-engedélyekre vonatkozóan?

Meghatároztak-e egyértelmű eljárásokat az engedélyező hatóság és az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti kommunikációra vonatkozóan?

Vannak-e olyan csatornák, amelyeket igénybe véve a többi nemzeti és nemzetközi érdekelt fél tájékoztatást kérhet a kiadott FLEGT-engedélyekről?

4.4. Panaszkezelési mechanizmus

Meglévő mechanizmus biztosítja az engedélyezésből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

Van-e olyan dokumentált panaszkezelési mechanizmus, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll?

Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

5. A RENDSZER FÜGGETLEN ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

A független ellenőrzés (IA) a libériai erdészeti ágazat szabályozó hatóságaitól független feladat. Célja a FLEGT engedélyezési rendszer hitelességének fenntartása azáltal, hogy biztosítja, hogy a libériai jogszerűség-igazolási rendszer minden szempontból előírásszerűen működjék.

5.1. Intézményi rendelkezések

5.1.1. Felhatalmazás

Libéria hivatalosan engedélyezte a független ellenőrzési (IA) feladatot, és lehetővé teszi hatékony és átlátható megvalósítását.

5.1.2 A jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől való függetlenség

Egyértelműen elhatárolhatók egymástól azok a szervezetek és személyek, amelyek/akik az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban vagy annak szabályozásában, illetve, akik a független ellenőrzésben vesznek részt.

Dokumentálta-e a kormányzat az ellenőr függetlenségével kapcsolatos követelményeit?

Előírják-e, hogy a két fél erdészeti ágazatában üzleti érdekeltséggel vagy intézményi szereppel rendelkező szervezetek vagy személyek nem jogosultak a független ellenőrzési feladat ellátására?

5.1.3. A független ellenőr kijelölése

A független ellenőrt átlátható mechanizmus útján jelölték ki, tevékenységeire pedig egyértelmű és nyilvános szabályok vonatkoznak.

A kormány nyilvánosan közzétette-e a független ellenőr feladatmeghatározását?

Dokumentálta és nyilvánosságra hozta-e a kormány a független ellenőr kijelölésére vonatkozó eljárásokat?

5.1.4. Panaszkezelési mechanizmus

Meglévő mechanizmus biztosítja a független ellenőrzésből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

Van-e olyan dokumentált panaszkezelési mechanizmus, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll?

Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (szükség szerint) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

5.2. Független ellenőr

5.2.1. Szervezeti és technikai követelmények

A független ellenőr feladata elkülönül a jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől, és olyan dokumentált irányítási struktúra, intézkedések és eljárások szerint működik, amelyek megfelelnek a nemzetközileg elfogadott helyes gyakorlatnak.

A független ellenőr olyan dokumentált irányítási rendszer alapján tevékenykedik-e, amely megfelel az ISO 17021 útmutatójának vagy más hasonló szabványoknak?

5.2.2. Ellenőrzési módszertan

A független ellenőrzés módszertana bizonyítékok szolgáltatásán alapul, az ellenőrzéseket meghatározott időközönként végzik.

Előírja-e a független ellenőrzés módszertana azt, hogy az eredményeket a jogszerűség-igazolási rendszer működésével kapcsolatos objektív bizonyítékokra kell alapozni?

Előírja-e a módszertan a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemének ellenőrzésére szolgáló maximális időközöket?

Biztosít-e a kormány garanciát arra vonatkozóan, hogy a független ellenőr hozzáférhessen a feladatai hatékony ellátásához szükséges információkhoz és erőforrásokhoz?

5.2.3. Az ellenőrzés hatóköre

A független ellenőr olyan feladatmeghatározás szerint tevékenykedik, amely egyértelműen meghatározza, hogy mit kell ellenőrizni, és amely a FLEGT-engedélyek kiadásával kapcsolatos valamennyi követelményre kiterjed.

Kiterjed-e a független ellenőrzés módszertana a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemére, és meghatározza-e a hatékonyság fő tesztjeit?

5.2.4. Jelentéstételi követelmények

A független ellenőr előzetes jelentést nyújt be a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságnak. A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság megtárgyalja a független ellenőr jelentéseit és a szükséges korrekciós intézkedéseket.

Tartalmazza-e a független ellenőr feladatmeghatározása a jelentéstételi követelményeket és a jelentéstétel gyakoriságát?

Az ellenőr feladatmeghatározása és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság eljárásai egyértelműen meghatározzák-e az auditok eredményei nyilvánosságra hozatalának a folyamatát?

6. AZ EURÓPAI UNIÓBAN BEVEZETETT ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FLEGT-ENGEDÉLYEK BEFOGADÁSÁHOZ

A FLEGT-rendelet és annak végrehajtási rendelkezései előírják a FLEGT engedélyezési rendszer megvalósításának eljárásait, beleértve azokat az eljárásokat is, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy azok a libériai fatermékek, amelyeket az Unióban kívánnak szabad forgalomba bocsátani, valóban rendelkeznek FLEGT-engedéllyel. Ezek az eljárások egyébként azt is megkívánják az uniós tagállamoktól, hogy megnevezzenek egy hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely ezzel a felelősséggel rendelkezik.

Mivel új, kifejezetten a FLEGT engedélyezési rendszer megvalósítására hozott rendelkezésekről van szó, az értékelés megvizsgálja, hogy az Unió mennyire készült fel a FLEGT-engedélyek ellenőrzésére.

A hatáskörrel rendelkező hatóságokat minden uniós tagállam kijelölte-e? Ezt az információt nyilvánosságra hozták-e?

A FLEGT-engedélyek kezelésének eljárásait meghatározták-e minden uniós tagállamban? Ezeket az eljárásokat nyilvánosságra hozták-e?

Létrehoztak-e megfelelő törvényeket és rendeleteket abban az esetben, ha ezt a tagállamok szükségesnek ítélték meg?

A hatáskörrel rendelkező hatóságok és a vámhatóságok között meghatároztak-e kommunikációs módszereket?

Alkottak-e eljárásokat annak érdekében, hogy az Unió vagy az Unió által kijelölt személyek és szervezetek számára lehetővé tegyék, hogy hozzájuthassanak a vonatkozó dokumentumokhoz és adatokhoz, és annak érdekében, hogy minden olyan problémát kiküszöböljenek, amely veszélyeztetheti a FLEGT engedélyezési rendszer megfelelő működését?

Alkottak-e eljárásokat annak érdekében, hogy a független ellenőr hozzájuthasson a vonatkozó dokumentumokhoz és adatokhoz?

Az uniós tagállamok és az Európai Bizottság egyeztetett-e a jelentéstételi módszerekkel kapcsolatban? Elfogadtak-e eljárásokat e jelentések nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan?

Ezek az eljárások kiterjednek-e azokra az árutermékekre, amelyek rendelkeznek FLEGT-engedéllyel, de mégis visszautasítják őket? Alkottak-e eljárásokat annak érdekében, hogy az engedélyekben szereplő ellentmondásokról jelentés készüljön, és hogy kezelni tudják a szabálysértéseket?

A különböző szabálysértésekre vonatkozó pénzbüntetésekkel kapcsolatos információkat nyilvánosságra hozták-e?

VII. MELLÉKLET

VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERV

Ez az ütemterv az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának főbb lépéseit mutatja be. A rendszerek kialakítása, a jogi keretrendszer továbbfejlesztése, a kapacitásépítés és más, egy teljes mértékben működőképes nemzeti jogszerűség-igazolási rendszer létrehozásához szükséges kísérő intézkedések mind akkor kezdődnek meg, amikor az önkéntes partnerségi megállapodás létrejön, és azt parafálják. Az önkéntes partnerségi megállapodás megerősítése azonban időbe telhet, a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság pedig hivatalosan akkor áll fel, és az ebből következő jelentéstételi és nyomonkövetési kötelezettségek akkortól állnak be, amikor a megállapodást mindkét fél megerősítette, és 31. cikke szerint hatályba lép. Az e kettő közötti időszakban létrejön egy egyeztetési mechanizmus (19. cikk). Amint a tájékoztató ütemterv mutatja, a 2011-re tervezett tevékenységek az önkéntes partnerségi megállapodás parafálása után kezdődnek meg.

Fő eredmények	Főbb lépések (tevékenységek)	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
		Előkészítő szakasz			Működési szakasz
Az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtási struktúrájának létrejötte	Az Unió és Libéria közötti időközi (a vegyes bizottság előtti) egyeztetési struktúra létrejötte	X
	Az érdekeltek időközi bizottságának (pl. a megállapodással kapcsolatos tárgyalások irányítóbizottsága) létrejötte	X
	A vegyes bizottság létrejötte		X
	A vegyes bizottság jelentéstételi rendszerének létrejötte		X
	Éves jelentések készítése		X	X	X	X	X	X
	A vegyes bizottság eljárásai kialakultak		X
	Nemzeti végrehajtási struktúrák:
	Hatóságok közötti koordinációs mechanizmus(ok) létrejötte		X
	Az érdekeltek megállapodás végrehajtását nyomon követő nemzeti bizottságának létrejötte		X
	A Libériai Engedélyező Hatóság (LLD) teljes mértékben felszerelt, személyzettel ellátott és működőképes			X
Nagyobb kapacitás	Átfogó ötéves képzési és beruházási terv	X
	A kapacitásépítési beruházási terv végrehajtása			X	X	X	X	X
	Képzés a kereskedelmi magánszektorban		X	X	X
	A láncfűrészeket üzemeltető kisvállalkozók bevonása		X	X	X	X	X
	A civil társadalom kapcsolatteremtési tevékenysége a közösségek kapacitásának kiépítése céljából	X	X	X	X	X	X
A megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges pénzügyi mechanizmusok létrejötte és erőforrások elkülönítése	A megállapodás végrehajtásához nyújtott külső adományok és nemzeti támogatás összehangolásához és teljesítéséhez szükséges mechanizmusok létrejötte	X	X
	A megállapodással kapcsolatos fellépéseket támogató lehetséges forrásokra irányuló rövid és hosszú távú végrehajtási terv kidolgozása	X	X
	Támogatások elkülönítve		X	X
	Hosszú távú, fenntartható nemzeti finanszírozás biztosítása a jogszerűség-igazolási rendszer működéséhez						X	X
Jogszerűség-igazolási rendszer: a jogszerűség-igazolás létrejötte	Rendszerek kialakítása
	A COCS felülvizsgálata a megállapodás követelményeinek beépítése érdekében		X	X
	Az új jogszabályi követelményeket tartalmazó jogszerűség-igazolási eljárások kialakultak		X	X
	A megállapodás követelményeinek integrálására szolgáló adatkezelési rendszerek kialakultak		X	X
	A visszahagyott rönkökre és a lefoglalt fára vonatkozó részletes eljárások és iránymutatás kialakultak		X	X
	Részletes eljárások és iránymutatás az importált fa vonatkozásában		X	X
	A belföldi piac és az informális szektor beépült a jogszerűség-igazolási rendszerbe					X
	A mezőgazdasági eredetű termékek (kaucsukfa és más, ültetvényen termesztett fa) beépültek a jogszerűség-igazolási rendszerbe			X
	Intézmények megerősítése
	Szerződéskötés külső szolgáltatóval		X
	A szolgáltatási szerződést felügyelő kormányzati szerv létrejötte	X
	A külső szolgáltató létrehozza és működteti az LVD-t (az FDA külső szolgáltatóhoz kihelyezett személyzetével folytatott munkát is ideértve)		X	X	X	X	X
	A külső szolgáltató kiépíti a különböző kormányhivatalok jogszerűség-igazolási kapacitását a részletes eljárásokban meghatározottak szerint			X	X
	A jogszerűség-igazolási feladatok LVD-re ruházása az FDA-n belül (a főbb szakaszokban a részletes feladatátadást bele kell foglalni a szerződésbe)					X	X
Jogszerűség-igazolási rendszer: az engedélyezés létrejötte	Az LLD kidolgozta az engedélyezési eljárásokat		X
	A kiviteli engedélyek fokozatos megszüntetése és az új engedélyezési rendszer LLD általi alkalmazása			X
	FLEGT-engedélyezés az uniós és más piacokra irányuló kivitel vonatkozásában				X	X	X	X
	Az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott kommunikáció mechanizmusának létrejötte			X
Jogszerűség-igazolási rendszer: a független ellenőrzés létrejötte	Szerződéskötés a független ellenőrrel		X
	Műveleti eljárások kialakítása és elfogadása a vegyes bizottságban			X
	A független ellenőrzés megkezdése és a jelentések közzététele			X	X	X	X	X
A FLEGT-engedélyeket elfogadják az EU-ban	A jogszerűség-igazolási rendszer és az uniós eljárások működésének külső értékelése; az esetlegesen szükséges kiigazítások elvégzése (lásd a VI. mellékletet)			X
	A vegyes bizottság meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az EU elfogadja a FLEGT-engedélyeket			X
	A jogszerűség-igazolási rendszer működik, az Unió elfogadja az engedélyeket				X
A civil társadalom által végzett nyomon követés létrejött	Kapacitásépítés a civil társadalom szintjén a nyomon követés elvégzésére		X	X
	A civil társadalom által végzett nyomon követés részletei kialakultak		X
	A civil társadalom által végzett nyomon követés létrejött			X	X	X	X	X
A jogszabályok fokozottabb végrehajtása és jobb szabályozási keretrendszer	A közösségi erdészeti jogszabályok elfogadása		X
	A jogszerűség fogalommeghatározásának naprakésszé tétele			X
	A láncfűrésszel kapcsolatos jogszabályok elfogadása		X
	A jogszerűség fogalommeghatározásának naprakésszé tétele			X
	A koncessziós területeken visszahagyott rönkökkel kapcsolatos jogszabály elfogadása			X
	A tranzitfával kapcsolatos jogszabályok elfogadása			X
	A tranzitfával kapcsolatos részletes eljárások és iránymutatás elfogadása		X	X
	A fabehozatallal kapcsolatos jogszabályok elfogadása			X
	A lefoglalt fával kapcsolatos jogszabályok elfogadása			X
	A szociális megállapodásokkal kapcsolatos eljárások és más hatályos szociális és környezeti rendelkezések pontosítása		X	X
	A jogszerűség fogalommeghatározásának módosításai			X				X
	A jogszerűség fogalommeghatározásában szereplő jogszabályok felülvizsgálata a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása során szerzett gyakorlati tapasztalat alapján						X
	A jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kapacitás erősítése			X	X	X
A belföldi piac szabályozásának és nyomon követésének létrejötte	A belföldi piac jogszerűségének igazolását szolgáló eljárások létrejöttek a jogszerűség-igazolási rendszerben (beépítés a jogszerűség-igazolási rendszerbe és a COCS-be)			X	X
	Az adatgyűjtési rendszer létrehozása				X
	Az informális szektor nemzeti (helyi) gazdaságban való közreműködésének értékelése (a rendszeres nyomon követést később alakítják ki)						X
	A láncfűrészeket üzemeltetők képzése az új szabályok és eljárások alkalmazására			X	X	X	X	X
Az önkéntes partnerségi megállapodás hatásainak nyomon követése	A kiindulási állapottal kapcsolatos tanulmányokkal foglalkozó ellenőrző szervezet(ek) bevonása		X
	A vegyes bizottság elfogadta a nyomonkövetési keretrendszert		X
	Rutinszerű nyomon követés, a vegyes bizottságnak tett jelentésekkel			X	X	X	X	X
Kommunikáció	Beárazott kommunikációs terv a lakosság tudatosságának erősítésére: elkészítve (E) és végrehajtva (V)		E	V	V	V	V	V
	Kereskedelmi bemutatók kereskedelmi partnerekkel a FLEGT-engedéllyel rendelkező fa előnyeinek népszerűsítése érdekében			X		X		X
	Nyilvános tájékoztató oldalak és kapacitások létrejötte (lásd a IX. mellékletet)	X	X	X
	A szociális megállapodások kidolgozásához szükséges iránymutatások	X	X				X
	A jogszerűség-igazolási rendszernek való megfeleléssel kapcsolatos célzott iránymutatás a különböző érdekelt felek számára		X	X	X	X
	A megállapodás nyomon követése és a vegyes bizottság jelentéseinek közzététele		X	X	X	X	X	X

VIII. MELLÉKLET

KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK

1. HÁTTÉR

A libériai erdészeti ágazat a talpra állás és újjáalakulás szakaszában van, miután feloldották a fakitermeléssel szembeni 2006-os ENSZ-szankciókat. Az új jogszabályi keretrendszer hatályban van, azonosították a védendő, illetve a kereskedelmi célú és közösségi erdőművelés alatt álló erdőterületeket. Új jogszabályokat dolgoznak ki az informális szektor, ismertebb nevén a láncfűrészes fakitermelés szabályozására, amely ágazat a belföldi piac fő beszállítója.

A kormányzati szolgálatoknak, a magánszektorbeli szereplőknek és a civil társadalomnak az új jogi és politikai keretrendszerben megállapított feladatok teljesítésével kapcsolatos kapacitását érintően 2010 decemberében, az önkéntes partnerségi megállapodás előkészítése során elvégzett felülvizsgálat arra mutat rá, hogy nagy szakadék tátong az elvégzendő feladatok és a tényleges kapacitás között. Az e megállapodásban bemutatott jogszerűség-igazolási rendszer hatékony működéséhez erősíteni kell az alapvető szabályozási funkciók ellátásával kapcsolatos kapacitást, emellett fejleszteni kell a II. mellékletben leírt rendszereket.

Libéria egy sor, e megállapodás 15. cikkének (1) bekezdésében említett kísérő intézkedést fogad majd el az Unió tagállamaival, az Európai Bizottsággal és más fejlesztési partnerekkel együttműködve, e megállapodás hatékony végrehajtása érdekében. Ezek az intézkedések a következők lehetnek:

a)	végrehajtási struktúrák létrehozása a hatékony koordináció biztosítása érdekében;

b)	a főbb érdekeltek kapacitásának kiépítése;

c)	a jogszerűség-igazolási rendszer létrehozása;

d)	a jogi és szabályozási keretrendszer megerősítése;

e)	a belföldi fakereskedelem és nemzetgazdaságban betöltött fontosságának nyomon követése;

f)	az önkéntes partnerségi megállapodás többek között a közösségekre és a magánszektorbeli szereplőkre gyakorolt hatásának nyomon követése;

g)	az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtásának nyomon követése;

h)	a nemzeti és nemzetközi érdekeltekkel folytatott kommunikáció;

i)	az erdészeti ágazat stratégiai keretrendszerének korszerűsítése.

A lehetséges kísérő intézkedéseket az alábbiak mutatják be. Ezeket a megállapodás végrehajtásának korai szakaszában részletes cselekvési tervekké, többek között beruházási ütemtervekké fejlesztik tovább.

2. VÉGREHAJTÁSI STRUKTÚRÁK

Intézményi struktúrákat hoznak létre a megállapodás végrehajtásában részt vevő kormányzati és nem kormányzati szervek zökkenőmentes működése és munkájának összehangolása érdekében. A meglévő struktúrák alapján különösen két új osztály jön létre az Erdészeti Fejlesztési Hatóságon (FDA) belül, ezek a Libériai Igazoló Hatóság (LVD) és a Libériai Engedélyező Hatóság (LLD). Az első évben a kormányhivatalok közötti koordinációt és a meglévő osztályok új feladatok vállalásával kapcsolatos kapacitásának növelését szolgáló mechanizmus lesz az egyik prioritási terület. A végrehajtás első évében különösen létrehozzák a kiszervezett igazolási/megőrzésilánc-rendszerre (COCS) vonatkozó szerződés igazgatási struktúráját. A végrehajtás előkészítésében prioritást élvez a szükséges kapacitás tervezését és kiépítését szolgáló technikai támogatás (pl. a személyzet munkakörének leírása, munkaerő-felvétel, szakértői és hivatalok közötti kommunikáció kezdeményezése az FDA és más ágazati hivatalok pl. a Környezetvédelmi Hivatal, a Kereskedelmi, Ipari, Munkaügyi, Mezőgazdasági és Pénzügyminisztérium között [koncessziós iroda és vámügyi iroda]).

3. KAPACITÁSÉPÍTÉS

Kapacitásépítésre minden, a megállapodás végrehajtásában részt vevő félnél szükség van. Ennek tervezése során figyelembe kell venni az e megállapodás 15. cikkében említett, folyamatban lévő és tervezett ágazati támogatást. A kapacitásépítés a következőket foglalja magában: a) a kormányhivatalok, különösen az FDA, a Környezetvédelmi Hivatal és a Vámhatóság technikai képzése; b) a külső szolgáltatóval dolgozó FDA-személyzet képzése; c) a civil társadalmi csoportok képzése, hogy nyomon tudják követni a jogszerűség-igazolási rendszer műveleteit, és hogy támogassák a közösségeket az erdészettel kapcsolatos fellépésben való részvételben; d) a láncfűrészt üzemeltetők csoportjainak nyújtott segítség a szövetkezeti forma kialakításában és a technikai készségekben; e) a jogszerűség-igazolási rendszerhez szükséges adatkezeléssel kapcsolatos képzés, és kapacitás az ágazati információ rutinszerű elemzésére és közzétételére; f) kapacitásnövelés a technológia segítségével, beleértve a megfelelő berendezések, szoftver és kommunikációs eszközök biztosítását.

A jelentős kapacitásépítési feladat irányítása érdekében, és a 2010 decemberében elvégzett, kapacitáshiánnyal kapcsolatos elemzésre támaszkodva Libéria átfogó, beárazott ötéves képzési tervet dolgoz ki, amely tükrözi a meglévő és tervezett kezdeményezéseket, különbséget tesz az igazolást/COCS-t biztosító szolgáltatónál nyújtott munkahelyi képzés és az egyéb szükséges képzés között, és meghatározza azt a képzést, amely a jelenlegi kezdeményezésekből fedezhető, és azt területet, amely tekintetében a megállapodás követelményeihez igazított további képzésre van szükség.

Emellett Libéria ötéves beruházási tervet dolgoz ki, amelyben meghatározza a szükséges berendezéseket és azok működési költségeit, kitér a létesítmények megépítésére, illetve felújítására és karbantartására, azokra a beruházásokra, amelyeket a szolgáltató indít el esetleges átadási célból, valamint azokra, amelyeket meglévő, finanszírozott kezdeményezések keretében indítanak, és azokra, amelyekhez további finanszírozásra van szükség. Amint az e megállapodás 15. cikkében is szerepel, a felek a meglévő rendelkezések keretében dolgoznak együtt, hogy biztosítsák az e kapacitásépítéshez szükséges erőforrásokat.

4. FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSOK

Részletes költségvetést kell kidolgozni az e mellékletben bemutatott valamennyi intézkedés tekintetében, és rendelkezni kell a finanszírozásról. Ez utóbbi keretében meg kell határozni, hogy Libéria mekkora hozzájárulást tud fizetni saját forrásaiból, és meg kell állapítani, hogy mire van szükség az adományozóktól, emellett azonosítani kell a lehetséges adományozókat, és meg kell őket nyerni. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	a pénzügyi teljesítési mechanizmus létrehozása;

b)	átfogó rövid és hosszú távú költségvetés, valamint részletes javaslatok és források kidolgozása a megállapodás végrehajtásának finanszírozására;

c)	a Libéria forrásaiból származó támogatás, valamint az Uniótól és más fejlesztési partnerektől igényelt támogatás azonosítása, ideértve a meglévő adományozói támogatás összehangolását is, ahol van ilyen támogatás;

d)	források elkülönítése.

5. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER LÉTREHOZÁSA

A jogszerűség-igazolási rendszer a meglévő, és Libériában már működő rendszerekre és struktúrákra épít. Támogatásra van szükség azon rendszerek fejlesztéséhez, amelyek biztosítják a II. mellékletben említett jogszerűség-fogalomnak való megfelelés igazolását az ugyanabban a mellékletben vázolt eljárásokat követve. A kísérő intézkedések egyrészt arra összpontosítanak, hogy milyen fellépésre van szükség a számos különböző kormányhivatal funkcionális kapacitásának megteremtéséhez, másrészt a független ellenőrzés bevezetésére. Ezen intézkedések közé tartozik a jogszerűség-igazolási funkció, a FLEGT engedélyezési rendszer és a független ellenőrzési funkció kialakítása, valamint a meglévő COCS annak érdekében történő fejlesztése, hogy megfeleljen a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek.

5.1. Jogszerűség igazolási rendszer létrehozása

Libéria szerződést köt egy külső szolgáltatóval, hogy kiépítse, üzemeltesse és átadja a jogszerűség-igazolási rendszert és a COCS-t egy ötéves időszakban. A feladat középpontjában az ágazati kormányhivatalok szükséges funkciók teljesítésével kapcsolatos kapacitásának kiépítése áll. A külső szolgáltató közvetlenül az FDA hozzá kihelyezett személyzetével dolgozik együtt, akikből hosszú távon az LVD lesz. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	szerződéskötés a megbízó képviseletét ellátó képesített személlyel, aki segítséget nyújt a szolgáltatókra vonatkozó részletes előírások és szerződéses dokumentumok kidolgozásában, valamint a kiválasztási eljárásoknál;

b)	hirdetmények közzététele a szolgáltatóktól beérkező ajánlatok fogadására, előválogatására és értékelésére;

c)	szerződéskötés a szolgáltatóval kiépítés–üzemeltetés–átadás alapon;

d)	az FDA megfelelő személyzetének kihelyezése a szolgáltatóhoz;

e)	felügyeleti rendszer létrehozása a szolgáltató megfigyelése érdekében;

f)	az e megállapodás II. mellékletében bemutatott jogszerűség-igazolási rendszer kiépítése és üzemeltetése;

g)	a fűrészüzemek eljárásainak és a kaucsukfa forgács előállításának integrálása a COCS-be;

h)	az importált fa és a lefoglalt fa integrálása a COCS-be;

i)	a jogszerűség-igazolási rendszer kiterjesztése a belföldi piacra termelt fákra;

j)	a szolgáltató által üzemeltetett rendszerek átadása az FDA-nak.

5.2. A Libériai Engedélyező Hatóság létrehozása

Az FDA létrehoz egy engedélyező hatóságot, amely az exporttermékek FLEGT-engedélyezéséért felelős. Részletes eljárásokat határoz meg a FLEGT-engedélyezés tekintetében, és biztosítja a kiviteli eljárásokkal való összhangot, fokozatosan megszünteti a kiviteli engedélyek jelenlegi rendszerét, amint a FLEGT engedélyezési rendszer működésbe lép. Ebből a célból a főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	további rutineljárások kidolgozása ahhoz, hogy a kiviteli engedélyek jelenlegi rendszerét hozzá tudják igazítani a FLEGT-engedélyezéshez, adott esetben szakértői segítséggel;

b)	az osztály létrehozása az FDA-n belül;

c)	személyzet és technikai tanácsadó felvétele;

d)	a kivitel engedélyezéséről szóló szabályok kidolgozása;

e)	a kiviteli engedélyek fokozatos megszüntetése;

f)	a FLEGT-engedélyek kiadása;

g)	az uniós hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott kommunikációt szolgáló mechanizmusok létrehozása.

5.3. A független ellenőrzési mechanizmus létrehozása

Amint az e megállapodás V. mellékletében szerepel, Libéria szerződést köt egy független ellenőrrel, hogy biztosítsa a jogszerűség-igazolási rendszer zökkenőmentes működését és a rendszer hitelességét, különösen a nemzetközi piacokon. Libéria az Unióval konzultálva köt szerződést a független ellenőrrel, a libériai közbeszerzési eljárásokat és az V. mellékletben megállapított iránymutatást követve. Ebből a célból a főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	a független ellenőri pozíció meghirdetése, a pályázatok előválogatása, az ellenőr kiválasztása és szerződéskötés;

b)	részletes eljárások kidolgozása a független ellenőr számára, amelyeket el kell fogadtatni a vegyes bizottsággal;

c)	független auditálás kezdeményezése;

d)	a felülvizsgálathoz és jelentéstételhez szükséges kapacitás kiépítése.

5.4. A működő jogszerűség-igazolási rendszer külső felülvizsgálata

Amint az e megállapodás VI. mellékletében szerepel, a jogszerűség-igazolási rendszert független technikai értékelésnek kell alávetni, mielőtt az engedélyezési rendszer teljesen működésbe nem lép, és mielőtt az uniós hatóságokhoz FLEGT-engedélyek érkeznének be. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	a jogszerűség-igazolási rendszer független értékelésének lefolytatása, az eredmények felülvizsgálata, és szükség esetén a rendszerek kiigazítása;

b)	a vegyes bizottság tájékoztatása az értékelés eredményeiről, és azon időpont megállapítása, amikortól az engedélyezési rendszer működésbe lép, és az uniós hatóságoknak a fatermékek uniós piacra lépése előtt ellenőrizniük kell a FLEGT-engedélyeket.

6. A JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A SZABÁLYOZÁSI KERETNEK AZ ERŐSÍTÉSE

A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásával párhuzamosan Libéria megvizsgálja a szabályozási és a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos rendszer hatékonyságát, valamint az erdészeti ágazatban alkalmazandó jogi keretrendszer koherenciáját, és szükség esetén javításokat vezet be. A jogszerűség fogalommeghatározásának alakulása, valamint az eközben folytatott konzultációk és gyakorlati próbák rávilágítottak néhány olyan szabályozási területre, amelyeket a továbbiakban módosítani kell, hogy a gazdasági szereplők egyértelmű iránymutatást kapjanak. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	a jogszerűség-igazolási rendszer működésének ötödik évét követően a szabályozás felülvizsgálata; ennyi idő alatt azonosítani lehet az alkalmazással és a jogszerűség-igazolással kapcsolatos gyakorlati megfontolásokat;

a jogi keretrendszer következő területeinek javítása: a szociális megállapodások megkötésével kapcsolatos iránymutatások; közösségi erdészeti jogszabályok; a visszahagyott rönkök kezelésére vonatkozó eljárások; a törvénysértés miatt lefoglalt fa kezelésére vonatkozó eljárások; az azzal kapcsolatos iránymutatások, hogy a független tanúsítási rendszereket miként integrálják a jogszerűség-igazolási rendszerbe; tiltólisták létrehozására vonatkozó eljárások; a fafeldolgozó létesítmények közötti visszakövetésére vonatkozó eljárások; a harmadik személyek koncessziós területre való belépésére és az erőforrások általuk történő felhasználására vonatkozó jogszabályok; a láncfűrészes fakitermelésre vonatkozó szabályok; az importált és tranzitfára vonatkozó jogszabályok; a környezeti hatásvizsgálati folyamatok javítása, és környezetgazdálkodás a szerződéses fakitermelési területeken;

c)	a fakitermelésben dolgozó munkavállalók biztonságára és jólétére vonatkozó jogszabályok erősítése;

d)	a II. mellékletben bemutatott jogszerűség-igazolási mátrix törvények és rendeletek változása következtében szükséges kiigazítása.

7. A BELFÖLDI FAPIAC NYOMON KÖVETÉSE

A belföldi fapiac nagyon fontos a nemzetgazdaság szempontjából, de nagyon kevesen értik, és nagymértékben alulszabályozott. Libéria új jogszabályokat fogad el, hogy támogassa a belföldi piac láncfűrészt üzemeltető kisvállalkozásokkal folytatott együttműködését. A belföldi kereskedelemre szánt termelést is bevonják a jogszerűség-igazolási rendszerbe, és szabályozási intézkedéseket fogadnak el a jelenleg a szabályozási rendszeren kívül működő informális ágazatban a jobb szabályozás, a méltányos kereskedelem és a környezeti biztosítékok garantálása érdekében. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	a belföldi fapiac megszervezése;

b)	a belföldi fapiacra vonatkozó jogi keret javítása;

c)	információs rendszer létrehozása;

d)	megfelelő visszakövetési rendszer létrehozása a belföldi piacon értékesített fa tekintetében;

e)	a fa belföldi értékesítéseinek bevonása a jogszerűség-igazolási rendszerbe.

8. AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS HATÁSAINAK NYOMON KÖVETÉSE

Ahhoz, hogy az önkéntes partnerségi megállapodás elérje kitűzött céljait, szükség van társadalmi, környezeti és piaci hatásainak nyomon követésére általában, és különös hangsúlyt fektetve az erdészettől függő közösségekre. Ebből a célból a főbb intézkedések a következők lehetnek: a nyomonkövetési keretrendszer kialakítása, beleértve a kiindulási mutatókat és például a következő elemekre kiterjedő, kölcsönösen elfogadott mutatókat: javulás az irányítási struktúrákban; az erdészeti használat jogok odaítélése; szociális megállapodások és a haszon megosztása az érintett közösségekkel; a szabályozott fa mennyisége a még mindig nem szabályozott fa mennyiségéhez képest; a jogszabályok végrehajtásának nyilvánvalósága; a lefoglalt fa mennyisége és annak kezelése; a bevételszerzés hatékonysága; a bevételek érintett közösségek számára történő folyósításának hatékonysága; a libériai fa piacai és a megállapodás e fa versenyképességére gyakorolt hatása. A vegyes bizottság hatékony nyomonkövetési rendszert hoz létre, amint azt a X. melléklet meghatározza.

9. AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE

A vegyes bizottság felelős általában e megállapodás végrehajtásának nyomon követéséért. Ennek keretében felülvizsgálatot végez, és végrehajtja a független ellenőrzési jelentésre válaszul hozott intézkedéseket, emellett felülvizsgálja a hatások fent bemutatott nyomon követését. Ezen felül, a többi érdekelt, ideértve a civil társadalmat, nyomon követi a megállapodás végrehajtását, és ezzel hozzájárul a jogszerűség-igazolási rendszer hatékony végrehajtásához. A vegyes bizottság jelentéseket kap az érdekeltektől, és biztosítja, hogy hatékony panaszkezelési mechanizmus álljon rendelkezésre az azonosított problémák kezelése érdekében. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	az e megállapodás 16. cikkében bemutatott, több érdekelt felet tömörítő nemzeti nyomonkövetési bizottság támogatása a megállapodás végrehajtásáról szóló rendszeres nyilvános konzultációk megszervezésében, ahol az érdekelt felek visszajelzéseket is adhatnak;

b)	a civil társadalom általi nyomon követés, ideértve annak biztosítását, hogy a közösségi szintű megfontolásokat megfogalmazzák és közöljék az LVD-vel, az LLD-vel és a független ellenőrrel, az érdekeltek nemzeti nyomonkövetési bizottságával és a vegyes bizottsággal.

10. KOMMUNIKÁCIÓ

A kommunikáció támogatja a megállapodás végrehajtását, és elengedhetetlen a Libéria és faipara bonyodalmas történelmi múltja következtében az ágazatról kialakult kedvezőtlen kép megváltoztatásában. A megállapodás megteremti az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jogszerűség lehetőségét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az erdészeti ágazati irányítás javítása érdekében tett kormányzati erőfeszítésekről folytatott kommunikáció értékét. A megállapodás nem csak a kormányzatot érinti, hanem a különböző érdekelti csoportokat, valamint a szélesebb közönséget is, ezért átfogó kommunikációs stratégiát kell kidolgozni, amely megad minden szükséges információt a megállapodásról, annak hatásairól és előnyeiről, nem csak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi értelemben is. A megállapodás keretében tervezett fellépésekről és elért eredményekről szóló kommunikáció célja:

a)	a különböző érdekeltek bevonásának elősegítése és fellépéseik koherenciájának biztosítása;

b)	a nyilvánosság információhoz való hozzáférésének biztosítása a nyomon követés megkönnyítése érdekében;

c)	a nemzetközi piacokon a libériai fáról kialakult kép javítása;

d)	állami támogatás biztosítása Libéria azon intézkedéséhez, amelynek célja a fenntartható erdészetierőforrás-gazdálkodás és az ezen erőforrásoktól függő közösségek fejlesztésének előmozdítása; és

e)	az érintett felek és a tágabb lakosság körében az önkéntes partnerségi megállapodás előnyeinek ismertetése.

Ebből a célból Libéria támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a megállapodás célkitűzéseinek és eredményeinek hatékony kommunikálását. A főbb intézkedések a következők lehetnek:

a)	kommunikációs stratégia készítése és végrehajtása, hogy a lakosság tudatosságát a modern és a hagyományos média segítségével erősítsék, hogy a lakosság és a fakereskedelem tájékozott legyen a megállapodás végrehajtásáról, hatásairól és előnyeiről;

b)	a megfelelő célcsoportok azonosítása, és a célközönségek szerint konkrét nyomtatott és elektronikus üzenetek kidolgozása a megállapodásról, illetve ezen üzenetek rendszeres frissítése;

c)	információcserét szolgáló platform létrehozása a belföldi és nemzetközi partnereknek szóló, állandó információtovábbítás számára, ideértve annak megfontolását is, hogy ezt a platformot hova kellene beépíteni az átfogó végrehajtási struktúrába;

d)	kereskedelmi bemutatók szervezése leendő kereskedelmi partnerek bevonásával a FLEGT-engedéllyel rendelkező fa előnyeinek népszerűsítése érdekében;

e)	olyan rendszerek bevezetése a megfelelő kormányhivatalok számára, amelyek az információ közzétételére, illetve a IX. mellékletben megjelölt, az információszabadságról szóló törvény szerinti, tájékoztatás iránti megkeresésekre való válaszadásra szolgálnak.

IX. MELLÉKLET

AZ INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉS ÉS AZ ÁTLÁTHATÓSÁGOT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

A libériai kormány azon óhajával összhangban, hogy átlátható és elszámoltatható természetierőforrás-gazdálkodást alakítson ki – amint ezt a kitermelő ágazatok átláthatóságáról szóló kezdeményezés (EITI) lelkiismeretes végrehajtása is példázza –, a felek egyetértenek abban, hogy az információ közzététele és más átláthatósági intézkedések szükségesek a megállapodás sikeres végrehajtásához, amint azt a megállapodás 21. cikke is kifejti. Ennek fényében mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy rendszeresen közzétesz valamennyi, az érdekeltek számára hasznos információt, továbbá a megállapodás végrehajtását és nyomon követését megkönnyítő információt. Ez a melléklet a libériai kormány által közzéteendő, illetve az információszabadságról szóló törvény értelmében a libériai kormány által nyilvánosságra hozható információkat mutatja be.

1. A SZOKÁSOSAN KÖZZÉTEENDŐ INFORMÁCIÓK KATEGÓRIÁI

Az alábbi információkat rendszeres közzététel útján hozzák nyilvánosságra, amint azt a 2010. évi információszabadságról szóló törvény 2.5. és 2.6. szakasza meghatározza. Az információkat különböző eszközökkel közzé lehet tenni, az információ jellegétől és a célközönségtől függően, például a következők útján:

a)	weboldalak;

b)	több érdekeltet tömörítő, végrehajtással foglalkozó platformok;

c)	nyilvános ülések;

d)	sajtótájékoztatók;

e)	nemzeti rádió és újságok;

f)	brosúrák és hírlevelek.

Amint azt a VIII. melléklet is meghatározza, átfogó kommunikációs stratégiát dolgoznak ki annak érdekében, hogy az információ valamennyi érdekelthez a legmegfelelőbb eszközökkel jusson el.

1.1. Kifejezetten az önkéntes partnerségi megállapodásra vonatkozó információk

a)	a megállapodás és valamennyi melléklete;

a vegyes bizottság által készített jelentések, amelyekben a következő információknak kell szerepelniük:

—	a Libéria által kiállított FLEGT-engedélyek száma,

—	a FLEGT-engedélyek iránti kérelmekből az elutasított kérelmek száma,

—	a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei Libériában és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések,

—	az Unióba kivitt fa és fatermékek éves mennyiségei,

—	az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma,

—	az Unióba a FLEGT engedélyezési rendszer keretében importált fa és fatermékek mennyiségei az importáló EU-tagállam szerint;

c)	a független ellenőr jelentései;

d)	a vegyes bizottság működését vezérlő eljárások;

e)	a vegyes bizottság X. melléklet szerinti emlékeztetői és egyéb jelentései, ideértve a nyomonkövetési és hatástanulmányokat;

f)	az érdekeltek megállapodás nyomon követésével foglalkozó nemzeti bizottságának működését vezérlő eljárások és feladatmeghatározások;

g)	a jogszerűség-igazolási rendszernek való megfeleléssel kapcsolatos iránymutatások, különböző érdekeltek számára;

h)	a szociális megállapodásokra vonatkozó iránymutatások.

1.2. Az erdészeti ágazat igazgatásáról szóló információ

azon kormányhivatalokról szóló tájékoztatás, illetve azok dokumentumai, amely hivatalok felügyeletet gyakorolnak az erdészeti ágazat felett, és amelyek a 2010. évi információszabadságról szóló törvény 2.1–2.3. szakaszában meghatározott közzétételi rendelkezések értelmében kötelesek szokásosan nyilvánosságra hozni az ilyen információt, ideértve:

—	a kormányhivatalt vagy hatóságot felhatalmazó jogszabályt,

—	a hivatal meglévő politikáit, eljárásait és szabályait,

—	a hivatal költségvetését,

—	a hivatal vagy hatóság pénzügyi elszámolásait,

—	a hivatal szervezeti ábráját, beleértve a szolgálati utat,

—	a jelentős szerződéseket,

—	a hatóság vagy a tisztviselői által hozott határozatokkal szembeni jogorvoslati eljárásokat,

—	az igazgatótanács határozatait,

—	az ellenőrzési jelentéseket,

—	az erdészeti ágazattal kapcsolatos lakossági észrevételeket, jelentéseket, stratégiákat és kézikönyveket, a nemzeti erdészeti reformtörvény 18.15. szakaszának értelmében;

b)	a libériai kormány által elfogadott valamennyi jogszabály, szabályozás és műveleti eljárások. Ez a szabályozási keretrendszer mindazon szempontjaira kiterjed, amelyeket az e megállapodás II. mellékletében szereplő libériai jogszerűségfogalom-meghatározás megemlít.

1.3. Az erdészeti erőforrások elosztására vonatkozó információ

a kiadott erdészeti engedélyek, ideértve a fa értékesítéséről szóló szerződéseket (TSC), az erdőgazdálkodási szerződéseket (FMC), a műveletekkel és a fatermékek feldolgozásával kapcsolatos megállapodásokat és engedélyeket, többek között az erdőhasználati engedélyt (FUP) és a magánhasználati engedélyt (PUP);

b)	mezőgazdasági koncessziós szerződések az I. mellékletben felsorolt termékek vonatkozásában;

c)	a pályázati eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok; az értékelő testület előminősítési jelentése;

d)	az odaítélt koncessziós szerződések;

e)	az erdészeti közösségek és valamennyi szerződő vagy engedélyes közötti szociális megállapodások;

f)	a települési erdők és ezek területének térképei;

g)	az odaítélt szerződések (TSC, FMC) és engedélyek (FUP, PUP) jegyzéke és térképe.

1.4. Az erdészeti erőforrások termelésére vonatkozó információ

a kitermelt erdészeti erőforrások, feldolgozott erdészeti termékek és exportált erdészeti termékek mennyisége és pénzbeli értéke (jóváhagyott FOB-árlisták alapján), a következőkben kifejezve:

—	összes éves termelés,

—	az erdészeti erőforrásokra vonatkozó egyes engedélyek szerint termesztett fajonként;

b)	a Libériába importált vagy Libérián áthaladó fatermékek éves mennyisége.

1.5. Az erdészeti díjakra és bevételekre vonatkozó információ

a)	az erdészeti díjak és adók jegyzéke;

FOB-árak.

1.6. A jogszabályok koncessziós területeken történő végrehajtására vonatkozó információ

a)	a kiszabott bírságok, és azoknak a listája, akik ténylegesen fizettek, illetve nem fizettek, vagy nem tartották be a szabályokat;

b)	a nyilvános árverésen értékesített fatermékek éves mennyisége és az értékesítés pénzbeli értéke.

2. MEGKERESÉS ESETÉN NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT INFORMÁCIÓ AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT

Az e melléklet szerinti információhoz, jegyzőkönyvekhez vagy dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében az információszabadságról szóló törvény 3. fejezetének 3.1–3.14. szakaszában meghatározott eljárást kell követni.

2.1. Az erdészeti erőforrások elosztására vonatkozó információ

az előminősítéssel kapcsolatos dokumentumok, amelyeket az előminősítési eljárás lezárultával tesznek hozzáférhetővé kérelemre:

—	az előminősített társaságok listája;

a pályázati eljárással kapcsolatos dokumentumok, amelyeket a nyertes ajánlat kiválasztását és az összes ajánlattevő értesítését követően tesznek hozzáférhetővé kérelemre:

—	az ajánlatok,

—	az ajánlatértékelő testület jelentése;

c)	a kizárt személyek listája (azaz az olyan személyeké, akiknek közhivataluk okán nem lehet részesedésük kereskedelmi fakitermelési társaságokban);

a kitiltott személyek listája (azaz az olyan személyeké, akiket kitiltottak a libériai fakitermelési ágazatból, mivel erdészeti erőforrások használatában, az azokkal folytatott gazdálkodásban, illetve azok kitermelésében vettek részt, és egyúttal támogatták vagy elősegítették a fegyverhasználattal járó társadalmi zavargásokat);

e)	a felfüggesztett személyek listája (azaz az olyan személyeké, akiket az erdőhasználattal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeik elmulasztása következtében felfüggesztettek);

f)	a jóváhagyott üzleti és erdőgazdálkodási tervekhez kapcsolódó valamennyi dokumentum, jegyzőkönyv és információ;

g)	az erdészeti erőforrásokra vonatkozó engedélyek hatálya alá tartozó föld elhelyezkedése és tulajdonosai;

h)	az erdészeti erőforrások birtokosainak neve, és azon területek rövid leírása, amelyekre a birtokos erdészeti erőforrással kapcsolatos engedélye kiterjed (a terület nagysága és az erdészeti erőforrás típusa).

2.2. Az erdészeti erőforrások termelésére vonatkozó információ

a)	a koncessziónkénti éves vágás szerint kitermelésre rendelkezésre álló fa mennyisége és elhelyezkedése;

b)	a libériai jogszerűség-igazolási rendszer adatbázisában tárolt információ;

c)	a belföldi piacon értékesített fatermékek éves mennyisége terméktípusonként és fajonként.

2.3. Információ a feldolgozásról

a)	a bejegyzett feldolgozótársaságok listája és elérhetőségeik;

b)	a feldolgozóegységenkénti termelési kapacitás társaságok szerint;

c)	a feldolgozott farönkök éves mennyisége fafaj és terméktípus szerint, feldolgozónként.

2.4. Az erdészeti díjakra és bevételekre vonatkozó információ

a)	A pénzügyminisztérium által az erdészeti vállalkozásokra kivetett díjak és adók összege, és az erdészeti erőforrással kapcsolatos szerződés jogosultja által befizetett összegek.

b)	A kormány által beszedett és a Közösségi Erdészeti Fejlesztési Alap számára befizetett pénzösszegek.

c)	A Nemzeti Közösségi Haszonmegosztási Alap által beszedett és kifizetett pénzösszegek.

d)	Az Alap által beszedett és a közösségi erdészeti fejlesztési bizottságok számára kifizetett pénzösszegek, projekt, dátum és érintett közösség szerinti bontásban.

e)	A Megyei Erdészeti Fejlesztési Alappal, a Nemzeti Haszonmegosztási Alappal, vagy bármely közösségi erdészeti fejlesztési bizottsággal kapcsolatos lakossági panaszok kimenetele.

2.5. A jogszabályok koncessziós területeken történő végrehajtására vonatkozó információ

a)	Az erdészeti erőforrásra vonatkozó engedéllyel kapcsolatos műveletekkel összefüggő jogszabálysértések vádjai, letartóztatások, egyezségek és elmarasztaló ítéletek az FDA nyilvántartása szerint.

b)	Az erdészeti erőforrásra vonatkozó engedéllyel kapcsolatos díjak számlái és az ilyen kifizetésekről szóló információ.

3. A NYILVÁNOS INFORMÁCIÓHOZ, JEGYZŐKÖNYVEKHEZ ÉS DOKUMENTUMOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ELJÁRÁSAI

Ez a melléklet összhangban van a libériai információszabadságról szóló törvénnyel, amely minden állami intézmény és állami erőforrásokban vagy haszonban részesülő, illetve közfeladatot ellátó magánjogi jogalany számára kötelezővé teszi annak meghatározását, hogy a lakosság miként fér hozzá a különböző információkhoz.

Az FDA és más állami hivatalok kidolgozták vagy kidolgozzák az információ nyilvánosságra hozatalát szolgáló eljárásokat.

E melléklet végrehajthatóságának biztosítása érdekében ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni a tájékoztatás iránti megkeresések megválaszolásával kapcsolatos eljárásokat/iránymutatásokat vagy utasításokat. Ezen felül, az LLD-re és az LVD-re alkalmazandó jelentéstételi és az információ nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket e megállapodás végrehajtása során tovább kell fejleszteni.

X. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG FELADATAI

A megállapodás 19. cikke értelmében a felek létrehoznak egy megfigyelő és döntéshozó szervet, „a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság” (a továbbiakban: vegyes bizottság) néven. A vegyes bizottság felelős e megállapodás ellenőrzéséért és végrehajtásának nyomon követéséért. A vegyes bizottság megkönnyíti az e megállapodás működésével kapcsolatos párbeszédet és információcserét. Ennek során különösen:

a megállapodás igazgatása tekintetében:

1.	a IX. melléklettel összhangban éves jelentéseket tesz közzé a megállapodás végrehajtásáról;

2.	a jogszerűség-igazolási rendszer működésének értékelését követően és a VI. mellékletben ismertetett értékelési kritériumok alapján javaslatot tesz arra vonatkozóan, mikor kezdje meg működését a FLEGT engedélyezési rendszer;

3.	felülvizsgálja az ezen megállapodásban foglalt célkitűzések és időhöz kötött fellépések végrehajtásának alakulását, valamint e megállapodás végrehajtásával összefüggő kérdéseket;

4.	a megállapodás megfelelő végrehajtásának javítását szolgáló intézkedéseket javasol és/vagy hoz;

5.	a megállapodás 26. cikkével összhangban módosítja a mellékleteket;

6.	foglalkozik a felek bármelyike által felvetett kérdésekkel, és kísérletet tesz a megállapodás 10. cikkének végrehajtása során esetlegesen felmerülő konfliktusok megoldására;

7.	foglalkozik a felek bármelyike által felvetett kérdésekkel, és a megállapodás 24. cikkével összhangban kísérletet tesz a felek közötti nézeteltérésből eredő esetleges konfliktusok megoldására;

8.	jelentéseket és emlékeztetőket tesz közzé, hogy minél átláthatóbbá tegye a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság működését;

a megállapodás nyomon követése és értékelése tekintetében:

1.	nyomon követi a megállapodás végrehajtása terén elért átfogó haladást, a jogszerűség-igazolási rendszer működését is ideértve;

2.	rendszeres közös missziókat szervez, hogy megvizsgálja a megállapodás eredményességét és hatását a hozzá eljuttatott információk alapján;

3.	szabályos időközönként figyelemmel kíséri a piaci helyzetet, és arról jelentést tesz, szükség esetén tanulmányokat rendel meg, és intézkedési javaslatokat tesz a piaci helyzetjelentések alapján;

4.	a felek által megállapítandó bevált gyakorlattal és kritériumokkal összhangban értékeli e megállapodás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait, és foglalkozik az értékelések és ellenőrzések eredményeként felmerülő problémákkal;

5.	feltárja a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó nehézségeket, és megfelelő intézkedéseket javasol azok orvosolására;

e megállapodással kapcsolatos független ellenőrzés tekintetében:

1.	jóváhagyja a független ellenőr kézikönyvét az V. melléklettel összhangban;

2.	felülvizsgálja a független ellenőr által kiadott jelentéseket és a FLEGT engedélyezési rendszernek a felek bármelyikének területén való működésével kapcsolatos bármely panaszt;

3.	megvizsgálja a független ellenőr munkájával összefüggő jelentéseket vagy panaszokat, és megfelelő intézkedéseket fogad el;

4.	az V. és IX. melléklet rendelkezéseivel összhangban közzéteszi a független ellenőr jelentéseit;

5.	adott esetben figyelemmel kíséri a független ellenőr által jelzett problémák megoldására tett lépéseket;

az érdekelteknek a megállapodás végrehajtásába és nyomon követésébe való bevonása tekintetében:

ajánlásokat fogalmaz meg a megállapodás sikeres végrehajtásához szükséges kapacitásépítés szükségességéről és adott esetben a magánszektor és a civil társadalom azon képességeinek javításáról, amelyek alkalmassá teszik őket a libériai erdőgazdálkodási törvények és rendeletek betartásának nyomon követésére, illetve az ebben való részvételük javításáról;

2.	megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek előmozdítják az érintett érdekelt feleknek a megállapodás végrehajtásában való részvételét;

3.	szükség esetén munkacsoportokat vagy más kisegítő testületeket hoz létre olyan munkaterületek tekintetében, amelyek különleges szakértelmet vagy érdekelti szempontok érvényesítését igénylik.

2012.7.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/102

A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. május 14.)

az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság között létrejött, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás (FLEGT) megkötéséről

(2012/374/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére és a 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint a 218. cikkének (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

2003 májusában az Európai Bizottság elfogadta az „Erdészeti jogszabályok végrehajtása, az erdészeti irányítás és az erdészeti termékek kereskedelme (FLEGT): egy uniós cselekvési tervre vonatkozó javaslat” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közleményt, amely az illegális fakitermelés elleni fellépésre irányuló intézkedések meghozatalára sürgetett a fakitermelő országokkal kötendő önkéntes partnerségi megállapodások kialakítása révén. A Tanács 2003 októberében következtetéseket fogadott el a cselekvési tervről (1), az Európai Parlament pedig 2005. július 11-én állásfoglalást fogadott el e témában (2).

(2)

A 2011/790/EU tanácsi határozat (3) értelmében 2011. november 28-án aláírták az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodást (FLEGT) (a továbbiakban: a megállapodás) – feltételezve annak későbbi megkötését.

(3)	A megállapodást meg kell kötni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodást (FLEGT) (a továbbiakban: a megállapodás) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap a megállapodás 30. cikkében előírt, az Unió kötelezettségvállalását eredményező értesítésnek az Európai Unió nevében történő megtételére jogosult személy kijelölésére.

3. cikk

Az e megállapodás által – annak 19. cikkével összhangban – létrehozott, a megállapodás végrehajtására irányuló közös bizottságban az Európai Uniót a Bizottság képviselői képviselik.

A tagállamok az Európai Unió delegációjának tagjaiként részt vehetnek a megállapodás végrehajtására irányuló közös bizottság ülésein.

4. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a megállapodás mellékleteinek a 26. cikkének (3) bekezdése alapján történő módosítása céljából a az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK rendelet (4) 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban a megállapodás mellékleteinek módosításait az Európai Unió nevében jóváhagyja.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2012. május 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. GJERSKOV

(1) HL C 268., 2003.11.7., 1. o.

(2) HL C 157. E, 2006.7.6., 482. o.

(3) HL L 320., 2011.12.3., 2. o.

(4) HL L 347., 2005.12.30., 1. o.

ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről (FLEGT)

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió),

egyrészről

és

A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG,

másrészről

a továbbiakban együttesen: a felek,

TEKINTETTEL különösen az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban 2000. június 23-án aláírt, és 2005. június 25-én Luxembourgban felülvizsgált partnerségi megállapodás (1), (a továbbiakban: a cotonoui megállapodás) keretében az Unió és a Közép-afrikai Köztársaság között kialakult szoros kapcsolatra,

TEKINTETTEL az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre (2),

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére irányuló uniós cselekvési tervről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közlemény (FLEGT) (3) az első lépés az illegális fakitermelés és az ahhoz társuló kereskedelem elleni sürgős fellépés tekintetében;

HIVATKOZVA az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az irányításról szóló, 2003. október 16-i, yaoundéi miniszteri nyilatkozatra;

HIVATKOZVA a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és fenntartható fejlődésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló, jogilag nem kötelező érvényű 1992. évi irányadó nyilatkozatra, valamint a valamennyi erdőtípusról szóló, az ENSZ Közgyűlése által a közelmúltban elfogadott eszközre (4);

TUDATÁBAN az 1992. évi Rio de Janeiró-i, környezetről és fejlődésről szóló nyilatkozatban foglalt, a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos elvek fontosságának, és különösen a 10. elvnek, amely kiemeli a lakosság figyelme felkeltésének és a környezetvédelmi vitákban való részvételének fontosságát, valamint a 22. elvnek, amely az őshonos népek és más helyi közösségek környezetgazdálkodásban és -fejlesztésben betöltött szerepére vonatkozik;

HIVATKOZVA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES) és különösen arra a követelményre, hogy a CITES-egyezményben részes felek az I., a II. vagy a III. függelékekben felsorolt fajok egyedeire vonatkozóan csak bizonyos feltételek teljesülése esetén adhatnak ki exportengedélyt, ideértve azt is, hogy ezeknek az egyedeknek a beszerzése során nem került sor állat- és növényvilágának védelmére vonatkozó jogszabályok kijátszására;

ELTÖKÉLVE a helyi és őshonos közösségekre és a szegény lakosságra tett, e megállapodás végrehajtásának közvetlen eredményeképpen létrejött kedvezőtlen hatások minimalizálására;

MEGERŐSÍTVE, hogy a felek fontosnak tartják a nemzetközi szinten meghatározott fejlesztési célokat és az ENSZ millenniumi fejlesztési céljait;

MEGERŐSÍTVE, hogy a felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelmi rendszereket szabályozó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi GATT-megállapodásban, valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó 1994. április 15-i Marrakech-i Megállapodás IA. mellékletében foglalt többoldalú megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható módon és megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Közép-afrikai Köztársaságnak, összhangban a fenntartható fejlődésről szóló 2002. évi johannesburgi világcsúcsot követően 2003 januárjában létrejött, a Kongó-medence erdeinek védelmét szolgáló partnerség célkitűzéseivel – amelynek maga is tagja –, a 2003. szeptemberi vízügyi, erdészeti, vadászati és halászati egyezménnyel, a nemzetközi szerződésekkel és megállapodásokkal, szándékában áll az erdészeti erőforrásaival folytatott fenntartható gazdálkodás előmozdítása, különös tekintettel az erdei ökoszisztémák megőrzéséről és fenntartható kezeléséről, valamint a Közép-afrikai Erdészeti Bizottság létrehozásáról szóló, 2005. február 5-i szerződésre, valamint a Közép-afrikai Köztársaság Erdészeti Törvénykönyvéről szóló 2008. október 17-i 08.022 sz. törvényre;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a köztársasági fatermékekre vonatkozó közép-afrikai jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi kivitelre vonatkozik, nem csak az Unióba irányuló kivitelre,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzés

E megállapodás célja a feleknek a valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó és a Közép-afrikai Köztársaságból az Unióba importált valamennyi fatermék előállítása és beszerzése jogszerűen történjen, és hogy ezzel ösztönözze a fatermékek kereskedelmét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a) „behozatal az Unióba”: olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (5) 79. cikke értelmében, amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 1. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerint nem minősíthetők „nem kereskedelmi jellegű” áruknak (6);

b) „kivitel”: a Közép-afrikai Köztársaságban előállított vagy beszerzett fatermékek Közép-afrikai Köztársaság területéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása, kivéve a Közép-afrikai Köztársaság területén a köztársasági vámhatóságok felügyelete alatt áthaladó termékeket;

c) „fatermékek”: az I. mellékletben felsorolt termékek;

d) „HR-kód”: a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerben meghatározott négy vagy hat számjegyű kód, amely megfelel az Európai Unió és a Közép-afrikai Gazdasági és Pénzügyi Közösség (CEMAC) kombinált nómenklatúráinak;

e) „FLEGT-engedély”: olyan engedély, amely azt igazolja, hogy a fatermékekből álló szállítmányt jogszerűen állították elő;

f) „engedélyező hatóság”: a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére a Közép-afrikai Köztársaság által kijelölt hatóság;

g) „illetékes hatóságok”: az Unió tagállamai által a FLEGT-engedélyek átvételére, elfogadására és ellenőrzésére kijelölt hatóságok;

h) „szállítmány”: a FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékmennyiség, amelyet egy feladó küldött, és amelynek szabad forgalomba bocsátását kérték az Unió valamely vámhivatalától;

i) „jogszerűen előállított fatermékek”: a II. mellékletben meghatározott jogszabályokkal összhangban kitermelt vagy behozott és gyártott fatermékek.

3. cikk

FLEGT engedélyezési rendszer

(1) E megállapodás felei között létrejön az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és a kereskedelemre vonatkozó engedélyezési rendszer (a továbbiakban: FLEGT engedélyezési rendszer). A rendszer keretében létrehozott eljárások és követelmények célja, hogy a FLEGT-engedélyek útján ellenőrizzék és igazolják, hogy az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be. Az Unió a 2173/2005/EK rendelettel összhangban az ilyen szállítmányoknak a Közép-afrikai Köztársaságból az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel.

(2) A FLEGT engedélyezési rendszer az I. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik.

(3) A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás 12. cikkével összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtása érdekében.

4. cikk

Engedélyező hatóság

(1) A Közép-afrikai Köztársaság kijelöli engedélyező hatóságát, és tájékoztatja az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság elérhetőségéről. Ezt az információt mindkét fél nyilvánosságra hozza.

(2) Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékek előállítása vagy beszerzése jogszerűen, a II. mellékletben megjelölt jogszabályokkal összhangban történt. Az engedélyező hatóság kiállítja a FLEGT-engedélyeket azon fatermékszállítmányok vonatkozásában, amelyeket jogszerűen állítottak elő és szereztek be a Közép-afrikai Köztársaságban, és amelyeket az Unióba szándékoznak kivinni, valamint adott esetben kiállítja a Közép-afrikai Köztársaság területén a közép-afrikai vámhatóságok felügyelete mellett áthaladó fatermékek tekintetében szükséges okmányokat.

(3) Az engedélyező hatóság nem bocsáthat ki FLEGT-engedélyt azon fatermékek tekintetében, amelyek olyan fatermékekből állnak vagy olyan fatermékeket tartalmaznak, amelyeket olyan formában hoztak be egy harmadik országból a Közép-afrikai Köztársaságba, amelyre az adott harmadik ország jogszabályai kiviteli tilalmat rendelnek el, vagy pedig amelyek tekintetében bizonyított, hogy az adott fatermékek előállítására és beszerzésére a fakitermelés helye szerinti ország jogszabályait kijátszva került sor.

(4) Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárásait hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és ezek hozzáférhetőségét fenntartja. Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállítmányról nyilvántartást is vezet, és az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, az exportőrök ipari tulajdonjogával kapcsolatos információ bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi az említett nyilvántartás független auditálását.

5. cikk

Az Unió illetékes hatóságai

(1) Az Európai Bizottság tájékoztatja a Közép-afrikai Köztársaságot az uniós tagállamok illetékes hatóságának elérhetőségéről és azok területi illetékességi hatásköréről.

(2) Az illetékes hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően kétség merül fel, a szállítmány szabad forgalomba bocsátása felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható. A III. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat.

(3) Az illetékes hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a nyilvántartást évente közzéteszik.

(4) Az illetékes hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban lehetővé teszik a vonatkozó iratokhoz és adatokhoz való hozzáférést azon személyek vagy szervezetek számára, akiket/amelyeket a Közép-afrikai Köztársaság független ellenőrként jelöl ki.

(5) Az Unió illetékes hatóságai az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedést nem hozzák meg olyan fatermékek vonatkozásában, amelyek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben felsorolt fajokból származnak, mivel ezekre a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben (7) meghatározott ellenőrzési szabályok vonatkoznak. A FLEGT engedélyezési rendszer mindazonáltal biztosítja e termékek jogszerű kitermelését.

6. cikk

FLEGT-engedélyek

(1) A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság állítja ki annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be.

(2) A FLEGT-engedélyt francia nyelvű formanyomtatványon kell kiállítani.

(3) A felek közös megállapodással elektronikus rendszert hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek kibocsátására, továbbítására és átvételére.

(4) A IV. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárásokat és műszaki előírásokat.

7. cikk

A jogszerűen előállított fatermék fogalmának meghatározása

A jogszerűen előállított vagy beszerzett fatermék fogalmának ebben a megállapodásban alkalmazandó meghatározását a II. melléklet állapítja meg. Az említett melléklet előírja, hogy a Közép-afrikai Köztársaság mely nemzeti jogszabályainak kell megfelelni ahhoz, hogy a fatermékek FLEGT-engedéllyel rendelkezhessenek. Egy dokumentációt is tartalmaz a jogszabályoknak, az úgynevezett „jogszerűségi mátrixnak” való megfelelés kritériumaival, mutatóival és az ellenőrzés szempontjaival.

8. cikk

A fatermékek jogszerűségének igazolása

(1) A Közép-afrikai Köztársaság megfelelő rendszert vagy rendszereket vezet be annak igazolására, hogy a szállított fatermékeket jogszerűen állították elő vagy szerezték be, és hogy az Unióba csak az így igazolt szállítmányokat hozzák be. Az igazolási rendszer(ek) keretében megfelelőségi ellenőrzéseket kell végezni annak biztosítása céljából, hogy az Unióba exportálandó fatermékeket jogszerűen állították elő, vagy szerezték be, és hogy nem adtak ki FLEGT-engedélyeket olyan fatermékszállítmányokra, amelyeket illegálisan állítottak elő vagy szereztek be, vagy amelyeknek származása ismeretlen. Ez az egy vagy több rendszer olyan eljárásokat is magában foglal, amelyek biztosítják, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű fa ne kerüljön be az ellátási láncba.

(2) A fatermékszállítmányok jogszerű előállításának vagy beszerzésének igazolását szolgáló rendszer(eke)t az V. melléklet mutatja be.

9. cikk

A FLEGT-engedélyek érvényességére vonatkozó konzultáció

(1) Amennyiben kétség merülne fel bármely FLEGT-engedély érvényességével kapcsolatban, az érintett illetékes hatóság kiegészítő tájékoztatást kérhet az engedélyező hatóságtól.

(2) Ha az illetékes hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül nem kap választ az engedélyező hatóságtól, akkor a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt. Ha a kiegészítő tájékoztatásból az derül ki, hogy az engedélyen szereplő információ nem a szállítmányra vonatkozik, akkor az illetékes hatóság a hatályos nemzeti jogszabályok szerint jár el, és nem fogadja el az engedélyt.

(3) Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos konzultációk során tartós ellentétek vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalható.

10. cikk

Független ellenőr

(1) A Közép-afrikai Köztársaság a VI. mellékletben felsorolt funkciók ellátására az Unióval folytatott egyeztetés alapján független ellenőr szolgáltatásait veszi igénybe.

(2) A független ellenőr olyan személy, akivel/amellyel szemben nem áll fenn összeférhetetlenség az ellenőrnek az Unióval vagy a Közép-afrikai Köztársaság erdészeti ágazati szabályozó hatóságaival, engedélyező hatóságával, az engedélyező hatóság által a jogszerű faanyag-előállítás igazolása céljából alkalmazott bármely szervvel vagy az erdészeti ágazatban működő bármely kereskedelmi szereplővel fennálló szervezeti vagy kereskedelmi kapcsolatai révén.

(3) A független ellenőr dokumentált vezetési struktúrával, valamint olyan közzétett stratégiákkal, módszerekkel és eljárásokkal összhangban fejti ki működését, amelyek megfelelnek a nemzetközi szinten elfogadott bevált gyakorlatoknak.

(4) A független ellenőr a munkájával kapcsolatosan felmerülő panaszokat a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalja.

(5) A független ellenőr rendszeresen elkészíti a VI. mellékletben ismertetett teljes és összegző jelentéseket.

(6) A felek támogatják a független ellenőr munkáját, ideértve azt is, hogy mindkét Fél területén biztosítják az ellenőr részére az olyan információkhoz való hozzáférést, amelyek a feladatainak ellátásához szükségesek. A felek azonban – az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – visszatarthatnak minden olyan információt, amelynek közlésére nem jogosultak.

11. cikk

Szabálytalanságok

A felek tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanújuk merül fel vagy ilyen bizonyítékot szereznek, ideértve a következőket is:

a)	a kereskedelem kijátszása, ideértve különösen a Közép-afrikai Köztársaságból az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő átirányítását, amennyiben valószínűsíthető, hogy erre az engedélyeztetés kijátszásának szándékával került sor;

b)	FLEGT-engedélyek kiadása olyan fatermékek tekintetében, amelyek gyanús forrásból származó, harmadik országból eredő behozatalt is tartalmaznak; vagy

c)	a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás.

12. cikk

A FLEGT engedélyezési rendszer hatálybalépésének időpontja

(1) A felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság útján értesítik egymást, ha úgy ítélik meg, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer teljes körű működtetéséhez minden szükséges előkészületet megtettek.

(2) A felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság útján megrendelik a rendszernek a VII. mellékletben meghatározott kritériumokon alapuló, független értékelését. Az értékelés annak megállapítására irányul, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapját képező, az V. mellékletben bemutatott jogszerűség-igazolási rendszer megfelelően betölti-e a funkcióit, és hogy a FLEGT-engedélyek átvételére, ellenőrzésére és elfogadására az 5. cikkben és a III. mellékletben meghatározott eljárások az Unióban működnek-e.

(3) A két fél a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság ajánlásai alapján megállapodik abban, hogy a FLEGT engedélyezési rendszernek mely időponttól kezdve kell teljes körűen hatályba lépnie.

(4) A felek megvizsgálják ezt az ajánlást, és írásban értesítik egymást arról, hogy azzal egyetértenek-e.

13. cikk

A jogszerűség-igazolási rendszer alkalmazása a nem az Unióba behozott fatermékekre

A Közép-afrikai Köztársaság az Unión kívüli piacokra exportált fatermékek esetében az V. mellékletben bemutatott jogszerűség-igazolási rendszert vagy rendszereket alkalmazza.

14. cikk

A megállapodás végrehajtásának ütemterve

(1) A felek megállapodnak a VIII. mellékletben meghatározott végrehajtási ütemtervben.

(2) A felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság útján értékelik a végrehajtásnak a VIII. mellékletben meghatározott ütemtervhez viszonyított alakulását.

15. cikk

Kísérő intézkedések

(1) A felek megállapítják, hogy a IX. mellékletben meghatározott területeken e megállapodás végrehajtása érdekében kiegészítő technikai és pénzügyi erőforrásokra van szükség.

(2) E kiegészítő erőforrások rendelkezésre bocsátására az Unióban és az Unió tagállamaiban a Közép-afrikai Köztársaságnak nyújtott támogatások programozására alkalmazandó szokásos eljárások, valamint a közép-afrikai költségvetési eljárások alapján kerül sor.

(3) A felek közös rendelkezést állapítanak meg, amelynek révén az Európai Bizottság és az Unió tagállamai által nyújtott finanszírozás és technikai hozzájárulás az említett intézkedések támogatása érdekében összehangolható lesz.

(4) A Közép-afrikai Köztársaság biztosítja, hogy az e megállapodás végrehajtásához szükséges kapacitások megerősítése tükröződjék az olyan nemzeti tervezési aktusokban, mint amilyenek a szegénység enyhítésére irányuló stratégiák.

(5) A felek biztosítják az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeknek a fennálló és a jövőbeli vonatkozó fejlesztési programokkal és kezdeményezésekkel történő összehangolását.

(6) Ezen erőforrások biztosítására a cotonoui megállapodásban meghatározott, az Unió segítségnyújtására vonatkozó eljárások, valamint az Unió tagállamai által a Közép-afrikai Köztársaság részére nyújtott kétoldalú támogatást szabályozó eljárások alapján kerül sor.

16. cikk

Az érdekelt felek részvétele a megállapodás végrehajtásában

(1) A Közép-afrikai Köztársaság a nem kormányzati szervezetek, a helyi lakosság és az őshonos lakosság részvételéről szóló közép-afrikai erdészeti bizottsági irányelveknek megfelelően bevonja az érdekelt feleket e megállapodás végrehajtásába.

(2) Az Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi Aarhusi Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.

17. cikk

Szociális biztosítékok

(1) A felek az esetleges kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében megállapodnak abban, hogy előmozdítják az adott esetben érintett őshonos és helyi közösségek – ideértve az illegális fakitermeléssel foglalkozó személyeket is – megélhetési lehetőségeinek jobb megismerését.

(2) A felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által az említett közösségekre gyakorolt hatásokat, és megteszik a kedvezőtlen hatások csökkentését célzó indokolt lépéseket. A felek a kedvezőtlen hatások kezelése érdekében további intézkedésekről állapodhatnak meg.

18. cikk

A piacok ösztönzését célzó intézkedések

a)	támogatja azokat a közbeszerzési és magánbeszerzési politikákat, amelyek elismerik a jogszerű forrásból származó erdészeti termékekkel való ellátottság biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket; és

b)	az európai piacon népszerűsíti a FLEGT-engedéllyel rendelkező termékeket.

19. cikk

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság

(1) A felek e megállapodás figyelemmel kísérésének és értékelésének előmozdítása érdekében a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságot hoznak létre.

(2) Mindkét fél kinevezi képviselőit a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságba. A bizottság konszenzussal hozza döntéseit.

(3) A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság e megállapodás optimális működése érdekében ösztönzi a felek közötti hatékony és rendszeres párbeszédet és információcserét, és a megállapodás működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben vizsgálati joga van. A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság feladatait a X. melléklet ismerteti.

(4) A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság:

a)	évente legalább egyszer ülésezik, a felek által megállapított időpontban;

b)	együttesen megállapítja a közös cselekvések napirendjét és feladatmeghatározását;

c)	megállapítja saját eljárási szabályzatát;

d)	ülésein a felek egymást váltó képviselői útján vagy közös elnökségre vonatkozó megállapodás alapján látja el az elnökséget;

e)	biztosítja munkái lehető legnagyobb mértékű átláthatóságát, és a munkáival és határozataival kapcsolatos információhoz való hozzáférést a nyilvánosság számára;

f)	munkacsoportokat vagy egyéb alszerveket hozhat létre a különleges szakértelmet igénylő munkák területein;

(5) A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság éves jelentést tesz közzé. E jelentés tartalmáról a XI. melléklet rendelkezik.

(6) A megállapodás parafálása és hatálybalépése közötti időszakra létrejön egy közös egyeztetési és nyomonkövetési mechanizmus a megállapodás végrehajtásának megkönnyítésére.

20. cikk

A megállapodás végrehajtására vonatkozó közlemények

(1) E megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a felek következő képviselői jogosultak:

a)	a Közép-afrikai Köztársaság részéről: a vízügyi, erdészeti, vadászati és halászati ügyekért felelős miniszter;

b)	az Unió részéről: az Unió közép-afrikai köztársaságbeli küldöttségének vezetője.

(2) A felek közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat.

21. cikk

Jelentéstétel és nyilvánosságra hozatal

(1) Az információk nyilvánosságra hozatala döntő fontosságú az e megállapodás szerinti irányítás támogatásában. Az információk nyilvánosságra hozatala megkönnyíti a rendszer végrehajtását és nyomon követését, mivel azt átláthatóbbá teszi. A nyilvánosságra hozott információk révén lehetővé válik a számadások javulása és a különböző érintett szereplők nagyobb mértékű elszámoltathatósága. A közzéteendő és nyilvánosságra hozandó információk felsorolását a XI. melléklet tartalmazza.

(2) Mindkét fél áttekinti az információ nyilvánosságra hozatala szempontjából legmegfelelőbb mechanizmusokat (média, dokumentumok, internet, munkaértekezletek, éves beszámolók). A felek különösen törekszenek arra, hogy megbízható, releváns és valós idejű információt bocsássanak az erdészeti ágazatban tevékenykedő, érdekelt felek rendelkezésére. E mechanizmusokat a XI. melléklet ismerteti.

22. cikk

Bizalmas információk

(1) A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az e megállapodás alapján egymással megosztott bizalmas információkat a jogszabályaik által előírt mértékben bizalmasan kezelik. Egyik fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott olyan információkat, amelyek kereskedelmi titoknak vagy bizalmas kereskedelmi információnak minősülnek, és ezek nyilvánosságra hozatalát hatóságai számára sem engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdésre is figyelemmel, nem minősül bizalmasnak a következő információ:

a)	a Közép-afrikai Köztársaság által kiállított és az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma, valamint a Közép-afrikai Köztársaságból exportált és az Unió által átvett fatermékek mennyisége;

b)	az engedély jogosultjának és az importőrnek a neve és címe.

23. cikk

Területi hatály

24. cikk

Vitarendezés

(1) A felek arra törekednek, hogy az e megállapodás alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos vitákat azonnali konzultációk útján rendezzék.

(2) Amennyiben egy vita az eredeti konzultációkérés időpontját követő három hónapon belül konzultáció útján nem rendezhető, akkor azt bármelyik fél a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalhatja, amely törekszik a vita rendezésére. A bizottság részére minden olyan vonatkozó információt meg kell adni, amely a helyzet részletes vizsgálatához egy elfogadható megoldás megtalálása céljából szükséges. Ennek érdekében a bizottság minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely e megállapodás megfelelő működését fenntarthatja.

(3) Amennyiben a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság nem tudja rendezni a vitát, a felek:

a)	közösen kérhetik harmadik személy jószolgálatát vagy közvetítését;

választottbírósághoz folyamodhatnak. Ha a vita rendezése a (3) bekezdés a) pontjával összhangban nem lehetséges, akkor bármelyik fél értesítheti a másikat választottbíró kijelöléséről; a másik fél pedig az első választottbíró kijelölését követő 30 naptári napon belül köteles kijelölni a második választottbírót. A felek a harmadik választottbírót a második választottbíró kijelölését követő két hónapon belül közösen jelölik ki. A választottbírák döntéseiket többségi szavazással hozzák meg a harmadik választottbíró kijelölését követő hat hónapon belül. A választottbírósági határozat a felekre nézve kötelező, és ellene fellebbezésnek nincs helye.

(4) A választottbíróság eljárási szabályait a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság határozza meg.

25. cikk

Felfüggesztés

(1) E megállapodás alkalmazását bármelyik fél felfüggesztheti. A felfüggesztésről szóló határozatot és annak indokolását a másik féllel írásban kell közölni.

(2) E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága a fenti értesítést követő harminc naptári nappal szűnik meg.

26. cikk

Módosítások

(1) Az e megállapodást módosítani kívánó fél javaslatát a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság soron következő ülését legalább három hónappal megelőzően köteles előterjeszteni. A bizottság megvitatja a javaslatot, és egyetértés esetén ajánlást tesz. Az ajánlást mindkét fél megvizsgálja, és megállapodás esetén saját eljárásainak megfelelően elfogadja.

(2) A mindkét fél által jóváhagyott ilyen módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások végrehajtásáról.

(3) A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság módosíthatja e megállapodás mellékleteit.

(4) Az esetleges módosításokról szóló értesítést a megállapodás közös letéteményeseihez kell elküldeni.

27. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik.

28. cikk

Időbeli hatály és meghosszabbítás

Ez a megállapodás hat évig marad hatályban, és hatálya további hatéves időszakokkal meghosszabbodik, kivéve, ha a meghosszabbítástól bármelyik fél a másik félhez a megállapodás lejártát legalább egy évvel megelőzően küldött írásbeli értesítés útján eláll.

29. cikk

Felmondás

A 28. cikk ellenére ezt a megállapodást a másik félnek küldött írásbeli értesítés útján bármelyik fél felmondhatja. A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítés időpontját követő 12 hónappal szűnik meg.

30. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a megállapodás az azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások megtételéről.

(2) A tájékoztatást az Európai Unió Tanácsának főtitkára és a Közép-afrikai Köztársaság kormányának részére kell elküldeni, akik a megállapodás közös letéteményesei.

31. cikk

Hiteles szövegek

Съставено в Брюксел на двадесет и осми ноември две хиляди и единадесета година.

Hecho en Bruselas, el veintiocho de noviembre de dos mil once.

V Bruselu dne dvacátého osmého listopadu dva tisíce jedenáct.

Udfærdiget i Bruxelles den otteogtyvende november to tusind og elleve.

Geschehen zu Brüssel am achtundzwanzigsten November zweitausendelf.

Kahe tuhande üheteistkümnenda aasta novembrikuu kahekümne kaheksandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι οκτώ Νοεμβρίου δύο χιλιάδες έντεκα.

Done at Brussels on the twenty-eighth day of November in the year two thousand and eleven.

Fait à Bruxelles, le vingt-huit novembre deux mille onze.

Fatto a Bruxelles, addì ventotto novembre duemilaundici.

Briselē, divi tūkstoši vienpadsmitā gada divdesmit astotajā novembrī.

Priimta du tūkstančiai vienuoliktų metų lapkričio dvidešimt aštuntą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenegyedik év november havának huszonnyolcadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tmienja u għoxrin jum ta' Novembru tas-sena elfejn u ħdax.

Gedaan te Brussel, de achtentwintigste november tweeduizend elf.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego ósmego listopada roku dwa tysiące jedenastego.

Feito em Bruxelas, em vinte e oito de novembro de dois mil e onze.

Întocmit la Bruxelles la douăzeci și opt noiembrie două mii unsprezece.

V Bruseli dvadsiateho ôsmeho novembra dvetisícjedenásť.

V Bruslju, dne osemindvajsetega novembra leta dva tisoč enajst.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäkahdeksantena päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattayksitoista.

Som skedde i Bryssel den tjugoåttonde november tjugohundraelva.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sajungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Централноафриканската република

Por la República Centroafricana

Za Středoafrickou republiku

For Den Centralafrikanske Republik

Für die Zentralafrikanische Republik

Kesk-Aafrika Vabariigi nimel

Για την Κεντροαφρικανική Δημοκρατία

For the Central African Republic

Pour la République centrafricaine

Per la Repubblica centrafricana

Centrālāfrikas Republikas vārdā –

Centrinės Afrikos Respublikos vardu

A Közép-afrikai Köztársaság részéről

Għar-Repubblika Ċentru-Afrikana

Voor de Centraal-Afrikaanse Republiek

W imieniu Republiki Środkowoafrykańskiej

Pela República Centro - Africana

Pentru Republica Centrafricană

Za Stredoafrickú republiku

Za Srednjeafriško republiko

Keski-Afrikan tasavallan puolesta

För Centralafrikanska republiken

(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(2) HL L 347., 2005.12.30., 1. o.

(3) COM(2003) 251 végleges, 2003.5.21.

(4) A/RES 62/98, 2008. január 31.

(5) HL L 302., 1992.10.19., 38. o.

(6) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(7) HL L 61., 1997.3.3., 1. o.

I. MELLÉKLET

AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS (APV) HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEK LISTÁJA

4401	:	Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy hasonló részek; fűrészpor, és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is.
4403	:	Gömbfa, kérgezetten vagy háncsoltan vagy durván szögletesre alakítva is.
4404	:	Abroncsfa; hasított karó; cölöp, cövek és pózna kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve; durván faragott, de nem esztergályozott, nem hajlított vagy más módon nem megmunkált fa, amely sétabot, esernyőnyél, szerszámnyél vagy hasonlók készítésére alkalmas; faháncs és hasonló.
4406	:	Vasúti vagy villamosvasúti talpfa.
4407	:	Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is.
4408	:	Furnérlap rétegelt lemez vagy más hasonló rétegelt fa készítésére (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez gyalulva, csiszolva, lapolva vagy végillesztéssel összeállítva, legfeljebb 6 mm vastagságban.
4409	:	Fa (beleértve az össze nem állított lécet és szegélylécet parkettához) bármelyik széle, vége vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve (hornyolt, barázdált, lesarkított, ferdén levágott, „V” illesztésű, peremezett, mintázott, legömbölyített vagy hasonló módon formázott), gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is.
4410	:	Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla (például: ostyalemez) fából vagy más fatartalmú anyagból gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is.
4411	:	Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is.
4412	:	Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru.
441400	:	Festmény, fénykép, tükör vagy hasonló tárgyak fakerete.
4415	:	Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából.
441600	:	Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is.
441700	:	Szerszám, szerszámfoglalat, szerszámnyél és -fogantyú, seprű-, vagy kefe- és ecsetnyél és -test fából; csizma- vagy cipőkaptafa és sámfa fából.
4418	:	Ács- és épületasztalos-ipari termék, beleértve az üreges fapanelt is, összeállított padlópanelek, zsindely.
441900	:	Asztali és konyhai cikkek fából.
9403 30	:	Hivatali fabútor.
9403 40	:	Fa konyhabútor.
9403 50	:	Fa hálószobabútor.
9403 60	:	Más fabútor.

II. MELLÉKLET

A JOGSZERŰEN ELŐÁLLÍTOTT FATERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

Bevezetés

Ez a fogalommeghatározás az alábbi tíz tematikus elv szerint csoportosított mutatókat tartalmazó jogszerűségi mátrix formáját ölti:

1.	A vállalkozás jogszerűen jött létre;

2.	működési területén jogszabályban biztosított hozzáférési joggal rendelkezik az erdészeti erőforrások tekintetében;

3.	a környezetvédelmi jogszabályok betartása;

4.	a munkavállalók, valamint a helyi és őslakos közösségek jogai;

5.	a fakitermelésre vonatkozó jogszabályok;

6.	a fatermékek feldolgozása;

7.	általános és erdészeti adóügyek;

8.	a fatermékek szállítása és visszakövethetősége megfelel a jogszabályoknak;

9.	a szerződéses rendelkezések betartása;

10.	az előállítás kivételével az egyes tevékenységeket végző alvállalkozókkal létrejött jogviszony.

A Közép-afrikai Köztársaságban odaítélt és az e fogalommeghatározás hatálya alá tartozó kitermelési jogcímek a következők:

—	fakitermelési és rendezési engedély (PEA) a Közép-afrikai Köztársaságban törvényesen bejegyzett társaságok részére a rendezési terv alapján történő ipari fakitermeléshez,

—	az újraerdősített területek, vagy más néven „ültetvények” kitermelésére szóló engedély.

Ezenkívül a közép-afrikai Erdészeti Törvénykönyv további fakitermelési jogcímekről rendelkezik:

—	a kézműipari engedély legfeljebb 10 hektár területre szól, és közép-afrikai állampolgársággal rendelkező természetes személyek vagy helyi közösségek számára állítható ki,

—	legfeljebb 5 000 hektár egységnyi területű közösségi erdők, amelyekről az Erdészeti Minisztérium és valamely szervezett helyi/őslakos közösség között gazdálkodási megállapodást kell kötni.

A kitermelési és rendezési engedélyek, a kézműipari engedélyek és a közösségi tulajdonban lévő erdők az ország délnyugati részén, az állandó állami erdészeti területeken található fakitermelésre szánt erdőkben ítélhetők oda. Az ültetvények az ország egész területén előfordulhatnak.

Az új Erdészeti Törvénykönyv, azaz a Közép-afrikai Köztársaság Erdészeti Törvénykönyvéről szóló, 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény hatálybalépése óta a Közép-afrikai Köztársaság által exportált fatermékek többségét kitermelési és rendezési engedély alapján termelik ki. Ez kiegészül a régi tölgyfaültetvényekre vonatkozó kitermelési engedély alapján kitermelt fával.

A közösségi erdők és kézműipari engedélyek végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos gyakorlati nehézségek miatt ezek a kitermelési jogcímek a Közép-afrikai Köztársaságban még nem léptek életbe. 2010-ben nincs a közösségi erdőkre és a kézműipari engedélyekre vonatkozó jogcím.

Következésképpen az e megállapodás keretében alkalmazott jogszerűségi mátrix jelenleg kizárólag a jelenleg is kitermelés alatt álló jogcímekre, tehát a kitermelési és rendezési engedélyre, valamint az ültetvényekre alkalmazható. A jogszerűség fogalmának meghatározása ki fog egészülni, hogy magában foglalja a közösségi erdőket és a kézműipari engedélyeket is, az V. melléklet 1.2. és 2.1. pontjában jelzett feltételek szerint.

Az önkéntes partnerségi megállapodás részvétel alapú megközelítés szerinti kidolgozására való hajlandóság azt jelenti, hogy a vita valamennyi résztvevőjének véleményét tiszteletben tartják. Ennek alapján a szereplők három csoportját határozták meg, amelyek az állami szektor, a magánszektor és a civil társadalom.

A FLEGT-folyamat fokozatos megértésének hatékonyabb elősegítése és a tárgyalást célzó javaslatok megfelelőbb kidolgozása érdekében a mátrixról a közreműködői csoportok egyenként, illetve a három csoport együttesen két külön időpontban egyeztetett. A közreműködői csoportok szerinti egyeztetés az egyes csoportokon belül zajlott. A három csoport közös egyeztetése során lehetőség nyílt az egyes csoportok álláspontjainak ütköztetésére és ez alapján egy nemzeti álláspont kialakítására, amely alapul szolgált a tárgyalócsoport számára az Unióval folytatott tárgyalásokhoz.

Mivel a jogszerűségi mátrix elvben működési támogatást nyújt a FLEGT-engedélyek kiadását célzó lépésekhez, a Közép-afrikai Köztársaság és az Unió megállapodtak abban, hogy a jogszerűségi mátrix projektjének alkalmazhatóságát és megfelelőségét az önkéntes partnerségi megállapodás (APV) keretében történő megvalósítása előtt a gyakorlatban is meg kell vizsgálni. Ebben a szellemben az Európai Erdészeti Intézet (EFI) a tárgyalások során a „The Forest Trust” elnevezésű nemzetközi szervezetet bízta meg azzal, hogy a közép-afrikai képviselők közreműködésével végezze el a helyszíni vizsgálatot.

Figyelembe véve, hogy rönkfa formájában tölgyfaültetvényekről származó fát szállítanak az uniós piacra, elengedhetetlen, hogy a jogszerűségi mátrix az ültetvényekről származó fatermékekre is kiterjedjen. Az ültetvényekre vonatkozó szabályozás kevésbé részletes. A mátrixot meglévő jogszabályok alapján dolgozták ki. Az ültetvényekkel kapcsolatos szabályozás javítása érdekében további szövegek kidolgozására kerül sor. A jogszerűség fogalmának meghatározását ezek függvényében naprakésszé teszik.

A mátrix mutatóival kapcsolatos pontosítás

Egyes mutatók nem rendelkeznek jogalappal. Ezek azzal a feltétellel kerültek be a mátrixba, hogy a szükséges hivatkozásokat később – megfelelő tartalommal – közzéteszik. A kidolgozásra váró referenciákat ezért a IX. melléklet ismerteti. Az így elfogadott jogszabályok módosíthatják az említett mutatókra vonatkozó jelenlegi szövegezést.

Egyes mutatók a fa eredetétől függetlenül valamennyi szállítmányra alkalmazandók. Mások kizárólag a kitermelési és rendezési engedély vagy az állami újraerdősített területeken (állami ültetvényeken), illetve a magánterületeken (közösségi vagy magánültetvényeken) végzett kitermelésre vonatkozó engedélyek alapján kitermelt szállítmányokat érintik. Az „Érintett jogcímek” című utolsó oszlop a szállítmány eredetére vonatkozó azon jogcímeket tartalmazza, amelyre az adott sorban szereplő mutató alkalmazandó: mind, kitermelési és rendezési engedély, ültetvények (ideértve az újraerdősített területekre, azaz állami ültetvényekre vonatkozó engedélyeket, valamint a közösségi vagy magántulajdonban lévő újraerdősített magánterületekre, azaz magánültetvényekre vonatkozó engedélyeket).

1. ALAPELV:

A VÁLLALKOZÁS JOGSZERŰEN JÖTT LÉTRE

1.1. kritérium:

A vállalkozást érvényes eljárást követően szabályszerűen bejegyezték az illetékes hatóságoknál

Mutató

Ellenőrző szempontok

Törvényi vagy rendeleti aktus

Érintett jogcímek

1.1.1. mutató:

Bejegyzés a gazdasági hatóságoknál: a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumnál.

1.1.1.1. ellenőrző szempont:

A fakitermelés engedélyezéséről szóló miniszteri határozat

1983. december 31-i 83.083. sz. rendelet (7. és 8. cikk)

Mind (PEA és Ültetvények)

1.1.1.2. ellenőrző szempont:

Kereskedői igazolvány

1983. december 31-i 83.550. sz. rendelet (1–7. cikk)

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (176. cikk)

1.1.2. mutató:

Bejegyzés a költségvetési hatóságnál (Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium, Adóügyi Főigazgatóság)

1.1.2.1. ellenőrző szempont:

Érvényes adókártya

Nyilvántartásba vételi útmutató

Mind

1.1.2.2. ellenőrző szempont:

Az adóazonosító számot tartalmazó adatlap

Általános Adótörvénykönyv, 2009. kiadás (334. cikk)

Az adóazonosító szám kötelező használatáról szóló 004/MEFPCI/DFB/CAB/SGF/DGID rendelet (1. és 2. cikk)

1.1.3. mutató:

Bejegyzés a Nemzeti Társadalombiztosítási Pénztárnál (CNSS)

1.1.3.1. ellenőrző szempont:

A CNSS-nél történő bejegyzés igazolása

A Társadalombiztosítási Törvénykönyvről szóló 2006. december 28-i 06.035. sz. törvény (31. cikk)

Mind

2009. április 27-i 09.116. sz. rendelet

1.1.4. mutató:

Bejegyzés az erdészeti hatóságnál érvényes odaítélési eljárást követően

1.1.4.1. ellenőrző szempont:

Az Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt álló, a kitermelési és rendezési engedélyek odaítélésével foglalkozó bizottság jelentése

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (31. cikk)

PEA

1.1.4.2. ellenőrző szempont:

Az Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt álló független megfigyelő jelentése

2009. április 28-i 09.118. sz. rendelet (17. cikk (6) bekezdés)

1.1.4.3. ellenőrző szempont:

A kitermelési és rendezési engedélyek odaítéléséről szóló határozat

1.1.5. mutató:

Bejegyzés az igazságügyi hatóságnál (Igazságügyi Minisztérium, Kereskedelmi Bíróság)

1.1.5.1. ellenőrző szempont:

Cégjegyzékszám és hitel-nyilvántartási szám (RCCM)

1983. december 31-i 83.083. sz. rendelet (12. cikk)

Mind

1.1.5.2. ellenőrző szempont:

Közjegyző által hitelesített alapítási jegyzőkönyv

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (93. cikk)

1.1.5.3. ellenőrző szempont:

A cégjegyzékszám bejelentése a Kereskedelmi Bíróság hivatala által

1.1.6. mutató:

Bejegyzés a munkaügyi és foglalkoztatási hatóságnál (Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium, Munkaügyi Felügyelet)

1.1.6.1. ellenőrző szempont:

Az illetékes munkaügyi ellenőr által aláírt és parafált munkáltatói regiszter

A Munka Törvénykönyvéről szóló 09.004. sz. törvény (331. cikk)

Mind

1.1.7. mutató:

Bejegyzés a konzuli kamaráknál: a Kereskedelmi és Iparkamaránál

1.1.7.1. ellenőrző szempont:

Konzuli igazolás

Hivatkozás a IX. mellékletre: a referenciaszöveg még nem létezik Hivatkozás a IX. mellékletre: a referenciaszöveg még nem létezik

Mind

1.1.8. mutató:

Bejegyzés a Közép-afrikai Szakképzési és Munkaügyi Hivatalnál (ACFPE)

1.1.8.1. ellenőrző szempont:

A munkáltató számozással ellátott és aláírt bejegyzési kérelme

1999. május 19-i 99.008. sz. törvény (1–7. cikk)

Mind

1.2. kritérium:

A vállalkozás időben teljesíti járulékfizetési kötelezettségeit

1.2.1. mutató:

Járulékfizetés a Nemzeti Társadalombiztosítási Pénztárnak (CNSS)

1.2.1.1. ellenőrző szempont:

A CNSS igazolása vagy teljesítésigazolás

A járulékfizetéseket igazoló nyugták másolata

Mind

1.2.2. mutató:

Járulékfizetés a Közép-afrikai Szakképzési és Munkaügyi Hivatal (ACFPE ) részére

1.2.2.1. ellenőrző szempont:

Negyedéves bevallások a kifizetett bérekről

Az ACFPE-t megillető munkáltatói járulékok rendszerének létrehozásáról szóló 00.068 rendelet (2. és 4. cikk)

Mind

1.2.1.2. ellenőrző szempont:

A munkáltatói járulékok befizetésére vonatkozó igazolás

1.3. kritérium:

A vállalkozás nem áll a tevékenységének ideiglenes vagy végleges felfüggesztését elrendelő elmarasztaló bírósági határozat vagy közigazgatási intézkedés hatálya alatt

1.3.1. mutató:

A vállalkozás tevékenységét bírósági határozat nyomán nem függesztették fel

1.3.1.1. ellenőrző szempont:

Bírósági ítéletek

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (209. cikk és 204. cikk (2) bekezdés)

Mind

1.3.1.2. ellenőrző szempont:

Az Erdészeti Minisztérium által kiadott jogsértési kimutatások

2009. április 30-i 09.020. sz. rendelet (92. cikk (2) bekezdés és 93. cikk)

1.3.2. mutató:

A vállalkozás tevékenységét közigazgatási intézkedés nyomán nem függesztették fel

1.3.2.1. ellenőrző szempont:

Az Erdészeti Minisztérium által kiadott jogsértési kimutatások

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (204. cikk (2) bekezdés)

1.3.2.2. ellenőrző szempont:

A Környezetvédelmi Minisztérium felfüggesztési határozata

2009. április 30-i 09.020. sz. rendelet (92. cikk (2) bekezdés és 93. cikk)

A Környezetvédelmi Törvénykönyvről szóló 2007. december 28-i 07.018. sz. törvény (114. cikk)

1.4. kritérium:

Elmarasztaló bírósági határozat vagy közigazgatási intézkedés esetén a vállalkozás az előírt módon jár el

1.4.1. mutató:

A vállalkozás időben teljesíti a megállapított jogsértések címén rá kirótt bírságok és büntetések fizetését

1.4.1.1. ellenőrző szempont:

A tranzakció, illetve a bírságok és büntetések összegének befizetését igazoló elismervény

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (208–233. cikk)

Mind

A Környezetvédelmi Törvénykönyvről szóló 2007. december 28-i 07.018. sz. törvény (114–143. cikk)

2. ALAPELV:

MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A VÁLLALKOZÁS JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT HOZZÁFÉRÉSI JOGGAL RENDELKEZIK AZ ERDÉSZETI ERŐFORRÁSOK TEKINTETÉBEN

2.1. kritérium:

A vállalkozás rendelkezik az erdészeti erőforrások kitermelését lehetővé tevő jogosultságokkal

2.1.1. mutató:

A vállalkozás szabályosan teljesítette a fakitermelési jogcím odaítéléséhez vezető lépéseket (a nyilvánosság tájékoztatása, ajánlati felhívás, jogcím kérelmezése, odaítéléssel foglalkozó bizottság, ideértve a független megfigyelőt), és betartotta a Közép-afrikai Köztársaságban az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 08.022. sz. törvény hatálybalépése előtt és után érvényes nemzeti törvényeket és rendeleteket

2.1.1.1. ellenőrző szempont:

Az Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt álló, a kitermelési és rendezési engedélyek odaítélésével foglalkozó bizottság jelentése

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (31., 41. és 48. cikk)

PEA

2.1.1.2. ellenőrző szempont:

Az Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt álló független megfigyelő jelentése

2009. április 28-i 09.118. sz. rendelet (17. cikk (6) bekezdés)

2.1.1.3. ellenőrző szempont:

A kitermelési és rendezési engedély odaítéléséről szóló határozat

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2006. július 5-i 019. sz. rendelet (I. kötet)

2.1.1.4. ellenőrző szempont:

Ideiglenes szerződés a határozat aláírását követő három hónapon belül

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet)

2.1.1.5. ellenőrző szempont:

Végleges szerződés az ideiglenes szerződés aláírását követő három éven belül

09.118. sz. rendelet (13–17. cikk)

2.1.2. mutató:

A vállalkozás nem esett késedelembe az odaítélési folyamat egyes szakaszai során felmerült költségek megfizetésével

2.1.2.1. ellenőrző szempont:

A dokumentációs költségek befizetésének igazolása

2009. április 28-i 09.118. sz. rendelet (22. és 44. cikk)

PEA

2.1.2.2. ellenőrző szempont:

Az előzetes elismerési illeték befizetését tanúsító igazolás

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (179–189. cikk)

2.1.2.3. ellenőrző szempont:

3 évre szóló bérleti díj kifizetésének igazolása legkésőbb az odaítélésről szóló értesítést követő 15 napon belül (a 2003 után kiadott engedélyek esetében)

2.1.3. mutató:

Egy magánszemély vagy közösség tulajdonában lévő ültetvény esetében az adott személy vagy közösség rendelkezik a tulajdoni lappal

2.1.3.1. ellenőrző szempont:

A magánszemély vagy közösség nevére szóló birtoklevél

A Közép-afrikai Köztársaság Erdészeti Törvénykönyvéről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (131. cikk)

Magánültetvények

2.2. kritérium:

A vállalkozás rendelkezik minden, a tevékenységeinek folytatásához szükséges, időszakos törvényi engedéllyel

2.2.1. mutató:

A vállalkozás rendelkezik az erdészeti hatóság által szabályszerűen kiállított éves vágási engedéllyel

2.2.1.1. ellenőrző szempont:

Az erdőgazdálkodási tervet jóváhagyó közlemény az ideiglenes szerződéssel alátámasztott kitermelési és rendezési engedélyek esetében.

