ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.150.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 150

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. június 9.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 486/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. március 30.) a 809/2004/EK rendeletnek a tájékoztató, az alaptájékoztató, az összefoglaló és a végleges feltételek formátuma és tartalma, valamint a közzétételi követelmények tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 487/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Tomate La Cañada [OFJ])

66

 

*

A Bizottság 488/2012/EU rendelete (2012. június 8.) a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében kiadott forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megsértése miatt kiszabott pénzbírságokról szóló 658/2007/EK rendelet módosításáról

68

 

*

A Bizottság 489/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 8.) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének alkalmazására megállapított végrehajtási szabályokról ( 1 )

71

 

 

A Bizottság 490/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 8.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

76

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2012/293/EU

 

*

A Bizottság határozata (2012. február 8.) a Svédország által a Hammar Nordic Plugg AB javára nyújtott, SA.28809 (C 29/10) (ex NN 42/10 & ex CP 194/09) állami támogatásról (az értesítés a C(2012) 546. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

78

 

 

2012/294/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2012. május 25.) a tagállamok 2012. évi halászati ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti programjaihoz való uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2012) 3262. számú dokumentummal történt)

86

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásainak felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. április 27-i 407/2011/EK bizottsági rendelethez (HL L 108., 2011.4.28.)

97

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

9.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1


A BIZOTTSÁG 486/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. március 30.)

a 809/2004/EK rendeletnek a tájékoztató, az alaptájékoztató, az összefoglaló és a végleges feltételek formátuma és tartalma, valamint a közzétételi követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére, valamint 7. cikke (1) bekezdésére;

mivel:

(1)

A 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet (2) a 2003/71/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében részletesen meghatározza a különböző típusú értékpapírok tájékoztatóiba foglalandó kötelező információkat.

(2)

A szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) következményeképp a kibocsátónak a tájékoztató kibocsátását megelőző 12 hónapban közzétett információkat tartalmazó vagy azokra utaló dokumentumnak a 2003/71/EK irányelv 10. cikke szerinti, évente történő kiadására vonatkozó követelményt az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról szóló, 2010. november 24-i 2010/73/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) törölte. Ezt a módosítást a 809/2004/EK rendeleten is át kell vezetni.

(3)

A 2003/71/EK irányelv 3. cikkében a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség tekintetében meghatározott küszöbértéket a 2010/73/EU irányelv 50 000 EUR-ról 100 000 EUR-ra emelte. A 809/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A 2010/73/EU irányelv új rendelkezéseket vezetett be a befektetői védelem, az uniós értékpapírpiacokon tőkét bevonó társaságok adminisztratív terheinek csökkentése és a tájékoztatóra vonatkozó szabályozás hatékonyságának növelése érdekében, amelyek szükségessé teszik a 809/2004/EK rendeletnek a végleges feltételeket tartalmazó alaptájékoztató formátuma, a tájékoztató összefoglalója, valamint az összefoglalóban szerepeltetendő lényeges információk pontos tartalma és speciális formátuma tekintetében történő módosítását.

(5)

Annak érdekében, hogy az alaptájékoztató végleges feltételei ne tartalmazzanak az illetékes hatóságok által jóváhagyandó információkat, az alaptájékoztatónak tartalmaznia kell mindazon információkat, amelyekről a kibocsátó a tájékoztató elkészítésekor tudomással bírt.

(6)

Rendelkezni kell arról, hogy az alaptájékoztató választási lehetőségeket tartalmazhat a vonatkozó értékpapírjegyzékek sémáira és moduljaira előírt valamennyi információ vonatkozásában. A későbbiek során a végleges feltételek között kell meghatározni, hogy az adott kibocsátás esetében melyik lehetőség alkalmazandó az alaptájékoztató vonatkozó szakaszára történő utalás vagy az érintett információ ismételt feltüntetése által. Lehetővé kell tenni bizonyos, az értékpapírjegyzékhez nem kapcsolódó kiegészítő információknak a végleges feltételek között történő szerepeltetését, amennyiben az a befektetők számára vélhetőleg hasznos. E kiegészítő információk körét e rendeletben kell meghatározni.

(7)

A végleges feltételek nem módosíthatják és válthatják fel az alaptájékoztatóban foglalt információkat, mivel a befektetőnek a kibocsátóról, illetve az értékpapírokról készített értékelését esetlegesen befolyásoló új információkat az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásához kötött kiegészítő jegyzékben vagy új alaptájékoztatóban kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a végleges feltételek nem tartalmazhatnak a fizetési feltételekre vonatkozó olyan új elemet, amely nem szerepelt az alaptájékoztatóban.

(8)

Az összefoglalónak a befektetőnek szóló alapvető információkat kell tartalmaznia a 2003/71/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően. E célból az adott kibocsátáshoz készített összefoglalóban egyesíteni kell az alaptájékoztató összefoglalójának a kizárólag az adott kibocsátást érintő információit a végleges feltételek vonatkozó részeivel. Az adott kibocsátás összefoglalóját a végleges feltételek mellékleteként kell csatolni.

(9)

A mögöttes eszközhöz kapcsolt vagy az által fedezett értékpapírok esetében a mögöttes eszköz fajtájára vonatkozó valamennyi olyan információt közzé kell tenni az alaptájékoztatóban, amely a jóváhagyás időpontjában már ismert volt. A végleges feltételek között tehát kizárólag a mögöttes eszközt érintő specifikus részleteket kell feltüntetni, mivel a megfelelő mögöttes eszköz megválasztását a piaci viszonyok is befolyásolhatják.

(10)

A tájékoztató összefoglalójának formátumát és tartalmát olyan módon kell meghatározni, hogy az összefoglalókban az azonos információk mindig ugyanott szerepeljenek és azonos fajtájú termékek könnyen összehasonlíthatók legyenek. Ennek megfelelően az adott tájékoztató esetében nem alkalmazható adatok helyén az összefoglalóban a „nem alkalmazható” megjegyzést kell feltüntetni.

(11)

Az összefoglaló a tájékoztató önálló részét alkotja. Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy nem köteles a tájékoztató részeként összefoglalót készíteni, ugyanakkor szándékában áll a tájékoztatóban áttekintő részt elhelyezni, úgy e szakasz nem viselheti az „Összefoglaló” címet, kivéve, ha az áttekintő rész eleget tesz az összefoglalóra vonatkozó összes közzétételi követelménynek. Az összefoglalókat közérthető nyelven, az abban foglalt információk könnyű értelmezhetőségét biztosító módon kell megfogalmazni.

(12)

Az uniós értékpapírpiacok hatékonyságának növelése és a kibocsátókat a tőkebevonással összefüggésben terhelő adminisztratív költségek csökkentése érdekében a 2003/71/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdésének g) pontjában előírtaknak megfelelően arányos közzétételi szabályokat kell bevezetni a részvényeknek a meglévő részvényesek számára történő felkínálására vonatkozóan. A meglévő részvényesek vagy lejegyzik a részvényeket vagy értékesítik a részvényjegyzési jogukat.

(13)

A 2003/71/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdésének e) pontjában előírtak alapján az arányos közzétételi szabályoknak megfelelően figyelembe kell venniük a kibocsátók méretét, különösen a 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének j) pontjában említett nem részvényjellegű értékpapírokat kibocsátó azon hitelintézeteket, amelyek a 2003/71/EK irányelv szerinti szabályozást választják, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a kis piaci tőkeértékű társaságokat. Az említett kibocsátók számára ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy választhassanak az arányos követelményeknek megfelelő sémák és az átfogó közzétételi szabályok között.

(14)

Az arányos közzétételi szabályoknak figyelembe kell venniük a befektetővédelem javításának szükségességét és a piacok számára már elérhetővé tett információk mennyiségét.

(15)

A reklámokban tájékoztatni kell a befektetőket arról, ha a kibocsátó a 2003/71/EK irányelv értelmében nem köteles tájékoztatót készíteni, kivéve, amikor a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy maga dönt a 2003/71/EK irányelv és az e rendelet követelményeinek megfelelő tájékoztató közzétételéről.

(16)

Tekintettel arra, hogy az e rendelet által bevezetett új követelményekhez való alkalmazkodáshoz átmeneti időszakot kell biztosítani a kibocsátók számára, e rendelet csak azon tájékoztatókra és alaptájékoztatókra alkalmazandó, amelyeket az illetékes hatóságok a rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően hagytak jóvá.

(17)

A 809/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 809/2004/EK rendelet módosításai

A 809/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk 3. pontját el kell hagyni.

2.

A 2. cikk a következő 13. ponttal egészül ki:

„13.   »jogosultsági kibocsátás«: új részvények jegyzését lehetővé tevő, kizárólag a meglévő részvényesek számára biztosított, alapszabályba foglalt elővételi jogok kibocsátása. A jogosultsági kibocsátásokhoz sorolandó az olyan kibocsátás is, amely esetében az alapszabályba foglalt elővételi jogokat érvénytelenítették és a meglévő részvényesekével közel azonos jogokkal felruházó eszközzel vagy rendelkezéssel helyettesítették, amennyiben e jogok eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

a)a részvényesek ingyenesen juthatnak a jogokhoz;b)a részvényesek jogosultságot szereznek arra, hogy meglévő részesedésük arányának megfelelő, vagy egyéb, a részvénykibocsátásban való részvételre feljogosító értékpapírok esetében a mögöttes részvényekre vonatkozó jogosultságuk arányának megfelelő mértékű további részvényekhez jussanak;c)a jegyzési jogok forgalomképesek és átruházhatók, ettől eltérő esetben a jogokból eredő részvényeket az ajánlattételi időszak végén azon részvényesek részére értékesítik, akik nem éltek fenti jogosultságukkal;d)a b) pontban említett jogosultság tekintetében a kibocsátó határokat, korlátozásokat vagy kivételeket határozhat meg, valamint saját belátása szerint intézkedéseket hozhat a saját részvények, a részjogosultságok és bármely ország vagy terület jogszabálya, illetve szabályozó hatósága által meghatározott követelmények vonatkozásában;e)a részvények szerzésére nyitva álló legrövidebb határidő megegyezik a 77/91/EGK tanácsi irányelv 29. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, az alapszabályba foglalt elővételi jog gyakorlására nyitva álló határidővel;f)a jogok a gyakorlásukra nyitva álló határidő elteltét követően elévülnek.

3.

Az I. fejezet a következő 2a. cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Az alaptájékoztatóban és a végleges feltételekben szereplő információk kategóriái

(1)   A XX. mellékletben megállapított kategóriák meghatározzák az alaptájékoztatóban, illetve a végleges feltételek között felsorolandó információk közlése során megengedhető rugalmasságot. A kategóriák meghatározása a következő:

a)   »A. kategória«: az alaptájékoztatóban közlendő, releváns információ. Az ilyen információt tartalmazó rovat nem hagyható üresen az információnak a végleges feltételekben történő későbbi megadása céljából.

b)   »B. kategória«: az alaptájékoztató tartalmazza az előírt információval kapcsolatos összes általános elvet, a rovat üresen hagyására csak az alaptájékoztató jóváhagyása idején még nem ismert részletek esetében van mód, a végleges feltételekben történő későbbi megadás céljából.

c)   »C. kategória«: az alaptájékoztató azon információk esetében tartalmazhat később kiegészítendő üres rovatot, amelyek az alaptájékoztató jóváhagyásának idején még nem voltak ismertek. Az ilyen információkat a végleges feltételekben kell megadni.

(2)   A 2003/71/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésében rögzített körülmények fennállása esetén kiegészítő jegyzéket kell készíteni.

Amennyiben az említett körülmények nem állnak fenn, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy hirdetményt tesz közzé a változásról.”

4.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A tájékoztatóban feltüntetendő minimális információk

A tájékoztatót az e a rendeletben meghatározott sémák és modulok, illetve azok ötvözetének felhasználásával kell elkészíteni.

Az érintett kibocsátó vagy a kibocsátás, illetve az értékpapírok fajtájától függően a tájékoztató az I–XVII. és a XX–XXIX. mellékletben előírt információkat tartalmazza. A 4a. cikk (1) bekezdésére is tekintettel, az illetékes hatóság nem követelheti meg, hogy a tájékoztató olyan információkat tartalmazzon, amelyek nem szerepelnek az I–XVII. vagy a XX–XXIX. mellékletben.

A 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett kötelezettségnek való megfelelés biztosítása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a tájékoztatónak az említett irányelv 13. cikkével összhangban történő jóváhagyásakor adott esetben előírhatja, hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy az általa benyújtott információkat bármely elem tekintetében egészítse ki.

Amennyiben a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek a 2003/71/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően összefoglalót kell elhelyeznie a tájékoztatóban, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a tájékoztatónak az említett irányelv 13. cikkével összhangban történő jóváhagyásakor adott esetben előírhatja, hogy bizonyos, a tájékoztatóban közzétett információt az összefoglalóban tüntessenek fel.”

5.

A 4a. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés első albekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes hatóság az (1) bekezdés első albekezdése szerinti bármely kérését az I. melléklet 20.1. pontjában, a XXIII. melléklet 15.1. pontjában, a XXV. melléklet 20.1. pontjában, a XXVII. melléklet 11.1. pontjában és a XXVIII. melléklet 20.1. pontjában a pénzügyi információk tartalma és az alkalmazandó számviteli és könyvvizsgálati elvek tekintetében meghatározott követelményekre alapozza, figyelembe véve az alábbi tényezők miatt célszerű bármely módosítást is:”.

b)

A (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az I. melléklet 20.1. pontja, a XXIII. melléklet 15.1. pontja, a XXV. melléklet 20.1. pontja, a XXVII. melléklet 11.1. pontja és a XXVIII. melléklet 20.1. pontja alapján nyújtott korábbi pénzügyi információ a tájékoztató elkészítésének időpontjában nem pontosan mutatja be üzleti vállalkozása egészét;”.

c)

A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   E cikk (5) bekezdése, továbbá az I. melléklet 20.2. pontja, a XXIII. melléklet 15.2. pontja és a XXV. melléklet 20.2. pontja alkalmazásában jelentős bruttó változásnak számít a kibocsátó helyzetében, ha a kibocsátó vállalkozásának méretét jelző egy vagy több mutató több mint 25 %-kal módosul.”

6.

A 7., 8., 12., 16. és 21. cikkben, valamint a IV., V., VII–X., XII., XIII., XV. és XVIII. mellékletben az „50 000” kifejezés helyébe a „100 000” kifejezés lép.

7.

A 9. cikk a következő második bekezdéssel egészül ki:

„A VI. melléklet 3. pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amikor egy tagállam kezesként lép fel.”

8.

A 21. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A kibocsátó, az ajánlattevő és a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy dönthet úgy, hogy az I., III., IV., IX., X. és XI. melléklet helyett a második albekezdés szerint a XXIII–XXIX. mellékletben meghatározott arányos sémák alapján készíti el a tájékoztatót, feltéve, hogy a 26a., 26b. és a 26c. cikkben meghatározott megfelelő feltételek teljesülnek.

Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy így dönt:

a)

a XVIII. mellékletben az I. mellékletre való hivatkozás a XXIII. vagy XXV. mellékletre való hivatkozásként értelmezendő;

b)

a XVIII. mellékletben a III. mellékletre való hivatkozás a XXIV. mellékletre való hivatkozásként értelmezendő;

c)

a XVIII. mellékletben a IV. mellékletre való hivatkozás a XXVI. mellékletre való hivatkozásként értelmezendő;

d)

a XVIII. mellékletben a IX. mellékletre való hivatkozás a XXVII. mellékletre való hivatkozásként értelmezendő;

e)

a XVIII. mellékletben a X. mellékletre való hivatkozás a XXVIII. mellékletre való hivatkozásként értelmezendő;

f)

a XVIII. mellékletben a XI. mellékletre való hivatkozás a XXIX. mellékletre való hivatkozásként értelmezendő.”

9.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az alaptájékoztatót az e rendeletben előírt sémák és modulok, illetve azok kombinációjának felhasználásával a XVIII. mellékletben a különböző értékpapírfajtákra meghatározott kombinációknak megfelelően kell összeállítani.

Az alaptájékoztatóban az I–XVII. mellékletben, a XX. mellékletben, valamint a XXIII–XXIX. mellékletben a kibocsátók típusától és az érintett értékpapíroktól függően az e rendeletben meghatározott sémákban és modulokban előírt információkat kell feltüntetni. Az illetékes hatóság nem írhatja elő, hogy olyan információkat vegyenek fel az alaptájékoztatóba, amelyek nem szerepelnek az I–XVII. mellékletben, a XX. mellékletben vagy a XXIII–XXIX. mellékletben.

A 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett kötelezettségnek való megfelelés biztosítása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az alaptájékoztatónak az említett irányelv 13. cikkével összhangban történő jóváhagyásakor adott esetben előírhatja, hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy az általa benyújtott információkat bármely tartalmi elem tekintetében egészítse ki.

Amennyiben a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek a 2003/71/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően összefoglalót kell elhelyeznie az alaptájékoztatóban, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az alaptájékoztatónak az említett irányelv 13. cikkével összhangban történő jóváhagyásakor adott esetben előírhatja, hogy bizonyos, az alaptájékoztatóban közzétett információt az összefoglalóban tüntessenek fel.”

b)

A cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az alaptájékoztató a vonatkozó értékpapírjegyzékek sémáiban és moduljaiban, valamint a XX. mellékletben előírtaknak megfelelően választási lehetőségeket tartalmazhat az A. kategória, B. kategória és C. kategória besorolású információk tekintetében. Az alaptájékoztató vonatkozó szakaszára történő hivatkozás vagy az érintett információ ismételt feltüntetése révén a végleges feltételekben kell meghatározni, hogy az adott kibocsátás esetében melyik választható lehetőség alkalmazandó.”

c)

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az alaptájékoztatóhoz csatolt végleges feltételek csak az alábbiakat tartalmazhatják:

a)

az alaptájékoztató alapjául szolgáló különböző értékpapírjegyzék-sémákon belül a XX. mellékletben felsorolt B. és C. kategória besorolású információk. Az adott tájékoztató esetében nem alkalmazható információk helyén a végleges feltételek között a »nem alkalmazható« megjegyzést kell feltüntetni;

b)

önkéntes alapon bármely, a XXI. mellékletben meghatározott »további információ«;

c)

az alaptájékoztatóban megállapított és az adott kibocsátásra alkalmazandó választási lehetőségek ismételt feltüntetése, vagy az ezekre történő utalás.

A végleges feltételek nem módosítják és nem váltják fel az alaptájékoztatóban foglalt információkat.”

d)

Az (5) bekezdés a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a.

a »végleges feltételek formátuma« sablont tartalmazó rovat, amelyet valamennyi adott kibocsátás esetében ki kell tölteni.”

e)

A (7) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a kibocsátónak kiegészítő jegyzéket kell készítenie olyan, az alaptájékoztatóban szereplő információk vonatkozásában, amelyek csak egy vagy több adott kibocsátásra vonatkoznak, úgy a 2003/71/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a befektetőknek az elfogadó nyilatkozat visszavonására vonatkozó joga nem alkalmazható az alaptájékoztatónak megfelelő összes értékpapír-kibocsátásra, hanem csak az adott kibocsátásokra.”

10.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

A tájékoztató, az alaptájékoztató és az adott kibocsátás összefoglalójának tartalma

(1)   A kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy e cikkel összhangban határozza meg a 2003/71/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésében említett összefoglaló részletes tartalmát.

Az összefoglaló a XXII. mellékletben meghatározott lényeges információkat tartalmazza. Az adott tájékoztató esetében nem alkalmazható információ helyén az összefoglalóban a »nem alkalmazható« megjegyzést kell feltüntetni. Az összefoglaló terjedelmének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátó és a felkínált értékpapír összetettségét, de az nem haladhatja meg – bármelyik is a hosszabb – a 15 oldalt vagy a tájékoztató terjedelmének 7 %-át. Az összefoglaló nem tartalmazhat kereszthivatkozásokat a tájékoztató más részeire.

A XXII. mellékletben meghatározott szakaszok és elemek sorrendje kötelező. Az összefoglalót közérthető nyelven kell megfogalmazni, az abban foglalt lényeges információkat könnyen megtalálható és értelmezhető módon kell bemutatni. Amennyiben a kibocsátó a 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján nem köteles a tájékoztató részeként összefoglalót készíteni, ugyanakkor a tájékoztatóban áttekintő részt helyez el, úgy e szakasz nem viselheti az »Összefoglaló« címet, kivéve, ha a kibocsátó eleget tesz az összefoglalóra vonatkozó, az e cikkben és a XXII. mellékletben meghatározott összes közzétételi követelménynek.

(2)   Az alaptájékoztató összefoglalója a következő információkat tartalmazhatja:

a)

az alaptájékoztatóban foglalt információk;

b)

az értékpapírjegyzékek sémái és modulja (moduljai) által előírt választható információk;

c)

az értékpapírjegyzékek sémái és modulja (moduljai) által előírt, a végleges feltételekben később megadandó, üresen hagyott szakasszal jelzett információk.

(3)   Az adott kibocsátáshoz készített összefoglaló az alaptájékoztató összefoglalójának lényeges információit és a végleges feltételek vonatkozó részeit kombinálja. Az adott kibocsátás összefoglalója az alábbiakat tartalmazza:

a)

az alaptájékoztató összefoglalójában feltüntetett, kizárólag az adott kibocsátásra vonatkozó információk;

b)

az alaptájékoztatóban megadott választási lehetőségek, amelyek a végleges feltételekben meghatározottak szerint kizárólag az adott kibocsátásra vonatkoznak;

c)

az alaptájékoztatóban korábban üresen hagyott, a végleges feltételekben megadott vonatkozó információk.

Amennyiben a végleges feltételek különféle értékpapírokra vonatkoznak, amelyek azonban csak nagyon kevés részlet tekintetében – úgy mint a kibocsátási ár vagy a lejárati nap – különböznek egymástól, úgy ezen értékpapírok adott kibocsátásaihoz ugyanaz az egységes összefoglaló mellékelhető, feltéve, hogy az egyes értékpapírokra vonatkozó információk egyértelműen elkülönülnek egymástól.

Az adott kibocsátás összefoglalójára ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a végleges feltételekre, és az összefoglaló a végleges feltételek mellékletét képezi.”

11.

A 25. cikk (5) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:

„Új összefoglaló vagy az összefoglaló kiegészítő jegyzéke készítését megelőző ajánlattételhez kapcsolódó végleges feltételek és az adott kibocsátásra vonatkozó, a végleges feltételekhez csatolt összefoglaló újbóli benyújtása semmilyen esetben sem írható elő.”

12.

A 26. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A végleges feltételeket külön dokumentum formájában vagy az alaptájékoztatóba illesztve kell ismertetni. A végleges feltételeket könnyen elemezhető és érthető formában kell elkészíteni.

A vonatkozó értékpapírjegyzék sémáinak és moduljainak az alaptájékoztatóban megtalálható elemei a végleges feltételekben nem szerepelhetnek.

A kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy a végleges feltételekben a XXI. mellékletben meghatározott bármely kiegészítő információt feltüntethet.

A végleges feltételekben egyértelmű és szembetűnő nyilatkozatot kell közzétenni arról, hogy:

a)

az alaptájékoztatóval és annak kiegészítő jegyzékével (jegyzékeivel) együtt értelmezendő végleges feltételek elkészítésére a 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célból került sor;

b)

az alaptájékoztatót és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzéket (jegyzékeket) hol teszik közzé a 2003/71/EK irányelv 14. cikkének megfelelően;

c)

az összes információ megismeréséhez az alaptájékoztatót és a végleges feltételeket együttesen kell értelmezni;

d)

az adott kibocsátás összefoglalóját a végleges feltételek mellékleteként csatolják.

A végleges feltételek – a tagállami jogszabályoktól függően – tartalmazhatják a kibocsátó jogi képviselőjének vagy a tájékoztatóért felelős személynek, vagy mindkettőjüknek az aláírását.

(5a)   A végleges feltételeket és az adott kibocsátás összefoglalóját ugyanazon a nyelven kell elkészíteni, mint az alaptájékoztató végleges feltételeinek jóváhagyott sablonját, valamint az alaptájékoztató összefoglalóját.

Amennyiben a végleges feltételeket – a 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban – közlik a fogadó tagállam illetékes hatóságával, vagy ha több mint egy fogadó tagállam van a fogadó tagállamok illetékes hatóságaival, úgy a végleges feltételekre és a csatolt összefoglalóra a következő nyelvi szabályok alkalmazandók:

a)

amennyiben az alaptájékoztató összefoglalóját a 2003/71/EK irányelv 19. cikke szerint le kell fordítani, úgy az adott kibocsátásnak a végleges feltételekhez csatolt összefoglalójára az alaptájékoztató összefoglalójára vonatkozó fordítási követelmények érvényesek;

b)

amennyiben az alaptájékoztatót a 2003/71/EK irányelv 19. cikke szerint le kell fordítani, úgy az adott kibocsátás végleges feltételeire és az ahhoz csatolt összefoglalóra az alaptájékoztatóra vonatkozó fordítási követelmények érvényesek.

A kibocsátó a fordításokat a végleges feltételekkel együtt benyújtja a fogadó tagállam hatóságához, vagy ha több mint egy fogadó tagállam van a fogadó tagállamok illetékes hatóságaihoz.”

13.

A rendelet a következő IIIa. fejezettel egészül ki:

„IIIa.   FEJEZET

ARÁNYOS KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYOK

26a. cikk

A jogosultsági kibocsátásokra vonatkozó arányos sémák

(1)   A jogosultsági kibocsátásokra a XXIII. és XXIV. mellékletben meghatározott sémák alkalmazandók, feltéve, hogy a kibocsátó már kereskedésre bocsátott azonos osztályú részvényeket valamely szabályozott piacon vagy a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszerben.

(2)   Azok a kibocsátók, akiknek azonos osztályú részvényeit már kereskedésre bevezették egy multilaterális kereskedési rendszerbe, csak akkor alkalmazhatják a XXIII. és XXIV. mellékletben meghatározott sémákat, ha az említett multilaterális kereskedési rendszer megfelel az alábbiaknak:

a)

rendelkezések kötelezik a kibocsátókat arra, hogy az egyes pénzügyi évek lezártát követő hat hónapon belül éves pénzügyi kimutatásokat és könyvvizsgálati jelentéseket, az egyes pénzügyi évek első hat hónapjának végét követő négy hónapon belül féléves pénzügyi beszámolókat tegyenek közzé, valamint a 2003/6/EK irányelv 1. cikke első bekezdésének 1. pontjában meghatározott bennfentes információkat hozzanak nyilvánosságra az említett irányelv 6. cikke szerint;

b)

rendelkezések kötelezik a kibocsátókat arra, hogy a honlapjukon történő közzététel által tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé az a) pontban említett jelentéseket és információkat;

c)

a 2003/6/EK irányelvvel összhangban a bennfentes kereskedést és a piaci manipulációt tiltó rendelkezéseket tartalmaznak.

(3)   A tájékoztató elején elhelyezett nyilatkozatnak egyértelműen jeleznie kell, hogy a jogosultsági kibocsátás a kibocsátó részvényeseire irányul, és a tájékoztató közzétételi szintje arányos a kibocsátásnak ezzel a fajtájával.

26b. cikk

Arányos sémák kis- és középvállalkozások, illetve kis piaci tőkeértékű társaságok számára

A XXV–XXVIII. mellékletben meghatározott arányos sémák abban az esetben alkalmazandók, amikor a kis- és középvállalkozások, illetve kis piaci tőkeértékű társaságok által kibocsátott értékpapírokat nyilvánosan kínálják, illetve a valamely tagállamban található vagy működő szabályozott piacon bocsátják kereskedésre.

A kis- és középvállalkozások, illetve kis piaci tőkeértékű társaságok ugyanakkor dönthetnek inkább úgy is, hogy a tájékoztatót az I–XVII. és a XX–XXIV. mellékletben meghatározott sémáknak megfelelően készítik el.

26c. cikk

A 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének j) pontjában említett hitelintézeti kibocsátásokra vonatkozó arányos követelmények

A 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének j) pontjában említett értékpapírokat kibocsátó azon hitelintézetek, amelyek az említett irányelv 1. cikkének (3) bekezdése alapján készítenek tájékoztatót, dönthetnek úgy, hogy tájékoztatójukban a korábbi pénzügyi információk közül csak a legutolsó pénzügyi évre vagy – a kibocsátó tevékenységének időtartamától függően – ennél rövidebb időtartamra vonatkozó információkat tüntetnek fel e rendelet XXIX. mellékletének megfelelően.

14.

A 27. cikket el kell hagyni.

15.

A 34. cikk a következő második bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a 2003/71/EK irányelv alapján nem kell tájékoztatót készíteni, a reklámokban erre vonatkozó figyelmeztetést kell szerepeltetni, kivéve, ha a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy úgy dönt, hogy a 2003/71/EK irányelvnek és e rendeletnek megfelelő tájékoztatót tesz közzé.”

16.

A 35. cikk (5a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5a)   A harmadik országbeli kibocsátók nem kötelesek az I. melléklet 20.1. pontja, a IV. melléklet 13.1. pontja, a VII. melléklet 8.2. pontja, a X. melléklet 20.1 pontja, a XI. melléklet 11.1. pontja, a XXIII. melléklet 15.1. pontja, a XXV. melléklet 20.1. pontja, a XXVI. melléklet 13.1. pontja, a XXVIII. melléklet 20.1. pontja, vagy a XXIX. melléklet 11. pontja szerint újból közölni a tájékoztatóban szereplő, a 2015. január 1-jén vagy az után kezdődő pénzügyi éveket megelőző pénzügyi évekre vonatkozó korábbi pénzügyi információkat, továbbá nem kötelesek a VII. melléklet 8.2.a. pontja, a IX. melléklet 11.1. pontja, a X. melléklet 20.1.a. pontja, a XXVII. melléklet 11.1. pontja, vagy a XXVIII. melléklet 20.1.a. pontja szerint az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott nemzetközi beszámolókészítési standardok és a szóban forgó, a 2015. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi éveket megelőző pénzügyi évekre vonatkozó információk összeállításánál figyelembe vett számviteli elvek közötti különbségek részletes bemutatására sem, feltéve, hogy a korábbi pénzügyi információkat az Indiai Köztársaság általánosan elfogadott számviteli alapelveivel összhangban készítették el.”

17.

Az V. melléklet 4.7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.7.   A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések:

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje.

Amennyiben a kamatláb nem rögzített, nyilatkozni kell a mögöttes eszköz fajtájáról és ismertetni kell a mögöttes eszközt valamint a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módját, továbbá azt, hogy hol szerezhető be információ a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulásáról és volatilitásáról.

A mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások.

A mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok.

A számítást végző ügynök neve.

Amennyiben az értékpapír utáni kamatfizetésnek származtatott összetevője is van, egyértelmű és érthető magyarázatot kell nyújtani a befektetők részére arról, hogy a mögöttes eszköz (eszközök) értéke miként befolyásolja a befektetésük értékét, különösen olyan körülmények között, amikor a kockázat a legnyilvánvalóbb.”

18.

A XIII. melléklet 4.8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.8.   A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések:

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje.

Amennyiben a kamatláb nem rögzített, nyilatkozni kell a mögöttes eszköz fajtájáról és ismertetni kell a mögöttes eszközt valamint a mögöttes eszköz és a kamatláb összekapcsolásának módját.

A mögöttes eszközt érintő piaci vagy elszámolási fennakadások.

A mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok.

A számítást végző ügynök neve.”

19.

A rendelet az e rendelet mellékletében meghatározott XX–XXIX. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1)   Az 1. cikk 3. pontja, 9. pontjának a)–d) pontja, 10., 11. és 12. pontja nem alkalmazandó a tájékoztatók vagy alaptájékoztatók kiegészítő jegyzékeinek jóváhagyására, ha a tájékoztatót vagy alaptájékoztatót 2012. július 1-jét megelőzően hagyták jóvá.

(2)   Amennyiben a 2003/71/EK irányelv 18. cikkével összhangban a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága 2012. július 1-jét megelőzően jóváhagyott tájékoztatóval vagy alaptájékoztatóval kapcsolatban jóváhagyási igazolással értesíti a fogadó tagállam illetékes hatóságát, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az igazolásban egyértelműen és félreérthetetlenül jelzi, hogy a tájékoztató vagy az alaptájékoztató jóváhagyása 2012. július 1-jét megelőzően történt.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

(2)  HL L 149., 2004.4.30., 1. o.

(3)  HL L 390., 2004.12.31., 38. o.

(4)  HL L 327., 2010.12.11., 1. o.

(5)  HL L 26., 1977.1.31., 1. o.”

(6)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.”


MELLÉKLET

XX. MELLÉKLET

Az értékpapírjegyzékek sémáinak és moduljának (moduljainak) jegyzéke

 

V. melléklet

Utasítások

1.

FELELŐS SZEMÉLYEK

 

1.1.

Minden személy, aki felelős a tájékoztatóban szereplő információkért, illetve adott esetben annak egyes részeiért; ez utóbbi esetben meg kell jelölni az érintett részeket. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet.

A. kategória

1.2.

A tájékoztatóért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a legjobb tudásuk szerint a tájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket. Indokolt esetben a tájékoztató egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy a lehető legjobb tudásuk szerint a tájékoztató azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket.

A. kategória

2.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

 

2.1.

A „Kockázati tényezők” szakaszban az eladásra felajánlott és/vagy bevezetett értékpapírokra vonatkozó lényeges kockázati tényezők egyértelmű bemutatása annak érdekében, hogy értékelni lehessen az érintett értékpapírokhoz kapcsolódó piaci kockázatokat.

A. kategória

3.

KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

 

3.1.

A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

 

A kibocsátás/ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségek bemutatása, ideértve az összeférhetetleneket is, az érintett személyek és az érdekeltség jellegének részletezésével.

C. kategória

3.2.

Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

 

Az ajánlattétel okai, ha az nem nyereségszerzés és/vagy egyes kockázatok fedezése. Adott esetben a kibocsátás/ajánlattétel becsült összes költsége és a nettó bevétel becsült összege. A költségeket és a bevételeket a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, fontossági sorrendben kell ismertetni. Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes felhasználási cél finanszírozására, meg kell jelölni a kiegészítő finanszírozás összegét és forrását.

C. kategória

4.

AZ ELADÁSRA FELAJÁNLOTT/KERESKEDÉSRE BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

 

4.1.

i.

Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya;

B. kategória

ii.

az ISIN-kód (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) vagy más értékpapír-azonosító szám.

C. kategória

4.2.

Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A. kategória

4.3.

i.

Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre vagy bemutatóra szólnak-e, illetve nyomdai úton vagy dematerializált formában készültek-e.

A. kategória

ii.

Ez utóbbi esetében a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe.

C. kategória

4.4.

Az értékpapír-kibocsátás pénzneme

C. kategória

4.5.

Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok rangsora, ideértve az olyan rendelkezések összefoglalóját is, amelyek célja a rangsor befolyásolása, illetve az, hogy az értékpapírokat a kibocsátó fennálló vagy jövőbeli egyéb kötelezettségei alá rendelje.

A. kategória

4.6.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást.

B. kategória

4.7.

i.

A névleges kamatláb

C. kategória

ii.

A fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

B. kategória

iii.

A kamat esedékessé válásának időpontja

C. kategória

iv.

A kamatfizetési időpontok

C. kategória

v.

A kamat- és tőketörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje

B. kategória

Amennyiben a kamatláb nem rögzített,

 

vi.

a mögöttes eszköz fajtájának ismertetése

A. kategória

vii.

az alapul szolgáló mögöttes eszköz ismertetése

C. kategória

viii.

a kettő összekapcsolásának módja

B. kategória

ix.

tájékoztatás arról, hogy hol szerezhető be információ a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulásáról és a volatilitásáról

C. kategória

x.

a mögöttes eszközt érintő esetleges piaci vagy elszámolási fennakadások

B. kategória

xi.

a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok

B. kategória

xii.

a számítást végző ügynök neve

C. kategória

xiii.

amennyiben az értékpapír iránti kamatfizetésnek származtatott összetevője is van, egyértelmű és teljes körű magyarázatot kell nyújtani a befektetők részére arról, hogy a mögöttes eszköz(ök) értéke miként befolyásolja a befektetésük értékét, különösen olyan körülmények között, amikor a kockázat a legnyilvánvalóbb.

