NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

13.7.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/1

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ–EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 81. sz. előírása – Egységes rendelkezések az oldalkocsival rendelkező vagy nem rendelkező kétkerekű gépjárművek visszapillantó tükreinek a visszapillantó tükrök kormányrúdra való felszerelése tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

Az előírás eredeti változatának 2. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2007. június 18.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

1.	Alkalmazási kör

I. VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖK

2.	Fogalommeghatározások

3.	Jóváhagyási kérelem

Jelölések

5.	Jóváhagyás

6.	Általános követelmények

7.	Különleges előírások

8.	Vizsgálatok

9.	A gyártás megfelelősége

10.	Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

11.	Visszapillantó tükör típusának módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése

12.	A gyártás végleges leállítása

II. A VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖK FELSZERELÉSE

13.	Fogalommeghatározások

14.	Jóváhagyási kérelem

15.	Jóváhagyás

16.	Követelmények

17.	A gyártás megfelelősége

18.	Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

19.	A járműtípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése

20.	A gyártás végleges leállítása

21.	A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet

Értesítés visszapillantó tükör adott típusa jóváhagyásának megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 81. sz. előírás alapján

2. melléklet

Értesítés járműtípus visszapillantó tükrök felszerelése tekintetében történő jóváhagyásának megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 81. sz. előírás alapján

3. melléklet

Visszapillantó tükör jóváhagyási jelének elrendezése

4. melléklet

A jármű visszapillantó tükrök felszerelésére vonatkozó jóváhagyási jelének elrendezése

5. melléklet

A fényvisszaverő képesség meghatározására szolgáló vizsgálati módszer

6. melléklet

A tükör fényvisszaverő felülete „r” görbületi sugarának meghatározására szolgáló eljárás

7. melléklet

A gyártás megfelelőségének ellenőrzése

1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás a következőkre vonatkozik:

1.1.	a vezetőt részben vagy egészben körülvevő karosszériával nem rendelkező, L kategóriájú (1) gépjárművekbe való beépítésre szánt visszapillantó tükrök és

1.2.	visszapillantó tükröknek a vezetőt részben vagy egészben körülvevő karosszériával nem rendelkező, L kategóriájú gépjárművekbe való beépítése (2).

I. VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖK

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1. „Visszapillantó tükör”: minden olyan eszköz, amelynek célja, hogy tiszta rálátást biztosítson hátrafelé;

2.2. „visszapillantótükör-típus”: olyan berendezések, amelyek a következő főbb jellemzők vonatkozásában nem térnek el egymástól:

2.3. „visszapillantótükör-osztály”: olyan eszközök összessége, amelyek egy vagy több közös tulajdonsággal vagy funkcióval rendelkeznek.

Az ezen előírásban említett visszapillantó tükrök az „L” osztályba tartoznak.

2.4. „r”: a fényvisszaverő felületen az ezen előírás 6. mellékletének 2. pontjában leírt módszerrel mért görbületi sugarak átlaga;

2.5. „fő görbületi sugarak a fényvisszaverő felület egy pontjában (ri) és (r’i)”: a 6. mellékletben meghatározott berendezés segítségével kapott értékek, amelyeket a fényvisszaverő felületnek a tükör legnagyobb szélességével párhuzamos, a tükör középpontján áthaladó síkba eső ívén, valamint az arra merőleges íven mérnek;

2.6. „görbületi sugár a fényvisszaverő felület egy pontján (rp)”: az ri és r’i fő görbületi sugarak számtani átlaga, azaz

Formula

2.7. „a tükör középpontja”: a fényvisszaverő felület látható területének középpontja;

2.8. „a visszapillantó tükör alkotórészeinek görbületi sugara”: annak a körívnek a „c” sugara, amely a leginkább megközelíti az adott rész görbületét.

3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. A visszapillantó tükör típusának jóváhagyására vonatkozó kérelmet a márkanév vagy védjegy tulajdonosa vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. Minden egyes visszapillantótükör-típusra vonatkozó kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.

műszaki leírás, ezen belül szerelési utasítás, meghatározva azt, hogy a visszapillantó tükör mely járműtípus(ok)hoz használható;

3.2.2.

elég részletes rajzok ahhoz, hogy:

3.2.2.1.

ellenőrizni lehessen a 6. szakaszban előírt általános követelmények betartását;

3.2.2.2.

ellenőrizni lehessen a 7.1. szakaszban előírt méreteknek való megfelelést;

3.2.2.3.

ellenőrizni lehessen az alábbi 4.2. szakaszban előírt, a jóváhagyási jel elhelyezésére biztosítandó hely elhelyezkedésére vonatkozó előírás betartását.

3.3. Ezenkívül a jóváhagyási kérelemhez mellékelni kell a visszapillantó tükör típusának négy mintáját. A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat kérésére további mintadarabokat kell rendelkezésre bocsátani.

3.4. Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy meghozták-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.

4. JELÖLÉSEK

4.1. A jóváhagyásra benyújtott visszapillantó tükrök mintadarabjain világosan és el nem távolítható módon fel kell tüntetni a gyártó kereskedelmi nevét vagy védjegyét; ennek a jelölésnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.2. Minden visszapillantó tükör védőburkolatán elegendő helyet kell biztosítani a jóváhagyási jel elhelyezésére úgy, hogy a jel a visszapillantó tükör járműre történő felszerelését követően is olvasható legyen; ezt a helyet fel kell tüntetni a fenti 3.2.2. szakaszban említett rajzokon.

5. JÓVÁHAGYÁS

5.1. Amennyiben a jóváhagyásra benyújtott minták megfelelnek az előírás 6–8. szakaszában meghatározott követelményeknek, a visszapillantó tükör szóban forgó típusára a jóváhagyást meg kell adni.

5.2. Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító módosítássorozat száma (a változatlan eredeti előírás esetében 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot a visszapillantó tükrök több típusához.

5.3. A visszapillantó tükör típusának ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon.

5.4. Az előírás szerint jóváhagyott típusnak megfelelő valamennyi visszapillantó tükrön a 4.1. szakaszban előírt jelölések mellett, jól látható módon és a 4.2. szakaszban meghatározott helyen fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

5.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (3);

5.4.2.

a jóváhagyási szám;

5.4.3.

kiegészítő jelként egy „L” betű.

5.5. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

5.6. Az előírás 3. mellékletében látható példa a jóváhagyási jel és a kiegészítő jel elrendezésére.

6. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

6.1. Minden visszapillantó tükörnek állíthatónak kell lennie.

6.2. A fényvisszaverő felületet egy házba kell befoglalni, a ház peremének minden helyen és minden irányban „c” ≥ 2,5 mm értékkel kell rendelkeznie. Ha a fényvisszaverő felület túlnyúlik a védőburkolaton, akkor a védőburkolaton túlnyúló rész széle „c” görbületi sugarának legalább 2,5 milliméternek kell lennie, és a fényvisszaverő felületnek vissza kell térnie a védőburkolatba, ha a védőburkolatból legjobban kiálló részen 50 N értékű, vízszintes, a jármű hosszirányú középsíkjával közel párhuzamos erőhatás éri.

6.3. Amennyiben a visszapillantó tükröt sík felületen helyezik el, akkor minden részének, amely statikus feltételek mellett bármilyen beállítás esetén 100 mm átmérőjű gömbbel érintkezhet, valamint azoknak a részeknek, amelyek a 8.2. szakasz szerinti vizsgálat alapján a védőburkolatban maradnak, „c” ≥ 2,5 mm görbületi sugárral kell rendelkezniük.

6.3.1. A 12 mm-nél kisebb átmérőjű felerősítési furatok és hornyok éleire nem érvényesek a görbületi sugárra vonatkozó, 6.3. szakasz szerinti követelmények, feltéve, hogy le vannak tompítva.

6.4. A visszapillantó tükrök azon részei, amelyek legfeljebb 60 Shore A keménységű anyagból állnak, kivételt képeznek a fenti 6.2. és 6.3. szakasz rendelkezései alól.

7. KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

7.1. Méretek

7.1.1. A fényvisszaverő felület legkisebb méretei a következőknek kell, hogy megfeleljenek:

7.1.1.1.

a terület nem lehet 69 cm2-nél kisebb;

7.1.1.2.

a kör alakú tükrök átmérője legalább 94 mm;

7.1.1.3.

a nem kör alakú tükrök méretei lehetővé teszik, hogy egy 78 mm átmérőjű kört lehessen a fényvisszaverő felületükre rajzolni.

7.1.2. A fényvisszaverő felület legnagyobb méretei a következőknek kell, hogy megfeleljenek:

7.1.2.1.

a kör alakú tükrök átmérője legfeljebb 150 mm;

7.1.2.2.

a nem kör alakú tükrök fényvisszaverő felülete elfér egy 120 mm x 200 mm méretű téglalapban.

7.2. Fényvisszaverő felület és visszaverődési tényező

7.2.1. A visszapillantó tükör fényvisszaverő felületének domború szférikus felületnek kell lennie.

7.2.2. A görbületi sugarak közötti eltérések:

7.2.2.1.

Az ri, illetve r’i és rp közötti eltérés egyetlen referenciapontban sem haladhatja meg a 0,15 r-t.

7.2.2.2.

Az egyes görbületi sugarak (rp1, rp2 és rp3) és r közötti különbség nem haladhatja meg 0,15 r értékét.

7.2.3. Az „r” értéke nem lehet 1 000 mm-nél kisebb és 1 500 mm-nél nagyobb.

7.2.4. Az ezen előírás 5. mellékletében közölt módszer szerint mért rendes visszaverődési tényező nem lehet kisebb 40 %-nál. Kétállású („nappali” és „éjszakai” állású) tükröknél a „nappali” állásban a közúti közlekedési jelzések színeinek felismerhetőnek kell lenniük. A rendes visszaverődési tényező értéke az „éjszakai” állásban nem lehet kisebb 4 %-nál.

7.2.5. A fényvisszaverő felületnek a 7.2.4. szakaszban megállapított jellemzőket rendes üzemi feltételek mellett rossz időjárási feltételek melletti hosszabb használat ellenére is meg kell tartania.

8. VIZSGÁLATOK

8.1. A visszapillantó tükrökön el kell végezni az alábbi 8.2. és 8.3. szakaszban leírt vizsgálatokat annak meghatározására, hogy miként viselkednek a tartókarra vagy tartószerkezetre erősített védőburkolatot érő ütközés vagy hajlítás hatására.

8.2. Ütközéses vizsgálat

8.2.1. A vizsgálóberendezés leírása:

8.2.1.1.

A vizsgálóberendezés egy két, egymással derékszöget bezáró vízszintes tengely körül kilendülni képes ingából áll, amelyek közül az egyik tengely merőleges az inga „kioldási” pályáját tartalmazó elülső síkra. Az inga végét egy 5 mm vastag, 50 Shore A keménységű gumibevonattal ellátott, 165 ± 1 mm átmérőjű merev gömb alakú ütközőfej alkotja. Egy berendezés biztosítja a kar által a kioldási síkban felvett legnagyobb szög meghatározását. Egy, az inga szerkezetéhez szilárdan hozzárögzített tartószerkezet szolgál a próbadaraboknak a 8.2.2.6. szakaszban meghatározott ütközésállósági követelményekkel összhangban való megtartására. Az alábbi 1. ábrán láthatók a vizsgálóberendezés méreteire és szerkezetére vonatkozó előírások.

8.2.1.2.

Az inga ütközési középpontja egybeesik az ütközőfejet alkotó gömb középpontjával. Az inga ütközési középpontja a kioldási síkban a forgástengelytől „l” távolságra van, amely 1 m ± 5 mm. Az ingának az ütközési középpontban érvényesülő redukált tömege mo = 6,8 ± 0,05 kg. Az inga súlypontja és forgástengelye közötti összefüggést az alábbi egyenlet fejezi ki:

8.2.2. A vizsgálat leírása:

8.2.2.1.

A visszapillantó tükröt az eszköz gyártója, illetve adott esetben a jármű gyártója által javasolt módon kell a tartószerkezethez rögzíteni.

8.2.2.2.

A visszapillantó tükör helyzetének beállítása a vizsgálathoz.

8.2.2.2.1.

A visszapillantó tükröket úgy kell elhelyezni az ingás vizsgálóberendezésen, hogy azok a tengelyek, amelyek vízszintesek, illetve függőlegesek akkor, amikor a tükröt a járművön a jármű vagy a visszapillantó tükör gyártója utasításainak megfelelően felszerelik, azzal megegyező helyzetbe kerüljenek.

8.2.2.2.2.

Ha a visszapillantó tükör az alaphoz képest beállítható, akkor vizsgálati helyzetként a tükör vagy a jármű gyártója által előírt beállítási tartományon belül az inga számára legkedvezőtlenebb állást kell választani.

8.2.2.2.3.

Ha a visszapillantó tükör távolsága az alaphoz képest beállítható, akkor a beállító berendezéssel a védőburkolat és az alap közötti legkisebb távolságot kell beállítani.

8.2.2.2.4.

Ha a fényvisszaverő felület a védőburkolaton belül beállítható, akkor állását úgy kell megválasztani, hogy a járműtől legtávolabb eső felső sarka a védőburkolathoz képest a legtávolabbra álljon előre.

8.2.2.3.

Az ütközőfej középpontján átmenő vízszintes és hosszirányú függőleges síkoknak az inga függőleges helyzetében keresztül kell haladniuk a tükörnek a fenti 2.7. szakaszban meghatározott középpontján. Az inga hosszirányú lengési irányának párhuzamosnak kell lennie a jármű hosszirányú középsíkjával.

8.2.2.4.

Ha a fenti 8.2.2.2.1. és 8.2.2.2.2. szakaszban meghatározott beállítási feltételek esetén a visszapillantó tükör alkatrészei korlátozzák az ütközőfej visszatérését, akkor az ütközési pontot az illető forgástengelyhez vagy elfordulástengelyhez képest merőleges irányban el kell tolni. Az eltolás mértékének akkorának kell lennie, amekkora feltétlenül szükséges a vizsgálat végrehajtásához.

Oly módon kell korlátozni, hogy az ütközőfej érintkezési pontja a fényvisszaverő felület szélétől legalább 10 mm távolságra legyen.

8.2.2.5.

A vizsgálat során az ütközőfejet a függőlegeshez képest 60°-os ingaszögből indítják, így az ütközőfej az inga függőleges állásában ütközik a visszapillantó tükörnek.

8.2.2.6.

A visszapillantó tükrök ütközéses vizsgálatát az alábbi feltételek szerint végzik:

8.2.2.6.1.

1. vizsgálat: Az ütközési pontnak a 8.2.2.3. vagy 8.2.2.4. szakaszban meghatározott helyen kell lennie. Az ütközésnek olyannak kell lennie, hogy az ütközőfej a tükör fényvisszaverő felületét találja el.

8.2.2.6.2.

2. vizsgálat: Az ütközési pontnak a 8.2.2.3. vagy 8.2.2.4. szakaszban meghatározott helyen kell lennie. Az ütközésnek olyannak kell lennie, hogy az ütközőfej a visszapillantó tükörnek a fényvisszaverő felülettel ellentétes oldalát találja el.

8.3. Hajlítóvizsgálat a tartókarra rögzített védőburkolattal

8.3.1. A vizsgálat leírása:

8.3.1.1.

A házat vízszintesen kell elhelyezni egy készülékben úgy, hogy szilárdan lehessen rögzíteni a felerősítő támaszt. A ház legnagyobb mérete irányában a támasz állítóberendezése csatlakozási pontjához legközelebb eső végét rögzíteni kell egy 15 mm széles merev befogókészülékkel, amely a ház teljes szélességére kiterjed.

8.3.1.2.

A ház másik végén a fent leírttal azonos befogókészüléket kell elhelyezni úgy, hogy azon keresztül ki lehessen fejteni az előírt próbaterhelést (2. ábra).

8.3.1.3.

A háznak az erőkifejtéssel ellentétes végét 2. ábrán látható módon rögzíteni is lehet ahelyett, hogy helyzetben tartanák.

8.3.2. A vizsgálati terhelést 25 kg-mal, 1 percig fenntartva kell kifejteni.

8.4. A vizsgálatok eredményei

8.4.1. A fenti 8.2. szakasz szerinti vizsgálatoknál az ingának úgy kell visszalendülnie, hogy a karállásnak a kioldási síkra vetített képe a függőlegessel legalább 20°-os szöget zárjon be.

8.4.1.1.

A szögmérés pontosságának a ± 1° határon belül kell maradnia.

8.4.2. A fenti 8.2. és 8.3. szakaszban leírt vizsgálatok során a tükör nem törhet el. Mindazonáltal a tükör fényvisszaverő felületének törése megengedett az alábbi feltételek valamelyikének teljesülése esetén:

8.4.2.1.

a törött üvegdarabok továbbra is hozzátapadnak a védőburkolat hátuljához vagy egy, a burkolathoz szilárdan rögzített felülethez; az üvegdarabok részleges leválása azonban megengedett, ha ez a repedés egyik oldalán sem haladja meg a 2,5 millimétert. Az ütközési pontban az üvegfelületből szilánkkiválás megengedett;

8.4.2.2.

a tükör biztonsági üvegből készült.

9. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

9.1. Az ezen előírás alapján jóváhagyott visszapillantó tükröt úgy kell gyártani, hogy az megfeleljen a jóváhagyott típusnak a fenti 6–8. szakaszokban meghatározott előírások betartásával.

9.2. A 9.1. szakaszban előírtak teljesülésének ellenőrzése céljából megfelelő gyártásellenőrzést kell végezni.

9.3. A jóváhagyás jogosultja feltétlenül:

9.3.1.

gondoskodik a visszapillantó tükrök hatásos minőségellenőrzéséhez szükséges eljárások alkalmazásáról;

9.3.2.

hozzáféréssel rendelkezik minden jóváhagyott típus megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges vizsgáló berendezéshez;

9.3.3.

biztosítja a vizsgálati eredmények rögzítését, és azt, hogy a vonatkozó dokumentumokat a jóváhagyó hatósággal együtt meghatározandó ideig megőrizzék;

9.3.4.

elemzi az egyes méréstípusok eredményét, hogy ellenőrizze és biztosítsa a visszapillantó tükör jellemzőinek állandóságát, az ipari termelésben megengedhető tűrések figyelembevételével;

9.3.5.

biztosítja, hogy minden visszapillantótükör-típuson legalább az ezen előírás 7. mellékletében előírt vizsgálatokat elvégezzék;

9.3.6.

gondoskodik arról, hogy ha egy adott vizsgálattípusnál valamely minta vagy próbadarab azt mutatja, hogy a gyártás nem megfelelő, akkor újabb mintavételt és vizsgálatot végezzenek. Ilyen esetben minden szükséges lépést meg kell tenni a gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében.

9.4. A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti a termelési egységben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket.

9.4.1.

A vizsgálati naplókat és termelési nyilvántartásokat minden ellenőrzéskor be kell mutatni a helyszíni ellenőrnek.

9.4.2.

Az ellenőr véletlenszerű módon mintákat vehet, amelyeket a gyártó laboratóriumában vizsgálnak meg. A minták legkisebb számát a gyártó saját ellenőrzéseinek eredményei alapján lehet meghatározni.

9.4.3.

Ha a minőség nem tűnik kielégítőnek, vagy úgy tűnik, hogy a 9.4.2. szakasz szerint végrehajtott vizsgálatok hitelességét ellenőrizni kell, az ellenőr mintákat választ, hogy azokat a jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálathoz küldjék.

9.4.4.

Az illetékes hatóság az ezen előírásban előírt bármilyen vizsgálatot elvégezhet.

9.4.5.

Az illetékes hatóság által engedélyezett ellenőrzésekre általában kétévente kerül sor. Ha valamelyik helyszíni ellenőrzés negatív eredménnyel zárul, az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a gyártás megfelelőségének minél gyorsabb helyreállítására érdekében.

10. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.1. Az ezen előírás alapján egy adott visszapillantótükör-típusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények.

10.2. Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

11. VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE

11.1. A visszapillantó tükör típusának minden módosításáról értesíteni kell a visszapillantó tükör típusát jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

11.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a visszapillantó tükör továbbra is megfelel a követelményeknek, vagy

11.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

11.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 5.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

11.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

12. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott visszapillantó tükör típusának gyártását, erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság a vonatkozó értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

II. A VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖK FELSZERELÉSE

13. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

13.1.

„legnagyobb tervezési sebesség”: az előírás 16.2. szakaszában meghatározott sebesség;

13.2.

„járműtípus a visszapillantó tükör tekintetében”: olyan járművek, amelyek az alábbi lényeges tulajdonságaik tekintetében azonosak:

13.2.1.

a járműnek a visszapillantó tükrök felszerelését valószínűleg befolyásoló geometriai jellemzői;

13.2.2.

a meghatározott visszapillantó tükrök helyzetei és típusai.

14. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

14.1. A járműtípusnak a visszapillantó tükrök beszerelése tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a jármű gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

14.2. A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

14.2.1.

a járműtípus leírása a fenti 13.2. szakaszban említett tételek tekintetében;

14.2.2.

azoknak az alkatrészeknek a felsorolása, amelyek szükségesek a járműre szerelhető visszapillantó tükrök meghatározásához;

14.2.3.

a visszapillantó tükör és az azt a járműhöz illesztő alkatrészek elhelyezkedését ábrázoló rajzok.

14.3. Egy, a jóváhagyásra benyújtott járműtípust képviselő járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

14.4. Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy meghozták-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.

15. JÓVÁHAGYÁS

15.1. Amennyiben a fenti 14. szakasz szerint jóváhagyásra benyújtott járműtípus megfelel az ezen előírás 16. szakaszában előírt követelményeknek, a jóváhagyást meg kell adni.

15.2. Minden jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító módosítássorozat száma (a változatlan eredeti előírás esetében 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több járműtípushoz.

15.3. A járműtípus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi egyezményben részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 2. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon.

15.4. Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

15.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (4);

15.4.2.

a 15.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ.

15.5. Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 15.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a 15.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

15.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

15.7. A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

15.8. Ezen előírás 4. mellékletében találhatók példák a jóváhagyási jel elrendezésére.

16. KÖVETELMÉNYEK

16.1. A járműnek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

16.1.1.

A járműre szerelt visszapillantó tükröknek ezen előírás alapján jóváhagyott, L osztályú tükröknek kell lenniük.

16.1.2.

A visszapillantó tükröket úgy kell rögzíteni, hogy a szokásos használati feltételek mellett a helyükön maradjanak.

16.2. A visszapillantó tükrök száma

16.2.1. Minden olyan kétkerekű járműre, amelynek a legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg az 50 km/h-t, legalább egy visszapillantó tükröt kell felszerelni. Amennyiben csak egy visszapillantó tükör van, azt a jobb oldali forgalmú országokban a jármű bal oldalán, a bal oldali forgalmú országokban pedig a jármű jobb oldalán kell rögzíteni.

16.2.2. Minden olyan kétkerekű járműre, amelynek a legnagyobb tervezési sebessége meghaladja az 50 km/h-t, és minden háromkerekű járműre két visszapillantó tükröt kell felszerelni, egyet a jármű bal oldalára, egyet pedig a jobb oldalára.

16.3. A visszapillantó tükrök helye

16.3.1. A visszapillantó tükröket úgy kell felszerelni vagy beállítani, hogy a fényvisszaverő felület közepe a jármű kormányának közepén áthaladó függőleges hosszirányú középsíktól vízszintesen kifelé mérve attól legalább 280 mm-re legyen. Mérés előtt a kormányrudat az egyenes haladásnak megfelelő helyzetbe, a tükröt (tükröket) pedig a szokásos helyzetbe kell állítani.

16.4. Beállítás

16.4.1. A visszapillantó tükörnek (tükröknek) olyannak kell lennie (lenniük), hogy a járművezető be tudja (őket) állítani a rendes vezetési helyzetbe.

17. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

17.1. Az ezen előírás szerint jóváhagyott minden járművet úgy kell gyártani, hogy a fenti 16. szakaszban megállapított követelményeket teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

17.2. A fenti 17.1. szakaszban előírtak teljesülésének ellenőrzése céljából megfelelő gyártásellenőrzést kell alkalmazni.

17.3. A jóváhagyás jogosultja feltétlenül:

17.3.1.

gondoskodik a járművek hatásos minőségellenőrzéséhez szükséges eljárások alkalmazásáról a fenti 16. szakasz előírásainak való megfelelőség összes szempontja tekintetében;

17.3.2.

gondoskodik arról, hogy minden járműtípuson elegendő számú vizsgálatot végezzenek a visszapillantó tükrök számát és típusát, valamint a helyes beszerelésük szempontjából fontos méreteket illetően annak érdekében, hogy valamennyi gyártott jármű megfeleljen a típusjóváhagyásra benyújtott járműre megadott előírásoknak;

17.3.3.

gondoskodik arról, hogy amennyiben a fenti 17.3.2. szakasz szerint végrehajtott vizsgálatok azt bizonyítják, hogy egy vagy több jármű nem teljesíti a fenti 16. szakaszban meghatározott követelményeket, minden szükséges intézkedést megtegyenek a gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében.

17.4. A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti a termelési egységben alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket. A hatóság véletlenszerű ellenőrzéseket is végrehajthat a sorozatgyártásban készült járműveken a fenti 16. szakaszban meghatározott követelmények tekintetében.

17.5. Amennyiben a fenti 17.4. szakasz szerinti ellenőrzések és vizsgálatok során negatív eredmények születnek, az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy minden szükséges intézkedést meghozzanak a gyártás megfelelőségének lehető leggyorsabb helyreállítása érdekében.

18. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

18.1. Az ezen előírás alapján egy adott járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fent előírt követelmények.

18.2. Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

19. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSE

19.1. A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

19.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

19.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

19.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 15.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

19.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

20. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 2. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

21. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.

(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2) 7. mellékletének meghatározása szerint.

(2) A négynél kevesebb kerékkel és a vezetőt részben vagy egészben körülvevő karosszériával rendelkező gépjárművekre a 46. számú előírás követelményei vonatkoznak.

(3) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2/Amend.1) 3. mellékletében találhatók.

(4) Lásd 3 az 5.4.1. bekezdés lábjegyzetét.

1. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(megengedett legnagyobb formátum: A4 [210 x 297 mm])

2. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(megengedett legnagyobb formátum: A4 [210 × 297 mm])

3. MELLÉKLET

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR JÓVÁHAGYÁSI JELÉNEK ELRENDEZÉSE

(lásd az előírás 5.4. szakaszát)

A visszapillantó tükörre erősített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott tükör L. típusú visszapillantó tükör, amelyet Hollandiában (E4), a 002439 jóváhagyás szám alatt hagytak jóvá. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 81. számú előírás eredeti változatában foglalt követelmények alapján adták ki.

Megjegyzés: A jóváhagyási számot és a kiegészítő szimbólumot a kör közelében kell elhelyezni az „E” betűjel felett, alatt, attól balra vagy jobbra. A jóváhagyási szám számjegyeinek az „E” betűjel ugyanazon oldalán kell állniuk, és ugyanabba az irányba kell nézniük. A kiegészítő szimbólumokat a jóváhagyási számmal átellenesen kell feltüntetni. A jóváhagyási számokban kerülni kell a római számok használatát, hogy azok ne legyenek összetéveszthetők más jelekkel.

4. MELLÉKLET

A JÁRMŰ VISSZAPILLANTÓ TÜKRÖK FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI JELÉNEK ELRENDEZÉSE

A. minta

(lásd az előírás 15.4. szakaszát)

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott típust a 81. számú előírás szerint hagyták jóvá Hollandiában (E 4) a 002439 számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 81. számú előírás eredeti változatában foglalt követelmények alapján adták ki.

B. minta

(lásd az előírás 15.5. szakaszát)

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a 81. és a 47. számú előírás (1) szerint hagyták jóvá Hollandiában (E 4). A jóváhagyási számok első két számjegye azt jelzi, hogy az egyes jóváhagyások megadásakor a 81. számú előírást még nem módosították, a 47. számú előírás ezzel szemben már tartalmazta a 01. módosítássorozatot.

(1) A második szám csak példaként szolgál.

5. MELLÉKLET

A FÉNYVISSZAVERŐ KÉPESSÉG MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATI MÓDSZER

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. CIE szabvány szerinti „A” színmérő fényforrás (1):

λ		(λ)
600	1,062	2
620	0,854	4
650	0,283	5

1.2. CIE szabvány szerinti „A” fényforrás (1): gáztöltésű wolframszálas izzólámpa, amely T68 = 2 855,6 K korrelált színhőmérsékleten működik.

1.3. CIE 1931 szabvány szerinti színmérő észlelő (1): olyan sugárzásérzékelő, amelynek színérzékelő tulajdonságai megfelelnek az Formula , y(λ), z (λ) színképi színinger-összetevőknek (lásd a táblázatot).

1.4. CIE színképi színinger-összetevők (1): színinger-összetevők az energiaegyenértékűség-spektrum monokromatikus elemeinek CIE (XYZ) rendszerében.

1.5. Fotopikus látás (1): a normális szem látása, amikor legalább néhány cd/m2 fényerőhöz alkalmazkodik.

2. BERENDEZÉS

2.1. Általános előírások

2.1.1.

A berendezés fényforrásból, mintadarabtartóból, fotocellás érzékelőből és kijelzőből (lásd az 1. ábrát), valamint a külső fény kiszűréséhez szükséges eszközökből áll.

2.1.2.

A nem sík (domború) tükrök fényvisszaverési tényezője mérésének megkönnyítésére az érzékelő integráló fotométert (Ulbricht-gömb) tartalmazhat (lásd a 2. ábrát).

