2012.6.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 154/1

A TANÁCS 2012/308/KKBP HATÁROZATA

(2012. április 26.)

az Európai Uniónak a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez való csatlakozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak a 31. cikkének (1) bekezdésével együtt értelmezett 37. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával és (8) bekezdésének második albekezdésével együtt értelmezett 209. és 212. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a közös javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződést (a továbbiakban: szerződés) 1976. február 24-én írta alá az Indonéz Köztársaság, Malajzia, a Fülöp-szigeteki Köztársaság, a Szingapúri Köztársaság és a Thaiföldi Királyság. A szerződés aláírása óta a következő országok szintén a szerződés aláíróivá váltak: Brunei Darussalam Állam, a Kambodzsai Királyság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Burma (Mianmar), a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Pápua Új-guineai Független Állam, a Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság, Japán, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, a Koreai Köztársaság, az Oroszországi Föderáció, Új-Zéland, Mongólia, az Ausztrál Államszövetség, a Francia Köztársaság, a Kelet-timori Demokratikus Köztársaság, a Bangladesi Népi Köztársaság, Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, a Török Köztársaság és Kanada.

(2)

A szerződés célja a térség békéjének, stabilitásának és együttműködésének előmozdítása. Ennek érdekében a szerződés a viták békés eszközökkel történő megoldására, a béke megőrzésére, a konfliktusok megelőzésére és a biztonság megerősítésére szólít fel Délkelet-Ázsiában. A szerződésben lefektetett szabályok és elvek így megfelelnek az Unió közös kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek.

(3)

A szerződés rendelkezik továbbá a gazdasági, kereskedelmi, szociális, műszaki és tudományos területen folytatott együttműködés fokozásáról, valamint a térség gazdasági növekedésének felgyorsításáról azáltal, hogy előmozdítja a délkelet-ázsiai népek mezőgazdaságának és iparágainak nagyobb mértékű hasznosítását, kereskedelmük bővítését és gazdasági infrastruktúrájuk javítását. A szerződés ezért előmozdítja a térség fejlődő országaival folytatott együttműködést, valamint a fejlődő országoktól eltérő országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködést.

(4)	A Tanács a 2006. december 4–5-én tartott ülésén felhatalmazta az elnökséget és a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat folytassanak az Uniónak és az Európai Közösségnek a szerződéshez való csatlakozásáról.

(5)	Az Unió és a Közösség a 2006. december 7-én kelt levelükben arról a döntésükről tájékoztatták Kambodzsát – amely az ASEAN koordinátora az Unióval fenntartott kapcsolatok tekintetében –, hogy a levélben foglalt feltételek függvényében kérelmezik a szerződéshez való csatlakozásukat.

(6)	2009. május 28-án Thaiföld, az ASEAN akkori elnöke kijelentette, hogy a szerződés harmadik jegyzőkönyve hatálybalépésének függvényében valamennyi délkelet-ázsiai állam hozzájárul az Európai Uniónak és az Európai Közösségnek a Szerződéshez való csatlakozásához.

(7)	A szerződés 2010. július 23-án aláírt harmadik jegyzőkönyve lehetővé teszi regionális szervezetek csatlakozását a szerződéshez.

(8)	Az Uniónak ezért a szerződés harmadik jegyzőkönyvének hatálybalépését követően csatlakoznia kell a szerződéshez,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Európai Uniónak a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez való csatlakozását.

A szerződésnek és három módosító jegyzőkönyvének a szövegét, valamint az Európai Uniónak a szerződéshez való csatlakozásáról szóló okiratot csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács felhatalmazza az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy az Európai Unió nevében aláírja és letétbe helyezze a szerződéshez való csatlakozásról szóló okiratot.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2012. április 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. BØDSKOV

FORDÍTÁS

Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés

Indonézia, 1976. február 24.

A Magas Szerződő Felek,

TUDATÁBAN a népeiket összekötő, meglévő történelmi, földrajzi és kulturális kötelékeknek;

TÖREKEDVE ARRA, hogy az igazságszolgáltatás és a jogállamiság tiszteletben tartása és kapcsolataikban a regionális ellenálló képesség fokozása révén előmozdítsák a regionális békét és stabilitást;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az 1955. április 25-én a bandungi Ázsia–Afrika konferencián elfogadott tíz elv, a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének 1967. augusztus 8-án Bangkokban aláírt Nyilatkozata, valamint az 1971. november 27-én Kuala Lumpurban aláírt Nyilatkozat szellemével és elveivel összhangban a Délkelet-Ázsiát érintő kérdésekben fokozzák a békét, a barátságot és a kölcsönös együttműködést;

AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy az országaik közötti nézeteltérések vagy viták rendezését ésszerű, hatékony és elegendően rugalmas eljárásokkal kell szabályozni, elkerülve az együttműködést esetlegesen veszélyeztető vagy hátráltató negatív hozzáállást;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a világbéke, a stabilitás és a harmónia elősegítése érdekében együttműködésre van szükség valamennyi békeszerető nemzettel, Délkelet-Ázsián belül és azon kívül egyaránt;

ÜNNEPÉLYESEN MEGÁLLAPODNAK ARRÓL, hogy Barátsági és Együttműködési Szerződést kötnek a következők szerint:

1.1.1.1. I. FEJEZET: CÉL ÉS ALAPELVEK

1. cikk

E Szerződés célja, hogy előmozdítsa a Magas Szerződő Felek népei közötti örök békét, barátságot és együttműködést, amely fokozza erejüket, szolidaritásukat és szorosabbá teszi kapcsolataikat.

