13.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/1

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja.

(5)

A Vámkódex Bizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

13.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/3

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

13.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/5

(1)

A Tanács 2009. december 22-én, illetve 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU (1) és 2010/29/EU (2) határozatot.

(2)

Vytas APUTIS hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett. Gintautas BABRAVIČIUS és Viktor TROFIMOV hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága két póttagjának helye megüresedett,

a)

tagként:

valamint

b)

póttagként:

13.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/6

(1)

A 2009/470/EK határozat megállapítja az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programokhoz történő uniós pénzügyi hozzájárulásra irányadó eljárásokat.

(2)

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programokra vonatkozó közösségi szempontok megállapításáról szóló, 2008. április 25-i 2008/341/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy ahhoz, hogy a programok az Unió pénzügyi intézkedései értelmében elfogadásra kerüljenek, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott, az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programoknak legalább az említett határozat mellékletében rögzített szempontoknak meg kell felelniük.

(3)

Portugália módosított programot nyújtott be a kéknyelv-betegség figyelemmel kísérésére és felszámolására, Görögország módosított programot nyújtott be a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) figyelemmel kísérésére, valamint a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma és a surlókór felszámolására, továbbá Bulgária módosított programot nyújtott be a veszettség felszámolására.

(4)

A Bizottság mind állat-egészségügyi, mind pénzügyi szempontból megvizsgálta az említett módosított programokat. Megállapítást nyert, hogy a programok megfelelnek a vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak, különösen a 2008/341/EK határozat mellékletében szereplő kritériumoknak. Így jóvá kell hagyni az említett tagállamok módosított programjait.

(5)

Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szabályokat állapít meg az állatokban előforduló TSE-k megelőzésére, az ellenük való védekezésre és felszámolásukra. Az említett rendelet VII. melléklete előírja azokat az intézkedéseket, amelyeket a TSE szarvasmarhákban, juh- és kecskefélékben történő kitörésének megerősítését követően annak felszámolása céljából végre kell hajtani.

(6)

A 727/2007/EK bizottsági rendelettel (4) módosított VII. melléklet A. fejezetének 2.3.d) pontja értelmében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy azokban a gazdaságokban, ahol a juh- és kecskefélékben TSE-előfordulást állapítottak meg – bizonyos feltételek teljesülése mellett – egyes állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett elrendelik azok emberi fogyasztás céljából történő levágását.

(7)

2007. július 17-én a Törvényszékhez benyújtott T-257/07 sz. ügyben Franciaország kereseti kérelemmel élt az Európai Bizottság ellen, amelyben a 727/2007/EK rendelettel módosított 999/2001/EK rendeletben, különösen a VII. melléklet A. fejezetének 2.3.d) pontjában foglalt egyes rendelkezések részleges eltörlését kérte.

(8)

2007. szeptember 28-i végzésében (5) a Törvényszék – az alapügyben való ítélet meghozataláig – felfüggesztette a 727/2007/EK rendelettel módosított 999/2001/EK rendelet VII. melléklete A. fejezetének 2.3.b) pontja iii. alpontja, 2.3.d) pontja és 4. pontja alkalmazását. A Törvényszék az említett végzésében megkérdőjelezte az esetleges veszélyekre vonatkozó, rendelkezésre álló tudományos adatok bizottsági értékelését.

(9)

A Bizottság ezt követően felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy segítsen tisztázni, mely főbb előfeltételekre épült a 727/2007/EK rendelet. Tekintettel az EFSA magyarázataira, a 999/2001/EK rendeletet módosító 746/2008/EK bizottsági rendelet (6) visszaállította a Törvényszék által felfüggesztett rendelkezések alkalmazását.

(10)

2008. október 30-i végzésében (7) a Törvényszék – a T-257/07 sz. alapügyben való ítélet meghozataláig – felfüggesztette a 746/2008/EK rendelettel módosított 999/2001/EK rendelet VII. melléklete A. fejezetének 2.3.b) pontja iii. alpontja, 2.3.d) pontja és 4. pontja alkalmazását.

(11)

A Törvényszék 2011. szeptember 9-i ítéletében (8) elutasította Franciaország keresetét. Az ítélet értelmében a 746/2008/EK rendelettel módosított 999/2001/EK rendelet VII. melléklete A. fejezetének 2.3.b) pontja iii. alpontja, 2.3.d) pontja és 4. pontja alkalmazásának felfüggesztése megszűnt.

(12)

A tagállamok által 2012-re és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2011. november 30-i 2011/807/EU bizottsági végrehajtási határozat (9) jóváhagy egyes nemzeti programokat, és a tagállamok által benyújtott minden egyes programra vonatkozóan meghatározza az uniós pénzügyi hozzájárulás mértékét és maximális összegét, valamint a támogatható összegek kifizetésére vonatkozó szabályokat.

(13)

Egyes tagállamok, a 2011/807/EU végrehajtási határozattal összhangban elfogadott programjaik részeként jelezték, hogy élni kívánnak a 999/2001/EK rendelet VII. melléklete A. fejezetének 2.3.d) pontjában foglalt lehetőséggel, és a juh- és kecskefélék leölése és teljes megsemmisítése helyett elrendelnék azok emberi fogyasztás céljából történő levágását.