2.2. A fényforrás és az érzékelő színképjelleggörbéi

2.2.1.

A fényforrásnak szabványos CIE A fényforrásból, valamint egy olyan optikai rendszerből kell állnia, amely közel párhuzamos fénysugarakat bocsát ki. Javasolt feszültségstabilizátor alkalmazása, hogy a vizsgálat során a készülék állandó feszültség mellett üzemelhessen.

2.2.2.

Az érzékelőt olyan fotocellával kell felszerelni, amelynek színképérzékenysége arányos a CIE (1931) szabvány szerinti színmérő észlelő fotopikus fényerejének működésével (lásd a táblázatot). Minden más világítótest/szűrő/érzékelő kombináció is megengedett, ha hatása egyenértékű a szabványos CIE A világítótestével, és a fotopikus látása megegyezik a fenti szabványéval. Ha az érzékelő integráló fotométert (Ulbricht-gömb) tartalmaz, a gömb belső felületét nem szelektív, matt (diffúz) fehér festékkel kell bevonni.

2.3. Geometriai feltételek

2.3.1.

A beeső sugárnyalábnak (0) a mintafelületre merőleges egyenessel lehetőleg 0,44 ± 0,09 rad (25 ± 5°) szöget kell bezárnia; ez a szög nem lépheti túl a felső tűréshatárt (azaz a 0,53 rad-ot vagy a 30°-ot). Az érzékelő tengelyének és az említett merőlegesnek ugyanolyan (0) szöget kell bezárnia, mint e merőleges és a beeső sugárnyaláb (lásd az 1. ábrát). A vizsgált felületen a beeső sugárnyaláb átmérőjének legalább 19 mm-nek kell lennie. A visszavert sugárnyaláb nem lehet szélesebb, mint a fotocella érzékelő felülete, nem lehet kisebb, mint ennek a felületnek az 50 %-a, és lehetőség szerint a felület ugyanakkora hányadát érje, mint a mérőműszer kalibrálásához használt sugárnyaláb.

2.3.2.

Amennyiben az érzékelő integráló fotométert tartalmaz, ennek legkisebb átmérőjének 127 mm-nek kell lennie. A gömb falában akkora nyílásnak kell lennie, hogy a beeső és a visszavert sugarat teljes mértékben át tudja engedni. A fotocellát úgy kell elhelyezni, hogy az a beeső sugárnyaláb, illetve a visszavert sugárnyaláb fényét ne érzékelje.

2.4. A fotocellás kijelzőegység elektromos jellemzői

A kijelzőegységen jelzett teljesítmény és a fényérzékeny területre jutó fényerősség között lineáris kapcsolatnak kell lennie. Gondoskodni kell olyan (elektromos és/vagy optikai) eszközökről, amelyek lehetővé teszik a nulla pont beállítását és a kalibrálást. Az ilyen eszközök nem befolyásolhatják a mérőműszer linearitását vagy színképi jellemzőit. Az érzékelő műszeregység pontosságának a teljes skála ± 2 %-ának, illetve a mért érték ± 10 %-ának kell lennie, amelyik érték a kisebb.

2.5. Mintadarabtartó

A szerkezetnek lehetővé kell tennie a minta olyan módon történő elhelyezését, hogy a fényforrástartó tengelye és az érzékelő tengelye a fényvisszaverő felületen metssze egymást. A fényvisszaverő felület lehet a vizsgálandó tükrön belül vagy annak bármelyik oldalán, attól függően, hogy első felületű, illetve második felületű, vagy prizmatikus „flip” típusú tükörről van-e szó.

3. AZ ELJÁRÁS

3.1. Közvetlen kalibrálás

3.1.1.

Közvetlen kalibrálás esetén vonatkoztatási közegként a levegő szolgál. E módszer azon mérőműszereknél alkalmazható, amelyek kialakítása lehetővé teszi a skála teljes, 100 %-os kitérése melletti kalibrálást, miközben az érzékelőt közvetlenül a fényforrás tengelyébe állítják (lásd az 1. ábrát).

3.1.2.

Ezen eljárás alkalmazása esetén bizonyos esetekben (például kis reflexivitású felületek méréséhez) kalibrálási pontként a skálán (0 és 100 % között) ki lehet választani egy átlagos pontot. Ezekben az esetekben a fénysugár útjában el kell helyezni egy ismert áteresztési tényezőjű semleges szürkeszűrőt, és a kalibráló rendszert úgy kell beállítani, hogy a kijelző a semleges szürkeszűrő áteresztési tényezőjének százalékos arányát mutassa. A fényvisszaverési mérésekhez ezt a szűrőt el kell távolítani.

3.2. Közvetett kalibrálás

A közvetett kalibrálás módszerét geometriailag rögzített fényforrással és érzékelővel rendelkező mérőműszereknél kell alkalmazni. Ehhez megfelelően hitelesített és karbantartott fényvisszaverési etalonra van szükség. Ez a referenciaetalon lehetőleg sík tükör legyen, amelynek fényvisszaverési tényezője a lehető legközelebb áll a vizsgálandó mintákéihoz.

3.3. Nem sík (domború) tükör mérése

A nem sík (domború) visszapillantó tükrök fényvisszaverési tényezőjének méréséhez olyan mérőműszerekre van szükség, amelyek integráló fotométerrel felszerelt érzékelővel rendelkeznek (lásd a 2. ábrát). Amennyiben a mutató az E % fényvisszaverési tényezőjű hitelesítő tükörnél ne skálaosztásra mutat, egy ismeretlen tükörnél az nx osztás X % fényvisszaverési tényezőnek felel meg, az alábbi képlet alapján:

Formula

A CIE 1931 SZABVÁNY SZERINTI SZÍNMÉRŐ ÉSZLELŐ SZÍNKÉPI SZÍNINGER-ÖSSZETEVŐINEK ÉRTÉKEI (2)

Ez a táblázat kivonat a CIE 50 (45) 1970 közleményből

λ nm
380	0,0014	0,0000	0,0065
390	0,0042	0,0001	0,0201
400	0,0143	0,0004	0,0679
410	0,0435	0,0012	0,2074
420	0,1344	0,0040	0,6456
430	0,2839	0,0116	1,3856
440	0,3483	0,0230	1,7471
450	0,3362	0,0380	1,7721
460	0,2908	0,0600	1,6692
470	0,1954	0,0910	1,2876
480	0,0956	0,1390	0,8130
490	0,0320	0,2080	0,4652
500	0,0049	0,3230	0,2720
510	0,0093	0,5030	0,1582
520	0,0633	0,7100	0,0782
530	0,1655	0,8620	0,0422
540	0,2904	0,9540	0,0203
550	0,4334	0,9950	0,0087
560	0,5945	0,9950	0,0039
570	0,7621	0,9520	0,0021
580	0,9163	0,8700	0,0017
590	1,0263	0,7570	0,0011
600	1,0622	0,6310	0,0008
610	1,0026	0,5030	0,0003
620	0,8544	0,3810	0,0002
630	0,6424	0,2650	0,0000
640	0,4479	0,1750	0,0000
650	0,2335	0,1070	0,0000
660	0,1649	0,0610	0,0000
670	0,0874	0,0320	0,0000
680	0,0468	0,0170	0,0000
690	0,0227	0,0082	0,0000
700	0,0114	0,0041	0,0000
710	0,0058	0,0021	0,0000
720	0,0029	0,0010	0,0000
730	0,0014	0,0005	0,0000
740	0,0007	0,0002 (3)	0,0000
750	0,0003	0,0001	0,0000
760	0,0002	0,0001	0,0000
770	0,0001	0,0000	0,0000
780	0,0000	0,0000	0,0000

Magyarázó ábra

Példa szférikus tükrök fényvisszaverési tényezőjének mérésére szolgáló berendezésre

(1) A meghatározások a CIE 50 (45) International Electronical Vocabulary, Group 45: Lighting (Nemzetközi elektrotechnikai szótár, 45. csoport: világítás) című kiadványából származnak.

(2) Rövidített táblázat. Az Formula értékek négy tizedesig kerekített értékek.

(3) Módosítva 1966-ban (3-ról 2-re).

6. MELLÉKLET

A TÜKÖR FÉNYVISSZAVERŐ FELÜLETE „r” GÖRBÜLETI SUGARÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁS

1. Mérések

1.1. Berendezés

Az 1. ábrán leírt „szferométer”-t kell használni.

1.2. Mérési pontok

1.2.1.

A fő görbületi sugarakat három pontban kell mérni, ezek a lehető legközelebb legyenek a fényvisszaverő felületnek a tükör legnagyobb szélességével párhuzamos, a tükör középpontján áthaladó síkba eső ívének, valamint az arra merőleges ívnek az 1/3-ánál, 1/2-énél és 2/3-ánál lévő ponthoz.

1.2.2.

Ha a tükör méretei miatt az 1.2.1. szakasz szerinti méréseket nem lehet elvégezni, akkor a vizsgálatok végrehajtásáért felelős műszaki szolgálat a méréseket ezen a ponton két, a fent előírtakhoz a lehető legközelebb eső, egymásra merőleges irányban is elvégezheti.

2. A görbületi sugár („r”) kiszámítása

A mm-ben kifejezett „r” az alábbi képlet szerint számítható ki:

Formula

ahol rp1 az első, rp2 a második, rp3 pedig a harmadik mérési pont görbületi sugara.

7. MELLÉKLET

A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában:

„elhajlási rendszer típusa”: tengelyek, forgáspontok és egyéb csuklós mechanizmusok adott kombinációja, amely lehetővé teszi a visszapillantó tükör elhajlását az ütés irányába.

2. VIZSGÁLATOK

A visszapillantó tükrökön a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

2.1. Fényvisszaverő felület

2.1.1.

A névleges görbületi sugár ellenőrzése ezen előírás 6. melléklete 2. bekezdésének követelményei alapján;

2.1.2.

A görbületi sugarak eltéréseinek mérése ezen előírás 7.2.2. szakaszának követelményei szerint.

2.2. Elhajlási rendszer

Ütközési vizsgálat az ezen előírás 8.2. szakaszának követelményei szerint.

3. A VIZSGÁLATOK GYAKORISÁGA ÉS A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

3.1. A névleges görbületi sugár ellenőrzése és a görbületi sugarak eltéréseinek mérése

3.1.1.

Gyakoriság:

Jóváhagyási számonként és névleges görbületi sugaranként háromhavonta egy vizsgálatot kell végrehajtani.

3.1.2.

Eredmények:

Minden mérési eredményt fel kell jegyezni.

Az ezen előírás 7.2.2. szakaszában előírt megengedett legnagyobb eltérési értékeket be kell tartani.

3.2. Ütközéses vizsgálat

3.2.1.

Gyakoriság:

Jóváhagyási számonként, elhajlásirendszer-típusonként és alapkialakításonként háromhavonta egy vizsgálatot kell végrehajtani.

3.2.2.

Eredmények:

Valamennyi eredményt fel kell jegyezni.

Az előírás 8.4. szakaszának rendelkezéseit be kell tartani.

3.3. Mintavétel

A vizsgálati mintavételt az egyes visszapillantótükör-típusokból gyártott mennyiségeknek megfelelően kell végrehajtani.

13.7.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/24

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 90. sz. előírása – Gépjárművek és pótkocsijaik csere-fékbetétrészegységei, cseredobfékbetétjei, illetve csereféktárcsái és cserefékdobjai jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezések

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

02. módosítássorozat – hatálybalépés dátuma: 2011. október 28.

TARTALOMJEGYZÉK

1.	Alkalmazási kör

2.	Fogalommeghatározások

3.	Jóváhagyási kérelem

4.	Jóváhagyás

5.	Előírások és vizsgálatok

6.	Csomagolás és jelölés

7.	Cserealkatrészek jóváhagyásának módosításai és kiterjesztése

8.	A gyártás megfelelősége

9.	Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.	Gyártás végleges leállítása

11.	A jóváhagyási vizsgálatért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

12.	Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1A.	Értesítés csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 90. sz. előírás alapján

1B.	Értesítés csereféktárcsák vagy cserefékdobok jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 90. sz. előírás alapján

2.	A jóváhagyási jel és a jóváhagyási adatok elrendezése

3.	Az M1, M2 és N1 kategóriájú járművek csere-fékbetétrészegységeire vonatkozó követelmények

4.	Az M3, N2 és N3 kategóriájú járművek csere-fékbetétrészegységeire és dobfékbetétjeire vonatkozó követelmények

5.	Az O1 és O2 kategóriájú járművek csere-fékbetétrészegységeire vonatkozó követelmények

6.	Az O3 és O4 kategóriájú járművek csere-fékbetétrészegységeire és dobfékbetétjeire vonatkozó követelmények

7.	Az L kategóriájú járművek csere-fékbetétrészegységeire vonatkozó követelmények

8.	A jármű üzemi fékrendszerétől független, különálló rögzítőfékrendszerekben való használatra szánt csere-fékbetétrészegységekre vonatkozó műszaki előírások

9.	A gyártás megfelelőségére vonatkozó különleges kiegészítő eljárások

10.

Ábrák

11.	Az M és N kategóriájú járművek csereféktárcsáira vagy cserefékdobjaira vonatkozó követelmények

12.	Az O kategóriájú járművek csereféktárcsáira vagy cserefékdobjaira vonatkozó követelmények

13.	A csereféktárcsákra vagy cserefékdobokra vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv mintája

1. ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.

Ezen előírás a következő cserealkatrészek (1) elsődleges fékezési funkciójára vonatkozik:

1.1.1.

A 13., a 13-H. vagy a 78. sz. előírás szerinti típusjóváhagyással rendelkező M, N, L és O kategóriájú járművek fékrendszerének részét képező súrlódó fékekben való használatra szánt csere-fékbetétrészegységek.

1.1.2.

A 13. sz. előírás szerinti típusjóváhagyással rendelkező M3, N2, N3, O3 vagy O4 kategóriájú járművekre való felszerelésre és azokban való használtra szánt fékpofához történő szegecselésre tervezett cseredobfékbetétek.

1.1.3.

A jármű üzemi fékrendszerétől független, különálló rögzítőfékrendszerben használt csere-fékbetétrészegységekre csak ezen előírás 8. mellékletében meghatározott műszaki előírások érvényesek.

1.1.4.

A 13. vagy a 13-H. sz. előírás szerinti típusjóváhagyással rendelkező M, N, és O kategóriájú járművek fékrendszerének részét képező súrlódó fékekben való használatra szánt cserefékdobok és -féktárcsák.

1.2.	Ez az előírás nem vonatkozik a jármű gyártása során felszerelt eredeti féktárcsákra és fékdobokra, valamint a jármű karbantartására és javítására szánt eredeti cseretárcsákra és cseredobokra.

1.3.	Ez a rendelet nem vonatkozik a 2.3.4. szakaszban meghatározott „különleges alkatrészekre”.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. Általános fogalommeghatározások

2.1.1. „Gyártó”: az a szervezet, amely műszakilag felelősséget vállalhat a fékbetétrészegységekért, a dobfékbetétekért, a fékdobokért vagy féktárcsákért, és bizonyítani tudja, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezik a gyártás megfelelőségének eléréséhez.

2.1.2. „Cserealkatrész”: egyaránt jelentheti a cserefékbetétrészegység-típust, a cseredobfékbetét-típust, a cseredobfékbetétet, a cserefékdobot és a csereféktárcsát.

2.1.3. „Eredeti alkatrész”: egyaránt jelentheti az eredeti fékbetétet, az eredeti fékbetétrészegységet, az eredeti dobfékbetétet, az eredeti fékdobot, valamint az eredeti féktárcsát.

2.2. A cserefékbetétrészegység-típusok, a cseredobfékbetét-típusok, illetve a cseredobfékbetétek jóváhagyásával kapcsolatos fogalommeghatározások.

2.2.1. „Fékrendszer”: a 13. sz. előírás 2.3. szakaszában vagy a 13-H. sz. előírás 2.3. szakaszában, illetve a 78. sz. előírás 2.5. szakaszában hozzárendelt jelentéssel bír.

2.2.2. „Súrlódó fék”: a fékrendszer azon része, amelyben a jármű mozgása ellen ható erők kialakulnak az egymáshoz képest elmozduló fékbetét és a féktárcsa vagy dob közötti súrlódás következtében.

2.2.3. „Fékbetétrészegység”: a súrlódó fék egy alkatrésze, amelyet fékdobhoz, illetve féktárcsához szorítanak a súrlódó erő létrehozása céljából.

2.2.3.1. „Fékpofarészegység”: egy dobfék fékbetétrészegysége.

2.2.3.1.1. „Fékpofatartó”: a fékpofarészegység azon alkatrésze, amely a fékbetétet hordozza.

2.2.3.2. „Tárcsafékbetét-egység”: egy tárcsafék fékbetétrészegysége.

2.2.3.2.1. „Tartólemez”: egy tárcsafékbetét-egység azon alkatrésze, amely a fékbetétet hordozza.

2.2.3.3. „Fékbetét”: a súrlódóanyag-alkatrész a fékpofatartóra vagy tartólemezre felszerelendő formában és végleges méretben.

2.2.3.4. „Dobfékbetét”: dobfékhez való fékbetét.

2.2.3.5. „Súrlódóanyag”: anyagok és eljárások meghatározott keverékének terméke, amelyek együtt meghatározzák a fékbetét jellemzőit.

2.2.4. „Fékbetéttípus”: a fékbetétek egy kategóriája, amelynél a súrlódóanyag jellemzői egyformák.

2.2.5. „Fékbetétrészegység-típus”: fékbetétrészegységek egy keréknyi készlete, amelynél a fékbetét típusa, a méretek és a működési jellemzők egyformák.

2.2.6. „Dobfékbetéttípus”: fékbetétalkatrészek egy keréknyi készlete, amelynél a fékpofatartóra való felszerelést követően a fékbetéttípus, a méret vagy a működési jellemzők egyformák.

2.2.7. „Eredeti fékbetét”: olyan fékbetéttípus, amelyre a jármű típus-jóváhagyási dokumentációja a 13. sz. előírás 2. mellékletének 8.1.1. szakasza, 13-H. sz. előírás 1. mellékletének 7.1. szakasza (2) vagy a 78. sz. előírás 1. mellékletének 5.4. szakasza hivatkozik.

2.2.8. „Eredeti fékbetétrészegység”: olyan fékbetétrészegység, amely megfelel a jármű típus-jóváhagyási dokumentációjában feltüntetett adatoknak.

2.2.9. „Csere-fékbetétrészegység”: olyan fékbetétrészegység-típus, amelyet ezen előírásnak megfelelően úgy hagytak jóvá, mint ami alkalmas valamely eredeti fékbetétrészegység pótlására.

2.2.10. „Eredeti dobfékbetét”: olyan dobfékbetét, amely megfelel a jármű típus-jóváhagyási dokumentációjában feltüntetett adatoknak.

2.2.11. „Cseredobfékbetét”: olyan dobfékbetéttípus, amelyet ezen előírásnak megfelelően úgy hagytak jóvá, mint ami a fékpofatartóra felszerelve alkalmas valamely eredeti dobfékbetét pótlására.

2.2.12. „Rögzítőfékbetét-részegység”: az üzemi fékrendszertől különálló és független rögzítőfékrendszerhez tartozó tárcsafékbetét-egység vagy fékpofarészegység.

2.3. A cserefékdobok és csereféktárcsák jóváhagyásával kapcsolatos fogalommeghatározások.

2.3.1. „Eredeti féktárcsa/fékdob”

2.3.1.1.

Gépjárművek esetében az a féktárcsa/fékdob minősül eredetinek, amelyre a jármű fékrendszerére vonatkozó, a 13. vagy a 13-H. sz. előírás szerinti típusjóváhagyás kiterjed.

2.3.1.2.

Pótkocsik esetében:

a)	az a féktárcsa/fékdob minősül eredetinek, amelyre a jármű fékrendszerére vonatkozó, a 13. sz. előírás szerinti típusjóváhagyás kiterjed;

b)	az olyan fék részét képező féktárcsa/fékdob minősül eredetinek, amely tekintetében a tengely gyártója a 13. sz. előírás 11. melléklete szerinti vizsgálati jegyzőkönyvvel rendelkezik.

2.3.2. „Azonosító kód”: a 13. vagy a 13-H. sz. előírás szerinti, a jármű fékrendszerére vonatkozó jóváhagyás hatálya alá tartozó féktárcsák és fékdobok azonosítója. A kódnak tartalmaznia kell legalább a gyártó kereskedelmi nevét vagy védjegyét, valamint egy azonosító számot.

A jármű gyártója a műszaki szolgálat és/vagy a jóváhagyó hatóság kérésére rendelkezésre bocsátja azokat az adatokat, amelyek a fékrendszer típusjóváhagyása és a megfelelő azonosító kód közötti kapcsolatot megteremtik.

2.3.3. Cserealkatrészek

2.3.3.1. „Eredeti cserefékdobok és csereféktárcsák”: a jármű karbantartására és javítására szolgáló eredeti féktárcsák/fékdobok, amelyek a 2.3.2. szakaszban meghatározott, eltávolíthatatlan és jól olvasható azonosító kóddal vannak ellátva.

2.3.3.2. „Azonos féktárcsa”: az eredeti féktárcsával kémiai és fizikai szempontból teljes mértékben megegyező, a jármű gyártójának jelét azonban nem viselő csereféktárcsa.

2.3.3.3. „Azonos fékdob”: az eredeti fékdobbal kémiai és fizikai szempontból teljes mértékben megegyező, a jármű gyártójának jelét azonban nem viselő cserefékdob.

2.3.3.4. „Egyenértékű féktárcsa”: az eredeti féktárcsával méreteiben, geometriai jellemzőiben és alapfelépítésében megegyező csereféktárcsa, amely az anyagát tekintve az eredeti féktárcsával megegyező alcsoportba tartozik az 5.3.3.2. szakaszban meghatározottak szerint.

2.3.3.5. „Egyenértékű fékdob”: az eredeti fékdobbal méreteiben, geometriai jellemzőiben és alapfelépítésében megegyező cserefékdob, amely az anyagát tekintve az eredeti fékdobbal megegyező alcsoportba tartozik az 5.3.3.2. szakaszban meghatározottak szerint.

2.3.3.6. „Felcserélhető féktárcsa”: az eredeti féktárcsával egyező csatlakozó méretekkel rendelkező csereféktárcsa, amely az eredeti féktárcsától felépítésében, anyagösszetételében, és mechanikai tulajdonságaiban különbözhet.

2.3.3.7. „Felcserélhető fékdob”: az eredeti fékdobbal egyező csatlakozó méretekkel rendelkező cserefékdob, amely az eredeti fékdobtól felépítésében, anyagösszetételében, és mechanikai tulajdonságaiban különbözhet.

2.3.4. „Különleges féktárcsa/fékdob”: a 2.3.1–2.3.3. szakaszban nem tárgyalt csereféktárcsák és cserefékdobok.

2.3.5. „Működési méretek”: a fékrendszer összetevőinek összeszerelése és működése szempontjából lényeges méretek (lásd az 5.3.7.1. szakaszt és a 10. mellékletet).

2.3.6. „Féktárcsa- és fékdobtípus”: az 5.3.5.1. vagy 5.3.5.2. szakasznak megfelelő besorolási feltételekkel összhangban azonos alapfelépítéssel rendelkező, azonos anyagcsoportba tartozó féktárcsák és fékdobok.

2.3.7. „Vizsgálati csoport”: az 5.3.6. szakasznak megfelelően azonos jellemzőkkel rendelkező féktárcsák és fékdobok.

2.3.8. „Változat”: az adott vizsgálati csoportban található egyedi féktárcsák és fékdobok.

2.3.9. „Anyag”: a 3.4.1.2. szakasznak megfelelő kémiai összetétel és mechanikai tulajdonságok.

2.3.10. „Anyagcsoport”: például lemezgrafitos öntöttvas, acél, alumínium stb.

2.3.11. „Anyagalcsoport”: az 5.3.3.2. szakaszban meghatározott egyik alcsoport.

2.3.12. „Minimumvastagság”: e vastagság elérése esetén válik szükségessé a féktárcsa cseréje.

2.3.13. „Legnagyobb belső átmérő”: e belső átmérő elérése esetén válik szükségessé a fékdob cseréje.

3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. Egy cserealkatrész bizonyos járműtípus(ok)ra való jóváhagyására irányuló kérelmet a cserealkatrész gyártója vagy megfelelően meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. A 13. sz. előírás, a 13-H. sz. előírás vagy a 78. sz. előírás szerinti jármű-típusjóváhagyás(ok) jogosultja olyan cserealkatrészekre vonatkozóan nyújthat be kérelmet, amelyek megfelelnek a jármű-típusjóváhagyási dokumentációban rögzített típusnak.

3.3. A cserefékbetétrészegység-típusok, a cseredobfékbetét-típusok, illetve a cseredobfékbetétek jóváhagyására irányuló kérelmek esetén:

3.3.1.

A jóváhagyási kérelemhez három példányban csatolni kell a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét leírását az ezen előírás 1. mellékletében meghatározott tételek tekintetében, valamint az alábbiakat:

3.3.1.1.

a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét működési méreteit feltüntető ábrák;

3.3.1.2.

a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét elhelyezkedésének bemutatása azon járműveken, amelyek tekintetében az alkatrész jóváhagyását kérik.

3.3.2.

A típusjóváhagyásra benyújtott fékbetétrészegységeket vagy dobfékbetéteket a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséhez elegendő mennyiségben kell rendelkezésre bocsátani.

3.3.3.

A kérelmező egyeztet a jóváhagyási vizsgálatok végrehajtásáért felelős műszaki szolgálattal és rendelkezésére bocsátja a jóváhagyásra benyújtott jármű-, illetve féktípusra reprezentatív járműve(ke)t és/vagy féke(ke)t.

3.3.4.

Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megtették-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.

3.3.4.1.

A kérelmező ezen előírás 9. melléklete A. részének 2.4.1., illetve 3.4.1. szakaszával összhangban benyújtja a súrlódási tulajdonságokra vonatkozó értékeket.

3.4. A cserefékdobok vagy csereféktárcsák jóváhagyásával kapcsolatban benyújtott kérelmek esetén:

3.4.1. A jóváhagyási kérelemhez három példányban csatolni kell a cserefékdob vagy csereféktárcsa leírását az ezen előírás 1B. mellékletében meghatározott tételek tekintetében, valamint az alábbiakat:

3.4.1.1. A tárcsa vagy dob rajza, beleértve az 5.3.7.1. szakaszban említett jellemzők méreteit és a tűréshatárokat, továbbá bármely csatolt tartozék:

a)	a jelölés helye és jellege a 6.2.2. szakasz alapján - méretek mm-ben;

b)	a tömeg grammban;

anyag.

3.4.1.2. Az alkatrészek leírása

A gyártó rendelkezésre bocsátja az alkatrészek leírását, amely legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)	a megmunkálatlan alkatrész gyártója;

b)	a megmunkálatlan alkatrész gyártási folyamatának leírása;

c)	a folyamat megbízhatóságának biztosítéka (pl. repedés- és üregmentesség, méretek);

anyagösszetétel, különösképpen:

i.	kémiai összetétel;

ii.	mikroszerkezet;

iii.

mechanikai tulajdonságok:

a.	az ISO 6506-1:2005 szabványnak megfelelő Brinell-keménység;

b.	az ISO 6892:1998 szabvány szerinti szakítószilárdság;

e)	korrózió- vagy felületvédelem;

f)	a kiegyensúlyozó megoldások leírása, az egyensúlyban megengedhető legnagyobb hiba;

g)	a kopás megengedett mértéke (féktárcsák esetében a minimumvastagság, fékdobok esetében a legnagyobb belső átmérő).

A kérelmező benyújtja az ezen előírás 9. melléklete B. részének 2.5. szakaszában ismertetett információkat és előírásokat.

3.4.2. A gyártás megfelelősége

Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt ellenőrzi, hogy megtették-e a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító megfelelő intézkedéseket.

3.4.2.1. A kérelmező ezen előírás 9. melléklete B. részének 2. szakaszával összhangban benyújtja a dokumentációt.

3.4.3. A minta mennyisége és felhasználása

3.4.3.1. A jóváhagyásra benyújtott felépítéssel rendelkező féktárcsák és fékdobok mintáinak minimális mennyiségét a következő táblázatnak megfelelő módon kell meghatározni.

A táblázat bemutatja ezen felül a minták javasolt felhasználását is.

Sorszám	Ellenőrzés/Vizsgálat	Mintaszám						Megjegyzések
		1	2	3	4	5	6
1	Geometriai ellenőrzés 5.3.3.1. és 5.3.4.1. szakasz	x	x	x	x	x	x
2	Anyagellenőrzés 5.3.3.2. és 5.3.4.2. szakasz	x	x
3	Kiegyensúlyozó megoldások ellenőrzése 5.3.7.2. szakasz			x	x	x	x
4	A kopási szint jelölésének ellenőrzése 5.3.7.3. szakasz			x	x	x	x
5	Integritásvizsgálat – termikus fáradás A 11. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. szakasza, illetve a 12. melléklet 4.1.1. és 4.2.1. szakasza				x	x
6	Integritásvizsgálat – magas terhelésű vizsgálat A 11. melléklet 4.1.2. és 4.2.2. szakasza, illetve a 12. melléklet 4.1.2. és 4.2.2. szakasza			x
7	Az üzemi fék járművön végzett fékhatásosság-vizsgálata A 11. melléklet 2.2. szakasza és a 12. melléklet 2.2. szakasza						Féktárcsa párban	Első vagy hátsó tengelyre
8	A rögzítőfék járművön végzett fékhatásosság- vizsgálata A 11. melléklet 2.3. szakasza és a 12. melléklet 2.3. szakasza						Féktárcsa párban	Adott esetben
9	Az üzemi fék fékpadon végzett fékhatásosság- vizsgálata A 11. melléklet 3.3. szakasza és a 12. melléklet 3.3. szakasza						x	A járművön végzett vizsgálat alternatívájaként

3.4.3.2. A geometriai és anyagellenőrzéseknek alávetetteken kívül minden egyes féktárcsának és fékdobnak rendelkeznie kell a 13. sz. előírás, a 13-H. sz. előírás vagy a 90. sz. előírás szerint jóváhagyott, megfelelő számú fékbetétrészegységgel.

