(1)

2005 márciusában a Bizottság vizsgálatot indított (2) a többek között Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat). 2006 júniusában a 954/2006/EK tanácsi rendelet (3) végleges dömpingellenes vámot szabott ki. Ezenkívül a Bizottság 2007. november 30-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában értesítést tett közzé két ukrán exportáló gyártó nevének megváltozásáról (4).

(2)

2006. szeptember 8-án az Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube és az Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (a továbbiakban: az Interpipe csoport vagy a kérelmezők) kérelmet (5) terjesztett az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága elé, melyben a 954/2006/EK rendelet az Interpipe csoportra alkalmazandó részének megsemmisítését kérte.

(3)

Emlékeztetni kell arra, hogy 2007 februárjában a vállalatok neve OJSC Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube-ról CJSC Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube-ra és OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (NTRP)-ről OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plantre változott (6). Ezt követően a CJSC Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube megszűnt mint jogi személy, és valamennyi vagyoni és nem vagyoni joga és kötelezettsége a 2007 decemberében alapított LLC Interpipe Niko Tube vállalatra szállt át.

(4)

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítéletével (7) megsemmisítette a 954/2006/EK rendelet 1. cikkének vonatkozó részét, mivel a kérelmező által exportált termékek esetében megállapított dömpingellenes vám meghaladta azt a vámot, amely akkor lett volna alkalmazandó, ha az exportárat nem igazították volna ki a jutalékkal azokban az esetekben, amikor az értékesítések a kapcsolt kereskedő társaság közvetítésével történtek.

(5)

Az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság, valamint a kérelmezők is fellebbezést nyújtottak be, amelyben az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítéletének hatályon kívül helyezését kérték. Az EB 2012. február 16-án a fellebbezéssel együtt a fellebbezési ellenkérelmet is elutasította (a továbbiakban: az ítélet) (8), és ezzel egyben megerősítette az Elsőfokú Bíróság (jelenleg: Törvényszék) 2009. március 10-i ítéletét.

(6)

A 954/2006/EK rendelet 1. cikkét ezért arra a részre vonatkozóan megsemmisítették, amely az Interpipe csoport által exportált termékek esetében megállapított dömpingellenes vám tekintetében meghaladta azt a mértéket, amely akkor lett volna alkalmazandó, ha az exportárat nem igazították volna ki a jutalékkal azokban az esetekben, amikor az értékesítések a kapcsolt kereskedő társaság közvetítésével történtek.

(7)

A Bíróságok (9) elismerik, hogy olyan esetekben, amikor egy eljárás több intézkedésből áll, ezen intézkedések egyikének megsemmisítése nem semmisíti meg a teljes eljárást. A dömpingellenes eljárás egy ilyen többlépcsős eljárás. Következésképpen a végleges dömpingellenes vámról szóló rendelet egyes részeinek megsemmisítése nem vonja maga után a szóban forgó rendelet elfogadását megelőzően lefolytatott eljárás egészének a megsemmisítését. Másfelől az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke értelmében az Európai Unió intézményei kötelesek teljesíteni az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletben foglaltakat. Ennek megfelelően az uniós intézményeknek az ítéletnek való megfelelés mellett lehetőségük van arra, hogy a megtámadott rendeletet csak abból a szempontból helyesbítsék, amely annak megsemmisítéséhez vezetett, ugyanakkor változatlanul hagyhatják azokat a meg nem támadott részeket, amelyeket az ítélet nem érint (10).

(8)

Ez a rendelet a 954/2006/EK rendelet azon szempontjainak helyesbítésére irányul, amelyekről megállapították, hogy nincsenek összhangban az alaprendelettel, és amelyek az említett rendelet egyes részeinek megsemmisítéséhez vezettek. A 954/2006/EK tanácsi rendeletben szereplő többi megállapítás érvényben marad.

(9)

Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke értelmében az Interpipe csoportra vonatkozó dömpingellenes vámtételt az ítélet alapján újra kiszámították.

(10)

E rendelet az ítéletnek a dömpingkülönbözet kiszámításával kapcsolatos szempontjaira, vagyis az exportárnak az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerint a jutalék tekintetében való kiigazításának kiszámítására irányul.

(11)

A 954/2006/EK rendelet (131) és (134) preambulumbekezdése kiemeli, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontjának megfelelően a jutalék tekintetében kiigazították az exportárat azokban az esetekben, amikor az értékesítés kapcsolt kereskedő társaságokon keresztül történt.

(12)

Az Elsőfokú Bíróság ítéletében megállapította, majd az Európai Bíróság is megerősítette, hogy ebben az adott esetben az uniós intézményeknek a rendes érték és az exportár összehasonlításakor nem kellett volna a jutalék tekintetében kiigazítást végezniük.