B. kategória

4.8.

i.

A lejárat napja;

C. kategória

ii.

a kölcsön törlesztésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat. Amennyiben a kibocsátó vagy az értékpapír-tulajdonos kezdeményezésére előtörlesztést terveznek, erről tájékoztatást kell nyújtani, részletezve a törlesztési feltételeket.

B. kategória

4.9.

i.

A várható hozam;

C. kategória

ii.

röviden ismertetni kell a hozam kiszámításának módját.

B. kategória

4.10.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak képviselete, ideértve a befektetőket képviselő szervezet megnevezését és a képviseletre vonatkozó rendelkezéseket. Azon helyek megjelölése, ahol a képviselettel kapcsolatos szerződések nyilvánosan megtekinthetők.

B. kategória

4.11.

Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, felhatalmazásokról és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják.

C. kategória

4.12.

Új kibocsátások esetén, az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja.

C. kategória

4.13.

Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások ismertetése.

A. kategória

4.14.

A kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa és az ajánlattétel vagy a szabályozott piaci kereskedés iránti kérelem benyújtása szerinti ország(ok) tekintetében:

az értékpapírokból származó jövedelem forrásadójával kapcsolatos tájékoztatás,

tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó felelősséget vállal-e a forrásadó levonásáért.

A. kategória

5.

AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

 

5.1.

Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az ajánlattételhez szükséges intézkedések

 

5.1.1.

Az ajánlattétel feltételei

C. kategória

5.1.2.

A kibocsátás/ajánlattétel teljes összege; ha az összeget még nem rögzítették, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételei és időpontja.

C. kategória

5.1.3.

i.

Az ajánlattételre rendelkezésre álló idő, beleértve a lehetséges módosításokat is;

C. kategória

ii.

a jegyzési eljárás ismertetése.

C. kategória

5.1.4.

A jegyezhető mennyiség leszállításának lehetőségével és az értékpapírt jegyzők által befizetett többlet visszafizetésének módjával kapcsolatos tájékoztatás.

C. kategória

5.1.5.

A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva).

C. kategória

5.1.6.

Az értékpapírok kifizetésének és kiadásának módja és határideje.

C. kategória

5.1.7.

Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalára alkalmazott módszer teljes körű bemutatása, a nyilvánosságra hozatal időpontja.

C. kategória

5.1.8.

Az elővételi jogok gyakorlásával, a jegyzési jog átruházhatóságával és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelésével kapcsolatos eljárás.

C. kategória

5.2.

Forgalmazási terv és allokáció

 

5.2.1.

i.

Azon potenciális befektetők különböző kategóriái, akiknek az értékpapírokat felajánlják.

A. kategória

ii.

Amennyiben a jegyzés egyidejűleg kettő vagy több ország piacán is zajlik, és az értékpapírok egy részsorozatát az említett piacok közül bizonyos piacok számára tartották fenn vagy tartják fenn, az elkülönített részsorozattal kapcsolatos tájékoztatás.

C. kategória

5.2.2.

Az értékpapírt jegyzőknek a részükre allokált mennyiségről történő értesítésének módja, és tájékoztatás arról, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.

C. kategória

5.3.

Árképzés

 

5.3.1.

i.

Az értékpapírok várható ajánlati ára; vagy

C. kategória

ii.

az ár meghatározásának módja és a nyilvánosságra hozatal folyamata;

B. kategória

iii.

a kifejezetten az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összegével kapcsolatos tájékoztatás.

C. kategória

5.4.

Forgalomba hozatal és jegyzési garanciavállalás

 

5.4.1.

Az ajánlattétel egészéért és az egyes részekért felelős kapcsolattartók neve és címe, továbbá – amennyiben a kibocsátó vagy az ajánlattevő számára ismertek – a forgalmazók neve és címe azokban az országokban, ahol az ajánlattétel történik.

C. kategória

5.4.2.

A kifizető ügynökök és a letétkezelők neve és címe az egyes országokban.

C. kategória

5.4.3.

A kibocsátás garantálására kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül vagy megállapodás alapján a „legjobb tudásuk” szerint forgalmazni. A megállapodások lényegei elemei, ideértve a kvótákat is. Amennyiben nem a teljes kibocsátásra vállaltak jegyzési garanciát, a fennmaradó hányadra vonatkozó nyilatkozat. A jegyzési garanciavállalási és a forgalmazási jutalék teljes összegére vonatkozó tájékoztatás.

C. kategória

5.4.4.

A jegyzési garanciavállalásra vonatkozó szerződés megkötésének időpontja.

C. kategória

6.

A SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

6.1.

i.

Tájékoztatás arról, hogy a felajánlott értékpapírok tekintetében nyújtottak vagy nyújtanak-e be kérelmet a bevezetés iránt szabályozott vagy azzal egyenértékű piacokon történő forgalmazás céljából; a szóba jöhető piacok megjelölésével. E körülményt olyan formában kell jelezni, hogy az ne keltse azt a benyomást, hogy a piacra történő bevezetést feltétlenül jóvá fogják hagyni.

B. kategória

ii.

Amennyiben ismert, meg kell adni az értékpapírokkal való kereskedés engedélyezésének legkorábbi időpontját.

C. kategória

6.2.

Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a kibocsátó ismeretei szerint – a felajánlandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek.

C. kategória

6.3.

Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működjenek közre másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi és kínálati árakon keresztül biztosítják a likviditást, valamint kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek ismertetése.

C. kategória

7.

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

 

7.1.

Amennyiben az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat is feltüntetnek, nyilatkozat arról, hogy a tanácsadók milyen minőségben működtek közre.

C. kategória

7.2.

Az értékpapírjegyzékben szereplő egyéb információk, amelyek könyvvizsgálatát vagy felülvizsgálatát bejegyzett könyvvizsgálók elvégezték, és erről jelentést készítettek. A jelentés másolata vagy – az illetékes hatóság engedélyével – a jelentés összefoglalója.

A. kategória

7.3.

Amennyiben az értékpapírjegyzék szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, meg kell adni a személy nevét, hivatali elérhetőségét, szakképzettségét és adott esetben a kibocsátó társasághoz fűződő jelentősebb érdekeltségét. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a jelentést vagy nyilatkozatot az adott formában és összefüggéseiben jóváhagyta az a személy, aki az értékpapírjegyzék adott részének tartalmát engedélyezte.

A. kategória

7.4.

Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben erről a harmadik fél által közzétett információkból megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Ezenfelül meg kell adni az információforrást is.

C. kategória

7.5.

i.

A kibocsátónak a kibocsátó kérésére vagy a kibocsátónak a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása, továbbá a besorolás jelentésének rövid magyarázata, ha ezt a hitelminősítő szervezet korábban már közzétette.

A. kategória

ii.

Az értékpapíroknak a kibocsátó kérésére vagy a kibocsátónak a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása, továbbá a besorolás jelentésének rövid magyarázata, ha ezt a hitelminősítő szervezet korábban már közzétette.

C. kategória

 

XII. melléklet

Utasítások

1.

FELELŐS SZEMÉLYEK

 

1.1.

A tájékoztatóban szereplő információkért, illetve adott esetben azok egyes részeiért felelős összes személy; ez utóbbi esetben az érintett részek megjelölésével. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet.

A. kategória

1.2.

A tájékoztatóért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a legjobb tudásuk szerint a tájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket. Indokolt esetben a tájékoztató egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a tájékoztató azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket.

A. kategória

2.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

 

2.1.

A „kockázati tényezők” szakaszban az eladásra felajánlott és/vagy bevezetett értékpapírokra vonatkozó lényeges kockázati tényezők egyértelmű bemutatása annak érdekében, hogy értékelni lehessen az érintett értékpapírokhoz kapcsolódó piaci kockázatokat. Ennek olyan figyelmeztetést kell tartalmaznia, amely szerint a befektetők adott esetben részben vagy teljesen elveszíthetik befektetésük értékét, és/vagy, ha a befektető kötelezettsége nem korlátozódik a befektetése értékére, egy ennek megfelelő tartalmú nyilatkozat, valamint ismertetni kell, hogy milyen körülmények között merülnek fel többletkötelezettségek és be kell mutatni ezek várható pénzügyi hatásait.

A. kategória

3.

KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

 

3.1.

A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

 

A kibocsátás/ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségek bemutatása, ideértve az összeférhetetleneket is, az érintett személyek és az érdekeltség jellegének részletezésével.

C. kategória

3.2.

Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása, ha az nem nyereségszerzés és/vagy egyes kockázatok fedezése.

 

Amennyiben nyilatkoznak az ajánlattétel okairól és a bevétel felhasználásáról, közölni kell az összes bevétel nettó összegét és az ajánlattétel/kibocsátás becsült összes költségét.

C. kategória

4.

AZ ELADÁSRA FELAJÁNLANDÓ/BEVEZETNI SZÁNDÉKOZOTT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

 

4.1.

Az értékpapírokra vonatkozó információk

 

4.1.1.

i.

Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya;

B. kategória

ii.

az ISIN-kód (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) vagy más értékpapír-azonosító szám.

C. kategória

4.1.2.

Egyértelmű és teljes körű magyarázatot kell adni a befektetőknek arról, hogy a mögöttes eszköz(ök) értéke miként befolyásolja a befektetésük értékét, különösen olyan körülmények között, amikor a kockázat a legnyilvánvalóbb, kivéve, ha az értékpapírok egységenkénti címletértéke legalább 100 000 EUR, illetve ha értékpapíronként legalább 100 000 EUR összegben kell vásárolni.

B. kategória

4.1.3.

Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok.

A. kategória

4.1.4.

i.

Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre vagy bemutatóra szólnak-e, illetve nyomdai úton vagy dematerializált formában készültek-e.

A. kategória

ii.

Ez utóbbi esetében a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe.

C. kategória

4.1.5.

Az értékpapír-kibocsátás pénzneme

C. kategória

4.1.6.

Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok rangsora, ideértve az olyan rendelkezések összefoglalóját is, amelyek célja a rangsor befolyásolása, illetve az, hogy az értékpapírokat a kibocsátó fennálló vagy jövőbeli egyéb kötelezettségei alá rendelje.

A. kategória

4.1.7.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást.

B. kategória

4.1.8.

Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, felhatalmazásokról és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják.

C. kategória

4.1.9.

Az értékpapírok kibocsátásának időpontja.

C. kategória

4.1.10.

Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások ismertetése.

A. kategória

4.1.11.

i.

A származtatott értékpapírok lejárati ideje.

C. kategória

ii.

Az érvényesítés időpontja vagy a végső referencia-időpont.

C. kategória

4.1.12.

A származtatott értékpapírok elszámolási eljárásának ismertetése.

B. kategória

4.1.13.

i.

A származtatott értékpapírok hozama keletkezésének ismertetése (1);

B. kategória

ii.

a kifizetés vagy teljesítés időpontja;

C. kategória

iii.

a hozam kiszámításának módja.

B. kategória

4.1.14.

A kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa és az ajánlattétel vagy az ajánlattétel vagy a szabályozott piaci kereskedés iránti kérelem benyújtása szerinti ország(ok) tekintetében:

az értékpapírokból származó jövedelem forrásadójával kapcsolatos tájékoztatás,

tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó felelősséget vállal-e a forrásadó levonásáért.

A. kategória

4.2.

A mögöttes eszközökre vonatkozó információk

 

4.2.1.

A mögöttes eszköz átvételi árfolyama vagy végső referenciaára

C. kategória

4.2.2.

A mögöttes eszköz fajtájára vonatkozó nyilatkozat

A. kategória

tájékoztatás arról, hogy hol szerezhető be információ a mögöttes eszköz korábbi és várható teljesítményének alakulásáról és a volatilitásáról

C. kategória

i.

amennyiben a mögöttes eszköz értékpapír,

 

az értékpapír kibocsátójának neve,

C. kategória

az ISIN-kód (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) vagy más értékpapír-azonosító szám;

C. kategória

ii.

amennyiben a mögöttes eszköz index,

 

az index neve,

C. kategória

az index ismertetése, ha azt a kibocsátó állítja össze,

A. kategória

amennyiben az indexet nem a kibocsátó állítja össze, az indexszel kapcsolatos információk fellelhetősége;

C. kategória

iii.

amennyiben a mögöttes eszköz kamatláb,

 

a kamatláb ismertetése;

C. kategória

iv.

egyéb

 

amennyiben a mögöttes eszköz egyik fenti kategóriába sem tartozik, az értékpapírjegyzékben közölni kell ezt;

C. kategória

v.

amennyiben a mögöttes eszköz egy eszközkosár,

 

a kosarat alkotó elemek súlyozásának ismertetése.

C. kategória

4.2.3.

A mögöttes eszközt érintő esetleges piaci vagy elszámolási fennakadások

B. kategória

4.2.4.

A mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok

B. kategória

5.

AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

 

5.1.

Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az ajánlattételhez szükséges intézkedések

 

5.1.1.

Az ajánlattétel feltételei

C. kategória

5.1.2.

A kibocsátás/ajánlattétel teljes összege; ha az összeget még nem rögzítették, a végleges ajánlati összeg nyilvános bejelentésének feltételei és időpontja.

C. kategória

5.1.3.

i.

Az ajánlattételre rendelkezésre álló idő, beleértve a lehetséges módosításokat is;

C. kategória

ii.

a jegyzési eljárás ismertetése.

C. kategória

5.1.4.

A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva).

C. kategória

5.1.5.

Az értékpapírok kifizetésének és kiadásának módja és határideje.

C. kategória

5.1.6.

Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalára alkalmazott módszer teljes körű bemutatása, a nyilvánosságra hozatal időpontja.

C. kategória

5.2.

Forgalmazási terv és allokáció

 

5.2.1.

i.

Azon potenciális befektetők különböző kategóriái, akiknek az értékpapírokat felajánlják.

A. kategória

ii.

Amennyiben a jegyzés egyidejűleg kettő vagy több ország piacán is zajlik, és az értékpapírok egy részét az említett piacok közül bizonyos piacok számára tartották fenn vagy tartják fenn, az elkülönített részsorozattal kapcsolatos tájékoztatás.

C. kategória

5.2.2.

Az értékpapírt jegyzőknek a részükre allokált mennyiségről történő értesítésének módja, és tájékoztatás arról, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.

C. kategória

5.3.

Árképzés

 

5.3.1.

i.

Az értékpapírok várható ajánlati ára; vagy

C. kategória

ii.

az ár meghatározásának módja és a nyilvánosságra hozatal folyamata;

B. kategória

iii.

a kifejezetten az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összegével kapcsolatos tájékoztatás.

C. kategória

5.4.

Forgalomba hozatal és jegyzési garanciavállalás

 

5.4.1.

Az ajánlattétel egészéért és az egyes részekért felelős kapcsolattartók neve és címe, továbbá – amennyiben a kibocsátó vagy az ajánlattevő számára ismertek – a forgalmazók neve és címe azokban az országokban, ahol az ajánlattétel történik.

C. kategória

5.4.2.

A kifizető ügynökök és a letétkezelők neve és címe az egyes országokban.

C. kategória

5.4.3.

A kibocsátás garantálására kötelezettséget vállaló szervezetek, valamint azon szervezetek, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül vagy megállapodás alapján a „legjobb tudásuk” szerint forgalmazni. Amennyiben nem a teljes kibocsátásra vállaltak jegyzési garanciát, a fennmaradó hányadra vonatkozó nyilatkozat.

C. kategória

5.4.4.

A jegyzési garanciavállalásra vonatkozó szerződés megkötésének időpontja.

C. kategória

5.4.5.

A számítást végző ügynök neve és címe.

C. kategória

6.

A SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

6.1.

i.

Tájékoztatás arról, hogy a felkínált értékpapírok tekintetében nyújtottak vagy nyújtanak-e be kérelmet a bevezetés iránt szabályozott vagy azzal egyenértékű piacokon történő forgalmazás céljából; a szóba jöhető piacok megjelölésével. E körülményt olyan formában kell jelezni, hogy az ne keltse azt a benyomást, hogy a piacra történő bevezetést feltétlenül jóvá fogják hagyni.

B. kategória

ii.

Amennyiben ismert, meg kell adni az értékpapírokkal való kereskedés engedélyezésének legkorábbi időpontját.

C. kategória

6.2.

Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a kibocsátó ismeretei szerint – a felajánlandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek.

C. kategória

6.3.

Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működjenek közre másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi és kínálati árakon keresztül biztosítják a likviditást, valamint kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek ismertetése.

C. kategória

7.

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

 

7.1.

Amennyiben az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat is feltüntetnek, nyilatkozat arról, hogy a tanácsadók milyen minőségben működtek közre.

C. kategória

7.2.

Az értékpapírjegyzékben szereplő egyéb információk, amelyek könyvvizsgálatát vagy felülvizsgálatát bejegyzett könyvvizsgálók elvégezték, és erről jelentést készítettek. A jelentés másolata vagy – az illetékes hatóság engedélyével – a jelentés összefoglalója.

A. kategória

7.3.

Amennyiben az értékpapírjegyzék szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, meg kell adni a személy nevét, hivatali elérhetőségét, szakképzettségét és adott esetben a kibocsátó társaságban meglévő jelentősebb érdekeltségét. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a jelentést vagy nyilatkozatot az adott formában és összefüggéseiben jóváhagyta az a személy, aki az értékpapírjegyzék adott részének tartalmát engedélyezte.

A. kategória

7.4.

Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben erről a harmadik fél által közzétett információkból megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Ezenfelül a kibocsátónak meg kell adnia az információforrást is.

C. kategória

7.5.

Jelezni kell a tájékoztatóban, hogy a kibocsátó kíván-e a kibocsátás után információkat közzétenni. Amennyiben a kibocsátó jelezte, hogy közzé kíván tenni ilyen információkat, a kibocsátónak a tájékoztatóban meg kell adnia, hogy milyen információkat fog közzétenni, és azt, hogy azok hol szerezhetők be.

C. kategória

 

XIII. melléklet

Utasítások

1.

FELELŐS SZEMÉLYEK

 

1.1.

A tájékoztatóban szereplő információkért, illetve adott esetben azok egyes részeiért felelős összes személy; ez utóbbi esetben az érintett részek megjelölésével. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet.

A. kategória

1.2.

A tájékoztatóért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a legjobb tudásuk szerint a tájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket. Indokolt esetben a tájékoztató egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a tájékoztató azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket.

A. kategória

2.

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

 

A „Kockázati tényezők” szakaszban a bevezetett értékpapírokra vonatkozó lényeges kockázati tényezők egyértelmű bemutatása annak érdekében, hogy értékelni lehessen az érintett értékpapírokhoz kapcsolódó piaci kockázatokat.

A. kategória

3.

KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

 

A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

 

A kibocsátás szempontjából lényeges érdekeltségek – ideértve az összeférhetetleneket is – bemutatása, az érintett személyek és az érdekeltség jellegének részletezésével.

C. kategória

4.

A BEVEZETNI SZÁNDÉKOZOTT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

 

4.1.

A bevezetendő értékpapírok teljes összege

C. kategória

4.2.

i.

Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya;

B. kategória

ii.

az ISIN-kód (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) vagy más értékpapír-azonosító szám.

C. kategória

4.3.

Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A. kategória

4.4.

i.

Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre vagy bemutatóra szólnak-e, illetve nyomdai úton vagy dematerializált formában készültek-e;

A. kategória

ii.

ez utóbbi esetében a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe.

C. kategória

4.5.

Az értékpapír-kibocsátás pénzneme

C. kategória

4.6.

Az eladásra felajánlott/kereskedésre bevezetett értékpapírok rangsora, ideértve az olyan rendelkezések összefoglalóját is, amelyek célja a rangsor befolyásolása, illetve az, hogy az értékpapírokat a kibocsátó fennálló vagy jövőbeli egyéb kötelezettségei alá rendelje.

A. kategória

4.7.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást.

B. kategória

4.8.

i.

Névleges kamatláb

C. kategória

ii.

A fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

B. kategória

iii.

A kamat esedékessé válásának időpontja

C. kategória

iv.

A kamatfizetési időpontok

C. kategória

v.

A kamat- és tőketörlesztésre vonatkozó követelések érvényességének határideje

B. kategória

Amennyiben a kamatláb nem rögzített,

 

vi.

a mögöttes eszköz fajtájának ismertetése

A. kategória

vii.

az alapul szolgáló mögöttes eszköz ismertetése

C. kategória

viii.

a kettő összekapcsolásának módja

B. kategória

ix.

a mögöttes eszközt érintő esetleges piaci vagy elszámolási fennakadások

B. kategória

x.

a mögöttes eszközt érintő eseményekkel kapcsolatos kiigazítási szabályok

B. kategória

xi.

a számítást végző ügynök neve

C. kategória

4.9.

i.

A lejárat napja;

C. kategória

ii.

a kölcsön kiegyenlítésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat. Amennyiben a kibocsátó vagy az értékpapír-tulajdonos kezdeményezésére előtörlesztést terveznek, erről tájékoztatást kell nyújtani, részletezve a törlesztési feltételeket.

B. kategória

4.10.

i.

A várható hozam

C. kategória

4.11.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak képviselete, ideértve a befektetőket képviselő szervezet megnevezését és a képviseletre vonatkozó rendelkezéseket. Azon helyek megjelölése, ahol a képviselettel kapcsolatos szerződések nyilvánosan megtekinthetők.

B. kategória

4.12.

Nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat létrehozták és/vagy kibocsátották.

C. kategória

4.13.

Az értékpapírok kibocsátásának időpontja.

C. kategória

4.14.

Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások ismertetése.

A. kategória

5.

A SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

5.1.

i.

Azon piacok ismertetése, amelyeken kereskedni fognak az értékpapírokkal és amelyek részére tájékoztató jelent meg.

B. kategória

ii.

Amennyiben ismert, meg kell adni az értékpapírokkal való kereskedés engedélyezésének legkorábbi időpontját.

C. kategória

5.2.

A kifizető ügynökök és a letétkezelők neve és címe az egyes országokban.

C. kategória

6.

A SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS KÖLTSÉGE

 

A szabályozott piaci bevezetéssel kapcsolatos összes becsült költség

C. kategória

7.

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

 

7.1.

Amennyiben az értékpapírjegyzékben tanácsadókat is feltüntetnek, nyilatkozat arról, hogy a tanácsadók milyen minőségben működtek közre.

C. kategória

7.2.

Az értékpapírjegyzékben szereplő egyéb információk, amelyek könyvvizsgálatát vagy felülvizsgálatát könyvvizsgálók elvégezték, és erről jelentést készítettek. A jelentés másolata vagy – az illetékes hatóság engedélyével – a jelentés összefoglalója.

A. kategória

7.3.

Amennyiben az értékpapírjegyzék szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, meg kell adni a személy nevét, hivatali elérhetőségét, szakképzettségét és adott esetben a kibocsátó társaságban meglévő jelentősebb érdekeltségét. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a jelentést vagy nyilatkozatot az adott formában és összefüggéseiben jóváhagyta az a személy, aki az értékpapírjegyzék adott részének tartalmát engedélyezte.

A. kategória

7.4.

Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben erről a harmadik fél által közzétett információkból megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Ezenfelül meg kell adni az információforrást is.

C. kategória

7.5.

i.

A kibocsátónak a kibocsátó kérésére vagy a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készített hitelkockázati besorolása.

A. kategória

ii.

A kibocsátó értékpapírjának a kibocsátó kérésére vagy a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készített hitelkockázati besorolása.

C. kategória

 

VIII. melléklet

Utasítások

1.

AZ ÉRTÉKPAPÍROK BEMUTATÁSA

 

1.1.

A kibocsátás legkisebb címlete

C. kategória

1.2.

Amennyiben a kibocsátásban nem érintett vállalkozásról/kötelezettről hoznak nyilvánosságra információt, nyilatkozni kell arról, hogy a vállalkozásra/kötelezettre vonatkozó információt a vállalkozás/kötelezett által közzétett információkból pontosan vették át. A kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben a vállalkozás/kötelezett által közzétett információból erről megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek miatt az átvett információk félrevezetők lennének.

C. kategória

Meg kell adni az értékpapírjegyzékben szereplő azon információk forrását is, amelyeket a vállalkozás/kötelezett által közzétett információkból vettek át.

C. kategória

2.

A MÖGÖTTES ESZKÖZÖK

 

2.1.

Igazolás arról, hogy a kibocsátást fedező értékpapírosított eszközök olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket az értékpapírokkal kapcsolatos kifizetésekhez szükséges pénzeszközök biztosítására.

A. kategória

2.2.

A kibocsátást fedező külön eszközökből álló eszközállomány tekintetében:

 

2.2.1.

Az eszközállományra irányadó joghatóság

C. kategória

2.2.2.

a)

Kevés számú, könnyen beazonosítható kötelezett esetén, az egyes kötelezettek általános bemutatása;

A. kategória

b)

egyéb esetekben, a kötelezettek általános jellemzőinek, és a gazdasági környezet, valamint

B. kategória

az értékpapírosított eszközökre vonatkozó összevont statisztikai adatok általános ismertetése.

C. kategória

2.2.3.

Az eszközök jogi jellege

C. kategória

2.2.4.

Az eszközök lejáratának vagy esedékességének időpontja(i)

C. kategória

2.2.5.

Az eszközök összege

C. kategória

2.2.6.

A hitelfedezeti arány vagy a fedezet mértéke

C. kategória

2.2.7.

Az eszközök eredetének vagy létrehozásának módja, valamint a kölcsönök és hitelszerződések esetében az alapvető hitelezési feltételek, továbbá azon hitelek megjelölése, amelyek nem teljesítik ezeket a feltételeket, és a további előlegek nyújtására vonatkozó jogok vagy kötelezettségek

B. kategória

2.2.8.

Az eszközökkel összefüggésben a kibocsátónak nyújtott jelentősebb kötelezettségvállalások és biztosítékok

C. kategória

2.2.9.

Az eszközök helyettesítésével kapcsolatos jogok, a helyettesítés módja és a helyettesíthető eszközök fajtája; ha lehetőség van az eszközöket más fajtájú vagy minőségű eszközökkel helyettesíteni, az erre vonatkozó nyilatkozat és a helyettesítés hatásának ismertetése

B. kategória

2.2.10.

Az eszközökre vonatkozó biztosítási kötvények ismertetése. Amennyiben az ügylet szempontjából lényeges, jelezni kell az egy biztosítónál való esetleges koncentrálódást.

B. kategória

2.2.11.

Amennyiben az eszközök legfeljebb öt, jogi személynek minősülő kötelezett kötelezettségeiből állnak, illetve ha egy kötelezettre az eszközök legalább 20 %-a jut, vagy ha egy kötelezettre jut az eszközök jelentős hányada, a következőket kell közölni a kibocsátó ismeretei és/vagy a kötelezettek által közzétettekből a kibocsátó számára megállapítható információk alapján:

 

a)

az egyes kötelezettekre vonatkozó információk a legalább 100 000 EUR címletértékű, hitelviszonyt megtestesítő vagy származtatott értékpapír regisztrációs okmányát összeállító kibocsátókkal megegyező módon;

A. kategória

b)

amennyiben egy kötelezettnek vagy kezesnek szabályozott vagy azzal egyenértékű piacra bevezetett értékpapírjai vannak, vagy egy kötelezettségre szabályozott vagy azzal egyenértékű piacon kereskedő vállalkozás vállalt garanciát, meg kell adni a vállalkozás nevét, címét, a bejegyzés országát, az üzleti tevékenység jellegét és annak a piacnak a nevét, amelyre az értékpapírokat bevezették.

C. kategória

2.2.12.

Amennyiben a kibocsátó, a kezes és a kötelezett között a kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró kapcsolat áll fenn, a kapcsolat alapvető feltételei.

C. kategória

2.2.13.

Amennyiben az eszközök között olyan értékpapírokra vonatkozó kötelezettségek szerepelnek, amelyekkel nem kereskednek szabályozott vagy azzal egyenértékű piacon, a kötelezettségek alapvető feltételei.

B. kategória

2.2.14.

Amennyiben az eszközök között olyan tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok szerepelnek, amelyekkel szabályozott vagy azzal egyenértékű piacon kereskednek, a következőket kell ismertetni:

 

a)

az értékpapírok leírása;

C. kategória

b)

azon piac leírása, amelyen az értékpapírokkal kereskednek, ideértve a piac alapításának időpontját, az árinformációk közzétételének módját, a napi forgalmat, a piac jelentőségét az érintett országban és a piac felügyeleti hatóságának nevét;

C. kategória

c)

az érintett értékpapírok árának közlési gyakorisága.

C. kategória

2.2.15.

Amennyiben az eszközök több mint tíz százaléka olyan tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírokból áll, amelyekkel szabályozott vagy azzal egyenértékű piacon nem kereskednek, az érintett tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok ismertetése, továbbá minden érintett kibocsátó tekintetében a részvény regisztrációs okmányának sémájában foglaltakkal egyenértékű információk.

A. kategória

2.2.16.

Amennyiben az eszközök jelentős hányadát ingatlannal fedezik vagy biztosítják, az ingatlan-értékbecslési jelentés, amely tartalmazza mind az ingatlan, mind pedig a cash-flow értékelését. Ez a tájékoztatás nem kötelező abban az esetben, ha az értékpapír-kibocsátást ingatlannal fedezett jelzáloghitellel biztosítják, és az ingatlanokat a kibocsátás céljából nem értékelték újra, és egyértelműen nyilatkoznak arról, hogy a hivatkozott értékelések az eredeti jelzáloghitel megadásának időpontjában készültek.

A. kategória

2.3.

A kibocsátást fedező, aktívan kezelt eszközállomány tekintetében:

 

2.3.1.

A 2.1. és a 2.2. pontnak megfelelő információk, hogy értékelhető legyen a kibocsátást biztosító portfólió eszközeinek fajtája, minősége, elegendősége és likviditása;

Lásd a 2.1. és a 2.2. pontot.

2.3.2.

a befektetések végrehajtásának paraméterei, az ilyen tevékenység irányításáért felelős vállalkozás neve és ismertetése, ideértve az érintett vállalkozásnál meglévő szakértelem és szakmai tapasztalat bemutatását, a megbízás felmondására és a tevékenység irányításért felelős másik vállalkozás kijelölésére vonatkozó rendelkezések összefoglalóját, továbbá a vállalkozásnak a kibocsátásban részt vevő más felekhez fűződő viszonyát.

B. kategória

2.4.

Amennyiben a kibocsátó ugyanazon eszközök fedezetével további értékpapírokat kíván kibocsátani, ezt egyértelműen jelezni kell, és ha az újabb értékpapírok nem helyettesíthetők a meglévő adósság osztályaival, azok alá vannak rendelve, nyilatkozni kell arról, hogy az érintett értékpapírosztályokkal rendelkezőket miként fogják tájékoztatni.

C. kategória

3.

SZERKEZET ÉS CASH-FLOW

 

3.1.

Az ügylet szerkezetének bemutatása, szükség esetén szerkezeti ábra mellékelésével.

A. kategória

3.2.

A kibocsátásban részt vevő vállalkozások és az általuk végrehajtandó feladatok bemutatása.

A. kategória

3.3.

Azon módszer és időpont ismertetése, ahogyan és amikor az eszközöknek és/vagy az eszközökből származó, a kibocsátóval szembeni jogoknak vagy kötelezettségeknek az értékesítése, átruházása, megújítása vagy átengedése történik, illetve adott esetben az a módszer és időtartam, ahogyan és amely alatt a kibocsátó a kibocsátásból származó bevételt teljes mértékben befekteti.

B. kategória

3.4.

A pénzáramlások ismertetése, ideértve a következőket:

 

3.4.1.

az eszközökből származó cash-flow miként felel meg a kibocsátó értékpapír-tulajdonosokkal szembeni kötelezettségeinek, ideértve szükség esetén egy táblázat mellékelését a pénzügyi kötelezettségek teljesítéséről, továbbá a táblázat elkészítésekor alkalmazott feltételezésekről;

B. kategória

3.4.2.

információk a hitelképesség javításáról, jelezve, hogy hol fordulhat elő jelentősebb likviditáshiány, továbbá pótlólagos likviditási források rendelkezésre állásának, és a kamat- vagy tőkehiány kockázatainak fedezésére szolgáló rendelkezések ismertetése;

B. kategória

3.4.3.

a 3.4.2. pont sérelme nélkül az alárendelt adósságok finanszírozása;

C. kategória

3.4.4

az átmeneti likviditási többletek befektetésére vonatkozó befektetési paraméterek, és az ilyen jellegű befektetésekért felelős felek bemutatása;

B. kategória

3.4.5.

az eszközökkel kapcsolatos kifizetések beszedésének ismertetése;

B. kategória

3.4.6.

a kibocsátó által a szóban forgó értékpapírosztályok tulajdonosainak teljesített kifizetések elsőbbségi sorrendje;

A. kategória

3.4.7.

egyéb rendelkezések, amelyek érintik a befektetők részére teljesített kamat- és tőkefizetést.

A. kategória

3.5.

Az értékpapírosított eszközök eredeti kibocsátójának neve, címe és fő üzleti tevékenysége.

C. kategória

3.6.

Amennyiben az értékpapír hozama és/vagy visszafizetése a kibocsátó eszközeitől eltérő más eszközök teljesítményéhez vagy hitelképességéhez kötött, közölni kell a 2.2. és a 2.3. pontban meghatározott adatokat.

Lásd a 2.2. és a 2.3. pontot.

3.7.

Az adminisztratív képviselő, a számítást végző ügynök vagy az ezzel egyenértékű feladatokat végző személy neve, címe és fő üzleti tevékenysége, az adminisztratív képviselő/számítást végző ügynök feladatainak összefoglalása, az eszközök eredeti kibocsátójához vagy létrehozójához fűződő kapcsolata, az adminisztratív képviselő/számítást végző ügynök megbízatásának felmondására és másik adminisztratív képviselő/számítást végző ügynök kinevezésére vonatkozó rendelkezések összefoglalója.

C. kategória

3.8.

A következő felek neve, címe és rövid bemutatása:

 

a)

swapügyletekben részt vevő felek, továbbá a hitelképesség/likviditás lényegi javítását biztosító egyéb felek;

A. kategória

b)

az ügyletekkel kapcsolatos számlákat vezető bankok.

C. kategória

4.

A KIBOCSÁTÁS UTÁNI JELENTÉS

 

4.1.

Jelezni kell a tájékoztatóban, hogy a kibocsátó a kibocsátás után kíván-e tájékoztatást adni a bevezetendő értékpapírokról és a mögöttes biztosítékok teljesítményéről. Amennyiben a kibocsátó jelezte, hogy közzé kíván tenni ilyen információkat, a tájékoztatóban meg kell adni, hogy milyen információkat fognak közzétenni, azok elérhetőségét és a közzététel gyakoriságát.

C. kategória

 

XIV. melléklet

Utasítások

1.

A mögöttes részvény ismertetése

 

1.1

A részvények fajtája és osztálya

A. kategória

1.2.

A részvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A. kategória

1.3.

Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre vagy bemutatóra szólnak-e, illetve nyomdai úton vagy dematerializált formában készültek-e. Ez utóbbi esetében a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe.

A. kategória

1.4.

A részvénykibocsátás pénzneme

A. kategória

1.5.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást.

Osztalékjogok:

a jogosultság keletkezésének rögzített időpontja(i),

az osztalékra való jogosultság elévülésének határideje, az ezt követően kedvezményezett személy megnevezése,

az osztalékkal kapcsolatos korlátozások és a nem rezidens tulajdonosokra vonatkozó eljárások,

az osztalék mértéke vagy kiszámításának módja, az osztalékfizetés gyakorisága, halmozott vagy nem halmozott jellege.