3.4.3.3. Azokban az esetekben, amelyekben szükség van az eredeti féktárcsával vagy fékdobbal való összehasonlításra, az eredeti féktárcsákból vagy fékdobokból egy azonos tengelyre szánt készletet rendelkezésre kell bocsátani.

3.4.3.4. Egyenértékű csereféktárcsa vagy fékdob jóváhagyásának kérelmezése esetében két eredeti féktárcsát/fékdobot vagy két eredeti csereféktárcsát/fékdobot kell mintaként összehasonlító méret- és anyagvizsgálat céljából rendelkezésre bocsátani.

3.4.3.5. Felcserélhető csereféktárcsa vagy fékdob jóváhagyásának kérelmezése esetében két eredeti féktárcsát/fékdobot vagy két eredeti csereféktárcsát/fékdobot kell mintaként összehasonlító méretvizsgálat céljából rendelkezésre bocsátani.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1.

Amennyiben az ezen előírás értelmében jóváhagyásra benyújtott cserealkatrész megfelel az alábbi 5. szakasz követelményeinek, a cserealkatrészre vonatkozó jóváhagyást meg kell adni.

4.1.1.

A 78. sz. előírás 2.9. szakasza értelmében kombinált fékrendszerrel rendelkező L kategóriájú járművekhez szánt csere-fékbetétrészegységek esetében a jóváhagyást az ezen előírás 7. mellékletében foglaltak szerint vizsgált jármű tengelyeire szerelt fékbetétrészegység-kombináció(k)ra kell korlátozni.

4.2.

Az egyes jóváhagyott cserealkatrészekhez hozzá kell rendelni egy négy számjegycsoportból álló jóváhagyási számot:

4.2.1.

Ennek első két számjegye (jelenleg 02, amely az előírás 02. módosítássorozat szerinti változatát jelöli) a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosítássorozat száma.

4.2.2.

A következő jel a cserealkatrész kategóriáját jelöli:

A	Csere-fékbetétrészegység
B	Cseredobfékbetét
C	Csereféktárcsa
D	Cserefékdob

4.2.3.

A következő négy számjegy a gyártást, illetve a fékbetét, a féktárcsa vagy a fékdob típusát jelöli.

A négy számjegyből álló utótag jelzi:

a)	a fékpofatartót vagy tartólemezt, illetve a pontos méretet dobfékbetét esetében;

b)	a változatot csereféktárcsa vagy cserefékdob esetében. Például:

4.3.	Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több cserealkatrészhez. Ugyanaz a típus-jóváhagyási szám azonban vonatkozhat az adott cserealkatrész több különböző járműtípuson való alkalmazására.

4.4.

A cserealkatrész ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, jóváhagyásának kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy a gyártás végleges leállításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.5.

Minden olyan cserealkatrészen, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott típusnak, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.5.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (3);

4.5.2.

a 4.5.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán ezen előírás száma, utána pedig az „R” betűjel, egy kötőjel és a jóváhagyás száma áll.

4.6.	A fenti 4.5. szakaszban említett jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7.	Ezen előírás 2. melléklete a fent, illetve az alábbi 6.5. szakaszban említett jóváhagyási jel és jóváhagyási adatok elrendezésére mutat be példákat.

5. ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK

5.1. Általános előírások

Egy cserealkatrészt úgy kell kialakítani és elkészíteni, hogy amikor a járműre eredetileg felszerelt alkatrész helyett alkalmazzák, e jármű fékezési hatékonysága megegyezzék a jóváhagyott járműtípus fékezési hatékonyságával.

Különösképpen:

a)	a 13. sz. előírás 09. módosítássorozata, a 13-H. sz. előírás eredeti változata vagy a 78. sz. előírás 01. módosítássorozata előtt jóváhagyott járműtípusok cserealkatrészeinek legalább a fent említett előírásokban meghatározott megfelelő szintet el kell érniük;

b)	a cserealkatrésznek hasonló fékhatásossági jellemzőket kell mutatnia, mint azon eredeti alkatrésznek, amelynek felváltására szolgál;

c)	a cserealkatrésznek megfelelő mechanikai jellemzőkkel kell rendelkeznie;

d)	a fékbetétek nem tartalmazhatnak azbesztet;

e)	a csereféktárcsának és cserefékdobnak hőhatás esetén megfelelő deformációs ellenállással kell rendelkeznie;

f)	a féktárcsa minimumvastagsága nem lehet kevesebb a jármű gyártója által az eredeti féktárcsa esetében meghatározott minimumvastagságnál;

g)	a fékdob legnagyobb megengedett belső átmérője nem lehet nagyobb a jármű gyártója által az eredeti fékdob esetében meghatározott legnagyobb megengedett belső átmérőnél.

5.1.1. A 13. sz. előírás, a 13-H. sz. előírás vagy a 78. sz. előírás szerinti járműtípus-jóváhagyási dokumentációban meghatározott típusnak megfelelő csere-fékbetétrészegységeket és cseredobfékbetéteket úgy kell tekinteni, mint amelyek teljesítik ezen előírás 5. szakaszának követelményeit.

5.1.2. A 13. sz. előírás vagy a 13-H. sz. előírás szerinti járműtípus-jóváhagyási dokumentációban meghatározott azonosító kódnak megfelelő csereféktárcsákat és cserefékdobokat úgy kell tekinteni, mint amelyek teljesítik ezen előírás 5. szakaszának követelményeit.

5.2. A cserefékbetétrészegység-típusok, a cseredobfékbetét-típusok, illetve a cseredobfékbetétek jóváhagyásával kapcsolatos követelmények

5.2.1. Fékhatásossági követelmények

5.2.1.1. Csere-fékbetétrészegységek az M1, M2 és N1 kategóriájú járművekhez

A jóváhagyatni kívánt fékbetéttípusnak megfelelő, legalább egy készletnyi csere-fékbetétrészegységet fel kell szerelni, és a 3. melléklet előírásai szerint vizsgálni kell legalább egy, jóváhagyásra benyújtott járműtípusra reprezentatív járművön; az e mellékletben foglalt követelményeknek teljesülniük kell. A reprezentatív járműve(ke)t a legkedvezőtlenebb esetet figyelembe vevő elemzés segítségével kell kiválasztani az alkalmazási tartományból (4). A sebességérzékenység és a hideg fékhatásosság egyenértékűségét a 3. mellékletben leírt két módszer valamelyikével kell megállapítani.

5.2.1.2. Csere-fékbetétrészegységek és cseredobfékbetétek M3, N2 és N3 kategóriájú járművekhez

A jóváhagyatni kívánt fékbetéttípusnak megfelelő, legalább egy készletnyi csere-fékbetétrészegységet vagy cseredobfékbetétet fel kell szerelni, és vizsgálni kell legalább egy, jóváhagyásra benyújtott járműtípusra reprezentatív járművön, illetve féken, a 4. melléklet előírásai szerint az 1. szakaszban (járművizsgálat) vagy a 2. szakaszban (vizsgálat inercia-fékpadon) leírt két módszer valamelyikével; az e mellékletben foglalt követelményeknek teljesülniük kell. A reprezentatív járműve(ke)t vagy féke(ke)t a legkedvezőtlenebb esetet figyelembe vevő elemzés (4) segítségével kell kiválasztani az alkalmazási tartományból.

5.2.1.3. Csere-fékbetétrészegységek O1 és O2 kategóriájú járművekhez

A csere-fékbetétrészegységeket az 5. melléklet előírásai szerint kell vizsgálni, és teljesíteniük kell e melléklet követelményeit.

5.2.1.4. Csere-fékbetétrészegységek és cseredobfékbetétek O3 és O4 kategóriájú járművekhez

A csere-fékbetétrészegységeket és cseredobfékbetéteket a 6. melléklet előírásai szerint kell vizsgálni, és teljesíteniük kell e melléklet követelményeit. A vizsgálatokat a 13. sz. előírás 11. melléklete 2. függelékének 3. szakaszában leírt három módszer valamelyikével kell elvégezni.

5.2.1.5. Csere-fékbetétrészegységek L kategóriájú járművekhez

A jóváhagyatni kívánt fékbetéttípusnak megfelelő, legalább egy készletnyi csere-fékbetétrészegységet fel kell szerelni, és a 7. melléklet előírásai szerint vizsgálni kell legalább egy, jóváhagyásra benyújtott járműtípusra reprezentatív járművön; az e mellékletben foglalt követelményeknek teljesülniük kell. A reprezentatív járműve(ke)t a legkedvezőtlenebb esetet figyelembe vevő elemzés (4) segítségével kell kiválasztani az alkalmazási tartományból.

5.2.2. Mechanikai jellemzők

5.2.2.1. Csere-fékbetétrészegységek M1, M2, N1, O1, O2 és L kategóriájú járművekhez

5.2.2.1.1. A jóváhagyásra benyújtott csere-fékbetétrészegységeket nyírószilárdsági vizsgálatnak kell alávetni az ISO 6312:1981 vagy ISO 6312:2001 szabványnak megfelelően.

A legkisebb elfogadható nyírószilárdság 250 N/cm2 tárcsafékbetét-egységeknél és 100 N/cm2 fékpofarészegységeknél.

5.2.2.1.2. A jóváhagyásra benyújtott csere-fékbetétrészegységeket összenyomhatósági vizsgálatnak kell alávetni az ISO 6310:1981, ISO 6310:2001 vagy ISO 6310:2009 szabványnak megfelelően.

Az összenyomhatósági érték tárcsafékbetét-egységeknél környezeti hőmérsékleten 2 %-nál és 400 °C hőmérsékleten 5 %-nál, fékpofa-részegységeknél pedig környezeti hőmérsékleten 2 %-nál és 200 °C hőmérsékleten 4 %-nál nem lehet nagyobb. Ez a követelmény a rögzítőfékbetét-részegységekre nem vonatkozik.

5.2.2.2. Csere-fékbetétrészegységek és cseredobfékbetétek M3, N2, N3, O3 és O4 kategóriájú járművekhez

5.2.2.2.1. Nyírószilárdság

Ez a vizsgálat csak tárcsafékek tárcsafékbetét-egységeire vonatkozik.

A jóváhagyásra benyújtott csere-fékbetétrészegységeket nyírószilárdsági vizsgálatnak kell alávetni az ISO 6312:1981 vagy ISO 6312:2001 szabványnak megfelelően. A fékbetétrészegységek két vagy három részre feloszthatók a vizsgálathoz használt gép tulajdonságainak való megfelelés érdekében.

A legkisebb elfogadható nyírószilárdság 250 N/cm2.

5.2.2.2.2. Összenyomhatóság

A jóváhagyásra benyújtott csere-fékbetétrészegységeket és cseredobfékbetéteket összenyomhatósági vizsgálatnak kell alávetni az ISO 6310:1981, ISO 6310:2001 vagy ISO 6310:2009 szabványnak megfelelően. Az I. mintatípus szerinti lapos próbatesteket is lehet használni.

Az összenyomhatósági érték tárcsafékbetét-egységeknél környezeti hőmérsékleten 2 %-nál és 400 °C hőmérsékleten 5 %-nál, fékpofa-részegységeknél és dobfékbetéteknél pedig környezeti hőmérsékleten 2 %-nál és 200 °C hőmérsékleten 4 %-nál nem lehet nagyobb.

5.2.2.2.3. Anyagkeménység (5)

Ez a követelmény dobfékbetét-részegységekre és dobfékbetétekre vonatkozik.

A jóváhagyásra benyújtott csere-fékbetétrészegységeket vagy cseredobfékbetéteket keménységi vizsgálatnak kell alávetni az ISO 2039-2:1987 szabványnak megfelelően.

A súrlódó felületen található súrlódóanyag keménységi értéke a különböző gyártási tételekből (ha vannak) származó öt fékbetétmintán minden egyes fékbetét különböző helyein végzett öt mérés alapján számított középérték.

5.3. A cserefékdobok és csereféktárcsák jóváhagyásával kapcsolatos műszaki követelmények

A cserealkatrészeket 4 csoportba kell osztani:

a)	eredeti csereféktárcsa vagy cserefékdob;

b)	azonos féktárcsa vagy fékdob;

c)	egyenértékű féktárcsa vagy fékdob;

d)	felcserélhető féktárcsa vagy fékdob.

A csoportjától függően a csereféktárcsának vagy cserefékdobnak a következő vizsgálatokon kell megfelelnie:

	A 13. vagy a 13-H. sz. előírásnak megfelelő (0, I, II stb. típusú) fékhatásosság-vizsgálatok	Összehasonlító vizsgálat az eredeti alkatrész dinamikus súrlódási jellemzőivel	Integritásvizsgálat (magas terhelésű vizsgálat és termikusfáradás-vizsgálat)
Eredeti cserealkatrészek	Nem	Nem	Nem
Azonos alkatrészek	Nem	Nem	Nem
Egyenértékű alkatrészek	Nem	Nem	Fékpadon végzett vizsgálat
Felcserélhető alkatrészek	Járművön vagy fékpadon végzett vizsgálat	Járművön vagy fékpadon végzett vizsgálat	Fékpadon végzett vizsgálat

Az M és N kategóriájú járművek féktárcsáira és fékdobjaira vonatkozó vizsgálati követelményeket a 11. melléklet tartalmazza.

Az O kategóriájú járművek féktárcsáira és fékdobjaira vonatkozó vizsgálati követelményeket a 12. melléklet tartalmazza.

5.3.1. Eredeti csereféktárcsa vagy cserefékdob

5.3.1.1. A 2.3.2. szakaszban meghatározott eltávolíthatatlan és jól olvasható azonosító kóddal ellátott eredeti csereféktárcsák és cserefékdobok nem tartoznak ezen előírás hatálya alá.

5.3.2. Azonos féktárcsák vagy fékdobok

5.3.2.1. A jóváhagyást kérelmezőnek bizonyítania kell a jóváhagyó hatóságnál, hogy a féktárcsákat vagy fékdobokat az 1B. melléklet 4. pontjában felsorolt gépjárművek/tengelyek/fékek eredeti berendezéseként értékesíti a járműgyártó számára. Különösen, a féktárcsákat és fékdobokat a 2.3.1. szakasz szerinti eredeti alkatrészekkel megegyező gyártási és minőségbiztosítási rendszerek és feltételek között kell előállítani.

5.3.2.2. Mivel az azonos féktárcsák és fékdobok teljesítik az eredeti alkatrészre vonatkozó összes követelményt, nincs szükség vizsgálati követelmények előírására.

5.3.3. Egyenértékű csereféktárcsa vagy cserefékdob

5.3.3.1. Geometriai követelmények

A féktárcsáknak vagy fékdoboknak méretükben, geometriai jellemzőikben, valamint alapfelépítésükben meg kell egyezniük az eredeti féktárcsákkal vagy fékdobokkal.

5.3.3.1.1. Féktárcsák esetében az alábbi legnagyobb értékeknek kell megfelelni:

	M1, N1, O1, O2	M2, M3, N2, N3, O3, O4
Vastagságingadozás	0,015 mm	0,030 mm
Fékpofavastagság-ingadozás (kizárólag hűtött tárcsák esetén)	1,5 mm	2,0 mm
Súrlódó felület oldalirányú ütése	0,050 mm (6)	0,15 mm (6)
Furat helyének eltérése	H9	H9
Fékdugattyúk párhuzamossága	0,100 mm	0,100 mm
Felületi simaság	0,050 mm	0,050 mm
Súrlódó felület érdessége (7)	3,2 μm	3,2 μm

5.3.3.1.2. Fékdobok esetében az alábbi legnagyobb értékeknek kell megfelelni:

	M1, N1, O1, O2	M2, M3, N2, N3, O3, O4
Súrlódó felület sugárirányú ütése	0,050 mm	0,100 mm
Furat helyének eltérése	H9	H9
Ovalitás	0,040 mm	0,150 mm
Felületi simaság	0,050 mm	0,050 mm
Súrlódó felület érdessége (8)	3,5 μm	3,5 μm

5.3.3.2. Anyag- és metallurgiai követelmények

A csereféktárcsa vagy cserefékdob „egyenértékű” minősítéséhez azt az eredeti féktárcsával vagy fékdobbal azonos alcsoportba tartozó anyagból kell készíteni. Az eredeti alkatrészek négy anyagalcsoportra oszthatók:

	Vizsgálati szabvány	1-es alcsoport Lemezgrafitos öntöttvas, alap DIN EN 1561 EN-GJL-200	2-es alcsoport Magas széntartalmú, alap EN-GJL-150	3-as alcsoport Magas széntartalmú, ötvözött	4-es alcsoport Magas széntartalmú, ötvözetlen
Széntartalom (százalék)		3,20–3,60	3,60–3,90	3,55–3,90	3,60–3,90
Szilíciumtartalom (százalék)		1,70–2,30	1,60–2,20	1,60–2,20	1,60–2,20
Mangántartalom (százalék)		Min. 0,40	Min. 0,40	Min. 0,40	Min. 0,40
Krómtartalom (százalék)		Max. 0,35	Max. 0,35	0,30–0,60	Max. 0,25
Réztartalom (százalék)		—	0,30–0,70	0,30–0,70	Max. 0,40
Keménység (HBW)	ISO 6506-1:2005	190–248	160–210	180–230	160–200
Szakítószilárdság (N/mm2)	ISO 6892:1998	Min. 220	Min. 160	Min. 170	Min. 150

5.3.3.3. Fékhatásossági követelmények

Az alkatrésznek meg kell felelnie a 11. és 12. melléklet szerinti, magas terheléssel végzett és a termikus fáradást ellenőrző integritásvizsgálatoknak.

5.3.4. Felcserélhető csereféktárcsa vagy cserefékdob

5.3.4.1. Geometriai követelmények

Megfelel az 5.3.3.1.1. és az 5.3.3.1.2. szakasznak, továbbá azonos csatlakozó méretekkel rendelkezik.

A felcserélhető csereféktárcsa vagy cserefékdob az eredeti alkatrésztől az alábbi felépítési tulajdonságokban különbözhet:

a)	a hűtés típusa és alakja (hűtött tárcsa esetén);

b)	beépített vagy beszerelt féktárcsa vagy fékdob;

c)	felületi megmunkálás (pl. lyukak, rések stb.).

5.3.4.2. Fékhatásossági követelmények

Az alkatrésznek az alábbi fékhatásosság-vizsgálatoknak kell megfelelnie a 11. és 12. melléklet szerint.

a)	a 13. vagy a 13-H. sz. előírás szerinti fékhatásosság-vizsgálat;

b)	az eredeti alkatrész dinamikus súrlódási jellemzőivel történő összehasonlító vizsgálat;

c)	magas terheléssel végzett és a termikus fáradást ellenőrző integritásvizsgálat.

5.3.5. Típus

Az egymástól az alább részletezett főbb jellemzőikben el nem térő féktárcsákat és fékdobokat egy jegyzőkönyvön vagy jóváhagyáson belül azonos típusúnak kell tekinteni:

5.3.5.1. Típuskövetelmény féktárcsák esetében

5.3.5.1.1. Alapfelépítés

a)	hűtéssel vagy anélkül (pl. tömör, hűtött);

b)	a hűtés kialakítása;

c)	felület (pl. hornyokkal vagy lyukakkal, vagy azok nélkül);

d)	tárcsaagy (beépített rögzítőfékdobbal vagy anélkül);

e)	rögzítés (tömör, félig úszó vagy úszó stb.);

f)	fékhenger (beépített rögzítőfékdobbal vagy anélkül).

5.3.5.1.2. Anyagcsoport

Minden egyes anyagcsoportot (azok alcsoportjaival együtt) külön típusnak kell tekinteni.

5.3.5.1.2.1. Öntöttvas

5.3.5.1.2.2. Acél

5.3.5.1.2.3. Kompozit anyagok

5.3.5.1.2.4. Kombinált anyagtípus

5.3.5.2. Típuskövetelmény fékdobok esetében

a)	anyagcsoport (pl. acél, öntöttvas, kompozit);

b)	kerékagy (van/nincs);

c)	kompozit kialakítás.

5.3.6. A vizsgálati csoportra vonatkozó kritériumok (azonos típus esetén)

A felcserélhető alkatrészek vizsgálati csoportokban történő vizsgálata kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a rögzítés és a féktárcsa súrlódó felülete azonos általános kialakítással rendelkezik.

Az alább felsorolt vizsgálati csoportok mindegyikéből legalább egy változatot alá kell vetni a 10., 11. vagy 12. mellékletben meghatározott megfelelő vizsgálatoknak. A vizsgálati csoportból a cserealkatrész vizsgálatára olyan változatot kell kiválasztani, amelynek esetében a mozgási energiának az azzal közvetlen összefüggésben álló cserealkatrész tömegéhez viszonyított aránya a legnagyobb.

Formula

Ahol:

vmax, i	annak a járműnek a legnagyobb tervezési sebessége, amelyre a cserealkatrész fel van szerelve (pótkocsik esetében a vmax, i legalább 80 km/h)
m	a 11. melléklet 3.2.1.2. szakaszában és a 12. melléklet 3.2.1.2. szakaszában meghatározott vizsgálati tömeg.
mcserealkatrész, i	a megfelelő jármű cserealkatrészének tömege

5.3.6.1. Csereféktárcsák

5.3.6.1.1. Az M1, M2, N1, N2, O1 és O2 kategóriájú járművekben alkalmazott csereféktárcsák vizsgálati csoportjainak kialakításával kapcsolatos követelmények.

5.3.6.1.1.1. A 11. vagy 12. melléklet 1–4. szakaszában meghatározott tesztek vizsgálati csoportjai

Ebbe a vizsgálati csoportba tartozik minden olyan féktárcsa, amelyben a tárcsa külső átmérőjének eltérése 6 mm-nél, a tárcsavastagság eltérése pedig 4 mm-nél nem nagyobb.

5.3.6.1.1.2. Ha az anyagcsoporton belül különböző anyagok vannak jelen, minden egyes anyag esetében bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy a 11. és 12. mellékletben megállapított követelmények teljesülnek.

5.3.6.1.2. Az M3, N3, O3 és O4 kategóriájú járművekben alkalmazott csereféktárcsák vizsgálati csoportjainak kialakításával kapcsolatos követelmények.

5.3.6.1.2.1. A 11. vagy 12. melléklet 1–4. szakaszában meghatározott tesztek vizsgálati csoportjai

Ebbe a vizsgálati csoportba tartozik minden olyan féktárcsa, amelyben a tárcsa külső átmérőjének eltérése 10 mm-nél, a tárcsavastagság változása pedig 4 mm-nél nem nagyobb.

5.3.6.1.2.2. Ha az anyagcsoporton belül különböző anyagok vannak jelen, minden egyes anyag esetében bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy a 11. és 12. mellékletben megállapított követelmények teljesülnek.

5.3.6.2. Cserefékdobok

5.3.6.2.1. Az M1, M2, N1, N2, O1 és O2 kategóriájú járművekben alkalmazott cserefékdobok vizsgálati csoportjainak kialakításával kapcsolatos követelmények

5.3.6.2.1.1. A 11. vagy 12. melléklet 1–4. szakaszában meghatározott tesztek vizsgálati csoportjai

Ebbe a vizsgálati csoportba tartozik minden olyan fékdob, amelyben a dob belső átmérőjének eltérése 30 mm-nél, a dobfék fékpofaszélességének változása pedig 10 mm-nél nem nagyobb.

5.3.6.2.1.2. Ha az anyagcsoporton belül különböző anyagok vannak jelen, minden egyes anyag esetében bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy a 11. és 12. mellékletben megállapított követelmények teljesülnek.

5.3.6.2.2. Az M3, N3, O3 és O4 kategóriájú járművekben alkalmazott cserefékdobok vizsgálati csoportjainak kialakításával kapcsolatos követelmények

5.3.6.2.2.1. A 11. vagy 12. melléklet 1–4. szakaszában meghatározott tesztek vizsgálati csoportjai

Ebbe a vizsgálati csoportba tartozik minden olyan fékdob, amelyben a dob belső átmérőjének eltérése (a legalacsonyabb értékhez képest) 10 százaléknál, a dobfék fékpofaszélességének változása pedig 40 mm-nél nem nagyobb.

5.3.6.2.2.2. Ha az anyagcsoporton belül különböző anyagok vannak jelen, minden egyes anyag esetében bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy a 11. és 12. mellékletben megállapított követelmények teljesülnek.

5.3.7. A csereféktárcsákkal és cserefékdobokkal kapcsolatos értékelés hatálya

5.3.7.1. Geometriai ellenőrzések

Az eredeti alkatrészekkel történő összehasonlítás során a csereféktárcsákat az alábbi vonatkozó jellemzők tekintetében kell ellenőrizni (lásd még a 10. mellékletet):

a)	tárcsa vagy fék átmérője, beleértve a súrlódó felület átmérőjét is (beépített rögzítőfékdobbal ellátott tárcsafékek esetében mindkét átmérőt ellenőrizni kell);

b)	tárcsavastagság (eredeti méretek és a legkisebb megengedett kopásjelzés) – a rögzítőfelülettől a külső súrlódó felületig;

c)	a rögzítőperem vastagsága;

d)	a rögzítőfuratok vagy -csavarok osztókörátmérője;

e)	a rögzítőfuratok vagy -csavarok száma;

f)	rögzítőperem-átmérő;

g)	a központosítás típusa (pl. központi csap vagy rögzítőcsapok/-csavarok);

h)	a beépített rögzítőfékdobbal ellátott féktárcsák esetében a súrlódó felület és az esetleges fékhűtő csatorna/csatornák szélessége;

hűtött féktárcsák esetén ezen felül:

i.	a szellőzés típusa (belső vagy külső);

ii.	a hűtőbordák és -oszlopok száma;

iii.	a szellőzőcsatorna méretei.

5.3.7.2. Kiegyensúlyozó megoldások

A csereféktárcsák vagy cserefékdobok és a kicserélt eredeti alkatrészek kiegyensúlyozó megoldásainak azonosnak kell lenniük.

5.3.7.3. A súrlódó felületek kopási szintjének értékelése

Az értékelésnek meg kell felelnie a járműgyártó követelményeinek.

5.3.7.4. Vizsgálatok

A csereféktárcsa vagy cserefékdob egy bizonyos típusának (lásd a 3.3.2. szakaszt) minden egyes vizsgálati csoportját (lásd az 5.3.6. szakaszt) meg kell vizsgálnia a műszaki szolgálatnak.

5.3.8. Vizsgálati jegyzőkönyv

Vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni a legalább ezen előírás 13. mellékletében meghatározott tartalommal.

6. CSOMAGOLÁS ÉS JELÖLÉS

6.1. A cserefékbetétrészegység-típusokkal, a cseredobfékbetét-típusokkal, illetve a cseredobfékbetétekkel kapcsolatos csomagolási és jelölési követelmények

6.1.1.

Az ezzel az előírással összhangban jóváhagyott típusoknak megfelelő csere-fékbetétrészegységeket vagy cseredobfékbetéteket tengelyenkénti készletekben kell forgalomba hozni.

6.1.2.

Minden tengelykészletet olyan lezárt csomagolással kell ellátni, amelyen látszik, ha korábban felnyitották.

6.1.3.

Minden csomagoláson fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

6.1.3.1.

a csomagban lévő csere-fékbetétrészegységek vagy cseredobfékbetétek mennyisége;

6.1.3.2.

a gyártó neve vagy védjegye;

6.1.3.3.

a csere-fékbetétrészegységek vagy cseredobfékbetétek gyártmánya és típusa;

6.1.3.4.

a gépjárművek/tengelyek/fékek, amelyekre a csomagban található egység jóváhagyást kapott;

6.1.3.5.

a jóváhagyási jel.

6.1.4.

Minden csomagnak tartalmaznia kell összeszerelési útmutatót az EGB valamelyik hivatalos nyelvén, mellékelve hozzá az útmutató szövegét azon ország nyelvén, ahol a csomag értékesítésre kerül:

6.1.4.1.

külön utalással a kapcsolódó alkatrészekre;

6.1.4.2.

figyelmeztetéssel, hogy a csere-fékbetétrészegységeket vagy cseredobfékbetéteket tengelykészletenként kell kicserélni;

6.1.4.3.

cseredobfékbetétek esetében az alábbi pontokra figyelmeztető általános tájékoztatással:

a fékpofatartó, a megtámasztás és a csap épsége;

a fékpofa csavarodás-, deformáció- és korróziómentessége;

az alkalmazandó szegecs típusa és mérete;

a szükséges szegecselőszerszámok és -erők.

6.1.4.4.

továbbá, a 78. sz. előírás 2.9. szakasza szerinti kombinált fékrendszerek esetében a jóváhagyott fékbetétrészegység-kombináció(k) megadásával.

6.1.5.

Minden csere-fékbetétrészegységen vagy cseredobfékbetéten tartósan fel kell tüntetni a következő jóváhagyási adatokat:

6.1.5.1.

a jóváhagyási jel;

6.1.5.2.

a gyártás időpontja, legalább az év és a hónap, vagy a tételszám;

6.1.5.3.

a fékbetét gyártmánya és típusa.