2. cikk

A Magas Szerződő Feleket egymással való kapcsolataikban a következő alapelvek vezérlik:

a)	valamennyi nemzet függetlenségének, szuverenitásának, egyenlőségének, területi integritásának és nemzeti identitásának kölcsönös tiszteletben tartása;

b)	valamennyi állam joga ahhoz, hogy nemzeti létét külső beavatkozástól, felforgatástól vagy kényszertől mentesen irányítsa;

c)	egymás belügyeibe való be nem avatkozás;

d)	a nézeteltérések vagy viták békés eszközökkel történő rendezése;

e)	az erőszakkal való fenyegetésről vagy az erőszak alkalmazásáról való lemondás;

f)	egymás közötti hatékony együttműködés.

1.1.1.2. II. FEJEZET: BARÁTSÁG

3. cikk

E Szerződés céljainak elérése érdekében a Magas Szerződő Felek törekednek az őket összekötő hagyományos, kulturális és történelmi baráti kötelékek, a jószomszédi viszony és az együttműködés fejlesztésére és megerősítésére, valamint jóhiszeműen teljesítik az e Szerződés értelmében vállalt kötelezettségeiket. A Magas Szerződő Felek a közöttük meglévő egyetértés fokozása érdekében ösztönzik és elősegítik a népeik közötti kapcsolattartást és érintkezést.

1.1.1.3. III. FEJEZET: EGYÜTTMŰKÖDÉS

4. cikk

A Magas Szerződő Felek előmozdítják a gazdasági, szociális, műszaki, tudományos és adminisztratív területeken, a térségbeli nemzetközi béke és stabilitás közös eszményei és törekvései terén és valamennyi egyéb közös érdekű kérdésben folytatott aktív együttműködést.

5. cikk

A 4. cikk céljaiból a Magas Szerződő Felek többoldalú és kétoldalú szinten is maximális erőfeszítést fejtenek ki az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és a kölcsönös előnyök elve alapján.

6. cikk

A Magas Szerződő Felek együttműködnek a térség gazdasági növekedésének felgyorsítása érdekében, hogy megerősítsék a délkelet-ázsiai nemzetek virágzó és békés közösségének alapjait. Ennek érdekében népeik kölcsönös előnyére ösztönzik mezőgazdaságuk és iparágaik nagyobb fokú kihasználását, kereskedelmük bővítését és gazdasági infrastruktúrájuk fejlesztését. Ebben a tekintetben továbbra is keresik a más államokkal, valamint a térségen kívüli nemzetközi és regionális szervezetekkel való szoros és előnyös együttműködés lehetőségeit.

7. cikk

A Magas Szerződő Felek a szociális igazságosság elérése és a térségbeli népek életszínvonalának növelése érdekében fokozzák a gazdasági együttműködést. E célból megfelelő regionális stratégiákat fogadnak el a gazdasági fejlődés és a kölcsönös segítségnyújtás vonatkozásában.

8. cikk

A Magas Szerződő Felek törekednek a legszélesebb körű és legszorosabb együttműködés elérésére, valamint egymás képzések és kutatási lehetőségek formájában történő segítésére szociális, kulturális, műszaki, tudományos és adminisztratív területen.

9. cikk

A Magas Szerződő Felek a térség békéjének, harmóniájának és stabilitásának előmozdítása érdekében törekednek az együttműködés fokozására. Ennek eléréséhez a Magas Szerződő Felek rendszeres kapcsolatokat tartanak fenn és konzultációkat folytatnak egymással nemzetközi és regionális kérdésekben azzal a céllal, hogy összehangolják nézeteiket, fellépéseiket és szakpolitikáikat.

10. cikk

Egyetlen Magas Szerződő Fél sem vehet részt semmilyen módon vagy formában olyan tevékenységben, amely fenyegetést jelent egy másik Magas Szerződő Fél politikai és gazdasági stabilitására, szuverenitására vagy területi integritására nézve.

11. cikk

A Magas Szerződő Felek saját nemzeti identitásuk megőrzése érdekében törekednek arra, hogy saját eszményeiknek és törekvéseiknek megfelelően, külső beavatkozástól és belső felforgató tevékenységektől mentesen megerősítsék saját nemzeti ellenálló képességüket politikai, gazdasági, társadalmi-kulturális és biztonsági területen.

12. cikk

A regionális jólét és biztonság elérése céljából tett erőfeszítéseik során a Magas Szerződő Felek törekednek arra, hogy a regionális ellenálló képesség előmozdítása érdekében valamennyi területen együttműködjenek az önbizalom, az önállóság, a kölcsönös tisztelet, az együttműködés és a szolidaritás elve alapján, amelyek a délkelet-ázsiai nemzetek erős és életképes közösségének alapját jelentik.

1.1.1.4. IV. FEJEZET: A VITÁK BÉKÉS RENDEZÉSE

13. cikk

A Magas Szerződő Felek a viták megelőzése érdekében céltudatosan és jóhiszeműen járnak el. Amennyiben őket közvetlenül érintő kérdésekben merülnek fel – különösen a regionális békét és harmóniát feltehetően zavaró – viták, tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától, és az egymás közötti ilyen vitákat mindig baráti tárgyalások révén rendezik.