(13)

Tehát a dömpingkülönbözetet újraszámolták az exportárnak a jutalék tekintetében való kiigazítása nélkül.

(14)

Az egyes termékfajták így kiszámított rendes értéke súlyozott átlagának, valamint az eredeti vizsgálat során megállapított gyártelepi paritáson vett exportár súlyozott átlagának összehasonlítása kimutatta a dömping meglétét. A megállapított dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF uniós határparitásos importár százalékában kifejezve 17,7 %.

(15)

Az ítélet végrehajtása által érintett valamennyi felet tájékoztatták a javaslatról, amely az Interpipe csoportra alkalmazandó dömpingellenes vám mértékének felülvizsgálatára irányult. A felek számára határidőt jelöltek ki, amelyen belül – az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban – a nyilvánosságra hozatalt követően benyújthatták előterjesztéseiket.

(16)

A fentiek alapján az Interpipe csoportra vonatkozó vámtételt ennek megfelelően módosítani kell. A módosított vámtétel visszaható hatállyal, 2006. június 30-tól (a 954/2006/EK rendelet hatálybalépésének időpontjától) alkalmazandó: a visszafizetést vagy az elengedést a nemzeti vámhatóságoktól kell kérelmezni az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően. Például ha a visszafizetést vagy elengedést a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (11) 236. cikkének (2) bekezdése alapján kérelmezik, az elviekben csak akkor ítélhető meg, ha a szóban forgó vámösszegnek az adóssal való közlésétől számított 3 éven belül a megfelelő vámhivatalhoz kérelmet nyújtottak be. (Ha például a vám beszedése röviddel a 954/2006/EK rendelet hatálybalépését követően történt, és a vámösszegnek az adóssal való közlésétől számított 3 éven belül benyújtották a visszafizetés iránti kérelmet, – amennyiben valamennyi egyéb követelmény is teljesül – a kérelemnek helyt adnak),

(1)

1995-ben, 95/95/EK rendeletével (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki mértékvám formájában a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó furfuraldehid behozatalára (a továbbiakban: az eredeti dömpingellenes intézkedések). A mértékvámtétel mértékét tonnánként 352 EUR összegben állapították meg.

(2)

Egy 1997 májusában, egy kínai exportőr kérésére indított időközi felülvizsgálatot követően az intézkedéseket a 2722/1999/EK tanácsi rendelet (3) további négyéves időszakra fenntartotta.

(3)

Egy hatályvesztési felülvizsgálatot követően, 2005 áprilisában a Tanács a 639/2005/EK rendelettel (4) további ötéves időszakra kiterjesztette az intézkedéseket.

(4)

Egy újabb hatályvesztési felülvizsgálatot követően, 2011 májusában a Tanács a 453/2011/EU végrehajtási rendelettel (5) további ötéves időszakra kiterjesztette az intézkedéseket. A mértékvámtétel mértékét az eredeti dömpingellenes intézkedésekben megadott szintnek megfelelő, azaz tonnánként 352 EUR összegben állapították meg.

(5)

A 453/2011/EU végrehajtási rendelet (84) preambulumbekezdése kijelenti, hogy a Tanács helyénvalónak tartja megvizsgálni, hogy a vám mértéke még mindig ésszerű-e, figyelembe véve, hogy a mértékvámot az 1995-ben lefolytatott eredeti vizsgálat megállapítása alapján vetették ki, és soha nem vizsgálták felül. Ezért a Bizottság figyelembe veszi annak lehetőségét, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint hivatalból időközi felülvizsgálatot indít.

(6)

Minthogy megállapítást nyert, hogy a Bizottságnak elegendő prima facie bizonyíték állt rendelkezésére ahhoz, hogy hivatalból időközi felülvizsgálatot indítson, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően 2011. július 5-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálat megindítását.

(7)

A dömpingre vonatkozó vizsgálat a 2010. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2008. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(8)

Az időközi felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta az uniós gazdasági ágazatot, az érintett ország exportáló gyártóit, az importőröket, azokat a felhasználókat, akikről ismert, hogy érintettek, valamint az érintett ország hatóságait.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(10)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók láthatólag nagy számára, a Bizottság célszerűnek ítélte megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt alkalmazzon. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a kínai exportáló gyártókat, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Tekintettel arra, hogy egyetlen exportáló gyártó sem jelentkezett, hogy együttműködjön, mintavételre nem volt szükség.

(11)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes ismert érintett félnek. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül további fél nem jelentkezett.