6.2. A csereféktárcsákkal és cserefékdobokkal kapcsolatos csomagolási és jelölési követelmények

6.2.1. Minden eladott egységen legalább az alábbi információkat fel kell tüntetni:

6.2.1.1.

alkatrészszám;

6.2.1.2.

gépjárművek esetében:

a jármű gyártmánya, típusa, kereskedelmi neve, a tengely, amelyre a szóban forgó alkatrészeket felszerelik, valamint a jármű gyártásának időszaka; amennyiben a gyártási időszak nem áll rendelkezésre, akkor az eredetialkatrész-számra vagy azonosító kódra is lehet hivatkozni;

6.2.1.3.

pótkocsiknál az eredetialkatrész-számra vagy azonosító kódra kell hivatkozni;

6.2.1.4.

minden csomagnak tartalmaznia kell összeszerelési útmutatót az értékesítési ország nyelvén:

6.2.1.4.1.

külön utalással a kiegészítő alkatrészekre;

6.2.1.4.2.

figyelmeztetéssel, hogy a csereféktárcsákat és cserefékdobokat tengelykészletenként kell kicserélni.

6.2.2. Jelölés

Az ezen előírással összhangban jóváhagyott minden egyes féktárcsán és fékbetéten tartósan fel kell tüntetni legalább az alábbi információkat:

6.2.2.1.

a gyártó neve vagy védjegye;

6.2.2.2.

a jóváhagyási szám;

6.2.2.3.

a gyártási folyamat nyomon követhetőségét biztosító jelzés (pl. dátum, tételszám, forráskód);

6.2.2.4.

a féktárcsa minimumvastagsága, illetve a fékdob legnagyobb megengedett belső átmérője.

7. CSEREALKATRÉSZEK JÓVÁHAGYÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSAI ÉS KITERJESZTÉSE

7.1.

A cserealkatrészen végrehajtott bármilyen módosításról tájékoztatni kell a típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot. A szakhatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása és a cserealkatrész továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy

7.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.	A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról – a változások részletes leírásával együtt – a 4.4. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

7.3.	A jóváhagyást kiterjesztő illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

8.1.	Az ezen előírás értelmében jóváhagyott cserealkatrészeket oly módon kell gyártani, hogy megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

8.2.	A 3.2. szakasz szerinti kérelem tárgyát képező eredeti alkatrészeket úgy kell tekinteni, mint amelyek teljesítik a 8. szakaszban foglalt követelményeket.

8.3.	A 8.1. szakaszban előírtak teljesülésének ellenőrzése céljából megfelelő gyártásellenőrzést kell alkalmazni. Ezen ellenőrzésnek magában kell foglalni a felhasznált nyersanyagok és összetevők ellenőrzését is.

8.4.

A típusjóváhagyás jogosultja feltétlenül:

8.4.1.

biztosítja, hogy minden egyes cserefékbetétrészegység-típus vagy cseredobfékbetét-típus esetében legalább az 5.2.2. szakaszban előírt és az ezen előírás 9. melléklete szerinti vonatkozó vizsgálatok végrehajtására statisztikailag ellenőrzött módon és véletlenszerűen, elismert minőségbiztosítási eljárásokkal összhangban kerüljön sor. A rögzítőfékbetét-részegységek esetében csak az 5.2.2. szakaszban leírt nyírószilárdsági vizsgálat alkalmazandó;

8.4.2.

biztosítja, hogy minden egyes csereféktárcsa és cserefékdob esetében legalább az ezen előírás 9. mellékletében előírt vonatkozó vizsgálatok végrehajtására statisztikailag ellenőrzött módon és véletlenszerűen, elismert minőségbiztosítási eljárásokkal összhangban kerüljön sor;

8.4.3.

gondoskodik a termékek hatásos minőség-ellenőrzéséhez szükséges eljárások alkalmazásáról;

8.4.4.

rendelkezik az egyes jóváhagyott típusoknak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges mérőfelszereléssel;

8.4.5.

elemzi minden vizsgálattípus eredményeit annak érdekében, hogy a termék jellemzőinek egységessége igazolható és biztosítható legyen, figyelemmel az ipari termelésben szokásos szóródásra;

8.4.6.

biztosítja, hogy a vizsgálati eredmények adatait rögzítsék, és a csatolt iratok hozzáférhetőek maradjanak a jóváhagyó hatósággal közösen meghatározandó időtartamig;

8.4.7.

gondoskodik arról, hogy ha egy adott vizsgálattípusnál a mintasorozat vagy a mintadarabok azt mutatják, hogy a gyártás nem megfelelő, akkor újabb mintavételt és vizsgálatot végezzenek. Ilyen esetben minden szükséges lépést meg kell tenni a gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében.

8.5.

A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság minden gyártóüzemben bármikor felülvizsgálhatja az alkalmazott megfelelőség-ellenőrzési módszereket.

8.5.1.

A vizsgálati naplókat és gyártási nyilvántartásokat minden ellenőrzéskor be kell mutatni a helyszíni ellenőrnek.

8.5.2.

Az ellenőr véletlenszerűen mintát vehet, amelyet megvizsgálnak a gyártó laboratóriumában. A minták legkisebb száma a gyártó saját ellenőrzésének eredményei alapján határozható meg.

8.5.3.

Ha a minőség nem tűnik kielégítőnek, vagy úgy tűnik, hogy a 8.5.2. szakasz szerint végrehajtott vizsgálatok hitelességét ellenőrizni kell, az ellenőr mintákat választ, hogy azokat a jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálathoz küldjék.

8.5.4.

Az illetékes hatóság az ezen előírásban előírt bármilyen vizsgálatot elvégezhet.

8.5.5.

Az illetékes hatóság által végzett ellenőrzésekre általában évente kerül sor. Ha egy helyszíni ellenőrzés negatív eredménnyel zárul, akkor az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a gyártás megfelelőségének minél gyorsabb helyreállítása érdekében.

9. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1.

Ezen előírás értelmében adott cserefékbetétrészegység-típusra vagy dobfékbetéttípusra megadott jóváhagyást visszavonhatják, ha a fenti 8.1. szakaszban foglalt követelmények nem teljesülnek.

Ezen előírás értelmében adott típusú cserefékdobra vagy csereféktárcsára megadott jóváhagyást visszavonhatják, ha a fenti 8.1. szakaszban foglalt követelmények nem teljesülnek.

9.2.	Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1A. vagy 1B. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10. GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott cserealkatrész gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1A. vagy 1B. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

11. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

Az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.

12. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.1.

A 02. módosítássorozat hatálybalépésének hivatalos időpontjától az ezen előírást alkalmazó szerződő felek egyike sem utasíthatja vissza a 02. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását.

12.2.

Ezen előírás 01. módosítássorozata szerinti cserefékbetétrészegység- vagy dobfékbetét-jóváhagyások a 02. módosítássorozat hatálybalépését követően is érvényesek maradnak, és az előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is elfogadják őket, és egyikük sem utasíthatja vissza az ezen előírás 01. módosítássorozata szerint kiadott jóváhagyások kiterjesztését.

12.3.

Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is engedélyezik az ezen előírás eredeti, nem módosított formája szerint jóváhagyott csere-fékbetétrészegység használatban lévő járműre való felszerelését vagy azon történő használatát.

(1) Nem vonatkozik azonban a cserealkatrészek lehetséges kiegészítő funkcióira, így például az integrált sebességérzékelő berendezések sebességérzékelő, illetve az integrált kerékagyak kerékvezető funkcióira.

(2) Amennyiben ilyen fékbetétek nem kaphatók kereskedelmi forgalomban, a 8.2. szakaszban felsorolt fékbetéteket is lehet használni.

(3) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek egyedi azonosító számait a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (TRANS/WP.29/78/Rev. 2/Amend.1.) 3. melléklete ismerteti.

(4) A legkedvezőtlenebb esetet vizsgáló elemzésnek az alkalmazási tartomány minden egyes járműtípusa tekintetében tartalmaznia kell (minimálisan) az alábbi műszaki jellemzőket:

a)	forgórész átmérője;

b)	forgórész vastagsága;

c)	hűtött vagy tömör forgórész;

d)	dugattyú átmérője;

e)	gumiabroncs dinamikus sugara;

f)	jármű tömege;

g)	tengelytömeg és a fékerő százalékos aránya a tengelyen;

h)	jármű legnagyobb sebessége.

A vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a vizsgálat körülményeit.

(5) Ez a vizsgálat a gyártás megfelelőségének céljából szükséges. A minimális értékeket és tűréshatárokat a műszaki szolgálattal kell egyeztetni.

(6) Úszó féktárcsa esetén nem alkalmazható.

(7) Az ISO 1302:2002 szabvány szerinti Ra érték.

(8) Az ISO 1302:2002 szabvány szerinti Ra érték.

1A. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb megengedett formátum: A4 [210 × 297 mm])

1B. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(Legnagyobb megengedett formátum: A4 [210 × 297 mm])

2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JEL ÉS A JÓVÁHAGYÁSI ADATOK ELRENDEZÉSE

(Lásd ezen előírás 4.2. szakaszát)

A fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a szóban forgó tételt Franciaországban hagyták jóvá (E2) a 90. sz. előírásnak megfelelően, a C0359/7248 jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 02. módosítássorozattal módosított 90. számú előírás szerint adták meg.

Példa tárcsafékbetét-egység jelölésére

Példa fékpofarészegység jelölésére

Példa dobfékbetét jelölésére

Megjegyzés:

A jelölések fenti példákon látható elhelyezése és egymáshoz viszonyított elhelyezése nem kötelező jellegű.

3. MELLÉKLET

AZ M1, M2 ÉS N1 KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK CSERE-FÉKBETÉTRÉSZEGYSÉGEIRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A 13. és a 13-H. sz. előírásnak való megfelelőség

A 13. és a 13-H. sz. előírás követelményeinek teljesítését járművizsgálat során kell bizonyítani.

1.1. A jármű előkészítése

1.1.1. A próbajármű

A vizsgálatra benyújtott fékbetétrészegységet fel kell szerelni a megfelelő fékszerkezetre, és amíg nincs rögzítve egy meghatározott bekoptatási eljárás, a gyártó utasításai szerint kell őket bekoptatni a műszaki szolgálattal egyetértésben.

1.1.2. Bekoptatási eljárás

1.1.2.1. Általános feltételek

A vizsgálatra benyújtott fékbetétrészegységeket fel kell szerelni a megfelelő kerékfékszerkezetre. Csere-fékbetétrészegységek esetében új fékbetéteket kell használni. A dobfékbetétek lehetnek előzetesen megmunkáltak a fékbetétek és a dob(ok) közötti lehető legjobb kezdeti illeszkedés érdekében. A vizsgálati járműnek teljesen terhelt állapotban kell lennie.

Összehasonlító vizsgálathoz használt és már a vizsgálati járműre felszerelt eredeti fékbetétrészegységek is használhatók, feltéve, hogy jó állapotban vannak, és kezdeti vastagságuknak legfeljebb 20 százaléka kopott el. Nem lehetnek rajtuk sérülések, repedések, túlzott korrózió vagy túlmelegedés jelei. Bekoptatásukat az alábbiakban leírt eljárással kell elvégezni.

1.1.2.2. Eljárás

Minimum 50 km-es távolságot meg kell tenni, és eközben a féket legalább 100 alkalommal, különböző lassítást eredményező (legalább 1 m/s2 és 5 m/s2 között), 50 km/h és 120 km/h közötti kezdeti sebességen működtetni kell. A bekoptatási eljárás során legalább 3 alkalommal el kell érni 250 °C és 500 °C közötti hőmérsékletet tárcsafékbetét-egységek, illetve 150 °C és 250 °C közötti hőmérsékletet dobfékbetét-részegységek esetében (a tárcsa vagy a dob súrlódó felületén mérve). A hőmérséklet nem haladhatja meg az 500 °C-t tárcsafékbetét-egységek, és a 250 °C-t dobfékbetét-részegységek esetében.

1.1.2.3. A fékhatásosság ellenőrzése

Egyszerre csak egy tengelyt fékezve végre kell hajtani 5 fékezést 70 km/h sebességről 0 km/h-ra (első tengely), illetve 45 km/h-ról 0 km/h-ra (hátsó tengely) 4 Mpa vezetéknyomással (1) és 100 °C kezdeti hőmérséklettel az egyes megállások esetében. Az 5 egymást követő nem monoton eredménynek az átlagos legnagyobb lassuláshoz képest a 0,6 m/s2 (első tengely) vagy 0,4 m/s2 (hátsó tengely) mértékű tűréshatáron belül kell maradnia.

Amennyiben nem teljesül ez a követelmény, az 1.1.2.2. szakasz szerinti bekoptatási eljárást meg kell hosszabbítani, és az 1.1.2.3. szakasz szerinti fékhatásosság-ellenőrzést meg kell ismételni.

1.2. A jármű fékrendszerét a szóban forgó járműkategóriára (M1, M2 vagy N1) vonatkozó, a 13. sz. előírás 4. melléklete 1. és 2. szakaszában, illetve a 13-H. sz. előírás 3. melléklete 1. és 2. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően kell vizsgálni, aszerint, hogy a rendszer eredeti jóváhagyásának figyelembevételével melyik előírás alkalmazandó. Az alkalmazandó követelmények, illetve vizsgálatok a következők:

1.2.1. Üzemi fékrendszer

1.2.1.1. 0. típusú vizsgálat kioldott tengelykapcsolóval, a jármű terhelve, a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.4.2. szakasza, illetve a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.4.2. szakasza szerint.

1.2.1.2. 0. típusú vizsgálat zárt tengelykapcsolóval, a jármű terheletlenül és terhelve, a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.4.3.1. szakasza (stabilitási vizsgálat) és 1.4.3.2. szakasza (kizárólag a v = 0,8 vmax kezdeti sebességgel végzett vizsgálat) vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.4.3.1. és 1.4.3.2. szakasza szerint.

1.2.1.3. I. típusú vizsgálat, a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5. szakasza vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.5. szakasza szerint.

1.2.2. Biztonsági fékrendszer

1.2.2.1. 0. típusú vizsgálat kioldott tengelykapcsolóval, a jármű terhelve, a 13. sz. előírás 4. mellékletének 2.2. szakasza, illetve a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 2.2. szakasza szerint (ezt a vizsgálatot el lehet hagyni azokban az esetekben, amikor nyilvánvaló, hogy a követelmények teljesülnek, pl. átlósan osztott fékrendszer esetén).

1.2.3. Rögzítőfékrendszer

(Csak akkor kell alkalmazni, ha azokat a fékeket használják a jármű rögzítésére, amelyeknek fékbetéteit jóvá kívánják hagyatni.)

1.2.3.1. A rögzítőfék vizsgálata 18 %-os lejtőn, a jármű terhelve, a 13. sz. előírás 4. mellékletének 2.3.1. szakasza szerint, vagy a rögzítőfék vizsgálata 20 %-os lejtőn, a jármű terhelve, a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 2.3.1. szakasza szerint.

1.3. A járműnek teljesítenie kell a 13. sz. előírás 4. melléklete 2. szakaszának vagy a 13-H. sz. előírás 3. melléklete 2. szakaszának az ilyen kategóriájú járművekre vonatkozó valamennyi követelményét.

2. Kiegészítő követelmények

A kiegészítő követelményeknek való megfelelést a következő két módszer egyikével kell bizonyítani:

2.1. Járművizsgálat (osztott tengelyes vizsgálat)

Ehhez a vizsgálathoz a járműnek teljesen terhelt állapotban kell lennie, és a fékezést kioldott tengelykapcsolóval, vízszintes úton kell végrehajtani.

A jármű üzemi fékműködtető rendszerét olyan berendezéssel kell felszerelni, amely elválasztja egymástól az első és hátsó tengelyek fékjeit úgy, hogy azok egymástól függetlenül legyenek használhatók.

Ha az első tengely fékjeire kívánják jóváhagyatni a fékbetétrészegységet, a vizsgálat alatt a hátsó tengely fékjei nem működhetnek.

Ha a hátsó tengely fékjeire kívánják jóváhagyatni a fékbetétrészegységet, a vizsgálat alatt az első tengely fékjei nem működhetnek.

2.1.1. Hidegfékhatás-egyenértékűségi vizsgálat

Össze kell hasonlítani a csere-fékbetétrészegység és az eredeti fékbetétrészegység hideg fékhatásosságát a következő módszerrel végzett vizsgálat eredményeinek összevetésével:

2.1.1.1.

Legalább hat fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő pedálerőkkel vagy vezetéknyomással a kerék blokkolásáig, vagy 6 m/s2 átlagos legnagyobb lassulás kialakulásáig, vagy a szóban forgó jármű-kategóriára megengedett legnagyobb pedálerőig, az alábbi táblázatban megadott kezdeti sebességekkel:

Jármű-kategória	Vizsgálati sebesség km/h-ban
Jármű-kategória	Első tengely	Hátsó tengely
M1	70	45
M2	50	40
N1	65	50

A fék kezdeti hőmérséklete minden fékezés előtt legfeljebb 100 °C lehet.

2.1.1.2.

Minden fékezésnél fel kell jegyezni és az átlagos legnagyobb lassulás függvényében ábrázolni kell a pedálerőt vagy a vezetékben fellépő nyomást, és meg kell határozni az első tengely fékjeinél 5 m/s2, a hátsó tengely fékjeinél 3 m/s2 átlagos legnagyobb lassulás eléréséhez (ha ez lehetséges) szükséges pedálerőt vagy vezetékben fellépő nyomást. Ha ezeket az értékeket nem lehet elérni a legnagyobb megengedett pedálerővel, alternatívaként meg kell határozni a legnagyobb lassulás eléréséhez szükséges pedálerőt vagy vezetéknyomást.

2.1.1.3.

Ha az ugyanannál a pedálerőnél vagy vezetéknyomásnál elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában 15 %-nál nem tér el jobban az eredeti fékbetétrészegységgel kapott értéktől, úgy kell tekinteni, hogy a csere-fékbetétrészegység az eredeti fékbetétrészegységhez hasonló fékhatásossági jellemzőket mutat.

2.1.2. Sebességérzékenységi vizsgálat

2.1.2.1. E melléklet 2.1.1.2. szakasza szerint kapott pedálerővel és 100 °C-nál nem nagyobb kezdeti fékhőmérséklet mellett a következő kezdeti sebességek mindegyikével három fékezést kell végrehajtani:

a)	első tengely: 65, 100 km/h és 135 km/h, ha a vmax nagyobb, mint 150 km/h;

b)	hátsó tengely: 45, 65 km/h és 90 km/h, ha a vmax nagyobb, mint 150 km/h.

2.1.2.2. A három fékezés mindegyik csoportjára átlagolni kell az eredményeket, és a sebességet a megfelelő átlagos legnagyobb lassulás függvényében kell ábrázolni.

2.1.2.3. A nagyobb sebességeknél regisztrált átlagos legnagyobb lassulások legfeljebb 15 %-kal térhetnek el a legkisebb sebességnél regisztrált lassulásoktól.

2.2. Inercia-fékpadi vizsgálat

2.2.1. Mérőkészülékek

A mérésekhez egy inercia-fékpadra kell a szóban forgó járműfékeket felszerelni. A fékpadot úgy kell felműszerezni, hogy az lehetővé tegye a fordulatszám, a féknyomaték, a fékvezetéknyomás, a fékezés megkezdése utáni fordulatok, a fékezési idő és a fékforgórész hőmérsékletének folyamatos regisztrálását.

2.2.2. Vizsgálati feltételek

2.2.2.1. A fékpad forgó tömegének az alábbi táblázatban megadott legnagyobb járműtömeg tengelyre eső része felének és az adott járműtípus(ok)ra engedélyezett legnagyobb gumiabroncs gördülési sugarának kell megfelelnie.

Jármű-kategória	A legnagyobb járműtömeg tengelyre eső része
Jármű-kategória	első	hátsó
M1	0,77	0,32
M2	0,69	0,44
N1	0,66	0,39

2.2.2.2. A fékpad kezdeti fordulatszáma meg kell, hogy feleljen e melléklet 2.2.3. és 2.2.4. szakaszában megadott lineáris járműsebességnek, figyelembe véve a gumiabroncs dinamikus gördülési sugarát.

2.2.2.3. A vizsgálatra benyújtott fékbetéteket fel kell szerelni a megfelelő fékszerkezetre és az alábbi eljárás szerint be kell őket koptatni:

1. bekoptatási szakasz, 64 fékezés 80 km/h-ról 30 km/h-ra változó vezetéknyomás mellett:

		Hátsó tengely	Hátsó tengely
Paraméter	Első tengely	Tárcsafék	Dobfék
Ciklusonkénti fékezések száma	32	32	32
Fékezési sebesség (km/h)	80	80	80
Felengedési sebesség (km/h)	30	30	30
Kezdeti fékhőmérséklet (°C)	< 100	< 100	< 80
Végső fékhőmérséklet (°C)	Nyitott	Nyitott	Nyitott
1. fékezés nyomása (kPa)	1 500	1 500	1 500
2. fékezés nyomása (kPa)	3 000	3 000	3 000
3. fékezés nyomása (kPa)	1 500	1 500	1 500
4. fékezés nyomása (kPa)	1 800	1 800	1 800
5. fékezés nyomása (kPa)	2 200	2 200	2 200
6. fékezés nyomása (kPa)	3 800	3 800	3 800
7. fékezés nyomása (kPa)	1 500	1 500	1 500
8. fékezés nyomása (kPa)	2 600	2 600	2 600
9. fékezés nyomása (kPa)	1 800	1 800	1 800
10. fékezés nyomása (kPa)	3 400	3 400	3 400
11. fékezés nyomása (kPa)	1 500	1 500	1 500
12. fékezés nyomása (kPa)	2 600	2 600	2 600
13. fékezés nyomása (kPa)	1 500	1 500	1 500
14. fékezés nyomása (kPa)	2 200	2 200	2 200
15. fékezés nyomása (kPa)	3 000	3 000	3 000
16. fékezés nyomása (kPa)	4 600	4 600	4 600
17. fékezés nyomása (kPa)	2 600	2 600	2 600
18. fékezés nyomása (kPa)	5 100	5 100	5 100
19. fékezés nyomása (kPa)	2 200	2 200	2 200
20. fékezés nyomása (kPa)	1 800	1 800	1 800
21. fékezés nyomása (kPa)	4 200	4 200	4 200
22. fékezés nyomása (kPa)	1 500	1 500	1 500
23. fékezés nyomása (kPa)	1 800	1 800	1 800
24. fékezés nyomása (kPa)	4 600	4 600	4 600
25. fékezés nyomása (kPa)	2 600	2 600	2 600
26. fékezés nyomása (kPa)	1 500	1 500	1 500
27. fékezés nyomása (kPa)	3 400	3 400	3 400
28. fékezés nyomása (kPa)	2 200	2 200	2 200
29. fékezés nyomása (kPa)	1 800	1 800	1 800
30. fékezés nyomása (kPa)	3 000	3 000	3 000
31. fékezés nyomása (kPa)	1 800	1 800	1 800
32. fékezés nyomása (kPa)	3 800	3 800	3 800
Ciklusok száma	2	2	2

2. bekoptatási szakasz, 10 megállás 100 km/h-ról 5 km/h-ra 0,4 g lassulás és növekvő kezdeti hőmérsékletek mellett:

		Hátsó tengely	Hátsó tengely
Paraméter	Első tengely	Tárcsafék	Dobfék
Ciklusonkénti megállások száma	10	10	10
Fékezési sebesség (km/h)	100	100	100
Felengedési sebesség (km/h)	< 5	< 5	< 5
Lassulási szint (g)	0,4	0,4	0,4
Legnagyobb nyomás (kPa)	16 000	16 000	10 000
1. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 100	< 100	< 100
2. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 215	< 215	< 151
3. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 283	< 283	< 181
4. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 330	< 330	< 202
5. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 367	< 367	< 219
6. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 398	< 398	< 232
7. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 423	< 423	< 244
8. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 446	< 446	< 254
9. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 465	< 465	< 262
10. kezdeti hőmérséklet (°C)	< 483	< 483	< 270
Ciklusok száma	1	1	1

Helyreállás, 18 fékezés 80 km/h-ról 30 km/h-ra 3 000 kPa vezetéknyomás mellett:

		Hátsó tengely	Hátsó tengely
Paraméter	Első tengely	Tárcsafék	Dobfék
Ciklusonkénti megállások száma	18	18	18
Fékezési sebesség (km/h)	80	80	80
Felengedési sebesség (km/h)	30	30	30
Nyomás (kPa)	3 000	3 000	3 000
Kezdeti fékhőmérséklet (°C)	< 100	< 100	< 80
Végső fékhőmérséklet (°C)	Nyitott	Nyitott	Nyitott
Ciklusok száma	1	1	1

2.2.2.4. Végre kell hajtani 5 fékezést 80 km/h-ról 0 km/h-ra 4 MPa vezetéknyomás és az egyes megállások esetében 100 °C-os kezdeti hőmérséklet mellett. Az öt egymást követő nem monoton eredménynek az átlagos legnagyobb lassuláshoz képest a 0,6 m/s2 mértékű tűréshatáron belül kell maradnia.

Amennyiben nem teljesül ez a követelmény, az „1. bekoptatási szakaszt” a kívánt fékhatásosság-stabilitás eléréséig kell ismételni.

2.2.2.5. Hűtőlevegő használata megengedett. A fékezés során a fékre áramló levegő sebessége:

vair = 0,33 v

ahol:

a jármű vizsgálati sebessége a fékezés kezdetekor.

2.2.3. Hidegfékhatás-egyenértékűségi vizsgálat

Össze kell hasonlítani a csere-fékbetétrészegység és az eredeti fékbetétrészegység hideg fékhatásosságát a következő módszerrel végzett vizsgálat eredményeinek összevetésével:

2.2.3.1. Az M1 és N1 jármű-kategóriák esetében 80 km/h, az M2 esetében 60 km/h kezdeti sebességről indulva, az egyes fékezések előtt 100 °C-nál nem magasabb fékhőmérséklet mellett legalább hat fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő vezetéknyomással, 6 m/s2 átlagos legnagyobb lassulás kialakulásáig.

2.2.3.2. Minden fékezésnél fel kell jegyezni és az átlagos legnagyobb lassulás függvényében ábrázolni kell a vezetékben fellépő nyomást, és meg kell határozni az 5 m/s2 lassulás eléréséhez szükséges vezetéknyomást.

2.2.3.3. Ha az ugyanannál a pedálerőnél vagy vezetéknyomásnál elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában 15 %-nál nem tér el jobban az eredeti fékbetétrészegységgel kapott értéktől, úgy kell tekinteni, hogy a csere-fékbetétrészegység az eredeti fékbetétrészegységhez hasonló fékhatásossági jellemzőket mutat.

2.2.4. Sebességérzékenységi vizsgálat

2.2.4.1. A 2.2.3.2. szakasz szerint kapott vezetéknyomással és 100 °C-nál nem magasabb kezdeti fékhőmérséklet mellett az alábbi lineáris járműsebességnek megfelelő fordulatszámok mindegyikével három fékezést kell végrehajtani:

75, 120 km/h és 160 km/h, ha a vmax nagyobb, mint 150 km/h.

2.2.4.2. A három fékezés mindegyik csoportjára átlagolni kell az eredményeket, és a sebességet a megfelelő átlagos legnagyobb lassulás függvényében kell ábrázolni.

2.2.4.3. A nagyobb sebességeknél regisztrált átlagos legnagyobb lassulások legfeljebb 15 %-kal térhetnek el a legkisebb sebességnél regisztrált lassulásoktól.

(1) Nem hidraulikus fékrendszerek esetében ezzel egyenértékű bemeneti értéket kell alkalmazni.

4. MELLÉKLET

AZ M3, N2 ÉS N3 KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK CSERE-FÉKBETÉTRÉSZEGYSÉGEIRE ÉS DOBFÉKBETÉTJEIRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Járművizsgálat

1.1. A próbajármű

Egy olyan járműtípus(ok)ra reprezentatív járművet, amelyre/amelyekre a csere-fékbetétrészegységet vagy dobfékbetétet jóvá kívánják hagyatni, fel kell szerelni a jóváhagyásra szánt fékbetétrészegységgel vagy dobfékbetéttel és a fékvizsgálatokhoz használatos műszerekkel a 13. sz. előírás követelményei szerint.

1.2. Vizsgálatok és követelmények

1.2.1. A 13. sz. előírásnak való megfelelőség

1.2.1.1. A jármű fékrendszerét a szóban forgó jármű-kategóriára (M3, N2 vagy N3) vonatkozó, a 13. sz. előírás 4. melléklete 1. és 2. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően kell vizsgálni. Az alkalmazandó követelmények, illetve vizsgálatok a következők:

1.2.1.1.1. Üzemi fékrendszer

1.2.1.1.1.1. 0. típusú vizsgálat kioldott tengelykapcsolóval, a jármű terhelve

1.2.1.1.1.2. 0. típusú vizsgálat zárt tengelykapcsolóval, a jármű terheletlenül és terhelve, a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.4.3.1. (stabilitási vizsgálat) és 1.4.3.2. (csak a v = 0,8 vmax kezdeti sebességgel végzett vizsgálat) szakasza szerint.

1.2.1.1.1.3. I. típusú vizsgálat a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5.1. és 1.5.3. szakasza szerint

1.2.1.1.1.4. II. típusú vizsgálat

A terhelt járművet úgy kell vizsgálni, hogy a bevitt energia egyenértékű legyen azzal, amit ugyanennyi idő alatt a terhelt, 2,5 %-os lejtőn lefelé 30 km/h átlagos sebességgel 6 km távolságot megtevő járműnél regisztráltak, üres sebességfokozatban, úgy, hogy a fékezési energiát egyedül az üzemi fékrendszer veszi fel.