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (107., 109., 110. és 114. cikk)

PEA

2.2.1.2. ellenőrző szempont:

Az éves működési tervet jóváhagyó közlemény a végleges szerződéssel alátámasztott kitermelési és rendezési engedélyek esetében

2009. április 28-i 09.118. sz. rendelet (17. cikk (4) bekezdés)

2.2.1.3. ellenőrző szempont:

Az illetékes hatóság által aláírt ideiglenes kitermelési szerződés

2.2.2. mutató:

Állami tulajdonban lévő ültetvények esetében a vállalkozás rendelkezik az Erdészeti Minisztérium által kiadott, az ültetvényen végzett kitermelésre szóló engedéllyel

2.2.2.1. ellenőrző szempont:

Az Erdészeti Minisztérium jóváhagyása

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (62. és 64. cikk)

Ültetvények

2.2.2.2. ellenőrző szempont:

Kutatási engedély

2009. április 30-i 09.021. sz. törvény (72–75. cikk)

2.2.2.3. ellenőrző szempont:

A kutatásról készített jelentés

Hivatkozás a IX. mellékletre: a specifikációk még nem léteznek

2.2.2.4. ellenőrző szempont:

Egyszerű erdőgazdálkodási terv a legalább 50 hektár területű és a specifikációknak megfelelő ültetvényekre vonatkozóan

2.2.3. mutató:

Egy magánszemély vagy közösség tulajdonában lévő ültetvény esetében a fakitermelő rendelkezik kitermelési engedéllyel

2.2.3.1. ellenőrző szempont:

A Minisztérium által a fakitermelő (tulajdonos vagy szerződéses fakitermelő) részére kiadott vágási engedély

A Közép-afrikai Köztársaság Erdészeti Törvénykönyvéről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (131. cikk)

Magánültetvények

2.2.3.2. ellenőrző szempont:

Egyszerű erdőgazdálkodási terv a legalább 50 hektár területű és a specifikációknak megfelelő ültetvényekre vonatkozóan

Hivatkozás a IX. mellékletre: a specifikációk még nem léteznek

2.2.3.3. ellenőrző szempont:

Adott esetben a magánszemély vagy közösség és a kitermelést végző vállalkozás között létrejött szerződés

2.3. kritérium:

A kitermelési jogcím odaítélését követően a vállalkozás erről az érintett területen az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban érdekelt valamennyi felet tájékoztatja.

2.3.1. mutató:

A vállalkozás tájékoztatja a helyi és őshonos lakosságot, a helyi közösségeket és valamennyi érdekelt felet az ideiglenes szerződés aláírásáról és az ideiglenes véghasználati terület megnyitásáról

2.3.1.1. ellenőrző szempont:

Beszámoló a vállalkozás által szervezett és az egyes érdekelt felek által közösen jóváhagyott tájékoztató értekezletekről.

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet)

PEA

3. ALAPELV:

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK BETARTÁSA

3.1. kritérium:

A vállalkozás a jogszabályi követelményekkel összhangban minden hatásvizsgálatot elvégzett

3.1.1. mutató:

Elvégezték a környezeti hatásvizsgálatokat

3.1.1.1. ellenőrző szempont:

A környezeti hatásvizsgálatokról szóló, az egyes gazdálkodási helyszínek tekintetében jóváhagyott jelentés (PEA + fűrészüzem (beleértve a munkahelyi létesítményeket is))

A Környezetvédelmi Törvénykönyvről szóló 2007. december 28-i 07.018. sz. törvény (87. cikk és 93. cikk (2) bekezdés)

PEA

3.1.1.2. ellenőrző szempont:

Az illetékes hatóság által kiadott környezeti megfelelési tanúsítvány

Hivatkozás a IX. mellékletre: a végrehajtási jogszabályok még nem léteznek.

3.2. kritérium:

A vállalkozás végrehajtja a vizsgálatokban a környezeti hatások csökkentésére előírt intézkedéseket

3.2.1. mutató:

A jóváhagyott környezeti hatásvizsgálatban szereplő, az erőforrások és a biológiai sokféleség védelmét célzó intézkedéseket végrehajtják

3.2.1.1. ellenőrző szempont:

A környezetvédelmi hatóság ellenőrzési jelentései

A Környezetvédelmi Törvénykönyvről szóló 2007. december 28-i 07.018. sz. törvény (87. cikk)

PEA

Hivatkozás a IX. mellékletre: a végrehajtási jogszabályok még nem léteznek.

3.3. kritérium:

A vállalkozás a jogi rendelkezésekkel összhangban a telep környezeti minőségének megőrzését célzó intézkedéseket hoz

3.3.1. mutató:

A vállalkozás tevékenységei nyomán keletkező (a Közép-afrikai Köztársaság Környezetvédelmi Törvénykönyvének 3. cikke és a Törvénykönyv végrehajtási rendeletei szerinti) hulladékokat a jogi előírásoknak megfelelően kezelik

3.3.1.1. ellenőrző szempont:

A környezetvédelmi hatóság ellenőrzési jelentései

A Környezetvédelmi Törvénykönyvről szóló 2007. december 28-i 07.018. sz. törvény (3., 19. és 20., 43–45. cikk)

PEA

Hivatkozás a IX. mellékletre: a végrehajtási jogszabályok még nem léteznek.

3.3.2. mutató:

A víz- és levegőszennyezésre vonatkozó jogi előírásokat betartják

3.3.2.1. ellenőrző szempont:

A környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi auditálási jelentése

A Környezetvédelmi Törvénykönyvről szóló 2007. december 28-i 07.018. sz. törvény (15., 102. cikk és 106. cikk (2) bekezdés)

PEA

Hivatkozás a IX. mellékletre: a végrehajtási jogszabályok még nem léteznek.

4. ALAPELV:

A MUNKAVÁLLALÓK, VALAMINT A HELYI ÉS ŐSLAKOS KÖZÖSSÉGEK JOGAI

4.1. kritérium:

A vállalkozás gondoskodik alkalmazottai tájékoztatásáról és képzéséről, valamint teljes mértékben tiszteletben tartja az őket megillető szakmai jogokat

4.1.1. mutató:

A vállalkozáson belül biztosított a szakszervezeti tevékenység szabadsága

4.1.1.1. ellenőrző szempont:

Az illetékes hatóság által aláírt, majd kifüggesztett tájékoztató közlemény a szakszervezeti tevékenység szabadságának biztosításáról

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2009. január 29-i 09.004. sz. törvény (12., 17., 18., 30., 31. és 33. cikk)

Mind

4.1.1.2. ellenőrző szempont:

A szakszervezeti értekezletekről készített és kifüggesztett jegyzőkönyv (ha a munkavállalók szakszervezeti tagok)

4.1.2. mutató:

A hatályos jogszabályokkal összhangban kinevezett személyzeti küldöttek rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel

4.1.2.1. ellenőrző szempont:

A személyzeti küldöttek választógyűléséről készült, az illetékes munkaügyi ellenőr által aláírt jegyzőkönyv

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2009. január 29-i 09.004. sz. törvény (58., 60. és 67. cikk)

Mind

4.1.2.2. ellenőrző szempont:

Az illetékes munkaügyi ellenőr által aláírt képzési tanúsítványok

4.1.3. mutató:

A vállalkozás alkalmazottait tájékoztatják a munkajogi dokumentumok tartalmáról

4.1.3.1. ellenőrző szempont:

Kifüggesztett tájékoztató közlemények

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2009. január 29-i 09.004. sz. törvény (63. és 129. cikk)

Mind

4.1.3.2. ellenőrző szempont:

Beszámoló a személyzeti küldöttek és dolgozók értekezleteiről

A Közép-afrikai Köztársaság erdőgazdálkodóinak kollektív szerződése (10. cikk (4) bekezdés)

4.1.3.3. ellenőrző szempont:

Kifüggesztett belső szabályzat

4.2. kritérium:

A vállalkozás tiszteletben tartja a hatályos jogszabályokban meghatározott munkavállalói jogokat

4.2.1. mutató:

A vállalkozás és alkalmazottai között a jogi rendelkezéseknek megfelelően hivatalos jogviszony áll fenn

4.2.1.1. ellenőrző szempont:

Az erdészeti vállalkozás és a személyzeti küldöttek birtokában lévő kollektív szerződés

A Munka Törvénykönyvéről szóló 09.004. sz. törvény (197–201. és 331. cikk)

Mind

4.2.1.2. ellenőrző szempont:

Az illetékes munkaügyi ellenőr által aláírt és parafált munkáltatói regiszter

4.2.2. mutató:

A vállalkozás alkalmazottainak díjazása a tevékenységi ágazatukra vonatkozó hatályos jogszabály szerint, egyenlő feltételekkel történik

4.2.2.1. ellenőrző szempont:

Bérelszámolások és bérjegyzék

A Munka Törvénykönyvéről szóló 09.004. sz. törvény (221–230. és 94–99. cikk)

Mind

4.2.2.2. ellenőrző szempont:

Valamennyi fél által aláírt munkaszerződés

Az erdőgazdálkodók kollektív szerződése:

4.2.3. mutató:

A munkavállalók számára biztosított higiéniai és biztonsági körülmények megfelelnek a hatályos jogszabályoknak

4.2.3.1. ellenőrző szempont:

A higiéniai és biztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság értekezleteinek beszámolói

A Munka Törvénykönyvéről szóló 09.004. sz. törvény (82–87. cikk)

Mind

4.2.3.2. ellenőrző szempont:

A személyzet számára biztosított higiéniai és biztonsági feltételek köre

2004. július 11-i 005/MFPESSFP/CAB/DGTEFP rendelet a higiéniai és biztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságok létrehozásáról és működéséről a Közép-afrikai Köztársaságban (1–3. cikk, 9–17. cikk)

Az erdőgazdálkodók kollektív szerződései

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a Közép-afrikai Köztársaság által 2006. június 5-én ratifikált 1981. évi C155. sz. egyezménye a munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről (12. cikk a) és b) albekezdés, 16. cikk)

4.2.4. mutató:

A vállalkozáson belül alkalmazott munkaidő-beosztás megfelel a jogi rendelkezéseknek

4.2.4.1. ellenőrző szempont:

Munkaidő-nyilvántartási rendszer

A Munka Törvénykönyvéről szóló 09.004. sz. törvény (247–251. cikk)

Mind

4.2.4.2. ellenőrző szempont:

Munkavállalói beléptetőkártyák

4.2.4.3. ellenőrző szempont:

Kifüggesztett vállalati szolgálati közlemények

4.2.4.4. ellenőrző szempont:

Bérelszámolás

4.2.5. mutató:

Az alkalmazottak felvétele során betartják a nemzeti jogszabályok és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által meghatározott, az életkorra vonatkozó feltételeket

4.2.5.1. ellenőrző szempont:

Valamennyi fél által aláírt munkaszerződések

A Munka Törvénykönyvéről szóló 09.004. sz. törvény (247–249. és 97. cikk)

Mind

Az erdőgazdálkodók kollektív szerződései

4.3. kritérium:

A vállalkozás tiszteletben tartja a helyi és őshonos lakosság jogait

4.3.1. mutató:

Az erdészeti koncessziók elismerik a helyi és őshonos lakosságot a szokásjog alapján megillető hozzáférési és használati jogokat, és azokat a vállalkozás tiszteletben tartja

4.3.1.1. ellenőrző szempont:

Az illetékes hatóság által jóváhagyott rendezési terv (különös tekintettel a társadalmi-gazdasági vonatkozásokra)

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2006. július 5-i 0.19. sz. rendelet (I. kötet)

PEA

4.3.1.2. ellenőrző szempont:

Az illetékes hatóság által aláírt ideiglenes szerződés (ideiglenes szerződéssel alátámasztott kitermelési és rendezési engedély esetén)

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet)

4.3.1.3. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által készített és a felek által aláírt ellenőrzési jelentés

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (14–22. és 107. cikk)

2009. április 28-i 09.118. sz. rendelet (17. cikk (4) és (5) bekezdés)

4.3.2. mutató:

A helyi és őshonos lakosság javainak a vállalkozás által történő megsemmisítése esetén a kártérítés megfelel a hatályos előírásoknak

4.3.2.1. ellenőrző szempont:

A felek által elolvasott és jóváhagyott jegyzőkönyv

A Vidékfejlesztési Minisztérium 1973. július 9-i 005/. sz. rendelete

PEA

4.3.2.2. ellenőrző szempont:

Kártérítési igazolások

5. ALAPELV:

A FAKITERMELÉSRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

5.1. kritérium:

Az érintett területre vonatkozó kitermelési jogcím odaítélését követően a vállalkozás erről az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban érdekelt valamennyi felet tájékoztatta

5.1.1. mutató:

Az érintett területi illetékességi körben az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban érdekelt helyi lakosságot, helyi közösségeket, nem kormányzati szervezeteket, decentralizált állami szervezeti egységeket és más fejlesztési partnereket tájékoztatják a kitermelési és rendezési engedély odaítéléséről

5.1.1.1. ellenőrző szempont:

A vállalkozás által szervezett és az egyes érdekelt felek által közösen jóváhagyott tájékoztató értekezletekről készült jegyzőkönyv

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (14. cikk)

PEA

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet)

5.2. kritérium:

Betartják az ideiglenes szerződésben foglaltakat

5.2.1. mutató:

A vállalkozás az ideiglenes szerződés érvényességi ideje (3 év) alatt betartja annak rendelkezéseit

5.2.1.1. ellenőrző szempont:

A hatóság ellenőrzési jelentése

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (102. és 107. cikk)

PEA

Ideiglenes rendezési szerződés

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2006. július 5-i 0.19. sz. rendelet (I. kötet)

5.3. kritérium:

A rendezési tervet a jogszabályi előírásokkal összhangban készítik el és hajtják végre

5.3.1. mutató:

A területrendezéshez szükséges előzetes tanulmányokat az erdészeti hatóság által előírt szabályoknak megfelelően készítették el

5.3.1.1. ellenőrző szempont:

A területrendezés keretében végzett állományfelmérésekről készült jelentés(ek)

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (102–105. és 107. cikk)

PEA

5.3.1.2. ellenőrző szempont:

A társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatról készült jelentés

Ideiglenes rendezési – kitermelési szerződés

5.3.2. mutató:

A rendezési tervet az erdészeti hatóság által előírt szabályoknak megfelelően készítették el

5.3.2.1. ellenőrző szempont:

Végleges rendezési és kitermelési szerződés

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (103. cikk)

PEA

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2006. július 5-i 0.19. sz. rendelet (I. kötet)

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet)

5.3.3. mutató:

Az erdőgazdálkodási terv megfelel az előírásoknak

5.3.3.1. ellenőrző szempont:

Az erdőgazdálkodási terv jóváhagyásáról szóló hivatalos levél

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (94., 103. és 114. cikk)

PEA

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2006. július 5-i 0.19. sz. rendelet (I. kötet)

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet)

5.3.4. mutató:

Az éves működési terv, a térképeket is beleértve, megfelel az előírásoknak

5.3.4.1. ellenőrző szempont:

Az éves működési tervnek az Erdészeti Minisztériumhoz történő benyújtását igazoló levél

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2006. július 5-i 0.19. sz. rendelet (I. kötet)

PEA

5.3.4.2. ellenőrző szempont:

Az éves működési terv jóváhagyásáról szóló hivatalos levél

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet)

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (94., 103. és 114. cikk)

5.3.5. mutató:

A legalább 50 hektár területű ültetvényre vagy újraerdősített területre vonatkozóan a hatályos jogszabályokkal összhangban egyszerű erdőgazdálkodási tervet készítettek

5.3.5.1. ellenőrző szempont:

Egyszerű erdőgazdálkodási terv a legalább 50 hektár területű és a specifikációknak megfelelő ültetvényekre vonatkozóan

A Közép-afrikai Köztársaság Erdészeti Törvénykönyvéről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény 64. cikke

Ültetvények

5.3.5.2. ellenőrző szempont:

Az egyszerű erdőgazdálkodási terv jóváhagyásáról szóló hivatalos levél

A 2009. április 30-i 09.021. sz. rendelet 72–75. cikke

Hivatkozás a IX. mellékletre: a specifikációk még nem léteznek

5.4. kritérium:

A vállalkozás egyértelműen meghatározta az erdő egyes körzeteinek határait, és azokat tiszteletben tartja

5.4.1. mutató:

A térképeken megjelölt éves véghasználati terület vagy ideiglenes véghasználati területek határait a jogszabályoknak megfelelően alakítják ki, és tiszteletben tartják

5.4.1.1. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által a helyszíni ellenőrzésekről készített jelentések

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (105. cikk)

PEA

A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet)

5.5. kritérium:

A vállalkozás a hatályos jogszabályi rendelkezéseket tiszteletben tartva alakítja ki a megközelítési útvonalakat

5.5.1. mutató:

A megközelítési úthálózatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően tervezik és építik meg

5.5.1.1. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves működési terv

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (94., 103. és 114. cikk)

PEA

5.5.1.2. ellenőrző szempont:

Az ideiglenes véghasználati terület megközelítési úthálózatának terve

Ideiglenes kitermelési szerződés

5.5.1.3. ellenőrző szempont:

A megközelítési útvonalak megnyitására vonatkozó közigazgatási engedély (ha az éves véghasználati területen kívül is szükség van megközelítési útvonalra)

Végleges szerződés

5.5.1.4. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által a helyszíni ellenőrzésekről készített jelentések

5.5.1.5. ellenőrző szempont:

Az éves véghasználati területhez szükséges pályatestek megnyitására vonatkozó engedély

5.6. kritérium:

A vállalkozás a kivágandó fákat az Erdészeti Törvénykönyvben foglalt szabályoknak, a rendezési tervnek vagy az éves működési tervben szereplő adatoknak megfelelően választja ki

5.6.1. mutató:

A vágási műveletek során tiszteletben tartják a végleges szerződésekre vonatkozó, a rendezési tervben meghatározott minimális átmérőket, illetve az ideiglenes szerződések esetében a kitermelési tervben meghatározott minimális közigazgatási átmérőket

5.6.1.1. ellenőrző szempont:

Adatfelvételi lapok

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (105. cikk)

PEA

5.6.1.2. ellenőrző szempont:

A helyszíni ellenőrzésekről készült jelentések

Végleges kitermelési szerződés

Ideiglenes kitermelési szerződés

5.6.2. mutató:

Az egyes fafajok kitermelését a rendezési terv, az éves működési terv, az Erdészeti Törvénykönyv végrehajtásáról szóló rendelet vagy az Erdészeti Törvénykönyv engedélyezi

5.6.2.1. ellenőrző szempont:

Rendezési terv

2009. április 30-i 09.021. sz. rendelet (53. cikk)

PEA

5.6.2.2. ellenőrző szempont:

Adatfelvételi lapok

Végleges szerződés

5.6.2.3. ellenőrző szempont:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (186. és 190. cikk)

5.6.2.4. ellenőrző szempont:

A nem engedélyezett fafajokra vonatkozó különleges engedély

5.7. kritérium:

A vállalkozás tiszteletben tartja az Erdészeti Törvénykönyvben foglalt, a fakitermelésből származó hulladék visszahagyására vonatkozó valamennyi rendelkezést

5.7.1. mutató:

A kivágott és az erdőben visszahagyott fák tekintetében betartják a hatályos jogszabályokat

5.7.1.1. ellenőrző szempont:

Adatfelvételi lapok

Végleges kitermelési szerződés

PEA

5.7.1.2. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által a fák visszahagyásáról készített jegyzőkönyv

Ideiglenes kitermelési szerződés

5.7.1.3. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság ellenőrzési jelentései

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (201., 202. és 204. cikk)

6. ALAPELV:

A FATERMÉKEK FELDOLGOZÁSA

6.1. kritérium:

A vállalkozás az Erdészeti Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban legalább egy feldolgozóegységet létesít

6.1.1. mutató:

A jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, a vállalkozás 3 évvel a kitermelési és rendezési engedély odaítélése után legalább egy feldolgozóegységgel rendelkezik

6.1.1.1. ellenőrző szempont:

A feldolgozóegység iparengedélye

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (39. cikk)

PEA

Ideiglenes kitermelési és rendezési szerződés

6.1.2. mutató:

A vállalkozás bizonyítani tudja, hogy betartja az állam által meghatározott éves minimális feldolgozási kvótát (70 %)

6.1.2.1. ellenőrző szempont:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum vagy statisztikai évkönyv

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (44. cikk)

6.2. kritérium:

A vállalkozás biztosítja a vásárolt fatermékek jogszerűségét, ideértve az importált termékeket is

6.2.1. mutató:

A feldolgozásra szánt import rönkfa és fatermékek nyilvántartásba vétele a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik

6.2.1.1. ellenőrző szempont:

Kereskedelmi célú behozatalról szóló nyilatkozat

A referenciaszöveg még nem létezik: hivatkozás a IX. mellékletre

PEA

6.2.1.2. ellenőrző szempont:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

6.2.2. mutató:

A feldolgozásra vásárolt, illetve importált rönkfa és fatermékek ismert és jogszerű forrásból származnak

6.2.2.1. ellenőrző szempont:

A származási ország által kiállított, a behozott termékekhez mellékelt FLEGT-engedély

A referenciaszöveg még nem létezik: hivatkozás a IX. mellékletre

PEA

6.2.2.2. ellenőrző szempont:

Fenntarthatósági igazolvány vagy a jogszerű eredetet igazoló okmány

7. ALAPELV:

ÁLTALÁNOS ÉS ERDÉSZETI ADÓÜGYEK

7.1. kritérium:

A vállalkozás által készített adóbevallások megfelelnek a tényleges tevékenységnek

7.1.1. mutató:

A fatermékek előállítására vonatkozó nyilatkozatot az Erdészeti Törvénykönyv rendelkezéseit tiszteletben tartva készítik el

7.1.1.1. ellenőrző szempont:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (190. cikk)

Mind

7.1.2. mutató:

A fafeldolgozásra vonatkozó nyilatkozat összhangban áll a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentummal

7.1.2.1. ellenőrző szempont:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (190. cikk)

Mind

7.1.3. mutató:

A fa forgalomba hozatalával és a termékek kivitelével kapcsolatos nyilatkozatokat a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban készítik el

7.1.3.1. ellenőrző szempont:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (190. cikk)

Mind

7.1.3.2. ellenőrző szempont:

Vámáru-nyilatkozatok

Az egyes pénzügyi évek finanszírozásáról szóló törvény

7.1.3.3. ellenőrző szempont:

Kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat (DEC)

1986. november 20-i 86.328. sz. rendelet (2. cikk)

7.1.4. mutató:

Az adó- és vámáru-nyilatkozatokat a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban készítik el

7.1.4.1. ellenőrző szempont:

Igazolás az iparengedély díjának befizetéséről

Az egyes pénzügyi évek finanszírozásáról szóló törvény

Mind

7.1.4.2. ellenőrző szempont:

Igazolás az átalányadó-minimum befizetéséről

Általános Adótörvénykönyv (120., 125., 140., 204., 247., 248. és 257. cikk)

7.1.4.3. ellenőrző szempont:

Igazolás a társasági- és jövedelemadó befizetéséről

7.1.4.4. ellenőrző szempont:

Igazolás a hozzáadottérték-adó (héa) befizetéséről

7.2. kritérium:

A vállalkozás valamennyi kötelező adót a határidőn belül befizeti

7.2.1. mutató:

Valamennyi erdészeti adót és illetéket az előírt határidőn belül megfizetnek

7.2.1.1. ellenőrző szempont:

Igazolás a bérleti díj után fizetendő adó befizetéséről

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (179–193. cikk)

PEA

7.2.1.2. ellenőrző szempont:

Igazolás a vágási adó befizetéséről

Az egyes pénzügyi évek finanszírozásáról szóló törvény

Mind

7.2.1.3. ellenőrző szempont:

Igazolás az újraerdősítési adó befizetéséről

Mind

7.2.1.4. ellenőrző szempont:

A vállalkozást terhelő adók és illetékek rendezésével kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket előíró értesítés

Mind

7.2.2. mutató:

A fakivitelből eredő valamennyi adót és díjat időben megfizetik

7.2.2.1. ellenőrző szempont:

Igazolás a kiviteli vám befizetéséről

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (198. cikk)

Mind

7.2.2.2. ellenőrző szempont:

Igazolás az átalányadó-minimum befizetéséről

Az egyes pénzügyi évek finanszírozásáról szóló törvény

7.2.2.3. ellenőrző szempont:

Igazolás a pénzügyminisztérium informatikai eszközeinek üzembe helyezéséhez kapcsolódó illeték (REIF) befizetéséről

1/92-UDEAC-CD-SE1 sz. határozat

A CEMAC vámkódexének 12. és 22. cikke

1/93-UDEAC-573-CD-SE1 sz. határozat

7/93-UDEAC-556-CD-SE1 sz. határozat

16/96-UDEAC-556-CD-57 sz. határozat

5/89-UDEAC-491 sz. határozat

7.2.3. mutató:

A vállalkozás által használt berendezések behozatalából eredő valamennyi adót és díjat megfizetik

7.2.3.1. ellenőrző szempont:

Igazolás az importvám befizetéséről

Az egyes pénzügyi évek finanszírozásáról szóló törvény

Mind

7.2.3.2. ellenőrző szempont:

Igazolás a hozzáadottérték-adó (héa) befizetéséről

1/92-UDEAC-CD-SE1 sz. határozat

7.2.3.3. ellenőrző szempont:

Igazolás a közösségi behozatali adó (TCI) befizetéséről

A CEMAC vámkódexének 12. és 22. cikke

7.2.3.4. ellenőrző szempont:

Igazolás a közösségi behozatali hozzájárulás (CCI) befizetéséről

1/93-UDEAC-573-CD-SE1 sz. határozat

7.2.3.5. ellenőrző szempont:

Igazolás a pénzügyi informatikai eszközök üzembe helyezéséhez kapcsolódó illeték (REIF) befizetéséről

7/93-UDEAC-556-CD-SE1 sz. határozat

7.2.3.6. ellenőrző szempont:

Igazolás az OHADA számláját megillető illeték befizetéséről

16/96-UDEAC-556-CD-57 sz. határozat

7.2.3.7. ellenőrző szempont:

Igazolás a COMIFAC számláját megillető illeték (CMF) befizetéséről

5/89-UDEAC-491 sz. határozat

7.2.4. mutató:

A vállalkozás a bevallása szerint a CEMAC határain túlra exportált termékek FOT („free on truck”) értékét a szerződésben előírt határidőt követő 30 napon belül visszautalta egy helyi banknak

7.2.4.1. ellenőrző szempont:

Igazolás a banki beszedésről

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (200. cikk)

Mind

7.2.4.2. ellenőrző szempont:

A források átutalását igazoló dokumentum

8. ALAPELV:

A FATERMÉKEK SZÁLLÍTÁSA ÉS VISSZAKÖVETHETŐSÉGE MEGFELEL A JOGSZABÁLYOKNAK

8.1. kritérium:

A vállalkozás saját szállító eszközökkel rendelkezik

8.1.1. mutató:

A teherautókat és a fatermékeket szállító egyéb járműveket megfelelően nyilvántartásba vették és rendszámmal ellátták

8.1.1.1. ellenőrző szempont:

Nyilvántartásba-vételi engedély

—	1988. április 25-i 88.151. sz. rendelet (R138. cikk, R138. cikk (1) albekezdés és R134. cikk (4) albekezdés)

—	A CIMA Biztosítási Törvénykönyve (200. cikk)

—	Általános Adótörvénykönyv, 2009. kiadás (204. cikk)

Mind

8.1.1.2. ellenőrző szempont:

Műszaki dokumentáció

8.1.1.3. ellenőrző szempont:

Biztosítás

8.1.1.4. ellenőrző szempont:

Szállítási engedély

A kivitelre szánt fatermékek szállítására egy további referenciaszöveg is vonatkozik: 1990. májusi 90.043. sz. rendelet a Közép-afrikai Köztársaságban folyó közúti szállítás szervezéséről

8.1.1.5. ellenőrző szempont:

Fuvarozói engedély

8.1.2. mutató:

A kivitelre szánt fatermékek szállítási dokumentációja megfelel a hatályos jogszabályoknak

8.1.2.1. ellenőrző szempont:

Menetlevél vagy fuvarlevél

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (93. cikk)

Mind

8.1.2.2. ellenőrző szempont:

Feladási engedély, amelyhez mellékelték: a specifikációkat, a D15. sz. igazolást, a kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozatot, a számlát és a származási igazolást

A CEMAC vámkódexe (133. és 134. cikk)

8.1.3. mutató:

A vállalkozás a személyszállítás tilalmának alkalmazását biztosító intézkedéseket hoz

8.1.3.1. ellenőrző szempont:

A vállalkozás belső szabályzata

1990. májusi 90.043. sz. rendelet a Közép-afrikai Köztársaságban folyó közúti szállítás szervezéséről

Mind

8.1.3.2. ellenőrző szempont:

Szolgálati közlemény

8.2. kritérium:

A vállalkozás az erdészeti jogszabályok által elismert módszerek szerinti nyomon követésük és visszakövethetőségük érdekében megjelöli a kivágott fákat

8.2.1. mutató:

A rönkfák és a kivágott fák tönkjeit jelölőbaltával és egyéb módon, a jogszabályi követelményeknek megfelelően megjelölik

8.2.1.1. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által a helyszíni ellenőrzésekről készített jelentés

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (93. és 96. cikk)

Mind

8.2.2. mutató:

Az erdei telepeken a rönkfákat a hatályos előírások szerint jelölőbaltával és egyéb módon megjelölik

8.2.2.1. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által a helyszíni ellenőrzésekről készített jelentés

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (93. és 96. cikk)

Mind

2004. február 13-i 82. sz. minisztériumközi rendelet

8.2.3. mutató:

A rönkfák szállítási dokumentumait a telepről történő kilépés előtt kitöltik

8.2.3.1. ellenőrző szempont:

Menetlevél (azaz fuvarlevél vagy szállítási jegyzék)

Hivatkozás a IX. mellékletre: a Nemzeti Visszakövethetőségi Rendszerrel kapcsolatos referenciaszöveg még nem létezik

Mind

8.2.4. mutató:

A rönkfák és csomagok szállítási dokumentumait a rönktelepről vagy az üzemből történő kilépés előtt kitöltik

8.2.4.1. ellenőrző szempont:

Menetlevél (azaz szállítólevél vagy szállítási jegyzék)

2004. február 13-i 82. sz. minisztériumközi rendelet

Mind

9. ALAPELV:

A SZERZŐDÉSES RENDELKEZÉSEK BETARTÁSA

9.1. kritérium

A vállalkozás teljesíti az erdőgazdálkodási tervben, az éves működési tervben és/vagy az ideiglenes szerződésben a helyi fejlesztés fokozottabb előmozdítására vállalt hivatalos kötelezettségeit

9.1.1. mutató:

A vállalkozás rendszeresen fizeti a közösségek költségvetése számára elkülönített kvótahányadokat

9.1.1.1. ellenőrző szempont:

Igazolás a fizetési meghagyások teljesítéséről

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (177–192. cikk)

PEA

9.1.1.2. ellenőrző szempont:

A részletekben történő adófizetésre vonatkozó közigazgatási engedély

9.1.2. mutató:

A vállalkozás által az éves működési tervben és az erdőgazdálkodási tervben vagy az ideiglenes szerződésekben előirányzott társadalmi intézkedéseket megvalósítják

9.1.2.1. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves működési terv (valamennyi éves működési tervben szerepelnek az előző évben végrehajtott társadalmi intézkedések)

A referenciaszöveg még nem létezik: az erdőgazdálkodási előírásokat jóváhagyó határozat kidolgozása folyamatban van; hivatkozás a IX. mellékletre

PEA

9.1.2.2. ellenőrző szempont:

A vállalkozás, valamint az erdészeti ügyekért felelős miniszter által aláírt ideiglenes szerződés

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (50. és 51. cikk)

9.2. kritérium:

A vállalkozás eleget tesz az erdészeti hatóság irányában vállalt további kötelezettségeinek, miszerint a koncesszió területén gondoskodik a biológiai sokféleség védelméről

9.2.1. mutató:

A vállalkozás teljesíti az erdőgazdálkodási tervben, a specifikációkban, az éves működési tervben vagy az ideiglenes szerződésben a saját tevékenységi területén az orvvadászat és az illegális fakitermelés elleni küzdelem előmozdítására vállalt kötelezettségeit

9.2.1.1. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság helyszíni telep-ellenőrzési jelentései

A referenciaszöveg még nem létezik: az erdőgazdálkodási előírásokat jóváhagyó határozat kidolgozása folyamatban van; hivatkozás a IX. mellékletre

PEA

9.2.1.2. ellenőrző szempont:

A vállalkozás jelentései a tájékoztató, ismeretterjesztő és tudatosságnövelő kampányokról

Az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény (90. cikk)

9.2.1.3. ellenőrző szempont:

Az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves működési terv

Állatvédelmi Törvénykönyv

9.2.1.4. ellenőrző szempont:

Belső szabályzat

1984. július 27-i 84.045 sz. rendelet (34., 111. és 112. cikk)

10. ALAPELV:

AZ ELŐÁLLÍTÁS KIVÉTELÉVEL AZ EGYES TEVÉKENYSÉGEKET VÉGZŐ ALVÁLLALKOZÓKKAL LÉTREJÖTT JOGVISZONY

10.1. kritérium:

A vállalkozás (és magánültetvény esetében a magánszemély vagy a közösség) biztosítja, hogy valamennyi alvállalkozó jogszerűen végzi a tevékenységét

10.1.1. mutató:

A vállalkozás (és magánültetvény esetében a magánszemély vagy a közösség) biztosítja, hogy valamennyi alvállalkozó és beszállító rendelkezik a tevékenysége végzésére jogosító engedéllyel

10.1.1.1. ellenőrző szempont:

Érvényes szakmai engedély

Törvénykönyv az illetékek és a gondnokság bejegyzéséről (2. és 13. cikk)

Mind

10.1.1.2. ellenőrző szempont:

Bejegyzett alvállalkozói szerződések

10.2. kritérium:

A vállalkozás teljesíti a vele szerződésben álló felekkel szembeni kötelezettségeit

10.2.1. mutató:

A vállalkozás (és magánültetvény esetében a magánszemély vagy a közösség) kifizeti a szerződésben foglalt szolgáltatások árát

10.2.1.1. ellenőrző szempont:

Számlák

Polgári Törvénykönyv (1101. cikk és az azt követő cikkek)

Mind

10.2.1.2. ellenőrző szempont:

A számlák kifizetését igazoló átutalási bizonylat, csekk vagy elismervény

Az erdészeti szempontú jogszerűség tekintetében figyelembe vett törvények, főbb szabályozások, regionális és nemzetközi megállapodások jegyzéke

Az egyedi mátrix keretében hivatkozott szövegek a következők:

—	Rendeletek (1983. december 31-i 83.083. sz. rendelet; 1984. július 27-i 84.045. sz. rendelet),

—	A Közép-afrikai Köztársaság Erdészeti Törvénykönyvéről szóló 2008. október 17-i 08.022. sz. törvény és az annak végrehajtásáról szóló jogszabályok rendeletek, törvényrendeletek, határozatok és szolgálati közlemények,

—	A Környezetvédelmi Törvénykönyvről szóló 2007. december 28-i 07.018. sz. törvény,

—	A Munka Törvénykönyvéről szóló 09.004. sz. törvény,

—	A Közép-afrikai Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvény,

—	Az Általános Adótörvénykönyvről szóló törvény (ideértve az illetékek és a gondnokság bejegyzéséről szóló törvényt),

—	Az egyes pénzügyi évek finanszírozásáról szóló törvény,

—	A Társadalombiztosítási Törvénykönyvről szóló 2006. december 28-i 06.035. sz. törvény,

—	1999. május 19-i 99.008. sz. törvény,

—	A CIMA Biztosítási Törvénykönyve,

—

A CEMAC Vámkódexe, a CEMAC Vámkódexéről szóló határozatok:

—	1/92-UDEAC-CD-SE1 sz. határozat,

—	1/93-UDEAC-573-CD-SE1 sz. határozat,

—	7/93-UDEAC-556-CD-SE1 sz. határozat,

—	16/96-UDEAC-556-CD-57 sz. határozat,

—	5/89-UDEAC-491 sz. határozat,

—	Szerződések (a Közép-afrikai Köztársaság erdőgazdálkodóinak kollektív szerződése, a –Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1981. évi C155. sz. egyezménye a munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről, végleges kitermelési és rendezési szerződés, ideiglenes kitermelési és rendezési szerződés),

—	Állatvédelmi Törvénykönyv, 1984. július 27-i 84.045. sz. rendelet,

—	Az illetékek és a gondnokság bejegyzéséről szóló törvénykönyv,

—	Polgári Törvénykönyv,

—

Rendeletek:

—	1983. december 31-i 83.550. sz. rendelet,

—	2009. április 27-i 09.116. sz. rendelet,

—	2009. április 28-i 09.118. sz. rendelet,

—	00.068. sz. rendelet,

—	1988. április 25-i 88.151. sz. rendelet,

—	1990. májusi 90.043. sz. rendelet a közúti szállítás szervezéséről,

—	1986. november 20-i 86.328. sz. rendelet.

—

Minisztériumi és minisztériumközi rendeletek:

—	004/MEFPCI/DFB/CAB/SGS/DGID sz. rendelet,

—	2009. április 30-i 09.020. sz. rendelet,

—	A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2006. július 5-i 019. sz. rendelet (I. kötet),

—	2009. április 30-i 09.021. sz. rendelet,

—	2004. július 11-i 005/MFPSSSFP/CAB/DGTEFP sz. rendelet,

—	2004. február 13-i 82. sz. minisztériumközi rendelet,

—	A Vidékfejlesztési Minisztérium 1973. július 9-i 005. sz. rendelete,

—	A rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások jóváhagyásáról szóló 2009. július 28-i 09.026. sz. rendelet (II. kötet),

—	2004. február 13-i 82. sz. minisztériumközi rendelet,

—	Nyilvántartásba-vételi útmutató.

III. MELLÉKLET

A valamely partnerországból exportált és FLEGT-engedély hatálya alá tartozó fatermékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátását szabályozó feltételek

ÁLTALÁNOS HÁTTÉR

A 2173/2005/EK rendelet és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2008. október 17-i 1024/2008/EK (1) rendelet szabályozza azokat a feltételeket, amelyek alapján a FLEGT-engedéllyel rendelkező, a Közép-afrikai Köztársaságból származó fatermékek beléphetnek az európai piacra. Az e rendeletekben meghatározott eljárások előírják a tagállami nemzeti feltételek kiigazításának lehetőségét, és különösen azt a lehetőséget, hogy a FLEGT-engedélyek elfogadásáért az uniós piacra történő belépéskor felelős illetékes hatóságok akár a vámhatóságok, akár más igazgatási szervek is lehetnek. Ebből az okból a folyamat leírása kétszakaszos igazolásról rendelkezik: 1. az engedélyek iratellenőrzéséről; és 2. annak ellenőrzéséről, hogy a szállítmány valóban megegyezik-e az engedélyben feltüntetettekkel.

Ezen uniós eljárás célja a Közép-afrikai Köztársaság által bevezetett ellenőrzések megerősítése és annak igazolása, hogy az Unióba történő belépéskor bemutatott FLEGT-engedélyek azonosak-e a közép-afrikai engedélyező hatóság által szabályszerűen kiadottakkal és nyilvántartottakkal, és hogy ezen engedélyek azokra a szállítmányokra vonatkoznak, amelyeket a közép-afrikai hatóságok engedélyeztek. Az illetékes hatóságok nem jogosultak arra, hogy kétségbe vonják a közép-afrikai jogszerűség-igazolási rendszert vagy az engedélyek odaítélésének érvényességét, mivel ezeket a kérdéseket adott esetben a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság tárgyalja meg.

1. cikk

Az engedélyek kezelése

(1) A FLEGT-engedélyt (a továbbiakban: az engedély) azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyben az engedély hatálya alá tartozó szállítmány (2) szabad forgalomba bocsátására (3) vonatkozó nyilatkozatot tesznek.

(2) Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok a hatályos nemzeti eljárásoknak megfelelően tájékoztatják a vámhatóságokat az engedély elfogadásáról.

2. cikk

Az engedélyek iratellenőrzése

(1) A papír alapú engedélyek a IV. mellékletben bemutatott engedélymintának felelnek meg.

(2) Érvénytelen az az engedély, amelyet a lejáratának napját követően továbbítanak.

(3) Az engedély nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság hitelesíti.

(4) Az engedély érvényessége nem hosszabbítható meg, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság jóváhagyja.

(5) Az engedély másodpéldánya vagy cserepéldánya nem fogadható el, ha azt nem az engedélyező hatóság állította ki és hagyta jóvá.

3. cikk

További tájékoztatás kérése

(1) Amennyiben kétség merülne fel az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét érintően, az illetékes hatóságok további tájékoztatást kérhetnek az engedélyező hatóságtól.

(2) Az engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány másolatát csatolni lehet a kérelemhez.

4. cikk

Fizikai ellenőrzés

(1) A szállítmánynak a megfelelő engedéllyel való gyakorlati egyezőségét adott esetben az illetékes hatóságok igazolják.

(2) Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a szállítmány tekintetében további vizsgálatra van szükség, ellenőrzéseket végezhetnek annak megállapítására, hogy a kérdéses szállítmány megfelel-e az engedélyben és az engedélyező hatóság által vezetett, az engedéllyel összefüggő archívumban szereplő információnak.

(3) Ha a szabad forgalomba bocsátásra bemutatott szállítmányban található fatermékek térfogata vagy tömege nem tér el 10 %-kal nagyobb mértékben a vonatkozó engedélyben feltüntetett térfogattól vagy tömegtől, úgy kell tekinteni, hogy a szállítmány megfelel az engedélyben megadott, térfogatra vagy tömegre vonatkozó információknak.

(4) Az igazolás költségét az importőrnek kell fizetnie, kivéve, ha a tagállami jogszabályok másként rendelkeznek.

5. cikk

Előzetes igazolás

A szállítmányt kísérő, de a szállítmány megérkezése előtt benyújtott engedély elfogadható, ha megfelel a IV. mellékletben felsorolt valamennyi követelménynek, és ha e melléklet 3. és 4. cikkének megfelelően nincs szükség további ellenőrzésre.

6. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot elektronikus úton teszik meg, a fenti hivatkozást az erre rendelt rovatban kell feltüntetni.

(2) A fatermékek csak akkor bocsáthatók szabad forgalomba, amikor lezárult az e mellékletben bemutatott eljárás.

(1) HL L 277., 2008.10.18., 23. o.

(2) Szállítmány a 2173/2005/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt, FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékmennyiség, amelyet a partnerországból adott fel egy feladó vagy szállító, és amelynek az Unión belüli szabad forgalomba bocsátását kérték a vámhivataltól.

(3) A szabad forgalomba bocsátás uniós vámeljárás. A szabad forgalomba bocsátás a következőket foglalja magában: 1. az esedékes behozatali vámok beszedése; 2. adott esetben egyéb terhek beszedése, ahogyan azt az egyéb terhek beszedésére vonatkozó hatályban lévő vonatkozó rendelkezések előírják; 3. kereskedelempolitikai intézkedések, valamint tilalmak és korlátozások alkalmazása, amennyiben azokat nem kell alkalmazni egy korábbi szakaszban (ez esetben ezek között az intézkedések között vizsgálják a FLEGT-engedélyek meglétét); 4. más, az áruk behozatala tekintetében megállapított alakiságok elvégzése. A szabad forgalomba bocsátással a nem uniós áru uniós vámjogi státust szerez.

IV. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIBOCSÁTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1. FEJEZET

A FLEGT-ENGEDÉLY KÉRELMEZÉSÉNEK ALAKSZERŰSÉGEI

1. cikk

A közép-afrikai erdészeti ágazatban tevékenykedő és a kitermelési, feldolgozási vagy kereskedelmi tevékenységből származó termékeket az Unióba exportálni kívánó vállalkozásoknak minden fatermékszállítmányra és minden uniós rendeltetési helyre vonatkozóan külön FLEGT-engedéllyel kell rendelkezniük. A FLEGT-engedély igazolja, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.

2. cikk

Az engedély iránt az engedélyező hatósághoz címzett írásbeli, papír alapú kérelmet kell benyújtani. Az engedélykérelemnek lehetővé kell tennie az e melléklet I. függelékében felsorolt valamennyi információ és bejegyzés kitöltését. Az engedélykérelmet az erdészeti ügyekért felelős hatóság által rendelkezésre bocsátott egységes formanyomtatványon kell elkészíteni.

3. cikk

Az engedélyező hatóság az erdészeti ügyekért felelős miniszter által kijelölt és az ő felügyelete alatt működő szervezet. Az engedélyező hatóság ugyan kapcsolatban áll a Minisztériummal, de nem tölt be megbízotti funkciót. Teljes jogú szervezeti egységről van szó.

Az engedélyező hatóság összetételét és hatáskörét az Erdészeti Minisztérium rendelete állapítja meg, amely e megállapodás végrehajtási szakaszában készül el.