Szavazati jogok.

Elővételi jog az azonos osztályú értékpapírok jegyzésekor.

A kibocsátó nyereségéből való részesedés joga.

Likvidációs hányadhoz való jog.

Visszaváltásra vonatkozó rendelkezések.

Átváltási feltételek.

A. kategória

1.6.

Új kibocsátások esetén nyilatkozat azon határozatokról, felhatalmazásokról és jóváhagyásokról, amelyek alapján a részvényeket előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják, valamint a kibocsátás időpontja.

C. kategória

1.7.

A részvények szabályozott piacra történő bevezetésének helye és ideje.

C. kategória

1.8.

A részvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások ismertetése.

A. kategória

1.9.

A részvényekkel kapcsolatos kötelező vételi ajánlat és/vagy kiszorítási és kényszereladási rendelkezések ismertetése.

A. kategória

1.10.

Az előző és a folyó pénzügyi évben harmadik felek által a kibocsátó részvényeire vonatkozóan tett nyilvános vételi ajánlatokkal kapcsolatos tájékoztatás. Közölni kell az ajánlatbeli vételárat vagy a csereügylet feltételeit, valamint az ajánlattétel eredményét.

A. kategória

1.11.

A jogok gyakorlásának hatása a mögöttes részvények kibocsátójára és a lehetséges felhígulási hatás a részvényesekre.

C. kategória

2.

Amennyiben a mögöttes részvények kibocsátója ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozik, a kibocsátóra vonatkozóan a részvény regisztrációs okmányának sémájában megadott információkat kell megadni.

A. kategória

 

VI. melléklet

Utasítások

1.

A GARANCIA JELLEGE

 

Azon intézkedések bemutatása, amelyek biztosítják, hogy a kibocsátással összefüggő kötelezettségeket, garancia, kezesség, tőkeellátási garancia, monoline biztosítási kötvény vagy más ezekkel egyenértékű kötelezettségvállalás formájában (a továbbiakban együttesen „garancia”, nyújtója pedig „kezes”) megfelelően teljesítik.

A fent említettek általános jellegének sérelme nélkül ezen intézkedések magukban foglalják azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyek biztosítják a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetését és/vagy a kamatfizetést, továbbá az ismertetésben közölni kell, hogy az intézkedés miként fogja biztosítani a garantált kifizetés teljesítését.

B. kategória

2.

A GARANCIA HATÁLYA

 

Részletesen ismertetni kell a garancia feltételeit és hatályát. A fent említettek általános jellegének sérelme nélkül a részleteknek ki kell terjedniük a garancia alkalmazásának feltételeire abban az esetben, ha a garancia feltételei és az esetleges monoline biztosítás vagy a kibocsátó és a kezes között létrejött tőkeellátási garanciamegállapodás lényeges feltételei értelmében nem teljesítés állna elő. Részletesen ismertetni kell továbbá a kezesnek az értékpapír-tulajdonosok jogainak megváltoztatására vonatkozó vétójogát, miként ez a monoline biztosítások esetében gyakran előfordul.

B. kategória

3.

A KEZESRŐL KÖZÖLT INFORMÁCIÓK

 

A kezesnek olyan módon kell információkat nyilvánosságra hoznia magáról, mint a garancia tárgyát képező értékpapírokkal azonos fajtájú értékpapírok kibocsátójának.

A. kategória

4.

MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

 

Tájékoztatás arról, hogy a nyilvánosság hol férhet hozzá a lényeges szerződésekhez és a garanciával kapcsolatos egyéb dokumentumokhoz.

A. kategória

XXI. MELLÉKLET

A végleges feltételek között közölt kiegészítő információk jegyzéke

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

Példák a tájékoztatóról szóló rendelet (18) preambulumbekezdésében említett összetett származtatott értékpapírokra

Az adott értékpapírjegyzék által nem előírt, kiegészítő rendelkezések a mögöttes eszközre vonatkozóan

Azon ország(ok) megnevezése, ahol a nyilvános ajánlattételre sor kerül

Azon ország(ok) megnevezése, ahol a szabályozott piacra történő bevezetést kezdeményezik

Azon ország(ok) megnevezése, ahol az alaptájékoztatót közölték

Értékpapír sorozatszáma

Értékpapír részsorozatának száma

XXII. MELLÉKLET

Az összefoglalóra vonatkozó közzétételi követelmények

ÚTMUTATÓ A TÁBLÁZATOK HASZNÁLATÁHOZ

1.

Az összefoglalók a tájékoztató alapjául szolgáló e rendelet mellékleteinek megfelelő modulokból épülnek fel. Egy részvénnyel kapcsolatos tájékoztató összefoglalójában például az I. és a III. melléklet elemeihez szükséges információkat teszik közzé.

2.

Az összefoglalók az alábbiakban részletezett öt táblából fognak állni.

3.

Az A–E. szakaszok sorrendje kötelező. Az egyes szakaszokban az elemeket abban a sorrendben kell közzétenni, ahogy a táblázatokban szerepelnek.

4.

Az adott tájékoztató esetében nem alkalmazható adatok helyén az összefoglalóban a „nem értelmezhető” megjegyzést kell feltüntetni.

5.

Az egyes elemek által megkövetelt mértéknek megfelelően a leírásoknak rövidnek kell lenniük.

6.

Az összefoglalók nem tartalmazhatnak kereszthivatkozásokat a tájékoztató meghatározott részeire.

7.

Amennyiben a tájékozató legalább 100 000 EUR címletértékű, nem részvényjellegű értékpapíroknak a szabályozott piacon való kereskedésbe a IX. és/vagy a XIII. melléklet alapján történő bevezetéséhez kapcsolódik, és valamely tagállam a 2003/71/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése vagy 19. cikkének (4) bekezdése alapján összefoglaló készítését írja elő, vagy azt önkéntes alapon elkészítik, az összefoglalóra vonatkozó közzétételi követelményeket a IX. és a XIII. melléklettel kapcsolatban a táblázatok határozzák meg. Amennyiben a kibocsátó nem köteles a tájékoztató részeként összefoglalót készíteni, ugyanakkor szándékában áll a tájékoztatóban egy áttekintő részt elhelyezni, a kibocsátó feladata annak biztosítása, hogy e szakasz csak abban az esetben viselje az „Összefoglaló” címet, ha eleget tesz az összefoglalóra vonatkozó összes közzétételi követelménynek.

A. szakasz –   Bevezetés és figyelmeztetések

Melléklet

Elem

Közzétételi követelmények

Mind

A.1.

Figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy:

[ez] az összefoglaló a tájékoztató bevezetőjének tekintendő,

az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a befektetőnek a tájékoztató egészének figyelembevételére kell alapoznia,

ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a tájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes befektetőnek kell viselnie, továbbá

polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató más részeivel, vagy ha – a tájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.


B. szakasz –   A kibocsátó és az esetleges kezes

Melléklet

Elem

Közzétételi követelmények

1., 4., 7., 9., 11.

B.1.

A kibocsátó jogi és kereskedelmi neve.

1., 4., 7., 9., 11.

B.2.

A kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa.

1.

B.3.

A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott szolgáltatások fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával.

1.

B.4a.

A kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb, legújabb trendek bemutatása.

4., 11.

B.4b.

A kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása.

1., 4., 9., 11.

B.5.

Amennyiben a kibocsátó egy csoport tagja, a csoport és a kibocsátónak a csoporton belüli pozíciójának ismertetése.

1.

B.6.

Amennyiben a kibocsátó számára ismert, azon személyek megnevezése, akik közvetlenül vagy közvetve olyan érdekeltséggel rendelkeznek a kibocsátó tőkéjében vagy szavazati jogai tekintetében, amely a kibocsátóra irányadó nemzeti jog alapján bejelentési kötelezettséget von maga után, az egyes ilyen személyek érdekeltségének megfelelő összeg feltüntetésével.

Tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó főrészvényesei megkülönböztetett szavazati jogokkal rendelkeznek-e.

Amennyiben a kibocsátó számára ismert, tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó közvetlenül vagy közvetve más személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van-e, e más személy megnevezése, az ellenőrzés jellegének leírása.

1.

B.7.

A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére és az azt követő közbenső pénzügyi időszakra benyújtott, a kibocsátóra vonatkozó kiemelt korábbi pénzügyi információk kiegészítve az előző pénzügyi év azonos időszakára vonatkozó összehasonlító adatokkal; azzal a kivétellel, hogy az összehasonlító mérlegadatokra vonatkozó követelmények az év végi mérlegadatok benyújtásával teljesíthetők.

Ezt ki kell egészíteni a kiemelt korábbi pénzügyi információk által lefedett vagy az azt követő időszakban a kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy működési eredményében bekövetkezett lényeges változások szöveges bemutatásával.

1., 2.

B.8.

Kiemelt előzetes pénzügyi információk, amelyeket ilyenként határoztak meg.

A kiemelt előzetes pénzügyi információknak egyértelművé kell tenniük, hogy jellegükből adódóan az előzetes pénzügyi információk egy feltételezett helyzetre vonatkoznak, és ezért nem a társaság tényleges pénzügyi helyzetét vagy eredményét mutatják.

1., 4., 9., 11.

B.9.

Amennyiben nyereség-előrejelzést vagy -becslést adnak meg, az összeg ismertetése.

1., 4., 9., 11.

B.10.

A korábbi pénzügyi információkra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben jelzett fenntartások jellegének leírása.

3.

B.11.

Amennyiben a kibocsátó működőtőkéje nem felel meg a kibocsátó jelenlegi szükségleteinek, ismertetni kell ennek magyarázatát.

4., 9., 11.

B.12.

A B.7. elemnek csak az első bekezdését kell alkalmazni, valamint:

Nyilatkozni kell arról, hogy a legutóbbi auditált pénzügyi beszámoló közzététele óta nem következtek be a kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások, illetve a jelentős hátrányos változások leírása.

A kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások.

4., 9., 11.

B.13.

Kifejezetten a kibocsátóval összefüggő, a kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló közelmúltbeli események ismertetése.

4., 9., 11.

B.14.

A B.5. elem, valamint:

„Amennyiben a kibocsátó a csoporton belüli más jogalanyoktól függ, ezt egyértelműen jelezni kell.”

4., 9., 11.

B.15.

A kibocsátó fő tevékenységi köreinek ismertetése.

4., 7., 9., 11.

B.16.

A B.6. elemnek csak az utolsó bekezdését kell alkalmazni.

5., 13.

B.17.

A kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a kibocsátó kérésére vagy a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készített hitelkockázati besorolása.

6.

B.18.

A garancia jellege és hatálya.

6.

B.19.

A B. szakasz szerinti információk a kezesről, mintha a garancia tárgyát képező értékpapírokkal azonos fajtájú értékpapírok kibocsátója lenne. Az ilyen információkat tehát az érintett melléklet szerinti összefoglalóhoz előírt formában kell megadni.

7.

B.20.

Nyilatkozni kell arról, hogy a kibocsátó különleges célú gazdasági egységként, illetve eszközökkel fedezett értékpapírok kibocsátása céljából alakult-e.

7.

B.21.

A kibocsátó fő tevékenységi köreinek bemutatása, ideértve az értékpapírosítási programban részt vevők általános bemutatását, amely az érintettek közötti közvetlen vagy közvetett tulajdonosi vagy ellenőrzési viszonyokat is tartalmazza.

7.

B.22.

Amennyiben a bejegyzés vagy alapítás óta a kibocsátó nem kezdte meg üzleti tevékenységét, és a regisztrációs okmány dátumáig nem készített pénzügyi beszámolót, az erről szóló nyilatkozat.

7.

B.23.

A B.7. elemnek csak az első bekezdését kell alkalmazni.

7.

B.24.

A legutóbbi auditált pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett, a kibocsátó kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások leírása.

8.

B.25.

A mögöttes eszközök leírása, ideértve az alábbiakat:

igazolás arról, hogy a kibocsátást fedező értékpapírosított eszközök olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket az értékpapírokkal kapcsolatos kifizetésekhez szükséges pénzeszközök biztosítására,

a kötelezettek általános jellemzőinek bemutatása, valamint kevés számú, könnyen beazonosítható kötelezett esetén, az egyes kötelezettek általános bemutatása,

az eszközök jogi jellegének leírása,

a hitelfedezeti arány vagy a fedezet mértéke,

amennyiben a tájékoztató ingatlanértékbecslési jelentést is tartalmaz, az értékelés bemutatása.

8.

B.26.

A kibocsátást fedező, aktívan kezelt eszközállomány esetében, a befektetések végrehajtásának paraméterei, az ilyen tevékenység irányításáért felelős vállalkozás neve és ismertetése, ideértve a vállalkozásnak a kibocsátásban részt vevő más felekhez fűződő viszonyának rövid bemutatását.

8.

B.27.

Amennyiben a kibocsátó ugyanazon eszközök fedezetével további eszközöket kíván kibocsátani, az erről szóló nyilatkozat.

8.

B.28.

Az ügylet szerkezetének bemutatása, szükség esetén szerkezeti ábra mellékelésével.

8.

B.29.

A pénzáramlások leírása, ideértve a swapügyletekben részt vevő felekre vonatkozó információkat, továbbá a hitelképesség/likviditás egyéb lényegi javításának eszközeire és az azokat biztosító felekre vonatkozó információkat.

8.

B.30.

Az értékpapírosított eszközök eredeti kibocsátójának neve és bemutatása.

10.

B.31.

A mögöttes részvények kibocsátójára vonatkozó információk:

B.1.

B.2.

B.3.

B.4.

B.5.

B.6.

B.7.

B.9.

B.10.

D.4.

10.

B.32.

A letéti igazolások kibocsátójára vonatkozó információk:

„A letéti igazolások kibocsátójának neve és a létesítő okirat szerinti székhelye.”

„A letéti igazolások kibocsátójának működésére irányadó jog és az e jog szerint felvett jogi formája.”

15.

B.33.

Az alábbi információk az I. mellékletből:

B.1.

B.2.

B.5.

B.6.

B.7.

B.8.

B.9.

B.10.

C.3.

C.7.

D.2.

15.

B.34.

A kollektív befektetési vállalkozás által követni szándékozott befektetési célkitűzés és befektetési politika ismertetése az igénybe vett eszközök bemutatásával, adott esetben kitérve a befektetési korlátozásokra is.

15.

B.35.

A kollektív befektetési vállalkozás hitelfelvételének és/vagy tőkeáttételének korlátai. Amennyiben nincsenek ilyen korlátok, mellékelni kell az erről szóló nyilatkozatot.

15.

B.36.

A kollektív befektetési vállalkozás jogi státusának bemutatása, a bejegyzése szerinti országban működő szabályozó hatóság megnevezésével együtt.

15.

B.37.

Azon tipikus befektetők rövid jellemzése, akiket a kollektív befektetési vállalkozás megcéloz.

15.

B.38.

Amennyiben a tájékoztató fő szövege szerint a kollektív befektetési vállalkozás bruttó eszközeinek

a)

több mint 20 %-a fektethető közvetlenül vagy közvetve egyetlen mögöttes eszközbe; vagy

b)

több mint 20 %-a fektethető egy vagy több olyan kollektív befektetési vállalkozásba, amely saját bruttó eszközeinek több mint 20 %-át fektetheti be más kollektív befektetési vállalkozásba; vagy

c)

több mint 20 %-ának megfelelő kitettség áll fenn egy másik fél hitelképessége vagy fizetőképessége tekintetében,

akkor meg kell adni a másik fél kilétére vonatkozó információkat (pl. partnerkockázat), a kitettség leírását, továbbá azzal a piaccal kapcsolatos információkat, ahová az értékpapírokat bevezetik.

15.

B.39.

Amennyiben a kollektív befektetési vállalkozás bruttó eszközeinek több mint 40 %-át fektetheti be másik kollektív befektetési vállalkozásba, az összefoglalóban az alábbiak valamelyikét kell röviden ismertetni:

a)

a kitettség jellegét, a mögöttes kollektív befektetési vállalkozás kilétét, továbbá meg kell adni azon információkat, amelyeket az adott kollektív befektetési vállalkozásnak közzé kellene tennie egy összefoglalóban; vagy

b)

amennyiben a mögöttes kollektív befektetési vállalkozás által kibocsátott értékpapírokat már bevezették szabályozott vagy azzal egyenértékű piacra, a mögöttes kollektív befektetési vállalkozás kilétét kell megadni.

15.

B.40.

A kollektív befektetési vállalkozások szolgáltatói, a fizetendő díjak maximális összegeivel együtt.

15.

B.41.

Az alapkezelő, a befektetési tanácsadó, a vagyonkezelő, a bizományos vagy a fiduciáris ügylet kötelezettjének kiléte és jogi státusa (ideértve a felhatalmazáson alapuló vagyonkezelői megállapodásokat is).

15.

B.42.

Tájékoztatás a kollektív befektetési vállalkozás nettó eszközértéke meghatározásának gyakoriságáról, illetve arról, hogy a befektetők miként kapnak tájékoztatást a nettó eszközértékről.

15.

B.43.

Kollektív befektetési vállalkozásokba fektető vállalkozás esetén, a más kollektív befektetési vállalkozások eszközosztályai, illetve befektetései közötti esetleges kölcsönös kötelezettségekről szóló nyilatkozat.

15.

B.44.

A B.7. elem, valamint:

„Amennyiben a kollektív befektetési vállalkozás a regisztrációs okmány dátumáig nem kezdte meg üzleti tevékenységét, és nem készített pénzügyi beszámolót, az erről szóló nyilatkozat.”

15.

B.45.

A kollektív befektetési vállalkozás portfóliójának bemutatása.

15.

B.46.

A nettó eszközérték legfrissebb értéke értékpapíronkénti bontásban (ha alkalmazható).

16.

B.47.

A kibocsátó bemutatása:

A kibocsátó hivatalos neve és a nemzeti kormányzati rendszerben betöltött szerepének bemutatása.

A kibocsátó jogi formája.

A kibocsátó fizetőképességének értékelése szempontjából releváns közelmúltbeli események.

A kibocsátó gazdaságának bemutatása, ideértve a gazdaság szerkezete és a fő ágazatokra vonatkozó részletek bemutatását is.

16.

B.48.

Az államháztartás és a külkereskedelem legfontosabb adatainak ismertetése a tájékoztató időpontját megelőző két költségvetési évre vonatkozóan. Ezen információk tekintetében a legutóbbi költségvetési év vége óta bekövetkezett jelentős változások leírása.

17.

B.49.

A kibocsátó bemutatása:

A kibocsátó hivatalos neve és a kibocsátó jogi státusának leírása.

A kibocsátó jogi formája.

A kibocsátó célkitűzéseinek és tevékenységi köreinek ismertetése.

Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tagok a kibocsátónak tartoznak.

A kibocsátó fizetőképességének értékelése szempontjából releváns közelmúltbeli események.

17.

B.50.

A két legutolsó pénzügyi évre vonatkozó kiemelt pénzügyi információk. Ezen információk kiegészítéseként a kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi auditált pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások ismertetése.


C. szakasz –   Értékpapírok

Melléklet

Elem

Közzétételi követelmények

3., 5., 12., 13.

C.1.

Az eladásra felajánlott és/vagy kereskedésre bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, értékpapír-azonosító számmal együtt.

3., 5., 12., 13.

C.2.

Az értékpapír-kibocsátás pénzneme.

1.

C.3.

A kibocsátott és teljesen befizetett, illetve a kibocsátott, de teljesen nem befizetett részvények száma.

A részvények névértéke, illetve nyilatkozat arról, hogy a részvényeknek nincs névértékük.

3.

C.4.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése.

3., 5., 12., 13.

C.5.

Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások ismertetése.

3.

C.6.

Tájékoztatás arról, hogy a feljánlott értékpapírok tekintetében nyújtottak-e be vagy nyújtanak-e be szabályozott piacra történő bevezetés iránti kérelmet, valamint az összes olyan szabályozott piac megnevezése, ahol az értékpapírokkal kereskednek vagy kereskedni fognak.

1.

C.7.

Az osztalékpolitika ismertetése.

5., 12., 13.

C.8.

A C.4. elem, valamint:

„rangsorolással együtt”,

„a jogok korlátozásával együtt”.

5., 13.

C.9.

A C.8. elem, valamint:

„a névleges kamatláb”,

„a kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok”,

„amennyiben a kamatláb nem rögzített, a mögöttes eszköz leírása”,

„a lejárat és a kölcsön kiegyenlítésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat”,

„a várható hozam”,

„a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak képviselete”.

5.

C.10.

A C.9. elem, valamint:

„amennyiben az értékpapír utáni kamatfizetésnek származtatott összetevője is van, egyértelmű és érthető magyarázatot kell nyújtani a befektetők részére arról, hogy a mögöttes eszköz(ök) értéke miként befolyásolja a befektetésük értékét, különösen olyan körülmények között, amikor a kockázat a legnyilvánvalóbb.”

5., 12.

C.11.

Tájékoztatás arról, hogy a felkínált értékpapírok tekintetében nyújtottak vagy nyújtanak-e be kérelmet a bevezetés iránt szabályozott vagy azzal egyenértékű piacokon történő forgalmazás céljából; a szóba jöhető piacok megjelölésével.

8.

C.12.

A kibocsátás legkisebb címlete

10.

C.13.

A mögöttes részvényekre vonatkozó információk:

C.1.

C.2.

C.3.

C.4.

C.5.

C.6.

C.7.

10.

C.14.

A letéti igazolásokra vonatkozó információk:

C.1.

C.2.

C.4.

C.5.

„Ismertetni kell a mögöttes részvényekhez kapcsolódó jogok gyakorlását és az azokból eredő előnyöket, különös tekintettel a szavazati jogokra, illetve azokra a feltételekre, amelyekkel a letéti igazolások kibocsátója gyakorolhatja ezeket a jogokat, továbbá azokra az intézkedésekre, amelyek révén a letéti igazolások birtokosainak utasításai megszerezhetők, továbbá ismertetni kell a nyereségből való részesedéshez és a likvidációs hányadhoz fűződő jogot, amely nem száll át a letéti igazolás birtokosára.”

„A letéti igazoláshoz kapcsolódó, a kibocsátó kötelezettségeinek fedezésére szolgáló bankgarancia vagy egyéb garancia ismertetése.”

12.

C.15.

Tájékoztatás arról, hogy a mögöttes eszköz(ök) értéke miként befolyásolja a befektetésük értékét, kivéve, ha az értékpapírok egységenkénti címletértéke legalább 100 000 EUR.

12.

C.16.

A származtatott értékpapírok lejárati ideje – az érvényesítés időpontja vagy a végső referencia-időpont.

12.

C.17.

A származtatott értékpapírok elszámolási eljárásának ismertetése.

12.

C.18.

A származtatott értékpapírok hozama keletkezésének ismertetése.

12.

C.19.

A mögöttes eszköz átvételi árfolyama vagy végső referenciaára.

12.

C.20.

A mögöttes eszköz fajtájának ismertetése, továbbá tájékoztatás arról, hogy hol szerezhető be a mögöttes eszközre vonatkozó információ.

13.

C.21.

Azon piacok ismertetése, amelyeken kereskedni fognak az értékpapírokkal és amelyek részére tájékoztató jelent meg.

14.

C.22.

A mögöttes részvényekre vonatkozó információk:

„A mögöttes részvény ismertetése.”

C.2.

A C.4. elem kiegészítve a „… és e jogok gyakorlására szolgáló eljárás ismertetése.” szöveggel.

„A részvények szabályozott piacra történő bevezetésének helye és ideje.”

C.5.

„Amennyiben a mögöttes részvények kibocsátója ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozik, a kibocsátóra vonatkozóan a részvény regisztrációs okmányában megadott információkat kell megadni. Az ilyen információkat tehát az I. melléklet szerinti összefoglalóhoz előírt formában kell megadni.”


D. szakasz –   Kockázatok

Melléklet

Elem

Közzétételi követelmények

1.

D.1.

A kibocsátóra vagy annak ágazatára jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk.

4., 7., 9., 11., 16., 17.

D.2.

A kibocsátóra jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk.

3., 5., 13.

D.3.

Az értékpapírokra jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk.

10.

D.4.

A mögöttes részvények kibocsátójára vonatkozó információk:

D.2.

10.

D.5.

A letéti igazolásokra vonatkozó információk:

D.3.

12.

D.6.

D.3., valamint:

„Ennek olyan figyelmeztetést kell tartalmaznia, amely szerint a befektetők adott esetben részben vagy teljesen elveszíthetik befektetésük értékét, és/vagy, ha a befektető kötelezettsége nem korlátozódik a befektetése értékére, egy ennek megfelelő tartalmú nyilatkozat, valamint ismertetni kell, hogy milyen körülmények között merülnek fel többletkötelezettségek és be kell mutatni ezek várható pénzügyi hatásait.”


E. szakasz –   Ajánlattétel

Melléklet

Elem

Közzétételi követelmények

3., 10.

E.1.

A kibocsátás/ajánlattétel teljes nettó bevétele és a becsült összes költsége, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által a befektetőre terhelt költségek becsült összegét is.

3., 10.

E.2a.

Az ajánlattételi okai, a bevétel felhasználása, a nettó bevétel becsült összege.

5., 12.

E.2b.

Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása, ha az nem nyereségszerzés és/vagy egyes kockázatok fedezése.

3., 5., 10., 12.

E.3.

Az ajánlattétel feltételeinek ismertetése.

3., 5., 10., 12., 13.

E.4.

A kibocsátás/ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségek bemutatása, ideértve az összeférhetetlen érdekeltségeket is.

3., 10.

E.5.

Az értékpapírt eladásra felajánló természetes vagy jogi személy neve.

Lekötési megállapodások: az érintett felek; és a lekötési időszakra vonatkozó tájékoztatás.

3., 10.

E.6.

Az ajánlattételből eredő közvetlen felhígulás összege, százalékban is megadva.

Meglévő részvényeseknek szóló jegyzési ajánlat esetén, a közvetlen felhígulás összege százalékban is megadva, ha nem jegyzik le az új ajánlatot.

Mind

E.7.

A kibocsátó vagy az ajánlattevő által a befektetőre terhelt költségek becsült összege.

XXIII. MELLÉKLET

Jogosultsági részvénykibocsátások regisztrációs okmányára vonatkozó minimális közzétételi követelmények arányos sémája

1.   FELELŐS SZEMÉLYEK

1.1.   A regisztrációs okmányban szereplő információkért, illetve adott esetben azok egyes részeiért felelős összes személy; ez utóbbi esetben az érintett részek megjelölésével. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet.

1.2.   A regisztrációs okmányért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a legjobb tudásuk szerint a regisztrációs okmányban szereplő információk megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket. Indokolt esetben a regisztrációs okmány egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a regisztrációs okmány azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket.

2.   BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

2.1.   A kibocsátó könyvvizsgálóinak neve és címe (valamint szakmai testületekben való tagsága) a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakra vonatkozóan.

2.2.   Amennyiben a könyvvizsgáló a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban lemondott, leváltották vagy megbízását nem újították meg, ennek részletei, ha lényegesek.

3.   KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A »Kockázati tényezők« szakaszban a kibocsátóra vagy az ágazatra jellemző kockázati tényezők egyértelmű bemutatása.

4.   A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

4.1.   A kibocsátó jogi és kereskedelmi neve.

4.2.   Befektetések

4.2.1.

A legutóbbi közzétett, auditált pénzügyi beszámoló által lefedett időszak vége és a regisztrációs dokumentum dátuma között eszközölt főbb befektetések bemutatása (az összeg feltüntetésével).

4.2.2.

A kibocsátó folyamatban levő főbb befektetéseinek bemutatása, ideértve a befektetések földrajzi megoszlását (belföldi és külföldi) és a finanszírozás módját (belső vagy külső forrásokból).

4.2.3.

Tájékoztatás a kibocsátó olyan főbb jövőbeli befektetéseiről, amelyekre az irányító szervei már kötelezettséget vállaltak.

5.   AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE

5.1.   Fő tevékenységi körök

A kibocsátó működésének és fő tevékenységi köreinek, valamint a működését és tevékenységeit a legutóbbi közzétett auditált pénzügyi beszámoló által lefedett időszak vége óta ért jelentős változásoknak a rövid bemutatása, ideértve a fontosabb új termékek és tevékenységek ismertetését, és olyan mértékben, amennyire az új termékek vagy tevékenységek fejlesztését nyilvánosságra hozták, a fejlesztés helyzetének bemutatását.

5.2.   Legfontosabb piacok

A kibocsátó legfontosabb versenypiacainak, valamint az ezeket a piacokat a legutóbbi közzétett auditált pénzügyi beszámoló által lefedett időszak vége óta ért jelentős változásoknak a rövid bemutatása.

5.3.   Amennyiben a 5.1. és 5.2. pont szerinti információkat a legutóbbi közzétett auditált pénzügyi beszámoló által lefedett időszak vége óta rendkívüli tényezők befolyásolták, azok ismertetése.

5.4.   Amennyiben a kibocsátó üzleti tevékenysége vagy jövedelmezősége szempontjából jelentőséggel bír, összefoglaló adatok arról, hogy a kibocsátó milyen mértékben függ szabadalmaktól, licenciáktól, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi szerződésektől vagy új gyártási eljárásoktól.

5.5.   A kibocsátó által a saját versenyhelyzetéről tett bármely megállapítás alapjául szolgáló adatok.

6.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

6.1.   Amennyiben a kibocsátó egy csoport tagja, a csoport és a kibocsátónak a csoporton belüli pozíciójának rövid ismertetése.

7.   TRENDEK

7.1.   A gyártásra, értékesítésre és készletekre, a költségekre és értékesítési árakra vonatkozó legjelentősebb közelmúltbeli trendek az utolsó pénzügyi év vége és a regisztrációs okmány dátuma közötti időszakban.

7.2.   Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben.

8.   NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

Amennyiben a kibocsátó úgy dönt, hogy ismerteti a nyereség-előrejelzést vagy-becslést, a regisztrációs okmányban fel kell tüntetni a 8.1. és 8.2. pontban meghatározott információkat.

8.1.

Nyilatkozat azon főbb feltételezésekről, amelyeken a kibocsátó előrejelzése vagy becslése alapul.

Egyértelműen meg kell különböztetni az azon tényezőkre vonatkozó feltételezéseket, amelyeket az igazgatási, irányító vagy felügyeleti szervek tagjai befolyásolni tudnak, és azokra a tényezőkre vonatkozó feltételezéseket, amelyek kifejezetten az igazgatási, irányító vagy felügyeleti szervek tagjainak a hatáskörén kívül esnek; a feltételezéseknek a befektetők számára könnyen érthetőnek, jellemzőnek és pontosnak kell lenniük, és nem vonatkozhatnak az előrejelzések alapjául szolgáló becslések általános pontosságára.

8.2.

Független könyvvizsgáló által készített jelentés, amely megállapítja, hogy a független könyvvizsgáló véleménye szerint az előrejelzést vagy becslést helyesen, a jelzettek alapján állították össze, valamint hogy a nyereség-előrejelzés vagy -becslés során alkalmazott számviteli elvek összhangban vannak a kibocsátó számviteli politikájával.

8.3.

A nyereség-előrejelzést vagy -becslést úgy kell elkészíteni, hogy az alapul szolgáló adatok összehasonlíthatóak legyenek a korábbi pénzügyi információkkal.

8.4.

Amennyiben a tájékoztatóban még nem realizált nyereség előrejelzését teszik közzé, nyilatkozni kell arról, hogy az előrejelzés a regisztrációs okmány időpontjában még mindig helytálló, valamint magyarázatot kell adni abban az esetben, ha az előrejelzés már nem érvényes.

9.   IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK ÉS VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓK

9.1.   A következő személyek neve, üzleti elérhetősége és beosztása a kibocsátó társaságban, valamint az említett kibocsátó társaság keretein kívül általuk ellátott főbb tevékenységek, amennyiben ezek a kibocsátó szempontjából lényegesek:

a)

az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai;

b)

betéti részvénytársaság korlátlan felelősségű tagjai;

c)

alapítók, ha a kibocsátó kevesebb, mint öt éve alakult meg; és

d)

bármely vezető tisztségviselő, akinek személye hozzájárulhat annak megállapításához, hogy a kibocsátó megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik az adott üzleti tevékenységgel kapcsolatban.

Az említett személyek közötti családi kapcsolatok jellege.

A kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szervének minden tagja esetében, továbbá az első albekezdés b) és d) pontjában említett személyek esetében részletezni kell az adott személy vezetői szakértelmét és tapasztalatát, valamint a következő információkat:

a)

minden olyan társaság és partnerség neve, amelynek az adott személy az elmúlt öt év során valamikor tagja volt, illetve amelynek igazgatási, irányító és felügyelő szervében tagsággal rendelkezett, jelezve azt is, hogy még mindig tagja-e a társaságnak, illetve tagsággal rendelkezik-e az említett szervekben. Nem szükséges felsorolni a kibocsátó összes leányvállalatát, ahol a személy szintén tagja az igazgatási, irányító és felügyelő szervnek;

b)

legalább a megelőző öt évre vonatkozóan csalárd bűncselekmény miatti elítélés;

c)

minden olyan csődeljárás, csődgondnokság vagy felszámolás részletei, amelynek az első albekezdés a) és d) pontjában bemutatott személy az első albekezdés a) és d) pontjában említett beosztásából eredően részese volt, legalább az előző öt évre vonatkozóan;

d)

törvényi vagy szabályozó hatóság (ideértve a kijelölt szakmai szervezeteket is) által az érintett személy ellen indított hivatalos vádemelés és/vagy szankciók ismertetése; annak ismertetése, hogy az érintett személyt bírósági ítélettel eltiltották-e valamely kibocsátó társaság igazgatási, irányító és felügyelő szervében betöltött tagságától, illetve üzleti tevékenységének irányításától legalább az előző öt évben.

Amennyiben nincs ilyen jellegű, nyilvánosságra hozandó információ, erről nyilatkozatot kell tenni.

9.2.   Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek és a vezető állású munkavállalók összeférhetetlensége

A 9.1. pontban említett személyek által a kibocsátó számára végzett feladatok, az említett személyek magánérdeke és/vagy más feladatai közötti várható összeférhetetlenséget egyértelműen közölni kell Amennyiben nem áll fenn összeférhetetlenség, erről nyilatkozatot kell tenni.

Meg kell nevezni a főrészvényesekkel, ügyfelekkel, szállítókkal vagy egyéb személyekkel kötött megállapodásokat vagy egyezségeket, amelynek alapján a 9.1. pontban említett személyeket igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjává vagy vezető állású munkavállalóvá választották.

A 9.1. pontban említett személyekkel kötött olyan megállapodások ismertetése, amelyek értelmében meghatározott időtartamra korlátozzák a kibocsátó társaság értékpapírjaiban való részesedésük elidegenítését.

10.   JAVADALMAZÁS ÉS JUTTATÁSOK

Szabályozott piacon nem jegyzett kibocsátók esetében a 9.1. pont első albekezdésének a) és d) pontjában említett személyek számára az utolsó teljes pénzügyi év tekintetében:

10.1.   A kibocsátó és leányvállalatai által a kibocsátó és leányvállalatai számára bármely személy által bármely minőségben végzett szolgáltatásért az érintett személyeknek fizetett javadalmazás (ideértve a sikerdíjakat és utólagos javadalmazást is) és természetbeni juttatások összege.

Ezt az információt egyénenként kell megadni, kivéve, ha a kibocsátó székhelye szerinti országban nincs ilyen kötelezettség, illetve a kibocsátó már nyilvánossá tette ezeket az információkat.

10.2.   A kibocsátó vagy leányvállalatai által nyugdíj, öregségi nyugdíj vagy más hasonló juttatás kifizetése céljából elhatárolt vagy felhalmozott összegek.