1.2.1.1.2. Biztonsági fékrendszer

1.2.1.1.2.1. 0. típusú vizsgálat kioldott tengelykapcsolóval, a jármű terhelve (ez a vizsgálat elhagyható, ha azt az e melléklet 1.2.2. szakasza szerinti vizsgálatok helyettesítik).

1.2.1.1.3. Rögzítőfékrendszer

(Csak akkor kell alkalmazni, ha azokat a fékeket használják a jármű rögzítésére, amelyeknek fékbetéteit jóvá kívánják hagyatni.)

1.2.1.1.3.1. Vizsgálat 18 %-os lejtőn lefelé, a jármű terhelve

1.2.1.2. A járműnek teljesítenie kell a 13. sz. előírás 4. melléklete 2. szakaszának az ilyen kategóriájú járművekre vonatkozó valamennyi követelményét.

1.2.2. Kiegészítő követelmények (osztott tengelyes vizsgálat)

Az alábbiakban bemutatott vizsgálatokhoz a járműnek teljesen terhelt állapotban kell lennie, és a fékezést kioldott tengelykapcsolóval, vízszintes úton kell végrehajtani.

Ha az első tengely fékjeire kívánják jóváhagyatni a fékbetétrészegységet vagy dobfékbetétet, a vizsgálat alatt a hátsó tengely fékjei nem működhetnek.

Ha a hátsó tengely fékjeire kívánják jóváhagyatni a fékbetétrészegységet vagy dobfékbetétet, a vizsgálat alatt az első tengely fékjei nem működhetnek.

1.2.2.1. Hidegfékhatás-egyenértékűségi vizsgálat

Össze kell hasonlítani a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét és az eredeti fékbetétrészegység vagy az eredeti dobfékbetét hideg fékhatásosságát a következő módszerrel végzett vizsgálat eredményeinek összevetésével:

1.2.2.1.1. Legalább hat fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő pedálerőkkel vagy vezetéknyomással a kerék blokkolásáig, vagy 3,5 m/s2 átlagos, legnagyobb lassulás kialakulásáig, vagy a megengedett legnagyobb pedálerőig vagy a legnagyobb vezetéknyomásig, 45 km/h kezdeti sebesség és az egyes fékezések kezdetekor legfeljebb 100 °C-os fékhőmérséklet mellett.

1.2.2.1.2. Minden fékezésnél fel kell jegyezni és az átlagos legnagyobb lassulás függvényében ábrázolni kell a pedálerőt vagy a vezetékben fellépő nyomást, és meg kell határozni a 3 m/s2 átlagos legnagyobb lassulás eléréséhez (ha ez lehetséges) szükséges pedálerőt vagy vezetékben fellépő nyomást. Ha ezeket az értékeket nem lehet elérni, alternatívaként meg kell határozni a legnagyobb lassulás eléréséhez szükséges pedálerőt vagy vezetéknyomást.

1.2.2.1.3. Ha az ugyanannál a pedálerőnél vagy vezetéknyomásnál elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában 15 %-nál nem tér el jobban az eredeti fékbetétrészegységgel vagy eredeti dobfékbetéttel kapott értéktől, úgy kell tekinteni, hogy a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét az eredeti fékbetétrészegységhez vagy eredeti dobfékbetéthez hasonló fékhatásossági jellemzőket mutat.

1.2.2.2. Sebességérzékenységi vizsgálat

1.2.2.2.1. E melléklet 1.2.2.1.2. szakasza szerint kapott pedálerővel és 100 °C-nál nem magasabb kezdeti fékhőmérséklet mellett a következő kezdeti sebességek mindegyikével három fékezést kell végrehajtani:

40 km/h-ról 20 km/h-ra,

60 km/h-ról 40 km/h-ra, és

80 km/h-ról 60 km/h-ra (ha vmax ≥ 90 km/h).

1.2.2.2.2. A három fékezés mindegyik csoportjára átlagolni kell az eredményeket, és a sebességet a megfelelő átlagos legnagyobb lassulás függvényében kell ábrázolni.

1.2.2.2.3. A nagyobb sebességeknél regisztrált átlagos legnagyobb lassulások legfeljebb 25 %-kal térhetnek el a legkisebb sebességnél regisztrált lassulásoktól.

2. Inercia-fékpadi vizsgálat

2.1. Mérőkészülékek

2.1.1. Vizsgálati feltételek

2.1.1.1. A fékpad forgó tömegének a legnagyobb járműtömeg 0,55. része tengelyre eső része felének és az adott járműtípus(ok)ra engedélyezett legnagyobb gumiabroncs gördülési sugarának kell megfelelnie.

2.1.1.2. A fékpad kezdeti fordulatszáma meg kell, hogy feleljen az alábbi szakaszokban megadott lineáris járműsebességnek, figyelembe véve az adott járműtípus(ok)ra engedélyezett legnagyobb és legkisebb gumiabroncs dinamikus gördülési sugarának átlagát.

2.1.1.3. A vizsgálatra benyújtott fékbetétrészegységet vagy dobfékbetéteket fel kell szerelni a megfelelő fékszerkezetre, és amíg nincs rögzítve egy meghatározott bekoptatási eljárás, a gyártó utasításai szerint kell őket bekoptatni a műszaki szolgálattal egyetértésben.

2.1.1.4. Hűtőlevegő használata esetén a fékre áramló levegő sebessége:

vair = 0,33v

ahol:

a jármű vizsgálati sebessége a fékezés kezdetekor.

2.1.1.5. A fékre szerelt működtetődugattyúnak az adott járműtípus(ok)ra engedélyezett legkisebb méretűnek kell lennie.

2.2. Vizsgálatok és követelmények

2.2.1. A 13. sz. előírásból származó vizsgálatok

2.2.1.1. 0. típusú vizsgálat

60 km/h kezdeti sebességről indulva, az egyes fékezések előtt 100 °C-nál nem magasabb fékhőmérséklet mellett legalább hat fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő vezetéknyomással a járműtípus(ok) fékrendszere által folyamatosan biztosított vezetéknyomás-értékig (pl. a kompresszor bekapcsolási nyomása). Legalább 5 m/s2 átlagos legnagyobb lassulást kell elérni.

2.2.1.2. 0. típusú vizsgálat, fékhatásosság nagy sebességen

A fékezés kezdetekor legfeljebb 100 °C-os fékhőmérséklet mellett végre kell hajtani három fékezést 100 km/h sebességről N2 jármű-kategóriát érintő jóváhagyás, illetve 90 km/h sebességről M3 és N3 jármű-kategóriát érintő jóváhagyás esetén a 2.2.1.1. szakaszban meghatározott garantált vezetéknyomás segítségével. A három fékezés során elért átlagos legnagyobb lassulás középértékének el kell érnie legalább a 4 m/s2 értéket.

2.2.1.3. I. típusú vizsgálat

2.2.1.3.1. Melegítési eljárás

Végre kell hajtani 20 egymást követő fékezést v1 = 60 km/h és v2 = 30 km/h sebességről, 60 másodperces ciklusidővel, az első fékezésnél legfeljebb 100 °C-os fékhőmérséklettel kezdve. A vezetéknyomásnak az első fékezéskor 3 m/s2 lassulásnak kell megfelelnie és a további fékezések során állandónak kell maradnia.

2.2.1.3.2. Meleg fékhatásosság

A melegítési eljárás befejeztével meg kell mérni a meleg fékhatásosságot a fenti 2.2.1.1. szakasz feltételei mellett, a 2.2.1.1. szakaszban meghatározott garantált vezetéknyomás alkalmazásával (a hőmérsékleti viszonyok eltérőek lehetnek). A meleg fékkel elért átlagos legnagyobb lassulás nem lehet kisebb, mint a hideg fékkel elért érték 60 %-a vagy 4 m/s2.

2.2.1.3.3. Helyreállás

A meleg fékezés után 120 másodperccel kezdve 5 teljes megállást kell végezni a fenti 2.2.1.3.1. szakaszban megadott vezetéknyomással, legalább 2 perces intervallumokban, 60 km/h kezdeti sebességről. Az ötödik fékezés kezdetekor a fékhőmérséklet nem lehet nagyobb, mint 100 °C, és az elért átlagos legnagyobb lassulás legfeljebb 10 százalékkal térhet el a 60 km/h sebességen végzett 0. típusú vizsgálat vezetéknyomás/lassulás arányából számított értéktől.

2.2.1.4. II. típusú vizsgálat

2.2.1.4.1. Melegítési eljárás

A fékeket 12 percen keresztül 30 km/h állandó sebességen 0,15 m/s2 lassulásnak megfelelő állandó féknyomaték segítségével fel kell melegíteni.

2.2.1.4.2. Meleg fékhatásosság

2.2.1.5. A rögzítőfék-hatásosság statikus vizsgálata

2.2.1.5.1. Az alkalmazások teljes tartományát figyelembe véve meg kell határozni a legkedvezőtlenebb esetet a fék működtető ereje, az egy tengely által fékezendő legnagyobb járműtömeg és a gumiabroncs sugara tekintetében.

2.2.1.5.2. Be kell húzni a féket a fenti 2.2.1.5.1. szakaszban meghatározott működtető erővel.

2.2.1.5.3. A fékpad tengelyére enyhén növekvő nyomatékot kell alkalmazni a dob vagy tárcsa elfordításához. Abban a pillanatban, amikor a tengely elkezd mozogni, meg kell mérni a kimenő nyomatékot a féknél, majd ki kell számítani a megfelelő tengelyfékerőt a 2.2.1.5.1. szakaszban meghatározott gumiabroncssugár segítségével.

2.2.1.5.4. A 2.2.1.5.3. szakasz szerint mért fékerő és a 2.2.1.5.1. szakasz szerint meghatározott járműtömeg felének hányadosa legalább 0,18 kell, hogy legyen.

2.2.2. Hidegfékhatás-egyenértékűségi vizsgálat

Össze kell hasonlítani a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét és az eredeti fékbetétrészegység vagy az eredeti dobfékbetét hideg fékhatásosságát a 2.2.1.1. szakaszban leírt 0. típusú vizsgálat eredményeinek összevetésével.

2.2.2.1. A 2.2.1.1. szakaszban leírt 0. típusú vizsgálatot az eredeti fékbetétrészegység vagy eredeti dobfékbetét egy készletével kell végrehajtani.

2.2.2.2. Ha az ugyanannál a vezetéknyomásnál elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában 15 %-nál nem tér el jobban az eredeti fékbetétrészegységgel vagy eredeti dobfékbetéttel kapott értéktől, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét az eredeti fékbetétrészegységhez vagy eredeti dobfékbetéthez hasonló fékhatásossági jellemzőket mutat.

2.2.3. Sebességérzékenységi vizsgálat

2.2.3.1. A 2.2.1.1. szakaszban meghatározott garantált vezetéknyomással és 100 °C-nál nem magasabb kezdeti fékhőmérséklet mellett a következő kezdeti sebességek mindegyikével három fékezést kell végrehajtani:

60 km/h-ról 30 km/h-ra,

80 km/h-ról 60 km/h-ra, és

110 km/h-ról 80 km/h-ra (ha vmax ≥ 90 km/h).

2.2.3.2. A három fékezés mindegyik csoportjára átlagolni kell az eredményeket, és a sebességet a megfelelő átlagos legnagyobb lassulás függvényében kell ábrázolni.

2.2.3.3. A nagyobb sebességeknél regisztrált átlagos legnagyobb lassulások legfeljebb 25 %-kal térhetnek el a legkisebb sebességnél regisztrált lassulásoktól.

5. MELLÉKLET

AZ O1 ÉS O2 KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK CSERE-FÉKBETÉTRÉSZEGYSÉGEIRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Általános előírások

Az ebben a mellékletben bemutatott vizsgálati módszer egy inercia-fékpadi vizsgálaton alapul. A vizsgálatok vizsgálati járművön vagy gördülő fékerőmérő fékpadon is végrehajthatók, feltéve, hogy ugyanazon vizsgálati körülmények érhetők el és ugyanazokat a paramétereket lehet mérni, mint az inercia-fékpadon.

2. Mérőkészülékek

A mérésekhez egy inercia-fékpadra kell a szóban forgó járműfékeket felszerelni. A fékpadot úgy kell felműszerezni, hogy az lehetővé tegye a fordulatszám, a féknyomaték, a fékvezeték-nyomás vagy pedálerő, a fékezés megkezdése utáni fordulatok, a fékezési idő és a fékforgórész hőmérsékletének folyamatos regisztrálását.

2.1. Vizsgálati feltételek

2.1.1. A fékpad forgó tömegének a legnagyobb járműtömeg tengelyre eső része felének és az adott járműtípus(ok)ra engedélyezett legnagyobb gumiabroncs gördülési sugarának kell megfelelnie.

2.1.2. A fékpad kezdeti fordulatszáma megfelel e melléklet 3.1. szakaszában megadott lineáris járműsebességnek, figyelembe véve az adott járműtípus(ok)ra engedélyezett legkisebb gumiabroncs dinamikus gördülési sugarát.

2.1.3. A vizsgálatra benyújtott fékbetétrészegységet fel kell szerelni a megfelelő fékszerkezetre, és amíg nincs rögzítve egy meghatározott bekoptatási eljárás, a gyártó utasításai szerint kell őket bekoptatni a műszaki szolgálattal egyetértésben.

2.1.4. Hűtőlevegő használata esetén a fékre áramló levegő sebessége:

vair = 0,33v

ahol:

a jármű vizsgálati sebessége a fékezés kezdetekor.

2.1.5. A fékre szerelt működtető berendezésnek ugyanolyannak kell lennie, mint amilyet a járművön használnak.

3. Vizsgálatok és követelmények

3.1. 0. típusú vizsgálat

60 km/h kezdeti sebességről indulva, az egyes fékezések előtt 100 °C-nál nem magasabb fékhőmérséklet mellett legalább hat egymást követő fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő vezetéknyomással vagy pedálerővel, a legnagyobb vezetéknyomásig vagy 6 m/s2 lassulás kialakulásáig. Az utolsó fékezést meg kell ismételni 40 km/h kezdeti sebességgel.

3.2. I. típusú vizsgálat

3.2.1. Melegítési eljárás

A féket legfeljebb 100 °C-os fékforgórész-hőmérsékletről indulva folyamatos fékezéssel fel kell melegíteni a 13. sz. előírás 4. melléklete 1.5.2. szakaszának előírásai szerint.

3.2.2. Meleg fékhatásosság

A melegítési eljárás befejeztével 40 km/h kezdeti sebességgel meg kell mérni a meleg fékhatásosságot a fenti 3.2.1. szakasz feltételei mellett, ugyanazon vezetéknyomás vagy pedálerő alkalmazásával (a hőmérsékleti viszonyok eltérőek lehetnek). A meleg fékkel elért átlagos legnagyobb lassulás nem lehet kisebb, mint a hideg fékkel elért érték 60 %-a vagy 3,5 m/s2.

3.3. Hidegfékhatás-egyenértékűségi vizsgálat

Össze kell hasonlítani a csere-fékbetétrészegység és az eredeti fékbetétrészegység hideg fékhatásosságát a 3.1. szakaszban leírt 0. típusú vizsgálat eredményeinek összevetésével.

3.3.1. A 3.1. szakaszban leírt 0. típusú vizsgálatot az eredeti fékbetétrészegység egy készletével kell végrehajtani.

3.3.2. Ha az ugyanannál a vezetéknyomásnál vagy pedálerőnél elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában 15 %-nál nem tér el jobban az eredeti fékbetétrészegységgel kapott értéktől, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csere-fékbetétrészegység az eredeti fékbetétrészegységhez hasonló fékhatásossági jellemzőket mutat.

6. MELLÉKLET

AZ O3 ÉS O4 KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK CSERE-FÉKBETÉTRÉSZEGYSÉGEIRE ÉS DOBFÉKBETÉTJEIRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Vizsgálati feltételek

Az ebben a mellékletben előírt vizsgálatok végrehajthatók vizsgálati járművön vagy inercia-fékpadon vagy gördülő fékerőmérő fékpadon a 13. sz. előírás 11. melléklete 2. függelékének 3.1–3.4. szakaszában említettekkel megegyező feltételekkel.

2. Vizsgálatok és követelmények

2.1. A 13. sz. előírás 11. mellékletének való megfelelőség

A fékeket a 13. sz. előírás 11. melléklete 2. függeléke 3.5. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően kell vizsgálni.

2.1.1.

Az eredményeket a 13. sz. előírás 11. melléklete 3. függeléke szerinti nyomtatványon kell jelenteni.

2.1.2.

Össze kell hasonlítani ezen eredményeket és az ugyanazon körülmények között az eredeti fékbetétrészegységekkel vagy eredeti dobfékbetétekkel kapott eredményeket.

2.1.3.

A csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét ugyanazon bemeneti nyomatékon elért meleg fékhatásosságának az I. típusú vagy a III. típusú vizsgálatban (az adott esettől függően) az alábbi értéket kell adnia:

a)	egyenlő vagy nagyobb, mint az eredeti fékbetétrészegység vagy az eredeti dobfékbetét meleg fékhatásossága; vagy

b)	a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét hideg fékhatásosságának legalább 90 százaléka.

A működtető megfelelő lökete nem haladhatja meg az eredeti fékbetétrészegységgel vagy eredeti dobfékbetéttel elért érték 110 százalékát, és nem haladhatja meg a 13. sz. előírás 11. melléklete 2. függelékének 2. szakaszában meghatározott sp értéket. Amennyiben az eredeti fékbetétrészegységet vagy dobfékbetétet a II. típusú vizsgálati követelmények alapján vizsgálják, a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.7.2. szakaszában foglalt minimumkövetelményeket (III. típusú vizsgálat) kell alkalmazni a csere-fékbetétrészegység vagy dobfékbetét tekintetében.

2.2. Hidegfékhatás-egyenértékűségi vizsgálat (0. típus)

2.2.1.

E melléklet 1. szakaszának feltételei szerint és 60 km/h kezdeti sebességről indulva, 100 °C-nál nem magasabb fékhőmérséklet mellett legalább 6 egymást követő fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő pedálerővel vagy vezetéknyomással 6,5 bar nyomásig vagy 6 m/s2 lassulás eléréséig.

2.2.2.

Minden fékezésnél fel kell jegyezni és ábrázolni kell a pedálerőt vagy vezetéknyomást és az átlagos féknyomatékot vagy az átlagos legnagyobb lassulást.

2.2.3.

Össze kell hasonlítani ezen eredményeket és az azonos vizsgálati körülmények között az eredeti fékbetétrészegységekkel vagy eredeti dobfékbetétekkel kapott eredményeket.

2.2.4.

Ha az ugyanannál a bemeneti erőnél vagy vezetéknyomásnál elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában – 5 % és + 15 % közötti értékben tér el az eredeti fékbetétrészegységgel vagy eredeti dobfékbetéttel kapott értéktől, úgy kell tekinteni, hogy a csere-fékbetétrészegység vagy cseredobfékbetét az eredeti fékbetétrészegységhez vagy eredeti dobfékbetéthez hasonló fékhatásossági jellemzőket mutat.

7. MELLÉKLET

AZ L KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK CSERE-FÉKBETÉTRÉSZEGYSÉGEIRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Vizsgálati feltételek

1.1. Egy olyan járműtípus(ok)ra reprezentatív járművet, amelyre/amelyekre a csere-fékbetétrészegységet jóvá kívánják hagyatni, fel kell szerelni a jóváhagyásra szánt csere-fékbetétrészegységgel és a fékvizsgálatokhoz használatos műszerekkel a 78. sz. előírás követelményei szerint.

1.2. A vizsgálatra benyújtott fékbetétrészegységet fel kell szerelni a megfelelő fékszerkezetre, és amíg nincs rögzítve egy meghatározott bekoptatási eljárás, a gyártó utasításai szerint kell őket bekoptatni a műszaki szolgálattal egyetértésben.

1.3. A 78. sz. előírás 2.9. szakasza értelmében kombinált fékrendszerrel rendelkező járművekhez szánt fékbetétrészegységek esetében az első és hátsó tengelyekre szerelt, jóváhagyatni kívánt fékbetétrészegység-kombináció(ka)t kell vizsgálni.

A kombináció állhat mindkét tengely esetében csere-fékbetétrészegységekből és/vagy az egyik tengelyen csere-fékbetétrészegységből, a másik tengelyen pedig eredeti fékbetétrészegységből.

2. Vizsgálatok és követelmények

2.1. A 78. sz. előírásnak való megfelelőség

2.1.1. A jármű fékrendszerét a szóban forgó jármű-kategóriára (L1, L2, L3, L4 vagy L5) vonatkozó, a 78. sz. előírás 3. melléklete 1. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően kell vizsgálni. Az alkalmazandó követelmények, illetve vizsgálatok a következők:

2.1.1.1. 0. típusú vizsgálat kioldott tengelykapcsolóval

A vizsgálatot csak terhelt állapotban lehet elvégezni. Legalább hat fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő pedálerőkkel vagy vezetéknyomással a kerék blokkolásáig, vagy 6 m/s2 lassulás eléréséig vagy a megengedett legnagyobb pedálerőig.

2.1.1.2. 0. típusú vizsgálat zárt tengelykapcsolóval

Csak L3, L4 és L5 kategóriájú járművek esetében alkalmazható.

2.1.1.3. 0. típusú vizsgálat nedves fékkel

Nem alkalmazandó L5 kategóriájú járműveken vagy azon dobfékek vagy teljesen zárt tárcsafékek esetében, amelyekre a 78. sz. előírásnak való megfelelőséget vizsgáló jóváhagyási folyamat során nem kell végrehajtani ezt a vizsgálatot.

2.1.1.4. I. típusú vizsgálat

Csak L3, L4 és L5 kategóriájú járművek esetében alkalmazható.

2.1.2. A járműnek teljesítenie kell a 78. sz. előírás 3. melléklete 2. szakaszának az ilyen kategóriájú járművekre vonatkozó összes követelményét.

2.2. Kiegészítő követelmények

2.2.1. Hidegfékhatás-egyenértékűségi vizsgálat

Össze kell hasonlítani a csere-fékbetétrészegység és az eredeti fékbetétrészegység hideg fékhatásosságát a 2.1.1.1. szakaszban leírt 0. típusú vizsgálat eredményeinek összevetésével.

2.2.1.1. A 2.1.1.1. szakaszban leírt 0. típusú vizsgálatot az eredeti fékbetétrészegység egy készletével kell végrehajtani.

2.2.1.2. Ha az ugyanannál a vezetéknyomásnál elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában 15 %-nál nem tér el jobban az eredeti fékbetétrészegységgel kapott értéktől, úgy kell tekinteni, hogy a csere-fékbetétrészegység az eredeti fékbetétrészegységhez hasonló fékhatásossági jellemzőket mutat.

2.2.2. Sebességérzékenységi vizsgálat

Ez a vizsgálat csak L3, L4 és L5 kategóriájú járművek esetében alkalmazandó, és terhelt járművön kell végezni a 0. típusú vizsgálat feltételei szerint, kioldott tengelykapcsolóval. A vizsgálati sebességek azonban eltérőek.

2.2.2.1. A 2.1.1.1. szakaszban leírt 0. típusú vizsgálatok eredményei alapján meg kell határozni az adott jármű-kategória átlagos legnagyobb lassulása minimális elvárt értékének megfelelő pedálerőt vagy vezetéknyomást.

2.2.2.2. A 2.2.2.1. szakaszban meghatározott pedálerővel vagy vezetéknyomással és 100 °C-nál nem magasabb kezdeti fékhőmérséklet mellett a következő kezdeti sebességek mindegyikével három fékezést kell végrehajtani:

40 km/h, 80 km/h és 120 km/h (ha vmax ≥ 130 km/h)

2.2.2.3. A három fékezés mindegyik csoportjára átlagolni kell az eredményeket, és a sebességet a megfelelő átlagos legnagyobb lassulás függvényében kell ábrázolni.

2.2.2.4. A nagyobb sebességeknél regisztrált átlagos legnagyobb lassulások legfeljebb 15 %-kal térhetnek el a legkisebb sebességnél regisztrált lassulásoktól.

8. MELLÉKLET

A jármű üzemi fékrendszerétől független, különálló rögzítőfékrendszerekben való használatra szánt csere-fékbetétrészegységekre vonatkozó műszaki előírások

1. A 13. és a 13-H. sz. előírásnak való megfelelőség

A 13. és a 13-H. sz. előírás követelményeinek teljesítését járművizsgálat során kell bizonyítani.

1.1. Járművizsgálat

Egy olyan járműtípus(ok)ra reprezentatív járművet, amely(ek)re a csere-fékbetétrészegységet jóvá kívánják hagyatni, fel kell szerelni a jóváhagyásra szánt csere-fékbetétrészegységgel és műszerekkel a fékvizsgálatokhoz a 13. vagy 13-H. sz. előírás követelményei szerint, attól függően, hogy melyik az alkalmazandó. A járműnek teljesen terhelt állapotban kell lennie. A vizsgálatra benyújtott fékbetéteket fel kell szerelni a megfelelő fékszerkezetekre, bekoptatás nélkül.

1.2. A jármű rögzítőfékrendszerét a 13. sz. előírás 4. mellékletének 2.3. szakaszában vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 2.3. szakaszában foglalt valamennyi követelménynek megfelelően kell vizsgálni, aszerint, hogy a rendszer eredeti jóváhagyásának figyelembevételével melyik előírás alkalmazandó.

9. MELLÉKLET

A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSOK

A. RÉSZ

A súrlódási tulajdonságok megállapítása fékpadi vizsgálattal

1. Bevezetés

Az A. rész az ezen előírás értelmében jóváhagyott csere-fékbetétrészegységekre vagy cseredobfékbetétekre vonatkozik.

1.1. Egy adott cserefékbetétrészegység-típus mintapéldányait olyan fékpadon kell vizsgálni, amely képes a vizsgálati körülmények létrehozására és az e mellékletben leírt vizsgálatok végrehajtására.

1.2. A mintapéldány súrlódási tulajdonságainak meghatározásához a mérési eredményeket kell kiértékelni.

1.3. A mintapéldányok súrlódási tulajdonságait össze kell hasonlítani csere-fékbetétrészegység ezen típusára meghatározott szabvánnyal a megfelelés ellenőrzése céljából.

2. Csere-fékbetétrészegységek M1, M2, N1, O1, O2 és L kategóriájú járművekhez

2.1. Berendezés

2.1.1. A fékpadnak olyannak kell lennie, hogy elhelyezhető és működtethető legyen rajta egy teljes méretű fékszerkezet, hasonló ahhoz, mint amelyet az ezen előírás 5. szakasza szerinti jóváhagyási vizsgálathoz használatos járműtengelyre szerelnek.

2.1.2. A tárcsa vagy a dob fordulatszámának terheletlen állapotban 660 ± 10 1/min (1) értékűnek kell lennie, és teljes terhelés esetén sem eshet 600 1/min alá.

2.1.3. A vizsgálati ciklusoknak és a ciklusok alatti fékezéseknek beállíthatóknak és automatikusaknak kell lenniük.

2.1.4. A kimenő nyomatékot vagy a féknyomást (állandó nyomaték módszere) és a munkafelület hőmérsékletét rögzíteni kell.

2.1.5. Biztosítani kell a féken átáramló közvetlen levegőhűtést 600 ± 60 m3/h térfogatárammal.

2.2. A vizsgálat menete

2.2.1. A minta előkészítése

A gyártó bekoptatási ütemezésének legalább 80 %-os felületérintkezési területet kell biztosítania a tárcsafékbetét-egységeknél anélkül, hogy felületi hőmérsékletük meghaladná a 300 °C-t, valamint 70 %-os felületérintkezési területet a felfutó fékpofarészegységeknél anélkül, hogy felületi hőmérsékletük meghaladná a 200 °C-t.

2.2.2. Vizsgálati ütemterv

A vizsgálati ütemterv egy sor egymásra következő fékezési ciklusból áll, amelyek mindegyike X számú, 5 másodperces fékezésből és azt követő 10 másodperces fékkioldási szakaszból áll.

A következő két módszer egyike alkalmazható.

2.2.2.1. Vizsgálati ütemterv állandó nyomással

2.2.2.1.1. Tárcsafékbetét-egységek

A féknyeregdugattyú(k)ra ható p nyomásnak állandónak kell lennie a következő képlet szerint:

Formula

Md	=	150 Nm ha Ak ≤ 18,1 cm2
Md	=	300 Nm ha Ak > 18,1 cm2
Ak	=	a féknyeregdugattyú(k) felülete
rw	=	a tárcsa tényleges sugara

Ciklusszám	Fékezések száma X	Kezdeti fékforgórész-hőmérséklet (°C)	Legnagyobb fékforgórész-hőmérséklet (°C)	Mesterséges hűtés
1	1 × 10	≤ 60	nyitott	nem
2–6	5 × 10	100	nyitott (350) (2)	nem
7	1 × 10	100	nyitott	igen

2.2.2.1.2. Fékpofarészegységek

Az átlagos érintkezési nyomásnak a fékbetét munkafelületén 22 ± 6 N/cm2 állandó értéken kell lennie, statikus (belső szorítóerő-növeléssel nem rendelkező) fékre számolva.