14. cikk

A regionális eljárások révén történő vitarendezés érdekében a Magas Szerződő Felek állandó testületként Főtanácsot hoznak létre, amely a Magas Szerződő Felek egy-egy miniszteri szintű képviselőjéből áll, és amelynek célja, hogy hivatalosan megállapítsa a regionális békét és harmóniát valószínűleg zavaró viták vagy helyzetek fennállását.

15. cikk

Amennyiben a közvetlen tárgyalások nem vezetnek megoldáshoz, a Főtanács jegyzőkönyvbe veszi a vitát vagy a helyzetet, és megfelelő vitarendezési eszközöket ajánl a feleknek, így például jószolgálatot, közvetítést, vizsgálatot vagy békéltetést. A Főtanács azonban felajánlhatja jószolgálatát, vagy a vitában részes felek egyetértését követően közvetítési, vizsgálati vagy békéltetési testületnek minősítheti magát. Szükség esetén a Főtanács a vita vagy a helyzet elfajulásának megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket ajánl.

16. cikk

E fejezet fenti rendelkezései csak akkor alkalmazandók egy vitára, ha a vitában részes valamennyi fél beleegyezett azok vitára vonatkozó alkalmazásába. Ez azonban nem zárja ki, hogy a vitában nem részes többi Magas Szerződő Fél az összes lehetséges segítséget felajánlja az említett vita rendezésére. A vitában részes feleknek kedvezően kell viszonyulniuk az ilyen segítségnyújtási felajánlásokhoz.

17. cikk

E Szerződésben semmi sem zárja ki az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 33. cikkének (l) bekezdésében foglalt békés vitarendezési módokhoz való folyamodást. A vitában részes Magas Szerződő Feleket arra kell ösztönözni, hogy mielőtt az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt más eljárásokhoz folyamodnának, kezdeményezéseket tegyenek a békés tárgyalások révén történő megoldásra.

1.1.1.5. V. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

18. cikk

Ezt a Szerződést az Indonéz Köztársaság, Malajzia, a Fülöp-szigeteki Köztársaság, a Szingapúri Köztársaság és a Thaiföldi Királyság írja alá. A Szerződést az egyes aláíró államok alkotmányos eljárásainak megfelelően meg kell erősíteni. A Szerződés nyitva áll más délkelet-ázsiai államok előtti csatlakozásra.

19. cikk

Ez a Szerződés akkor lép hatályba, amikor letétbe helyezik az ötödik megerősítő okiratot azon aláíró államok kormányainál, amelyek a Szerződés, valamint a megerősítő vagy csatlakozási okiratok kijelölt letéteményesei.

20. cikk

Ez a Szerződés a Magas Szerződő Felek hivatalos nyelvein készült, amelyek mindegyike egyaránt hiteles. El kell fogadni a szövegek egységes angol nyelvű fordítását. Az egységes szöveg eltérő értelmezését tárgyalás útján kell rendezni.

A FENTIEK HITELÉÜL a Magas Szerződő Felek aláírták a Szerződést és azt pecsétjükkel ellátták.

Kelt Denpasarban (Bali), az ezerkilencszázhetvenhatodik év február havának huszonnegyedik napján.

Jegyzőkönyv a Délkelet- Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés módosításáról Fülöp-szigetek, 1987. december 15.

Brunei Darussalam Állam kormánya

Az Indonéz Köztársaság kormánya

Malajzia kormánya

A Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya

A Szingapúri Köztársaság kormánya

A Thaiföldi Királyság Kormánya

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy valamennyi békeszerető nemzettel és különösen a délkelet-ázsiai térség szomszédos államaival tovább erősítsék az együttműködést Délkelet-Ázsián belül és azon kívül egyaránt,

FIGYELEMBE VÉVE az 1976. február 24-én Denpasarban (Bali) kelt Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: a Barátsági Szerződés) (5) preambulumbekezdését, amely hivatkozik a világbéke, a stabilitás és a harmónia elősegítése érdekében folytatott együttműködés szükségességére valamennyi békeszerető nemzettel Délkelet-Ázsián belül és azon kívül egyaránt,

MEGÁLLAPODNAK A KÖVETKEZŐKRŐL:

1. cikk

A Barátsági Szerződés 18. cikke a következőképpen értelmezendő:

„Ezt a Szerződést az Indonéz Köztársaság, Malajzia, a Fülöp-szigeteki Köztársaság, a Szingapúri Köztársaság és a Thaiföldi Királyság írja alá. A Szerződést az egyes aláíró államok alkotmányos eljárásainak megfelelően meg kell erősíteni.

A Szerződés nyitva áll más délkelet-ázsiai államok általi csatlakozásra.

A Szerződéshez Délkelet-Ázsián kívüli államok is csatlakozhatnak Brunei Darussalam Állam és valamennyi olyan délkelet-ázsiai állam hozzájárulásával, amelyek e Szerződés aláírói.”

2. cikk

A Barátsági Szerződés 14. cikke a következőképpen értelmezendő:

„A regionális eljárások révén történő vitarendezés érdekében a Magas Szerződő Felek állandó testületként Főtanácsot hoznak létre, amely a Magas Szerződő Felek egy-egy miniszteri szintű képviselőjéből áll, és amelynek célja, hogy hivatalosan megállapítsa a regionális békét és harmóniát valószínűleg zavaró viták vagy helyzetek fennállását.

