2012.3.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 70/1

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. február 28.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az üveggyártás tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2012) 865. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/134/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság a szóban forgó irányelv 3. cikkének (11) bekezdése szerinti elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentumok kidolgozásának elősegítése érdekében a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek, valamint a Bizottság részvételével információcserét szervez az ipari kibocsátásokról.

(2)

A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie: a létesítmények és a technikák kibocsátási teljesítménye, adott esetben rövid és hosszú távú átlagértékekben kifejezve, a kapcsolódó referenciafeltételekkel együtt, a nyersanyagok felhasználása és jellege, vízfogyasztás, energiafelhasználás és a hulladékok keletkezése, alkalmazott technikák, kapcsolódó monitoring, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, gazdasági és műszaki életképesség, valamint az ezekkel kapcsolatos fejlődés, valamint a szóban forgó irányelv 13. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak vizsgálatát követően azonosított elérhető legjobb technikák és új keletű technikák.

(3)

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének (12) bekezdésében meghatározott „BAT-következtetések” alatt a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum értendő, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket.

(4)	A 2010/75/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szóban forgó irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket a BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani.

(5)

A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a 2010/75/EU irányelv 13. cikkének BAT-következtetésekről szóló (5) bekezdésében említett határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(6)

A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (4) bekezdése értelmében csak akkor alkalmazható a (3) bekezdésben foglalt követelménytől való eltérés, ha a kibocsátási szintek elérése az érintett létesítmény földrajzi helye, műszaki jellemzői vagy a helyi környezeti feltételek miatt aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest.

(7)	A 2010/75/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv 14. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett engedélyben foglalt monitoringkövetelményeknek a BAT-következtetésekben leírt ellenőrzés következtetésein kell alapulniuk.

(8)

A 2010/75/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a BAT-következtetésekről szóló határozatok kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóság újraértékeli és szükség esetén frissíti az engedélyben foglalt valamennyi feltételt és biztosítja, hogy a létesítmény megfeleljen ezen feltételeknek.

(9)

Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról szóló, 2011. május 16-i bizottsági határozat (2) létrehozott egy fórumot a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek képviselőiből.

(10)	A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság 2011. szeptember 13-án megkapta a fórum véleményét (3) az üveggyártásra vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az üveggyártásra vonatkozó BAT-következtetések e határozat mellékletében kerültek meghatározásra.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 28-án.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) HL C 146., 2011.5.17., 3. o.

(3) http://circa.europa.eu/Public/irc/env/ied/library?l=/ied_art_13_forum/opinions_article

MELLÉKLET

BAT KÖVETKEZTETÉSEK ÜVEGGYÁRTÁSRA

HATÁLY

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

Levegőbe történő kibocsátások átlagolási időszakai és referencia feltételei

Referencia-oxigénkoncentrációra való átváltás

Koncentrációról fajlagos tömeg kibocsátásokra való átváltás

Bizonyos légszennyező anyagokra vonatkozó fogalommeghatározások

Szennyvíz-kibocsátási időszakok átlagának számítása

1.1.

Általános BAT következtetések üveggyártásra

1.1.1.

Környezetirányítási rendszerek

1.1.2.

Energiahatékonyság

1.1.3.

Anyagok tárolása és kezelése

1.1.4.

Általános elsődleges technikák

1.1.5.

Üveggyártási folyamatok során a vízbe történő kibocsátások

1.1.6.

Üveggyártási folyamatokból származó hulladék

1.1.7.

Az üveggyártási folyamatokból származó zaj

1.2.

BAT következtetések csomagolóüveg gyártásra

1.2.1.

Az olvasztókemencék porkibocsátása

1.2.2.

Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.2.3.

Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.2.4.

Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.2.5.

Olvasztókemencékből származó fémek

1.2.6.

További folyamatokból származó kibocsátások

1.3.

BAT következtetések síküveg gyártásra

1.3.1.

Olvasztókemencék porkibocsátása

1.3.2.

Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.3.3.

Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.3.4.

Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.3.5.

Olvasztókemencékből származó fémek

1.3.6.

További folyamatokból származó kibocsátások

1.4.

BAT következtetések folyamatos üvegrost gyártásra

1.4.1.

Az olvasztókemencék porkibocsátása

1.4.2.

Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.4.3.

Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.4.4.

Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.4.5.

Olvasztókemencékből származó fémek

1.4.6.

További folyamatokból származó kibocsátások

1.5.

BAT következtetések háztartásiüveg gyártásra

1.5.1.

Olvasztókemencék porkibocsátása

1.5.2.

Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.5.3.

Az olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.5.4.

Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.5.5.

Olvasztókemencékből származó fémek

1.5.6.

További folyamatokból származó kibocsátások

1.6.

BAT következtetések speciálisüveg gyártásra

1.6.1.

Olvasztókemencék porkibocsátása

1.6.2.

Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.6.3.

Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.6.4.

Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.6.5.

Olvasztókemencékből származó fémek

1.6.6.

További folyamatokból származó kibocsátások

1.7.

BAT következtetések ásványgyapot gyártásra

1.7.1.

Az olvasztókemencék porkibocsátása

1.7.2.

Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.7.3.

Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.7.4.

Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.7.5.

Kőzetgyapot-olvasztó kemencékből származó hidrogén-szulfid (H2S)

1.7.6.

Olvasztókemencékből származó fémek

1.7.7.

További folyamatokból származó kibocsátások

1.8.

BAT következtetések magas hőmérsékletű szigetelőgyapot (HTIW) gyártására

1.8.1.

Olvasztási és további folyamatok porkibocsátása

1.8.2.

Olvasztási és további folyamatokból származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.8.3.

Olvasztási és további folyamatokból származó kén-oxidok (SOX)

1.8.4.

Az olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.8.5.

Olvasztókemencékből és a további folyamatokból származó fémek

1.8.6.

További folyamatokból származó illékony, szerves vegyületek

1.9.

BAT következtetések fritt gyártásra

1.9.1.

Olvasztókemencék porkibocsátása

1.9.2.

Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

1.9.3.

Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

1.9.4.

Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

1.9.5.

Olvasztókemencékből származó fémek

1.9.6.

További folyamatokból származó kibocsátások

Glosszárium:

1.10.

Technikák leírása

1.10.1.

Porkibocsátás

1.10.2.

NOX-kibocsátás

1.10.3.

SOX-kibocsátás

1.10.4.

HCl- és HF-kibocsátás

1.10.5.

Fémkibocsátás

1.10.6.

Kombinált gázkibocsátás (pl. SOX, HCl, HF, bórvegyületek)

1.10.7.

Kombinált (szilárd és gáznemű) kibocsátás

1.10.8.

Vágási, csiszolási és polírozási műveletek kibocsátásai

1.10.9.

H2S- és VOC-kibocsátás

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott ipari tevékenységekre, nevezetesen az alábbiakra vonatkoznak:

—

3.3.	Üveggyártás, beleértve az üvegszálat is 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett;

—

3.4.	Ásványi anyagok olvasztására, beleértve és ásványi szálakat is 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbi tevékenységekre:

—	a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd anyagok és mások – iparágára vonatkozó referenciadokumentum (LVIC-S) hatálya alá tartozó vízüveggyártás,

—	polikristályos gyapotgyártás.

—	a szerves oldószeres felületkezelésre vonatkozó referenciadokumentum (STS) hatálya alá tartozó tükörgyártás.

Az ezen BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok a következők:

Referenciadokumentum	Tevékenység
Tárolásból származó kibocsátások (EFS)	Alapanyagok tárolása és kezelése
Energiahatékonyság (ENE)	Általános energiahatékonyság
Gazdasági és környezeti elemek között kereszthatások (ECM)	A technikák gazdasági és környezeti elemek között kereszthatásai
A nyomon követés általános elvei (MON)	A kibocsátások és a fogyasztás nyomon követése

Az ezen BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen BAT következtetések céljából az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

Fogalom	Fogalom meghatározás
Új üzem	A létesítmény területén ezen BAT-következtetések közzétételét követően létesített üzem, vagy egy üzem ezen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljes körű cseréje.
Meglévő üzem	Üzem, amely nem egy új üzem
Új kemence	A létesítmény területén ezen BAT-következtetések közzétételét követően létesített, vagy ezen BAT-következtetések közzétételét követően teljesen átépített kemence.
Rendes kemenceátépítés	Két kemencekampány közötti átépítés, amely nem jár a kemencével szemben támasztott követelmények vagy a technológia jelentős megváltozásával, és amelynek során a kemence keretvázát nem módosítják jelentős mértékben, továbbá a kemence méretei alapvetően változatlanok maradnak. A kemence tűzálló anyagátt és – adott esetben – a regenerátorokat azok anyagának teljes vagy részleges cseréje útján kijavítják.
Teljes kemenceátépítés	A kemencével szemben támasztott követelmények vagy a technológia jelentős megváltozásával, valamint a kemence és az ahhoz tartozó berendezések jelentős módosításával vagy cseréjével járó átépítés.

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

Levegőbe történő kibocsátások átlagolási időszakai és referencia feltételei

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, a levegőbe történő kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL) az 1. táblázatban feltüntetett referenciafeltételek mellett érvényesek. A füstgáz koncentrációira vonatkozó valamennyi érték normál körülmények között értendő: száraz gáz, 273,15 K hőmérséklet, 101,3 kPa nyomás.

Szakaszos mérések esetén	A BAT-AEL értékek három, egyenként legalább 30 perces időtartam alatt szúrópróbaszerűen vett minta átlagértékei, regeneratív kemencék esetén a mérési időtartamnak ki kell terjednie a regenerátorkamrák legalább két tüzelésváltására.
Folyamatos mérések esetén	A BAT-AEL értékek napi átlagértékek.

1. táblázat

A levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek referenciafeltételei

Tevékenység		Mértékegység	Referenciafeltételek
Olvasztási tevékenységek	Hagyományos olvasztókemence folyamatos olvasztókban	mg/Nm3	8 térfogat % oxigén
	Hagyományos olvasztókemence szakaszos olvasztókban	mg/Nm3	13 térfogat % oxigén
	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencék	kg/tonna olvadt üveg	A mg/Nm3-ben mért kibocsátási szintek referencia-oxigénkoncentrációra vonatkozóan történő kifejezése nem alkalmazható.
	Elektromos kemencék	mg/Nm3 vagy kg/tonna olvadt üveg	A mg/Nm3-ben mért kibocsátási szintek referencia-oxigénkoncentrációra vonatkozóan történő kifejezése nem alkalmazható.
	Frittolvasztó kemencék	mg/Nm3 vagy kg/tonna olvadt fritt	A koncentrációk 15 térfogat % oxigénre vonatkoznak. Levegő-gáz-tüzelés esetén kibocsátási koncentrációban (mg/Nm3) kifejezett BAT-AEL értékek alkalmazandók. Oxigén-tüzelőanyag-tüzelés kizárólagos alkalmazása esetén kibocsátott fajlagos tömegben (kg/tonna olvadt fritt) kifejezett BAT-AEL értékek alkalmazandók. Oxigénnel dúsított levegő-tüzelőanyag-tüzelés esetén vagy kibocsátási koncentrációban (mg/Nm3), vagy kibocsátott fajlagos tömegben (kg/tonna olvadt fritt) kifejezett BAT-AEL értékek alkalmazandók.
	Minden kemencetípus	kg/tonna olvadt üveg	A fajlagos tömeg kibocsátások egy tonna olvadt üvegre vonatkoznak.
Nem olvasztási tevékenységek, beleértve a további folyamatokat is	Minden folyamat	mg/Nm3	Nincs oxigénre vonatkozó korrekció.
	Minden folyamat	kg/tonna üveg	A fajlagos tömeg kibocsátások egy tonna olvadt üvegre vonatkoznak

Referencia-oxigénkoncentrációra való átváltás

A kibocsátási koncentráció egy adott referencia-oxigénszintre (lásd 1. táblázat) történő kiszámítása az alábbi képlet segítségével történik:

ahol:

ER (mg/Nm3)	:	az OR referencia-oxigénszintre korrigált kibocsátási koncentráció,
OR (térf.%)	:	referencia-oxigénszint,
EM (mg/Nm3)	:	az OM mért oxigénszintre vonatkoztatott kibocsátási koncentráció,
OM (térf.%)	:	mért oxigénszint.

Koncentrációról fajlagos tömeg kibocsátásokra való átváltás

Az 1.2–1.9.pontban fajlagos tömeg kibocsátásokban (kg/tonna olvadt üveg) megadott BAT-AEL értékek a lentebb ismertetett számítási módszeren alapulnak, kivéve az oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencék, valamint – korlátozott számú esetben – elektromos olvasztás alkalmazásakor, amely esetekben a kg/tonna olvadt üvegben megadott BAT-AEL értékek konkrét, jelentett adatokon alapulnak.

A koncentrációról fajlagos tömeg kibocsátásokra való átváltás az alábbi számítási módszer alapján történik:

Fajlagos tömeg kibocsátás (kg/tonna olvadt üveg) = átváltási tényező × kibocsátási koncentráció (mg/Nm3)

ahol: átváltási tényező = (Q/P) × 10–6

és

Q	=	füstgáz térfogat Nm3/óra értékben,
P	=	kihozatali arány tonna olvadt üveg/óra értékben.

A füstgáz-térfogatot (Q) a fajlagos energiafelhasználás, a tüzelőanyag típusa, valamint az oxidálószer (levegő, oxigénnel dúsított levegő, a gyártási folyamattól függő tisztaságú oxigén) határozza meg. Az energiafelhasználás (elsősorban) a kemence típusának, az üveg fajtájának, valamint az üvegcserép százalékos arányának komplex függvénye.

Számos tényező befolyásolhatja azonban a koncentráció és a fajlagos tömegáram közötti kapcsolatot, így például:

—	a kemence típusa (az előmelegítő levegő hőmérséklete, olvasztási technika),

—	a gyártott üveg fajtája (az olvasztás energiaigénye),

—	az energiaforrások részaránya (fosszilis tüzelőanyagok/elektromos pótfűtés),

—	a fosszilis tüzelőanyag típusa (tüzelőolaj, földgáz),

—	az oxidálószer típusa (oxigén, levegő, oxigénnel dúsított levegő),

—	az üvegcserép százalékos aránya,

—	a keverék összetétele,

—	a kemence kora,

—	a kemence mérete.

A BAT-AEL értékek koncentrációról fajlagos tömeg kibocsátásokká való átváltása a 2. táblázatban szereplő átváltási tényezők felhasználásával történt.

Az átváltási tényezőket energiahatékony kemencék alapján határozták meg, és azok kizárólag teljes egészében levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre vonatkoznak.

