ISSN 1977-0731
doi:10.3000/19770731.L_2012.123.hun
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 123
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
55. évfolyam
2012. május 9.
|
ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.123.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
55. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/1 |
A BIZOTTSÁG 392/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2012. március 1.)
a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási szárítógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni az olyan energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan, amelyekben megvan a lehetőség a jelentős energiamegtakarításra, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak műszaki jellemzői jelentős eltérést mutatnak. |
|
(2) |
A háztartási szárítógépek energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó előírásokat a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási elektromos szárítógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében való végrehajtásáról szóló, 1995. május 23-i 95/13/EK bizottsági irányelv (2) állapította meg. |
|
(3) |
Az Unión belül a háztartási szárítógépek a háztartási szektor teljes energiaszükségletének jelentős részét teszik ki. Az energiafelhasználás hatékonyságának eddig elért javulásán túl a háztartási szárítógépek energiafogyasztása még jelentősen csökkenthető. |
|
(4) |
A 95/13/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, ebben a rendeletben pedig új rendelkezéseket szükséges megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az energiafogyasztást jelölő címke dinamikusan ösztönözze a szállítókat a háztartási szárítógépek energiahatékonyságának további javítására, és felgyorsítsa az energiahatékony technológiákra történő piaci átállást. |
|
(5) |
A háztartási kombinált mosó-szárító gépekkel a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási kombinált mosó-szárító gépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 1996. szeptember 19-i 96/60/EK bizottsági irányelv (3) foglalkozik. Sajátos jellemzői miatt ezt a termékkört nem indokolt e rendelet hatálya alá vonni. |
|
(6) |
A címkén feltüntetett információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárások eredményei alapján kell meghatározni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott mérési módszertanhoz, ezenbelül – ha rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi testületek által elfogadott harmonizált szabványokhoz. |
|
(7) |
Ennek a rendeletnek meg kell állapítania a háztartási szárítógépek – beleértve a gáztüzelésű szárítógépeket is – címkéjének egységes tartalmi és formai követelményeit. |
|
(8) |
Ezen túlmenően ennek a rendeletnek meg kell határoznia a háztartási szárítógépek „műszaki dokumentációjára” és „termékismertető adatlapjára” vonatkozó követelményeket. |
|
(9) |
Ennek a rendeletnek meg kell továbbá határoznia azokat az adatokat, amelyeket a háztartási szárítógépek mindennemű távértékesítésekor és reklámozásakor meg kell adni, és a műszaki promóciós anyagokban fel kell tüntetni. |
|
(10) |
Indokolt rendelkezni ennek a rendeletnek a technológia fejlődését követő felülvizsgálatáról. |
|
(11) |
A 95/13/EK irányelvről e rendeletre való áttérés megkönnyítése érdekében az e rendelettel összhangban címkézett háztartási szárítógépeket a 95/13/EK irányelvvel összhangban lévőnek kell tekinteni. |
|
(12) |
A 95/13/EK irányelvet mindezeknek megfelelően hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a villamosenergia-hálózatról üzemelő, a gáztüzelésű és a beépíthető háztartási szárítógépekre, beleértve a nem háztartási használatra értékesített ilyen típusú készülékeket is.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a háztartási kombinált mosó-szárító gépekre és a háztartási centrifugákra.
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2010/30/EU irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „háztartási szárítógép”: textilanyagoknak felmelegített levegővel átjárt forgódobban megvalósított sokszori átforgatás útján történő szárítására szolgáló, elsősorban nem üzleti tevékenység keretében való felhasználásra tervezett készülék;
2. „beépíthető háztartási szárítógép”: szekrénybe, fal külön e célra kialakított mélyedésébe vagy más hasonló helyre beszerelendő olyan háztartási szárítógép, amelynek üzembe helyezése bútorszerelési műveletek elvégzését igényli;
3. „háztartási kombinált mosó-szárító gép”: olyan háztartási mosógép, amely mind centrifugáló funkciót, mind – jellemzően melegítésen és sokszori átforgatáson alapuló – textilanyag-szárító funkciót tartalmaz;
4. „háztartási centrifuga”: olyan, a kereskedelemben pusztán „centrifuga” néven is forgalmazott készülék, amely a vizet a textilanyagból a forgódobban fellépő centrifugális erő segítségével távolítja el, majd a gépből egy automatikus szivattyú útján kiüríti, és amelyet elsősorban nem üzleti tevékenység keretében való felhasználásra terveztek;
5. „légkivezetéses szárítógép”: olyan szárítógép, amely friss levegőt szív be és vezet át a textilanyagokon, majd az így keletkező nedves levegőt a helyiség légterébe vagy azon kívülre kivezeti;
6. „kondenzációs szárítógép”: olyan szárítógép, amely tartalmaz egy, a szárítási folyamathoz felhasznált levegő nedvességtartalmának (akár kondenzáció útján, akár más módon történő) eltávolítására szolgáló készüléket;
7. „automata szárítógép”: olyan szárítógép, amely megszakítja a szárítási folyamatot, ha – például a vezetési tulajdonságok vagy a hőmérséklet érzékelése útján – azt észleli, hogy a töltet nedvességtartalma egy bizonyos értéket elér;
8. „nem automata szárítógép”: olyan szárítógép, amely egy előre meghatározott időtartam elteltével – rendszerint időkapcsoló segítségével – leállítja a szárítási folyamatot, ugyanakkor azonban kézzel is kikapcsolható;
9. „program”: műveletek előre meghatározott sorozata, amelyet a szállító bizonyos típusú textilanyagok szárítására alkalmasnak nyilvánít;
10. „ciklus”: a kiválasztott program által meghatározott egy darab teljes szárítási folyamat;
11. „programidő”: a program elindításától a program befejeződéséig eltelő idő, a végfelhasználó által esetleg beprogramozott késleltetés nélkül;
12. „előírt kapacitás”: a szállító használati utasítása szerint megtöltött háztartási szárítógépben a kiválasztott programmal kezelhető adott típusú száraz textilanyagnak a szállító által kg-ban, 0,5 kg-ra kerekítve megadott maximális tömege;
13. „részleges töltet”: egy adott program esetében a háztartási szárítógép előírt kapacitásának fele;
14. „kondenzációhatékonyság”: a kondenzációs szárítógép által kondenzált nedvesség tömegének és a ciklus végéig a töltetből eltávolított nedvesség tömegének hányadosa;
15. „kikapcsolt üzemmód”: a háztartási szárítógép azon állapota, amely normál használat során a készüléken lévő, végfelhasználói használatra szánt és a végfelhasználó számára hozzáférhető kezelőgombok vagy kapcsolók működtetésével történő kikapcsolás útján idézhető elő azon legkisebb villamosenergia-fogyasztás elérése érdekében, amely a szállító utasításainak megfelelő használat során meghatározatlan ideig fenntartható, miközben a háztartási szárítógép az áramforrásra van csatlakoztatva; ha nincsenek a végfelhasználó számára hozzáférhető kezelőgombok vagy kapcsolók, akkor a kikapcsolt üzemmód azt az állapotot jelenti, amely akkor áll be, amikor a háztartási szárítógép magától állandósult villamosenergia-fogyasztási állapotra tér át;
16. „bekapcsolva hagyott üzemmód”: az a legkisebb villamosenergia-fogyasztási üzemmód, amely a program befejezése után a végfelhasználó további beavatkozása nélkül (a háztartási szárítógép kiürítését nem számítva) meghatározatlan ideig fennmaradhat;
17. „egyenértékű háztartási szárítógép”: a háztartási szárítógépek olyan forgalomban lévő modellje, amely a háztartási szárítógépek ugyanazon szállító által más kereskedelmi kód alatt forgalomba hozott másik modelljével megegyező előírt kapacitással, műszaki és üzemi jellemzőkkel, energiafogyasztással, adott esetben kondenzációhatékonysággal, a normál pamutprogramhoz tartozó programidővel és szárítás közbeni levegőbeli akusztikus zajkibocsátással rendelkezik;
18. „végfelhasználó”: a háztartási szárítógépet megvásároló vagy azt várhatóan megvásároló fogyasztó;
19. „értékesítés helye”: olyan hely, ahol eladás, bérlet vagy részletvásárlás céljából háztartási szárítógépeket állítanak ki vagy kínálnak megvásárlásra;
20. „normál pamutprogram”: a pamut ruhanemű szárítására szolgáló azon ciklus, amelynek során a töltet nedvességtartalma a kezdeti 60 %-ról 0 %-ra csökken.