(12)

Sem a két uniós gyártótól, sem a kínai exportáló gyártóktól, sem bármely más importőrtől vagy felhasználótól nem érkezett válasz a kérdőívekre. Az analóg országból, Argentínából, egy gyártó töltötte ki a kérdőívet.

(13)

Figyelembe véve a felek részéről az együttműködés hiányát, ellenőrző látogatásra nem került sor.

(14)

Az ebben a felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban, valamint a következő, fent említett felülvizsgálatokban érintett termékkel, vagyis a jelenleg a 2932 12 00 KN-kód alá sorolt, Kínából származó furfuraldehiddel (a továbbiakban: az érintett termék). A furfuraldehid 2-furaldehid vagy furfurol néven is ismert.

(15)

A furfuraldehid világossárga színű, jellegzetes, átható szaggal rendelkező folyadék, amelyet különféle típusú mezőgazdasági hulladékok feldolgozásával nyernek. A furfuraldehidnek két fő felhasználási területe van: szelektív oldószerként a kőolaj-finomításban, a kenőolajok gyártásához, valamint nyersanyagként a furfuril-alkohol előállításához, amelyet az öntödei formákhoz való műgyanta gyártásához használnak.

(16)

Mint az előző vizsgálatok során is, úgy ítélték meg, hogy a Kínában gyártott és az Unióba exportált furfuraldehid, az analóg országban, Argentínában gyártott és a belföldi piacon értékesített furfuraldehid és az Unióban uniós gyártók által gyártott és értékesített furfuraldehid ugyanazokkal a fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és ugyanazok az alapvető felhasználási területei. Ezért a Bizottság ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekinti.

(17)

Egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, és nem bocsátottak a Bizottság rendelkezésére információt. Ezért a dömpingre vonatkozó, alábbiakban ismertetett megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre – különösen az Eurostat adataira, a hivatalos kínai exportstatisztikára és az analóg országban, Argentínában működő vállalat által benyújtott információkra – kellett alapozni.

(18)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) árai vagy számtanilag képzett rendes értéke, vagy pedig az analóg ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján állapították meg, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, beleértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot.

(19)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan, az eljárás megindításáról szóló értesítésben is Argentína szerepelt a rendes érték megállapítása céljából javasolt analóg országként, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjának megfelelően. Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően nem érkeztek be megjegyzések a javasolt analóg országgal kapcsolatban.

(20)

Egy argentin furfuraldehid-gyártó a kérdőív kitöltésével együttműködött a vizsgálatban. A vizsgálat kiderítette, hogy Argentínában a furfuraldehid piaca versenypiac, amelyen a kereslet mintegy 90 %-át helyi termelésből, a többit pedig harmadik országokból történő behozatallal elégítik ki. Az argentin termelési volumen az érintett termékből aktív feldolgozásra az Unióba irányuló kínai kivitel volumenéhez viszonyítva annak több mint 70 %-át teszi ki. Az argentin piac így kellően reprezentatívnak minősül a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához.

(21)

Ezért – mint a korábbi vizsgálatokban – a következtetés most is az, hogy Argentína az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint megfelelő analóg ország.

(22)

A rendes érték meghatározása az analóg országban lévő együttműködő gyártótól kapott információk alapján történt, vagyis az argentin belföldi piacon független vevők által fizetett vagy fizetendő árak alapján, mivel ezekről az eladásokról megállapítást nyert, hogy a szokásos kereskedelmi feltételek között valósulnak meg.

(23)

Ennek eredményeként a rendes érték meghatározása az együttműködő gyártó által Argentínában, független vevőknek felszámított belföldi árak súlyozott átlagaként került sor.

(24)

Először azt ellenőrizték, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatív volt-e a hasonló termék független vevőknek történő belföldi összértékesítése, azaz elérte-e az Unióba exportált érintett termék értékesített összmennyiségének legalább 5 %-át. Az argentin együttműködő gyártó belföldi értékesítései kellőképpen reprezentatívnak minősültek a felülvizsgálati időszak alatt.

(25)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e. Ezt úgy állapította meg, hogy az argentin piacon értékesített hasonló termék esetében meghatározta a felülvizsgálati időszak során független vevőknek értékesített nyereséges belföldi eladások arányát. Mivel a felülvizsgálati időszak során a hasonló termék összértékesítése nyereséges volt, a rendes érték megállapítása a belföldi összértékesítés súlyozott átlaga alapján történt.

(26)

Mivel az Unióba exportáló kínai gyártók egyike sem működött együtt a vizsgálatban, az exportárak megállapítása a rendelkezésre álló tények alapján történt. A legalkalmasabb alapnak ehhez az Eurostatnak az érintett termék Unióba történő behozatalára vonatkozó adatai bizonyultak. Annak ellenére, hogy e behozatal többségére aktív feldolgozásra irányuló megállapodás alapján került sor (a kínai furfuraldehid további feldolgozásra került furfuril-alkohollá, exportra), semmi nem indokolta azt, hogy ne tekintsék ésszerű alapnak az exportárak meghatározásához.