2. táblázat

A mg/Nm3-ről kg/tonna olvadt üvegre történő átváltáshoz használt, energiahatékony, tüzelőanyag-levegő tüzelésű kemencéken alapuló indikatív tényezők

Szektorok		mg/Nm3-ről kg/tonna olvadt üveg értékre történő átváltáshoz használt tényezők
Síküveg		2,5 × 10–3
Csomagolóüveg	Általános eset	1,5 × 10–3
Csomagolóüveg	Speciálisesetek (1)	Eseti tanulmány (gyakran 3,0 × 10–3)
Folyamatos üvegrost		4,5 × 10–3
Háztartási üveg	Mész-nátron	2,5 × 10–3
Háztartási üveg	Speciálisesetek (2)	Eseti tanulmány (2,5 és > 10 × 10–3 között, gyakran 3,0 × 10–3)
Ásványgyapot	Üveggyapot	2 × 10–3
Ásványgyapot	Kőzetgyapot-kupolókemence	2.5 × 10–3
Speciális üveg	TV-üveg (képcsövek)	3 × 10–3
	TV-üveg (tölcsérek)	2.5 × 10–3
	Boroszilikát (cső)	4 × 10–3
	Üvegkerámiák	6,5 × 10–3
	Világítási üveg (Mész-nátron)	2,5 × 10–3
Frittek		Eseti tanulmány (5–7,5 × 10–3)

BIZONYOS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen BAT-következtetések, valamint az 1.2–1.9. pontokban ismertetett BAT-AEL értékek alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

NO2-ben kifejezett NOX	A nitrogén-oxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének NO2-ben kifejezett összege.
SO2-ben kifejezett SOX	A kén-dioxid (SO2) és a kén-trioxid (SO3) mennyiségének SO2-ben kifejezett összege.
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid	Az összes gáznemű klorid HCl-ben kifejezve.
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	Az összes gáznemű fluorid HF-ben kifejezve.

SZENNYVÍZ-KIBOCSÁTÁSI IDŐSZAKOK ÁTLAGÁNAK SZÁMÍTÁSA

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen BAT-következtetésekben szereplő, a szennyvízkibocsátás tekintetében elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL) egy 2 vagy 24 órás időtartam folyamán vett, vegyes minta átlagértékét jelentik.

1.1. Általános BAT következtetések üveggyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett következtetések minden létesítményre alkalmazhatók.

Az 1.2–1.9. pontokban foglalt, speciális folyamatra vonatkozó BAT technikákat az e pontban említett, általános BAT technikák mellett kell alkalmazni.

1.1.1. Környezetirányítási rendszerek

1. Az elérhető legjobb technika (BAT) egy olyan környezetvédelmi irányítási rendszer (KIR) bevezetése és az annak megfelelő működés, ami a következő jellegzetességeket foglalja magában:

i.	a vezetés elkötelezettsége, beleértve a felső vezetését is;

ii.	környezeti politika meghatározása a vezetés által, amely magába foglalja létesítmény folyamatos fejlesztését;

iii.	a szükséges eljárások, a pénzügyi tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos célok és feladatok megtervezése és kialakítása;

iv.

az eljárások megvalósítása, különös tekintettel az alábbiakra:

a)	szervezeti felépítés és felelősség,

b)	képzés, tudatosság és kompetencia,

c)	kommunikáció,

d)	munkavállalók bevonása,

e)	dokumentálás,

f)	hatékony folyamatirányítás,

g)	karbantartási programok,

h)	készültség és reagálás vészhelyzet esetén,

i)	a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása.

a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedések megtétele, különös tekintettel a következőkre:

a)	nyomon követés és mérés (lásd még a nyomon követés általános elveire vonatkozó referenciadokumentumot),

b)	korrekciós és megelőző jellegű intézkedések,

c)	nyilvántartások vezetése,

d)	(ahol lehet) független belső auditálás annak érdekében, hogy meghatározzák, a környezetvédelmi irányítási rendszer megfelel-e vagy nem felel meg a tervezett tevékenységeknek és értékeknek, és megfelelő volt-e a bevezetés és a karbantartás;

vi.	a környezetirányítási rendszernek, valamint folyamatos megfelelőségének, alkalmasságának és hatékonyságának a felső vezetés általi felülvizsgálata;

vii.	a tisztább technológiák fejlődésének nyomon követése;

viii.

a létesítmény végső üzemen kívül helyezése környezeti hatásainak figyelembe vétele új üzem tervezésekor, valamint annak teljes élettartama során;

ix.	szektor referenciaértékelés rendszeres alkalmazása.

Alkalmazhatóság

A környezetirányítási rendszer hatálya (pl. részletessége) és jellege (pl. szabványosított vagy nem szabványosított) általában a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint lehetséges környezeti hatásainak körével függ össze.

1.1.2. Energiahatékonyság

2. Elérhető legjobb technika a fajlagos energia felhasználás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika

Alkalmazhatóság

i.	Üzememeltetési paraméterek ellenőrzése révén megvalósított folyamatoptimalizálás

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Az olvasztókemence rendszeres karbantartása

iii.	A kemence kialakításának, valamint az olvasztási technika kiválasztásának optimalizálása

Új üzemek esetén alkalmazható.

Meglévő üzemek esetén végrehajtásához a kemence teljes átépítése szükséges.

iv.	Tüzelés szabályozó technikák alkalmazása

Tüzelőanyag-levegő- és oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

v.	Cserépszint növelése, ahol elérhető és gazdaságilag és technikailag megvalósítható

Nem alkalmazható a folytonos üvegrost, a magas hőmérsékletű szigetelő gyapot és a fritt szektorokban.

vi.	Hulladékhő-hasznosító kazán alkalmazása energia-visszanyerésre, amennyiben műszakilag és gazdaságilag megvalósítható

Tüzelőanyag-levegő- és oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

A technika alkalmazhatóságát és gazdasági megvalósíthatóságát az általa elérhető teljes hatékonyság határozza meg, beleértve a termelt gőz hatékony hasznosítását.

vii.	A keverék és cserép előmelegítése, amennyiben műszakilag és gazdaságilag megvalósítható

Tüzelőanyag-levegő- és oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Alkalmazhatósága általában az 50 %-nál nagyobb arányú cserepet tartalmazó keverékekre korlátozódik.

1.1.3. Anyagok tárolása és kezelése

3. Elérhető legjobb technika a szilárd anyagok tárolásából és kezeléséből származó diffúz porkibocsátás az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazásával történő megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése:

Alapanyagok tárolása

i.	Ömlesztett, por anyagok porleválasztó rendszerrel (pl. szövet szűrővel) felszerelt, zárt silókban való tárolása,

ii.	Finomszemcsés anyagok zárt tartályokban vagy jól záró zsákokban való tárolása,

iii.	Durvaszemcsés, porlékony anyagok készleteinek letakart tárolása,

iv.	Úttisztító járművek és víznedvesítési technikák alkalmazása.

II.

Alapanyagok kezelése

Technika

Alkalmazhatóság

i.	Föld felett szállított anyagok esetén zárt szállítóberendezések használata az anyagveszteség megakadályozása érdekében

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Ahol pneumatikus szállítást használnak, olyan zárt rendszer alkalmazása, amelyet szűrővel láttak el a szállító levegő kiengedése előtti tisztításra

iii.	A keverék nedvesítése

E technika alkalmazásának korlátot szab a kemence energiahatékonyságára gyakorolt kedvezőtlen hatása. Korlátozások vonatkozhatnak bizonyos keverék-összetételekre, különösen a boroszilikát üveg előállítása során.

iv.	Enyhén negatív térnyomás alkalmazása a kemencében

A kemence energiahatékonyságára gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt kizárólag akkor alkalmazható, ha az üzemeltetés természetes velejárója (azaz fritt előállítására használt olvasztókemencék esetén).

v.	Aprózódási jelenségeket nem okozó alapanyagok (elsősorban dolomit és mészkő) használata. Ezeket a jelenségek bizonyos ásványok hő hatására történő „szétpattogzása” okozza, ami a kibocsátott por mennyiségének növekedésével járhat

Az alapanyagok elérhetősége által szabott korlátok között alkalmazható.

vi.	Szűrőrendszerre csatlakozó elszívó alkalmazása olyan folyamatok esetén, amelyek során nagy valószínűséggel keletkezik por (pl. zsákbontás, frittkeverék készítése, por eltávolítása a szövetszűrőről, hideg boltozatú olvasztókemencék)

Általánosan alkalmazható technikák.

vii.	Zárt adagolócsigák használata

viii.

Adagológaratok zárttá tétele

Általánosan alkalmazható. A berendezés károsodásának megakadályozása érdekében hűtést igényelhet.

4. Elérhető legjobb technika az illékony alapanyagok tárolásából és kezeléséből szétterjedő gázkibocsátások megelőzésére vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

i.	Napsugárzás hatására bekövetkező hőmérsékletváltozásnak kitett, ömlesztve tárolt anyagok tartályainak alacsony napfényelnyelési képességű festékkel történő festése,

ii.	Hőmérsékletszabályozás az illékony alapanyagok tárolása során,

iii.	Tartályok szigetelése az illékony alapanyagok tárolása során,

iv.	Készletgazdálkodás,

v.	Úszófedeles tartályok használata az illékony kőolajtermékek nagy mennyiségekben történő tárolása során,

vi.	Gőzvisszavezető rendszerek alkalmazása az illékony folyadékok (pl. a tartálykocsitól a tárolótartályig való) szállítása során,

vii.	Belső tömlőzárású tartályok alkalmazása a folyékony alapanyagok tárolása során,

viii.

Nyomás//vákuumszelepek alkalmazása a nyomásingadozásnak ellenálló kialakítású tartályokon,

ix.	Kibocsátás-kezelési technikák (pl. adszorpció, abszorpció, kondenzáció) alkalmazása a veszélyes anyagok tárolása során,

x.	Felszín alatti töltés alkalmazása a habosodásra hajlamos folyadékok tárolása során.

1.1.4. Általános elsődleges technikák

5. Elérhető legjobb technika az energiafogyasztás és a levegőbe történő kibocsátás az üzemeltetési paraméterek folyamatos nyomon követése és az olvasztókemence programozott karbantartása általi csökkentése.

Technika

Alkalmazhatóság

A technika a kemence elhasználódásának minimalizálására irányuló, amely egyedileg vagy a kemence típusának megfelelő kombinációban is alkalmazható nyomon követési és karbantartási műveletek sorozatából áll, ilyen például a kemence és az égőblokkok tömítése, a maximális szigetelés fenntartása, a stabilizált láng feltételeinek ellenőrzése, a tüzelőanyag-levegő arány szabályozása stb.

Regeneratív, rekuperatív és oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Az egyéb kemencetípusokra való alkalmazhatóságra az adott létesítmény egyedi értékelése után van lehetőség.

6. Elérhető legjobb technika a levegőbe történő kibocsátások csökkentésére vagy megelőzésére az olvasztókemencébe kerülő valamennyi anyag és alapanyag gondos kiválasztása és ellenőrzése az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony szennyezettségű (pl. alacsony fém-, klorid- vagy fluoridtartalmú) alapanyagok és idegen cserép használata

A létesítményben gyártott üveg fajtája, valamint az alapanyagok és tüzelőanyagok elérhetőségének korlátaival alkalmazható.

ii.	Alternatív (pl. kevésbé illékony) alapanyagok használata

iii.	Alacsony fémszennyezettségű tüzelőanyagok használata

7. Elérhető legjobb technika a kibocsátások és/vagy egyéb, vonatkozó folyamatparaméterek rendszeresen történő felügyeletének megoldása magába foglalja:

Technika

Alkalmazhatóság

i.	Kritikus folyamatparaméterek – pl. hőmérséklet, tüzelőanyag-ellátás és levegőáramlás – folyamatos nyomon követése a folyamat stabilitásának biztosítása érdekében

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Folyamatparaméterek rendszeres nyomon követése a szennyezések megelőzése/csökkentése érdekében, pl. a füstgázok O2-tartalmának nyomon követése a tüzelőanyag-levegő arány szabályozása céljából.

iii.	Por-, NOX- és SO2-kibocsátások folyamatos vagy évente legalább kétszer végzett, szakaszos mérése, valamint ezzel összefüggésben a helyettesítő paraméterek ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy a csökkentő rendszer a mérések közötti időszakban megfelelően működjön

iv.	NH3-kibocsátások folyamatos vagy rendszeres időközönként végzett mérése szelektív katalitikus redukciós (SCR) vagy szelektív nem katalitikus redukciós (SNCR) technikák alkalmazása esetén

Általánosan alkalmazható technikák.

v.	CO-kibocsátások folyamatos vagy rendszeres időközönként végzett mérése, ha az NOX-kibocsátások csökkentésére elsődleges technikákat vagy tüzelőanyaggal történő kémiai redukciós technikákat alkalmaznak, vagy ha tökéletlen égés fordulhat elő

vi.	HCl-, HF-, CO- és fémkibocsátások rendszeres időközönként végzett mérése, különösen, ha ilyen az anyagokat tartalmazó alapanyagokat használnak, vagy ha tökéletlen égés fordulhat elő

Általánosan alkalmazható technikák.

vii.

Helyettesítő paraméterek folyamatos nyomon követése annak biztosítása érdekében, hogy a füstgázkezelő rendszer megfelelően működjön és a kibocsátási szinteket a szakaszos mérések közötti időszakban fenntartsák. A helyettesítő paraméterek nyomon követése kiterjed a reagensek beadagolására, a hőmérsékletre, a vízadagolásra, a feszültségre, a pormentesítésre, a ventilátor-fordulatszámra stb.

8. Elérhető legjobb technika a kibocsátások megelőzésére vagy csökkentésére a füstgázkezelő rendszerek normál üzemeltetési feltételek mellett optimális kapacitáson és üzemképességgel való működtetése

Alkalmazhatóság

Speciális eljárások határozhatók meg egyes üzemeltetési feltételekhez, így különösen:

i.	indítási és leállítási műveletek során,

ii.	egyéb olyan speciális műveletek során, amelyek hatással lehetnek a rendszerek megfelelő működésére (pl. rendszeres és rendkívüli karbantartás, valamint a kemence és/vagy a füstgázkezelő rendszer tisztítási műveletei, vagy komoly gyártási változások),

iii.	elégtelen a füstgázáramlás vagy a hőmérséklet elégtelen, ami megakadályozza, hogy a rendszer teljes kapacitáson üzemeljen.

9. Elérhető legjobb technika a szén-monoxid (CO) olvasztókemencéből történő kibocsátásának korlátozása, amennyiben az NOX-kibocsátások csökkentésére elsődleges technikákat vagy tüzelőanyaggal történő kémiai redukciót alkalmaznak

Technika

Alkalmazhatóság

Az NOX-kibocsátások csökkentésére szolgáló elsődleges technikák tüzelésmódosításokon alapulnak (pl. a levegő-tüzelőanyag arány csökkentése, többlépcsős tüzelési, alacsony NOX égők alkalmazása stb.). A tüzelőanyaggal történő kémiai redukció lényege, hogy szénhidrogén-tüzelőanyagot juttatnak a füstgázáramba a kemencében képződött NOX redukálására.

A CO-kibocsátás e technikák alkalmazásával járó növekedése az üzemeltetési paraméterek gondos szabályozás által korlátozható

Hagyományos, tüzelőanyag/levegő kemencékre alkalmazható.

