8.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/1

A BIZOTTSÁG 480/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 7.)

az 1901 10 00 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállításához felhasználandó, az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs vámkontingensének megnyitásáról és kezeléséről

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékében meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikkére,

mivel:

(1)

A 1901 10 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállításához felhasznált, a 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs vámkontingensének megnyitásáról és kezelésének meghatározásáról szóló, 1996. október 28-i 2058/96/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)	A nyújtott engedmények között szerepel a 1901 10 00 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállításához felhasznált, a 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs 1 000 tonnára szóló, nulla vámtételű éves kontingense.

(3)	Meg kell állapítani, hogy a gabonafélék és a rizs behozatali és kiviteli engedélyei rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. július 28-i 1342/2003/EK bizottsági rendelet (4) alkalmazandó az e rendelet keretében lebonyolított importra.

(4)

Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendelet (5) különösen az importengedélyekre vonatkozó kérelmekre, a kérelmezőre és az engedélyek kiadására vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg. Az engedélyek érvényességi idejét a vámkontingens-időszak utolsó napjára korlátozza, és rendelkezéseit az ágazati rendeletekben foglalt további feltételek, illetve eltérések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(5)

Az e rendelet által megnyitott vámkontingens megfelelőbb kezelése céljából továbbra is lehetővé kell tenni az importőrök számára, hogy egy kontingensidőszakban több engedélykérelmet is benyújthassanak, és ezzel eltérjenek az 1301/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől. Ezen túlmenően, e kontingens ellenőrzésének javítása, illetve kezelésének harmonizálása és leegyszerűsítése érdekében ki kell kötni, hogy az importengedély iránti kérelmek benyújtása heti rendszerességgel történik.

(6)

A kontingens helyes kezelésének biztosítása érdekében a kérelmek benyújtására és az engedélyek kiállítására vonatkozóan egyedi szabályokra van szükség. Ezen szabályok vagy kiegészítik a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. április 23-i 376/2008/EK bizottsági rendelet (6) rendelkezéseit, vagy eltérnek azoktól.

(7)

Egyedi rendelkezésekre van szükség annak biztosítására, hogy az importált törmelékrizst ne használják fel az előírttól eltérő célra. Ezért a vámfizetés alóli mentesítést az importőrnek a rizs felhasználására vonatkozóan benyújtott kötelezettségvállalásától és a ki nem vetett vámmal megegyező biztosíték letételétől kell függővé tenni. A kontingens helyes kezelése megköveteli, hogy a feldolgozásra ésszerű idő álljon rendelkezésre. Az áruszállításhoz szükség van az azon tagállam által kiállított T5 ellenőrző példányra, mint a feldolgozás bizonyításának megfelelő eszközére, amely tagállamba az árut szabad forgalomba hozatal céljából beléptetik, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelettel (7) összhangban. Ha a feldolgozásra abban a tagállamban kerül sor, amelybe az árut szabad forgalomba hozatal céljából beléptetik, a feldolgozás egyenértékű nemzeti okmánnyal is bizonyítható.

(8)	Habár a biztosíték célja az újonnan felmerülő importtartozás megfizetésének biztosítása, szükség van a biztosíték felszabadításának bizonyos fokú rugalmasságára.

(9)	Az importengedélyekhez kapcsolódó, tonnánként 25 EUR értékű biztosítéknak elegendőnek kell lennie a kontingens megfelelő kezeléséhez.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet rendelkezéseivel összhangban nulla vámtételű éves vámkontingens nyílik a 1901 10 00 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállításához felhasználandó, a 1006 40 00 KN-kód alá tartozó 1 000 tonna törmelékrizsre.

Ez a vámkontingens a 09.4079 tételszámot kapja.

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, az 1342/2003/EK, az 1301/2006/EK és a 376/2008/EK rendeletet kell alkalmazni.

2. cikk

(1) Importengedély legalább 5 tonna, de legfeljebb 500 tonna mennyiségre vonatkozóan kérelmezhető.

Minden engedélykérelemben meg kell jelölni egy kilogrammban kifejezett mennyiséget (egész számokkal).

Az importengedély iránti kérelmeket minden pénteken legkésőbb 13 óráig (brüsszeli idő szerint) kell benyújtani a tagállamok illetékes hatóságaihoz.

(2) Az 1301/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a kérelmezők kontingensidőszakonként egynél több engedélykérelmet is benyújthatnak. Ugyanakkor egy kérelmező hetente csak egy engedélykérelmet nyújthat be.

(3) Az engedélykérelem és a behozatali engedély 7. rovatában fel kell tüntetni az exportáló országot, és az „igen” szót kereszttel meg kell jelölni.

(4) Az engedélykérelemnek és a behozatali engedélynek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a 20. rovatban az I. mellékletben szereplő bejegyzések valamelyikét;

b)	a 24. rovatban a II. mellékletben szereplő bejegyzések valamelyikét.

(5) Az 1342/2003/EK rendelet 12. cikkétől eltérően az e rendeletben megállapított importengedélyekhez csatolandó biztosíték összege tonnánként 25 EUR.

3. cikk

(1) Amennyiben egy adott héten a kérelmezett mennyiségek meghaladják a kontingens keretében rendelkezésre álló mennyiséget, a Bizottság az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján, legkésőbb a kérelmek benyújtásának az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett adott heti utolsó napját követő negyedik munkanapon meghatározza az adott hét során kért mennyiségekre alkalmazandó elosztási együtthatót, és a vámkontingens-időszak végéig felfüggeszti az importengedély iránti új kérelmek benyújtását.

A folyó hétre vonatkozóan benyújtott kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek.

A tagállamok lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy az elosztási együtthatót meghatározó végrehajtási rendelet kihirdetésének napját követő két munkanapon belül visszavonják azokat a kérelmeket, amelyek esetében a kibocsátandó engedély 20 tonnánál kisebb mennyiségre vonatkozna.

(2) Az importengedélyt a kérelmek benyújtásának utolsó napját követő nyolcadik munkanapon kell kiadni.

4. cikk

A tagállamok elektronikus úton közlik a Bizottsággal:

a)	az importengedély-kérelmekkel kapcsolatos, az 1301/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat a kérelmekben szereplő teljes mennyiségek feltüntetésével, az engedélykérelmek benyújtásának utolsó napját követő hétfőn, brüsszeli idő szerint legkésőbb 18 óráig;

a kiállított importengedélyekkel kapcsolatos, az 1301/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat, az engedélyekben szereplő teljes mennyiségek, továbbá az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban visszavont engedélykérelmekben szereplő mennyiségek feltüntetésével, legkésőbb az importengedélyek kiállítását követő második munkanapon;

az adott kontingens keretében az előző hónap előtti hónap folyamán ténylegesen szabad forgalomba bocsátott teljes mennyiséget legkésőbb minden hónap utolsó napján. Amennyiben egy adott hónap során nem volt szabad forgalomba bocsátott mennyiség, „nulla” mennyiségről kell értesítést küldeni. Az engedélyek érvényességi idejének lejártát követő harmadik hónapban azonban már nem szükséges ilyen értesítést küldeni.