(27)

A rendes érték és az exportár közötti, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének értelmében végzett, tisztességes összehasonlítás érdekében kiigazítások formájában kellően figyelembe vették a szállítással, hitelköltségekkel és a biztosítással kapcsolatos – az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló – bizonyos különbségeket.

(28)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet megállapítása a súlyozott átlaggal számított rendes érték és ugyanazon kereskedelmi szint súlyozott átlaggal számított exportárai közötti összehasonlítás alapján történt. Az összehasonlítás 5,6 %-os dömpingkülönbözetet mutatott ki.

(29)

Annak vizsgálata mellett, hogy került-e sor dömpingre a felülvizsgálati időszak során, azt is megvizsgálták, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén mennyire valószínű a dömping folytatódása. Minthogy egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, az alábbi következtetések az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre támaszkodnak.

(30)

E tekintetben a következő elemeket vizsgálták: Kínai belső kereslet és fogyasztás, valamint az EU-ba irányuló kínai export alakulása az aktív feldolgozásra irányuló megállapodás alapján.

(31)

A rendelkezésre álló információk alapján 2007 óta a Kínai Népköztársaságban a furfuraldehid belföldi felhasználása gyorsabb ütemben nőtt (a 2007–2012 közötti időszakra átlagosan körülbelül 9 %-os éves növekedéssel számolnak), mint a termék termelési kapacitása Kínában (körülbelül +6 %). Kínában a furfural belföldi fogyasztásának növekedése lényegében azzal magyarázható, hogy egyre nő a furfuraldehid termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő (downstream) terméke, a furfuril-alkohol iránti kereslet. A furfuril-alkohol kínai gyártása 1999 óta rohamosan növekszik, és ez jól tükrözi a nagyobb értékű furfurol-termékek gyártásának fontosságát és az öntőiparban a furángyanta iránti növekvő keresletet.

(32)

Növekedett továbbá a kínai furfuraldehid-gyártók által használt fő nyersanyag, a kukoricacsutka iránti belföldi kereslet. A világ népességének növekedésével, különösen a Kínai Népköztársaságban és Indiában, valamint a gabonaalapú étrendről a proteinalapú étrendre való áttéréssel a kukorica iránti globális kereslet várhatóan egyre inkább nőni fog. A Kínai Népköztársaság a világ második legnagyobb kukoricafogyasztója. A kukorica ipari célú felhasználásának növekedésén kívül Kínában évente 3–6 %-kal nő a takarmányként és az állattenyésztésben felhasznált kukorica iránti kereslet. Míg a Kínai Népköztársaság kukoricafogyasztása az elmúlt néhány év alatt gyorsan nőtt, a kukoricatermelése nem érte utol a keresletet. A 2011-től 2015-ig terjedő időszakban várhatóan ötszörösére nő az Egyesült Államokból a Kínai Népköztársaságba irányuló kukoricaexport. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a kínai furfuralgyártóknak egyre nagyobb versennyel kell szembenézniük a xilóz- és xilitgyártók irányából, akikkel ugyanazon az alapanyagon (kukoricacsutka) kell osztozkodniuk.

(33)

A felülvizsgálati időszak alatt az EU-ba irányuló kínai exportot illetően meg kell jegyezni, hogy az érintett országból gyakorlatilag az összes furfuraldehidet kizárólag az aktív feldolgozásra irányuló megállapodás alapján hozták be. Ez a gyakorlat 2000-ben kezdődött azzal, hogy a kínai éves furfuraldehid-mennyiség körülbelül 75 %-át dömpingellenes vámok kivetése nélkül úgy hozták be az Unióba, azzal a céllal, hogy furfuril-alkohollá való feldolgozását követően harmadik országokba exportálják. 2001 óta az érintett országból származó szabadpiaci behozatalok szinte teljesen megszűntek.

(34)

Úgy tűnik, hogy Kínában a furfurol iránti belföldi kereslet hosszú távú változásai, a kínai kukoricapiac kereslet-kínálati helyzetének érzékeny volta, valamint az előző preambulumbekezdésben vázolt, az EU-ba irányuló kínai importok struktúrája változást idézett elő a kínai exportáló gyártók által gyakorolt dömping szintjében. Az EU-ba irányuló kínai exportáraknak az érintett termék rendes értékével való, megfelelő kiigazítást követően végzett összehasonlítása azt mutatja, hogy a korábbi hatályvesztési felülvizsgálathoz képest a felülvizsgálati időszak alatt a dömpingkülönbözet csökkent.

