2012.4.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/12/EU IRÁNYELVE

(2012. április 19.)

a 2001/112/EK tanácsi irányelvnek a gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 2001/112/EK tanácsi irányelv (3) szabályokat állapított meg, amelyek – a fogyasztói érdekek védelme és az érintett termékek Unión belüli szabad mozgásának előmozdítása érdekében – meghatározzák e termékek gyártását, összetételét, valamint a címkézéssel kapcsolatos követelményeket. E szabályokat a műszaki fejlődéshez kell igazítani, és – amennyire lehetséges – gondoskodni kell arról, hogy tükrözzék a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett változásokat, különös tekintettel a gyümölcslevek és gyümölcsnektárok általános Codex-szabványára (Codex Alimentarius Codex Stan 247-2005), amelyet a Codex Alimentarius Bizottság 2005. július 4-től9-ig tartott 28. ülésén fogadott el (a továbbiakban: a Codex-szabvány). A Codex-szabvány főként a gyümölcslevekre és hasonló termékekre vonatkozó minőségi szempontokat és a címkézésre vonatkozó követelményeket állapít meg.

(2)

Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) sérelme nélkül módosítani kell a 2001/112/EK irányelv egyes, a gyümölcslevek és hasonló termékek címkézéséről szóló rendelkezéseit, hogy azok tükrözzék az engedélyezett összetevőkre vonatkozó új – többek között a gyümölcslevekben már nem engedélyezett cukrok hozzáadására vonatkozó – szabályokat. Egyéb termékek esetében a hozzáadott cukrokat a 2000/13/EK irányelvvel összhangban továbbra is fel kell tüntetni a címkén.

(3)

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) mellékletében szereplő „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” megjelölés a gyümölcslevek esetében már hosszú ideje használatos. Az ezen irányelvben foglalt, összetevőkre vonatkozó új előírásokra tekintettel nem célszerű, hogy ez a megjelölés egyik napról a másikra eltűnjön az átmeneti időszak lejártakor, mivel ez megnehezítheti a gyümölcslevek és egyéb italok közötti azonnali, egyértelmű különbségtételt a tekintetben, hogy a termék tartalmaz-e hozzáadott cukrokat, és ez káros lehet a gyümölcsléágazatra nézve. Annak érdekében, hogy az ágazat a fogyasztók számára megfelelő tájékoztatást tudjon nyújtani, meghatározott ideig lehetővé kell tenni egy olyan megjegyzés alkalmazását, amely arra utal, hogy a gyümölcslevek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot.

(4)

A 2001/112/EK irányelv mellékleteinek a vonatkozó nemzetközi szabványokhoz és az időközben bekövetkezett műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására ezen mellékletek módosítása céljából, az I. melléklet I. része és a II. melléklet kivételével. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(5)

Célszerű egy 18 hónapos átültetési időszakot megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok elfogadhassák az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Ezen időszak végéig a 2001/112/EK irányelv követelményei az ezen irányelvvel bevezetett módosítások nélkül alkalmazandók.

(6)

Megfelelő átmeneti intézkedéseket kell hozni azon gazdasági szereplők érdekeinek figyelembevétele érdekében, akik az ezen irányelv átültetésére elfogadott nemzeti rendelkezések hatálybalépését megelőzően alkalmazandó követelményekkel összhangban hozzák forgalomba és címkézik termékeiket. Ezért ennek az irányelvnek rendelkeznie kell arról, hogy e termékeket az átültetési időszakot követően korlátozott ideig továbbra is forgalmazni lehessen.

(7)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a 2001/112/EK irányelvnek a Codex-szabvány figyelembevétele mellett a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(8)	A 2001/112/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2001/112/EK irányelv módosítása

A 2001/112/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben ez az irányelv másképp nem rendelkezik, az I. mellékletben meghatározott termékek tekintetében az uniós jog élelmiszerekre alkalmazandó rendelkezései irányadók, mint például az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1).

(*1) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. ”."

2.	A 2. cikket el kell hagyni.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A két vagy több gyümölcsből készült termékek esetében – az I. melléklet II. részének 2. pontjában meghatározott feltételekkel használt citromlé és/vagy a zöldcitrom (lime) lé kivételével – a termékek nevét a felhasznált gyümölcsfélék felsorolásával kell kialakítani, a felhasznált gyümölcslevek vagy gyümölcspürék mennyiségének az összetevők felsorolásában is megadott csökkenő sorrendjében. A három vagy annál több gyümölcsféléből előállított termékek esetében azonban a gyümölcsfélék nevét a »többféle gyümölcs« vagy hasonló megfogalmazás, illetve a felhasznált gyümölcsfélék száma is helyettesítheti.”;

b)	a 4. pontot el kell hagyni.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A nem a végfelhasználónak történő szállításra szánt, az I. melléklet I. részének 2. pontjában említett sűrített gyümölcslevek címkéjének megjegyzést kell tartalmaznia a hozzáadott citromlé, zöldcitromlé, illetve a savasítóanyag – az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) értelmében – megengedett használatára és mennyiségére vonatkozóan. Ezt a megjegyzést a következők egyikén kell feltüntetni:

—	a csomagoláson,

—	a csomagoláshoz csatolt címkén, vagy

—	egy kísérő dokumentumon.

(*2) HL L 354., 2008.12.31., 16. o. ”."

5.	Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Ez az irányelv azokra az I. mellékletben meghatározott termékekre alkalmazandó, amelyeket a 178/2002/EK rendelettel összhangban hoznak forgalomba az Unión belül.”.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Ezen irányelv mellékleteinek a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett változásokhoz és a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el ezen irányelv mellékleteinek módosítására vonatkozóan, az I. melléklet I. része és a II. melléklet kivételével.”.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7a. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013. október 28-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást.

A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 7. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”.

8.	A 8. cikket el kell hagyni.

9.	A mellékletek helyébe az ezen irányelv mellékletének szövege lép.

2. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2013. október 28. előtt megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok e rendelkezéseket 2013. október 28-tól alkalmazzák.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) Azok a termékek, melyeket 2013. október 28-át megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek a 2001/112/EK irányelvvel összhangban, 2015. április 28-ig továbbra is forgalmazhatók.

(2) Az „A gyümölcslevek 2015. október 28-tól kezdve nem tartalmaznak hozzáadott cukrot” megjegyzés 2016. október 28-ig feltüntethető a címkén ugyanabban a látómezőben, ahol az I. melléklet I. részének 1–4. pontjában említett termékek neve is szerepel.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2012. április 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

M. BØDSKOV

(1) HL C 84., 2011.3.17., 45. o.

(2) Az Európai Parlament 2011. december 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. március 8-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 10., 2002.1.12., 58. o.

(4) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(5) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A TERMÉKEK MEGNEVEZÉSEI, MEGHATÁROZÁSAI ÉS JELLEMZŐI

I. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

a) Gyümölcslé

Erjeszthető, de nem erjedt termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss vagy hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely résznek jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző.

Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a léhez.

A citrusfélék esetében a gyümölcslének az endokarpiumból kell származnia. A zöldcitrom leve azonban az egész gyümölcsből nyerhető.

A magokkal és héjjal rendelkező gyümölcsökből készített gyümölcslevek nem tartalmazhatják a magok és a héj bizonyos részeit vagy összetevőit. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra az esetekre, ahol a magok és a héj bizonyos részei vagy összetevői még a helyes gyártási gyakorlat révén sem távolíthatók el.

A gyümölcslé készítésekor a gyümölcslé gyümölcspürével való összekeverése engedélyezett.

b) Koncentrátumból előállított gyümölcslé

A 2. pontban meghatározott sűrített gyümölcslé olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvben (1) előírt kritériumokat.

A késztermék oldható szárazanyag-tartalmának el kell érnie az V. mellékletben a sűrítményből készült gyümölcslé tekintetében meghatározott minimális Brix-értéket.

Ha a sűrítményből készült gyümölcslét az V. mellékletben nem említett gyümölcsből állítják elő, a sűrítményből készült gyümölcslé minimális Brix-értékének meg kell egyeznie a sűrítmény készítéséhez felhasznált gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékével.

Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a sűrítményből készült gyümölcsléhez.

A sűrítményből készült gyümölcslé megfelelő folyamatok révén készül, amelyek megőrzik egy, az adott gyümölcsből nyert átlagos gyümölcslé fizikai, kémiai, érzékszervi és tápérték-jellemzőit.

A gyümölcslé és/vagy sűrítményből készült gyümölcslé gyümölcspürével és/vagy gyümölcspüré-sűrítménnyel való összekeverése engedélyezett a sűrítményből előállított gyümölcslé készítése során.

2. Sűrített gyümölcslé

Egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonása útján nyert termék. Ha a terméket közvetlen fogyasztásra szánják, a vízelvonás mértékének legalább 50 %-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.

Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a sűrített gyümölcsléhez.

3. Vízzel extrahált gyümölcslé

A vízzel történő diffúzió útján a következőkből nyert termék:

—	pépes egész gyümölcs, amelynek leve egyéb fizikai eljárással nem vonható ki, vagy

—	szárított egész gyümölcs.

4. Dehidratált/porított gyümölcslé

Egy vagy többféle gyümölcs levéből a víztartalom fizikai úton történő, csaknem teljes mértékű eltávolítása útján nyert termék.

5. Gyümölcsnektár

Az az erjeszthető, de nem erjedt termék, amely

—	az 1-4. pontban meghatározott termékekhez, gyümölcspüréhez, és/vagy sűrített gyümölcspüréhez és/vagy e termékek keverékéhez víz hozzáadásával, valamint cukor és/vagy méz hozzáadásával vagy anélkül készül, és

—	megfelel a IV. mellékletben meghatározott követelményeknek.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) sérelme nélkül a cukor hozzáadása nélkül, vagy csökkentett energiatartalommal gyártott gyümölcsnektárok esetében a cukor az 1333/2008/EK rendeletnek megfelelően teljes egészében, illetve részben helyettesíthető édesítőszerekkel.

Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a gyümölcsnektárhoz.

II. ENGEDÉLYEZETT ÖSSZETEVŐK, KEZELÉSI MÓDOK ÉS ANYAGOK

1. Összetétel

Gyümölcslevek, gyümölcspürék és gyümölcsnektárok előállításához az V. mellékletben – növénytani megnevezésükkel – felsorolt gyümölcsfajták használhatók fel. A termék nevének meg kell felelnie a felhasznált gyümölcs nevének vagy a termék általános elnevezésének. Az V. mellékletben nem szereplő gyümölcsfajták esetében a helyes növénytani vagy általános elnevezés alkalmazandó.

A gyümölcslé esetében a Brix-érték megegyezik a gyümölcsből kivont lé Brix-értékével és nem módosítható, kivéve, ha ugyanazzal a gyümölcsfajtának a levével elegyítik.

Az V. mellékletben a sűrítményből előállított gyümölcslé és gyümölcspüré tekintetében megállapított minimális Brix-érték nem tartalmazza a hozzáadott opcionális összetevők és adalékanyagok oldhatószárazanyag-tartalmát.

2. Engedélyezett összetevők

Az I. részben felsorolt termékekhez kizárólag a következő összetevők adhatók hozzá:

—	a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) engedélyezett vitaminok és ásványi anyagok,

—	az 1333/2008/EK rendeletben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok;

valamint:

—	a gyümölcslevek, sűrítményből készült gyümölcslevek és sűrített gyümölcslevek esetében engedélyezett összetevők: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok;

—	kizárólag a szőlőlé esetében: visszaadagolt borkősav,

—

a gyümölcsnektárok esetében: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok, cukor és/vagy méz a végtermék teljes tömegének 20 %-áig; és/vagy édesítőszerek.

Az az állítás, mely szerint a gyümölcsnektár nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert, ideértve az 1333/2008/EK rendeletben meghatározott édesítőszereket is. Amennyiben a gyümölcsnektár természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állításnak is szerepelnie kell: »természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz«,

—	a III. melléklet a) pontjában, b) pontjának első francia bekezdésében, c) pontjában, e) pontjának második francia bekezdésében és h) pontjában említett termékek esetében: cukor és/vagy méz,

—	az I. rész 1-5. pontjában meghatározott termékek esetében a savas íz szabályozása érdekében: literenként legfeljebb 3 gramm, vízmentes citromsavban kifejezett citromlé és/vagy zöldcitromlé és/vagy sűrített citromlé és/vagy sűrített zöldcitromlé,

—	a paradicsomlé és a sűrítményből készült paradicsomlé esetében: só, fűszerek és aromás fűszernövények.

3. Engedélyezett eljárások és anyagok

Az I. részben felsorolt termékek esetében kizárólag a következő eljárások alkalmazhatók és e termékekhez kizárólag a következő anyagok adhatók hozzá:

—	mechanikai kivonási eljárások,

—	a megszokott fizikai eljárások, beleértve a gyümölcs ehető részéből – a szőlő kivételével – történő »in line« vízkivonást (diffúzió) sűrített gyümölcslé előállítása céljából, feltéve, hogy az így nyert gyümölcslé megfelel az I. rész 1. pontjában szereplő követelményeknek,

—	szőlőlé esetében, ha a szőlőszemeket kén-dioxiddal kénezték, engedélyezett a fizikai úton történő kéntelenítés, feltéve, hogy a végtermékben jelen lévő SO2 teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/liter mennyiséget,

—	eEnzimkészítmények esetében: pektinázok (pektin lebontására), proteinázok (proteinek lebontására) és amilázok (keményítő lebontására) az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) követelményeinek megfelelően,

—	étkezési zselatin,

—

tanninok,

—	szilikaszol,

—

faszén,

—

nitrogén,

—	bentonit mint vízmegkötő közeg,

—

kémiailag inaktív szűrési segédanyagok (többek között perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan poliamid, polivinil-poli-pirolidon, polisztirol), amennyiben megfelelnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (5) előírásainak,

—

kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amennyiben megfelelnek az 1935/2004/EK rendeletnek, és amelyeket a citrusfélék levében a limonoid- és naringintartalom csökkentésére használnak anélkül, hogy lényegesen érintenék a limonoidglükozid-, a sav-, a cukor- (beleértve az oligoszacharidokat is) vagy az ásványianyag-tartalmat.

„II. MELLÉKLET

A NYERSANYAGOK MEGHATÁROZÁSAI

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. Gyümölcs

Valamennyi gyümölcs. Ezen irányelv alkalmazásában a paradicsom is gyümölcsnek tekintendő.

A gyümölcsnek épnek, kellően érettnek és frissnek, illetve fizikai úton vagy az uniós jognak megfelelően alkalmazott kezelés révén – ideértve a szedés utáni kezelést – tartósítottnak kell lennie.

2. Gyümölcspüré

Egész vagy hámozott gyümölcs ehető részéből megfelelő fizikai úton nyert, úgy mint szitán átnyomott, őrölt és a lé eltávolítása nélkül nyert, erjeszthető, de nem erjesztett termék.

3. Sűrített gyümölcspüré

A gyümölcspüréből a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonása útján nyert termék.

A sűrített gyümölcspüréhez az I. melléklet II. részének 3. pontjában meghatározottak szerint visszaadagolható a megfelelő fizikai úton nyert, kizárólag ugyanabból a gyümölcsfajtából származó aroma.

4. Aroma

Az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) sérelme nélkül a visszaadagolásra szánt aromákat a gyümölcs feldolgozása során nyerik megfelelő fizikai folyamatok alkalmazásával. E fizikai folyamatok az aroma minőségének megőrzésére, tartósítására vagy stabilizálására alkalmazhatók és többek között lehetnek: préselés, kivonás, desztillálás, szűrés, adszorpció, bepárlás, frakcionálás és sűrítés.

Az aroma a gyümölcs ehető részéből nyerhető; de az aroma alapjául szolgálhatnak a citrushéjból származó hidegen sajtolt olaj és a magok alkotóelemei is.

5. Cukrok

—	az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelv (7) értelmében cukorként meghatározott anyagok,

—	fruktózszirup,

—	gyümölcsökből nyert cukrok.

6. Méz

A mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelv (8) értelmében mézként meghatározott termék.

7. Gyümölcspép vagy rostok

A lé eltávolítása nélkül, az azonos fajtájú gyümölcs ehető részéből készült termék. Ezenkívül citrusfélék esetében gyümölcspépnek vagy rostoknak minősülnek az endokarpiumból nyert lézsákok is.

„III. MELLÉKLET

AZ I. MELLÉKLETBEN FELSOROLT EGYES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS MEGJELÖLÉSEK

a)	»vruchtendrank«: gyümölcsnektár;

»Süβmost«;

A »Süβmost« elnevezést csak a »Fruchtsaft« vagy »Fruchtnektar« megnevezésekkel együttesen lehet alkalmazni.

—	kizárólag gyümölcsléből, sűrített gyümölcsléből vagy e termékek keverékéből készült gyümölcsnektár, amely természetes állapotában élvezhetetlen a magas természetes savtartalma miatt,

—	almából vagy körtéből, adott esetben alma hozzáadásával készült gyümölcslé, hozzáadott cukor nélkül;

c)	»succo e polpa« vagy »sumo e polpa«, olyan gyümölcsnektárok, amelyek kizárólag gyümölcspüréből és/vagy sűrített gyümölcspüréből készülnek;

d)	»æblemost«, a hozzáadott cukrot nem tartalmazó almalé;

—	»sur … saft«, a felhasznált gyümölcs dán nevével együtt használva olyan gyümölcslevek esetén, amelyek hozzáadott cukrot nem tartalmaznak és fekete ribizliből, cseresznyéből, ribizliből, fehér ribizliből, málnából, eperből vagy bodzából készülnek,

—	»sød … saft« vagy »sødet … saft«, a felhasznált gyümölcs dán nevével együtt használva olyan gyümölcslevek esetén, amelyek ebből a gyümölcsből készültek és literenként 200 gramm cukornál több hozzáadott cukrot tartalmaznak;

f)	»äppelmust/äpplemust«, a hozzáadott cukrot nem tartalmazó almalé;

g)	»mosto«, a szőlőlé szinonimája;

h)	»smiltsērkšķu sula ar cukuru« vagy »astelpaju mahl suhkruga« vagy »słodzony sok z rokitnika« a homoktövisbogyóból készült, literenként legfeljebb 140 g hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek esetében.