Ciklusszám	Fékezések száma X	Kezdeti fékforgórész-hőmérséklet (°C)	Legnagyobb fékforgórész-hőmérséklet (°C)	Mesterséges hűtés
1	1 × 10	≤ 60	200	igen
2	1 × 10	100	nyitott	nem
3	1 × 10	100	200	igen
4	1 × 10	100	nyitott	nem

2.2.2.2. Vizsgálati ütemterv állandó nyomatékon

Ez a módszer csak tárcsafékbetét-egységeknél alkalmazható. A fékező nyomatéknak ± 5 % tűréssel állandónak kell lennie, és úgy kell beállítani, hogy garantálja a következő táblázatban megadott legnagyobb fékforgórész-hőmérsékletet.

Ciklusszám	Fékezések száma X	Kezdeti fékforgórész-hőmérséklet (°C)	Legnagyobb fékforgórész-hőmérséklet (°C)	Mesterséges hűtés
1	1 × 5	≤ 60	300-350 (200-250) (3)	nem
2–4	3 × 5	100	300-350 (200-250)	nem
5	1 × 10	100	500-600 (300-350)	nem
6–9	4 × 5	100	300-350 (200-250)	nem
10	1 × 10	100	500-600 (300-350)	nem
11–13	3 × 5	100	300-350 (200-250)	nem
14	1 × 5	≤ 60	300-350 (200-250)	nem

2.3. A vizsgálati eredmények kiértékelése

A súrlódási tulajdonságokat a vizsgálati ütemterv kiválasztott pontjain feljegyzett féknyomatékból kell meghatározni. Ahol a fékezési tényező állandó, pl. tárcsaféknél, a féknyomaték átalakítható súrlódási tényezővé.

2.3.1. Tárcsafékbetét-egységek

2.3.1.1. Az üzemi súrlódási tényező (μop) a 2–7. ciklus alatt (állandó nyomású módszer) vagy a 2–4., 6–9. és 11–13. ciklus alatt (állandó nyomaték módszer) rögzített értékek átlaga; a mérést minden ciklus első fékezésének megkezdése után egy másodperccel kell végezni.

2.3.1.2. A legnagyobb súrlódási tényező (μmax) a valamennyi ciklus során rögzített legnagyobb érték.

2.3.1.3. A legkisebb súrlódási tényező (μmin) a valamennyi ciklus során rögzített legkisebb érték.

2.3.2. Fékpofarészegységek

2.3.2.1. Az átlagos nyomaték (Mmean) az első és a harmadik ciklus alatti ötödik fékezés során rögzített féknyomaték legnagyobb és legkisebb értékének átlaga.

2.3.2.2. A meleg nyomaték (Mhot) a második és negyedik ciklus alatt kialakult legkisebb féknyomaték. Ha ezek alatt a ciklusok alatt a hőmérséklet 300 °C fölé emelkedik, a 300 °C-nál mért értéket kell Mhot-nak tekinteni.

2.4. Elfogadási kritériumok

2.4.1. Minden fékbetétrészegység típus-jóváhagyási kérelméhez be kell nyújtani az alábbiakat:

2.4.1.1.

tárcsafékbetét-egységekhez a μop, μmin, μmax értéke;

2.4.1.2.

fékpofarészegységekhez az Mmean és Mhot értéke.

2.4.2. Egy jóváhagyott fékbetétrészegység-típus gyártása során a mintadaraboknak egyezést kell mutatniuk e melléklet 2.4.1. szakasza alatt felsorolt értékekkel, a következő tűréshatárokkal:

2.4.2.1.

tárcsafékbetéteknél:

μop ± a regisztrált érték 15 %-a;

μmin ≥ a regisztrált érték;

μmax ≤ a regisztrált érték.

2.4.2.2.

szimplex dobfékbetéteknél:

Mmean ± a regisztrált érték 20 %-a;

Mhot ≥ a regisztrált érték.

3. Fékbetétrészegységek és dobfékbetétek M3, N2, N3, O3, és O4 kategóriájú járművekhez

3.1. Berendezés

3.1.1. A fékpadra 60 mm hengerátmérőjű, rögzített féknyerges tárcsaféket kell felszerelni, valamint egy tömör (nem hűtött) tárcsát, amelynek átmérője 278 ± 2 mm, vastagsága pedig 12 mm ± 0,5 mm. A hátlaphoz 44 cm2 ± 0,5 cm2 felületű és legalább 6 mm vastagságú, szögletes súrlódóanyag-darabot kell rögzíteni.

3.1.2. A tárcsa fordulatszámának terheletlen állapotban 660 ± 10 1/min értékűnek kell lennie, és teljes terhelés esetén sem eshet 600 1/min alá.

3.1.3. Az átlagos érintkezési nyomásnak a fékbetét munkafelületén 75 N/cm2 ± 10 N/cm2 állandó értéken kell lennie.

3.1.4. A vizsgálati ciklusoknak és a ciklusok alatti fékezéseknek beállíthatóknak és automatikusaknak kell lenniük.

3.1.5. A kimenő nyomatékot és a munkafelület hőmérsékletét rögzíteni kell.

3.1.6. Biztosítani kell a féken átáramló közvetlen levegőhűtést 600 ± 60 m3/h térfogatárammal.

3.2. A vizsgálat menete

3.2.1. A minta előkészítése

A gyártó bekoptatási eljárásának legalább 80 %-os felületérintkezési területet kell biztosítania a 200 °C-os felületi hőmérséklet meghaladása nélkül.

3.2.2. Vizsgálati ütemterv

A vizsgálat egy sor egymásra következő fékezési ciklusból áll, amelyek mindegyike X számú, 5 másodperces fékezésből és azt követő 10 másodperces fékezés nélküli szakaszból áll.

Ciklusszám	Fékezések száma X	Kezdeti fékforgórész-hőmérséklet (°C)	Mesterséges hűtés
1	5	100	igen
2	5	növekszik ≤ 200	nem
3	5	200	nem
4	5	növekszik ≤ 300	nem
5	5	300	nem
6	3	250	igen
7	3	200	igen
8	3	150	igen
9	10	100	igen
10	5	növekszik ≤ 300	nem
11	5	300	nem

3.3. A vizsgálati eredmények kiértékelése

A súrlódási tulajdonságokat a vizsgálati ütemterv kiválasztott ciklusaiban feljegyzett féknyomatékból kell meghatározni. A féknyomatékot át kell alakítani súrlódási tényezővé (μ).

Az egyes fékezések μ-értékét az 5 másodperces fékezések átlagaként kell meghatározni.

3.3.1. A μop1 üzemi súrlódási tényező az 1. ciklus alatt rögzített μ átlaga, μop2 pedig a 9. ciklus fékezései során rögzített μ értékek átlaga.

3.3.2. A μmax legnagyobb súrlódási tényező az 1–11. ciklus során rögzített legmagasabb μ-érték.

3.3.3. A μmin legkisebb súrlódási tényező az 1–11. ciklus során rögzített legkisebb μ-érték.

3.4. Elfogadási kritériumok

3.4.1. Az egyes cserefékbetétrészegység-típusok vagy cseredobfékbetét-típusok jóváhagyására vonatkozó kérelmekhez minden esetben meg kell adni a μop1, μop2, μmin és μmax értékeket.

3.4.2. Egy jóváhagyott cserefékbetétrészegység-típus vagy cseredobfékbetét-típus gyártása során a mintadaraboknak egyezést kell mutatniuk az e melléklet 3.4.1. szakasza alatt felsorolt értékekkel, a következő tűréshatárokkal:

μop1, μop2 ± a regisztrált érték 15 %-a;

μmin ≥ a regisztrált érték;

μmax ≤ a regisztrált érték.

B. RÉSZ

A féktárcsák és fékdobok gyártásának megfelelősége

1. Bevezetés

A B. rész az ezen előírás értelmében jóváhagyott csereféktárcsákra és -fékdobokra vonatkozik.

2. Követelmények

A gyártás megfelelőségét az alábbiak rendszeres ellenőrzésével és dokumentálásával kell igazolni:

2.1. Kémiai összetétel

2.2. Mikroszerkezet

A mikroszerkezetet az ISO 945-1:2006 szabvánnyal összhangban kell meghatározni.

a)	a mátrix összetételének leírása;

b)	a grafitforma, a grafitelrendezés és a grafitnagyság leírása.

2.3. Mechanikai tulajdonságok

a)	az ISO 6892:1998 szabvány szerint mért szakítószilárdság;

b)	az ISO 6506-1:2005 szabvány szerint mért Brinell-keménység.

A méréseket minden esetben az adott féktárcsából vagy fékdobból vett mintán kell elvégezni.

2.4. Geometriai jellemzők

Féktárcsák:

a)	vastagságingadozás;

b)	súrlódó felület oldalirányú ütése;

c)	súrlódó felület érdessége;

d)	fékpofavastagság-ingadozás (hűtött féktárcsák esetében).

Fékdobok:

ovalitás;

b)	súrlódó felület érdessége.

2.5. Elfogadási kritériumok

Minden csereféktárcsa és cserefékdob jóváhagyási kérelméhez be kell nyújtani az alábbiakat magában foglaló termékleírást:

a)	az egyes elemek kémiai összetétele és a megengedett tartomány, vagy adott esetben a legnagyobb érték;

b)	a 2.2. szakasz szerinti mikroszerkezet;

c)	a 2.3. szakasz szerinti mechanikai tulajdonságok és azok megengedett tartománya, vagy adott esetben a legalacsonyabb érték.

Egy jóváhagyott csereféktárcsa vagy cserefékdob rutingyártása során a gyártásnak egyezést kell mutatnia e regisztrált előírásokkal.

A geometriai jellemzők nem haladhatják meg a féktárcsák esetében az 5.3.3.1.1. szakaszban, fékdobok esetében pedig az 5.3.3.1.2. szakaszban előírt értékeket.

2.6. Dokumentáció

A dokumentációnak tartalmaznia kell a gyártó által elfogadott legnagyobb és legalacsonyabb megengedett értékeket.

2.7. A vizsgálat gyakorisága

Az e mellékletben előírt méréseket minden egyes gyártási tétel esetén el kell végezni.

(1) L1 és L2 kategóriájú járművek esetében használható alacsonyabb vizsgálati sebesség.

(2) Az L kategóriájú járművek esetében a hőmérsékletet 350 °C-ra kell korlátozni. Szükség esetén ennek megfelelően csökkenteni kell a ciklusonkénti fékezésszámot. Ez esetben azonban növelni kell a ciklusszámot a fékezések számának állandó értéken tartása érdekében.

(3) A zárójelben levő értékek az L kategóriájú járművekre vonatkoznak.

10. MELLÉKLET

ÁBRÁK

1. Féktárcsa típusa (példák)

Lapos

Cilinder alakú

Tányér alakú

Kúpos

Kétperemes

B	A rögzítőfuratok átmérője (vagy csavarmenetes furatok esetén a menetméret)
D	Féktárcsa külső átmérője
F(i)	Súrlódó felület belső átmérője (törzsön belüli oldal)
F(o)	Súrlódó felület belső átmérője (törzsön kívüli oldal)
H	Rögzítőperem vastagsága
L(k)	Hűtőcsatorna (szellőzőcső) szélessége
S(new)	Tárcsavastagság (névleges)
S(min)	Tárcsavastagság (legkisebb megengedett kopásvastagság)
T(i)	Belső átmérő (a rögzítőcsap átmérője)
T(k)	Rögzítőcsapok furathelyének száma (X) és az osztókör átmérője
T(t)	A tárcsa teljes hossza

2. Fékdob (példa)

A	A dob belső átmérője
B	Súrlódó felület szélessége
C	Rögzítőcsapok furathelyének száma (X) és az osztókör átmérője
D	Rögzítőcsap átmérője
E	Dob külső szélessége
F	Rögzítőperem vastagsága
G	A dob külső átmérője
H	A burkolat átmérője
I	A rögzítőfuratok átmérője

11. MELLÉKLET

AZ M ÉS N KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK CSEREFÉKTÁRCSÁIRA VAGY CSEREFÉKDOBJAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A vizsgálat áttekintése

Az ezen előírás 5.3. szakaszában előírt vizsgálatok leírása jármű-kategóriák szerint:

A11/1A táblázat

M1, N1 kategóriájú járművek

Járművön végzett vizsgálat

Alternatív fékpadi vizsgálat

A 13. vagy a 13-H. sz. előírás szerinti fékhatásosság-vizsgálatok

2.2.1.

0. típusú vizsgálat kioldott tengelykapcsolóval

3.4.1.

0. típusú vizsgálat

2.2.2.

0. típusú vizsgálat zárt tengelykapcsolóval

3.4.4.

Zárt tengelykapcsolóval végzett vizsgálatot szimuláló fékvizsgálat

A 2.2.2. tétellel megegyező sebesség és terhelés

2.2.3.

I. típusú vizsgálat

3.4.2.

I. típusú vizsgálat

2.3.	Rögzítőfékrendszer (adott esetben)

—

Az eredeti alkatrésszel való összehasonlító vizsgálat

2.4.	A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes tengelyeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

3.5.	A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes kerékfékeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

Integritásvizsgálatok

Jármű nélküli, fékpadi vizsgálat

4.1. Féktárcsák

4.1.1.

Féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata

4.1.2.

Féktárcsák magas terhelésű vizsgálata

4.2. Fékdobok

4.2.1.

Fékdobok termikusfáradás-vizsgálata

4.2.2.

Fékdobok magas terhelésű vizsgálata

Minden egyes tárcsa- és dobtípus esetében legalább egy vizsgálati csoport vonatkozásában (a fogalommeghatározást lásd ezen előírás 5.3.6. szakaszában) járművön kell elvégezni a 0. és I. típusú vizsgálatokat.

A11/1B táblázat

M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek

Járművön végzett vizsgálat

Alternatív fékpadi vizsgálat

A 13. sz. előírás szerinti fékhatásosság-vizsgálatok

2.2.1.

0. típusú vizsgálat kioldott tengelykapcsolóval

3.4.1.

0. típusú vizsgálat

2.2.3.

I. típusú vizsgálat

3.4.2.

I. típusú vizsgálat

2.2.4.

II. típusú vizsgálat

3.4.3.

II. típusú vizsgálat

2.3.	Rögzítőfékrendszer (szükség esetén)

—

Az eredeti alkatrésszel való összehasonlító vizsgálat

2.4.	A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes tengelyeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

3.5.	A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes kerékfékeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

Integritásvizsgálatok

Jármű nélküli, fékpadi vizsgálat

4.1. Féktárcsák

4.1.1.

Termikus fáradás

4.1.2.

Magas terhelésű vizsgálat

4.2. Fékdobok

4.2.1.

Termikus fáradás

4.2.2.

Magas terhelésű vizsgálat

2. A járművön végzett vizsgálatra vonatkozó követelmények ellenőrzése

2.1. A próbajármű

A kiválasztott vizsgálati csoportra reprezentatív járműre (a fogalommeghatározást lásd ezen előírás 5.3.6. szakaszában), amelynek tekintetében a csereféktárcsára vagy cserefékdobra jóváhagyást, illetve alkatrész-vizsgálati jegyzőkönyvet kértek, fel kell szerelni e csereféktárcsát vagy cserefékdobot, valamint a fékek vizsgálatára szolgáló vizsgálóberendezéseket a 13. vagy a 13-H. sz. előírás rendelkezéseinek megfelelően.

A fékezés végrehajtásának módját szabályozó egységes eljárás hiányában a vizsgálatot a műszaki szolgálattal egyetértésben kell lefolytatni. Az alább felsorolt minden vizsgálatot bekoptatott fékeken kell elvégezni.

Az eredeti és csereféktárcsákat és cserefékdobokat ugyanolyan bekoptatási folyamatnak kell alávetni.

2.2. Üzemi fékrendszer

2.2.1. 0. típusú fékvizsgálatok kioldott tengelykapcsolóval, a jármű terhelve.

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.4.2. szakasza vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.4.2. szakasza szerint kell elvégezni.

2.2.2. 0. típusú fékvizsgálatok zárt tengelykapcsolóval, a jármű terheletlen és terhelt állapotában.

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.4.3. szakasza (a jármű viselkedését nagy sebességről történő fékezés során tesztelő járulékos vizsgálat) vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.4.3. szakasza szerint kell elvégezni.

2.2.3. I. típusú fékvizsgálatok

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5.1. szakasza vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.5.1. szakasza szerint kell elvégezni.

Az I. típusú fékvizsgálat befejeztével a még meleg fékek fékhatásosságának teljesítenie kell a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5.3. szakaszában vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.5.2. szakaszában foglaltakat.

2.2.4. II. típusú fékvizsgálatok

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.6. szakasza szerint kell elvégezni.

2.3. Rögzítőfékrendszer (szükség esetén)

2.3.1. Ha az üzemi és a rögzítőfékrendszer ugyanannak a féktárcsának vagy fékdobnak a súrlódó felületét használja, nincs szükség a rögzítőfékrendszer külön vizsgálatára. A terhelt járművel elvégzett 0. típusú vizsgálat sikeressége esetén úgy kell tekinteni, hogy a rögzítőfékrendszerrel kapcsolatos követelmények is teljesülnek.

2.3.2. Statikus vizsgálat 18 %-os lejtőn, a jármű terhelve

2.3.3. A járműnek teljesítenie kell a 13. sz. előírás 4. melléklete 2.3. szakaszának vagy a 13-H. sz. előírás 3. melléklete 2.3. szakaszának az ilyen kategóriájú járművekre vonatkozó valamennyi rendelkezését.

2.4. A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes tengelyeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

Ehhez a vizsgálathoz a járműnek terhelt állapotban kell lennie, és a fékezést kioldott tengelykapcsolóval, vízszintes úton kell végrehajtani.

A jármű üzemi fékrendszerét olyan eszközzel kell felszerelni, amely elválasztja egymástól az első és hátsó kerekek fékjeit úgy, hogy azokat bármikor lehetséges legyen egymástól függetlenül is működtetni.

Ha az első kerekek csereféktárcsáival vagy -fékdobjaival kapcsolatban van szükség jóváhagyásra vagy alkatrész-vizsgálati jegyzőkönyvre, a vizsgálat alatt a hátsó kerekek fékjei nem működhetnek.

Ha a hátsó kerekek csereféktárcsáival vagy -fékdobjaival kapcsolatban van szükség jóváhagyásra vagy alkatrész-vizsgálati jegyzőkönyvre, a vizsgálat alatt az első kerekek fékjei nem működhetnek.

2.4.1. Összehasonlító fékhatásosság-vizsgálat hideg állapotú fékek esetén

Hideg állapotú fékeknél a csereféktárcsák és -fékdobok fékhatásosságát az alábbi vizsgálat eredményeinek összehasonlításával lehet összevetni az eredeti alkatrészek fékhatásosságával.

2.4.1.1. Csereféktárcsák és -fékdobok alkalmazásával a folyamat részeként legalább hat egymást követő fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő pedálerővel vagy féknyomással a kerék blokkolásáig, illetve 6 m/s2 (M1, M2, N1) vagy 3,5 m/s2 (M3, N2, N3) átlagos legnagyobb lassulás eléréséig, vagy az ezen jármű-kategória tekintetében megengedett legnagyobb pedálerőig, illetve vezetéknyomásig; az első vagy hátsó tengelyre felszerelt féktárcsák és fékdobok vizsgálatánál alkalmazott kezdeti sebesség az alábbi táblázat szerint alakul:

A11/2.4.1.1. táblázat

Jármű-kategória	Vizsgálati sebesség km/h-ban
Jármű-kategória	Első tengely	Hátsó tengely
M1	70	45
M2	50	40
N1	65	50
M3, N2, N3	45	45

A féktárcsa vagy fékdob kezdeti hőmérséklete minden fékezés előtt legfeljebb 100 °C lehet.

2.4.1.2. A 2.4.1.1. szakaszban ismertetett fékvizsgálatot az eredeti féktárcsán és fékdobon is el kell végezni.

2.4.1.3. Ha az ugyanannál a működési nyomásnál vagy pedálerőnél elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában 10 %-nál vagy 0,4 m/s2-nél nem tér el jobban az eredeti féktárcsával vagy fékdobbal kapott értéktől, úgy kell tekinteni, hogy a csereféktárcsa vagy cserefékdob az eredeti féktárcsákhoz vagy fékdobokhoz hasonló dinamikus súrlódási jellemzőket mutat.

3. Inercia-fékpadi vizsgálat

3.1. A fékpad felszerelése

A vizsgálatra a fékpadot az érintett jármű(vek) eredeti féknyergével vagy kerékfékével kell felszerelni. Az inercia-fékpadot állandó nyomatékot tartó berendezéssel és a fordulatszámot, a féknyomást, a fékezés megkezdése utáni fordulatok számát, a féknyomatékot, a fékezési időt és a féktárcsák vagy fékdobok hőmérsékletét folyamatosan mérő berendezéssel kell felszerelni.

3.2. Vizsgálati feltételek

3.2.1. Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömege

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegének – ± 5 %-os megengedett eltéréssel – a lehető legközelebb kell beállítva lennie ahhoz az elméleti értékhez, amely megfelel a fékezett jármű teljes tehetetlensége azon részének, amelyet a megfelelő kerék fékez le. A számításhoz használt képlet a következő:

I = m · rdyn 2

ahol:

I	=	forgási tehetetlenség (kgm2);
rdyn	=	a gumiabroncs dinamikus gördülési sugara (m);
m	=	vizsgálati tömeg (a jármű legnagyobb tömegének a megfelelő kerék által fékezett része), ezen előírás szerint.

3.2.1.1. A dinamikus gördülési sugár

A tehetetlenségi tömeg kiszámítása során a jármű (vagy a tengely) esetében engedélyezett legnagyobb kerék dinamikus gördülési sugarát (rdyn) kell figyelembe venni.

3.2.1.2. Vizsgálati tömeg

A tehetetlenségi tömeg kiszámításakor alkalmazandó vizsgálati tömeg a következő:

első tengelyre szerelt féktárcsák és fékdobok vizsgálata esetén:

Formula

mveh	=	a jármű legnagyobb megengedett tömege
nfront	=	az első tengelyek száma

hátsó tengelyre szerelt féktárcsák és fékdobok vizsgálata esetén:

Formula

mveh	=	a jármű legnagyobb megengedett tömege
nrear	=	a hátsó tengelyek száma

A11/3.2.1.2. táblázat

Jármű-kategória	A figyelembe veendő m tömeg százalékában
Jármű-kategória	X értékek (első tengely)	Y értékek (hátsó tengely)
M1	77	32
M2	69	44
N1	66	39
M3, N2, N3	55	55

3.2.2. A fékpad kezdeti fordulatszáma meg kell, hogy feleljen a 80 km/h (M1, N1) vagy 60 km/h (M2, M3, N2, N3) lineáris járműsebességnek, figyelembe véve az engedélyezett kerékméretek közül a legnagyobb és legkisebb gumiabroncs dinamikus gördülési sugarának átlagát.

3.2.3. Hűtés

A hűtést a 3.2.3.1. vagy a 3.2.3.2. szakasznak megfelelően lehet elvégezni.

3.2.3.1. A vizsgálatot komplett kerékkel kell végrehajtani (abroncs és felni), amelyet a fék mozgó részére erősítenek fel, amint az a járművön is lenne (legkedvezőtlenebb eset).

Az I. és II. típusú vizsgálatok esetén a melegítési szakaszban a léghűtés olyan sebességen és légáramoltatással használható, amely a tényleges viszonyokat szimulálja; a légáramlás legnagyobb sebessége vAir = 0,33v lehet.

ahol:

a jármű vizsgálati sebessége a fékezés kezdetekor.

Egyéb esetekben a léghűtés nem szabályozott.

A hűtőlevegő hőmérsékletének meg kell felelnie a környezeti hőmérsékletnek.

3.2.3.2. Abroncs nélkül végrehajtott vizsgálat

Az I. és II. típusú vizsgálatok esetén a melegítési szakaszban a hűtés nem engedélyezett.

Egyéb esetekben a léghűtésre vonatkozóan nincsen megkötés.

3.2.4. A fék előkészítése

3.2.4.1. Tárcsafékek

A vizsgálatot a 13. vagy a 13-H. vagy a 90. sz. előírásnak megfelelően jóváhagyott új tárcsa és új fékbetétrészegység alkalmazásával kell elvégezni (a járműre felszerelttel megegyező hasonló állapotban, pl. a védő zsírréteget eltávolítva).

3.2.4.2. Dobfékek

A vizsgálatot a 13. vagy a 13-H. vagy a 90. sz. előírásnak megfelelően jóváhagyott új dob és új fékbetétrészegységek alkalmazásával kell elvégezni (adott esetben a védő zsírréteget eltávolítva).

A fékbetétek megmunkálása a dob és a betét közötti megfelelő érintkezés biztosítása érdekében megengedett.

3.3. Alternatív fékpadi fékhatásosság-vizsgálat

A11/3.3. táblázat

1a.	Az M1, M2, N1 kategóriájú járművek esetében A bekoptatási eljárást a 3. melléklet 2.2.2.3. szakasza ismerteti
1b.	Az M3, N2, N3 kategóriájú járművek esetében Bekoptatás: 100 (tárcsafék) vagy 200 (dobfék) fékezés Ti = 150 °C (tárcsafék) vagy 100 °C (dobfék) vi = 60 km/h dm = felváltva 1 és 2 m/s2
2.	A dinamikus súrlódási jellemzőket lásd e melléklet 3.5.1. szakaszát
3.	A 0. típusú fékvizsgálatok leírását lásd e melléklet 3.4.1. szakaszában
4.	Az I. típusú fékvizsgálatok leírását lásd e melléklet 3.4.2. szakaszában
5.	Bekoptatás: 10 (tárcsafék) vagy 20 (dobfék) fékezés Ti = 150 °C (tárcsafék) vagy 100 °C (dobfék) vi = 60 km/h, dm = felváltva 1 és 2 m/s2
6.	A 0. típusú fékvizsgálatok leírását lásd e melléklet 3.4.1. szakaszában
7.	A zárt tengelykapcsolóval végzett vizsgálatot szimuláló fékvizsgálat leírását lásd e melléklet 3.4.4. szakaszában
8.	Bekoptatás: (mint az 5. pont)
9.	A dinamikus súrlódási jellemzőket lásd e melléklet 3.5.1. szakaszában
10.	A II. típusú fékvizsgálatok leírását (ha szükséges) lásd e melléklet 3.4.3. szakaszában
11.	Bekoptatás: (mint az 5. pont) A 12–19. lépés szabadon választható (ha az aktiválás nem elegendő)
12.	A 0. típusú fékvizsgálatok leírását lásd e melléklet 3.4.1. szakaszában
13.	Az I. típusú fékvizsgálatok leírását lásd e melléklet 3.4.2. szakaszában
14.	Bekoptatás: (mint az 5. tétel)
15.	A dinamikus súrlódási jellemzőket lásd e melléklet 3.5.1. szakaszában
16.	A zárt tengelykapcsolóval végzett vizsgálatot szimuláló fékvizsgálat leírását lásd e melléklet 3.4.4. szakaszában
17.	Bekoptatás: (mint az 5. tétel)
18.	A dinamikus súrlódási jellemzőket lásd e melléklet 3.5.1. szakaszában
19.	Bekoptatás: (mint az 5. tétel)

3.4. Üzemi fékrendszer

3.4.1. 0. típusú vizsgálat terhelt járművel.

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.4.2. szakaszában vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.4.2. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

3.4.2. I. típusú fékvizsgálatok

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5.1. szakaszában vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 1.5.1. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

3.4.3. II. típusú fékvizsgálatok

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.6. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

3.4.4. Zárt tengelykapcsolóval végzett vizsgálatot szimuláló fékvizsgálat

A zárt tengelykapcsolóval elvégzett 0. típusú vizsgálat helyett ezen előírás alkalmazásában elfogadhatónak tekinthető a terhelt állapotot (lásd e melléklet 3.2. szakaszát) szimuláló vizsgálat elvégzése, azon vizsgálati feltételek mellett, amelyeket a 13. sz. előírás 4. mellékletének 2.1.1. szakasza vagy a 13-H. sz. előírás 3. mellékletének 2.1.1. szakasza a zárt tengelykapcsolóval végzendő 0. típusú vizsgálatra előírt.

3.5. A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes kerékfékeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

3.5.1. Csereféktárcsák és cserefékdobok alkalmazásával a folyamat részeként legalább hat egymást követő fékezést kell végrehajtani különböző, fokozatosan növekvő pedálerővel vagy féknyomással 6 m/s2 (M1, M2, N1) vagy 5 m/s2 (M3, N2, N3) átlagos legnagyobb lassulás eléréséig. A pedálerők vagy a vezetéknyomás nem haladhatja meg a jármű fékrendszere által folyamatosan biztosított pedálerő- vagy vezetéknyomás-értéket (pl. a kompresszor bekapcsolónyomása). A féktárcsa vagy fékdob kezdeti hőmérséklete minden fékezés előtt legfeljebb 100 °C lehet.

3.5.2. A 3.5.1. szakaszban ismertetett fékvizsgálatot az eredeti féktárcsán és fékdobon is el kell végezni.

3.5.3. Ha az ugyanannál a működési nyomásnál vagy pedálerőnél elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában 8 %-nál vagy 0,4 m/s2-nél nem tér el jobban az eredeti féktárcsával vagy fékdobbal kapott értéktől, úgy kell tekinteni, hogy a csereféktárcsa vagy cserefékdob az eredeti féktárcsákhoz vagy fékdobokhoz hasonló dinamikus súrlódási jellemzőket mutat a folyamat befejezésével (a 9. vagy 18. lépésben).

4. Inercia-fékpadon végzett integritásvizsgálatok

A vizsgálatokat a 4.1. szakasznak (féktárcsák) vagy a 4.2. szakasznak (fékdobok) megfelelően kell elvégezni.