(35)

Következésképpen a fenti elemzés azt mutatja, hogy Kínában a kukoricacsutka és a furfuraldehid iránti belföldi kereslet és fogyasztás változása és következésképpen az árak változása tartós jellegű. Ezért az a következtetés vonható le, hogy amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyezik, nem várható az Unióba irányuló kínai exportok jelentős növekedése.

(36)

Az uniós gazdasági ágazatot két vállalat alkotja: a Lenzing AG (Ausztria) és a Tanin Sevnica kemicna industrija d.d (Szlovénia), amelyek a felülvizsgálati időszak alatt együtt a hasonló termék uniós termelésének 100 %-át adták. Ezek alapján az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében e két uniós gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot. Egyik vállalat sem válaszolt a kérdőívekre, és nem működött együtt teljes mértékben a vizsgálatban.

(37)

Mivel az uniós gazdasági ágazat nem működött együtt, az uniós piac helyzetének elemzéséhez és a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár vizsgálatához szükséges adatok kinyeréséhez a rendelkezésre álló tényekre támaszkodtak, beleértve a közelmúltban végzett hatályvesztési felülvizsgálat során – mely a 2007. január 1. és a 2010. március 31. közötti időszakra terjedt ki – gyűjtött információkból extrapolált adatokat. Ezért, eltérő rendelkezés hiányában, az alábbi táblázatokban szereplő adatok forrásai a 2007–2009-es időszakra vonatkoznak. A Nutrafur nevű spanyol gyártó, amely az eredeti panaszt Furfural Español S.A. néven, 1994-ben benyújtotta, 2008 októberében beszüntette a termelést. A Nutrafur 2008-as termelési adatait beleszámították az uniós piac felhasználásába. Titoktartási okokból az uniós gazdasági ágazat teljesítményére vonatkozó adatok csak index formájában szerepelnek.

(38)

A 2008–2009-es időszakra vonatkozó uniós furfuraldehid-felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon igazoltan értékesített mennyiségek (a Nutrafur 2008. októberig terjedő forgalmát is beleértve, amíg előállított furfuraldehidet), az aktív feldolgozási megállapodás keretében Kínából behozott mennyiségek, valamint az egyéb harmadik országokból szabad forgalomba hozatal céljából behozott mennyiségek alapján a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során állapították meg az importőr International Furan Chemicals BV (a továbbiakban: IFC) és az Eurostat ellenőrzött adatai alapján. Mivel az Eurostat titoktartási okokból nem teszi közzé a teljes információt, az Eurostat adatait csak – Kína és a Dominikai Köztársaság kivételével – az egyéb harmadik országokból behozott mennyiségek esetében használták fel, mivel az említett források esetében az IFC a furfuraldehid kizárólagos importőre.

(39)

A rendelkezésre álló tényeket 2010-re és a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan használták, mivel sem az uniós gazdasági ágazat, sem a kizárólagos importőr nem működött együtt, és az Eurostatból rendszerint rendelkezésre álló adatok nagy hányada (ez esetben) titkosnak minősült. Mivel semmi sem utalt ennek ellenkezőjére, nem volt ok azt feltételezni, hogy az uniós felhasználásban 2009 óta jelentős változás történt, és úgy ítélték meg, hogy 2010-ben és a felülvizsgálati időszak alatt is ugyanazon a szinten maradt.

(40)

Ennek alapján a figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás a 2008. évi 45 738 tonnáról a felülvizsgálati időszak alatt 38 000 tonnára, azaz 17 %-kal csökkent.

1. táblázat   Uniós felhasználás

(41)

A kínai exportstatisztikák szerint a felülvizsgálati időszak alatt kínai behozatalra aktív feldolgozási megállapodás keretében került sor. Az aktív feldolgozási megállapodás keretében Kínából behozott mennyiség a 2008. évi 10 002 tonnáról a felülvizsgálati időszak alatt 13 975 tonnára, azaz 40 %-kal nőtt. A figyelembe vett időszakban az aktív feldolgozási megállapodás keretében történő kínai behozatal piaci részaránya 22 %-ról 37 %-ra, azaz 15 százalékponttal növekedett.

(42)

Az aktív feldolgozási megállapodás keretében Kína által alkalmazott ár a 2008. évi 1 014 EUR/tonnáról a felülvizsgálati időszak alatt 1 488 EUR/tonnára, azaz 47 %-kal nőtt. Meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a kínai behozatalok ára gyorsan nőtt, és elérte az 1 700 EUR/tonna csúcsárat.