4. cikk

A kérelem tárgyaként a következőnek kell szerepelnie: „FLEGT-engedély kérelem”.

Fel kell tüntetni rajta a jogcím elnevezését, a jogcím erdészeti jegyzékben szereplő számát, a kérelem dátumát és a kérelmező aláírását. A kérelmezőnek kifejezetten jeleznie kell, ha a FLEGT-engedélyt Doualába kéri.

Rönkfa esetében a kérelmezőnek az erdőgazdasági üzemet is meg kell adnia.

A kérelemben egyértelműen meg kell határozni azon termék jellegét, eredetét, mennyiségét és rendeltetési helyét, amelyre vonatkozik.

A kérelemhez mellékelni kell a következő vámokmányokat:

—	az exportbevételek beszedéséért felelős szerv által kiadott specifikációk (BIVAC),

—	kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat (DEC),

—	EUR.1 nyomtatvány,

—	vámkezelési igazolás (kiviteli vám, átalányadó-minimum, pénzügyi informatikai eszközök üzembe helyezéséhez kapcsolódó illeték).

A FLEGT-engedélykérelmi nyomtatványt a jogszerűség-igazolási rendszer kialakítása során határozzák meg, majd arról az engedélyező hatóság tájékoztatja az érdekelteket, többek között az exportőröket, és azt közzéteszi.

5. cikk

A kérelmek hivatkozási adatait a kérelmet benyújtó társaságnál nyilvántartásba veszik, és azoknak meg kell egyezniük az engedélyező hatósághoz benyújtott adatokkal.

6. cikk

A társaságok által benyújtott kérelmeket az engedélyező hatóság nyilvántartásba veszi, és a kérelmezőnek kézhezvételi igazolást küld.

7. cikk

A kérelmező társaság által benyújtott dokumentumokat (megfelelően kitöltött kérelem és az e melléklet 4. cikkében említett vámokmányok) továbbítják a Központi Erdészeti és Vízügyi Felügyeletnek (ICEF), amely ellenőrzi az engedélykérelem tárgyát képező szállítmány jogszerűségét, és a megfelelőségre vonatkozóan véleményt készít. Az alkalmazott ellenőrzési eljárások leírása az V. mellékletben található. A Központi Felügyelet által végzett igazolás kötelező.

8. cikk

Az engedélyező hatóság az ICEF véleményére hivatkozva kiállítja a következőket:

—	Doulába szóló engedély esetében rövid határidőn, a kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül egy előzetes kedvező véleményt tartalmazó okmányt, feltéve, hogy az érintett szállítmány jogszerűségét az V. mellékletben bemutatott eljárás szerint igazolták,

—	Banguiba szóló engedély esetében rövid határidőn, a kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül az engedélyt, feltéve, hogy az érintett szállítmány jogszerűségét az V. mellékletben bemutatott eljárás szerint igazolták.

A meg nem felelés esetében alkalmazott eljárást az V. melléklet ismerteti részletesen.

Az igazolás eredményéről tájékoztatják a társaságot és azt az Erdészeti Adatközpont (CDF) archívumában tárolják a kiadott engedélyek másolataival együtt. Az engedélyező hatóság e célra külön nyilvántartást vezet.

Az engedélykérelmekkel kapcsolatos alakszerűségek részleteit a jogszerűség-igazolási rendszer kialakítása során dolgozzák ki, majd azokról az engedélyező hatóság tájékoztatja az érdekelteket, többek között az exportőröket, és azokat közzéteszi.

2. FEJEZET

A FLEGT-ENGEDÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

9. cikk

A FLEGT-engedélyeket papír alapon vagy elektronikus módon állítják ki.

Az engedélynek tartalmaznia kell az 1. függelékben felsorolt információkat, a 2. függelékben található útmutatónak megfelelően.

10. cikk

A FLEGT-engedély a tényleges kiadása napjától fogva érvényes.

A FLEGT-engedély hat hónapig érvényes. Az engedélyben meg kell jelölni annak lejárati idejét.

Az engedély a lejártát követően érvénytelennek minősül. Megfelelően megállapított vis maior esetén új kérelmet lehet benyújtani a FLEGT-engedélyekkel foglalkozó engedélyező hatósághoz.

A FLEGT-engedély érvényessége megszűnik, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz, ha az engedély hatálya alá tartozó fatermékeket megsemmisítették.

11. cikk

A papír alapú engedélyeknek az 1. függelékben meghatározott formátumnak kell megfelelniük.

12. cikk

A papír 120 g/m2 súlyú.

Mérete 21 × 29 cm (A4).

A nyomtatványhoz használt papír színe a következő:

—	az 1. számú nyomtatvány, az „Eredeti” fehér,

—	a 2. számú nyomtatvány, „Az Unió vámhatóságának példánya” sárga,

—	a 3. számú nyomtatvány, „A Közép-afrikai Köztársaság vámhatóságának példánya” zöld,

—	a 4. számú nyomtatvány, „Az engedélyező hatóság példánya” kék.

13. cikk

Az engedélyeket írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni. Az engedélyeket kézzel kell aláírni.

Az engedélyező hatóság pecsétjét lehetőleg acélból készült fémbélyegzővel kell felbélyegezni. Az engedélyező hatóság bélyegzőjét szárazbélyegzővel is lehet helyettesíteni, amennyiben azon perforált betűk és számok vannak. Az engedélyező hatóság az odaítélt mennyiség rögzítésére bármilyen hamisíthatatlan módszert igénybe vehet, ami lehetetlenné teszi számok vagy hivatkozások utólagos beírását.

A nyomtatvány nem tartalmazhat semmiféle törlést vagy betoldást, kivéve, ha ezt az engedélyező hatóság pecsétje és aláírása hitelesíti.

Az engedélyeket francia nyelven kell kinyomtatni és kitölteni.

14. cikk

Az engedélyt négy példányban kell kiállítani, ebből kettő a kérelmezőt illeti.

Az engedélyező hatóság általi kitöltés, lepecsételés, aláírás és keltezés után:

—	az első példányt, amelynek jelzése „Eredeti”, a kérelmezőnek kell átadni, hogy benyújthassa azon uniós tagállam vámhatóságainak, amelyben az engedéllyel rendelkező szállítmány szabad forgalombabocsátási nyilatkozat tárgyát képezi,

—	a második példányt, amelynek jelzése „Az Unió vámhatóságának példánya”, a kérelmezőnek kell átadni, hogy benyújthassa azon uniós tagállam vámhatóságainak, amelyben az engedéllyel rendelkező szállítmány szabad forgalombabocsátási nyilatkozat tárgyát képezi,

—	a harmadik példányt, amelynek jelzése „A Közép-afrikai Köztársaság vámhatóságának példánya”, a Közép-afrikai Köztársaság vámszerveinek kell átadni,

—	a negyedik példányt, amelynek jelzése „Az engedélyező hatóság példánya”, az engedélyező hatóság az Erdészeti Adatközpontban archiválja.

3. FEJEZET

A FLEGT-ENGEDÉLY ELVESZTÉSE, ELLOPÁSA VAGY MEGSEMMISÜLÉSE

15. cikk

Amennyiben az „Eredeti” vagy a „Az Unió vámhatóságának példánya” elvész, azt ellopják, vagy megsemmisül, a jogosult vagy annak meghatalmazott képviselője kérelmezheti cserepéldány(ok) kiadását az engedélyező hatóság birtokában levő példány(ok), illetve a FLEGT-engedélyre vonatkozó kérelemmel együtt benyújtott dokumentumok alapján.

Amennyiben „A Közép-afrikai Köztársaság vámhatóságának példánya” elvész, azt ellopják, vagy megsemmisül, akkor a kérelmező kérelmezheti az engedélyező hatóságtól a cserepéldány kiadását.

Az engedélyező hatóság a cserepéldány(oka)t az engedélyjogosult kérelmének beérkezését követő 24 órán belül adja ki.

A cserepéldányok tartalmazzák a korábbi engedélyben foglalt valamennyi információt és bejegyzést, az engedély számát is ideértve.

A cserepéldány(ok)on fel kell tüntetni a „másodpéldány” megjelölést.

Ha a cserepéldány is elveszik, illetve azt ellopják vagy megsemmisül, további cserepéldány nem adható ki.

Ha az elveszett vagy ellopott engedélyt megtalálják, érvényessége megszűnik, és azt vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz.

4. FEJEZET

A FLEGT-ENGEDÉLY ÉRVÉNYESSÉGÉVEL KAPCSOLATOS KÉTSÉGEK

16. cikk

Amennyiben az engedély vagy a cserepéldány érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, az illetékes hatóság kiegészítő információt kérhet az engedélyező hatóságtól.

Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, kérheti az illetékes hatóságtól a kérdéses engedély vagy cserepéldány egy példányának megküldését.

Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja az engedélyt és kibocsát egy javított példányt, amely tartalmazza a „Másodpéldány” pecséttel történő hitelesítést, és továbbítja azt az illetékes hatóságokhoz.

Az engedély érvényességének megerősítése esetén az engedélyező hatóság erről lehetőség szerint elektronikus úton értesíti az illetékes hatóságot, és visszaküldi az engedélyek példányait. A visszaküldött példányokon fel kell tüntetni egy „Hitelesítve …-án/én” szövegű érvényességet megállapító/hitelesítő pecsétet.

Amennyiben a kérdéses engedély nem érvényes, az engedélyező hatóság erről lehetőség szerint elektronikus úton értesíti az illetékes hatóságokat.

Függelékek

A FLEGT-engedély nyomtatványa

Útmutató megjegyzések

1. függelék

A FLEGT-engedély nyomtatványa

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

2. függelék

Útmutató megjegyzések

Általános megjegyzések

—	Kérjük, nyomtatott betűkkel töltse ki a nyomtatványt.

—	Az ISO-kód – ahol fel van ilyen tüntetve – a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésekre vonatkozik.

1. rovat	Kiállító hatóság	Adja meg az engedélyt kiállító hatóság nevét és címét.
2. rovat	Származási ország: Közép-afrikai Köztársaság	(Jogcím jellege, Fakitermelő, Jogcím(ek) száma, Erdőgazdasági üzem, Szerződés száma, E101-es nyilatkozat száma).
3. rovat	A FLEGT-engedély száma	Adja meg az engedély kiállítási számát.
4. rovat	A lejárat időpontja	Az engedély érvényességi ideje.
5. rovat	Az exportáló ország	Az a partnerország, amelyikből a fatermékeket az Európai Unióba exportálták.
6. rovat	ISO-kód	Adja meg az 5. rovatban szereplő partnerország kétjegyű kódját.
7. rovat	Szállítóeszköz	Adja meg a használt szállítóeszközöket kiviteli (export) helytől kezdve.
8. rovat	Az engedély jogosultja	Adja meg az exportőr nevét és címét.
9. rovat	A fatermék(ek) kereskedelmi megnevezése	Adja meg a fatermék(ek) kereskedelmi megnevezését.
10. rovat	HR-vámtarifaszámok	Adja meg a 4 vagy 6 számjegyű, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer alapján meghatározott árukódot.
11. rovat	Közismert vagy tudományos név	Adja meg a termékhez felhasznált fafajok közismert vagy tudományos nevét. Amennyiben egy összetett termék egynél több fafajt tartalmaz, használjon külön sorokat. A rovat kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajból készült.
12. rovat	Kitermelési országok	Adja meg azokat az országokat, ahol a 10. rovatban felsorolt fákat kitermelték. Összetett termék esetében adja meg az összes felhasznált faanyag származási országát. A rovat kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több azonosíthatatlan fafajból készült.
13. rovat	ISO-kódok	Adja meg a 12. rovatban felsorolt országok ISO-kódját. A rovat kitöltése elhagyható olyan összetett termék vagy rész esetében, amely több olyan fafajból készült, amelyek azonosítása nem lehetséges (pl. préselt lemez).
14. rovat	Térfogat (m3)	Adja meg az össztérfogatot m3-ben. A rovat kitöltése elhagyható, ha a 15. rovatot kitöltik.
15. rovat	Nettó tömeg	Adja meg az össztömeget kg-ban. Ez a fatermékek nettó tömegét jelenti, az állványoktól, távtartóktól, öntapadó címkétől stb. különböző közvetlen tárolóeszközök és csomagolás nélkül. A rovat kitöltése elhagyható, ha a 14. rovatot kitöltik.
16. rovat	Egységek száma	Adja meg az egységek számát, amennyiben a feldolgozott termék ilyen módon számszerűsíthető leginkább. A rovat kitöltése elhagyható.
17. rovat	Megkülönböztető jelek	Lehetőség szerint adjon meg minden megkülönböztető jelet, pl.: a tétel száma, hajórakjegy száma. A rovat kitöltése elhagyható.
18. rovat	Kibocsátó hatóság aláírása és pecsétje	Ezt a rovatot egy erre felhatalmazott tisztviselő írja alá, és az engedélyező hatóság pecsételi le. Fel kell tüntetni az aláírás helyét és idejét is.

V. MELLÉKLET

A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER (SVL)

I. BEVEZETÉS

1.1. Háttér

a) Az ágazat bemutatása

A Közép-afrikai Köztársaság területe 623 000 km2, amelyet változatos ökoszisztémák borítanak, köztük 54 000 km2 területű sűrű erdő két területen koncentrálva: a délnyugati erdőség 3 800 000 hektáron terül el, a délkeleti erdőség területe pedig 1 600 000 hektár. Ipari fakitermelés kizárólag a délnyugati erdőségben folyik.

Jelenleg tizenegy erdészeti társaság működik, amelyek évente átlagosan körülbelül 600 000 m3 rönkfát és 200 000 m3 fűrészárut állítanak elő (forrás: a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium (MEFCP) statisztikai évkönyvei).

A közép-afrikai fa fő rendeltetési helye: Európa, Ázsia, az amerikai kontinens és Afrika.

b) Az ellenőrzéseket jelenleg végző szervek

A különböző minisztériumokon belül az ellenőrző funkciót ténylegesen ellátó, központi szinten és a decentralizált szervezeti egységek szintjén működő ellenőrző szervek felsorolása az alábbiakban olvasható.

—	Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium

Központi szinten: a dokumentumok ellenőrzése napi szinten zajlik, míg helyszíni ellenőrzéseket változó rendszerességgel (negyedévenként vagy félévenként) végeznek,

—	a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság (DGEFCP) két igazgatóságon keresztül: Erdőgazdálkodási és Erdőipari Igazgatóság (DEIF) és Erdészeti Állományfelmérési és Területrendezési Igazgatóság (DIAF),

—	Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelet (ICEF),

—	Erdészeti Adatközpont (CDF),

—

az alábbi minisztériumokból álló Mobil Intézkedési és Ellenőrző Csoport (BMIV):

—	Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium,

—	Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium,

—	Honvédelmi Minisztérium (csendőrség),

—	Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóság (DAJC).

A decentralizált szervezeti egységek szintjén: a decentralizált szinten végzett ellenőrzések gyakorisága kevésbé szabályozott. Lehetnek negyedéves vagy féléves ellenőrzések. A határállomásokon végzett ellenőrzések ugyanakkor mindennaposak, és valamennyi rakományt szállító tehergépkocsit átvizsgálnak:

—	Regionális Szolgálati Főigazgatóság a regionális vízügyi és erdészeti igazgatóságok, a prefektúrák felügyeletei és a határfelügyeletek révén,

—

Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium:

—	Környezetvédelmi Főigazgatóság,

—	Központi Környezetvédelmi és Ökológiai Felügyelet,

—

Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium:

—	Pénzügyi Főfelügyelet,

—	Vámügyi Főigazgatóság,

—	Adóügyi Főigazgatóság,

—

Kereskedelmi és Ipari Minisztérium:

—	Központi Kereskedelmi Felügyelet,

—	Kereskedelmi és Versenyjogi Főigazgatóság,

—	a Kereskedelmi Minisztérium decentralizált, egyablakos szervezeti egysége,

—

Közigazgatási, Társadalombiztosítási és a Fiatalok Szakmai Beilleszkedéséért Felelős Minisztérium:

—	Központi Munkaügyi Felügyelet,

—	illetékes munkaügyi felügyelet,

—	a Nemzeti Társadalombiztosítási Pénztár behajtási és peres ügyekkel foglalkozó igazgatósága,

—	a Közép-afrikai Szakképzési és Munkaügyi Hivatal (ACFPE) Főigazgatósága,

—	Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium,

—

Igazságügyi Minisztérium,

—	Igazságügyi Felügyelet,

—	a Kereskedelmi Bíróság elnöke,

—	a Kereskedelmi Bíróság hivatali szerve,

—

a Közbiztonságért és a Területi Igazgatásért Felelős Minisztérium:

—	közlekedésrendészet.

c) Az intézkedést kívánó területek meghatározása

A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásához az alábbi területeken javításra van szükség.

—

Jogi keret: a Közép-afrikai Köztársaságban számos jogszabály, elsősorban az egyes törvénykönyvekről szóló törvények (2007. decemberi Környezetvédelmi Törvénykönyv, 2008. évi Erdészeti Törvénykönyv) vannak hatályban, amelyek javítják az erdészeti ágazat szabályozását. Ennek ellenére a megállapodáshoz kapcsolódó elemzési és előkészítő munka rávilágított, hogy a közép-afrikai erdészeti szabályozás egyes hiányosságait orvosolni kell.

—

Intézményi keret:

Az erdőgazdálkodásért elsődlegesen felelős Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnak a szakpolitika megvalósítását célzó munkáját számos probléma nehezíti. Ezek a nehézségek állnak a rendszertelen ellenőrzések hátterében:

—	elégtelen számú és megfelelő képesítéssel nem rendelkező emberi erőforrások,

—	tárgyi erőforrások: ide tartozik az ellenőrzések kívánalmaihoz igazított eszközök, az adatgyűjtés, -kezelés és -irányítás logisztikai feltételeinek, valamint a munkaügyi keretnek a hiánya,

—

pénzügyi erőforrások: a Közép-afrikai Köztársaság a rendkívüli szükségletek miatt pénzügyi nehézségekkel küzd. Az ágazati pénzügyi támogatási eszközök egyikeként a CAS-DF erdészeti alap hasznos ugyan, de a szükségletek kielégítéséhez és az erdészeti irányítás hiányosságainak kezeléséhez nem elegendő. Ezenkívül az alapot alkalmanként a tervekben nem szereplő, nem erdészeti célokra is igénybe veszik.

Független megfigyelés

Noha a civil társadalom egységes platform keretében szerveződik, hatáskörei és eszközei jelenleg korlátozottak, így független megfigyelés végzésére nem alkalmas.

Független auditálás

A Közép-afrikai Köztársaság jelenleg nem rendelkezik független auditrendszerrel, illetve nincs mód az erdőgazdálkodási rendszer független szempontú értékelésére.

A IX. melléklet többek között néhány fenti megállapítás orvosolását célzó kiegészítő intézkedéseket javasol.

1.2. A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya

A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya az I. mellékletben meghatározott termékekre terjed ki.

A jogszerűség-igazolási rendszer az exportálható fatermékek valamennyi jelenlegi forrására vonatkozik. 2010-ben ez a következőket jelenti:

—	kitermelési és rendezési engedélyek (PEA),

—	ültetvények (más néven „újraerdősített területek”).

A jogszerűség-igazolási rendszerben a tranzitfát és az importfát is figyelembe veszik. A rendszer az Unión kívüli piacokra exportált fatermékek esetében is alkalmazható.

Nem vonatkozik ugyanakkor az alábbi helyekről származó fákra:

—	közösségi erdők, és

—	kézműipari kitermelési engedélyek.

Annak ellenére, hogy az Erdészeti Törvénykönyv erről rendelkezik, a Közép-afrikai Köztársaságban jelenleg sem közösségi erdők, sem kézműipari kitermelési engedélyek nem léteznek. Ezeket a származási helyeket tehát a jogszerűség-igazolási rendszerben nem veszik figyelembe. A jövőben ugyanakkor a közösségi erdőkből származó vagy kézműipari kitermelési engedély alapján kitermelt fatermékek terve megvalósulhat, és azok Unióba irányuló kivitelére is sor kerülhet. Ebben az esetben ezeket is figyelembe fogják venni a jogszerűség-igazolási rendszerben.

A fatermékek nemzeti fogyasztói piacára az e megállapodásban bemutatott jogszerűség-igazolási rendszer nem alkalmazandó. A belföldi felhasználásra szánt fatermékeket előállító helyi tevékenységeket az e megállapodástól független rendelkezések értelmében rendszeresen ellenőrzik. A megállapodásban ismertetett jogszerűség-igazolási rendszer garantálja, hogy az exportált termékek nem tartalmaznak a nemzeti piacról származó fát.

2. A JOGSZERŰSÉG FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS A FATERMÉKEK JOGSZERŰSÉGÉNEK IGAZOLÁSA

2.1. Jogszerűségi mátrix

A Közép-afrikai Köztársaságban számos törvény (Erdészeti Törvénykönyv, Környezetvédelmi Törvénykönyv, a CEMAC Vámkódexe, Általános Adótörvénykönyv, a Munka Törvénykönyve és szociális törvények stb.), valamint az ezekhez tartozó különböző végrehajtási jogszabályok vannak érvényben, amelyeknek az erdészeti tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit alapelvekre, kritériumokra és mutatókra bontották le a II. mellékletben szereplő két jogszerűségi mátrix (PEA és ültetvények) keretében.

E mátrixok egyes mutatói e megállapodás aláírásakor még nem rendelkeztek jogalappal. A módosított jogszabályi vagy törvényi referenciákat (többek között a IX. mellékletben említetteket) e megállapodás végrehajtása során dolgozzák ki még azelőtt, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban kiállítanák az első FLEGT-engedélyt. A mátrixokat és átfogóbb szinten a jogszerűség-igazolási rendszert a szabályozás tartalmának alakulását figyelembe véve naprakésszé teszik. Ezt követően az e megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság határozatával a megállapodás mellékleteit is módosítani fogják, a 26. cikkel összhangban.

A Közép-afrikai Köztársaságban egyetlen közösségi erdőt vagy kézműipari engedélyt sem ítéltek oda. A közösségi erdőkre és a kézműipari engedélyekre vonatkozó mátrixokat e megállapodás végrehajtása során, az első ilyen jogcímek odaítélését megelőzően dolgozzák ki.

2.2. A jogszerűségi mátrixok igazolása

A jogszerűség igazolása több központi és decentralizált minisztériumi szervezet közreműködésével történik, amelyeket munkájukban a civil társadalom független megfigyelője segíthet. E minisztériumi szervezetek a következők:

—	a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság (DGEFCP) két igazgatóságon keresztül: Erdőgazdálkodási és Erdőipari Igazgatóság (DEIF) és Erdészeti Állományfelmérési és Területrendezési Igazgatóság (DIAF), amelyek központi szinten látják el az igazolási feladatokat,

—	a Regionális Szolgálati Főigazgatóság (DGSR) a regionális igazgatóságok (DR), a prefektúrák felügyeletei és a határfelügyeletek révén regionális szinten látja el az igazolási feladatokat,

—	az Erdészeti Adatközpont adatbázis-kezelő rendszerében (SGBD) fogadja, központosítja és kezeli az adatokat,

—	a Központi Erdészeti és Vízügyi Felügyelet (ICEF), amely felügyeli és szavatolja a jogszerűség-igazolás megfelelő működését,

—	a Mobil Intézkedési és Ellenőrző Csoport (BMIV) előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket végez,

—	a Vízügyi és Erdészeti Minisztérium Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatósága ellenőrzi a tranzakciókkal kapcsolatos jogsértési kimutatásokat és beszedéseket,

—	a regionális munkaügyi igazgatóságok ellenőrzik a munkavállalók munkakörülményeinek, valamint díjazásuk és juttatásaik megfelelőségét,

—	az Adóügyi Főigazgatóság az adóazonosító számot (NIF), valamint az adók rendszeres befizetését ellenőrzi,

—	a Városokkal és Élőhelyekkel Foglalkozó Főigazgatóság a birtoklevél kibocsátásának folyamatában vesz részt (az ültetvények esetében),

—	a Kereskedelmi Bíróság elnöke igazolja, hogy a vállalkozással szemben nem született elmarasztaló ítélet,

—	a Kereskedelmi Bíróság hivatali szervei igazolják, hogy a vállalkozást szabályszerűen bejegyezték,

—	a Beszedéssel, Ellenőrzéssel és Peres Eljárásokkal Foglalkozó Igazgatóság (Nemzeti Társadalombiztosítási Pénztár – CNSS) ellenőrzi a társadalombiztosítási járulékok beszedését,

—	a Tanulmányügyi, Tervezési és Foglalkoztatási Igazgatóság a munkáltatói dokumentációk naprakész jellegét ellenőrzi.

A civil társadalom független megfigyelése: ezt a feladatot több közép-afrikai nem kormányzati szervezet látja el, amelyek együttesen alkotják az erdészeti irányítással kapcsolatos civil társadalmi platformot. A független megfigyelő támogatást nyújt az igazolásban részt vevő minisztériumi szerveknek.

Az alábbi táblázat a fatermékszállítmányok jogszerűsége igazolásának szabályait ismerteti.

A táblázat elemeinek magyarázata:

1. oszlop: a jogszerűségi mátrix mutatói, amelyeket a szállítmány jogszerűségének megállapításához és az engedély kiállításához teljesíteni kell.

2. oszlop: ellenőrző szempontok, amelyek alapján megállapítható, hogy az adott mutató valóban teljesül-e.

3. és 4. oszlop: az adott mutató ellenőrzéséért felelős minisztériumok és szervezeti egységek.

5. oszlop: az igazolási módszertan, amelyet e megállapodás végrehajtása során megerősítenek.

6. oszlop: az igazolás ellenőrzéséért felelős szervek és az ellenőrzési módszertan.

MUT.

Mutatók (1)

Ellenőrző szempontok (2)

Minisztériumok (3)

Igazoló szervek (4)

Igazolási módszertan (5)

Az igazolás ellenőrzéséért felelős szervek és az ellenőrzési módszertan (6)

1.1.1

Bejegyzés a gazdasági hatóságoknál: a Kereskedelmi és Ipari Minisztériumnál.

1.1.1.1:

A fakitermelés engedélyezéséről szóló miniszteri határozat

Kereskedelmi és Ipari Minisztérium

Kereskedelmi, Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság/Versenyjogi Igazgatóság/Versenyjogi és Csalás Elleni Csoport

Módszertan:

Felelős szerv:

1 –	A kereskedelmi engedély ellenőrzése

A Kereskedelmi Minisztérium Központi Felügyelete

A Kereskedelmi Minisztérium decentralizált, egyablakos szervezeti egysége

A kereskedelmi engedély a kiállítást követően korlátlan ideig érvényes, ezért igazolása hagyományosan a kereskedői igazolvány ellenőrzésével egy időben történik

Az Erdészeti Minisztérium Központi Felügyelete (ICEF)

Belkereskedelmi Igazgatóság

Módszertan:

2 –	A kereskedői igazolvány megújításának ellenőrzése

A Kereskedelmi Minisztérium Központi Felügyelete

1 –	A kereskedői igazolvány érvényességét minden év első félévében (január 1. és június 30. között) kell megújítani

1 –	A Kereskedelmi Főigazgatóság összefoglaló jelentésének kézhezvétele, majd iratellenőrzés

2 –	A megújítás ellenőrzése tehát évente, szisztematikus módon történik, a kereskedelmi létesítményekben tett látogatás formájában július 1-jétől kezdődően

2 –	Az igazolás ellenőrzése mintavétel alapján, majd jegyzőkönyv készítése

3 –	Az ellenőrzött mintákkal kapcsolatos adatok elküldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontba (CDF)

1.1.1.2:

Kereskedői igazolvány

3 –	A megújítás elmulasztása esetén a Kereskedelmi, Versenyjogi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DGCCC) felszólítást küld a kereskedőnek

ICEF

4 –	A kereskedő meghallgatását követően jegyzőkönyvet készít, és

5 –	bírságot vet ki (a kereskedelmi miniszter által aláírt levélben)

1 –	Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont rögzítette-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerben

Gyakoriság:

1.1.1.1:

egyszeri

1.1.1.1:

egyszeri

1.1.1.2:

évente

1.1.1.2:

évente

Az eredmények rögzítése:

1.1.1.1:

A Kereskedelmi Minisztérium Központi Felügyelete

1 –	Az eredmények rögzítése a Kereskedelmi Minisztérium decentralizált szervezeti egységének adatbázisában, az egyablakos rendszer keretében

1 –	Jegyzőkönyv készítése

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

ICEF:

1.1.1.2:

1 –	Az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

1 –	(Papíralapú) jegyzőkönyv készítése és archiválása a Kereskedelmi Főigazgatóságnál

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

Információáramlás:

1. szakasz:

Bejegyzés (kereskedelmi engedély)

1 –	A Központi Kereskedelmi Felügyelettől a Vízügyi és Erdészeti Minisztérium Központi Felügyeletéhez tartozó Erdészeti Adatközpont felé

1 –	A Belkereskedelmi Igazgatóság (egyablakos rendszerben működő alakszerűségekkel foglalkozó csoportja) negyedévente megküldi az Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatot érintő újonnan bejegyzett vállalatok vagy tevékenységek (elektronikus és papír alapú) listáját

2 –	Az ICEF-től a FLEGT-engedélyeket kibocsátó szerv felé (ki kell dolgozni az igazolási eredmények továbbításához használandó nyomtatványt)

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

3 –	A papír alapú lista megküldése az ICEF-nek

2. szakasz:

A bejegyzés megújítása

DGCC:

Az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozások átfogó helyzetét bemutató éves jelentések megküldése a Központi Kereskedelmi Felügyeletnek, és másolat küldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontba (ki kell dolgozni az információcseréhez használandó nyomtatványt)

CDF:

1 –	Az összefoglaló jelentés kézhezvétele

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

1.1.2

Bejegyzés a költségvetési hatóságnál (Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium, Adóügyi Főigazgatóság)

1.1.2.1:

Érvényes adókártya

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium

Erdészeti Adatközpont (CDF)

Módszertan:

Felelős szerv: Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelet

Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium

Adó-nyilvántartási Csoport (Tanulmányügyi, Adójogi, Bejegyzési és Peres Eljárásokkal Foglalkozó Igazgatóság)

1 –

Az Adó-nyilvántartási Csoport (Tanulmányügyi, Adójogi, Bejegyzési és Peres Eljárásokkal Foglalkozó Igazgatóság) negyedévente megküldi az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatot érintő újonnan bejegyzett vállalatok vagy tevékenységek (elektronikus és papír alapú) listáját, az alábbi adatokkal: a vállalkozás vagy természetes személy neve, az adóazonosító szám és a bejegyzés dátuma (ki kell dolgozni az információcseréhez használandó nyomtatványt)

Módszertan:

1.1.2.2:

Az adóazonosító számot tartalmazó adatlap

2 –	A lista fogadása az Erdészeti Adatközpontban

1 –	Az Erdészeti Adatközpont által elküldött lista fogadása

3 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

2 –	A vállalkozások megfelelőségének igazolása

3 –	Az egyes vállalkozásokra vonatkozó eredmények eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

1 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

1 –	Az igazolás-ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

2 –	A lista archiválása (papír formátumban)

Információáramlás: A lista egy papír alapú példányának küldése az ICEF-nek

Információáramlás: Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

1.1.3

Bejegyzés a Nemzeti Társadalombiztosítási Pénztárnál (CNSS).

1.1.3.1:

A CNSS-nél történő bejegyzés igazolása

Munkaügyi Minisztérium

Beszedéssel, Ellenőrzéssel és Peres Eljárásokkal Foglalkozó Igazgatóság/Beszedési Csoport

Módszertan:

Felelős szerv: ICEF

1 –	Az egyablakos ügyintézés keretében benyújtott bejegyzési kérelem (Beszedéssel, Ellenőrzéssel és Peres Eljárásokkal Foglalkozó Igazgatóság/Bejegyzési Csoport)

Módszertan:

1 –	Az Erdészeti Adatközpont által elküldött lista fogadása

2 –	A Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet székhelyére a korábbi bejegyzés és az adóazonosító szám kiadásának igazolása céljából elküldött dokumentáció

2 –	A vállalkozások megfelelőségének igazolása

3 –	Az egyes vállalkozásokra vonatkozó eredmények eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

3 –	Látogatás a vállalkozás létesítményeiben a nyilatkozat valódiságát ellenőrizendő, ideértve a tevékenység kezdetének napját, az alkalmazottak számát és a bértömeget

4 –	Hamis nyilatkozat esetén jogorvoslati jegyzőkönyv készítése

Megj.: jelenleg 48 órával az Adóhatóságnál történő bejegyzést követően az adóhivataloktól közvetlenül kapott információk alapján a CNSS automatikusan megnyitja a munkáltatói dokumentációt

Gyakoriság: minden bejegyzéskor

Gyakoriság: egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

Munkaügyi Minisztérium

1 –	Bejegyzés az egyablakos ügyintézési rendszer adatbázisában (elektronikus úton)

2 –	Munkáltatói dokumentáció megnyitása (papír alapú)

3 –	Adatok bevezetése a munkáltatói dokumentációba (papír alapú)

4 –	Adatok rögzítése memóriakártyán a CNSS-nél (elektronikus úton)

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Hamis nyilatkozat esetében:

1 –	Jogorvoslati jegyzőkönyv (papír alapú)

2 –	A Beszedési Csoport ellenőrzési jelentése

Erdészeti Minisztérium/CDF

1 –	A vállalkozásokat és helyzetüket tartalmazó lista archiválása papír formátumban

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

1 –	A bejegyzett munkáltatók nyilvántartási számokat is tartalmazó (elektronikus és papír alapú) listájának megküldése negyedévente az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak, az adatbázis-kezelő rendszerbe való bevezetés érdekében (ki kell dolgozni az információcsere eljárásait)

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

2 –	A vállalkozásokat és helyzetüket tartalmazó lista egy példányának küldése az Erdészeti Adatközpontból az ICEF-nek

1.1.4

Bejegyzés az erdészeti hatóságnál érvényes odaítélési eljárást követően.

1.1.4.1:

Az Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt álló, a kitermelési és rendezési engedélyek odaítélésével foglalkozó bizottság jelentése

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan:

Felelős szerv: Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet

Módszertan:

A 2010-ben már működő vállalkozások esetében

1 –	Valamennyi kitermelési és rendezési engedély esetében ellenőrzés az erdészeti jegyzékben

1 –	A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által küldött jelentés fogadása

2 –	A főbb információkat (kitermelési és rendezési engedély száma, odaítélés dátuma, az engedély jogosultja) tartalmazó jelentés elkészítése

2 –	Az összes kitermelési és rendezési engedélyre vonatkozó információk érvényességének ellenőrzése

1.1.4.2:

Az Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt álló független megfigyelő jelentése

3 –	A jelentés továbbítása az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontba az odaítélési határozatok egy-egy papír alapú példányával együtt (ki kell dolgozni a nyomtatványt)

3 –	Az igazolás-ellenőrzési adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Új vállalkozások esetében

1.1.4.3:

A kitermelési és rendezési engedélyek odaítéléséről szóló határozat

1 –	Igény szerint a főbb adatok, valamint a határozat egy papír alapú példányának megküldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont és az ICEF részére

Gyakoriság: egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

1 –	A főbb adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

2 –	A határozat digitalizálása és beillesztése az adatbázis-kezelő rendszerbe

3 –	Archiválás papír formátumban

4 –	Az adatok frissítése

Információáramlás: A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól a CDF és az ICEF felé

Információáramlás: Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

1.1.5

Bejegyzés az igazságügyi hatóságnál (Igazságügyi Minisztérium, Kereskedelmi Bíróság)

1.1.5.1:

Cégjegyzékszám és hitel-nyilvántartási szám (RCCM)

Igazságügyi Minisztérium

A Kereskedelmi Bíróság Hivatala és elnöke

Felelős szerv: A Kereskedelmi Bíróság Hivatala és elnöke/ICEF

Módszertan:

1.1.5.2:

Közjegyző által hitelesített alapítási jegyzőkönyv

1 –	A cégjegyzék és a bejegyzési dokumentumok rendszeres ellenőrzése, és felfüggesztés esetén az érdekelt beidézése a Kereskedelmi Bíróság elé

1 –	A cégjegyzék és a bejegyzési dokumentumok rendszeres ellenőrzése, és felfüggesztés esetén az érdekelt beidézése a Kereskedelmi Bíróság elé

2 –	Iratellenőrzés

2 –	Iratellenőrzés

1.1.5.3:

A cégjegyzékszám bejelentése a Kereskedelmi Bíróság Hivatala által

Gyakoriság: szükség esetén: tőkemódosítás, kiválás, vezetőváltás, tevékenységi kör bővítése stb.

Az eredmények rögzítése:

Bevezetés a „nemzeti dokumentációba”

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Az igazolás-ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

1 –	Negyedévente a bejegyzett vállalkozásokat és az év során elvégzett igazolások eredményeit tartalmazó lista küldése (ki kell dolgozni az információcsere eljárásait)

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

1.1.6

Bejegyzés a munkaügyi és foglalkoztatási hatóságoknál

1.1.6.1:

Az illetékes munkaügyi ellenőr által aláírt és parafált munkáltatói regiszter

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv: Munkaügyi és Szociális Jóléti Igazgatóság/Erdészeti Minisztérium

(Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium, Munkaügyi Felügyelet)

Munkaügyi és Szociális Jóléti Főigazgatóság

Minden évben a munkáltatói regiszter parafálása

Módszertan:

Munkaügyi Minisztérium

1 –	A regionális munkaügyi és szociális jóléti ellenőr tevékenységi jelentéseinek vizsgálata

2 –	Az egyes vállalkozások általános helyzetének összefoglalása az elmúlt évre vonatkozóan, és egy később meghatározandó eljárás szerint annak megküldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont részére

Erdészeti Minisztérium

1 –	A dokumentumok fogadása az Erdészeti Adatközpontban

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

3 –	Egy papíralapú példány megküldése az ICEF-nek

4 –	Az ICEF általi kézhezvétel igazolása

Gyakoriság: egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyszer, majd évente történő aktualizálás

Az eredmények rögzítése:

Munkaügyi Minisztérium

Éves jelentés továbbítása a Munkaügyi és Szociális Jóléti Igazgatóságnak (DGTPS)

Éves jelentés továbbítása a Munkaügyi és Szociális Jóléti Főigazgatóságnak (DGTPS)

Erdészeti Minisztérium

1 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

2 –	Archiválás papírformátumban az Erdészeti Adatközpont által

3 –	Az Erdészeti Adatközpont által végzett adatrögzítés eredményeinek eljuttatása az ICEF által az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A Felügyelettől az Igazgatóság felé

Az Igazgatóságtól a Főigazgatóság és a CDF/ICEF felé

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

1.1.7

Bejegyzés a konzuli kamaráknál: a Kereskedelmi és Iparkamaránál

1.1.7.1:

Konzuli igazolás

Erdészeti Minisztérium

Erdészeti Adatközpont (CDF)

Felelős szerv: Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelet

Módszertan:

Kereskedelmi Minisztérium

Cégnyilvántartási Csoport (Kereskedelmi Kamara) az egyablakos ügyintézési rendszerben

1 –	Negyedévente a konzuli igazolások és az egyablakos ügyintézési rendszer keretében működő Cégnyilvántartási Csoport (Kereskedelmi Kamara) által bejegyzett vállalkozások listájának megküldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont részére

Az igazolás-ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

2 –	A listák fogadása az Erdészeti Adatközpont által

3 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

4 –	A vállalkozások megfelelőségének igazolása

5 –	Az egyes vállalkozásokra vonatkozó eredmények eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

6 –	Az adatbázis-kezelő rendszer adatainak negyedévente történő frissítése

Gyakoriság: egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Archiválás (papír formátumban)

Információáramlás:

A konzuli igazolás másolatának megküldése az ICEF részére

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

1.1.8

Bejegyzés a Közép-afrikai Szakképzési és Munkaügyi Hivatalnál (ACFPE)

1.1.8.1:

A munkáltató számozással ellátott és aláírt bejegyzési kérelme

Munkaügyi Minisztérium

A Közép-afrikai Szakképzési és Munkaügyi Hivatal (ACFPE) Főigazgatósága Pénzügyi Igazgatóság (Peres Eljárásokkal Foglalkozó Ellenőrző Csoport)

Módszertan:

Felelős szerv:

Regionális Munkaügyi Felügyelet

Az ACPFE által végzett rendszeres igazolások az illetékes munkaügyi felügyelet ellenőrzéseivel egy időben, azonos eljárás szerint zajlanak

Munkaügyi és Szociális Jóléti Igazgatóság/az ACFPE Főigazgatósága

Javasolt a következők végrehajtása:

Módszertan

1 –	Az erdészeti ágazatot érintő újonnan bejegyzett vállalatok vagy tevékenységek (elektronikus és papír alapú) listájának megküldése az Erdészeti Adatközpont részére

Munkaügyi Minisztérium

2 –	A lista fogadása az Erdészeti Adatközpontban

1 –	A regionális munkaügyi és szociális jóléti ellenőr tevékenységi jelentéseinek vizsgálata

3 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

2 –	Az egyes vállalkozások általános helyzetének összefoglalása az elmúlt évre vonatkozóan, és egy később meghatározandó eljárás szerint annak megküldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont részére

Erdészeti Minisztérium

1 –	A dokumentumok fogadása az Erdészeti Adatközpontban

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

3 –	Egy papíralapú példány megküldése az ICEF-nek

4 –	Az ICEF általi kézhezvétel igazolása

Gyakoriság: egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

Az igazolás-ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Archiválás (papírformátumban)

Információáramlás:

A lista egy papíralapú példányának küldése az ICEF-nek

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

1.2.1

Járulékfizetés a Nemzeti Társadalombiztosítási Pénztárnak (CNSS)

1.2.1.1:

A CNSS igazolása vagy teljesítésigazolás

Munkaügyi Minisztérium

A Beszedéssel, Ellenőrzéssel és Peres Eljárásokkal Foglalkozó Igazgatóság (DRCC) Beszedési Csoportja

Módszertan:

Felelős szerv: Beszedéssel, Ellenőrzéssel és Peres Eljárásokkal Foglalkozó Igazgatóság/Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelet

1 –	A munkáltatói dokumentáció naprakésszé tétele az előírt határidőn belül

Feltételek:

A nagyobb vállalkozások (legalább 20 alkalmazott) havonta fizetnek járulékot és az előző havi bevallást egy hónapon belül kell elkészíteniük

Módszertan:

A kisvállalkozások (kevesebb mint 20 alkalmazott) negyedévente fizetnek járulékot, és a teljesítésre 15 nap áll rendelkezésükre

Beszedéssel, Ellenőrzéssel és Peres Eljárásokkal Foglalkozó Igazgatóság (DRCC)

2 –	Emlékeztető levél küldése a jogsértőknek, a fizetendő bírság összegének (a teljes összeg 10 %-ának) feltüntetésével

Gyanú vagy feljelentés esetén rendszeres ellenőrzés

Ellenőrzési jegyzőkönyv készítése

3 –	Nem teljesítés esetén bírósági eljárás indítása 10 nappal az emlékeztetőt követően

ICEF

1 –	Az Erdészeti Adatközpont által elküldött lista fogadása

4 –	Negyedéves jelentés készítése

2 –	Az Erdészeti Adatközpont által végzett adatrögzítés megfelelőségének, valamint az egyes munkáltatók jogállásának igazolása

3 –	Az eredmények eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: negyedévente

DRCC: szükség esetén

ICEF: havonta

Az eredmények rögzítése:

Emlékeztető jegyzőkönyv (papír formátumban)

DRCC: Ellenőrzési jelentés

Archiválás az Erdészeti Adatközpont által

ICEF: Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A vállalkozásokat és helyzetüket tartalmazó lista megküldése negyedévente az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az adatbázis-kezelő rendszerbe való bevezetés érdekében; az Erdészeti Adatközpont eljuttatja az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe, egy papír alapú példányt küld az ICEF részére és (papír formátumban) archiválja a dokumentumot

A DRCC ellenőrzési jelentéseket küld az ICEF-nek, amely rögzítés céljából továbbítja azokat az Erdészeti Adatközponthoz

Az ICEF valamennyi vállalkozás helyzetéről beszámol az engedélyező hatóságnak

1.2.2

Illeték- vagy járulékfizetés az ACFPE részére

1.2.2.1:

Negyedéves bevallások a kifizetett bérekről

Munkaügyi Minisztérium

Tanulmányügyi, Tervezési és Foglalkoztatási Igazgatóság (DEPE)

Módszertan:

Felelős szerv:

ACFPE

1 –	A munkaszerződések és az ACFPE jóváhagyásának ellenőrzése, amelynek keretében foglalkozási kategóriánként vizsgálják a garantált szakmaközi minimálbér (SMIG) tekintetében történő megfelelést

Munkaügyi és Szociális Jóléti Igazgatóság

Közigazgatási és Pénzügyi Igazgatóság (DAF)

2 –	A személyzeti fájlok ellenőrzése

ICEF

3 –	A fizetési elismervények negyedéves ellenőrzése

Módszertan:

Illetékes Regionális Felügyelet

4 –	A helyszíni ellenőrzésről szóló jelentés elkészítése

Munkaügyi Minisztérium

5 –	Az egyes vállalkozások helyzetét ismertető negyedéves jelentés készítése egy később meghatározandó eljárás szerint

1 –	A DAF személyzeti állományra vonatkozó nyilatkozatában foglalt adatok fogadása

2 –	A bélyegző ellenőrzése

6 –	Negyedéves jelentés küldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

3 –	Kérelem benyújtása a DAF-hoz a Beszedési Csoporton keresztül a munkáltatói rész kifizetésére vonatkozóan

4 –	Éves jelentés készítése és egy példány küldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

1.2.1.2:

A munkáltatói járulékok befizetésére vonatkozó igazolás

Gyakoriság:

—	évente az előző négy negyedévre vonatkozóan (Munkaügyi Minisztérium)

negyedévente

—	negyedévente – Erdészeti Minisztérium (ICEF)

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentések

Éves jelentések

Negyedéves jelentések

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A DEPE-től/DAF-tól az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont felé

A Munkaügyi és Szociális Jóléti Főigazgatóságtól az ICEF felé

Az ICEF-től az engedélyező szerv felé

1.3.1

A vállalkozás tevékenységét bírósági határozat nyomán nem függesztették fel

1.3.1.1:

Bírósági ítéletek

Igazságügyi Minisztérium

Bírói hivatalok

Módszertan:

Felelős szerv:

Bírói hivatalok:

Igazságügyi Minisztérium: Elsőfokú bíróság (Tribunal de grande instance – TGI)

Erdészeti Minisztérium

Erdészeti Minisztérium, Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóság (DAJC)

1 –	Az elkövetett jogsértések bejegyzése az illetékes bíróságoknál

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium: Támogatási Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSA)

2 –	Minden jogsértésről jelentés készítése (papír formátumban, egy később meghatározandó keret alapján), valamint éves jelentés készítése

Módszertan:

Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság (DR)

3 –	A jelentés(ek) és a bírósági határozat egy példányának továbbítása az illetékes Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatósághoz (DR) a prefektúrák bíróságai számára egy később meghatározandó eljárás szerint

TGI:

1 –	A bírósági határozatokat tartalmazó lista rendszeres vezetésének ellenőrzése

2 –	Éves jelentés készítése, majd egy példány küldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

4 –	A Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság vagy Banguiban a bírói hivatalok a jelentés és a bírósági határozat egy példányát továbbítják a DAJC részére és egy példányt megküldenek az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóság (DAJC):

Támogatási Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSA):

1 –	Bevezetés a jogsértési kimutatásba (ez a dokumentum jelenleg nem követelmény, így azt ki kell dolgozni)

A jogsértési kimutatás rendszeres vezetésének ellenőrzése

CDF:

ICEF:

1 –	Az adatok eljuttatása az adatbázisba

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

A jelentés archiválása

Gyakoriság:

minden felfüggesztés esetében

évente

1.3.1.2:

Az Erdészeti Minisztérium által kiadott jogsértési kimutatások

Erdészeti Minisztérium

Az eredmények rögzítése:

Bírói hivatalok:

ICEF:

Bevezetés az illetékes Bíróság határozatainak jegyzékébe

Az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Jelentés készítése, majd archiválása papír formátumban

Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóság (DAJC):

A jogsértésekről készített kimutatás vezetése

CDF:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

A jelentés és a bírósági határozat archiválása papír formátumban

Információáramlás:

A prefektúrák bíróságai:

1 –	A bírói hivatalok jelentése a Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóságnak

Az ICEF-től az engedélyező szerv felé

2 –	A jelentés továbbítása a DAJC részére és egy példány küldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

Bangui bíróságok:

1 –	A bírói hivatalok jelentése a DAJC részére, és egy példány küldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

1.3.2

A vállalkozás tevékenységét közigazgatási intézkedés nyomán nem függesztették fel

1.3.2.1:

Az Erdészeti Minisztérium által kiadott jogsértési kimutatások

Erdészeti Minisztérium

Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóság (DAJC)

Módszertan:

1.3.2.1:

lásd az 1.3.1. pontot

Felelős szerv:

ICEF

Módszertan:

1.3.2.2.:

1.3.2.2:

A Környezetvédelmi Minisztérium felfüggesztési határozata

1 –	Bevezetés a jogsértési kimutatásba a DAJC által

2 –	Jelentés készítése

Támogatási Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSA):

A jogsértési kimutatás rendszeres vezetésének ellenőrzése

3 –	A jelentés és a határozat megküldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

ICEF:

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: minden felfüggesztés esetében

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóság (DAJC):

ICEF:

A jogsértésekről készített kimutatás vezetése

Az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

CDF:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

A jelentés és a felfüggesztési határozat archiválása papír formátumban

Információáramlás:

Az Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóságtól az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont felé

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

1.4.1

A vállalkozás időben teljesíti a megállapított jogsértések címén rá kirótt bírságok és büntetések fizetését.