(14)

A 2011/807/EU végrehajtási határozatban rögzített, a súrlókór felszámolására irányuló programokhoz nyújtandó uniós pénzügyi támogatás jelenleg nem fedezi a 999/2001/EK rendelet VII. melléklete A. fejezete 2.3.d) pontjának megfelelően a juh- és kecskefélék kényszervágására kötelezett állattartóknak fizetett kártérítést.

(15)

Ezért helyénvaló a surlókór felszámolására irányuló programok keretében a leselejtezés és megsemmisítés alternatívájaként szolgáló, a juh- és kecskefélék kényszerlevágására vonatkozó programok támogatásának lehetővé tétele. Ehhez nincs szükség a 2011/807/EU végrehajtási határozat által a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak figyelemmel kísérését és felszámolását célzó tagállami programokra előirányzott összegek növelésére.

(16)

Ezenkívül a 2011/807/EU végrehajtási határozat előírja, hogy csak az elfogadott éves vagy többéves programok megvalósítása során felmerült és a végleges jelentés tagállami benyújtását megelőzően kifizetett költségek társfinanszírozhatók uniós pénzügyi hozzájárulásból. Ugyanakkor a Bizottság – az érintett tagállam kérésére – egyes költségekre vonatkozóan a meghatározott maximális összeg legfeljebb 60 %–át előlegként folyósítja a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül. Ez az előlegigénylési lehetőség nem fedezi teljes mértékben a veszettség elleni szájon át történő vakcinázás kampányainak költségeit.

(17)

Az elmúlt években a tagállamokban végrehajtott veszettség elleni szájon át történő vakcinázás programjai sikeresnek bizonyultak, és hozzájárultak az Unió nagy részében a betegség felszámolásához. Ezért folytatni kell ezeket a programokat az Unió azon területein, ahol a veszettség endémiás.

(18)

Néhány tagállam jelezte a Bizottságnak, hogy nehézséget jelent számára a veszettség elleni szájon át történő vakcinázás kampányának előfinanszírozása. Az elmúlt években az előfinanszírozás hiánya miatt bizonyos esetekben kénytelenek voltak lemondani a veszettséggel érintett területeken tervezett vakcinázási kampányokat.

(19)

A veszettség elleni szájon át történő vakcinázás kampánya rendes végrehajtásának megszakítása jelentősen aláássa a programok hatékonyságát, és minden bizonnyal megnöveli a betegség teljes felszámolásához szükséges időt.

(20)

Ezért az előzetes kifizetés lehetőségét célszerű kiterjeszteni a 2011/807/EU végrehajtási határozatban elfogadott, a veszettség felszámolását célzó programok végrehajtása során a tagállamokban felmerült összes költségre.

(21)

Ezért a 2011/807/EU végrehajtási határozat mellékletét módosítani kell azon támogatható költségek meghatározása tekintetében, amelyek jogcímén az állatok tulajdonosai kártérítésben részesíthetők oly módon, hogy abban a surlókórra vonatkozó felszámolási programok keretében elvégzett kényszervágások költsége is szerepeljen.

(22)

A 2011/807/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(23)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

a 9. cikk (2) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

2.

a 9. cikk (3) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

3.

a 13. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A (2) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, a Bizottság az érintett tagállam kérésére a 10. és 11. cikkben említett programokra vonatkozóan a meghatározott maximális összeg legfeljebb 60 %-át előlegként folyósítja a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül.”;

4.

a mellékletben a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

13.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/9

(1)

Az intelligens energiahálózatok a tudatos fogyasztói magatartás és a magasabb energiahatékonyság felé vezető út egyik fontos állomását jelentik, emellett olyan újításnak is számítanak, amelynek köszönhetően a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát az eddiginél nagyobb arányban lehet majd a vezetékhálózatba kapcsolni. Jelentős mértékben hozzájárulnak továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, a munkahelyteremtéshez és a technológiai fejlődéshez az Unióban.

(2)

A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1), valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) megfelelően a tagállamoknak feladata biztosítani az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetését, amelyek elősegítik a fogyasztók gáz- és villamosenergia-piacokon történő aktív részvételét, és amelyek bevezetése függhet a piac és az egyéni fogyasztók oldalán felmerülő valamennyi hosszú távú költséggel és előnnyel kapcsolatos gazdasági értékeléstől, attól, hogy az intelligens mérés melyik fajtája gazdaságilag ésszerű és költséghatékony, valamint attól, hogy milyen ütemezés mellett valósítható meg rendszerbe állításuk.

(3)

A Bizottságnak az „Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához 2011. április 12-én intézett közleménye (3) számos intézkedést irányoz elő, mint például a tagállamok által tett előrelépések nyomon követése, a fő teljesítményindikátorokra vonatkozó iránymutatás kidolgozása, valamint egy olyan iránymutatás elkészítése, amely az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésére vonatkozó tagállami tervek és a kapcsolódó költség-haszon elemzések elkészítéséhez nyújt módszertani segítséget.

(4)

Az európai digitális menetrend számos, kifejezetten az Unión belüli adatvédelemre, a hálózat- és információbiztonságra, az informatikai támadásokra, valamint az intelligens energiahálózatok és fogyasztásmérés funkcionális jellemzőire vonatkozó intézkedést sorol fel. A tagállamoknak az ipari szereplőkkel, a Bizottsággal és más érdekelt felekkel együttműködve meg kell hozniuk azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyekkel ezen a területen egységes megközelítés biztosítható.