11.   TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT

Szabályozott piacon nem jegyzett kibocsátók esetében, eltérő rendelkezés hiányában a kibocsátó utolsó teljes pénzügyi évére a 9.1. pont első albekezdésének a) pontjában említett személyek tekintetében a következő adatokat kell megadni:

11.1.

A jelenlegi megbízás lejártának időpontja, ha van ilyen, és a személy által a megbízás keretében eltöltött szolgálati idő.

11.2.

Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai és a kibocsátó vagy leányvállalatai között létrejött azon munkaszerződések ismertetése, amelyek a munkaviszony megszűnésekor juttatásokat írnak elő, illetve egy ennek hiányáról szóló nyilatkozat.

11.3.

Információk a kibocsátó könyvvizsgálattal és javadalmazással foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság működési szabályainak összefoglalóját.

11.4.

Nyilatkozat arról, hogy a kibocsátó teljesíti-e a bejegyzése országában érvényes vállalatirányítási rendszer követelményeit. Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti a rendszer követelményeit, erről indoklással ellátott nyilatkozatot kell mellékelni.

12.   ALKALMAZOTTAK

12.1.   A 9.1. pont első albekezdésének a) és d) pontjában említett minden személy tekintetében a lehető legfrissebb információkat kell megadni az említett személyeknek a kibocsátó társaság részvényeiből való részesedéséről és a részvényekhez kapcsolódó opciókról.

12.2.   Azon megállapodások ismertetése, amelyek révén az alkalmazottak részesedhetnek a kibocsátó tőkéjéből.

13.   FŐRÉSZVÉNYESEK

13.1.   Amennyiben a kibocsátó számára ismert – az igazgatási, irányító és felügyelő szerv tagjain kívül –, azon személyek neve, akik közvetlenül vagy közvetve olyan érdekeltséggel rendelkeznek a kibocsátó tőkéjében vagy szavazati jogai tekintetében, amely a kibocsátóra irányadó nemzeti jog alapján bejelentési kötelezettséget von maga után, az egyes ilyen személyek érdekeltségének megfelelő összeg feltüntetésével; amennyiben nincs ilyen személy, erről nyilatkozni kell.

13.2.   Tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó főrészvényesei megkülönböztetett szavazati jogokkal rendelkeznek-e; amennyiben nem, egy erről szóló nyilatkozat.

13.3.   Amennyiben a kibocsátó számára ismert, tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó közvetlenül vagy közvetve más személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van-e, e más személy megnevezése, az ellenőrzés jellegének és az azzal való visszaélés megakadályozására hozott intézkedés leírása.

13.4.   A kibocsátó által ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet.

14.   KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK

Amennyiben a kibocsátóra nem alkalmazandók az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakra és a regisztrációs okmány dátumáig a következő információkat kell nyilvánosságra hozni:

a)

A kibocsátó számára – ügyletenként vagy összességükben – jelentőséggel bíró ügyletek jellege és terjedelme. Amennyiben a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek nem piaci alapon jöttek létre, indokolni kell ennek okát. Visszafizetetlen kölcsön esetén, beleértve mindennemű garanciát is, meg kell adni a hátralékos összeget.

b)

A kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók mekkora összeget, illetve százalékos arányt képviselnek a kibocsátó forgalmában.

Amennyiben a kibocsátóra alkalmazandók az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, a fenti információkat csak azokra az ügyletekre vonatkozóan kell nyilvánosságra hozni, amelyekre az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta került sor, amelyre vonatkozóan auditált pénzügyi információkat tettek közzé.

15.   A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

15.1.   Korábbi pénzügyi információk

Az utolsó pénzügyi évre (illetve rövidebb időszakra, ha a kibocsátó rövidebb ideje működik) vonatkozó, auditált korábbi pénzügyi információk és a könyvvizsgálói jelentés. Ha a kibocsátó a korábbi pénzügyi információk szempontjából releváns időszakban megváltoztatta mérleg-fordulónapját, az auditált korábbi pénzügyi információknak legalább 12 hónapot, vagy a kibocsátó tevékenységének teljes időszakát le kell fedniük, attól függően, hogy melyik időszak a rövidebb. Európai uniós kibocsátók esetében a pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően, illetve, ha az nem alkalmazható, a tagállam nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani.

Harmadik országok kibocsátói esetében az említett pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően, illetve a harmadik ország e standardokkal egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani. Ha a szóban forgó pénzügyi információk nem felelnek meg ezeknek a standardoknak, akkor megismételt pénzügyi beszámoló formájában kell bemutatni őket.

Az auditált korábbi pénzügyi információkat a kibocsátó legközelebb közzéteendő éves pénzügyi beszámolójában elfogadott formának megfelelően kell elkészíteni és benyújtani, figyelembe véve az éves pénzügyi beszámolóra vonatkozó számviteli standardokat, politikát és jogszabályokat.

Amennyiben a kibocsátó egy évnél rövidebb ideje végzi a jelenlegi gazdasági tevékenységét, az erre az időszakra vonatkozó korábbi auditált pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendelet szerinti éves pénzügyi beszámolókra alkalmazandó standardoknak megfelelően, illetve, ha ezek nem alkalmazhatók, a tagállam nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani, ha európai uniós kibocsátóról van szó. Harmadik országok kibocsátói esetében a korábbi pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően, illetve a harmadik ország e standardokkal egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani. Ezeket a korábbi pénzügyi információkat auditálni kell.

Amennyiben az ellenőrzött pénzügyi információkat a nemzeti számviteli standardok szerint állították össze, az e pontban előírt pénzügyi információk között a következőknek kell szerepelnie:

a)

mérleg;

b)

eredménykimutatás;

c)

kimutatás a saját tőke összes változásáról, vagy kimutatás a saját tőke azon változásairól, amelyek a tulajdonosokkal folytatott tőkeműveletektől vagy a tulajdonosoknak történt osztalékfizetésektől eltérő okok miatt következtek be;

d)

cash-flow kimutatás;

e)

számviteli politika és kiegészítő mellékletek.

A korábbi éves pénzügyi információkat független könyvvizsgálóval az adott tagállamban alkalmazandó könyvvizsgálati standardokkal, illetve azokkal egyenértékű standardokkal összhangban ellenőriztetni, illetve véleményeztetni kell annak megállapítása céljából, hogy a regisztrációs okmánynak megfelelő valós és megbízható képet adnak-e.

15.2.   Előzetes pénzügyi információk

Jelentős bruttó változás esetén annak bemutatása, hogy az ügylet milyen hatást gyakorolhatott volna a kibocsátó eszközeire, forrásaira és bevételeire, ha azt a jelentés szerinti időszak kezdetén vagy a jelentési napon hajtották volna végre.

Ez a követelmény általában előzetes pénzügyi információk megadásával teljesíthető.

Az előzetes pénzügyi információkat a II. mellékletben megállapított módon kell bemutatni, és az ott előírt adatokat kell tartalmazniuk.

Az előzetes pénzügyi információkhoz mellékelni kell a független könyvvizsgáló jelentését.

15.3.   Pénzügyi beszámolók

Amennyiben a kibocsátó készít saját és konszolidált éves pénzügyi beszámolót is, legalább a konszolidált éves beszámolónak szerepelnie kell a regisztrációs okmányban.

15.4.   A korábbi éves pénzügyi információk könyvvizsgálata

15.4.1.

Nyilatkozat a korábbi pénzügyi információk könyvvizsgálatáról. Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgálók megtagadják a korábbi pénzügyi információkra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítését, illetve a jelentések fenntartásokat vagy felelősségkizárásokat tartalmaznak, a jelentéskészítés megtagadását, a fenntartásokat vagy a felelősségkizárást indoklással ellátva teljes egészében ismertetni kell.

15.4.2.

Utalás a regisztrációs okmányban található olyan további információkra, amelyeket a könyvvizsgálók auditáltak.

15.4.3.

Amennyiben a regisztrációs okmányban közölt pénzügyi adatok nem a kibocsátó auditált pénzügyi kimutatásaiból származnak, jelezni kell az adatok forrását és azt, hogy az adatokat nem auditálták.

15.5.   A legfrissebb pénzügyi információk dátuma

15.5.1.

Az auditált pénzügyi információk nem lehetnek régebbiek a következőknél:

a)

a regisztrációs okmány dátumától számított 18 hónap, ha a kibocsátó auditált közbenső pénzügyi beszámolót közöl a regisztrációs okmányban;

b)

a regisztrációs okmány dátumától számított 15 hónap, ha a kibocsátó nem auditált közbenső pénzügyi beszámolót közöl a regisztrációs okmányban.

15.6.   Közbenső és egyéb pénzügyi információk

15.6.1.

Amennyiben a kibocsátó az utolsó auditált pénzügyi beszámolójának időpontja óta negyedévente vagy félévente pénzügyi információkat tett közzé, ezeket fel kell tüntetni a regisztrációs okmányban. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat felülvizsgálták vagy auditálták, a könyvvizsgálói vagy felülvizsgálati jelentést is közölni kell. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat nem auditálták vagy vizsgálták felül, ezt is jelezni kell.

15.6.2.

Amennyiben a regisztrációs okmány az utolsó auditált pénzügyi év végéhez képest több mint kilenc hónappal később készült, annak olyan közbenső pénzügyi információkat kell tartalmaznia, amelyek a pénzügyi év legalább első hat hónapjának eredményeit ismertetik. (Az eredményeknek nem kell feltétlenül auditáltnak lenniük, de adott esetben erre fel kell hívni a figyelmet.)

A közbenső pénzügyi információknak az előző pénzügyi év azonos időszakára vonatkozó összehasonlító kimutatást is tartalmazniuk kell, azzal a kivétellel, hogy az összehasonlító mérlegadatokra vonatkozó követelmények az év végi mérleg benyújtásával teljesíthetők.

15.7.   Osztalékpolitika

A kibocsátó osztalékfizetéssel és az arra vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos politikája.

15.7.1.

A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak tekintetében az egy részvényre jutó osztalék összege; amennyiben a kibocsátó részvényeinek száma megváltozott, az összehasonlíthatóság érdekében ennek megfelelően ki kell igazítani az összeget.

15.8.   Bírósági és választott bírósági eljárások

Kormányzati, bírósági vagy választott bírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a kibocsátó és/vagy a vállalatcsoport pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozni kell ezek hiányáról.

15.9.   A kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében bekövetkezett lényeges változások

A vállalatcsoport pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett lényeges változások bemutatása, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé; amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozni kell.

16.   KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

16.1.   Részvénytőke

A korábbi pénzügyi információk között ismertetett legutóbbi mérleg időpontjában érvényes információk a következőkről:

16.1.1.

A kibocsátott részvénytőke összege, és a részvénytőke minden osztálya tekintetében a következők:

a)

az engedélyezett részvények száma;

b)

a kibocsátott és teljesen befizetett részvények, illetve a kibocsátott, de nem teljesen befizetett részvények száma;

c)

a részvények névértéke, illetve nyilatkozat arról, hogy a részvényeknek nincs névértékük; és

d)

az év elején és végén forgalomban levő részvények számának egyeztetése. Amennyiben a tőke több mint 10 %-át nem készpénzzel fizették be a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban, ezt a körülményt jelezni kell.

16.1.2.

Amennyiben léteznek olyan részvények, amelyek nem képviselnek tőkét, meg kell adni ezek számát és fő jellemzőit.

16.1.3.

Az átváltható értékpapírok, becserélhető értékpapírok vagy opciós utalványok mennyisége az irányadó feltételek és az átváltási, becserélési és jegyzési eljárások ismertetésével.

16.1.4.

Az engedélyezett, de ki nem bocsátott részvénytőke megszerzési jogára és/vagy az ezzel kapcsolatos kötelezettségekre, illetve a tőkeemeléssel kapcsolatos kötelezettségvállalásra vonatkozó információk és feltételek.

16.1.5.

Információ a vállalatcsoport bármelyik tagjának tőkéjéről, amelyre opciós jog vonatkozik, illetve feltételes vagy feltétel nélküli megállapodás alapján opciós joghoz köthető, továbbá az opciós jog részletes ismertetése, ideértve azon személyeket is, akikhez az opciós jog kapcsolódik.

17.   LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívül minden olyan fontosabb szerződés összefoglalása, amelyben a regisztrációs okmány közzétételét közvetlenül megelőző évben a kibocsátó vagy a vállalatcsoport bármely tagja szerződő félként szerepel.

A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívül a vállalatcsoport bármelyik tagja által kötött, a regisztrációs okmány időpontjában fennálló azon szerződések összefoglalása, amelyek rendelkezései értelmében a vállalatcsoport bármelyik tagját a vállalatcsoport szempontjából jelentőséggel bíró kötelezettség terheli, illetve ilyen jogosultság illeti meg.

18.   HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

18.1.   Amennyiben a regisztrációs okmány szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, meg kell adni a személy nevét, hivatali elérhetőségét, szakképzettségét és adott esetben a kibocsátó társaságban meglévő jelentősebb érdekeltségét. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a jelentést vagy nyilatkozatot az adott formában és összefüggéseiben jóváhagyta az a személy, aki a regisztrációs okmány adott részének tartalmát engedélyezte.

18.2.   Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben erről a harmadik fél által közzétett információkból megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Ezenfelül meg kell adni az információforrást is.

19.   MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

Nyilatkozat arról, hogy a regisztrációs okmány érvényessége alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) lehet adott esetben betekinteni:

a)

a kibocsátó alapító okirata és alapszabálya;

b)

az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit a regisztrációs okmány tartalmazza, vagy hivatkozik rá.

Jelezni kell, hogy a nyomtatott vagy elektronikus formátumú dokumentumok hol tekinthetők meg.

XXIV. MELLÉKLET

Jogosultsági részvénykibocsátások értékpapírjegyzékére vonatkozó minimális közzétételi követelmények arányos sémája

1.   FELELŐS SZEMÉLYEK

1.1.   A tájékoztatóban szereplő információkért, illetve adott esetben azok egyes részeiért felelős összes személy; ez utóbbi esetben az érintett részek megjelölésével. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet.

1.2.   A tájékoztatóért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a legjobb tudásuk szerint a tájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket. Indokolt esetben a tájékoztató egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a tájékoztató azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket.

2.   KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A „Kockázati tényezők” szakaszban az eladásra felajánlott és/vagy bevezetett értékpapírokra vonatkozó lényeges kockázati tényezők egyértelmű bemutatása annak érdekében, hogy értékelni lehessen az érintett értékpapírokhoz kapcsolódó piaci kockázatokat.

3.   KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

3.1.   Nyilatkozat a működőtőkéről

A kibocsátó nyilatkozata arról, hogy véleménye szerint a működőtőke elegendő-e a kibocsátó jelenlegi szükségleteire, ellenkező esetben pedig arról, hogy miként szándékozik pótolni a szükséges működőtőkét.

3.2.   Tőkeérték és eladósodottság

Nyilatkozat a tőkeértékről és az eladósodottságról (megkülönböztetve a garanciával, illetve biztosítékkal fedezett és a garanciával, illetve biztosítékkal nem fedezett tartozásokat); a nyilatkozat nem lehet régebbi a dokumentum dátumát megelőző 90 napnál. A tartozások magukban foglalják a közvetett és a függő kötelezettségeket is.

3.3.   A kibocsátásban/ajánlattételben érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátás/ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségek bemutatása, ideértve az összeférhetetlen érdekeltségeket is, az érintett személyek és az érdekeltség jellegének részletezésével.

3.4.   Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

Az ajánlattétel okai, továbbá adott esetben a bevétel becsült nettó összege a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, fontossági sorrendben. Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes felhasználási cél finanszírozására, meg kell jelölni a kiegészítő finanszírozás összegét és forrását. Részletezni kell a bevételek felhasználását, különösen akkor, ha az a szokásos üzletmeneten kívül eszközök megszerzésére, más vállalkozások bejelentett felvásárlásának finanszírozására, vagy tartozások kiegyenlítésére, csökkentésére vagy teljes törlesztésére szolgál.

4.   AZ ELADÁSRA FELAJÁNLOTT/BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

4.1.   Az eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, ideértve az ISIN-kódot (nemzetközi értékpapír-azonosító szám) és más értékpapír-azonosító számot is.

4.2.   Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

4.3.   Tájékoztatás arról, hogy az értékpapírok névre vagy bemutatóra szólnak-e, illetve nyomdai úton vagy dematerializált formában készültek-e. Ez utóbbi esetében a nyilvántartást vezető szervezet neve és címe.

4.4.   Az értékpapír-kibocsátás pénzneme.

4.5.   Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, ideértve a jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást.

 

Osztalékjogok:

a jogosultság keletkezésének rögzített időpontja(i),

az osztalékra való jogosultság elévülésének határideje, az ezt követően kedvezményezett személy megnevezése,

az osztalékkal kapcsolatos korlátozások és a nem rezidens tulajdonosokra vonatkozó eljárások,

az osztalék mértéke vagy kiszámításának módja, az osztalékfizetés gyakorisága, halmozott vagy nem halmozott jellege.

 

Szavazati jogok.

 

Elővételi jog az azonos osztályú értékpapírok jegyzésekor.

 

A kibocsátó nyereségéből való részesedés joga.

 

Likvidációs hányadhoz való jog.

 

Visszaváltásra vonatkozó rendelkezések.

 

Átváltási feltételek.

4.6.   Nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat létrehozták és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják.

4.7.   Az értékpapírok kibocsátásának várható időpontja.

4.8.   Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások ismertetése.

4.9.   A kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa és az ajánlattétel vagy a piaci bevezetés iránti kérelem benyújtása szerinti ország(ok) tekintetében:

az értékpapírokból származó jövedelem forrásadójával kapcsolatos tájékoztatás,

tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó felelősséget vállal-e a forrásadó levonásáért.

5.   AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

5.1.   Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az ajánlattételhez szükséges intézkedések

5.1.1.

Az ajánlattétel feltételei.

5.1.2.

A kibocsátás/ajánlattétel teljes összege.

5.1.3.

Az ajánlattételre rendelkezésre álló idő, beleértve a lehetséges módosításokat is, és a jegyzési eljárás ismertetése.

5.1.4.

Tájékoztatás arról, hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel, illetve visszavonható-e a kereskedés megkezdését követően is.

5.1.5.

A jegyezhető mennyiség leszállításának lehetőségével és az értékpapírt jegyzők által befizetett többlet visszafizetésének módjával kapcsolatos tájékoztatás.

5.1.6.

A jegyzés legalacsonyabb és/vagy legmagasabb összege (az értékpapírok darabszámában vagy az összesített befektetendő összegben meghatározva).

5.1.7.

Annak az időtartamnak a megjelölése, amelyen belül a jegyzés visszavonható, feltéve, hogy a befektetőknek jogukban áll visszavonni a jegyzést.

5.1.8.

Az értékpapírok kifizetésének és kiadásának módja és határideje.

5.1.9.

Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatalára alkalmazott módszer teljes körű bemutatása, a nyilvánosságra hozatal időpontja.

5.1.10.

Az elővételi jogok gyakorlásával, a jegyzési jog átruházhatóságával és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelésével kapcsolatos eljárás.

5.2.   Allokáció

5.2.1.

Amennyiben a kibocsátó számára ismert, tájékoztatás arról, hogy főrészvényesek vagy a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szervének tagjai szándékoznak-e értékpapírt jegyezni, illetve vannak-e olyan személyek, akik az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint öt százalékát le kívánják jegyezni.

5.2.2.

Az értékpapírt jegyzőknek a részükre allokált mennyiségről történő értesítésének módja, és tájékoztatás arról, hogy az értesítést megelőzően megkezdődhet-e a kereskedés.

5.3.   Árképzés

5.3.1.

Az értékpapírok várható ajánlati ára. Amennyiben az ár nem ismert, vagy ha az értékpapíroknak nincs bevezetett és/vagy likvid piaca, az ajánlati ár meghatározásának módjára vonatkozó tájékoztatás, ideértve a nyilatkozatot arról, hogy ki állapította meg a feltételeket, illetve hivatalosan ki felelős az ár meghatározásáért. A kifejezetten az értékpapírt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összegével kapcsolatos tájékoztatás.

5.3.2.

Az ajánlati ár nyilvánosságra hozatala

5.3.3.

Amennyiben a kibocsátó részvényesei elővásárlási joggal rendelkeznek, és ezt a jogukat korlátozzák vagy visszavonják, meg kell adni a kibocsátási ár alapját – ha a kibocsátott értékpapírokat készpénzért lehet megvásárolni –, valamint a korlátozás vagy visszavonás okait és kedvezményezettjeit.

5.4.   Forgalomba hozatal és jegyzési garanciavállalás

5.4.1.

Az ajánlattétel egészéért és az egyes részekért felelős kapcsolattartók, továbbá – amennyiben a kibocsátó vagy ajánlattevő számára ismertek – a forgalmazók neve és címe azokban az országokban, ahol az ajánlattétel történik.

5.4.2.

A kifizetési ügynökök és letétkezelők neve és címe minden egyes országban.

5.4.3.

A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján „a legjobb tudásuk szerint” forgalmazni. A megállapodások lényegei elemei, ideértve a kvótákat is. Amennyiben nem a teljes kibocsátásra vállaltak jegyzési garanciát, a fennmaradó hányadra vonatkozó nyilatkozat. A jegyzési garanciavállalási és a forgalmazási jutalék teljes összegére vonatkozó tájékoztatás.

5.4.4.

A jegyzési garanciavállalásra vonatkozó szerződés megkötésének időpontja.

6.   A PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

6.1.   Tájékoztatás arról, hogy a kínált értékpapírok tekintetében nyújtanak-e be kérelmet piacra történő bevezetésre, és szabályozott piacon vagy azzal egyenértékű piacokon kívánják-e forgalmazni; ennek során meg kell nevezni a szóba jöhető piacokat. E körülményt olyan formában kell jelezni, hogy az ne keltse azt a benyomást, hogy a bevezetést feltétlenül jóvá fogják hagyni. Amennyiben ismert, az értékpapírok bevezetésének legkorábbi időpontja.

6.2.   Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a kibocsátó ismeretei szerint – a felajánlandó vagy bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek.

6.3.   Amennyiben a szabályozott piacra bevezetendő értékpapírok előállításával egyidejűleg vagy majdnem egyidejűleg azonos értékpapírosztályokat jegyeznek vagy forgalmaznak zárt körben, vagy más értékpapírosztályokat állítanak elő nyilvános vagy zártkörű elhelyezés céljából, részletezni kell a műveletek jellegét, valamint az érintett értékpapírok számát és jellemzőit.

6.4.   Azon szervezetek adatai, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati árak révén biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása.

7.   LEKÖTÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

7.1.   Lekötési megállapodások

Az érintett felek.

A megállapodás tartalma és a megállapodás alóli kivételek.

A lekötési időszak.

8.   A KIBOCSÁTÁS/AJÁNLATTÉTEL KÖLTSÉGE

8.1.   A kibocsátás/ajánlattétel teljes nettó bevétele és a becsült összes költség.

9.   FELHÍGULÁS

9.1.   A kibocsátásból/ajánlattételből eredő közvetlen felhígulás összege, százalékban is megadva.

9.2.   A közvetlen felhígulás összege (százalékban is megadva), amennyiben nem jegyzik az új ajánlatot.

10.   KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

10.1.   Amennyiben az értékpapírjegyzékben a kibocsátással összefüggésben tanácsadókat is feltüntetnek, nyilatkozat arról, hogy a tanácsadók milyen minőségben működtek közre.

10.2.   Az értékpapírjegyzékben szereplő egyéb információk, amelyek könyvvizsgálatát vagy felülvizsgálatát bejegyzett könyvvizsgálók elvégezték, és erről jelentést készítettek. A jelentés másolata vagy – az illetékes hatóság engedélyével – a jelentés összefoglalója.

10.3.   Amennyiben az értékpapírjegyzék szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, a személy neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége és adott esetben a kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a nyilatkozatot vagy jelentést az adott formában és összefüggéseiben jóváhagyta az a személy, aki az értékpapírjegyzék adott részének tartalmát engedélyezte.

10.4.   Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben erről a harmadik fél által közzétett információkból megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Ezenfelül meg kell adni az információforrást is.

XXV. MELLÉKLET

A kkv-k és kis piaci tőkeértékű társaságok részvényeinek regisztrációs okmányára vonatkozó minimális közzétételi követelmények arányos sémája

1.   FELELŐS SZEMÉLYEK

1.1.   A regisztrációs okmányban szereplő információkért, illetve adott esetben azok egyes részeiért felelős összes személy; ez utóbbi esetben az érintett részek megjelölésével. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet.

1.2.   A regisztrációs okmányért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a legjobb tudásuk szerint a regisztrációs okmányban szereplő információk megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket. Indokolt esetben a regisztrációs okmány egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a regisztrációs okmány azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket.

2.   BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

2.1.   A kibocsátó könyvvizsgálóinak neve és címe (valamint szakmai testületekben való tagsága) a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakra vonatkozóan.

2.2.   Amennyiben a könyvvizsgáló a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban lemondott, leváltották vagy megbízását nem újították meg, ennek részletei, ha lényegesek.

3.   KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

3.1.   A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére, és az azt követő közbenső pénzügyi időszakokra benyújtott, a kibocsátóra vonatkozó kiemelt korábbi pénzügyi információk, a pénzügyi információkkal megegyező pénznemben.

A kiemelt korábbi pénzügyi információknak tartalmazniuk kell a kibocsátó pénzügyi helyzetét összegző legfontosabb számokat.

3.2.   Közbenső pénzügyi időszakra vonatkozóan benyújtott kiemelt pénzügyi információk esetében meg kell adni a megelőző pénzügyi év azonos időszakára vonatkozó összehasonlító adatokat is, azzal a kivétellel, hogy az összehasonlító mérlegadatokra vonatkozó követelmény az év végi mérleg benyújtásával teljesíthető.

4.   KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A „Kockázati tényezők” szakaszban a kibocsátóra vagy az ágazatra jellemző kockázati tényezők egyértelmű bemutatása.

5.   A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

5.1.   A kibocsátó története és fejlődése

5.1.1.

a kibocsátó jogi és kereskedelmi neve;

5.1.2.

a kibocsátó cégbejegyzésének helye és cégjegyzékszáma;

5.1.3.

a kibocsátó bejegyzésének időpontja és tevékenységének időtartama, amennyiben nem határozatlan időre hozták létre;

5.1.4.

a kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog, a bejegyzés országa, létesítő okirat szerinti székhelyének (vagy a gazdasági tevékenység székhelyének, ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelytől) címe és telefonszáma;

5.1.5.

a kibocsátó üzleti tevékenységének alakulásában bekövetkezett fontosabb események.

5.2.   Befektetések

5.2.1.

A kibocsátó főbb befektetéseinek bemutatása (az összeg feltüntetésével), a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évében, a regisztrációs okmány keltéig.

5.2.2.

A kibocsátó folyamatban levő főbb befektetéseinek bemutatása, ideértve a befektetések földrajzi megoszlását (belföldi és külföldi) és a finanszírozás módját (belső vagy külső forrásokból).

5.2.3.

Tájékoztatás a kibocsátó olyan főbb jövőbeli befektetéseiről, amelyekre az irányító szervei már kötelezettséget vállaltak és az említett kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges várható finanszírozási források ismertetése.

6.   AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE

6.1.   Fő tevékenységi körök

A kibocsátó működésének és fő tevékenységi köreinek, valamint a működését és tevékenységeit a két legutóbbi közzétett auditált pénzügyi beszámoló óta ért jelentős változásoknak a rövid bemutatása, ideértve a fontosabb új termékek és tevékenységek ismertetését, és olyan mértékben, amennyire az új termékek vagy tevékenységek fejlesztését nyilvánosságra hozták, a fejlesztés helyzetének bemutatását.

6.2.   Legfontosabb piacok

A kibocsátó legfontosabb versenypiacainak, valamint az ezeket a piacokat a két legutóbbi közzétett auditált pénzügyi beszámoló óta ért jelentős változásoknak a rövid bemutatása.

6.3.   Amennyiben a 6.1. és 6.2. pont szerinti információkat rendkívüli tényezők befolyásolták, azok ismertetése.

6.4.   Amennyiben a kibocsátó üzleti tevékenysége vagy jövedelmezősége szempontjából jelentőséggel bír, összefoglaló adatok arról, hogy a kibocsátó milyen mértékben függ szabadalmaktól, licenciáktól, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi szerződésektől vagy új gyártási eljárásoktól.

6.5.   A kibocsátó által a saját versenyhelyzetéről tett bármely megállapítás alapjául szolgáló adatok.

7.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

7.1.   Amennyiben a kibocsátó egy csoport tagja, a csoport és a kibocsátónak a csoporton belüli pozíciójának rövid ismertetése.

7.2.   Amennyiben nem szerepel a pénzügyi beszámolóban a kibocsátó jelentős leányvállalatainak felsorolása, ideértve a leányvállalat nevét, a bejegyzés vagy székhely országát, a tulajdonosi jogokban való részesedést, illetve a szavazati jogot, ha az nem egyezik meg az előbbivel.

8.   TÁRGYI ESZKÖZÖK

8.1.   Azon környezetvédelmi kérdések bemutatása, amelyek a kibocsátó tárgyi eszközeinek felhasználását érinthetik.

9.   AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÉS A PÉNZÜGYI HELYZET ÁTTEKINTÉSE

Amennyiben a 78/660/EGK irányelv 46. cikkével és a 83/349/EGK irányelv 36. cikkével összhangban elkészített, a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakokra vonatkozó éves jelentések nem szerepelnek a tájékoztatóban, vagy nem képezik annak mellékletét, a kibocsátónak nyilvánosságra kell hoznia a következő információkat:

9.1.   Pénzügyi helyzet

Amennyiben a regisztrációs okmány máshol nem ismerteti, a kibocsátó pénzügyi helyzete, a pénzügyi helyzet változásai és az üzleti eredmény bemutatása minden olyan évre és közbenső időszakra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban korábbi pénzügyi információkat kell benyújtani, ideértve a pénzügyi információkban évről évre bekövetkezett lényeges változások indoklását is, olyan mértékben, amennyire az a kibocsátó üzleti tevékenységének megértéséhez összességében szükséges.

9.2.   Üzleti eredmény

9.2.1.

A kibocsátó üzleti tevékenységből származó eredményét jelentősen befolyásoló lényeges tényezők bemutatása, ideértve a szokatlan vagy ritka eseményeket vagy új fejleményeket is, továbbá azt is, hogy ezek milyen mértékben befolyásolták az eredményt.

9.2.2.

Amennyiben a pénzügyi beszámoló a nettó értékesítés vagy nettó árbevétel jelentős változását mutatja, a változások okainak szöveges magyarázata.

9.2.3.

Minden olyan kormányzati, gazdasági, költségvetési, pénzügyi vagy politikai intézkedésre vagy tényezőre vonatkozó információ, amely közvetve vagy közvetlenül jelentősen befolyásolja vagy befolyásolhatja a kibocsátó üzleti tevékenységét.

10.   TŐKEFORRÁSOK

10.1.   A kibocsátó pénzforgalmának (cash-flow) forrásai és összege, valamint szöveges bemutatása.

10.2.   Információk a tőkeforrások felhasználásának bármely korlátozásáról, ami közvetve vagy közvetlenül jelentősen befolyásolja vagy befolyásolhatja a kibocsátó üzleti tevékenységét.

11.   KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS, SZABADALMAK ÉS LICENCIÁK

Indokolt esetben a kibocsátó kutatási és fejlesztési politikájának bemutatása a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére vonatkozóan, ideértve a kibocsátó által támogatott kutatási és fejlesztési tevékenységekre fordított összegeket.

12.   TRENDEK

12.1.   A gyártásra, értékesítésre és készletekre, a költségekre és értékesítési árakra vonatkozó legjelentősebb közelmúltbeli trendek az utolsó pénzügyi év vége és a regisztrációs okmány dátuma közötti időszakban.

12.2.   Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben.

13.   NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

Amennyiben a kibocsátó úgy dönt, hogy ismerteti a nyereség-előrejelzést vagy-becslést, a regisztrációs okmányban fel kell tüntetni a 13.1. és 13.2. pontban meghatározott információkat.

13.1.

Nyilatkozat azon főbb feltételezésekről, amelyeken a kibocsátó előrejelzése vagy becslése alapul.

Egyértelműen meg kell különböztetni az azon tényezőkre vonatkozó feltételezéseket, amelyeket az igazgatási, irányító vagy felügyeleti szervek tagjai befolyásolni tudnak, és azokra a tényezőkre vonatkozó feltételezéseket, amelyek kifejezetten az igazgatási, irányító vagy felügyeleti szervek tagjainak a hatáskörén kívül esnek; a feltételezéseknek a befektetők számára könnyen érthetőnek, jellemzőnek és pontosnak kell lenniük, és nem vonatkozhatnak az előrejelzések alapjául szolgáló becslések általános pontosságára.

13.2.

Független könyvvizsgáló által készített jelentés, amely megállapítja, hogy a független könyvvizsgáló véleménye szerint az előrejelzést vagy becslést helyesen, a jelzettek alapján állították össze, valamint hogy a nyereség-előrejelzés vagy -becslés során alkalmazott számviteli elvek összhangban vannak a kibocsátó számviteli politikájával.

13.3.

A nyereség-előrejelzést vagy -becslést úgy kell elkészíteni, hogy az alapul szolgáló adatok összehasonlíthatóak legyenek a korábbi pénzügyi információkkal.

13.4.

Amennyiben a tájékoztatóban még nem realizált nyereség előrejelzését teszik közzé, nyilatkozni kell arról, hogy az előrejelzés a regisztrációs okmány időpontjában még mindig helytálló, valamint magyarázatot kell adni abban az esetben, ha az előrejelzés már nem érvényes.

14.   IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK ÉS VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓK

14.1.   A következő személyek neve, üzleti elérhetősége és beosztása a kibocsátó társaságban, valamint az említett kibocsátó társaság keretein kívül általuk ellátott főbb tevékenységek, amennyiben ezek a kibocsátó szempontjából lényegesek:

a)

az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai;

b)

betéti részvénytársaság korlátlan felelősségű tagjai;

c)

alapítók, ha a kibocsátó kevesebb, mint öt éve alakult meg; és

d)

bármely vezető tisztségviselő, akinek személye hozzájárulhat annak megállapításához, hogy a kibocsátó megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik az adott üzleti tevékenységgel kapcsolatban.

Az említett személyek közötti családi kapcsolatok jellege.

A kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szervének minden tagja esetében, továbbá az első albekezdés b) és d) pontjában említett személyek esetében részletezni kell az adott személy vezetői szakértelmét és tapasztalatát, valamint a következő információkat:

a)

minden olyan társaság és partnerség neve, amelynek az adott személy az elmúlt öt év során valamikor tagja volt, illetve amelynek igazgatási, irányító és felügyelő szervében tagsággal rendelkezett, jelezve azt is, hogy még mindig tagja-e a társaságnak, illetve tagsággal rendelkezik-e az említett szervekben. Nem szükséges felsorolni a kibocsátó összes leányvállalatát, ahol a személy szintén tagja az igazgatási, irányító és felügyelő szervnek;

b)

legalább a megelőző öt évre vonatkozóan csalárd bűncselekmény miatti elítélés;

c)

minden olyan csődeljárás, csődgondnokság vagy felszámolás részletei, amelynek az első albekezdés a) és d) pontjában bemutatott személy az első albekezdés a) és d) pontjában említett beosztásából eredően részese volt, legalább az előző öt évre vonatkozóan;

d)

törvényi vagy szabályozó hatóság (ideértve a kijelölt szakmai szervezeteket is) által az érintett személy ellen indított hivatalos vádemelés és/vagy szankciók ismertetése; annak ismertetése, hogy az érintett személyt bírósági ítélettel eltiltották-e valamely kibocsátó társaság igazgatási, irányító és felügyelő szervében betöltött tagságától, illetve üzleti tevékenységének irányításától legalább az előző öt évben.

Amennyiben nincs ilyen jellegű, nyilvánosságra hozandó információ, erről nyilatkozatot kell tenni.