2. táblázat   Behozatal Kínából

(43)

Meg kell jegyezni, hogy – csakúgy, mint az eredeti vizsgálatban – a Dominikai Köztársaságból érkező behozatalt teljes mértékben egy anyavállalat által európai leányvállalata számára furfuril-alkohol gyártása céljából történő szállításai jelentették. Ily módon az ezekben az ügyletekben használt árak transzferárak, kapcsolt vállalatok között, és esetleg nem tükrözik a valós piaci árakat. Mivel az érintett importőr nem működött együtt, és az Eurostat adatai bizalmasak, feltételezések szerint 2010-ben és a felülvizsgálati időszak alatt a Dominikai Köztársaságból származó behozatal és annak ára változatlan maradt.

3. táblázat   Az Unióba a Dominikai Köztársaságból érkező behozatal

(44)

Az Eurostat szerint az Unióba Kínán kívül egyéb harmadik országokból behozott furfuraldehid volumenei – átlagáraikkal együtt – a következőképpen alakultak:

4. táblázat   Az Unióba egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(45)

A figyelembe vett időszakban csak a 2008-as és 2009-es évre állt rendelkezésre adat. Nem állt rendelkezésre megbízható statisztikai adat a 2010-es évre és a felülvizsgálati időszakra vonatkozó adatkészlet alakulásának felmérésére. Az uniós gazdasági ágazat együttműködésének hiányában a rendelkezésre álló tényeket használták fel, és azt feltételezték, hogy az Unióból származó export a 2009-es volumenszinteken marad, az uniós piacon észlelt árnövekedéssel megegyező szinten.

5. táblázat   Az uniós gazdasági ágazat által egyéb harmadik országba exportált kivitel volumenei és árai

(46)

Az uniós gazdasági ágazat, azaz a két vállalat – a Lenzing és a Tanin – gazdasági helyzetének elemzése az alábbiakban olvasható, a hatályvesztés felülvizsgálata alatt összegyűjtött adatok, valamint a jelenlegi felülvizsgálati időszak alatt hozzáférhető adatok felhasználásával.

(47)

2009-ig az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termékből elért össztermelése 5 %-kal nőtt. Egyéb adatok hiányában feltételezhető volt, hogy a termelés 2010-ben és a felülvizsgálati időszak alatt stabil maradt.

6. táblázat   Uniós termelés

(48)

2008-ban és 2009-ben az uniós gazdasági ágazat gyártókapacitása nem változott. Figyelembe véve, hogy az uniós gazdasági ágazat nem működött együtt, feltételezhető volt, hogy a kapacitás és a kihasználtság 2010-ben és a felülvizsgálati időszak alatt változatlan maradt.

7. táblázat   Az Unió kapacitása

(49)

Figyelembe véve, hogy az uniós gazdasági ágazat nem működött együtt, feltételezhető volt, hogy a készletek szintje a 2009. év végéhez képest változatlan maradt.

8. táblázat   Készletek

(50)

2008 és 2009 között 12 %-kal nőtt az uniós gazdasági ágazat uniós piacon független vevőknek történő értékesítése. Az uniós gazdasági ágazattól származó adatok hiányában feltételezhető volt, hogy az értékesítési volumen 2010-ben és a felülvizsgálati időszak alatt nem nőtt.

9. táblázat   Értékesítési volumen és uniós piaci részesedés

(51)

A figyelembe vett időszakban az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat által felszámított átlagos eladási árak 36 %-kal, jelentősen emelkedtek. Ennek oka egy, a 2010-es év és a felülvizsgálati időszak során történt, nagymértékű árnövekedés volt.

10. táblázat   Átlagos eladási árak az EU-ban

(52)

Mivel a termelési költségekkel kapcsolatos adatokat az uniós gazdasági ágazat nem bocsátotta rendelkezésre a 2010-es évre és a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan, a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat adatait 6 %-kal megemelték, figyelembe véve az ezen időszak alatti infláció mértékét.

11. táblázat   Átlagos termelési költség

(53)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségeinek a fenti ár- és költségadatokon alapuló kalkulációja az érintett időszak alatt jelentős növekedést mutatott, mely az uniós piacon észlelt árnövekedésnek volt tulajdonítható, valamint annak, hogy az infláció mértékén túl a gyártási költségek sem növekedtek. Egyéb adat hiányában feltételezhető, hogy a pénzforgalom is a jövedelmezőséghez hasonló trendet követett.

12. táblázat   Jövedelmezőség és pénzforgalom

(54)

Az uniós gazdasági ágazattól származó adatok hiányában, figyelembe véve a 2010-es év és a felülvizsgálati időszak alatti áremelkedéseket, feltételezhető, hogy a beruházások szintje a 2007-ben tapasztalt szinthez volt hasonló. Feltételezhető, hogy a beruházások megtérülése ugyanazt a trendet követi, mint a 12. táblázatban szereplő jövedelmezőség.