Vizsgálati csoportonként egy vizsgálatra van szükség, kivéve, ha a cserealkatrész nem teljesíti az előírt ciklusszámot károsodás vagy meghibásodás nélkül (lásd e melléklet 4.1.1.1.3. vagy a 4.1.1.2.3. szakaszát).

A féket a fékpadra a járművön elfoglalt helyének megfelelően kell felszerelni (szilárdan rögzített fékek és tengelycsonkkal szerelt fékek kivételt képeznek).

A féktárcsa vagy a fékdob hőmérsékletét a súrlódó felülethez lehető legközelebb kell mérni. A mért hőmérsékletet fel kell jegyezni, és a hőmérséklet mérésének módja és pontja minden vizsgálat során azonos kell legyen.

Fékezés során vagy egy fékezési cikluson belül két fékezés között hűtőlevegő használata esetén a fékre áramló levegő sebessége legfeljebb: vair = 0,33 v

ahol:

a jármű vizsgálati sebessége a fékezés kezdetekor.

Egyéb esetekben a léghűtésre vonatkozóan nincs megkötés.

A hűtőlevegő hőmérsékletének meg kell felelnie a környezeti hőmérsékletnek.

4.1. Féktárcsák

4.1.1. Féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata

A vizsgálatot a 13. vagy a 13-H. vagy a 90. sz. előírásnak megfelelően jóváhagyott új tárcsa, az érintett jármű(vek) eredeti féknyerge, és szintén az érintett jármű(vek) új fékbetétrészegységeinek alkalmazásával kell elvégezni (a járműre felszerelttel megegyező állapotban, pl. a védő zsírréteget eltávolítva).

A vizsgálat során szükség esetén lehetőség van a kopott fékbetétek cseréjére.

4.1.1.1. M1, N1 kategóriájú járművek

4.1.1.1.1. Vizsgálati feltételek (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 11. melléklet 3.2.1., 3.2.1.1., valamint 3.2.1.2. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

A fékpad fordulatszáma meg kell, hogy feleljen a lineáris vizsgálati járműsebességnek, figyelembe véve a járműre engedélyezett legnagyobb és legkisebb gumiabroncsok dinamikus gördülési sugarának átlagát.

4.1.1.1.2. Vizsgálati program (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

A vizsgálatra benyújtott fékbetéteket fel kell szerelni a megfelelő fékszerkezetre, és a 3. melléklet 1.1.2. szakasza szerint be kell őket koptatni:

A11/4.1.1.1.2. táblázat

Vizsgálati rendelkezések	Termikusfáradás-vizsgálat
Jármű-kategóriák	M1, N1
Fékezés módja	Sorozatos fékezés
Fékezési szakasz (= ttotal)	70 s
Ciklusonkénti fékezések száma	2
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték	5,0 m/s2
Az összes fékezési ciklus száma	100 vagy 150 (lásd 4.1.1.1.3.)
Fékezés
Kezdeti sebesség	vmax
Végső sebesség	20 km/h
Kezdeti hőmérséklet az egyes ciklusok első fékezésekor	≤ 100 °C

ahol:

vmax	a cserealkatrész vizsgálata során használt vmax érték megegyezik az azon jármű tekintetében kapott értékkel, amely esetében a mozgási energia/féktárcsatömeg hányados a legmagasabb.
tbra	a fékműködtetés során ténylegesen fékezéssel töltött idő;
tacc	az adott jármű gyorsulási képességének megfelelő minimális gyorsulási idő;
trest	pihenőidő;
ttotal	fékezési szakasz (tbra + tacc + trest).

4.1.1.1.3. Vizsgálati eredmények (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 150 ciklust sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

Ha 150-nél kevesebb, de 100-nál több ciklust sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni új cserealkatrésszel. Ebben az esetben mindkét vizsgálat során több mint 100 ciklust kell teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül ahhoz, hogy az alkatrész megfeleljen a vizsgálaton.

Ha 100-nál kevesebb ciklust sikerült teljesíteni a károsodás vagy meghibásodás előtt, akkor a vizsgálatot le kell folytatni az eredeti alkatrészen is, és az eredményeket össze kell hasonlítani. Ha a károsodás vagy meghibásodás előtti ciklusszám az eredeti alkatrész által teljesített ciklusszámtól legfeljebb – 10 %-ban tér el, akkor a vizsgálatot teljesítettnek kell tekinteni.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a súrlódó felület sugárirányú magasságának 2/3-ánál hosszabb sugárirányú repedések a súrlódó felületen;

b)	a súrlódó felület belső vagy külső átmérőjét elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dörzsgyűrű széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.1.1.2. M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek

4.1.1.2.1. Vizsgálati feltételek (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

4.1.1.2.1.1. 7,5 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű járművek

Az alábbi vizsgálati programot követve a féktárcsákat a fékrendszer alkotórészeként tesztelik. A teszt nem utánozza a tényleges vezetési körülményeket, kizárólag az alkatrész vizsgálatát szolgálja. Az alábbi A11/4.1.1.2.1.1. táblázatban felsorolt paraméterek a 7,5 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű járműveken jelenleg rendszerint használt fékekre vonatkoznak.

A11/4.1.1.2.1.1. táblázat

A tárcsa külső átmérője	Vizsgálati paraméter	Vizsgálati paraméter	Példa a készülékre
	Vizsgálati tömeg „m” (kg)	rdyn [m]	„Fékméret”/a lehető legkisebb abroncsméret
320-350	3 100	0,386	17,5 col
351-390	4 500	0,445	19,5 col
391-440	5 300	0,527	22,5 col
> 440 (1)	(1)	(1)	—

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 11. melléklet 3.2.1. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni, a fenti táblázatban feltüntetett paraméterekkel összefüggésben (vizsgálati tömeg és rdyn).

A fékpad fordulatszáma meg kell, hogy feleljen a lineáris vizsgálati járműsebességnek, figyelembe véve a gumiabroncs A11/4.1.1.2.1.1. táblázatban feltüntetett dinamikus gördülési sugarát.

4.1.1.2.1.2. 3,5 tonna feletti, de 7,5 tonnát nem meghaladó legnagyobb megengedett tömegű járművek

Az olyan 3,5 tonna feletti, de 7,5 tonnát nem meghaladó legnagyobb megengedett tömegű járművek vonatkozásában, amelyekre az A11/4.1.1.2.1.1. táblázatban felsorolt paraméterek nem érvényesek, a vizsgálat paramétereit úgy kell kiválasztani, hogy a csereféktárcsa alkalmazási tartományának alapját képező legrosszabb forgatókönyvet (legnagyobb megengedett járműtömeg, legnagyobb gumiabroncsméret) is számításba veszik.

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 11. melléklet 3.2.1., 3.2.1.1., valamint 3.2.1.2. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

4.1.1.2.2. Vizsgálati program (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

A11/4.1.1.2.2. táblázat

A bekoptatás folyamata

100 fékezés

Kezdeti sebesség: 60 km/h

Végső sebesség: 30 km/h

dm = értéke felváltva 1 m/s2 és 2 m/s2

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 300 °C (szobahőmérsékletről indul)

1.	Szabályozott fékezés

10 fékezés 60-ról 30 km/h-ra

dm = értéke felváltva 1 m/s2 és 2 m/s2

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 250 °C

2.	Fékezés nagy sebességről

2 fékezés 130-ról 80 km/h-ra

dm 3 m/s2

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 100 °C

3.	Szabályozott fékezés

Lásd az 1. vizsgálati szakaszt

4.	Fékezés nagy sebességről

Lásd a 2. vizsgálati szakaszt

5.	Szabályozott fékezés

Lásd az 1. vizsgálati szakaszt

6.	Folyamatos fékezés (1)

5 fékezés 85 km/h állandó sebességen

A lassulási nyomaték 0,5 m/s2

60 másodpercig tartó fékezés

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 80 °C

7.	Szabályozott fékezés

Lásd az 1. vizsgálati szakaszt

8.	Folyamatos fékezés (2)

5 fékezés 85 km/h állandó sebességen

A lassulási nyomaték 1,0 m/s2

40 másodpercig tartó fékezés

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 80 °C

9.	Az 1–8. vizsgálati szakaszt meg kell ismételni:

9 vagy 14 alkalommal (az adott esettől függően) – lásd a 4.1.1.2.3. szakaszt.

dm	távolságfüggő átlagos lassulás.

4.1.1.2.3. Vizsgálati eredmények (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 15 ciklust sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

Ha 15-nél kevesebb, de 10-nél több ciklust sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni új cserealkatrésszel. Ebben az esetben mindkét vizsgálat során több mint 10 ciklust kell teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül ahhoz, hogy az alkatrész megfeleljen a vizsgálaton.

Ha 10-nél kevesebb ciklust sikerült teljesíteni a károsodás vagy meghibásodás előtt, akkor a vizsgálatot le kell folytatni az eredeti alkatrészen is, és az eredményeket össze kell hasonlítani. Ha a károsodás vagy meghibásodás előtti ciklusszám nem kisebb, mint az eredeti alkatrész által teljesített ciklusszám, akkor a vizsgálatot teljesítettnek kell tekinteni.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a dörzsgyűrű sugárirányú magasságának 2/3-ánál hosszabb sugárirányú repedések a súrlódó felületen;

b)	a súrlódó felület belső vagy külső átmérőjét elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dörzsgyűrű széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.1.2. Féktárcsák magas terhelésű vizsgálata

A vizsgálat során szükség esetén lehetőség van a kopott fékbetétek cseréjére.

4.1.2.1. M1, N1 kategóriájú járművek

4.1.2.1.1. Vizsgálati feltételek (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

Lásd a fenti 4.1.1.1.1. szakaszt.

4.1.2.1.2. Vizsgálati program (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

A vizsgálatot az alábbi táblázat alapján kell elvégezni.

A11/4.1.2.1.2. táblázat

Vizsgálati rendelkezések	Magas terhelésű vizsgálat
Jármű-kategóriák	M1, N1
Fékezés módja	Egyenként végrehajtott fékezések
Fékezések száma	70
Kezdeti hőmérséklet a fékezés megkezdésekor	≤ 100 °C
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték	10,0 m/s2 (a féknyomás viszont p ≤ 16 000 kPa)
Fékezés
Kezdeti sebesség	vmax
Végső sebesség	10 km/h

ahol:

vmax	a cserealkatrész vizsgálata során használt vmax érték megegyezik azon jármű tekintetében kapott értékkel, amely esetében a mozgási energia/féktárcsatömeg hányados a legmagasabb.

4.1.2.1.3. Vizsgálati eredmények (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 70 fékezést sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

Ha 70-nél kevesebb fékezést sikerült teljesíteni a károsodás vagy meghibásodás előtt, akkor a vizsgálatot le kell folytatni az eredeti alkatrészen is, és az eredményeket össze kell hasonlítani. Ha a károsodás vagy meghibásodás előtti ciklusszám az eredeti alkatrész által teljesített ciklusszámtól legfeljebb – 10 %-ban tér el, akkor a vizsgálatot teljesítettnek kell tekinteni.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a súrlódó felület sugárirányú magasságának 2/3-ánál hosszabb sugárirányú repedések a súrlódó felületen;

b)	a súrlódó felület belső vagy külső átmérőjét elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dörzsgyűrű széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.1.2.2. M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek

4.1.2.2.1. Vizsgálati feltételek (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

Lásd a fenti 4.1.1.2.1. szakaszt.

4.1.2.2.2. Vizsgálati program (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

500 fékezést kell végrehajtani 50 km/h-ról 10 km/h-ra a kérelmező által meghatározott legnagyobb féknyomaték 90 százalékával.

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 200 °C

4.1.2.2.3. Vizsgálati eredmények (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha a féktárcsa 500 fékezés után sem mutatja roncsolódás jelét.

4.2. Fékdobok

4.2.1. Fékdobok termikusfáradás-vizsgálata

A fékbetétek megmunkálása a dob és a betét közötti megfelelő érintkezés érdekében megengedett.

4.2.1.1. M1, N1 kategóriájú járművek

4.2.1.1.1. Vizsgálati feltételek (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 11. melléklet 3.2.1., 3.2.1.1., valamint 3.2.1.2. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

4.2.1.1.2. Vizsgálati program (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

A fékdobokra vonatkozó, termikus fáradással kapcsolatos követelményeket a magas terhelésű vizsgálatokkal foglalkozó 4.2.2.1.2. szakasz határozza meg.

4.2.1.1.3. Vizsgálati eredmények (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

Lásd a 4.2.2.1.3. szakaszt.

4.2.1.2. M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek

4.2.1.2.1. Vizsgálati feltételek (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

4.2.1.2.1.1. 7,5 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű járművek

Az alábbi vizsgálati programot követve a fékdobokat a fékrendszer alkotórészeként tesztelik. A teszt nem utánozza a tényleges vezetési körülményeket, kizárólag az alkatrész vizsgálatát szolgálja. Az alábbi A11/4.2.1.2.1.1. táblázatban felsorolt paraméterek a 7,5 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű járműveken jelenleg rendszerint használt fékekre vonatkoznak.

A11/4.2.1.2.1.1. táblázat

Belső dobátmérő (mm)	Fékbetét szélessége						Tipikus fékátmérő
	< 130 mm		130–190 mm		> 190 mm
	Vizsgálati tömeg (kg)	Gumiabroncs-sugár (m)	Vizsgálati tömeg (kg)	Gumiabroncs-sugár (m)	Vizsgálati tömeg (kg)	Gumiabroncs-sugár (m)
< 330	2 750	0,402	3 200	0,390	5 500	0,402	17,5″
330-390	(2)	(2)	3 400	0,480	5 500	0,516	19,5″
391-430	3 400	0,510	4 500	0,527	5 500	0,543	22,5″
> 430	(2)	(2)	(2)	(2)	(2)	(2)	—

A fékpad fordulatszáma meg kell, hogy feleljen a lineáris vizsgálati járműsebességnek, figyelembe véve a gumiabroncs A11/4.2.1.2.1.1. táblázatban feltüntetett dinamikus gördülési sugarát.

4.2.1.2.1.2. 3,5 tonna feletti, de 7,5 tonnát nem meghaladó legnagyobb megengedett tömegű járművek

Az olyan 3,5 tonna feletti, de 7,5 tonnát nem meghaladó legnagyobb megengedett tömegű járművek vonatkozásában, amelyekre az A11/4.1.1.2.1.1. táblázatban felsorolt paraméterek nem érvényesek, a vizsgálat paramétereit úgy kell kiválasztani, hogy a cserefékdob alkalmazási tartományának alapját képező legrosszabb forgatókönyvet (legnagyobb megengedett járműtömeg, legnagyobb gumiabroncsméret) is számításba veszik.

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 11. melléklet 3.2.1., 3.2.1.1., valamint 3.2.1.2. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

4.2.1.2.2. Vizsgálati program (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

A11/4.2.1.2.2. táblázat

Vizsgálati rendelkezések	Termikusfáradás-vizsgálat
Fékezés módja	Sorozatos fékezés
Fékezések száma	250 vagy 300 (az adott esettől függően) – lásd a 4.2.1.2.3. szakaszt. Megjegyzés: A vizsgálatot anyaghasadás esetén meg kell szakítani.
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték	3,0 m/s2
Fékezés
Kezdeti sebesség	130
Végső sebesség	80 km/h
Kezdeti hőmérséklet az egyes fékezésekkor	≤ 50 °C
Hűtés a 3.2.3. szakasznak megfelelően	engedélyezve

4.2.1.2.3. Vizsgálati eredmények (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 300 fékezést sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

Ha 300-nál kevesebb, de 250-nél több fékezést sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül, akkor a műszaki szolgálatnak a vizsgálatot meg kell ismételnie új cserealkatrésszel. Ebben az esetben mindkét vizsgálat során több mint 250 fékezést kell teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül ahhoz, hogy az alkatrész megfeleljen a vizsgálaton.

Ha 250-nél kevesebb fékezést sikerült teljesíteni a károsodás vagy meghibásodás előtt, akkor a vizsgálatot le kell folytatni az eredeti alkatrészen is, és az eredményeket össze kell hasonlítani – ha a károsodás vagy meghibásodás előtti fékezések száma az eredeti alkatrészre vonatkozó számtól nem tér el, a vizsgálatot teljesítettnek kell tekinteni.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a súrlódó felület tengelyirányú szélességének 2/3-ánál hosszabb repedések a súrlódó felületen;

b)	a dob külső végét tengelyirányban elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dob széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.2.2. Fékdobok magas terhelésű vizsgálata

A magas terhelésű vizsgálatot az alternatív fékpadi vizsgálatot követően ugyanazokon a próbadarabokon kell elvégezni (lásd e melléklet 3.3. szakaszát).

4.2.2.1. M1, N1 kategóriájú járművek

4.2.2.1.1. Vizsgálati feltételek (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

Lásd a fenti 4.2.1.1.1. szakaszt.

4.2.2.1.2. Vizsgálati program (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

A11/4.2.2.1.2. táblázat

A bekoptatás folyamata	Végre kell hajtani 100 egymást követő fékezést v1 = 80 km/h-ról v2 = 10 km/h-ra, legfeljebb 100 °C-os kezdeti fékhőmérséklettel. Az első fékezést állandó 1,5 m/s2 lassulással kell végrehajtani. A másodiktól az utolsó fékezésig a féknyomás állandó kell legyen, és meg kell egyezzen az első fékezés átlagával. A bekoptatást addig kell folytatni, amíg a dob és a betét közötti érintkezés legalább a 80 százalékot el nem éri.
Vizsgálati rendelkezések	Fékdobok magas terhelésű vizsgálata
Fékezés módja	Egyenként végrehajtott fékezések
Fékezések száma	100
Kezdeti hőmérséklet a fékezés megkezdésekor	≤ 100 °C
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték	10,0 m/s2 (a féknyomás viszont p ≤ 16 000 kPa)
Fékezés
Kezdeti sebesség	vmax
Végső sebesség	10 km/h

vmax	a cserealkatrész vizsgálata során használt vmax érték megegyezik azon jármű tekintetében kapott értékkel, amely esetében a mozgási energia/féktárcsatömeg hányados a legmagasabb.

4.2.2.1.3. Vizsgálati eredmények (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 100 fékezést sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

Ha 100-nál kevesebb fékezést sikerült teljesíteni a károsodás vagy meghibásodás előtt, akkor a vizsgálatot le kell folytatni az eredeti alkatrészen is, és az eredményeket össze kell hasonlítani. Ha a károsodás vagy meghibásodás előtti ciklusszám az eredeti alkatrész által teljesített ciklusszámtól legfeljebb – 10 %-ban tér el, akkor a vizsgálatot teljesítettnek kell tekinteni.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a súrlódó felület tengelyirányú szélességének 2/3-ánál hosszabb repedések a súrlódó felületen;

b)	a dob külső végét tengelyirányban elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dob széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.2.2.2. M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművek

4.2.2.2.1. Vizsgálati feltételek (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

Lásd a fenti 4.2.1.2.1. szakaszt.

4.2.2.2.2. Vizsgálati program (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

A11/4.2.2.2.2. táblázat

Vizsgálati rendelkezések	Magas terhelésű vizsgálat
Fékezés módja	Fékezés 5 km/h-nál kisebb sebességre
A fékezések összes száma	150
Kezdeti fékdobhőmérséklet az egyes fékezésekkor	≤ 100 °C
Fékezés
Kezdeti sebesség	60 km/h
Végső sebesség	≤ 5 km/h
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték	6 m/s2
Hűtés (e melléklet 3.2.3. szakaszától eltérő módon is)	engedélyezve

4.2.2.2.3. Vizsgálati eredmények (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

A vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, ha a fékdob nem roncsolódik.

(1) A vizsgálati tömeget és a gumiabroncs dinamikus gördülési sugarát a kérelmezőnek egyeztetnie kell a műszaki szolgálattal.

(2) A vizsgálati tömeget és a gumiabroncs dinamikus gördülési sugarát a kérelmezőnek egyeztetnie kell a műszaki szolgálattal.

12. MELLÉKLET

AZ O KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEK CSEREFÉKTÁRCSÁIRA VAGY CSEREFÉKDOBJAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. A vizsgálat áttekintése

Az ezen előírás 5.3. szakaszában előírt vizsgálatok leírása jármű-kategóriák szerint:

A12/1A táblázat

O1, O2 és O3 kategóriájú járművek

Fékvizsgálat közúton

Alternatív fékpadi vizsgálat (a közúti fékvizsgálat alternatívájaként)

2.2.1.

0. típusú vizsgálat

3.4.1.

0. típusú vizsgálat

2.2.2.

I. típusú vizsgálat

3.4.2.

I. típusú vizsgálat

2.3.	Rögzítőfékrendszer (adott esetben)

—

2.4.	A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes tengelyeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

3.5.	A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes tengelyeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

A12/1B táblázat

O4 kategóriájú járművek

Fékvizsgálat közúton

Alternatív fékpadi vizsgálat (a közúti fékvizsgálat alternatívájaként)

2.2.1.

0. típusú vizsgálat

3.4.1.

0. típusú vizsgálat

2.2.3.

III. típusú vizsgálat

3.4.3.

III. típusú vizsgálat

2.3.	Rögzítőfékrendszer (adott esetben)

—

2.4.	A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes tengelyeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

3.5.	A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes tengelyeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

2. A járművön végzett vizsgálatra vonatkozó követelmények

2.1. A próbajármű

A csereféktárcsát vagy cserefékdobot a szóban forgó tengelyre a jármű vagy a tengely gyártójától származó olyan hozzá tartozó fékbetéttel együtt kell felszerelni, amelyet a 13. vagy a 90. sz. előírásnak megfelelően jóváhagytak. A fékezés végrehajtásának módját szabályozó egységes eljárás hiányában a vizsgálatot a műszaki szolgálattal egyetértésben kell lefolytatni. Az alább felsorolt minden vizsgálatot bekoptatott fékeken kell elvégezni. Az eredeti és csereféktárcsákat és cserefékdobokat ugyanolyan bekoptatási folyamatnak kell alávetni.

2.2. Üzemi fékrendszer

2.2.1. 0. típusú fékvizsgálatok terhelt járművel.

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.4.4. szakasza szerint kell elvégezni.

2.2.2. I. típusú fékvizsgálatok

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5.2. szakasza szerint kell elvégezni.

Az I. típusú fékvizsgálat befejeztével a még meleg fékek fékhatásosságának teljesítenie kell a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5.3. szakaszában foglaltakat.

2.2.3. III. típusú fékvizsgálatok

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.7. szakasza szerint kell elvégezni.

2.3. Rögzítőfékrendszer (adott esetben)

2.3.2. Statikus vizsgálat 18 %-os lejtőn, a jármű terhelve

2.3.3. A járműnek teljesítenie kell a 13. sz. előírás 4. melléklete 2.3. és 3.2. szakaszának az ilyen kategóriájú járművekre vonatkozó valamennyi rendelkezését.

2.4. A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes tengelyeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

Ehhez a vizsgálathoz a járműnek terhelt állapotban kell lennie, és a fékezést vízszintes úton kell végrehajtani.

2.4.1. Összehasonlító fékhatásosság-vizsgálat hideg állapotú fékek esetén

2.4.1.1. Csereféktárcsák és cserefékdobok alkalmazásával a folyamat részeként legalább hat egymást követő fékezést kell végrehajtani fokozatosan növekvő pedálerővel vagy féknyomással a kerék blokkolásáig, illetve 3,5 m/s2 átlagos legnagyobb lassulás eléréséig, vagy az e jármű-kategóriára engedélyezett legnagyobb pedálerőig; a vizsgálat során alkalmazott kezdeti sebesség 45 km/h.

A fékdob kezdeti hőmérséklete minden fékezés előtt legfeljebb 100 °C lehet.

2.4.1.2. A 2.4.1.1. szakaszban ismertetett fékvizsgálatot az eredeti féktárcsán és fékdobon is el kell végezni.

3. Inercia-fékpadi vizsgálat

3.1. A fékpad felszerelése

A vizsgálatra a fékpadot az érintett jármű eredeti féknyergével vagy kerékfékével kell felszerelni. Az inercia-fékpadot állandó nyomatékot tartó berendezéssel és a fordulatszámot, a féknyomást, a fékezés megkezdése utáni fordulat számát, a féknyomatékot, a fékezési időt és a fékdob hőmérsékletét folyamatosan mérő berendezéssel kell felszerelni.

3.2. Vizsgálati feltételek

3.2.1. Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömege

I = m · rdyn 2

ahol:

I	=	forgási tehetetlenség (kgm2);
rdyn	=	a gumiabroncs dinamikus gördülési sugara (m);
m	=	vizsgálati tömeg (a jármű legnagyobb tömegének a megfelelő kerék által fékezett része), ezen előírás szerint.

3.2.1.1. A dinamikus gördülési sugár

A tehetetlenségi tömeg kiszámítása során a jármű (vagy a tengely) esetében engedélyezett legnagyobb kerék dinamikus gördülési sugarát (rdyn) kell figyelembe venni.

3.2.1.2. Vizsgálati tömeg

A tehetetlenségi tömeg kiszámításakor alkalmazandó vizsgálati tömeg a következő:

Formula

mveh	=	a jármű legnagyobb megengedett tömege
n	=	a tengelyek száma, vagy forgózsámolyos pótkocsik esetében az első vagy hátsó tengelyek száma

3.2.2. A fékpad kezdeti fordulatszáma meg kell, hogy feleljen a 40 km/h vagy 60 km/h lineáris járműsebességnek (a vizsgálattípustól függően), figyelembe véve az engedélyezett kerékméretek közül a legnagyobb és legkisebb gumiabroncs dinamikus gördülési sugarának átlagát.

3.2.3. Hűtés

A hűtést a 3.2.3.1. vagy a 3.2.3.2. szakasznak megfelelően lehet elvégezni.

3.2.3.1. A vizsgálatot komplett kerékkel kell végrehajtani a 13. sz. előírás 11. melléklete 2. függeléke 3.2.2. szakaszának megfelelően.

Az I. és III. típusú vizsgálatok esetén a melegítési szakaszban a léghűtés olyan sebességen és légáramoltatással használható, amely a tényleges viszonyokat szimulálja; a légáramlás legnagyobb sebessége

vAir = 0,33 v lehet.

ahol:

a jármű vizsgálati sebessége a fékezés kezdetekor.

Egyéb esetekben a léghűtés nem szabályozott.

A hűtőlevegő hőmérsékletének meg kell felelnie a környezeti hőmérsékletnek.

3.2.3.2. Abroncs nélkül végrehajtott vizsgálat

Az I. és III. típusú vizsgálatok esetén a melegítési szakaszban a hűtés nem engedélyezett.

Egyéb esetekben a léghűtésre vonatkozóan nincs megkötés.

3.2.4. A fék előkészítése

3.2.4.1. Tárcsafékek

Ezt a vizsgálatot a 13. vagy a 90. sz. előírásnak megfelelően jóváhagyott új tárcsa és új fékbetétrészegység alkalmazásával kell elvégezni (a járműre felszerelttel megegyező állapotban, pl. a védő zsírréteget eltávolítva).

3.2.4.2. Dobfékek

A vizsgálatot a 13. vagy a 90. sz. előírásnak megfelelően jóváhagyott új dob és új fékbetétrészegységek alkalmazásával kell elvégezni (adott esetben a védő zsírréteget eltávolítva).

A fékbetétek megmunkálása a dob és a betét közötti megfelelő érintkezés érdekében megengedett.

3.3. Alternatív fékpadi fékhatásosság-vizsgálat

A12/3.3. táblázat

Hideg bekoptatás:

100 (tárcsafék) vagy 200 (dobfék) fékezés

Ti	=	150 °C (tárcsafék) vagy 100 °C (dobfék)
vi	=	60 km/h
dm	=	felváltva 1 és 2 m/s2

A dinamikus súrlódási jellemzőket lásd e melléklet 3.5.1. szakaszát

Meleg bekoptatás:

Végre kell hajtani 30 egymást követő fékezést v1 = 60 km/h és v2 = 30 km/h sebességről, 60 másodperces ciklusidővel, az első fékezésnél legfeljebb 100 °C-os fékhőmérséklettel kezdve. Az első fékezést állandó 3 m/s2 lassulással kell végrehajtani. A másodiktól az utolsó fékezésig a féknyomás állandó kell legyen, és meg kell egyezzen az első fékezés átlagával.

Bekoptatás:

30 fékezés

Ti	=	150 °C (tárcsafék) vagy 100 °C (dobfék)
vi	=	60 km/h,
dm	=	felváltva 1 és 2 m/s2

A 0. típusú fékvizsgálatok leírását lásd e melléklet 3.4.1. szakaszában

Az I. típusú fékvizsgálat leírását (O2/O3 esetén) lásd e melléklet 3.4.2. szakaszában.

Bekoptatás: (mint a 4. tétel)

A 0. típusú fékvizsgálatok leírását lásd e melléklet 3.4.1. szakaszában

A III. típusú fékvizsgálat leírását (O4 esetén) lásd e melléklet 3.4.3. szakaszában.

10.

Bekoptatás: (mint a 4. tétel)

3.4. Üzemi fékrendszer

3.4.1. 0. típusú vizsgálat terhelt járművel.

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.4.4. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

3.4.2. I. típusú fékvizsgálatok

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5.2. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

Az I. típusú fékvizsgálat befejeztével a még meleg fékek fékhatásosságának teljesítenie kell a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.5.3. szakaszában foglaltakat.