14.2.   Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek és a vezető állású munkavállalók összeférhetetlensége

A 14.1. pontban említett személyek által a kibocsátó számára végzett feladatok, az említett személyek magánérdeke és/vagy más feladatai közötti várható összeférhetetlenséget egyértelműen közölni kell Amennyiben nem áll fenn összeférhetetlenség, erről nyilatkozatot kell tenni.

Meg kell nevezni a fő részvényesekkel, ügyfelekkel, szállítókkal vagy egyéb személyekkel kötött megállapodásokat vagy egyezségeket, amelynek alapján a 14.1. pontban említett személyeket igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjává vagy vezető állású munkavállalóvá választották.

A 14.1. pontban említett személyekkel kötött olyan megállapodások ismertetése, amelyek értelmében meghatározott időtartamra korlátozzák a kibocsátó társaság értékpapírjaiban való részesedésük elidegenítését.

15.   JAVADALMAZÁS ÉS JUTTATÁSOK

A 14.1. pont első albekezdésének a) és d) pontjában említett személyek számára az utolsó teljes pénzügyi év tekintetében:

15.1.

A kibocsátó és leányvállalatai által a kibocsátó és leányvállalatai számára bármely személy által bármely minőségben végzett szolgáltatásért az érintett személyeknek fizetett javadalmazás (ideértve a sikerdíjakat és utólagos javadalmazást is) és természetbeni juttatások összege.

Ezt az információt egyénenként kell megadni, kivéve, ha a kibocsátó székhelye szerinti országban nincs ilyen kötelezettség, illetve a kibocsátó már nyilvánossá tette ezeket az információkat.

15.2.

A kibocsátó vagy leányvállalatai által nyugdíj, öregségi nyugdíj vagy más hasonló juttatás kifizetése céljából elhatárolt vagy felhalmozott összegek.

16.   TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT

Eltérő rendelkezés hiányában a kibocsátó utolsó teljes pénzügyi évére a 14.1. pont első albekezdésének a) pontjában említett személyek tekintetében a következő adatokat kell megadni:

16.1.

A jelenlegi megbízás lejártának időpontja, ha van ilyen, és a személy által a megbízás keretében eltöltött szolgálati idő.

16.2.

Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai és a kibocsátó vagy leányvállalatai között létrejött azon munkaszerződések ismertetése, amelyek a munkaviszony megszűnésekor juttatásokat írnak elő, illetve egy ennek hiányáról szóló nyilatkozat.

16.3.

Információk a kibocsátó könyvvizsgálattal és javadalmazással foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság működési szabályainak összefoglalóját.

16.4.

Nyilatkozat arról, hogy a kibocsátó teljesíti-e a bejegyzése országában érvényes vállalatirányítási rendszer követelményeit. Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti a rendszer követelményeit, erről indoklással ellátott nyilatkozatot kell mellékelni.

17.   ALKALMAZOTTAK

17.1.   Az alkalmazottak létszáma az időszak végén, vagy a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban a regisztrációs okmány dátumáig minden egyes pénzügyi évre vonatkozóan az alkalmazottak átlagos létszáma (és azok változása, amennyiben jelentőséggel bír), továbbá ha lehetséges és jelentőséggel bír, az alkalmazottak megoszlása fő tevékenységi körönként és földrajzilag. Amennyiben a kibocsátó nagyobb számban foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, nyilatkozni kell a munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazottak átlagos létszámáról a legutolsó pénzügyi évben.

17.2.   A 14.1. pont első albekezdésének a) és d) pontjában említett minden személy tekintetében a lehető legfrissebb információkat kell megadni az említett személyeknek a kibocsátó társaság részvényeiből való részesedéséről és a részvényekhez kapcsolódó opciókról.

17.3.   Azon megállapodások ismertetése, amelyek révén az alkalmazottak részesedhetnek a kibocsátó tőkéjéből.

18.   FŐRÉSZVÉNYESEK

18.1.   Amennyiben a kibocsátó számára ismert – az igazgatási, irányító és felügyelő szerv tagjain kívül –, azon személyek neve, akik közvetlenül vagy közvetve olyan érdekeltséggel rendelkeznek a kibocsátó tőkéjében vagy szavazati jogai tekintetében, amely a kibocsátóra irányadó nemzeti jog alapján bejelentési kötelezettséget von maga után, az egyes ilyen személyek érdekeltségének megfelelő összeg feltüntetésével; amennyiben nincs ilyen személy, erről nyilatkozni kell.

18.2.   Tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó főrészvényesei megkülönböztetett szavazati jogokkal rendelkeznek-e; amennyiben nem, egy erről szóló nyilatkozat.

18.3.   Amennyiben a kibocsátó számára ismert, tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó közvetlenül vagy közvetve más személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van-e, e más személy megnevezése, az ellenőrzés jellegének és az azzal való visszaélés megakadályozására hozott intézkedés leírása.

18.4.   A kibocsátó által ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet.

19.   KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK

Amennyiben a kibocsátóra nem alkalmazandók az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakra és a regisztrációs okmány dátumáig a következő információkat kell nyilvánosságra hozni:

a)

A kibocsátó számára – ügyletenként vagy összességükben – jelentőséggel bíró ügyletek jellege és terjedelme. Amennyiben a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek nem piaci alapon jöttek létre, indokolni kell ennek okát. Visszafizetetlen kölcsön esetén, beleértve mindennemű garanciát is, meg kell adni a hátralékos összeget.

b)

A kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók mekkora összeget, illetve százalékos arányt képviselnek a kibocsátó forgalmában.

Amennyiben a kibocsátóra alkalmazandók az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, a fenti információkat csak azokra az ügyletekre vonatkozóan kell nyilvánosságra hozni, amelyekre az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta került sor, amelyre vonatkozóan auditált pénzügyi információkat tettek közzé.

20.   A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

20.1.   Korábbi pénzügyi információk

Nyilatkozat arról, hogy az előző két pénzügyi évre (illetve rövidebb időszakra, ha a kibocsátó rövidebb ideje működik) vonatkozó, auditált korábbi pénzügyi információk összeállítása az európai uniós kibocsátok esetében az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően, illetve amennyiben az nem alkalmazandó, akkor a tagállam nemzeti számviteli standardjainak megfelelően történt, valamint arról, hogy hol lehet hozzájutni – az adott esettől függően – a saját vagy összevont pénzügyi beszámolóhoz.

A könyvvizsgálói jelentést minden évre csatolni kell.

Harmadik országok kibocsátói esetében nyilatkozat arról, hogy az említett pénzügyi információk összeállítása és könyvvizsgálata az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően, illetve a harmadik ország e standardokkal egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján történt, megjelölve az elérhetőség helyét. Amennyiben a szóban forgó pénzügyi információk nem felelnek meg ezeknek a standardoknak, nyilatkozat arról, hogy azok összeállítása újramegállapított pénzügyi beszámoló formájában történt, megjelölve az elérhetőség helyét.

20.2.   Előzetes pénzügyi információk

Jelentős bruttó változás esetén annak bemutatása, hogy az ügylet milyen hatást gyakorolhatott volna a kibocsátó eszközeire, forrásaira és bevételeire, ha azt a jelentés szerinti időszak kezdetén vagy a jelentési napon hajtották volna végre.

Ez a követelmény általában előzetes pénzügyi információk megadásával teljesíthető.

Az előzetes pénzügyi információkat a II. mellékletben megállapított módon kell bemutatni, és az ott előírt adatokat kell tartalmazniuk.

Az előzetes pénzügyi információkhoz mellékelni kell a független könyvvizsgáló jelentését.

20.3.   A korábbi éves pénzügyi információk könyvvizsgálata

20.3.1.

Nyilatkozat a korábbi pénzügyi információk könyvvizsgálatáról. Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgálók megtagadják a korábbi pénzügyi információkra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítését, illetve a jelentések fenntartásokat vagy felelősségkizárásokat tartalmaznak, a jelentéskészítés megtagadását, a fenntartásokat vagy a felelősségkizárást indoklással ellátva teljes egészében ismertetni kell.

20.3.2.

Utalás a regisztrációs okmányban található olyan további információkra, amelyeket a könyvvizsgálók auditáltak.

20.3.3.

Amennyiben a regisztrációs okmányban közölt pénzügyi adatok nem a kibocsátó auditált pénzügyi beszámolóiból származnak, jelezni kell az adatok forrását és azt, hogy az adatokat nem auditálták.

20.4.   A legfrissebb pénzügyi információk dátuma

20.4.1.

Az auditált pénzügyi információk nem lehetnek régebbiek a következőknél:

a)

a regisztrációs okmány dátumától számított 18 hónap, ha a kibocsátó auditált közbenső pénzügyi beszámolót közöl a regisztrációs okmányban;

b)

a regisztrációs okmány dátumától számított 15 hónap, ha a kibocsátó nem auditált közbenső pénzügyi beszámolót közöl a regisztrációs okmányban.

20.5.   Közbenső és egyéb pénzügyi információk

20.5.1.

Amennyiben a kibocsátó az utolsó auditált pénzügyi beszámoló időpontja óta negyedévente vagy félévente pénzügyi információkat tett közzé, a regisztrációs okmányban fel kell tüntetni egy erre vonatkozó nyilatkozatot, megjelölve az elérhetőséget. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat felülvizsgálták vagy auditálták, a könyvvizsgálói vagy felülvizsgálati jelentést is közölni kell. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat nem auditálták vagy vizsgálták felül, ezt is jelezni kell.

20.6.   Osztalékpolitika

A kibocsátó osztalékfizetéssel és az arra vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos politikája.

20.6.1.

A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi éve tekintetében az egy részvényre jutó osztalék összege; amennyiben a kibocsátó részvényeinek száma megváltozott, az összehasonlíthatóság érdekében ennek megfelelően ki kell igazítani az összeget.

20.7.   Bírósági és választott bírósági eljárások

Kormányzati, bírósági vagy választott bírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a kibocsátó és/vagy a vállalatcsoport pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozni kell ezek hiányáról.

20.8.   A kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében bekövetkezett lényeges változások

A vállalatcsoport pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett lényeges változások bemutatása, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé; amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozni kell.

21.   KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

21.1.   Részvénytőke

A korábbi pénzügyi információk között ismertetett legutóbbi mérleg időpontjában érvényes információk a következőkről:

21.1.1.

A kibocsátott részvénytőke összege, és a részvénytőke minden osztálya tekintetében a következők:

a)

az engedélyezett részvények száma;

b)

a kibocsátott és teljesen befizetett részvények, illetve a kibocsátott, de nem teljesen befizetett részvények száma;

c)

a részvények névértéke, illetve nyilatkozat arról, hogy a részvényeknek nincs névértékük; és

d)

az év elején és végén forgalomban levő részvények számának egyeztetése. Amennyiben a tőke több mint 10 %-át nem készpénzzel fizették be a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban, ezt a körülményt jelezni kell.

21.1.2.

Amennyiben léteznek olyan részvények, amelyek nem képviselnek tőkét, meg kell adni ezek számát és fő jellemzőit.

21.1.3.

A kibocsátó által, annak nevében vagy a leányvállalatai által birtokolt, kibocsátói részvények száma, könyv szerinti értéke és névértéke.

21.1.4.

Az átváltható értékpapírok, becserélhető értékpapírok vagy opciós utalványok mennyisége az irányadó feltételek és az átváltási, becserélési és jegyzési eljárások ismertetésével.

21.1.5.

A jóváhagyott, de ki nem bocsátott részvénytőke megszerzési jogára és/vagy az ezzel kapcsolatos kötelezettségekre, illetve a tőkeemeléssel kapcsolatos kötelezettségvállalásra vonatkozó információk és feltételek.

21.1.6.

Információ a vállalatcsoport bármelyik tagjának tőkéjéről, amelyre opciós jog vonatkozik, illetve feltételes vagy feltétel nélküli megállapodás alapján opciós joghoz köthető, továbbá az opciós jog részletes ismertetése, ideértve azon személyeket is, akikhez az opciós jog kapcsolódik.

21.1.7.

A részvénytőke előtörténete a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban, kiemelve az esetleges változásokat.

21.2.   A társaság alapító okirata és alapszabálya

21.2.1.

A kibocsátó célkitűzéseinek bemutatása, és annak megjelölése, hogy ezek hol vannak rögzítve az alapító okiratban és az alapszabályban.

21.2.2.

A kibocsátó alapszabályában, alapító okiratában, társasági szerződésében vagy belső szabályzatában az igazgatási, irányító és felügyelő szerv tagjaira vonatkozó főbb rendelkezések összefoglalása.

21.2.3.

Az összes meglévő részvényosztályhoz kapcsolódó jogok, elsőbbségi jogok és korlátozások bemutatása.

21.2.4.

A részvényesek jogainak megváltoztatásához szükséges intézkedések, jelezve, ha egyes feltételek szigorúbbak a törvényben előírtnál.

21.2.5.

A részvényesek éves közgyűlésének és a rendkívüli közgyűlések összehívásának rendjét meghatározó feltételek bemutatása, ideértve a részvétel feltételeit is.

21.2.6.

A kibocsátó alapszabályában, alapító okiratában, társasági szerződésében vagy belső szabályzatában rögzített azon rendelkezések rövid bemutatása, amelyek adott esetben késleltetik, vagy akár megakadályozzák a kibocsátó fölötti ellenőrzés megváltoztatását.

21.2.7.

Az alapszabályban, alapító okiratban, társasági szerződésében vagy belső szabályzatban rögzített azon rendelkezések bemutatása, amelyek meghatározzák azt a küszöbértéket, amely fölött az adott részvényes tulajdonosi mivoltát nyilvánosságra kell hozni.

21.2.8.

Az alapszabályban, alapító okiratban, társasági szerződésében vagy belső szabályzatban a tőke változására vonatkozó feltételek bemutatása, ha egyes feltételek szigorúbbak a törvényben előírtnál.

22.   LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívül minden olyan fontosabb szerződés összefoglalása, amelyben a regisztrációs okmány közzétételét közvetlenül megelőző két évben a kibocsátó vagy a vállalatcsoport bármely tagja szerződő félként szerepel.

A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívül a vállalatcsoport bármelyik tagja által kötött, a regisztrációs okmány időpontjában fennálló azon szerződések összefoglalása, amelyek rendelkezései értelmében a vállalatcsoport bármelyik tagját a vállalatcsoport szempontjából jelentőséggel bíró kötelezettség terheli, illetve ilyen jogosultság illeti meg.

23.   HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

23.1.   Amennyiben a regisztrációs okmány szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, meg kell adni a személy nevét, hivatali elérhetőségét, szakképzettségét és adott esetben a kibocsátó társaságban meglévő jelentősebb érdekeltségét. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a jelentést vagy nyilatkozatot az adott formában és összefüggéseiben jóváhagyta az a személy, aki a regisztrációs okmány adott részének tartalmát engedélyezte.

23.2.   Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben erről a harmadik fél által közzétett információkból megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Ezenfelül meg kell adni az információforrást is.

24.   MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

Nyilatkozat arról, hogy a regisztrációs okmány érvényessége alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) lehet adott esetben betekinteni:

a)

a kibocsátó alapító okirata és alapszabálya;

b)

az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit a regisztrációs okmány tartalmazza, vagy hivatkozik rá;

c)

a kibocsátóra vonatkozó korábbi pénzügyi információk, illetve vállalatcsoport esetén a kibocsátóra és leányvállalataira vonatkozó korábbi pénzügyi információk, a regisztrációs okmány közzétételét megelőző két pénzügyi év tekintetében.

Jelezni kell, hogy a nyomtatott vagy elektronikus formátumú dokumentumok hol tekinthetők meg.

25.   RÉSZESEDÉSEK BEMUTATÁSA

Azon vállalkozásokra vonatkozó információk, amelyek tőkéjében a kibocsátó társaság olyan részesedéssel rendelkezik, ami valószínűleg jelentősen befolyásolja a kibocsátó saját eszközeinek, forrásainak és pénzügyi helyzetének és eredményének értékelését.

XXVI. MELLÉKLET

A kkv-k és kis piaci tőkeértékű társaságok 100 000 EUR alatti címletértékű, hitelviszonyt megtestesítő vagy származtatott értékpapírjainak regisztrációs okmányára vonatkozó minimális közzétételi követelmények arányos sémája  (2)

1.   FELELŐS SZEMÉLYEK

2.   BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

3.   KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

4.   KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

5.   A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

6.   AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE

7.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

8.   TRENDEK

9.   NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

10.   IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK

11.   TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT

12.   FŐRÉSZVÉNYESEK

13.   A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

13.1.   Korábbi pénzügyi információk

Nyilatkozat arról, hogy az utolsó pénzügyi évre (illetve rövidebb időszakra, ha a kibocsátó rövidebb ideje működik) vonatkozó, auditált korábbi pénzügyi információk összeállítása az európai uniós kibocsátok esetében az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően, illetve amennyiben az nem alkalmazandó, akkor a tagállam nemzeti számviteli standardjainak megfelelően történt, valamint arról, hogy hol lehet hozzájutni – az adott esettől függően – a saját vagy összevont pénzügyi beszámolóhoz.

A könyvvizsgálói jelentést csatolni kell.

Harmadik országok kibocsátói esetében nyilatkozat arról, hogy az említett pénzügyi információk összeállítása és könyvvizsgálata az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően, illetve a harmadik ország e standardokkal egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján történt, megjelölve az elérhetőség helyét. Amennyiben a szóban forgó pénzügyi információk nem felelnek meg ezeknek a standardoknak, nyilatkozat arról, hogy azok összeállítása újramegállapított pénzügyi beszámoló formájában történt, megjelölve az elérhetőség helyét.

13.2.   A korábbi éves pénzügyi információk könyvvizsgálata

13.2.1.

Nyilatkozat a korábbi pénzügyi információk könyvvizsgálatáról. Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgálók megtagadják a korábbi pénzügyi információkra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítését, illetve a jelentések fenntartásokat vagy felelősségkizárásokat tartalmaznak, a jelentéskészítés megtagadását, a fenntartásokat vagy a felelősségkizárást indoklással ellátva teljes egészében ismertetni kell.

13.2.2.

Utalás a regisztrációs okmányban található olyan további információkra, amelyeket a könyvvizsgálók auditáltak.

13.2.3.

Amennyiben a regisztrációs okmányban közölt pénzügyi adatok nem a kibocsátó auditált pénzügyi beszámolóiból származnak, jelezni kell az adatok forrását és azt, hogy az adatokat nem auditálták.

13.3.   Közbenső és egyéb pénzügyi információk

Amennyiben a kibocsátó az utolsó auditált pénzügyi beszámoló időpontja óta negyedévente vagy félévente pénzügyi információkat tett közzé, a regisztrációs okmányban fel kell tüntetni egy erre vonatkozó nyilatkozatot, megjelölve az elérhetőséget. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat felülvizsgálták vagy auditálták, a könyvvizsgálói vagy felülvizsgálati jelentést is közölni kell. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat nem auditálták vagy vizsgálták felül, ezt is jelezni kell.

13.4.   Bírósági és választott bírósági eljárások

Kormányzati, bírósági vagy választott bírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a kibocsátó és/vagy a vállalatcsoport pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozni kell ezek hiányáról.

13.5.   A kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében bekövetkezett lényeges változások

A vállalatcsoport pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett lényeges változások bemutatása, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé; amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozni kell.

14.   KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

15.   LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

16.   HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

17.   MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

XXVII. MELLÉKLET

A kkv-k és kis piaci tőkeértékű társaságok legalább 100 000 EUR címletértékű, hitelviszonyt megtestesítő vagy származtatott értékpapírjainak regisztrációs okmányára vonatkozó minimális közzétételi követelmények arányos sémája  (3)

1.   FELELŐS SZEMÉLYEK

2.   BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

3.   KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

4.   A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

5.   AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE

6.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

7.   TRENDEK

8.   NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

9.   IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK

10.   FŐRÉSZVÉNYESEK

11.   A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

11.1.   Korábbi pénzügyi információk

Nyilatkozat arról, hogy az utolsó pénzügyi évre (illetve rövidebb időszakra, ha a kibocsátó rövidebb ideje működik) vonatkozó, auditált korábbi pénzügyi információk összeállítása az európai uniós kibocsátók esetében az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően, illetve amennyiben az nem alkalmazandó, akkor a tagállam nemzeti számviteli standardjainak megfelelően történt, valamint arról, hogy hol lehet hozzájutni – az adott esettől függően – a saját vagy összevont pénzügyi beszámolóhoz.

A könyvvizsgálói jelentést csatolni kell.

Harmadik országok kibocsátói esetében nyilatkozat arról, hogy az említett pénzügyi információk összeállítása és könyvvizsgálata az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően, illetve a harmadik ország e standardokkal egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján történt, megjelölve az elérhetőség helyét. Amennyiben a szóban forgó pénzügyi információk nem felelnek meg ezeknek a standardoknak, nyilatkozat arról, hogy azok összeállítása újramegállapított pénzügyi beszámoló formájában történt, megjelölve az elérhetőség helyét.

11.2.   A korábbi éves pénzügyi információk könyvvizsgálata

11.2.1.

Nyilatkozat a korábbi pénzügyi információk könyvvizsgálatáról. Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgálók megtagadják a korábbi pénzügyi információkra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítését, illetve a jelentések fenntartásokat vagy felelősségkizárásokat tartalmaznak, a jelentéskészítés megtagadását, a fenntartásokat vagy a felelősségkizárást indoklással ellátva teljes egészében ismertetni kell.

11.2.2.

Utalás a regisztrációs okmányban található olyan további információkra, amelyeket a könyvvizsgálók auditáltak.

11.2.3.

Amennyiben a regisztrációs okmányban közölt pénzügyi adatok nem a kibocsátó auditált pénzügyi beszámolóiból származnak, jelezni kell az adatok forrását és azt, hogy az adatokat nem auditálták.

11.3.   Közbenső és egyéb pénzügyi információk

Amennyiben a kibocsátó az utolsó auditált pénzügyi beszámoló időpontja óta negyedévente vagy félévente pénzügyi információkat tett közzé, a regisztrációs okmányban fel kell tüntetni egy erre vonatkozó nyilatkozatot, megjelölve az elérhetőséget. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat felülvizsgálták vagy auditálták, a könyvvizsgálói vagy felülvizsgálati jelentést is közölni kell. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat nem auditálták vagy vizsgálták felül, ezt is jelezni kell.

11.4.   Bírósági és választott bírósági eljárások

Kormányzati, bírósági vagy választott bírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a kibocsátó és/vagy a vállalatcsoport pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozni kell ezek hiányáról.

11.5.   A kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében bekövetkezett lényeges változások

A vállalatcsoport pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett lényeges változások bemutatása, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé; amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozni kell.

12.   LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

13.   HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

14.   MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

XXVIII. MELLÉKLET

A kkv-k és kis piaci tőkeértékű társaságok részvényei tekintetében kibocsátott letéti igazolásokra vonatkozó minimális közzétételi követelmények arányos sémája  (4)

1.   FELELŐS SZEMÉLYEK

1.1.   A regisztrációs okmányban szereplő információkért, illetve adott esetben azok egyes részeiért felelős összes személy; ez utóbbi esetben az érintett részek megjelölésével. Természetes személyek esetén, ideértve a kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveinek tagjait is, meg kell adni a személy nevét és beosztását, jogi személyek esetén pedig a nevet és a létesítő okirat szerinti székhelyet.

1.2.   A regisztrációs okmányért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a legjobb tudásuk szerint a regisztrációs okmányban szereplő információk megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket. Indokolt esetben a regisztrációs okmány egyes részeiért felelős személyek nyilatkozata arról, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a regisztrációs okmány azon részében szereplő információk, amelyért felelősek, megfelelnek a tényeknek és nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható következtetéseket.

2.   BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

2.1.   A kibocsátó könyvvizsgálóinak neve és címe (valamint szakmai testületekben való tagsága) a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakra vonatkozóan.

2.2.   Amennyiben a könyvvizsgáló a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban lemondott, leváltották vagy megbízását nem újították meg, ennek részletei, ha lényegesek.

3.   KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

3.1.   A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére, és az azt követő közbenső pénzügyi időszakokra benyújtott, a kibocsátóra vonatkozó kiemelt korábbi pénzügyi információk, a pénzügyi információkkal megegyező pénznemben.

A kiemelt korábbi pénzügyi információknak tartalmazniuk kell a kibocsátó pénzügyi helyzetét összegző legfontosabb számokat.

3.2.   Közbenső pénzügyi időszakra vonatkozóan benyújtott kiemelt pénzügyi információk esetében meg kell adni a megelőző pénzügyi év azonos időszakára vonatkozó összehasonlító adatokat is, azzal a kivétellel, hogy az összehasonlító mérlegadatokra vonatkozó követelmény az év végi mérleg benyújtásával teljesíthető.

4.   KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A „Kockázati tényezők” szakaszban a kibocsátóra vagy az ágazatra jellemző kockázati tényezők egyértelmű bemutatása.

5.   A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

5.1.   A kibocsátó története és fejlődése

5.1.1.

a kibocsátó jogi és kereskedelmi neve;

5.1.2.

a kibocsátó cégbejegyzésének helye és cégjegyzékszáma;

5.1.3.

a kibocsátó bejegyzésének időpontja és tevékenységének időtartama, amennyiben nem határozatlan időre hozták létre;

5.1.4.

a kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog, a bejegyzés országa, létesítő okirat szerinti székhelyének (vagy a gazdasági tevékenység székhelyének, ha az eltér a létesítő okirat szerinti székhelytől) címe és telefonszáma;

5.1.5.

a kibocsátó üzleti tevékenységének alakulásában bekövetkezett fontosabb események.

5.2.   Befektetések

5.2.1.

A kibocsátó főbb befektetéseinek bemutatása (az összeg feltüntetésével), a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évében, a tájékoztató keltéig.

5.2.2.

A kibocsátó folyamatban levő főbb befektetéseinek bemutatása, ideértve a befektetések földrajzi megoszlását (belföldi és külföldi) és a finanszírozás módját (belső vagy külső forrásokból).

5.2.3.

„Tájékoztatás a kibocsátó olyan főbb jövőbeli befektetéseiről, amelyekre az irányító szervei már kötelezettséget vállaltak és az említett kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges várható finanszírozási források ismertetése.”

6.   AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE

6.1.   Fő tevékenységi körök

6.1.1.

A kibocsátó működésének és fő tevékenységi köreinek, valamint a működését és tevékenységeit a két legutóbbi közzétett auditált pénzügyi beszámoló óta ért jelentős változásoknak a rövid bemutatása, ideértve a fontosabb új termékek és tevékenységek ismertetését, és olyan mértékben, amennyire az új termékek vagy tevékenységek fejlesztését nyilvánosságra hozták, a fejlesztés helyzetének bemutatását.

6.2.   Legfontosabb piacok

A kibocsátó legfontosabb versenypiacainak, valamint az ezeket a piacokat a két legutóbbi közzétett auditált pénzügyi beszámoló óta ért jelentős változásoknak a rövid bemutatása.

6.3.   Amennyiben a 6.1. és 6.2. pont szerinti információkat rendkívüli tényezők befolyásolták, azok ismertetése.

6.4.   Amennyiben a kibocsátó üzleti tevékenysége vagy jövedelmezősége szempontjából jelentőséggel bír, összefoglaló adatok arról, hogy a kibocsátó milyen mértékben függ szabadalmaktól, licenciáktól, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi szerződésektől vagy új gyártási eljárásoktól.

6.5.   A kibocsátó által a saját versenyhelyzetéről tett bármely megállapítás alapjául szolgáló adatok.

7.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

7.1.   Amennyiben a kibocsátó egy csoport tagja, a csoport és a kibocsátónak a csoporton belüli pozíciójának rövid ismertetése.

8.   TÁRGYI ESZKÖZÖK

8.1.   Azon környezetvédelmi kérdések bemutatása, amelyek a kibocsátó tárgyi eszközeinek felhasználását érinthetik.

9.   AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÉS A PÉNZÜGYI HELYZET ÁTTEKINTÉSE

Amennyiben a 78/660/EGK irányelv 46. cikkével és a 83/349/EGK irányelv 36. cikkével összhangban elkészített, a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakokra vonatkozó éves jelentések nem szerepelnek a tájékoztatóban, vagy nem képezik annak mellékletét, a kibocsátónak nyilvánosságra kell hoznia a következő információkat:

9.1.   Pénzügyi helyzet

Amennyiben a regisztrációs okmány máshol nem ismerteti, a kibocsátó pénzügyi helyzete, a pénzügyi helyzet változásai és az üzleti eredmény bemutatása minden olyan évre és közbenső időszakra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban korábbi pénzügyi információkat kell benyújtani, ideértve a pénzügyi információkban évről évre bekövetkezett lényeges változások indoklását is, olyan mértékben, amennyire az a kibocsátó üzleti tevékenységének megértéséhez összességében szükséges.

9.2.   Üzleti eredmény

9.2.1.

A kibocsátó üzleti tevékenységből származó eredményét jelentősen befolyásoló lényeges tényezők bemutatása, ideértve a szokatlan vagy ritka eseményeket vagy új fejleményeket is, továbbá azt is, hogy ezek milyen mértékben befolyásolták az eredményt.

9.2.2.

Amennyiben a pénzügyi beszámoló a nettó értékesítés vagy nettó árbevétel jelentős változását mutatja, a változások okainak szöveges magyarázata.

9.2.3.

Minden olyan kormányzati, gazdasági, költségvetési, pénzügyi vagy politikai intézkedésre vagy tényezőre vonatkozó információ, amely közvetve vagy közvetlenül jelentősen befolyásolja vagy befolyásolhatja a kibocsátó üzleti tevékenységét.

10.   TŐKEFORRÁSOK

10.1.   A kibocsátó pénzforgalmának (cash-flow) forrásai és összege, valamint szöveges bemutatása.

10.2.   Információk a tőkeforrások felhasználásának bármely korlátozásáról, ami közvetve vagy közvetlenül jelentősen befolyásolja vagy befolyásolhatja a kibocsátó üzleti tevékenységét.

11.   KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS, SZABADALMAK ÉS LICENCIÁK

Indokolt esetben a kibocsátó kutatási és fejlesztési politikájának bemutatása a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére vonatkozóan, ideértve a kibocsátó által támogatott kutatási és fejlesztési tevékenységekre fordított összegeket.

12.   TRENDEK

12.1.   A gyártásra, értékesítésre és készletekre, a költségekre és értékesítési árakra vonatkozó legjelentősebb közelmúltbeli trendek az utolsó pénzügyi év vége és a regisztrációs okmány dátuma közötti időszakban.

12.2.   Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben.

13.   NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

Amennyiben a kibocsátó úgy dönt, hogy ismerteti a nyereség-előrejelzést vagy-becslést, a regisztrációs okmányban fel kell tüntetni a 13.1. és 13.2. pontban meghatározott információkat.

13.1.

Nyilatkozat azon főbb feltételezésekről, amelyeken a kibocsátó előrejelzése vagy becslése alapul.

Egyértelműen meg kell különböztetni az azon tényezőkre vonatkozó feltételezéseket, amelyeket az igazgatási, irányító vagy felügyeleti szervek tagjai befolyásolni tudnak, és azokra a tényezőkre vonatkozó feltételezéseket, amelyek kifejezetten az igazgatási, irányító vagy felügyeleti szervek tagjainak a hatáskörén kívül esnek; a feltételezéseknek a befektetők számára könnyen érthetőnek, jellemzőnek és pontosnak kell lenniük, és nem vonatkozhatnak az előrejelzések alapjául szolgáló becslések általános pontosságára.

13.2.

Független könyvvizsgáló által készített jelentés, amely megállapítja, hogy a független könyvvizsgáló véleménye szerint az előrejelzést vagy becslést helyesen, a jelzettek alapján állították össze, valamint hogy a nyereség-előrejelzés vagy -becslés során alkalmazott számviteli elvek összhangban vannak a kibocsátó számviteli politikájával.

13.3.

A nyereség-előrejelzést vagy -becslést úgy kell elkészíteni, hogy az alapul szolgáló adatok összehasonlíthatóak legyenek a korábbi pénzügyi információkkal.

13.4.

Amennyiben a tájékoztatóban még nem realizált nyereség előrejelzését teszik közzé, nyilatkozni kell arról, hogy az előrejelzés a regisztrációs okmány időpontjában még mindig helytálló, valamint magyarázatot kell adni abban az esetben, ha az előrejelzés már nem érvényes.

14.   IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK ÉS VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓK

14.1.   A következő személyek neve, üzleti elérhetősége és beosztása a kibocsátó társaságban, valamint az említett kibocsátó társaság keretein kívül általuk ellátott főbb tevékenységek, amennyiben ezek a kibocsátó szempontjából lényegesek:

a)

az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai;

b)

betéti részvénytársaság korlátlan felelősségű tagjai;

c)

alapítók, ha a kibocsátó kevesebb, mint öt éve alakult meg; és

d)

bármely vezető tisztségviselő, akinek személye hozzájárulhat annak megállapításához, hogy a kibocsátó megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik az adott üzleti tevékenységgel kapcsolatban.

Az említett személyek közötti családi kapcsolatok jellege.

A kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szervének minden tagja esetében, továbbá az első albekezdés b) és d) pontjában említett személyek esetében részletezni kell az adott személy vezetői szakértelmét és tapasztalatát, valamint a következő információkat:

a)

minden olyan társaság és partnerség neve, amelynek az adott személy az elmúlt öt év során valamikor tagja volt, illetve amelynek igazgatási, irányító és felügyelő szervében tagsággal rendelkezett, jelezve azt is, hogy még mindig tagja-e a társaságnak, illetve tagsággal rendelkezik-e az említett szervekben. Nem szükséges felsorolni a kibocsátó összes leányvállalatát, ahol a személy szintén tagja az igazgatási, irányító és felügyelő szervnek;

b)

legalább a megelőző öt évre vonatkozóan csalárd bűncselekmény miatti elítélés;

c)

minden olyan csődeljárás, csődgondnokság vagy felszámolás részletei, amelynek az első albekezdés a) és d) pontjában bemutatott személy az első albekezdés a) és d) pontjában említett beosztásából eredően részese volt, legalább az előző öt évre vonatkozóan;

d)

törvényi vagy szabályozó hatóság (ideértve a kijelölt szakmai szervezeteket is) által az érintett személy ellen indított hivatalos vádemelés és/vagy szankciók ismertetése; annak ismertetése, hogy az érintett személyt bírósági ítélettel eltiltották-e valamely kibocsátó társaság igazgatási, irányító és felügyelő szervében betöltött tagságától, illetve üzleti tevékenységének irányításától legalább az előző öt évben.

Amennyiben nincs ilyen jellegű, nyilvánosságra hozandó információ, erről nyilatkozatot kell tenni.

14.2.   Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek és a vezető állású munkavállalók összeférhetetlensége

A 14.1. pontban említett személyek által a kibocsátó számára végzett feladatok, az említett személyek magánérdeke és/vagy más feladatai közötti várható összeférhetetlenséget egyértelműen közölni kell. Amennyiben nem áll fenn összeférhetetlenség, erről nyilatkozatot kell tenni.

Meg kell nevezni a fő részvényesekkel, ügyfelekkel, szállítókkal vagy egyéb személyekkel kötött megállapodásokat vagy egyezségeket, amelynek alapján a 14.1. pontban említett személyeket igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjává vagy vezető állású munkavállalóvá választották.

15.   JAVADALMAZÁS ÉS JUTTATÁSOK

A 14.1. pont első albekezdésének a) és d) pontjában említett személyek számára az utolsó teljes pénzügyi év tekintetében:

15.1.

A kibocsátó és leányvállalatai által a kibocsátó és leányvállalatai számára bármely személy által bármely minőségben végzett szolgáltatásért az érintett személyeknek fizetett javadalmazás (ideértve a sikerdíjakat és utólagos javadalmazást is) és természetbeni juttatások összege.