(5)

Az intelligens fogyasztásmérő rendszerek alkalmazásával összefüggésben az egyik kulcsfontosságú feladat és előfeltétel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkében alapvető jogként rögzített személyes adatok védelmét biztosító műszaki és jogi megoldások kidolgozása. A tagállamoknak és az érdekelt feleknek gondoskodniuk kell az intelligens fogyasztásmérő rendszerek alkalmazásainak nyomon követéséről, valamint az egyének alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartásáról, elsősorban az intelligens fogyasztásmérők bevezetésének kezdeti szakaszában.

(6)

Az intelligens fogyasztásmérő rendszerek lehetőséget adnak egyes adatok, köztük döntően személyes adatok feldolgozására. Az intelligens energiahálózatok és fogyasztásmérő rendszerek kiépülésével emellett a szolgáltatók és a hálózatüzemeltetők már nem csupán átfogó képet kapnak a fogyasztói magatartásformákról, hanem a végfogyasztókra lebontva juthatnak ilyen típusú információkhoz.

(7)

Az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) rögzített jogok és kötelezettségek teljes mértékben alkalmazandók a személyes adatokat feldolgozó intelligens fogyasztásmérésre, különösen ami az ügyfelekkel való szerződéses és üzleti jellegű kapcsolattartás során igénybe vett nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat illeti.

(8)

A 95/46/EK irányelv 29. cikkével összhangban felállított, a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport véleményei iránymutatást adnak azon „elérhető legjobb technikák” felkutatásához és kidolgozásához, amelyek az intelligens fogyasztásmérő rendszerekkel és intelligens energiahálózatokkal történő adatfeldolgozás során a személyes adatok védelmét és az adatbiztonságot szavatolják.

(9)

Az intelligens energiahálózatok kiépítésének elérhető közelségbe kerülésével különös figyelmet kell szentelni az intelligens fogyasztásmérő rendszerek által feldolgozott személyes adatok biztonságának és védelmének. E tekintetben adatvédelmi hatásvizsgálatok útján a lehető leghamarabb fel kell tárni az intelligens energiahálózatok kiépítésében rejlő adatvédelmi kockázatokat.

(10)

Az adatvédelmet és az információbiztonságot garantáló funkciókat még bevezetésüket és széles körű használatukat megelőzően kell beépíteni az intelligens fogyasztásmérő rendszerekbe. Az ilyen funkciók segítségével a fogyasztók hatékonyabban tudnak hatást gyakorolni a személyes adatok feldolgozására.

(11)

A tagállamoknak együtt kell működniük az ipar és a civil társadalom érdekelt feleivel, elsősorban pedig a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal annak érdekében, hogy a „beépített adatbiztonság és adatvédelem” elvének alkalmazása már az intelligens energiahálózatok fejlesztésének korai szakaszában, különösen pedig még az intelligens fogyasztásmérő rendszerek üzembe állítása előtt megfelelő ösztönzést és támogatást kapjon.

(12)

Mindazoknak, akik az intelligens fogyasztásmérő rendszerek keretében adatfeldolgozással foglalkoznak, minden ésszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az adatokat sem a hálózatüzemeltető, sem bármely más harmadik fél egyetlen, általa valószínűsíthetően alkalmazott módszerrel se kapcsolhassa össze valamely azonosított vagy azonosítható személlyel, kivéve akkor, ha ezeket az adatokat az alkalmazandó adatvédelmi elvekkel és jogszabályokkal összhangban dolgozza fel.

(13)

Az adatvédelemnek a magánélet védelmét erősítő technológiák által történő ösztönzéséről szóló, 2007. május 2-i bizottsági közlemény (6) egyértelmű intézkedéseket határoz meg azért, hogy a magánélet védelmét elősegítő technológiák fejlesztésével, valamint azok adatkezelők és egyének által történő alkalmazásával a személyes adatok kezelése minimális mértékű legyen, és amikor csak lehet, anonim vagy álnéven szereplő adatok használatára kerüljön sor.

(14)

Ezen ajánlás rendelkezéseinek a tagállamokban történő következetes betartását egy, az adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatására kidolgozott uniós szintű sablon fogja biztosítani.

(15)

A megfelelő védelmi intézkedések megtételéhez szükséges információkat az üzemeltető és az érdekelt felek által még az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetését megelőzően elvégzett adatvédelmi hatásvizsgálat szolgáltatja. Az említett intézkedéseket az intelligens fogyasztásmérők teljes élettartama alatt nyomon kell követni és folyamatosan felül kell vizsgálni.

(16)

A 2009/72/EK irányelvnek megfelelően a tagállamoknak 2012. szeptember 3-ig kell elvégezniük az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésére vonatkozó költség-haszon elemzést. A 2011. április 12-i közleményében a Bizottság kifejti, hogy fontosnak tartja egy olyan feltételrendszer, sablon és átfogóbb iránymutatás kidolgozását, amelyek javítanának az értékelések mélységén és összehasonlíthatóságán. Az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó bizottsági munkacsoport (7) javaslatának megfelelően az említett feltételeknek számszerűsíthető mutatókon kell alapulniuk.