3.4.3. III. típusú fékvizsgálatok

Ezt a vizsgálatot a 13. sz. előírás 4. mellékletének 1.7. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

3.5. A dinamikus súrlódási jellemzők vizsgálata (az egyes kerékfékeken elvégzett összehasonlító vizsgálat)

3.5.1. A vizsgálatot a 13. sz. előírás 19. mellékletének 4.4.3.1–4.4.3.4. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

3.5.2. A 3.5.1. szakaszban ismertetett fékvizsgálatot az eredeti féktárcsán és fékdobon is el kell végezni.

3.5.3. Ha az ugyanannál a működési nyomásnál vagy pedálerőnél elért átlagos legnagyobb lassulás a kapott görbe felső kétharmadában ± 8 %-nál vagy 0,4 m/s2-nél nem tér el jobban az eredeti féktárcsával vagy fékdobbal kapott értéktől, úgy kell tekinteni, hogy az eljárás 2. szakaszában a csereféktárcsa vagy cserefékdob az eredeti féktárcsákhoz vagy fékdobokhoz hasonló dinamikus súrlódási jellemzőket mutat.

4. Inercia-fékpadon végzett integritásvizsgálatok

A vizsgálatokat a 4.1. szakasznak (féktárcsák) vagy a 4.2. szakasznak (fékdobok) megfelelően kell elvégezni.

A féket a fékpadra a járművön elfoglalt helyének megfelelően kell felszerelni (szilárdan rögzített fékek és tengelycsonkkal szerelt fékek kivételt képeznek).

Fékezés során vagy egy fékezési cikluson belül két fékezés között hűtőlevegő használata esetén a fékre áramló levegő sebessége legfeljebb:

vair = 0,33 v

ahol:

a jármű vizsgálati sebessége a fékezés kezdetekor.

Egyéb esetekben a léghűtésre vonatkozóan nincs megkötés.

A hűtőlevegő hőmérsékletének meg kell felelnie a környezeti hőmérsékletnek.

4.1. Féktárcsák

4.1.1. Féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata

4.1.1.1. O1, O2 kategóriájú járművek

4.1.1.1.1. Vizsgálati feltételek (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 12. melléklet 3.2.1., 3.2.1.1., valamint 3.2.1.2. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

4.1.1.1.2. Vizsgálati program (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

A12/4.1.1.1.2. táblázat

Vizsgálati rendelkezések	Termikusfáradás-vizsgálat
Jármű-kategóriák	O1, O2
Fékezés módja	Sorozatos fékezés
Fékezési szakasz (= ttotal)	70 s
Ciklusonkénti fékezések száma	2
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték [m/s2]	5,0
Az összes fékezési ciklus száma	100 vagy 150 (lásd a 4.1.1.1.3. szakaszt)
Fékezés
Kezdeti sebesség	80 km/h
Végső sebesség	20 km/h
Kezdeti hőmérséklet az egyes ciklusok első fékezésekor	≤ 100 °C

vmax	legnagyobb tervezési sebesség (alkalmazási tartomány szerint);
tbra	a fékműködtetés során ténylegesen fékezéssel töltött idő;
tacc	az adott jármű gyorsulási képességének megfelelő minimális gyorsulási idő;
trest	pihenőidő;
ttotal	fékezési szakasz (tbra + tacc + trest).

4.1.1.1.3. Vizsgálati eredmények (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 150 ciklust sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

Ha 100-nál kevesebb ciklust sikerült teljesíteni a károsodás vagy meghibásodás előtt, akkor a vizsgálatot le kell folytatni az eredeti alkatrészen is, és az eredményeket össze kell hasonlítani. Ha a károsodás vagy meghibásodás előtti ciklusszám az eredeti alkatrész által teljesített ciklusszámtól legfeljebb –10 %-kal tér el, akkor a vizsgálatot teljesítettnek kell tekinteni.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a súrlódó felület sugárirányú magasságának 2/3-ánál hosszabb sugárirányú repedések a súrlódó felületen;

b)	a súrlódó felület belső vagy külső átmérőjét elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dörzsgyűrű széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.1.1.2. O3, O4 kategóriájú járművek

4.1.1.2.1. Vizsgálati feltételek (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

4.1.1.2.1.1. 7,5 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű járművek

Az alábbi vizsgálati programot követve a féktárcsákat a fékrendszer alkotórészeként tesztelik. Nem utánozza a tényleges vezetési körülményeket, kizárólag az alkatrész vizsgálatát szolgálja. Az alábbi A12/4.1.1.2.1.1. táblázatban felsorolt paraméterek a 7,5 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű járműveken jelenleg rendszerint használt fékekre vonatkoznak.

A12/4.1.1.2.1.1. táblázat

A tárcsa külső átmérője	Vizsgálati paraméter	Vizsgálati paraméter	Példa a készülékre
A tárcsa külső átmérője	Vizsgálati tömeg „m” (kg)	rdyn [m]	„Fékméret”/a lehető legkisebb abroncsméret
320–350	3 100	0,386	17,5 col
351–390	4 500	0,445	19,5 col
391–440	5 300	0,527	22,5 col
> 440 (1)	(1)	(1)	—

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 12. melléklet 3.2.1. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni, a fenti táblázatban feltüntetett paraméterekkel összefüggésben (vizsgálati tömeg és rdyn).

A fékpad fordulatszáma meg kell, hogy feleljen a lineáris vizsgálati járműsebességnek, figyelembe véve a gumiabroncs A12/4.1.1.2.1.1. táblázatban feltüntetett dinamikus gördülési sugarát.

4.1.1.2.1.2. 3,5 tonna feletti, de 7,5 tonnát nem meghaladó legnagyobb megengedett tömegű járművek

Az olyan 3,5 tonna feletti, de 7,5 tonnát nem meghaladó legnagyobb megengedett tömegű járművek vonatkozásában, amelyekre az A12/4.1.1.2.1.1. táblázatban felsorolt paraméterek nem érvényesek, a vizsgálat paramétereit úgy kell kiválasztani, hogy a csereféktárcsa alkalmazási tartományának alapját képező legrosszabb forgatókönyvet (legnagyobb megengedett járműtömeg, legnagyobb gumiabroncsméret) is számításba veszik.

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 12. melléklet 3.2.1., 3.2.1.1., valamint 3.2.1.2. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

A fékpad fordulatszáma meg kell, hogy feleljen a lineáris vizsgálati járműsebességnek, figyelembe véve a járműre engedélyezett legnagyobb és legkisebb gumiabroncs dinamikus gördülési sugarának átlagát.

4.1.1.2.2. Vizsgálati program (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

A12/4.1.1.2.2. táblázat

A bekoptatás folyamata

100 fékezés

Kezdeti sebesség: 60 km/h

Végső sebesség: 30 km/h

dm = értéke felváltva 1 m/s2 és 2 m/s2

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 300 °C (szobahőmérsékletről indul)

1.	Szabályozott fékezés

10 fékezés 60-ról 30 km/h-ra

dm = értéke felváltva 1 m/s2 és 2 m/s2

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 250 °C

2.	Fékezés nagy sebességről

2 fékezés 130-ról 80 km/h-ra

dm = 3 m/s2

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 100 °C

3.	Szabályozott fékezés

Lásd az 1. vizsgálati szakaszt

4.	Fékezés nagy sebességről

Lásd a 2. vizsgálati szakaszt

5.	Szabályozott fékezés

Lásd az 1. vizsgálati szakaszt

6.	Folyamatos fékezés (1)

5 fékezés

85 km/h állandó sebességen

A lassulási nyomaték 0,5 m/s2

60 másodpercig tartó fékezés

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 80 °C

7.	Szabályozott fékezés

Lásd az 1. vizsgálati szakaszt

8.	Folyamatos fékezés (2)

5 fékezés

85 km/h állandó sebességen

A lassulási nyomaték 1,0 m/s2

40 másodpercig tartó fékezés

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 80 °C

9.	Az 1–8. vizsgálati szakaszt meg kell ismételni:

9 vagy 14 alkalommal (az adott esettől függően) – lásd a 4.1.1.2.3. szakaszt.

dm távolságfüggő átlagos lassulás.

4.1.1.2.3. Vizsgálati eredmények (féktárcsák termikusfáradás-vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 15 ciklust sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a súrlódó felület sugárirányú magasságának 2/3-ánál hosszabb sugárirányú repedések a súrlódó felületen;

b)	a súrlódó felület belső vagy külső átmérőjét elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dörzsgyűrű széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.1.2. Féktárcsák magas terhelésű vizsgálata

A magas terhelésű vizsgálatokat az alternatív fékpadi vizsgálatot követően ugyanazokon a próbadarabokon kell elvégezni (lásd e melléklet 3.3. szakaszát).

4.1.2.1. O1, O2 kategóriájú járművek

Nem alkalmazandó.

4.1.2.2. O3, O4 kategóriájú járművek

4.1.2.2.1. Vizsgálati feltételek (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

Lásd a fenti 4.1.1.2.1. szakaszt.

4.1.2.2.2. Vizsgálati program (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

500 fékezést kell végrehajtani 50 km/h-ról 10 km/h-ra a kérelmező által meghatározott legnagyobb féknyomaték 90 %-ával.

Kezdeti hőmérséklet: ≤ 200 °C

4.1.2.2.3. Vizsgálati eredmények (féktárcsák magas terhelésű vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha a féktárcsa 500 fékezés után sem mutatja roncsolódás jelét.

4.2. Fékdobok

4.2.1. Fékdobok termikusfáradás-vizsgálata

A fékbetétek megmunkálása a dob és a betét közötti megfelelő érintkezés érdekében megengedett.

4.2.1.1. O1, O2 kategóriájú járművek

4.2.1.1.1. Vizsgálati feltételek (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

4.2.1.1.1.1. A legfeljebb 1 200 kg legnagyobb megengedett tengelyterhelésű járművek

Nem alkalmazandó.

4.2.1.1.1.2. 1 200 kg feletti legnagyobb megengedett tengelyterhelésű járművek

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 12. melléklet 3.2.1., 3.2.1.1., valamint 3.2.1.2. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

4.2.1.1.2. Vizsgálati program (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

A12/4.2.1.1.2. táblázat

Vizsgálati rendelkezések	Termikusfáradás-vizsgálat
Fékezés módja	Sorozatos fékezés
Fékezések száma	250 vagy 300 (az adott esettől függően) – lásd a 4.2.1.1.3. szakaszt. Megjegyzés: A vizsgálatot anyaghasadás esetén meg kell szakítani.
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték	3,0 m/s2
Fékezés
Kezdeti sebesség	130
Végső sebesség	80 km/h
Kezdeti hőmérséklet az egyes fékezésekkor	≤ 50 °C
Hűtés a 3.2.3. szakasznak megfelelően	engedélyezve

4.2.1.1.3. Vizsgálati eredmények (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 450 fékezést sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

Ha 450-nél kevesebb, de 300-nál több fékezést sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül, akkor a műszaki szolgálatnak a vizsgálatot meg kell ismételnie új cserealkatrésszel. Ebben az esetben mindkét vizsgálat során több mint 300 fékezést kell teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül ahhoz, hogy az alkatrész megfeleljen a vizsgálaton.

Ha 300-nál kevesebb fékezést sikerült teljesíteni a károsodás vagy meghibásodás előtt, akkor a vizsgálatot le kell folytatni az eredeti alkatrészen is, és az eredményeket össze kell hasonlítani – ha a károsodás vagy meghibásodás előtti fékezések száma az eredeti alkatrészre vonatkozó számtól nem tér el, a vizsgálatot teljesítettnek kell tekinteni.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a súrlódó felület tengelyirányú szélességének 2/3-ánál hosszabb repedések a súrlódó felületen;

b)	a dob külső végét tengelyirányban elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dob széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.2.1.2. O3, O4 kategóriájú járművek

4.2.1.2.1. Vizsgálati feltételek (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

4.2.1.2.1.1. 7,5 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű járművek

Az alábbi vizsgálati programot követve a fékdobokat a fékrendszer alkotórészeként tesztelik. Nem utánozza a tényleges vezetési körülményeket, kizárólag az alkatrész vizsgálatát szolgálja. Az alábbi A12/4.2.1.2.1.1. táblázatban felsorolt paraméterek a 7,5 tonna feletti legnagyobb megengedett tömegű járműveken jelenleg rendszerint használt fékekre vonatkoznak.

A12/4.2.1.2.1.1. táblázat

Belső dobátmérő (mm)	Fékbetét szélessége						Tipikus fékátmérő
	< 130 mm		130–190 mm		> 190 mm
	Vizsgálati tömeg (kg)	Gumiabroncs-sugár (m)	Vizsgálati tömeg (kg)	Gumiabroncs-sugár (m)	Vizsgálati tömeg (kg)	Gumiabroncs-sugár (m)
< 330	2 750	0,402	3 200	0,390	5 500	0,402	17,5″
330–390	(2)	(2)	3 400	0,480	5 500	0,516	19,5 col
391–430	3 400	0,510	4 500	0,527	5 500	0,543	22,5 col
> 430	(2)	(2)	(2)	(2)	(2)	(2)	—

A fékpad fordulatszáma meg kell, hogy feleljen a lineáris vizsgálati járműsebességnek, figyelembe véve a gumiabroncs A12/4.2.1.2.1.1. táblázatban feltüntetett dinamikus gördülési sugarát.

4.2.1.2.1.2. 3,5 tonna feletti, de 7,5 tonnát nem meghaladó legnagyobb megengedett tömegű járművek

Az inercia-fékpad tehetetlenségi tömegét a 12. melléklet 3.2.1., 3.2.1.1., valamint 3.2.1.2. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

4.2.1.2.2. Vizsgálati program (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

A12/4.2.1.2.2. táblázat

Vizsgálati rendelkezések	Termikusfáradás-vizsgálat
Fékezés módja	Sorozatos fékezés
Fékezések száma	250 vagy 300 (az adott esettől függően) – lásd a 4.2.1.2.3. szakaszt. Megjegyzés: A vizsgálatot anyaghasadás esetén meg kell szakítani.
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték	3,0 m/s2
Fékezés
Kezdeti sebesség	130
Végső sebesség	80 km/h
Kezdeti hőmérséklet az egyes fékezésekkor	≤ 50 °C
Hűtés a 3.2.3. szakasznak megfelelően	engedélyezve

4.2.1.2.3. Vizsgálati eredmények (fékdobok termikusfáradás-vizsgálata)

A vizsgálat teljesítettnek tekintendő, ha legalább 300 fékezést sikerül teljesíteni károsodás vagy meghibásodás nélkül.

E vonatkozásban a károsodás az alábbiakat jelenti:

a)	a súrlódó felület tengelyirányú szélességének 2/3-ánál hosszabb repedések a súrlódó felületen;

b)	a dob külső végét tengelyirányban elérő repedések a súrlódó felületen;

c)	a dob széthasadása;

d)	a súrlódó felületen kívüli bármely területen kialakult bármely szerkezeti sérülés vagy repedés.

4.2.2. Fékdobok magas terhelésű vizsgálata

A magas terhelésű vizsgálatot az alternatív fékpadi vizsgálatot követően ugyanazokon a próbadarabokon kell elvégezni (lásd e melléklet 3.3. szakaszát).

4.2.2.1. O1, O2 kategóriájú járművek

4.2.2.1.1. Vizsgálati feltételek (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

Lásd a fenti 4.2.1.1.1. szakaszt.

4.2.2.1.2. Vizsgálati program (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

Lásd az alábbi 4.2.2.2.2. szakaszt.

4.2.2.1.3. Vizsgálati eredmények (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

Lásd az alábbi 4.2.2.2.3. szakaszt.

4.2.2.2. O3, O4 kategóriájú járművek

4.2.2.2.1. Vizsgálati feltételek (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

Lásd a fenti 4.2.1.2.1. szakaszt.

4.2.2.2.2. Vizsgálati program (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

A12/4.2.2.2.2. táblázat

Vizsgálati rendelkezések	Magas terhelésű vizsgálat
Fékezés módja	Fékezés megállásig
A fékezések összes száma	150
A fékdob kezdeti hőmérséklete minden egyes fékezés esetében	≤ 100 °C
Fékezés
Kezdeti sebesség	60 km/h
Végső sebesség	0 km/h
Ilyen mértékű lassulásnak megfelelő féknyomaték	6 m/s2
Hűtés (a 3.2.3. szakasztól eltérő módon is)	engedélyezve

4.2.2.2.3. Vizsgálati eredmények (fékdobok magas terhelésű vizsgálata)

A vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, ha a fékdob nem roncsolódik.

(1) A vizsgálati tömeget és a gumiabroncs dinamikus gördülési sugarát a kérelmezőnek egyeztetnie kell a műszaki szolgálattal.

(2) A vizsgálati tömeget és a gumiabroncs dinamikus gördülési sugarát a kérelmezőnek egyeztetnie kell a műszaki szolgálattal.

13. MELLÉKLET

A CSEREFÉKTÁRCSÁKRA VAGY CSEREFÉKDOBOKRA VONATKOZÓ VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV MINTÁJA

A csereféktárcsa vagy cserefékdob 90. sz. előírás szerinti jóváhagyásáról szóló … számú vizsgálati jegyzőkönyv

1. A csereféktárcsa/cserefékdob (1) általános technikai leírása

1.1. Kérelmező (neve és címe): …

1.2. Gyártó (neve és címe): …

1.3. Kereskedelmi név: …

1.4. A csereféktárcsa vagy cserefékdob kategóriája: eredeti/azonos/egyenértékű/felcserélhető (1)

1.5. A féktárcsa/fékdob típusa (1): …

1.6. Jelölés:

	Azonosítás	A jelölés helye	A jelölés módja
A gyártó neve vagy kereskedelmi neve:
Jóváhagyási szám	E2-90R02 Cxxxx/yyyy
	xxxx => típusszám yyyy => változatszám
Nyomonkövethetőséget biztosító jelzés
Minimumvastagság (féktárcsa esetén)/ legnagyobb belső átmérő (fékdob esetén) (1)

1.7. Anyag

1.7.1. Anyagcsoport: …

1.7.2. Anyagalcsoport (2): …

1.8. Alkalmazási tartomány

Legalább az alábbi információkkal:

Alkatrész
Cserealkatrész		Eredeti alkatrész
Változat	Alkatrészszám	Alkatrészszám	Azonosító kód

Gépjármű (2)
Gyártmány	Járműtípus	Kereskedelmi név	Legnagyobb bruttó tömeg	Legnagyobb sebesség	A gyártás éve

Pótkocsikhoz való tengelyek (2)

Gyártmány

Tengelytípus

Kereskedelmi név

Legnagyobb tengelyterhelés

A gumiabroncs dinamikus sugarának tartománya

(legnagyobb/legkisebb)

Fék
Elhelyezés		Féknyereg (2)	Méretek	Felépítés
első	hátsó

1.9. További információ (2)

2. Vizsgálati csoportok

2.1. Vizsgálati csoportonkénti méretek

2.1.1. Külső (tárcsa)/belső (dob) (1): …

2.1.2. Vastagság (tárcsa)/Fékpofaszélesség (dob) (1): …

2.2. A legnagyobb mozgási energia aránya a 90. sz. előírás 5.3.6. szakasza szerint az egyes vizsgálati csoportokban:

Formula

2.3. A tárcsa/dob (1) anyaga az egyes vizsgálati csoportokban: …

3. A vizsgálatokkal kapcsolatos technikai adatok az egyes vizsgálati csoportokban

3.1. Járművizsgálat

3.1.1. A próbajármű adatai

3.1.1.1. Jármű-kategória: …

3.1.1.2. A jármű gyártója: …

3.1.1.3. A jármű gyártmánya:…

3.1.1.4. A jármű típusa és kereskedelmi neve: …

3.1.1.5. A jármű azonosító száma: …

3.1.1.6. A jármű típus-jóváhagyási száma: …

3.1.1.7. A jármű motorteljesítménye: …

3.1.1.8. Sebesség:

A jármű legnagyobb sebessége (vmax): …

3.1.1.9. Gumiabroncsok: …

3.1.1.10. Fékkör kialakítása/elrendezése …

3.1.1.11. Vizsgálati tömegek

1. tengely: …

2. tengely: …

… tengely: …

3.1.1.12. Fék:

3.1.1.12.1. Féktárcsa/Fékdob (1) vizsgálati mintadarab:

Az eredeti cserealkatrész azonosító kódja: …

Vizsgálati csoport: …

Alkatrészszám: …

Cserealkatrész tömege: …

Külső tárcsaátmérő/Belső dobátmérő (1): …

Tényleges sugár (re): …

Súrlódó felület szélessége: …

Névleges tárcsavastagság/Dob külső szélessége (1): …

3.1.1.12.2. Féknyereg/Fékdob szerkezete (1)

Gyártó: …

Típus: …

Változat: …

Alkatrészszám: …

Gyártás módja: …

Műszakilag megengedett legnagyobb nyomaték (Cmax,e) a fékkaroknál (pneumatikusfék)/Vezetéknyomás (pmax,e) (hidraulikus fék) (1): …

Nyomaték küszöbértéke C0,e (pneumatikus fék)/Vezetéknyomás (hidraulikus fék) (1): …

le/ee aránya (pneumatikus fék)/Dugattyúátmérő (hidraulikus fék) (1): …/…

Legnagyobb féknyomaték: …

3.1.1.12.3. Tárcsafékbetét/fékbetét (1)

Gyártó: …

Gyártmány: …

Típus: …

Jóváhagyási szám (2): …

Azonosító (pl. alkatrészszám): …

Effektív felület: …

3.1.2. Mérőkészülékek

3.1.2.1. Lassulás: …

3.1.2.2. Nyomás: …

3.1.2.3. Sebesség: …

3.1.2.4. Dob/tárcsa hőmérséklete: …

3.1.3. Vizsgálópálya:

3.1.3.1. Helyszín: …

3.1.3.2. Felület: …

3.1.3.3. Feltételek (pl. száraz/nedves): …

3.2. Fékpadon végzett vizsgálat

3.2.1. Vizsgálatra vonatkozó adatok

3.2.1.1. Jármű-kategória: …

3.2.1.2. Dinamikus gördülési sugár

A tehetetlenségi tömeg kiszámítására használt dinamikus gördülési sugár RIner:

a 11/12. melléklet 3.2.1. szakasza tekintetében: …

Dinamikus gördülési sugár Rveh a 11/12. melléklet 3.2.2. szakasza tekintetében: …

3.2.1.3. Tömegek és tehetetlenség

A jármű legnagyobb megengedett tömege: …

X érték (első tengely): …

Y érték (hátsó tengely): …

Vizsgálati tömeg (m): …

Vizsgálati tehetetlenség (IAdj): …

3.2.1.4. Hűtés …

3.2.1.4.1. A hűtőlevegő sebessége az I., II., és/vagy III. típusú vizsgálat során (1) …

3.2.1.4.2. A hűtőlevegő sebessége egyéb esetekben:

3.2.1.5. Sebesség

Legnagyobb megengedett sebesség (vmax): …

3.2.1.6. Működtető berendezés

Gyártó: …

Gyártmány: …

Típus: …

Változat: …

Effektív terület (hidraulikus fék)/ThA - képlet (pneumatikus fék) (1): …

3.2.1.7. Fék

3.2.1.7.1. Féktárcsa/Fékdob (1) vizsgálati mintadarab:

Az eredeti cserealkatrész azonosító kódja: …

Vizsgálati csoport: …

Alkatrészszám: …

Cserealkatrész tömege: …

Külső tárcsaátmérő/Belső dobátmérő (1): …

Tényleges sugár (re): …

Súrlódó felület szélessége: …

Névleges tárcsavastagság/Dob külső szélessége (1): …

3.2.1.7.2. Féknyereg/Fékdob szerkezete (1)

Gyártó: …

Típus: …

Változat: …

Gyártás módja: …

Műszakilag megengedett legnagyobb nyomaték (Cmax,e) a fékkaroknál (pneumatikus fék)/Vezetéknyomás (pmax,e) (hidraulikus fék) (1): …

Nyomaték küszöbértéke C0,e (pneumatikus fék)/Vezetéknyomás (hidraulikus fék) (1): …

le/ee aránya (pneumatikus fék)/Dugattyúátmérő (hidraulikus fék) (1): …/…

Legnagyobb féknyomaték: …

Azonosító szám: …

3.2.1.7.3. Tárcsafékbetét/fékbetét (1)

Gyártó: …

Gyártmány: …

Típus: …

Jóváhagyási szám (2): …

Azonosító: …

Szélesség (be): …

Vastagság (de): …

Effektív felület: …

Rögzítési mód: …

4. A vizsgálati eredmények rögzítése

4.1. Geometriai ellenőrzés: …

Az ábra száma és a kiadás szintje: …

4.2. Anyagellenőrzés: …

4.3. Kiegyensúlyozó megoldások ellenőrzése …

4.4. A kopási szint jelölésének ellenőrzése: …

4.5. Járművön végzett vizsgálat/Fékpadon végzett alternatív vizsgálat (1):

4.5.1. Fékhatásosság

4.5.1.1. Üzemifék-hatásosság az M és N (2) kategóriák esetében.

		0 kioldott (2)	0 zárt	I.
Mintadarabok száma
11. melléklet, szakaszok:		2.2.1/3.4.1. (1)	2.2.2/3.4.4. (1)	2.2.3/3.4.2. (1)
Vizsgálati sebesség
Kezdeti	km/h
Végső	km/h
Fékkamranyomás pe	kPa
Fékezések száma	—
Fékezési ciklus időtartama	s
Fékerő 0,5 · Te	daN
Lefékezettségi arány 0,5 · Te/9,81 · m (m = vizsgálati tömeg)	—
Fékkamralöket se	mm
Nyomaték küszöbértéke a fékkaroknál
Ce	Nm
C0,e	Nm

Szabadonfutás: …

4.5.1.2. Üzemifék-hatásosság az M2, M3, N2, N3 kategóriák esetében (2).

Vizsgálat típusa		0	II
Mintadarabok száma
11. melléklet, szakaszok:		2.2.1/3.4.1. (1)	2.2.4/3.4.3. (1)
Vizsgálati sebesség
Fékkamranyomás pe	kPa
Fékezések száma	—
Fékezési ciklus időtartama	s
Fékerő 0,5 · Te	daN
Lefékezettségi arány 0,5 · Te/9,81 · m (m = vizsgálati tömeg)	—
Fékkamralöket se	mm
Nyomaték küszöbértéke a fékkaroknál
Ce	Nm
C0,e	Nm

Szabadonfutás: …

4.5.1.3. Üzemifék-hatásosság az O1, O2, O3 kategóriák esetében (2).

Vizsgálat típusa		0	I.
Mintadarabok száma
12. melléklet, szakaszok:		2.2.1/3.4.1. (1)	2.2.2/3.4.2. (1)
Vizsgálati sebesség
Fékkamranyomás pe	kPa
Fékezések száma	—
Fékezési ciklus időtartama	s
Fékerő 0,5Te	daN
Lefékezettségi arány 0,5Te/9,81 · m (m = vizsgálati tömeg)	—
Fékkamralöket se	mm
Nyomaték küszöbértéke a fékkaroknál
Ce	Nm
C0,e	Nm

Szabadonfutás:…

4.5.1.4. Üzemifék-hatásosság az O4 kategóriák esetében (2).

Vizsgálat típusa		0	III.
Mintadarabok száma
12. melléklet, szakaszok:		2.2.1/3.4.1. (1)	2.2.3/3.4.3. (1)
Vizsgálati sebesség
Kezdeti	km/h
Végső	km/h
Fékkamranyomás pe	kPa
Fékezések száma	—
Fékezési ciklus időtartama	s
Fékerő 0,5Te	daN
Lefékezettségi arány 0,5Te/9,81 · m (m = vizsgálati tömeg)	—
Fékkamralöket se	mm
Nyomaték küszöbértéke a fékkaroknál
Ce	Nm
C0,e	Nm

Szabadonfutás: …

4.5.1.5. Rögzítőfék hatásossága (2): …

4.5.1.6. Dinamikus súrlódási jellemzők Ábra: lassulás kontra nyomás

4.6. Integritásvizsgálatok:

4.6.1. Termikusfáradás-vizsgálat:

Mintadarab száma

Károsodás nélkül teljesített ciklusok az alábbiaknak megfelelően

11. melléklet: 4.1.1.1.3/4.1.1.2.3/4.2.1.2.3. szakasz

12. melléklet: 4.1.1.1.3/4.1.1.2.3/4.2.1.1.3/4.2.1.2.3. szakasz (1)

4.6.2. Magas terhelésű vizsgálat:

Mintadarab száma

Károsodás nélkül teljesített ciklusok az alábbiaknak megfelelően

11. melléklet: 4.1.2.1.3/4.1.2.2.3/4.2.2.1.3/4.2.2.2.3. szakasz

12. melléklet: 4.1.2.2.3/4.2.2.1.3/4.2.2.2.3. szakasz (1)

5. Vizsgálati dokumentumok

6. Függelékek

Függelék …

7. A vizsgálat időpontja: …

8. E vizsgálat elvégzése és eredményeinek jelentése a legutóbb a 02. módosítássorozattal módosított 90. számú előírásnak megfelelően történt.

A jóváhagyási vizsgálatokat elvégző műszaki szolgálat

Aláírás: … Dátum: …

(1) A nem kívánt rész törlendő.

(2) Adott esetben.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.185.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 185

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. július 13.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 81. sz. előírása – Egységes rendelkezések az oldalkocsival rendelkező vagy nem rendelkező kétkerekű gépjárművek visszapillantó tükreinek a visszapillantó tükrök kormányrúdra való felszerelése tekintetében történő jóváhagyásáról	1
	*	Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 90. sz. előírása – Gépjárművek és pótkocsijaik csere-fékbetétrészegységei, cseredobfékbetétjei, illetve csereféktárcsái és cserefékdobjai jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezések	24