Ezt az információt egyénenként kell megadni, kivéve, ha a kibocsátó székhelye szerinti országban nincs ilyen kötelezettség, illetve a kibocsátó már nyilvánossá tette ezeket az információkat.

15.2.

A kibocsátó vagy leányvállalatai által nyugdíj, öregségi nyugdíj vagy más hasonló juttatás kifizetése céljából elhatárolt vagy felhalmozott összegek.

16.   TESTÜLETI TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS GYAKORLAT

Eltérő rendelkezés hiányában a kibocsátó utolsó teljes pénzügyi évére a 14.1. pont első albekezdésének a) pontjában említett személyek tekintetében a következő adatokat kell megadni:

16.1.

A jelenlegi megbízás lejártának időpontja, ha van ilyen, és a személy által a megbízás keretében eltöltött szolgálati idő.

16.2.

Az igazgatási, irányító és felügyelő szervek tagjai és a kibocsátó vagy leányvállalatai között létrejött azon munkaszerződések ismertetése, amelyek a munkaviszony megszűnésekor juttatásokat írnak elő, illetve egy ennek hiányáról szóló nyilatkozat.

16.3.

Információk a kibocsátó könyvvizsgálattal és javadalmazással foglalkozó bizottságáról, ideértve a bizottsági tagok nevét és a bizottság működési szabályainak összefoglalóját.

16.4.

Nyilatkozat arról, hogy a kibocsátó teljesíti-e a bejegyzése országában érvényes vállalatirányítási rendszer követelményeit. Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti a rendszer követelményeit, erről indoklással ellátott nyilatkozatot kell mellékelni.

17.   ALKALMAZOTTAK

17.1.   Az alkalmazottak létszáma az időszak végén, vagy a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban a regisztrációs okmány dátumáig minden egyes pénzügyi évre vonatkozóan az alkalmazottak átlagos létszáma (és azok változása, amennyiben jelentőséggel bír), továbbá ha lehetséges és jelentőséggel bír, az alkalmazottak megoszlása fő tevékenységi körönként és földrajzilag. Amennyiben a kibocsátó nagyobb számban foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, nyilatkozni kell a munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazottak átlagos létszámáról a legutolsó pénzügyi évben.

17.2.   A 14.1. pont első albekezdésének a) és d) pontjában említett minden személy tekintetében a lehető legfrissebb információkat kell megadni az említett személyeknek a kibocsátó társaság részvényeiből való részesedéséről és a részvényekhez kapcsolódó opciókról.

17.3.   Azon megállapodások ismertetése, amelyek révén az alkalmazottak részesedhetnek a kibocsátó tőkéjéből.

18.   FŐRÉSZVÉNYESEK

18.1.   Amennyiben a kibocsátó számára ismert– az igazgatási, irányító és felügyelő szerv tagjain kívül – azon személyek neve, akik közvetlenül vagy közvetve olyan érdekeltséggel rendelkeznek a kibocsátó tőkéjében vagy szavazati jogai tekintetében, amely a kibocsátóra irányadó nemzeti jog alapján bejelentési kötelezettséget von maga után, az egyes ilyen személyek érdekeltségének megfelelő összeg feltüntetésével; amennyiben nincs ilyen személy, erről nyilatkozni kell.

18.2.   Tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó főrészvényesei megkülönböztetett szavazati jogokkal rendelkeznek-e; amennyiben nem, egy erről szóló nyilatkozat.

18.3.   Amennyiben a kibocsátó számára ismert, tájékoztatás arról, hogy a kibocsátó közvetlenül vagy közvetve más személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van-e, e más személy megnevezése, az ellenőrzés jellegének és az azzal való visszaélés megakadályozására hozott intézkedés leírása.

18.4.   A kibocsátó által ismert megállapodások bemutatása, amelyek végrehajtása egy későbbi időpontban a kibocsátó feletti ellenőrzés módosulásához vezethet.

19.   KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK

„Amennyiben a kibocsátóra nem alkalmazandók az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakra és a regisztrációs okmány dátumáig a következő információkat kell nyilvánosságra hozni:

a)

A kibocsátó számára – ügyletenként vagy összességükben – jelentőséggel bíró ügyletek jellege és terjedelme. Amennyiben a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek nem piaci alapon jöttek létre, indokolni kell ennek okát. Visszafizetetlen kölcsön esetén, beleértve mindennemű garanciát is, meg kell adni a hátralékos összeget.

b)

A kapcsolt vállalkozásokkal folytatott tranzakciók mekkora összeget, illetve százalékos arányt képviselnek a kibocsátó forgalmában.”

Amennyiben a kibocsátóra alkalmazandók az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, a fenti információkat csak azokra az ügyletekre vonatkozóan kell nyilvánosságra hozni, amelyekre az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta került sor, amelyre vonatkozóan auditált pénzügyi információkat tettek közzé.

20.   A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

20.1.   Korábbi pénzügyi információk

Nyilatkozat arról, hogy az előző két pénzügyi évre (illetve rövidebb időszakra, ha a kibocsátó rövidebb ideje működik) vonatkozó, auditált korábbi pénzügyi információk összeállítása az európai uniós kibocsátok esetében az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően, illetve amennyiben az nem alkalmazandó, akkor a tagállam nemzeti számviteli standardjainak megfelelően történt, valamint arról, hogy hol lehet hozzájutni – az adott esettől függően – a saját vagy összevont pénzügyi beszámolóhoz.

A könyvvizsgálói jelentést minden évre csatolni kell.

Harmadik országok kibocsátói esetében nyilatkozat arról, hogy az említett pénzügyi információk összeállítása és könyvvizsgálata az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított eljárással összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően, illetve a harmadik ország e standardokkal egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján történt, megjelölve az elérhetőség helyét. Amennyiben a szóban forgó pénzügyi információk nem felelnek meg ezeknek a standardoknak, nyilatkozat arról, hogy azok összeállítása újramegállapított pénzügyi beszámoló formájában történt, megjelölve az elérhetőség helyét.

20.2.   A korábbi éves pénzügyi információk könyvvizsgálata

20.2.1.

Nyilatkozat a korábbi pénzügyi információk könyvvizsgálatáról. Amennyiben a bejegyzett könyvvizsgálók megtagadják a korábbi pénzügyi információkra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítését, illetve a jelentések fenntartásokat vagy felelősségkizárásokat tartalmaznak, a jelentéskészítés megtagadását, a fenntartásokat vagy a felelősségkizárást indoklással ellátva teljes egészében ismertetni kell.

20.2.2.

Utalás a regisztrációs okmányban található olyan további információkra, amelyeket a könyvvizsgálók auditáltak.

20.2.3.

Amennyiben a regisztrációs okmányban közölt pénzügyi adatok nem a kibocsátó auditált pénzügyi beszámolóiból származnak, jelezni kell az adatok forrását és azt, hogy az adatokat nem auditálták.

20.3.   A legfrissebb pénzügyi információk dátuma

20.3.1.

Az auditált pénzügyi információk nem lehetnek régebbiek a következőknél:

a)

a regisztrációs okmány dátumától számított 18 hónap, ha a kibocsátó auditált közbenső pénzügyi beszámolót közöl a regisztrációs okmányban;

b)

a regisztrációs okmány dátumától számított 15 hónap, ha a kibocsátó nem auditált közbenső pénzügyi beszámolót közöl a regisztrációs okmányban.

20.4.   Közbenső és egyéb pénzügyi információk

20.4.1.

Amennyiben a kibocsátó az utolsó auditált pénzügyi beszámoló időpontja óta negyedévente vagy félévente pénzügyi információkat tett közzé, a regisztrációs okmányban fel kell tüntetni egy erre vonatkozó nyilatkozatot, megjelölve az elérhetőséget. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat felülvizsgálták vagy auditálták, a könyvvizsgálói vagy felülvizsgálati jelentést is közölni kell. Amennyiben a negyedéves vagy féléves pénzügyi információkat nem auditálták vagy vizsgálták felül, ezt is jelezni kell.

20.5.   Osztalékpolitika

A kibocsátó osztalékfizetéssel és az arra vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos politikája.

20.5.1.

A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi éve tekintetében az egy részvényre jutó osztalék összege; amennyiben a kibocsátó részvényeinek száma megváltozott, az összehasonlíthatóság érdekében ennek megfelelően ki kell igazítani az összeget.

20.6.   Bírósági és választott bírósági eljárások

Kormányzati, bírósági vagy választott bírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a kibocsátó és/vagy a vállalatcsoport pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozni kell ezek hiányáról.

20.7.   A kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében bekövetkezett lényeges változások

A vállalatcsoport pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett lényeges változások bemutatása, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi információkat vagy közbenső pénzügyi információkat tettek közzé; amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozni kell.

21.   KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

21.1.   részvénytőke

A korábbi pénzügyi információk között ismertetett legutóbbi mérleg időpontjában érvényes információk a következőkről:

21.1.1.

A kibocsátott részvénytőke összege, és a részvénytőke minden osztálya tekintetében a következők:

a)

az engedélyezett részvények száma;

b)

a kibocsátott és teljesen befizetett részvények, illetve a kibocsátott, de nem teljesen befizetett részvények száma;

c)

a részvények névértéke, illetve nyilatkozat arról, hogy a részvényeknek nincs névértékük; és

d)

az év elején és végén forgalomban levő részvények számának egyeztetése. Amennyiben a tőke több mint 10 %-át nem készpénzzel fizették be a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban, ezt a körülményt jelezni kell.

21.1.2.

Amennyiben léteznek olyan részvények, amelyek nem képviselnek tőkét, meg kell adni ezek számát és fő jellemzőit.

21.1.3.

A kibocsátó által, annak nevében vagy a leányvállalatai által birtokolt, kibocsátói részvények száma, könyv szerinti értéke és névértéke.

21.1.4.

Az átváltható értékpapírok, becserélhető értékpapírok vagy opciós utalványok mennyisége az irányadó feltételek és az átváltási, becserélési és jegyzési eljárások ismertetésével.

21.1.5.

A jóváhagyott, de ki nem bocsátott részvénytőke megszerzési jogára és/vagy az ezzel kapcsolatos kötelezettségekre, illetve a tőkeemeléssel kapcsolatos kötelezettségvállalásra vonatkozó információk és feltételek.

21.1.6.

Információ a vállalatcsoport bármelyik tagjának tőkéjéről, amelyre opciós jog vonatkozik, illetve feltételes vagy feltétel nélküli megállapodás alapján opciós joghoz köthető, továbbá az opciós jog részletes ismertetése, ideértve azon személyeket is, akikhez az opciós jog kapcsolódik.

21.1.7.

A részvénytőke előtörténete a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban, kiemelve az esetleges változásokat.

21.2.   A társaság alapító okirata és alapszabálya

21.2.1.

A kibocsátó célkitűzéseinek bemutatása, és annak megjelölése, hogy ezek hol vannak rögzítve az alapító okiratban és az alapszabályban.

21.2.2.

A kibocsátó alapszabályában, alapító okiratában, társasági szerződésében vagy belső szabályzatában az igazgatási, irányító és felügyelő szerv tagjaira vonatkozó főbb rendelkezések összefoglalása.

21.2.3.

Az összes meglévő részvényosztályhoz kapcsolódó jogok, elsőbbségi jogok és korlátozások bemutatása.

21.2.4.

A részvényesek jogainak megváltoztatásához szükséges intézkedések, jelezve, ha egyes feltételek szigorúbbak a törvényben előírtnál.

21.2.5.

A részvényesek éves közgyűlésének és a rendkívüli közgyűlések összehívásának rendjét meghatározó feltételek bemutatása, ideértve a részvétel feltételeit is.

21.2.6.

A kibocsátó alapszabályában, alapító okiratában, társasági szerződésében vagy belső szabályzatában rögzített azon rendelkezések rövid bemutatása, amelyek adott esetben késleltetik, vagy akár megakadályozzák a kibocsátó fölötti ellenőrzés megváltoztatását.

21.2.7.

Az alapszabályban, alapító okiratban, társasági szerződésében vagy belső szabályzatban rögzített azon rendelkezések bemutatása, amelyek meghatározzák azt a küszöbértéket, amely fölött az adott részvényes tulajdonosi mivoltát nyilvánosságra kell hozni.

21.2.8.

Az alapszabályban, alapító okiratban, társasági szerződésében vagy belső szabályzatban a tőke változására vonatkozó feltételek bemutatása, ha egyes feltételek szigorúbbak a törvényben előírtnál.

22.   LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívül minden olyan fontosabb szerződés összefoglalása, amelyben a regisztrációs okmány közzétételét közvetlenül megelőző két évben a kibocsátó vagy a vállalatcsoport bármely tagja szerződő félként szerepel.

A szokásos üzletmenet során kötött szerződéseken kívül a vállalatcsoport bármelyik tagja által kötött, a regisztrációs okmány időpontjában fennálló azon szerződések összefoglalása, amelyek rendelkezései értelmében a vállalatcsoport bármelyik tagját a vállalatcsoport szempontjából jelentőséggel bíró kötelezettség terheli, illetve ilyen jogosultság illeti meg.

23.   HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

23.1.   Amennyiben a regisztrációs okmány szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését tartalmazza, meg kell adni a személy nevét, hivatali elérhetőségét, szakképzettségét és adott esetben a kibocsátó társaságban meglévő jelentősebb érdekeltségét. Amennyiben a jelentés a kibocsátó kérésére készült, nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a jelentést vagy nyilatkozatot az adott formában és összefüggéseiben jóváhagyta az a személy, aki a regisztrációs okmány adott részének tartalmát engedélyezte.

23.2.   Amennyiben az információk harmadik féltől származnak, nyilatkozni kell arról, hogy az információkat pontosan vették át, és a kibocsátó tudomása szerint, illetve amilyen mértékben erről a harmadik fél által közzétett információkból megbizonyosodhatott, az átvett információkból nem maradtak ki olyan tények, amelyek azokat pontatlanná vagy félrevezetővé tennék. Ezenfelül meg kell adni az információforrást is.

24.   MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

Nyilatkozat arról, hogy a regisztrációs okmány érvényessége alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) lehet adott esetben betekinteni:

a)

a kibocsátó alapító okirata és alapszabálya;

b)

az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit a regisztrációs okmány tartalmazza, vagy hivatkozik rá;

c)

a kibocsátóra vonatkozó korábbi pénzügyi információk, illetve vállalatcsoport esetén a kibocsátóra és leányvállalataira vonatkozó korábbi pénzügyi információk, a regisztrációs okmány közzétételét megelőző két pénzügyi év tekintetében.

Jelezni kell, hogy a nyomtatott vagy elektronikus formátumú dokumentumok hol tekinthetők meg.

25.   RÉSZESEDÉSEK BEMUTATÁSA

Azon vállalkozásokra vonatkozó információk, amelyek tőkéjében a kibocsátó társaság olyan részesedéssel rendelkezik, amely valószínűleg jelentősen befolyásolja a kibocsátó saját eszközeinek, forrásainak és pénzügyi helyzetének és eredményének értékelését.

26.   A LETÉTI IGAZOLÁSOK KIBOCSÁTÓJÁNAK BEMUTATÁSA

27.   A MÖGÖTTES RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ

28.   A LETÉTI IGAZOLÁSOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ

29.   A LETÉTI IGAZOLÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

30.   A PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSRE ÉS A LETÉTI IGAZOLÁSOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

31.   A LETÉTI IGAZOLÁSOK KIBOCSÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

32.   A LETÉTI IGAZOLÁSOK KIBOCSÁTÁSÁNAK/AJÁNLATTÉTELÉNEK KÖLTSÉGE

XXIX. MELLÉKLET

A 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének j) pontjában említett hitelintézeti kibocsátásokra vonatkozó minimális közzétételi követelmények arányos sémája

A 2003/71/EK irányelv  (5) 1. cikke (2) bekezdésének j) pontjában említett hitelintézeti kibocsátásokra vonatkozó minimális közzétételi követelmények

1.   FELELŐS SZEMÉLYEK

2.   BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

3.   KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

4.   A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

5.   AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE

6.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

7.   TRENDEK

8.   NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS

9.   IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELŐ SZERVEK

10.   FŐRÉSZVÉNYESEK

11.   A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

Az utolsó pénzügyi évre (illetve rövidebb időszakra, ha a kibocsátó rövidebb ideje működik) vonatkozó, auditált korábbi pénzügyi információk és a könyvvizsgálói jelentés. Ha a kibocsátó a korábbi pénzügyi információk szempontjából releváns időszakban megváltoztatta mérleg-fordulónapját, az auditált korábbi pénzügyi információknak legalább 12 hónapot, vagy a kibocsátó tevékenységének teljes időszakát le kell fedniük, attól függően, hogy melyik időszak a rövidebb. Európai uniós kibocsátók esetében a pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően, illetve, ha az nem alkalmazható, a tagállam nemzeti számviteli standardjai alapján kell összeállítani.

12.   LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

13.   HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓ, SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

14.   MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK


(1)  Amennyiben a képlet valamelyik eleme 0 vagy 1, és ezt az elemet nem alkalmazzák az adott kibocsátáshoz, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a képlet a végleges feltételekben a nem alkalmazott elem nélkül szerepeljen.

(2)  A 13. pont (Pénzügyi információk) módosítása kivételével a 809/2004/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott alpontok.

(3)  A 11. pont (Pénzügyi információk) módosítása kivételével a 809/2004/EK rendelet IX. mellékletében meghatározott alpontok.

(4)  A 26–32. pont tekintetében a 809/2004/EK rendelet X. mellékletében meghatározott alpontok.

(5)  A 11.1. pont (Korábbi pénzügyi információk) módosítása kivételével a 809/2004/EK rendelet XI. mellékletében meghatározott alpontok.


9.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/66


A BIZOTTSÁG 487/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 7.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Tomate La Cañada [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Tomate La Cañada” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 286., 2011.9.30., 18. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály:   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

SPANYOLORSZÁG

Tomate La Cañada (OFJ)


9.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/68


A BIZOTTSÁG 488/2012/EU RENDELETE

(2012. június 8.)

a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében kiadott forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megsértése miatt kiszabott pénzbírságokról szóló 658/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 84. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irányelv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 12-i 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 49. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1235/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek farmakovigilanciája tekintetében módosította a 726/2004/EK rendeletet, hogy megerősítse és ésszerűsítse az uniós piacon forgalomba hozott gyógyszerek biztonságának nyomon követését. A 726/2004/EK rendelet rendelkezéseit kiegészíti az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), amelyet a farmakovigilancia tekintetében a 2010/84/EU irányelv (5) módosított. Az 1235/2010/EU rendelet és a 2010/84/EU irányelv által bevezetett, farmakovigilanciával kapcsolatos kötelezettségek végrehajtásának biztosítása érdekében ki kell igazítani a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében kiadott forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megsértése miatt kiszabott pénzbírságokról szóló, 2007. június 14-i 658/2007/EK bizottsági rendeletet (6), hogy a kötelezettségek bármilyen megszegése esetén kiróják a 658/2007/EK rendeletben előírt pénzbírságokat.

(2)

Az 1902/2006/EK rendelettel (7) módosított 1901/2006/EK rendelet értelmében a Bizottság pénzbüntetést állapíthat meg e rendelet rendelkezéseinek vagy az e rendelet alapján a 726/2004/EK rendeletben meghatározott eljárás révén engedélyezett gyógyszerkészítményekkel kapcsolatosan elfogadott végrehajtási intézkedéseknek a megsértéséért. Ezenkívül feljogosítja a Bizottságot, hogy a bírságok maximális összegéről, valamint ezek beszedésének feltételeiről és módszereiről intézkedéseket fogadjon el. Mivel a 658/2007/EK rendelet a 726/2004/EK rendelet értelmében kiadott forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megsértése miatt kiszabott pénzbírságokat érinti, a következetesség érdekében helyénvaló bevonni a 658/2007/EK rendelet hatálya alá az 1901/2006/EK rendeletben előírt kötelezettségeket, amelyek megszegése ugyanezen rendelet értelmében pénzbírságot von magával.

(3)

Tekintettel a 726/2004/EK rendelet értelmében odaítélt forgalombahozatali engedélyekkel kapcsolatban előírt kötelezettségek összehangolt alkalmazására, valamint ezen kötelezettségek hatékonyságának biztosítására, ezen kötelezettségek megszegése az Unió érdekeire is hatással van. Ezen túlmenően a közegészség védelmében az uniós piacon forgalomba hozott, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek mellékhatásainak felismerése, felmérése és megelőzése érdekében farmakovigilanciai szabályokra van szükség, mivel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek teljes biztonságossági profilja csak azután válik ismertté, hogy forgalomba hozták őket.

(4)

Az 1901/2006/EK rendelet és módosításai a farmakovigilancia tekintetében az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kötelezettségszegést nem érinti. A 658/2007/EK rendelet hatályát ezért ebből a szempontból nem kell módosítani. Annak érdekében azonban, hogy a rendelet egyértelműbb és a módosított rendelkezésekkel összhangban legyen, helyénvaló az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos bizonyos rendelkezéseket a tartalom megváltoztatása nélkül átdolgozni.

(5)

A módosított rendelkezések ugyanattól a naptól alkalmazandók, amikortól a farmakovigilancia tekintetében az 1235/2010/EU rendelet általi módosítások.

(6)

A 658/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Állandó Bizottságának, illetve az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 658/2007/EK rendelet 1. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a 726/2004/EK rendelet értelmében kiadott forgalombahozatali engedélyek jogosultjaira kiszabott pénzbírságok alkalmazásának szabályait állapítja meg a következő kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértések vonatkozásában: azokban az esetekben, amikor a szóban forgó jogsértés az Unión belül jelentős közegészségügyi következményekkel járhat; amikor uniós vonatkozással bír azáltal, hogy több tagállamra terjed ki, illetve van hatással; amikor uniós szintű fellépésre van szükség a gyógyszerészeti jog egységes alkalmazásának biztosítása érdekében; illetve amikor az uniós érdek is érintett:

1.

a 726/2004/EK rendelet értelmében az említett rendelet révén létrehozott Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) forgalombahozatali engedély iránti kérelemben, vagy az ebben a rendeletben és az 1901/2006/EK rendeletben előírt kötelezettségek értelmében teljes és helyes adatok és dokumentumok benyújtásának kötelezettsége, amennyiben a jogsértés valamely lényeges pontot érint;

2.

azon feltételeknek vagy korlátozásoknak való megfelelés kötelezettsége, amelyek a forgalombahozatali engedélyben szerepelnek, és amelyeket az adott gyógyszer forgalmazása vagy felhasználása során alkalmazni kell, a 726/2004/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének b) pontjában, 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, 34. cikke (4) bekezdésének c) pontjában és 35. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint;

3.

azon feltételeknek vagy korlátozásoknak való megfelelés kötelezettsége, amelyek tekintettel a gyógyszer biztonságos és hatékony használatára a forgalombahozatali engedélyben szerepelnek a 726/2004/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének aa), c), ca), cb) és cc) pontjában, 10. cikke (1) bekezdésében, 34. cikke (4) bekezdésének d) pontjában és 35. cikke (1) bekezdésében említettek szerint, figyelembe véve a 726/2004/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott határidőket;

4.

a forgalombahozatali engedély feltételeibe bármely olyan szükséges módosítás bevezetésének kötelezettsége, amely figyelembe veszi a tudományos és műszaki fejlődést, és lehetővé teszi, hogy a gyógyszereket általánosan elfogadott tudományos módszerekkel gyártsák és ellenőrizzék a 726/2004/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésében és 41. cikke (1) bekezdésében említettek szerint;

5.

minden olyan új információ rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége, amely a forgalombahozatali engedély feltételeiben módosításokat eredményezhet, értesítés bármilyen tilalomról vagy korlátozásról, amelyet valamely olyan ország hatáskörrel rendelkező hatósága rendelt el, ahol a gyógyszert forgalmazzák, illetve bármely olyan információ rendelkezésre bocsátása, amely befolyásolhatja az érintett termék jelentette előnyök és kockázatok értékelését a 726/2004/EK rendelet 16. cikke (2) bekezdésében és 41. cikke (4) bekezdésében említettek szerint;

6.

annak kötelezettsége, hogy a termékinformációk a legfrissebb tudományos ismeretek – ideértve az európai internetes gyógyszerportálon nyilvánosságra hozott értékelés és ajánlások következtetéseit is – szerint naprakészek legyenek a 726/2004/EK rendelet 16. cikkének (3) bekezdése értelmében;

7.

az Ügynökség kérésére minden olyan adat rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége, amely igazolja, hogy az előny/kockázat viszony továbbra is kedvező a 726/2004/EK rendelet 16. cikke (4) bekezdésében vagy 41. cikke (4) bekezdésében említettek szerint;

8.

a gyógyszer forgalomba hozatalának kötelezettsége a termék tulajdonságainak összefoglalójával, illetve a címkével és a betegtájékoztatóval összhangban, ahogy azok a forgalombahozatali engedélyben szerepelnek;

9.

a 726/2004/EK rendelet 14. cikkének (7) és (8) bekezdésében említett feltételeknek való megfelelés és a 726/2004/EK rendelet 39. cikke (7) bekezdésében említett különleges eljárás bevezetésének kötelezettsége;

10.

az Ügynökség tájékoztatásának kötelezettsége a termék forgalmazásának napjáról, illetve a forgalmazás megszűnéséről, és információk rendelkezésre bocsátása az Ügynökség számára a termék értékesítési mennyiségét és az orvosi rendelvények mennyiségét illetően a 726/2004/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésében és 38. cikke (4) bekezdésében említettek szerint;

11.

átfogó farmakovigilancia-rendszer működtetésének kötelezettsége a farmakovigilanciával kapcsolatos feladatok elvégzésére, ideértve minőségbiztosítási rendszer működtetését, a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának karbantartását és rendszeres pénzügyi ellenőrzés végzését a 726/2004/EK rendelet 21. cikkével összhangban és a 2001/83/EK irányelv 104. cikkével összefüggésben;

12.

az Ügynökség kérésére a farmakovigilancia-rendszer törzsdokumentációjának egy másolata benyújtásának kötelezettsége a 726/2004/EK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében;

13.

kockázatkezelési rendszer működtetésének a kötelezettsége a 726/2004/EK rendelet 14a. cikke és 21. cikkének (2) bekezdése értelmében a 2001/83/EK irányelv 104. cikke (3) bekezdésével és az 1901/2006/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdésével összefüggésben;

14.

az emberi használatra szánt gyógyszerek feltételezett mellékhatásai nyilvántartásának és jelentésének a kötelezettsége a 726/2004/EK rendelet 28. cikke (1) bekezdése értelmében és a 2001/83/EK irányelv 107. cikkével összefüggésben;

15.

időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések benyújtásának a kötelezettsége a 726/2004/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdése értelmében és a 2001/83/EK irányelv 107b. cikkével összefüggésben;

16.

forgalomba hozatal utáni piaci vizsgálatok végzésének kötelezettsége, ideértve engedélyezés utáni biztonsági és hatékonysági tanulmányokat, valamint ezek felülvizsgálatra bocsátását a 726/2004/EK rendelet 10a. cikke és az 1901/2006/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdése értelmében;

17.

állatgyógyászati készítmények esetében valamennyi feltételezett, súlyos mellékhatás vagy emberekben jelentkező mellékhatás, valamint bármely fertőző kórokozó esetében jelentkező feltételezett, súlyos, váratlan mellékhatás, emberekben jelentkező mellékhatás vagy a fertőző kórokozó feltételezett átvitele nyilvántartásának és jelentésének kötelezettsége a 726/2004/EK rendelet 49. cikke (1) és (2) bekezdésében előírtak szerint;

18.

részletes nyilvántartás kötelezettsége valamennyi feltételezett mellékhatásról, valamint ezen nyilvántartások benyújtása időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések formájában a 726/2004/EK rendelet 49. cikke (3) bekezdésében előírtak szerint;

19.

a farmakovigilanciai szempontokat érintő információk nyilvánossá tétele előtt vagy azzal egyidőben az Ügynökség értesítésének a kötelezettsége a 726/2004/EK rendelet 49. cikke (5) bekezdésében előírtak szerint;

20.

különleges farmakovigilanciai adatok egyeztetése és értékelése a 726/2004/EK rendelet 51. cikke negyedik bekezdésében említettek szerint;

21.

a farmakovigilanciáért felelős, megfelelően képzett személy állandó elérhetőségének kötelezettsége a 726/2004/EK rendelet 48. cikkében előírtak szerint;

22.

az állatgyógyászati készítmények maradványainak kimutatásának kötelezettsége a 726/2004/EK rendelet 41. cikke (2) és (3) bekezdésében előírtak szerint;

23.

annak biztosításának a kötelezettsége, hogy a farmakovigilanciával kapcsolatos aggodalmakra vonatkozó nyilvános tájékoztatás tárgyilagos legyen, ne legyen félrevezető, és ezekről az Ügynökség értesüljön a 726/2004/EK rendelet 22. cikke értelmében és a 2001/83/EK irányelv 106a. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben;

24.

az érintett gyógyszer eredeti forgalombahozatali engedélyét követően az Ügynökség halasztásról szóló határozatában megállapított intézkedések megkezdésére vagy teljesítésére vonatkozó határidők betartásának kötelezettsége az 1901/2006/EK rendelet 25. cikke (5) bekezdésében említett végleges véleménnyel összhangban;

25.

a gyermekgyógyászati javallat engedélyezését követő két éven belül a gyógyszer forgalomba hozatalának kötelezettsége az 1901/2006/EK rendelet 33. cikke értelmében;

26.

a forgalombahozatali engedély átruházásának vagy annak engedélyezésének kötelezettsége, hogy a forgalombahozatali engedély dokumentumait harmadik fél is felhasználhassa az 1901/2006/EK rendelet 35. cikkének első albekezdése értelmében;

27.

az Ügynökségnek gyermekgyógyászati tanulmányok benyújtásának kötelezettsége, ideértve a harmadik országokban folytatott klinikai vizsgálatok európai adatbázisába adatok bevitelének kötelezettségét is az 1901/2006/EK rendelet 41. cikke (1) és (2) bekezdése, 45. cikke (1) bekezdése és 46. cikk (1) bekezdése értelmében;

28.

az Ügynökségnek éves jelentés benyújtásának a kötelezettsége az 1901/2006/EK rendelet 34. cikke (4) bekezdése értelmében, valamint az Ügynökség tájékoztatása az említett rendelet 35. cikkének második albekezdése értelmében.”

2. cikk

Olyan jogsértések esetében, amelyek 2012. július 2. előtt kezdődnek, ez a rendelet a jogsértés azon vonatkozásaira alkalmazandó, amelyek ezen időpontot követően történnek.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2012. július 2-ától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(2)  HL L 378., 2006.12.27., 1. o.

(3)  HL L 348., 2010.12.31., 1. o.

(4)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(5)  HL L 348., 2010.12.31., 74. o.

(6)  HL L 155., 2007.6.15., 10. o.

(7)  HL L 378., 2006.12.27., 20. o.


9.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/71


A BIZOTTSÁG 489/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 8.)

a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének alkalmazására megállapított végrehajtási szabályokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1925/2006/EK rendelet 16. cikke meghatározza, hogy a Bizottság 2013. július 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére az említett rendelet végrehajtásának hatásairól. A tagállamok e tekintetben megküldenek a Bizottság számára minden szükséges és vonatkozó információt.

(2)

A tagállamok által benyújtandó szükséges és vonatkozó információknak vonatkozniuk kell azon élelmiszerek piacát érintő fejleményekre, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak, beleértve az élelmiszerekhez adott vitaminok és ásványi anyagok Uniós harmonizációja óta uralkodó piaci trendekről szóló adatokat is.

(3)

Az ilyen jellegű információknak tartalmazniuk kell a fogyasztási szokásokat azon élelmiszerekről, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak, valamint adott esetben a lakosság és egyes lakossági csoportok vitamin- és ásványianyag-bevitelére vonatkozó információkat. Ennek tartalmaznia kell azokat az információkat, melyek a vitaminok és ásványi anyagok élelmiszerekhez adásának harmonizációja óta a táplálkozási szokásokban bekövetkezett változásokat mutatják be.

(4)

A tagállamok által benyújtandó vonatkozó információknak ki kell terjednie a vitaminokon és ásványi anyagokon kívül az élelmiszerekhez – beleértve az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti étrend-kiegészítőket is – adott egyéb anyagokra is. Ezen információknak tartalmaznia kell az ilyen élelmiszerek fogyasztásáról, a hozzáadott anyagok mennyiségéről, valamint bármely olyan (jogalkotási vagy nem jogalkotási) nemzeti intézkedésről szóló adatot, amely bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekben való használatának korlátozására vagy tiltására irányul.

(5)

E végrehajtási szabályok alapján össze kell állítani egy listát a tagállamok által összegyűjtendő és a Bizottságnak benyújtandó vonatkozó információkról, valamint egységes formátumot kell kialakítani ezen információk bemutatása céljából.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet végrehajtási szabályokat állapít meg az 1925/2006/EK rendelet 16. cikkének alkalmazásához, különösen az 1925/2006/EK rendelet végrehajtása hatásainak értékelésére szolgáló, a tagállamoknak a Bizottsághoz benyújtandó szükséges és vonatkozó információk benyújtásához.

2. cikk

Vonatkozó információ

(1)   A tagállamok 2012. július 1-jéig a Bizottság számára megküldenek minden szükséges és vonatkozó információt különösen a következőkkel kapcsolatban:

a)

azon élelmiszerek nemzeti piacának fejlődése, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak az 1925/2006/EK rendelet alkalmazása óta;

b)

azon élelmiszerekhez kapcsolódó fogyasztási szokások, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak;

c)

a lakosság vitamin- és ásványianyag-bevitelének szintje;

d)

a vitaminokon és ásványi anyagokon kívül az élelmiszerekhez – beleértve a 2002/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti étrend-kiegészítőket is – adott egyéb anyagokkal kapcsolatos fogyasztási szokások, továbbá ezen anyagok az élelmiszerekhez és étrend-kiegészítőkhöz adott mennyisége.

(2)   A tagállamok által a Bizottsághoz az (1) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtandó szükséges és vonatkozó információknak legalább az e rendelet I. mellékletében meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

A szükséges és vonatkozó információkat és részleteket az e rendelet II. mellékletében meghatározott formában kell benyújtani a Bizottság részére.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot, amennyiben az I. mellékletben meghatározott információk bármelyike nem áll rendelkezésre, vagy bármely más okból nem lehet őket 2012. július 1-jéig a Bizottság számára benyújtani.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 404., 2006.12.30., 26. o.

(2)  HL L 183., 2002.7.12., 51. o.


I. MELLÉKLET

Az 1925/2006/EK rendelet végrehajtásának hatásairól szóló értékelés céljából a tagállamok által benyújtandó szükséges és vonatkozó információk

A.

Az információknak a következőket kell tartalmazniuk azon élelmiszerek nemzeti piacának fejlődéséről, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak:

1.

Általános információk a nemzeti piacról, beleértve bizonyos élelmiszerek és ételkategóriák piaci részesedését;

2.

A nemzeti piac fejlődésének alakulásáról szóló információk.

Az 1. és 2. pontban hivatkozott információknak azon élelmiszerekről kell adatokat szolgáltatnia, amelyek a leggyakrabban hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazzák, továbbá információt adnak az élelmiszerekhez adott vitaminok és ásványi anyagok mennyiségéről. Az ilyen információkat a kereskedelemben elérhető piaci jelentésekből, nemzeti megfigyelő tevékenységekből, vagy más vonatkozó és meghatározott forrásokból lehet beszerezni.

B.