3. cikk
A szállítók kötelezettségei
A szállítók kötelesek gondoskodni a következőkről:
|
a) |
minden háztartási szárítógép el legyen látva egy, az I. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő nyomtatott címkével; |
|
b) |
a terméket egy, a II. melléklet szerinti termékismertető adatlap kísérje; |
|
c) |
a III. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják; |
|
d) |
ha a háztartási szárítógépek egy adott modelljére vonatkozó reklámanyag energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat is tartalmaz, akkor a reklámanyag tartalmazza az energiahatékonysági osztály megjelölését is; |
|
e) |
a háztartási szárítógépek egyes modelljeinek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen az adott készüléktípus energiahatékonysági osztálya. |
4. cikk
A kereskedők kötelezettségei
A kereskedők kötelesek gondoskodni a következőkről:
|
a) |
az értékesítés helyén kiállított háztartási szárítógépek külső borításának elején vagy tetején – jól látható helyen – el legyen helyezve a szállítók által a 3. cikk a) pontjának megfelelően kiállított címke; |
|
b) |
az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon háztartási szárítógépek forgalmazása, amelyeket a 2010/30/EU irányelv 7. cikkében foglaltak szerint a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által e rendelet IV. mellékletének megfelelően megadott információkkal történjék; |
|
c) |
ha a háztartási szárítógépek egy adott modelljére vonatkozó reklámanyag energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat is tartalmaz, akkor a reklámanyag tartalmazza az energiahatékonysági osztály megjelölését is; |
|
d) |
a háztartási szárítógépek egyes modelljeinek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen az adott készüléktípus energiahatékonysági osztályának megjelölése. |
5. cikk
Mérési módszerek
A 3. és a 4. cikkben felsorolt információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárások alapján kell megállapítani, amelyek igazodnak a technika mindenkori állása szerinti, általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertanhoz.
6. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A tagállamok az V. mellékletben meghatározott eljárás szerint ellenőrzik, hogy egy adott készülék teljesíti-e a megadott energiahatékonysági osztállyal, a ciklusonkénti energiafogyasztással, a ciklusonkénti vízfogyasztással, adott esetben a kondenzációhatékonysággal, az előírt kapacitással, a kikapcsolt és a bekapcsolva hagyott üzemmódhoz tartozó villamosenergia-fogyasztással, a bekapcsolva hagyott üzemmód időtartamával, a programidővel és a levegőbeli akusztikus zajkibocsátással kapcsolatban meghatározott követelményeket.
7. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően öt évvel felülvizsgálja. Ennek során megvizsgálja különösen az V. melléklet szerinti vizsgálati tűréseket.
8. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 95/13/EK irányelv 2012. május 29-i hatályát veszti.
9. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) A 3. cikk d) és e) pontja, valamint a 4. cikk b), c) és d) pontja nem alkalmazandó a 2012. szeptember 29. előtt közzétett nyomtatott hirdetésekre és nyomtatott műszaki promóciós anyagokra.
(2) A 2012. május 29-i előtt forgalomba hozott háztartási szárítógépeknek a 95/13/EK irányelv rendelkezéseit kell teljesíteniük.
(3) Az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő és 2012. május 29-i előtt forgalomba hozott vagy eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált háztartási szárítógépek esetében úgy kell tekinteni, hogy azok eleget tesznek a 95/13/EK irányelv előírásainak.
10. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit 2012. május 29-i kell alkalmazni. A 3. cikk d) és e) pontját, valamint a 4. cikk b), c) és d) pontját azonban 2012. szeptember 29-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. március 1-jén.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 153., 2010.6.18., 1. o.
(2) HL L 136., 1995.6.21., 28. o.
(3) HL L 266., 1996.10.18., 1. o.
(4) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
I. MELLÉKLET
A címke
1. A LÉGKIVEZETÉSES HÁZTARTÁSI SZÁRÍTÓGÉPEK CÍMKÉJE
|
1.1. |
A légkivezetéses háztartási szárítógépek címkéjén az alábbi adatoknak kell szerepelniük:
|
|
1.2. |
A légkivezetéses háztartási szárítógépek címkéjének teljesítenie kell az e melléklet 4. pontjában található formai követelményeket. Ha egy modell a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
2. A KONDENZÁCIÓS HÁZTARTÁSI SZÁRÍTÓGÉPEK CÍMKÉJE
|
2.1 |
Az 1.1. pontban felsorolt adatokon túlmenően a kondenzációs háztartási szárítógépek címkéjén fel kell tüntetni:
|
|
2.2. |
A kondenzációs háztartási szárítógépek címkéjének teljesítenie kell az e melléklet 4. pontjában található formai követelményeket. Ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
3. A GÁZTÜZELÉSŰ HÁZTARTÁSI SZÁRÍTÓGÉPEK CÍMKÉJE
|
3.1. |
A gáztüzelésű háztartási szárítógépek címkéjén fel kell tüntetni az 1.1. pontban felsorolt adatokat. |
|
3.2. |
A gáztüzelésű háztartási szárítógépek címkéjének teljesítenie kell az e melléklet 4. pontjában meghatározott formai követelményeket. Ha egy modell a 66/2010/EK rendelet alapján megkapta az Európai Unió ökocímkéjét, akkor az ökocímke másolata is feltüntethető. |
4. A CÍMKE KIALAKÍTÁSA
|
4.1. |
A légkivezetéses háztartási szárítógépek címkéjének formai követelményeit az alábbi ábra mutatja.
Ezek a következők:
|
|
4.2. |
A kondenzációs háztartási szárítógépek címkéjének formai követelményeit az alábbi ábra mutatja.
Ezek a következők:
|
|
4.3. |
A gáztüzelésű háztartási szárítógépek címkéjének formai követelményeit az alábbi ábra mutatja.
Ezek a következők:
|
II. MELLÉKLET
Termékismertető adatlap
|
1. |
A háztartási szárítógép termékismertető adatlapján az alábbiak szerinti sorrendben meg kell adni, továbbá a termékismertető füzetben vagy a termékhez mellékelt más szakirodalomban szerepeltetni kell:
|
|
2. |
Egyetlen termékismertető adatlap a háztartási szállítógépek ugyanazon szállító által szállított több modelljére is vonatkozhat. |
|
3. |
Az adatlapon feltüntetendő információk a címke – akár színes, akár fekete-fehér – másolata formájában is megadhatók. Ilyenkor külön fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyek az 1. pontban felsoroltak közül a címkén nem szerepelnek. |
III. MELLÉKLET
Műszaki dokumentáció
|
1. |
A 3. cikk c) pontjában előírt műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:
|
|
2. |
Ha a háztartási szárítógépek egy adott modelljére vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk számításos úton és/vagy más egyenértékű háztartási szárítógépekből való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében a szállító által végrehajtott kísérleti vizsgálatok adatait. A műszaki dokumentációban fel kell sorolni az egyenértékű háztartási szárítógépek mindazon modelljeit, amelyekre vonatkozóan az információk előállítása ugyanígy történt. |
IV. MELLÉKLET
Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére
|
1. |
A 4. cikk b) pontjában előírt információkat a következő sorrendben kell megadni:
|
|
2. |
Ha az információszolgáltatás a termékismertető adatlapon szereplő más adatokra is kiterjed, akkor ezeket az adatokat a II. mellékletben meghatározott formában és sorrendben kell megadni. |
|
3. |
Az e melléklet alapján rendelkezésre bocsátott információkat olvasható betűméretben és betűtípussal kell nyomtatni, vagy másként megjeleníteni. |
V. MELLÉKLET
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat.