1.4.1.1:

A tranzakció, illetve a bírságok és büntetések összegének befizetését igazoló elismervény

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság, Mobil Intézkedési és Ellenőrző Csoport (BMIV)

Módszertan:

1 –	A jogsértésekről készített kimutatás előzetes ellenőrzése a BMIV, valamint a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság rendszeres helyszíni ellenőrzéseit megelőzően

Felelős szerv:

Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet

2 –	A könyvelési szolgálatok által tett látogatás

3 –	Jelentés készítése

Módszertan:

4 –	A jelentés küldése két példányban az ICEF-nek, amelyből egyet közvetlenül továbbítanak az Erdészeti Adatközpontnak

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe, és az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása ebbe a rendszerbe

Gyakoriság: negyedévente

Gyakoriság: félévente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés elektronikus és papír formátumban, amelyet az Erdészeti Adatközpont és a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság archivál

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont felé

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

2.1.1

A vállalkozás szabályosan teljesítette a fakitermelési jogcím odaítéléséhez vezető lépéseket (a nyilvánosság tájékoztatása, ajánlati felhívás, jogcím kérelmezése, odaítéléssel foglalkozó bizottság, ideértve a független megfigyelőt), és betartotta a Közép-afrikaiKöztársaságban az Erdészeti Törvénykönyvről szóló 08.022. sz. törvény hatálybalépése előtt és után érvényes nemzeti törvényeket és rendeleteket.

2.1.1.1:

Az Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt álló, a kitermelési és rendezési engedélyek odaítélésével foglalkozó bizottság jelentése

2.1.1.2:

Az Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt álló független megfigyelő jelentése

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan:

1 –	Az odaítélésről szóló határozat, illetve a határozat keltének ellenőrzése a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium archívumában, minden kiadott engedélyre vonatkozóan

2 –	A szerződéses okmány (végleges és/vagy ideiglenes szerződés a kibocsátási dátumtól függően) meglétének ellenőrzése

3 –	A főbb információkat (kitermelési és rendezési engedély száma, odaítélés dátuma, az engedély jogosultja, a szerződés jellege és az aláírás dátuma) tartalmazó jelentés elkészítése

Felelős szerv: Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet

2.1.1.3:

A kitermelési és rendezési engedély odaítéléséről szóló határozat

4 –	A jelentés továbbítása az ICEF-nek és a hozzá tartozó Erdészeti Adatközpontnak, az odaítélési határozatok és a szerződéses okmány(ok) egy-egy papír alapú példányával együtt

Módszertan:

1 –	A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által küldött jelentés fogadása

2.1.1.4:

Ideiglenes szerződés a határozat aláírását követő három hónapon belül

2 –	Az összes kitermelési és rendezési engedélyre vonatkozó információk érvényességének ellenőrzése

3 –	Az igazolás-ellenőrzési adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

2.1.1.5:

Végleges szerződés az ideiglenes szerződés aláírását követő három éven belül

Gyakoriság: egy adott kitermelési és rendezési engedélyre vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

A főbb adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

A határozat digitalizálása és beillesztése az adatbázis-kezelő rendszerbe

Archiválás (papír formátumban)

Az információk frissítése minden új engedélyezés vagy állami tulajdonba való visszavétel esetén

Információáramlás:

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF felé

Információáramlás:

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

2.1.2

A vállalkozás nem esett késedelembe az odaítélési folyamat egyes szakaszai során felmerült költségek megfizetésével.

2.1.2.1:

A dokumentációs költségek befizetésének igazolása

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan:

Felelős szerv: Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet

2.1.2.2:

Az előzetes elismerési illeték befizetését tanúsító igazolás

1 –	A dokumentációs költségek, az előzetes elismerési illeték és (2003 után alapított vállalkozás esetén) 3 évi bérleti díj befizetését igazoló bizonylatok meglétének ellenőrzése a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium archívumában

Módszertan:

2 –	A főbb adatokat: (kitermelési és rendezési engedély száma, odaítélés dátuma, az engedély jogosultja, a bizonylatok száma és a kifizetett összegek) tartalmazó jelentés készítése

1 –	A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által küldött jelentés fogadása

2.1.2.3:

3 évre szóló bérleti díj kifizetésének igazolása legkésőbb 15 nappal az odaítélésről szóló értesítést követően (a 2003 után kiadott engedélyek esetében)

3 –	A jelentés továbbítása az ICEF felelőssége alá tartozó Erdészeti Adatközpontnak, valamint az ICEF-nek, a bizonylatok egy-egy papír alapú példányával együtt

2 –	Az összes kitermelési és rendezési engedélyre vonatkozó információk érvényességének ellenőrzése

3 –	Az igazolás-ellenőrzési adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: egy adott engedélyre vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

Az adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

A határozat digitalizálása és beillesztése az adatbázis-kezelő rendszerbe

Archiválás (papír formátumban)

Az információk frissítése minden új engedélyezés vagy állami tulajdonba való visszavétel esetén

Információáramlás: A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF felé

Információáramlás: Az ICEF-től a erdészeti engedélyt kibocsátó szerv felé

2.1.3

Egy magánszemély vagy közösség tulajdonában lévő ültetvény esetében az adott személy vagy közösség rendelkezik a tulajdoni lappal

2.1.3.1:

A magánszemély vagy közösség nevére szóló birtoklevél

Városügyi Minisztérium (Földhivatal),

Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium

Városokkal Foglalkozó Főigazgatóság

Adóügyi és Állami Tulajdonú Földterületekkel Foglalkozó Főigazgatóság (DGID)

Módszertan:

A földtulajdoni lap meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: egyszeri

Az eredmények rögzítése:

Az adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben

Felelős szerv:

Városokkal Foglalkozó Központi Felügyelet

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A Városokkal Foglalkozó Főigazgatóságtól az Adóügyi és Állami Tulajdonú Földterületekkel Foglalkozó Főigazgatóság felé

Információáramlás:

A Városokkal Foglalkozó Központi Felügyelettől az ICEF felé és az ICEF-től az engedélyező szerv felé

Az Adóügyi Főigazgatóságtól a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság felé

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF felé

2.2.1

A vállalkozás rendelkezik az erdészeti hatóság által szabályszerűen kiállított éves vágási engedéllyel

2.2.1.1:

Az erdőgazdálkodási tervet jóváhagyó közlemény a végleges szerződéssel alátámasztott kitermelési és rendezési engedélyek esetében

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan:

Felelős szerv:

ICEF

2.2.1.2:

Az éves működési tervet jóváhagyó közlemény a végleges szerződéssel alátámasztott kitermelési és rendezési engedélyek esetében

Végleges szerződéssel alátámasztott kitermelési és rendezési engedély esetén

1 –	A társaság által benyújtott erdőgazdálkodási és éves működési terv dokumentumvizsgálata a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati És Halászati Minisztérium értékelési rendszerének keretében egy erre a célra létrehozott bizottság által

Módszertan:

2.2.1.3:

Az illetékes hatóság által aláírt ideiglenes kitermelési szerződés

2 –	A benyújtott dokumentum megfelelősége esetén az éves működési terv jóváhagyásáról szóló levél

Ideiglenes szerződéssel alátámasztott kitermelési és rendezési engedély esetén

Az erdőgazdálkodási és az éves működési tervet jóváhagyó levél, valamint az értekezletről készült jegyzőkönyv meglétének ellenőrzése

Az igazolási eljárás a 2.1.1. pontban olvasható

Gyakoriság:

az éves működési terv esetében évente, az erdőgazdálkodási terv esetében ötévente

Az eredmények rögzítése:

Az éves működési tervet jóváhagyó levél archiválása az adatbázis-kezelő rendszerben a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által, valamint papír formátumban az archívumban

Az e szempont igazolására vonatkozó információ eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

1 –

Jóváhagyó levél küldése a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól a társaság, az ICEF, az erdészeti rendezési tervek megvalósítására irányuló támogatási program (PARPAF) és a Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága részére, valamint az értekezletről készült, az értékelést tartalmazó jegyzőkönyv eljuttatása az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak, valamint az ICEF-nek

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

2.2.2

Állami tulajdonban lévő ültetvények esetében a vállalkozás rendelkezik az Erdészeti Minisztérium által kiadott, az ültetvényen végzett kitermelésre szóló engedéllyel

2.2.2.1:

Az Erdészeti Minisztérium jóváhagyása

2.2.2.2:

Kutatási engedély

2.2.2.3:

A kutatásról készített jelentés

2.2.2.4:

Egyszerű erdőgazdálkodási terv a legalább 50 hektár területű és a specifikációknak megfelelő ültetvényekre vonatkozóan

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan

2.2.2.1–2.2.2.3.:

Az Erdészeti Minisztériumhoz intézett kérelem

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által kiállított kutatási engedély

A kutatás lebonyolítása a vállalkozás vagy a magánszemély által, majd a jelentés benyújtása a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatósághoz

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által végzett iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés, majd a minisztériumi jóváhagyás kiadása

Felelős szerv:

ICEF

Módszertan: A kutatásról készült jelentés és a minisztériumi jóváhagyás meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: minden kérelem esetében

Gyakoriság: negyedévente

Rögzítés:

Az eredmények rögzítése:

A kérelem, a kutatási engedély és a minisztériumi jóváhagyás archiválása papír (DGEF és CDF) és elektronikus (CDF) formátumban

Az e szempont igazolására vonatkozó információ eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A kérelmezőtől a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF) felé

Információáramlás: Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF (CDF) felé

2.2.3

Egy magánszemély vagy közösség tulajdonában lévő ültetvény esetében a fakitermelő rendelkezik kitermelési engedéllyel

2.2.3.1:

A Minisztérium által a fakitermelő (tulajdonos vagy szerződéses fakitermelő) részére kiadott vágási engedély

2.2.3.2:

Egyszerű erdőgazdálkodási terv a legalább 50 hektár területű és a specifikációknak megfelelő ültetvényekre vonatkozóan

2.2.3.3:

Adott esetben a magánszemély vagy közösség és a kitermelést végző vállalkozás között létrejött szerződés

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan

2.2.3.1:

Az Erdészeti Minisztériumhoz intézett kérelem

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által kiállított kutatási engedély

A kutatás lebonyolítása a vállalkozás vagy a magánszemély által, majd a jelentés benyújtása a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatósághoz

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által végzett iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés, majd a vágási engedély kiadása

Felelős szerv: ICEF

Módszertan: A kutatásról készült jelentés és a vágási engedély meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: minden kérelem esetében

Gyakoriság: negyedévente

Rögzítés:

Az eredmények rögzítése:

A kérelem, a kutatási engedély és a vágási engedély archiválása papír (DGEF és CDF) és elektronikus (CDF) formátumban

Az e szempont igazolására vonatkozó információ eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A kérelmezőtől a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF) felé

Információáramlás:

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF (CDF) felé

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

2.3.1

2.3.1.1:

Beszámoló a vállalkozás által szervezett és az egyes érdekelt felek által közösen jóváhagyott tájékoztató értekezletekről.

Erdészeti Minisztérium

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSR)/Regionális Igazgatóság (DR)

Módszertan:

A jegyzőkönyvek meglétének az illetékes regionális igazgatóságok által végzett rendszeres ellenőrzése

Felelős szerv:

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSR)

Módszertan:

A jelentés meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről szóló jelentés elkészítése

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

A jelentés továbbítása a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságához (DGSR)

A jelentés továbbítása a Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága által a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságnak és az Erdészeti Adatközpontnak

Információáramlás:

A regionális igazgatóságoktól a Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága felé

Az ICEF-től az engedélyt kibocsátó szerv felé

A Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságától a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság és az Erdészeti Adatközpont (ICEF) felé

3.1.1

Elvégezték a környezeti hatásvizsgálatokat

3.1.1.1:

A környezeti hatásvizsgálatokról szóló, az egyes gazdálkodási helyszínek tekintetében jóváhagyott jelentés (PEA + fűrészüzem [beleértve a munkahelyi létesítményeket is])

3.1.1.2:

Az illetékes hatóság által kiadott környezeti megfelelési tanúsítvány

Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium

Erdészeti Minisztérium

Környezetvédelmi Főigazgatóság (DGE)

Módszertan:

1 –	A társaság által benyújtott környezeti hatásvizsgálatról (KHV) készült jelentés dokumentumvizsgálata

2 –	Helyszíni ellenőrzés

3 –	Az ellenőrzés kedvező kimenetele esetén a környezeti hatásvizsgálat jóváhagyásáról szóló levél

Felelős szerv:

Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság (DSE)/ICEF

Módszertan:

Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság:

1 –	Gyanú esetén a dokumentumvizsgálat és a helyszíni ellenőrzés egyes elemeinek ellenőrzése

2 –	Jelentés készítése és küldése, majd egy példány eljuttatása az ICEF-nek

ICEF:

A környezeti hatásvizsgálatot jóváhagyó levél meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: ötévente

Az eredmények rögzítése:

A környezeti hatásvizsgálatot jóváhagyó levél archiválása az adatbázis-kezelő rendszerben a Környezetvédelmi Főigazgatóság által, valamint papír formátumban az archívumban

Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság: Az ellenőrzési jelentés archiválása

ICEF: Az igazolás-ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázisba

Információáramlás: Jóváhagyó levél küldése a társaságnak, valamint másolat küldése az Erdészeti Adatközpontnak és az ICEF-nek

Információáramlás: Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

3.2.1

A jóváhagyott környezeti hatásvizsgálatban szereplő, az erőforrások és a biológiai sokféleség védelmét célzó intézkedéseket végrehajtják

3.2.1.1:

A környezetvédelmi hatóság ellenőrzési jelentése

Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium

Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság (DSE)

Módszertan:

1 –	A környezeti hatásvizsgálatban szereplő intézkedések végrehajtásának helyszíni ellenőrzése

Felelős szerv:

ICEF

2 –	Az értékelés kedvező kimenetele esetén értékelő jelentés és a megfelelőséget igazoló levél

Módszertan:

3 –	Az igazolás eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

A jelentés és a levél meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: folyamatos (a környezeti hatásvizsgálatban foglalt intézkedések jellegétől függően)

Az eredmények rögzítése:

Az értékelő jelentés és a levél archiválása a Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság archívumában

Az igazolás-ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázisba

Információáramlás:

Jóváhagyó levél küldése a társaságnak, valamint másolat küldése az ICEF-nek és az Erdészeti Adatközpontnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

3.3.1

A vállalkozás tevékenységei nyomán keletkező fahulladékokat (a Közép-afrikai Köztársaság Környezetvédelmi Törvénykönyvének 3. cikke és a Törvénykönyv végrehajtási rendeletei szerint) a jogi előírásoknak megfelelően kezelik.

3.3.1.1:

A környezetvédelmi hatóság ellenőrzési jelentése

Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium (DGE)

Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság

Módszertan:

1 –	Hulladékkezelési rendszer meglétének helyszíni felmérése

2 –	Az értékelés kedvező kimenetele esetén értékelő jelentés és a megfelelőséget igazoló levél

3 –	Az igazolás eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Felelős szerv:

Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium

Módszertan:

A jelentés és a levél meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: félévente

Az eredmények rögzítése:

A jelentés és a levél archiválása a Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság archívumában

Az igazolás-ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázisba

Információáramlás:

Jóváhagyó levél küldése a társaságnak, valamint másolat küldése az ICEF-nek és az Erdészeti Adatközpontnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

3.3.2

A víz- és levegőszennyezésre vonatkozó jogi előírásokat betartják

3.3.2.1:

A környezetvédelmi hatóság auditálási jelentése

Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium

Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság (DSE)

Módszertan:

Felelős szerv:

Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium

1 –	A víz- és levegőszennyezést figyelembe vevő rendszer meglétének helyszíni felmérése

Módszertan:

2 –	Az értékelés kedvező kimenetele esetén értékelő jelentés és a megfelelőséget igazoló levél

A jelentés és a levél meglétének ellenőrzése

3 –	Az igazolás eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A jelentés és a levél archiválása a Környezetvédelmi Megfigyelési Igazgatóság archívumában

Az igazolás-ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázisba

Információáramlás:

1 –	Jóváhagyó levél küldése a társaságnak, valamint másolat küldése az ICEF-nek és az Erdészeti Adatközpontnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.1.1

A vállalkozáson belül biztosított a szakszervezeti tevékenység szabadsága

4.1.1.1:

Az illetékes hatóság által aláírt, majd kifüggesztett tájékoztató közlemény a szakszervezeti tevékenység szabadságának biztosításáról

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE)

Erdészeti Minisztérium

BMIV

1 –	Rendszeres helyszíni ellenőrzés legalább évente egyszer, illetve gyanú vagy feljelentés esetén

Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelet

2 –	A munkavállalói nyilvántartás ellenőrzése

Módszertan:

3 –	Megbeszélések a munkavállalókkal és a munkáltatóval

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE):

4.1.1.2:

A szakszervezeti értekezletekről készített jegyzőkönyv (ha a munkavállalók szakszervezeti tagok)

4 –	Jóváhagyás vagy megjegyzés a nyilvántartáson

Fogadja a regionális felügyeletek által készített éves jelentéseket

5 –	Jelentés készítése

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld a Munkaügyi és Foglalkoztatási Főigazgatóságnak

Összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokról (kidolgozandó)

Megj.: A Mobil Csoport (BMIV) is elvégezheti az igazolást és az eredményt közvetlenül eljuttathatja az ICEF-nek (ez a 4.1. és a 4.2. pont esetében is érvényes)

A Felügyeletek által végzett igazolással kapcsolatban előre be nem jelentett ellenőrzést végezhet és jelentést készíthet, amelynek egy példányát eljuttatja az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

ICEF

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: évente

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Éves jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Munkaügyi Igazgatóságnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.1.2

A hatályos jogszabályokkal összhangban kinevezett személyzeti küldöttek rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel.

4.1.2.1:

A személyzeti küldöttek választógyűléséről készült, a munkaügyi ellenőr által aláírt jegyzőkönyv

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság

ICEF

4.1.2.2:

A munkaügyi ellenőr által aláírt képzési igazolások

1 –	Rendszeres helyszíni ellenőrzés legalább évente egyszer, illetve gyanú vagy feljelentés esetén

Módszertan:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE)

2 –	Megbeszélések a személyzeti küldöttekkel

Fogadja a regionális Felügyeletek által készített éves jelentéseket

3 –	Jelentés készítése

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld a Munkaügyi és Foglalkoztatási Főigazgatóságnak

Összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokról

ICEF

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Éves jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Munkaügyi Igazgatóságnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.1.3

A vállalkozás alkalmazottait tájékoztatják a munkajogi dokumentumok tartalmáról

4.1.3.1:

Kifüggesztett tájékoztató közlemények

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv: Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE)

1 –	Rendszeres helyszíni ellenőrzések, évente legalább egyszer

ICEF

4.1.3.2:

Beszámoló a személyzeti küldöttek és dolgozók értekezleteiről

2 –	A törvényben előírt dokumentumok kifüggesztésének ellenőrzése

Módszertan:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE):

3 –	Jelentés készítése

Fogadja a regionális Felügyeletek által készített éves jelentéseket

4.1.3.3:

Kifüggesztett belső szabályzat

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld a Munkaügyi és Foglalkoztatási Főigazgatóságnak

Összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokról

ICEF

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Éves jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Munkaügyi Igazgatóságnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.2.1

A vállalkozás és alkalmazottai között a jogi rendelkezéseknek megfelelően hivatalos jogviszony áll fenn

4.2.1.1:

Az erdészeti vállalkozás és a személyzeti küldöttek birtokában lévő kollektív szerződés

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság

ICEF

1 –	Rendszeres helyszíni ellenőrzések, évente legalább egyszer

Módszertan:

2 –	A munkáltatói regiszter és az egyes alkalmazottakra vonatkozó dokumentáció ellenőrzése

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE)

3 –	Jelentés készítése

Fogadja a regionális Felügyeletek által készített éves jelentéseket

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld a Munkaügyi és Foglalkoztatási Főigazgatóságnak

Összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokról

4.2.1.2:

A munkaügyi ellenőr által aláírt és parafált munkáltatói regiszter

ICEF

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Éves jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Munkaügyi Igazgatóságnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.2.2

A vállalkozás alkalmazottainak díjazása a tevékenységi ágazatukra vonatkozó hatályos jogszabály szerint, egyenlő feltételekkel történik

4.2.2.1: –

Bérelszámolások és bérjegyzék

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE)

1 –	Rendszeres helyszíni ellenőrzések, évente legalább egyszer

ICEF

4.2.2.2: –

Valamennyi fél által aláírt munkaszerződés

2 –	A munkaszerződések és a bérelszámolások összevetése az erdőgazdálkodók kollektív szerződésével

Módszertan:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE):

3 –	Jelentés készítése

Fogadja a regionális Felügyeletek által készített éves jelentéseket

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld a Munkaügyi és Foglalkoztatási Főigazgatóságnak

Összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokról

ICEF:

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Éves jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Munkaügyi Igazgatóságnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.2.3

A munkavállalók higiéniai és biztonsági körülményei megfelelnek a hatályos jogszabályoknak

4.2.3.1:

A higiéniai és biztonsági ügyekkel foglalkozó bizottság értekezleteinek beszámolói

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság/ICEF

Módszertan:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE)

1 –	Rendszeres helyszíni ellenőrzések, évente legalább egyszer

Fogadja a regionális Felügyeletek által készített éves jelentéseket

2 –	A létesítményekben és az erdőben alkalmazott biztonsági és higiéniai felszerelések és intézkedések ellenőrzése

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld a Munkaügyi és Foglalkoztatási Főigazgatóságnak

3 –	Jelentés készítése

Összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokról

4.2.3.2:

A személyzet számára biztosított higiéniai és biztonsági feltételek köre

ICEF

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Éves jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Havi jelentések küldése a Munkaügyi Igazgatóságnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.2.4

A vállalkozáson belül alkalmazott munkaidő-beosztás megfelel a jogi rendelkezéseknek

4.2.4.1:

Munkaidő-nyilvántartási rendszer

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság

ICEF

Módszertan:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE)

4.2.4.2:

Munkavállalói beléptetőkártyák

1 –	Rendszeres helyszíni ellenőrzések, évente legalább egyszer

Fogadja a regionális Felügyeletek által készített éves jelentéseket

4.2.4.3:

A vállalkozás által írt, kifüggesztett szolgálati közlemények

2 –	A társaság belső szabályzata tartalmának és kifüggesztésének, valamint a vállalati rendszernek az ellenőrzése

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld a Munkaügyi és Foglalkoztatási Főigazgatóságnak

3 –	Jelentés készítése

Összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokról

4.2.4.4:

Bérelszámolás

ICEF: Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Éves jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Munkaügyi Igazgatóságnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.2.5

Az alkalmazottak felvétele során betartják a nemzeti jogszabályok és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által meghatározott, az életkorra vonatkozó feltételeket

4.2.5.1:

Valamennyi fél által aláírt munkaszerződések

Munkaügyi Minisztérium

Illetékes Munkaügyi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv:

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság

ICEF

Módszertan:

1 –	Rendszeres helyszíni ellenőrzések, évente legalább egyszer

Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóság (DTE):

2 –	A munkavállalói dokumentációk ellenőrzése

Fogadja a regionális Felügyeletek által készített éves jelentéseket

3 –	Jelentés készítése

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld a Munkaügyi és Foglalkoztatási Főigazgatóságnak

Összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak az erdészeti ágazatban tevékenykedő vállalkozásokról

ICEF

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Éves jelentés, amelyet az illetékes Felügyelet archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Munkaügyi és Foglalkoztatási Igazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Munkaügyi Igazgatóságnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.3.1

Az erdészeti koncessziók elismerik a helyi és őshonos lakosságot a szokásjog alapján megillető hozzáférési és használati jogokat, és azokat a vállalkozás tiszteletben tartja

4.3.1.1:

Az illetékes hatóság által jóváhagyott rendezési terv (különös tekintettel a társadalmi-gazdasági vonatkozásokra)

Erdészeti Minisztérium

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága

Regionális Igazgatóságok

Módszertan:

Felelős szerv:

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága

ICEF és a Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSR)

Módszertan:

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSR)

4.3.1.2:

Az illetékes hatóság által aláírt ideiglenes szerződés (ideiglenes szerződéssel alátámasztott kitermelési és rendezési engedély esetén)

1 –	Az illetékes Regionális Erdészeti Igazgatóság által a vállalkozás irodáiban végzett rendszeres ellenőrzés

Fogadja a regionális igazgatóságok által készített éves jelentéseket

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

4.3.1.3:

Az erdészeti hatóság által készített és a felek által aláírt ellenőrzési jelentés

2 –	Negyedéves igazolási jelentés készítése és küldése a bangui Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának

A regionális igazgatóságok által végzett igazolással kapcsolatban előre be nem jelentett ellenőrzést végezhet és jelentést készíthet, amelynek egy példányát eljuttatja az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak

ICEF

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente legalább egyszer

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Helyszíni ellenőrzésekről készült jelentések, amelyeket az illetékes regionális igazgatóság archivál

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságától az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

4.3.2

A helyi és őshonos lakosság javainak a vállalkozás által történő megsemmisítése esetén a kártérítés megfelel a hatályos előírásoknak.

4.3.2.1:

A felek által elolvasott és jóváhagyott jegyzőkönyv

Erdészeti Minisztérium

Regionális Igazgatóság

Módszertan:

Felelős szerv:

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSR)

ICEF

Módszertan:

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSR)

4.3.2.2:

Kártérítési igazolások

1 –	Az illetékes Regionális Erdészeti Igazgatóság által a vállalkozás irodáiban végzett rendszeres ellenőrzés

Fogadja a regionális igazgatóságok által készített éves jelentéseket

Megvizsgálja a jelentéseket és összefoglalót küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

2 –	Negyedéves igazolási jelentés készítése és küldése a bangui Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának

ICEF

Ellenőrzi, hogy az Erdészeti Adatközpont évente eljuttatja-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

Ellenőrzi a vállalkozások megfelelőségét

Gyakoriság: évente legalább egyszer

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

Helyszíni ellenőrzésekről készült jelentések, amelyeket az illetékes regionális igazgatóság archivál

Az Erdészeti Adatközpont az igazolás eredményeit eljuttatja az adatbázis-kezelő rendszerbe

Az ICEF eljuttatja az igazolás-ellenőrzés eredményeit az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A helyszíni ellenőrzésről készült jelentés megküldése a vállalkozásnak

A Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságától az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Éves jelentések küldése a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

5.1.1

5.1.1.1:

A vállalkozás által szervezett és az egyes érdekelt felek által közösen jóváhagyott tájékoztató értekezletekről készült jegyzőkönyv

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF)

Módszertan:

Az érdekelt felek – köztük a társaság erdészeti adatközpontbeli képviselője – által aláírt tájékoztató jelentés küldése

Az adatok eljuttatása az adatbázisba (digitalizált másolat)

Felelős szerv:

ICEF

Módszertan:

Az adatok adatbázis-kezelő rendszerbe való eljuttatásának ellenőrzése

Gyakoriság: egy adott engedély odaítélésére vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

Az adatok eljuttatása az adatbázisba, majd archiválás papír formátumban

Az eredmények rögzítése:

A dokumentumadatok rögzítésével kapcsolatos ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

Egy példány küldése az ICEF-nek és az Erdészeti Adatközpontnak

Információáramlás:

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

5.2.1

A vállalkozás az ideiglenes szerződés érvényességi ideje (3 év) alatt betartja annak rendelkezéseit

5.2.1.1:

A hatóság ellenőrzési jelentése

Erdészeti Minisztérium

Illetékes Regionális Igazgatóság, Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság, Mobil Intézkedési és Ellenőrző Csoport (BMIV)

Módszertan

1 –	Az Illetékes Regionális Igazgatóság, a Vegyes Intézkedési és Ellenőrző Csoport (BMIV), valamint a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által végzett rendszeres ellenőrzés

Felelős szerv:

ICEF

2 –	Az erdőben és a kitermelési telepen tett hivatali látogatás

Módszertan:

3 –	A műveletek megfelelőségének igazolása

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe, és az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása ebbe a rendszerbe

4 –	Jelentés készítése

Az egyes szervek által végzett igazolások ellenőrzése mintavétel alapján

Gyakoriság: negyedévente

Gyakoriság: félévente

Az eredmények rögzítése:

Regionális Igazgatóság (DR): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának (DGSR) és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

BMIV: ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Minisztérium részére és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Főigazgatóságnak, és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

5.3.1

A területrendezéshez szükséges előzetes tanulmányokat az erdészeti hatóság által előírt szabályoknak megfelelően készítették el

5.3.1.1:

A területrendezés keretében végzett állományfelmérésekről készült jelentés(ek)

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF)

Módszertan:

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által egy később kidolgozandó mátrix alapján végzett igazolás és jóváhagyás

Felelős szerv:

ICEF

5.3.1.2:

A társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat(ok)ról készült jelentés(ek)

Beszámoló az értékelő értekezletről

Módszertan:

A beszámoló meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: minden területrendezési időszakban vagy minden felülvizsgálatkor

Rögzítés: az adatbázis-kezelő rendszerben

Rögzítés: az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

Az értékelő bizottságtól a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság felé

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF és az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

5.3.2

A rendezési tervet az erdészeti hatóság által előírt szabályoknak megfelelően készítették el.

5.3.2.1:

Végleges rendezési és kitermelési szerződés

Erdészeti Minisztérium

Erdészeti Állományfelmérési és Területrendezési Igazgatóság (DIAF), BMIV és Regionális Igazgatóságok

Módszertan:

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által egy később kidolgozandó mátrix alapján végzett igazolás és jóváhagyás

Felelős szerv:

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság

Beszámoló az értékelő értekezletről

Módszertan:

A beszámoló meglétének ellenőrzése

Gyakoriság: minden területrendezési időszakban vagy minden felülvizsgálatkor

Az eredmények rögzítése: rögzítés az adatbázis-kezelő rendszerben

Az eredmények rögzítése: Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

Az értékelő bizottságtól a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság felé

Információáramlás:

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF és az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

5.3.3

Az erdőgazdálkodási terv megfelel az előírásoknak.

5.3.3.1:

Az erdőgazdálkodási terv jóváhagyásáról szóló hivatalos levél

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF)

Módszertan:

Felelős szerv:

ICEF

1 –	A társaság által benyújtott erdőgazdálkodási terv dokumentumvizsgálata a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium értékelési rendszerének keretében egy erre a célra létrehozott bizottság által (vö.: a mellékletben szereplő dokumentummal)

Módszertan:

Az erdőgazdálkodási tervet jóváhagyó levél, valamint az értekezletről készült jegyzőkönyv meglétének ellenőrzése

2 –	A benyújtott dokumentum megfelelősége esetén az erdőgazdálkodási terv jóváhagyásáról szóló levél

Gyakoriság: ötévente

Az eredmények rögzítése:

Az erdőgazdálkodási tervet jóváhagyó levél archiválása az adatbázis-kezelő rendszerben a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által, valamint papír formátumban az archívumban

Az e szempont igazolására vonatkozó információ eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

1 –	Jóváhagyó levél küldése a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól a társaság, az ICEF/CDF, a PARPAF és a Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága részére, valamint az értekezletről készült, az értékelést tartalmazó jegyzőkönyv eljuttatása a Központi Felügyeletnek (ICEF)

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

5.3.4

Az éves működési terv, a térképeket is beleértve, megfelel az előírásoknak

5.3.4.1:

Az éves működési tervnek az Erdészeti Minisztériumhoz történő benyújtását igazoló levél

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF)

Módszertan:

Felelős szerv:

ICEF

5.3.4.2:

Az éves működési terv jóváhagyásáról szóló hivatalos levél

1 –	A társaság által benyújtott éves működési terv dokumentumvizsgálata a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium értékelési rendszerének keretében egy erre a célra létrehozott bizottság által

Módszertan:

Az éves működési tervet jóváhagyó levél, valamint az értekezletről készült jegyzőkönyv meglétének ellenőrzése

2 –	A benyújtott dokumentum megfelelősége esetén az éves működési terv jóváhagyásáról szóló levél

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

Az éves működési tervet jóváhagyó levél archiválása az adatbázis-kezelő rendszerben a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által, valamint papír formátumban az archívumban

Az e szempont igazolására vonatkozó információ eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

1 –	Jóváhagyó levél küldése a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól a társaság, az ICEF/CDF, a PARPAF és a Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága részére, valamint az értekezletről készült, az értékelést tartalmazó jegyzőkönyv eljuttatása a Központi Felügyeletnek (IC)

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

5.3.5

A legalább 50 hektár területű ültetvényre vagy újraerdősített területre vonatkozóan a hatályos jogszabályokkal összhangban egyszerű erdőgazdálkodási tervet készítettek

5.3.5.1.:

Egyszerű erdőgazdálkodási terv a legalább 50 hektár területű és a specifikációknak megfelelő ültetvényekre vonatkozóan

5.3.5.2:

Az egyszerű erdőgazdálkodási terv jóváhagyásáról szóló hivatalos levél

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan:

Jelenleg nem léteznek legalább 50 hektár területű, kitermelésre alkalmas ültetvények, ezért az igazolási módszertan kidolgozására e megállapodás végrehajtása során fog sor kerülni.

5.4.1

A térképeken megjelölt éves véghasználati terület vagy ideiglenes véghasználati területek határait a jogszabályoknak megfelelően alakítják ki, és tiszteletben tartják.

5.4.1.1:

Az erdészeti hatóság által a helyszíni ellenőrzésekről készített jelentések

Erdészeti Minisztérium

Regionális Igazgatóság, Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság, BMIV

Módszertan:

1 –	A gazdasági állományfelmérés során az illetékes Regionális Igazgatóság által végzett ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy a határokat a területrendezési jogszabály 3. kötetében meghatározott előírások szerint jelölték-e ki

Felelős szerv:

ICEF

2 –	A kijelölt határok megfelelőségének ellenőrzése az éves működési tervben jóváhagyott térképek alapján

Módszertan:

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe, és az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása ebbe a rendszerbe

3 –	A Regionális Igazgatóság, a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság és a BMIV által a kitermelés során végzett ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy a gazdasági állományfelmérés során kijelölt határokat tiszteletben tartják

Az egyes szervek által végzett igazolások ellenőrzése mintavétel alapján

4 –	Ellenőrzési jelentések készítése

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

Ellenőrzési jelentések összeállítása

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Archiválás papír formátumban az Erdészeti Adatközpont által

Információáramlás:

A jelentés egy példányának megküldése az ICEF és az Erdészeti Adatközpont részére

Az ICEF-től az Erdészeti Adatközpont felé, illetve az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

5.5.1

A megközelítési úthálózatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően tervezik és építik meg

5.5.1.1:

Az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves működési terv

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF)

Módszertan:

Felelős szerv:

ICEF

5.5.1.2:

Az ideiglenes véghasználati terület megközelítési úthálózatának terve

1 –	A megközelítési úthálózat térképének és a társaság által benyújtott éves működési tervben megjelölt megközelítési útvonalak megnyitására vonatkozó közigazgatási engedélynek az ellenőrzése a Vízügyi, Erdészeti, Halászati és Vadászati Minisztérium értékelési rendszerének keretén belül

Módszertan:

Az éves működési tervet jóváhagyó levél, valamint az értekezletről készült jegyzőkönyv meglétének ellenőrzése

5.5.1.3.:

A megközelítési útvonalak megnyitására vonatkozó közigazgatási engedély (ha az éves véghasználati területen kívül is szükség van megközelítési útvonalra)

2 –	A benyújtott dokumentum megfelelősége esetén az éves működési terv jóváhagyásáról szóló levél

Gyakoriság:

minden éves működési terv esetében évente

Az eredmények rögzítése:

5.5.1.4:

Az erdészeti hatóság által a helyszíni ellenőrzésekről készített jelentések

Az éves működési tervet jóváhagyó levél archiválása az adatbázis-kezelő rendszerben a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által, valamint papír formátumban

Az e szempont igazolására vonatkozó információ eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

5.5.1.5:

Az éves véghasználati területhez szükséges pályatestek megnyitására vonatkozó engedély

Információáramlás:

1 –	Jóváhagyó levél küldése a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól a társaság, az ICEF/CDF és a Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága részére, valamint az értekezletről készült, az értékelést tartalmazó jegyzőkönyv eljuttatása a Központi Felügyeletnek (IC)

Információáramlás:

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

5.6.1

5.6.1.1:

Adatfelvételi lapok

5.6.1.2:

A helyszíni ellenőrzésekről készült jelentések

Erdészeti Minisztérium

Regionális Igazgatóság, Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság, BMIV

Módszertan:

Az adatfelvételi lap ellenőrzése és helyszíni látogatás

Felelős szerv:

ICEF

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSR)

Módszertan:

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe, és az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása ebbe a rendszerbe

Az egyes szervek által végzett igazolások ellenőrzése mintavétel alapján

Gyakoriság: a Regionális Igazgatóságok esetében negyedévente, a BMIV esetében félévente

Gyakoriság: félévente

Az eredmények rögzítése:

Rendszeres ellenőrzési jelentések

Az eredmények rögzítése:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv

Információáramlás:

Regionális Igazgatóság (DR): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának (DGSR) és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

BMIV: ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Minisztérium részére és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

A jegyzőkönyv küldése az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Főigazgatóságnak, és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

5.6.2

Az egyes fafajok kitermelését a rendezési terv, az éves működési terv és az Erdészeti Törvénykönyv végrehajtásáról szóló rendelet engedélyezi

5.6.2.1:

Rendezési terv

5.6.2.2:

Adatfelvételi lapok

Erdészeti Minisztérium

Regionális Igazgatóság, Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság, BMIV

Módszertan:

1 –	Az Illetékes Regionális Igazgatóság, a BMIV, valamint a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság által végzett rendszeres ellenőrzés

Felelős szerv:

ICEF

5.6.2.3:

„A fafeldolgozás lépései” című dokumentum

2 –	Az erdőben és a kitermelési telepen tett hivatali látogatás

Módszertan:

5.6.2.4:

A nem engedélyezett fafajokra vonatkozó különleges engedély

3 –	Az egyes kitermelt fafajok listájának összevetése a rendezési tervben és az éves működési tervben jóváhagyott listával, valamint az Erdészeti Törvénykönyv végrehajtásáról szóló rendeletben felsorolt védett fafajok listájával

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe, és az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása ebbe a rendszerbe

Az egyes szervek által végzett igazolások ellenőrzése mintavétel alapján

4 –	Jelentés készítése

Gyakoriság: negyedévente

Gyakoriság: félévente

Az eredmények rögzítése:

Regionális Igazgatóság (DR): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának (DGSR) és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

BMIV: ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Minisztérium részére és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Főigazgatóságnak, és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

ICEF: másolat készítése az egyes jelentésekről és az eredeti példány küldése az Erdészeti Adatközpontnak az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevitel és archiválás céljából

Információáramlás:

A fenti három szerv ellenőrzési jelentéseinek fogadása

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

Továbbítás az ICEF/CDF részére az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevitel céljából

A jegyzőkönyv küldése az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

5.7.1

A kivágott és az erdőben visszahagyott fák tekintetében betartják a hatályos jogszabályokat.

5.7.1.1:

Adatfelvételi lapok

5.7.1.2:

Az erdészeti hatóság által a fák visszahagyásáról készített jegyzőkönyv

Erdészeti Minisztérium

Illetékes Regionális Igazgatóság, Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság, BMIV

Módszertan:

1 –	Az Illetékes Regionális Igazgatóság, a Vegyes Intézkedési és Ellenőrző Csoport (BMIV), valamint a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által végzett rendszeres ellenőrzés

Felelős szerv:

ICEF

2 –	Az erdőben és a kitermelési telepen tett hivatali látogatás

Módszertan:

5.7.1.3:

Az erdészeti hatóság ellenőrzési jelentései

3 –	A kivágott fák jogszabályban előírt határidőn (6 hónap) belüli szállítmányozásának ellenőrzése az adatfelvételi lapon

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe, és az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása ebbe a rendszerbe

4 –	Kétely vagy gyanú esetén az erdei telepeken tett látogatás

Az egyes szervek által végzett igazolások ellenőrzése mintavétel alapján

5 –	Jelentés készítése

Gyakoriság: negyedévente

Gyakoriság: félévente

Az eredmények rögzítése:

Regionális Igazgatóság (DR): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának (DGSR) és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

BMIV: ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Minisztérium részére és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Főigazgatóságnak, és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

ICEF: másolat készítése az egyes jelentésekről és az eredeti példány küldése az Erdészeti Adatközpontnak az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevitel és archiválás céljából

Információáramlás:

A fenti három szerv ellenőrzési jelentéseinek fogadása

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

Továbbítás az ICEF/CDF részére az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevitel céljából

A jegyzőkönyv küldése az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

6.1.1

A jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, a vállalkozás 3 évvel a kitermelési és rendezési engedély odaítélése után legalább egy feldolgozóegységgel rendelkezik

6.1.1.1:

A feldolgozóegység iparengedélye

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan:

1 –	A lejárati időszakot követő negyedik hónap végén (de legkésőbb 3 évvel a kitermelési és rendezési engedély odaítélését követően) a feldolgozóegységre vonatkozó legalább három, a fafeldolgozás lépéseit leíró fájl meglétének ellenőrzése

Felelős szerv:

ICEF

Módszertan:

2 –	Az ICEF-nek és a CDF-nek címzett jelentés készítése

Helyszíni vizsgálat

Ellenőrzési jelentés készítése és egy példány küldése archiválás céljából az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: egy adott kitermelési és rendezési engedélyre vonatkozóan egyszer

Az eredmények rögzítése:

1 –	Az ICEF-nek és másolatban a CDF-nek küldendő jelentés készítése

Ellenőrzési jelentés

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

3 –	A jelentés archiválása

Információáramlás:

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF és az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Az ICEF-től a CDF, valamint a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

6.1.2

A vállalkozás bizonyítani tudja, hogy betartja az állam által meghatározott éves minimális feldolgozási kvótát (70 %)

6.1.2.1:

„A fafeldolgozás lépései” című dokumentum vagy statisztikai évkönyv

Erdészeti Minisztérium

Erdészeti Adatközpont (CDF)

Módszertan:

1 –	A kivágott és feldolgozott mennyiségek Erdészeti Adatközpont általi folyamatos vizsgálata

Felelős szerv:

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság

2 –	Ezen ellenőrző szempont igazolását az adatbázis-kezelő központ végzi évente. Ennek célja, hogy a ténylegesen feldolgozott fafajok mennyiségéről készült jelentést minden vállalkozásra vonatkozóan összehasonlítsák az e fafajok kivágott mennyiségével

Módszertan:

3 –	A fafajok jegyzéke idővel fokozatosan bővülhet, és hozzávetőleg ötévente naprakésszé tehető (a határidőt az Erdészeti Minisztérium fogja meghatározni)

Legkésőbb január 30-ig a vállalkozások megfelelőségének éves ellenőrzése az előző évre vonatkozóan az adatbázis-kezelő rendszerben, az Erdészeti Adatközpont jelentésének vizsgálatát követően

4 –	A vállalkozások megfelelőségének éves ellenőrzése és legkésőbb január 30-ig jelentés készítése, amelyet megküldenek az ICEF/CDF részére, és papír formátumban archiválnak

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

1 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Az e szempont igazolására vonatkozó információ eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

2 –	Az Erdészeti Adatközpont (CDF) által készített éves jelentés, amely ismerteti az egyes vállalkozások egyes kitermelési és rendezési engedélyeinek helyzetét

Információáramlás:

1 –	Az erdészeti társaságok kitermelési adatainak továbbítása az Erdészeti Adatközpontba elektronikus formában

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

2 –	Az éves jelentések továbbítása az ICEF-nek

6.2.1

A feldolgozásra szánt import rönkfa és fatermékek nyilvántartásba vétele a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik

6.2.1.1:

Kereskedelmi célú behozatalról szóló nyilatkozat

A vámhatóságok és a Közép-afrikai Közúti Fuvarozási Hivatal (BARC) központi hivatala

Pénzügyminisztérium

Módszertan:

1 –	A fatermékek közép-afrikai vámhatóságok, valamint a vízügyi és erdészeti hatóság általi ellenőrzése a belépési ponton

Felelős szerv:

Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI)

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság

6.2.1.2:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

Erdőgazdálkodási és Erdőipari Igazgatóság (DEIF), Vegyes Intézkedési és Ellenőrző Csoport (BMIV)

Erdészeti Minisztérium

2 –	Kód hozzárendelése és bevezetése a SYDONIA rendszerbe a vámhatóságok, illetve az adatbázis-kezelő rendszerbe a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság számára

Módszertan:

A behozott mennyiségek havi ellenőrzése és az adatok egyeztetése, figyelembe véve az exportáló vállalkozás saját termelését

Ellenőrzési jelentés készítése az Erdészeti Adatközpontban (CDF) történő archiválás céljából

Indokolási felszólítás küldése a vállalkozásnak

Gyakoriság: minden behozatalnál

Gyakoriság: havonta

Az eredmények rögzítése:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A határállomásoktól az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont felé

Információáramlás:

Az ICEF-től a vállalkozás felé (indokolási felszólítás)

Az ICEF-től az Erdészeti Adatközpont felé (ellenőrzési jelentés)

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

6.2.2

A feldolgozásra vásárolt, illetve importált rönkfa és fatermékek ismert és jogszerű forrásból származnak

6.2.2.1:

A származási ország által kiállított, a behozott termékekhez mellékelt FLEGT-engedély

Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium

Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI)

Módszertan:

1 –	A fatermékek közép-afrikai vámhatóságok, valamint a vízügyi és erdészeti hatóság általi ellenőrzése a belépési ponton

Felelős szerv:

Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI)

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság

6.2.2.2:

Fenntarthatósági igazolvány vagy a jogszerű eredetet igazoló okmány

2 –	Kód hozzárendelése és bevezetése a SYDONIA rendszerbe a vámhatóságok, illetve az adatbázis-kezelő rendszerbe a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság számára

Módszertan:

A behozott mennyiségek havi ellenőrzése és az adatok egyeztetése, figyelembe véve az exportáló vállalkozás saját termelését

Ellenőrzési jelentés készítése az Erdészeti Adatközpontban (CDF) történő archiválás céljából

Indokolási felszólítás küldése a vállalkozásnak

Gyakoriság: minden behozatalnál

Gyakoriság: havonta

Az eredmények rögzítése:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A határállomásoktól az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont felé

Az ICEF-től a vállalkozás felé (indokolási felszólítás)

Az ICEF-től az Erdészeti Adatközpont felé (ellenőrzési jelentés)

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

7.1.1

A fatermékek előállítására vonatkozó nyilatkozatot az Erdészeti Törvénykönyv rendelkezéseit tiszteletben tartva készítik el

7.1.1.1:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

Erdészeti Minisztérium

Erdészeti Adatközpont (CDF)

Módszertan:

1 –	A fafeldolgozás lépéseit leíró, az egyes vállalkozások által benyújtott havi fájlok fogadása

Felelős szerv:

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság

2 –	Alaki és tartalmi ellenőrzés

Módszertan:

3 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe, és automatikus egyeztetése az e rendszerbe a vállalkozás által eljuttatott adatokkal, később meghatározandó időközönként

1 –	Az adatok havi rögzítésének, valamint az adatbázis-kezelő rendszerben található adatokkal való egyezésük ellenőrzése

4 –	A következetlenségek feltárását célzó egyeztetés

2 –	Ezen ellenőrzés igazolására vonatkozó eredmények eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: havonta

Az eredmények rögzítése:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum archiválása az Erdészeti Adatközpont (CDF) által

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A vállalkozástól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Az ICEF-től az ellenőrző szerv felé

Az Erdészeti Adatközponttól (CDF) a vállalkozás felé

7.1.2

A fafeldolgozásra vonatkozó nyilatkozat összhangban áll a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentummal

7.1.2.1:

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

Erdészeti Minisztérium

DGEFCP

Módszertan:

Az előállítással kapcsolatos adatok ellenőrzése a fafeldolgozás lépéseit leíró, benyújtott dokumentumok alapján

Felelős szerv:

ICEF

Módszertan:

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság jelentéseinek dokumentumvizsgálata

Gyakoriság: egy adott feldolgozóegységre vonatkozóan évente egyszer

Ellenőrzési jelentés készítése és egy példány küldése archiválás céljából az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

Az eredmények rögzítése:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

1 –	Az ICEF-nek és másolatban a CDF-nek küldendő jelentés készítése

Gyakoriság: egy adott feldolgozóegységre vonatkozóan évente egyszer

2 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

Az eredmények rögzítése:

3 –	A jelentés archiválása

Ellenőrzési jelentés

Információáramlás:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az ICEF és az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Információáramlás:

Az ICEF-től a CDF, valamint a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

7.1.3

A fa forgalomba hozatalával és a termékek kivitelével kapcsolatos nyilatkozatokat a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban készítik el

7.1.3.1:

„A fafeldolgozás lépései” című dokumentum

7.1.3.2:

Vámáru-nyilatkozat

Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium

Regionális Vámügyi Igazgatóság

Módszertan:

7.1.3.2: 1 –

A vámokmányok (vámáru-nyilatkozatok) vámellenőrzése; áruátvétel

Felelős szerv: Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI)/Nyomozati, Büntetőeljárási és Csalás Elleni Igazgatóság/Utólagos Ellenőrző Csoport

7.1.3.3:

Kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat (DEC)

Kereskedelmi Minisztérium

Vámügyi Főigazgatóság

2 –	Alaki követelmények ellenőrzése az elfogadhatóság megítélése érdekében

Módszertan:

Kereskedelmi Főigazgatóság

3 –	Elfogadhatóság esetén az adatok bevezetése az adatbázisba

A dokumentumok jellegének és tartalmának utólagos ellenőrzése

Vámjogi Igazgatóság/Mentességekkel Foglalkozó Csoport

4 –	A dokumentumok formájának és tartalmának ellenőrzése (egyszerű, részletes, teljes körű, a járművet is beleértve)

5 –	Exportra vagy tranzitra szóló rakodólevél kiállítása

7.1.3.3: 1 –

A pro forma számla összevetése a kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozathoz tartozó számlával, valamint az E 101-es nyilatkozathoz tartozó végleges számlával

2 –	Gyanú esetén ellenőrzés a Kereskedelmi Főigazgatóságnál

Gyakoriság: minden nyilatkozat esetén

Gyakoriság: gyanú esetén

Az eredmények rögzítése:

Helyi vámhatósági adatbázisok (elektronikus és papír alapú)/SYDONIA (központi rendszer) Kézi archiválás

Vámhatóságok: Jegyzőkönyv készítése (a helyszínről, a jogsértés megállapításáról és a lefoglalásról)

Bevezetés a bírósági ügyek jegyzékébe

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Folyamatos információáramlás:

Információáramlás:

1 –	A vállalkozástól a vámhatóságok felé

2 –	A vámhatóságoktól a vállalkozás felé

1 –	A vámhatóságoktól az Erdészeti Minisztérium felé (az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontba) egy később meghatározandó eljárás szerint

3 –	A vámhatóságoktól az Erdészeti Minisztérium felé egy később meghatározandó eljárás szerint

2 –	Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

A számadatok küldése a Statisztikai Igazgatóságnak

7.1.4

Az adó- és vámáru-nyilatkozatokat a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban készítik el

7.1.4.1:

Igazolás az iparengedély díjának befizetéséről

Pénzügyminisztérium

Illetékigazgatóság

Módszertan:

7.1.4.1:

Felelős szerv:

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság; Adóügyi és Állami Tulajdonú Földterületekkel Foglalkozó Főigazgatóság (DGID)

Módszertan:

7.1.4.2:

Igazolás az átalányadó-minimum befizetéséről

1 –	A vámkezelési, illetve az adóazonosító számok jegyzékébe történő nyilvántartásba vételi eljárások tiszteletben tartása

A vámkezelési, illetve az adóazonosító számok jegyzékébe történő nyilvántartásba-vételi eljárások tiszteletben tartása

2 –	Helyszíni látogatás

7.1.4.3:

Igazolás a társasági- és jövedelemadó befizetéséről

3 –	A vállalkozás könyvelési csoportja által a bangui Vállalati Adóügyi Igazgatóságnak a forgalomra vonatkozóan tett (szóbeli vagy írásbeli) nyilatkozat

7.1.4.4:

Igazolás a hozzáadottérték-adó (héa) befizetéséről

4 –	A forgalmi adatok ellenőrzése a bangui Vállalati Adóügyi Igazgatóságnál

5 –	A forgalommal arányos vagy nem arányos kvóta meghatározása

Gyakoriság:

7.1.4.1:

minden pénzügyi évben

Ugyanaz

7.1.4.2:

évente

Az eredmények rögzítése:

1 –	Bevezetés az adóazonosítók rendszerébe (SYSTEMIF)

1 –	Bevezetés az adóazonosítók rendszerébe (SYSTEMIF)

2 –	A dokumentumoknak a vámhatóságok által végzett kézi archiválása

2 –	Az adóhatóságok által végzett kézi archiválás

3 –	Az adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben

3 –	Az adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben

Folyamatos információáramlás:

Információáramlás:

1 –	A vállalkozástól az adóhatóságok felé: adóbevallás

1 –	Az adóhatóságtól az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

2 –	Az adóhatóságtól az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

2 –	Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

7.2.1

Valamennyi erdészeti adót és illetéket az előírt határidőn belül megfizetnek

7.2.1.1:

Igazolás a bérleti díj után fizetendő adó befizetéséről

Pénzügyminisztérium

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság (DGEFCP)

Adóügyi és Állami Tulajdonú Földterületekkel Foglalkozó Főigazgatóság (DGID)

Módszertan:

1 –	Az Erdészeti Minisztérium által végzett dokumentumellenőrzés (vágási, bérleti és újraerdősítési adó), valamint a hatóság (BIVAC) által kijelölt, a kivitelre szánt termékekkel foglalkozó szerv által végzett fizikai ellenőrzés (újraerdősítési adó)

Felelős szerv:

Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet

7.2.1.2:

Igazolás a vágási adó befizetéséről

Erdészeti Minisztérium

2 –	A vállalkozás által tett bevallást követően fizetési meghagyások elkészítése a hatóság által valamennyi kedvezményezettre (állam, közösségek, CAS-DF) és egy adott adónemre vonatkozóan, a bérleti adó kivételével

Központi Pénzügyi Felügyelet

7.2.1.3:

Igazolás az újraerdősítési adó befizetéséről

Bevallási határidõ:

Vágási és újraerdősítési adó:

Jelenleg: a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentumok készítése és küldése havonta (az előző hónapra vonatkozóan 21 napon belül)

Módszertan:

Központi Pénzügyi Felügyelet

1 –	A dokumentumok jellegének és tartalmának utólagos ellenőrzése

7.2.1.4:

A vállalkozást terhelő adók és illetékek rendezésével kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket előíró értesítés

A Nemzeti Visszakövetési Rendszer (SNT) keretében: A kitermelési adatok folyamatos cseréje a vállalkozások és az erdészeti hatóság között egy később meghatározandó eljárás szerint, amely lerövidíti a fenti határidőt.