5. cikk

(1) A vámfizetés alóli mentesség feltételei a következők:

a)	a szabad forgalomba bocsátáskor az importőr arra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalásának benyújtása, hogy az összes behozott árut az engedély 20. rovatában jelzetteknek megfelelően a szabad forgalomba bocsátás időpontjától számított hat hónapon belül feldolgozzák;

b)	a szabad forgalomba bocsátáskor az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (8) 140. cikkében a törmelékrizsre meghatározott vámtétellel megegyező összegű biztosíték importőr általi letétele.

(2) A szabad forgalomba bocsátáskor az importőr vagy egy feldolgozó vállalkozás nevét és egy tagállamot vagy ötnél nem több különböző feldolgozóüzemet jelöl meg a feldolgozás helyeként. A rizs szállításához a feladás helye szerinti tagállamban kiállított T5 ellenőrző példányra van szükség, amely a 2454/93/EGK rendelettel összhangban a feldolgozás igazolásaként is szolgál.

Ha azonban a feldolgozásra abban a tagállamban kerül sor, amelyben az árut a szabad forgalomba bocsátás céljából vámkezelik, a feldolgozás egyenértékű nemzeti okmánnyal is bizonyítható.

(3) A T5 ellenőrző példányon a következőket kell feltüntetni:

a)	a 104. rovatban az III. mellékletben szereplő bejegyzések valamelyikét;

b)	a 107. rovatban a IV. mellékletben szereplő bejegyzések valamelyikét.

(4) A vis maior eseteket kivéve az (1) bekezdés b) pontjában említett biztosítékot akkor kell felszabadítani, amikor az importőr bizonyítja az árut szabad forgalomba bocsátó tagállam illetékes hatóságának, hogy az összes behozott rizst feldolgozták a behozatali engedélyben feltüntetett termékké. A feldolgozás akkor tekinthető elvégzettnek, ha a terméket a (2) bekezdésben említett tagállamban lévő, ugyanott említett vállalkozáshoz tartozó egy vagy több feldolgozóüzemben, illetve az ugyanabban a bekezdésben említett feldolgozóüzemben vagy feldolgozóüzemek valamelyikében, az (1) bekezdés a) pontjában megadott határidőn belül legyártották.

Ha a szabad forgalomba bocsátott rizst nem dolgozták fel a megadott határidőn belül, a biztosítékból a határidőn túl minden egyes nap után 2 %-ot le kell vonni.

(5) A feldolgozásra vonatkozó igazolást a feldolgozásra szabott határidőt követő hat hónapon belül be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

Ha az igazolást nem nyújtják be az ebben a bekezdésben megállapított határidőn belül, az (1) bekezdés b) pontjában említett biztosítékot – szükség esetén a (4) bekezdés második albekezdésében meghatározott százalékkal csökkentve – a határidőn túl minden egyes nap után 2 %-kal csökkenteni kell.

A fel nem szabadított biztosíték összegét vámként kell elszámolni.

6. cikk

A 376/2008/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérően a szabad forgalomba bocsátott mennyiség nem haladhatja meg az importengedély 17. és 18. rovatába bejegyzett mennyiséget. Ennek megfelelően az engedély 19. rovatába „0”-t kell beírni.

7. cikk

A 2058/96/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(2) HL L 276., 1996.10.29., 7. o.

(3) Lásd az V. mellékletet.

(4) HL L 189., 2003.7.29., 12. o.

(5) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(6) HL L 114., 2008.4.26., 3. o.

(7) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(8) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

I. MELLÉKLET

A 2. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett bejegyzések

—	:	bolgárul	:	Натрошен ориз с код по КН 1006 40 00, предназначен за производство на хранителни заготовки с код по КН 1901 10 00
—	:	spanyolul	:	Partidos de arroz, del código NC 1006 40 00, destinados a la producción de preparaciones alimenticias del código NC 1901 10 00
—	:	csehül	:	Zlomková rýže kódu KN 1006 40 00 pro výrobu potravinových přípravků kódu KN 1901 10 00
—	:	dánul	:	Brudris, henhørende under KN-kode 1006 40 00, bestemt til fremstilling af tilberedte næringsmidler, henhørende under KN-kode 1901 10 00
—	:	németül	:	Bruchreis des KN-Codes 1006 40 00, bestimmt zur Herstellung von Lebensmittelzubereitungen des KN-Codes 1901 10 00
—	:	észtül	:	CN-koodi 1006 40 00 alla kuuluv purustatud riis CN-koodi 1901 10 00 alla kuuluvate toiduainete tootmiseks
—	:	görögül	:	Θραύσματα ρυζιού υπαγόμενα στον κωδικό ΣΟ 1006 40 00, που προορίζονται για την παραγωγή παρασκευασμάτων διατροφής του κωδικού ΣΟ 1901 10 00
—	:	angolul	:	Broken rice of CN code 1006 40 00 for production of food preparations of CN code 1901 10 00
—	:	franciául	:	Brisures de riz, relevant du code NC 1006 40 00, destinées à la production de préparations alimentaires du code NC 1901 10 00
—	:	olaszul	:	Rotture di riso, di cui al codice NC 1006 40 00, destinate alla produzione di preparazioni alimentari del codice NC 1901 10 00
—	:	lettül	:	Šķeltie rīsi, uz kuriem attiecas KN kods 1006 40 00, kas paredzēti to pārtikas produktu ražošanai, uz kuriem attiecas KN kods 1901 10 00
—	:	litvánul	:	KN kodu 1006 40 00 klasifikuojami skaldyti ryžiai, skirti KN kodu 1901 10 00 klasifikuojamų maisto produktų gamybai
—	:	magyarul	:	A 1901 10 00 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállítására szánt, a 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs
—	:	máltaiul	:	Ross miksur tal-kodiċi NK 1006 40 00 għall-produzzjoni ta’ preparazzjonijiet alimentari tal-kodiċi NK 1901 10 00
—	:	hollandul	:	Breukrijst van GN-code 1006 40 00, voor de productie van voor voeding bestemde bereidingen van GN-code 1901 10 00
—	:	lengyelül	:	Ryż łamany objęty kodem CN 1006 40 00 do produkcji przetworów spożywczych objętych kodem CN 1901 10 00
—	:	portugálul	:	Trincas de arroz do código NC 1006 40 00, destinadas à produção de preparações alimentares do código NC 1901 10 00
—	:	románul	:	brizuri de orez având codul NC 1006 40 00 destinate producției de preparate alimentare având codul NC 1901 10 00
—	:	szlovákul	:	Zlomková ryža spadajúca pod číselný znak KN 1006 40 00 na výrobu potravinových prípravkov spadajúcich pod číselný znak KN 1901 10 00
—	:	szlovénul	:	Lomljen riž z oznako KN 1006 40 00 za proizvodnjo živilskih izdelkov z oznako KN 1901 10 00
—	:	finnül	:	CN-koodiin 1006 40 00 kuuluvat rikkoutuneet riisinjyvät CN-koodiin 1901 10 00 kuuluvien elintarvikevalmisteiden valmistamiseksi
—	:	svédül	:	Brutet ris som omfattas av KN-nummer 1006 40 00, avsett för produktion av livsmedelsberedningar som omfattas av KN-nummer 1901 10 00.