(17)

Az ipar szereplőivel, a Bizottsággal és más érdekelt felekkel együttműködve a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy felvilágosítást tudjanak adni és tudatosító tevékenységet tudjanak folytatni az intelligens fogyasztásmérési technológia alkalmazásának lehetséges előnyeiről és veszélyeiről.

(18)

E tekintetben a tagállamoknak – ugyancsak az iparral, a civil társadalmi szervezetekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben – fel kell kutatniuk az intelligens fogyasztásmérési alkalmazások bevált gyakorlati példáit, minél szélesebb körben terjeszteniük kell azokat, valamint megfelelő intézkedéseket kell tenniük – például nagyszabású kísérleti projektek révén – a közvélemény tájékozottságának növelése érdekében, ami a technológia szélesebb térhódításának záloga.

(19)

Az ajánlásban szereplő funkcionális követelményeknek köszönhetően a tagállamok egyszerűbben és összehangoltabban érhetik el az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésére vonatkozó tervek optimális költséghatékonyságát. Az egységes követelményrendszer kialakítása továbbá egyértelműbbé teszi a szabályozó szervek, a fogyasztásmérőkkel foglalkozó vállalkozások, a hálózatüzemeltetők és a szolgáltatók számára is, hogy várhatóan milyen megközelítések alkalmazására kerül majd sor az ágazatban.

(20)

A villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjának (a továbbiakban: ERGEG) a helyes gyakorlatra vonatkozó iránymutatása (8) és a tagállamok által benyújtott első költség-haszon elemzések értékelése alapján a Bizottság célszerűnek tartja az intelligens fogyasztásmérők közös minimális funkcióinak meghatározását a tagállamok és a szabályozó szervek számára.

(21)

Az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

1.

E szakasz útmutatást nyújt a tagállamoknak a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot biztosító intelligens energiahálózatok és intelligens fogyasztásmérő rendszerek tervezéséhez és üzemeltetéséhez.

2.

E szakasz iránymutatással szolgál továbbá azon intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek az intelligens fogyasztásmérési alkalmazások üzembe helyezésével összefüggésben biztosítják, hogy a különböző technológiai megoldások alkalmazásakor a szükséges körben érvényesüljenek a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok rendelkezései.

3.

A tagállamokat felkérjük, hogy legyenek figyelemmel az alábbi fogalommeghatározásokra:

a)   „intelligens energiahálózat” (9): olyan korszerűsített energiahálózat, amelyhez kétirányú, a szolgáltató és a fogyasztó között megvalósított digitális adatátvitel, valamint intelligens mérési, nyomonkövetési és szabályozási rendszerek társulnak;

b)   „intelligens fogyasztásmérő rendszer”: az energiafogyasztás mérésére alkalmas olyan elektronikus rendszer, amely a hagyományos fogyasztásmérőkhöz képest több információt tesz hozzáférhetővé, és amely elektronikus hírközlési úton adatok továbbítására és fogadására képes; (10)

c)   „adatvédelmi hatásvizsgálat”: olyan szisztematikus eljárás, amelyet az adatkezelő, az adatfeldolgozó vagy az adatkezelő nevében eljáró adatfeldolgozó végez el a kockázatok várható hatásainak értékelésére azon adatkezelési műveletek esetében, amelyek jellegüknél, alkalmazási körüknél vagy céljuknál fogva kifejezett kockázatot jelenthetnek az érintettek jogaira és szabadságaira nézve;

d)   „beépített adatvédelem”: olyan műszaki megoldás, amely a technika mindenkori állására és az alkalmazás költségeire való tekintettel mind az adatfeldolgozás módjának meghatározása, mind a feldolgozás során megfelelő műszaki és szervezési intézkedések és eljárások végrehajtását biztosítja oly módon, hogy az adatfeldolgozás megfeleljen a 95/46/EK irányelv követelményeinek, és biztosítsa az érintettek jogainak védelmét;

e)   „alapértelmezett adatvédelem”: olyan mechanizmusok alkalmazása, amelyek alapértelmezett módon biztosítják azt, hogy kizárólag a feldolgozás egyes konkrét céljaihoz szükséges személyes adatok kerüljenek feldolgozásra, és különösen azt, hogy az adatgyűjtés vagy -tárolás során mind az adatok mennyisége, mind tárolásuk időtartama az e célokhoz szükséges minimumra korlátozódjék;

f)   „elérhető legjobb technikák”: a tevékenységek fejlődésének és működési módszereinek azon leghatékonyabb és legelőrehaladottabb szintje, amely jelzi az egyes technikák gyakorlati alkalmasságát arra, hogy alapját képezzék az uniós adatvédelmi keretnek való megfelelésnek. Ezek a technikák kialakításuknál fogva segítik megelőzni vagy csökkenteni a magánéletet, a személyes adatokat és a biztonságot érintő kockázatokat.

4.

Az adatvédelmi hatásvizsgálatban – figyelemmel az érintettek és más személyek jogaira és jogos érdekeire – ismertetni kell a tervezett adatfeldolgozási műveleteket, értékelni kell az érintettek jogaira és szabadságaira nézve veszélyt jelentő kockázatokat, be kell mutatni az e kockázatok mérséklését célzó tervezett intézkedéseket és a személyes adatok védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat, továbbá igazolni kell a 95/46/EK irányelvvel való összhangot.

