22.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 82/7

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 534/09/COL HATÁROZATA

(2009. december 16.)

az állami támogatásokra vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályok hetvennyolcadik, az állami támogatások eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatokról szóló új fejezet bevezetésével történő módosításáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóság érvényt szerez az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek;

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság köteles közleményeket vagy iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben ezen megállapodás vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli;

EMLÉKEZTETVE az állami támogatás terén a Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott eljárásjogi és anyagi jogi szabályokra (4);

MIVEL az Európai Bizottság 2009. június 16-án elfogadta az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexét (5);

MIVEL ez a közlemény az Európai Gazdasági Térséget is érinti;

MIVEL az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az Európai Gazdasági Térség egész területén biztosítani kell;

MIVEL az EGT-megállapodáshoz csatolt XV. melléklet végén szereplő „ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK” cím II. pontja értelmében a Hatóság az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat;

AZ Európai Bizottsággal és az EFTA-államokkal ez ügyben a 2009. november 20-i keltezésű levélváltás útján (ügyszámok: 537430, 537439 és 537441) folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az állami támogatásokról szóló iránymutatást az állami támogatások eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatokról szóló új fejezet beiktatásával módosítani kell. Az új fejezet e határozat mellékletében található.

2. cikk

Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 16-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Per SANDERUD

az elnök

Kristján A. STEFÁNSSON

testületi tag

(1) A továbbiakban: a Hatóság.

(2) A továbbiakban: az EGT-megállapodás.

(3) A továbbiakban: a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(4) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatás, közzétéve: az Európai Unió Hivatalos Lapja (a továbbiakban: HL) L 231., 1994.9.3., 1. o. és 32. EGT-kiegészítés, 1994.9.3., 1. o. A továbbiakban: az állami támogatásokról szóló iránymutatás. Az állami támogatásokról szóló iránymutatás frissített változatát közzétették a Hatóság honlapján: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/.

(5) HL C 136., 2009.6.16., 13. o.

MELLÉKLET

IRÁNYMUTATÁS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSAINAK LEFOLYTATÁSÁRA ALKALMAZOTT BEVÁLT GYAKORLATOKRÓL (1)

1. Hatály és cél

(1)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) közzéteszi az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatokról szóló iránymutatást, hogy ily módon hozzájáruljon a minden érintett fél számára lehető leghatékonyabb és legeredményesebb eljárások kialakításához.

(2)

A Hatóság iránymutatásának ezen fejezetében foglaltak alapját az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének (a továbbiakban: a 3. jegyzőkönyv II. része) (2) alkalmazása során gyűjtött tapasztalatok képezik. A fejezet fő célja, hogy útmutatást nyújtson az állami támogatási eljárások mindennapos lefolytatásához, valamint elősegítse a Hatóság, az EFTA-államok, illetve a jogi és az üzleti élet képviselői közötti hatékonyabb együttműködést és kölcsönös megértést.

(3)

Az állami támogatási eljárások sikeres fejlesztése megköveteli azt, hogy a Hatóság és az EFTA-államok egyaránt fegyelmezettek és kölcsönösen elkötelezettek legyenek. A Hatóság törekszik arra, hogy fokozza együttműködését az EFTA-államokkal és az érdekelt felekkel, továbbá azon munkálkodik, hogy javítsa az általa végzett vizsgálatok és a belső határozathozatali folyamatok minőségét, hogy ezáltal biztosítsa az állami támogatási eljárások nagyobb fokú átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hatékonyságát.

(4)

Az állami támogatások korszerű felépítésével összhangban ez a fejezet a kiszámíthatóbb és átláthatóbb eljárások kialakítását szolgáló, az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló hatósági iránymutatásból (3) és az állami támogatásra vonatkozói jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló hatósági iránymutatásból (4) álló egyszerűsítési csomag utolsó része.

(5)	Egyes ügyek sajátosságai miatt azonban előfordulhat, hogy módosítani kell a fejezetet, vagy el kell térni attól (5).

(6)

Továbbá olyan mértékben, amennyire az EGT-megállapodás alkalmazandó ezen ágazatokra, a halászati és az akvakultúra-ágazat sajátosságai, valamint az elsődleges mezőgazdasági termékek előállításához, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához kapcsolódó tevékenységek miatt szintén indokolt lehet az iránymutatás e fejezetétől való eltérés.

2. Az EGT-jog és a kódex közötti viszony

(7)

E fejezetnek nem az a célja, hogy teljes vagy átfogó képet nyújtson az állami támogatási ellenőrzési eljárások hátterében rejlő jogszabályi, értelmezési és igazgatási intézkedésekről, hanem az állami támogatási eljárásokra vonatkozó alapvető szabályokkal összefüggésben és azok kiegészítéseként értelmezendő.

(8)

E fejezet tehát nem hoz létre új jogokat vagy kötelezettségeket, valamint nem módosítja az EGT-megállapodásban, a 3. jegyzőkönyvben és a 2004. július 14-i 195/04/COL sz. módosított határozatban foglalt (6) és az EFTA Bíróság és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában értelmezett jogokat és kötelezettségeket.

(9)

E fejezet megállapítja a mindennapokban bevált gyakorlatokat, hogy – a bejelentett vagy be nem jelentett esetek, illetve a panaszok vizsgálatának minden egyes szakaszára vonatkozóan – hozzájáruljon az állami támogatási eljárások gyorsabb lefolytatásához, valamint átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételéhez.

3. A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel

(10)

A Hatóság tapasztalatai szerint a látszólag egyszerű esetekben is hasznos a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel. A bejelentést megelőzően a Hatóság és a bejelentő EFTA-állam között fennálló kapcsolat mindkét félnek lehetőséget nyújt a tervezett projekt jogi és gazdasági aspektusainak bejelentést megelőző informális és bizalmas megvitatására, ezáltal javítja a bejelentések minőségét és teljesebbé teszi őket. Ebben az összefüggésben az EFTA-államok a Hatósággal közösen is kidolgozhatnak a tervezett intézkedés problémás részeit módosító javaslatokat. E szakasz tehát hozzájárul ahhoz, hogy a Hatóságnak tett formális bejelentést követően az esetet gyorsabban kezeljék. A sikeres előzetes bejelentés lehetővé tenné a Hatóság számára, hogy a bejelentés dátumától számított két hónapon belül (7) határozatot hozzon a 3. jegyzőkönyv II. része 4. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése szerint.

(11)

Kifejezetten ajánlatos a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel azokban az esetekben, amelyek olyan sajátos új aspektusokat vetnek fel vagy olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek indokolttá teszik az informális előzetes megvitatást a Hatósággal, az EFTA-állam kérése esetén azonban bármikor szívesen nyújtunk informális segítséget.

3.1. A javaslat tartalma

(12)

A bejelentést megelőző szakasz lehetőséget nyújt arra, hogy az érintett EFTA-állammal megvitassák, hogy milyen információkat kell tartalmaznia a benyújtandó bejelentésnek ahhoz, hogy a bejelentés napján teljesnek tekinthessék, és útmutatást nyújtsanak számára ezzel kapcsolatban. Az eredményes bejelentést megelőző szakasz lehetővé teszi továbbá a tervezett intézkedéssel kapcsolatban felmerült lényegi kérdések nyílt és konstruktív környezetben történő megvitatását. Ez különösen fontos azon projektek esetében, amelyek úgy, ahogy vannak, nem lennének elfogadhatóak, így jelentősen módosítani kellene vagy vissza kellene vonni őket. E szakaszba tartozhat továbbá az egyéb jogalapok meglétének elemzése és a korábbi hasonló ügyek azonosítása is. Ezenfelül a bejelentést megelőző, eredményes szakasz lehetővé teszi a Hatóság és az EFTA-állam számára, hogy a tervezett projektnek az EGT-megállapodás működésével való összeegyeztethetőségének bizonyításához elhárítsák a legfontosabb versenyjogi aggályokat, gazdasági elemzést készítsenek, és adott esetben külső szakértőket vonjanak be. A bejelentő EFTA-állam a bejelentést megelőző szakaszban kérheti a Hatóságtól azt is, hogy a bejelentési nyomtatványban szereplő bizonyos információk benyújtására vonatkozó kötelezettséget függessze fel abban az esetben, ha a konkrét körülmények miatt azok szükségtelenek az eset vizsgálatához. Végezetül, az előzetes bejelentési szakasz döntő annak meghatározására nézve, hogy egy ügy prima facie kezelhető-e az egyszerűsített eljárás keretében (8).