„IV. MELLÉKLET

A GYÜMÖLCSNEKTÁROKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

Az alábbiakból készült gyümölcsnektárok:	Minimális gyümölcslé- és/vagy pürétartalom (térfogatszázalékban a késztermékben)
I. Természetes állapotukban élvezhetetlen, savas levű gyümölcsök
Golgotavirág gyümölcse	25
Quito narancs	25
Fekete ribiszke	25
Fehér ribizli	25
Piros ribiszke	25
Egres	30
Homoktövisbogyó	25
Kökény	30
Szilva	30
Kék szilva	30
Berkenye	30
Csipkebogyó	40
Meggy	35
Más cseresznyefajták	40
Fekete áfonya	40
Fekete bodza	50
Málna	40
Sárgabarack	40
Földieper	40
Faeper/földi szeder	40
Tőzegáfonya	30
Birs	50
Citrom, zöldcitrom	25
Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök	25
II. Alacsony savtartalmú, pépes vagy nagyon ízes, illatos gyümölcsök, amelyeknek leve természetes állapotban élvezhetetlen
Mangó	25
Banán	25
Guáva	25
Papája	25
Licsi	25
Azaról galagonya/francia galagonya (Crataegus azarolus)	25
Savanyú anóna	25
Ökörszív	25
Cukoralma	25
Gránátalma	25
Kasugyümölcs	25
Spanyolszilva	25
Umbu	25
Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök	25
III. Természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcsök
Alma	50
Körte	50
Őszibarack	50
Citrusfélék, kivéve citrom és zöldcitrom (lime)	50
Ananász	50
Paradicsom	50
Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök	50

„V. MELLÉKLET

A SŰRÍTMÉNYBŐL KÉSZÜLT GYÜMÖLCSLÉ ÉS A SŰRÍTMÉNYBŐL KÉSZÜLT GYÜMÖLCSPÜRÉ MINIMÁLIS BRIX-ÉRTÉKEI

A gyümölcs általános megnevezése	Növénytani megnevezés	Minimális Brix-érték
Alma (*)	Malus domestica Borkh.	11,2
Kajszibarack (**)	Prunus armeniaca L.	11,2
Banán (**)	Musa x paradisiaca L. (plantain fajták kivételével)	21,0
Fekete ribiszke (*)	Ribes nigrum L.	11,0
Szőlő (*)	Vitis vinifera L. vagy azok hibridjei Vitis labrusca L. vagy azok hibridjei	15,9
Grépfrút (*)	Citrus x paradisi Macfad.	10,0
Guáva (**)	Psidium guajava L.	8,5
Citrom (*)	Citrus limon (L.) Burm.f.	8,0
Mangó (**)	Mangifera indica L.	13,5
Narancs (*)	Citrus sinensis (L.) Osbeck	11,2
Golgotavirág gyümölcse (*)	Passiflora edulis Sims	12,0
Őszibarack (**)	Prunus persica (L.) Batsch var. persica	10,0
Körte (**)	Pyrus communis L.	11,9
Ananász (*)	Ananas comosus (L.) Merr.	12,8
Málna (*)	Rubus idaeus L.	7,0
Meggy (*)	Prunus cerasus L.	13,5
Eper (*)	Fragaria x ananassa Duch.	7,0
Paradicsom (*)	Lycopersicon esculentum, Mill.	5,0
Mandarin (*)	Citrus reticulata Blanco	11,2
Az egy csillaggal () jelölt olyan termékek esetében, amelyeket gyümölcsléként állítanak elő, a víz 20 °C-on mért sűrűségéhez viszonyított minimális relatív sűrűség (d 20/20) kerül meghatározásra. A két csillaggal (*) jelölt olyan termékek esetében, amelyeket püréként állítanak elő, csak minimális korrigálatlan – savtartalomtól függő korrekció nélküli – Brix-érték kerül meghatározásra.

”.

(1) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

(2) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

(3) HL L 404., 2006.12.30., 26. o.

(4) HL L 354., 2008.12.31., 7. o.

(5) HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

(6) HL L 354., 2008.12.31., 34. o.

(7) HL L 10., 2002.1.12., 53. o.

(8) HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

2012.4.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/12

A BIZOTTSÁG 363/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. február 23.)

a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt ellenőrző szervezetek elismerésére és az elismerés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fát és a fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 995/2010/EU rendelet fő célkitűzése, hogy minimálisra csökkentse az illegálisan kitermelt fa és az ilyen faanyagból készült termékek belső piacra kerülésének kockázatát. Az ellenőrző szervezeteknek támogatást kell nyújtaniuk az említett rendelet követelményeinek teljesítéséhez. E célból indokolt létrehozni egy, a kellő gondosság elvén alapuló rendszert, alkalmazásához megadni a jogosultságot a piaci szereplők számára és ellenőrizni megfelelő alkalmazását.

(2)

Az ellenőrző szervezeteknek a Bizottság általi elismerésére vonatkozó eljárásnak tisztességesnek, átláthatónak és függetlennek kell lennie. Ezért a kérelmezőt célszerű a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival folytatott konzultációt követően, illetve a kérelmezőről szerzett elegendő mennyiségű információ birtokában értékelni. Amennyiben szükséges, az információgyűjtés foglaljon magában látogatásokat a kérelmező telephelyén.

(3)

Szükséges meghatározni azt a megfelelő szakértelmet és képességet, amellyel az ellenőrző szervezetnek rendelkeznie kell annak megállapítása érdekében, hogy a fa megfelel-e azon ország jogszabályainak, amelyben a fakitermelés zajlott, illetve hogy intézkedéseket javasolhasson az illegálisan kitermelt fa és az ilyen faanyagból készült termékek piacra kerülésére vonatkozó kockázat becslésére. Amennyiben az azonosított kockázat mértéke nem elhanyagolható, az ellenőrző szervezetnek megfelelő intézkedéseket kell javasolnia annak hatékony minimalizálására.

(4)	Indokolt biztosítani, hogy az ellenőrző szervezetek feladataikat átlátható és független módon lássák el, elkerüljék a feladataikból eredő összeférhetetlenséget és szolgáltatásaikat megkülönböztetéstől mentes módon nyújtsák a piaci szereplők részére.

(5)

A Bizottságnak egy tisztességes, átlátható és független eljárást követően határozatot kell hoznia az elismerés visszavonásáról. A határozat meghozatala előtt a Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamok érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságaival és elegendő információt kell gyűjtenie, szükség esetén pedig helyszíni látogatást kell tennie. A határozat meghozatala előtt az érintett ellenőrző szervezetnek indokolt megadni az észrevételek benyújtásának lehetőségét.

(6)

Az arányosság elvének megfelelően a Bizottság ideiglenesen és/vagy feltételesen, illetve állandó jelleggel visszavonja az elismerést, mivel az a feltárt hiányosságok szintje miatt szükségesnek bizonyulhat, amennyiben az ellenőrző szervezet már nem teljesíti feladatát vagy nem felel meg a 995/2010/EU rendelet 8. cikkében foglalt követelményeknek.

(7)

Szükséges annak biztosítása, hogy e rendelet hatályán belül az egyéneknek személyes adataik feldolgozásával kapcsolatos védelmének szintje, különösen ami az ellenőrző szervezetként történő elismerésre vonatkozó kérelmekben szereplő személyes adatok feldolgozását illeti, megfelel az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) foglalt követelményeknek és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

A 995/2010/EU rendelet 2. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túl, e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. „az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok”: azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, amelyekben egy ellenőrző szervezet vagy egy ellenőrző szervezetként elismerést kérelmező jogi személy jogszerűen letelepedett, illetve amelyben a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) értelmében szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatásokat kíván nyújtani;

2. „képesítések tanúsítása”: egy adott állam törvényi vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt hatóság által kiadott és a szakképzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok;

3. „szakmai tapasztalat”: az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlása.

2. cikk

Az elismerésre vonatkozó kérelem

(1) Bármely, az Unióban jogszerűen letelepedett, köz- vagy magántulajdonban lévő jogi személy – legyen az vállalat, társaság, cég, vállalkozás, intézet vagy hatóság – ellenőrző szervezetként való elismerésre vonatkozó kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz.

A jogi személy kérelmét az Unió hivatalos nyelveinek bármelyikén benyújthatja a mellékletben felsorolt dokumentumok kíséretében.

(2) Ellenőrző szervezetként való elismeréséhez a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy teljesíti a 995/2010/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében és e rendelet 5–8. cikkében foglalt összes követelményt.

(3) A Bizottság visszaigazolja a kérelem beérkezését, és kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül referenciaszámmal látja el azt.

A Bizottság továbbá közli a kérelmezővel az előzetes határidőt, amelyen belül határozatát meghozza a kérelem ügyében. A Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt, amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges kiegészítő információk vagy dokumentumok miatt módosítja az előzetes határidőt.

(4) Amennyiben a kérelem kézhezvételétől vagy a Bizottság utolsó, a kérelmezőnek küldött írásbeli közleményétől számítva – attól függően, hogy melyik a későbbi időpont – eltelt három hónap, és a Bizottság nem fogadott el a kérelemnek sem elismeréséről, sem elutasításáról határozatot, a Bizottság írásban tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem elbírásának ügyében történt előrehaladásról.

Az első albekezdés egynél többször is vonatkozhat egy kérelem kezelésére.

(5) A Bizottság továbbítja a kérelem és a kísérődokumentumok másolatát az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, amelyek a továbbítás időpontjától számított egy hónapon belül elküldhetik észrevételeiket a kérelemről.

3. cikk

További dokumentumok és a telephelyekhez való hozzáférés

(1) A Bizottság kérésére a kérelmező vagy az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok a megállapított határidőn belül benyújtják a Bizottság által kívánt kiegészítő információkat vagy dokumentumokat.

(2) A kérelmező biztosítja, hogy a Bizottság hozzáférjen telephelyéhez annak ellenőrzése érdekében, hogy a 995/2010/EU rendelet 8. cikkében és e rendelet 5–8. cikkében foglalt valamennyi követelményt teljesíti. A Bizottság esetleges látogatásáról előre tájékoztatja a kérelmezőt. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok részt vehetnek a látogatáson.

A kérelmező megtesz minden tőle telhetőt e látogatások elősegítése érdekében.

4. cikk

Az elismerésre vonatkozó határozat

Amennyiben a Bizottság a 995/2010/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében elfogadta az elismerésre vonatkozó határozatot, a határozat elfogadásának napjától számított tíz munkanapon belül értesíti az érintett kérelmezőt.