3. táblázat

Olvasztókemencék szén-monoxid-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter	BAT-AEL
CO-ban kifejezett szén-monoxid	< 100 mg/Nm3

10. Elérhető legjobb technika az ammónia (NH3) kibocsátásának korlátozása, amennyiben az NOX-kibocsátás nagy hatásfokú csökkentése érdekében szelektív katalitikus redukciós (SCR) vagy szelektív nem katalitikus redukciós (SNCR) technikákat alkalmaznak

Technika	Alkalmazhatóság
A technika az SCR és SNCR füstgázkezelő rendszerekre vonatkozó, megfelelő üzemeltetési feltételek bevezetését és fenntartását foglalja magában a szabad ammónia kibocsátásának korlátozása érdekében	SCR vagy SNCR rendszerrel felszerelt olvasztókemencékre alkalmazható.

4. táblázat

Ammónia kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek SCR vagy SNCR technikák alkalmazása esetén

Paraméter	BAT-AEL (3)
NH3-ban kifejezett ammónia	< 5–30 mg/Nm3

11. Elérhető legjobb technikának számít az olvasztókemence bórkibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése, amennyiben a keverék-összetétel bórvegyületeket tartalmaz:

Technika (4)

Alkalmazhatóság

i.	Szűrőrendszer megfelelő hőmérsékleten való üzemeltetése a szilárd halmazállapotú bórvegyületek leválasztásának fokozására, figyelembe véve, hogy egyes bórsavak 200 °C alatt – de akár már 60 C-on is – gáznemű vegyületként lehetnek jelen a füstgázban

A meglévő üzemekben való alkalmazhatóságnak korlátot szabhatnak a meglévő szűrőrendszer helyzetével és jellemzőivel összefüggő műszaki megkötések.

ii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinált alkalmazása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhat az egyéb gáznemű szennyezőanyagok (SOX, HCl, HF) csökkenő eltávolítási hatékonysága, amelyet a száraz alkáli reagens felületére lerakódó bór vegyületek okoznak.

iii.	Nedvesmosó alkalmazása

A meglévő üzemekben való alkalmazhatóságnak korlátot szabhat a speciális szennyvíztisztítás szükségessége.

Nyomon követés

A bórkibocsátás nyomon követését olyan speciális módszertan alapján kell elvégezni, amely lehetővé teszi mind a szilárd, mind a gáz-halmazállapotú bór mérését, valamint az adott fajták füstgázból való eltávolítása hatékony módjának meghatározását.

1.1.5. Üveggyártási folyamatok során a vízbe történő kibocsátások

12. Elérhető legjobb technika a vízfogyasztás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika

Alkalmazhatóság

i.	Kiömlések és szivárgások minimalizálása

Általánosan alkalmazható technika.

ii.	Hűtő- és mosóvíz tisztítás utáni újrafelhasználása

Általánosan alkalmazható technika.

A mosóvíz visszaforgatása a legtöbb mosórendszer esetén alkalmazható, mindazonáltal, a mosóközeg időszakos leürítését és cseréjét igényelheti.

iii.	Részben zárt vízrendszer üzemeltetése amennyiben műszakilag és gazdaságilag megvalósítható

E technika alkalmazhatóságát korlátozhatják a gyártási folyamat biztonságirányításával összefüggő megkötések. Nevezetesen:

—	nyitott hűtőkör olyan esetekben alkalmazható, amelyekben az biztonsági problémák miatt szükséges (pl. olyan eseményeknél, amikor nagy mennyiségű üveget kell hűteni),

—	egyes, meghatározott folyamatok során (pl. feldolgozási tevékenységek a folyamatos süvegrost szektorban, savpolírozás a háztartási- és speciálisüveg-szektorban stb.) használt vizet lehet, hogy részben vagy teljes egészében le kell üríteni a szennyvíz kezelő rendszerbe.

13. Elérhető legjobb technika a kiengedett szennyvízben lévő szennyezőanyag kibocsátási terhelés csökkentésére az alábbi szennyvíz kezelő rendszerek egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika

Alkalmazhatóság

Normál szennyezés-csökkentési technikák, pl., ülepítés, rácsos szűrés, lefölözés, semlegesítés, szűrés, levegőztetés, lecsapatás, koagulálás és flokkulálás stb.

Normál, jó gyakorlati technikák a folyékony alapanyagok és segédanyagok tárolásából származó kibocsátások csökkentésére, például elszigetelés, a tartályok vizsgálata/tesztje, túltöltés elleni védelem stb.

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	A szerves vegyületek eltávolítására/lebontására szolgáló biológiai tisztítórendszerek, például eleveniszap, bioszűrés

Alkalmazhatósága azon szektorokra korlátozódik, amelyek a gyártási folyamat során szerves anyagokat használnak (pl. folyamatos üvegrost és az ásványgyapot szektorok)

iii.	Települési szennyvíztisztító telepekre történő elvezetés

Olyan létesítményekre alkalmazható, amelyek esetén a szennyezőanyagok további csökkentése szükséges.

iv.	Szennyvíz külső újrahasznosítása

Alkalmazhatósága általában a fritt szektorra korlátozódik (újrahasznosítás lehetősége a kerámiaiparban).

5. táblázat

Üveggyártásból adódóan felszíni vizekbe történő szennyvízkibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter (5)	Mértékegység	BAT-AEL (6) (kompozit minta)
pH	–	6,5–9
Összes szuszpendált szilárd anyag	mg/l	< 30
Kémiai oxigénigény (KOI)	mg/l	< 5–130 (7)
SO4 2–-ban kifejezett szulfátok	mg/l	< 1 000
F–-ban kifejezett fluoridok	mg/l	< 6 (8)
Összes szénhidrogén	mg/l	< 15 (9)
Pb-ben kifejezett ólom	mg/l	< 0,05–0,3 (10)
Sb-ben kifejezett antimon	mg/l	< 0,5
As-ben kifejezett arzén	mg/l	< 0,3
Ba-ban kifejezett bárium	mg/l	< 3,0
Zn-ben kifejezett cink	mg/l	< 0,5
Cu-ban kifejezett réz	mg/l	< 0,3
Cr-ben kifejezett króm	mg/l	< 0,3
Cd-ben kifejezett kadmium	mg/l	< 0,05
Sn-ben kifejezett ón	mg/l	< 0,5
Ni-ben kifejezett nikkel	mg/l	< 0,5
NH4-ben kifejezett ammónia	mg/l	< 10
B-ben kifejezett bór	mg/l	< 1–3
Fenol	mg/l	< 1

1.1.6. Üveggyártási folyamatokból származó hulladék

14. Elérhető legjobb technikaelhelyezendő szilárd hulladék képződésének csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika

Alkalmazhatóság

i.	Keverékanyag-hulladékok újrahasznosítása, amennyiben a minőségi követelmények megengedik

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a végtermék minőségével összefüggő megkötések.

ii.	Alapanyagok tárolása és kezelése során jelentkező anyagveszteség minimalizálása

Általánosan alkalmazható technika.

iii.	Selejt termékekből képződő saját cserép újrahasznosítása

Általánosságban nem alkalmazható a folyamatos üvegrost, a magas hőmérsékletű szigetelő gyapot és a fritt szektoroknál.

iv.	Por újrahasznosítása a keverék-összetételben, amennyiben a minőségi követelmények megengedik

Alkalmazhatóságát különböző tényezők korlátozhatják:

—	üveg végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények,

—	a keverék-összetételben használt üvegcserép százalékos aránya,

—	lehetséges kiporozási jelenségek és a tűzálló anyagok korróziója,

—	kénegyensúly korlátai.

v.	Szilárd hulladék és/vagy szennyiszap helyszíni felhasználása (pl. víztisztításból származó szennyiszap esetén) vagy értékesítés más iparágakban történő megfelelő felhasználásra

Általánosan alkalmazható a háztartásiüveg- (ólomkristály-csiszolási iszap) és a csomagolóüveg -szektorban (olajjal kevert, finom üvegrészecskék).

A kiszámíthatatlan, szennyezett összetétel, valamint a kis mennyiségek és az alacsony gazdasági életképesség miatt a többi üveggyártási szektorban korlátozottan alkalmazható.

vi.	Elhasználódott tűzálló anyagok lehetséges értékesítése más iparágak számára

Alkalmazhatóságát korlátozzák a tűzálló anyag gyártója és a lehetséges végfelhasználó által szabott megkötések.

vii.	A hulladék cementkötésű brikettként való felhasználása forró szeles kupolókemencékben történő újrahasznosítás céljából, amennyiben a minőségi követelmények megengedik

A hulladék cementkötésű brikettként való felhasználása a kőzetgyapot szektorra- korlátozódik.

Kompromisszumos megoldást kell keresni a levegőbe történő kibocsátás és a szilárdhulladék-áram képződése között.

1.1.7. Az üveggyártási folyamatokból származó zaj

15. Elérhető legjobb technika a zajkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

i.	környezeti zaj-értékelés elvégzése és a helyi környezetnek megfelelő zajcsökkentés intézkedési terv készítése,

ii.	Zajos berendezések/folyamatok külön épületben/részlegben történő elkülönítése,

iii.	Gátfalak használata a zajforrások árnyékolására,

iv.	Zajos szabadtéri tevékenységek nappal történő elvégzése,

v.	Zajvédő falak vagy természetes árnyékolók (fák, bokrok) alkalmazása a létesítmény és a védett terület között, a helyi körülményeknek megfelelően.

1.2. BAT következtetések csomagolóüveg gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden csomagolóüveg-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.2.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

16. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból eredő porkibocsátás csökkentésére a füstgáztisztító rendszer, például elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő alkalmazása.

Technika (11)	Alkalmazhatóság
A füstgáztisztító rendszerek olyan folyamatvégi technikákból állnak, amelyek az összes, a mérés időpontjában szilárd halmazállapotú anyag szűrésén alapulnak	Általánosan alkalmazható technika.

6. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátási BAT-AEL értékek a csomagolóüveg szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (12)
Por	< 10–20	< 0,015–0,06

1.2.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

17. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátások csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

elsődleges technikák, például:

Technika (13)

Alkalmazhatóság

Tüzelés módosításai

a)	Levegő-tüzelőanyag arány csökkentése

Hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Az összes előnye optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

b)	Égéslevegő hőmérséklet csökkentése

Csak létesítményspecifikus körülmények között alkalmazható a kemence alacsonyabb hatásfoka és nagyobb tüzelőanyag-igénye (azaz regeneratív kemencék helyett rekuperatív kemencék alkalmazása) miatt.

Többlépcsős tüzelés:

—	Tüzelőanyag többlépcsős beadagolása

—	Levegő többlépcsős beadagolása

A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása a legtöbb hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencére alkalmazható.

A levegő többlépcsős beadagolásának alkalmazhatósága műszaki összetettsége miatt igen korlátozott.

d)	Füstgáz visszavezetés

E technika alkalmazhatósága a speciális, a füstgázt automatikusan visszavezető égőkre korlátozódik.

e)	Alacsony NOX égők

Általánosan alkalmazható technika.

Az elért környezeti előny kereszttüzelésű, gáztüzelésű kemencéknél történő alkalmazás esetén a műszaki korlátok és a kevésbé rugalmas kemence miatt általában kisebb.

Az összes előny optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használható ki.

f)	Tüzelőanyag kiválasztása

Alkalmazhatóságának korlátot szab a különböző tüzelőanyag-típusok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

ii.	Speciális kemencekialakítás

Alkalmazhatósága a nagy arányú (> 70 %) idegen cserepet tartalmazó keverék-összetételekre korlátozódik.

Alkalmazásához az olvasztókemence teljes átépítése szükséges.

A kemence alakja (hosszú és keskeny) térbeli akadályokat jelenthet.

iii.	Elektromos olvasztás

Nagy mennyiségű (> 300 t/nap) üveggyártásnál nem alkalmazható.

Nagy kihozatali variációkat igénylő gyártásnál nem alkalmazható.

Megvalósításához a kemence teljes átépítése szükséges.

iv.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazással érhető el.

II.

másodlagos technikák, például:

Technika (14)

Alkalmazhatóság

i.	Szelektív katalitikus redukció (SCR)

Az alkalmazás fejlett porcsökkentési rendszert igényelhet azért, hogy a garantálni lehessen a 10-15 mg/Nm3 alatti por koncentrációt és a kénmentes állapotot az SOx-kibocsátás csökkentésénél. Az optimális üzemeltetési hőmérséklet-tartomány miatt alkalmazhatósága az elektrosztatikus porleválasztók használatára korlátozódik. A technikát zsákos szűrős rendszer esetén általában nem alkalmazzák, mivel az alacsony, 180 és 200 °C közötti üzemi hőmérséklet a füstgáz újramelegítését tenné szükségessé.

A technika megvalósításának jelentős helyigénye lehet.

ii.	Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

A technika rekuperatív kemencékre alkalmazható.

Igen korlátozott az alkalmazhatósága hagyományos regeneratív kemencék esetén, amelyeknél a megfelelő hőmérsékleti tartományt nehéz elérni vagy az nem teszi lehetővé a füstgáznak a reagenssel való jó elkeveredését.

Osztott regenerátorral rendelkező, új regeneratív kemencék esetén lehetséges az alkalmazása, azonban a hőmérsékleti tartományt a kamrák közötti tüzelésváltás okozta ciklikus hőmérsékletváltozás miatt nehéz fenntartani.

7. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg szektorban

Paraméter	BAT	BAT-AEL
Paraméter	BAT	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (15)
NO2-ben kifejezett NOX	Tüzelés módosításai, speciális kemencekialakítás (16) (17)	500–800	0,75–1,2
	Elektromos olvasztás	< 100	< 0,3
	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás (18)	Nem alkalmazható	< 0,5–0,8
	Másodlagos technikák	< 500	< 0,75

18. Ha a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz és/vagy az olvasztókemencében speciális oxidáló tüzelési feltételek szükségesek a végtermék minőségének biztosításához, elérhető legjobb technika az NOX-kibocsátás csökkentésére nyersanyagok használatának minimalizálása, valamint ezzel egyidejűleg elsődleges vagy másodlagos technikák alkalmazása

A BAT-AEL értékeket a 7. táblázat tartalmazza.

Amennyiben a keverék-összetételben rövid kemencekampányokhoz vagy < 100 t/nap kapacitású olvasztókemencék esetén használnak nitrátokat, a vonatkozó BAT-AEL értékek a 8. táblázatban találhatók.

Technika (19)

Alkalmazhatóság

Elsődleges technikák:

—

A nitrátok keverék-összetételben lévő használatának minimalizálása

A nitrátokat a nagyon magas minőségű termékekhez (azaz díszflakonokhoz, parfümös üvegekhez és kozmetikai tárolóedényekhez) használják

Hatékony alternatív anyagok a szulfátok, az arzén-oxidok és a cérium-oxid

A nitrátok használatának alternatívájaként folyamatmódosítások (pl. speciális oxidáló tüzelési feltételek) vezethetők be

A keverék-összetételben használt nitrátok kiváltását korlátozhatja az alternatív anyagok magas költsége és/vagy nagyobb környezeti hatása.

8. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg-szektorban, amennyiben rövid kemencekampányokhoz vagy < 100 t/nap kapacitású olvasztókemencék esetén a keverék-összetételben nitrátokat használnak és/vagy speciális oxidáló tüzelési feltételeket alkalmaznak

Paraméter	BAT	BAT-AEL
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (20)
NO2-ben kifejezett NOX	Elsődleges technikák	< 1 000	< 3

1.2.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

19. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (21)

Alkalmazhatóság

i.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

ii.	Keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása és a kénegyensúly optimalizálása

A keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása az üveg végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények korlátain belül általánosan alkalmazható.