A tagállami hatóságok a 3. és a 4. cikkben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából egyetlen háztartási szárítógépet vetnek vizsgálat alá. Ha a mért paraméterek az 1. táblázatban meghatározott tűrések figyelembevételével nem felelnek meg a szállító által megadott értékeknek, akkor a méréseket három további háztartási szárítógépen is el kell végezni. Az említett három további háztartási szárítógépen mért értékek számtani közepének az 1. táblázatban meghatározott tűrések figyelembevételével meg kell felelnie a szállító által megadott értékeknek.
Ha a fenti feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell és az egyéb egyenértékű háztartásiszárítógép-modellek nem felelnek meg a 3. és a 4. cikkben előírt követelményeknek.
1. táblázat
|
Mért paraméter |
Vizsgálati tűrés |
|
Súlyozott éves energiafogyasztás |
A mért érték az AEC előírt értékét (1) legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg. |
|
Súlyozott energiafogyasztás |
A mért érték az Et előírt értékét legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg. |
|
Súlyozott kondenzációhatékonyság |
A mért érték a Ct előírt értékénél legfeljebb 6 %-kal lehet kisebb. |
|
Súlyozott programidő |
A mért érték a Tt előírt értékét legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg. |
|
Villamosenergia-fogyasztás kikapcsolt és bekapcsolva hagyott üzemmódban |
A Po és a Pl villamosenergia-fogyasztás 1,00 W-nál nagyobb mért értéke legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg az előírt értéket. A Po és a Pl villamosenergia-fogyasztás 1,00 W-nál kisebb vagy azzal egyenlő mért értéke legfeljebb 0,10 W-tal haladhatja meg az előírt értéket. |
|
A bekapcsolva hagyott üzemmód időtartama |
A mért érték a Tl előírt értékét legfeljebb 6 %-kal haladhatja meg. |
|
LWA hangteljesítményszint |
A mért érték nem haladhatja meg az előírt értéket. |
(1) Az előírt érték a szállító által megadott érték. A 6 %-os mérési bizonytalanság a címkézésre, illetve a környezetbarát tervezésre vonatkozó új követelmények ellenőrzése céljából alkalmazott, teljes és részleges töltetű ciklusokkal végrehajtott új mérési módszerek jelenlegi elfogadott laboratóriumi mérési hibájának felel meg.
VI. MELLÉKLET
Energiahatékonysági és kondenzációhatékonysági osztályok
1. ENERGIAHATÉKONYSÁGI OSZTÁLYOK
A háztartási szárítógépeket energiahatékonyságuk szempontjából az EEI energiahatékonysági mutató alapján, az 1. táblázatnak megfelelően kell energiahatékonysági osztályokba sorolni.
A háztartási szárítógépek EEI energiahatékonysági mutatóját a VII. melléklet 1. pontja szerint kell meghatározni.
1. táblázat
Energiahatékonysági osztályok
|
Energiahatékonysági osztály |
Energiahatékonysági mutató |
|
A+++ (leghatékonyabb) |
EEI < 24 |
|
A++ |
24 ≤ EEI < 32 |
|
A+ |
32 ≤ EEI < 42 |
|
A |
42 ≤ EEI < 65 |
|
B |
65 ≤ EEI < 76 |
|
C |
76 ≤ EEI < 85 |
|
D (legkevésbé hatékony) |
85 ≤ EEI |
2. KONDENZÁCIÓHATÉKONYSÁGI OSZTÁLYOK
A kondenzációs háztartási szárítógépeket kondenzációhatékonyságuk szempontjából a Ct súlyozott kondenzációhatékonyság alapján, a 2. táblázatnak megfelelően kell kondenzációhatékonysági osztályokba sorolni.
A kondenzációs háztartási szárítógépek Ct súlyozott kondenzációhatékonyságát a VII. melléklet 2. pontja szerint kell meghatározni.
2. táblázat
Kondenzációhatékonysági osztályok
|
Kondenzációhatékonysági osztály |
Súlyozott kondenzációhatékonyság |
|
A (leghatékonyabb) |
Ct > 90 |
|
B |
80 < Ct ≤ 90 |
|
C |
70 < Ct ≤ 80 |
|
D |
60 < Ct ≤ 70 |
|
E |
50 < Ct ≤ 60 |
|
F |
40 < Ct ≤ 50 |
|
G (legkevésbé hatékony) |
Ct ≤ 40 |
VII. MELLÉKLET
Az energiahatékonysági mutató és a súlyozott kondenzációhatékonyság számítása
1. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA
A háztartási szárítógépek egy adott modellje esetében az energiahatékonysági mutató a háztartási szárítógép teljes és részleges töltetű normál pamutprogram melletti súlyozott éves energiafogyasztása elosztva a készülék standard éves energiafogyasztásával.
|
a) |
Az EEI energiahatékonysági mutatót a következőképpen kell meghatározni, majd egy tizedesjegyre kerekíteni kell: 
ahol:
|
|
b) |
Az SAEC standard éves energiafogyasztást a következőképpen, kWh/év-ben kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell:
|
|
c) |
Az AEC súlyozott éves energiafogyasztást a következőképpen, kWh/év-ben kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell:
|
|
d) |
A normál pamutprogram Tt súlyozott programidejét a következőképpen, percben kell meghatározni, majd a legközelebbi egész számra kerekíteni kell: Tt = (3 × Tdry + 4 × Tdry½ )/7 ahol:
|
|
e) |
Az Et súlyozott energiafogyasztást a következőképpen, kWh-ban kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell: Et = (3 × Edry + 4 × Edry½ )/7 ahol:
|
|
f) |
A gáztüzelésű háztartási szárítógépek teljes és részleges töltetű normál pamutprogramhoz tartozó energiafogyasztását a következőképpen, kWh-ban kell meghatározni, majd két tizedesjegyre kerekíteni kell: 
ahol:
|
2. SZÁMÍTÁSOK A „TERMÉKISMERTETŐ ADATLAP” CÍMŰ II., A „MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ” CÍMŰ III. ÉS AZ „INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS AZOKBAN AZ ESETEKBEN, HA A VÉGFELHASZNÁLÓNAK NINCS LEHETŐSÉGE A KIÁLLÍTOTT TERMÉK MEGTEKINTÉSÉRE” CÍMŰ IV. MELLÉKLETBEN ELŐÍRT TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEKHEZ
Gáztüzelésű háztartási szárítógépek esetében a teljes és részleges töltetű normál pamutprogram végrehajtása során gáz formájában elfogyasztott energia mennyiségét a II., a III. és a IV. mellékletben előírt tájékoztatás céljából a következőképpen, kWh(gáz) mértékegységben, két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni:
AE C(Gas) = 160 × (3 × Egdry + 4 × Egdry1/2 )/7
Gáztüzelésű háztartási szárítógépek esetében a teljes és részleges töltetű normál pamutprogram végrehajtása során villamos energia formájában elfogyasztott energia mennyiségét a II., a III. és a IV. mellékletben előírt tájékoztatás céljából a következőképpen, kWh mértékegységben, két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni:
AEC(Gas)el = 160 × (3 × Egdry,a + 4 × Egdry1/2,a )/7 + ((Pl × Tl × 160) + Po × [525 600 – (Tt × 160) – (Tl × 160)])/60 × 1 000
3. A SÚLYOZOTT KONDENZÁCIÓHATÉKONYSÁG SZÁMÍTÁSA
Egy adott program kondenzációhatékonysága a kondenzációs háztartási szárítógép által kondenzált és a vízkamrában összegyűjtött nedvesség tömegének és a program által a töltetből eltávolított nedvesség tömegének hányadosa, ahol ez utóbbi mennyiség a próbatöltet szárítás előtti, nedves állapotban és szárítás utáni állapotban mért tömege közötti különbséggel egyenlő. A súlyozott kondenzációhatékonyság meghatározása során mind a teljes, mind a részleges töltetű normál pamutprogram átlagos kondenzációhatékonyságát figyelembe kell venni.