II. MELLÉKLET

A 2. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett bejegyzések

—	:	bolgárul	:	Освободено от мито (Регламент за изпълнение (ЕC) № 480/2012)
—	:	spanyolul	:	Exención del derecho de aduana [Reglamento de Ejecución (UE) no 480/2012]
—	:	csehül	:	Osvobozeno od cla (prováděcí nařízení (EU) č. 480/2012)
—	:	dánul	:	Toldfri (gennemførelsesforordning (EU) nr. 480/2012)
—	:	németül	:	Zollfrei (Durchführungsverordnung (EU) Nr. 480/2012)
—	:	észtül	:	Tollimaksuvaba (rakendusmäärus (EL) nr 480/2012)
—	:	görögül	:	Απαλλαγή του δασμού [εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) αριθ. 480/2012]
—	:	angolul	:	Free of customs duty (Implementing Regulation (EU) No 480/2012)
—	:	franciául	:	Exemption du droit de douane [règlement d’exécution (UE) no 480/2012]
—	:	olaszul	:	Esenzione dal dazio doganale [regolamento di esecuzione (UE) n. 480/2012]
—	:	lettül	:	Atbrīvots no muitas nodokļa (Īstenošanas regula (ES) Nr. 480/2012)
—	:	litvánul	:	Muitas netaikomas (įgyvendinimo reglamentas (ES) Nr. 480/2012)
—	:	magyarul	:	Vámmentes (480/2012/EU végrehajtási rendelet)
—	:	máltaiul	:	Eżenti mid-dazju doganali (Regolament ta’ Implimentazzjoni (UE) Nru 480/2012)
—	:	hollandul	:	Vrijgesteld van douanerecht (Uitvoeringsverordening (EU) nr. 480/2012)
—	:	lengyelül	:	Wolne od opłat celnych (rozporządzenie wykonawcze (UE) nr 480/2012)
—	:	portugálul	:	Isenção de direito aduaneiro (Regulamento de Execução (UE) n.o 480/2012)
—	:	románul	:	Scutit de drepturi vamale [Regulamentul de punere în aplicare (UE) nr. 480/2012]
—	:	szlovákul	:	Oslobodené od cla (vykonávacie nariadenie (EÚ) č. 480/2012)
—	:	szlovénul	:	Carine prosto (Izvedbena uredba (EU) št. 480/2012)
—	:	finnül	:	Tullivapaa (täytäntöönpanoasetus (EU) N:o 480/2012)
—	:	svédül	:	Tullfri (genomförandeförordning (EU) nr 480/2012).

III. MELLÉKLET

Az 5. cikk(3) bekezdésének a) pontjában említett bejegyzések

—	:	bolgárul	:	Предназначени за производство на хранителни заготовки с код по КН 1901 10 00
—	:	spanyolul	:	Destinadas a la producción de preparaciones alimenticias del código NC 1901 10 00
—	:	csehül	:	Pro výrobu potravinových přípravků kódu KN 1901 10 00
—	:	dánul	:	Bestemt til fremstilling af tilberedte næringsmidler, henhørende under KN-kode 1901 10 00
—	:	németül	:	Bestimmt zur Herstellung von Lebensmittelzubereitungen des KN-Codes 1901 10 00
—	:	észtül	:	CN-koodi 1901 10 00 alla kuuluvate toiduainete tootmiseks
—	:	görögül	:	Προορίζονται για την παραγωγή παρασκευασμάτων διατροφής του κωδικού ΣΟ 1901 10 00
—	:	angolul	:	For production of food preparations of CN code 1901 10 00
—	:	franciául	:	Destinées à la production de préparations alimentaires du code NC 1901 10 00
—	:	olaszul	:	Destinate alla produzione di preparazioni alimentari del codice NC 1901 10 00
—	:	lettül	:	Paredzēti to pārtikas produktu ražošanai, uz kuriem attiecas KN kods 1901 10 00
—	:	litvánul	:	Skirti KN kodu 1901 10 00 klasifikuojamų maisto produktų gamybai
—	:	magyarul	:	A 1901 10 00 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállítására szánt
—	:	máltaiul	:	Għall-produzzjoni ta’ preparazzjonijiet alimentari tal-kodiċi KN 1901 10 00
—	:	hollandul	:	Bestemd voor de productie van voor voeding bestemde bereidingen van GN-code 1901 10 00
—	:	lengyelül	:	Do produkcji przetworów spożywczych objętych kodem CN 1901 10 00
—	:	portugálul	:	Destinadas à produção de preparações alimentares do código NC 1901 10 00
—	:	románul	:	Destinate producției de preparate alimentare având codul NC 1901 10 00
—	:	szlovákul	:	Na výrobu potravinových prípravkov spadajúcich pod číselný znak KN 1901 10 00
—	:	szlovénul	:	Za proizvodnjo živilskih izdelkov z oznako KN 1901 10 00
—	:	finnül	:	Tarkoitettu CN-koodiin 1901 10 00 kuuluvien elintarvikevalmisteiden valmistukseen
—	:	svédül	:	Avsett för produktion av livsmedelsberedningar som omfattas av KN-nummer 1901 10 00.