A kénegyensúly optimalizálása az SOX-kibocsátások kiküszöbölése és a szilárd hulladékok (szűrőpor) kezelése közötti kompromisszumos megközelítést igényel.

Az SOX-kibocsátások hatékony csökkentése függ az üvegben maradó kénvegyületektől, ami üvegtípusonként lényegesen eltérő lehet.

iii.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

9. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg-szektorban

Paraméter	Tüzelőanyag	BAT-AEL (22) (23)
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (24)
SO2-ben kifejezett SOX	Földgáz	< 200–500	< 0,3–0,75
	Tüzelőolaj (25)	< 500–1 200	< 0,75–1,8

1.2.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

20. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére (és egyúttal lehetőleg kombinálva a melegvégi bevonati tevékenységekből származó füstgázival) az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (26)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üveg típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

10. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (27)
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid (28)	< 10–20	< 0,02–0,03
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	< 1–5	< 0,001–0,008

1.2.5. Olvasztókemencékből származó fémek

21. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (29)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üveg típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.	A fémvegyületek keverék-összetételben való alkalmazásának minimalizálása – a fogyasztók minőségi elvárásainak figyelembevételével – azokban az esetekben, ahol az üveg színezése és színtelenítése igényli

iii.	Szűrőrendszer (zsákos szűrő vagy elektrosztatikus porleválasztó) alkalmazása

Általánosan alkalmazható technikák.

iv.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

11. táblázat

Az olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a csomagolóüveg-gyártási ágazatban

Paraméter	BAT-AEL (30) (31) (32)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (33)
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 0,2–1 (34)	< 0,3–1,5 × 10–3
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 1–5	< 1,5–7,5 × 10–3

1.2.6. További folyamatokból származó kibocsátások

22. Amennyiben melegvégi bevonati műveletekhez ón-, szervesón- vagy titánvegyületeket alkalmaznak, elérhető legjobb technika a kibocsátások csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika

Alkalmazhatóság

i.	A bevonó termék veszteségeinek minimalizálása a felvivőrendszer jó tömítésének biztosítása, valamint hatékony elszívóernyő alkalmazása révén A jól megépített és tömített felvivőrendszer kulcsfontosságú a nem reagált anyag levegőbe jutó veszteségeinek minimalizálása érdekében

Általánosan alkalmazható technika.

ii.

Másodlagos kezelési rendszer (szűrő és száraz vagy félszáraz mosó) alkalmazása esetén a bevonatolási műveletekből származó füstgáz elegyítése az olvasztókemencéből származó füstgázzal vagy a kemence égési levegőjével

Vegyi kompatibilitástól függően a bevonati műveletekből származó füstgázok kezelés előtt egyéb füstgázokkal is elegyíthetők. Az alábbi két lehetőség alkalmazható:

—	az olvasztókemencéből származó füstgázzal való elegyítés egy másodlagos csökkentőrendszerbe (szűrőrendszerrel kiegészített száraz vagy félszáraz mosó) való bevezetés előtt,

—	égési levegővel való elegyítés a regenerátorba való bevezetés előtt, majd az olvasztási folyamat során keletkezett füstgázok másodlagos csökkentő kezelése (száraz vagy félszáraz mosó + szűrőrendszer)

Az olvasztókemencéből származó füstgázzal való elegyítés általánosan alkalmazható.

Az égési levegővel való elegyítést befolyásolhatják az üveg kémiai tulajdonságaira és a regenerátoranyagokra gyakorolt esetleges hatásokból adódó műszaki korlátok.

iii.	Másodlagos technika alkalmazása, pl. nedves mosó, szűréssel kiegészített száraz mosó (35)

Általánosan alkalmazható technikák.

12. táblázat

Melegvégi bevonati tevékenységek levegőbe történő kibocsátásainak BAT-AEL értékei a csomagolóüveg szektorban, ha a további folyamatokból származó füstgázokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
Por	< 10
Ti-ben kifejezett titánvegyületek	< 5
Sn-ben kifejezett ónvegyületek, ideértve a szerves ónvegyületeket	< 5
HCl-ben kifejezett kidrogén-klorid	< 30

23. Amennyiben felületkezelési műveletekhez SO3-at alkalmaznak, elérhető legjobb technika az SOX-kibocsátás csökkentése az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (36)

Alkalmazhatóság

i.	A termékveszteségek minimalizálása a felvivőrendszer jó tömítésének biztosítása révén

ii.	A jól megépített és tömített felvivőrendszer kulcsfontosságú a nem reagált anyag levegőbe jutó veszteségeinek minimalizálása érdekében

Általánosan alkalmazható technikák.

iii.	Másodlagos technika, pl. nedves mosó alkalmazása

13. táblázat

További folyamatok SOX-kibocsátásainak BAT-AEL értéke, ha a csomagolóüveg szektor- a felületkezelési műveletekhez SO3-at használnak, és e kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
SO2-ben kifejezett SOx	< 100–200

1.3. BAT következtetések síküveg gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden síküveg-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.3.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

24. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrős rendszer segítségével történő csökkentése

A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

14. táblázat

Az olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg-gyártási ágazatban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (37)
Por	< 10–20	< 0,025–0,05

1.3.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

25. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

elsődleges technikák, például:

Technika (38)

Alkalmazhatóság

Tüzelés módosításai

a)	Levegő-tüzelőanyag arány csökkentése

Hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

b)	Égéslevegő hőmérsékletének csökkentése

Alkalmazhatósága kis kapacitású, speciális síküveget gyártó kemencékre, valamint létesítményspecifikus körülmények közötti használatra korlátozódik a kemence alacsonyabb hatásfoka és nagyobb tüzelőanyag-igénye (azaz regeneratív kemencék helyett rekuperatív kemencék alkalmazása) miatt.

Többlépcsős tüzelés:

—	Tüzelőanyag többlépcsős beadagolása

—	Levegő többlépcsős beadagolása

A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása a legtöbb hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencére alkalmazható.

A levegő többlépcsős beadagolásának alkalmazhatósága technikai összetettsége miatt igen korlátozott.

d)	Füstgáz visszavezetése

E technika alkalmazhatósága a speciális, a füstgázt automatikusan visszavezető égőkre korlátozódik.

e)	Alacsony NOX égők

Általánosan alkalmazható technika.

Az elért környezeti előny kereszttüzelésű, gáztüzelésű kemencéknél történő alkalmazása a műszaki korlátok és a kevésbé rugalmas kemence miatt általában kisebb.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

f)	Tüzelőanyag kiválasztása

Alkalmazhatóságának korlátot szab a különböző tüzelőanyag-típusok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

ii.

FENIX-eljárás

Több, a kereszttüzelésű, regeneratív float-kemencék tüzelésének optimalizálására irányuló elsődleges technika kombinációján alapul. Főbb jellemzői a következők:

—	levegőfelesleg csökkentése,

—	túlhevült pontok eltüntetése és a lánghőmérséklet homogenizálása,

—	tüzelőanyag és az égési levegő szabályozott keveredése.

Alkalmazhatósága kereszttüzelésű, regeneratív kemencékre korlátozódik.

Új kemencékre alkalmazható.

Meglévő kemencék esetén a technikát a kemence teljes átépítésekor közvetlenül integrálni kell a kemence kialakításába és szerkezetébe.

iii.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazás esetén érhető el.

II.

másodlagos technikák, például:

Technika (39)

Alkalmazhatóság

i.	Tüzelőanyaggal történő kémiai redukció

Regeneratív kemencékre alkalmazható

Alkalmazhatóságának korlátot szab a megnövekedett tüzelőanyag-fogyasztás és az azzal járó környezeti és gazdasági hatás.

ii.	Szelektív katalitikus redukció (SCR)

Alkalmazásához a porcsökkentő rendszer a porkoncentráció 10–15 mg/Nm3 alatti szintjének biztosítása érdekében való felújítására, valamint az SOX-kibocsátások eltávolítására szolgáló kéntelenítő rendszerre lehet szükség.

Az optimális üzemeltetési hőmérséklet-tartomány miatt alkalmazhatósága az elektrosztatikus porleválasztók használatára korlátozódik. A technikát zsákos szűrős rendszer esetén általában nem alkalmazzák, mivel az alacsony, 180–200 °C közötti üzemi hőmérséklet a füstgáz újramelegítését tenné szükségessé.

A technika megvalósításának jelentős helyigénye lehet.

15. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban

Paraméter	BAT	BAT-AEL (40)
Paraméter	BAT	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (41)
NO2-ben kifejezett NOX	Tüzelési módosítások, FENIX-eljárás (42)	700–800	1,75–2,0
	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás (43)	Nem alkalmazható	< 1,25–2,0
	Másodlagos technikák (44)	400–700	1,0–1,75

26. Ha a keverék-összetételben nitrátokat alkalmaznak, elérhető legjobb technika az NOX-kibocsátás csökkentésére ezen alapanyagok használatának minimalizálása, valamint ezzel egyidejűleg elsődleges vagy másodlagos technikák alkalmazása. Másodlagos technikák alkalmazása esetén a 15. táblázatban szereplő BAT-AEL értékek alkalmazandók.

Ha a keverék-összetételben korlátozott számú, rövid kemencekampány során, speciális üveg előállítása céljából használnak nitrátokat, a megfelelő BAT-AEL értékek a 16. táblázatban találhatók.

Technika (45)

Alkalmazhatóság

Elsődleges technikák:

Nitrátok használatának minimalizálása a keverék összetételben

A nitrátokat speciális termékek (azaz színezett üveg) gyártásához használják.

Hatékony alternatívát jelentenek a szulfátok, az arzén-oxidok és a cérium-oxid

A keverék-összetételben használt nitrátok kiváltását korlátozhatja az alternatív anyagok magas költsége és/vagy nagyobb környezeti hatása.

16. táblázat

Olvasztókemencéből származó NOX-kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg-gyártási ágazatban, amennyiben a keverék-összetételben korlátozott számú, rövid kemencekampány során használnak nitrátokat speciális üveg gyártására

Paraméter	BAT	BAT-AEL
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (46)
NO2-ben kifejezett NOX	Elsődleges technikák	< 1 200	< 3

1.3.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

27. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (47)

Alkalmazhatóság

i.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

ii.	Keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása és a kénegyensúly optimalizálása

A keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása az üveg végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények korlátain belül általánosan alkalmazható.

A kénegyensúly optimalizálása az SOX-kibocsátások kiküszöbölése és a szilárd hulladékok (szűrőpor) kezelése közötti kompromisszumos megközelítést igényel.

iii.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhat a különböző tüzelőanyag-típusok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

17. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban

Paraméter	Tüzelőanyag	BAT-AEL (48)
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (49)
SO2-ben kifejezett SOx	Földgáz	< 300–500	< 0,75–1,25
	Tüzelőolaj (50) (51)	500–1 300	1,25–3,25

1.3.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

28. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (52)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üveg típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

18. táblázat

Az olvasztókemence HCl és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (53)
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid (54)	< 10–25	< 0,025–0,0625
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	< 1–4	< 0,0025–0,010

1.3.5. Olvasztókemencékből származó fémek

29. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (55)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üveg típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.	Szűrőrendszer alkalmazása

Általánosan alkalmazható technika.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

19. táblázat

Olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban, a szelénnel színezett üveg kivételével

Paraméter	BAT-AEL (56)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (57)
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 0,2–1	< 0,5–2,5 × 10–3
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 1–5	< 2,5–12,5 × 10–3

30. Ha az üveg színezésére szelénvegyületeket használnak, elérhető legjobb technika az olvasztókemence szelénkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (58)

Alkalmazhatóság

i.	A szelén keverék-összetételből történő kipárolgásának minimalizálása jobb megtartó képességű üveget eredményező és csökkent illékonyságú alapanyagok kiválasztásával

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üveg típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.	Szűrőrendszer alkalmazása

Általánosan alkalmazható technika.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

20. táblázat

Olvasztókemence szelénkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban színezett üveg-gyártás esetén

Paraméter	BAT-AEL (59) (60)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (61)
Se-ben kifejezett szelénvegyületek	1–3	2,5–7,5 × 10–3

1.3.6. További folyamatokból származó kibocsátások

31. Elérhető legjobb technika a további folyamatok során a levegőbe történő kibocsátásoknak az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (62)

Alkalmazhatóság

i.	A síküvegre felvitt bevonótermék veszteségek minimalizálása a felvivőrendszer jó tömítésének biztosítása révén

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	A hűtőkemencében bekövetkező SO2-veszteségek a szabályozórendszer optimális működtetése általi minimalizálása

iii.	A hűtőkemence SO2-kibocsátásának az olvasztókemencéből származó füstgázzal történő elegyítése, amennyiben műszakilag kivitelezhető és ahol másodlagos kezelőrendszert (szűrőt és száraz vagy félszáraz mosót) alkalmaznak

iv.	Másodlagos technika – pl. nedves mosó, vagy száraz mosó és szűrő– alkalmazása

Általánosan alkalmazható technikák.

A technika kiválasztását és hatékonyságát a belépő füstgáz összetétele határozza meg.

21. táblázat

A további folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek a síküveg szektorban, amikor ezen kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
Por	< 15–20
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid	< 10
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	< 1–5
SO2-ben kifejezett SOX	< 200
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 1
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 5

1.4. BAT következtetések folyamatos üvegrost gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden folytonosüvegszál-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.4.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

Az e pontban szereplő, porra vonatkozó BAT-AEL értékek minden, a mérés időpontjában szilárd halmazállapotú anyagra érvényesek, ideértve a szilárd bórvegyületeket. A mérés időpontjában gáznemű bórvegyületekre nem vonatkoznak.

32. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (63)

Alkalmazhatóság

Az illékony összetevők alapanyag-módosítások általi csökkentése

A keverék összetételének a bórvegyületek mellőzésével vagy alacsony bórszinttel történő meghatározása az elsősorban elpárolgási jelenségek okozta porkibocsátások megelőzésének elsődleges módja. A bór az olvasztókemence által kibocsátott részecskék fő alkotórésze

A technika alkalmazását tulajdonjogi kérdések korlátozzák, mivel a bórmentes vagy alacsony bórtartalmú keverék-összetételek szabadalmi oltalom alatt állnak.

ii.	Szűrőrendszer: elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő

Általánosan alkalmazható technika.

A maximális környezeti előny új üzemeknél történő alkalmazás során érhető el, amelyek esetén a szűrő elhelyezése és jellemzői korlátozás nélkül határozhatók meg.

iii.	Nedvesmosó-rendszer

A meglévő üzemekben történő alkalmazásnak technikai, azaz speciális szennyvíztisztító telep szükségességével összefüggő korlátai lehetnek.

22. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

Paraméter	BAT-AEL (64)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (65)
Por	< 10–20	< 0,045–0,09

1.4.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

33. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (66)

Alkalmazhatóság

Tüzelés módosításai

a)	Levegő-tüzelőanyag arány csökkentése

Hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

b)	Égéslevegő hőmérsékletének csökkentése

Hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható a kemence energiahatékonyságával és megnövekedett tüzelőanyag-igényével összefüggő korlátokon belül. A kemencék többsége ma már rekuperatív típusú.

Többlépcsős tüzelés:

—	Tüzelőanyag többlépcsős beadagolása

—	Levegő többlépcsős beadagolása

A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása a legtöbb levegő-tüzelőanyag-tüzelésű, oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencére alkalmazható.

A levegő többlépcsős beadagolásának alkalmazhatósága technikai összetettsége miatt igen korlátozott.

d)	Füstgáz visszavezetése

E technika alkalmazhatósága a speciális, a füstgázt automatikusan visszavezető égőkre korlátozódik.

e)	Alacsony NOX égők

Általánosan alkalmazható technika.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

f)	Tüzelőanyag kiválasztása

Alkalmazhatóságának korlátot szab a különböző tüzelőanyag-típusok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

ii.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazás esetén érhető el.

23. táblázat

Az olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

Paraméter	BAT	BAT-AEL
Paraméter		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg
NO2-ben kifejezett NOX	Tüzelési módosítások	< 600–1 000	< 2,7–4,5 (67)
NO2-ben kifejezett NOX	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás (68)	Nem alkalmazható	< 0,5–1,5

1.4.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

34. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (69)

Alkalmazhatóság

i.	Keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása és a kénegyensúly optimalizálása

A végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények korlátain belül általánosan alkalmazható technika.

A kénegyensúly optimalizálása az SOX-kibocsátások kiküszöbölése és az ártalmatlanítandó szilárd hulladék (szűrőpor) kezelése közötti kompromisszumos megközelítést igényel.

ii.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

A füstgázokban magas koncentrációban jelen lévő bórvegyületek korlátozhatják a száraz vagy félszáraz mosórendszerekben alkalmazott reagens csökkentési hatásfokát.

iv.	Nedves mosó alkalmazása

A technikai, azaz speciális szennyvíztisztító telep szükségességével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

24. táblázat

Az olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

Paraméter	Tüzelőanyag	BAT-AEL (70)
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (71)
SO2-ben kifejezett SOx	Földgáz (72)	< 200–800	< 0,9–3,6
	Tüzelőolaj (73) (74)	< 500–1 000	< 2,25–4,5

1.4.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

35. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (75)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

A keverék-összetétellel és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

ii.

A keverék-összetétel fluortartalmának minimalizálása

Az olvasztási folyamat fluorkibocsátása az alábbi módokon minimalizálható:

—	a keverék-összetételben használt fluorvegyületek (pl. folypát) mennyiségének minimalizálása/csökkentése a végtermék minőségével arányos legalacsonyabb szintre. A fluorvegyületeket az olvasztási folyamat optimalizálására, a szálképződés elősegítésére és a rosttörés minimalizálására használják

—	a fluorvegyületek alternatív anyagokkal (pl. szulfátokkal) való helyettesítése

A fluorvegyületek alternatív anyagokkal történő kiváltásának a termékkel szemben támasztott minőségi követelmények szabnak korlátot.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

iv.	Nedves mosó

A technikai, azaz speciális szennyvíztisztító telep szükségességével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

25. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (76)
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid	< 10	< 0,05
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid (77)	< 5–15	< 0,02–0,07

1.4.5. Olvasztókemencékből származó fémek

36. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (78)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Az alapanyagok elérhetőségének korlátain belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

iii.	Nedves mosó alkalmazása

A technikai, azaz speciális szennyvíztisztító telep szükségességével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

26. táblázat

Az olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban

Paraméter	BAT-AEL (79)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (80)
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 0,2–1	< 0,9–4,5 × 10–3
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 1–3	< 4,5–13,5 × 10–3

1.4.6. További folyamatokból származó kibocsátások

37. Elérhető legjobb technika a további folyamatokból származó kibocsátásoknak csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (81)

Alkalmazhatóság

i.	Nedvesmosó-rendszerek

Az alakítási folyamatból (a bevonat szálakra való felviteléből), vagy hőkezelésre, vagy szárításra szoruló kötőanyagot alkalmazó másodlagos folyamatokból származó füstgázok kezelése tekintetében általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Nedves elektrosztatikus porleválasztó

iii.	Szűrőrendszer (zsákos szűrő)

A termékek vágási és őrlési műveleteiből származó füstgázok tekintetében általánosan alkalmazható technika.

27. táblázat

A további folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek a folyamatos üvegrost szektorban, ha ezen kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
Alakításból és bevonásból származó kibocsátások
Por	< 5–20
Formaldehid	< 10
Ammónia	< 30
Összes illékony, szerves vegyület C-ben kifejezve	< 20
Vágásból és őrlésből származó kibocsátások
Por	< 5–20

1.5. BAT következtetések háztartásiüveg gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett BAT-következtetések minden háztartásiüveg-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.5.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

38. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (82)

Alkalmazhatóság

i.	Az illékony összetevők csökkentése alapanyag-módosítással A keverék-összetétel rendkívül illékony összetevőket (pl. bórt, fluoridokat) tartalmazhat, amelyek jelentősen hozzájárulnak az olvasztókemence porkibocsátásához

A gyártott üveg típusával és a helyettesítő alapanyagok elérhetőségével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Elektromos olvasztás

Nagy mennyiségű (> 300 t/nap) üveggyártás esetén nem alkalmazható.

Nagy kihozatali változásokat igénylő gyártás esetén nem alkalmazható.

Megvalósításához a kemence teljes átépítése szükséges.

iii.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazás esetén érhető el.

iv.	Szűrőrendszer: elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő

Általánosan alkalmazható technikák.

v.	Nedvesmosó-rendszer

Alkalmazhatósága speciális esetekre, így különösen Elektromos olvasztókemencékre korlátozódik, amelyek esetén a füstgáz és a porkibocsátás mennyisége általában alacsony és a keverék-összetétel kiporzáshoz kapcsolódik.

28. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban

Paraméter	BAT-AEL
	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (83)
Por	< 10–20 (84)	< 0,03–0,06
	< 1–10 (85)	< 0,003–0,03

1.5.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

39. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (86)

Alkalmazhatóság

Tüzelés módosításai

a)	A levegő-tüzelőanyag arány csökkentése

Hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

b)	Égéslevegő hőmérsékletének csökkentése

Többlépcsős tüzelés:

—	Tüzelőanyag többlépcsős beadagolása

—	Levegő többlépcsős beadagolása

A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása a legtöbb hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencére alkalmazható.

A levegő többlépcsős beadagolásának alkalmazhatósága műszaki bonyolultsága miatt igen korlátozott.

d)	Füstgáz visszavezetése

E technika alkalmazhatósága a speciális, a füstgázt automatikusan visszavezető égőkre korlátozódik.

e)	Alacsony NOX égők

Általánosan alkalmazható technika.

Az elért környezeti előny kereszttüzelésű, gáztüzelésű kemencékre történő alkalmazás esetén a műszaki korlátok és a kevésbé rugalmas kemence miatt általában kisebb.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

f)	Tüzelőanyag kiválasztása

Alkalmazhatóságának korlátot szab a különböző tüzelőanyag-típusok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

ii.	Speciális kemencekialakítás

Alkalmazhatósága a nagyarányú (> 70 %) idegen cserepet tartalmazó keverék-összetételekre korlátozódik.

Alkalmazásához az olvasztókemence teljes átépítése szükséges.

A kemence alakja (hosszú és keskeny) térbeli akadályokat jelenthet.

iii.	Elektromos olvasztás

Nagy mennyiségű (> 300 tonna/nap) üveggyártás esetén nem alkalmazható.

Nagy kihozatali változásokat igénylő gyártás esetén nem alkalmazható.

Megvalósításához a kemence teljes átépítése szükséges.

iv.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazás esetén érhető el.

29. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban

Paraméter	BAT	BAT-AEL
Paraméter	BAT	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (87)
NO2-ben kifejezett NOx	Tüzelés módosításai, speciális kemencekialakítás	< 500–1 000	< 1,25–2,5
	Elektromos olvasztás	< 100	< 0,3
	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás (88)	Nem alkalmazható	< 0,5–1,5

40. Ha a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz, elérhető legjobb technikának számít az NOX-kibocsátás ezen alapanyagok használatának minimalizálásával, valamint ezzel egyidejűleg elsődleges vagy másodlagos technikák alkalmazásával történő csökkentése.

A BAT-AEL értékeket a 29. táblázat tartalmazza.

Amennyiben a keverék-összetételben korlátozott számú, rövid kemencekampányhoz, vagy < 100 t/nap, speciális mész-nátronüveg-típusokat (fehér/ultra, fehér üveget vagy szelénnel színezett üveget) és egyéb speciális üvegfajtákat (azaz boroszilikátot, üvegkerámiát, opálüveget, kristályt és ólomkristályt) gyártó olvasztókemencék esetében használnak nitrátokat, a vonatkozó BAT-AEL értékek a 30. táblázatban találhatók.

Technika (89)

Alkalmazhatóság

Elsődleges technikák:

—	Nitrátok használatának minimalizálása a keverék összetételben A nitrátokat nagyon magas minőségű, rendkívül színtelen (fehér) üveget igénylő termékekhez, vagy speciális üveg előállításához használják. Hatékony alternatív anyagok a szulfátok, az arzén-oxidok és a cérium-oxid.

A keverék-összetételben használt nitrátok kiváltását korlátozhatja az alternatív anyagok magas költsége és/vagy nagyobb környezeti hatása

30. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, amennyiben a keverék-összetételben korlátozott számú, rövid kemencekampányhoz, vagy napi 100 tonnánál kisebb kapacitású, speciális mész-nátronüveg-típusokat (fehér/ultra fehér üveget vagy szelénnel színezett üveget) és egyéb speciális üvegfajtákat (azaz boroszilikátot, üvegkerámiát, opálüveget, kristályt és ólomkristályt) gyártó olvasztókemencék esetében használnak nitrátokat

Paraméter	Kemence típusa	BAT-AEL
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg
NO2-ben kifejezett NOX	Hagyományos Tüzelőanyag/-levegőkemencék	< 500–1 500	< 1,25–3,75 (90)
	Elektromos olvasztás	< 300–500	< 8–10

1.5.3. Az olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

41. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (91)

Alkalmazhatóság

i.	A keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása és a kénegyensúly optimalizálása

A keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása az üveg végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények korlátain belül általánosan alkalmazható.

A kénegyensúly optimalizálása az SOX-kibocsátások kiküszöbölése és a szilárd hulladékok (szűrőpor) kezelése közötti kompromisszumos megközelítést igényel.

ii.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

31. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban

Paraméter	Tüzelőanyag/olvasztási technika	BAT-AEL
Paraméter	Tüzelőanyag/olvasztási technika	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (92)
SO2-ben kifejezett SOx	Földgáz	< 200–300	< 0,5–0,75
	Tüzelőolaj (93)	< 1 000	< 2,5
	Elektromos olvasztás	< 100	< 0,25

1.5.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

42. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (94)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üvegtípushoz használt keverék-összetétellel összefüggő megkötések, valamint az alapanyagok elérhetősége.

ii.

Keverék-összetétel fluortartalmának minimalizálása és a fluor-tömegegyensúly optimalizálása

Az olvasztási folyamat fluorkibocsátása a keverék-összetételben használt fluorvegyületek (pl. folypát) mennyiségének a végtermék minőségével arányos legalacsonyabb szintre történő minimalizálása/csökkentése révén minimalizálható. A fluorvegyületeket az üveg opálossá vagy homályossá tétele érdekében adják hozzá a keverék-összetételhez

A végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények keretein belül általánosan alkalmazható technika.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

iv.	Nedves mosó

A technika általánosan alkalmazható a műszaki korlátokon belül; pl. igény egy speciális szennyvíz kezelő üzemre

A technika alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a magas költségek, valamint szennyvíztisztítási szempontok, ideértve a víztisztításból visszamaradó iszap vagy szilárd anyagok újrahasznosításával kapcsolatos korlátokat.

32. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (95)
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid (96) (97)	< 10–20	< 0,03–0,06
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid (98)	< 1–5	< 0,003–0,015

1.5.5. Olvasztókemencékből származó fémek

43. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (99)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üveg típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.	A fémvegyületek keverék-összetételben való alkalmazásának a megfelelő alapanyagok kiválasztásával történő minimalizálása olyan esetekben, amelyekben az üveget színezni vagy színteleníteni kell, vagy amelyekben az üveget speciális tulajdonságokkal ruházzák fel

Kristály- és ólomüveg gyártása esetén a keverék-összetételben használt fémvegyületek minimalizálásának korlátot szabnak az üveg végtermék vegyi összetételét osztályozó 69/493/EGK irányelvben foglalt határértékek.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

33. táblázat

Olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, a szelénnel színtelenített üveg kivételével

Paraméter	BAT-AEL (100)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (101)
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 0,2–1	< 0,6–3 × 10–3
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 1–5	< 3–15 × 10–3

44. Ha az üveg színtelenítésére szelénvegyületeket használnak, elérhető legjobb technikának számít az olvasztókemence szelénkibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

Technika (102)

Alkalmazhatóság

i.	A szelénvegyületek keverék-összetételben való alkalmazásának a megfelelő alapanyagok kiválasztásával való minimalizálása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üveg típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

34. táblázat

Olvasztókemence szelénkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, amennyiben a szelénvegyületeket az üveg színtelenítésére használják

Paraméter	BAT-AEL (103)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (104)
Se-ben kifejezett szelénvegyületek	< 1	< 3 × 10–3

45. Ha ólomkristály-üveg gyártásához ólomvegyületeket használnak, elérhető legjobb technika az olvasztókemence ólomkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (105)

Alkalmazhatóság

i.	Elektromos olvasztás

Nagy mennyiségű (> 300 tonna/nap) üveggyártás esetén nem alkalmazható.

Nagy kihozatali változásokat igénylő gyártás esetén nem alkalmazható.

Megvalósításához a kemence teljes átépítése szükséges.

ii.	Zsákos szűrő

Általánosan alkalmazható technika.

iii.	Elektrosztatikus porleválasztó

iv.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

35. táblázat

Olvasztókemence ólomkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, amennyiben az ólomvegyületeket ólomkristály-üveg gyártására használják

Paraméter	BAT-AEL (106)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (107)
Pb-ben kifejezett ólomvegyületek	< 0,5–1	< 1–3 × 10–3

1.5.6. További folyamatokból származó kibocsátások

46. Porképződéssel járó további folyamatok esetén elérhető legjobb technika a por- és fémkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (108)

Alkalmazhatóság

i.	Porképződéssel járó műveletek (pl. vágás, csiszolás, polírozás) folyadék alatti elvégzése

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Zsákos szűrős rendszer alkalmazása

36. táblázat

Porképződéssel járó további folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
Por	< 1–10
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI) (109)	< 1
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn) (109)	< 1–5
Pb-ben kifejezett ólomvegyületek (110)	< 1–1,5

47. Sav polírozási folyamatok esetén elérhető legjobb technika csökkentésére a HF-kibocsátás az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (111)

Alkalmazhatóság

i.	A polírozó termékben bekövetkező veszteségek minimalizálása az alkalmazórendszer jó tömítésének biztosítása révén

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Másodlagos technika, pl. nedves mosó alkalmazása

37. táblázat

Savpolírozási folyamatok HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a háztartásiüveg szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	< 5

1.6. BAT következtetések speciálisüveg gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az ezen pontban ismertetett BAT-következtetések minden, speciális üveget gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.6.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

48. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (112)

Alkalmazhatóság

i.	Az illékony összetevők csökkentése az alapanyag módosításival A keverék-összetétel rendkívül illékony összetevőket (pl. bórt, fluoridokat) tartalmazhat, amelyek az olvasztókemence által kibocsátott por fő alkotóelemei

A gyártott üveg minőségével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Elektromos olvasztás

Nagy mennyiségű (> 300 tonna/nap) üveggyártás esetén nem alkalmazható.