5.

A személyes adatok Unión belüli védelmének biztosítása érdekében a tagállamoknak el kell fogadniuk és alkalmazniuk kell azt a sablont, amelyet a Bizottság – az ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 12 hónapon belül – kidolgoz és véleményezésre a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport elé tár.

6.

A sablon alkalmazása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport javaslatait.

7.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hálózatüzemeltetők és az intelligens fogyasztásmérő rendszerek üzemeltetői – a 95/46/EK irányelvben rögzített egyéb kötelezettségeikkel összhangban – megteszik a személyes adatok védelmét biztosító megfelelő műszaki és szervezési intézkedéseket.

8.

A tagállamoknak feladata gondoskodni arról, hogy a személyes adatokat feldolgozók az adatvédelmi hatásvizsgálat vonatkozásában még a feldolgozás előtt konzultáljanak a 95/46/EK irányelv 28. cikke szerinti felügyelő hatósággal. Az egyeztetésnek köszönhetően a hatóság értékelni tudja a feldolgozásnak a szóban forgó irányelvvel való összhangját, valamint különösen az érintettek személyes adatainak védelmével kapcsolatban felmerülő kockázatokat és a kapcsolódó biztosítékokat.

9.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az 5. pontban ismertetett, az adatvédelmi hatásvizsgálat elkészítését segítő sablon elfogadását követően a hálózatüzemeltetők a 7. és a 8. pontban foglaltakat annak megfelelően hajtsák végre.

10.

A tagállamoknak erőteljesen ösztönözniük kell a hálózatüzemeltetőket, hogy a beépített adatvédelem és az alapértelmezett beállításokon alapuló adatvédelem az intelligens energiahálózatok és az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének szerves részét képezze.

11.

Személyes adatok feldolgozása esetén a beépített adatvédelmet és az alapértelmezett beállításokon alapuló adatvédelmet be kell építeni az intelligens energiahálózatok kifejlesztésében részt vevők által alkalmazott módszertanba.

12.

A beépített adatvédelem alkalmazását mind jogalkotási szinten (az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő jogszabályok révén), mind technikai szinten (az infrastruktúra adatvédelmi jogszabályoknak való teljes mértékű megfelelését biztosító követelményrendszernek az intelligens energiahálózatokra vonatkozó szabványokban történő meghatározásával), mind pedig (az adatfeldolgozáshoz kapcsolódóan) szervezeti szinten biztosítani kell.

13.

Az alapértelmezett beállításokon alapuló adatvédelmet úgy kell megvalósítani, hogy az adatok védelmét leginkább szolgáló funkciók álljanak alapértelmezett beállítás formájában a felhasználó rendelkezésére.

14.

A tagállamoknak ösztönözniük kell az európai szabványügyi szervezeteket, hogy kezeljék kiemelten a beépített adatvédelmen és az alapértelmezett adatvédelmen alapuló intelligens hálózati referenciaarchitektúrák kérdését.

15.

Az átláthatóság és az egyének bizalmának növelése érdekében a tagállamoknak szorgalmazniuk kell a független felek megfelelő adatvédelmi tanúsítási mechanizmusainak, valamint adatvédelmi címkéinek és jelzőinek használatát.

16.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke és az emberi jogok európai egyezménye 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a személyes adatok védelméhez való jogba történő bármilyen beavatkozást indokolni kell. A beavatkozás indokoltságát eseti alapon, a jogszerűség, a szükségesség, a megalapozottság és az arányosság kritériumainak együttes figyelembevételével kell értékelni. Az intelligens energiahálózatokon és az intelligens fogyasztásmérő rendszereken belül feldolgozásra kerülő személyes adatok védelméhez való alapvető jognak ellentmondó bármely személyesadat-feldolgozásnak tehát szükségesnek és arányosnak kell lennie ahhoz, hogy teljes mértékben megfeleljen az Alapjogi Chartának.

17.

A személyes adatok védelmét és biztonságát fenyegető kockázatok csökkentése érdekében a tagállamoknak – az iparral, a Bizottsággal és más érdekelt felekkel együttműködésben – az ezen ajánlás 42. pontjában felsorolt valamennyi közös funkcionális minimumkövetelmény esetében támogatniuk kell a teljesítésükhöz szükséges elérhető legjobb technikák meghatározását.

18.

Az intelligens energiahálózatokon belül feldolgozható adatok körének meghatározásakor a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy amennyire csak lehet, anonimizált adatok kerüljenek felhasználásra, így biztosítva, hogy az egyént a továbbiakban nem lehet azonosítani. Személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és tárolása esetén a tagállamoknak feladata biztosítani, hogy a felhasznált adatok megfelelőek és relevánsak legyenek. Az adatgyűjtésnek a feldolgozás célja szempontjából legszükségesebb információkra kell korlátozódnia, az adatokat pedig úgy kell tárolni, hogy kizárólag addig tegyék lehetővé az érintettek azonosítását, amíg az a személyes adatok feldolgozásának célja szempontjából indokolt.

19.