ICEF

1 –	A bevallások rendszeres ellenőrzése (félévente) és jelentés készítése egy később meghatározandó eljárás szerint

Bérleti díj: éves befizetés minden év januárjában a hasznos földterület függvényében; az adó hektáronkénti összegét minden évben a pénzügyi törvény határozza meg

2 –	Az adatok havi rögzítésének, valamint az adatbázis-kezelő rendszerben található adatokkal való egyezésük ellenőrzése

3 –	Az e szempont igazolása eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

3 –	Teljesítés a vállalkozás részéről az Államkincstár (állam), a Közép-afrikai Állami Bank (BEAC) (közösségek) vagy az Erdészeti Fejlesztések Különleges Beszedési Számlája (CAS-DF) felé

Gyakoriság:

Bérleti díj: évente

Központi Pénzügyi Felügyelet

Újraerdősítés és vágás: negyedévente

Gyanú esetén folyamatos

ICEF

Bérleti díj: évente

Újraerdősítés és vágás: negyedévente

Az eredmények rögzítése:

1 –	A Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság által archivált fizetési meghagyások

Bevezetés az adóazonosítók rendszerébe (SYSTEMIF)

2 –	Bevezetés az adóazonosítók rendszerébe (SYSTEMIF)

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Kézi archiválás

3 –	Az adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben

Információáramlás:

1 –	A vállalkozástól a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság felé: a fafeldolgozás lépéseit leíró elektronikus és papír alapú dokumentum

A Központi Pénzügyi Felügyelettől az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

2 –	Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóságtól a DGID, a közösségek és a CAS-DF felé: papír alapú fizetési meghagyások

Az ICEF-től az ellenőrző szerv felé

3 –	Az Államkincstártól, a Közép-afrikai Állami Banktól és a CAS-DF-től az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont (CDF) felé egy később meghatározandó eljárás szerint

7.2.2

A fakivitelből eredő valamennyi adót és díjat időben megfizetik

7.2.2.1:

Igazolás a kiviteli vám befizetéséről

Pénzügyminisztérium

Regionális Vámügyi Igazgatóság

Az exportbevételek beszedéséért felelős szerv

Módszertan:

Felelős szerv:

Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI)

7.2.2.2:

Igazolás az átalányadó-minimum befizetéséről

Erdészeti Minisztérium

Adóügyi és Állami Tulajdonú Földterületekkel Foglalkozó Főigazgatóság (DGID)

A bangui szállítmányozási központ főhivatala vagy a vidéki vámhatóságok regionális igazgatóságai által végzett ellenőrzés:

Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet (ICEF)

1 –	A vámhatóságok által végzett helyszíni fizikai ellenőrzés (a megbízott szerv: BIVAC) a vállalati specifikációk beérkezését követően minden alkalommal

7.2.2.3:

Igazolás a pénzügyminisztérium informatikai eszközeinek üzembe helyezéséhez kapcsolódó illeték (REIF) befizetéséről

2 –	A specifikációk kidolgozása (megbízott szerv: BIVAC), valamint a többi szükséges dokumentum: igazolási tanúsítvány, kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat stb. kiállítása

3 –	Vámáru-nyilatkozat

Módszertan:

4 –	Vizsgálat és a szállításra vonatkozó engedély

Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI): A nyilatkozat rendszeres utólagos ellenőrzése

5 –	Információcsere az ICEF-fel/CDF-fel egy később meghatározandó eljárás szerint

ICEF: Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

6 –	Az adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben az Erdészeti Adatközpont által

Gyakoriság: minden kivitelnél

Gyakoriság: folyamatos

Az eredmények rögzítése:

Az adatok bevezetése a SYDONIA rendszerbe

A nyilatkozathoz tartozó dokumentumok archiválása papír formátumban

Tevékenységi jelentés és jegyzőkönyv készítése

Információáramlás:

A központi vámhivataltól és a regionális igazgatóságoktól az ICEF/CDF felé

A Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóságtól (DGDDI) az ICEF/CDF felé egy később meghatározandó eljárás szerint

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

7.2.3

A vállalkozás által használt berendezések behozatalából eredő valamennyi adót és díjat (egyéb termékek) megfizetik a feladási engedély kiadása előtt

7.2.3.1:

Igazolás az importvám befizetéséről

Pénzügyminisztérium

A szállítmányozási központ főhivatala és a regionális igazgatóság

Adóügyi és Állami Tulajdonú Földterületekkel Foglalkozó Főigazgatóság (DGID)

Módszertan:

1 –	Vámáru-nyilatkozat

2 –	A dokumentáció vizsgálata

Felelős szerv:

Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI)

Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet

7.2.3.2:

Igazolás a hozzáadottérték-adó (héa) befizetéséről

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság (DGEFCP)

3 –	Adott esetben fizikai ellenőrzés a forgalom típusától függően

Módszertan:

7.2.3.3:

Igazolás a közösségi behozatali adó (TCI) befizetéséről

4 –	Feladási engedély pecsétje (BAE)

A nyilatkozat rendszeres utólagos ellenőrzése

7.2.3.4:

Igazolás a közösségi behozatali hozzájárulás (CCI) befizetéséről

5 –	Információcsere az ICEF-fel/CDF-fel egy később meghatározandó eljárás szerint

7.2.3.5:

Igazolás a pénzügyi informatikai berendezésekkel kapcsolatos illeték (REIF) befizetéséről

6 –	Az adatok rögzítése az adatbázis-kezelő rendszerben az Erdészeti Adatközpont által

Gyakoriság: minden nyilatkozat esetén

Gyakoriság: folyamatos

Az eredmények rögzítése:

Az adatok rögzítése a SYDONIA rendszerben

Az adatok bevezetése a SYDONIA rendszerbe

A nyilatkozatokmányok archiválása papír formátumban

Tevékenységi jelentés és jegyzőkönyv készítése

7.2.3.6:

Igazolás az OHADA számláját megillető illeték befizetéséről

7.2.3.7:

Igazolás a COMIFAC számláját megillető illeték (CMF) befizetéséről

Információáramlás:

A központi vámhivataltól és a regionális igazgatóságoktól az ICEF/CDF felé

Információáramlás:

A Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóságtól (DGDDI) az ICEF/CDF felé egy később meghatározandó eljárás szerint

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

7.2.4

7.2.4.1:

Igazolás a banki beszedésről

Pénzügyminisztérium

Az exportbevételek visszautalásának ellenőrzéséért felelős csoport (CCCRRE)

Módszertan:

1 –	A kiviteli okmányok (FOT-érték) és a visszautalási igazolások átadása az exportbevételek visszautalásának ellenőrzéséért felelős csoportnak (CCCRRE)

Felelős szerv:

ICEF

7.2.4.2:

A források átutalását igazoló dokumentum

Erdészeti Minisztérium

ICEF/CDF

2 –	A vám- és adóhatóságoknak tett nyilatkozatokra vonatkozó információk gyűjtése

Módszertan:

3 –	A bankoknak visszautalt összegek ellenőrzése és összehasonlítása a vám- és adónyilatkozatokban szereplő adatokkal (a visszautalásnak a fizetési határidőt követő 30 napon belül meg kell történnie)

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe

4 –	Az egyes vállalkozások éves helyzetére vonatkozó jelentés készítése, majd eljuttatása az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközponthoz egy később meghatározandó eljárás szerint

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

1 –	Az egyes helyszíni ellenőrzésekről készült jelentések vagy jegyzőkönyvek, amelyeket az adó- és vámügyekkel foglalkozó vegyes csoport archivál

Az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

2 –	Éves jelentés készítése és küldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

3 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe az Erdészeti Adatközpont által

Információáramlás:

A vállalkozás elküldi az adónyilatkozatot (DSF) az adó- és vámügyekkel foglalkozó csoportnak

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

Az adó- és vámügyekkel foglalkozó csoport éves jelentést küld az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

8.1.1

A teherautókat és a fatermékeket szállító egyéb járműveket megfelelően nyilvántartásba vették és rendszámmal ellátták.

8.1.1.1:

Nyilvántartásba vételi engedély

8.1.1.2:

Műszaki dokumentáció

Védelmi Minisztérium:

Területügyi Minisztérium

Csendőrség/Határrendőrség/Vámhatóságok

Módszertan:

Az okmányok bemutatása közúti ellenőrzésre

Felelős szerv:

Csendőrség/Határrendőrség/Vámhatóságok

Az igazolás ellenőrzését szintén ezek a szervek végzik különböző földrajzi pontokon (különböző ellenőrzési pontokon)

8.1.1.3:

Biztosítás

8.1.1.4:

Szállítási engedély

Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium

Módszertan: Ugyanaz

8.1.1.5:

A kivitelre szánt fatermékek szállítása esetén: fuvarozói engedély

Gyakoriság: egy adott szállítmány (tehergépjármű) esetében minden ellenőrzési ponton

Az eredmények rögzítése:

Jogsértés esetén papír alapú jegyzőkönyv

Egy később meghatározandó eljárás szerint készített jelentések

Információáramlás:

Az érintett minisztériumok közötti egyeztetést követően ki kell dolgozni az információcserére vonatkozó eljárást

8.1.2

A kivitelre szánt fatermékek szállítási dokumentációja megfelel a hatályos jogszabályoknak

8.1.2.1:

Menetlevél vagy fuvarlevél

Közlekedési Minisztérium

Csendőrség/Határrendőrség/Vámhatóságok/Közép-afrikai Közúti Fuvarozási Hivatal (BARC)/Központi Felügyelet

Módszertan:

Felelős szerv:

Csendőrség/Határrendőrség/Vámhatóságok/Közép-afrikai Közúti Fuvarozási Hivatal (BARC)/Központi Felügyelet

8.1.2.2:

Feladási engedély, amelyhez mellékelték: a specifikációkat, a D15. sz. igazolást, a kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozatot, a számlát és a származási igazolást

Erdészeti Minisztérium

Kereskedelmi Minisztérium

Az okmányok bemutatása erdészeti és vámellenőrzésre indulás előtt, majd közúti és határellenőrzésre

Módszertan:

Az okmányok bemutatása erdészeti és vámellenőrzésre indulás előtt, majd közúti és határellenőrzésre

Pénzügyminisztérium

Gyakoriság: egy adott szállítmány (tehergépjármű) esetében induláskor és minden ellenőrzési ponton

Az eredmények rögzítése:

Jogsértés esetén papír alapú jegyzőkönyv

Az eredmények rögzítése:

Jogsértés esetén papír alapú jegyzőkönyv

Információáramlás:

A Vízügyi és Erdészeti Minisztérium tisztviselői által végzett ellenőrzés: havi jelentések küldése az ICEF-nek

Egyéb minisztériumi tisztviselők esetén: az érintett minisztériumok közötti egyeztetést követően ki kell dolgozni az információcserére vonatkozó eljárást

8.1.3

A vállalkozás a személyszállítás tilalmának alkalmazását biztosító intézkedéseket hoz

8.1.3.1:

A vállalkozás belső szabályzata

Erdészeti Minisztérium

Illetékes Regionális Igazgatóság, Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság, BMIV

Módszertan:

1 –	Annak ellenőrzése, hogy a személyszállítás tilalmát belefoglalták a belső szabályzatba

Felelős szerv:

ICEF

8.1.3.2:

Szolgálati közlemény

2 –	A tilalmat pontosító szolgálati közlemény kifüggesztésének, valamint e tilalom fát szállító tehergépjárműveken történő feltüntetésének ellenőrzése

Módszertan:

Az igazolás elvégzésének ellenőrzése

3 –	Jelentés készítése

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

4 –	A jelentés egy példányának megküldése az Erdészeti Adatközpont részére az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevezetés céljából

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

Archivált igazolási jelentés és az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás: Jelentések küldése az ICEF-nek/CDF-nek

Információáramlás: Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

8.2.1

A rönkfák és a kivágott fák tönkjeit jelölőbaltával és egyéb módon, a jogszabályi követelményeknek megfelelően megjelölik

8.2.1.1:

Az erdészeti hatóság által a helyszíni ellenőrzésekről készített jelentés

Erdészeti Minisztérium

Regionális Igazgatóság (DR), Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság, BMIV

Módszertan:

1 –	Az Illetékes Regionális Igazgatóság, a BMIV, valamint a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság által végzett rendszeres ellenőrzés

Felelős szerv:

ICEF

2 –	A telepen és az erdőkben tett hivatali látogatás

Módszertan:

3 –	A rönkfák és tönkök jelölőbaltával és más módon végzett jelölésének ellenőrzése

Annak ellenőrzése, hogy az Erdészeti Adatközpont eljuttatta-e az adatokat az adatbázis-kezelő rendszerbe, és az ellenőrzés eredményeinek eljuttatása ebbe a rendszerbe

4 –	Jelentés készítése

Az egyes szervek által végzett igazolások ellenőrzése mintavétel alapján

Gyakoriság: negyedévente

Az eredmények rögzítése:

Regionális Igazgatóság (DR): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának (DGSR) és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

BMIV: ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Minisztérium részére és hiteles másolat küldése az ICEF-nek

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF): ellenőrzési jelentés, majd annak küldése a Főigazgatóságnak, és hiteles másolat küldése az ICEF-nek/CDF-nek

Az eredmények rögzítése:

8.2.2

Az erdei telepeken a rönkfákat a hatályos előírások szerint jelölőbaltával és egyéb módon megjelölik

8.2.2.1:

Az erdészeti hatóság által a helyszíni ellenőrzésekről készített jelentés

Erdészeti Minisztérium

Illetékes Regionális Igazgatóság

Módszertan:

Felelős szerv:

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság (DGEFCP)

A nemzeti visszakövetési rendszernek (SNT) való megfelelés ellenőrzése

BMIV

1 –	Az Illetékes Regionális Igazgatóság, a BMIV, valamint a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság által végzett rendszeres ellenőrzés

2 –	A telepeken tett hivatali látogatás

Módszertan:

3 –	A rönkfák jelölőbaltával történő megjelölésének ellenőrzése

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

4 –	Jelentés készítése

Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv

ICEF/CDF: dokumentumvizsgálat, az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe és archiválás

Információáramlás:

A fenti három szerv ellenőrzési jelentéseinek fogadása

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

A jegyzőkönyv küldése az ICEF-nek/CDF-nek

Továbbítás az ICEF/CDF részére az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevitel céljából

8.2.3

A rönkfák szállítási dokumentumait a telepről történő kilépés előtt kitöltik

8.2.3.1:

Menetlevél (azaz fuvarlevél vagy szállítási jegyzék)

Erdészeti Minisztérium

Regionális Igazgatóság

Módszertan:

Felelős szerv:

Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet

Megj.: 2010-ben ez az ellenőrzés még nem rendszerszerű és gyakorlatilag nem létezik. A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságnak ki kell dolgoznia a vonatkozó eljárást

Módszertan

Gyakoriság:

Az eredmények rögzítése:

Információáramlás:

8.2.4

A rönkfák és csomagok szállítási dokumentumait a rönktelepről vagy az üzemből történő kilépés előtt kitöltik

8.2.4.1:

Menetlevél (azaz fuvarlevél vagy szállítási jegyzék)

Erdészeti Minisztérium/Pénzügyminisztérium

Módszertan:

1 –	A vámhatóságok (BIVAC) által végzett helyszíni fizikai ellenőrzés a vállalati specifikációk beérkezését követően minden alkalommal

Felelős szerv:

Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI)

ICEF

2 –	A specifikációk kidolgozása a megbízott szerv (BIVAC) által, és a többi szükséges dokumentum: igazolási tanúsítvány, kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat stb. kiállítása

Módszertan:

Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóság (DGDDI): a vámhatóságok által a vámáru-nyilatkozatot követően végzett igazolás ellenőrzése

ICEF

Gyakoriság: minden nyilatkozat esetén

Az eredmények rögzítése:

1 –	A specifikációk bevezetése az adatbázisba a megbízott szerv (BIVAC) által

1 –	Az adatok bevezetése a SYDONIA rendszerbe

2 –	Kézi archiválás

2 –	Kézi archiválás

3 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

3 –	Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

1 –	A vállalkozástól a megbízott szerv (BIVAC) felé

1 –	A Vámügyi és a Közvetett Adókért Felelős Főigazgatóságtól (DGDDI) az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont (CDF) felé egy később meghatározandó eljárás szerint

2 –	A megbízott szervtől (BIVAC) az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpont (CDF) felé egy később meghatározandó eljárás szerint

2 –	Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

9.1.1

A vállalkozás rendszeresen fizeti a közösségek költségvetése számára elkülönített kvótahányadokat.

9.1.1.1:

Igazolás a fizetési meghagyások teljesítéséről

Erdészeti Minisztérium

Központi Felügyelet/Közigazgatás és Pénzügyek (Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium)

Módszertan:

Felelős szerv:

ICEF

A fizetési meghagyások egy példányának megküldése a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által az Erdészeti Adatközpont részére

Módszertan:

9.1.1.2:

Részletfizetésre vonatkozó közigazgatási engedély

A fizetési igazolások egy példányának rendszeres megküldése az ICEF-hez tartozó Erdészeti Adatközpontnak (CDF) archiválás és az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevitel céljából

Az Erdészeti Adatközpont által történő adatrögzítés ellenőrzése

A teljesítésigazolások és a megfelelő fizetési meghagyások egyezésének ellenőrzése

Az ellenőrzés eredményeinek rögzítése

Gyakoriság: havonta

Az eredmények rögzítése:

A fizetési meghagyások és a fizetési igazolások másolatainak archiválása az Erdészeti Adatközpont által, az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevitelt követően

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

A vállalkozástól az ICEF/CDF felé

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

9.1.2

A vállalkozás által az éves működési tervben és az erdőgazdálkodási tervben vagy az ideiglenes szerződésekben előirányzott társadalmi intézkedéseket megvalósítják

9.1.2.1:

Az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves működési terv (valamennyi éves működési tervben szerepelnek az előző évben végrehajtott társadalmi intézkedések)

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEFCP)

Módszertan:

1 –	A társaság által benyújtott erdőgazdálkodási és éves működési terv dokumentumvizsgálata a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium értékelési rendszerének keretében egy erre a célra létrehozott bizottság által

Felelős szerv:

Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet (ICEF)

2 –	A vállalkozás szociális mérlegének értékelése

9.1.2.2:

A vállalkozás, valamint az erdészeti ügyekért felelős miniszter által aláírt ideiglenes szerződés

3 –	A benyújtott dokumentum megfelelősége esetén jóváhagyó levél

Módszertan:

Az erdőgazdálkodási és az éves működési tervet jóváhagyó levél, valamint az értekezletről készült jegyzőkönyv meglétének ellenőrzése:

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

Az éves működési tervet jóváhagyó levél archiválása az adatbázis-kezelő rendszerben a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által, valamint papír formátumban az archívumban

Az e szempont igazolására vonatkozó információ eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

1 –	Jóváhagyó levél küldése a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságtól a társaság, az ICEF/CDF és a Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága részére, valamint az értekezletről készült, az értékelést tartalmazó jegyzőkönyv eljuttatása a Központi Felügyeletnek (IC)

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

9.2.1

9.2.1.1:

A hatóság telepellenőrzési jelentése

Erdészeti Minisztérium

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEFCP)

Regionális Igazgatóság

Módszertan:

2010-ben erre a szempontra vonatkozóan nem végeznek igazolást. A Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által kidolgozandó, az igazolási eljárásokról szóló kézikönyvnek erre a szempontra is ki kell terjednie

Felelős szerv:

Központi Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Felügyelet (ICEF)

9.2.1.2:

A vállalkozás jelentései a tájékoztató, ismeretterjesztő és tudatosságnövelő kampányokról

Módszertan:

9.2.1.3:

Az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves működési terv

Gyakoriság:

Az eredmények rögzítése:

9.2.1.4:

Belső szabályzat

Információáramlás:

10.1.1

10.1.1.1:

Érvényes szakmai engedély

Kereskedelmi Minisztérium

Alakszerűségekkel foglalkozó csoport (egyablakos rendszer)

Módszertan:

1 –	Az alvállalkozók listájának az egyes vállalkozások általi megküldése az Erdészeti Adatközpont (CDF) részére

2 –	Az általuk kiadott engedélyek ellenőrzése a Kereskedelmi Minisztériumnál (az egyablakos rendszerben)

Felelős szerv:

ICEF

10.1.1.2:

Bejegyzett alvállalkozói szerződések

Erdészeti Minisztérium

Erdészeti Adatközpont (CDF)

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Módszertan:

Az adatok rögzítésének ellenőrzése

Az e szempont igazolása eredményeinek eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Gyakoriság: folyamatos, az egyes beszállítók listájának változásaitól függően

Gyakoriság: az Erdészeti Adatközpont által végzett frissítést követően minden alkalommal

Az eredmények rögzítése:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A vállalkozástól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

Az Erdészeti Adatközponttól (CDF) a Kereskedelmi Minisztérium (egyablakos rendszere) felé

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

A Kereskedelmi Minisztériumtól az Erdészeti Adatközpont (CDF) felé

10.2.1

A vállalkozás (és magánültetvény esetében a magánszemély vagy a közösség) kifizeti a szerződésben foglalt szolgáltatások árát.

10.2.1.1:

Számlák

Erdészeti Minisztérium

Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóság (DAJC)

Módszertan:

1 –	Ellenőrzés a bírói hivataloknál arra vonatkozóan, hogy nincs folyamatban a szolgáltatások kifizetésével kapcsolatos peres eljárás

Felelős szerv:

ICEF

10.2.1.2:

A számlák kifizetését igazoló átutalási bizonylat, csekk vagy elismervény

2 –	Jelentés készítése és adott esetben bevezetés a jogsértésekről készített kimutatásba

3 –	Jelentések küldése az ICEF-nek/CDF-nek

Módszertan:

A jogsértési kimutatás rendszeres vezetésének ellenőrzése

Az adatok adatbázis-kezelő rendszerbe való eljuttatásának ellenőrzése

Gyakoriság: évente

Az eredmények rögzítése:

Éves jelentés

Az ezen ellenőrző szemponttal kapcsolatos eredmények eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Bevezetés az Erdészeti Minisztérium által kiadott jogsértési kimutatásba

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe

Információáramlás:

A bírói hivataloktól az Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóság (DAJC) felé

Az Igazságügyi és Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóságtól (DAJC) az ICEF/CDF felé

Az ICEF-től a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé

2.3. Az erdészeti minősítési rendszer eszközeinek elismerése

A Közép-afrikai Köztársaságban jelenleg egyetlen vállalkozás sem rendelkezik erdészeti magánminősítéssel.

A jogszerűség-igazolási rendszernek figyelemmel kell lennie a magánminősítési rendszerek és a jogszerűség-igazolási rendszer közötti kapcsolatra, és elő kell mozdítania a szinergiákat, többek között a felesleges ellenőrzések elkerülése érdekében. Ebben az összefüggésben a jogszerűségre és a fenntarthatóságra vonatkozó magántanúsítványok elismerése az Erdészeti Minisztérium feladata lesz, a magánminősítés auditálásának eredményeit pedig a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (ICEF) ellenőrzi. A magánminősítés auditálásának eredményeit el kell juttatni az ICEF-nek. Az Erdészeti Minisztérium a minősítéssel kapcsolatos információáramlás egyértelműsítését célzó jogszabályt fog kidolgozni.

2.4. A jogszabályi követelményeknek való megfelelés hiánya

A jogszerűség-igazolási rendszerben a meg nem felelés eseteit a Közép-afrikai Köztársaságban hatályos törvényi és jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kezelik.

A FLEGT-engedélyek kiállításával összefüggésben e megállapodás végrehajtása során ki fognak dolgozni egy, a meg nem felelés eseteinek kezelésével és az ellenőrzési rendszer megerősítését célzó szankciókkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kézikönyvet, még mielőtt a Közép-afrikai Köztársaságban az első FLEGT-engedélyt kiállítanák.

3. A FÁK VISSZAKÖVETÉSI RENDSZERE ÉS AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

3.1. A visszakövethetőséggel kapcsolatos működési követelmények

Jelenleg nem működik nemzeti visszakövetési rendszer. Ugyanakkor az egyes erdészeti társaságok rendelkeznek saját maguk által kialakított belső rendszerekkel. A törvény a kivitelre vonatkozóan rendelkezik ugyan szállítási okmányokról, de nemzeti szinten és a telepeken belül 2010-ben nem volt érvényben hatályos jogszabály. Éppen ezért az első engedély kiállítását megelőző végrehajtási időszakban jogszabályban fogják meghatározni a nemzeti visszakövetési rendszerre, valamint a fatermékek szállítására vonatkozó rendelkezéseket.

Az ellátási lánc irányítása nemzeti visszakövetési rendszer (SNT) létrehozása révén valósul meg, amelynek adatait az (intézményi szempontból az ICEF-hez tartozó) Erdészeti Adatközpont által kezelt központi adatbázis-kezelő rendszer fogja össze. A rendszert az erdészeti vállalkozások és a vámbevételek beszedéséért felelős szerv (jelenleg a BIVAC) látja el adatokkal. Az egyes termékek kódolása érdekében nemzeti számozási rendszert fognak elfogadni.

A visszakövetési rendszerben több szerv működik közre. Ezek a következők:

—	a fakitermelési állományfelméréstől a nyers- és feldolgozott fa kiviteléig végzett valamennyi tevékenységet ellátó vállalkozások,

—

a Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, amely központi szolgálatai (Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság, Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága, ICEF és CDF, valamint BMIV) révén az ellátási lánc egésze mentén gondoskodik a kitermelési és feldolgozási munkálatok igazolásáról és az igazolás ellenőrzéséről,

—

a vámbevételek beszedéséért felelős szerv (jelenleg a BIVAC), amely biztosítja a specifikációk ellenőrzését, a fafajok azonosítását és a mennyiségek meghatározását. Ezenkívül ez a szerv felel a kereskedelmi célú behozatalról szóló nyilatkozat kibocsátásáért a feldolgozásra szánt importfára vonatkozóan,

—	a Kereskedelmi Minisztérium, amelynek feladata a feldolgozásra szánt valamennyi fára vonatkozó kereskedelmi célú behozatalról szóló nyilatkozat, illetve a kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat ellenjegyzése,

—	a Pénzügyminisztérium a központi és decentralizált vámhatóságokon keresztül, amelyek feladata a vámkezelési eljárások ellenőrzése, az illeték- és adófizetési igazolások kibocsátása, valamint áthaladó fatermékek esetében a nyilvántartásba vétel,

—	a Vízügyi és Erdészeti Minisztérium határellenőrei, akik a szállítási okmányokat ellenőrzik.

3.1.1. A kitermelési és rendezési engedélyek alapján kitermelt és ültetvényekről származó fák

Az alábbi táblázat a kitermelési és rendezési engedély alapján kitermelt fák visszakövetési láncára vonatkozó alapelveket és követelményeket tartalmazza. Az erdőültetvényekre vonatkozó egyedi követelmények szintén szerepelnek benne.

A visszakövetési láncra vonatkozó követelményeket a következők szerint jeleníti meg:

1. oszlop: az ellátási lánc szakaszainak leírása,

2. oszlop: az egyes szereplők feladatainak és tevékenységeinek leírása,

3. oszlop: a hasznos adatok és az adatgyűjtési módszerek ismertetése,

4. oszlop: az igazolási struktúra, valamint az egyes szervek által az adatok jóváhagyására vagy egyeztetésére használt módszertan meghatározása.

Ezeket az alapelveket és követelményeket e megállapodás végrehajtása során ki fogják igazítani, de kizárólag a visszakövetési lánc hatékonyságának sérelme nélkül.

LELTÁR

Szakasz vagy ellátási lánc

Feladatok és tevékenységek

Hasznos adatok és gyűjtési módszerek

Igazolás

Jóváhagyás

Adategyeztetés

FAKITERMELÉSI ÁLLOMÁNYFELMÉRÉS

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

—	A véghasználati terület megjelölése

—	Erdei utak építése

—

Famérés

—	A fák helyzetének meghatározása és térképek készítése

—	A fák számozása és megjelölése

Megj.: Ültetvények esetében:

a)	a legalább 50 hektár területű ültetvényekre vonatkozóan egyszerű erdőgazdálkodási tervet kell készíteni;

b)	az 50 hektárnál kisebb területű ültetvényekre vonatkozóan egyszerűsített kutatási és térképészeti jelentést (helyrajzi térképen történő helymegjelölés) kell benyújtani az Erdészeti Állományfelmérési és Területrendezési Igazgatósághoz (DIAF);

ennek ellenére az alábbi információkat a legalább 50 hektár területű ültetvények esetében meg kell adni: i. az állomány kora; ii. az állomány átlagmagassága; iii. GPS-helymeghatározás; iv. összterület; v. egyszerűsített térkép a helyszínen kialakított parcellák feltüntetésével; vi. fatönkök száma; vii. kerület- vagy átmérőosztály;

d)	a fatönköket nem szükséges szisztematikusan megjelölni;

e)	az Erdészeti Állományfelmérési és Területrendezési Igazgatóság kitermelési engedélyt állít ki.

Benyújtott dokumentum:

Éves működési terv

Adatok:

—	Engedély száma

—	Erdőgazdálkodási egység (kitermelési és rendezési engedély vagy ültetvény) száma

—	Éves véghasználati terület száma

—	Állományfelmérés száma

—	Fafaj neve

—	A rendezési tervben meghatározott minimális átmérő

—	UTM koordináta (Transzverzális merkátor projekció)

Információáramlás:

Az adatok eljuttatása az adatbázis-kezelő rendszerbe (elektronikus formátumban, beillesztendők a területrendezési jogszabály 3. kötetébe)

Módszertan:

Az alábbi hat szerv közötti koordinációról az ICEF gondoskodik:

Erdészeti Állományfelmérési és Területrendezési Igazgatóság (DIAF):

A felmért adatok és a korábbi éves működési terv közötti megfelelés

Az éves véghasználati terület elhelyezkedésének ellenőrzése

Regionális Igazgatóság:

A megközelítési útvonalhálózat és a készletek földrajzi felmérésének igazolása

A jelentések továbbítása a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának

Regionális Szolgáltatások Főigazgatósága (DGSR):

A regionális igazgatóságok tevékenységének ellenőrzése

A fakitermeléssel kapcsolatos információk továbbítása a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságnak (DGEF)

Erdőgazdálkodási és Erdőipari Igazgatóság (DEIF):

A megközelítési útvonalhálózat és a készletek földrajzi felmérése igazolásának ellenőrzése

Az adatok továbbítása az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság (DGEF):

A DGSR, a DIAF és a DEIF jelentéseinek ellenőrzése és jóváhagyása

Az adatok továbbítása az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

A jelentések továbbítása az ICEF-nek

6.	Erdészeti Adatközpont (CDF): A Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium adatainak összegyűjtése.

FAKITERMELÉS

Szakasz vagy ellátási lánc

Feladatok és tevékenységek

Hasznos adatok és gyűjtési módszerek

Igazolás

Jóváhagyás

Adategyeztetés

VÁGÁS

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

—	A fák kiválasztása és kivágása

—	A vágási szám feltüntetése jelölőbaltával a tuskón és a fatönkön

—	Az állományfelmérésben szereplő számok átvezetése a tuskóra

—	A tuskók megjelölése/címkézése

—	Adatrögzítés és -tárolás.

Megj.: 50 hektárnál nagyobb területű ültetvények esetében:

A vágást véghasználati területek szerint végzik.

Valamennyi rönköt megjelölik.

Adatfelvételi lapot vezetnek.

Benyújtott dokumentum:

Adatfelvételi lap (elektronikus és/vagy papír alapú)

A fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum

Adatok:

—	Engedély száma

—	Erdőgazdálkodási egység (kitermelési és rendezési engedély vagy ültetvény) száma

—	Éves véghasználati terület száma

—	Állományfelmérés száma

—	Vágási szám

—

Fafaj

—	A kivágott fa méretei és mennyisége

—	A kitermelési övezet térképének aktualizálása melléklet formájában

—	A rendezési tervben meghatározott minimális átmérő

—	UTM koordináta.

Információáramlás:

Az adatfelvételi lap és a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum benyújtása a társaság által a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatósághoz

A kitermelési adatok küldése a társaságtól az Erdészeti Adatközpontnak (CDF) az adatbázis-kezelő rendszerbe történő bevezetés céljából

Módszertan:

Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság:

Igazolás:

Adatfelvételi lap

Szállítási jegyzék

Az alábbiak helyszíni ellenőrzése:

—	A kivágott fák koordinátái, az éves véghasználati terület határai

—	A rendezési tervben meghatározott minimális átmérő

Az igazolási jelentések továbbítása a Regionális Szolgáltatások Főigazgatóságának (DGSR):

Vegyes Ellenőrző Csoport (BMC):

Az igazolás ellenőrzése:

—	Adatfelvételi lap

—	Szállítási jegyzék

—	Az éves véghasználati terület határainak tiszteletben tartása

—	A rendezési tervben meghatározott minimális átmérő betartása

—	Az erdőgazdálkodási egység (ültetvény vagy kitermelési és rendezési engedély) megvalósítása

Jogsértésekről készített kimutatás

A jegyzőkönyvek küldése a Bírósági Ügyekért Felelős Igazgatóságnak

Az ellenőrzési jelentések továbbítása az ICEF-nek.

Megj.: Ültetvényeken végzett igazolás esetében:

Egy adott parcellára vonatkozóan a kivágott mennyiség és a fakitermelő által benyújtott állományfelmérésben szereplő mennyiségek egyeztetése a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság által. A tuskóig történő visszakövetésre nincs szükség.

CDF:

Ellenőrzi i. az állományfelmérésekben feltüntetett adatoknak és ii. a tényleges vágási (kitermelési) adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését.

Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

Minden kivágott fára vonatkozóan:

a)	a rendezési tervben szereplő állományfelmérési számot az adatfelvételi lapon szereplő megfelelő számmal;

b)	a fának a rendezési tervben feltüntetett koordinátáit a kivágott fa adatfelvételi lapon szereplő koordinátáival;

c)	a rendezési tervben megnevezett fafajt a kivágott fa fajmegnevezésével.

Erdőgazdálkodási egység szerint: az éves véghasználati területeket i. a kitermelési és rendezési engedélyek; és ii. az erdőültetvények esetében:

a)	az állományfelmérésben szereplő, fajok szerint kivágható fák számát a fajtánként kivágott fák számával;

b)	az állományfelmérésben feltüntetett fafajonkénti mennyiséget a kivágott fák fafajok szerinti mennyiségével;

c)	az adatfelvételi lapon szereplő kivágott fák számát az állományfelmérésben feltüntetett kitermelhető fák összes számával.

KIHORDÁS ÉS AZ ERDEI TELEPEN VÉGZETT ELŐKÉSZÍTÉS

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

—	Első válogatás

—	A farönkök első köbözése

—	A rönkök megjelölése és számozása

—	A rönkök darabolása szállítás céljából

—	Az állományfelmérésben szereplő számok átvezetése a fájlokba.

Benyújtott dokumentum:

—	Napi kihordási jelentés

—	Kihordási fájl

—	Erdei telep napló (adatfelvételi lap)

—	Erdőn belüli szállítólevél

Adatok:

—	Engedély száma

—	Erdőgazdálkodási egység (kitermelési és rendezési engedély vagy ültetvény) száma

—	Éves véghasználati terület száma

—

Fafaj

—	Fatönkök száma

—	Vágási szám

—	Rönkök sorszáma

—	A fák egyedi azonosító jelölésének leírása

—	A rönkök mérete és mennyisége.

Információáramlás:

Az adatfelvételi lap és a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentum benyújtása a társaság által a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatósághoz

A kitermelési adatok küldése a társaságtól az Erdészeti Adatközpontnak (CDF) az adatbázisba történő bevezetés céljából

Módszertan:

DEIF és Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság:

Igazolás:

—	Adatfelvételi lap

—	Szállítási jegyzék

—	A rendezési tervben meghatározott minimális átmérő

Az igazolási jelentések továbbítása a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóságnak (DGEFCP).

CDF:

Ellenőrzi i. a termelési adatok szintjén elérhető információknak; és ii. az ellátási lánc felsőbb szintjéről származó adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését.

Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

Minden kivágott fára vonatkozóan:

a)	a rendezési tervben szereplő rönkdarabok sorszámát az eredeti rönk adatfelvételi lapon szereplő sorszámával;

b)	a rönkdarabok fajtáját az eredeti rönk adatfelvételi lapon szereplő fajmegnevezésével;

c)	a rönkdarabok összes hosszát az eredeti rönk teljes hosszával;

d)	az egyes rönkdarabok átmérőjét az eredeti rönk átmérőjével;

e)	a kitermelés adatfelvételi lapon szereplő dátumát az éves véghasználati terület érvényességének dátumaival.

A RÖNKFA ELŐKÉSZÍTÉSE KIVITELRE

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

—	A rönkök válogatása

—	Elkerítés fafaj szerint szerződés alapján vagy szerződés nélkül

—

Darabolás

—	A rönkök köbözése (átmérő, hossz, térfogat)

—	A rönkök megjelölése és számozása.

Felelős szerv: A hatóság által megbízott szerv.

Tevékenységek:

Adattábla/vonalkód elhelyezése

Benyújtott dokumentum:

—	Telepjegyzék

—	Belépési jegyzék

—	Előkészítési napló

—	Specifikációk

Adatok:

—	Kitermelési és rendezési engedély vagy ültetvény száma

—	Vágási szám

—	Rönkök mérete

—

Fafaj

—	Rönkök sorszáma

—	Szerződés száma

—	Ügyfél neve

—

Adattábla

Információáramlás:

A fafeldolgozás lépéseit leíró fájlok továbbítása a társaság által az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

A fizetési meghagyások kiadása a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság által, majd a jelentések küldése az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

A Vegyes Ellenőrző Csoport (BMC) jelentésének továbbítása az ICEF-nek.

Módszertan:

DEIF és Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság:

Igazolás:

—	A rendezési tervben meghatározott minimális átmérő

—	Az engedélyezett fafajok jegyzéke

Szükség esetén a jogsértésekről készített kimutatás

Az igazolási jelentés továbbítása a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóságnak (DGEFCP).

Vegyes Ellenőrző Csoport (BMC):

Adattáblák ellenőrzése

Szükség esetén a jogsértésekről készített kimutatás

Az ellenőrzési jelentések továbbítása az ICEF-nek

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság (DGEFCP)

A termelési adatok ellenőrzése

CDF:

Ellenőrzi i. a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentumokban szereplő adatoknak; és ii. az ellátási lánc felsőbb szintjéről származó adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését.

Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

Minden rönkre vonatkozóan:

a)	a rönk adatfelvételi lapon szereplő számát a rönktelep belépési jegyzékében szereplő megfelelő számmal;

b)	a rönk adatfelvételi lapon szereplő fajmegnevezését a rönktelep belépési jegyzékében szereplő megfelelő fajmegnevezéssel;

c)	a rönk adatfelvételi lapon szereplő méretét a rönktelep belépési jegyzékében szereplő megfelelő mérettel.

Minden szállítmány esetében:

a)	a rönkök erdőn belüli szállítólevélben szereplő számát az adatfelvételi lapon szereplő ugyanezen számmal;

b)	a rönkök erdőn belüli szállítólevélben szereplő fajmegnevezését az adatfelvételi lapon szereplő ugyanezen fajmegnevezéssel;

c)	a rönkök erdőn belüli szállítólevélben szereplő méretét az adatfelvételi lapon szereplő megfelelő mérettel;

d)	az erdőn belüli szállítólevelek keltezését a telep belépési jegyzékében szereplő dátumokkal.

Minden, a fafeldolgozás lépéseit leíró havi fájl esetében:

a)	a fájlban szereplő fafajok szerinti mennyiségeket az ugyanerre az időszakra vonatkozóan az adatfelvételi lapokon szereplő mennyiségekkel.

A DGEFCP által kiállított minden fizetési meghagyás esetében:

a)	az adatbázis-kezelő rendszerben fafajonként kiszámított esedékes összegeket a Főigazgatóság fizetési meghagyásain feltüntetett megfelelő összegekkel.

A RÖNKÖK ELŐKÉSZÍTÉSE FELDOLGOZÁSRA

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

—

Darabolás

—	A rönkdarabok mérése, köbözése

—	A rönkdarabok megjelölése és számozása

—	A rönkdarabok fajnevének feljegyzése

Benyújtott dokumentum:

A fűrésztelep/üzem készletdokumentációja

Adatok:

—

Fafaj

—	Rönkdarabok száma

—	Rönkdarabok mérete és mennyisége.

Információáramlás:

Az előkészítési jelentés továbbítása az Erdészeti Adatközpontnak (CDF).

Módszertan:

Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság:

A készletdokumentációk ellenőrzése

CDF:

Ellenőrzi i. a feldolgozási adatok szintjén elérhető információknak; és ii. az ellátási lánc felsőbb szintjéről származó adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését.

Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

Minden rönkre vonatkozóan:

a)	a rönktelepi készletdokumentációban feltüntetett jellemzőket (szám, fafaj, méret) a telep belépési jegyzékében szereplő megfelelő jellemzőkkel;

b)	a rönkdarabok fajmegnevezését az eredeti rönk készletdokumentációban szereplő fajmegnevezésével;

c)	a rönkdarabok összes hosszát az eredeti rönk teljes hosszával.

Hónapok szerint:

a)	a telepre belépő fák fafaj szerinti mennyiségét a feldolgozásba bevont fák fafaj szerinti mennyiségével.

FELDOLGOZÁS

Szakasz vagy ellátási lánc

Feladatok és tevékenységek

Hasznos adatok és gyűjtési módszerek

Igazolás

Jóváhagyás

Adategyeztetés

A RÖNKÖK FELDOLGOZÁSA KIVITELRE

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

A feldolgozósorra történő belépéskor:

A rönkök/rönkdarabok számának feljegyzése

A rönkök/rönkdarabok mennyiségének feljegyzése az üzembe érkezéskor szám és fafaj szerint.