Az információknak a következőket kell tartalmazniuk az azon élelmiszerekről szóló fogyasztási szokásokról, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak:

1.

információk a lakosság és (amennyiben szükséges) bizonyos lakossági csoportok fogyasztási szokásairól bizonyos olyan élelmiszerek és élelmiszercsoportok tekintetében, melyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak, beleértve azon élelmiszerekre vonatkozó adatokat, amelyek a leggyakrabban hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazzák, továbbá információt adnak az élelmiszerekhez adott vitaminok és ásványi anyagok mennyiségéről;

2.

nemzeti szintű reprezentatív táplálkozási felmérésekből, tudományos vizsgálatokból vagy más vonatkozó és meghatározott forrásokból származó információk, beleértve a táplálkozási felmérés módszeréről szóló információkat, mint például a táplálkozási értékelés módszerét, valamint a vizsgált lakossági alcsoportokat és korcsoportokat;

3.

információk minden megfigyelt változásról az azon élelmiszerekhez kapcsolódó általános táplálkozási szokásokban és a fogyasztás alakulásában, melyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak, különösen az 1925/2006/EK rendelet alkalmazásának kezdetével esetlegesen összefüggésben lévő változásokról. A tagállamoknak be kell nyújtaniuk a megfigyelt változások alapjául szolgáló részleteket, beleértve az azon élelmiszerek múltbéli és jelenlegi fogyasztásának összehasonlításához használt kiindulási adatokat, melyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak.

C.

A lakosság vitamin- és ásványianyag-bevitelének szintjére vonatkozó információknak a következőket kell tartalmazniuk:

1.

információk a lakosság és (amennyiben szükséges) bizonyos lakossági csoportok vitamin- és ásványianyag-bevitelének szintjéről. Ezt az információt a jelen melléklet B. pontjának 2. alpontjában hivatkozott adatforrásokból kell beszerezni;

2.

a vitaminok és ásványi anyagok beviteli szintjében bekövetkezett bármilyen változásról szóló információ, beleértve a bevitel szintjének az 1925/2006/EK rendelet alkalmazásának kezdetével esetlegesen összefüggésben lévő alakulását. A tagállamok benyújtják a megfigyelt változások alapjául szolgáló részleteket, beleértve azon kiindulási adatok részleteit, melyek segítségével a vitaminoknak és ásványi anyagoknak az 1925/2006/EK rendelet alkalmazása előtti és utáni beviteli szintjét hasonlították össze.

D.

A vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő egyéb anyagok hozzáadására vonatkozó információknak a következőket kell tartalmazniuk:

1.

azon élelmiszerek nemzeti piacára vonatkozó információk, melyekhez bizonyos egyéb anyagokat adtak, beleértve bizonyos élelmiszerek és élelmiszercsoportok piaci részesedését;

2.

a 2002/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott étrend-kiegészítők nemzeti piacára vonatkozó információ;

3.

információ az élelmiszerekhez leggyakrabban hozzáadott anyagokról a kereskedelemben elérhető piaci jelentések, nemzeti megfigyelő tevékenységek, vagy más vonatkozó és meghatározott forrásokból szerzett információ alapján, amelynek tartalmaznia kell a bizonyos élelmiszerekhez vagy élelmiszercsoporthoz hozzáadott egyéb anyagok szintjére vonatkozó információkat;

4.

információk a nemzeti intézkedésekről (beleértve a jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket), amelyek korlátozzák vagy tiltják egyéb anyagok használatát az élelmiszerek (beleértve az étrend-kiegészítőket) előállítása során.


II. MELLÉKLET

A tagállamok által benyújtandó információ bemutatására szolgáló formátum

Azon élelmiszerek piacának fejlődése, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak

A benyújtandó információ típusa

Adatforrás

Azon különböző élelmiszerek nemzeti piaci részesedése, melyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak, figyelemmel a FoodEx élelmiszer-osztályozási rendszer (1) húsz fő élelmiszercsoportjára, kivéve a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszereket, valamint az étrend-kiegészítőket.

 

Azon élelmiszerek piacának alakulása, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak, különösen az 1925/2006/EK rendelet alkalmazása előtti és utáni állapotról szóló információk.

 

Azon élelmiszerekhez kapcsolódó fogyasztási szokások, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak

A benyújtandó információ típusa

Adatforrás

A lakosság átlagos fogyasztási szintje azon élelmiszerek tekintetében, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak.

A következő lakossági csoportok átlagos fogyasztási szintjei azon élelmiszerek vonatkozásában, melyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak:

felnőttek (18 éves kor és afölött),

gyermekek (18 év alatt); és amennyiben szükséges, bizonyos korcsoportok, továbbá

a FoodEx élelmiszer-osztályozási rendszer húsz fő élelmiszercsoportja által meghatározott élelmiszercsoport szerint, a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek, valamint az étrend-kiegészítők kivételével.

 

Az élelmiszerekhez hozzáadott vitaminok és ásványi anyagok mennyisége a FoodEx élelmiszer-osztályozási rendszer húsz fő élelmiszercsoportja alapján. Ezen információt a hozzáadott mennyiség vagy mennyiségi tartomány alapján kell megadni.

 

Azon élelmiszerek fogyasztási szokásában megfigyelt változások, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak, beleértve azon kiindulási adatokról szóló adatokat, amelyekkel az 1925/2006/EK rendelet alkalmazása előtti és utáni fogyasztást hasonlították össze.

 

A vitamin- és ásványianyag-bevitel szintjei

A benyújtandó információ típusa

Adatforrás

A lakosság vitamin- és ásványianyag-bevitelének átlagos szintje.

A következő lakossági csoportok vitamin- és ásványianyag-bevitelének átlagos szintjei:

felnőttek (18 éves kor és afölött),

gyermekek (18 év alatt); és amennyiben szükséges, bizonyos korcsoportok.

 

A táplálkozási felmérés módszere (főként a táplálkozási értékelés módszere, korcsoportok, lakossági alcsoportok).

 

A vitaminok és ásványi anyagok beviteli szintjében megfigyelt változások, beleértve azon kiindulási adatokról szóló adatokat, amelyekkel az 1925/2006/EK rendelet alkalmazása előtti és utáni beviteli szinteket hasonlították össze.

 

A vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő egyéb anyagok hozzáadása

A benyújtandó információ típusa

Adatforrás

Olyan élelmiszerek (az étrend-kiegészítőket is beleértve) nemzeti piaci részesedése, amelyekhez egyéb anyagokat adtak, a következő anyagkategóriák szerint:

1.

Aminosavak

2.

Enzimek

3.

Prebiotikumok és probiotikumok

4.

Esszenciális zsírsavak és egyéb különleges zsírsavak

5.

Növények, növényi kivonatok

6.

Egyéb anyagok

 

A piac méretének alakulása és különösen a piacról szóló, az 1925/2006/EK rendelet alkalmazása előtti és utáni információk.

 

Nemzeti intézkedések, melyek korlátozzák vagy tiltják egyéb anyagok használatát az élelmiszerek (beleértve az étrend-kiegészítőket) előállítása során.

 


(1)  Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; A FoodEx 2 élelmiszer-osztályozási és -leíró rendszer (1. változat felülvizsgált tervezete) Kapcsolódó publikációk 2011:215. [438 o.]. Elérhető a következő weboldalon: www.efsa.europa.eu


9.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/76


A BIZOTTSÁG 490/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 8.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 8-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

55,3

MK

52,8

TR

57,4

ZZ

55,2

0707 00 05

MK

18,0

TR

95,4

ZZ

56,7

0709 93 10

TR

99,6

ZZ

99,6

0805 50 10

BO

105,2

TR

110,6

ZA

91,9

ZZ

102,6

0808 10 80

AR

84,4

BR

80,0

CL

106,7

CN

136,2

NZ

136,2

US

121,4

ZA

114,0

ZZ

111,3

0809 10 00

TR

240,2

ZZ

240,2

0809 29 00

TR

421,6

ZZ

421,6


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

9.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/78


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. február 8.)

a Svédország által a Hammar Nordic Plugg AB javára nyújtott, SA.28809 (C 29/10) (ex NN 42/10 & ex CP 194/09) állami támogatásról

(az értesítés a C(2012) 546. számú dokumentummal történt)

(Csak a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/293/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdése a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1), és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

A Bizottsághoz 2009. május 26-án kelt és 2009. június 16-án iktatott levél formájában panasz érkezett a Hammar Nordic Plugg AB-nak Vänersborg önkormányzata által köztulajdon piaci ár alatti értékesítése formájában nyújtott állítólagos állami támogatás kapcsán.

(2)

A panasz bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát a Bizottság 2009. október 27-én megküldte a nemzeti hatóságoknak. Svédország 2009. november 30-án kelt, ugyanezen a napon iktatott levelében válaszolt.

(3)

2010. március 9-én a Bizottság további felvilágosítást kért, amelyet Svédország 2010. április 20-i levelében adott meg.

(4)

2010. május 11-én a Chips AB információkat nyújtott be a Bizottsághoz.

(5)

2010. október 27-én kelt levelében a Bizottság azon határozatáról tájékoztatta Svédországot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2) (a továbbiakban: az EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerint eljárást indít a támogatást illetően. Az eljárás megindítására irányuló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) kihirdették. A Bizottság felszólította az érintett feleket, hogy az intézkedés vonatkozásában nyújtsák be észrevételeiket.

(6)

2010. november 23-i levelében Svédország az eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozó észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását kérte.

(7)

A svéd hatóságok 2010. december 15-i és 17-i levelükben küldték meg észrevételeiket a Bizottságnak. A Hammar Nordic Plugg AB 2011. január 22-i levelében küldte meg észrevételeit a Bizottságnak.

(8)

A Bizottság 2011. február 1-jén észrevételezésre továbbította a Hammar Nordic Plugg AB megjegyzéseit a svéd hatóságoknak.

(9)

2011. június 1-jén a Bizottság további információkat kért. Svédország erre 2011. június 29-i levelében válaszolt, majd 2011. szeptember 12-én és szeptember 30-án e-mailben további felvilágosítással szolgált.

(10)

2011. június 6-án a Bizottság kérdőívet küldött a Chips AB-nek, erre azonban közvetlenül a vállalkozástól nem kapott választ. A Chips AB mindazonáltal benyújtott bizonyos információkat a svéd hatóságokhoz, amelyek ezen információkat is belefoglalták a 2011. szeptember 12-én küldött felvilágosításba.

(11)

2011. október 19-én találkozóra került sor a Bizottság szolgálatai és a Hammar Nordic Plugg AB képviselői között.

(12)

2011. november 3-án a Hammar Nordic Plugg AB e-mailben további információkat nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság 2011. november 4-én továbbította ezeket az információkat a svéd hatóságok felé, amelyek azonban 2011. november 28-án megerősítették, hogy nincsenek további észrevételeik.

2.   AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1.   A kedvezményezett és az érintett felek

(13)

A támogatás kedvezményezettje a Hammar Nordic Plugg AB (a továbbiakban: Hammar), amely ingatlankiadással és -kezeléssel foglalkozik. A Hammar, amelynek székhelye a nyugat-götalandi Trollhättan városában található, anyavállalatának, a Hammar Nordic Fastigheter AB-nek 100 %-os tulajdonában van, ez utóbbi tulajdonosa pedig egy magánszemély, Anders Hammar (4).

(14)

Vänersborg önkormányzata (a továbbiakban: az önkormányzat) Nyugat-Götaland megyében található, a norvég határ közelében. Svédország 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképe alapján Vänersborg nem támogatási területen található.

(15)

A Fastighets AB Vänersborg (a továbbiakban: FABV) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlankezelő vállalat.

(16)

A Topp Livsmedel (a továbbiakban: Topp) az Orkla ASA (a továbbiakban: Orkla) nemzetközi konszern részét képező Chips AB (5) vállalkozáshoz tartozott.

(17)

Az intézkedés tárgyát képező ingatlan (a továbbiakban: a létesítmény) két telket, egy gyárépületet, tárgyi eszközöket és immateriális javakat (pl. védjegyeket) foglal magában. A létesítmény a Vänersborg önkormányzathoz tartozó egyik kisebb település, Brålanda területén található. 2007-ig a Topp mintegy 30 alkalmazottal mélyhűtött zöldségeket állított elő a létesítményben.

2.2.   Az intézkedés összefoglalása

(18)

Egy 2009. május 26-i levélben panasz érkezett a Bizottsághoz egy állítólagos, köztulajdon (a létesítmény) piaci ár alatti értékesítése révén nyújtott állami támogatásra vonatkozóan.

(19)

A tényállás a következő: 2007 végén a Chips AB bejelentette, hogy leállítja a Topp-ban a gyártást, majd megkezdte a létesítmény értékesítését.

(20)

2008. február 13-án az önkormányzat – az FABV-n keresztül – 17 millió SEK-ért (1,7 millió EUR) (6) megvásárolta a létesítményt a Chips AB-tól.

(21)

Ugyanazon a napon, 2008. február 13-án az FABV két megállapodást kötött a Hammarral. Az egyik megállapodás bérleti szerződés volt, amely révén az FABV a teljes létesítményt bérbe adta a Hammarnak (7). A másik megállapodás egy opciót tartalmazott, amely jogot biztosított a Hammar számára, hogy a 2008. március 1. és 2010. február 28. közötti kétéves időszakban 8 millió SEK-es (0,8 millió EUR) áron bármikor megvásárolhassa az FABV-től a létesítményt. A Hammar élt az opcióval és 2008. augusztus 11-én a rögzített áron megvásárolta a létesítményt az FABV-től.

(22)

Egy 2008. március 1-jei megállapodás értelmében a Hammar a létesítmény legnagyobb részét helyi vállalkozásoknak adta bérbe, az FABV és a Hammar közötti megállapodásban szereplőnél magasabb bérleti díj (8) fejében. A bérleti szerződés aláírásának feltételeként a helyi vállalkozások azt a követelményt állították, hogy amennyiben a Hammar lesz a létesítmény tulajdonosa, a jövőben legyen lehetőségük a létesítmény megvásárlására. Az ugyanazon a napon aláírt opciós megállapodás lehetőséget biztosított a helyi vállalkozások számára, hogy 40 millió SEK-ért (4 millió EUR) megvásárolják a létesítményt.

(23)

2008. szeptember 2-án a Hammar szerződést kötött a helyi vállalkozásokkal a létesítmény 40 millió SEK-ért történő értékesítéséről.

3.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT

(24)

A Bizottság okkal feltételezte, hogy a létesítmény FABV általi, Hammarnak történő eladása állami támogatást tartalmazott. Ezért a Bizottság az említett ügylet tekintetében 2010. október 27-én hivatalos vizsgálati eljárást indított (9).

(25)

A svéd hatóságok és a Hammar benyújtották a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó észrevételeiket.

(26)

A svéd hatóságok álláspontja szerint a létesítmény Hammarnak történő értékesítése nem valósít meg állami támogatást. Fenntartják véleményüket, miszerint az önkormányzat a létesítmény FABV-n keresztül történő megvásárlásával kizárólag a gyár és a munkahelyek fennmaradását kívánta biztosítani. Mivel az önkormányzatnak nem állt szándékában, hogy saját maga működtesse az üzemet, a Hammar által javasolt megoldást, azaz a vételi opciót tartalmazó bérleti szerződést választották. A svéd hatóságok azt is megjegyezték, hogy a Hammarnak biztosított opció 9 millió SEK (0,9 millió EUR) összegű, az önkormányzat költségvetéséből az FABV-nek nyújtott tőkeinjekciót is előírt azon veszteség ellentételezésére, amely akkor keletkezik, ha a Hammar él az opcióval.

(27)

A Hammar azt állítja, hogy az FABV túlságosan magas áron vásárolta meg a létesítményt a Chips AB-től, ami azt jelentheti, hogy az Orkla részesült állami támogatásban. Ezenfelül a Hammar azt állítja, hogy a létesítményt piaci feltételek mellett vásárolta az FABV-től, és az adásvétel nem volt hatással a tagállamok közötti kereskedelemre, továbbá nem vezetett versenytorzuláshoz.

(28)

Állításának alátámasztására a Hammar benyújtott egy (2011. január 20-i keltezésű) utólagos számítást, amelyet a PricewaterhouseCoopers készített a létesítmény értékéről (a továbbiakban: PwC-jelentés). A PwC-jelentés értelmében az ingatlanok e típusa esetében a piaci ár kiszámítása során olyan nagy a bizonytalansági tényező, hogy úgy tekinthető, hogy az ár a létesítmény minden egyes adásvétele során (azaz amikor az FABV megvette a Chips AB-tól, majd amikor az FABV eladta a Hammarnak, és végül amikor a Hammar értékesítette a helyi vállalkozásoknak) a piaci ár közelében került meghatározásra. A jelentés mindenekelőtt az FABV által a Hammarnak, majd utóbbi által a helyi vállalkozásoknak történő értékesítés során fizetett árat tekinti piaci árnak, figyelembe véve a két (az FABV és a Hammar, illetve a Hammar és a helyi vállalkozások közötti) bérleti szerződésben rögzített pénzügyi feltételeket.

(29)

A Bizottság szolgálataival tartott 2011. október 19-i találkozón, valamint 2011. november 3-i beadványában, amelyben további információkkal látta el a Bizottságot, a Hammar hangsúlyozta, hogy a létesítményre nem volt más ajánlat az önkormányzat és a Hammar közötti, a 8 millió SEK összegű vételi opciót tartalmazó megállapodás létrejöttének időpontjában, ezért ez az ár bármiféle esetleges – hipotetikusnak tekintendő – számításoktól függetlenül piaci árnak minősül.

(30)

2011. november 3-án a Hammar a Copenhagen Economics A/S (10) (a továbbiakban: Copenhagen Economics) által készített jelentést küldött a Bizottságnak. A jelentés azt vizsgálja, hogyan hathatott a tagállamok közötti kereskedelemre a létesítmény FABV általi megvásárlása a Chips AB-tól, majd a Hammarnak történő értékesítése. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy az első adásvétel rendelkezett az Unión belüli kereskedelemre való hatásgyakorlás potenciáljával, mivel az eladó, a Chips AB nemzetközi vállalkozás – a norvég Orkla-konszern finn leányvállalata –, amely részt vesz a nemzetközi versenyben. Ezzel szemben a jelentés megállapítja, hogy a létesítmény FABV általi, Hammarnak történő értékesítése egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékben hatott az Unión belüli kereskedelemre, mivel a Hammar csak helyi szinten folytatja tevékenységét és nem rendelkezik nemzetközi versenytársakkal az érintett piacon.

4.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

4.1.   Állami támogatás megléte

(31)

Azt, hogy a létesítmény FABV általi, a Hammarnak történő értékesítése állami támogatásnak minősül-e, az EK-Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése fényében kell értékelni, amely szerint „a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(32)

A Bizottság megjegyzi, hogy a támogatás kedvezményezettje, a Hammar vállalkozásnak minősül, mivel a piacon nyújtott ingatlan- és ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások révén gazdasági tevékenységet folytat.

(33)

Az ügyletet az önkormányzat bonyolította le, az FABV-n keresztül. Az FABV 100 %-ban az önkormányzat tulajdonában van, esetleges veszteségeit az önkormányzat rendes költségvetéséből fedezik. Az FABV vezetése Vänersborg önkormányzati vezetőiből áll. Az FABV által hozott határozatok így az államnak tulajdoníthatók, és olyan mértékben, amennyiben a határozatok gazdasági következményekkel járnak, állami forrás felhasználásának minősülnek. Ezenfelül az önkormányzat egyértelműen résztvevője volt az ügyletnek, hiszen a Hammarnak biztosított opció 9 millió SEK összegű, az önkormányzat költségvetéséből az FABV-nek nyújtott tőkeinjekciót is előírt azon veszteség ellentételezésére, amely akkor keletkezik, ha a Hammar él az opcióval. Mindezek fényében a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a létesítmény Hammarnak történő eladása állami források felhasználását foglalta magában.

(34)

Mivel az ügylet egy bizonyos vállalkozást (a Hammart) részesített előnyben, az intézkedés szelektív intézkedésnek minősül.

(35)

Az Európai Unió Bírósága állami támogatásra vonatkozó ítélkezési gyakorlatának értelmében az intézkedés torzítja vagy torzíthatja a versenyt és hatással lehet az Unión és az Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) belüli kereskedelemre. Annak alátámasztására, hogy a létesítmény Hammarnak történő értékesítéséből eredő szelektív előny nem, vagy csak jelentéktelen mértékben gyakorolt hatást a kereskedelemre, a Copenhagen Economics által készített tanulmány (lásd a (30) preambulumbekezdést) azt állítja, hogy az ingatlanpiac, amelyen a Hammar tevékenykedik, csupán helyi szintű. A kereskedelemre gyakorolt esetleges hatás azonban nem attól függ, hogy a támogatás kedvezményezettje nemzetközi vagy csupán nemzeti szinten tevékeny, sokkal inkább az határozza meg, hogy azok az áruk és szolgáltatások, amelyekkel a támogatás kedvezményezettje kereskedik, az Unión belüli kereskedelem tárgyát képezik vagy képezhetik-e (11). Ez a feltétel ezen intézkedés kapcsán teljesül, mivel az ingatlan- és ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások az Unión belüli kereskedelem és beruházások tárgyát képezik. Ezt a tényt a szóban forgó ügyben megerősíti az a körülmény, hogy a létesítmény korábbi tulajdonosa (Chips AB) a nemzetközi szinten tevékeny Orkla-konszern finnországi székhelyű leányvállalata. Ez azt bizonyítja, hogy a szóban forgó eszköz (a létesítmény) vonatkozásában határokon átnyúló érdekek léteznek; ezen felül a létesítmény nem egy beépítetlen telek, hanem egy működő, mélyhűtött élelmiszereket előállító üzem.

(36)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy még ha a Hammar csak helyi szinten tevékenykedik is, egy olyan piacon folytat tevékenységet, amelyen nem zárható ki az Unión és EGT-n belüli kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatás. A Hammar által benyújtott érvek ezért nem indokolják, hogy a Bizottság eltérjen az e feltételre vonatkozó, az eljárás megindításáról szóló határozatában megfogalmazott előzetes értékelésétől.

(37)

Ezért az állami támogatás definíciójának egyetlen mérlegelendő kritériuma az, hogy a létesítmény FABV általi értékesítése előnyt biztosított-e a Hammarnak. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy véli, hogy az FABV a piaci érték alatti áron értékesítette a létesítményt a Hammarnak (amit egy piaci magánbefektető vélhetően nem tett volna), és ezzel előnyhöz juttatta a Hammart.

(38)

Az ügy bizonyos köztulajdonban lévő eszközök magánvállalkozásnak történő értékesítésével kapcsolatos. Az eszközök egy része ingatlan (telek és épületek), amelyek esetében a támogatás meglétének vizsgálata során a Bizottság a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló közleményére (12) (a továbbiakban: a közlemény) támaszkodik. Ha az értékesítés más eszköztípust érint, a Bizottság a piacgazdasági magánbefektető elvén alapuló tesztet alkalmazza, vagyis azt határozza meg, hogy a közjogi eladó úgy viselkedett-e, mint egy piacgazdasági magánbefektető. Az egyértelműség kedvéért a Bizottság mindazonáltal a szóban forgó ügylet egészét a közlemény alapján ítéli meg, mivel a közlemény szintén ezen az elven alapul (13).

(39)

A közlemény II.1. pontja értelmében mindenekelőtt akkor zárható ki a vevő javára nyújtott állami támogatás automatikus megléte, ha az értékesítésre megfelelően közzétett, nyílt és feltételmentes, árveréshez hasonlítható pályázati eljárást követően kerül sor, amely során a legjobb vagy az egyetlen ajánlatot fogadják el. A Bizottság által összegyűjtött információk alapján úgy tűnik, az FABV a létesítmény értékesítését megelőzően nem hirdetett pályázati eljárást, ezért az állami támogatás megléte nem zárható ki automatikusan.

(40)

A Hammar úgy érvel, hogy a 8 millió SEK összegű ár megfelel a létesítmény piaci értékének, mivel az opcióról való megállapodás időpontjában más ajánlat nem volt. A Bizottság mindazonáltal megállapítja, hogy a létesítmény önkormányzat általi értékesítése nem volt átlátható és más ajánlattevők számára nyitott. Ezért a Bizottság nem tud a tényleges piaci értékre (14) vonatkozó következtetést levonni az eladási árból. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az FABV 2008. február 13-án 17 millió SEK-ért vette meg a létesítményt, és ugyanaznap beleegyezett, hogy a Hammarnak vételi opciót biztosítson a létesítmény sokkal alacsonyabb áron, 8 millió SEK-ért történő megvételére.

(41)

A közlemény II. 2a. pontja szerint abban az esetben, ha az értékesítés feltételhez nem kötött pályázati eljárás nélkül zajlik, az értékesítési tárgyalások előtt egy vagy több független értékbecslőnek független értékbecslést kell végeznie a piaci érték általánosan elfogadott piaci számadatok és értékbecslési normák alapján történő megállapítása céljából. A Bizottság megállapítja, hogy az FABV nem készíttetett független értékbecslést a létesítményről az értékesítési tárgyalások előtt.

(42)

Annak ellenére, hogy nem került sor nyílt és feltételmentes pályázati eljárásra és az értékesítési tárgyalásokat megelőzően nem készült független értékbecslés a létesítményről, rendelkezésre állnak más információk, amelyek lehetővé teszik, hogy következtessünk a létesítmény azon időpontbeli piaci értékére, amikor az FABV eladta azt a Hammarnak.

(43)

Amikor a létesítményt 2007 végén piacra bocsátották, a Chips AB megbízta a Colliers Internationalt (15), hogy készítsen értékesítési feljegyzést a létesítményről. A Colliers International 27 millió SEK (2,7 millió EUR) összegű eladási árat adott meg az épületekre, a tárgyi eszközök és immateriális javak nélkül. Amint az az eljárás megindításáról szóló határozatban megállapításra került, a Bizottság ezt a piaci ár megfelelő becslésének tekinti, mivel i. a becslésre az értékesítési tárgyalások előtt került sor; ii. a becslést a Chips AB a létesítmény értékesítése kapcsán rendelte meg, vagyis olyan összefüggésben, amikor a Chips AB-nak ésszerűen nem állhatott más érdekében, mint hogy helytálló becslést kapjon a piaci értékről; iii. a vizsgálatot mind az eladótól, mind a vevőtől független harmadik fél végezte; és iv. a Colliers International megbízható tapasztalattal rendelkezik az ingatlanágazatban. A Hammar mindazonáltal vitatja a Bizottság azon álláspontját, hogy az értékbecslés független lett volna, hiszen azt az eladó rendelte meg. A Hammar emellett úgy véli, hogy – tekintettel a létesítmény tranzakciókori helyzetére – a Colliers International feltevései nem voltak realisztikusak (a Colliers International többek között csupán 10 %-os kihasználatlansági szintből indult ki).

(44)

A létesítmény piaci árának egy másik lehetséges mutatója a Swedbank Kommersiella Fastigheter (16) (a továbbiakban: Swedbank) által 2008 júniusában végzett értékelés. Ez az értékbecslés azon helyi vállalkozások számára készült, amelyek később megvásárolták a létesítményt, a létesítményvásárláshoz történő hitelfelvétel céljából. A Swedbank 30 millió SEK-re (3 millió EUR) becsülte a létesítmény piaci értékét, bár az értékelt ingatlan kisebb volt, mint a létesítmény egésze (17). A Swedbank 35 %-os kihasználatlansági szintből indult ki; a többi feltételezés összehasonlítható volt a Colliers International feltevéseivel.

(45)

A PwC-jelentés az értékesítés időpontjának függvényében számos becslést tartalmaz a létesítmény piaci értékére vonatkozóan. A jelentésben megállapításra kerül például, hogy a létesítmény értéke mintegy 9 millió SEK volt, amikor a Chips AB eladta azt az FABV-nek, míg mintegy 5,5 millió SEK (0,55 millió EUR) volt, amikor a Hammar ugyanaznap (2008. február 13-án) bérbe vette az FABV-től. A PwC-jelentésben szerepel egy harmadik, a létesítmény értékére vonatkozó becslés is: azon időpontban, amikor a Hammar bérbe adta a létesítményt a helyi vállalkozásoknak (2008. március 1-jén) megközelítőleg 21 millió SEK-et (2,1 millió EUR-t) ért.

(46)

A Bizottság mindenekelőtt megjegyzi, hogy a PwC-jelentés rövid időszakon belül különböző piaci értékeket ad meg a létesítményre. Mivel az ingatlanok piaci értéke rövid távon (rendkívüli körülmények kivételével) meglehetősen stabil, a Bizottságnak erős kétségei vannak a PwC-jelentésben szereplő értékelések egy részével kapcsolatban, különösen azt figyelembe véve, hogy valamennyi tranzakcióra igen rövid időszak alatt került sor.

(47)

A létesítmény PwC-jelentésben szereplő első két értékbecslést (9 millió SEK és 5,5 millió SEK) a Bizottság – összehasonlítva a Colliers International és a Swedbank egyidejű értékelésével – irreálisnak találja. Egyrészről a Bizottság megjegyzi, hogy a PricewaterhouseCoopers (a továbbiakban: PwC) 5,5 millió SEK-es értékbecslése azon a pénzforgalmon alapul, amelyet a Hammar bérleti díj formájában fizetett a létesítményért az FABV-nek. A PwC maga is elismeri, hogy ezek a bérleti díjak jóval alacsonyabbak, mint egy hasonló ipari létesítmény rendes hozama. Ez még inkább figyelemre méltóvá válik azokkal a (mintegy hétszer magasabb) bérleti díjakkal összehasonlítva, amelyeket a helyi vállalkozások fizetnek csupán néhány nappal később a Hammarnak (lásd a 7. és 8. lábjegyzetet). Fentiekre figyelemmel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Hammar által fizetett bérleti díjak alacsonyabbak voltak a piaci bérleti díjaknál. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az 5,5 millió SEK-es értékbecslés, amely a piaci szint alatti bérletidíj-bevételen alapul, nem tükrözi a létesítmény valós piaci értékét. Másrészről a 9 millió SEK-es értékbecslés azon a feltevésen alapul, hogy a létesítmény a tulajdonlás első két évében 100 %-ban üresen áll majd, a kihasználatlansági szint a harmadik évben 75 %-ra, a negyedik évben 50 %-ra csökken, majd az értékbecslés által felölelt időszak fennmaradó részére beáll 60 %-ra. A kihasználatlansági szintre vonatkozó feltevések azonban nem veszik figyelembe, hogy az értékesítés időpontjában ismert volt, hogy a helyi vállalkozások készek voltak a létesítmény bérbevételére, ezért a meghatározandó érték alapja a bérlővel rendelkező létesítmény.

(48)

A PwC-jelentésben szereplő harmadik becslés szerint a létesítmény piaci értéke mintegy 21 millió SEK volt, amikor a Hammar értékesítette azt a helyi vállalkozásoknak, bár a becslésbe bevont helyiségek nem foglalják magukban a létesítmény egészét (lásd a 17. lábjegyzetet). Ez a becslés alapvetően ugyanazon módszerre épül, mint a Colliers International és a Swedbank becslése; a feltevések alapjául főként a Hammar és a helyi vállalkozások közötti (azaz az értékesítés időpontjában érvényes) bérleti szerződés feltételei szolgálnak. Megjegyzendő továbbá, hogy a feltételezések szerint a szerződési feltételek összhangban voltak a piaci gyakorlattal, különösen, mivel a megállapodás két piaci magánszereplő között jött létre, akik vélhetőleg kizárólag gazdasági szempontból ésszerű indokok alapján cselekednek. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a létesítmény piaci értékére vonatkozó, a PwC-jelentésben szereplő harmadik becslés helytálló.

(49)

Ezért egyértelmű, hogy – függetlenül attól, hogy a létesítmény piaci értékének melyik becslését (a Colliers International által, a Swedbank által készített vagy a PwC-jelentésben szereplő harmadik becslést) választjuk – a 8 millió SEK-es ár, amelyért az FABV eladta a létesítményt a Hammarnak, a piaci ár alatt volt, ezáltal a Hammar előnyben részesült.

(50)

Tekintve, hogy az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének valamennyi feltétele teljesül, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált intézkedés állami támogatást valósít meg, amely ezenfelül jogellenes is, mivel azt a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül nyújtották a kedvezményezettnek.

(51)

A támogatás kedvezményezettjének biztosított előny a Hammar által fizetett ár (8 millió SEK) és a létesítmény piaci ára közötti különbségnek felel meg.

(52)

A Bizottság a létesítmény piaci árát a rendelkezésre álló lehetséges alternatívák és becslések vizsgálata révén állapítja meg. Ezek a következők: i. az FABV által 2008. február 18-án a Chips AB-nak ténylegesen megfizetett 17 millió SEK; ii. a helyi vállalkozások által a Hammarnak ténylegesen megfizetett 40 millió SEK; iii. a Colliers International által az értékesítés előtt készített becslés 27 millió SEK-ről; iv. a Swedbank által 2008 júniusában készített becslés 30 millió SEK-ről; és v. a PwC-jelentésben szereplő 21 millió SEK összegű becslés.

(53)

A Bizottság úgy véli, hogy az FABV által a létesítmény megvásárlásakor a Chips AB-nek fizetett 17 millió SEK nem szolgál a piaci érték meggyőző bizonyítékául. A Bizottság már az eljárás megindításáról szóló határozatában kifejtette, hogy a Chips AB elfogadta a becsült piaci értéknél alacsonyabb árat, mert el akarta kerülni a létesítmény bezárásából és a munkahelyek ebből következő megszűnéséből eredő, a vállalkozás hírnevére ható negatív következményeket. Ezenfelül a Chips AB ki akarta használni a gyors értékesítés lehetőségét, hogy lezárhassa a Topp működését. Az a piaci magánszereplő, amelyre nem érvényesek ezek (a Chips AB-ra specifikus) korlátozások, magasabb árat kért volna. A Bizottság ezért úgy véli, hogy nem szükséges megcáfolni a Hammar érvelését, amelyet e határozat (27) preambulumbekezdése foglal össze, és amely a hivatalos vizsgálatnak részét nem képező körülményre vonatkozik.

(54)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás során összegyűjtött információk alapján azt is megállapította, hogy a helyi vállalkozásokkal megállapodott 40 millió SEK összeg sem tűnik a legjobb mércének a létesítmény piaci árának meghatározásához, mivel a vállalkozások a megállapodásban szereplő összeget részben banki hitelből, részben pedig magától a Hammartól kapott hitelből finanszírozták. Az eladó (aki egyúttal hitelező is az ügyletben) nagyarányú részesedése a finanszírozásból és az ebből következő hitelkockázat nem támasztják alá közvetlenül azt az érvelést, miszerint a 40 millió SEK névleges ár jelenti a létesítmény tényleges gazdasági értékét. Az ezen ügylet során kifizetett névleges ár ezért nem meggyőző bizonyíték a piaci körülmények között fizetendő árra nézve, de további jel arra vonatkozóan, hogy a 8 millió SEK-es ár nem felel meg a létesítmény piaci értékének. A két alternatíva egy három hétnél rövidebb időszak alatt került megállapításra; a rövid időszak alatti igen jelentős árkülönbség megerősíti, hogy ez az összeg nem felel meg a piaci árnak.

(55)

Ami a Colliers International és a Swedbank becsléseit illeti, a Bizottságnak nincs oka kételkedni abban, hogy azok függetlenek és általánosan elfogadott standardok alapján készültek. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy a becslések közvetlenül nem hasonlíthatók össze, mivel az értékelések alapjául szolgáló feltevések egy része különböző. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság nem tudja teljes bizonyossággal megállapítani, hogy ezek a becslések nyújtják-e a legmegbízhatóbb képet a létesítmény valós piaci értékéről, mivel feltevéseken, valamint a piacon történő más tranzakciókkal való összehasonlításokon alapulnak, nem pedig az érintett létesítményre vonatkozó egyéb tranzakciókkal való összehasonlításokon.