A személyes adatok intelligens fogyasztásmérő rendszerekkel és azokon belül történő feldolgozása akkor tekinthető jogszerűnek, ha megfelel a 95/46/EK irányelv 7. cikkében felsorolt egy vagy több kritériumnak. Figyelembe kell venni az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoport intelligens fogyasztásmérés kapcsán meghozott véleményét (11).

20.

Az értéknövelt energetikai szolgáltatásokat nyújtó harmadik felek által végzett személyesadat-feldolgozásnak is jogszerűnek kell lennie, és a 95/46/EK irányelv 7. cikkében meghatározott hat követelmény közül legalább egyen kell alapulnia. Amennyiben a feldolgozás az érintett hozzájárulása alapján történik, a hozzájárulásnak minden esetben önkéntesnek, konkrétnak, tájékozottnak és kifejezettnek kell lennie, és az érintettnek a hozzájárulását valamennyi hozzáadott értékű szolgáltatás tekintetében külön-külön kell megadnia. Az érintettnek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása nem érintheti a hozzájárulás alapján a visszavonás előtt végzett adatfeldolgozás jogszerűségét.

21.

A tagállamoknak egyértelműen meg kell határozniuk az adatkezelők és az adatfeldolgozók szerepét és felelősségét. Ezeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a 95/46/EK irányelv alapján rájuk vonatkozó kötelezettségekkel.

22.

A feldolgozási műveletek megkezdése előtt a tagállamoknak elemzést kell készíteniük annak megállapítására, hogy az intelligens energiahálózat fenntartása és üzemeltetése, valamint a számlázás milyen körben és mennyi ideig követeli meg a szolgáltatóktól és a hálózatüzemeltetőktől, hogy megőrizzék a személyes adatokat. Az elemzés segítségével a tagállamok el tudják dönteni többek között azt, hogy a személyes adatok megőrzésére a nemzeti jogszabályok által jelenleg előírt időszakok nem hosszabbak-e, mint amelyeket az intelligens energiahálózatok működtetése indokolttá tesz. Az elemzésnek ki kell térnie azokra a mechanizmusokra, amelyek a személyes adatok törlésére vagy tárolásuk szükségességének rendszeres felülvizsgálatára megállapított határidők teljesítését biztosítják.

23.

Az elemzés elkészítéséhez valamennyi tagállamnak figyelmet kell fordítania különösen az adatminimalizálás elvére; az átláthatóság elvére, amely biztosítja, hogy a végső fogyasztó egyértelmű és közérthető nyelven megfogalmazott, felhasználóbarát és érthető formában kap tájékoztatást a személyes adatok feldolgozásának céljairól, ütemezéséről, körülményeiről, valamint az adatok gyűjtéséről, tárolásáról és valamennyi egyéb célra történő felhasználásáról; továbbá a személyre szabottság elvére, amely biztosítja, hogy a meghozott intézkedések védik az egyének jogait.

24.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a személyes adatok biztonságának garantálására már a hálózat kiépítésének kezdeti szakaszában, az adatvédelem kialakításakor a beépített adatvédelem elvének alkalmazásával sor kerüljön. Ennek keretében olyan intézkedéseket kell megvalósítani, amelyek védik a személyes adatokat a véletlenszerű vagy jogellenes megsemmisülés, a véletlen elvesztés, valamint a feldolgozás minden jogellenes formája ellen, különös tekintettel a személyes adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatalára, terjesztésére, megváltoztatására és az azokhoz történő jogosulatlan hozzáférésre.

25.

Célszerű kódolt csatornákat igénybe venni, hiszen ez a visszaélésekkel szemben alkalmazható egyik leghatékonyabb műszaki megoldás.

26.

A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az intelligens energiahálózatok valamennyi jelenlegi és jövőbeli eleme biztosítja az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott „biztonságot érintő” szabványok betartását, beleértve a Bizottság M/490 szabványosítási megbízásában szereplő, az intelligens energiahálózatok információbiztonságára vonatkozó alapvető követelményeket is. Számításba kell venni továbbá a nemzetközi biztonsági szabványokat is, különösen az ISO/IEC 27000 szabványsorozatot („ISMS szabványcsalád”).

27.

A tagállamoknak feladata biztosítani, hogy a hálózatüzemeltetők fel tudják ismerni a biztonsági kockázatokat, és megfelelő lépéseket tudjanak tenni az intelligens fogyasztásmérő rendszerek megfelelő szintű biztonságának és ellenálló képességének garanciája érdekében. E tekintetben a hálózatüzemeltetőknek, az illetékes nemzeti hatóságokkal és civil társadalmi szervezetekkel együttműködésben, alkalmazniuk kell a már meglévő szabványokat, iránymutatásokat és programokat, ezek hiányában pedig újakat kell kidolgozniuk. Figyelembe kell továbbá venni az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) által közzétett vonatkozó iránymutatásokat is.

28.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2002/58/EK irányelv 4. cikkének megfelelően a személyes adatok biztonságának megsértése esetén az adatkezelő haladéktalanul (lehetőleg az adatbiztonság megsértéséről való tudomásszerzést követő 24 órán belül) értesíti a felügyelő hatóságot és azokat az egyéneket, akiknek személyes adatait a jogsértés hátrányosan befolyásolhatja.

29.