IV. MELLÉKLET

Az 5. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett bejegyzések

—	:	bolgárul	:	Член 4 от Регламент за изпълнение (ЕC) № 480/2012
—	:	spanyolul	:	Reglamento de Ejecución (UE) no 480/2012 — artículo 4
—	:	csehül	:	Článek 4 prováděcího nařízení (EU) č. 480/2012
—	:	dánul	:	Gennemførelsesforordning (EU) nr. 480/2012 — artikel 4
—	:	németül	:	Durchführungsverordnung (EU) Nr. 480/2012 — Artikel 4
—	:	észtül	:	Rakendusmääruse (EL) nr 480/2012 artikkel 4
—	:	görögül	:	Εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) αριθ. 480/2012 — άρθρο 4
—	:	angolul	:	Article 4 of Implementing Regulation (EU) No 480/2012
—	:	franciául	:	Règlement d’exécution (UE) no 480/2012 — article 4
—	:	olaszul	:	Regolamento di esecuzione (UE) n. 480/2012 — articolo 4
—	:	lettül	:	Īstenošanas regulas (ES) Nr. 480/2012 4. pants
—	:	litvánul	:	Įgyvendinimo reglamento (ES) Nr. 480/2012 4 straipsnis
—	:	magyarul	:	A 480/2012/EU végrehajtási rendelet – 4. cikk
—	:	máltaiul	:	Artikolu 4 tar-Regolament ta’ Implimentazzjoni (UE) Nru 480/2012
—	:	hollandul	:	Uitvoeringsverordening (EU) nr. 480/2012, artikel 4
—	:	lengyelül	:	Art. 4 rozporządzenia wykonawczego (UE) nr 480/2012
—	:	portugálul	:	Regulamento de Execução (UE) n.o 480/2012 — artigo 4.o
—	:	románul	:	Regulamentul de punere în aplicare (UE) nr. 480/2012, articolul 4
—	:	szlovákul	:	Článok 4 vykonávacieho nariadenia (EÚ) č. 480/2012
—	:	szlovénul	:	Člen 4 Izvedbene uredbe (EU) št. 480/2012
—	:	finnül	:	Täytäntöönpanoasetuksen (EU) N:o 480/2012 4 artikla
—	:	svédül	:	Genomförandeförordning (EU) nr 480/2012 – artikel 4.

V. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

A Bizottság 2058/96/EK rendelete (HL L 276., 1996.10.29., 7. o.)
A Bizottság 1950/2005/EK rendelete (HL L 312., 2005.11.29., 18. o.)	Csak az 5. cikk és a IV. melléklet
A Bizottság 1996/2006/EK rendelete (HL L 398., 2006.12.30., 1. o.)	Csak a 7. cikk és a VI. melléklet
A Bizottság 2019/2006/EK rendelete (HL L 384., 2006.12.29., 48. o.)	Csak az 1. cikk
A Bizottság 1456/2007/EK rendelete (HL L 325., 2007.12.11., 76. o.)	Csak az 1. cikk

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2058/96/EK rendelet	Ez a rendelet
1–5. cikk	1–5. cikk
6. cikk, (1) bekezdés	6. cikk
—	7. cikk
7. cikk	8. cikk
I–IV. melléklet	I–IV. melléklet
—	V. melléklet
—	VI. melléklet

8.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/9

A BIZOTTSÁG 481/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 7.)

a kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó vámkontingens kezelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 144. cikke (1) bekezdésére és 148. cikkére,

mivel:

(1)

A 617/2009/EK tanácsi rendelet (2)20 000 tonna kiváló minőségű marhahús behozatalára vonatkozó, több évre kiterjedő autonóm behozatali vámkontingenst nyitott meg. Az említett rendeletet módosította a 464/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), amely a kihirdetésének hónapját követő hónap első napjától 21 500 tonnára, 2012. augusztus 1-jétől pedig 48 200 tonnára növeli a behozatali vámkontingens keretében behozható mennyiséget. A mezőgazdasági termékek vámkontingenseit az 1234/2007/EK rendelet 144. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell kezelni. A 464/2012/EU rendelettel módosított 617/2009/EK rendelet 2. cikke értelmében a vámkontingenst a Bizottság kezeli a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 5. cikkében előírt vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadandó végrehajtási aktusok útján.

(2)

A kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó behozatali vámkontingens kezeléséről szóló, 2009. július 13-i 620/2009/EK bizottsági rendelet (5) szabályokat állapít meg az érintett vámkontingensnek az 1234/2007/EK rendelet 144. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett módszerrel, azaz a párhuzamos vizsgálat módszerével történő kezelésére vonatkozóan. A kiváló minőségű marhahús uniós vámkontingensének kezelésével kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatok azt mutatták, hogy e vámkontingenst megfelelőbb módon kell kezelni. Az 1234/2007/EK rendelet 144. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, az érkezési sorrend elvén alapuló kezelési rendszer alkalmazása terén szerzett tapasztalatok más mezőgazdasági ágazatok esetében kedvezőnek bizonyultak. Ezért az igazgatás egyszerűsítése és bárminemű spekulatív magatartás kiküszöbölése érdekében a harmadik országból származó kiváló minőségű marhahús behozatalára vonatkozó vámkontingenst indokolt a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (6) 308a. és 308b. cikkében, valamint a 308c. cikke (1) bekezdésében foglalt, a vámáru-nyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján felhasználásra kerülő vámkontingensek kezelésére vonatkozó szabályokat megállapító rendelkezéseknek megfelelően kezelni. Amennyiben a behozatalokat az említett szabályoknak megfelelően kezelik, a továbbiakban nincs szükség behozatali engedélyre.

(3)	A folyamatos importforgalom biztosítása érdekében helyénvaló az éves vámkontingenst negyedéves alidőszakokra bontani. A 2454/93/EGK rendelet 308a. cikkének (6) bekezdésével összhangban rögzíteni kell a megfelelő tételszámokat.

(4)

A 617/2009/EK rendelet értelmében a kontingensév július 1-jétől június 30-ig tart. A jelenleg alkalmazott párhuzamos vizsgálati módszerről az érkezési sorrend elvén alapuló kezelési rendszerre történő gyors áttérés biztosítása érdekében az új kezelési rendszert indokolt 2012. július 1-jétől alkalmazni.

(5)

Az első negyedéves alidőszakban (2012. július 1-jétőlszeptember 30-ig) rendelkezésre álló mennyiséget arányosan, a 2012. július 31-ig alkalmazandó éves vámkontingens mennyiségének és a 2012. augusztus 1-jétől alkalmazandó vámkontingens új, megnövelt mennyiségének a figyelembevételével kell kiszámítani.

(6)

A 617/2009/EK rendelettel megnyitott vámkontingens keretében behozott áruk szabad forgalomba bocsátását célszerű az exportáló harmadik ország illetékes hatósága által kiállított eredetiségigazolás bemutatásától függővé tenni. Az eredetiségigazolás kiállításával célszerű biztosítani, hogy a behozott áruk megfelelnek a kiváló minőségű marhahús e rendelet szerinti meghatározásának.

(7)	Az egyértelműség érdekében indokolt a 620/2009/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és helyébe új végrehajtási rendeletet léptetni.

(8)	Tekintve, hogy az új kezelési rendszert 2012. július 1-jétől kell alkalmazni, célszerű úgy rendelkezni, hogy a 620/2009/EK rendelet alapján 2012 júniusában kérelmezett engedélyek nem kerülnek kiadásra.

(9)	A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet meghatározza a 617/2009/EK rendeletben előírt, kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó éves uniós vámkontingens (a továbbiakban: a vámkontingens) kezelésére vonatkozó szabályokat. A vámkontingens-időszak, a vámkontingenshez tartozó mennyiség és a vámtétel e rendelet I. mellékletében kerül meghatározásra.