A Bizottság késedelem nélkül elismerési igazolást állít ki a kérelmező számára, és határozatáról a 995/2010/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerint az első bekezdésben említett határidőn belül tájékoztatja valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát.

5. cikk

Jogi személyiség és az Unión belüli jogszerű letelepedés

(1) Amennyiben a kérelmező egynél több tagállamban telepedett le jogszerűen, tájékoztatnia kell a Bizottságot a létesítő okirat szerinti székhelyéről, központi ügyvezetéséről vagy üzleti tevékenységének fő helyéről, valamint bármely tagállam területén található valamennyi képviseletéről, fióktelepéről vagy leányvállalatáról. A kérelmezőnek arról is nyilatkoznia kell, hogy mely tagállamokban kívánja szolgáltatásait nyújtani.

(2) Amennyiben a kérelmező egy tagállam hatósága vagy annak részét képezi, nem szükséges bizonyítania jogi személyiségét és az Unión belüli jogszerű letelepedését.

6. cikk

Megfelelő szakértelem

(1) Annak biztosítására, hogy egy ellenőrző szervezet a feladatait a 995/2010/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtakkal összhangban megfelelően tudja ellátni, a kérelmező szakmailag kompetens személyzetének teljesítenie kell az alábbi minimumkövetelményeket, és ezt a képesítés és a szakmai tapasztalat megszerzéséről szóló tanúsítványokkal kell igazolni:

a)	az ellenőrző szervezet feladataihoz kapcsolódó szakirányban hivatalos szakképzettséggel rendelkezik;

b)	az ellenőrző szervezet feladataihoz kapcsolódó, vezető beosztású szakmai pozíciókhoz legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az erdészethez, a környezethez, a joghoz, az üzleti irányításhoz, a kockázatkezeléshez, a kereskedelemhez, az ellenőrzéshez, a pénzügyi ellenőrzéshez vagy az ellátási lánc igazgatásához kapcsolódó szakirányok releváns szakiránynak tekintendők.

(2) A kérelmező nyilvántartja személyzetének feladatait és felelősségi körét. A kérelmező rendelkezik személyzetének teljesítményét és szakmai alkalmasságát ellenőrző eljárásokkal.

7. cikk

Feladatok ellenőrző szervezetként történő ellátására vonatkozó képesség

(1) A kérelmező bizonyítja, hogy rendelkezik az alábbiak mindegyikével:

a)	szervezeti struktúra, amely biztosítja az ellenőrző szervezetek feladatainak megfelelő ellátását;

b)	a piaci szereplők rendelkezésére álló és általuk alkalmazott, kellő gondosság elvén alapuló rendszer;

c)	a kellő gondosság elvén alapuló rendszer értékelését és javítását lehetővé tevő irányelvek és eljárások;

d)	a kellő gondosság elvén alapuló rendszer piaci szereplők általi megfelelő alkalmazásának ellenőrzésére szolgáló eljárások és folyamatok;

e)	korrekciós intézkedések megtételére irányuló eljárások arra az esetre, ha a piaci szereplő nem alkalmazza megfelelően a kellő gondosság elvén alapuló rendszert.

(2) Az (1) bekezdés követelményein felül a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy pénzügyi és szakmai kapacitással rendelkezik az ellenőrző szervezet feladatainak ellátásához.

8. cikk

Az összeférhetetlenség elkerülése

(1) A kérelmező oly módon szerveződik és működik, hogy megőrizze tevékenységei objektivitását és pártatlanságát.

(2) A kérelmező azonosítja, elemzi és nyilvántartja azokat a helyzeteket, amelyek az ellenőrző szervezetként rá háruló feladatok elvégzése során összeférhetetlenséghez vezethetnek, beleértve a kapcsolódó szervekkel és alvállalkozókkal fennálló kapcsolataiból eredő konfliktusokat is.

(3) Amennyiben fennáll az összeférhetetlenség veszélye, a kérelmezőnek rendelkeznie kell írott szabályokkal és eljárásokkal, hogy szervezeti és egyéni szinten elkerülje az összeférhetetlenséget. Gondoskodni kell arról, hogy folyamatosan érvényben legyenek az írott szabályok és eljárások és azokat végre kell hajtani. E szabályok és eljárások harmadik felek által végzett ellenőrzést is magukban foglalhatnak.

9. cikk

A későbbi változásokkal kapcsolatos információk

(1) Az ellenőrző szervezet késedelem nélkül tájékozatja a Bizottságot az elismerését követően előálló alábbi helyzetek bármelyikéről:

a)	az ellenőrző szervezetnek az 5–8. cikkben foglalt követelmények teljesítésére vonatkozó képességét érintő olyan változás, amely az elismerését követően merült fel;

b)	az ellenőrző szervezet a kérelmében leírtakon kívüli képviseleteket, fióktelepeket vagy leányvállalatokat létesít az Unión belül;

c)	az ellenőrző szervezet úgy határoz, hogy a kérelemben megjelölt tagállamtól eltérő tagállamban vagy olyan tagállamban kíván szolgáltatást nyújtani, ahol a d) pont értelmében tett bejelentésének megfelelően megszüntette a szolgáltatásnyújtást;

d)	az ellenőrző szervezet valamely tagállamban megszünteti a szolgáltatásnyújtást.

(2) A Bizottság továbbítja az (1) bekezdés alapján szerzett információkat az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak.

10. cikk

Az elismerésre vonatkozó határozat felülvizsgálata

(1) A Bizottság bármikor felülvizsgálhatja az ellenőrző szervezet elismerésére vonatkozó határozatot.

Ilyen felülvizsgálatot a Bizottság a következő esetekben folytat:

Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóság arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy megállapította, hogy az ellenőrző szervezet már nem látja el a 995/2010/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, vagy már nem felel meg a 995/2010/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt és e rendelet 5–8. cikkében részletezett követelményeknek;

b)	a Bizottság birtokában van olyan releváns információknak, beleértve harmadik felektől származó, megalapozott aggályokat is, miszerint az ellenőrző szervezet már nem felel meg a 995/2010/EU rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében és e rendelet 5–8. cikkében foglalt követelményeknek;

c)	az ellenőrző szervezet tájékoztatta a Bizottságot az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett változásokról.

(2) Felülvizsgálat indítása esetén a Bizottságot felülvizsgálati munkacsoport segíti a felülvizsgálat és az ellenőrzések lebonyolításában.

(3) A kérelmező hozzáférést biztosít telephelyéhez a felülvizsgálati csoport részére annak ellenőrzése érdekében, hogy a 995/2010/EU rendelet 8. cikkében és e rendelet 5–8. cikkében foglalt valamennyi követelményt teljesíti. Az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok részt vehetnek a látogatáson.

A kérelmező minden szükséges segítséget felajánl e látogatások elősegítése érdekében.

(4) A felülvizsgálati csoport jelentést készít az eredményekről. A kísérődokumentumokat mellékelni kell a felülvizsgálati jelentéshez.

A felülvizsgálati jelentés ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ellenőrző szervezet elismerését vissza kell-e vonni vagy sem.

A felülvizsgálati csoport elküldi a felülvizsgálati jelentést az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak. A szóban forgó hatóságok a jelentés továbbításának időpontjától számított három héten belül elküldhetik észrevételeiket.

A felülvizsgálati csoport az érintett ellenőrző szervezethez eljuttatja az eredmények összefoglalását és a jelentés következtetéseit. A szervezet az összefoglalás elküldésének időpontjától számított három héten belül továbbítja észrevételeit a felülvizsgálati csoportnak.

(5) Amennyiben a felülvizsgálati csoport megállapítja, hogy az ellenőrző szervezet már nem látja el a 995/2010/EU rendelet 8. cikkében meghatározott feladatokat vagy nem felel meg az ugyanitt lefektetett követelményeknek, jelentésében javasolhatja – a feltárt hiányosságok mértékének függvényében – az elismerés ideiglenes és/vagy feltételes, vagy tartós visszavonását.

A felülvizsgálati csoport ehelyett javasolhatja, hogy a Bizottság korrekciós intézkedésekre vonatkozó értesítést vagy hivatalos figyelmeztetést adjon ki, illetve hogy a Bizottság ne tegyen további lépéseket.

11. cikk

Az elismerés visszavonására vonatkozó határozat

(1) A Bizottság határozhat úgy, hogy az ellenőrző szervezet elismerését ideiglenesen és/vagy feltételesen, illetve állandó jelleggel visszavonja, figyelembe véve a 10. cikkben említett felülvizsgálati jelentést.

(2) A Bizottság korrekciós intézkedésekre vonatkozó értesítést vagy hivatalos felszólítást adhat ki, amennyiben a feltárt hiányosságok mértéke nem vezet a 995/2010/EU rendelet 8. cikkének (6) bekezdése szerinti azon megállapításhoz, hogy az ellenőrző szervezet már nem látja el az említett rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feladatokat vagy nem felel meg az ugyanitt lefektetett követelményeknek.

(3) Az ellenőrző szervezet elismerésének visszavonására vonatkozó határozatról, valamint a (2) bekezdés szerinti értesítésről vagy felszólításról értesíteni kell az érintett ellenőrző szervezetet, és a 995/2010/EU rendelet 8. cikkének (6) bekezdésével összhangban elfogadásának időpontjától számított tíz munkanapon belül tájékoztatni kell valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait is.

12. cikk

Adatvédelem

E rendelet nem érinti a személyes adatok feldolgozása tekintetében a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben meghatározott szabályokat.

13. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 295., 2010.11.12., 23. o.