Egy adott program Ct súlyozott kondenzációhatékonyságát a következőképpen, százalékban kell meghatározni, majd a legközelebbi egész számra kerekíteni kell:
Ct = (3 × Cdry + 4 × Cdry½ )/7
ahol:
|
Cdry |
a teljes töltetű normál pamutprogram átlagos kondenzációhatékonysága, |
|
Cdry½ |
a részleges töltetű normál pamutprogram átlagos kondenzációhatékonysága. |
A C átlagos kondenzációhatékonyságot próbaüzemek során mért kondenzációhatékonyság-értékek alapján, százalékban kell meghatározni:
ahol:
|
n |
a próbaüzemek száma, amelynek legalább négy, az adott programmal végrehajtott érvényes próbaüzemet kell felölelnie, |
|
j |
a próbaüzem jelzőszáma, |
|
Wwj |
a j jelű próbaüzem során a vízkamrában összegyűlt víz tömege, |
|
Wi |
a nedves próbatöltet szárítás előtti tömege, |
|
Wf |
a próbatöltet szárítás utáni tömege. |
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/27 |
A BIZOTTSÁG 393/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 7.)
a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az azon harmadik országokat vagy azok részeit tartalmazó jegyzéknek, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók az Unióba és átszállíthatók az Unión, a Thaiföldre vonatkozó bejegyzése tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke bevezető fordulatára, 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére és 8. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról szóló, 2008. augusztus 8-i 798/2008/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy a hatálya alá tartozó áruk kizárólag abban az esetben hozhatók be az Unióba, illetve szállíthatók át az Unió területén, ha a rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országokból, területekről, övezetekből, illetve területi egységekből származnak. |
|
(2) |
A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található táblázatban jelenleg fel van sorolva Thaiföld is, mint ahonnan engedélyezett a kórokozóktól mentes tojásnak és a tojástermékeknek az Unió területére történő behozatala. A magas patogenitású madárinfluenza 2004-es kitörése miatt megtiltották a baromfik, a tenyésztett laposmellű futómadarak és a vadon élő szárnyasvadak húsának, valamint a tojások Unióba irányuló behozatalát, amint azt az említett rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő táblázat 6 és 6A oszlopaiban megadott bejegyzések is jelzik. |
|
(3) |
Ezenfelül a bizonyos harmadik országokban előforduló madárinfluenzával kapcsolatos védekezési intézkedésekről szóló, 2005. október 6-i 2005/692/EK bizottsági határozat (3) úgy rendelkezett, hogy a tagállamoknak fel kell függeszteniük bizonyos termékek, többek között a baromfik, a tenyésztett laposmellű futómadarak és a vadon élő szárnyasvadak húsának, valamint a tojások Thaiföldről történő behozatalát. |
|
(4) |
A thaiföldi állat-egészségügyi helyzet azóta javult, különösen a baromfiban előforduló magas patogenitású madárinfluenza ellenőrzése tekintetében. Bizottsági szakemberek több vizsgálati látogatást is tettek Thaiföldön az említett harmadik ország állat-egészségügyi helyzetének megítélése és az ott működő betegségfelügyeleti rendszerek értékelése érdekében. A legutóbbi thaiföldi látogatást követően megfogalmazott következtetések szerint a rendszer egésze kielégítő mértékben garantálja az érintett termékek vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelését. |
|
(5) |
Ennek fényében a 2005/692/EK, a 2005/734/EK, a 2007/25/EK és a 2009/494/EK határozatnak a madárinfluenza tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. május 7-i 2012/248/EU bizottsági végrehajtási határozattal (4) módosított 2005/692/EK határozat már nem tiltja a 2005/692/EK határozat hatálya alá tartozó termékeknek, többek között a baromfik, a tenyésztett laposmellű futómadarak és a vadon élő szárnyasvadak húsának, valamint a tojásoknak Thaiföldről az Unióba történő behozatalát. |
|
(6) |
Ezért módosítani kell a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében a Thaiföldre vonatkozó bejegyzést annak érdekében, hogy tükrözze: megszűnt a baromfik, a tenyésztett laposmellű futómadarak, a vadon élő szárnyasvadak húsára, valamint a tojásokra vonatkozó behozatali tilalom. |
|
(7) |
A Thaiföldről származó tojások behozatalát ugyanakkor attól kell függővé tenni, hogy e harmadik ország benyújt-e Salmonella-ellenőrzési programot. |
|
(8) |
A 798/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 798/2008/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.
(2) HL L 226., 2008.8.23., 1. o.
(3) HL L 263., 2005.10.8., 20. o.
(4) Lásd e Hivatalos Lap 42. oldalát.
MELLÉKLET
A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében a Thaiföldre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
„TH – Thaiföld |
TH-0 |
Az egész ország |
SPF, EP |
|
|
|
|
|
|
|
|
WGM |
VIII |
|
|
2012.7.1. |
|
|
|
|||
|
POU, RAT |
|
|
|
2012.7.1. |
|
|
|
|||
|
E |
|
|
|
2012.7.1. |
|
|
S4” |
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/30 |
A BIZOTTSÁG 394/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 8.)
a kvótán felül előállított cukor és izoglükóz kivitelére a 2012/2013-as gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 61. cikke első bekezdésének d) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
|
(1) |
Az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első bekezdésének d) pontja szerint azt a cukor- vagy izoglükóz-mennyiséget, amelyet a rendelet 56. cikkében említett kvótán felül állítottak elő, csak a megállapítandó mennyiségi korlátozáson belül lehet exportálni. |
|
(2) |
A 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja a kvótán felüli kivitelre vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat, különösen a kiviteli engedélyek kiadása tekintetében. A mennyiségi korlátozást azonban – tekintetbe véve az exportpiaci lehetőségeket – gazdasági évenként kell megállapítani. |
|
(3) |
Az Unióból való kivitel jelentős szerepet játszik egyes európai uniós cukor- és izoglükóz-termelők gazdasági tevékenységében, és e termelők hagyományos piacokkal rendelkeznek az Unión kívül. A cukor és izoglükóz e piacokra történő kivitele export-visszatérítések nyújtása nélkül is gazdaságilag kifizetődő lehet. E célból a kvótán felül előállított cukor és izoglükóz kivitelére mennyiségi korlátozást kell megállapítani, hogy az érintett európai uniós termelők tovább folytathassák hagyományos piacaik ellátását. |
|
(4) |
A becslések szerint a 2012/2013-as gazdasági év tekintetében a kvótán felül előállított cukor kivitelére vonatkozó mennyiségi korlátozásnak 650 000 tonnában (fehércukor-egyenérték), a kvótán felül előállított izoglükóz kivitelére vonatkozó mennyiségi korlátozásnak pedig 70 000 tonnában (szárazanyag) történő kezdeti megállapítása megfelel a piaci igényeknek. |
|
(5) |
A versenyképesség szempontjából jelenleg különösen előnyös helyzetben van az Unióból egyes közeli rendeltetési helyekre és az európai uniós termékek behozatalát kedvezményes elbánásban részesítő harmadik országokba irányuló cukorkivitel. A szabálytalanságok elleni fellépésre irányuló kölcsönös segítségnyújtás megfelelő eszközeinek hiányában, valamint a kvótán felül előállított cukormennyiségnek az Unióba történő újrabehozatalával vagy újrabevezetésével kapcsolatos csalás kockázatának csökkentése és mindennemű visszaélés megelőzése érdekében egyes közeli rendeltetési helyeket ki kell zárni a jogosult rendeltetési helyek közül. |
|
(6) |
Tekintettel arra, hogy a becslések szerint az izoglükózzal kapcsolatos esetleges csalások kockázata – a termék jellegéből adódóan – kisebb, a kvótán felül előállított izoglükóz-mennyiség kivitelére jogosult rendeltetési helyek körét nem szükséges korlátozni. |
|
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvótán felül előállított cukor kivitelére alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapítása
(1) A 2012. október 1-jétől2013. szeptember 30-ig tartó 2012/2013-as gazdasági évre vonatkozóan az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első bekezdésének d) pontjában említett mennyiségi korlátozás a 1701 99 KN-kód alá tartozó, kvótán felül előállított fehér cukor visszatérítés nélküli kivitele tekintetében 650 000 tonna.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségi korlátozáson belül valamennyi rendeltetési helyre szabad exportálni, kivéve az alábbiakat:
|
a) |
harmadik országok: Andorra, Liechtenstein, az Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam), San Marino, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia (3), Montenegró, Albánia, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság; |
|
b) |
a tagállamok közösségi vámterületen kívül eső területei: a Feröer szigetek, Grönland, Helgoland, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia települések, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek fölött a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést; |
|
c) |
olyan európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, de nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár. |
2. cikk
A kvótán felül előállított izoglükóz kivitelére alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapítása
(1) A 2012. október 1-jétől2013. szeptember 30-ig tartó 2012/2013-as gazdasági évre vonatkozóan az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első bekezdésének d) pontjában említett mennyiségi korlátozás a 1702 40 10, a 1702 60 10 és a 1702 90 30 KN-kód alá tartozó, kvótán felül előállított izoglükóz visszatérítés nélküli kivitele tekintetében 70 000 tonna, szárazanyagban kifejezve.