(2) Ez a rendelet a II. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő kiváló minőségű, friss, hűtött vagy fagyasztott marhahúsra alkalmazandó.

E rendelet alkalmazásában a „fagyasztott hús” olyan hús, amelynek belső hőmérséklete az Európai Unió vámterületére való belépéskor –12 °C vagy ennél alacsonyabb.

2. cikk

A vámkontingens kezelése

(1) A vámkontingenst a 2454/93/EGK rendelet 308a. és 308b. cikkével, valamint 308c. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érkezési sorrend alapján kell kezelni. Behozatali engedély nem szükséges.

(2) A vámkontingenst 09.2201 tételszámon, gyűjtővámkontingensként kell kezelni, amelyhez 09.2202 tételszám alatt négy negyedéves alkontingens tartozik.

A vámkontingensből származó kedvezmény csak az alkontingensekre utaló 09.2202 tételszámra vonatkozóan benyújtott kérelem útján vehető igénybe.

(3) A szeptember 30-ig, december 31-ig, illetve március 31-ig tartó alidőszakok tekintetében rendelkezésre álló mennyiségek lehívását novemberben, februárban, illetve májusban a Bizottság ötödik munkanapján be kell szüntetni. A fel nem használt egyenlegeket hozzá kell adni a negyedéves alkontingensek keretében október 1-jétől, január 1-jétől, illetve április 1-jétől rendelkezésre álló mennyiségekhez. A kontingensév végéig fel nem használt egyenleg nem vihető át másik kontingensévre.

3. cikk

Eredetiségigazolás

(1) Annak érdekében, hogy a vámkontingenst igénybe lehessen venni, be kell mutatni az uniós vámhatóságok számára az érintett harmadik ország által kibocsátott eredetiségigazolást, valamint az érintett áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozatot.

(2) Az (1) bekezdésben említett eredetiségigazolást a III. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell kiállítani.

(3) Az eredetiségigazolás hátoldalán szereplő nyilatkozat igazolja, hogy az adott exportáló országból származó hús megfelel a II. mellékletben szereplő követelményeknek.

(4) Az eredetiségigazolás csak akkor érvényes, ha azt a kiállító hatóság szabályosan kitöltötte és megfelelően jóváhagyta.

(5) Az eredetiségigazolás akkor tekinthető megfelelően jóváhagyottnak, ha tartalmazza a kiállítás időpontját és helyét, valamint ha szerepel rajta a kiállító hatóság bélyegzője és az aláírásra jogosult személy vagy személyek aláírása.

(6) A bélyegző az eredetiségigazolás eredetijén, illetve annak másolatain helyettesíthető előnyomott pecséttel.

(7) Az eredetiségigazolás érvényességi ideje legkésőbb a kiállítás időpontját követő június 30-án lejár.

4. cikk

Harmadik országok kiállító hatóságai

(1) A 3. cikkben említett kiállító hatóság:

a)	az exportáló ország illetékes hatósága által elismert kiállító hatóság;

b)	kötelezettséget vállal az eredetiségigazoláson szereplő bejegyzések ellenőrzésére.

(2) A Bizottsághoz a következő információkat kell eljuttatni:

a)	a 3. cikkben említett eredetiségigazolások kiállítására feljogosított hatóság vagy hatóságok neve, címe, valamint lehetőség szerint e-mail címe és internetcíme;

b)	a kiállító hatóság vagy hatóságok által használt bélyegző mintalenyomata;

c)	a kiállító hatóság vagy hatóságok által a II. mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére alkalmazott eljárások és kritériumok ismertetése.

5. cikk

Harmadik országok értesítése

A II. mellékletben foglalt követelmények teljesülése esetén a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában vagy bármely más megfelelő módon közzéteszi az érintett kiállító hatóság vagy hatóságok nevét.

6. cikk

Harmadik országban végzett helyszíni ellenőrzés

A Bizottság kérheti a harmadik országot, hogy engedélyezze, hogy a Bizottság képviselői szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket hajtsanak végre a területén. Az ilyen vizsgálatokat az érintett harmadik ország illetékes hatóságaival együtt kell elvégezni.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 620/2009/EK rendelet hatályát veszti.

8. cikk

Átmeneti intézkedések

A 620/2009/EK rendelet 3. cikke alapján 2012 júniusának első hét napján benyújtott engedélykérelmeket e rendelet hatálybalépésének napján el kell utasítani. A szóban forgó kérelmekkel összefüggésben letétbe helyezett biztosítékokat fel kell szabadítani.

9. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. július 1-jétől kell alkalmazni.

A 8. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 182., 2009.7.15., 1. o.

(3) HL L 149., 2012.6.8., 1. o.

(4) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(5) HL L 182., 2009.7.15., 25. o.

(6) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

I. MELLÉKLET

A kiváló minőségű, friss, hűtött vagy fagyasztott marhahúsra vonatkozó vámkontingens

Tételszám	KN-kód	Árumegnevezés	Vámkontingens-időszak	A vámkontingens mennyisége (nettó tömeg tonnában)	Vámkontingens szerinti vámtétel
A 2012. július 1. és 2013. június 30. közötti időszak
09.2201 (1)	ex 0201	Szarvasmarhafélék húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva, amely megfelel a II. mellékletben foglalt követelményeknek	július 1-jétől június 30-ig	45 975	Nulla
	ex 0202
	ex 0206 10 95
	ex 0206 29 91
				ezen belül:
09.2202			július 1-jétől szeptember 30-ig	9 825
09.2202			október 1-jétől december 31-ig	12 050
09.2202			január 1-jétől március 31-ig	12 050
09.2202			április 1-jétől június 30-ig	12 050
A 2013. július 1-jétől kezdődő időszak és az azt követő időszakok
09.2201 (1)	ex 0201	Szarvasmarhafélék húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva, amely megfelel a II. mellékletben foglalt követelményeknek	július 1-jétől június 30-ig	48 200	Nulla
	ex 0202
	ex 0206 10 95
	ex 0206 29 91
				ezen belül:
09.2202			július 1-jétől szeptember 30-ig	12 050
09.2202			október 1-jétől december 31-ig	12 050
09.2202			január 1-jétől március 31-ig	12 050
09.2202			április 1-jétől június 30-ig	12 050

(1) A 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően a vámkontingensből származó kedvezmény csak az alkontingensekre utaló 09.2202 tételszámra vonatkozóan benyújtott kérelem útján vehető igénybe.

II. MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett vámkontingens alá tartozó árukra vonatkozó követelmények

A marhahúsrészek olyan 30 hónaposnál fiatalabb üszők vagy tinók (1) hasított testéből származnak, amelyek a levágásukat megelőző legalább 100 napig – szárazanyag-tartalom alapján számolva – kizárólag legalább 62 % koncentrátumot és/vagy takarmánygabonából származó mellékterméket tartalmazó takarmányt kaptak, amelynek emészthetőenergia-tartalma a szárazanyag kilogrammjára vetítve legalább 12,26 MJ.