(2) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(3) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(4) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

MELLÉKLET

A kísérődokumentumok jegyzéke

Jogi személyiség; jogszerű letelepedés; szolgáltatásnyújtás:

—	az igazolások hiteles másolata a vonatkozó nemzeti jogszabályokban foglaltak szerint,

—	azon tagállamok jegyzéke, amelyben a kérelmező szolgáltatást kíván nyújtani.

Megfelelő szakértelem:

—	a jogi személy szervezetének és struktúrájának leírása,

—	a szakmailag kompetens személyzet jegyzéke az önéletrajzok másolataival,

—	a feladat- és felelősségi körök, valamint megosztásuk leírása,

—	a szakmailag kompetens személyzet teljesítményének és képességeinek ellenőrzésére vonatkozó eljárások részletes leírása.

Feladatok ellenőrző szervezetként történő ellátására vonatkozó képesség:

Az alábbiak részletes ismertetése:

—	a kellő gondosság elvén alapuló rendszer,

—	a kellő gondosság elvén alapuló rendszer értékelésére és javítására vonatkozó irányelvek és eljárások,

—	a piaci szereplőktől vagy harmadik felektől származó panaszok kezelésére vonatkozó szabályok és eljárások,

—	a kellő gondosság elvén alapuló rendszer piaci szereplők általi megfelelő alkalmazásának ellenőrzésére szolgáló eljárások és folyamatok,

—	a korrekciós intézkedések megtételére irányuló eljárások arra az esetre, ha a piaci szereplő nem alkalmazza megfelelően a kellő gondosság elvén alapuló rendszert,

—	nyilvántartási rendszer.

Pénzügyi kapacitás:

—	az elmúlt pénzügyi évről készített pénzügyi kimutatások másolatai, vagy

—	az értékesítésből származó forgalomról készített nyilatkozat, vagy

—	egyéb bizonyító erejű okmány, amennyiben a pályázó a fent megjelölt dokumentumokat jogos indokok alapján nem tudja benyújtani,

—	felelősségbiztosítási szerződés igazolása.

Az összeférhetetlenség elkerülése:

—	nyilatkozat arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség,

—	a szervezeti és személyi összeférhetetlenség kialakulásának megakadályozását szolgáló, esetleg harmadik felek által végzett ellenőrzést is magában foglaló, írott szabályok és eljárások ismertetése.

Alvállalkozói szerződések:

—	az alvállalkozásba kiadott feladatok leírása,

—	arról szóló igazolás, hogy valamennyi alvállalkozó vagy leányvállalat, amennyiben azok jogszerűen letelepedettek, teljesíti a fenti vonatkozó követelményeket.

2012.4.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/21

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. március 29.)

a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról

(2012/224/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2011/344/EU tanácsi végrehajtási határozat (2) 3. cikke (9) bekezdésével összhangban a Bizottság a Nemzetközi Valutaalappal együtt és az Európai Központi Bankkal összeköttetésben elvégezte a portugál hatóságok által, a gazdasági és pénzügyi kiigazítási program (a továbbiakban: a program) keretében egyeztetett intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre, valamint azok eredményességére és gazdasági-társadalmi hatására vonatkozó harmadik értékelést.

(2)

Az értékelés során megállapítást nyert, hogy Portugália megfelelése a 2011. év negyedik negyedévére meghatározott feltételeknek kielégítő volt. 2011-ben az államháztartási hiány a GDP 5,9 %-ában meghatározott célérték alá csökkent és jelenleg a GDP körülbelül 4 %-ára becsülik, bár ez a csökkenés annak köszönhető, hogy kivételesen a bankok mintegy 6 milliárd EUR értékű (a GDP körülbelül 3,5 %-a) nyugdíjalapját transzferálták az állami társadalombiztosítási rendszerbe. A 2012. évi költségvetés összhangban van a programnak megfelelően meghatározott, a GDP 4,5 %-át kitevő hiánycél teljesítésével. Tovább folytatódnak a pénzügyi rendszer stabilitását támogató szakpolitikai erőfeszítések. A portugál bankok a program által előírt magasabb tőkekövetelmények teljesítésén fáradoznak, figyelembe véve az Európai Bankhatóságnak az államadósság fedezésére vonatkozóan egy új ideiglenes tartalékra, a speciális helyszíni vizsgálati programra, valamint a bankok nyugdíjalapjainak az állami társadalombiztosítási rendszerbe történő transzferjére vonatkozó követelményeiből eredő következményeket is. Előrelépés történt a munkaerő- és termékpiaci reformok terén is: megállapodás jött létre a szociális partnerekkel egy széleskörű és nagyratörő munkaerő-piaci reformról és a versenyjogi szabályozási keret jelentős, a versenypolitika hatékony végrehajtásának feltételeit megteremtő felülvizsgálatát terjesztették a parlament elé. A privatizációs program az új keretjogszabály szerint kerül végrehajtásra. Az EDP energiavállalat és a REN energiahálózati vállalat eladásra került. Elkészült az állami tulajdonú vállalatok (SOE-k) szerkezetátalakítására vonatkozó stratégia. Folyamatban van a közbeszerzés szabályozási keretének javítása és a lakáspiac szabályozási keretének korszerűsítése. Az igazságszolgáltatási rendszer reformja jól halad.

(3)	E fejlemények ismeretében a 2011/344/EU végrehajtási határozatot módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/344/EU végrehajtási határozat 3. cikke a következőképpen módosul:

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Portugália az egyetértési megállapodásban részletezett feltételekkel összhangban 2012 során elfogadja a következő intézkedéseket:

a b) és c) pontban meghatározott, legalább 9,8 milliárd EUR-t kitevő intézkedéseket bele kell foglalni a 2012. évi költségvetésbe. A 2012. évi költségvetési fejleményekből eredő lehetséges rések kitöltése érdekében további intézkedéseket kell hozni, főként a kiadási oldalon. A kormány márciusban kiegészítő költségvetést fogad el, amely különböző elemeket tartalmaz, például a bankok nyugdíjalapjának az állami társadalombiztosítási rendszerbe történő transzferjéből eredő következmények, a Madeira autonóm régióval kötött megállapodás, a gazdasági kilátások romlásának adóügyi következményei, az alacsonyabb kamatkifizetések és a hátralékok rendezésének stratégiája. A kiegészítő költségvetés változatlanul hagyja a 2012-es államháztartási hiánycélt (ami a GDP 4,5 %-ának felel meg);

Portugália arra törekszik, hogy 2012-ben legalább 6,8 milliárd EUR-val csökkentse a kiadásokat, többek között a következők révén: a közszférában foglalkoztatottak számának és bérének csökkentése; megszorítások a nyugdíjak terén; a központi államigazgatás teljes körű átszervezése, a redundanciák és egyéb hatékonysági problémák megszüntetése; az állami tulajdonú vállalatok felé teljesített transzferek csökkentése; az önkormányzatok és körzetek számának csökkentése; megszorítások az oktatás és az egészségügy terén; alacsonyabb transzfer a regionális és helyi hatóságoknak; valamint a tőkekiadások és egyéb kiadások csökkentése a programban meghatározottak szerint;

a bevételi oldalon Portugália mintegy 3 milliárd EUR-t kitevő bevételi intézkedéseket hajt végre, többek között a következőket: a héa alapjának szélesítése az adókedvezmények csökkentése és a csökkentett, közepes, illetve magas kulccsal adózó termékek és szolgáltatások jegyzékének átrendezése révén; a jövedéki adók növelése; a társasági adó és a személyi jövedelemadó alapjának szélesítése az adókedvezmények és a különleges adóprogramok csökkentése révén; a nyugdíjakra és a munkavégzésből származó jövedelemre alkalmazott személyijövedelemadó-kedvezmények közötti konvergencia biztosítása; valamint az ingatlanadózás módosítása a mentességek számának jelentős csökkentése révén. Ezeket az intézkedéseket az adócsalás, a csalás és az adójogszabályok be nem tartása elleni küzdelmet célzó fellépéssel kell kiegészíteni;

Portugália intézkedéseket fogad el az államháztartás irányításának megerősítésére. Végrehajtja az új költségvetési kerettörvényben rögzített intézkedéseket, ideértve egy középtávú költségvetési keret kidolgozását. Jelentősen meg kell erősíteni a helyi és regionális szintű költségvetési keretet, különösen az egyes finanszírozási törvényeknek a költségvetési kerettörvény követelményeihez való hozzáigazításának főbb lehetőségeire vonatkozó javaslat előterjesztése révén. Portugália fokozza az államháztartás felügyeletét és az arról való jelentéskészítést, valamint megerősíti a költségvetési végrehajtási szabályokat és eljárásokat. A portugál kormány stratégiát dolgoz ki a hátralékok érvényesítésére és rendezésére. A stratégia tartalmazza a hitelezők kifizetése kapcsán alkalmazandó rangsorolási kritériumokat, valamint a valamennyi szektorban tisztességes és átlátható hátralékrendezési eljárásokat biztosító irányítási intézkedéseket. Portugália a költségvetési kockázatok PPP-szerződések megkötése előtti értékelésére megerősített jogi és intézményi keretet állít fel. Hasonlóképpen, Portugália jogszabályt fogad el az állami tulajdonú vállalatok létrehozásának és működésének központi, regionális és helyi szintű szabályozására. Portugália mindaddig nem köt új PPP-szerződést és nem hoz létre új állami tulajdonú vállalatot, amíg végre nem hajtották a felülvizsgálatokat és életbe nem lépett az új jogi struktúra;

a portugál önkormányzati igazgatási rendszer jelenleg 308 települési önkormányzatból és 4 259 körzetből áll. Portugália konszolidációs tervezetet dolgoz ki ezen entitások átszervezése és számuk jelentős csökkentése érdekében. Ezek a változások a következő önkormányzati választási ciklus kezdetével lépnek hatályba;

f)	Portugália egyetlen intézmény létrehozása, az önkormányzati irodák számának csökkentése és az adóhatározatok elleni fellebbezési rendszerben még meglévő szűk keresztmetszetek felszámolása révén korszerűsíti adóigazgatását;

g)	Portugália végrehajtja a Madeira autonóm régióval kötött pénzügyi megállapodásokat;