3.2. Alkalmazási kör és határidők

(13)

Annak érdekében, hogy a bejelentést megelőző szakasz konstruktív és hatékony legyen, az érintett EFTA-államnak érdekében áll, hogy megküldje a Hatóságnak a tervezett állami támogatási projekt értékeléséhez szükséges információkat egy bejelentési nyomtatvány-tervezet formájában. Az ügy gyors kezelésének biztosítása érdekében a találkozókkal szemben alapvetően előnyt élveznek az e-mailek vagy konferenciahívások. A bejelentési nyomtatvány-tervezet kézhezvételét követő két héten belül a Hatóság megszervezi az első bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt.

(14)

Általános szabály, hogy a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel ne haladja meg a két hónapot, és kövesse teljes bejelentés. Amennyiben a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel nem jár a kívánt eredménnyel, a Hatóság lezártnak nyilváníthatja a bejelentést megelőző szakaszt. Mivel az egyes esetek összetettsége hatással van a bejelentést megelőző kapcsolat időtartamára és formátumára, e kapcsolatfelvétel több hónapot is igénybe vehet. Ezért a Hatóság azt ajánlja, hogy a különlegesen bonyolult esetekben (pl. megmentési támogatás, nagy kutatási és fejlesztési támogatás, nagy összegű egyedi támogatás vagy különösen nagy vagy összetett támogatási programok) az EFTA-államok minél hamarabb kezdeményezzenek kapcsolatot, hogy ezáltal lehetővé tegyék az érdemi megvitatást.

(15)

A Hatóság tapasztalatai szerint különösen a jelentős technikai, pénzügyi és a projekthez kapcsolódó egyéb hatásokkal járó esetekben nagyon hasznos a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel során a támogatás kedvezményezettjének bevonása. Ezért a Hatóság azt ajánlja, hogy a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételbe vonják be az egyedi támogatások kedvezményezettjeit.

(16)

A kifejezetten újszerű vagy összetett eseteket leszámítva a Hatóság arra törekszik, hogy a bejelentést megelőző szakasz végén informális előzetes tájékoztató értékelést bocsásson az érintett EFTA-állam rendelkezésére. Ez a kötelező érvénnyel nem bíró értékelés nem a Hatóság hivatalos álláspontja, hanem informális iránymutatás a bejelentéstervezet hiánytalanságáról és a tervezett projekt EGT-megállapodás működésével való, első látásra valószínűsíthető összeegyeztethetőségéről. Különösen bonyolult esetekben az EFTA-állam kérésére a Hatóság írásban is nyújthat útmutatást a benyújtandó egyéb információkról.

(17)	A bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel szigorúan bizalmas. Az eszmecsere önkéntes alapon zajlik, és nem befolyásolja a konkrét eset hivatalos bejelentést követő kezelését és vizsgálatát.

(18)

A bejelentések minőségének javítása érdekében a Hatóság arra törekszik, hogy kielégítse az EFTA-államok képzési igényeit. A Hatóság rendszeres kapcsolatban marad az EFTA-államokkal, hogy megvitassa az állami támogatási eljárások további javításával kapcsolatos kérdéseket, különösen az alkalmazási kört és a vonatkozó bejelentési nyomtatványok tartalmát illetően.

4. Kölcsönösen elfogadott tervezés

(19)

A kifejezetten újszerű, műszaki szempontból összetett, egyéb módon kényes vagy rendkívüli sürgősséggel vizsgálandó esetekben a Hatóság a bejelentő EFTA-államnak kölcsönösen elfogadott tervezést ajánl fel, hogy így növelje az állami támogatási vizsgálat várható időtartamának átláthatóságát és kiszámíthatóságát.

4.1. A javaslat tartalma

(20)	A kölcsönösen elfogadott tervezés az EFTA-állam és a Hatóság közötti strukturált együttműködés egyik formája, amely a vizsgálat valószínű lefolyásának és várható időtartamának kölcsönös tervezésén és megértésén alapul.

(21)

Ebben az összefüggésben a Hatóság és a bejelentő EFTA-állam különösen az alábbiakban állapodhat meg:

—	a szóban forgó esetet prioritásként kezelik, amiért cserébe az EFTA-állam hivatalosan elfogadja, hogy szükség esetén tervezési vagy erőforrás-kezelési okokból felfüggeszthető az ugyanazon EFTA-állam által bejelentett egyéb ügyek kivizsgálása (9),

—	az EFTA-állam, illetve az érintett kedvezményezett által benyújtandó információk, ideértve a tanulmányokat, külső szakértők bevonását vagy a Hatóság által végzett egyoldalú adatgyűjtést,

—	a konkrét eset Hatóság általi értékelésének valószínű formája és időtartama a bejelentés után.

(22)

Cserébe az EFTA-állam azon erőfeszítéseiért, hogy időben és a kölcsönösen elfogadott tervezés keretében megállapított formában benyújt minden szükséges információt, a Hatóság arra törekszik, hogy az eset további vizsgálata során betartsa a kölcsönösen megállapított határidőket, kivéve, ha az EFTA-állam vagy az érdekelt felek által benyújtott információk váratlan problémákat vetnek fel.

4.2. Alkalmazási kör és határidők

(23)

A kölcsönösen elfogadott tervezést alapvetően olyan, kifejezetten újszerű, műszaki szempontból összetett vagy egyéb módon kényes esetekben alkalmazzák csak, amelyeknél a Hatóság a bejelentést megelőző szakasz végén képtelen világos előzetes értékelést adni. Ilyen esetben a bejelentést megelőző szakasz végén kölcsönösen elfogadott tervezésre kerül sor, és azt követően tesznek hivatalos bejelentést.

(24)	Az érintett EFTA-állam kérésére azonban a Hatóság és az EFTA-állam a tényleges vizsgálati eljárás kezdetén megállapodhat abban, hogy az ügy további kezelése során is alkalmazzák a kölcsönösen elfogadott tervezést.

5. A bejelentett intézkedések előzetes értékelése

5.1. Információkérés

(25)

A vizsgálat menetét egyszerűsítendő a Hatóság arra törekszik majd, hogy az előzetes vizsgálati szakaszban együttesen küldje meg az információkéréseket. Ezért alapvetően csak egy átfogó információkérésre kerül sor, amelyet a bejelentés dátumától számított 4–6 héten belül kell megküldeni. Ha a kölcsönösen elfogadott tervezés keretében nem állapodtak meg másként, akkor a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel lehetővé teszi az EFTA-állam számára, hogy teljes bejelentést nyújtson be, csökkentve ezáltal a további információkérés szükségességét. A Hatóság ezt követően azonban még tehet fel kérdéseket, elsősorban az EFTA-állami válaszok egyes pontjaival kapcsolatban, ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a Hatóság súlyos nehézségekkel szembesül az ügy értékelése során.

(26)

Amennyiben az EFTA-állam nem küldi meg a kért információkat az előírt határidőn belül, akkor egy emlékeztető kérést követően rendes esetben sor kerül a 3. jegyzőkönyv II. része 5. cikkének (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására, és az EFTA-államot értesítik arról, hogy bejelentését visszavontnak tekintik. Rendes esetben az előírt feltételek teljesülésekor, általánosságban pedig legkésőbb két információkérő kör lebonyolítása után meg kell indítani a hivatalos vizsgálati eljárást.

5.2. Az előzetes vizsgálat közös megegyezéssel történő felfüggesztése

(27)

Bizonyos körülmények között az előzetes vizsgálat felfüggeszthető közös megegyezéssel, vagy az EFTA-állam kérésére, amennyiben az szeretné módosítani a projektet vagy összhangba hozni az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal. Felfüggesztés csak előre meghatározott időtartamra engedélyezhető. Amennyiben az EFTA-állam a felfüggesztési időszak lejártáig nem nyújtja be a teljes, első látásra összeegyeztethető projektet, a Hatóság ott folytatja az eljárást, ahol abbahagyta. Az érintett EFTA-államot rendes esetben értesítik arról, hogy a Hatóság a bejelentést visszavontnak tekinti, vagy – súlyos kétségek felmerülése esetén – haladéktalanul megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást.

5.3. Az aktuális helyzethez kapcsolódó kapcsolatfelvétel

(28)	A bejelentő EFTA-állam saját kérésre értesítést kap a folyamatban lévő előzetes vizsgálat aktuális helyzetéről. Az EFTA-államokat felkérjük, hogy az ilyen kapcsolatfelvételbe vonják be az egyedi támogatások kedvezményezettjeit is.

6. A hivatalos vizsgálati eljárás

(29)

A hivatalos vizsgálat tárgyát képező esetek általános összetettségének fényében a Hatóság elkötelezte magát, hogy abszolút prioritásként javítja e szakasz átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hatékonyságát, hozzájárulva ezzel a modern üzletmenet szükségleteivel összhangban álló, érdemi határozathozatalhoz. Ezért a Hatóság minden, a 3. jegyzőkönyv II. része keretében rendelkezésére álló eljárási eszköz hatékony alkalmazásával egyszerűsíteni fogja a hivatalos vizsgálatok lefolytatását.

6.1. A határozat és az érdemi összefoglaló közzététele

(30)	Amennyiben az érintett EFTA-állam nem kéri a bizalmas információk törlését, a Hatóság arra törekszik, hogy a határozat elfogadásának napjától számított két hónapon belül közzétegye a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról szóló határozatot és az érdemi összefoglalókat.

(31)

Amennyiben nincs egyetértés a bizalmas kezeléssel kapcsolatban, a Hatóság az állami támogatásokat érintő határozatokban érvényesítendő szakmai titoktartásról szóló iránymutatásban (10) megfogalmazott alapelveket alkalmazza, és arra törekszik, hogy a határozat elfogadását követő lehető legrövidebb időn belül közzétegye azt. Ugyanez vonatkozik valamennyi végső határozat közzétételére is.

(32)	Az eljárás átláthatóságának javítása érdekében az EFTA-államot, a kedvezményezettet és az egyéb érdekelt feleket (különösen az esetleges panaszosokat) értesítik a bizalmas kezeléssel kapcsolatos bármilyen egyet nem értésből következő valamennyi késedelemről.

6.2. Az érdekelt felek észrevételei

(33)

A 3. jegyzőkönyv II. részének 6. cikke szerint az érdekelt feleknek meghatározott, a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozat közzétételi időpontjától számított, általában egy hónapot meg nem haladó határidőn belül kell észrevételeiket megtenni. Általában e határidő nem hosszabbítható meg, így a Hatóság rendszerint nem fogad el az érintett felektől – beleértve a támogatás kedvezményezettjét is – késve érkezett információkat (11). Hosszabbítás csak kivételes, kellően megindokolt esetben – például különösen nagy mennyiségű tényanyag benyújtásakor vagy a Hatóság és az érintett érdekelt fél közötti kapcsolatfelvételt követően – engedélyezhető.

(34)

A különösen összetett esetek vizsgálatához rendelkezésre álló tényanyag javítása érdekében a Hatóság továbbíthatja a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat másolatát meghatározott érintett feleknek (beleértve a szakmai vagy üzleti szövetségeket), és felkérheti őket arra, hogy nyilvánítsanak véleményt az ügy konkrét aspektusairól (12). Az érdekelt felek ilyen értelmű együttműködése teljesen önkéntes, de ha az érdekelt fél úgy dönt, hogy benyújtja észrevételeit, akkor ezt saját érdekében időben kell megtennie, hogy a Hatóság figyelembe vehesse azokat. Ezért a Hatóság felkéri az érdekelt feleket, hogy a határozat egy példányának megküldésétől számított egy hónapon belül küldjék meg válaszaikat. A Hatóság e határidőt követően nem vár további észrevételek benyújtására. Az érdekelt felekkel való egyenlő bánásmódot biztosítandó a Hatóság a támogatás kedvezményezettjét ugyanilyen módon kéri fel észrevételei megtételére. Az EFTA-államok védekezéshez való jogának tiszteletben tartása érdekében a Hatóság továbbítja az EFTA-államhoz az érdekelt felektől érkezett észrevételek bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát, és felhívja az EFTA-államot, hogy egy hónapon belül válaszoljon.

(35)

Annak érdekében, hogy a leggyorsabb módon juttassuk el az érintett felek valamennyi észrevételét az érintett EFTA-államhoz, az EFTA-államokat felkérjük, fogadják el az észrevételek eredeti nyelven történő továbbítását. Az EFTA-állam kérésére a Hatóság fordítást készíttet, ami befolyásolhatja az eljárás időtartamát.

(36)	Az EFTA-államokat arról is tájékoztatják, ha egy érdekelt fél sem nyújt be észrevételt.

6.3. Az EFTA-államok észrevételei

(37)

A hivatalos vizsgálati eljárás időben való lezárása érdekében a Hatóság ragaszkodni fog a 3. jegyzőkönyv II. részében erre a szakaszra meghatározott valamennyi határidő szigorú betartásához. Amennyiben valamely EFTA-állam nem nyújtja be a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatával és az érdekelt felek megjegyzéseivel kapcsolatos észrevételeit a 3. jegyzőkönyv II. része 6. cikkének (1) bekezdésében előírt egyhónapos határidőn belül, akkor a Hatóság azonnal emlékeztető levelet küld, amelyben egy további egyhónapos határidőt biztosít az EFTA-államnak erre a célra, és amelyben arról is tájékoztatja, hogy – kivételes esetektől eltekintve – a határidő további meghosszabbítására nincs lehetőség. Amennyiben az érintett EFTA-állam nem ad érdemi választ, a Hatóság a rendelkezésére álló információk alapján hozza meg döntését, a 3. jegyzőkönyv II. része 7. cikkének (7) bekezdésével és 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(38)

Amennyiben a támogatás jogellenes, és az EFTA-állam nem nyújt be észrevételt a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozattal kapcsolatban, akkor a Hatóság a 3. jegyzőkönyv II. részének 10. cikke alapján információnyújtási rendelkezést hoz. Ha az EFTA-állam nem válaszol erre a rendelkezésre az abban megadott határidőn belül, akkor a Hatóság a rendelkezésére álló információk alapján hoz határozatot.

6.4. Kiegészítő információk kérése

(39)	Különösen összetett esetekben nem zárható ki, hogy az EFTA-állam által a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatra adott válaszban található információk alapján a Hatóságnak további információkat kell kérnie. A válaszadásra az EFTA-államnak egyhónapos határidőt fognak előírni.

(40)

Amennyiben az EFTA-állam nem válaszol a megadott határidőn belül, a Hatóság azonnal emlékeztetőt küld, amelyben 15 munkanapban állapítja meg a válaszadás végső határidejét, és tájékoztatja az érintett EFTA-államot, hogy a határidő lejárta után a Hatóság a rendelkezésére álló információk alapján meghozza határozatát, vagy jogellenes támogatás esetén információnyújtási rendelkezést bocsát ki.

6.5. A hivatalos vizsgálat indokolt felfüggesztése

(41)

A hivatalos vizsgálat csak kivételes körülmények esetén és a Hatóság és az érintett EFTA-állam közötti közös megegyezéssel függeszthető fel. Felfüggesztésre például akkor kerülhet sor, ha a felfüggesztést az EFTA-állam hivatalosan kérelmezi annak érdekében, hogy a projektet összhangba hozza az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal, vagy ha az EFTA Bíróság vagy az uniós bíróságok előtt hasonló kérdésekre vonatkozó eljárás van folyamatban, amelynek eredménye valószínűleg hatással lesz az eset értékelésére.

(42)	Az eljárás felfüggesztésére rendes esetben csak egyszer kerül sor, a Hatóság és az érintett EFTA-állam által közösen, előzetesen meghatározott időszakra.

6.6. A végső határozat elfogadása és a hivatalos vizsgálat indokolt meghosszabbítása

(43)

A 3. jegyzőkönyv II. része 7. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Hatóság a lehető legnagyobb mértékben törekszik arra, hogy az eljárás megkezdésétől számított 18 hónapon belül határozatot hozzon. E határidő a Hatóság és az érintett EFTA-állam közös megállapodásával meghosszabbítható. A vizsgálat meghosszabbítása különösen újszerű projektek vagy új jogi problémákat felvető ügyek esetén lehet helyénvaló.

(44)	A 3. jegyzőkönyv II. része 7. cikkének (6) bekezdése betartásának biztosítása érdekében a Hatóság arra törekszik, hogy az EFTA-államtól érkező utolsó információt követően vagy az utolsó olyan határidőt követően, amelyen belül nem kapott információt, négy hónapon belül elfogadja a végső határozatot.

7. Panaszok

(45)	A Hatósághoz benyújtott panaszok hatékony és átlátható kezelése rendkívüli fontossággal bír az állami támogatási eljárások valamennyi érintettje számára. A Hatóság ezért javasolja a következő bevált gyakorlatokat, aminek célja, hogy hozzájáruljon e közös célkitűzés eléréséhez.

7.1. A panaszbejelentő nyomtatvány

(46)

A Hatóság szisztematikusan felkéri a panasszal élőket, hogy a bejelentéshez használják a honlapján (http://www.eftasurv.int/media/documents/Complaint-form—State-aid.doc) elérhető panaszbejelentő nyomtatványt, és a kitöltéssel egy időben nyújtsák be a panasz nem bizalmas változatát is. A hiánytalanul kitöltött űrlap benyújtása segíti a panaszosokat a bejelentés minőségének javításában.

7.2. Az indikatív időkeret és a panaszok vizsgálatának eredménye

(47)

A Hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy a panasz beérkezésétől számított tizenkét hónapos indikatív időkereten belül kivizsgálja azt. Ez az időtartam nem kötelező érvényű. Az egyes ügyek körülményeitől függően meghosszabbíthatja a panasz kivizsgálását, ha a panasz benyújtójától, az EFTA-államtól vagy harmadik felektől további kiegészítő információra van szükség.

(48)

A Hatóságnak jogában áll, hogy a benyújtott panaszokat (13) – például az állítólagos jogsértés terjedelme, a kedvezményezett vállalkozás mérete, az érintett gazdasági ágazat vagy hasonló panaszok fennállása alapján – különböző sürgősségi kategóriákba sorolja. A rá nehezedő munkatehertől függően és a vizsgálatok sorrendjének meghatározására vonatkozó jogára tekintettel (14) a Hatóság tehát elhalaszthatja a nem prioritásként kezelendő intézkedések kivizsgálását. A Hatóság ezért arra törekszik, hogy elvileg tizenkét hónapon belül elvégezze a következőket:

a)	a prioritásként kezelt esetekben a 3. jegyzőkönyv II. részének 4. cikke értelmében határozatot fogad el, amelynek másolatát továbbítja a panaszoshoz;

nem prioritásként kezelendő esetben adminisztratív levelet küld a panaszosnak, amelyben kifejti előzetes meglátásait. Az adminisztratív levél nem a Hatóság hivatalos álláspontját tartalmazza, hanem csak a Hatóság által a rendelkezésre álló információ alapján előzetesen kialakított véleményt, amely a levél keltétől számított egy hónapon belül a panaszos által adott esetben benyújtásra kerülő további észrevételek függvényében módosulhat. Amennyiben az előírt idő alatt a panaszos nem nyújt be további észrevételt, a panaszt visszavontnak fogják tekinteni.

(49)

Az átláthatóság jegyében a Hatóság minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a panasz beérkezésének dátumától számított két hónapon belül tájékoztassa a panaszost arról, milyen mértékű prioritást élvez beadványa. Megalapozatlan panasz esetén a Hatóság a panasz beérkezésétől számított két hónapon belül tájékoztatja a panaszost arról, hogy nem áll rendelkezésre elegendő ok az azzal kapcsolatos véleménynyilvánításra, valamint hogy további fontos észrevételek egy hónapon belüli benyújtásának hiányában a panaszt visszavontnak fogja tekinteni. A jóváhagyott támogatásokra vonatkozó panaszokat illetően a Hatóság szintén arra törekszik, hogy a panasz beérkezésétől számított két hónapon belül válaszoljon a panaszosnak.

(50)	A Hatóság emlékeztetni fogja a panaszosokat, hogy jogellenes támogatás esetén kezdeményezhetik, hogy a nemzeti bíróságok járjanak el, amelyek elrendelhetik az ilyen támogatás felfüggesztését vagy visszafizetését (15).

(51)

Adott esetben a panasz betekinthető változatát továbbítják az érintett EFTA-államnak, hogy az megtehesse észrevételeit. Az EFTA-államokat és a panasztevőket rendszeresen tájékoztatják a panasz feldolgozásáról vagy lezárásáról. Cserébe felkérik az EFTA-államokat, hogy tartsák be a hozzájuk továbbított panaszokkal kapcsolatos észrevételek benyújtására és a tájékoztatásnyújtásra megszabott határidőket. Az EFTA-államokat arra is felkérik, hogy lehetőségeikhez mérten fogadják el a panaszok eredeti nyelven történő továbbítását. Az EFTA-állam kérésére a Hatóság fordítást készíttet, ami befolyásolhatja az eljárás időtartamát.

8. Belső határozathozatali eljárások

(52)	A Hatóság elkötelezett a belső határozathozatali folyamat egyszerűsítése és további javítása mellett annak érdekében, hogy hozzájárulhasson az állami támogatási eljárások általános rövidítéséhez.

(53)	Ennek érdekében a belső határozathozatali eljárásokat a lehető leghatékonyabban alkalmazzák majd. A Hatóság a határozathozatali eljárások optimalizálása érdekében felülvizsgálja a jelenlegi belső jogi kereteket is.

(54)	A Hatóság állandó felülvizsgálat alatt tartja majd belső határozathozatali gyakorlatát, és szükség esetén módosítja azt.

9. Jövőbeni felülvizsgálatok

(55)

Az eljárásokra vonatkozó bevált gyakorlatok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha a Hatóság és az EFTA-államok közösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy gondosan folytatják az állami támogatások vizsgálatát, betartják a vonatkozó határidőket, és ezáltal biztosítják az eljárások szükséges átláthatóságát és kiszámíthatóságát. E fejezet és a benne foglalt bevált gyakorlatok jelentik az első lépést e közös kötelezettségvállalás irányába.

(56)	A Hatóság e fejezetet a 2010. január 1-jétől bejelentett vagy más úton a tudomására hozott intézkedésekkel kapcsolatban alkalmazza.

(57)

Sor kerülhet a fejezet felülvizsgálatára egyrészt az állami támogatási eljárás alapjául szolgáló jogszabályi, értelmezési és igazgatási intézkedések vagy az EFTA Bíróság és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata változásának figyelembevétele érdekében, másrészt a fejezet alkalmazása során gyűjtött tapasztalatok figyelembevételével. A Hatóságnak szándékában áll továbbá, hogy rendszeres párbeszédet folytasson az EFTA-államokkal és egyéb érdekeltekkel általánosságban a 3. jegyzőkönyv II. részének alkalmazása, különösen pedig a bevált gyakorlatok e fejezetének alkalmazása során gyűjtött tapasztalatokról.

(1) Ez a fejezet megegyezik a Bizottság által kiadott, az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexével (HL C 136., 2009.6.16., 13. o.).

(2) A 3. jegyzőkönyv II. része tükrözi az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletet (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.).

(3) HL L 75., 2012.3.15., 26. o. és 14. EGT-kiegészítés, 2012.3.15., 1. o. a következő honlapon érhető el: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/. Ezen iránymutatás megegyezik az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közleménnyel (HL C 136., 2009.6.16., 3. o.).

(4) A Hivatalos Lapban és az EGT-kiegészítésben még nem tették közzé. Ezen iránymutatás megfelel az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 85., 2009.4.9., 1. o.).

(5) A 2008. évi bankválsággal összefüggésben a Hatóság megtette a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy a hiánytalan bejelentést követően gyorsan, szükség esetén két héten belül sor kerülhessen a határozatok elfogadására. Lásd az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló hatósági iránymutatást (a Hivatalos Lapban és az EGT-kiegészítésben még nem tették közzé), amely megfelel Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazása című bizottsági közleménynek (HL C 270., 2008.10.25., 8. o.). A reálgazdaság tekintetében lásd az ideiglenes hatósági keretrendszert a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban (a Hivatalos Lapban és az EGT-kiegészítésben még nem tették közzé), amely megfelel az Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban című bizottsági közleménynek (HL C 83., 2009.4.7., 1. o.).

(6) A 195/04/COL határozat (HL L 139., 2006.5.25., 37. o. és 26. EGT-kiegészítés, 2006.5.25., 1. o.) megfelel a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletnek (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.), amely a 659/1999/EK rendeletet hajtja végre.

(7) Ez a határidő nem tartható azokban az esetekben, ahol a Hatóságnak többször kell információt kérnie a hiányos bejelentések miatt.

(8) Lásd az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló iránymutatást.

(9) Lásd a 3. jegyzőkönyv II. része 4. cikkének (5) bekezdését.

(10) A 2004. február 18-i 15/04/COL sz. testületi határozattal elfogadva (HL L 154., 2006.6.8., 27. o. és 29. EGT-kiegészítés, 2006.6.8., 1. o.). Ezen iránymutatás megfelel az állami támogatásokat érintő határozatokban érvényesítendő szakmai titoktartásról szóló, 2003. december 1-jei bizottsági közleménynek (HL C 297., 2003.12.9., 6. o.).

(11) A 3. jegyzőkönyv II. része 10. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül.

(12) A közösségi bíróságok megszilárdult ítélkezési gyakorlata szerint a Hatóságnak jogában áll, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat másolatát megküldje meghatározott harmadik feleknek; lásd pl. a T-198/01. sz., Technische Glaswerke Ilmenau kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., II-2717. o.) 195. pontját; a T-198/01R. sz., Technische Glaswerke Ilmenau kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet (EBHT 2002., II-2153. o.); valamint a C-74/00. P. és C-75/00. P. sz., Falck Spa és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2002., I-7869. o.) 83. pontját.

(13) A C-119/97. sz., Ufex és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-1341. o.) 88. pontja.

(14) A T-475/04. sz., Bouygues SA kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2007., II-2097. o.) 158–159. pontja.

(15) Lásd az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló hatósági iránymutatást.

22.3.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 82/16

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 364/11/COL HATÁROZATA

(2011. november 23.)

az izlandi Íbúðalánasjóður lakásfinanszírozási alapnak (LA) az állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesítése ügyében folytatott hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáról (Izland)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (A TOVÁBBIAKBAN: A HATÓSÁG),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 61. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás) 3. jegyzőkönyve (a továbbiakban: 3. jegyzőkönyv) I. része 1. cikkének (3) bekezdésére és II. része 7. cikkének (2) bekezdésére,

TEKINTETTEL a Hatóság a 3. jegyzőkönyv II. részének 27. cikkében felsorolt végrehajtási rendelkezésekről szóló, 2004. július 14-i 195/04/COL határozatának egységes szerkezetbe foglalt változatára (a továbbiakban: a végrehajtási rendelkezésekről szóló határozat) (1),

FELHÍVA az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására (2),

mivel:

I. TÉNYEK

1. Az eljárás

(1)

A Hatóság 2007. szeptember 28-án kelt levelében (dokumentumszám: 442805) információt kért az izlandi hatóságoktól az izlandi állami kezességvállalásról szóló törvény szerinti állami kezességvállalással és az állami kezességvállalási díj fizetésére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban. Izland Európai Unió Melletti Képviselete 2007. október 24-én kelt levelében, amely az izlandi pénzügyminisztérium ugyanezen a napon kelt levelét továbbította, és amelyet a Hatóság 2007. október 25-én kapott meg és vett nyilvántartásba (dokumentumszám: 448739 és 449598), az izlandi hatóságok válaszoltak e kérésre.

(2)	Az ügyet 2007. szeptember 7-én Brüsszelben és 2007. október 29-én Reykjavíkban vitatták meg a Hatóság és az izlandi kormány képviselői, továbbá 2008. március 6-án Brüsszelben a Hatóság és az Izlandi Pénzügyi Szolgáltatók Szövetségének képviselői.

(3)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2008. június 27-i 406/08/COL határozatát – Felhívás észrevételek benyújtására az izlandi Lakásfinanszírozási Alapnak állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesség formájában nyújtott állami támogatással kapcsolatban – az Európai Unió Hivatalos Lapjában és EGT-kiegészítésében közzétették (3). E határozat útján a Hatóság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására. A Hatósághoz érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek. 2008. szeptember 8-án kelt levelükben (dokumentumszám: 490696) az izlandi hatóságok benyújtották a Hatóság 406/08/COL határozatához fűzött megjegyzéseiket.

(4)

2008 októberében a Hatóság az izlandi bankszektor összeomlása miatt felfüggesztette az ügyet. Ugyanakkor ezzel az üggyel kapcsolatban is sor került egyeztetésekre a 2009. november 4–5-i reykjavíki több kérdést tárgyaló ülésen. E találkozót követően 2009. november 16-án a Hatóság levelet küldött, amelyben emlékeztetett arra, hogy információt kell benyújtani a vizsgálat alatt álló intézkedés összeegyeztethetőségi vizsgálatával kapcsolatban. Az izlandi hatóságok 2009. december 7-én kelt levelükben (dokumentumszám: 539538) válaszoltak a kérésre.

(5)

Az izlandi lakásfinanszírozási alapnak nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó párhuzamos vizsgálat során a Hatóság arra a következtetésre jutott 2008. június 27-i 405/08/COL határozatában (4), hogy az LA-nak nyújtott állami kezességvállalás létező támogatási intézkedésnek minősül. Ezt követően a Hatóság 2011. július 18-án elfogadta az izlandi Íbúðalánasjóður lakásfinanszírozási alap (LA) többek közt állami kezességvállalás formájában való finanszírozásának megfelelő intézkedéseire irányuló javaslatról szóló 247/11/COL határozatot (5).

2. A vizsgálat alatt álló intézkedés leírása

2.1. A kedvezményezett

(6)

Az Íbúðalánasjóður lakásfinanszírozási alap (LA) állami tulajdonban lévő intézmény, amely a 44/1998 sz. izlandi lakásügyi törvény (lög um húsnæðismál) (6) keretei között a szokásos piaci feltételek mellett működik. Az LA-t igazgatótanács irányítja, a közjóléti miniszter közigazgatási hatáskörén belül. Az LA célja a biztos lakhatáshoz való megkülönböztetésmentes jogok előmozdítása. Ezt a célt magánszemélyek számára nyújtott jelzáloghitelek és bérlakásokat kínáló szervezeteknek nyújtott hitelek útján valósítja meg, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó kérdések általános megszervezése útján. A támogatást azzal a konkrét céllal nyújtják, hogy javuljanak az emberek kilátásai arra, hogy teljesíthető feltételek mellett jussanak saját tulajdonú vagy bérelt lakáshoz (lásd a lakásügyi törvény 1. cikkét).

(7)

Az LA-t nem közvetlenül finanszírozza az állam, hanem saját tőkéjének hozamai (pl. a nyújtott hitelek tőketörlesztései, kamatai és árindexalapú visszafizetései), az izlandi értéktőzsdén jegyzett LA-kötvények (íbúðarbréf) kibocsátása és értékesítése után kapott kamatok, valamint az ügyfelek által fizetett szolgáltatási díjak finanszírozzák. Az LA állami kezességvállalásban is részesül, ami abból következik, hogy az államnak tulajdonosként korlátlan felelőssége van az LA hitelei felett (7). Az LA továbbá közvetlenül az állami költségvetésből kamattámogatásban részesül azon veszteségek fedezésére, amelyeket a lakásokat építő és bérbe adó szervezeteknek a piaci kamatlábak alatt nyújtott kölcsönök eredményeznek.

(8)	A lakásügyi törvény keretében működő LA-rendszert illetően részletesebb leírás a 405/08/COL sz. hatósági határozatban található.

2.2. Az állami kezességvállalás

(9)

Az LA közjog által szabályozott állami intézmény (vö. a lakásügyi törvény 4. cikkével), és mint ilyen, az izlandi közjognak az állami intézményekre alkalmazandó íratlan általános szabályai szerint állami kezességvállalást élvez minden kötelezettsége tekintetében. A kezességvállalás minden állami intézményre alkalmazandó, tekintet nélkül arra, hogy mikor hozták létre vagy hogy milyen típusú tevékenységet végez. A fent említettek szerint ez a kezességvállalás az államnak az LA tulajdonosaként az LA hitelei tekintetében fennálló korlátlan felelősségéből adódik. Ez azt jelenti, hogy az állam az LA kötelezettségeinek teljességéért felel, mivel a kezességvállalás nem kötődik az LA valamely konkrét pénzügyi tranzakciójához, és nem korlátozódik semmilyen rögzített maximális összegre sem. Ezt jól tükrözi a 21/1991 sz. fizetésképtelenségi törvény (lög um gjaldþrotaskipti o.fl.) 5. cikkének (3) bekezdése, amely kizárja a csőd- vagy más fizetésképtelenségi eljárás alkalmazhatóságát az LA-hoz hasonló intézmények esetében.

(10)

Az állami kezességvállalásról szóló 121/1997 sz. törvényre (lög um ríkisábyrgðir) vonatkozó törvényjavaslat preambulumában a következő megállapítás szerepel:

„Ennek alapját az izlandi jog azon egyértelmű szabálya képezi, hogy az állam felelősséggel tartozik az intézményei és vállalkozásai tartozásaiért, kivéve, amikor egyértelmű jogszabály korlátozza e kezességvállalást […], vagy az állam felelőssége egy korlátolt felelősségű társaságban a saját tőkerészesedésének mértékére korlátozódik.” (8)

(11)

Az állami kezességvállalás az LA elődeinek is rendelkezésére állt: az Állami Lakásügynökségnek, az Állami Építési Alapnak és a Munkavállalók Lakásalapjának, mely utóbbit az Állami Lakásügynökség működtette, valamint az Állami Lakásügyi Bizottságnak (vö. az Állami Lakásügynökségről szóló 97/1993 sz. törvénnyel [lög um Húsnæðisstofnun ríkisins]).

2.3. Az állami kezességvállalási díj

(12)

Az LA és elődeinek létrehozása idején a részükre nyújtott és kötelezettségeik teljességére kiterjedő korlátlan állami kezességvállalásért nem kellett kockázati felárat vagy kezességvállalási díjat fizetni. Az izlandi hatóságok szerint az LA működésének kezdete óta úgy alakították ki a nemzeti jog vonatkozó szabályait, hogy az LA mentesüljön a neki nyújtott állami kezességvállalásért fizetendő bármilyen díj fizetése alól (9).

(13)

A költségvetési intézkedésekről szóló 68/1987 sz. átmeneti törvény vezette be első alkalommal az állami kezességvállalásért az államnak fizetendő kezességvállalási díj fizetésének általános kötelezettségét, ami nem vonatkozott a kockázati díjra. Ezt követően az állami kezességvállalásról szóló 65/1988 sz. törvény (lög um breyting á lögum nr. 37/1961, um ríkisábyrgðir, með síðari breytingum) által módosított, az állami kezességvállalásról szóló 37/1961 sz. törvény (lög um ríkisábyrgðir) 8. cikke előírta a bankok, hitelalapok, pénzintézetek, vállalkozások és más ilyen entitások számára – amelyek a törvény szerint állami kezességvállalást élveznek akár azért, mert az állam a tulajdonosuk, akár más okokból –, hogy kezességvállalási díjat fizessenek az államnak a külföldi entitások felé vállalt kötelezettségeik után. A negyedéves díjat az egyes időszakok tekintetében a külföldi kötelezettségek átlagos tőkeösszegének 0,0625 %-ában határozták meg (vö. a 37/1961 sz. törvény 8. cikkének (2) bekezdésével) (10).

(14)

A hazai kötelezettségvállalásokra eredetileg semmi ilyen díjat nem szabtak ki. Ugyanakkor az állami kezességvállalásokról szóló 121/1997 sz. törvény (11) bevezette a díjfizetési kötelezettséget, amelyet a hazai kötelezettségvállalások 0,0375 %-ában határoztak meg. Ezt a díjat később a 180/2000 sz. törvény (12) 0,0625 %-ra emelte.

(15)

A 121/1997 sz. törvény arról is rendelkezett, hogy az Állami Lakásügynökség lakáskötvényosztálya által kibocsátott lakáskötvényekre vonatkozó állami kötelezettségvállalások mentesülnek mindenfajta díjfizetés alól. Az LA egyéb kötelezettségei tekintetében a 2001. évre vonatkozó kiegészítő költségvetési törvény visszamenőleges hatállyal törölte az LA-nak a 121/1997 sz. törvény értelmében felgyülemlett, a kifizetetlen díjakkal kapcsolatos tartozásait. Végezetül a 2000. május 26-án hatályba lépett 70/2000 sz. törvény általános mentességet adott az LA-nak az állami kezességvállalási díjak fizetése alól minden kötelezettség tekintetében.

(16)	Az állami kezességről szóló jogszabályok részletesebb leírását, a további változásokat az általánosan alkalmazandó díjak mértékében és az LA-ra vonatkozó külön rendelkezéseket a Hatóság 406/08/COL határozata tartalmazza.

3. Az eljárás megindításának indoka

(17)

A 406/08/COL határozatban a Hatóság elmagyarázta, hogy az LA részére nyújtott állami kezességvállalást, mivel az már az EGT-megállapodás 1994. január 1-jei hatálybalépése előtt is létezett, nem az új támogatásokra vonatkozó kezességvállalási díjra vonatkozó eljárás, hanem a létező támogatásokra vonatkozó külön eljárás keretében kezelték (64865. sz. ügy, jelenleg 70382. sz. ügy). A 406/08/COL határozat tárgya az a tény, hogy az LA mentesül azon kezességvállalási díj fizetése alól, amelyet a hozzá hasonlóan szervezett vállalatok kötelesek megfizetni. Ebben az összefüggésben a Hatóság előzetes véleménye szerint a támogatás új vagy létező támogatásként való besorolásának értékelése szempontjából nem volt releváns, hogy az állami kezességvállalásról szóló törvény ténylegesen megváltoztatta-e az LA helyzetét a kezességvállalási díj fizetése tekintetében vagy sem. Az tartották döntőnek, hogy az állami kezességvállalásról szóló 121/1997 sz. új törvény új rendszert vezet be, amely első ízben kezeli az LA-t előnyösebben, mint ami az implicit állami kezességvállalásban részesülő vállalkozásokra vonatkozó általános szabályokból következik. A Hatóság előzetes véleménye ezért az volt, hogy a 121/1997 sz. törvény 7. cikke által bevezetett, a lakáskötvényosztálynak nyújtott mentességből következően az LA-t ért bármilyen előnyt új támogatásnak kell tekinteni. Ugyanez vonatkozik az LA más műveleteihez kapcsolódó díjak fizetése alóli mentességre/kedvezményre, vö. a 121/1997 sz. törvényt módosító 70/2000 sz. törvénnyel és a 2001. évi kiegészítő költségvetési törvénnyel.

(18)

A Hatóság előzetes véleménye szerint az LA kezességvállalási díj fizetése alóli mentessége az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül. A következő állami támogatási elemeket azonosították a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban:

i.	a lakáskötvényekre és más kötelezettségekre vonatkozó külföldi kötelezettségvállalások értékének 0,0625 %-át kitevő, negyedévente fizetendő állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesség (akár eredetileg, akár utólagosan) az 1998. január 1-jétől máig tartó időszakban;

ii.	a lakáskötvényekre és más kötelezettségekre vonatkozó hazai kötelezettségvállalások értékének 0,0375 %-át kitevő, negyedévente fizetendő állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesség (akár eredetileg, akár utólagosan) az 1998. január 1-jétől2001. január 10-ig tartó időszakban;

iii.	az LA összes hazai kötelezettségvállalása értékének 0,0625 %-át kitevő, negyedévente fizetendő állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesség a 2001. január 1-jétől máig tartó időszakban.

(19)

Ezenkívül a Hatóság kétségbe vonta, hogy a fent említett állami támogatási elemek összeegyeztethetőnek tekinthetők-e az EGT-megállapodással. A Hatóság kifejtette, hogy bizonyos lakáscélú hitelezés az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése értelmében vett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak tekinthető, így támogatható lehet, de a Hatóság előzetes véleménye az volt, hogy az LA általános hitelrendszere túl széles körű ahhoz, hogy teljesíthesse az 59. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket. A Hatósághoz nem érkezett olyan információ, amely alapján okkal vélhetné úgy, hogy a piac nem lenne képes elfogadható feltételek mellett lakásfinanszírozást biztosítani. Az LA általános hitelprogramja keretében bárki hitelhez juthat jövedelemtől és vagyontól függetlenül, valamint a finanszírozandó ingatlan árának és méretének korlátozása nélkül. A hitelek emellett azonban bárhol hozzáférhetőek, függetlenül attól, hogy létezik-e könnyen elérhető helyi lakásfinanszírozási lehetőség.

4. Az izlandi hatóságok észrevételei

(20)

Az izlandi kormány megjegyzései arra a tényre koncentrálnak, hogy minden érintett támogatási elem közvetlenül levezethető az LA-nak nyújtott implicit állami kezességvállalásból, amelyről már megállapítást nyert, hogy létező támogatásnak minősül. Az izlandi hatóságok nézete szerint minden díjfizetés az állami kezességvállalás mint olyan integráns részét képezi. Ezért, tekintve, hogy az állami kezességvállalásban és a díjak megfizetésében nem történt leválasztható és lényegi változás, nem keletkezett új támogatás, és a kérdéssel a létező támogatás ügyén belül kell foglalkozni. Az izlandi kormány azon véleményét is kifejezésre juttatta, hogy amennyiben úgy tekintik, hogy új támogatás jött létre, az is összeegyeztethető támogatásnak minősül az LA szociális jellegének és annak köszönhetően, hogy az LA-nak nyújtott támogatás kielégíti az Altmark ügyhöz kapcsolódó ítélkezési gyakorlat alkalmazásának feltételeit (13).

(21)	A bizonyos pénzügyi szervezetek külföldi kötelezettségeire vállalt állami kezesség utáni díjfizetési kötelezettség 68/1987 sz. törvény általi bevezetése tekintetében az izlandi hatóságok úgy érvelnek, hogy az LA valójában sosem fizetett semmi díjat, mivel nem volt semmilyen külföldi kötelezettsége.

(22)

Az izlandi hatóságok nézete szerint továbbá a lakáskötvényektől eltérő hazai kötelezettségek utáni díjfizetési kötelezettség a 121/1997 sz. törvény alapján „megkérdőjelezhető jogi alapon nyugodott”, mivel arra sosem irányult szándék, hogy az LA elődjei kezességvállalási díjat fizessenek. Az izlandi hatóságok arra a tényre is hivatkoznak, hogy az LA meg nem fizetett kezességvállalási díjakból eredő adósságát visszamenőlegesen törölte a 2001. évi kiegészítő költségvetési törvény a jogalkotó azon szándékát jelezve, hogy az LA-nak mindig mentesülnie kellett volna a kezességvállalási díjfizetés alól.

(23)

És végezetül, a LA állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentessége annak volt köszönhető, hogy az LA 0,0375 %-os kamatot számított fel a jelzálogeszközökre, azzal a céllal, hogy biztosítékot képezzen a lakáskötvényekhez kapcsolódó kötelezettségekre (14). Az izlandi hatóságok ezt „különleges állami kezességvállalási díjnak” hívják. A díjat az LA külön tartalékalapban gyűjti.

II. ÉRTÉKELÉS

(24)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

„Az ebben a megállapodásban szereplő ezzel ellentétes értelmű rendelkezéseket kivéve ennek a megállapodásnak a működésével összeegyeztethetetlen az EK vagy EFTA-tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalatoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(25)

Ebből az következik, hogy azt EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülő intézkedéseknek állami vagy állami forrásból származó vissza nem fizetendő támogatást kell tartalmazniuk, előnyben kell részesíteniük a kedvezményezett vállalkozást, szelektívnek kell lenniük, torzítaniuk kell a versenyt, és érinteniük kell a szerződő felek közötti kereskedelmet.

(26)

A Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatása azt írja az állami kezességvállalásról (15), hogy a közvetlenül az állam által, vagyis központi, regionális vagy helyi hatóságok által vállalt kezesség állami támogatásnak minősülhet. Ezenkívül az olyan vállalkozások számára biztosított kedvezőbb finanszírozási feltételek, amelyek jogi formája kizárja a csőd- vagy más fizetésképtelenségi eljárást, vagy amelyek explicit állami kezességvállalásban részesülnek, vagy az állam fedezi bármely veszteségüket, az állam határozatlan idejű kötelezettségvállalását jelentik, amely korlátlan állami kezességvállalásnak minősül (16). Továbbá,

„[a]z állami kezességvállalás élvezése azt jelenti, hogy a kezességvállaláshoz kapcsolódó kockázatot az állam viseli. Az állam ilyen kockázatvállalásáért általában megfelelő díjat kell fizetni. Amennyiben az állam eltekint ettől a díjtól, az a vállalkozásnak nyújtott előny mellett az állami forrásokat meríti ki.” (17)

(27)

A 247/11/COL határozatban a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az LA számára nyújtott implicit és korlátlan állami kezességvállalás állami támogatásnak minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel az izlandi állam állami forrásait meríti ki, és gazdasági előnyhöz juttatja az LA-t. A Hatóság utalt arra, hogy a Hatóság állami kezességvállalásról szóló iránymutatásával összhangban az olyan vállalkozások, amelyek jogi formája nem tesz lehetővé csőd- vagy más fizetésképtelenségi eljárásokat, vagy amelyek explicit állami kezességvállalásban részesülnek, vagy az állam fedezi bármely veszteségüket, támogatás kedvezményezettjeinek tekinthetők. Ezenkívül nem szükséges, hogy az állam bármilyen kifizetést eszközöljön a kérdéses kezességvállalás keretében. A támogatást a kezesség vállalásának időpontjától folyamatosan nyújtják, és nem csupán a kezesség érvényesítésének vagy a kezességvállalás feltételei alapján történő kifizetések időpontjában (18).

(28)

Az állami kezességvállalásból álló intézkedésben az állami támogatási elemek jelenléte és az ilyen állami beavatkozásért megállapítandó (és fizetendő) (piaci) díj szükségessége közötti közvetlen kapcsolat fényében az a döntő kérdés, hogy a kezességvállalási díj fizetése alóli mentesség külön állami támogatási elemként azonosítható-e a kezességvállalásból mint olyanból következő előnyökhöz képest. Megfelelő díj fizetése legalább részben semlegesítheti a támogatás kedvezményezettje számára biztosított előnyt. Ha lehetőség lett volna piaci díjat megállapítani a kérdéses kezességvállalás vonatkozásában, amely megfelelt volna az állam kezességvállaláshoz kötődő kockázatának, és az LA fizetett volna ilyen díjat, akkor nem teljesültek volna az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének állami források jelenlétére és az LA gazdasági előnyére vonatkozó feltételei. A díj ezért szerves elemét képezi a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatás összege számításának. Ez következik a fent hivatkozott, állami kezességvállalásról szóló iránymutatásból is.

(29)

Az izlandi hatóságok is hasonló nézeteknek adtak hangot a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozathoz (406/08/COL határozat) fűzött megjegyzéseikben. Ezenkívül az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy az állami kezességvállalásról szóló törvényt általános jogszabálynak szánták az állami kezességvállalás nyújtásának feltételeiről. Maga a törvény nem nyújtott kezességvállalást, mint olyat, csak lefektette a kezességvállalásra vonatkozó feltételeket (19).

(30)

A fentieket szem előtt tartva a Hatóság úgy látja, hogy az állami kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatási intézkedésben foglalt támogatási elemek különleges jellegének köszönhetően az LA állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentessége az izlandi állam által nyújtott implicit és korlátlan állami kezességvállaláson túl nem képez külön állami támogatási intézkedést az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében. A díj fizetésének hiánya az előny és az LA-nak nyújtott állami kezességvállalásban érintett állami források részét képezi. Mivel az ebből az állami kezességvállalásból fakadó előnyökkel a Hatóság a létező támogatásról szóló állami támogatási eljárás keretében foglalkozik (vö. a 70382 (korábbi 64865) sz. üggyel, 247/11/COL határozat), az LA állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesítésével kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás tárgytalan és lezárható,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az LA állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesítésével kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás lezárult.

2. cikk

Ennek a határozatnak az Izlandi Köztársaság a címzettje.

3. cikk

Ennek a határozatnak csak az angol nyelvű változata hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2011. november 23-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Oda Helen SLETNES

elnök

Sverrir Haukur GUNNLAUGSSON

testületi tag

(1) Megtekinthető az alábbi linken: http://www.eftasurv.int/media/decisions/195-04-COL.pdf

(2) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 406/08/COL határozata (2008. június 27.) felhívás észrevételek benyújtására az izlandi Lakásfinanszírozási Alapnak állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesség formájában nyújtott állami támogatással kapcsolatban, közzétéve: HL C 64., 2009.3.19., 21. o. és 15. sz. EGT-kiegészítés, 2009.3.19., 9. o.

(3) A kihirdetések hivatkozását lásd a fenti 2. lábjegyzetben.

(4) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 405/08/COL határozata (2008. június 27.) az Izlandi Lakásfinanszírozási Alappal kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáról, HL L 79., 2010.3.25., 40. o. és 14. sz. EGT-kiegészítés, 2010.3.25., 20. o.

(5) A 247/11/COL határozat szövegének megtekinthető változata a Hatóság honlapján érhető el: http://www.eftasurv.int/media/decisions/247-11-COL.pdf

(6) Az LA eredeti elődjét, az Állami Lakásügynökséget 1980-ban alapították.

(7) Az EFTA-Bíróság E-9/04. sz., Izlandi Bankárok és Értékpapír-kereskedők Szövetsége kontra EFTA Felügyeleti Hatóság ügyben hozott ítéletének 72. pontja, 2006. évi EFTA bírósági jelentés, 42. o.

(8) A Hatóság nem hivatalos fordítása. Az eredeti izlandi szöveg az alábbi honlapon található: http://www.althingi.is/altext/122/s/0099.html

(9) Lásd a 2008. szeptember 8-án kelt beadvány 4. oldalát (dokumentumszám: 490696).

(10) Azok a kölcsönök, amelyek után kockázati díjat fizettek, bizonyos exportgaranciák és a hazai valutában vezetett számlák hitelegyenlegéből következő kötelezettségvállalások nem képezték a kezességi díj számításának alapját (vö. a 37/1961 sz. törvény 9. cikkének (2) bekezdésével).

(11) 1998. január 1-jei hatálybalépéssel.

(12) 2001. január 11-i hatálybalépéssel.

(13) A C-280/00 Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ügy, EBHT 2003., 1-7747. o.

(14) Eredetileg nem volt az a szándék, hogy az LA valamennyi állami kezességgel fedezett kötelezettségét mentesítsék a kezességvállalási díj fizetése alól.

(15) A következő honlapon érhető el: http://www.eftasurv.int/?1=1&showLinkID=15646&1=1

(16) Lásd az állami kezességvállalásról szóló iránymutatás 1.2. szakaszának 4. pontját és az állami támogatásokról szóló iránymutatás 7.2. szakaszának 2. pontját az állami támogatási rendelkezéseknek a feldolgozóipar állami vállalataira való alkalmazásáról. Elérhető a következő honlapon: http://www.eftasurv.int/?1=1&showLinkID=16995&1=1

(17) Az állami kezességvállalásról szóló iránymutatás 2.1. szakasza.

(18) Lásd a 17. lábjegyzetet.

(19) A 2008. szeptember 8-án kelt levél, 5. o.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.082.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 82

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. március 22.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 249/2012/EU rendelete (2012. március 21.) a 19/2011/EU rendeletnek a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára vonatkozó típus-jóváhagyási követelmények tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság 250/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 21.) a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló 961/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	3
		A Bizottság 251/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 21.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	5

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 534/09/COL határozata (2009. december 16.) az állami támogatásokra vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályok hetvennyolcadik, az állami támogatások eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatokról szóló új fejezet bevezetésével történő módosításáról	7
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 364/11/COL határozata (2011. november 23.) az izlandi Íbúðalánasjóður lakásfinanszírozási alapnak (LA) az állami kezességvállalási díj fizetése alóli mentesítése ügyében folytatott hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáról (Izland)	16

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	188,6
	JO	64,0
	MA	47,9
	TN	68,9
	TR	96,0
	ZZ	93,1
0707 00 05	JO	107,2
	TR	165,2
	ZZ	136,2
0709 91 00	EG	76,0
0709 91 00	ZZ	76,0
0709 93 10	JO	225,1
	MA	55,1
	TR	127,5
	ZZ	135,9
0805 10 20	EG	52,6
	IL	79,2
	MA	52,2
	TN	80,1
	TR	70,0
	ZZ	66,8
0805 50 10	EG	43,8
	TR	52,6
	ZZ	48,2
0808 10 80	AR	89,5
	BR	83,2
	CA	125,0
	CL	84,7
	CN	108,7
	MK	31,8
	US	160,0
	UY	74,9
	ZA	119,9
	ZZ	97,5
0808 30 90	AR	85,1
	CL	123,8
	CN	63,0
	ZA	91,4
	ZZ	90,8