Az adatkezelők kötelezettségeinek sérelme nélkül, a 95/46/EK irányelvvel összhangban a tagállamoknak célszerű megkövetelniük, hogy a hálózatüzemeltetők valamennyi alkalmazásuk kapcsán dolgozzanak ki és tegyenek közzé egy pontos és egyértelmű információs politikát. E politikának legalább a 95/46/EK irányelv 10. és 11. cikkében foglalt eshetőségekre kell kiterjednie.

Egy adott érintettre vonatkozó személyesadat-gyűjtés esetén az adatkezelőnek tájékoztatnia kell továbbá az érintettet legalább:

30.

Ez a szakasz iránymutatást és keretet nyújt a tagállamok számára azon költség-haszon elemzés elkészítéséhez, amelynek az intelligens mérés bevezetésével járó hosszú távú költségeket és előnyöket felmérő következetes, hiteles és átlátható gazdasági értékelés alapjául kell szolgálnia.

31.

A gazdasági értékelést a mellékletben meghatározott iránymutatás alapján kell elkészíteni, és minden esetben tartalmaznia kell a következő négy lépést:

32.

Az intelligens fogyasztásmérés bevezetéséhez kapcsolódó gazdasági értékelés elkészítése során a tagállamoknak vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk és figyelembe kell venniük – amennyiben rendelkezésre állnak – az ilyen mérési rendszerek bevezetésével foglalkozó kísérleti programokat. Lehetőség szerint tanulmányozniuk kell továbbá a gyakorlati alkalmazások működésére vonatkozó tényleges adatokat és a valós helyzetekből leszűrt tapasztalatokat is annak érdekében, hogy pontosítani lehessen az alkalmazandó technológia megválasztásakor figyelembe vett előfeltevéseket, optimalizálni lehessen a költségeket és az előnyöket, és mind a közvélemény tájékoztatását, mind az intelligens fogyasztásmérő rendszerek használatát illetően fokozni lehessen a fogyasztói szerepvállalást.

33.

A tagállamoknak vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a költség-haszon elemzés elkészítéséhez legalább két forgatókönyvet számításba vesznek, amelyek közül az egyik változatlan körülményeket feltételez („ne csinálj semmit, és nem történik semmi” típusú forgatókönyv). A villamos energia esetében a második forgatókönyvnek meg kell felelnie a 2009/72/EK irányelvben rögzített kötelezettségnek, miszerint 2020-ig legalább a fogyasztók 80 %-át el kell látni intelligens fogyasztásmérő rendszerrel, valamint figyelembe kell vennie az ezen ajánlás III. szakaszában ismertetett közös minimumkövetelményeket. Célszerű egyéb alternatív forgatókönyveket is kidolgozni. Ezeknek a forgatókönyveknek ki kell térniük a meglévő és a jövőbeli energiatakarékossági intézkedések közötti egymást erősítő hatásokra, valamint a fogyasztók felé intézett visszajelzések és tanácsadás egyéb formáira, különösen pedig a gyakoribb számlázás, illetőleg az átalánydíjak és a becsült fogyasztás helyett a tényleges fogyasztáson alapuló költségkimutatások lehetőségére. Az alternatív forgatókönyveknek foglalkozniuk kell azzal a kérdéssel is, hogy az intelligens fogyasztásmérés bevezetése során milyen kézzelfogható előnyökhöz vezethet a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása, a díjszabás átláthatósága, valamint a gyártói és a szolgáltatói oldalon jelentkező verseny.

34.

A tagállamoknak vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyes forgatókönyvek alkalmazási feltételeinek és hipotéziseinek meghatározásakor kellő időben konzultálnak a nemzeti szabályozó hatóságokkal, az intelligens fogyasztásmérők bevezetésében érdekelt támogatókkal és a kivitelező társaságokkal (a tagállamok többségében az elosztórendszerek üzemeltetőivel), továbbá a kapcsolódó kísérleti projektek tulajdonosaival, amennyiben vannak ilyenek.

35.

A keretfeltételek vonatkozásában a tagállamoknak vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy azok meghatározásakor figyelembe veszik a meglévő uniós vagy nemzetközi szabványokkal való kölcsönös műszaki átjárhatóságot és az azok betartását garantáló, az adatkommunikációs infrastruktúra részét képező valamennyi technológiát, architektúrát és intézkedést, valamint a rendelkezésre álló legjobb gyakorlatot. A tagállamoknak vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell továbbá azt is, hogy a költség-haszon elemzést alátámasztó feltevéseket a helyi körülményekhez igazítják, és ennek során szem előtt tartanak olyan paramétereket, mint például a földrajzi lefedettség, a villamosenergia-szükséglet, a csúcsterhelés, valamint a mikro- és a makrogazdasági feltételek. Az ajánlás mellékletének 2. szakasza tartalmazza azokat a paramétereket, amelyek figyelembevételét a tagállamoknak biztosítaniuk kell.

36.