2.	Az 1. pontnak megfelelően takarmányozott üszők és tinók a szárazanyag-tartalom alapján számolva naponta átlagosan legalább az élősúlyuk 1,4 %-ának megfelelő takarmányt kapnak.

A hasított testet, amelyből a marhahúsrészek származnak, a nemzeti kormány által alkalmazott értékelő értékeli és sorolja be a megfelelő minőségi osztályba a nemzeti kormány által jóváhagyott módszer alapján. A nemzeti kormány értékelési módszerének, valamint a besorolásnak a hasított test várható minőségét a marhahúsrészek érettségi fokának és élvezeti értékének alapján kell jellemeznie. Az értékelési módszernek feltétlenül, de nem kizárólagos jelleggel ki kell terjednie a hosszú hátizom színével és textúrájával kapcsolatos érettségi jellemzőknek, valamint a csontok és a porcok csontosodásának a vizsgálatára, ezenkívül a várható élvezeti értékre, amelyet az izomközi zsírszövetre és a hosszú hátizom feszességére vonatkozó adatok együtteséből kell meghatározni.

4.	A húsdarabokat az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 13. cikkének megfelelően kell címkézni.

5.	A címkén található információk kiegészíthetőek a „kiváló minőségű marhahús” jelzéssel.

(1) E követelmények alkalmazásában az „üsző” és a „tinó” kifejezés az 1234/2007/EK rendelet V. mellékletének A. részében meghatározott E, illetve C kategóriára vonatkozik.

(2) HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

III. MELLÉKLET

8.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/15

A BIZOTTSÁG 482/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. június 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Tettnanger Hopfen [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Németország kérelmét, amely a 415/2010/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Tettnanger Hopfen” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A kérelem célja a termékleírás módosítása. Gazdasági okokból új karózási rendszerek kerülnek engedélyezésre. A metszési időszak kiigazítására az egyre kedvezőtlenebb időjárási körülményekhez való megfelelőbb alkalmazkodás érdekében kerül sor. Az új karózási rendszerek alkalmazása mellett engedélyezett lesz a gyomirtó szerek használata annak érdekében, hogy a komlónövények nagyobb mennyiségű vízhez juthassanak hozzá. A maximális szárítási hőmérséklet – a rendelkezésre álló új tudományos ismeretek fényében – 65 °C-ra emelkedik.

(3)	A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosításokat. Mivel a módosítások az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében kisebb jelentőségűek, azokat a Bizottság az említett rendelet 5., 6. és 7. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Tettnanger Hopfen” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A termékleírás fő elemeit tartalmazó egységes dokumentum e rendelet II. mellékletében található.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2) HL L 119., 2010.5.13., 5. o.

I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Tettnanger Hopfen” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez tartozó termékleírás következő módosításait:

Az előállítás módja:

A negyedik, az ötödik és a hatodik mondat alább idézett szövegét teljes egészében el kell hagyni:

A tettnangi komlóültető a munkálatokat más termőterületekkel ellentétben, ahol a drótok kihúzása már télen megtörténik, csak kora tavasszal kezdheti meg. Ez az adott területre jellemző karózási rendszerektől függ. Míg más termőterületeken a nagy területre kiterjedő elrendezés (egysoros rendszer) az uralkodó, Tettnangban hat sor képez egy „egységet”, és ezt követi a kiszolgáló út.

Magyarázat: a (különböző) új karózási rendszerek bevezetésére gazdasági okokból – nevezetesen a gépek alkalmazásának megkönnyítése érdekében – kerül sor.

A hetedik mondatban az „április eleje és közepe között” szövegrész helyébe a „március eleje és április közepe között” szöveg lép.

Magyarázat: a metszési időszak meghosszabbítása lehetővé teszi az éghajlatváltozás miatt egyre kedvezőtlenebbé váló időjárási körülményekhez való megfelelőbb alkalmazkodást, valamint a munkaerő lehető leghatékonyabb kihasználását.

A tizenhatodik és a tizenhetedik mondat alább idézett szövegét teljes egészében el kell hagyni:

Helyi sajátosság, hogy a virágzási időszaktól megkezdődik a kizöldülés (gyomirtó szerek alkalmazása más termőterületekkel ellentétben egyéni kötelezettségvállalás alapján tilos), és ezért további talajmegmunkálásra már nincs szükség. Ezáltal megakadályozható a talaj tömörödése és elmosása, illetve elősegíthető a humuszképződés.

Magyarázat: lehetséges, hogy az új karózási rendszerek alkalmazása szükségessé teszi a gyomirtó szerek használatát. Erre csak azokban a – viszonylag ritka – esetekben kerülhet sor, amikor a gyomnövények terjedése igen nagymértékű, és a gyomirtó szerek használata elkerülhetetlen annak érdekében, hogy a komlónövények nagyobb mennyiségű vízhez juthassanak hozzá. Ezért ez várhatóan nem befolyásolja a komló minőségét.

A huszadik mondatban a „62 fokon” szövegrész helyébe a „65 Celsius-fokon” szöveg lép.

Magyarázat: azzal összefüggésben, hogy időközben új tudományos ismeretek váltak elérhetővé, szükségesnek bizonyulhat a maximális szárítási hőmérséklet 65 °C-ra történő felemelése. A maximális szárítási hőmérséklet felemelése megfelel a komlószállítási szerződés általános feltételeinek, hiszen a szerződésnek a német komló minőségére vonatkozó táblázatában az szerepel, hogy a nyers komlót 60–65 °C-os hőmérsékleten kell szárítani. Ezenkívül a magasabb hőmérsékleten történő szárítás az energiahatékonyságot is növeli. E művelet semmiféle káros hatást sem gyakorol a komló finom aromájára.

II. MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

„TETTNANGER HOPFEN”

EK-szám: DE-PGI-0105-0528-2011.11.3.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Tettnanger Hopfen”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.8. osztály.

A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.)