Ez a cikk azonban csak olyan esetekben alkalmazandó valamely Délkelet-Ázsián kívüli, a Szerződéshez csatlakozott államra, amelyekben az adott állam közvetlenül részes a regionális eljárások révén rendezendő vitában.”

3. cikk

Ezt a Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni és a Jegyzőkönyv abban az időpontban lép hatályba, amikor a Magas Szerződő Felek utolsó megerősítő okiratát letétbe helyezték.

Kelt Manilában, az ezerkilencszáznyolcvanhetedik év december havának tizenötödik napján.

Második Jegyzőkönyv a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés módosításáról

Manila, Fülöp-szigetek, 1998. július 25.

Brunei Darussalam Állam kormánya

A Kambodzsai Királyság Kormánya

Az Indonéz Köztársaság kormánya

A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormánya

Malajzia kormánya

Burma/Mianmar kormánya

A Fülöp-szigeteki Köztársaság kormánya

A Szingapúri Köztársaság kormánya

A Thaiföldi Királyság Kormánya

A Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya

A Pápua Új-guineai Független Állam kormánya

a továbbiakban: a Magas Szerződő Felek,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy valamennyi békeszerető nemzettel és különösen a délkelet-ázsiai térség szomszédos államaival megfelelően erősítsék az együttműködést Délkelet-Ázsián belül és azon kívül egyaránt;

MEGÁLLAPODNAK A KÖVETKEZŐKRŐL:

1. cikk

A Barátsági Szerződés 18. cikkének (3) bekezdése a következőképpen értelmezendő:

„A Szerződéshez valamennyi délkelet-ázsiai állam, nevezetesen Brunei Darussalam Állam, a Kambodzsai Királyság, az Indonéz Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Burma/Mianmar, a Fülöp-szigeteki Köztársaság, a Szingapúri Köztársaság, a Thaiföldi Királyság és a Vietnami Szocialista Köztársaság hozzájárulásával Délkelet-Ázsián kívüli államok is csatlakozhatnak.”

2. cikk

Ezt a Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni és a Jegyzőkönyv abban az időpontban lép hatályba, amikor a Magas Szerződő Felek utolsó megerősítő okiratát letétbe helyezték.

Kelt Manilában, az ezerkilencszázkilencvennyolcadik év július havának huszonötödik napján.

Harmadik Jegyzőkönyv a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés módosításáról

Hanoi, Vietnam, 2010. július 23.

Brunei Darussalam Állam

A Kambodzsai Királyság

Az Indonéz Köztársaság

A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

Malajzia

Burma/Mianmar

A Fülöp-szigeteki Köztársaság

A Szingapúri Köztársaság

A Thaiföldi Királyság

A Vietnami Szocialista Köztársaság

Az Ausztrál Államszövetség

A Bangladesi Népi Köztársaság

A Kínai Népköztársaság

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

A Francia Köztársaság

Az Indiai Köztársaság

Japán

Mongólia

Új-Zéland

A Pakisztáni Iszlám Köztársaság

A Pápua Új-guineai Független Állam

A Koreai Köztársaság

Az Oroszországi Föderáció

Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság

A Kelet-timori Demokratikus Köztársaság

A Török Köztársaság

Az Amerikai Egyesült Államok

a továbbiakban: a Magas Szerződő Felek,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy valamennyi békeszerető nemzettel és különösen a délkelet-ázsiai térség szomszédos államaival, valamint olyan regionális szervezetekkel, amelyeknek tagjai szuverén államok, megfelelően erősítsék az együttműködést Délkelet-Ázsián belül és azon kívül egyaránt;

FIGYELEMBE VÉVE az 1976. február 24-én Denpasarban (Bali) kelt Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: a Barátsági Szerződés) (5) preambulumbekezdését, amely hivatkozik a világbéke, a stabilitás és a harmónia elősegítése érdekében folytatott együttműködés szükségességére valamennyi békeszerető nemzettel, Délkelet-Ázsián belül és azon kívül egyaránt;

MEGÁLLAPODNAK A KÖVETKEZŐKRŐL:

1. cikk

A Barátsági Szerződés 18. cikkének (3) bekezdése a következőképpen értelmezendő:

„Ez a Szerződés valamennyi délkelet-ázsiai állam, nevezetesen Brunei Darussalam Állam, a Kambodzsai Királyság, az Indonéz Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Burma/Mianmar, a Fülöp-szigeteki Köztársaság, a Szingapúri Köztársaság, a Thaiföldi Királyság és a Vietnami Szocialista Köztársaság hozzájárulásával nyitva áll csatlakozásra Délkelet-Ázsián kívüli államok és olyan regionális szervezetek előtt is, amelyeknek tagjai szuverén államok.”

2. cikk

A Barátsági Szerződés 14. cikkének (2) bekezdése a következőképpen értelmezendő:

„Ez a cikk azonban csak olyan esetekben alkalmazandó a Szerződéshez csatlakozott valamely Magas Szerződő Félre, amelyekben az adott Magas Szerződő Fél közvetlenül részes a regionális eljárások révén rendezendő vitában.”