(2) Az (1) bekezdésben említett termékek kivitele csak akkor megengedett, ha azok megfelelnek a 951/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt feltételeknek.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2012. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet 2013. szeptember 30-án hatályát veszti.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.
(3) Beleértve Koszovót, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozatában foglalt meghatározás szerint.
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/32 |
A BIZOTTSÁG 395/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 8.)
az ipari cukor bizonyos mennyiségeire vonatkozó vámkontingensnek a 2012/2013-as gazdasági év tekintetében történő megnyitásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 142. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,
mivel:
|
(1) |
Az 1234/2007/EK rendelet 62. cikkének (2) bekezdésében említett termékek előállításához szükséges nyersanyagellátásnak a világpiaci árnak megfelelő áron történő biztosítására való figyelemmel az Uniónak érdekében áll a 2012/2013-as gazdasági évre az iparicukor-szükséglet felének megfelelő mennyiség erejéig felfüggeszteni az említett termékek előállításához felhasználandó cukorra vonatkozó behozatali vámokat. |
|
(2) |
A cukorágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2009. szeptember 25-i 891/2009/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik az 1234/2007/EK rendelet 142. cikke szerinti cukorágazati termékek behozatalára vonatkozó – 09.4390 (ipari behozatalból származó cukor) tételszámmal ellátott – vámkontingensek kezeléséről. A 891/2009/EK rendelet 11. cikkével összhangban azonban különálló jogi aktusban kell meghatározni azon termékek mennyiségeit, amelyekre vonatkozóan a behozatali vámok felfüggesztésre kerülnek. |
|
(3) |
A vámmentesen behozható ipari cukor mennyiségeit ennek megfelelően kell megállapítani a 2012/2013-as gazdasági évre. |
|
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 1701 KN-kód alá tartozó 09.4390 tételszámú ipari cukorra vonatkozó behozatali vámok 2012. október 1-jétől2013. szeptember 30-ig400 000 tonna erejéig felfüggesztésre kerülnek.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2012. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet 2013. szeptember 30-án hatályát veszti.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 254., 2009.9.26., 82. o.
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/33 |
A BIZOTTSÁG 396/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 8.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
|
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 8-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
AL |
143,3 |
|
MA |
69,3 |
|
|
TN |
124,7 |
|
|
TR |
143,3 |
|
|
US |
39,7 |
|
|
ZZ |
104,1 |
|
|
0707 00 05 |
JO |
200,0 |
|
TR |
128,9 |
|
|
ZZ |
164,5 |
|
|
0709 93 10 |
JO |
225,1 |
|
TR |
118,2 |
|
|
ZZ |
171,7 |
|
|
0805 10 20 |
EG |
48,3 |
|
IL |
73,0 |
|
|
MA |
46,2 |
|
|
ZZ |
55,8 |
|
|
0805 50 10 |
TR |
52,0 |
|
ZA |
91,9 |
|
|
ZZ |
72,0 |
|
|
0808 10 80 |
AR |
94,7 |
|
BR |
83,2 |
|
|
CA |
148,4 |
|
|
CL |
95,8 |
|
|
CN |
90,6 |
|
|
MA |
85,1 |
|
|
MK |
31,8 |
|
|
NZ |
124,9 |
|
|
US |
155,8 |
|
|
UY |
85,3 |
|
|
ZA |
105,6 |
|
|
ZZ |
100,1 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/35 |
A BIZOTTSÁG 397/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2012. május 8.)
a kvótán felüli cukornak a 2011/2012. gazdasági évben az Unió piacán csökkentett többletilletékkel történő értékesítése céljából rendelkezésre álló további mennyiségei vonatkozásában alkalmazandó odaítélési együttható megállapításáról, a további kérelmek elutasításáról és a kérelmek benyújtási időszakának lezárásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel a kvótán felüli cukor és izoglükóz további mennyiségeinek a 2011/2012-es gazdasági évben csökkentett többletilletékkel történő uniós piacra bocsátásával kapcsolatos szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2012. április 27-i 367/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 5. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A kvótán felüli cukorra vonatkozó igazolások iránt 2012. május 1. és 2012. május 2. között benyújtott kérelmekben szereplő és a Bizottságnak 2012. május 4-én bejelentett mennyiségek meghaladják a 367/2012/EU végrehajtási rendelet 1. cikkében meghatározott határértéket. |
|
(2) |
Ezért a 367/2012/EU végrehajtási rendelet 5. cikke alapján indokolt, hogy a Bizottság megállapítson egy odaítélési együtthatót, amelyet a tagállamok az értesítésekben szereplő igazolási kérelmek által lefedett mennyiségekre alkalmaznak, elutasítsa azon kérelmeket, amelyekről még nem kapott értesítést és lezárja a kérelmek benyújtási időszakát. |
|
(3) |
Az intézkedés hatékony kezelésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvótán felüli cukorra vonatkozó igazolás iránt 2012. május 1. és 2012. május 2. között, a 367/2012/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően benyújtott kérelmekben szereplő és a Bizottságnak 2012. május 4-én bejelentett mennyiségekre 22,007274 %-os odaítélési együtthatót kell alkalmazni.
A kvótán felüli cukorra vonatkozó igazolás iránt 2012. május 3. és 2012. május 9. között benyújtott, a 367/2012/EU végrehajtási rendelet szerinti kérelmek elutasításra kerülnek.
A kvótán felüli cukorra vonatkozó igazolás iránti, a 367/2012/EU végrehajtási rendelet szerinti kérelmek benyújtási időszaka 2012. május 9-én lezárul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 8-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 116., 2012.4.28., 12. o.