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik

Botanika: a komló (Humulus lupulus) botanikailag a csalánvirágúak (Urticales) rendjébe és a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozik. A komló kétlaki növény, azaz a porzós és a termős virágok külön növényeken találhatók. Csak a „termős komlót” termesztik, és ennek a virágjából fejlődnek az ernyők. Az 510/2006/EK rendelet szerinti oltalom csak a termős komlótobozra és az abból nyert komlókészítményekre – jelen esetben különösen a komlópelletre és a komlókivonatra – vonatkozik. A komlótoboz előlevelekből, fedőlevelekből, kocsányból, valamint komlótengelyből áll, és ez tartalmazza a „Tettnanger Hopfen” magas söripari értékkel bíró anyagait. A komló rövidnappalos növény, azaz a növény abban az időszakban növekszik, amikor a nappalok hosszabbodnak, a virágzás időszaka pedig kb. június 21-től érkezik el, azaz akkor, amikor a nappalok rövidülni kezdenek. A „Tettnanger Hopfen” a termőterületét jellemző kedvezőbb környezeti tényezőknek (a talajminőségnek, a csapadékmennyiségnek és az átlagos hőmérsékletnek) köszönhetően akár 8,30 m-es növekedési magasságot is elérhet (más termőterületeken a karók rendszerint legfeljebb 7–7,50 m magasak). A növény gyorsan növekszik (naponta akár 30 cm-t is), és jobbra csavarodik. „Tettnanger Hopfen” néven a Tettnang termőterületről származó aromás fajtákat jelölik meg. A „Tettnanger” néven ismert főbb fajták (1973-tól egységes elnevezésük „Tettnanger Frühhopfen”; v.ö.: P. Heidtmann: „Grünes Gold” [Zöld arany], 1994, 342. o.) és a „Hallertauer Mittelfrüher” mellett a „Hallertauer Tradition” és a „Perle” fajtákat is termesztik. A „Tettnanger” fajtát kizárólag a tettnangi termőterületen termesztik.

Felhasználás: a „Tettnanger Hopfen” szinte kizárólag (kb. 99 %-ban) a sörgyártás alapanyagául szolgál (csekély része pedig a gyógyszeriparban kerül felhasználásra). A „Tettnanger Hopfen” túlnyomórészt feldolgozott formában, komlópelletként kerül a vásárlókhoz, és csak kisebb részben komlókivonatként, mivel az extrahálás során a „Tettnanger Hopfen” értékes aromaanyagai elveszhetnek.

Összetevők: a komló értékét adó összetevők a keserűanyagok (komlógyanta), az aromaanyagok (illóolajok) és a cserzőanyagok (polifenolok). Tettnang önmagát aromáskomló-termő területként határozza meg.

A „Tettnanger Hopfen” világhírnevét különösen azoknak az igen finom aromaanyagoknak köszönheti, amelyek több mint 300 – a komlóvirágból származó – illóolaj-összetevő kombinációjának eredményeként jönnek létre. A „Tettnanger Hopfen” aromájának leírásai a virágos, a citrusszerű, a gyümölcsös, a ribiszkeszerű, az édeskés és a fűszeres spektrumában mozognak. A tettnangi termőterületen termesztett komlóról kialakult általános benyomás szerint a komló aromája „harmonikus, tartósan testes és lágy”.

A komlókereskedelemben forgalmazott fajtákat e besorolás mellett az összetevők alapján hivatalosan a „kiváló aromás komló”, az „aromás komló”, a „keserű komló” és a „magas alfasavas komló” kategóriák szerint értékelik. A „Tettnanger Hopfen” 96 %-a (a „Tettnanger” és a „Hallertauer” fajta) a kiváló aromás komlófajták csoportjába tartozik, a maradék 4 % („Perle” és „Hallertauer Tradition”) pedig az aromás komlófajták csoportjába. Mivel a 300 aroma-összetevő nagy része érzékszervekkel nem különböztethető meg, a sörfőzdék döntéshozói és árubeszerzői körében a mai napig a szubjektív aromabenyomás a lényeg (a vásárló a válogatásnál a komlóba dugja az orrát). A hozzáértők azonban tudják, hogy a „Tettnanger Hopfen” kiváló aromás komlófajtának tekinthető.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében)

—

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani

A nyerskomló-termelés teljes folyamata – a komlótobozok csomagolását és az árunak a helyi hitelesítési központban történő lebélyegzését és hitelesítését is beleértve – a meghatározott földrajzi területen megy végbe.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület a tettnangi komlótermő területnek felel meg. Ez magában foglalja:

1.	a Bodeni-tó közigazgatási körzetében (Bodenseekreis) Eriskirch, Friedrichshafen, Hagnau am Bodensee, Immenstaad am Bodensee, Kressbronn am Bodensee, Langenargen, Markdorf, Meckenbeuren, Neukirch, Oberteuringen és Tettnang községeket;

2.	Ravensburg körzetében Achberg, Amtzell, Berg, Bodnegg, Grünkraut, Ravensburg, Wangen im Allgäu községeket (a korábbi Neuravensburg és Schomburg községek területe);

3.	Lindau (Bodensee) körzetében Bodolz, Lindau (Bodensee), Nonnenhorn és Wasserburg (Bodensee) községeket.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A tettnangi komlótermesztésről az oklevelek először 1150-ben tesznek említést (P. Heidtmann: „Grünes Gold”, 1994, 12. o.). 1838-ban az akkori tettnangi Főhivatal 14 sörfőzdét tartott számon (v. Memminger: „Beschreibung des Oberamts Tettnang” [A tettnangi Főhivatal leírása], 1838, 62. o.), amelyből három Tettnang városához tartozott. Három évvel később, 1841-ben ezek száma már hat (P. Heidtmann: „Grünes Gold”, 1994, 13. o.). E sörfőzdék tulajdonosai maguk termesztették a komlót. A tervszerű termesztés 1844-ben kezdődött, a tettnangi helyettes tisztiorvos, Johann Nepomuk von Lentz és nyolc városi polgár kezdeményezésére, olyan területeken, amelyek éghajlati szempontból a bortermelés határvidékein feküdtek (P. Heidtmann: „Grünes Gold”, 1994, 15. o.). A komlótermesztő területek bővülése, amely az északon, Altshausen régiójában fekvő korábbi termőterületekkel (ahol kb. 1821 óta folyt komlótermesztés; P. Heidtmann: „Grünes Gold”, 1994, 14. o.) való egyesüléssel vette kezdetét, 1860-tól vett tényleges lendületet (1864 = 91 ha, 1866 = 160 ha, 1875 = 400 ha, 1914 = 630 ha; P. Heidtmann: „Grünes Gold”, 1994, 22. és azt követő oldalak). A tettnangi termőterület legnagyobb kiterjedését az 1990-es években érte el, 1 650 hektárral (az EU 1997. évi komlópiaci jelentése, a komlóértékesítéssel foglalkozó szövetkezet, a HVG 1997. évi jelentése). A tettnangi területen mindig csak aromás komlófajtát választottak ki és termesztettek.

A „Tettnanger Hopfen”-t kizárólag az ún. alsóteraszos kavicson, a Würm-glaciális fiatal morénáin termesztik, a schusseni medencében, az Argen mentén és annak jégkorszakbeli szélein. Ez a mélyben található talajvízáramlásokkal jellemzett talajszerkezet lehetővé teszi, hogy a komló gyökerei mélyre (akár 2 m mélységig is) lehatoljanak, egyszersmind folyamatosan biztosítja a komlónövény vízzel történő ellátását, még a rendkívül aszályos időszakokban is. A 400 és 600 m közötti tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő földrajzi területnek a Bodeni-tó által meghatározott, mérsékelt éghajlata szintén lényeges szerepet játszik a „Tettnanger Hopfen” különleges aromájának kialakulásában.