Portugália intézkedéseket fogad el a központi, regionális és helyi szintű állami tulajdonú vállalatok hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése érdekében. Portugália stratégiát fogad el az állami tulajdonú vállalatok szerkezetátalakítására, eladósodottságának csökkentésére és piaci finanszírozásuk feltételeinek javítására. Portugália végrehajtja e stratégiát annak érdekében, hogy 2012 végére ágazati szinten működési egyensúlyt érjen el;

Portugália folytatja a privatizációs program végrehajtását. 2012 során mindenekelőtt a GALP, a TAP és az ANA vállalatokban meglévő állami részesedéseket kell értékesíteni, valamint el kell indítani a Comboios de Portugal teherszállítási ágának, valamint a Correios de Portugalnak és számos kisebb vállalatnak a privatizációját. Stratégiát kell kidolgozni a „Parpública” számára, mérlegelve felszámolását vagy a központi kormányzattal való konszolidálását;

Portugália végrehajtja a munkanélküli-biztosítási rendszert megreformáló jogszabályt, többek között a következők révén: a munkanélküli-biztosítási ellátás maximális időtartamának csökkentése; a munkanélküli-járadék felső határának a szociális támogatási index 2,5-szeresére történő korlátozása; a munkanélküliség időtartama alatt a járadék összegének fokozatos csökkentése; a minimális járulékfizetési időszak csökkentése; a munkanélküli-biztosítást kiterjesztése az önfoglalkoztatók bizonyos kategóriáira;

k)	a portugál kormány javaslatot dolgoz ki a végkielégítések rendszerének összehangolására és a végkielégítések szintjének az uniós átlagra (ledolgozott évenként 8–12 nap) csökkentésére, továbbá kompenzációs alapot hoz létre a végkielégítésekre;

l)	mérséklik a túlmunka díjazására vonatkozó szabályok szigorúságát, és növelik a munkaidő-beosztás rugalmasságát;

Portugália a makrogazdasági egyensúlytalanságok korrekciója érdekében ösztönzi a munkahelyteremtésre és a vállalkozások versenyképességének javítására irányuló célkitűzésekkel összhangban lévő bérfejlesztést. A program ideje alatt a minimálbérek növelésére kizárólag akkor kerül sor, ha azt a gazdasági és munkaerő-piaci fejlemények indokolják. Intézkedéseket hoznak a jelenlegi béralku-rendszerekben fellelhető hiányosságok rendezésére, ideértve a kollektív szerződések kiterjesztési feltételeit és módját újradefiniáló, valamint a vállalati szintű megállapodásokat megkönnyítő jogszabályokat. A kiterjesztések alkalmazását ezen intézkedések meghozataláig felfüggesztik;

n)	a jelenlegi gyakorlatok felülvizsgálatát és egy egyeztetett cselekvési terv létrehozását követően megerősítik az aktív munkaerő-piaci politikákat;

o)	cselekvési tervet készítenek a középfokú oktatás, valamint a szakoktatás és -képzés minőségének javítására;

az igazságszolgáltatási rendszer működését javítják az igazságszolgáltatási reform ütemtervében javasolt intézkedések végrehajtása, valamint a még lezáratlan ügyek auditálása révén, annak érdekében, hogy az intézkedéseket a bírósági hátralékok felszámolására és az alternatív vitarendezési eljárások elősegítésére irányítsák;

Portugália folytatja gazdasága verseny előtti megnyitását. A portugál kormány meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy cselekvései nyomán ne keletkezzenek akadályok a tőke szabad áramlása előtt, különösen pedig annak biztosítására, hogy részvényesi minőségében se a portugál állam, se bármely állami szerv ne kössön olyan megállapodásokat, amelyek akadályozhatják a tőke szabad áramlását vagy befolyásolhatják a vállalatok vezetőség általi ellenőrzését. A szakmai képesítésekre vonatkozó keret javításával és a szabályozott szakmákra vonatkozó korlátozások megszüntetésével liberalizálni kell a szakmai szolgáltatásokat. Az építési és ingatlanszolgáltatások terén Portugália enyhíti a határokon átnyúlóan működő szolgáltatókkal szembeni követelményeket és megvizsgálja a szolgáltatók letelepedése előtt álló akadályokat;

javítani kell a versenypolitikai és szabályozási keretet. Portugália megerősíti a főbb nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét és erőforrásait; a versenyjogi szabályok kikényszerítése sebességének és hatékonyságának javítása érdekében elfogadja a versenyjogi törvényt; és működőképessé teszi a versenyjogi, szabályozási és felügyeleti bíróságot;

az energiaágazatban Portugália intézkedéseket hoz a piacra lépés megkönnyítésére, az ibériai gázpiac létrehozásának ösztönzésére, és további lépéseket tesz a harmadik uniós energiacsomag teljes körű átültetése érdekében. Portugália intézkedéseket hoz a villamosenergia-termelés támogatási és kompenzációs programjainak felülvizsgálatára. Portugália intézkedéseket hoz a túlzott mértékű bérleti díjak csökkentésére és az energiatarifa terén fennálló adósság 2020-ig történő megszüntetésére, a teljesítménygarancia kompenzációs rendszereire, a különleges programokra (megújuló energiaforrások a pályázati eljárás keretében odaítéltek kivételével és a kapcsolt energiatermelés) és a rendes programokra (a szerződéses egyensúly fenntartási költségeire (CMEC-k) és az energiavásárlási megállapodásokra (CAE-k)) összpontosítva;

t)	a többi hálózatos iparág, különösen a közlekedés, a telekommunikáció és a postai szolgáltatások tekintetében Portugália további intézkedéseket fogad el a verseny és a rugalmasság ösztönzésére;

u)	Portugália elfogadja a felülvizsgált közbeszerzési kódexet, hozzájárulva ezzel az üzleti környezet versenyképességének fokozásához és a közkiadások hatékonyabbá tételéhez;

v)	a bérlők és bérbe adók kötelezettségeinek további kiegyenlítése, a felújítások ösztönzésének fokozása, valamint a piac rugalmasabbá és dinamikusabbá tétele érdekében Portugália végrehajtja a lakásbérleti piacra vonatkozó jogszabályokat.”;

a (8) bekezdés a következőképpen módosul:

a b) és c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

szorosan követi a bankok által a legkésőbb 2012 végére 10 %-os alaptőke-megfelelési mutató elérésére benyújtott tervet. Az államadósság – az Európai Bankhatóság által előírtaknak megfelelően – piaci árak alapján történő értékeléséből eredő tőkekövetelményeket a speciális helyszíni vizsgálati programból és a bankok nyugdíjalapjainak a társadalombiztosítási rendszerbe történő transzferálásából fakadó, tőkére vonatkozó következményekkel együtt 2012 júniusára kell teljesíteni. Amennyiben a bankok nem tudják időben teljesíteni a tőkekövetelmény-küszöböt, átmenetileg állami forrásból igényelhetnek tőkét, ami a program keretében létrehozott, 12 milliárd EUR-s banki fizetőképességi támogatási eszközön keresztül áll a magántulajdonú bankok rendelkezésére;

biztosítja a banki ágazatban a kiegyensúlyozott és szabályos tőkeáttétel-csökkentést, ami továbbra is kritikus fontosságú a finanszírozási egyensúlytalanságok tartós megszüntetése érdekében. A bankok pénzügyi finanszírozási terveinek célja a hitel–betét arány nagyjából 120 százalékos indikatív értékre csökkentése a program végére, és az eurórendszer általi finanszírozásra való támaszkodás mértékének potenciális csökkentése a program időtartama alatt. E finanszírozási terveket negyedévente felülvizsgálják.”;

az e) és f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

biztosítja az állami tulajdonban lévő Caixa Geral de Depósitos (CGD) racionalizálását annak érdekében, hogy az alapvető banki tevékenységekkel foglalkozó ágának tőkealapját a szükségleteknek megfelelően növelni lehessen. A biztosítási üzletág értékesítésére várhatóan 2012-ben kerül sor, közvetlenül a végső vásárló felé, és az ügylet várhatóan hozzájárul az adott év további tőkeszükségleteinek teljesítéséhez; eközben a CGD folytatja a nem stratégiai eszközök értékesítésére irányuló erőfeszítéseit. Amennyiben e szükségletek nem elégíthetők ki a csoporton belüli forrásból 2012 júniusának végéig, a CGD-nek a banki fizetőképességi támogatási eszközön kívüli készpénztartalékokból nyújtanak kormányzati tőketámogatást.;

biztosítja, hogy a bankok nyugdíjalapjából az állami társadalombiztosítási rendszerbe végrehajtott részleges átvezetéshez kapcsolódó bevételek az uniós állami támogatási szabályok tiszteletben tartása mellett kerülnek felhasználásra. A portugál kormány szigorú támogathatósági feltételek mellett maximum 3 milliárd EUR-s, a bankoktól a kormány felé történő hitelátruházást hajt végre, miközben fenntartja az adós szerződéses kötelezettségeit.”;

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)	hatékonyabb stratégiát dolgoz ki és hajt végre a különleges célú gazdasági egységek értékcsökkenést elszenvedett eszközeinek szanálására azzal a céllal, hogy ésszerű időn belül maximalizálja az adófizetők bevételeit.”;

az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i)	biztosítja, hogy a bankok a speciális helyszíni vizsgálat rendelkezésre álló eredményeit 6 %-os alaptőkeküszöbbel beépítsék a stressztesztbe.”;

e)	a j) pontot el kell hagyni.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje Portugál Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

N. WAMMEN

(1) HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(2) HL L 159., 2011.6.17., 88. o.