Nagy kihozatali változásokat igénylő gyártás esetén nem alkalmazható.

Megvalósításához a kemence teljes átépítése szükséges.

iii.	Szűrőrendszer: elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő

Általánosan alkalmazható technika.

38. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

Paraméter	BAT-AEL
	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (113)
Por	< 10–20	< 0,03–0,13
	< 1–10 (114)	< 0,003–0,065

1.6.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

49. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

elsődleges technikák, például:

Technika (115)

Alkalmazhatóság

Tüzelés módosításai

a)	Levegő/tüzelőanyag arány csökkentése

Hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

b)	Égéslevegő hőmérsékletének csökkentése

Alkalmazhatósága létesítményspecifikus körülmények közötti használatra korlátozódik a kemence alacsonyabb hatásfoka és nagyobb tüzelőanyag-igénye (azaz regeneratív kemencék helyett rekuperatív kemencék alkalmazása) miatt.

Többlépcsős tüzelés:

—	Tüzelőanyag többlépcsős beadagolása

—	Levegő többlépcsős beadagolása

A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása a legtöbb hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencére alkalmazható.

A levegő többlépcsős beadagolásának alkalmazhatósága technikai összetettsége miatt igen korlátozott.

d)	Füstgáz visszavezetése

E technika alkalmazhatósága a speciális, a füstgázt automatikusan visszavezető égőkre korlátozódik.

e)	Alacsony NOX égők

Általánosan alkalmazható technika.

Az elért környezeti előny kereszttüzelésű, gáztüzelésű kemencékre történő alkalmazás esetén a műszaki korlátok és a kevésbé rugalmas kemence miatt általában kisebb.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

f)	Tüzelőanyag kiválasztása

Alkalmazhatóságának korlátot szab a különböző tüzelőanyag-típusok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

ii.	Elektromos olvasztás

Nagy mennyiségű (> 300 tonna/nap) üveggyártás esetén nem alkalmazható.

Nagy kihozatali variációkat igénylő gyártás esetén nem alkalmazható.

Megvalósításához a kemence teljes átépítése szükséges.

iii.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazás esetén érhető el.

II.

másodlagos technikák, például:

Technika (116)

Alkalmazhatóság

i.	Szelektív katalitikus redukció (SCR)

Az alkalmazás fejlett porcsökkentési rendszert igényelhet azért, hogy a garantálni lehessen a 10-15 mg/Nm3 alatti por koncentrációt és a kénmentes állapotot az SOx kibocsátás csökkentésnél.

Az optimális üzemeltetési hőmérséklet-tartomány miatt alkalmazhatósága az elektrosztatikus porleválasztók használatára korlátozódik. A technikát zsákos szűrős rendszer esetén általában nem alkalmazzák, mivel az alacsony, 180 és 200 °C közötti üzemi hőmérséklet a füstgáz újramelegítését tenné szükségessé.

A technika megvalósításának jelentős helyigénye lehet.

ii.	Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

39. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

Paraméter	BAT	BAT-AEL
Paraméter	BAT	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (117)
NO2-ben kifejezett NOX	Tüzelés módosításai	600–800	1,5–3,2
	Elektromos olvasztás	< 100	< 0,25–0,4
	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás (118) (119)	Nem alkalmazható	< 1–3
	Másodlagos technikák	< 500	< 1–3

50. Ha a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz, elérhető legjobb technikának számít az NOX-kibocsátások csökkentésére ezen alapanyagok használatának minimalizálása, és ezzel egyidejűleg vagy elsődleges, vagy másodlagos technikák alkalmazása

Technika (120)

Alkalmazhatóság

Elsődleges technikák

—	Nitrátok használatának minimalizálása a keverék összetételben A nitrátokat olyan, nagyon magas minőségű termékekhez használják, amelyek esetén az üvegnek speciális tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Hatékony alternatív anyagok a szulfátok, az arzén-oxidok és a cérium-oxid

A keverék-összetételben használt nitrátok kiváltását korlátozhatja az alternatív anyagok magas költsége és/vagy nagyobb környezeti hatása.

40. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban, amennyiben a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz

Paraméter	BAT	BAT-AEL (121)
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (122)
NO2-ben kifejezett NOX	A keverék-összetételbe bevitt nitrátok minimalizálása és ezzel egyidejűleg elsődleges vagy másodlagos technikák alkalmazása	< 500–1 000	< 1–6

1.6.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

51. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (123)

Alkalmazhatóság

i.	Keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása és a kénegyensúly optimalizálása

Az üveg végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények korlátain belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

41. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

Paraméter	Tüzelőanyag/olvasztási technika	BAT-AEL (124)
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (125)
SO2-ben kifejezett SOX	Földgáz, elektromos olvasztás (126)	< 30–200	< 0,08–0,5
	Tüzelőolaj (127)	500–800	1,25 –2

1.6.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

52. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (128)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üvegtípushoz használt keverék-összetétellel, valamint az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.

A keverék-összetételben használt fluor- és/vagy klórvegyületek minimalizálása és a fluor- és/vagy klór-tömegegyensúly optimalizálása

A fluorvegyületeket speciális üvegfajták (azaz opál világítási üveg, optikai üveg) meghatározott tulajdonságokkal való felruházására használják.

A klórvegyületeket tisztulást elősegítő anyagként alkalmazhatják boroszilikát-üveg gyártása során.

A végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények korlátain belül általánosan alkalmazható technika.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

42. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (129)
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid (130)	< 10–20	< 0,03–0,05
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	< 1–5	< 0,003–0,04 (131)

1.6.5. Olvasztókemencékből származó fémek

53. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (132)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Alkalmazhatóságának korlátot szabhatnak a létesítményben gyártott üveg típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő megkötések.

ii.	A fémvegyületek keverék-összetételben való alkalmazásának a megfelelő alapanyagok kiválasztásával történő minimalizálása olyan esetekben, amelyekben az üveget színezni vagy színteleníteni kell, vagy amelyekben az üveget speciális tulajdonságokkal ruházzák fel

Általánosan alkalmazható technikák.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

43. táblázat

Olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban

Paraméter	BAT-AEL (133) (134)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (135)
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 0,1–1	< 0,3–3 × 10–3
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 1–5	< 3–15 × 10–3

1.6.6. További folyamatokból származó kibocsátások

54. Porképződéssel járó további folyamatok esetén elérhető legjobb technika a por- és fémkibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (136)

Alkalmazhatóság

i.	Porképződéssel járó műveletek (pl. vágás, csiszolás, polírozás) folyadék alatti elvégzése

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Zsákos szűrő rendszer alkalmazása

44. táblázat

A további folyamatok por- és fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
Por	1-10
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI) (137)	< 1
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn) (137)	< 1–5

55. Savpolírozási folyamatok esetén elérhető legjobb technika a HF-kibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (138)

Leírás

i.	Polírozó termékben bekövetkező veszteségek minimalizálása a felvivő rendszer jó tömítésének biztosításával

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Másodlagos technika, pl. nedves mosó alkalmazása

45. táblázat

Savpolírozási folyamatok HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a speciálisüveg szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	< 5

1.7. BAT következtetések ásványgyapot gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden, ásványgyapotot gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.7.1. Az olvasztókemencék porkibocsátása

56. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból eredő porkibocsátás csökkentésére elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrős rendszer alkalmazása

Technika (139)

Alkalmazhatóság

Szűrőrendszer: elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő

Általánosan alkalmazható technika.

Az elektrosztatikus porleválasztók kőzetgyapot gyártására használt kupolókemencékben a kemencében keletkező szén-monoxid meggyulladása miatti robbanásveszély következtében nem alkalmazhatók.

46. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (140)
Por	< 10–20	< 0,02–0,050

1.7.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

57. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (141)

Alkalmazhatóság

Tüzelés módosításai

a)	Levegő-tüzelőanyag arány csökkentése

Hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

b)	Égéslevegő hőmérsékletének csökkentése

Többlépcsős tüzelés:

—	Tüzelőanyag többlépcsős beadagolása

—	Levegő többlépcsős beadagolása

A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása a legtöbb hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencére alkalmazható.

A levegő többlépcsős beadagolásának alkalmazhatósága technikai összetettsége miatt igen korlátozott.

d)	Füstgáz visszavezetés

E technika alkalmazhatósága a speciális, a füstgázt automatikusan visszavezető égőkre korlátozódik.

e)	Alacsony NOX égők

Általánosan alkalmazható technika.

Az elért környezeti előny kereszttüzelésű, gáztüzelésű kemencékre történő alkalmazás esetén a műszaki korlátok és a kevésbé rugalmas kemence miatt általában kisebb.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

f)	Tüzelőanyag kiválasztás

Alkalmazhatóságának korlátot szab a különböző tüzelőanyag-típusok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet

ii.	Elektromos olvasztás

Nagy mennyiségű (> 300 tonna/nap) üveggyártás esetén nem alkalmazható.

Nagy kihozatali változtatásokat igénylő gyártás esetén nem alkalmazható.

Megvalósításához a kemence teljes átépítése szükséges.

iii.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazás esetén érhető el.

47. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

Paraméter	Termék	Olvasztási technika	BAT-AEL
			mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (142)
NO2-ben kifejezett NOX	Üveggyapot	Tüzelőanyag-levegő-tüzelésű és elektromos kemencék	< 200–500	< 0,4–1,0
		Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás (143)	Nem alkalmazható	< 0,5
	Kőzetgyapot	Minden kemencetípus	< 400–500	< 1,0–1,25

58. Amennyiben üveggyapot gyártása esetén a keverék-összetételben nitrátokat használnak, elérhető legjobb technika az NOX-kibocsátás csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (144)

Alkalmazhatóság

i.	A nitrátok használatának minimalizálása a keverék-összetételben A nitrátokat nagyarányú idegen cserepet tartalmazó keverék-összetételekben oxidálószerként alkalmazzák az üvegcserép szervesanyag-tartalmának kompenzálására

A végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények korlátain belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Elektromos olvasztás

Általánosan alkalmazható technika.

A Elektromos olvasztás megvalósításához a kemence teljes átépítése szükséges.

iii.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

Általánosan alkalmazható technika.

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazás esetén érhető el.

48. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az üveggyapotgyártásban, amennyiben a keverék-összetétel nitrátokat tartalmaz

Paraméter	BAT	BAT-AEL
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (145)
NO2-ben kifejezett NOX	A keverék-összetételbe bevitt nitrátok minimalizálása és ezzel egyidejűleg elsődleges technikák alkalmazása	< 500–700	< 1,0–1,4 (146)

1.7.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

59. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (147)

Alkalmazhatóság

i.	Keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása és a kénegyensúly optimalizálása

Üveggyapotgyártás esetén az alacsony kéntartalmú alapanyagok – különösen az idegen cserép – elérhetőségének korlátain belül általánosan alkalmazható technika. A keverék-összetétel magas külsőüvegcserép-tartalma a változó kéntartalom következtében korlátozza a kénegyensúly optimalizálásának lehetőségét.

Kőzetgyapot-gyártás esetén a kénegyensúly optimalizálása a füstgázból származó SOX-kibocsátások kiküszöbölése, valamint a füstgáz kezeléséből (szűrőpor) és/vagy a szálazási folyamatból származó, a keverék-összetételben újrahasznosítható (cementbrikettek) vagy esetlegesen ártalmatlanítást igénylő szilárd hulladékok kezelése közötti kompromisszumos megközelítést igényelhet.

ii.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása

Alkalmazhatóságnak korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Kőzetgyapot gyártására használt kupolókemencék esetén elektrosztatikus porleválasztók nem alkalmazhatók (lásd: 56. BAT).

iv.	Nedves mosó alkalmazása

A műszaki, azaz speciális szennyvíztisztító telep szükségességével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

49. táblázat

Olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

Paraméter	Termék/feltételek	BAT-AEL
		mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (148)
SO2-ben kifejezett SOX	Üveggyapot
	Gáztüzelésű és elektromos kemencék (149)	< 50–150	< 0,1–0,3
	Kőzetgyapot
	Gáztüzelésű és elektromos kemencék	< 350	< 0,9
	Kupolókemencék, brikett- vagy salak-újrahasznosítás nélkül (150)	< 400	< 1,0
	Kupolókemencék, brikett- vagy salak-újrahasznosítással (151)	< 1 400	< 3,5

1.7.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

60. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (152)

Leírás

i.	Alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

A keverék-összetétellel és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Kőzetgyapot gyártására használt kupolókemencék esetén elektrosztatikus porleválasztók nem alkalmazhatók (lásd: 56. BAT).

50. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

Paraméter	Termék	BAT-AEL
Paraméter	Termék	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (153)
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid	Üveggyapot	< 5–10	< 0,01–0,02
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid	Kőzetgyapot	< 10–30	< 0,025–0,075
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	Összes termék	< 1–5	< 0,002–0,013 (154)

1.7.5. Kőzetgyapot-olvasztó kemencékből származó hidrogén-szulfid (H2S)

61. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence H2S-kibocsátásának csökkentésére a hidrogén-szulfidot SO2-vé oxidáló füstgáz-utóégető rendszer segítségével történő alkalmazása:

Technika (155)	Alkalmazhatóság
Hulladékgáz-utóégető rendszer	Kőzetgyapot-gyártó kupolókemencék esetén általánosan alkalmazható technika.

51. táblázat

Olvasztókemence H2S-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a kőzetgyapot-gyártásban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (156)
H2S-ben kifejezett hidrogén-szulfid	< 2	< 0,005

1.7.6. Olvasztókemencékből származó fémek

62. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (157)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Az alapanyagok elérhetőségének korlátain belül általánosan alkalmazható technika.

Üveggyapotgyártás esetén a mangán keverék-összetételben oxidálószerként való használata a keverék-összetételben használt üvegcserép mennyiségétől és minőségétől függ, és ennek megfelelően minimalizálható

ii.	Szűrőrendszer alkalmazása

Kőzetgyapot gyártására használt kupolókemencék esetén elektrosztatikus porleválasztók nem alkalmazhatók (lásd: 56. BAT).