A „Tettnanger Hopfen” termesztésének éghajlati feltételei (az éves átlagos hőmérsékletnek, a napsütéses órák számának és a csapadék mennyiségének a középértékei) egyedülállóak. Így például az elmúlt 30 év átlagértékei (2009-es állapot szerint) a 9,4 Celsius-fok hőmérséklettel, a majdnem 1 800 napsütéses órával és az 1 136 mm mennyiségű csapadékkal messze meghaladják a többi német komlótermő terület 30 éves átlagértékeit.

5.2. A termék sajátosságai

„Tettnanger Hopfen” néven a Tettnang termőterületről származó aromás fajtákat jelölik meg. A „Tettnanger” és a „Hallertauer Mittelfrüher” néven ismert főbb fajták mellett a „Hallertauer Tradition” és a „Perle” fajtákat is termesztik. A „Tettnanger” fajtát kizárólag a tettnangi termőterületen termesztik.

A „Tettnanger Hopfen” különösen finom aromaanyagokat tartalmaz, amelyek több mint 300 – a komlóvirágból származó – illóolaj-összetevő kombinációjának eredményeként jönnek létre. A „Tettnanger Hopfen” aromájának leírásai a virágos, a citrusszerű, a gyümölcsös, a ribiszkeszerű, az édeskés és a fűszeres spektrumában mozognak. A tettnangi termőterületen termesztett komlóról kialakult általános benyomás szerint a komló aromája „harmonikus, tartósan testes és lágy”.

A komlókereskedők által kialakított osztályozás szerint a „Tettnanger Hopfen” 96 %-a (a „Tettnanger” és a „Hallertauer” fajta) a kiváló aromás komlófajták csoportjába tartozik, a maradék 4 % („Perle” és „Hallertauer Tradition”) pedig az aromás komlófajták csoportjába.

A „Tettnanger Hopfen” további jellemzője a nagyfokú egyneműség.

Ezt évről-évre tanúsítják a tettnangi komlóvizsgáló laboratóriumban az oda beszállított komlótételek külső minőségi jellemzőire vonatkozóan elvégzett vizsgálatok.

E megállapításokat egyébként a tettnangi fajta tekintetében a Hohenheimi Egyetem, a „Hallertauer Mittelfrüher” fajta esetében pedig az Anheuser/Busch sörfőzde is megerősítette.

A „Tettnanger Hopfen” hírneve messze túllépte a régió határait. A kicsi, de szép komlófővárosból, Tettnangból származó kiváló aromás fajta világszerte rajongókra talált, és Japánban legalább annyira kedvelt, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Az érték és a minőség megbecsülésének kiváló példája, hogy az amerikai egyesült államokbeli sörfőzők a csomagoláson gyakran feltüntetik a „brewed with Tettnang Hops” feliratot. A „Tettnanger Hopfen” minőségének köszönhetően mindig a legmagasabb árakon értékesíthető (az EU 1990-es évekre vonatkozó éves beszámolói, a bajor Landesanstalt 1990–2000-re vonatkozó éves beszámolói; P. Heidtmann: „Grünes Gold”, 1994, 368. és 369. o.). Tettnang városában azonban az emberek is a komlóért és a komlóval élnek. Jó példát jelentenek erre a „Tettnanger Hopfen” körül szerveződő regionális struktúrák és események. Az 1995 óta fennálló tettnangi komlómúzeum bemutatja a komlókultúra teljes varázsát. A 4 km hosszú tettnangi komlótanösvényen az érdeklődő látogató minden tudnivalót megtalál a tettnangi komlóval kapcsolatban. A 42 km teljes hosszúságú tettnangi komlógyűrű végigvezeti a kerékpározót a tettnangi termőterületen. A minden év augusztusában, röviddel az aratás előtt Tettnang-Kauban megrendezett komlóünnepen Tettnang lakosai megünneplik „zöld aranyuk” régi hagyományát. Végül pedig regionális és nemzetközi szinten a minden második évben megválasztott tettnangi komlófelségek (a komlókirálynő és két komlóhercegnő) képviselik a „Tettnanger Hopfen”-t.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

A tettnangi komló növekedése és tobozainak képződése szempontjából a geológiai adottságok (talajminőség) és az éghajlati adottságok együtt a lehető legkedvezőbb hatást fejtik ki, és ez biztosítja a leginkább földrajzi tényezőknek köszönhető egyneműséget. A meghatározott földrajzi terület talajadottságai és a Bodeni-tó által meghatározott, mérsékelt éghajlat szintén lényeges szerepet játszanak a „Tettnanger Hopfen” különösen finom aromájának kialakulásában. A „Tettnanger Hopfen” nagyrészt ennek az aromának köszönheti világhírnevét. A Tettnang régiójában hosszú múltra visszatekintő komlótermesztési hagyomány további velejárója, hogy a régió lakosságának azonosságtudatában fontos szerepet játszik a „Tettnanger Hopfen”, amely a helyi kulturális élet központi elemét képezi.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

Markenblatt, 2010. augusztus 20-i 33. kötet, 7a-bb. rész, 14729. o.

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/19450

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.148.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 148

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. június 8.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 480/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 7.) az 19011000 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállításához felhasználandó, az 10064000 KN-kód alá tartozó törmelékrizs vámkontingensének megnyitásáról és kezeléséről	1
	*	A Bizottság 481/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 7.) a kiváló minőségű marhahúsra vonatkozó vámkontingens kezelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról	9
	*	A Bizottság 482/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 7.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Tettnanger Hopfen [OFJ])	15
		A Bizottság 483/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	20
		A Bizottság 484/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 7.) a 430/2012/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében nyújtandó, olívaolajra vonatkozó magántárolási támogatás maximális összegének megállapításáról	22
		A Bizottság 485/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 7.) az 1239/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott hetedik részleges pályázati felhívás tekintetében a cukorra vonatkozó minimális vámtétel meghatározásáról	24

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	52,8
	MA	66,7
	MK	52,8
	TR	64,5
	ZZ	59,2
0707 00 05	MK	24,1
	TR	112,0
	ZZ	68,1
0709 93 10	TR	98,7
0709 93 10	ZZ	98,7
0805 50 10	BO	105,2
	TR	110,6
	ZA	150,0
	ZZ	121,9
0808 10 80	AR	99,9
	BR	79,5
	CL	101,6
	CN	136,2
	NZ	136,2
	US	139,9
	ZA	108,6
	ZZ	114,6
0809 10 00	TR	240,2
0809 10 00	ZZ	240,2
0809 29 00	TR	454,3
0809 29 00	ZZ	454,3