A feldolgozósorról történő kilépéskor:

A négyszögletes fűrészáruk (vagy más feldolgozott termékek) csomagjainak mérése és köbözése

A csomagok számozása szerződések szerint

A fűrészáru-mennyiség kiszámítása.

Felelős szerv: A hatóság által megbízott szerv.

Tevékenységek:

A feldolgozott termékek megjelölése (címkézés).

Benyújtott dokumentum:

—	Termelési jelentés:

—	Üzemi (feldolgozósori) belépési fájl

—	A fűrészelési vagy más feldolgozási célú rönkfelhasználásról készített fájl

—	Rönktelepi készletdokumentáció.

Adatok:

—	Rönkdarabok száma

—

Fafaj

—	Fűrészelt rönkök mennyisége = rönkdarabok mennyisége

—	Fűrészáru-mennyiség

—	Csomagok sorszáma

—	Csomagok száma

—	Az egyes darabok mérete és a csomagok mennyisége.

—	Társaság neve

—	A feldolgozott termékek készletlerakatának helye.

Információáramlás:

A fűrészelt fa feldolgozási lépéseit leíró fájlok továbbítása a társaság által a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóságnak (DGEFCP)

A Vegyes Ellenőrző Csoport (BMC), a Regionális Igazgatóság és a DEIF jelentéseinek továbbítása az ICEF-nek.

Módszertan:

Erdőgazdálkodási és Erdőipari Igazgatóság (DEIF)/Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság: Igazolás:

—	Rönktelepi készletdokumentáció

—	Kiviteli specifikációk

—	Adattáblák

—	A feldolgozás mértéke

BMC: Az igazolás ellenőrzése:

—	Rönktelepi készletdokumentáció

—	Specifikációk

—	A hatóság által megbízott szerv által készített adattáblák

A feldolgozás mértéke

Szükség esetén a jogsértésekről készített kimutatás

ICEF:

Az adatbázis-kezelő rendszer ellenőrzése

CDF:

Ellenőrzi i. a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentumokban szereplő adatoknak; és ii. a korábbi szakaszokból, az ellátási lánc felsőbb szintjéről származó adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését.

Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

Minden feldolgozott rönkre vonatkozóan:

a)	a feldolgozott rönkök jellemzőit (szám, fafaj, méret) a rönktelepi készletdokumentációban szereplő megfelelő adatokkal.

Minden feldolgozott terméktípusra vonatkozóan fafaj szerint, havonta:

a)	a feldolgozásba bevont rönkdarabok mennyiségét a feldolgozott termékek mennyiségével (anyaghozam);

b)	a feldolgozott termékeknek a fűrészelt fák feldolgozási lépéseit bemutató fájlokban szereplő, fafaj szerinti mennyiségét a készletdokumentációval.

A HELYI PIACRA TÖRTÉNŐ FELDOLGOZÁS

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

A gyártósorra történő belépéskor:

A rönkdarabok számának feljegyzése

A rönkdarabok fafaj szerinti mennyiségének feljegyzése

A gyártósorról történő kilépéskor:

Az érkező csomagok köbözése és mérése

A csomagok számozása

Tárolóhely a telepen:

Banguiban vagy más városban található lerakat megnevezése

A fűrészáru-mennyiség kiszámítása.

Benyújtott dokumentum:

A helyi piacot célzó termelésről készített jelentés

A helyi piacra szánt fák szállítólevele.

Adatok:

—	Rönkdarabok száma, fafaj és bemenő mennyiség a gyártósoron

—	Csomagok száma, kimenő mennyiség a gyártósoron.

Információáramlás:

A társaság továbbítja a következőket:

—	a helyi piacra vonatkozó termelési jelentést a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságnak (DGEF)

—	az adatgyűjtési és -kezelési fájlokat.

Módszertan:

Erdőgazdálkodási és Erdőipari Igazgatóság (DEIF) és Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság:

Az árulevél igazolása.

BMC:

Az árulevél igazolásának ellenőrzése.

Áruszámlák ellenőrzése.

ICEF:

Az adatbázis-kezelő rendszer ellenőrzése

CDF:

Ellenőrzi a helyi értékesítési nyilatkozatokban szereplő adatoknak és az ellátási lánc felsőbb szintjéről, a korábbi szakaszokból származó adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését.

Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

Minden helyi fogyasztásra szánt feldolgozott terméktípusra vonatkozóan, havonta:

a)	a helyi termelésbe bevont rönkdarabok mennyiségét a helyi piacra szánt feldolgozott termékek mennyiségével (anyaghozam);

b)	a helyi piacot célzó termelésről készített jelentésben szereplő mennyiségeket a helyi piacra szánt fatermékek szállítólevelével.

KIVITEL

Szakasz vagy ellátási lánc

Feladatok és tevékenységek

Hasznos adatok és gyűjtési módszerek

Igazolás

Jóváhagyás

Adategyeztetés

RÖNKFA, FŰRÉSZÁRU ÉS MÁS TERMÉKEK KIVITELE

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

—	A termékspecifikációk kidolgozása

—	Kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat

—	Fuvarlevél kiállítása (a hatóság által megbízott szerv rendszámának feltüntetésével)

—	A származási bizonyítvány és a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítása

—	FLEGT-engedély kérelmezése.

Felelős szerv:

A hatóság által megbízott szerv.

Tevékenységek:

Adattáblák/vonalkódok elhelyezése

Benyújtott dokumentum:

—	Specifikációk

—

Áruszámla

—	Kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat (DEC)

—

EUR 1

—	Feladási engedély (BAE)

—	Menetlevél

—	Előzetes kedvező vélemény

—	FLEGT-engedély.

Adatok:

—

Fafaj

—	Rönkök vagy csomagok sorszáma

—	Rönkök fafaj szerinti mennyisége

—	Fűrészárunak és más célra szánt termékek mennyisége.

—	Adattáblák száma

—	Exportáló vállalat neve

—	Ügyfél neve

—	Ügyfél szerződésének száma

—	Berakodás helye

—	Célállomás

—	Adózott érték

Információáramlás:

A fafeldolgozás lépéseit leíró fájlok továbbítása a társaság által a Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóságnak (DGEF)

A fizetési meghagyások kiadása a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóság által, majd a jelentések küldése az Erdészeti Adatközpontnak (CDF).

Kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat (DEC)

A FLEGT-engedély iránti kérelem feldolgozása és egyéb válaszok

Módszertan:

Erdőgazdálkodási és Erdőipari Igazgatóság (DEIF): Igazolás:

—	A fafeldolgozás lépéseit bemutató, már benyújtott fájlok

—	A kivitelre szánt fához tartozó csomagkártya

—	Az exportlevél és az adatfelvételi lapok közötti egyezés.

Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság és határellenőrök:

—	Határellenőrzés

—	A származási bizonyítvány és a növény-egészségügyi bizonyítvány ellenőrzése

—	Fizikai és iratellenőrzés

—	Nyilvántartásba vétel

Vegyes Csoport:

—	Vámokmányok ellenőrzése:

—	A kitermelési és kiviteli adatok összevetése az adatfelvételi lapokkal

—	Adatfelvételi lap és a fafeldolgozás lépéseire vonatkozó nyilatkozatok.

—	A bejelentett mennyiségek értékének ellenőrzése.

ICEF:

—	A többi szerv adatainak egyeztetése

—	Az adatbázis-kezelő rendszer ellenőrzése

—	A megfelelés megerősítése a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv felé.

ICEF:

—	A specifikációk igazolása

—	A fakivitelhez kapcsolódó adók befizetése.

A hatóság által megbízott szerv:

—	A specifikáció igazolása

—	Vizsgálat: a fafaj azonosítása, mérés és a mennyiség meghatározása a Trópusi Fafajokkal Foglalkozó Nemzetközi Szakmai Szövetség (ATIBT) szabványainak megfelelően

—	Minden rönkön két, az egyes társaságok egyedi kódjait viselő műanyag tábla (egy kék és egy piros) elhelyezése.

A hatóság által megbízott szerv által végzett helyszíni szállítmány-ellenőrzés:

—	Szállítmány-ellenőrző listák kiállítása

—	A kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozatot, a hatóság által megbízott szerv által kiadott két ellenőrzőlistát, a specifikációt és a vámokmányokat tartalmazó dokumentáció átadása a járművezetőnek.

A hatóság által megbízott szerv által végzett határellenőrzés (fizikai és iratellenőrzés):

—	A magánszolgáltató ellenőrzőlistájának és a specifikációnak az ellenőrzése

—	A kiviteli okmányok, a kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat és a vámokmányok ellenőrzése

—	A rönkön vagy csomagon elhelyezett egyik adattáblát rögzítő pánt eltávolítása

—	Az ellenőrzőlista és a rögzítőpántok küldése a vámbevételek beszedéséért felelős szervnek (BIVAC) Berberatiba, összehasonlítás céljából

—	Az adattáblán szereplő adatok nyilvántartásba vétele

—	Magánszolgáltatónkénti ellenőrzés Douala kikötőjében:

—	A másik adattábla rögzítőpántjának eltávolítása

—	A doualai érkezési jelentés küldése a vámbevételek beszedéséért felelős szervnek (BIVAC) Berberatiba

—	Export-ellenőrzési igazolás (AVE).

A FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv:

—	A FLEGT-engedélyek kiadása

Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelet – CDF:

Ellenőrzi a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentumokban és a kiviteli dokumentumokban szereplő adatoknak, illetve az ellátási lánc korábbi szakaszaiból származó adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését.

Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

Minden rönkre vonatkozóan:

a)	a specifikációban szereplő jellemzőket (szám, fafaj, méret) i. a telep belépési jegyzékében; ii. a megfelelő időszakra vonatkozóan az adatfelvételi lapokon és iii. az erdőn belüli szállítóleveleken szereplő megfelelő jellemzőkkel.

Minden szállítmányra vonatkozóan:

a)	a szállítmányra vonatkozó pénzügyminisztériumi adatokat az ugyanerre a szállítmányra vonatkozóan az Erdészeti Minisztériumban rendelkezésre álló adatokkal.

A FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv:

Ellenőrzi i. a FLEGT-engedély iránt benyújtott kérelemben; ii. az ideiglenes engedélyben; iii. a határon végzett fizikai ellenőrzésekkor; valamint iv. a doualai fizikai ellenőrzések alkalmával bejelentett adatok egyeztetését.

BEHOZATAL ÉS TRANZIT

Szakasz vagy ellátási lánc

Feladatok és tevékenységek

Hasznos adatok és gyűjtési módszerek

Igazolás

Jóváhagyás

Adategyeztetés

FELDOLGOZÁSRA SZÁNT FA BEHOZATALA

Felelős szerv: VÁLLALKOZÁS

Tevékenységek:

—	A fa behozatalára vonatkozó kérelem

—

Rendelés

—

Számla

—	A termék jellege

—	Vámkezelés.

Benyújtott dokumentum:

—	Kereskedelmi célú behozatalról szóló nyilatkozat (DIC)

—	A származási ország által kiadott megfelelés- és jogszerűség-igazolás

—	A Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium feldolgozásra szánt fa behozatalára vonatkozó engedélye

Adatok:

—	Társaságok neve

—	Rönkök száma

—

Fafajok

—

Mennyiség

—	Adattáblák/vonalkódok

—	Rönk azonosítószáma.

Információáramlás:

—	A társaság eljuttatja a kereskedelmi célú behozatalról szóló nyilatkozatot a Kereskedelmi Minisztériumba

—	A Minisztérium a nyilatkozat egy példányát továbbítja a vámhatóságok és a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium részére

—	A Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium engedélyt állít ki a társaság számára

—	Ezt továbbítják az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

—	A társaság elküldi a termelési jelentést a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Főigazgatóságnak (DGEFCP).

Módszertan:

Kereskedelmi Minisztérium:

—	A kereskedelmi célú behozatalról szóló nyilatkozat (DIC) kiadása

A hatóság által megbízott szerv:

—	Az importálni kívánt termékek vizsgálata a származási országban

—	A bejelentett értékek ellenőrzése

—	Export-ellenőrzési igazolások kiadása

Vámhatóságok:

—	Vámkezelési eljárások ellenőrzése

—	Illeték- és adófizetési igazolások kibocsátása

—	Az adatok továbbítása a Vízügyi és Erdészeti Minisztériumba.

A FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv:

—	A behozott termék jogszerűségének igazolása

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium:

—	A feldolgozásra szánt fa behozatalára vonatkozó engedély kiadása.

ICEF/CDF:

Ellenőrzi a fafeldolgozás lépéseit leíró dokumentumokban szereplő adatoknak és a vámhatóságok által gyűjtött adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését.

Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

Minden szállítmányra vonatkozóan:

a)	a vámhatóságoknak a határállomáson szolgáltatott információkat a rönktelep belépési jegyzékében szereplő információkkal.

FA SZÁLLÍTÁSA A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN KERESZTÜL

Felelős szerv: VÁMHATÓSÁGOK:

Tevékenységek:

—	Belépéskor történő vámhatósági nyilvántartásba vétel (D15)

—	Az adatok bevezetése a SYDONIA rendszer adatbázisába

—	Kilépéskor történő nyilvántartásba vétel

Benyújtott dokumentum:

—

D15

Adatok:

—	Termékek száma

—

Fafajok

—	Rönkök vagy csomagok sorszáma

—	Összes bruttó tömeg

—	Kereskedelmi megnevezés

—

Ár

—

Mennyiség

Információáramlás:

A tranzittermékekről készült jelentés küldése az Erdészeti Adatközpontnak (CDF)

Módszertan:

Vámhatóságok:

Nyilvántartásba vétel.

Határellenőrzés:

Nyilvántartásba vétel.

VÁMHATÓSÁGOK:

CDF:

Ellenőrzi a termékek behozatalakor, illetve a Közép-afrikai Köztársaság területéről történő kilépéskor rendelkezésre bocsátott adatoknak az adatbázis-kezelő rendszerben történő egyeztetését. Ebben a szakaszban legalább az alábbi adatokat kell egyeztetni:

1.	Minden szállítmányra vonatkozóan: az ország területére történő belépéskor gyűjtött adatokat (tehergépjármű rendszáma, a fa eredete, fafaj, mennyiség, a rönkök nyilvántartási száma, dátum, idő, hely) az ország területéről történő kilépéskor gyűjtött adatokkal.

3.1.2. Fizikai visszakövetési rendszer és a mennyiségi egységesség ellenőrzésének módszere

E megállapodás végrehajtása során kidolgozásra kerül a kitermelési állományfelméréstől alkalmazandó alfanumerikus azonosítók valamennyi erdészeti társaság számára egységes nemzeti rendszere, még mielőtt a Közép-afrikai Köztársaságban az első FLEGT-engedélyt kiállítanák.

A nemzeti visszakövetési rendszer lehetővé teszi az alábbiak egyeztetését:

—	a különböző egységek (lábon álló fák, rönkök, darabolt rönkök, feldolgozott termékek csomagjai) az ellenőrzési lánc különböző szakaszaiban,

—	termékmennyiségek egységcsoportonként a lánc különböző szakaszaiban (a kitermelési és rendezési engedély, az erdőgazdálkodási egység, az éves véghasználati terület stb. szintjén).

A feldolgozott termékek tekintetében e megállapodás végrehajtása során kidolgozásra kerül a feldolgozótelepeken a gyártósorok bemeneti és kimeneti adatainak egyeztetését szolgáló rendszer, még mielőtt a Közép-afrikai Köztársaságban az első FLEGT-engedélyt kiállítanák. Ez a rendszer egyaránt figyelembe veszi az üzembe érkező és az onnan kilépő mennyiségeket (beleértve az üzem rönktelepét is). A 3.1.1. szakaszban található táblázat mutatja be a mennyiségi adategyeztetési pontokat.

3.1.3. Termékazonosítási módszer

Az azonosítás jelenleg két különböző színű (kék és piros) adattábla segítségével történik. E megállapodás végrehajtása során, még mielőtt a Közép-afrikai Köztársaságban az első FLEGT-engedélyt kiállítanák, kidolgozzák a vonalkódos azonosítási módszert.

3.1.4. A szolgáltatókra átruházott feladatok ellenőrzése és jóváhagyása

A kivitelre szánt fák vizsgálatát magánszolgáltató végzi. Ez jelenleg a BIVAC Export nevű vállalat. A szolgáltató tevékenységeit a hatóság auditálja. E megállapodás végrehajtása keretében a kivitelre szánt fa vizsgálatával megbízott magánszolgáltatóval fennálló szerződéses jogviszony aktualizálását tervezik.

A jogszerűség-igazolási rendszer keretében a kivitelre szánt fa vizsgálatáért felelős vállalat az általa végzett ellenőrzések eredményeit eljuttatja az ICEF-nek, amely tájékoztatja az engedélyező hatóságot. Az információtovábbítás részletes szabályait e megállapodás végrehajtása során dolgozzák ki, még mielőtt a Közép-afrikai Köztársaságban az első FLEGT-engedélyt kiállítanák.

3.1.5. A megfelelés hiánya az ellátási lánc tekintetében

A meg nem felelés különböző eseteit a Közép-afrikai Köztársaságban hatályos törvényi és jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kezelik.

Amennyiben a meg nem felelés adómegállapítást von maga után, ezt a pénzügyi hatóság végzi el a kivitelre szánt fa vizsgálatával megbízott vállalat vagy a határellenőrök és az erdészeti hatóság decentralizált szolgálatainak vizsgálati jelentései alapján.

3.2. Az ellátási lánccal kapcsolatos követelmények igazolása

a) Ellenőrzések

Az ellátási lánccal kapcsolatos különböző felelősségi szinteket, az ellenőrzések gyakoriságát és az alkalmazott módszereket a 3.1.1. szakaszban szereplő táblázatban ismertetett nemzeti visszakövetési rendszer határozza meg.

Az egyes gazdasági szereplők és az (Erdészeti Adatközpont által fenntartott és kezelt) adatbázis-kezelő rendszer közötti adatcseréket később meghatározandó gyakorisággal kell végezni.

Az ellátási lánccal kapcsolatos követelmények igazolására minden FLEGT-engedély esetében sor kerül, figyelemmel az érintett szervek által készített jelentésekre és beszámolókra.

b) Az igazolási adatok kezelése és elemzése

Az adatkezelésre és -elemzésre az ellátási láncban az Erdészeti Adatközpontban (CDF) központosított adatbázis-kezelő rendszer (SGBD) segítségével kerül sor. Az adatkezelés az alábbiakat foglalja magában:

—	olyan információkezelési szoftver kifejlesztése, amely igazodik a visszakövetési igényekhez,

—	internetkapcsolat, amely valamennyi érintett szereplő számára hálózati hozzáférést biztosít, biztonsági garanciákkal.

Az adatkezelési eljárást e megállapodás végrehajtása során dolgozzák ki, még mielőtt a Közép-afrikai Köztársaságban az első FLEGT-engedélyt kiállítanák.

4. A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIADÁSA

A FLEGT-engedélyeket kiadó hatóság a vízügyi és erdészeti ügyekért felelős miniszter által kijelölt és az ő minisztériumával kapcsolatban álló szervezet. Ennélfogva olyan teljes jogú szervezeti egységről van szó, amely függetlenül tevékenykedik, de beszámol a Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnak.

Amennyiben egy termékeit exportálni kívánó gazdasági szereplő FLEGT-engedélyhez kíván jutni, az engedélyező hatósághoz címzett írásbeli, papír alapú kérelmet kell benyújtania. Az engedélykérelemnek lehetővé kell tennie a IV. melléklet I. függelékében felsorolt valamennyi információ és bejegyzés megadását. Az engedélyt egy egységes formanyomtatványon állítják ki, amelyet az erdészeti hatóság dolgoz ki és hoz forgalomba e megállapodás végrehajtása során, még mielőtt a Közép-afrikai Köztársaságban az első FLEGT-engedélyt kiállítanák.

Kérelem benyújtása esetén az engedélyező hatóság felkéri a Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyeletet és az Erdészeti Adatközpontot, hogy az adatbázis-kezelő rendszer segítségével igazolja a vállalkozás és a kivitelre szánt termékek jogszerűségével kapcsolatos szempontokat. A rendszert a vállalkozások és tevékenységeik jogszerűségével kapcsolatos szempontok igazolásával és az igazolás ellenőrzésével megbízott érintett minisztériumok látják el adatokkal. Az említett minisztériumokat munkájukban civil társadalmi szervezetek segítik, amelyek a rendszer független megfigyeléséről gondoskodnak, a rendszer megfelelő működését pedig egy külső auditor értékeli rendszeres időközönként, akinek feladatait e melléklet 5. szakasza ismerteti.

A Központi Felügyelet az Erdészeti Adatközpont által szolgáltatott információk alapján kedvező választ ad az engedélyező hatóságnak, amennyiben a bejelentett termékek megfelelnek a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek.

Ezután két eset lehetséges: az engedélyt Banguiban állítják ki, vagy az engedélyt Doualában állítják ki. Egyes rakományok, elsősorban a rönkfarakományok csak a berakodás helyén, azaz Doualában ismertek. Ebben az esetben tehát a szolgáltató a Közép-afrikai Köztársaságból indított rakományt nem ismeri. A termékek több teherautón hagyják el az ország területét, amelyek Doualában ugyanazon egy rakománynak minősülnek majd. A közép-afrikai fél erre az esetre egy különleges eszközt dolgozott ki. A gazdálkodó a kérelemben feltünteti, hogy az engedélyt Banguiban vagy Dualában kell-e kiállítani.

Az engedély Doualában történő kiállítása esetén

Ebben az esetben az engedélyező hatóság előzetes kedvező véleményt tartalmazó hivatalos dokumentumot ad ki a vállalkozás számára. Ezt a dokumentumot a rakomány egészét vagy egy részét szállító valamennyi tehergépjárműre vonatkozóan kiállítják, így az érintett járműveket az országhatárokon is egyenként ellenőrizhetik. Az engedélyező hatóság a dokumentumot átadja a Közép-afrikai Köztársaságnak (Bangui vagy más, később meghatározandó település, például Berberati számára). A kedvező vélemény egy példányát megküldik a doualai székhelyű engedélyező szervnek, amely az engedélyező hatóság helyi hivatala.

Az engedélyező hatóság a vélemény kiadását követően a FLEGT-engedély kiállítására vagy a kiállítás megtagadására vonatkozó döntést indokoló valamennyi dokumentumot megőriz. A dokumentumokat legalább öt évre archiválják.

Az engedélyező szerv kedvező véleményét tartalmazó hivatalos dokumentummal rendelkező szolgáltató az érintett termékeket a doualai kikötőbe szállíthatja kivitelre. Itt a termékeket a FLEGT-engedélyeket kibocsátó hivatal ismét megvizsgálja, és meggyőződik róla, hogy az engedélyező hatóságtól kapott kedvező vélemény és a Doualába érkezett termékek összhangban állnak-e. Az ellenőrzést végző hivatal az eredményeket elektronikus úton eljuttatja az engedélyező hatósághoz, amely szintén elektronikus úton megküldi a végleges jóváhagyást. E jóváhagyás kézhezvételét követően az engedélyező hivatal kiállítja az engedélyt, amelyet a mennyiségek egyeztetését követően, a berakodást megelőzően írnak alá. Az alábbi ábra a FLEGT-engedélyek benyújtásával és kiadásával kapcsolatos eljárást ismerteti.

Az engedély Banguiban történő kiállítása esetén

Amennyiben a termékek egy Doualától eltérő kikötőből indulnak, a jogszerűség-igazolást (vö. az alábbi rendszer 1–7. pontjaival) és az engedélyek kiállítását Banguiban végzik (az alábbi ábra 8. pontja helyett). Az ország különböző határállomásain a Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelet ellenőrzése alatt működő ellenőrző hivatalokat állítanak fel, amelyek megvizsgálják a rakomány és a FLEGT-engedély közötti megfelelést, és a megfelelésről tájékoztatják az engedélyező hatóságot.

A jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek való megfelelés hiánya miatti elutasítás esetén a vállalkozásnak ésszerű határidőn belül elküldik a kedvezőtlen véleményt.

A termékek jellegétől és rendeltetési helyétől függően kiállított engedélyek számára vonatkozó információkat rendszeresen közzéteszik. Az információk a X. melléklettel összhangban nyilvánosak. A IV. melléklet részletesebben bemutatja a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kibocsátási eljárásokat és az engedélyekre vonatkozó műszaki előírásokat.

1. ábra

A FLEGT-engedélyek kibocsátási eljárását és az igazoló és ellenőrző szervek közötti adatáramlást bemutató ábra

A civil társadalom szervezete = Független megfigyelés

Specifikációk

Erdészeti vállalkozás

Jóváhagyott DEC

Adók beszedésével foglalkozó szerv (BIVAC)

Kedvező vélemény – Szerv

Igazolás KV+ÁMF+REIF

Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság

Regionális Igazgatóságok

Nyomtatvány FLEGT- engedély-

DEC jóváhagyás + nyilatkozat + D15

Vámhatóság

Vegyes Csoport

FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv

Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelet

(Jogszerűség)

Erdészeti Adatközpont

(Vissza)

követhetőség

SGBD

Közép-afrikai Közt.

<<<

Kedvező vélemény

Körny.v. Min.

Bírói hivatal

CNSS

Keresk. Min.

ACFPE

Adóhatóság

FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv Doualai kirendeltség

FLEGT-engedély kiállítása a vállalkozás részére

DOUALA-KAMERUN

A FLEGT-engedély Doualában történő kiállításával kapcsolatos eljárás ábrájának magyarázata

Nyíl száma	Magyarázatok	Helyszín
a, b és e	Információ- és adatcsere az ICEF (CDF/SGBD), az érintett szervek és az erdészeti vállalkozások között a jogszerűség és a visszakövethetőség igazolása során	Bangui és tartományai
c és d	Információcsere az ICEF és az Erdészeti Adatközpont (CDF) között: az ICEF továbbítja a birtokában lévő adatokat, a CDF rögzíti és kezeli azokat az adatbázis-kezelő rendszerben (SGBD), és minden FLEGT-engedélyre vonatkozó kérelem esetében eljuttatja azok tartalmát az ICEF-nek	Bangui
1	A specifikáció segítségével a társaság a kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozat (DEC) iránti kérelmet intéz az adók beszedéséért felelős szervhez (BIVAC)	Bangui
2	A kereskedelmi célú kivitelről szóló nyilatkozatot kiállítják az erdészeti társaság részére, majd a Kereskedelmi Minisztérium jóváhagyja a nyilatkozatot	Bangui
3	A társaság vámáru-nyilatkozatot tesz	Bangui
4	A vámhatóság kiadja a vámkezelési igazolásokat (kiviteli vám + átalányadó-minimum + pénzügyi informatikai eszközök üzembe helyezésével kapcsolatos illeték)	Bangui
5	Az erdészeti társaság formanyomtatványon benyújtja a FLEGT-engedély iránti kérelmet	Bangui
6	A FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv az ICEF-hez fordul a rakomány megfelelőségének igazolása céljából	Bangui
7	Az ICEF véleményt küld a FLEGT-engedélyt kibocsátó szervnek	Bangui
8	A kedvező véleményről tájékoztatják a társaságot	Bangui vagy más (Berberati, a határon)
9	A kedvező véleményt továbbítják az engedélyező hatóság doualai hivatalához	Banguiból Doualába
10	A doualai engedélyező hivatal elküldi a fizikai és iratellenőrzés eredményeit az engedélyező szerv számára	Doualából Banguiba
11	A doualai engedélyező hivatalt felszólítják a FLEGT-engedély kiállítására	Banguiból Doualába
12	Az engedélyező hivatal (doualai kirendeltség) kiállítja a FLEGT-engedélyt	Douala
13	Az engedélyező hivatal eljuttatja az engedély egy-egy példányát az engedélyező szervhez	Doualából Banguiba
14	Az engedélyező szerv az engedély egy példányát archiválás céljából eljuttatja az ICEF-hez	Bangui

5. A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER FÜGGETLEN AUDITÁLÁSA

A rendszer független auditálásának célja az, hogy valamennyi érdekelt fél számára biztosítsa a Közép-afrikai Köztársaságban kiadott FLEGT-engedélyek megbízhatóságát és hitelességét.

A független auditálás az alábbi feladatokat látja el:

a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi eleme megfelelő működésének rendszeres értékelése, úgymint:

—	a jogszerűségi mátrix alapelveinek és kritériumainak tiszteletben tartása,

—	az ellátási lánccal kapcsolatos igazolások hatékonysága,

—	az igazolások és az igazolás-ellenőrzések hatékonysága,

—	a FLEGT engedélyezési rendszer megbízhatósága,

—	a panaszkezelési mechanizmus (az érdekelt felek által i. a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásával és ii. a független auditálási tevékenységekkel kapcsolatban benyújtott panaszok nyilvántartásba vétele,

—	a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi eleme közötti összhang,

—	a folyamatban érintett és érdekelt szereplők közötti összhang (információáramlás, archiválás, eljárások stb.);

2.	a jogszerűség-igazolási rendszert támogató adatkezelő rendszerek megfelelőségének értékelése;

3.	a rendszer hibáinak és hiányosságainak feltárása (a korrekciós intézkedésekre a vegyes bizottság tesz javaslatot);

4.	adott esetben a vegyes bizottság által a hibák és hiányosságok megállapítását követően meghatározott korrekciós intézkedések végrehajtásának ellenőrzése és hatékonyságuk értékelése;

5.	a FLEGT-engedélyek használatának ellenőrzése a Közép-afrikai Köztársaságból származó fatermékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátásakor;

6.	az egyes auditálásokat követően jelentés készítése és benyújtása a vegyes bizottsághoz.

A független auditálásra vonatkozó felhatalmazást a VI. melléklet ismerteti.

VI. MELLÉKLET

FELHATALMAZÁS A RENDSZER FÜGGETLEN AUDITÁLÁSÁHOZ

I. HÁTTÉR ÉS INDOKOLÁS

A jogszerűség-igazolási rendszer független auditálásának célja az, hogy valamennyi érdekelt fél számára biztosítsa a Közép-afrikai Köztársaságban kiadott FLEGT-engedélyek megbízhatóságát és hitelességét.

II. FELADATOK

A független auditálás általános feladatai a következők:

a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi eleme megfelelő működésének rendszeres értékelése, úgymint:

—	a jogszerűségi mátrix alapelveinek és kritériumainak tiszteletben tartása,

—	az ellátási lánccal kapcsolatos igazolások hatékonysága,

—	az igazolások és az igazolás-ellenőrzések hatékonysága,

—	a FLEGT engedélyezési rendszer megbízhatósága,

—	a panaszkezelési mechanizmus (az érdekelt felek által i. a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásával és ii. a független auditálási tevékenységekkel kapcsolatban benyújtott panaszok nyilvántartásba vétele,

—	a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi eleme közötti összhang,

—	a folyamatban érintett és érdekelt szereplők közötti összhang (információáramlás, archiválás, eljárások stb.);

2.	a jogszerűség-igazolási rendszert támogató adatkezelő rendszerek megfelelőségének értékelése;

3.	a rendszer hibáinak és hiányosságainak feltárása (a korrekciós intézkedésekre a vegyes bizottság tesz javaslatot);

4.	adott esetben a vegyes bizottság által a hibák és hiányosságok megállapítását követően meghatározott korrekciós intézkedések végrehajtásának ellenőrzése és hatékonyságuk értékelése;

5.	a FLEGT-engedélyek használatának ellenőrzése a Közép-afrikai Köztársaságból származó fatermékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátásakor;

6.	az egyes auditálásokat követően jelentés készítése és benyújtása a vegyes bizottsághoz.

III. SZÜKSÉGES KÉPESÍTÉSEK

Az auditálás a közép-afrikai kormánytól, a közép-afrikai magánszektortól, a helyi nem kormányzati szervezetektől és az Európai Uniótól független feladat.

A független ellenőr szerepét betöltheti egy vizsgálóiroda, vizsgálóirodák konzorciuma, egy vállalat, egy minisztérium vagy egy, az auditálás területén szerzett tapasztalatainak és hitelességének köszönhetően nemzetközi szinten elismert szervezet.

Az adott szervnek egy auditálási szakértőkből álló multidiszciplináris munkacsoporttal kell rendelkeznie, és jól kell ismernie az erdőgazdaságok működését, az erdészeti vállalkozásokat, valamint a közép-afrikai alrégió országaiból induló fakivitel eljárásait. Ezenfelül hatékony belső ellenőrző rendszert kell működtetnie.

A közép-afrikai kormánnyal az egyéb gazdálkodási szolgáltatások nyújtása, az erdészeti erőforrások ellenőrzése vagy bármely olyan tevékenység tekintetében szerződésben álló kereskedelmi szolgáltatók, amely tevékenység az adott szolgáltató esetében bizonyíthatóan vagy feltételezhetően összeférhetetlenséghez vezet, nem végezhetnek auditálási tevékenységet.

A független ellenőr felvételére vonatkozó kritériumok a következők:

—	a közép-afrikai alrégió erdészeti ágazatával kapcsolatos, bizonyított szakértelem,

—	a közép-afrikai alrégió országainak erdészeti, adóügyi, környezetvédelmi, szociális és kereskedelmi jogszabályainak alapos ismerete. A Közép-afrikai Köztársaság erdészeti szabályozása terén való jártasság előny,

—	legalább tíz év tapasztalat a közép-afrikai alrégió országaiban az erdőgazdálkodás és az ellenőrzési lánc igazolása terén,

—	az auditor képes a nemzetközi szabványoknak megfelelő auditálási jelentéseket készíteni,

—	az auditor független és nemzetközi hitelességgel bír.

IV. MÓDSZERTAN

A független ellenőrnek a FLEGT-engedélyek kibocsátásával záruló folyamat egészét meg kell vizsgálnia egy általa kidolgozott és a felvételét követő három hónapon belül a vegyes bizottsághoz jóváhagyásra benyújtott eljárási útmutató szerint.

A független auditálás módszertanának a feladatokról szóló II. szakaszban felsorolt valamennyi szempontra ki kell terjednie.

A független ellenőr bizonyítékokon alapuló dokumentált eljárás szerint végzi a munkáját. Ehhez a FLEGT-engedély kiadásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot több egymást átfedő forrásból is ellenőrizni kell, lehetőség szerint mintavétellel vagy helyszíni ellenőrzéssel az igazolási dokumentumokból származó információk kiegészítése és összevetése érdekében. A független ellenőr a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsághoz benyújtott panaszok vagy észrevételek alapján végezhet ellenőrzést.

E megállapodás végrehajtásának kezdetén az első évben évente háromszor, a második és harmadik évben évente kétszer, majd a negyedik évtől évente egyszer kerül sor független auditálásra. A vegyes bizottság kérésére a független ellenőr kiegészítő auditálást végezhet.

A független ellenőr megbízatása kezdetén az ellenőrzések és a hozzájuk tartozó jelentések benyújtásának dátumait tartalmazó részletes menetrendet készít, amelyet a vegyes bizottság hagy jóvá.

V. INFORMÁCIÓFORRÁSOK

A független ellenőrnek szabad hozzáférést kell biztosítani az általa relevánsnak ítélt valamennyi információhoz és információforráshoz. A felek megkönnyítik az információkhoz való hozzáférést.

A FLEGT-engedélyek kiadásának folyamatában érintett szereplők közül a független ellenőr elsősorban a következőktől kérhet információkat:

—	az engedélyező hatóságtól (Vízügyi és Erdészeti Minisztérium),

—	a Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyelettől, amely a FLEGT-engedély kiadását megelőző utolsó ellenőrzéseket végzi,

—	az Erdészeti Adatközponttól, ahol az egyes erdészeti társaságok FLEGT-engedélyeit és kiviteli adatait archiválják,

—	az exportbevételek beszedéséért felelős szervtől (jelenleg a BIVAC),

—

a jogszerűségi mutatók tiszteletben tartásának igazolásában részt vevő kormányzati szervektől:

—	Vízügyi és Erdészeti Minisztérium,

—	Kereskedelmi Minisztérium,

—	Pénzügyminisztérium,

—	Közigazgatási, Társadalombiztosítási és Munkaügyi Minisztérium,

—	Igazságügyi Minisztérium,

—	Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium,

—	Közegészségügyi Minisztérium,

—	Mezőgazdasági Minisztérium,

—	Közlekedési Minisztérium,

—	az erdészeti vállalkozásoktól, a kézműipari engedélyek és a kitermelésre szánt közösségi erdők jogosultjaitól és a kitermelőktől, vagy az erdőültetvények tulajdonosaitól,

—

a különböző ellenőrzésekben érintett következő szervektől: Vízügyi és Erdészeti Főigazgatóság, Erdőgazdálkodási és Erdőipari Igazgatóság, Erdészeti Állományfelmérési és Területrendezési Igazgatóság, Regionális Vízügyi és Erdészeti Igazgatóság, Vegyes Mobil Intézkedési és Ellenőrző Csoport, közép-afrikai vámhivatalok, adóhivatalok, a Környezetvédelmi Minisztérium Lakókörnyezetért és Környezeti Tervezésért Felelős Igazgatósága, Munkaügyi Felügyelet, növény-egészségügyi hivatalok, Közép-afrikai Közúti Fuvarozási Hivatal (BARC), a Kereskedelmi Minisztérium hivatalai, az Igazságügyi Minisztériumi hivatalai,

—	az Unió illetékes hatóságaitól,

—	a kameruni (doualai) Fakitermelők Szövetségétől,

—	a civil társadalom tagjaitól,

—	a kitermelési és rendezési engedélyek vagy más erdészeti engedélyek által érintett part menti lakosságtól,

—	az erdőfejlesztéshez kapcsolódó fejlesztési vagy támogatási projektekben részt vevőktől,

—	bármely egyéb, relevánsnak ítélt forrásból.

Az érdekelt felek a FLEGT-engedélyek kiadásának rendszerével kapcsolatos panaszaikat a vegyes bizottsághoz intézhetik. A bizottság ezeket a panaszokat a független ellenőr rendelkezésére bocsáthatja. Hasonlóképpen a panaszok információforrásként is szolgálhatnak a független ellenőr számára.

Az információkhoz való hozzáférés kezdetben úgy valósul meg, hogy a független ellenőr rendelkezésére bocsátják az ellenőrzési jelentéseket, az ellenőrzések jegyzőkönyveit, valamint a jogszerűségi mutatók tiszteletben tartásáról készült igazolási jelentéseket.

A független ellenőr igény szerint helyszíni látogatást tesz, hogy az általa szükségesnek ítélt információkhoz hozzájusson.

Mindemellett tanulmányozhatja a főbb adatbázisokat, például az Erdészeti Adatközpont és a közép-afrikai vámhatóságok adatbázisait.

VI. JELENTÉSTÉTEL

A független ellenőr jelentéseiben feltünteti a figyelmét felkeltő valamennyi fontosnak ítélt információt.

A dokumentált eljárások keretében a független ellenőr elkészíti az auditálási eljárás vázlatát, és azt a vegyes bizottság jóváhagyja.

A független ellenőr minden auditálást követően három héten belül ideiglenes jelentést készít francia nyelven, nyolc példányban: négy példányt az Erdészeti Minisztériumnak, a négy további példányt pedig az uniós félnek kell címezni, a mindkét félhez eljuttatott elektronikus példányon túl.

Annak ellenőrzésekor, hogy a rendszer valamennyi résztvevője eleget tesz-e a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos követelményeknek, a jelentésben a rendszer valamennyi összetevője elemzésének szerepelnie kell.

A két félnek az ideiglenes jelentéssel kapcsolatos észrevételeit – ideértve az auditor munkájával kapcsolatos panaszokat is – a vegyes bizottság elemzi, majd átadja azokat a független ellenőrnek a végleges jelentés elkészítéséhez. A végleges jelentésben a független ellenőr választ ad a vegyes bizottság által megfogalmazott észrevételekre.

A független ellenőr rendszeresen összegfoglaló jelentést készít, amelyet közzétesznek. A jelentés összegzi a végleges jelentésben foglaltakat, és tartalmazza a főbb eredményeket, a feltárt hibákat és hiányosságokat, valamint az érdekelt felek aggályait.

A független ellenőr a vegyes bizottság kérésére eseti alapon különleges kiegészítő jelentést is készít, ha súlyos jogsértésre vagy a jogszerűség-igazolási rendszer súlyos hiányosságaira derült fény.

VII. A FELVÉTELI ELJÁRÁS RÉSZLETEI ÉS INTÉZMÉNYI RENDSZER

A független ellenőr felvétele pályázati eljárás keretében valósul meg nemzeti vagy nemzetközi pályázók részvételével, az Erdészeti Minisztérium által kiírt, három évre szóló és a vegyes bizottság hivatalos jóváhagyása esetén egyszer megújítható pozícióra vonatkozó ajánlati felhívást követően.

A független ellenőri ajánlati felhívást nemzeti és nemzetközi kiadványokban és internetes oldalakon kell közzétenni.

A független ellenőr és az Erdészeti Minisztérium között létrejött szolgáltatói szerződés az alábbiakat írja elő:

A kormányra vonatkozóan:

—	a független ellenőr munkavégzésébe való beavatkozás tilalma,

—	a jogszerűség-igazolási rendszerhez kapcsolódó nyilvános és magánjellegű információkhoz való hozzáférés, a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül,

—	hozzáférés az erdészeti területekhez, valamint a szállítási, tároló, fafeldolgozó és fakitermelő létesítményekhez, ha ez a jogszerűség-igazolási rendszer szempontjából szükséges,

—	a független ellenőr által nyújtott szolgáltatásokról szóló számlák kifizetése az auditálás eredményétől függetlenül megtörténik.

A közép-afrikai kormány igazgatási eszközökkel elősegíti a független ellenőr országon belüli utazását és az ország területén történő utazásai során gondoskodik a biztonságáról.

A szolgáltatóra vonatkozóan:

—	a felhatalmazásnak megfelelő minőségi szolgáltatás,

—	a bizalmas üzleti információk védelmére és felhasználására vonatkozó garanciák.

A szerződés meghatározza továbbá a független ellenőr által végzendő tevékenységeket, a fizetési szabályokat és az aláíró felek kötelezettségeit.

VII. MELLÉKLET

A KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGBAN MŰKÖDŐ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

Az Unió és a Közép-afrikai Köztársaság közötti partnerségi megállapodás (APV-FLEGT) előírja egy jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozását és végrehajtását, amely rendszer célja, hogy a megállapodásban meghatározott és a Közép-afrikai Köztársaságból az Unióba exportált valamennyi faterméket jogszerűen állítsanak elő. A jogszerűség-igazolási rendszernek a következő részekre kell tagolódnia: a jogszerűen előállított fatermék meghatározása, amely felsorolja az engedély kiállítása céljából betartandó törvényeket és jogszabályokat; az ellátási lánc ellenőrzése, a fa útjának az erdő és a kivitel helye közötti nyomon követése érdekében; az ellátási lánc jogszerűsége fogalmi elemeinek való megfelelés igazolása és az ellátási lánc ellenőrzésének igazolása; az engedélyek kiadásának eljárásai és a FLEGT-engedélyek kiadása; végül pedig független auditálás a rendszer előírtaknak megfelelő működésének biztosítására.

Az uniós félnek a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos elvárásait nagy vonalakban az Európai Bizottság által összehívott szakértői csoport által készített tájékoztató közlemények tartalmazzák (1).

ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK

Mielőtt az engedélyezési rendszer teljes egészében működésbe lépne, a jogszerűség-igazolási rendszert független technikai értékelésnek vetik alá. A felhatalmazást az érdekelt felek és a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság közösen állapítják meg. Ezek az értékelési kritériumok tartalmazzák, hogy mit várnak el a jogszerűség-igazolási rendszertől, és ez képezi az értékelésre való felhatalmazás alapját. Az értékelés céljai a következők:

i.	a rendszer leírásának felülvizsgálata, különös tekintettel bármely olyan módosításra, amely az APV-FLEGT megállapodás megkötése után született; és

ii.	a rendszer működésének vizsgálata a gyakorlatban.

1. SZAKASZ: A JOGSZERŰSÉG FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A jogszerűen előállított faterméket a Közép-afrikai Köztársaság hatályos jogszabályai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott meghatározásnak egyértelműnek, objektív módon igazolhatónak és a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie.

Ezenkívül legalább azokat a jogszabályokat magában kell foglalnia, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:

Kitermelési jogok: a jogszabályokban meghatározott területekre vonatkozó, törvényben biztosított fakitermelési jogok odaítélése.

Erdészeti műveletek: az erdőgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés, ideértve a vonatkozó környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályokat is.

Illetékek és adók: a fakitermeléssel és kitermelési jogokkal közvetlenül összefüggő adókra, díjakra és illetékekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

Egyéb felhasználók: lehetőség szerint más felek földterületre vagy más erőforrásokra vonatkozó bérleti jogának vagy egyéb használati jogának a tiszteletben tartása, amely jogot a fakitermelési jog érinthet.

Kereskedelem és vámok: kereskedelmi és vámeljárásokkal kapcsolatos jogszabályi követelményeknek való megfelelés.

a)	Egyértelmű-e, hogy a meghatározás egyes fogalmi elemeit mely jogszabályok vagy törvények támasztják alá?

b)	Meghatározták-e azokat a kritériumokat és mutatókat, amelyek az egyes fogalmi elemeknek vagy alapelveknek való megfelelés ellenőrzésére alkalmasak?

c)	A kritériumok és mutatók egyértelműek, objektívek és alkalmazhatók-e a gyakorlatban?

d)	A mutatók és a kritériumok világosan meghatározzák-e a különböző érintettek szerepeit és felelősségét, és az igazolás minden fontos érintett teljesítményét értékeli?

e)	A jogszerűség meghatározása tartalmazza-e a fent felsorolt főbb témakörökkel kapcsolatos hatályos jogot? Ha nem, miért maradtak ki bizonyos területek a meghatározásból?

f)	Az érdekelt felek figyelembe vették-e az országban alkalmazandó jogszabályok minden fontos területét (függetlenül attól, hogy azok a fenti témakörök között szerepelnek-e)?

g)	Tartalmazza-e a jogszerűség-igazolási rendszer a különböző érintettekkel folytatott egyeztetések során meghatározott fő jogi rendelkezéseket, különös tekintettel a IX. mellékletben említettekre?

h)	Módosították-e a jogszerűség-meghatározást és a jogszerűség-ellenőrzési mátrixot a FLEGT-megállapodás aláírása óta? Kialakítottak-e mutatókat és kritériumokat e változtatások igazolása érdekében?

2. SZAKASZ: AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszereknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell a fatermékek nyomon követhetőségét az ellátási lánc mentén a kitermelés vagy a jogszerű behozatal helyétől a kivitel helyéig. Nem szükséges minden esetben a rönk, rönkszállítmány vagy fatermék kiviteli helytől származási erdőig való fizikai visszakövethetőségének a biztosítása, viszont ez mindig szükséges az erdő és az első összekeveredési hely (pl. fatelep vagy feldolgozóüzem) között.

2.1. Használói jogok: Egyértelműen körül kell határolni azokat a területeket, ahol erdei állományokra vonatkozó jogokat ítéltek oda, és meg kell határozni e jogok jogosultjait.

a)	Biztosítja-e az ellenőrzőrendszer, hogy csak olyan fatermék kerül be az ellátási láncba, amely érvényes és elfogadható hasznosítási joggal érintett erdőterületről származik?

b)	Biztosítja-e az ellenőrzőrendszer, hogy a kitermelési műveleteket végző vállalkozások részére megfelelő hasznosítási jogokat biztosítanak az érintett erdőterületre?

c)	Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a hasznosítási jogok odaítélésére vonatkozó eljárások és az odaítélt hasznosítási jogokra és azok jogosultjaira vonatkozó információk?

2.2. Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerek: Hatékony mechanizmusok segítségével a fa az ellátási láncban a kitermelés helyétől a kivitel helyéig nyomon követhető.

a)	Valamennyi ellátási láncot azonosítottak és megneveztek-e az ellenőrzőrendszerben?

b)	Az ellátási lánc valamennyi szakaszát azonosították és megnevezték-e az ellenőrzőrendszerben?

Meghatározták és dokumentálták-e azokat a módszereket, amelyek egyrészről a termék eredetének azonosítására, másrészről az ismeretlen eredetű anyaggal való összekeveredés megelőzésére szolgálnak az ellátási lánc következő szakaszaiban:

—	faanyag az erdőben,

—	szállítás,

—	közbenső tárolás,

—	az elsődleges feldolgozóüzembe való beérkezés,

—	feldolgozólétesítmények,

—	közbenső tárolás,

—	szállítás,

—	beérkezés a kiviteli helyre.

d)	Mely szervezetek felelnek a famozgások ellenőrzéséért? Rendelkeznek-e ezek az ellenőrzési tevékenységek elvégzéséhez szükséges humán és egyéb erőforrásokkal?