3. cikk

Ezt a Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni és a Jegyzőkönyv abban az időpontban lép hatályba, amikor a Magas Szerződő Felek utolsó megerősítő okiratát letétbe helyezték.

Kelt Hanoiban (Vietnam), a kétezer-tizedik év július havának huszonharmadik napján, egyetlen példányban, angol nyelven.

Okirat az Európai Uniónak a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez való csatlakozásáról

MIVEL az 1976. február 24-én Balin (Indonézia) aláírt Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződést az 1987. december 15-én aláírt, a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződést módosító Első Jegyzőkönyv, az 1998. július 25-én aláírt, a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződést módosító Második Jegyzőkönyv, valamint a 2010. július 23-án aláírt, a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződést módosító Harmadik Jegyzőkönyv módosította;

MIVEL az említett Harmadik Jegyzőkönyv 1. cikke által módosított említett Szerződés 18. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Szerződéshez valamennyi délkelet-ázsiai állam, nevezetesen Brunei Darussalam Állam, a Kambodzsai Királyság, az Indonéz Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Burma/Mianmar, a Fülöp-szigeteki Köztársaság, a Szingapúri Köztársaság, a Thaiföldi Királyság és a Vietnami Szocialista Köztársaság hozzájárulásával olyan regionális szervezetek is csatlakozhatnak, amelyeknek tagjai szuverén államok;

MIVEL Finnország külügyminisztere és az Európai Bizottság külkapcsolatokért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztosa 2006. december 7-én kelt levelükkel benyújtották az Európai Uniónak a Szerződéshez való csatlakozására irányuló kérelmét;

MIVEL a délkelet-ázsiai államok egyetértésüket adták az Európai Unió Szerződéshez való csatlakozásához,

Az Európai Unió ezen okirat letétbe helyezésének időpontjától kezdődő hatállyal csatlakozik a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez.

A FENTIEK HITELÉÜL, ezt a csatlakozási okiratot [MEGNEVEZÉS] írja alá.

Kelt [helység], [ország], a kétezer-[…]ik év [hónap] havának [időpont] napján.

az Európai Unió részéről

2012.6.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 154/12

A BIZOTTSÁG 505/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 14.)

az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról és helyesbítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére, 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 16. cikke (3) bekezdésének a) pontjára, 21. cikke (2) bekezdésére, 22. cikke (1) bekezdésére, 26. cikke a) pontjára, valamint 38. cikke a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének d) pontja általános termelési szabályokat állapít meg az ökológiai takarmány beszerzésére vonatkozóan. E szabályok értelmében a mezőgazdasági üzem ökológiai állattenyésztési ciklusát a saját gazdaságban termelt takarmánynak kell kiegészítenie. Az állattartó mezőgazdasági üzemben folytatott takarmánytermesztés és/vagy az ugyanazon régióból származó takarmány-erőforrások igénybevétele a szállítás volumenének csökkenését eredményezi, és kedvező hatást gyakorol a környezetre és a természetre. Ezért a 834/2007/EK rendelet ökológiai célkitűzéseinek eredményesebb teljesítése érdekében és a szerzett tapasztalatokat figyelembe véve helyénvaló a sertés- és a baromfifajok vonatkozásában meghatározni, a növényevők tekintetében pedig növelni a saját gazdaságban termesztett takarmány minimális arányát.

(2)

A takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) felülvizsgálatra kerültek a takarmány-alapanyagokra és az összetett takarmányra, valamint az azokban lévő takarmány-adalékanyagokra vonatkozó horizontális jogszabályok. Ezért a 889/2008/EK bizottsági rendelet (3) vonatkozó cikkeit és mellékleteit ki kell igazítani.

(3)

A fiatal baromfik ökológiai módszerrel történő tenyésztésére vonatkozó harmonizált szabályok kidolgozása uniós szinten bonyolult folyamat, mivel az érintett felek egymástól igen eltérő álláspontokat képviselnek a műszaki követelményeket illetően. Annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre az ökológiai módszerrel folyó jércetenyésztés részletes szabályainak kidolgozására, indokolt meghosszabbítani a nem ökológiai módszerrel nevelt jércék felhasználására vonatkozó kivételes szabály érvényességét.

(4)

Az ökológiai módszerű fehérjenövény-termesztés nem képes lépést tartani a kereslettel. Az ökológiai módszerrel előállított fehérje tekintetében a kínálat az uniós piacon még mindig nem elégséges – sem minőségi, sem mennyiségi szempontból – ahhoz, hogy az ökológiai termelést folytató mezőgazdasági üzemekben nevelt sertés- és a baromfifélék táplálkozási szükségleteit kielégítse. Ezért helyénvaló kivételes szabályként, korlátozott időtartamra engedélyezni, hogy a használt fehérjetakarmányok egy kisebb hányada nem ökológiai módszerrel előállított fehérjetakarmány legyen.

(5)	Az „ökológiai” kifejezés és az ökológiai termékek jelölésére szolgáló uniós logó ökológiai összetevőkből előállított takarmányok címkézésére történő használatának pontosabb és egyértelműbb szabályozása érdekében a 889/2008/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit át kell fogalmazni.