IRÁNYELVEK
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/36 |
A BIZOTTSÁG 2012/14/EU IRÁNYELVE
(2012. május 8.)
a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a metil-nonil-keton hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., illetőleg IB. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a metil-nonil-keton. |
|
(2) |
Az 1451/2007/EK rendelet alapján és a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a metil-nonil-keton értékelése az említett irányelv V. melléklete szerinti 19. terméktípusban, azaz a riasztó- és csalogatószerekben történő felhasználás vonatkozásában. |
|
(3) |
A tárgyban Spanyolországot jelölték ki referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2009. április 8-án benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást. |
|
(4) |
A tagállamok és a Bizottság megvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2011. december 9-én értékelő jelentésben foglalta össze. |
|
(5) |
Az elvégzett értékelésekből kitűnik, hogy a riasztószerként felhasznált, metil-nonil-ketont tartalmazó biocid termékek várhatóan megfelelnek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében megfogalmazott követelményeknek. Ennek megfelelően indokolt a metil-nonil-ketont felvenni az említett irányelv I. mellékletébe. |
|
(6) |
Uniós szinten nem került sor az összes lehetséges felhasználási mód értékelésére. Ezért helyénvaló, hogy a tagállamok értékeljék azokat a felhasználási vagy expozíciós körülményeket, valamint a környezeti elemeket és a népességcsoportokat érintő azon kockázatokat, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben, továbbá a termékengedély megadásakor biztosítsák megfelelő intézkedések végrehajtását, illetve meghatározott feltételek előírását a megállapított kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében. |
|
(7) |
Ezen irányelv előírásait célszerű valamennyi tagállamban egyidejűleg alkalmazni, mivel így biztosítható a metil-nonil-keton hatóanyagot tartalmazó biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód az uniós piacon, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése is. |
|
(8) |
Egy adott hatóanyagnak a 98/8/EK irányelv I. mellékletébe való felvételét megelőzően célszerű elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dokumentációt benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák azt a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét. |
|
(9) |
A felvételt követően célszerű elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. |
|
(10) |
A 98/8/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(11) |
Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 98/8/EK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 2013. április 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2014. május 1-jétől alkalmazzák.
A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
(2) HL L 325., 2007.12.11., 3. o.
MELLÉKLET
A 98/8/EK irányelv I. melléklete a következő bejegyzéssel egészül ki:
|
Szám |
Közhasználatú név |
IUPAC-név Azonosító számok |
A hatóanyag minimális tisztasága a forgalomba hozott biocid termékben |
A felvétel napja |
A 16. cikk (3) bekezdésének való megfelelés határnapja (nem vonatkozik a több hatóanyagot is tartalmazó termékekre, amelyek esetében a 16. cikk (3) bekezdésének való megfelelés határnapja az egyes hatóanyagokra vonatkozó rendelkezésekben meghatározott határnapok közül a legkésőbbi) |
A felvétel lejárta |
Terméktípus |
Különös rendelkezések (1) |
|
„54 |
metil-nonil-keton |
undekán-2-on CAS-szám: 112-12-9 EK-szám: 203-937-5 |
975 g/kg |
2014. május 1. |
2016. április 30. |
2024. április 30. |
19 |
Az uniós szintű kockázatértékelés a nem foglalkozásszerű felhasználók általi beltéri használaton alapult. A termékengedélyezés iránti kérelemnek az 5. cikkel és a VI. melléklettel összhangban történő elbírálása során – amennyiben ez az adott termék esetében releváns – a tagállamok elvégzik azon felhasználási vagy expozíciós körülmények, valamint a környezeti elemeket és népességcsoportokat érintő azon kockázatok értékelését, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben.” |
(1) A VI. mellékletben előírt közös elvek alkalmazásához az értékelő jelentések tartalma és következtetései a Bizottság internetes oldalán olvashatók: http://ec.europa.eu/comm/environment/biocides/index.htm
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/39 |
A BIZOTTSÁG 2012/15/EU IRÁNYELVE
(2012. május 8.)
a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a margózakivonat hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., illetőleg IB. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a margózakivonat. |
|
(2) |
Az 1451/2007/EK rendelet alapján és a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a margózakivonat értékelése az említett irányelv V. melléklete szerinti 18. terméktípusban, azaz a rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szerekben történő felhasználás vonatkozásában. Az értékelés az Azadirachta indica magjából vízzel kinyert, majd szerves oldószerekkel tovább feldolgozott margózakivonatra vonatkozott. Az 1451/2007/EK rendeletben felsorolt, a margózakivonat meghatározásának megfelelő más lehetséges anyagok értékelésére nem került sor, ezért nem indokolt felvenni őket a 98/8/EK irányelv I. mellékletébe. |
|
(3) |
A tárgyban Németországot jelölték ki referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2009. november 26-án benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást. |
|
(4) |
A tagállamok és a Bizottság megvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2011. december 9-én értékelő jelentésben foglalta össze. |
|
(5) |
Az értékelésekből kitűnik, hogy a rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szerként felhasznált, margózakivonatot tartalmazó biocid termékek várhatóan eleget tesznek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében megállapított követelményeknek. Ennek megfelelően a margózakivonatot indokolt felvenni az említett irányelv I. mellékletébe. |
|
(6) |
Uniós szinten nem került sor az összes lehetséges felhasználási mód értékelésére. Ezért helyénvaló, hogy a tagállamok értékeljék azokat a felhasználási vagy expozíciós körülményeket, valamint a környezeti elemeket és a népességcsoportokat érintő azon kockázatokat, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben, továbbá a termékengedély megadásakor biztosítsák megfelelő intézkedések végrehajtását, illetve meghatározott feltételek előírását a megállapított kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében. |
|
(7) |
A felszíni vizek, az üledékek és a nem célzott ízeltlábúak vonatkozásában megállapított kockázatok miatt helyénvaló előírni, hogy a termékengedélyek megadását megfelelő kockázatcsökkentő intézkedésekhez kell kötni. |
|
(8) |
Ezen irányelv előírásait indokolt valamennyi tagállamban egyidejűleg alkalmazni, mivel így biztosítható a margózakivonat hatóanyagot tartalmazó biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód az uniós piacon, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése is. |
|
(9) |
Egy adott hatóanyagnak a 98/8/EK irányelv I. mellékletébe való felvételét megelőzően célszerű elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dokumentációt benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák azt a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét. |
|
(10) |
A felvételt követően célszerű elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. |
|
(11) |
A 98/8/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(12) |
Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 98/8/EK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 2013. április 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
Ezeket a rendelkezéseket 2014. május 1-jétől alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
(2) HL L 325., 2007.12.11., 3. o.
MELLÉKLET
A 98/8/EK irányelv I. melléklete a következő bejegyzéssel egészül ki:
|
Szám |
Közhasználatú név |
IUPAC-név Azonosító számok |
A hatóanyag minimális tisztasága a forgalomba hozott biocid termékben |
A felvétel napja |
A 16. cikk (3) bekezdésének való megfelelés határnapja (nem vonatkozik a több hatóanyagot is tartalmazó termékekre, amelyek esetében a 16. cikk (3) bekezdésének való megfelelés határnapja az egyes hatóanyagokra vonatkozó rendelkezésekben meghatározott határnapok közül a legkésőbbi) |
A felvétel lejárta |
Terméktípus |
Különös rendelkezések (1) |
|
„55 |
margózakivonat |
IUPAC-név: Tárgytalan CAS-szám: 84696-25-3 EK-szám: 283-644-7 Leírás: az Azadirachta indica magjából vízzel kinyert, majd szerves oldószerekkel tovább feldolgozott margózakivonat |
1 000 g/kg |
2014. május 1. |
2016. április 30. |
2024. április 30. |
18 |
A termékengedélyezés iránti kérelemnek az 5. cikkel és a VI. melléklettel összhangban történő elbírálása során – amennyiben ez az adott termék esetében releváns – a tagállamok elvégzik azon felhasználási vagy expozíciós körülmények, valamint a környezeti elemeket és népességcsoportokat érintő azon kockázatok értékelését, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az engedélyeket a felszíni vizek, az üledékek és a nem célzott ízeltlábúak védelmét célzó, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatala esetén adják ki.” |
(1) A VI. mellékletben előírt közös elvek alkalmazásához az értékelő jelentések tartalma és következtetései a Bizottság internetes oldalán olvashatók: http://ec.europa.eu/comm/environment/biocides/index.htm
HATÁROZATOK
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/42 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2012. május 7.)