2012.4.27.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/27

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. április 23.)

a vasúti rendszerre vonatkozó közös biztonsági célok második csoportjáról

(az értesítés a C(2012) 2084. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/226/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (vasútbiztonsági irányelv) (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság a 2004/49/EK irányelvnek megfelelően megbízást adott az Európai Vasúti Ügynökségnek (a továbbiakban: az ügynökség) a 2011–2015 közötti időszakra vonatkozó közös biztonsági célok, valamint a kapcsolódó közös biztonsági rendszerek tervezeteinek kidolgozására. Az ügynökség benyújtotta a közös biztonsági célok második csoportjának tervezetéről szóló ajánlását a Bizottság számára. Ez a határozat az ügynökség ajánlásán alapul.

(2)

A 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkében említett, a biztonsági célok elérésének értékelésére alkalmazandó közös biztonsági módszer elfogadásáról szóló, 2009. június 5-i 2009/460/EK bizottsági határozatban (2) meghatározott módszer szerint a 2004/49/EK irányelvvel összhangban lévő közös biztonsági célok első és második csoportjának kialakítása érdekében nemzeti referenciaértékek segítségével számszerűen meg kell határozni a tagállamok vasúti rendszereinek jelenlegi biztonsági színvonalát. A 2009/460/EK irányelv meghatározása szerint a nemzeti referenciaérték egy olyan referencia-mértékegység, amely az érintett tagállam esetében a maximális elfogadható kockázat szintjét adja meg egy adott vasúti kockázati kategóriára vonatkozóan. Abban az esetben azonban, ha a nemzeti referenciaérték magasabb, mint a módszer alapján kiszámított vonatkozó közös biztonsági cél értéke, a tagállam maximális elfogadható kockázati szintjét a nemzeti referenciaértékekből a 2009/460/EK irányelv mellékletének 2.2. szakaszában meghatározott módszertan alapján származtatott közös biztonsági cél értéke adja meg.

(3)	A közös biztonsági célok első csoportjának a 2004–2007 közötti időszak adatai alapján kiszámított értékeit a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról szóló, 2010. július 19-i 2010/409/EU bizottsági határozat (3) állapítja meg.

(4)

A 2004/49/EK irányelv rendelkezik a közös biztonsági célok második csoportjáról, amelynek a közös biztonsági célok első csoportjából és az azok végrehajtásából nyert tapasztalatokon kell alapulnia. Ezeknek tükrözniük kell azokat a kiemelt területeket, ahol a biztonsági szintet növelni kell. A közös biztonsági célok második csoportjának értékei a tagállamok által a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően a 2004–2009 közötti időszaknak az Eurostat rendelkezésére bocsátott statisztikai adatai segítségével kerültek megállapításra. A számítás alapjául a 2009/460/EK irányelv mellékletének 2.1.1. és 2.3.1. pontjában meghatározott módszertan szolgált.

(5)

A közös biztonsági célok első csoportjának 2010. júliusi közzététele óta eltelt idő nem volt elegendő ahhoz, hogy kellő tapasztalatot lehessen levonni a kockázati kategóriák megváltoztatása tekintetében. A kockázati kategóriák ezért a közös biztonsági célok első csoportjára vonatkozó kategóriákkal megegyezők maradnak. A vasúti balesetek és a vasúti balesetekben elhunytak számát figyelembe véve azonban a két fő kockázati kategóriának a vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyek (a halálesetek 60 %-a) és a szintbeli átjárót használók (a halálesetek 29 %-a) tekintendők.

(6)

A közös biztonsági célok második csoportjának értékei az Unió teljes vasúti rendszerére vonatkoznak. Nincs rendelkezésre álló adat a vasúti rendszer különböző részeire érvényes közös biztonsági célok meghatározásához, ahogy azt a 2004/49/EK irányelv 3. cikke e) pontja előírja. A rendelkezés értelmében a közös biztonsági célok azt a biztonsági szintet jelentik, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (mint például a hagyományos vasúti rendszer, nagysebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer egészén mindenképpen meg kell valósítani, és amelyet a kockázatelfogadási kritérium fejez ki. A vasúti rendszer különböző tagállamokban üzemelő részeinek biztonsági színvonalát reprezentáló harmonizált és megbízható információk hiányában a vasúti rendszer szóban forgó részeire vonatkozó közös biztonsági célok kidolgozása jelenleg nem lehetséges. Ennek ellenére indokolt elfogadni a közös biztonsági célok második csoportját.

(7)	A 2010/409/EU határozat helyébe ezért ez a határozat lép.

(8)	Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak a 2004/49/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és fogalommeghatározások

Ez a határozat a 2004/49/EK irányelvvel és a 2009/460/EK határozattal összhangban megállapítja a vasúti rendszerre vonatkozó közös biztonsági célok második csoportját.

E rendelet alkalmazásában a 2004/49/EK irányelv, a 91/2003/EK rendelet és a 2009/460/EK határozat szerinti meghatározások alkalmazandók.

2. cikk

Nemzeti referenciaértékek

A különböző tagállamokra és kockázati kategóriákra vonatkozó közös biztonsági célok megállapításához használt nemzeti referenciaértékeket a melléklet 1. része tartalmazza.

3. cikk

Közös biztonsági célok

A közös biztonsági célok második csoportjának különböző kockázati kategóriákra vonatkozó, és a vasúti rendszer egészét lefedő értékeit a melléklet 2. része tartalmazza.

4. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2010/409/EU határozat hatályát veszti.

5. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. április 23-án.

a Bizottság részéről

Siim KALLAS

alelnök

(1) HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

(2) HL L 150., 2009.6.13., 11. o.

(3) HL L 189., 2010.7.22., 19. o.

(4) HL L 14., 2003.1.21., 1. o.

MELLÉKLET

1. Nemzeti referenciaértékek (NRV)

1.1. Az utasokat érintő kockázatra vonatkozó nemzeti referenciaértékek (NRV 1.1 és NRV 1.2)

Tagállam	NRV 1.1 (× 10–9) (*1)	NRV 1.2 (× 10–9) (*2)
Belgium (BE)	37,30	0,318
Bulgária (BG)	170,00	1,65
Cseh Köztársaság (CZ)	46,50	0,817
Dánia (DK)	9,04	0,11
Németország (DE)	8,13	0,081
Észtország (EE)	78,20	0,665
Írország (IE)	2,74	0,0276
Görögország (EL)	54,70	0,503
Spanyolország (ES)	29,20	0,27
Franciaország (FR)	22,50	0,11
Olaszország (IT)	38,10	0,257
Lettország (LV)	78,20	0,665
Litvánia (LT)	97,20	0,757
Luxemburg (LU)	23,80	0,176
Magyarország (HU)	170,00	1,65
Hollandia (NL)	7,43	0,0889
Ausztria (AT)	26,30	0,292
Lengyelország (PL)	116,10	0,849
Portugália (PT)	41,80	0,309
Románia (RO)	170,00	1,65
Szlovénia (SI)	25,30	0,362
Szlovákia (SK)	35,80	0,513
Finnország (FI)	9,04	0,11
Svédország (SE)	3,54	0,0329
Egyesült Királyság (UK)	2,73	0,0276
A () és (*) alatt említett halálesetek és súlyozott komoly sérülések a 2009/460/EK határozat 3. cikkének d) pontjában található meghatározás szerint értendők.

1.2. A személyzetet érintő kockázatra vonatkozó nemzeti referenciaértékek (NRV 2)

Tagállam	NRV 2 (× 10–9) (*3)
Belgium (BE)	24,60
Bulgária (BG)	21,20
Cseh Köztársaság (CZ)	16,50
Dánia (DK)	9,10
Németország (DE)	12,60
Észtország (EE)	64,80
Írország (IE)	5,22
Görögország (EL)	77,90
Spanyolország (ES)	8,81
Franciaország (FR)	6,06
Olaszország (IT)	18,90
Lettország (LV)	64,80
Litvánia (LT)	41,00
Luxemburg (LU)	12,00
Magyarország (HU)	9,31
Hollandia (NL)	5,97
Ausztria (AT)	20,30
Lengyelország (PL)	17,20
Portugália (PT)	53,10
Románia (RO)	21,2
Szlovénia (SI)	40,90
Szlovákia (SK)	1,36
Finnország (FI)	9,21
Svédország (SE)	2,86
Egyesült Királyság (UK)	5,17
A halálesetek és súlyozott komoly sérülések a 2009/460/EK határozat 3. cikkének d) pontjában található meghatározás szerint értendők.

1.3. A szintbeli átjárót használókat érintő kockázatra vonatkozó nemzeti referenciaértékek (NRV 3.1 és NRV 3.2)

Tagállam	NRV 3.1 (× 10–9) (*4)	NRV 3.2 (*5)
Belgium (BE)	138,0	n.a.
Bulgária (BG)	341,0	n.a.
Cseh Köztársaság (CZ)	238,0	n.a.
Dánia (DK)	65,4	n.a.
Németország (DE)	67,8	n.a.
Észtország (EE)	400,0	n.a.
Írország (IE)	23,6	n.a.
Görögország (EL)	710,0	n.a.
Spanyolország (ES)	109,0	n.a.
Franciaország (FR)	78,7	n.a.
Olaszország (IT)	42,9	n.a.
Lettország (LV)	239,0	n.a.
Litvánia (LT)	522,0	n.a.
Luxemburg (LU)	95,9	n.a.
Magyarország (HU)	274,0	n.a.
Hollandia (NL)	127,0	n.a.
Ausztria (AT)	160,0	n.a.
Lengyelország (PL)	277,0	n.a.
Portugália (PT)	461,0	n.a.
Románia (RO)	341,0	n.a.
Szlovénia (SI)	364,0	n.a.
Szlovákia (SK)	309,0	n.a.
Finnország (FI)	164,0	n.a.
Svédország (SE)	64,0	n.a.
Egyesült Királyság (UK)	23,5	n.a.
A () és (*) alatt említett halálesetek és súlyozott komoly sérülések a 2009/460/EK határozat 3. cikkének d) pontjában található meghatározás szerint értendők.