13. táblázat   Beruházások és a beruházások megtérülése

(55)

Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó információ hiányát a 2010-es évre és a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan, feltételezhető volt, hogy a foglalkoztatás és a termelékenység szintje az érintett időszak alatt állandó maradt.

14. táblázat   Foglalkoztatás és termelékenység

(56)

Annak ellenére, hogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, az Eurostat adatai alapján elemezték a behozatal mértékét és értékét, valamint megbecsülték a piaci részesedést. A 2010-ben és 2011-ben bekövetkezett jelentős árnövekedés miatt a hatályvesztési felülvizsgálat időszaka óta drámaian csökkent a Kínai Népköztársaság dömpingkülönbözete.

(57)

A fent említett mutatók többségének pozitív alakulása arra utal, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat pénzügyileg teljesen felépült az előző vizsgálatokban azonosított, Kínából származó, jelentősen dömpingelt behozatal káros hatásaiból.

(58)

A Kína elleni intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére, mivel a kármutatók többsége pozitív változást jelzett: 2008 és a felülvizsgálati időszak között a termelés, az értékesítési volumen és az értékesítés összértéke egyaránt nőtt. Azonban az uniós piaci árak jelentős növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat most már a kitűzött nyereségnél, amelyet az eredeti vizsgálat idején az ágazat fejlődése érdekében 5 %-ban állapítottak meg, jóval nagyobb nyereséget ér el.

(59)

Figyelembe véve az uniós piaci árak jelentős növekedését a felülvizsgálati időszak alatt, és mivel a költségek párhuzamos növekedéséről nincs bizonyíték, az a következtetés vonható le, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a 3. cikk (5) bekezdése szerint.

(60)

Megvizsgálták, hogy az uniós piaci árak növekedése vajon a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat eredményeihez képest a körülmények tartós változását jelenti-e. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy az uniós piac árai nagymértékű emelkedést értek el, elérték a 2008-as szintet, majd túllépték ezeket az összegeket, míg a hatályvesztési felülvizsgálat alatt az árak estek. Továbbá, ellentétben a hatályvesztési felülvizsgálat során találtakkal, az alákínálásra nem találtak bizonyítékot. A hatályvesztési felülvizsgálat szerint a jövedelmezőség csökkenő tendenciát mutatott, a felülvizsgálatot követően viszont az adatok azt mutatták, hogy erősen javult a jövedelmezőség, elérve, majd meghaladva a 2008-as szintet.

(61)

Azt is elemezték, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat időszakának vége óta történt árváltozás vajon egy, a Kínai Népköztársaságban történt különösen gyenge termésű évnek volt-e tulajdonítható, mivel a furfuraldehidet ott mezőgazdasági hulladékból állítják elő. Mivel azonban a 2010-es betakarítási időszak óta nem csökkent jelentősen az ár, ezt a lehetőséget elvetették. Úgy tűnik, a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok ára azért emelkedett, mert a furfuraldehid iránti belföldi kereslet hosszú távon növekedett, valamint az érintett országban egyre nőttek a nyersanyagárak is. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, ezt nem lehetett ellenőrizni, azonban a Bizottsághoz nem érkezett bizonyíték arra vonatkozóan, hogy nem ez volt a helyzet.

(62)

Figyelembe véve a Bizottság rendelkezésére álló, fent említett bizonyítékot és az arra vonatkozó információ hiányát, hogy az említett árnövekedések átmenetiek lettek volna, az a következtetés vonható le, hogy ez a változás tartós jellegű.

(63)

A fentiek fényében megállapítható, hogy a jelenlegi dömpingellenes felülvizsgálatot meg kell szüntetni, és a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni.

(64)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a hatályos intézkedések megszüntetését javasolja. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül ismertethessék észrevételeiket. Nem érkeztek be megjegyzések.

(65)

A fentiekből az következik, hogy a jelenlegi dömpingellenes felülvizsgálatot meg kell szüntetni, a 453/2011/EU végrehajtási rendelettel a Kínából származó furfuraldehid behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseket meg kell szüntetni, valamint a meglévő vámot hatályon kívül kell helyezni,

(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Vietnamban feladott – akár Vietnamból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalai nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírására irányult.

(2)

A kérelmet 2012. április 17-én a Société BIC, a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók egy uniós gyártója nyújtotta be.

(3)

Az esetleges kijátszásban érintett termék a jelenleg az ex 9613 10 00 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtó (a továbbiakban: érintett termék).