(6)

Az ökológiai takarmány előállítása során bizonyos feltételek mellett megengedhető takarmány-adalékanyagok használata. A tagállamok számos új anyagra vonatkozóan kérelmet nyújtottak be; ezen anyagok használatát a 834/2007/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően engedélyezni kell. A biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (EGTOP) arra a megállapításra jutott, hogy a takarmány-adalékanyagként használt nátrium-formiát, nátrium-ferrocianid, nátrolit-fonolit és klinoptilolit megfelel az ökológiai termelésre vonatkozó célkitűzéseknek és elveknek, ezért a csoport ajánlásai (4) alapján a szóban forgó anyagokat indokolt felvenni a 889/2008/EK rendelet VI. mellékletébe.

(7)	A 889/2008/EK rendelet VIII. mellékletének A. részében a rozmaringkivonatok ökológiai élelmiszer-adalékanyagként történő használatára vonatkozó követelmények ismertetésébe hiba csúszott, ezért a szóban forgó szövegrészt helyesbíteni kell.

(8)	A 889/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a nem ökológiai módszerrel előállított takarmányokra és a nem ökológiai módszerrel tenyésztett jércékre vonatkozó kivételes termelési szabályokat azok jelenleg érvényes lejárati napja után is alkalmazhassák, az ökológiai termelés terén esetlegesen felmerülő akadályok vagy zavarok elkerülése céljából e rendeletnek a szóban forgó kivételes szabályokra vonatkozó módosításait indokolt 2012. január 1-jétől alkalmazni.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó szabályozási bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosító rendelkezések

A 889/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Saját gazdaságból és egyéb forrásokból származó takarmány

(1) Növényevők esetén, kivéve minden évben azt az időszakot, amikor az állatok a 17. cikk (4) bekezdése szerinti vándorlegeltetésen vannak, a takarmány legalább 60 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt ugyanazon régió más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemeivel együttműködve kell előállítani.

(2) Sertés és baromfi esetében a takarmány legalább 20 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemmel vagy takarmányipari vállalkozóval együttműködve, ugyanazon régióban kell előállítani.

(3) A méhek esetében a mézelési időszak végén a kaptárakban az átteleléshez elegendő méz- és pollenkészletet kell hagyni.

A méhcsaládok etetése csak akkor engedélyezett, ha a kaptárak túlélése az éghajlati viszonyok miatt veszélybe kerül. A táplálás ökológiai termelésből származó mézzel, ökológiai termelésből származó cukorsziruppal, illetve ökológiai termelésből származó cukorral történhet.”

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

Egyes termékek és anyagok használata a takarmányokban

A 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése d) pontja iv. alpontjának alkalmazásában ökológiai takarmány feldolgozásához és ökológiai állatok takarmányozásához kizárólag az alábbi anyagok használhatók:

növényi vagy állati eredetű, nem ökológiai takarmány-alapanyagok, illetve egyéb, az V. melléklet 2. szakaszában felsorolt takarmány-alapanyagok, feltéve, hogy:

i.	előállításuk vagy elkészítésük kémiai oldószerek használata nélkül történt; és

ii.	a 43. cikkben, illetve a 47. cikk c) pontjában meghatározott korlátozásokat tiszteletben tartják;

nem ökológiai fűszerek, gyógynövények és melasz, feltéve, hogy:

i.	ökológiai formában nem állnak rendelkezésre;

ii.	előállításuk vagy elkészítésük kémiai oldószerek használata nélkül történt; és

iii.	használatuk – évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékos arányaként kiszámítva – az adott faj takarmányadagjának 1 %-ára korlátozódik;

c)	állati eredetű ökológiai takarmány-alapanyagok;

d)	az V. melléklet 1. szakaszában felsorolt ásványi eredetű takarmány-alapanyagok;

a fenntartható halászat termékei, feltéve, hogy:

i.	előállításuk vagy elkészítésük kémiai oldószerek használata nélkül történt;

ii.	használatuk kizárólag a nem növényevő állatokra korlátozódik; és

iii.	a halból származó fehérje hidrolizátum használata kizárólag fiatal állatokra korlátozódik;

f)	só tengeri só formájában, durva kősó;

g)	a VI. mellékletben felsorolt takarmány-adalékanyagok.”

A 24. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítményekkel és antibiotikumokkal szemben előnyben kell részesíteni a fitoterápiás termékeket, a nyomelemeket, valamint az V. melléklet 1. szakaszában és a VI. melléklet 3. szakaszában felsorolt termékeket, feltéve, hogy ezek terápiás hatása az adott állatfaj esetében és a kezelést szükségessé tevő helyzetben hatékony.”

A 25k. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)	növényi vagy állati eredetű ökológiai takarmány-alapanyagok.”

5.	A 25 m. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő bekezdés lép: „(1) Az ökológiai akvakultúrában csak azok az ásványi eredetű takarmány-alapanyagok használhatók fel, amelyek szerepelnek az V. melléklet 1. szakaszában.”

6.	A 42. cikk b) pontjában a „2011. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2014. december 31-ig” szöveg lép.

A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„43. cikk

Növényi és állati eredetű, nem ökológiai fehérjetakarmány használata az állatállománynál

Amennyiben alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek, és amennyiben a mezőgazdasági termelők nem képesek kizárólag ökológiai termelésből származó fehérjetakarmányt beszerezni, a sertés- és a baromfifajok esetében korlátozott arányban nem ökológiai fehérjetakarmány is használható.

Az említett fajok vonatkozásában a nem ökológiai fehérjetakarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális aránya a 2012., a 2013. és a 2014. naptári évben 5 %.

A megfelelő értékeket évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani.

A gazdasági szereplő ezen rendelkezés alkalmazásának szükségességét dokumentumokkal bizonyítja.”

Az 59. és a 60. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„59. cikk

A kereskedelmi védjegyek és kereskedelmi megnevezések hatálya és használata

Ez a fejezet nem alkalmazandó a kedvtelésből tartott állatok eledelére és a prémes állatok takarmányára.

Azok a védjegyek és kereskedelmi megnevezések, amelyek magukban foglalnak valamely, a 834/2007/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett kifejezést, csak akkor használhatók, ha valamennyi növényi és állati eredetű összetevő ökológiai termelésből származik, és a termék szárazanyagának legalább 95 %-át ilyen összetevők alkotják.

60. cikk

A feldolgozott takarmány jelölései

(1) A 834/2007/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett kifejezések és az ökológiai termékek jelölésére szolgáló uniós logó azzal a feltétellel használhatók a feldolgozott takarmányokon, hogy valamennyi alábbi követelmény teljesül:

a)	a feldolgozott takarmány megfelel a 834/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek, különösen a rendelet 14. cikke (1) bekezdése d) pontja iv. és v. alpontjának az állatok, illetve a 15. cikke (1) bekezdése d) pontjának a tenyésztett víziállatok tekintetében, valamint 18. cikkének;

b)	a feldolgozott takarmány megfelel e rendelet rendelkezéseinek, különösen a 22. és a 26. cikkben foglaltaknak;

c)	a feldolgozott takarmányban lévő valamennyi növényi és állati eredetű összetevő ökológiai termelésből származik;

d)	a termék szárazanyagának legalább 95 %-át ökológiai mezőgazdasági termékek alkotják.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményektől függően a következő nyilatkozat engedélyezett azon termékek esetében, amelyek különféle mennyiségekben tartalmaznak ökológiai termelésből származó takarmány-alapanyagokat és/vagy az ökológiai gazdálkodásra való átállásból származó termékek takarmány-alapanyagait és/vagy az e rendelet 22. cikkében említett termékeket:

»ökológiai termelésben használható a 834/2007/EK rendeletnek és a 889/2008/EK rendeletnek megfelelően«.”

9.	Az V. és a VI. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Helyesbítő rendelkezések

A 889/2008/EK rendelet VIII. mellékletének A. szakaszában az E 392 kóddal jelzett élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó sor helyébe a következő sor lép:

„B

E 392*

Rozmaringkivonatok

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származnak”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk 6. és 7. pontjában foglalt rendelkezéseket azonban 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(2) HL L 229., 2009.9.1., 1. o.

(3) HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

(4) Final report on feed (Záró jelentés a takarmányokról), EGTOP/1/2011, http://ec.europa.eu/agriculture/organic/files/eu-policy/expert-recommendations/expert_group/final_report_on_feed_to_be_published_en.pdf

MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

A 22. cikk d) pontjában, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25 m. cikk (1) bekezdésében említett takarmány-alapanyagok

1. ÁSVÁNYI EREDETŰ TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK

A	Tengeri állatok mésztartalmú héja
A	Algamész (maërl)
A	Lithothamnium
A	Kalcium-glükonát
A	Kalcium-karbonát
A	Magnézium-oxid (vízmentes magnézium)
A	Magnézium-szulfát
A	Magnézium-klorid
A	Magnézium-karbonát
A	Fluortalanított foszfát
A	Kalcium-magnézium-foszfát
A	Magnézium-foszfát
A	Mononátrium-foszfát
A	Kalcium-nátrium-foszfát
A	Nátrium-klorid
A	Nátrium-bikarbonát
A	Nátrium-karbonát
A	Nátrium-szulfát
A	Kálium-klorid

2. EGYÉB TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK

Olyan mikroorganizmusok fermentálásából nyert (mellék-)termékek, amelyek sejtjeit inaktiválták vagy elölték:

A	Saccharomyces cerevisiae
A	Saccharomyces carlsbergiensis

„VI. MELLÉKLET

A 22. cikk g) pontjában, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25 m. cikk (2) bekezdésében említett, takarmányozási célra használt takarmány-adalékanyagok

Az e mellékletben felsorolt takarmány-adalékanyagokat az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) szerint engedélyeztetni kell.

1. TECHNOLÓGIAI ADALÉKANYAGOK

a) Tartósítószerek

Engedély	Azonosító számok		Anyag	Leírás, a használatra vonatkozó feltételek
A	1a	E 200	Szorbinsav
A	1a	E 236	Hangyasav
B	1a	E 237	Nátrium-formiát
A	1a	E 260	Ecetsav
A	1a	E 270	Tejsav
A	1a	E 280	Propionsav
A	1a	E 330	Citromsav

b) Antioxidánsok

Engedély	Azonosító szám		Anyag	Leírás, a használatra vonatkozó feltételek
A	1b	E 306	Természetes eredetű, tokoferolban gazdag kivonatok

c) Emulgeáló és stabilizáló anyagok, sűrítőanyagok és zselésítő anyagok

Engedély

Azonosító számok

Anyag

Leírás, a használatra vonatkozó feltételek

E 322

Lecitin

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai nyersanyagból állították elő