A tagállamoknak és az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak feladata gondoskodni arról, hogy a költség-haszon elemzés elkészítése az ezen ajánlás mellékletében meghatározott iránymutatásnak és az azt lépésről lépésre bemutató módszertani keretnek („a költség-haszon elemzés hét lépése”) megfelelően történjen. A tagállamoknak vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy valamennyi várható költség és előny kiszámítása ésszerű, átlátható és jól dokumentált módon történik, összhangban a becslés során követni javasolt, logikusan felépített szekvenciális folyamattal. A költség-haszon elemzésben egyértelműen figyelembe kell venni az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetése kapcsán a fogyasztót terhelő lehetséges költségeket, és össze kell vetni azokat a fogyasztók javát szolgáló hosszú távú potenciális előnyökkel. Az I. melléklet 4. és 5. táblázata tartalmazza azon elemek nem teljes listáját, amelyeket az elemzés elkészítése során meg kell vizsgálni.

37.

A tagállamoknak vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk az érzékenységvizsgálat kritikus változóit, továbbá az elvégzett érzékenységvizsgálatok eredményei alapján a kedvező megvalósítási feltételek esetére (amikor az előnyök meghaladják a költségeket) vonatkozóan ismertetniük kell a változók tartományának nagyságát, azaz a kritikus változók legkisebb és legnagyobb értékét. Az érzékenységvizsgálat kiterjedhet a kérdéses változók volatilitással szembeni stabilitásának vizsgálatára, valamint a változónak a kívánt tartományon belül tartását biztosító lehetséges szabályozó intézkedésekre is.

38.

A tagállamoknak vagy az általuk kijelölt illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az intelligens fogyasztásmérés bevezetésének várható előnyeit, a felmerülő (például a környezettel vagy az egészséggel összefüggő) externáliákat, a közpolitikai intézkedések következményeit, valamint a társadalom számára előnyös hatásokat számba vevő értékelés során az előző lépésben kidolgozott költség-haszon elemzés számszerű eredményeit megfelelő súlyozással veszik figyelembe.

Ezen ajánlás melléklete tartalmazza az egyéb kapcsolódó előnyök jelzésszerű listáját.

39.

Ez a szakasz a tizenegy tagállam által a villamosenergia-fogyasztás intelligens mérése kapcsán korábban elvégzett költség-haszon elemzések legjobb gyakorlataira épül. Iránymutatást nyújt azon intézkedések meghozatalához, amelyekkel biztosítani lehet, hogy a tagállamok szem előtt tartják a megfelelő átjárhatóságot és az M/441, az M/468 és az M/490 számú megbízás keretében jelenleg kidolgozás alatt álló, az intelligens fogyasztásmérő rendszerekre vonatkozó szabványokat, valamint hogy alkalmazzák a legjobb gyakorlatokat.

40.

Ez a szakasz iránymutatással szolgál a tagállamok számára a villamosenergia-fogyasztás intelligens mérésének közös funkcionális minimumkövetelményeiről, amelyek segítségével a tagállamok fel tudják ismerni, hogy mely közös eszközöket lehet segítségül hívni a fogyasztásmérő rendszer bevezetésére vonatkozó tervek elkészítésekor az optimális költséghatékonyság elérése érdekében. A követelményrendszer megteremti a közös alapot a tagállamok, a mérőeszközök szállítói és a hálózatüzemeltetők számára saját költség-haszon elemzéseik elkészítéséhez és beruházásaik megtervezéséhez, és ezáltal elősegíti az intelligens fogyasztásmérő rendszerek kiépítéséhez kapcsolódó közbeszerzéseket, miközben európai referencia-fogalommeghatározásokat is ad a szabályozó szervek kezébe.

41.

A szakasz iránymutatást ad azon rendelkezéseket illetően is, amelyekkel biztosítani lehet a fogyasztói előnyöket és az energiahatékonyság növeléséhez való hozzájárulást. Célja annak elősegítése, hogy az intelligens fogyasztásmérő rendszerek olyan fogyasztóorientált eszközökkel felszerelt, szabványosított interfészekkel legyenek összekapcsolva, amelyek együtt szolgáltatnak fogyasztási adatokat és költséginformációkat, ösztönzik a fogyasztók általi energiamegtakarítást, és igazodnak az igényekhez. Az uniós jogszabályokkal összhangban az intelligens mérés bevezetésével járó költségeket és előnyöket vizsgáló elemzés elkészítése során ezt a megközelítést maradéktalanul figyelembe kell venni.

42.

A villamosenergia-fogyasztás mérésére szolgáló valamennyi intelligens rendszernek rendelkeznie kell legalább az alábbi funkciókkal:

43.

A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy kövessék az ajánlásban megfogalmazottakat, valamint hogy azt az Unión belüli intelligens energiahálózati alkalmazások megtervezésében és működtetésében részt vevők figyelmébe ajánlják.

44.

A tagállamoknak 2012. szeptember 3-ig el kell juttatniuk a Bizottsághoz az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésével kapcsolatban készített költség-haszon elemzések eredményeit, valamint azokat az intézkedéseket és terveket, amelyeket ezen ajánlás kapcsán elfogadtak.

45.

A Bizottságnak szándékában áll ezen ajánlás alapján megvizsgálni az intelligens mérés bevezetésére vonatkozóan benyújtott gazdasági értékeléseket.

46.

Ennek az ajánlásnak a címzettjei a tagállamok és az intelligens fogyasztásmérő rendszerek gazdasági értékelésének elkészítésében részt vevő általuk kijelölt illetékes hatóságok.

13.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/23