a 2005/692/EK, a 2005/734/EK, a 2007/25/EK és a 2009/494/EK határozatnak a madárinfluenza tekintetében történő módosításáról
(az értesítés a C(2012) 2947. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2012/248/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 18. cikke (7) bekezdésére,
tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 22. cikke (6) bekezdésére,
tekintettel a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 18. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A madárinfluenza 2003 közepétől észlelt, a magas patogenitású madárinfluenza-vírus H5N1 altípusa okozott délkelet-ázsiai megjelenéseit követően a Bizottság a betegséggel kapcsolatban számos védintézkedést elfogadott. |
|
(2) |
Ezeket az intézkedéseket különösen a bizonyos harmadik országokban előforduló madárinfluenzával kapcsolatos védekezési intézkedésekről szóló, 2005. október 6-i 2005/692/EK bizottsági határozat (5), a H5N1 altípus alá tartozó A influenzavírus által okozott nagy patogenitású madárinfluenzának a vadon élő madarakról a baromfira és más, fogságban élő madarakra történő átvitele veszélyének csökkentésére irányuló biológiai biztonsági intézkedések meghatározásáról és a különös veszélyben lévő területeken korai észlelő rendszer biztosításáról szóló, 2005. október 19-i 2005/734/EK bizottsági határozat (6), a nagy patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a tulajdonosaik kíséretében lévő, kedvtelésből tartott madarak Közösségbe való behozataláról szóló, 2006. december 22-i 2007/25/EK bizottsági határozat (7) és a H5N1 altípusú magas patogenitású madárinfluenza horvátországi és svájci előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről szóló, 2009. június 25-i 2009/494/EK bizottsági határozat (8) állapítja meg. |
|
(3) |
A fenti határozatokban megállapított intézkedések 2012. június 30-ig alkalmazandók. A vadon élő madaraknál és a baromfinál előforduló H5N1 altípusú magas patogenitású madárinfluenza kitörései azonban harmadik országokban továbbra is előfordulnak, ami az állati és emberi egészségére nézve kockázatot jelent az Unióban. |
|
(4) |
A madárinfluenzával kapcsolatos járványügyi helyzetre figyelemmel célszerű továbbra is korlátozni az említett határozatok hatálya alá tartozó baromfi, baromfitermékek, kedvtelésből tartott madarak és egyéb termékek behozatalából adódó kockázatokat, valamint fenntartani a H5N1 altípusú magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos biológiai biztonsági intézkedéseket, korai észlelő rendszereket és bizonyos védintézkedéseket. |
|
(5) |
A 2005/692/EK, a 2005/734/EK, a 2007/25/EK és a 2009/494/EK határozatok alkalmazási idejét ezért 2013. december 31-ig meg kell hosszabbítani. |
|
(6) |
2004-ben magas patogenitású madárinfluenza kitöréseit észlelték Thaiföldön. Ezért a Bizottság védintézkedéseket fogadott el bizonyos, thaiföldi baromfiból vagy madarakból származó áruk behozatalára vonatkozóan. |
|
(7) |
Ennek megfelelően a 2005/692/EK határozat 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok felfüggesztik bizonyos termékek, többek között az alábbiak behozatalát Thaiföld területéről: baromfik, tenyésztett laposmellű futómadarak és vadon élő szárnyasvadak húsa, valamint tojás. |
|
(8) |
Thaiföld jelentős számú állat leölését hajtotta végre a területén előforduló magas patogenitású madárinfluenza felszámolására. A betegség utolsó kitörését 2008 novemberében jelentették; ezt követően Thaiföld azt nyilatkozta, hogy területe 2009. február 11-étől mentes a magas patogenitású madárinfluenzától. |
|
(9) |
Bizottsági szakemberek számos vizsgálati látogatást tettek Thaiföldön az említett harmadik ország állat-egészségügyi helyzetének felmérése és az ott működő betegség-ellenőrzési rendszerek értékelése érdekében. A legutóbbi thaiföldi látogatást követően megfogalmazott következtetések szerint a rendszer egésze kielégítő mértékben garantálja az érintett termékek vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelését. |
|
(10) |
Tekintettel a kedvező állat-egészségügyi helyzetre, különösen a baromfiban előforduló magas patogenitású madárinfluenza ellenőrzésére és a Thaiföld által biztosított garanciákra, a 2005/692/EK határozat 1. cikkében elrendelt behozatali tilalmat a továbbiakban fel kell oldani. |
|
(11) |
A 2005/692/EK, a 2005/734/EK, a 2007/25/EK és a 2009/494/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(12) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2005/692/EK határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. cikket el kell hagyni. |
|
2. |
A 7. cikkben a „2012. június 30-ig” időpont helyébe a „2013. december 31-ig” időpont lép. |
2. cikk
A 2005/734/EK határozat 4. cikkében a „2012. június 30-ig” szöveg helyébe a „2013. december 31-ig” szöveg lép.
3. cikk
A 2007/25/EK határozat 6. cikkében a „2012. június 30-ig” szöveg helyébe a „2013. december 31-ig” szöveg lép.
4. cikk
A 2009/494/EK határozat 3. cikkében a „2012. június 30-ig” szöveg helyébe a „2013. december 31-ig” szöveg lép.
5. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.
a Bizottság részéről
John DALLI
a Bizottság tagja
(1) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.
(2) HL L 268., 1991.9.24., 56. o.
(3) HL L 24., 1998.1.30., 9. o.
(4) HL L 146., 2003.6.13., 1. o.
(5) HL L 263., 2005.10.8., 20. o.
(6) HL L 274., 2005.10.20., 105. o.
(7) HL L 8., 2007.1.13., 29. o.
(8) HL L 166., 2009.6.27., 74. o.
|
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/44 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2012. május 7.)
az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozásában alkalmazandó indítási és leállítási időszakok meghatározásáról
(az értesítés a C(2012) 2948. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2012/249/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 41. cikke első bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 2010/75/EU irányelv nem határoz meg indítási és leállítási időszakokat, bár ezek az irányelv több rendelkezéséhez is kapcsolódnak. |
|
(2) |
A 2010/75/EU irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó tüzelőberendezések esetében, amennyiben az irányelv végrehajtása szempontjából releváns, szükséges az indítási és leállítási időszakok meghatározása a 2010/75/EU irányelv V. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékek betartásának – a melléklet 4. részét figyelembe véve történő – értékeléséhez, valamint a tüzelőberendezések üzemóráinak meghatározásához. |
|
(3) |
A 2010/75/EU irányelv 14. cikke (1) bekezdésének f) pontja előírja, hogy az engedélynek tartalmaznia kell a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre – például az indítási és leállítási műveletekre – vonatkozó intézkedéseket. A 2010/75/EU irányelv 6. cikkének értelmében a tagállamok ezeket az intézkedéseket belefoglalhatják az általánosan kötelező előírásokba. |
|
(4) |
A tüzelőberendezések kibocsátása az indítási és a leállítási időszakban általában koncentráltabb a normál üzemeltetésnél való kibocsátásnál. A 2010/75/EU kibocsátásmegelőzési céljaira tekintettel ezeket az időszakokat a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni. |
|
(5) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Tárgy és alkalmazási kör
E határozat megállapítja a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 27. pontjában és V. melléklete 4. részének 1. pontjában említett indítási és leállítási időszakok meghatározására vonatkozó szabályokat.
E határozat a 2010/75/EU irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó tüzelőberendezésekre alkalmazandó.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
1. „a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelés”: az energiatermelő tüzelőberendezés beindítását követő folyamatos működéssel összeegyeztethető minimális terhelés, amely mellett a termelt energia biztonságos és megbízható módon eljuttatható a berendezésből a hálózatba, hőtárolóba vagy valamely ipari telephelyre;
2. „a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelés”: az a minimális terhelés, amelynél a termelt energia már nem juttatható el biztonságos és megbízható módon a tüzelőberendezésből a hálózatba, hőtárolóba vagy valamely ipari telephelyre, és hamarosan leáll.