1.4. A „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázatra vonatkozó nemzeti referenciaértékek (NRV 4)

Tagállam	NRV 4 (× 10–9) (*6)
Belgium (BE)	2,86
Bulgária (BG)	4,51
Cseh Köztársaság (CZ)	2,41
Dánia (DK)	14,20
Németország (DE)	3,05
Észtország (EE)	11,60
Írország (IE)	7,00
Görögország (EL)	4,51
Spanyolország (ES)	5,54
Franciaország (FR)	7,71
Olaszország (IT)	6,70
Lettország (LV)	11,60
Litvánia (LT)	11,60
Luxemburg (LU)	5,47
Magyarország (HU)	4,51
Hollandia (NL)	4,70
Ausztria (AT)	11,10
Lengyelország (PL)	11,60
Portugália (PT)	5,54
Románia (RO)	4,51
Szlovénia (SI)	14,50
Szlovákia (SK)	2,41
Finnország (FI)	14,20
Svédország (SE)	14,20
Egyesült Királyság (UK)	7,00
A halálesetek és súlyozott komoly sérülések a 2009/460/EK határozat 3. cikkének d) pontjában található meghatározás szerint értendők.

1.5. A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázatra vonatkozó nemzeti referenciaértékek (NRV 5)

Tagállam	NRV 5 (× 10–9) (*7)
Belgium (BE)	72,6
Bulgária (BG)	829,0
Cseh Köztársaság (CZ)	301,0
Dánia (DK)	116,0
Németország (DE)	113,0
Észtország (EE)	1 550,0
Írország (IE)	85,2
Görögország (EL)	723,0
Spanyolország (ES)	168,0
Franciaország (FR)	67,2
Olaszország (IT)	119,0
Lettország (LV)	1 310,0
Litvánia (LT)	2 050,0
Luxemburg (LU)	79,9
Magyarország (HU)	588,0
Hollandia (NL)	15,9
Ausztria (AT)	119,0
Lengyelország (PL)	1 210,0
Portugália (PT)	834,0
Románia (RO)	829,0
Szlovénia (SI)	236,0
Szlovákia (SK)	779,0
Finnország (FI)	249,0
Svédország (SE)	94,8
Egyesült Királyság (UK)	84,5
A halálesetek és súlyozott komoly sérülések a 2009/460/EK határozat 3. cikkének d) pontjában található meghatározás szerint értendők.

1.6. A társadalmi kockázatra vonatkozó nemzeti referenciaértékek (NRV 6)

Tagállam	NRV 6 (× 10–9) (*8)
Belgium (BE)	275,0
Bulgária (BG)	1 240,0
Cseh Köztársaság (CZ)	519,0
Dánia (DK)	218,0
Németország (DE)	203,0
Észtország (EE)	2 110,0
Írország (IE)	114,0
Görögország (EL)	1 540,0
Spanyolország (ES)	323,0
Franciaország (FR)	180,0
Olaszország (IT)	231,0
Lettország (LV)	1 660,0
Litvánia (LT)	2 590,0
Luxemburg (LU)	210,0
Magyarország (HU)	1 020,0
Hollandia (NL)	148,0
Ausztria (AT)	329,0
Lengyelország (PL)	1 590,0
Portugália (PT)	1 360,0
Románia (RO)	1 240,0
Szlovénia (SI)	698,0
Szlovákia (SK)	1 130,0
Finnország (FI)	417,0
Svédország (SE)	169,0
Egyesült Királyság (UK)	120,0
A halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma itt a többi NRV kiszámításához figyelembe vett valamennyi HSKS összege.

2. A közös biztonsági célok második csoportjára meghatározott értékek (KBC-érték)

Kockázati kategória	KBC-érték (× 10–6)		Mutatók
Az utasokat érintő kockázat	KBC 1.1	0,17	A súlyos balesetekből fakadó, utasokat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a személyvonat-kilométerek összege éves szinten
Az utasokat érintő kockázat	KBC 1.2	0,00165	A súlyos balesetekből fakadó, utasokat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/az utaskilométerek összege éves szinten
A személyzetet érintő kockázat	KBC 2	0,0779	A súlyos balesetekből fakadó, alkalmazottakat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten
A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat	KBC 3.1	0,710	A súlyos balesetekből fakadó, szintbeli átjárót használókat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten
A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat	KBC 3.2	n.a. (*9)	A súlyos balesetekből fakadó, szintbeli átjárót használókat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/[(a vonatkilométerek összege éves szinten × a szintbeli átjárók száma)/pályakilométer)]
A „másokat” érintő kockázat	KBC 4	0,0145	A súlyos balesetekből fakadó, „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten
A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat	KBC 5	2,05	A súlyos balesetekből fakadó, a vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten
A társadalom egészét érintő kockázat	KBC 6	2,59	A súlyos balesetekből fakadó halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves összege/a vonatkilométerek összege éves szinten

(*1) NRV 1.1 a következővel kifejezve: súlyos balesetekből fakadó, utasokat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a személyvonat-kilométerek összege éves szinten. A személyvonat-kilométer kizárólag a személyszállító vonatok esetében alkalmazandó egység.

(*2) NRV 1.2 a következővel kifejezve: súlyos balesetekből fakadó, utasokat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/az utaskilométerek összege éves szinten.

(*3) NRV 2 a következővel kifejezve: súlyos balesetekből fakadó, alkalmazottakat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten.

(*4) NRV 3.1 a következővel kifejezve: súlyos balesetekből fakadó, szintbeli átjárót használókat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten.

(*5) NRV 3.2 a következővel kifejezve: súlyos balesetekből fakadó, szintbeli átjárót használókat érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/[(a vonatkilométerek összege éves szinten × a szintbeli átjárók száma)/pályakilométer)]. A szintbeli átjárók számára és a pályakilométerre vonatkozó adatok az adatgyűjtés időpontjában nem voltak elég megbízhatók (a legtöbb tagállam pályakilométer helyett vonalkilométerben adta meg a közös adatokat).

(*6) NRV 4 a következővel kifejezve: súlyos balesetekből fakadó, „mások” kategóriájába tartozó személyeket érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten.

(*7) NRV 5 a következővel kifejezve: súlyos balesetekből fakadó, a vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő halálesetek és súlyozott komoly sérülések éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten.

(*8) NRV 6 a következővel kifejezve: súlyos balesetekből fakadó halálesetek és súlyozott komoly sérülések évente összesen/a vonatkilométerek összege éves szinten.

(*9) A szintbeli átjárók számára és a pályakilométerre vonatkozó – e közös biztonsági cél kiszámításához szükséges – adatok az adatgyűjtés időpontjában nem voltak elég megbízhatók (pl. a legtöbb tagállam pályakilométer helyett vonalkilométerben adta meg az adatokat stb.).

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.115.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 115

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. április 27.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2012/12/EU irányelve (2012. április 19.) a 2001/112/EK tanácsi irányelvnek a gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékek tekintetében történő módosításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság 363/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. február 23.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt ellenőrző szervezetek elismerésére és az elismerés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokról ( 1 )	12
	A Bizottság 364/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. április 26.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	17
	A Bizottság 365/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. április 26.) az 1273/2011/EU végrehajtási rendelettel a 2012. áprilisi alidőszakra megnyitott vámkontingensek keretében behozni kívánt rizsre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	19
	HATÁROZATOK
	2012/224/EU
*	A Tanács végrehajtási határozata (2012. március 29.) a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról	21
*	A Tanács 2012/225/KKBP határozata (2012. április 26.) a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2010/232/KKBP határozat módosításáról	25
	2012/226/EU
*	A Bizottság határozata (2012. április 23.) a vasúti rendszerre vonatkozó közös biztonsági célok második csoportjáról (az értesítés a C(2012) 2084. számú dokumentummal történt) ( 1 )	27

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	JO	98,8
	MA	60,4
	TN	124,7
	TR	115,6
	ZZ	99,9
0707 00 05	JO	216,8
	TR	133,3
	ZZ	175,1
0709 93 10	MA	29,9
	TR	107,1
	ZZ	68,5
0805 10 20	CL	48,2
	EG	58,6
	IL	73,9
	MA	50,7
	TR	50,5
	ZZ	56,4
0805 50 10	TR	55,4
	ZA	63,9
	ZZ	59,7
0808 10 80	AR	94,2
	BR	79,9
	CA	117,0
	CL	96,0
	CN	117,5
	MK	31,8
	NZ	126,1
	US	151,5
	ZA	85,6
	ZZ	100,0
0808 30 90	AR	110,3
	CL	108,7
	CN	88,0
	US	107,0
	ZA	115,4
	ZZ	105,9

Származás	Tételszám	A 2012. áprilisi alidőszakra megállapított elosztási együttható	A 2012. júliusi alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiség (kg)
Amerikai Egyesült Államok	09.4127	(1)	27 865 684
Thaiföld	09.4128	(1)	8 627 076
Ausztrália	09.4129	(1)	916 000
Egyéb származás	09.4130	0,988521 %	0

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez ( HL L 174., 2011.7.1. )	35