52. táblázat

Olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban

Paraméter	BAT-AEL (158)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (159)
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 0,2–1 (160)	< 0,4–2.5 × 10–3
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 1–2 (160)	< 2–5 × 10–3

1.7.7. További folyamatokból származó kibocsátások

63. Elérhető legjobb technika a további folyamatok kibocsátásainak csökkentésére az alábbi egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (161)

Alkalmazhatóság

Gázsugár-ütköztetéses és ciklon-leválasztók

Technika a füstgázban található részecskéknek és cseppeknek ütköztetés, a gáznemű anyagoknak pedig vízzel történő részleges elnyeletés útján való eltávolításán alapul. Az ún. impact-jetekhez általában technológiai vizet használnak. Az újrahasznosított technológiai víz használat előtt szűrésen esik át.

Az ásványgyapot szektorban általánosan alkalmazható technika, különösen az szálazási területről (a szálak gyantával történő bevonása) származó kibocsátások kezelésére szolgáló üveggyapot-gyártási folyamatok esetén.

Kőzetgyapot-gyártási folyamatokra korlátozottan alkalmazható, mivel kedvezőtlen hatást gyakorolhat más csökkentési technikákra.

ii.	Nedves mosók

Az szálazási folyamatból (a szálak gyantával történő bevonása) származó füstgázok vagy kombinált (szálazásból és kikeményítésből származó) füstgázok kezelésére általánosan alkalmazható technika.

iii.	Nedves elektrosztatikus porleválasztók

Az szálazási folyamatból (a szálak gyantával történő bevonása) vagy a kikeményítő kemencékből származó, vagy kombinált (szálazásból és kikeményítésből származó) füstgázok kezelésére általánosan alkalmazható technika.

iv.

Kőzetgyapot-szűrők

A szűrő egy acél- vagy betonszerkezetből áll, amelynek belsejében szűrőközegként kőzetgyapot lapokat szereltek fel. A szűrőközeget rendszeresen tisztítani vagy cserélni kell. Ez a szűrő magas nedvességtartalmú, valamint ragadós részecskéket tartalmazó füstgázok szűrésére alkalmas.

Alkalmazhatósága elsősorban a kőzetgyapot-gyártási folyamatok során az alakítási területről és/vagy a kikeményítő kemencékből kibocsátott hulladékgázokra korlátozódik.

v.	Hulladékgáz utóégetés

A kikeményítő kemencékből származó hulladékgázok kezelésére általánosan alkalmazható technika, különösen a kőzetgyapot-gyártási folyamatok esetén.

A kombinált (szálazásból és kikeményítésből származó) füstgázokra való alkalmazás a gázok nagy mennyisége, alacsony koncentrációja és alacsony hőmérséklete miatt gazdasági szempontból nem életképes.

53. táblázat

További folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek az ásványgyapot szektorban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna késztermék
Szálazás terület – Kombinált szálazási és kikeményítési kibocsátások – kombinált szálazási kikeményítési és hűtési kibocsátások
Összes részecske anyag	< 20–50	—
Fenol	< 5–10	—
Formaldehid	< 2–5	—
Ammónia	30–60	—
Aminok	< 3	—
C-ben kifejezett összes illékony, szerves vegyület	10–30	—
A kikeményítő kemence kibocsátásai (162) (163)
Összes részecske anyag	< 5–30	< 0,2
Fenol	< 2–5	< 0,03
Formaldehid	< 2–5	< 0,03
Ammónia	< 20–60	< 0,4
Aminok	< 2	< 0,01
C-ben kifejezett összes illékony, szerves vegyület	< 10	< 0,065
NO2-ben kifejezett NOX	< 100–200	< 1

1.8. BAT következtetések magas hőmérsékletű szigetelőgyapot (HTIW) gyártására

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden HTIW-gyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.8.1. Olvasztási és további folyamatok porkibocsátása

64. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból származó porkibocsátás szűrőrendszer segítségével történő csökkentése.

Technika (164)	Alkalmazhatóság
A szűrőrendszert általában zsákos szűrő alkotja	Általánosan alkalmazható technika.

54. táblázat

Az olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

Paraméter	BAT	BAT-AEL
Paraméter	BAT	mg/Nm3
Por	Füstgáztisztítás szűrőrendszer segítségével	< 5–20 (165)

65. Porképződéssel járó további folyamatok esetén az elérhető legjobb technika a kibocsátások az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával való csökkentése:

Technika (166)

Alkalmazhatóság

Termékben bekövetkező veszteségek a gyártósor jó szigetelése által való minimalizálása, amennyiben műszakilag alkalmazható.

Por- és rostkibocsátások lehetséges forrásai a következők:

—	szálazás és begyűjtés,

—	paplanképzés (tűzés),

—	kenőanyag-leégetés,

—	a késztermék vágása, szélvágása és csomagolása.

A további rendszerek megfelelő kiépítése, szigetelése és karbantartása létfontosságú a levegőbe bocsátott termékveszteségek minimalizálása szempontjából

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.

Vákuumban végzett vágás, szélvágás és csomagolás hatékony elszívórendszer és textilszűrő együttes alkalmazásával.

Munkaállomásra (azaz a vágógépre, a csomagoláshoz használt kartondobozra) negatív nyomást gyakorolnak a részecske és rost alakú kibocsátások elszívása és textilszűrőre való továbbítása érdekében

iii.	Textilszűrős rendszer alkalmazása (166) További műveletekből (pl. szálazásból, paplanképzésből, kenőanyag-leégetésből) származó füstgázokat zsákos szűrőből álló tisztítórendszerbe továbbítják

55. táblázat

Porképződéssel járó további folyamatokra vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban, amennyiben a kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
Por (167)	1–5

1.8.2. Olvasztási és további folyamatokból származó nitrogén-oxidok (NOX)

66. Elérhető legjobb technika a kenőanyag-leégető kemence NOX-kibocsátásának égésszabályozás és/vagy -módosítások segítségével történő csökkentése

Technika

Alkalmazhatóság

Égésszabályozás és/vagy -módosítások

Hő hatására keletkező NOX-kibocsátások csökkentésére irányuló technikák közé tartozik a főbb égési paraméterek szabályozása:

—	levegő-tüzelőanyag arány (oxigéntartalom a reakciózónában),

—	a láng hőmérséklete,

—	a magas hőmérsékletű zónában eltöltött idő.

Égésszabályozás akkor tekinthető jónak, ha az NOX képződésének legkevésbé kedvező feltételeket alakít ki

Általánosan alkalmazható technika.

56. táblázat

A kenőanyag-leégető kemence NOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

Paraméter	BAT	BAT-AEL
Paraméter	BAT	mg/Nm3
NO2-ben kifejezett NOX	Égésszabályozás és/vagy -módosítások	100–200

1.8.3. Olvasztási és további folyamatokból származó kén-oxidok (SOX)

67. Elérhető legjobb technika az olvasztókemencék és a további folyamatok SOX-kibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

Technika (168)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony kéntartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Az alapanyagok elérhetőségének korlátain belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

57. táblázat

Az olvasztókemencék és a további folyamatok SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

Paraméter	BAT	BAT-AEL
Paraméter	BAT	mg/Nm3
SO2-ben kifejezett SOx	Elsődleges technikák	< 50

1.8.4. Az olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

68. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának a keverék-összetételhez alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztásával történő csökkentése

Technika (169)	Alkalmazhatóság
Alacsony kéntartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez	Általánosan alkalmazható technika.

58. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid	< 10
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	< 5

1.8.5. Olvasztókemencékből és a további folyamatokból származó fémek

69. Elérhető legjobb technikának számít az olvasztókemence és/vagy a további folyamatok fémkibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

Technika (170)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	Szűrőrendszer alkalmazása

59. táblázat

Olvasztókemence és/vagy a további folyamatok fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban

Paraméter	BAT-AEL (171)
Paraméter	mg/Nm3
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 1
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 5

1.8.6. További folyamatokból származó illékony, szerves vegyületek

70. Elérhető legjobb technika a kenőanyag-leégető kemence által kibocsátott illékony, szerves vegyületek (VOC) mennyiségének csökkentésére az alábbi egyedi vagy kombinált alkalmazása

Technika (172)

Alkalmazhatóság

Égésszabályozás, ideértve a kapcsolódó CO-kibocsátások nyomon követését.

A technika az égési paraméterek (pl. a reakciózóna oxigéntartalma, lánghőmérséklet) szabályozásával biztosítja a füstgáz szerves összetevőinek (pl. polietilén-glikol) tökéletes égését. A szén-monoxid-kibocsátás nyomon követése lehetővé teszi az el nem égett szerves anyagok jelenlétének ellenőrzését

Általánosan alkalmazható technika.

ii.	Hulladékgáz utóégetés

Az alacsony hulladékgáz-mennyiség és VOC-koncentrációk miatt e technikák alkalmazhatóságának azok gazdasági életképessége szabhat korlátokat.

iii.	Nedves mosók

60. táblázat

Kenőanyag-leégető kemence VOC-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a HTIW-gyártási ágazatban, amennyiben e kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT	BAT-AEL
Paraméter	BAT	mg/Nm3
C-ben kifejezett illékony, szerves vegyületek	Elsődleges és/vagy másodlagos technikák	10 –20

1.9. BAT következtetések fritt gyártásra

Eltérő rendelkezés hiányában az e pontban ismertetett BAT-következtetések minden frittüveggyártó létesítményre alkalmazhatók.

1.9.1. Olvasztókemencék porkibocsátása

71. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence füstgázaiból eredő porkibocsátás csökkentésére elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrős rendszer alkalmazása:

Technika (173)	Alkalmazhatóság
Szűrőrendszer: elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő	Általánosan alkalmazható technika.

61. táblázat

Olvasztókemence porkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (174)
Por	< 10–20	< 0,05–0,15

1.9.2. Olvasztókemencékből származó nitrogén-oxidok (NOX)

72. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence NOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (175)

Alkalmazhatóság

i.	Nitrátok használatának minimalizálása a keverék összetételben A frittgyártásban számos termék keverék-összetételében alkalmaznak nitrátokat, hogy megkapják a kívánt tulajdonságokat

Keverék-összetételben használt nitrátok kiváltását korlátozhatja az alternatív anyagok magas költsége és/vagy nagyobb környezeti hatása, és/vagy a végtermékkel szemben támasztott minőségi követelmények.

ii.	A kemencébe jutó káros levegő mennyiségének csökkentése A technika a levegő kemencébe való beáramlásának az égőblokkok, a keverékadagoló valamint az olvasztókemence bármely egyéb nyílásának tömítése általi megakadályozását foglalja magában

Általánosan alkalmazható technika.

iii.

Tüzelés módosításai

a)	A levegő-tüzelőanyag arány csökkentése

Hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencékre alkalmazható.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

b)	Égéslevegő hőmérsékletének csökkentése

Csak létesítményspecifikus körülmények között alkalmazható a kemence alacsonyabb hatásfoka és nagyobb tüzelőanyag-igénye miatt.

Többlépcsős tüzelés:

—	Tüzelőanyag többlépcsős beadagolása

—	Levegő többlépcsős beadagolása

A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása a legtöbb hagyományos, levegő-tüzelőanyag-tüzelésű kemencére alkalmazható.

Levegő többlépcsős beadagolásának alkalmazhatósága technikai összetettsége miatt igen korlátozott.

d)	Füstgáz visszavezetés

E technika alkalmazhatósága a speciális, a füstgázt automatikusan visszavezető égőkre korlátozódik.

e)	Alacsony NOX égők

Általánosan alkalmazható technika.

Előnyei optimális kemencekialakítással és -geometriával kombinált rendes vagy teljes kemenceátépítéssel használhatók ki teljes mértékben.

f)	A tüzelőanyag kiválasztása

Alkalmazhatóságának korlátot szab a különböző tüzelőanyag-típusok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet

iv.	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A maximális környezeti előny teljes kemenceátépítéskor történő alkalmazás esetén érhető el.

62. táblázat

Olvasztókemence NOX-kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási szektorban

Paraméter	BAT	Üzemi feltételek	BAT-AEL (176)
			mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (177)
NO2-ben kifejezett NOX	Elsődleges technikák	Oxigén-tüzelőanyag-tüzelés nitrátok nélkül (178)	Nem alkalmazható	< 2,5–5
		Oxigén-tüzelőanyag-tüzelés nitrátok használata mellett	Nem alkalmazható	5–10
		Tüzelőanyag-levegő-tüzelés, tüzelőanyaggal és oxigénnel dúsított levegővel való tüzelés, nitrátok nélkül	500–1 000	2,5–7,5
		Tüzelőanyag-levegő-tüzelés, tüzelőanyaggal és oxigénnel dúsított levegővel való tüzelés, nitrátok használata mellett	< 1 600	< 12

1.9.3. Olvasztókemencékből származó kén-oxidok (SOX)

73. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence SOX-kibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása szabályozása:

Technika (179)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

Az alapanyagok elérhetőségének korlátain belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

iii.	Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása

Alkalmazhatóságának korlátot szabhat az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok elérhetősége, amelyre a tagállami energiapolitika is hatással lehet.

63. táblázat

Az olvasztókemence SOX-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (180)
SO2-ben kifejezett SOX	< 50–200	< 0,25–1,5

1.9.4. Olvasztókemencékből származó hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF)

74. Elérhető legjobb technikának számít az olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

Technika (181)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

A keverék-összetétellel és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	Amennyiben a végtermék minőségének biztosítása érdekében fluorvegyületeket használnak a keverék-összetételben, azok mennyiségének minimalizálása A fluorvegyületeket a fritt speciális tulajdonságokkal (azaz hővel és vegyi anyagokkal szembeni ellenállással) való felruházására használják

A fluorvegyületek használata minimalizálásának vagy azok alternatív anyagokkal való helyettesítésének a termékkel szemben támasztott minőségi követelmények szabnak korlátot.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

Általánosan alkalmazható technika.