Kizárólag tenyésztett víziállatok takarmányozásához használható

d) Kötőanyagok, csomósodásgátlók és koagulálószerek

Engedély	Azonosító szám		Anyag	Leírás, a használatra vonatkozó feltételek
B	1	E 535	Nátrium-ferrocianid	Maximális adagolási arány: 20 mg/kg NaCl (ferrocianid-anionként számítva)
A	1	E 551b	Szilikagél
A	1	E 551c	Kovaföld (diatómaföld, tisztított)
A	1	E 558	Bentonit-montmorillonit
A	1	E 559	Azbesztet nem tartalmazó kaolinos agyagok
A	1	E 560	Sztearitok és klorit természetes keverékei
A	1	E 561	Vermikulit
A	1	E 562	Szepiolit
B	1	E 566	Nátrolit-fonolit
B	1	E 568	Üledékes eredetű klinoptilolit [hízósertések; hízócsirkék; hízópulykák; szarvasmarhafélék; lazac]
A	1	E 599	Perlit

e) Szilázs-adalékanyagok

Engedély	Azonosító szám	Anyag	Leírás, a használatra vonatkozó feltételek
A	1k	Enzimek, élesztők és baktériumok	Kizárólag szilázskészítés céljára használható, abban az esetben, ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a megfelelő fermentációt

2. ÉRZÉKSZERVI TULAJDONSÁGOKAT JAVÍTÓ ADALÉKANYAGOK

Engedély	Azonosító szám		Anyag	Leírás, a használatra vonatkozó feltételek
A	2b		Aromaanyagok	Kizárólag mezőgazdasági termékekből nyert kivonatok

3. TÁPÉRTÉKKEL RENDELKEZŐ ADALÉKANYAGOK

a) Vitaminok

Engedély

Azonosító szám

Anyag

Leírás, a használatra vonatkozó feltételek

Vitaminok és provitaminok

—	Mezőgazdasági termékekből származó vitaminok és provitaminok

—	A szintetikus úton előállított vitaminok közül csak a mezőgazdasági termékekből nyert vitaminokkal azonosak használhatók együregű gyomrú állatok és tenyésztett víziállatok takarmányozásához

—

A szintetikus úton előállított vitaminok közül kizárólag a mezőgazdasági termékekből nyert vitaminokkal azonos A-, D- és E-vitaminok használhatók kérődzők takarmányozásához; a használatot előzetesen engedélyezniük kell a tagállamoknak annak felmérése alapján, hogy az ökológiai tartású kérődzők mennyiben képesek az említett vitaminokból a szükséges mennyiségekhez a takarmányadagból hozzájutni

b) Nyomelemek

Engedély

Azonosító számok

Anyag

Leírás, a használatra vonatkozó feltételek

E1 Vas

—

vas-oxid

—	vas-karbonát

—	vas-szulfát, heptahidrát

—	vas-szulfát, monohidrát

E2 Jód

—	vízmentes kalcium-jodát

E3 Kobalt

—	bázikus kobalt-karbonát, monohidrát

—	kobalt-szulfát, monohidrát és/vagy heptahidrát

E4 Réz

—	bázikus réz-karbonát, monohidrát

—

réz-oxid

—	réz-szulfát, pentahidrát

E5 Mangán

—	mangán-karbonát

—	mangán-oxid

—	mangán-szulfát, monohidrát

E6 Cink

—

cink-oxid

—	cink-szulfát, monohidrát

—	cink-szulfát, heptahidrát

E7 Molibdén

—	nátrium-molibdát

E8 Szelén

—	nátrium-szelenát

—	nátrium-szelenit

4. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN ALKALMAZOTT ADALÉKANYAGOK

Engedély	Azonosító szám	Anyag	Leírás, a használatra vonatkozó feltételek
A		Enzimek és mikroorganizmusok

”

(*1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.154.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 154

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. június 15.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács 2012/308/KKBP határozata (2012. április 26.) az Európai Uniónak a Délkelet-Ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez való csatlakozásáról	1
		2012/309/EU
	*	A Tanács határozata (2012. május 10.) Európa 2016. évi kulturális fővárosainak Spanyolországban és Lengyelországban történő kijelöléséről	11
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 505/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 14.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról és helyesbítéséről	12
	*	A Bizottság 506/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 14.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Kraški pršut [OFJ])	20
		A Bizottság 507/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	22
		HATÁROZATOK
		2012/310/KKBP
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság EULEX KOSOVO/1/2012 határozata (2012. június 12.) az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX KOSOVO) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról	24

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	55,3
	MK	45,6
	TR	43,1
	ZZ	48,0
0707 00 05	MK	26,2
	TR	114,4
	ZZ	70,3
0709 93 10	TR	99,6
0709 93 10	ZZ	99,6
0805 50 10	AR	106,6
	BO	105,1
	TR	107,0
	ZA	105,2
	ZZ	106,0
0808 10 80	AR	111,8
	BR	87,8
	CH	68,9
	CL	99,3
	NZ	136,4
	US	170,1
	UY	61,9
	ZA	104,5
	ZZ	105,1
0809 10 00	TR	193,3
0809 10 00	ZZ	193,3
0809 29 00	TR	411,8
0809 29 00	ZZ	411,8
0809 40 05	ZA	300,5
0809 40 05	ZZ	300,5