(4)

A vizsgált termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, azonban Vietnamban adták fel – függetlenül attól, hogy Vietnamból származóként jelentették-e be –, és jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kód alá tartozik (a továbbiakban: vizsgált termék).

(5)

A jelenleg hatályban lévő és esetlegesen kijátszott intézkedések az 1458/2007/EK tanácsi rendelettel (2) elrendelt meghatározott dömpingellenes intézkedések.

(6)

a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók, valamint egyes újratölthető tűzköves öngyújtók behozatalaira vonatkozó intézkedések kijátszására irányuló vizsgálatot az 1998–1999-as időszakban már folytattak, amely azt eredményezte, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtókra kivetett vámot kiterjesztették a Kínai Népköztársaságból származó, illetve a Tajvanból származó vagy Tajvanban feladott egyes eldobható, újratölthető tűzköves öngyújtók, valamint a Tajvanból származó, illetve Tajvanban feladott nem újratölthető öngyújtók behozatalaira. (3)

(7)

A kérelem elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseket Vietnamban összeszerelési műveletek révén kijátsszák.

(8)

A benyújtott prima facie bizonyíték a következő:

(9)

A kérelemből kitűnik, hogy az érintett termékre vonatkozó intézkedések elrendelését követően jelentősen megváltozott a kereskedelem szerkezete a Kínai Népköztársaságból és Vietnamból az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában, valamint hogy a vám kivetésén kívül más ésszerű okkal vagy indokkal nem magyarázható az említett változás.

(10)

A kereskedelem szerkezetében végbement változás valószínűleg a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók Vietnamban történő összeszerelési műveleteiből ered.

(11)

A kérelem továbbá elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érintett termékre vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását a mennyiség és az ár tekintetében aláássák. A jelek szerint az érintett termék behozatalát a vizsgált termék jelentős mennyiségű behozatala váltotta fel. Elegendő bizonyíték van emellett arra is, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történik.

(12)

A kérelem végezetül elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék ára az érintett termékre korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingelt ár.

(13)

Amennyiben a vizsgálat a Vietnamban történő összeszerelési műveleteken kívül az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó egyéb kijátszást is megállapít, akkor a vizsgálat e gyakorlatokra is kiterjedhet.

(14)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindításának indoklásához, továbbá ahhoz, hogy elrendelje a vizsgált terméknek – függetlenül attól, hogy Vietnamból származóként jelentették-e be – az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét.

(15)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: az ismert vietnami exportőrök/gyártók, valamint ezek ismert szövetségei, az ismert kínai népköztársaságbeli exportőrök/gyártók, valamint ezek ismert szövetségei, az ismert uniós importőrök és ezek ismert szövetségei, továbbá a Kínai Népköztársaság és Vietnam hatóságai. Információkat szükség szerint az uniós gazdasági ágazattól is be lehet kérni.

(16)

Mindenesetre, valamennyi félnek haladéktalanul, de legkésőbb az e rendelet 3. cikkében meghatározott időpontig fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal, és az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérdőívet kell igényelnie, mivel az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

(17)

A Kínai Népköztársaság és Vietnam hatóságait értesítik a vizsgálat megindításáról.

(18)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(19)

Az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően a vizsgált termék behozatalai mentesíthetők a nyilvántartásba vétel vagy az intézkedések alól, amennyiben az import nem minősül kijátszásnak.

(20)

Mivel az esetleges kijátszás az Unión kívül történik, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésének megfelelően mentességet lehet biztosítani az nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók azon vietnami gyártói számára, akik bizonyítani tudják, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó (4) egyetlen gyártóval sem állnak kapcsolatban (5), és akikről bebizonyosodik, hogy nem vettek részt az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott kijátszásokban. Azoknak a gyártóknak, akik mentességet kívánnak szerezni, bizonyítékokkal kellően alátámasztott kérelmet kell benyújtaniuk az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

(21)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat megállapítja az intézkedések kijátszását, a Vietnamban feladott áruk behozatalai nyilvántartásba vételének napjától megfelelő mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni.

(22)

A megfelelő ügyvitel érdekében határidőket kell megállapítani, melyeken belül:

(23)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek az e rendelet 3. cikkében említett határidőkön belül jelentkeznek-e.

(24)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján az alaprendelet 18. cikkének megfelelően.

(25)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

(26)

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

(27)

A vizsgálat az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése alapján e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lezárul.

(28)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni.

(29)

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. Megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy-egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

(30)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjukat és ütköztethetik érveiket.

(31)

Az érdekelt felek további információkat és elérhetőségeket a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén, a meghallgató tisztviselő alábbi weboldalán találnak: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm.