ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.075.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 75

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. március 15.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 217/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 13.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Cinta Senese [OEM])

1

 

*

A Bizottság 218/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 13.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Béa du Roussillon [OEM])

3

 

*

A Bizottság 219/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendelet román nyelvű változatának helyesbítéséről ( 1 )

5

 

*

A Bizottság 220/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 14.) a 967/2006/EK rendelettől a 2011–2012-es gazdasági évről a következő gazdasági évre átvinni kívánt cukormennyiségek bejelentésére vonatkozó határidők tekintetében való eltérésről

6

 

*

A Bizottság 221/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 14.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló 37/2010/EU rendelet mellékletének a klozantel nevű anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )

7

 

*

A Bizottság 222/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 14.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló 37/2010/EU rendelet mellékletének a triklabendazol nevű anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )

10

 

*

A Bizottság 223/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról ( 1 )

12

 

 

A Bizottság 224/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

24

 

 

III   Egyéb jogi aktusok

 

 

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 533/09/COL határozata (2009. december 16.) az állami támogatásokra vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályok hetvenhetedik, az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló új fejezet bevezetésével történő módosításáról

26

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/1


A BIZOTTSÁG 217/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 13.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Cinta Senese [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét a „Cinta Senese” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 200., 2011.7.8., 16. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.1. osztály.   Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

OLASZORSZÁG

Cinta Senese (OEM)


15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/3


A BIZOTTSÁG 218/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 13.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Béa du Roussillon [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét a „Béa du Roussillon” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 193., 2011.7.2., 22. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály.   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

FRANCIAORSZÁG

Béa du Roussillon (OEM)


15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/5


A BIZOTTSÁG 219/2012/EU RENDELETE

(2012. március 14.)

az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendelet román nyelvű változatának helyesbítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) román nyelvű változata tartalmaz három hibát, amelyeket ki kell javítani.

(2)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(A helyesbítés csak a román nyelvű változatot érinti.)

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2)  HL L 364., 2006.12.20., 5. o.


15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/6


A BIZOTTSÁG 220/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 14.)

a 967/2006/EK rendelettől a 2011–2012-es gazdasági évről a következő gazdasági évre átvinni kívánt cukormennyiségek bejelentésére vonatkozó határidők tekintetében való eltérésről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 85. cikkére,

mivel:

(1)

A kvótán felüli cukortermelésre vonatkozóan a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2006. június 29-i 967/2006/EK bizottsági rendelet (2) 17. cikke határidőket állapít meg, amelyeken belül a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a következő gazdasági évre átvinni kívánt cukor mennyiségeiről.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 63. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a 214/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) 1. cikke a 2011–2012-es gazdasági évre vonatkozóan meghosszabbította az a határidőt, amelyen belül a tagállamok kijelölik azt az időpontot, ameddig a gazdasági szereplőknek a többletcukor-mennyiségek átviteléről szóló döntésükről tájékoztatniuk kell az érintett tagállamot.

(3)

Következésképpen indokolt ennek megfelelően módosítani azokat a határidőket, ameddig a tagállamoknak a 967/2006/EK rendelet 17. cikkével összhangban tájékoztatniuk kell a Bizottságot az átvitelre szánt cukormennyiségekről.

(4)

Ezért a 2011–2012-es gazdasági évre vonatkozóan el kell térni a 967/2006/EK rendelet 17. cikkének a) és b) pontjában rögzített határidőktől.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 967/2006/EK rendelet 17. cikkének a) és b) pontjától eltérve a tagállamok legkésőbb 2012. szeptember 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 2011–2012-es gazdasági évről a következő gazdasági évre átvinni kívánt répa- és nádcukormennyiségekről.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2012. szeptember 30-án hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 176., 2006.6.30., 22. o.

(3)  HL L 74., 2012.3.14., 3. o.


15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/7


A BIZOTTSÁG 221/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 14.)

a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló 37/2010/EU rendelet mellékletének a klozantel nevű anyag tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikkével összefüggésben értelmezett 14. cikkére,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az állatgyógyászati készítmények bizottsága által megfogalmazott véleményére,

mivel:

(1)

Az Unióban élelmiszer-előállítás céljára tenyésztett állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő felhasználásra szánt hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL) a 470/2009/EK rendelet alapján kell megállapítani.

(2)

A hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó maximális maradékanyag-határértékeik szerinti osztályozásukat a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló, 2009. december 22-i 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza.

(3)

A klozantel a szarvasmarha- és juhfélék – kivéve az emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatok – izom-, zsír-, máj- és veseszövetei vonatkozásában engedélyezett anyagként már szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában.

(4)

Írország kikérte az Európai Gyógyszerügynökség szakvéleményét arról, hogy a klozantelre vonatkozó bejegyzést kiterjesszék-e a szarvasmarha- és juhfélék tejére is.

(5)

Az állatgyógyászati készítmények bizottsága azt javasolta, hogy a szarvasmarha- és juhfélék tejében előforduló klozantel tekintetében ideiglenes maximális maradékanyag-határértéket állapítsanak meg, és hagyják el a következő rendelkezést: „Nem használható emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatoknál”.

(6)

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a klozantelre vonatkozó bejegyzést ezért módosítani kell oly módon, hogy tartalmazza az ajánlott ideiglenes maximális maradékanyag-határértéket a szarvasmarha- és juhfélék tejének vonatkozásában, és el kell hagyni a következő rendelkezést: „Nem használható emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatoknál”. A klozantelre e táblázatban megállapított ideiglenes maximális maradékanyag-határérték 2014. január 1-jén hatályát veszti. Az állatgyógyászati készítmények bizottsága kétéves időszakot ajánlott arra, hogy a bizottság által Írországnak feltett kérdések megválaszolásához szükséges tudományos vizsgálatokat be lehessen fejezni.

(7)

Indokolt ésszerű időtartamot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy meghozhassák az újonnan megállapított maximális maradékanyag-határértéknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 37/2010/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. május 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 152., 2009.6.16., 11. o.

(2)  HL L 15., 2010.1.20., 1. o.


MELLÉKLET

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a klozantelre vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi bejegyzés lép:

Farmakológiai hatóanyag

Jelző maradékanyag

Állatfajok

Maximális maradékanyag-határérték

Célszövetek

Egyéb rendelkezések

(a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)

Terápiás osztályozás

„Klosantel

Klosantel

Szarvasmarhafélék

1 000 μg/kg

Izom

 

Paraziták elleni hatóanyagok/Endoparaziták elleni hatóanyagok”

3 000 μg/kg

Zsír

1 000 μg/kg

Máj

3 000 μg/kg

Vese

Juhfélék

1 500 μg/kg

Izom

2 000 μg/kg

Zsír

1 500 μg/kg

Máj

5 000 μg/kg

Vese

Szarvasmarha- és juhfélék

45 μg/kg

Tej

Az ideiglenes MRL 2014. január 1-jén hatályát veszti


15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/10


A BIZOTTSÁG 222/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 14.)

a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló 37/2010/EU rendelet mellékletének a triklabendazol nevű anyag tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikkével összefüggésben értelmezett 14. cikkére,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az állatgyógyászati készítmények bizottsága által megfogalmazott véleményére,

mivel:

(1)

Az Unióban élelmiszer-előállítás céljára tenyésztett állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő felhasználásra szánt hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL) a 470/2009/EK rendelet alapján kell megállapítani.

(2)

A hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukat a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló, 2009. december 22-i 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza.

(3)

A triklabendazol valamennyi kérődző – kivéve az emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatok – izom-, zsír-, máj- és veseszövetei vonatkozásában engedélyezett anyagként már szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában.

(4)

Írország kikérte az Európai Gyógyszerügynökség szakvéleményét arról, hogy a triklabendazolra vonatkozó bejegyzést kiterjesszék-e valamennyi kérődző tejére is.

(5)

Az állatgyógyászati készítmények bizottsága azt javasolta, hogy valamennyi kérődző tejében előforduló triklabendazol tekintetében ideiglenes maximális maradékanyag-határértékeket állapítsanak meg, és hagyják el a következő rendelkezést: „Nem alkalmazható emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatoknál.”.

(6)

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a triklabendazolra vonatkozó bejegyzést ezért módosítani kell oly módon, hogy tartalmazza az ajánlott ideiglenes maximális maradékanyag-határértéket valamennyi kérődző tejének vonatkozásában, és el kell hagyni a következő rendelkezést: „Nem alkalmazható emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatoknál.”. A triklabendazolra e táblázatban megállapított ideiglenes maximális maradékanyag-határérték 2014. január 1-jén hatályát veszti. Az állatgyógyászati készítmények bizottsága kétéves időszakot ajánlott arra, hogy a bizottság által Írországnak feltett kérdések megválaszolásához szükséges tudományos vizsgálatokat be lehessen fejezni.

(7)

Indokolt ésszerű időtartamot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy meghozhassák az újonnan megállapított maximális maradékanyag-határértéknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 37/2010/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. május 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 152., 2009.6.16., 11. o.

(2)  HL L 15., 2010.1.20., 1. o.


MELLÉKLET

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a triklabendazolra vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi bejegyzés lép:

Farmakológiai hatóanyag

Jelző maradékanyag

Állatfajok

Maximális maradékanyag-határérték

Célszövetek

Egyéb rendelkezések

(a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)

Terápiás osztályozás

„Triklabendazol

A keto-triklabendazollá oxidálható, extrahálható maradékanyagok összege

Valamennyi kérődző

225μg/kg

Izom

 

Paraziták elleni hatóanyagok/Endoparaziták elleni hatóanyagok”

100 μg/kg

Zsír

250 μg/kg

Máj

150 μg/kg

Vese

10 μg/kg

Tej

Az ideiglenes MRL 2014. január 1-jén hatályát veszti.


15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/12


A BIZOTTSÁG 223/2012/EU RENDELETE

(2012. március 14.)

a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2003/2003/EK rendelet 3. cikke szerint a rendelet I. mellékletében felsorolt típusokba tartozó és a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő műtrágyák „EK-műtrágyaként” jelölhetők meg.

(2)

A 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt műtrágyatípusok egy része csak finom por formájában, míg más típusok szuszpenzió formájában is forgalmazhatók. A szuszpenzió formájú műtrágyák kisebb kockázatot jelentenek a mezőgazdasági dolgozók egészségére olyankor, amikor ezeket olyan körülmények között használják, amely körülmények között a por formájú termék használata a por belélegzését eredményezné. A mezőgazdasági dolgozók porexpozíciójának csökkentése érdekében a szuszpenzióként való használat lehetőségét ki kell terjeszteni a mangán mikroelemet tartalmazó műtrágyatípusokra, és bővíteni kell a bór- és réztartalmú műtrágya-szuszpenziókban jelenleg megengedett összetevők körét.

(3)

A 2003/2003/EK rendelet kitér a komplexképző vegyületek mikroelemes műtrágyák összetevőjeként való használatára. Ilyen műtrágya azonban még nem kapott „EK-műtrágya” megjelölést, mivel az említett rendelet I. mellékletében még nincsenek felsorolva engedélyezett komplexképző vegyületek, és mert komplexképző vegyületeket tartalmazó műtrágyákra még nincs típusmegjelölés. Tekintve, hogy ma már rendelkezésre állnak megfelelő komplexképző vegyületek (lignoszulfonsav sói, a továbbiakban: LS), ezeket fel kell venni az engedélyezett komplexképző vegyületek jegyzékére, és létre kell hozni a megfelelő típusmegjelöléseket. A komplexképző vegyületek használatához a műtrágyaoldatok meglévő típusmegjelöléseit is módosítani kell, de a hatósági ellenőrzés megkönnyítése érdekében az ilyen oldatok legfeljebb egy komplexképző vegyületet tartalmazhatnak.

(4)

A mikroelemes oldatokra és szuszpenziókra vonatkozó új szabályok miatt ezeket a műtrágyatípusokat át kell címkézni. A régi szabályok szerint címkézett műtrágyákból azonban egy ideig még maradnak készletek. A gyártók számára ezért elegendő időt kell biztosítani, hogy felkészüljenek az új címkézésre, és hogy ki tudják árusítani a meglévő készleteket.

(5)

A 2003/2003/EK rendelet tartalmaz szabályokat a több mikroelemet tartalmazó műtrágyák címkézésére, de I. mellékletében nem adja meg a rájuk vonatkozó típusmegjelöléseket. A 137/2011/EU rendelet kiegészítette a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletének E.2. szakaszát az E.2.4. táblázattal, amely tartalmazza a megfelelő típusmegjelöléseket és egyértelműbb szabályokat ad a mikroelem-keverékeket tartalmazó műtrágyákra. Az E.2.4. táblázat azonban előír néhány olyan címkézési információt is, amelyek egyes esetekben nem felelnének meg a 2003/2003/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében és 23. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak. Az E.2.4. táblázatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell. Biztosítani kell egy átmeneti időszakot, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodhassanak az új szabályokhoz és kiárusíthassák a több mikroelemet tartalmazó műtrágyákból meglévő készleteiket.

(6)

Az N,N'-di(2-hidroxi-benzil)etilén-diamin-N,N'-diecetsav (a továbbiakban: HBED) mikroelemekhez használt kelátképző szerves vegyület. Főként a HBED vaskelátja nagyon sokféle gyümölcsfánál használatos arra, hogy korrigálja a vashiányt és kezelje a vashiányos levélsárgulást. A vashiányos levélsárgulás és tüneteinek megszüntetése zöld lombozatot, jó növekedést és gyümölcsfejlődést biztosít. A HBED vaskelátját Lengyelországban már engedélyezték, és nem tapasztaltak környezetkárosító hatást. A HBED-t ezért indokolt felvenni a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletébe a mikroelemekhez engedélyezett kelátképző szerves vegyületek jegyzékére. Célszerű ugyanakkor meghatározni egy átmeneti időszakot, hogy a HBED engedélyezése a vonatkozó EN szabvány közzététele után történjen.

(7)

A dicián-diamid/1,2,4-triazol (a továbbiakban: DCD/TZ) és az 1,2,4-triazol/3-metil-pirazol (a továbbiakban: TZ/MP) nitrifikáció-inhibitorok, amelyeket a nitrogént karbamidként, illetve ammóniumsóként tartalmazó műtrágyákkal együtt használnak. A nitrifikáció-inhibitoroknak köszönhetően a nitrogén tovább megmarad a növény környezetében, csökken a nitrátkimosódás és kevesebb dinitrogén-oxid kerül ki a levegőbe.

(8)

Az N-(2-nitro-fenil)foszfor-triamid (a továbbiakban: 2-NPT) egy ureáz-inhibitor, amelynek köszönhetően a karbamidtartalmú nitrogén-műtrágyák esetében a nitrogén tovább megmarad a növény környezetében, egyúttal kevesebb ammónia kerül ki a levegőbe.

(9)

A DCD/TZ-t, a TZ/MP-t és a 2-NPT-t már több éve használják Németországban, a DCD/TZ-t és a TZ/MP-t pedig a Cseh Köztársaságban, ahol hatékonynak bizonyultak és környezeti kockázatok nem merültek fel. A DCD/TZ-t, a TZ/MP-t és a 2-NPT-t ezért indokolt felvenni a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletébe az engedélyezett nitrifikáció- és ureáz-inhibitorok jegyzékére, hogy az uniós mezőgazdasági termelők szélesebb köre használhassa őket.

(10)

A 2003/2003/EK rendelet előírja az EK-műtrágyáknak a rendelet IV. mellékletében leírt mintavételi és analitikai módszerekkel végzett ellenőrzését. Egyes módszerek azonban nem nemzetközileg elismert módszerek, így ezeket fel kell váltani az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által az utóbbi időben kidolgozott EN szabványokkal.

(11)

Az EN szabványok hitelesítése általában laboratóriumközi összehasonlítással történik (körvizsgálat), amely számszerűen meghatározza az analitikai módszerek reprodukálhatóságát és ismételhetőségét. Meg kell különböztetni ezért a hitelesített EN szabványokat és a nem hitelesített módszereket, hogy azonosítani lehessen azokat az EN szabványokat, amelyek statisztikai megbízhatósága már bizonyított.

(12)

A jogszabályok egyszerűsítése és a későbbi módosítások megkönnyítése érdekében indokolt a 2003/2003/EK rendelet IV. mellékletében teljes szöveggel szereplő analitikai módszerek helyett az Európai Szabványügyi Bizottság által közzétett EN szabványokra utaló hivatkozásokat használni.

(13)

A 2003/2003/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2003/2003/EK rendelet 32. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

(1)   A 2003/2003/EK rendelet I. melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

(2)   A 2003/2003/EK rendelet IV. melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az I. melléklet 1.a., b.i., c.i., c.ii., d.i., e.i., f.i. és 2. pontját legkésőbb 2013. április 4-től kell alkalmazni.

Az I. melléklet 3. pontjában a 11. bejegyzést 2012. július 4-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 304., 2003.11.21., 1. o.


I. MELLÉKLET

A 2003/2003/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az E.1. szakasz a következőképpen módosul:

a.

Az E.1.1. szakaszban az 1f. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„1f.

Bórtartalmú műtrágya-szuszpenzió

Az 1a. és/vagy az 1b. és/vagy az 1c. és/vagy az 1d. típus vízben való szuszpendálásával kapott termék

2 % összes bór (B)

A megjelölésnek tartalmaznia kell a jelen lévő alkotóelemek nevét

Összes bór (B)

Az adott esetben jelen lévő vízoldható bór (B)”

b.

Az E.1.2. szakasz a következőképpen módosul:

i.

A 2c. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„2c.

Kobalttartalmú műtrágyaoldat

A 2a. és/vagy a 2b. vagy a 2d. típus vizes oldata

2 % vízoldható kobalt (Co)

Ha a keverék a 2a. és a 2d. típusokból készül, akkor a komplexhányad a vízoldható kobalt legalább 40 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell a következőket:

1.

az adott esetben jelen lévő ásványi anionok neve

2.

az adott esetben jelen lévő olyan engedélyezett kelátképző vegyület neve, amely legalább 1 % vízoldható kobalttal kelátot képez, és amely európai szabvánnyal azonosítható és mennyiségileg meghatározható

vagy

az adott esetben jelen lévő olyan engedélyezett komplexképző vegyület neve, amely európai szabvánnyal azonosítható

Vízoldható kobalt (Co)

Az egyes olyan engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező kobalt (Co), amelyek legalább 1 % vízoldható kobalttal kelátot képeznek, és amelyek európai szabvánnyal azonosíthatók és mennyiségileg meghatározhatók

Olyan engedélyezett komplexképző vegyülettel komplexet képező kobalt (Co), mely európai szabvánnyal azonosítható

Nem kötelező: Az engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező összes kobalt (Co)”

ii.

A táblázat a következő 2d. bejegyzéssel egészül ki:

„2d.

Kobaltkomplex

Egy engedélyezett komplexképző vegyülettel kémiai kötésben lévő kobaltot tartalmazó vízoldható termék

A vízoldható kobalt (Co) 5 %-a, és a komplexhányad a vízoldható kobalt legalább 80 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület nevét

Vízoldható kobalt (Co)

Komplexet képező összes kobalt (Co)”

c.

Az E.1.3. szakasz a következőképpen módosul:

i.

A 3f. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„3f.

Réztartalmú műtrágyaoldat

A 3a. és/vagy a 3d. vagy a 3i. típus vizes oldata

2 % vízoldható réz (Cu)

Ha a keverék a 3a. és a 3i. típusokból készül, akkor a komplexhányad a vízoldható réz legalább 40 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell a következőket:

1.

az adott esetben jelen lévő ásványi anionok neve

2.

az adott esetben jelen lévő olyan engedélyezett kelátképző vegyület neve, amely legalább 1 % vízoldható rézzel kelátot képez, és amely európai szabvánnyal azonosítható és mennyiségileg meghatározható

vagy

az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület neve

Vízoldható réz (Cu)

Az egyes olyan engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező réz (Cu), amelyek legalább 1 % vízoldható rézzel kelátot képeznek, és amelyek európai szabvánnyal azonosíthatók és mennyiségileg meghatározhatók

Olyan engedélyezett komplexképző vegyülettel komplexet képező réz (Cu), mely európai szabvánnyal azonosítható

Nem kötelező: Az engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező összes réz (Cu)”

ii.

A 3h. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„3h.

Réztartalmú műtrágya-szuszpenzió

A 3a. és/vagy a 3b. és/vagy a 3c. és/vagy a 3d. és/vagy a 3g. típus vízben való szuszpendálásával kapott termék

17 % összes réz (Cu)

A megjelölésnek tartalmaznia kell a következőket:

1.

az adott esetben jelen lévő anionok neve

2.

az adott esetben jelen lévő olyan engedélyezett kelátképző vegyület neve, amely legalább 1 % vízoldható rézzel kelátot képez, és amely európai szabvánnyal azonosítható és mennyiségileg meghatározható

Összes réz (Cu)

Az adott esetben jelen lévő vízoldható réz (Cu)

Az egyes olyan engedélyezett kelátképző reagensekkel kelátot képező réz (Cu), amelyek legalább 1 % vízoldható rézzel kelátot képeznek, és amelyek európai szabvánnyal azonosíthatók és mennyiségileg meghatározhatók”

iii.

A táblázat a következő 3i. bejegyzéssel egészül ki:

„3i.

Rézkomplex

Egy engedélyezett komplexképző vegyülettel kémiai kötésben lévő rezet tartalmazó vízoldható termék

A vízoldható réz (Cu) 5 %-a, és a komplexhányad a vízoldható réz legalább 80 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület nevét

Vízoldható réz (Cu)

Komplexet képező összes réz (Cu)”

d.

Az E.1.4. szakasz a következőképpen módosul:

i.

A 4c. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„4c.

Vastartalmú műtrágyaoldat

A 4a. és/vagy a 4b. vagy a 4d. típus vizes oldata

2 % vízoldható vas (Fe)

Ha a keverék a 4a. és a 4d. típusokból készül, akkor a komplexhányad a vízoldható vas legalább 40 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell a következőket:

1.

az adott esetben jelen lévő ásványi anionok neve

2.

az adott esetben jelen lévő olyan engedélyezett kelátképző vegyület neve, amely legalább 1 % vízoldható vassal kelátot képez, és amely európai szabvánnyal azonosítható és mennyiségileg meghatározható

vagy

az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület neve

Vízoldható vas (Fe)

Az egyes olyan engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező vas (Fe), amelyek legalább 1 % vízoldható vassal kelátot képeznek, és amelyek európai szabvánnyal azonosíthatók és mennyiségileg meghatározhatók

Olyan engedélyezett komplexképző vegyülettel komplexet képező vas (Fe), mely európai szabvánnyal azonosítható

Nem kötelező: Az engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező összes vas (Fe)”

ii.

A táblázat a következő 4d. bejegyzéssel egészül ki:

„4d.

Vaskomplex

Egy engedélyezett komplexképző vegyülettel kémiai kötésben lévő vasat tartalmazó vízoldható termék

A vízoldható vas (Fe) 5 %-a, és a komplexhányad a vízoldható vas legalább 80 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület nevét

Vízoldható vas (Fe)

Komplexet képező összes vas (Fe)”

e.

Az E.1.5. szakasz a következőképpen módosul:

i.

Az 5e. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„5e.

Mangántartalmú műtrágyaoldat

Az 5a. és/vagy az 5b. vagy az 5g. típus vizes oldata

2 % vízoldható mangán (Mn)

Ha a keverék az 5a. és az 5g. típusokból készül, akkor a komplexhányad a vízoldható mangán legalább 40 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell a következőket:

1.

az adott esetben jelen lévő ásványi anionok neve

2.

az adott esetben jelen lévő olyan engedélyezett kelátképző vegyület neve, amely legalább 1 % vízoldható mangánnal kelátot képez, és amely európai szabvánnyal azonosítható és mennyiségileg meghatározható

vagy

az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület neve

Vízoldható mangán (Mn)

Az egyes olyan engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező mangán (Mn), amelyek legalább 1 % vízoldható mangánnal kelátot képeznek, és amelyek európai szabvánnyal azonosíthatók és mennyiségileg meghatározhatók

Olyan engedélyezett komplexképző vegyülettel komplexet képező mangán (Mn), amely európai szabvánnyal azonosítható

Nem kötelező: Az engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező összes mangán (Mn)”

ii.

A táblázat a következő 5f. és 5g. bejegyzéssel egészül ki:

„5f.

Mangántartalmú műtrágya-szuszpenzió

Az 5a. és/vagy az 5b. és/vagy az 5c. típus vízben való szuszpendálásával kapott termék

17 % összes mangán (Mn)

A megjelölésnek tartalmaznia kell a következőket:

1.

az adott esetben jelen lévő anionok neve

2.

az adott esetben jelen lévő olyan engedélyezett kelátképző vegyület neve, amely legalább 1 % vízoldható mangánnal kelátot képez, és amely európai szabvánnyal azonosítható és mennyiségileg meghatározható

Összes mangán (Mn)

Az adott esetben jelen lévő vízoldható mangán (Mn)

Az egyes olyan engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező mangán (Mn), amelyek legalább 1 % vízoldható mangánnal kelátot képeznek, és amelyek európai szabvánnyal azonosíthatók és mennyiségileg meghatározhatók

5g.

Mangánkomplex

Egy engedélyezett komplexképző vegyülettel kémiai kötésben lévő mangánt tartalmazó vízoldható termék

A vízoldható mangán (Mn) 5 %-a, és a komplexhányad a vízoldható mangán legalább 80 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület nevét

Vízoldható mangán (Mn)

Komplexet képező összes mangán (Mn)”

f.

Az E.1.7. szakasz a következőképpen módosul:

i.

A 7e. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„7e.

Cinktartalmú műtrágyaoldat

A 7a. és/vagy a 7b. vagy a 7g. típus vizes oldata

2 % vízoldható cink (Zn)

Ha a keverék a 7a. és a 7g. típusokból készül, akkor a komplexhányad a vízoldható cink legalább 40 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell a következőket:

1.

az adott esetben jelen lévő ásványi anionok neve

2.

az adott esetben jelen lévő olyan engedélyezett kelátképző vegyület neve, amely legalább 1 % vízoldható cinkkel kelátot képez, és amely európai szabvánnyal azonosítható és mennyiségileg meghatározható

vagy

az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület neve

Vízoldható cink (Zn)

Az egyes olyan engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező cink (Zn), amelyek legalább 1 % vízoldható cinkkel kelátot képeznek, és amelyek európai szabvánnyal azonosíthatók és mennyiségileg meghatározhatók.

Olyan engedélyezett komplexképző vegyülettel komplexet képező cink (Zn), mely európai szabvánnyal azonosítható

Nem kötelező: Az engedélyezett kelátképző vegyületekkel kelátot képező összes cink (Zn)”

ii.

A táblázat a következő 7g. bejegyzéssel egészül ki:

„7g.

Cinkkomplex

Egy engedélyezett komplexképző vegyülettel kémiai kötésben lévő cinket tartalmazó vízoldható termék

A vízoldható cink (Zn) 5 %-a, és a komplexhányad a vízoldható cink legalább 80 %-a legyen

A megjelölésnek tartalmaznia kell az engedélyezett – európai szabvánnyal azonosítható – komplexképző vegyület nevét

Vízoldható cink (Zn)

Komplexet képező összes cink (Zn)”

2.

Az E.2. szakaszban az E.2.4. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Szám

Típusmegjelölés

Az előállításra és az alapvető előírásokra vonatkozó adatok

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék)

Adatok a tápanyagok kifejezésére

Egyéb követelmények

A típusmegjelölésre vonatkozó további adatok

Garantált tápanyagtartalom

A mikroelemek formája és oldhatósága

Egyéb kritériumok

1

2

3

4

5

6

1

Mikroelem-keverék

Két vagy több E.1. típusú műtrágya összekeverésével, vagy két vagy több E.1. típusú műtrágya vízben való feloldásával és/vagy szuszpendálásával kapott termék

1.

5 % össztartalom szilárd keverék esetében

vagy

2.

2 % össztartalom folyékony keverék esetében

Egyedi mikroelem-tartalom az E.2.1. szakasz szerint

A jelen lévő mindegyik mikroelem neve és vegyjele a vegyjelek betűrendjében felsorolva, amelyet a típusmegjelölés után közvetlenül az ellenionjának neve követ

Az egyes mikroelemek részaránya a műtrágya tömegszázalékában kifejezve, kivéve, ha a mikroelem teljes mértékben vízoldható.

Az egyes mikroelemek vízoldható részaránya a műtrágya tömegszázalékában kifejezve, ha a vízoldható mennyiség legalább a teljes mennyiség felével egyenlő. Ha a mikroelem teljes mértékben vízoldható, csak a vízoldható mennyiséget kell feltüntetni.

Ha a mikroelem szerves molekulával van kémiai kötésben, akkor a mikroelemet közvetlenül a műtrágya tömegszázalékában megadott vízoldható részarány után kell feltüntetni, amelyet a »kelátképző: …« vagy a »komplexképző: …« kifejezés, majd az E.3. szakaszban felsorolt, engedélyezett kelátképző vagy komplexképző vegyület neve követ. A szerves molekula rövidítéssel is megadható.

A kötelező és nem kötelező nyilatkozatok alatt az alábbi szöveg: »Csak kifejezetten szükséges esetben használandó. A megfelelő dózis túllépése tilos.« ”

3.

Az E.3.1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„E.3.1.   Kelátképző vegyületek (1)

Az alábbi savak, vagy ezek nátrium-, kálium- vagy ammóniumsói:

Szám

Megnevezés

Alternatív megnevezés

Összegképlet

A sav CAS-száma (2)

1

Etilén-diamin-tetraecetsav

EDTA

C10H16O8N2

60-00-4

2

2-Hidroxi-etil-etilén-diamin-triecetsav

HEEDTA

C10H18O7N2

150-39-0

3

Dietilén-triamin-pentaecetsav

DTPA

C14H23O10N3

67-43-6

4

Etilén-diamin-N,N’-di[(orto-hidroxi-fenil)ecetsav

[o,o]EDDHA

C18H20O6N2

1170-02-1

5

Etilén-diamin-N-[(orto-hidroxi-fenil)ecetsav]-N’-[(para-hidroxi-fenil)ecetsav]

[o,p]EDDHA

C18H20O6N2

475475-49-1

6

Etilén-diamin-N,N’-di[(orto-hidroxi-metil-fenil)ecetsav]

[o,o]EDDHMA

C20H24O6N2

641632-90-8

7

Etilén-diamin-N-[(orto-hidroxi-metil-fenil)ecetsav]-N’-[(para-hidroxi-metil-fenil)ecetsav]

[o,p]EDDHMA

C20H24O6N2

641633-41-2

8

Etilén-diamin-N,N’-di[(5-karboxi-2-hidroxi-fenil)ecetsav]

EDDCHA

C20H20O10N2

85120-53-2

9

Etilén-diamin-N,N’-di[(2-hidroxi-5-szulfofenil)ecetsav] és kondenzációs termékei

EDDHSA

C18H20O12N2S2 + n*(C12H14O8N2S)

57368-07-7 és 642045-40-7

10

Imino-diborostyánkősav

IDHA

C8H11O8N

131669-35-7

11

N,N'-Di(2-hidroxi-benzil)etilén-diamin-N,N'-diecetsav

HBED

C20H24N2O6

35998-29-9

4.

Az E.3.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„E.3.2.   Komplexképző vegyületek (3)

A következő komplexképző vegyületek csak tápláló öntözésre, illetve levéltrágyázásra használt termékekben megengedettek, kivéve a Zn-lignoszulfonátot, a Fe-lignoszulfonátot, a Cu-lignoszulfonátot és a Mn-lignoszulfonátot, amelyek használhatók a talaj közvetlen trágyázására.

Az alábbi savak, vagy ezek nátrium-, kálium- vagy ammóniumsói:

Szám

Megnevezés

Alternatív megnevezés

Összegképlet

A sav CAS-száma (4)

1

Lignoszulfonsav

LS

Nincs összegképlet.

8062-15-5

5.

Az F.1. szakasz a következő bejegyzésekkel egészül ki:

„2

Dicián-diamidot (DCD) és 1,2,4-triazolt (TZ) tartalmazó termék

EK-szám: EINECS-szám: 207-312-8

EK-szám: EINECS-szám: 206-022-9

Minimum: 2,0

Maximum: 4,0

 

10:1 arányú keverék

(DCD:TZ)

3

1,2,4-Triazolt (TZ) és 3-metil-pirazolt (MP) tartalmazó termék

EK-szám: EINECS-szám: 206-022-9

EK-szám: EINECS-szám: 215-925-7

Minimum: 0,2

Maximum: 1,0

 

2:1 arányú keverék

(TZ:MP)”

6.

Az F.2. szakasz a következő bejegyzéssel egészül ki:

„2

N-(2-Nitro-fenil)foszfor-triamid (2-NPT)

EK-szám: EINECS-szám: 477-690-9

Minimum: 0,04

Maximum: 0,15”

 

 


(1)  A kelátképző vegyületeket azon európai szabvány szerint kell azonosítani és mennyiségüket meghatározni, amely az említett kelátképző vegyületre vonatkozik.”

(2)  Csak tájékoztatásul.

(3)  A komplexképző vegyületeket azon európai szabvány szerint kell azonosítani, amely az említett komplexképző vegyületre vonatkozik.”

(4)  Csak tájékoztatásul.


II. MELLÉKLET

A 2003/2003/EK rendelet IV. mellékletének B. szakasza a következőképpen módosul:

1.

A 3.1.1–3.1.4. módszer helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.1. módszer

Ásványi savakban oldható foszfor kivonása

EN 15956: Műtrágyák. Oldható foszfor kivonása ásványi savakkal

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.

3.1.2. módszer

2 %-os hangyasavban oldható foszfor kivonása

EN 15919: Műtrágyák. Oldható foszfor kivonása 2 %-os hangyasavval

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

3.1.3. módszer

2 %-os citromsavban oldható foszfor kivonása

EN 15920: Műtrágyák. Oldható foszfor kivonása 2 %-os citromsavval

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

3.1.4. módszer

Semleges ammónium-citrátban oldható foszfor kivonása

EN 15957: Műtrágyák. A semleges ammónium-citrátban oldható foszfor kivonása

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.”

2.

A 3.1.5.1–3.1.5.3. módszer helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.5.1. módszer

Oldható foszfor kivonása Petermann-módszerrel, 65 °C hőmérsékleten

EN 15921: Műtrágyák. Oldható foszfor kivonása Petermann-módszerrel 65 °C-on

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

3.1.5.2. módszer

Oldható foszfor kivonása Petermann-módszerrel, szobahőmérsékleten

EN 15922: Műtrágyák. Oldható foszfor kivonása Petermann-módszerrel szobahőmérsékleten

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

3.1.5.3. módszer

Joulie-féle lúgos ammónium-citrátban oldható foszfor kivonása

EN 15923: Műtrágyák. Oldható foszfor kivonása Joulie-féle lúgos ammónium-citráttal

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.”

3.

A 3.1.6. módszer helyébe a következő szöveg lép:

„3.1.6. módszer

Vízoldható foszfor kivonása

EN 15958: Műtrágyák. Az oldható foszfor extrakciója

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.”

4.

A 3.2. módszer helyébe a következő szöveg lép:

„3.2. módszer

A kivont foszfor meghatározása

EN 15959: Műtrágyák. Extrahált foszfor meghatározása

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.”

5.

A 7.1. és a 7.2. módszer helyébe a következő szöveg lép:

„7.1. módszer

Az őrlés finomságának meghatározása (száraz eljárás)

EN 15928: Műtrágyák. Az őrlés finomságának meghatározása (száraz eljárás)

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

7.2. módszer

Puha természetes foszfátok őrlési finomságának meghatározása

EN 15924: Műtrágyák. Puha nyersfoszfátok őrlési finomságának meghatározása

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.”

6.

A 8.1–8.5. módszer helyébe a következő szöveg lép:

„8.1. módszer

Az összes kalcium, összes magnézium, összes nátrium és összes kén kivonása szulfátok formájában

EN 15960: Műtrágyák. Az összes kalcium, az összes magnézium, az összes nátrium és összes kén extrakciója szulfátok formájában

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

8.2. módszer

A különböző formákban jelen lévő összes kén kivonása

EN 15925: Műtrágyák. A különböző formában jelen lévő összes kén kivonása

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

8.3. módszer

A vízoldható kalcium, magnézium, nátrium és kén kivonása szulfátok formájában

EN 15961: Műtrágyák. A vízoldható kalcium, magnézium, nátrium és kén extrakciója szulfátok formájában

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

8.4. módszer

Különböző formákban jelen lévő, vízoldható kén kivonása

EN 15926: Műtrágyák. Különböző formában jelen lévő, vízben oldódó kén kivonása

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.

8.5. módszer

Elemi kén kivonása és meghatározása

EN 16032: Műtrágyák. Az elemi kén extrakciója és meghatározása

Az analitikai módszer körvizsgálata nem történt meg.”

7.

A szakasz a következő 8.11. módszerrel egészül ki:

„8.11. módszer

Kalciumos lombtrágyákban lévő kalcium és formiát meghatározása

EN 15909: Műtrágyák. A kalcium és formáinak meghatározása kalcium lombtrágyákban

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.”

8.

A 11.3. módszer helyébe a következő szöveg lép:

„11.3. módszer

o,o-EDDHA-, o,o-EDDHMA- és HBED-vaskelátok meghatározása

EN 13368-2: Műtrágyák. Kelátképzők meghatározása műtrágyákban kromatográfiával. 2. rész: o,o-EDDHA, o,o-EDDHMA- és HBED-vaskelátok meghatározása ionpár-kromatográfiával

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.”

9.

A szakasz a következő 11.6., 11.7. és 11.8. módszerrel egészül ki:

„11.6. módszer

IDHA meghatározása

EN 15950: Műtrágyák. Az N-(1,2-dikarboxietil)-DL-aszparaginsav (iminodi-borostyánkősav) meghatározása nagy felbontású folyadékkromatográfiával (HPLC)

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.

11.7. módszer

Lignoszulfonátok meghatározása

EN 16109: Műtrágyák. Komplexált mikrotápanyag ionok meghatározása műtrágyákban. Lignoszulfonátok meghatározása

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.

11.8. módszer

Komplexkötésben levő mikroelem-tartalom és mikroelemhányad meghatározása

EN 15962: Műtrágyák. A komplex mikrotápanyag-tartalom és a mikrotápanyag-hányad meghatározása

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.”

10.

A szakasz a következő 12.3., 12.4. és 12.5. módszerrel egészül ki:

„12.3. módszer

3-Metil-pirazol meghatározása

EN 15905: Műtrágyák. 3-metil-pirazol (MP) meghatározása nagy felbontású folyadékkromatográfiás módszerrel (HPLC)

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.

12.4. módszer

TZ meghatározása

EN 16024: Műtrágyák. 1H-1,2,4-triazol meghatározása a karbamidban és a karbamidtartalmú műtrágyákban. Nagy felbontású folyadékkromatográfiás (HPLC) módszer

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.

12.5. módszer

2-NPT meghatározása

EN 16075: Műtrágyák. Az N-(2-nitrofenil)-foszfor-triamid (2-NPT) meghatározása karbamidban és karbamid tartalmú műtrágyákban. Nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiát (HPLC-t) alkalmazó módszer

Az analitikai módszer körvizsgálata megtörtént.”


15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/24


A BIZOTTSÁG 224/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 14.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 14-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

51,1

JO

68,6

MA

63,8

TN

88,2

TR

117,1

ZZ

77,8

0707 00 05

JO

183,3

TR

170,7

ZZ

177,0

0709 91 00

EG

158,2

ZZ

158,2

0709 93 10

MA

52,1

TR

134,9

ZZ

93,5

0805 10 20

EG

51,3

IL

72,0

MA

59,2

TN

55,2

TR

65,7

ZZ

60,7

0805 50 10

EG

69,0

MA

69,1

TR

55,4

ZZ

64,5

0808 10 80

AR

89,5

BR

84,7

CA

121,2

CL

103,2

CN

91,7

MK

36,4

US

159,7

ZZ

98,1

0808 30 90

AR

95,7

CL

108,4

CN

52,9

ZA

102,9

ZZ

90,0


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


III Egyéb jogi aktusok

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

15.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 75/26


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 533/09/COL HATÁROZATA

(2009. december 16.)

az állami támogatásokra vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályok hetvenhetedik, az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló új fejezet bevezetésével történő módosításáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára;

Mivel:

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit.

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság köteles közleményeket vagy iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben ezen megállapodás vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli.

A Hatóság 1994. január 19-én elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat (4).

A Bizottság 2009. június 16-án elfogadta az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleményt (5).

E közlemény az Európai Gazdasági Térséget is érinti.

Az EGT állami támogatásra vonatkozó szabályainak egységes alkalmazását az egész Európai Gazdasági Térségben biztosítani kell.

Az EGT-megállapodáshoz csatolt XV. melléklet végén szereplő „ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK” cím II. pontja értelmében a Hatóság az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat.

Az ügyben az Európai Bizottsággal 2009. december 8-án és az EFTA-államokkal a 2009. november 20-án kelt levelek útján folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az állami támogatásokról szóló iránymutatásokat módosítani kell az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló új fejezet bevezetésével. Az új fejezet e határozat mellékletében található.

2. cikk

Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2009. december 16-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Per SANDERUD

elnök

Kristján Andri STEFÁNSSON

testületi tag


(1)  A továbbiakban: a Hatóság.

(2)  A továbbiakban: EGT-Megállapodás.

(3)  A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(4)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatás, közzétéve: az Európai Unió Hivatalos Lapja (a továbbiakban: HL) L 231., 1994.9.3., 1. o., és 32. EGT-kiegészítés, 1994.9.3., 1. o. A továbbiakban: az állami támogatásokról szóló iránymutatás. Az állami támogatásokról szóló iránymutatás frissített változata a Hatóság honlapján található: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/

(5)  HL C 136., 2009.6.16., 3. o.


I. MELLÉKLET

IRÁNYMUTATÁS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK BIZONYOS TÍPUSAINAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSRÓL  (1)

1.   Bevezetés

1.

Ez az iránymutatás egy egyszerűsített eljárást határoz meg, amellyel a Hatóság – az érintett EFTA-államokkal szoros együttműködésben – rövidebb időn belül szándékozik megvizsgálni az állami támogatási intézkedések bizonyos olyan típusait, amelyeknél a Hatóságnak – mérlegelési jogkörének gyakorlása nélkül – csak azt kell ellenőriznie, hogy az intézkedés összhangban áll a meglévő szabályokkal és gyakorlatokkal. Az EGT-megállapodás 61. cikkének, valamint a 61. cikk alapján elfogadott rendeleteknek, keretszabályoknak, iránymutatásoknak és közleményeknek (2) az alkalmazása során nyert hatósági tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejelentett támogatások egyes kategóriáit általában jóváhagyják anélkül, hogy bármiféle aggály merülne fel az EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségüket illetően, feltéve, hogy nem álltak fenn különleges körülmények. E támogatási kategóriákat a 2. szakasz írja le. A Hatóságnak bejelentett egyéb támogatási intézkedésekre a megfelelő eljárások (3) és általában az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexe alkalmazandó.

2.

Ezen iránymutatás célja, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a Hatóság általában elfogad egy, az állami támogatási intézkedések bizonyos típusait az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító, rövidített határozatot az egyszerűsített eljárás során, valamint hogy iránymutatást adjon magáról az eljárásról. Amikor ezen iránymutatásban meghatározott valamennyi feltétel teljesül, a Hatóság törekedni fog arra, hogy a bejelentés időpontjától számított 20 munkanapon belül egy rövidített határozatot fogadjon el arról, hogy – az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részében a 4. cikk (2) bekezdésével vagy 4. cikk (3) bekezdésével összhangban – az intézkedés nem minősül támogatásnak, vagy hogy nem emel kifogást.

3.

Mindazonáltal, ha ezen iránymutatás 6–12. pontjában meghatározott biztosítékok és kizárások bármelyike alkalmazandó, a Hatóság visszatér a 3. jegyzőkönyv II. fejezetében részletezett, a bejelentett támogatásokra vonatkozó szokásos eljáráshoz, majd ezt követően teljes határozatot fogad el az e jegyzőkönyv 4. és/vagy 7. cikke szerint. Jogi úton kizárólag a 3. jegyzőkönyv 4. cikkének (5) bekezdésében és 7. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidők érvényesíthetők.

4.

Ezen iránymutatásban meghatározott eljárást követve a Hatóság célja az, hogy az EGT-n belül az állami támogatások ellenőrzése kiszámíthatóbb és hatékonyabb legyen. Ezen iránymutatás egyetlen része sem értelmezendő úgy, hogy az olyan támogatási intézkedést, amely nem minősül az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében vett állami támogatásnak, be kellene jelenteni a Hatóságnak, mindazonáltal a jogbiztonság érdekében az EFTA-állam bejelentést tehet az ilyen támogatási intézkedésekről is.

2.   Az egyszerűsített eljárásban kezelhető állami támogatások kategóriái

Az egyszerűsített eljárásban kezelhető állami támogatások kategóriái

5.

Az intézkedések következő kategóriái felelnek meg elvben az egyszerűsített eljárás szerinti kezelésre:

a)

1. kategória: A létező iránymutatások „általános értékelés” szakaszai alá tartozó támogatási intézkedések

A horizontális iránymutatások „általános értékelése” (ún. „biztonságos kikötő” szakaszok) (4) vagy azzal egyenértékű értékelés (5) alá tartozó, az általános csoportmentességi rendelet által nem szabályozott támogatási intézkedések elvben megfelelnek az egyszerűsített eljárás szerinti kezelésre.

Az egyszerűsített eljárás alkalmazására csak abban az esetben kerül sor, ha a Hatóság a bejelentést megelőző szakasz után (lásd 13–16. pont) megbizonyosodott arról, hogy a vonatkozó iránymutatások alkalmazandó szakaszaiban előírt összes lényegi és eljárási követelményt teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a bejelentést megelőző szakasz megerősíti, hogy a bejelentett támogatási intézkedés első látásra teljesíti az egyes alkalmazandó horizontális eszközökben tovább részletezett feltételeket az alábbi pontok vonatkozásában:

a kedvezményezettek típusa,

támogatható költségek,

támogatási intenzitás és többlettámogatás,

egyedi bejelentési korlát vagy maximális támogatási összeg,

az alkalmazott támogatási eszköz típusa,

kumuláció,

ösztönző hatás,

átláthatóság,

azon kedvezményezettek kizárása, akikkel szemben visszafizettetési határozat van érvényben (6).

Azok az intézkedéstípusok, amelyekre e kategórián belül a Hatóság kész megfontolni az egyszerűsített eljárás alkalmazását, különösen a következőket foglalják magukban:

i.

kockázati tőkével kapcsolatos intézkedések, amelyek a magántőke-befektetési alapban való részvételtől eltérőek, és teljesítik a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 4. szakaszának összes feltételét;

ii.

környezetvédelmi befektetési támogatás, amely teljesíti a környezetvédelmi támogatásról szóló iránymutatás 3. szakaszának feltételeit:

amelynek támogatható költségeinek alapját a teljesköltség-számítás módszere alapján határozták meg a környezetvédelmi támogatásról szóló iránymutatás 82. pontjával összhangban (7), illetve

a környezetvédelmi támogatásról szóló iránymutatás 78. pontjával bizonyítottan összhangban lévő, ökoinnovációért járó többletjuttatást tartalmaz (8);

iii.

fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amelyet a kutatás-fejlesztésről és innovációról szóló iránymutatás 5.4. szakaszának megfelelően biztosítanak, és amelynek innovatív jellegét az iránymutatás 5.4. szakasza b) pontjának i. alpontja alapján határozták meg (9);

iv.

innovációs klasztereknek nyújtott támogatás, amelyet a kutatás-fejlesztésről és innovációról szóló iránymutatás 5.8. és 7.1. szakasza alapján biztosítanak;

v.

a szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz a kutatás-fejlesztésről és innovációról szóló iránymutatás 5.5. szakaszával összhangban nyújtott támogatás;

vi.

ad hoc regionális támogatás, amely a regionális támogatásokról szóló iránymutatás 53. szakaszában meghatározott egyedi bejelentési értékhatár alatt van (10);

vii.

megmentési támogatás a feldolgozóiparban és a szolgáltatóágazatban (kivéve a pénzügyi szektort), amely teljesíti a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 3.1.1. és 3.1.2. szakaszának valamennyi lényegi feltételét (11);

viii.

megmentési és szerkezetátalakítási programok kisvállalkozásoknak, amelyek teljesítik a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 4. szakaszának valamennyi feltételét (12);

ix.

ad hoc szerkezetátalakítási támogatás kis- és középvállalkozásoknak, feltéve, hogy teljesítik a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 3. szakaszában előírt valamennyi feltételt (13);

x.

exporthitelek a hajógyártási ágazatban, amely teljesíti a hajógyártásról szóló iránymutatások 3.3.4. szakaszának valamennyi feltételét (14);

xi.

audiovizuális támogatási programok, amelyek teljesítik a filmművészetről szóló iránymutatások 2.3. szakaszában előírt valamennyi feltételt az audiovizuális alkotások létrehozása, gyártása, forgalmazása és népszerűsítése tekintetében (15).

A fenti felsorolás példálózó jellegű, és a jelenleg alkalmazandó eszközök jövőbeni módosítása vagy új eszközök elfogadása következtében változhat. A Hatóság időről időre felülvizsgálhatja e felsorolást, hogy az összhangban legyen az állami támogatásokra alkalmazandó szabályokkal.

b)

2. kategória: A Hatóság szokásos döntéshozatali gyakorlatának megfelelő intézkedések

Azok a támogatási intézkedések, amelyeknek jellemzői megfelelnek legalább három korábbi hatósági határozatban (a továbbiakban: korábbi határozatok) (16) jóváhagyott támogatási intézkedések jellemzőinek, és amelyek értékelését ezért a Hatóság e szokásos döntéshozatali gyakorlata alapján azonnal el lehet végezni, elvben alkalmasak az egyszerűsített eljárás szerinti kezelésre. Csak azok a hatósági határozatok minősülnek korábbi határozatoknak, amelyeket az előzetes bejelentés időpontját megelőző tíz éven belül (lásd a 14. pontot) fogadtak el.

Az egyszerűsített eljárás alkalmazására azonban csak abban az esetben kerül sor, amennyiben a Hatóság a bejelentést megelőző szakasz után (lásd a 13–16. pontot) megbizonyosodott arról, hogy a korábbi határozatok alapjául szolgáló összes vonatkozó lényegi és eljárási követelményt teljesítették, különösen a következők tekintetében: az intézkedés célkitűzései és általános tartalma, a kedvezményezettek típusai, támogatható költségek, egyedi bejelentési értékhatárok, támogatási intenzitás és esetenként alkalmazandó többlettámogatások, kumulációs rendelkezések, ösztönző hatás, valamint átláthatósági követelmények. Továbbá, amint azt a 11. pont megállapítja, a Hatóság visszatér a szokásos eljáráshoz, ha a bejelentett támogatási intézkedésből olyan vállalkozás tehet szert előnyre, amelyre egy, a támogatást jogellenesnek és az EGT-megállapodással összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi hatósági határozatot követő, támogatás-visszafizettetési határozat van érvényben (az ún. Deggendorf-tényállás).

Azok az intézkedéstípusok, amelyekre e kategórián belül a Hatóság kész megfontolni az egyszerűsített eljárás alkalmazását, különösen a következőket foglalják magukban:

i.

a nemzeti kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, amely a történelmi helyszínekre, régészeti lelőhelyekre és nemzeti műemlékekre vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatos, feltéve, hogy a támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a kulturális örökség megőrzésére korlátozódik, összefüggésben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával (17);

ii.

színházi, táncművészeti és zenei tevékenységekhez nyújtott támogatási programok (18);

iii.

a kisebbségi nyelvek használatának ösztönzésére nyújtott támogatási programok (19);

iv.

a kiadói ágazat javára hozott támogatási intézkedések (20);

v.

a vidéki területek szélessávú összeköttetése érdekében hozott támogatási intézkedések (21);

vi.

a hajógyártás finanszírozására nyújtott kezességvállalási programok (22);

vii.

az általános csoportmentességi rendelet valamennyi egyéb alkalmazandó rendelkezését teljesítő, de annak alkalmazásából pusztán a következő okok miatt kizárt támogatási intézkedések:

az intézkedések ad hoc támogatásnak minősülnek (23);

az intézkedéseket nem átlátható formában hozzák meg (az általános csoportmentességi rendelet 5. cikke), viszont bruttó támogatástartalmukat a Hatóság által 2007. január 1-je után elfogadott három egyedi határozatban jóváhagyott módszer alapján számítják ki;

viii.

a helyi infrastruktúra fejlesztését támogató intézkedések, amelyek nem minősülnek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, figyelembe véve, hogy – tekintettel az ügy jellegzetességeire – a szóban forgó intézkedés nem érinti majd az EGT-n belüli kereskedelmet (24);

ix.

az EFTA-államok között létrejött, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. része 27. cikkében említett végrehajtási intézkedésekről szóló, 2004. július 14-i 195/04/COL hatósági határozatban (25) megállapított egyszerűsített eljárás hatályán kívül eső, létező támogatási programok meghosszabbítása és/vagy módosítása (lásd az alábbi 3. kategóriát), például a létező támogatási programok új horizontális iránymutatásokhoz való kiigazítása tekintetében (26).

E felsorolás példálózó jellegű, mivel e kategória pontos terjedelme a Hatóság döntéshozatali gyakorlatával összhangban változhat. A Hatóság időről időre felülvizsgálhatja e példálózó jellegű felsorolást, hogy az összhangban legyen alakuló gyakorlatával.

c)

3. kategória: Létező támogatási programok meghosszabbítása vagy bővítése

A 195/04/COL hatósági határozat 4. cikke a létező támogatás meghatározott módosításaihoz egyszerűsített bejelentési eljárást ír elő. E cikk értelmében „[…] az e határozat II. mellékletében megjelölt egyszerűsített bejelentési nyomtatványon a következő meglévő támogatásokban történt változtatásokat kell bejelenteni:

a)

egy jóváhagyott támogatási rendszer költségvetésének 20 %-ot meghaladó növekedése;

b)

egy jóváhagyott támogatási rendszer legfeljebb hat évvel történő meghosszabbítása, a költségvetés növekedésével együtt vagy anélkül;

c)

egy jóváhagyott támogatási rendszer feltételeinek szigorítása, a támogatásintenzitás vagy a támogatható kiadások csökkentése”.

Ezen iránymutatás nem befolyásolja a 195/04/COL hatósági határozat 4. cikke alkalmazásának lehetőségét. A Hatóság azonban felkéri a bejelentést tevő EFTA-államot, hogy bejelentését – az érintett támogatási intézkedések előzetes bejelentését is ideértve – ezen iránymutatásnak megfelelően tegye meg, a 195/04/COL hatósági határozathoz csatolt egyszerűsített bejelentési formanyomtatvány használatával. Ezen eljárás keretében a Hatóság arra is felhívja az érintett EFTA-államot, hogy járuljon hozzá e bejelentés összefoglalójának a Bizottság weboldalán történő közzétételéhez.

Biztosítékok és kizárások

6.

Mivel az egyszerűsített eljárás csak az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (3) bekezdése alapján bejelentett támogatásra vonatkozik, a jogellenes támogatások ki vannak zárva ezen eljárásból. Továbbá – amennyiben az EGT-megállapodás vonatkozik a következő ágazatokra – az egyszerűsített eljárás nem alkalmazandó a halászati és az akvakultúra-ágazatnak nyújtott állami támogatások esetén, elsődleges mezőgazdasági termelési tevékenységekhez kapcsolódóan, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatban nyújtott állami támogatások esetén, az érintett ágazatok sajátosságai miatt. Továbbá az egyszerűsített eljárás nem alkalmazandó visszamenőlegesen a 2010. január 1. előtt előzetesen bejelentett intézkedésekre.

7.

Annak megítélése során, hogy egy bejelentett támogatási intézkedés beletartozik-e az 5. pontban meghatározott támogatható kategóriák egyikébe, a Hatóság gondoskodik arról, hogy azok az alkalmazandó iránymutatások és/vagy szokásos hatósági döntéshozatali gyakorlat, amelyek alapján a bejelentett támogatási intézkedést értékelik, továbbá minden vonatkozó tényszerű körülmény kellőképpen tisztázott legyen. Mivel a bejelentés hiánytalansága kulcsfontosságú elem annak meghatározásakor, hogy az egyszerűsített eljárás alkalmazható-e, a bejelentést tevő EFTA-államot felkérik, hogy a bejelentést megelőző szakasz kezdetekor minden vonatkozó információt – ideértve adott esetben a hivatkozott korábbi határozatokat is – bocsásson rendelkezésre (lásd 14. pont).

8.

Amennyiben a bejelentési formanyomtatvány nem teljes, illetve félrevezető vagy pontatlan információt tartalmaz, a Hatóság nem alkalmazza az egyszerűsített eljárást. Ezen kívül amennyiben a bejelentés általános érdeklődésre számot tartó, új jogi problémákat vet fel, a Hatóság általában nem alkalmazza az egyszerűsített eljárást.

9.

Noha általában vélelmezhető, hogy az 5. pontban meghatározott kategóriákba tartozó támogatási intézkedések nem vetnek fel aggályokat az EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségükkel kapcsolatban, mindazonáltal adódhatnak különös körülmények, amelyek alaposabb vizsgálatot igényelnek. Ilyen esetekben a Hatóság bármikor visszatérhet a szokásos eljárásra.

10.

Az ilyen különleges körülmények különösen a következőket foglalhatják magukban: olyan támogatási formák, amelyekre a Hatóság döntéshozatali gyakorlatában még nem volt példa; korábbi határozatok, amelyeknek hatósági újraértékelése a legújabb bírósági ítélkezési gyakorlat vagy az EGT alakulása alapján folyamatban van; újszerű technikai kérdések; illetve az intézkedésnek az EGT-megállapodás egyéb rendelkezéseivel (például a megkülönböztetés tilalma, a négy szabadság stb.) való összeegyeztethetőségére vonatkozó aggályok.

11.

A Hatóság visszatér a szokásos eljáráshoz, ha a bejelentett támogatási intézkedésből olyan vállalkozás tehet szert előnyre, amelyre egy a támogatást jogellenesnek és az EGT-megállapodással összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi hatósági határozatot követő, támogatás-visszafizettetési határozat van érvényben (az ún. Deggendorf-tényállás).

12.

Végül, ha egy harmadik fél megalapozott aggályokat juttat kifejezésre a bejelentett támogatási intézkedéssel kapcsolatban az ezen iránymutatás 21. pontjában meghatározott határidőn belül, a Hatóság visszatér a szokásos eljáráshoz (27), és erről tájékoztatja az EFTA-államot.

3.   Eljárási rendelkezések

Az előzetes bejelentés

13.

A Hatóság úgy találja, hogy a bejelentést megelőző kapcsolat a bejelentő EFTA-állam és a Hatóság között még a látszólag problémamentes esetekben is hasznos. Az ilyen kapcsolat különösen azt teszi lehetővé a Hatóság és az EFTA-államok számára, hogy már korai szakaszban meghatározzák a vonatkozó hatósági eszközöket vagy korábbi határozatokat, a hatósági értékelés valószínűsíthető összetettségének fokát, valamint a Hatóság számára az ügy teljes körű értékeléséhez szükséges információk terjedelmét és mélységét.

14.

Az egyszerűsített eljárás szigorú időbeli korlátaira tekintettel egy állami támogatási intézkedés egyszerűsített eljárás alapján történő értékelésének feltétele tehát az, hogy az EFTA-állam a bejelentést megelőzően felvegye a kapcsolatot a Hatósággal. Ebben az összefüggésben az EFTA-államot felkérik, hogy a Hatóság erre meghatározott informatikai alkalmazásán keresztül nyújtson be bejelentési formanyomtatvány-tervezetet a 195/04/COL hatósági határozat 2. cikkében előírt szükséges kiegészítő adatlapokkal, és adott esetben a vonatkozó korábbi határozatokat is. Az EFTA-állam ebben a szakaszban azt is kérheti, hogy a Hatóság adjon felmentést a bejelentési formanyomtatvány bizonyos részeinek teljességére vonatkozó feltétel alól. Az EFTA-állam és a Hatóság az előzetes bejelentéssel összefüggésben arról is megállapodhat, hogy a tagállamnak a bejelentést megelőző időszakban nem kell benyújtania a bejelentési formanyomtatvány-tervezetet és a kiegészítő információkat. Ilyen megállapodás bizonyos támogatási intézkedések ismétlődő jellege miatt lehet például indokolt (például ezen iránymutatás 5. pontja c) alpontjában meghatározott támogatási kategória). Ebben az összefüggésben felkérhetik az EFTA-államot, hogy közvetlenül tegye meg a bejelentést, amennyiben a Hatóság nem tartja szükségesnek a tervezett támogatási intézkedésekről szóló alapos megbeszélést.

15.

A bejelentési formanyomtatvány-tervezet beérkezését követően a hatósági szolgálatok megszervezik a bejelentést megelőző első kapcsolatfelvételt. A Hatóság a kapcsolattartásra az e-mailt vagy a konferenciahívásokat javasolja, illetve az érintett az EFTA-állam külön kérésére találkozókat szervez. A hatósági szolgálatok a bejelentést megelőző utolsó kapcsolat után 5 munkanapon belül tájékoztatják az érintett az EFTA-államot, hogy szerintük az ügy első látásra jogosult-e az egyszerűsített eljárás alapján történő kezelésre; milyen információkat kell még benyújtani ahhoz, hogy az intézkedést ilyen eljárásban lehessen kezelni; illetve, hogy az ügy a szokásos eljárás tárgya marad-e.

16.

A Hatóság azon visszajelzése, mely szerint az érintett ügyet egyszerűsített eljárásban lehet kezelni, azt vonja maga után, hogy az EFTA-állam és a Hatóság első látásra egyetért abban, hogy az előzetes bejelentés keretében benyújtott információk – amennyiben hivatalos bejelentésként nyújtják be – teljes bejelentésnek minősülnének. A Hatóság elvben így abban a helyzetben lesz, hogy további információkérés nélkül jóváhagyja az intézkedést, amint azt az előzetes bejelentés eredményét tartalmazó bejelentési formanyomtatvánnyal hivatalosan bejelentik.

Bejelentés

17.

Az EFTA-államnak az érintett támogatási intézkedés(eke)t legkésőbb két hónappal azután be kell jelentenie, hogy megkapta a hatósági szolgálatok tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy az intézkedés első látásra egyszerűsített eljárásban kezelhető. Amennyiben a bejelentés a bejelentést megelőző dokumentumokban bemutatott információkhoz képest bármilyen változást tartalmaz, ezeket a változásokat a bejelentési formanyomtatvánnyal összefüggésben jól láthatóan ki kell emelni.

18.

A bejelentés érintett EFTA-állam általi benyújtása a 2. pontban említett időszak kezdetét jelenti.

19.

Az egyszerűsített eljárás nem ír elő különleges egyszerűsített bejelentési formanyomtatványt. Ezen iránymutatás 5. pontja c) alpontjában meghatározott támogatási kategóriába tartozó eseteket kivéve a bejelentést a 195/04/COL hatósági határozatban szereplő szabványos bejelentési formanyomtatványok alapján kell lefolytatni.

A bejelentés összefoglalójának közzététele

20.

A Hatóság az EFTA-állam által az ezen iránymutatás mellékletében előírt formanyomtatványon benyújtott információk alapján közzéteszi weboldalán a bejelentés összefoglalóját. E formanyomtatvány utalást tartalmaz arra nézve, hogy az EFTA-állam által benyújtott információ alapján a támogatási intézkedés alkalmas lehet az egyszerűsített eljárásban történő kezelésre. Ha egy EFTA-állam kérelmet intéz a Hatósághoz, hogy egy bejelentett intézkedést ezen iránymutatás alapján bíráljon el, akkor úgy tekintik, hogy az érintett EFTA-állam egyetért azzal, hogy a bejelentésében benyújtott információk, amelyeket az ezen iránymutatás mellékletében meghatározott formanyomtatvány alakjában a weboldalon kell közzétenni, nem bizalmas jellegűek. Az EFTA-államokat továbbá felkérik annak egyértelmű jelzésére, hogy a bejelentés tartalmaz-e bármilyen üzleti titkot.

21.

Az érdekelt feleknek ezután 10 munkanap áll rendelkezésre észrevételeik benyújtására (a bizalmas adatokat nem tartalmazó változatot is ideértve), különösen az olyan körülményekkel kapcsolatban, amelyek alaposabb vizsgálatot tehetnek szükségessé. Azokban az esetekben, amelyekben az érdekelt felek részéről megalapozott aggályok merülnek fel a bejelentett intézkedés versenyszabályoknak való megfelelésével kapcsolatban, a Hatóság visszatér a szokásos eljáráshoz, és erről tájékoztatja az érintett EFTA-államot és az érdekelt fele(ke)t. Az érintett EFTA-államot ezenkívül tájékoztatják bármilyen megalapozott aggályról is, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy ezekre észrevételeket tegyen.

Rövidített határozat

22.

Amennyiben a Hatóság meggyőződött arról, hogy a bejelentett intézkedés megfelel az egyszerűsített eljárás feltételeinek (lásd különösen az 5. pontot), rövidített határozatot bocsát ki. A Hatóság ezért minden tőle telhetőt megtesz, hogy a bejelentés időpontjától számított 20 munkanapon belül a 3. jegyzőkönyv II. része 4. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerint határozatot fogadjon el arról, hogy az intézkedés nem minősül támogatásnak, vagy hogy nem emel kifogást, hacsak nem alkalmazandó ezen iránymutatás 6–12. pontjában említett valamelyik biztosíték vagy kizárás.

A rövidített határozat közzététele

23.

A Hatóság a 3. jegyzőkönyv II. része 26. cikkének (1) bekezdésével összhangban a határozatról összefoglaló közleményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében. A határozat rövidített nyilvános változatát hozzáférhetővé teszik a Hatóság weboldalán. Ez a változat tartalmazza a Hatóság weboldalán a bejelentés időpontjában közzétett, a bejelentésről szóló összefoglalóra való hivatkozást; az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedés általános értékelését; valamint adott esetben egy nyilatkozatot, amely a támogatási intézkedést az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja, mivel az beletartozik az ezen iránymutatás 5. pontjában leírt egy vagy több kategóriába, amihez a vonatkozó kategóriá(ka)t kifejezetten meg kell nevezni, és hivatkozni kell az alkalmazandó horizontális intézkedésekre és/vagy a korábbi határozatokra.

4.   Záró rendelkezések

24.

A Hatóság az érintett EFTA-állam kérelmére az ezen iránymutatásban meghatározott elveket a 17. pont szerint bejelentett intézkedésekre 2010. január 1-jétől alkalmazza.

25.

A Hatóság jelentős versenypolitikai megfontolások alapján, illetve az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás és a döntéshozatali gyakorlat fejlődésének figyelembevétele érdekében felülvizsgálhatja ezen iránymutatást. A Hatóságnak szándékában áll a közlemény közzététele után legkésőbb négy évvel elvégezni ezen iránymutatás első felülvizsgálatát. Ebben az összefüggésben a Hatóság megvizsgálja majd, hogy ezen iránymutatás végrehajtásának elősegítése érdekében milyen mértékben kellene különleges egyszerűsített bejelentési formanyomtatványokat kidolgozni.


(1)  E fejezet megfelel az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közleménynek (HL C 136., 2009.6.16., 3. o.).

(2)  Lásd különösen a következőket: a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (HL L 305., 2009.11.19., 1. o. és 60. EGT-kiegészítés, 2009.11.19., 1. o., a továbbiakban: kutatás-fejlesztésről és innovációról szóló iránymutatás); a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló iránymutatás (HL L 184., 2009.7.16., 18. o., a továbbiakban: a kockázati tőkéről szóló iránymutatás); a környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatás (HL L 144., 2010.6.10., 1. o. és 29. EGT-kiegészítés, 2010.6.10., 1. o., a továbbiakban: a környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatás); a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL L 54., 2008.2.28., 1. o., a továbbiakban: a regionális támogatásokról szóló iránymutatás); a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás meghosszabbításáról szóló határozat (HL L 148., 2009.6.11., 55. o., a továbbiakban: hajógyártásról szóló iránymutatás); a filmművészeti és más audiovizuális alkotásoknak nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (HL L 105., 2010.4.21., 32. o. és 23. EGT-kiegészítés, 2010.4.21., 1. o., a továbbiakban: filmművészetről szóló iránymutatás). Az EGT-megállapodás XV. mellékletébe a 120/2008 EGT vegyes bizottsági határozattal (HL L 339., 2008.12.18., 111. o. és 79. EGT-kiegészítés, 2008.12.18., 20. o.) átvett, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

(3)  A jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben a Hatóságnak „Az állami támogatásokról szóló szabályok alkalmazása a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre” (HL L 17., 2011.1.20., 1. o. és 3. EGT-kiegészítés, 2011.1.20., 1. o.) és az „Ideiglenes keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” (HL L 15., 2011.1.20., 26. o. és 3. EGT-kiegészítés, 2011.1.20., 31. o.) című hatósági iránymutatások alapján bejelentett intézkedések nem képezik az ezen iránymutatásban meghatározott egyszerűsített eljárás tárgyát. Ezen esetek gyors kezelése érdekében külön ad hoc megállapodások bevezetésére került sor.

(4)  Mint például a kutatás-fejlesztésről és innovációról szóló iránymutatás 5. szakasza, a környezetvédelmi támogatásról szóló iránymutatás 3. szakasza, valamint a kockázati tőkéről szóló iránymutatás 4. szakasza.

(5)  A regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatások; a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás 3.1.2. szakasza (HL C 107., 2005.4.28., 28. o., a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás).

(6)  A Hatóság visszatér a szokásos eljáráshoz, ha a bejelentett támogatási intézkedésből olyan vállalkozás tehet szert előnyre, amelyre vonatkozóan egy a támogatást jogellenesnek és az EGT-megállapodással összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi hatósági határozatot követő, támogatás-visszafizettetési határozat van érvényben (az ún. Deggendorf-tényállás). Lásd a C-188/92. sz., TWD Textilwerke Deggendorf ügyben hozott ítéletet (EBHT 1994., I–833. o.).

(7)  Az általános csoportmentességi rendelet 18. cikkének (5) bekezdése egyszerűsített költségszámolási módszert irányoz elő.

(8)  Az általános csoportmentességi rendelet nem mentesíti az ökoinnovációért járó többletjuttatásokat.

(9)  Az általános csoportmentességi rendelet csak a fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott olyan támogatásra vonatkozik, amely teljesíti a kutatás-fejlesztésről és innovációról szóló iránymutatás 5.4. szakasza b) pontjának ii. alpontjában előírt feltételeket.

(10)  Ilyen esetekben az EFTA-állam által benyújtandó információnak egyértelműen bizonyítania kell a következőket: i. a támogatási összeg a bejelentési értékhatár alatt marad (részletes nettó jelenérték-számítások nélkül); ii. a támogatás új beruházásra vonatkozik (nem helyettesítő beruházás); valamint iii. a támogatás regionális fejlődésre gyakorolt előnyös hatásai nyilvánvalóan meghaladják a támogatás miatt keletkezett versenytorzulásokat. Lásd például az N 721/2007. sz. (Lengyelország, Reuters Europe SA) ügyben hozott bizottsági határozatot.

(11)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 28/2006. sz. ügy (Lengyelország, Techmatrans), N 258/2007. sz. ügy (Németország, az Erich Rohde KG-nak nyújtott megmentési támogatás) és az N 802/2006. sz. ügy (Olaszország, a Sandretto Industrie-nak nyújtott megmentési támogatás).

(12)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 85/2008. sz. ügy (Ausztria, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kezességvállalási rendszer Salzburg régióban), N 386/2007. sz. ügy (Franciaország, kkv-k megmentési és szerkezetátalakítási támogatási programja), N 832/2006. sz. ügy (Olaszország, megmentési és szerkezetátalakítási program Valle d’Aosta-ban). Ez a megközelítés összhangban áll az általános csoportmentességi rendelet 1. cikkének (7) bekezdésével.

(13)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 92/2008. sz. ügy (Ausztria, a Der Bäcker Legatnak nyújtott szerkezetátalakítási támogatás) és az N 289/2007. sz. ügy (Olaszország, a Fiem SRL-nek nyújtott megmentési támogatás).

(14)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 76/2008. sz. ügy (Németország, A hajók kivitelére nyújtott CIRR finanszírozási rendszer meghosszabbítása), N 26/2008. sz. ügy (Dánia, A hajók kivitelére nyújtott finanszírozási rendszer változásai) és az N 760/2006. sz. ügy (Spanyolország, Exportfinanszírozási rendszer meghosszabbítása – spanyol hajógyártás).

(15)  Noha az iránymutatás feltételei közvetlenül csak a gyártási tevékenységre vonatkoznak, a gyakorlatban a feltételeket ehhez hasonlóan arra is alkalmazzák, hogy értékeljék az audiovizuális alkotások gyártás előtti és utáni tevékenységeinek összeegyeztethetőségét, valamint az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a szükségesség és az arányosság elvét. Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 233/2008. sz. ügy (Lett filmtámogatási program), N 72/2008. sz. ügy (Spanyolország, Filmek népszerűsítését célzó program Madridban), N 60/2008. sz. ügy (Olaszország, Filmtámogatás Szardínia térségében) és az N 291/2007. sz. ügy (Holland Filmalap).

(16)  A megítélés során a Hatóság támaszkodhat a Bizottság által elfogadott határozatokra is, amennyiben jól megalapozott döntéshozatali gyakorlatról van szó.

(17)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 393/2007. sz. ügy (Hollandia, az NV Bergkwartiernek nyújtott támogatás), N 106/2005. sz. ügy (Lengyelország, Hala Ludowa Wroclawban) és az N 123/2005. sz. ügy (Magyarország, Idegenforgalmi és kulturális célelőirányzat Magyarországon).

(18)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 340/2007. sz. ügy (Spanyolország, Színházi, táncművészeti, zenei és audiovizuális tevékenységekre nyújtott támogatás Baszkföldön), N 257/2007. sz. ügy (Spanyolország, Színházi produkciók előmozdítása Baszkföldön) és az N 818/99. sz. ügy (Franciaország, Előadásokra és koncertekre vonatkozó adójellegű közteher).

(19)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 776/2006. sz. ügy (Spanyolország, A baszk nyelv használatának ösztönzésére nyújtott támogatás), N 49/2007. sz. ügy (Spanyolország, A baszk nyelv használatának ösztönzésére nyújtott támogatás) és az N 161/2008. sz. ügy (Spanyolország, Támogatás a baszk nyelvnek).

(20)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 687/2006. sz. ügy (Szlovák Köztársaság, A Kalligram s.r.o.-nak egy folyóirat javára nyújtott támogatás), N 1/2006. sz. ügy (Szlovénia, A kiadói ágazat támogatása Szlovéniában) és az N 268/2002. sz. ügy (Olaszország, A szicíliai kiadói ágazatnak nyújtott támogatás).

(21)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 264/2006. sz. ügy (Olaszország, Szélessávú szolgáltatások a vidéki Toszkána számára), N 473/2007. sz. ügy (Olaszország, Szélessávú szolgáltatások Alto Adige számára) és az N 115/2008. sz. ügy (Szélessávú szolgáltatások Németország vidéki területein).

(22)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 325/2006. sz. ügy (Németország, A hajógyártás finanszírozásához nyújtott kezességvállalási program meghosszabbítása), N 35/2006. sz. ügy (Franciaország, Hajók finanszírozásához és vámraktárba helyezéséhez nyújtott kezességvállalási program) és az N 253/2005. sz. ügy (Hollandia, Hajók finanszírozásához nyújtott kezességvállalási program).

(23)  Az ad hoc támogatás gyakran kizárt az általános csoportmentességi rendelet hatálya alól. Ez a kizárás valamennyi nagyvállalkozásra (az általános csoportmentességi rendelet 1. cikkének (5) bekezdése) vonatkozik, illetve bizonyos esetekben a kis- és középvállalkozásokra is (lásd a következőket: a regionális támogatásról szóló 13. és 14. cikk, a női vállalkozóknak nyújtott támogatásról szóló 16. cikk; a kockázati tőke formájában nyújtott támogatásról szóló 29. cikk; valamint a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatásról szóló 40. cikk). Az ad hoc regionális befektetési támogatást szabályozó különös feltételek tekintetében lásd a fenti 10. lábjegyzetet. Ezen iránymutatás továbbá nem sért semmilyen, az egyedi bejelentés tárgyát képező ügyek összeegyeztethetőségi elemzéséhez szükséges részletes gazdasági értékelési kritériumokat meghatározó hatósági közleményt vagy útmutatót.

(24)  Lásd a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 258/2000. sz. ügy (Németország, szabadidős medence Dorstenben), N 486/2002. sz. ügy (Svédország, Egy Visbyben lévő kongresszusi terem javára nyújtott támogatás), N 610/2001. sz. ügy (Németország, baden-württembergi idegenforgalmi infrastruktúra program) és az N 377/2007. sz. ügy (Hollandia, A Bataviawerf-nek nyújtott támogatás – egy 17. századi hajó rekonstrukciója). Annak érdekében, hogy a szóban forgó intézkedést úgy tekintsék, hogy az nem érinti az EGT-n belüli kereskedelmet, a négy korábbi határozat alapján az EFTA-államnak nevezetesen a következő jellemzőket kell bemutatnia: 1. a támogatás nem vezet befektetések vonzásához az érintett térségben; 2. a kedvezményezett által nyújtott termékek/szolgáltatások tisztán helyi jellegűek és/vagy földrajzilag korlátozott vonzáskörzettel bírnak; és 3. a szomszédos EFTA-államok fogyasztóira csak marginális hatást gyakorolnak; valamint 4. a kedvezményezett piaci részesedése bármely felhasznált érintett piaci meghatározás tekintetében minimális és a kedvezményezett nem tartozik nagyobb vállalkozáscsoporthoz. E jellemzőket ki kell emelni az ezen iránymutatás 14. pontjában említett bejelentési formanyomtatvány-tervezetben.

(25)  HL L 139., 2006.5.25., 37. o., 26. EGT-kiegészítés, 2006.5.25., 1. o. A 2005. december 14-i 319/05/COL határozat (HL L 113., 2006.4.27., 24. o., 21. EGT-kiegészítés, 2006.4.27., 46. o.) és a 2008. december 17-i 789/08/COL határozat (HL L 340., 2010.12.22., 1. o., 72. EGT-kiegészítés, 2010.12.22., 1. o.) által módosított határozat. A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(26)  Lásd például a következő ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 585/2007. sz. ügy (Egyesült Királyság, a Yorkshire-i kutatás-fejlesztési program meghosszabbítása), N 275/2007. sz. ügy (Németország, a brémai kis- és középvállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási támogatási program meghosszabbítása), N 496/2007. sz. ügy (Olaszország [Lombardia], Kezességvállalási Alap a kockázati tőke fejlesztésére) és az N 625/2007. sz. ügy (Lettország, kis- és középvállalkozásoknak kockázati tőkére nyújtott támogatás).

(27)  Az EFTA-bíróság és a közösségi bíróságok joggyakorlatára tekintettel ez nem vonja maga után harmadik felek jogainak bármilyen bővülését. Lásd a következő ügyeket: T-95/03. sz., Asociación de Empresarios de Estaciones de Servicio de la Comunidad Autónoma de Madrid és Federación Catalana de Estaciones de Servicio kontra Bizottság ügy (EBHT 2006., II-4739. o.) 139. pontja, és a T-73/98. sz., Prayon-Rupel kontra Bizottság ügy (EBHT 2001., II-867. o.), 45. pontja.


II. MELLÉKLET

A BEJELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓJA: HARMADIK FELEK FELHÍVÁSA ÉSZREVÉTELEIK MEGTÉTELÉRE

ÁLLAMI TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS BEJELENTÉSE

A Hatósághoz …-án/én bejelentés érkezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti támogatási intézkedésről. A Hatóság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett intézkedés az állami támogatások bizonyos típusainak kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló hatósági iránymutatás (HL C …, … o.) hatálya alá tartozhat.

A Hatóság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy a tervezett intézkedéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Hatóságnak.

A támogatási intézkedés főbb jellemzői a következők:

 

Támogatás sorszáma: N …

 

EFTA-állam:

 

Az EFTA-állam azonosító száma

 

Régió:

 

A támogatást nyújtó hatóság:

 

A támogatási intézkedés címe:

 

Nemzeti jogalap:

 

Az értékelés javasolt EGT (jog)alapja: A(z) … -ról/ről szóló iránymutatás vagy a(z) (1, 2 és 3) hatósági határozatban kiemelt, szokásos hatósági gyakorlat.

 

Az intézkedés típusa: támogatási program/ad hoc támogatás

 

Létező támogatási intézkedés módosítása:

 

A támogatási program időtartama:

 

A támogatás odaítélésének időpontja:

 

Érintett gazdasági ágazat(ok):

 

A kedvezményezett típusa (kis- és középvállalkozás/nagyvállalkozás):

 

Költségvetés:

 

Támogatási eszköz (közvetlen támogatás, kamattámogatás, …):

A bejelentett intézkedéshez kapcsolódó versenykérdéseket felvető észrevételeknek a közzétételt követő 10 munkanapon belül kell a Hatósághoz beérkezniük, és tartalmazniuk kell ezen észrevételek bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát is, amelyet az érintett EFTA-állam és/vagy egyéb érdekelt fél rendelkezésére bocsátanak. Az észrevételeket az N … hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Hatósághoz faxon, postai úton vagy e-mailben a következő címre:

EFTA Surveillance Authority (EFTA Felügyeleti Hatóság)

Rue Belliard 35

1040 Brüsszel

BELGIUM

Fax: +32 (0) 22861800

E-mail: registry@eftasurv.int