(56)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy indokolt a PwC-jelentésben szereplő harmadik becslésből következő piaci értéket alkalmazni. Amint az a (48) preambulumbekezdésben is megállapításra került, a Bizottság úgy véli, hogy a becslés – annak ellenére, hogy elkészítésére az ügylet lebonyolítását követően került sor – egy (a Hammar és a helyi vállalkozások között) valóban létező bérleti szerződésből eredő pénzforgalmon alapul, és így tényszerű piaci megfigyelésekre épít. Erre tekintettel a 21 millió SEK-es becslés a létesítmény piaci értékének hihető – bár a Colliers International és a Swedbank becsléséhez képest óvatos – becslése. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Hammar 2008. február 13-án kötött opciós megállapodást a létesítmény 8 millió SEK-ért történő megvásárlásáról és 2008. augusztus 11-én élt az opcióval. 2008. március 1-jén a Hammar opciós szerződést kötött a helyi vállalkozásokkal a létesítmény 40 millió SEK-ért történő értékesítéséről, az értékesítési szerződés megkötésére 2008. szeptember 2-án került sor, amikor a vállalkozások éltek az opcióval. A PwC-jelentésben 2008. március 1-jét vették alapul a létesítmény 21 millió SEK-es értékének megbecslésekor. Tekintve, hogy valamennyi tranzakcióra rövid időn belül került sor, nincs ok azt feltételezni, hogy a létesítmény értéke különösen távol eshetett a 21 millió SEK-től, amikor a Hammar megvásárolta azt, vagy amikor az opciós szerződést megkötötte.

(57)

Ennek alapján megállapítható, hogy a Hammarnak biztosított előny 13 millió SEK(1,3 millió EUR). Az előny a 21 millió SEK-es piaci érték és a Hammar által a létesítményért ténylegesen fizetett 8 millió SEK-es ár közötti különbségből adódik.

4.2.   A támogatás összeegyeztethetősége

(58)

Sem a svéd hatóságok, sem a Hammar nem nyújtott be bizonyítékokat annak alátámasztására, hogy a támogatás a közös piaccal összeegyeztethető lenne. Az intézkedés svéd hatóságok által megadott egyetlen indoka az önkormányzat azon politikai szándéka volt, hogy fenntartsa az üzem működését és ezzel egyidejűleg biztosítsa a foglalkoztatást Vänersborg körzetében.

(59)

Tekintve, hogy az önkormányzat nem támogatási területen helyezkedik el (lásd a (14) preambulumbekezdést), nem jogosult regionális támogatásra. A támogatás svéd hatóságok által megadott különböző céljai figyelembe vehetők lennének a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásról szóló bizottsági közlemény (18) alapján. Semmi nem utal azonban arra, hogy ebben az esetben teljesülnek az iránymutatás feltételei. Különösen pedig semmi nem utal arra, hogy a Hammar nehéz helyzetben lévő vállalkozás lett volna a létesítmény megvásárlásakor.

(60)

Semmi esetre sem volt kellő bizonyíték arra, hogy az intézkedés szükséges és arányos volt valamely közös érdekű cél eléréséhez. Ezért a Bizottság nem talált indokot arra, hogy a támogatást az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa.

(61)

Az összeegyeztethetőség egyetlen más oka sem tűnik alkalmazhatónak. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a létesítmény önkormányzat általi, Hammarnak történő értékesítése jogtalan és az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást valósít meg.

4.3.   A bérleti szerződés és az opciós ár

(62)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság azt illetően is kételyének adott hangot, hogy mennyiben felelt meg a piaci feltételeknek az FABV és a Hammar között 2008. február 13-án létrejött bérleti szerződés, valamint az az ár, amelyen a Hammar az opció értelmében megvásárolhatta a létesítményt (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (38) preambulumbekezdését).

(63)

A bérleti szerződést illetően a Bizottság megállapítja, hogy az állami támogatást tartalmaz, mivel a 4.1. szakaszban bemutatott okok miatt teljesülnek az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének szükséges feltételei: i. a támogatás kedvezményezettje, a Hammar vállalkozás; ii. az FABV által hozott határozatok az államnak tulajdoníthatók, és amennyiben gazdasági következménnyel járnak, állami forrás felhasználásának minősülnek; iii. az intézkedés szelektív, mivel bizonyos vállalkozást részesít előnyben; iv. a (47) preambulumbekezdésben leírtak és a Hammar által benyújtott PwC-jelentés alapján a Bizottság úgy véli, hogy az FABV által a Hammartól beszedett bérleti díj alacsonyabb a piaci árnál, ezért előnyt biztosít a Hammarnak; és v. még ha a Hammar csak helyi szinten tevékenykedik is, egy olyan piacon folytat tevékenységet, amelyen nem zárható ki az Unión és EGT-n belüli kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatás.

(64)

Annak megállapításához, hogy mekkora előnyben részesült a Hammar, össze kell hasonlítani azt a bérleti díjat, amelyről az FABV és a Hammar 2008. február 13-án megállapodott (0,5 millió SEK az első évre), azzal, amelyről 2008. március 1-jén a Hammar és a helyi vállalkozások között jött létre megállapodás (3,5 millió SEK az első évre). A Bizottság úgy véli, hogy e második szerződés feltételei megfelelnek a létesítmény bérbeadása piaci értékének, mivel a szerződés két piaci magánszereplő között jött létre, akik gazdasági szempontból ésszerű indokok alapján cselekszenek. Ugyancsak megjegyzendő ebben az összefüggésben, hogy a PwC-jelentés is az utóbbi összegből indul ki a létesítmény értékének számítása során. Mivel a Hammar csupán 2008. március 1. és 2008. augusztus 11. (azon időpont, amikor a Hammar élt a vételi opcióval) között, vagyis mintegy hat hónapig fizetett bérleti díjat az önkormányzatnak, az FABV és a Hammar, illetve a Hammar és a helyi vállalkozások közötti megállapodásban szereplő bérleti díjak közötti 3 millió SEK-es különbségből számított előny időarányos összege 1,5 millió SEK (0,15 millió EUR).

(65)

Mivel a közös piaccal való összeegyeztethetőség egyik indoka sem alkalmazható, illetve egyikre sem hivatkoztak (lásd a 4.2. szakaszt), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az FABV és a Hammar közötti, 2008. február 13-i megállapodásban foglalt bérleti díj állami támogatást tartalmaz, amely jogellenes és az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

(66)

A Hammarnak biztosított vételi opció árát illetően a Bizottság megállapítja, hogy nem lehet abból kiindulni, hogy az opció megvalósításra kerül, mivel a svéd jog szerint az ingatlan jövőbeli megvásárlására vagy eladására tett kötelezettségvállalás elvben nem bír kötelező erővel (19). A Hammar ezen opcióból eredő tényleges előnye ezért nagymértékben bizonytalan, ha létezik egyáltalán, és mindenesetre megfelelő módon ellentételezésre kerülhetett az eladási árban vagy a fizetett bérleti díjban. Ezért nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az opció olyan előnyt biztosított a Hammar számára, amely elkülöníthető a bérleti szerződés és a létesítmény későbbi értékesítése által a Hammarnak biztosított előnytől.

5.   A TÁMOGATÁS VISSZAFIZETTETÉSE

(67)

A 659/1999/EK tanácsi rendelet (20) 14. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére”.

(68)

Mivel a szóban forgó intézkedés jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást valósít meg, annak érdekében, hogy helyreálljon a támogatás nyújtása előtti piaci helyzet, a támogatást vissza kell fizetni. A visszafizettetést attól a pillanattól kezdve kell alkalmazni, amikortól a kedvezményezett előnyben részesült, azaz amikortól a támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották, és a tényleges visszafizetésig tartó időszakra visszafizetési kamatot kell kiszabni.

(69)

Az intézkedésben foglalt, a közös piaccal összeegyeztethetetlen és ezért visszafizetendő támogatási elem 14,5 millió SEK; ez a létesítmény piaci ára (21 millió SEK) és a Hammar által fizetett ár (8 millió SEK) közötti, 13 millió SEK-et kitevő különbségből, valamint a bérleti szerződésből eredő összegből (1,5 millió SEK) tevődik össze.

(70)

A visszafizetési kamatot erre a visszafizetendő összegre kell megfizetni. A 13 millió SEK jogellenes támogatási elem után fizetendő visszafizetési kamat számításának kezdete az a nap, amikor a Hammar élt az opcióval és megvásárolta a létesítményt az FABV-től, azaz 2008. augusztus 11. Az 1,5 millió SEK jogellenes támogatási elem után fizetendő visszafizetési kamat számításának kezdete az a nap, amikortól bérletfizetés történt, vagyis 2008. március 1.,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk.

A 14,5 millió SEK összegű állami támogatás, amelyet Svédország Vänersborg önkormányzat területén, Brålanda településen, köztulajdon piaci ár alatti értékesítése és bérbeadása formájában, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését megsértve, jogellenesen nyújtott a Hammar Nordic Plugg AB javára, nem összeegyeztethető a közös piaccal.

2. cikk.

(1)   Svédország visszafizetteti a Hammar Nordic Plugg AB-val az 1. cikkben említett támogatást.

(2)   A visszatérítendő összeg utáni kamatot attól a naptól, hogy az összeegyeztethetetlen támogatást a kedvezményezett Hammar Nordic Plugg AB rendelkezésére bocsátották, a visszafizetés napjáig kell megfizetni.

(3)   A kamatot a 794/2004/EK bizottsági rendelet (21) V. fejezetével összhangban kamatos kamatként kell kiszámítani.

3. cikk.

(1)   Az 1. cikkben említett támogatás behajtására azonnal és hatékonyan sort kell keríteni.

(2)   Svédország biztosítja, hogy e határozat bejelentésétől számított négy hónapon belül végrehajtja ezt a határozatot.

4. cikk.

(1)   E határozat közzétételétől számított két hónapon belül Svédország köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:

a)

a kedvezményezett által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

b)

az e határozatnak való megfelelés érdekében meghozott és tervezett intézkedések részletes leírása;

c)

igazoló dokumentumok arra vonatkozóan, hogy a támogatás kedvezményezettjével szemben megindították a visszafizettetési eljárást.

(2)   Svédország tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében tett intézkedéseiről, amíg az 1. cikkben említett támogatás visszafizetése meg nem történt. A Bizottság kérésére Svédország azonnali tájékoztatást nyújt az e határozat végrehajtása érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekről. Ugyancsak részletes tájékoztatást nyújt a kedvezményezett által már visszafizetett támogatásokról és kamatokról.

5. cikk.

Ennek a határozatnak a Svéd Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 8-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  HL C 352., 2010.12.23., 22. o.

(2)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., illetve 108. cikkévé vált. A megfelelő cikkek rendelkezései tartalmukat tekintve azonosak. E határozat alkalmazásában az EUMSZ 107. és 108. cikkére való hivatkozást – adott esetben – az EK-Szerződés 87. és 88. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(3)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4)  Az ügy tárgyát képező tulajdon jelenti a vállalkozás egyetlen eszközét és üzleti tevékenységét. Az egyértelműség érdekében megjegyzendő, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban a Hammar Nordic Plugg AB anyavállalataként hibásan egy – szintén Anders Hammar tulajdonában álló – önálló vállalkozást, a Hammar Nordic AB-t azonosították.

(5)  A Chips AB burgonyaszirmot gyártó vállalkozás. A vállalkozás székhelye Åland szigetén, Mariehamn-ban van, tevékenységét északon és a Balti-tenger térségében folytatja. A konszolidált éves forgalom mintegy 2,6 milliárd SEK, az alkalmazottak száma 800. 2005-ben a Chips AB-t felvásárolta a norvég Orkla ASA konszern.

(6)  2008-ban az átlagos árfolyam 9,62 SEK/EUR volt. A határozatban szereplő, euróban megadott értékek csupán tájékoztatásként szolgálnak.

(7)  Az első öt éves bérleti díját a következő összegekben határozták meg: 500 000, 650 000, 800 000, 950 000, illetve 1 100 000 SEK.

(8)  Az első hat év éves bérleti díját a következő összegekben határozták meg: 3 500 000, 3 500 000, 7 000 000, 7 000 000, 10 500 000, illetve 10 500 000 SEK.

(9)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(10)  A Copenhagen Economics A/S tanácsadó cég, amely a verseny, a szabályozás, a nemzetközi kereskedelem, a hatástanulmányok és a regionális gazdaság területén nyújt tanácsadói szolgáltatásokat. Lásd: www.copenhageneconomics.com.

(11)  Lásd a T-55/99, Confederación Española de Transporte de Mercancías (CETM) kontra Bizottság ügyet, EBHT 2000., II-3207, 86. o.

(12)  HL C 209., 1997.7.10., 3. o.

(13)  Hangsúlyozandó, hogy a Bíróság megállapította: az állami hatóságok általi, vállalkozásoknak vagy egyéni vállalkozóknak történő földterület- vagy épületértékesítés állami támogatási elemet tartalmazhat, különösen abban az esetben, ha az értékesítésre nem a szokásos piaci értéken került sor, vagyis, ha az eszközt nem azon az áron értékesítették, amit egy szokásos versenyfeltételek között cselekvő magánbefektető fizetett volna érte (C 290/07 P ügy, Bizottság kontra Scott, 2010, az EBHT-ban még nem került közzétételre, 68. pont, valamint C-239/09 ügy, Seydaland, 2010, az EBHT-ban még nem került közzétételre, 34. pont).

(14)  A piaci érték a közlemény szerint azt az árat jelenti, amelyen a földet és az épületeket egy eladni szándékozó eladó egy független vevőnek magánjogi szerződés alapján el tudná adni az értékelés időpontjában, feltételezve, hogy az ingatlan piacra bocsátása nyilvános volt, a piaci feltételek lehetővé teszik a normális elidegenítést és az ingatlan természetének megfelelő szokásos időszak rendelkezésre áll az adásvétel megtárgyalására (II. 2. pont).

(15)  A Colliers International olyan kereskedelmi szervezet, amely világszerte nyújt ingatlanszolgáltatásokat kereskedelmi felhasználók, tulajdonosok, beruházók és fejlesztők részére, a szálloda-, ipari, iroda-, kiskereskedelmi és lakóépület-ágazatban, valamint a vegyes használatú ágazatban. Lásd: www.colliers.com.

(16)  A Swedbank Kommersiella Fastigheter a nagy bankkonszern, a Swedbank leányvállalata, amely a svédországi üzleti ingatlanok közvetítőjeként működik. Lásd: http://www.swedbankkf.se.

(17)  A létesítmény teljes területéhez képest (22 504 m2) csupán 17 590 m2 került értékelésre.

(18)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(19)  A földtörvény értelmében a földbirtok átruházásának többek között írásban kell történnie, és hivatalos nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy az ingatlan átruházásra került. Jelen ügyben az „opciós” megállapodásban csupán „vételi jog” szerepel.

(20)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(21)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.


9.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/86


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. május 25.)

a tagállamok 2012. évi halászati ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti programjaihoz való uniós pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2012) 3262. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a bolgár, a dán, a finn, a francia, a görög, a holland, a lengyel, a lett, a litván, a máltai, a német, az olasz, a portugál, a román, a spanyol, a svéd és a szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(2012/294/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikkére,

mivel:

(1)

A tagállamok a 861/2006/EK rendelet 20. cikkével összhangban benyújtották a Bizottságnak a 2012-re vonatkozó halászati ellenőrzési programjukat, valamint a programban szereplő projektek megvalósítása során felmerülő költségek fedezését célzó uniós pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmüket.

(2)

A 861/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt tevékenységekre vonatkozó kérelmek uniós finanszírozásban részesülhetnek.

(3)

Az uniós finanszírozás iránti kérelmeket a Bizottság értékelte a 391/2007/EK bizottsági rendeletben (2) meghatározott szabályoknak való megfelelés tekintetében.

(4)

Az uniós pénzügyi hozzájárulás maximális összegeit és mértékét helyénvaló a 861/2006/EK rendelet 15. cikkében megállapított határokon belül megállapítani, valamint szükséges meghatározni az odaítélés feltételeit.

(5)

2011. október 14-i levelében a Bizottság a 861/2006/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a tagállamokat, hogy az általa kijelölt prioritási területekkel – vagyis az adatok nyomon követhetőségével, validálásával és összevetésével, a motorteljesítmény mérésével, valamint a kisüzemi flotta hajómegfigyelési rendszerekkel (VMS) és elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerekkel (ERS) való felszerelésével – összefüggésben finanszírozási programokat nyújtsanak be.

(6)

Ennek alapján, illetve a költségvetési korlátokat figyelembe véve a Bizottság elutasított a programok keretében benyújtott egyes olyan, uniós finanszírozás iránti kérelmeket, amelyek prioritásnak nem minősülő intézkedésekre vonatkoznak; ilyen intézkedések például az automatikus azonosító rendszerek (AIS) halászhajókra történő telepítése, a képzések és a KHP szabályainak megismertetését célzó kezdeményezések, valamint a halászati járőrszolgálatot ellátó hajók és légi járművek beszerzése és korszerűsítése.

(7)

A Bizottság által meghatározott prioritási fellépésekbe történő beruházások ösztönzése érdekében, valamint a pénzügyi válság következtében a tagállamok költségvetését érő negatív hatások miatt a fentiekben említett prioritási területekkel összefüggésben felmerült és az e finanszírozási határozatban felsorolt kiadásokhoz – a 861/2006/EK rendelet 15. cikkében előírt határokon belül – indokolt nagyarányú társfinanszírozást nyújtani.

(8)

A Bizottság által meghatározott prioritások keretében úgy tűnt, hogy a tagállamok által a nyomon követhetőség tárgyában benyújtott projektek esetében a tagállamoknak átfogó és összehangolt megközelítést kellett alkalmazniuk mielőtt az uniós hozzájárulás odaítélésre kerülhetett volna. A nyomon követhetőséggel összefüggő említett projekteknek az uniós hozzájárulás szempontjából történő értékelése ezért egy későbbi időpontban fog megtörténni egy 2012-ben elkészítendő újabb finanszírozási határozat keretében.

(9)

A hozzájárulásra való jogosultsághoz az automatikus helymeghatározási eszközöknek eleget kell tenniük a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. április 8-i 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (3) meghatározott követelményeknek.

(10)

A hozzájárulásra való jogosultsághoz a halászhajók fedélzetén lévő elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi eszközöknek meg kell felelniük a 404/2011/EU végrehajtási rendeletben megállapított követelményeknek.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a halászati és akvakultúra-ágazati bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat a 861/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésének a) pontjában említett, a közös halászati politikára vonatkozó nyomonkövetési és ellenőrzési rendszerek végrehajtása során 2012-ben felmerült tagállami kiadásokhoz nyújtandó, 2012. évi uniós pénzügyi hozzájárulásról rendelkezik.

2. cikk

A fennálló kötelezettségvállalások teljesítése

Az érintett tagállamok valamennyi, költségtérítési igény tárgyát képező kifizetést 2016. június 30-ig teljesítenek. A fenti határidőn túli tagállami kifizetések nem téríthetők vissza. Az e határozathoz kapcsolódó költségvetési előirányzatokat legkésőbb 2017. december 31-ig vissza kell vonni.

3. cikk

Új technológiák és informatikai hálózatok

(1)   Az I. mellékletben említett projektek keretében a halászati tevékenységek monitoringjával, ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos adatgyűjtés és adatkezelés hatékonyságát, illetve biztonságát elősegítő új technológiák és informatikai hálózatok kialakításával, valamint a motorteljesítmény ellenőrzésével összefüggésben felmerült kiadások – a szóban forgó mellékletben megállapított határokon belül – a támogatható kiadások 90 %-ának megfelelő pénzügyi hozzájárulásra jogosultak.

(2)   Az I. mellékletben említett projektek keretében felmerült egyéb kiadások – a szóban forgó mellékletben megállapított határokon belül – a támogatható kiadások 50 %-ának megfelelő pénzügyi hozzájárulásra jogosultak.

4. cikk

Automatikus helymeghatározási eszközök

(1)   A II. mellékletben említett projektek keretében a hajók távolról, a halászati felügyelő központból hajómegfigyelési rendszeren (VMS) keresztül történő megfigyelését lehetővé tévő automatikus helymeghatározási eszközök megvásárlásával és fedélzetre szerelésével összefüggésben felmerült kiadások – a szóban forgó mellékletben megállapított határokon belül – a támogatható kiadások 90 %-ának megfelelő pénzügyi hozzájárulásra jogosultak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulást a hajónként 2 500 EUR-ban maximált összeg alapján kell kiszámítani.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulásra való jogosultsághoz az automatikus helymeghatározási eszközöknek meg kell felelniük a 2244/2003/EK rendeletben megállapított követelményeknek.

5. cikk

Elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerek

A III. mellékletben említett projektek keretében a halászati tevékenységek monitoringjával, ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos adatcsere hatékonyságát és biztonságát elősegítő elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerek (ERS) elemeinek fejlesztésével, megvásárlásával, telepítésével és technikai támogatásával összefüggésben felmerült kiadások – a szóban forgó mellékletben megállapított határokon belül – a támogatható kiadások 90 %-ának megfelelő pénzügyi hozzájárulásra jogosultak.

6. cikk

Elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi eszközök

(1)   A IV. mellékletben említett projektek keretében a hajók számára a halászati tevékenységgel kapcsolatos adatok elektronikus rögzítését és a halászati felügyelő központnak történő továbbítását lehetővé tévő ERS-eszközök megvásárlásával és fedélzetre szerelésével összefüggésben felmerült kiadások – a szóban forgó mellékletben megállapított határokon belül – a támogatható kiadások 90 %-ának megfelelő pénzügyi hozzájárulásra jogosultak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulást – a (4) bekezdés sérelme nélkül – a hajónként 3 000 EUR-ban maximált összeg alapján kell kiszámítani.

(3)   A pénzügyi hozzájárulásra való jogosultsághoz az ERS-eszközöknek meg kell felelniük a 404/2011/EU végrehajtási rendeletben megállapított követelményeknek.

(4)   Az ERS és VMS funkciókat egyesítő, valamint a 404/2011/EU végrehajtási rendeletben foglalt követelményeket teljesítő eszközök esetében az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulást a hajónként 4 500 EUR-ban maximált összeg alapján kell kiszámítani.

7. cikk

Kísérleti projektek

Az V. mellékletben említett projektek keretében az új ellenőrzési technológiákkal kapcsolatos kísérleti projektekkel összefüggésben felmerült kiadások – a szóban forgó mellékletben megállapított határokon belül – a támogatható kiadások 50 %-ának megfelelő pénzügyi hozzájárulásra jogosultak.

8. cikk

Címzettek

(1)   Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

(2)   A tervezett kiadások tagállamonkénti legnagyobb összege, azok támogatható része, valamint az uniós hozzájárulás tagállamonkénti maximális összege a következőképpen alakul:

(EUR-ban)

Tagállam

A nemzeti halászati ellenőrzési programban tervezett kiadások

Az e határozat alapján kiválasztott projektekhez kapcsolódó kiadások

Az uniós hozzájárulás maximális összege

Belgium

610 000

410 000

345 000

Bulgária

25 565

25 565

23 009

Dánia

3 462 722

2 656 563

2 350 599

Németország

5 971 900

181 000

162 900

Írország

52 370 000

270 000

163 000

Görögország

12 110 000

6 040 000

5 400 000

Spanyolország

207 080

84 200

75 780

Franciaország

3 550 955

2 152 500

1 937 250

Olaszország

5 877 000

4 412 000

3 846 000

Ciprus

65 000

65 000

38 500

Lettország

17 856

17 856

13 400

Litvánia

284 939

284 939

256 445

Málta

117 000

104 500

94 050

Hollandia

1 709 400

1 580 000

1 422 000

Lengyelország

2 674 000

0

0

Portugália

3 379 192

539 979

485 981

Románia

615 000

430 000

367 000

Szlovénia

204 800

185 800

145 700

Finnország

2 500 000

1 987 500

1 584 750

Svédország

11 463 574

242 177

195 782

Egyesült Királyság

10 017 803

4 424 309

3 705 547

Összesen

117 233 786

26 093 889

22 612 693

Kelt Brüsszelben, 2012. május 25-én.

a Bizottság részéről

Maria DAMANAKI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 2006.6.14., 1. o.

(2)  HL L 97., 2007.4.12., 30. o.

(3)  HL L 112., 2011.4.30., 1. o.


I. MELLÉKLET

ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS INFORMATIKAI HÁLÓZATOK

(EUR-ban)

Tagállam és a projekt kódja

A nemzeti halászati ellenőrzési programban tervezett kiadások

Az e határozat alapján kiválasztott projektekhez kapcsolódó kiadások

Az uniós hozzájárulás maximális összege

Belgium

BE/12/02

100 000

100 000

90 000

BE/12/03

200 000

0

0

BE/12/04

30 000

30 000

27 000

BE/12/06

100 000

100 000

90 000

Részösszeg

430 000

230 000

207 000

Bulgária

BG/12/01

25 565

25 565

23 009

Részösszeg

25 565

25 565

23 009

Dánia

DK/12/01

335 900

335 900

302 310

DK/12/03

335 900

335 900

302 310

DK/12/04

470 259

470 259

423 233

DK/12/05

214 976

214 976

193 478

DK/12/06

268 720

268 720

241 848

DK/12/07

268 720

0

0

DK/12/08

167 950

0

0

DK/12/09

100 770

0

0

DK/12/10

8 062

8 062

7 255

DK/12/11

15 048

15 048

13 543

DK/12/12

134 360

0

0

DK/12/13

100 770

100 770

50 385

DK/12/14

201 540

201 540

181 386

DK/12/15

100 770

100 770

90 693

DK/12/17

134 360

134 360

120 924

DK/12/18

134 360

134 360

120 924

Részösszeg

2 992 462

2 320 663

2 048 289

Németország

DE/12/11

310 300

310 300

0

DE/12/12

100 000

100 000

0

DE/12/13

300 000

300 000

0

DE/12/14

50 000

50 000

0

DE/12/15

290 600

290 600

0

DE/12/16

590 000

590 000

0

DE/12/17

925 000

925 000

0

DE/12/18

400 000

400 000

0

DE/12/21

1 875 000

1 875 000

0

Részösszeg

4 840 900

4 840 900

0

Írország

IE/12/01

70 000

70 000

63 000

IE/12/03

200 000

200 000

100 000

IE/12/04

1 200 000

1 200 000

0

Részösszeg

1 470 000

1 470 000

163 000

Görögország

EL/12/03

90 000

90 000

45 000

EL/12/05

2 400 000

0

0

Részösszeg

2 490 000

90 000

45 000

Spanyolország

ES/12/01

207 080

84 200

75 780

Részösszeg

207 080

84 200

75 780

Franciaország

FR/12/02

725 000

570 000

513 000

FR/12/03

293 855

185 000

166 500

FR/12/05

150 000

150 000

135 000

FR/12/06

42 000

0

0

Részösszeg

1 210 855

905 000

814 500

Olaszország

IT/12/01

700 000

700 000

630 000

IT/12/02

500 000

500 000

450 000

IT/12/03

900 000

900 000

810 000

IT/12/04

700 000

0

0

IT/12/05

900 000

900 000

810 000

IT/12/07

500 000

0

0

IT/12/08

100 000

100 000

90 000

IT/12/09

312 000

312 000

156 000

IT/12/10

135 000

0

0

IT/12/11

130 000

0

0

Részösszeg

4 877 000

3 412 000

2 946 000

Ciprus

CY/12/01

15 000

15 000

13 500

CY/12/02

50 000

50 000

25 000

Részösszeg

65 000

65 000

38 500

Lettország

LV/12/01

6 676

6 676

3 338

LV/12/02

11 180

11 180

10 062

Részösszeg

17 856

17 856

13 400

Litvánia

LT/12/01

237 488

237 488

213 740

LT/12/02

37 651

37 651

33 885

LT/12/03

9 800

9 800

8 820

Részösszeg

284 939

284 939

256 445

Málta

MT/12/01

92 000

92 000

82 800

Részösszeg

92 000

92 000

82 800

Hollandia

NL/12/01

245 000

245 000

220 500

NL/12/02

395 000

395 000

355 500

NL/12/04

240 000

240 000

216 000

NL/12/05

85 000

0

0

Részösszeg

965 000

880 000

792 000

Lengyelország

PL/12/01

2 674 000

0

0

Részösszeg

2 674 000

0

0

Portugália

PT/12/01

90 900

90 900

81 810

PT/12/03

314 579

314 579

283 121

PT/12/06

60 000

60 000

54 000

Részösszeg

465 479

465 479

418 931

Románia

RO/12/02

30 000

30 000

27 000

RO/12/03

50 000

50 000

25 000

RO/12/04

350 000

350 000

315 000

Részösszeg

430 000

430 000

367 000

Szlovénia

SI/12/01

20 000

20 000

18 000

SI/12/02

20 000

20 000

18 000

SI/12/04

40 000

40 000

36 000

SI/12/05

12 000

12 000

10 800

SI/12/06

3 000

0

0

SI/12/07

5 000

0

0

SI/12/08

1 800

1 800

900

SI/12/09

3 000

3 000

1 500

SI/12/11

49 000

49 000

24 500

SI/12/12

40 000

40 000

36 000

Részösszeg

193 800

185 800

145 700

Finnország

FI/12/01

400 000

400 000

360 000

FI/12/03

10 000

10 000

5 000

FI/12/05

500 000

500 000

250 000

FI/12/06

500 000

0

0

FI/12/07

400 000

400 000

360 000

FI/12/08

400 000

400 000

360 000

Részösszeg

2 210 000

1 710 000

1 335 000

Svédország

SE/12/01

11 177 397

11 177 397

0

SE/12/02

55 443

55 443

27 722

SE/12/03

110 887

110 887

99 798

SE/12/04

20 403

20 403

18 363

Részösszeg

11 364 130

11 364 130

145 883

Egyesült Királyság

UK/12/01

1 478 365

1 478 365

1 330 528

UK/12/41

14 215

0

0

UK/12/42

10 235

10 235

9 211

UK/12/43

8 506

8 506

4 253

UK/12/44

284 301

284 301

142 151

UK/12/46

454 881

454 881

409 393

UK/12/47

56 860

56 860

28 430

UK/12/50

9 098

0

0

UK/12/38

2 019

0

0

UK/12/39

1 700

0

0

UK/12/40

796

0

0

Részösszeg

2 320 976

2 293 148

1 923 966

Összesen

39 627 042

13 948 384

11 842 203


II. MELLÉKLET

AUTOMATIKUS HELYMEGHATÁROZÁSI ESZKÖZÖK

(EUR-ban)

Tagállam és a projekt kódja

A nemzeti halászati ellenőrzési programban tervezett kiadások

Az e határozat alapján kiválasztott projektekhez kapcsolódó kiadások

Az uniós hozzájárulás maximális összege

Németország

DE/12/03

16 000

0

0

DE/12/06

4 000

0

0

DE/12/08

25 000

25 000

22 500

DE/12/09

493 500

0

0

Részösszeg

538 500

25 000

22 500

Görögország

EL/12/08

3 250 000

3 250 000

2 925 000

Részösszeg

3 250 000

3 250 000

2 925 000

Franciaország

FR/12/07

1 085 000

1 000 000

900 000

Részösszeg

1 085 000

1 000 000

900 000

Olaszország

IT/12/06

1 000 000

1 000 000

900 000

Részösszeg

1 000 000

1 000 000

900 000

Málta

MT/12/03

25 000

12 500

11 250

Részösszeg

25 000

12 500

11 250

Portugália

PT/12/07

2 057 000

0

0

Részösszeg

2 057 000

0

0

Románia

RO/12/01

75 000

0

0

RO/12/05

110 000

0

0

Részösszeg

185 000

0

0

Szlovénia

SI/12/03

5 000

0

0

Részösszeg

5 000

0

0

Finnország

FI/12/04

15 000

12 500

11 250

Részösszeg

15 000

12 500

11 250

Egyesült Királyság

UK/12/02

653 892

575 000

517 500

UK/12/03

557 230

490 000

441 000

UK/12/32

45 488

40 000

36 000

UK/12/33

309 888

272 500

245 250

UK/12/45

468 528

412 500

371 250

Részösszeg

2 035 026

1 790 000

1 611 000

Összesen

10 195 526

7 090 000

6 381 000


III. MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS ADATRÖGZÍTÉSI ÉS JELENTÉSTÉTELI RENDSZEREK

(EUR-ban)

Tagállam és a projekt kódja

A nemzeti halászati ellenőrzési programban tervezett kiadások

Az e határozat alapján kiválasztott projektekhez kapcsolódó kiadások

Az uniós hozzájárulás maximális összege

Belgium

BE/12/01

120 000

120 000

108 000

Részösszeg

120 000

120 000

108 000

Dánia

DK/12/02

335 900

335 900

302 310

Részösszeg

335 900

335 900

302 310

Németország

DE/12/19

81 000

81 000

72 900

DE/12/20

75 000

75 000

67 500

Részösszeg

156 000

156 000

140 400

Franciaország

FR/12/04

255 100

247 500

222 750

Részösszeg

255 100

247 500

222 750

Hollandia

NL/12/03

700 000

700 000

630 000

Részösszeg

700 000

700 000

630 000

Portugália

PT/12/05

74 500

74 500

67 050

Részösszeg

74 500

74 500

67 050

Finnország

FI/12/02

250 000

250 000

225 000

Részösszeg

250 000

250 000

225 000

Svédország

SE/12/05

55 443

55 443

49 899

Részösszeg

55 443

55 443

49 899

Összesen

1 946 943

1 939 343

1 745 409


IV. MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS ADATRÖGZÍTÉSI ÉS JELENTÉSTÉTELI ESZKÖZÖK

(EUR-ban)

Tagállam és a projekt kódja

A nemzeti halászati ellenőrzési programban tervezett kiadások

Az e határozat alapján kiválasztott projektekhez kapcsolódó kiadások

Az uniós hozzájárulás maximális összege

Görögország

EL/12/09

2 700 000

2 700 000

2 430 000

Részösszeg

2 700 000

2 700 000

2 430 000

Finnország

FI/12/09

25 000

15 000

13 500

Részösszeg

25 000

15 000

13 500

Összesen

2 725 000

2 715 000

2 443 500


V. MELLÉKLET

KÍSÉRLETI PROJEKTEK

(EUR-ban)

Tagállam és a projekt kódja

A nemzeti halászati ellenőrzési programban tervezett kiadások

Az e határozat alapján kiválasztott projektekhez kapcsolódó kiadások

Az uniós hozzájárulás maximális összege

Belgium

BE/12/05

60 000

60 000

30 000

Részösszeg

60 000

60 000

30 000

Dánia

DK/12/16

134 360

0

0

Részösszeg

134 360

0

0

Egyesült Királyság

UK/12/49

341 161

341 161

170 581

Részösszeg

341 161

341 161

170 581

Összesen

535 521

401 161

200 581


VI. MELLÉKLET

A KÉPZÉSEKKEL, A KHP SZABÁLYAINAK MEGISMERTETÉSÉT CÉLZÓ KEZDEMÉNYEZÉSEKKEL, VALAMINT A JÁRŐRSZOLGÁLATOT ELLÁTÓ HAJÓK ÉS LÉGI JÁRMŰVEK BESZERZÉSÉVEL ÉS KORSZERŰSÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÖSSZEGEK

(EUR-ban)

Kiadás típusa

A nemzeti halászati ellenőrzési programban tervezett kiadások

Az e határozat alapján kiválasztott projektekhez kapcsolódó kiadások

Az uniós hozzájárulás maximális összege

Képzési és csereprogramok

 

 

 

Részösszeg

825 931

0

0

A KHP szabályainak megismertetését célzó kezdeményezések

 

 

 

Részösszeg

849 713

0

0

Járőrszolgálatot ellátó hajók és légi járművek

 

 

 

Részösszeg

60 528 109

0

0

Összesen

62 203 753

0

0


Helyesbítések

9.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/97


Helyesbítés a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásainak felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. április 27-i 407/2011/EK bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 108., 2011. április 28. )

A címlapon és a 13. oldalon, a címben:

a következő szövegrész:

„407/2011/EK”

helyesen:

„407/2011/EU”