3. cikk
Az indítási és leállítási időszak meghatározására érvényes általános szabályok
Az indítási időszak végének és a leállítási időszak kezdetének meghatározására a következő szabályok alkalmazandók:
|
1. |
az indítási és leállítási időszak meghatározásához alkalmazott feltételek vagy paraméterek átláthatók és külső forrással alátámaszthatók; |
|
2. |
az indítási és leállítási időszak meghatározása az egészséget és biztonságot garantáló stabil termelést lehetővé tévő feltételeken alapul; |
|
3. |
az indítási és leállítási időszaknak nem képezi részét az az időszak, amely alatt a tüzelőberendezés az indítást követően tüzelőanyag-ellátással – hő-, villamos és mechanikus energia kinyerése nélkül – stabil és biztonságos módon üzemel. |
4. cikk
Az indítási és leállítási időszak engedélyben történő meghatározása
(1) Az indítási és leállítási időszaknak a tüzelőberendezést tartalmazó létesítmény engedélyében történő meghatározásához a 2010/75/EU irányelv 14. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett intézkedések között szerepelniük kell:
|
a) |
az alábbiak közül legalább egynek:
|
|
b) |
azt biztosító intézkedések, hogy az indítási és leállítási időszakok a lehető legrövidebbek legyenek; |
|
c) |
azt biztosító intézkedések, hogy a gyakorlati megvalósíthatóság szerint a lehető leghamarabb beindítsák valamennyi kibocsátáscsökkentő berendezést. |
Az első albekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni a tüzelőberendezés és egységei műszaki és működési jellemzőit, valamint az alkalmazott kibocsátáscsökkentő technikák alkalmazására vonatkozó műszaki előírásokat.
(2) A tüzelőberendezéssel kapcsolatos, az indítási és leállítási időszakot befolyásoló tényezők – többek között az üzembe helyezett berendezés, a tüzelőanyag típusa, a tüzelőberendezés rendszerbeli helyzete és az alkalmazott kibocsátáscsökkentő technikák – változása esetén az illetékes hatóság újra megvizsgálja az engedélyben szereplő, az indítási és leállítási időszakhoz kapcsolódó feltételeket, és adott esetben módosítja azokat.
5. cikk
A két vagy több egységből álló tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának meghatározása
(1) A 2010/75/EU irányelv V. melléklete 4. részének 1. pontjában említett átlagos kibocsátási határértékek kiszámításakor a két vagy több egységből álló tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakát a következő szabályok alapján kell meghatározni:
|
a) |
figyelmen kívül kell hagyni az első tüzelőegység indítása és az utolsó egység leállítása során mért értékeket; |
|
b) |
az egyes egységek egyéb indítása és leállítása során meghatározott értékeket csak akkor nem kell figyelembe venni, ha azokat az egyes egységekre nézve külön mérték, vagy – amennyiben a mérés műszaki vagy gazdasági szempontból nem megvalósítható – külön számították. |
(2) A 2010/75/EU irányelv 3. cikke 27. pontjának alkalmazásában a két vagy több egységből álló tüzelőberendezésekre vonatkozóan az indítási időszak az első tüzelőegység indításának időszaka, a leállítási időszak pedig az utolsó tüzelőegység leállításának időszaka.
Azon tüzelőberendezések esetében, amelyekre vonatkozóan a 2010/75/EU irányelv V. melléklete 1. részének 2., 4. és 6. pontja lehetővé teszi kibocsátási határérték alkalmazását a tüzelőberendezés azon részére, amely közös kéményben egy vagy több külön füstcsatornán keresztül bocsátja ki a füstgázokat, az indítási és a leállítási időszak minden ilyen rész esetében külön-külön meghatározható. Ilyen esetben a tüzelőberendezés valamely része esetében az indítási időszak a tüzelőberendezés adott részében beinduló első tüzelőegység indítási időszakának, a leállítási időszak a tüzelőberendezés adott részében leálló utolsó tüzelőegység leállítási időszakának felel meg.
6. cikk
A villamosenergia-termelő vagy a mechanikai meghajtáshoz szükséges energiát termelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása
(1) A villamosenergia-termelő tüzelőberendezések és a mechanikai meghajtásra termelő tüzelőberendezések esetében az indítási időszak akkor ér véget, amikor a tüzelőberendezés eléri a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelést.
(2) A leállítási időszak akkor kezdődik, amikor a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelést elérve megkezdődik a tüzelőanyag-ellátás megszüntetése; ettől az időponttól kezdve a termelt villamos energia nem áll tovább rendelkezésre a hálózatban, vagy az előállított mechanikai teljesítmény már nem elegendő a mechanikai terheléshez.
(3) A villamosenergia-termelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés névleges elektromos teljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.
(4) A mechanikai meghajtáshoz szükséges energiát termelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés leadott mechanikai teljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.
7. cikk
A hőtermelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása
(1) Hőtermelő tüzelőberendezés esetében az indítási időszak akkor végződik, amikor az üzem eléri a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelést, a hő pedig biztonságosan és megbízhatóan továbbítható az elosztóhálózatba és a hőtárolóba, vagy közvetlenül felhasználható valamely ipari telephelyen.
(2) A leállítási időszak a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelés elérését követően kezdődik, amikor a hő már nem továbbítható biztonságos és megbízható módon a hálózatba, illetve nem használható fel közvetlenül valamely ipari telephelyen.
(3) A hőtermelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a hőtermelő tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés névleges hőteljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.
(4) A tároló hőtermelő berendezés általi felfűtéséhez felhasznált idő, amely alatt nem történt hőkinyerés, nem számít bele az indítási és leállítási időszakba, hanem üzemórának számít.
8. cikk
A hő- és villamosenergia-termelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása
A hő- és villamosenergia-termelő tüzelőberendezés esetében az indítási és leállítási időszak meghatározása a 6. és 7. cikknek megfelelően történik, egyaránt figyelembe véve a megtermelt villamos energiát és a megtermelt hőmennyiséget.
9. cikk
Az indítási és leállítási időszak működési paraméterekkel vagy külön eljárásokkal történő meghatározása
A stabil termeléshez szükséges minimum indítási és minimum leállítási terhelés meghatározásához legalább három feltételt kell meghatározni; az indítási időszak akkor végződik, illetve a leállítási időszak akkor kezdődik, amikor a feltételek közül legalább kettő egyszerre teljesül.
A feltételeket az alábbiakból kell kiválasztani:
|
1. |
a mellékletben meghatározott külön eljárások vagy a tüzelőberendezés műszaki jellemzői alapján meghatározott egyenértékű eljárások; |
|
2. |
a mellékletben meghatározott működési paraméterekre vonatkozó határértékek vagy a tüzelőberendezés műszaki jellemzői alapján meghatározott egyenértékű működési paraméterek. |
10. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.
a Bizottság részéről
Janez POTOČNIK
a Bizottság tagja
(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.
MELLÉKLET
AZ INDÍTÁSI ÉS LEÁLLÍTÁSI IDŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNELJÁRÁSOK ÉS MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK
1. A stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelésre vonatkozó különeljárások
|
1.1. |
Szilárd tüzelőanyaggal működő kazán esetében: stabilizáló támasztóégő vagy kiegészítő égő használatáról normál tüzelőanyagra történő teljes átállás. |
|
1.2. |
Folyékony tüzelőanyaggal működő kazán esetében: a tüzelőanyag-betápláló főszivattyú beindítása, amikor az égetőben stabilizálódik az olajnyomás, amire a tüzelőanyag-áram sebessége használható mutatóként. |
|
1.3. |
Gázturbinák esetében: az a pont, amelynél az égési mód előkevert, stabil égésre vagy „alapjárati fordulatszámra” vált. |
2. Működési paraméterek
|
2.1. |
Füstgázok oxigéntartalma. |
|
2.2. |
Füstgázhőmérséklet. |
|
2.3. |
Gőznyomás. |
|
2.4. |
Hőtermelő üzem esetében: entalpia és a hőátadó folyadékáram sebessége. |
|
2.5. |
Folyékony és gáztüzelésű üzem esetében: a névleges tüzelőanyag-áram százalékában meghatározott tüzelőanyag-áramlási sebesség. |
|
2.6. |
Gőzkazánnal működő üzem esetében: a kazánkimenetnél mért gőzhőmérséklet. |