2.3. Mennyiségek: Az ellátási lánc minden szakaszában határozott és hatékony mechanizmusok biztosítják a fa- és fatermékmennyiségek mérését és rögzítését, ideértve a lábon álló fa térfogatára vonatkozó, kitermelés előtti megbízható és pontos becsléseket az egyes véghasználati területeken.

Szolgáltat-e az ellenőrzőrendszer bejövő és kimenő mennyiségi adatokat az ellátási lánc következő szakaszaiban:

—	lábon álló fa,

—	rönkök az erdőben,

—	szállított és tárolt fa,

—	az üzembe beszállított fa,

—	a gyártósorra vagy feldolgozóüzembe történő belépés,

—	a gyártósorról vagy a feldolgozóüzemből történő kilépés,

—	az üzemből történő kilépés,

—

beérkezés a kiviteli helyre.

a)	Mely szervezetek felelősek a mennyiségi adatoknak az ellenőrzőrendszerbe történő beviteléért, és dokumentálták-e a megfelelő eljárásokat? Hogyan ellenőrizhető az adatok helytállósága?

b)	Az ellenőrzési rendszer lehetővé teszi-e a mennyiségi adatok rögzítését és a lánc megelőző és következő elemeivel történő gyors egyeztetését?

c)	Az ellenőrzési rendszer irányításáért felelős alkalmazottak megfelelő képesítéssel rendelkeznek?

d)	Az ellátási lánc ellenőrzéséről mely információkat hozzák nyilvánosságra? Az érdekeltek hogyan férhetnek hozzá ezekhez az információkhoz?

2.4. Az igazoltan jogszerű fa keveredése másként jóváhagyott fákkal: Ha megengedett az igazoltan jogszerű forrásból származó rönkök vagy fák összekeveredése más forrásból származó rönkökkel vagy fákkal, akkor kellő számú ellenőrzést kell lefolytatni annak érdekében, hogy kizárják az ismeretlen eredetű, illetve a jogszerű hasznosítási jog hiányában kivágott fákat.

a)	Megengedi-e az ellenőrzőrendszer az igazolt fa összekeveredését más jóváhagyott fával (pl. importált fával vagy olyan ország erdőterületéről származó fával, ahol odaítéltek kitermelési jogokat, de ahol még nem működik az e megállapodásban bemutatott jogszerűség-igazolási rendszer)?

b)	Milyen ellenőrző intézkedéseket alkalmaznak ezekben az esetekben? Például biztosítja-e az ellenőrzés, hogy a bejelentett és igazolt előállított mennyiség nem haladja meg az egyes szakaszokban az igazolt nyersanyagmennyiséget?

c)	Megengedi-e az ellenőrzőrendszer az igazolt fa maradéktalan elkülönítését az illegális eredetű vagy a jogszerű hasznosítási jog hiányában kivágott fától?

2.5. Importált fatermékek: megfelelő ellenőrzésekkel biztosítható, hogy az importált fatermékek behozatala jogszerű volt.

a)	Hogyan igazolható a fatermékek behozatalának jogszerűsége? (igazolja-e a rendszer, hogy a fákat jogszerűen importálták?)

b)	Hogyan igazolható a behozott fatermékek jogszerűsége? E fatermékek azonosítása az ellátási lánc egésze mentén biztosított?

c)	Milyen bizonyítékra van szükség annak igazolására, hogy az importált termékek a harmadik országban jogszerűen kitermelt fákból készültek?

d)	Importált fa használata esetén – ideértve az összetett termékek összetevőit is – azonosítható-e a FLEGT-engedélyen a származási ország?

3. SZAKASZ: IGAZOLÁS

3.1. Szervezet

a)	Kijelölt-e a kormány egy vagy több szervezetet az igazolási feladatok elvégzésére? A szervezet feladatmeghatározása (és a kapcsolódó felelősség) egyértelmű és nyilvános-e?

b)	Rendelkezik-e az igazolásért felelős szervezet a jogszerűség-fogalom érvényesülése igazolásának elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszerekkel?

Rendelkezik-e az igazolásért felelős szervezet olyan dokumentált irányítási rendszerrel, amely:

—	kellő erőforrásokkal rendelkezik a rendszer hitelességét biztosító gyakorisággal elvégzett helyszíni igazolásokhoz?

—	biztosítja, hogy a személyzet rendelkezzék megfelelő szakértelemmel, valamint a hatékony igazoláshoz szükséges tapasztalattal?

—	belső ellenőrzést/felülvizsgálatot alkalmaz?

—	magában foglalja az összeférhetetlenségek ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokat?

—	biztosítja a rendszer átláthatóságát?

—	igazolási módszertant határoz meg és alkalmaz?

3.2. A jogszerűség-fogalomhoz kötődő igazolás

Egyértelműen meghatározott, hogy mit kell igazolni. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus és átlátható legyen, valamint bizonyítékokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék és a meghatározásban foglalt minden fogalmi elemre kiterjedjen.

a)	Kiterjed-e az igazolás módszertana a jogszerűség-fogalom minden elemére, és magában foglalja-e az összes meghatározott mutatónak való megfelelés vizsgálatát?

Előírja az igazolás a következőket?

—	az okiratok, kitermelési nyilvántartások és helyszíni műveletek (akár váratlan) ellenőrzése?

—	információgyűjtés külső érdekelt felektől?

—	az igazolásokra vonatkozó nyilvántartások vezetése, ami lehetővé teszi a belső ellenőrök és a független ellenőr általi ellenőrzést?

c)	Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek?

d)	Nyilvánosan hozzáférhetőek-e a jogszerűség-fogalomhoz kötődő igazolás eredményei? Az érdekeltek hogyan férhetnek hozzá ezekhez az információkhoz?

3.3. Az ellátási láncot ellenőrző rendszerek igazolása

Egyértelműen meghatározzák az igazolandó adatok körét, ami a teljes ellátási láncra kiterjed a kitermeléstől az exportig. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus és átlátható legyen, valamint bizonyítékokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék és a meghatározásban foglalt minden elemre kiterjedjen, továbbá magában foglalja az adatoknak a lánc minden szakaszában történő rendszeres és gyors egyeztetését.

a)	Egyértelműen meghatározottak-e az intézményi szerepek és felelősségek, és azoknak eleget tesznek?

b)	Az igazolási módszertan teljes egészében lefedi az ellátási lánc ellenőrzésének igazolását? Erről egyértelműen rendelkezik az igazolási módszertan?

c)	A jogszerűség-igazolási rendszerben (SVL) megbízható módon meg lehet különböztetni a jogszerűség-fogalom meghatározásában szereplő forrásokból (erdőgazdálkodási jogokból) származó fatermékeket a más forrásokból származóktól?

d)	Mivel bizonyítható, hogy az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozóan valóban sor került igazolásra?

Adatok egyeztetése:

Mely szervezet felelős az adatok egyeztetéséért? Rendelkezik-e ez a szervezet megfelelő humán és egyéb erőforrásokkal az adatkezelési tevékenységek elvégzéséhez?

Kialakítottak-e módszereket a lábon álló fa mennyisége és az üzembe beszállított, majd a kiviteli helyre szállított termékek mennyisége közötti megfelelés értékelésére?

Kialakítottak módszereket a beérkező nyersanyagok mennyisége és a kilépő feldolgozott termékeknek a fűrészüzemekben és más üzemekben mért mennyisége közötti megfelelés értékelésére?

Az egyedi fatermékek vagy fatermék tételek megbízható módon egyeztethetők a teljes ellátási lánc mentén?

Milyen információs rendszereket és technológiákat alkalmaznak az adatok tárolására, egyeztetésére és rögzítésére? Vannak megbízható rendszerek az adatbiztonság biztosítására?

Az ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó igazolás eredményei elérhetőek-e nyilvánosan? Az érdekeltek hogyan férhetnek hozzá ezekhez az információkhoz?

3.4. Meg nem felelés

Hatékony és működő mechanizmus alapján megfelelő korrekciós intézkedésekről lehet rendelkezni, és azokat végre lehet hajtani jogsértések megállapítása esetén.

a)	Meghatározza-e az igazolási rendszer a fenti követelményt?

b)	Léteznek-e a meg nem felelés eseteire vonatkozó kezelési szabályokat ismertető dokumentumok?

c)	Kialakítottak-e mechanizmusokat a meg nem felelések kezelésére? Ezeket alkalmazzák a gyakorlatban?

d)	Megfelelően nyilvántartják-e a jogsértéseket és a korrekciós intézkedéseket? Értékelik-e a korrekciós intézkedések hatékonyságát? Biztosítják-e a korrekciós intézkedések nyomon követését?

e)	A feltárt jogsértésekre vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?

4. SZAKASZ: ENGEDÉLYEZÉS

Minden szállítmányhoz mellékelni kell FLEGT-engedélyt. Az engedélyek kiadásáért a Közép-afrikai Köztársaság felel.

4.1. Szervezet

a)	Milyen szervezet felelős a FLEGT-engedély kiadásáért?

b)	Egyértelműen meghatározott és nyilvánosan hozzáférhető-e az engedélyező hatóság és alkalmazottainak szerepe?

c)	Meghatározták-e a kompetenciakövetelményeket és létrehoztak-e belső ellenőrzést az engedélyező hatóság személyzete tekintetében?

d)	Rendelkezik-e az engedélyező hatóság a feladatainak ellátásához szükséges forrásokkal?

4.2. Az engedélyek kiadása

a)	Az engedélyező hatóság dokumentált eljárásokat követ-e az engedélyek kiadása során? Ezek az eljárások nyilvánosak-e, ideértve a fizetendő díjakat is?

b)	Dokumentumokkal bizonyítható-e, hogy ezeket az eljárásokat megfelelően alkalmazzák?

c)	Rendelkezésre áll-e megfelelő nyilvántartás a kiadott és visszautasított engedélyekről? Egyértelműen ismerteti-e a nyilvántartás, hogy az engedélyeket milyen bizonyítékok alapján adták ki?

4.3. Kiadott engedélyek

a)	Az engedélyezés egyedi szállítmányon alapul-e?

b)	Az exportszállítmány jogszerűsége alátámasztható-e a kormányzati igazolási és visszakövetési rendszerek útján?

c)	Az engedélyek kiadásának feltételei egyértelműen meghatározottak-e, és az exportőr, valamint más érintett felek számára is ismertek-e?

d)	A kiadott engedélyekre vonatkozóan milyen információ kerül nyilvánosságra?

5. SZAKASZ: A RENDSZER FÜGGETLEN AUDITÁLÁSA

A rendszer független auditálása (AIS) a Közép-afrikai Köztársaság erdészeti ágazatát szabályozó hatóságaitól független feladat. Célja a FLEGT engedélyezési rendszer hitelességének fenntartása azáltal, hogy biztosítja, hogy a közép-afrikai köztársaságbeli jogszerűség-igazolási rendszer minden szempontból előírásszerűen működjék.

5.1. Intézményi rendelkezések

5.1.1. Felhatalmazás

A Közép-afrikai Köztársaság hivatalosan engedélyezte a független auditálási feladatot, és lehetővé teszi hatékony és átlátható megvalósítását.

5.1.2. A jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől való függetlenség

a)	Dokumentálta-e a kormányzat az auditor függetlenségével kapcsolatos követelményeit?

b)	Előírják-e, hogy a közép-afrikai erdészeti ágazatban üzleti érdekeltséggel vagy intézményi szereppel rendelkező szervezetek vagy személyek nem jogosultak a független auditálási feladat ellátására?

5.1.3. A független ellenőr kijelölése

A független ellenőrt átlátható mechanizmus útján jelölték ki, működésére pedig egyértelmű és nyilvános szabályok vonatkoznak.

a)	A kormány nyilvánosan közzétette-e a független ellenőr felhatalmazását?

b)	Dokumentálta és nyilvánosságra hozta-e a kormány a független ellenőr kijelölésére vonatkozó eljárásokat?

5.1.4. Panaszkezelési mechanizmus kialakítása

Egy meglévő mechanizmus biztosítja a független megfigyelésből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

a)	Van olyan dokumentált panaszkezelési mechanizmus, amely minden érdekelt fél rendelkezésére áll?

b)	Egyértelmű-e, hogy hogyan történik a panaszok fogadása, dokumentálása, (ha szükséges) felsőbb fórum elé utalása és megválaszolása?

5.2. Független ellenőr

5.2.1. Szervezeti és technikai követelmények

A független ellenőr olyan dokumentált irányítási rendszer alapján tevékenykedik-e, amely megfelel az ISO 62. és 65. útmutatóinak vagy más hasonló szabványoknak?

5.2.2. Auditálási módszertan

A független auditálás módszertana bizonyítékok szolgáltatásán alapul, az auditálást meghatározott időközönként, gyakran végzik el.

a)	Előírja-e a független auditálás módszertana, hogy az eredményeket a jogszerűség-igazolási rendszer működésével kapcsolatos objektív bizonyítékokra kell alapozni?

b)	Előírja-e a módszertan a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemének ellenőrzésére szolgáló maximális időközöket?

5.2.3. Az auditálás hatóköre

A független ellenőr olyan felhatalmazás szerint tevékenykedik, amely egyértelműen meghatározza, hogy mit kell auditálni, és amely a FLEGT-engedélyek kiadásával kapcsolatos valamennyi követelményre kiterjed.

Kiterjed-e a független auditálás módszertana a jogszerűség-igazolási rendszer valamennyi elemére, és meghatározza-e a hatékonyság fő tesztjeit?

5.2.4. Jelentéstételi követelmények

A független ellenőr a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottsághoz címezi a jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő működéséről szóló rendszeres jelentését, amelyben feltüntetni a hiányosságokat és értékeli az ezekre válaszul tett korrekciós intézkedéseket.

Tartalmazza-e a független ellenőr felhatalmazása a jelentéstételi követelményeket és a jelentéstétel gyakoriságát?

(1) http://ec.europa.eu/development/policies/9interventionareas/environment/forest/forestry_intro_en.cfm

VIII. MELLÉKLET

E MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK INDIKATÍV ÜTEMTERVE

2011

2012

2013

2014–2017

1. né.

2. né.

3. né.

4. né.

TEVÉKENYSÉGEK

ALTEVÉKENYSÉG

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ

MŰKÖDÉSI SZAKASZ

I.	ÁLTALÁNOS FIGYELEMFELHÍVÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS

1 –	A kommunikációs terv kidolgozása és értékelése

2 –	A kommunikációs terv végrehajtása

3 –	Az internetes honlap elkészítése és frissítése

II.	INTÉZMÉNYI KERET

1 –	Az igazoló és igazolás-ellenőrző szervek (e megállapodásban előírt) feladatainak átültetése/hivatalossá tétele és a vízügyi, erdészeti, vadászati és halászati minisztériumi alaptörvény aktualizálása

2 –	Közös egyeztetési mechanizmus létrehozása és működtetése

3 –	A megállapodás végrehajtásával és nyomon követésével foglalkozó vegyes bizottság felállítása

4 –	A megállapodás végrehajtásával és nyomon követésével foglalkozó nemzeti bizottság felállítása és működtetése

5 –	Állandó technikai titkárság (STP) létrehozása

III.	KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE

1 –	Az önkéntes partnerségi megállapodás elemeinek megismertetése az érdekelt felekkel

2 –	Képzési terv kidolgozása és az igazoló és igazolás-ellenőrző szervek, valamint a civil társadalom és a magánszféra kapacitásának megerősítése

3 –	A képzési terv végrehajtása

4 –	A szükséges felszerelések és logisztikai eszközök meghatározása

5 –	A felszerelések és logisztikai eszközök beszerzése

6 –	A hivatalok (STP, ICEF, BMIV, CDF, engedélyező hatóság) rendelkezésre bocsátása

7 –	Az egyeztető és vámszakértői bizottság (CCED) felállítása és az alkalmazottak képzése

IV.	A JOGI KERET REFORMJA

1 –	A szabályozás kidolgozása a II. mellékletben szereplő jogszerűség-fogalom meghatározása alapján

2 –	A helyi fapiacra vonatkozó jogi keret javítása

3 –	Az erdőkre (közösségi, települési és magánerdőkre) és az ültetvényekre vonatkozó jogi keret javítása

4 –	A megállapodás ratifikálási eljárása

5 –	A meg nem felelések eseteinek kezelését leíró kézikönyv kidolgozása

6 –	Az irányítás javítását célzó jogi intézkedések kidolgozása (alaptörvény, megfigyelés, nemzeti visszakövetési rendszer stb.)

V.	A NEMZETI VISSZAKÖVETÉSI RENDSZER LÉTREHOZÁSA

1 –	A nemzeti visszakövetési rendszerrel kapcsolatos eljárások (módszerek, ellenőrzések, igazolások stb.) véglegesítése, beleértve a TEREA vizsgálatait is

2 –	A nemzeti visszakövetési rendszer (SNT) megvalósítása

3 –	A főbb érintett szervek adatbázisainak összekapcsolása

4 –	A CEMAC-országok adatbázisaival való összekapcsolás megtervezése és megvalósítása

5 –	Eszközök és felszerelések beszerzése (azonosítók, azonosító leolvasók, számítógépek)

6 –	A rendszer nemzeti szinten történő bevezetése: ellenőrző állomások létrehozása és felszerelése az ellátási lánc egészén, beleértve a határállomásokat is (infrastruktúra, számítógépek, internetkapcsolat stb.)

7 –	A résztvevők kapacitásának növelése (MEFCP és más érintett igazgatóságok, magánszféra, civil társadalom)

8 –	Az érintett személyzet (ICEF, CDF, BMIV és más minisztériumok), magánszféra és civil társadalom képzése

VI.	A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER LÉTREHOZÁSA

1 –	Adott esetben a kézműipari engedélyekre és a közösségi erdőkre vonatkozó jogszerűségi mátrixok kidolgozása és helyszíni kipróbálása

2 –	Az egyes igazoló szervek (hivatalok) saját igazolási eljárásainak kidolgozása/megerősítése az ICEF-fel együttműködésben

3 –	A jogszerűség-igazolással kapcsolatos, a hivatalok és az ICEF között zajló információcsere eljárásainak kidolgozása

4 –	Az adatbázis-kezelő rendszer működésére vonatkozó működési eljárások kidolgozása

5 –	A FLEGT-engedélyek kibocsátási rendszerének kísérleti tesztje és a szükséges intézkedések végrehajtása

6 –	A vállalkozások igazolási eljárásokra való felkészültségének és a FLEGT-engedélyek kiadásának tesztje

7 –	Az erdészeti létesítmény jogszerűség-igazolási rendszerének eljárásairól szóló képzés (elsősorban a BMIV tagjainak), és azok széles körben való elterjesztése

8 –	A jogszerűség-igazolási rendszer működésének értékelése e megállapodás 12. cikkével összhangban

9 –	A jogszerűség-igazolási rendszer életbe lépett és működik

VII.	ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER

1 –	Az engedélyező hatóság létrehozása

2 –	A FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó részletes eljárások széles körben való elterjesztése a magánszférában

3 –	Kapcsolatfelvétel az illetékes uniós hatóságokkal

4 –	FLEGT-engedélyek kibocsátása

VIII.

A RENDSZER FÜGGETLEN AUDITÁLÁSAI

1 –	A független ellenőr kiválasztása, a részletes módszertan kidolgozása és jóváhagyása (2013 márciusától)

2 –	Első auditálás, majd további auditálások

IX.	TERMÉKPROMÓCIÓS STRATÉGIA

1 –	Promóciós terv kidolgozása, beleértve a jelenlegi piacokra vonatkozó tanulmányt

2 –	A Közép-afrikai Köztársaságból származó, FLEGT-engedéllyel rendelkező termékek pozicionálása és népszerűsítése a célpiacokon

X.	AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS HATÁSAINAK NYOMON KÖVETÉSE

1 –	A társadalmi mutatók meghatározása és nyomon követése

2 –	A lefoglalt fák nyomonkövetési rendszerének létrehozása

3 –	A társadalmi-gazdasági és környezeti hatások nyomonkövetési rendszerének létrehozása

4 –	A társadalmi-gazdasági és környezeti hatások értékelése az önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtási folyamatának felénél

5 –	Az erdészeti ágazat bevételeinek nyomon követése és értékelése

XI.	KIEGÉSZÍTŐ PÉNZFORRÁSOK FELKUTATÁSA

1 –	Forrásteremtési stratégia kidolgozása

IX. MELLÉKLET

KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK E MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁHOZ

I. TÖRVÉNYI ÉS JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK

I.1. A jogszerű fa fogalmát meghatározó jogszabályok

Figyelembe véve a jogszerűen előállított fa II. mellékletben szereplő meghatározását, a FLEGT-engedélyezési rendszer teljes körű működését megelőzően egyes jogi és törvényi referenciaszövegeket el kell készíteni/felül kell vizsgálni. E jogszabályok közül említhetők az alábbiak:

Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium:

—	az erdőrendezési/erdőgazdálkodási jogszabály 3. kötete,

—	a kitermelési és rendezési engedélyek kiadásával foglalkozó bizottságról szóló jogszabály felülvizsgálata, a civil társadalom bevonásával,

—	az erdőültetvényeket szabályozó jogszabályok (az 50 hektárnál nagyobb területű ültetvények specifikációi; a magánszemély/közösség és a fakitermelő vállalkozás közötti szerződéses viszony meghatározása; egyéb vonatkozó kérdések),

—	az engedélyező szerv bizonyos erdőgazdálkodási és környezetvédelmi kérdésekről való tájékoztatását szabályozó jogszabály,

—	a meg nem felelések eseteinek kezelését ismertető kézikönyv,

—	a nem megfelelő fák felhasználását szabályozó jogszabály.

Környezetvédelmi és Ökológiai Minisztérium:

—	a Környezetvédelmi Törvénykönyv végrehajtásáról szóló jogszabályok,

—	a környezeti hatások mérésére vonatkozó jogszabályok.

Mezőgazdasági Minisztérium:

—	a terményekért járó kártérítésről szóló felülvizsgált jogszabály,

—	Mezőgazdasági Törvénykönyv (használati jogok, birtokjog).

Közlekedési Minisztérium:

—	a fák szállítását szabályozó jogszabály.

Kereskedelmi és Ipari Minisztérium:

—	a vállalkozások konzuli kamaráknál történő bejegyzéséről szóló jogszabályok.

Pénzügyi és Költségvetési Minisztérium:

—	az import- és tranzitfával kapcsolatos jogszabály.

Belügyi és Területi Minisztérium:

—	a decentralizációról szóló jogszabály,

—	a közösségekről szóló jogszabály.

I.2. A jogszerűség-igazolási rendszerre vonatkozó jogszabályok

A nemzeti visszakövetési rendszer létrehozásáról rendelkező jogszabályok:

—

az Erdészeti Minisztérium módosított alaptörvénye a FLEGT-rendszer keretében hozott rendelkezésekre figyelemmel (a jogszerűség igazolása és az igazolás-ellenőrzés érdekében az ICEF, a CDF, a BMIV és a Regionális Igazgatóság/Központi Felügyelet, illetve az állandó technikai titkárság és a vegyes bizottság szerepének tisztázása),

—	a FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv kijelöléséről szóló rendelet,

—	a helyi fapiacot szabályozó jogszabályok,

—	a jogszerűség-igazolási rendszerben a saját tanúsítási rendszert alkalmazó vállalkozások esetében követendő eljárás részleteit meghatározó jogszabály.

I.3. Az e megállapodás nyomon követésével kapcsolatos jogszabályok

—	Az Erdészeti Minisztérium módosított alaptörvénye a FLEGT-rendszer keretében hozott rendelkezésekre figyelemmel,

—	a vegyes bizottságra vonatkozó jogszabály,

—	az állandó technikai titkárság kijelöléséről szóló rendelet: a titkárság az állami hivatalok, a magánszféra és a civil társadalom képviselőit összefogó közép-afrikai szervezet,

—	az érdekelt felek szerepét meghatározó és az e megállapodás végrehajtásában való részvételükről szóló jogszabály,

—	a civil társadalom által végzett független megfigyelésnek a jogszerűség-igazolási rendszerben történő figyelembevételéről rendelkező jogszabály.

II. AZ EGYÉB INTÉZMÉNYEK HUMÁN-ERŐFORRÁS KAPACITÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE

a) ICEF, engedélyező hatóság és egyéb szervek:

A FLEGT-megállapodás új folyamat, amelynek végrehajtása számos követelménnyel jár. Ennek megfelelően meg kell erősíteni a kormányzati kapacitásokat.

A közép-afrikai fél úgy döntött, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer egészének ellenőrzésével a Központi Vízügyi és Erdészeti Felügyeletet (ICEF) bízza meg. A fakitermelési adatbázis egészét központosítani kell egy adatbázis-kezelő rendszerben (SGBD), amelynek az Erdészeti Adatközpont (CDF) ad otthont. Ezenkívül a kormány még jóval az önkéntes partnerségi megállapodás (APV) aláírása előtt úgy határozott, hogy létrehoz egy Vegyes Intézkedési és Ellenőrző Csoportot (BMIV).

Ugyanakkor a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium (MEFCP) saját központi és decentralizált hivatalainak feladatairól rendelkező alaptörvénye a jelenlegi rendszerben nem küszöböl ki minden átfedést a Minisztérium központi és decentralizált hivatalai között, valamint egyes decentralizált hivatalok elégtelenül működnek.

Figyelemmel az e megállapodásban bemutatott jogszerűség-igazolási rendszerre, a Minisztérium alaptörvényében pontosítani és módosítani kell, és ki kell egészíteni az egyes szereplők feladatait, valamint újra kell értelmezni a decentralizált hivatalok közötti műveleteket, valamint az e hivatalok és az Erdészeti Minisztériumban központosított adatbázis-kezelő rendszer közötti információáramlást.

E célból az adatok terjesztéséért felelős ICEF-nek az adatkezeléssel kapcsolatos célzott képzés révén meg kell erősítenie kapacitásait. A képzésnek az erdőgazdálkodásban érintett egyéb központi és decentralizált hivatalokra is ki kell terjednie. Ez elsősorban a CDF-et, a FLEGT-engedélyeket kibocsátó szervet és a regionális igazgatóságokat, a prefektúrák ellenőreit és a határellenőröket érinti.

Ezeknek a szerveknek képzésben kell részesülniük az adatrögzítés, valamint a központi szintű információcsere és adattovábbítás tárgykörében.

b) Nem kormányzati szervezetek és civil társadalom

A nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom is érdekeltek a folyamatban. A civil társadalom a független megfigyelés mechanizmusa révén hatékonyan hozzájárulhat e megállapodás végrehajtásához. A civil társadalom által végzett független megfigyelés célja, hogy a helyes irányítást elősegítendő tökéletesítse az erdészeti jog állami végrehajtási rendszereit. A megfigyelés során dokumentálni kell és a FLEGT-engedélyek kiadásáért felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani az összegyűjtött információkat.

E célból és annak érdekében, hogy e nem kormányzati szervezeteket megfelelően be lehessen vonni e megállapodás végrehajtásába, azok kapacitásait is meg kell erősíteni. A civil társadalom által végzett független megfigyelésre vonatkozó képzésben kell részt venniük, ideértve elsősorban az adatgyűjtést és a jelentések készítését.

c) A magántársaságok képzése (például a jogszerűség-igazolási rendszer jobb megértése és alkalmazása érdekében)

d) Egyeztető és vámszakértői bizottság (CCED)

e) A nemzeti visszakövetési rendszer szereplőinek képzése

Annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt felet megfelelően be lehessen vonni a nemzeti visszakövetési rendszer használatába, alap- és továbbképzésekre kerül sor.

III. TÁRGYI KAPACITÁSOK MEGERŐSÍTÉSE

Az igazolás-ellenőrzésben részt vevő különböző szervezeti egységek elszórt jellege megnehezíti az ellenőrzési munkát és hosszú távon az engedélyek késedelmes kiadásához vezethet.

Az e megállapodás végrehajtásában közreműködő szervek legalább annyira fontosak, mint amennyi problémával járhat a működésük, ha nincs hová költöztetni őket. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy a jobb koordináció érdekében e valamennyi szervet összefogó további hivatalokat (STP, ICEF, DGEF, DIAF, DEIF, Regionális Igazgatóság/Központi Felügyelet, CDF, BMIV, FLEGT-engedélyeket kibocsátó szerv) bocsássanak rendelkezésre. Több lehetséges megoldás vizsgálatára is sor kerül (építés, felújítás, bérlés).

Emellett e feladat végrehajtásához az ICEF-nek, a DGEF-nek, a DIAF-nek, a DEIF-nek, a DCF-nek és a decentralizált szolgálatoknak megfelelő logisztikai eszközökkel (járművek, számítógépek, internetes hálózati berendezések, irodaszerek stb.) kell rendelkezniük. A tényleges igényekről felmérést készítenek.

A jelenlegi visszakövetési rendszer nem teszi lehetővé a fa ellátási láncával kapcsolatos valamennyi információ rögzítését. A közép-afrikai fél egyik megoldásként azt választotta, hogy az V. mellékletnek megfelelően kidolgozza a nemzeti visszakövetési rendszer projektjét. A projekt keretében, amelynek költségeit később határozzák meg, megfelelő logisztikai eszközökről kell rendelkezni (járművek, számítógépek, internetes hálózati berendezések, irodaszerek stb.) annak érdekében, hogy az Erdészeti Adatközpontban a fákkal kapcsolatos valamennyi adatot központosított formában lehessen rögzíteni.

IV. KOMMUNIKÁCIÓ

A kommunikáció nélkülözhetetlen eszköz e megállapodás végrehajtásához. E tekintetben megfelelő kommunikációra van szükség a széles lakosság, valamint a jogszerűség-igazolási rendszerben érintett szereplők tájékoztatása érdekében. Ehhez a következők szükségesek:

—	a FLEGT önkéntes megállapodási partnerség különböző szintű szereplői közötti kommunikációs terv kidolgozása,

—	eljárások kidolgozása a vállalkozásoknak a helyi és őshonos lakosság felé történő kommunikációjára/részvételére vonatkozóan,

—	az Erdészeti Minisztérium honlapjának létrehozása és frissítése,

—

parlamenti képviselők tájékoztatása: a parlament döntéshozatali intézmény, amely közreműködik az erdőgazdálkodási jogszabályok elfogadásában. figyelembe véve a választókörzetükben betöltött tisztségüket és a választóikkal szembeni kötelezettségeiket, a parlamenti képviselőket tájékoztatni kell e megállapodás fontosságáról,

—	az erdészeti vállalkozások tájékoztatása: a vállalkozásokat rendszeresen tájékoztatják a megállapodás végrehajtásának alakulásáról és a jövőben az általuk alkalmazandó eljárásokról és módszerekről.

V. A HELYI FAPIAC NYOMONKÖVETÉSI STATISZTIKÁJA

A közép-afrikai fapiacon be kell tartani a FLEGT engedélyezési rendszer követelményeit. A helyi fapiaccal kapcsolatos információk rögzítése és az átfogó erdőgazdálkodási adatokkal történő összekapcsolásuk érdekében minisztériumközi bizottság létrehozását tervezik, amelynek feladata a helyi fapiacra vonatkozó valamennyi statisztika nyomon követése és aktualizálása lenne.

VI. A FATERMÉKEK NÉPSZERŰSÍTÉSÉVEL, IPARI FEJLESZTÉSÉVEL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

Az e megállapodás hatálya alá tartozó közép-afrikai fatermékek tartalmazhatnak úgynevezett másodlagos fafajokat is, amelyek nem minden esetben találnak potenciális piacot. Ez a megállapodás felhívja a közép-afrikai felet, hogy a magánszférát az európai piac számára megfelelőbb, fokozottabb és változatosabb fafeldolgozásra ösztönözze.

E célból a közép-afrikai fél korlátozó intézkedést vezet be a rönkfák kivitelére, a Közép-afrikai Köztársaság Erdészeti Törvénykönyvének 44. cikkét alkalmazva.

A termékek népszerűsítéséhez ugyanakkor az uniós gazdasági szereplők részéről teljes körű nyitottságra, valamint a valamennyi közép-afrikai fafaj, illetve ezekből előállított fatermékek iránti keresletre van szükség.

A tervezett intézkedések közül több is megvalósítható.

1.	A Közép-afrikai Köztársaság erdészeti ágazatában végzett állományfelmérés

2.	A dinamikák és szükségletek elemzése

3.	A fakészletek nagyobb mértékű hasznosítására, az ipari fejlesztésre és fafeldolgozásra vonatkozó terv kidolgozása

4.	Fafeldolgozási normák kidolgozása

5.	A fafelhasználás bevezetését célzó rendelkezések kidolgozása (minőségi normák, új termékek népszerűsítése)

6.	A kevésbé ismert fafajok leírása és népszerűsítése

7.	Felkészítés az ipari fejlesztéssel kapcsolatos technológiatranszferre.

VII. TRANSZVERZÁLIS INTÉZKEDÉSEK

A Közép-afrikai Köztársasággal kötött, a FLEGT-ről szóló önkéntes partnerségi megállapodás keretében végzett tevékenységek alapvetően két transzverzális intézkedésen alapulnak:

1.	A szervezet tekintetében az e megállapodás végrehajtásához kötődő feladatok részletes és naprakész tervezésének kidolgozásán, amely a végrehajtási ütemtervben előirányzott tizenegy (11) intézkedést átülteti a gyakorlatba.

A finanszírozás tekintetében a megfelelő pénzügyi források megteremtésén, többek között a feladatokkal kapcsolatos tervezési ütemezésre támaszkodva. E tevékenységek finanszírozhatók a különleges erdőfejlesztési adókból (CAS-DF), amelyek az erdőpusztulás és erdőromlás okozta kibocsátáscsökkentési folyamatból (REDD) származó összegek után vethetők ki.

X. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG FELADATAI

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság feladata az önkéntes partnerségi megállapodás (APV) működtetése és a végrehajtás nyomon követésének és értékelésének biztosítása. Többek között az alábbi feladatokat látja el.

E megállapodás működtetését illetően

—	E megállapodás 12. cikkének megfelelően elrendeli a FLEGT engedélyezési rendszer független értékelését és javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a FLEGT engedélyezési rendszernek mely időponttól kezdve kell teljes körűen hatályba lépnie.

—	E megállapodás 19. cikkével összhangban ösztönzi a két fél közötti információcserét és párbeszédet, és a két fél által felvetett valamennyi kérdést megvizsgálja, majd megállapítja a követendő intézkedéseket.

—	E megállapodás 24. cikkének megfelelően nézeteltérés vagy peres eljárások esetén közvetítői szerepet tölt be, és törekszik a vita rendezésére.

—	A 26. cikkel összhangban elfogadja a megállapodás mellékleteivel kapcsolatos módosításokat.

—	Nyomon követi e megállapodás végrehajtásának az esetlegesen érintett lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait.

E megállapodás végrehajtásának nyomon követését és értékelését illetően

—	Nyomon követi a megállapodás végrehajtásában elért haladás általános helyzetét, és értékeli a végrehajtásnak e megállapodás vonatkozó mellékletében meghatározott ütemtervhez viszonyított alakulását, a megállapodás 14. cikkével összhangban.

—	Meghatározza és elemzi az e megállapodás végrehajtása során esetlegesen felmerülő nehézségeket.

—	Közzéteszi az e megállapodás végrehajtásáról szóló éves jelentést, e megállapodás 19. cikkével összhangban.

—	Fogadja és megvizsgálja az e megállapodás végrehajtásával és a FLEGT engedélyezési rendszerrel kapcsolatos panaszokat.

—	Többek között a független ellenőr megállapításai fényében meghatározza, megvizsgálja, előterjeszti és adott esetben meghozza az e megállapodás megfelelő végrehajtásának javítását célzó intézkedéseket.

—	Megvizsgálja és nyomon követi a független ellenőr által benyújtott panaszokat.

A rendszernek a VI. melléklet szerint végzett független auditálását illetően

—	Jóváhagyja a független ellenőr által kidolgozott és benyújtott eljárási kézikönyvet és jóváhagyja a független ellenőr által a dokumentált eljárások keretében javasolt jelentés-összefoglalót.

—	Elfogadja az auditor munkavégzési ütemtervét és adott esetben kiegészítő auditálásokat javasol.

—	Átadja az auditornak a FLEGT engedélyezési rendszerrel kapcsolatos esetleges panaszokat.

—	Az auditor valamennyi jelentését megvizsgálja.

—	Megvizsgálja a független ellenőr ideiglenes jelentéseit, és adott esetben eljuttatja hozzá észrevételeit.

—	Szükség esetén különleges kiegészítő jelentést kér az auditortól.

—	E megállapodás 10. cikkével összhangban megvizsgálja a független ellenőr munkájával kapcsolatos panaszokat.

—	Adott esetben jóváhagyja a független ellenőr szerződésének meghosszabbítását.

Az érdekelt feleknek az e megállapodás végrehajtásában való részvételét illetően

—	Biztosítja az V. mellékletben bemutatott jogszerűség-igazolási rendszerben közreműködő szervek szereplői körében végzett figyelemfelhívás és képzés nyomon követését.

—	Biztosítja a jogszerűség-igazolási rendszernek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárások nyomon követését az e rendszerben közreműködő szervek szereplői számára.

—	Nyomon követi és meghatározza azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyek révén valamennyi érdekelt fél bevonható e megállapodás végrehajtásába.

XI. MELLÉKLET

NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT INFORMÁCIÓ

A nyilvánosságra hozott információk fokozzák a FLEGT engedélyezési rendszer átláthatóságát és biztosítják annak valamennyi szereplő általi megértését, valamint lehetővé teszik az erdőgazdálkodásban a felelősségteljes irányítást.

Segítségükkel az egyes szereplők a folyamat valamennyi elemével tisztában lehetnek, egészen a FLEGT-engedély kiállításáig. Minél több információ áll az érintettek csoportjának rendelkezésére a FLEGT rendszer alapvető indokairól, végrehajtásáról, nyomon követéséről és igazolásáról, annál átfogóbban, alaposabban és megfelelőbb mértékben megértik majd a folyamatot, ami előmozdítja e megállapodás valamennyi érdekelt fél általi végrehajtását. Az információkat közzététel vagy hozzáférés biztosítása révén hozzák nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatalra mihamarabb sor kerül, megelőzendő az így megosztott adatok elévülését.

1. A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG JELENTÉSÉNEK TARTALMA

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság jelentése többek között az alábbiakat tartalmazza:

—	az Európai Unióba a FLEGT engedélyezési rendszer keretében exportált fatermékek mennyisége, a vámkódok és a címzett uniós tagállam szerint,

—	a Közép-afrikai Köztársaság által kiállított FLEGT-engedélyek száma,

—	a célkitűzések teljesítése és az e megállapodásban meghatározott határidőn belül megvalósítandó intézkedések végrehajtása során tett előrelépés, valamint átfogóbb szinten az e megállapodás végrehajtásához kapcsolódó különböző kérdések,

—	az illegális forrásból származó fatermékek nem uniós piacokra irányuló minden lehetséges kivitelének, valamint az e termékek nemzeti piacon történő forgalmazásának megakadályozására szolgáló intézkedések,

—	a Közép-afrikai Köztársaságba importált, illetve a Közép-afrikai Köztársaságon már áthaladt fatermékek volumene,

—	a nem jogszerű forrásból származó fatermékek importjának megakadályozása érdekében hozott, a FLEGT engedélyezési rendszer integritásának megőrzését célzó intézkedések,

—	a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei a Közép-afrikai Köztársaságban és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések,

—	az Unióba a FLEGT engedélyezési rendszer keretében importált fatermékek mennyisége, a vámkódok és az importáló uniós tagállam szerint,

—	az Unió által átvett közép-afrikai FLEGT-engedélyek száma,

—	azon esetek száma, amelyekben a közép-afrikai fa engedély nélkül érkezett az uniós vámhatósághoz, és az érintett fatermékmennyiségek,

—	a vegyes bizottság szervezete és működése.

2. AZ INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK ESZKÖZEIVEL ÉS CSATORNÁIVAL KAPCSOLATOS ADATOK

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság nyilvánosságra hozza az adatokat és valamennyi felet tájékoztatja az őket érintő információkról. A fa kitermelésére és szállítására vonatkozó információk a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium (MEFCP) Erdészeti Adatközpontjában (CDF) állnak rendelkezésre; egy hálózati eszköz lehetővé teszi az erdei fakitermelésben érintett minisztériumok (MEFCP, Pénzügyminisztérium, Munkaügyi, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Igazságügyi Minisztérium) összekapcsolását a CDF adatbázisával, míg a Hivatalos Közlöny Főigazgatósága az interneten teszi közzé a törvényeket és jogszabályokat.

A céltól, valamint attól függően, hogy arra városi vagy vidéki környezetben, túlnyomórészt írástudók vagy írástudatlanok körében kerül sor, az információkat az alábbi korszerű eszközökkel és csatornákon keresztül hozzák nyilvánosságra:

—

Aktív csatorna

—	nemzeti és nemzetközi állami és magánsajtó,

—	helyi és közösségi rádiók,

—	konferenciák és viták,

—	szimpóziumok, szemináriumok és népszerűsítési munkaértekezletek,

—	dokumentumfilm-vetítések,

—	rádió- és televízióadások készítése és közvetítése,

—	előadások stb.,

—	ezenfelül a kommunikációs terv keretében nyilvános tájékoztató értekezleteket szerveznek, és ezek alkalmával ezt az információt továbbítani lehet az érdekelt felek, különösen a terepen dolgozó személyek és az internet-hozzáféréssel nem rendelkező közösségek számára.

—

Passzív csatorna

—	a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium honlapja,

—	Hivatalos Közlöny,

—	a Vízügyi, Erdészeti, Vadászati és Halászati Minisztérium (MEFCP) könyvtára,

—	a MEFCP erdészeti és vadászati ágazattal kapcsolatos statisztikai évkönyve,

—	az Erdészeti Hivatal éves jelentései, amelyeket a központi igazgatóságokon vagy a tartományi igazgatóságokon lehet megtekintetni.

Az aktív és passzív információk alapján az információk nyilvánosságra hozatalakor figyelembe veszik az alább felsorolt témakörökhöz kapcsolódó adatokat:

3. JOGI INFORMÁCIÓK

—

A Közép-afrikai Köztársaság által aláírt és megerősített, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokról (CITES stb.), az emberek és népek jogainak védelméről (az ENSZ 61/295. sz. nyilatkozata az őshonos népekről, az Ember és a Népek Jogainak Afrikai Chartája stb.), a munkáról és foglalkoztatásról stb. szóló nemzetközi egyezmények és megállapodások,

—	a FLEGT-ről szóló önkéntes partnerségi megállapodás (főszöveg és mellékletek),

—	az engedélyek odaítéléséről szóló határozat,

—	az engedélyek érvénytelenítéséről szóló határozat,

—	Erdészeti Törvénykönyv és a kapcsolódó jogszabályok összessége,

—	Környezetvédelmi Törvénykönyv és a kapcsolódó jogszabályok összessége,

—	Vízügyi Törvénykönyv és a kapcsolódó jogszabályok összessége,

—	a Munka Törvénykönyve és az erdészeti ágazatra vonatkozó végrehajtási jogszabályok,

—	az egyes pénzügyi évek finanszírozásáról szóló törvények,

—	Általános Adótörvénykönyv,

—	Beruházási charták,

—	a COMIFAC-kal kapcsolatos nemzeti konvergenciaterv,

—	a szegénység enyhítését célzó stratégiáról szóló dokumentum,

—	az erdőgazdálkodási és területrendezési dokumentumok (erdőgazdálkodási terv és éves működési terv) jóváhagyásával foglalkozó bizottságot létrehozó rendelet.

A megállapodás végrehajtása során elfogadandó jogszabályokat szintén nyilvánosságra hozzák.

4. INFORMÁCIÓ A JOGCÍMEK ODAÍTÉLÉSI ELJÁRÁSAIRÓL

—

Kitermelési és rendezési engedély

—	a kitermelési és rendezési engedélyek odaítélési folyamatában való részvétellel kapcsolatos versenyeztetési eljárások kézikönyve,

—	az engedélyek odaítélésével kapcsolatos ajánlati felhívások,

—	a kitermelési és rendezési engedély odaítélési folyamatának keretében a független megfigyelő felvételével kapcsolatos ajánlati felhívások,

—	a kitermelési és rendezési engedélyek odaítélésével foglalkozó vegyes bizottság beszámolója,

—	a kitermelési és rendezési engedélyek odaítélésével foglalkozó vegyes bizottságot létrehozó rendelet,

—	a kitermelési és rendezési engedélyekhez kapcsolódó ajánlattevők listája,

—	a független megfigyelő jelentése a kitermelési és rendezési engedély odaítési eljárásáról,

—	az érvényes jogcímek listája az odaítélést elnyerő személyek és/vagy társaságok nevével,

—	a helyi és őshonos lakosságot a szokásjog alapján megillető, az erdészeti koncessziókhoz való hozzáférési és használati jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos értekezletek jegyzőkönyvei.

—

Erdőültetvények

—	Az állami ültetvények kitermelésére vonatkozó ajánlati felhívások,

—	az ültetvények kitermeléséhez kapcsolódó ajánlattevők listája,

—	az ültetvények kitermelésére vonatkozó engedélyek,

—	környezeti megfelelési tanúsítvány,

—	állami ültetvények listája.

5. INFORMÁCIÓ AZ ERDŐRENDEZÉSRŐL

—

Kitermelési és rendezési terv

—	Környezetvédelmi értékelési jelentések (környezeti hatásvizsgálatok, környezeti auditálás),

—	az erdőrendezési tervet ismertető dokumentum,

—	a rendezési koncessziók listája és összterülete,

—	a rendezésre váró koncessziók listája és összterülete,

—	a rendezési tervek kidolgozására vonatkozó nemzeti előírások (1., 2. és 3. kötet).

—

Ültetvény

—	Környezeti hatásvizsgálatra szóló ajánlati felhívás,

—	a környezetvédelmi értékelésről készült jelentés,

—	egyszerű erdőgazdálkodási terv.

6. INFORMÁCIÓ A TERMELÉSRŐL

—	A kitermelési szakaszban lévő valamennyi kitermelési és rendezési engedély alapján előállított fatermékek éves mennyisége,

—	a kitermelés alatt álló valamennyi ültetvényről származó fatermékek éves mennyisége,

—	a belföldi feldolgozásra kitermelt fák éves mennyisége fafaj, jogcím és társaság szerint,

—	rendeltetési országok és exportált mennyiségek listája fafaj, jogcím és társaság szerint,

—	lefoglalt fák éves mennyisége,

—	a Közép-afrikai Köztársaságon áthaladt fák éves mennyisége és származási helyük,

—	a közép-afrikai piacra szánt famennyiség.

7. INFORMÁCIÓ A FELDOLGOZÁSRÓL

—	Az elismert és működő fafeldolgozó társaságok listája,

—	a feldolgozóegységek helye.

8. INFORMÁCIÓ A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZERRŐL

—	A FLEGT-engedélyt kibocsátó szerv működése,

—	a civil társadalom független megfigyelőjének jelentése,

—	az erdőgazdálkodási tervekben szereplő erdészeti tevékenységekkel és szociális rendelkezésekkel kapcsolatos információk (adatok és térképek),

—	az éves működési tervekben szereplő erdészeti tevékenységekkel és szociális rendelkezésekkel kapcsolatos információk és térképek,

—	jegyzőkönyv a helyi és őshonos lakosság javainak a vállalkozás által történő megsemmisítése esetén,

—	a jogsértő vállalkozás által fizetett kártérítés igazolása,

—	az Erdészeti Hivatal jelentése a helyszíni ellenőrzésekről,

—	a FLEGT engedélyezési rendszernek való meg nem felelés esetei a Közép-afrikai Köztársaságban és az esetek kezelése érdekében hozott intézkedések.

9. INFORMÁCIÓ A FÜGGETLEN AUDITÁLÁSRÓL

—	Az auditálásról készült rendszeres összefoglaló jelentések,

—	az auditálással kapcsolatos kifogásolási eljárás.

10. INFORMÁCIÓ AZ ERDÉSZETI ADÓK ÉS ILLETÉKEK FIZETÉSÉRŐL

—	Éves bérleti díj,

—	vágási adó,

—	újraerdősítési adó,

—	kiviteli vám.

11. INFORMÁCIÓ AZ INTÉZMÉNYI RENDSZERRŐL

—	A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság szervezete és működése,

—	a megállapodás nyomon követésével és végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság szervezete és működése,

—	állandó technikai titkárság.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2012/373/EU
	*	A Tanács határozata (2012. május 14.) az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről	1
		Önkéntes partnerségi megállapodás az Európai Unió és a Libériai Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről	3
		2012/374/EU
	*	A Tanács határozata (2012. május 14.) az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság között létrejött, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékeknek az Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás (FLEGT) megkötéséről	102
		Önkéntes partnerségi megállapodás az Európai Unió és a Közép-afrikai Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről (FLEGT)	103

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.191.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 191

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. július 19.