64. táblázat

Olvasztókemence HCl- és HF-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási szektorban

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (182)
HCl-ben kifejezett hidrogén-klorid	< 10	< 0,05
HF-ben kifejezett hidrogén-fluorid	< 5	< 0,03

1.9.5. Olvasztókemencékből származó fémek

75. Elérhető legjobb technika az olvasztókemence fémkibocsátásának csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (183)

Alkalmazhatóság

i.	Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

A létesítményben gyártott fritt típusával és az alapanyagok elérhetőségével összefüggő korlátokon belül általánosan alkalmazható technika.

ii.	A keverék-összetétel fémvegyület-tartalmának minimalizálása olyan esetekben, amelyekben a frittet színezik vagy egyéb, speciális tulajdonságokkal ruházzák fel

Általánosan alkalmazható technikák.

iii.	Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

65. táblázat

Az olvasztókemence fémkibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási ágazatban

Paraméter	BAT-AEL (184)
Paraméter	mg/Nm3	kg/tonna olvadt üveg (185)
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 1	< 7,5 × 10–3
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 5	< 37 × 10–3

1.9.6. További folyamatokból származó kibocsátások

76. Porképződéssel járó további folyamatok esetén elérhető legjobb technika a kibocsátások csökkentésére az alábbi technikák egyedi vagy kombinált alkalmazása:

Technika (186)

Alkalmazhatóság

i.	Nedves őrlési technikák alkalmazása A technika a fritt megfelelő szemcseméret-eloszlásúra történő őrléséből áll, elegendő folyadékot használva ahhoz, hogy kását alkosson. A folyamatot általában alumínium-oxid-golyósmalomban, vízzel végzik

Általánosan alkalmazható technikák.

ii.	A száraz őrlés és a száraz termék csomagolásának textilszűrővel együttesen használt hatékony elszívó rendszer melletti végrehajtása A kibocsátott port az őrlőberendezésekre vagy a csomagoló munkaállomásra negatív nyomást gyakorolva juttatják a textilszűrőre

iii.	Szűrőrendszer alkalmazása

66. táblázat

További folyamatokból a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékek a frittgyártási ágazatban, ha e kibocsátásokat külön kezelik

Paraméter	BAT-AEL
Paraméter	mg/Nm3
Por	5–10
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI)	< 1 (187)
Σ (As, Co, Ni, Cd, Se, CrVI, Sb, Pb, CrIII, Cu, Mn, V, Sn)	< 5 (187)

Glosszárium:

1.10. Technikák leírása

1.10.1. Porkibocsátás

Technika	Leírás
Elektrosztatikus porleválasztó	Az elektrosztatikus porleválasztók a részecskéket elektromosan feltöltik és elektromos erőtér hatása alatt leválasztják. Az elektrosztatikus porleválasztók feltételek széles köre mellett képesek üzemelni.
Zsákos szűrő	A zsákos szűrők porózus – szőtt vagy nemezelt – szövetből készülnek, amely az azon áthaladó gázokból kiszűri a részecskéket. Zsákos szűrő használatához az adott füstgázok tulajdonságainak és a maximális üzemeltetési hőmérsékletnek megfelelő szövetanyagot kell kiválasztani.
Az illékony összetevők csökkentése alapanyag –módosítással	A keverék-összetételek igen illékony összetevőket (pl. bórvegyületeket) tartalmazhatnak, amelyek az elsősorban elillanási jelenségek folytán keletkező porkibocsátás csökkentése érdekében minimalizálhatók vagy helyettesíthetők.
Elektromos olvasztás	A technika lényege olyan olvasztókemence alkalmazása, amelyhez az energiát ellenállásfűtés szolgáltatja. A hideg boltozatú kemencékben (amelyeknél az elektródákat általában a kemence alján helyezik be) a keverékpaplan betakarja az olvadék felületét, és ez által lényegesen csökkenti a keverék-összetevők (pl. ólomvegyületek) elillanását.

1.10.2. NOX-kibocsátás

Technika

Leírás

Tüzelés módosításai

i.	Levegő-tüzelőanyag arány csökkentése

A technika elsősorban az alábbiakon alapul:

—	a levegő kemencébe való beszivárgásának minimalizálása,

—	az égéslevegő gondos ellenőrzése,

—	a kemence égőkamrájának módosított kialakítása.

ii.	Égéslevegő hőmérsékletének csökkentése

Regeneratív kemencék helyett rekuperatív kemencék alkalmazása esetén a levegő előmelegítési hőmérséklete, valamint ennek következtében a láng hőmérséklete is csökken. Ez azonban a kemence hatásfokának csökkenésével (alacsonyabb fajlagos kihozatal), csökkent tüzelőanyag-hatékonysággal és megnövekedett tüzelőanyag-igénnyel, valamint ennek következtében esetleges kibocsátás-növekedéssel jár (kg/tonna üvegre vonatkoztatva).

iii.	Többlépcsős tüzelés

— A levegő többlépcsős beadagolása– szubsztöchiometrikus tüzelést, valamint a fennmaradó levegő vagy oxigén a kemencébe a tökéletes égés biztosítása érdekében való beadagolását jelenti.

— A tüzelőanyag többlépcsős beadagolása– során kis impulzusú (a teljes energia 10 %-át kitevő) primer lángot hoznak létre az égőnyakban, a primer láng kiindulópontját pedig egy szekunder lánggal fedik le, ezáltal csökkentve annak belső hőmérsékletét.

iv.	Füstgáz visszavezetés

A kemencéből származó füstgáznak a lángba az oxigéntartalom – és ezzel együtt a lánghőmérséklet – csökkentése érdekében való visszainjektálását jelenti.

A speciális égők használata a füstgázok belső visszavezetésén alapul, amely hűti a láng kiindulópontját és csökkenti az oxigéntartalmat a láng legforróbb részeinél.

v.	Alacsony NOX égők

A technika a következő elveken alapul: a láng csúcshőmérsékletének csökkentése, az égés késleltetése, de mindemellett a tökéletes égés biztosítása, valamint a hőátadás növelése (a láng sugárzóképességének növelése). A technika a kemence égőkamrájának módosított kialakításával járhat.

vi.	A tüzelőanyag kiválasztása

Általánosságban elmondható, hogy az olajtüzelésű kemencék NOX-kibocsátása azok jobb hősugárzó képessége és alacsonyabb lánghőmérséklete miatt alacsonyabb, mint a gáztüzelésűeké.

Speciális kemencekialakítás

Különböző, alacsonyabb lánghőmérsékletet lehetővé tevő tulajdonságokat egyesítő, rekuperatív típusú kemence. Főbb tulajdonságai a következők:

—	meghatározott típusú (számú és elhelyezésű) égő,

—	módosított kemencegeometria (magasság és nagyság),

—	kétlépcsős alapanyag-előmelegítés, amelynek során a füstgázokat a kemencébe belépő alapanyagok, valamint a rekuperátor után elhelyezkedő, az égéslevegő előmelegítésére szolgáló külsőüvegcserép-előmelegítő felett vezetik át.

Elektromos olvasztás

A technika lényege olyan olvasztókemence alkalmazása, amelyhez az energiát ellenállásfűtés szolgáltatja. Fő jellemzői a következők:

—	az elektródákat általában a kemence aljánál helyezik be (hideg boltozatú kemence),

—	a hideg boltozatú elektromos kemencékhez használt keverék-összetételekben gyakran nitrátokat kell alkalmazni a stabil, biztonságos és hatékony gyártási folyamathoz szükséges oxidálási feltételek biztosítása érdekében.

Oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztás

A technika az égéslevegő (> 90 % tisztaságú) oxigénnel való helyettesítésével küszöböli ki, illetve csökkenti a kemencébe belépő nitrogénből hő hatására keletkező NOX-kibocsátást. A kemencében visszamaradó nitrogéntartalom a beadagolt oxigén tisztaságától, a tüzelőanyag minőségétől (a földgáz N2-tartalmától) és az esetleges levegőbeszivárgástól függ.

Kémiai redukció tüzelőanyaggal

A technika fosszilis tüzelőanyag a füstgázba való injektálásán és az NOX kémiai reakciók sorozata útján N2-vé való redukálásán alapul. A 3R-folyamat során a tüzelőanyagot (földgázt vagy olajat) a regenerátor bemeneti nyílásánál injektálják be. A technológiát regeneratív kemencékben való alkalmazásra dolgozták ki.

Szelektív katalitikus redukció (SCR)

A technika az NOX (általános vizes oldat formájában hozzáadott) ammóniával katalizátorágyon, 300–450 °C optimális üzemi hőmérsékleten való reagáltatása útján nitrogénné történő redukálásán alapul.

Egy vagy két rétegnyi katalizátor alkalmazható. Nagyobb mennyiségű (kétrétegnyi) katalizátor alkalmazásával nagyobb mennyiségű NOX redukálható.

Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

A technika az NOX ammóniával vagy karbamiddal magas hőmérsékleten való reagáltatása útján nitrogénné történő redukálásán alapul.

900 és 1 050 °C közötti üzemi hőmérsékleti tartományt kell fenntartani.

Nitrátok használatának minimalizálása a keverék összetételben

A nitrátok minimalizálását az ezen alapanyagok rendkívül színtelen (fehér) üveget igénylő, minőségi termékek előállításához oxidálószerként, valamint egyéb üveg kívánt tulajdonságokkal való felruházására való használata során keletkező NOX-kibocsátások csökkentésére alkalmazzák. Az alábbi lehetőségek alkalmazhatók:

—	a keverék-összetételben jelen lévő nitrátok mennyiségének a termék és az olvasztás követelményeivel arányos minimalizálása,

—	a nitrátok alternatív anyagokkal való helyettesítése. Hatékony alternatívát jelentenek a szulfátok, az arzén-oxidok és a cérium-oxid,

—	a folyamat módosításai (pl. speciális oxidáló tüzelési feltételek).

1.10.3. SOX-kibocsátás

Technika	Leírás
Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva	Az alkáli reagenst száraz por vagy szuszpenzió/oldat formájában juttatják be és porlasztják a füstgázáramba. Az anyag reakcióba lép a gázhalmazállapotban jelen lévő kénnel, és azzal szilárd anyagot képez, amelyet szűréssel (zsákos szűrővel vagy elektrosztatikus porleválasztóval) kell eltávolítani. Általánosságban elmondható, hogy reaktortorony alkalmazásával növelhető a mosórendszer hatékonysága.
Keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálása és a kénegyensúly optimalizálása	A keverék-összetétel kéntartalmának minimalizálását a derítőszerként alkalmazott, kéntartalmú alapanyagok (általában szulfátok) lebomlása során keletkező SOX-kibocsátás csökkentése érdekében alkalmazzák. Az SOX-kibocsátás csökkentésének hatékonysága az üveg kénvegyület-visszatartó képességétől függ, amely az üveg típusától és a kénegyensúly optimalizálásától függően jelentősen változhat.
Alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása	Földgáz vagy alacsony kéntartalmú tüzelőolaj alkalmazásával csökkentik a tüzelőanyagban jelen lévő kén égés során történő oxidálásakor kibocsátott SOX mennyiségét.

1.10.4. HCl- és HF-kibocsátás

Technika	Leírás
Alacsony klór- és fluortartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez	A technika az esetleges szennyeződésként kloridokat és fluoridokat tartalmazó anyagok (pl. szintetikus szóda, dolomit, idegen cserép, újrahasznosított szűrőpor) gondos kiválasztását foglalja magában az ezen anyagok az olvasztási folyamat során bekövetkező lebomlásából származó HCl- és HF-kibocsátások azok forrásánál történő csökkentése érdekében.
Keverék-összetétel fluor- és/vagy kénvegyület-tartalmának minimalizálása és a fluor- és/vagy kén-tömegegyensúly optimalizálása	Az olvasztási folyamat fluor- és/vagy kénkibocsátásának minimalizálása az ezen anyagok keverék-összetételben való előfordulásának a végtermék minőségével arányos legalacsonyabb szintre történő minimalizálásával/csökkentésével érhető el. A fluorvegyületeket (pl. a folypátot, a kriolitot, a fluoroszilikátot) speciális üvegfajták (pl. opál üveg, optikai üveg) meghatározott tulajdonságokkal való felruházására használják. A klórvegyületeket derítőszerként is alkalmazhatják.
Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva	Az alkáli reagenst száraz por vagy szuszpenzió/oldat formájában juttatják be és porlasztják a füstgázáramba. Az anyag reakcióba lép a gáznemű kloridokkal és fluoridokkal, és azokkal szilárd anyagot képez, amelyet szűréssel (elektrosztatikus porleválasztóval vagy zsákos szűrővel) kell eltávolítani.

1.10.5. Fémkibocsátás

Technika

Leírás

Alacsony fémtartalmú alapanyagok kiválasztása a keverék-összetételhez

A technika az esetleges szennyeződésként fémeket tartalmazó keverék-alapanyagok (pl. idegen cserép) gondos kiválasztását foglalja magában az ezen anyagok az olvasztási folyamat során bekövetkező lebomlásából származó fémkibocsátások azok forrásánál történő csökkentése érdekében.

A fémvegyületek keverék-összetételben való alkalmazásának minimalizálása – a fogyasztók az üveggel szemben támasztott minőségi elvárásaira is figyelemmel – azokban az esetekben, amelyekben az üveget színezni vagy színteleníteni kell

Az olvasztási folyamat fémkibocsátása az alábbi módokon minimalizálható:

—	a színezett üveg gyártása során a keverék-összetételben használt fémvegyületek (pl. vas-, króm-, kobalt-, réz- és mangánvegyületek) mennyiségének minimalizálása,

—	az fehér üveg gyártása során színtelenítő anyagként használt szelénvegyületek és cérium-oxid mennyiségének minimalizálása.

A szelénvegyületek keverék-összetételben való használatának a megfelelő alapanyagok kiválasztásával történő minimalizálása

Az olvasztási folyamat szelénkibocsátása az alábbi módokon minimalizálható:

—	a keverék-összetétel szeléntartalmának a termékkel szemben támasztott követelményekkel arányos legalacsonyabb szintre való minimalizálása/csökkentése,

—	kevésbé illékony szelén-alapanyagok kiválasztása az olvasztási folyamat során fellépő elillanási jelenségek csökkentése érdekében.

Szűrőrendszer alkalmazása

A porcsökkentő rendszerek (zsákos szűrő és elektrosztatikus porleválasztó) mind a por-, mind a fémkibocsátást csökkenthetik, mivel az üvegolvasztási folyamat során a levegőbe bocsátott fém nagyrészt részecskék formájában jelenik meg. Egyes, rendkívül illékony (pl. szelén-) vegyületeket alkotó fémek esetén azonban az eltávolítás hatásfoka a szűrési hőmérséklet függvényében jelentősen változhat.

Száraz vagy félszáraz mosó szűrőrendszerrel kombinálva

A gáz-halmazállapotú fémek kibocsátása alkáli reagenst alkalmazó száraz vagy félszáraz mosói technikával jelentősen csökkenthető. Az alkáli reagens reakcióba lép a gáz-halmazállapotú fémekkel és azokkal szilárd anyagot képez, amelyet szűréssel (zsákos szűrővel vagy elektrosztatikus porleválasztóval) kell eltávolítani.

1.10.6. Kombinált gázkibocsátás (pl. SOX, HCl, HF, bórvegyületek)

Nedves mosó

A nedves mosási folyamat során a gáz-halmazállapotú vegyületeket megfelelő folyadékban (vízben vagy lúgos oldatban) feloldják. A nedves mosót vízzel telített füstgáz hagyja el, amelynek kibocsátása előtt a cseppek leválasztása szükséges. A keletkező folyadékot szennyvízkezelési folyamatnak kell alávetni, az oldhatatlan anyagot pedig ülepítéssel vagy szűréssel gyűjtik össze.

1.10.7. Kombinált (szilárd és gáznemű) kibocsátás

Technika

Leírás

Nedves mosó

Nedves (megfelelő folyadékkal: vízzel vagy lúgos oldattal végrehajtott) mosói folyamat segítségével egyszerre távolíthatók el a szilárd és a gáz-halmazállapotú vegyületek. A részecske- és gázeltávolításra eltérő kialakítási kritériumok vonatkoznak, ezért a kialakítás gyakran az e két lehetőség közötti kompromisszumot jelenti.

A keletkező folyadékot szennyvízkezelési folyamatnak kell alávetni, az oldhatatlan anyagot (kibocsátott szilárd anyagot és a kémiai reakciók termékeit) pedig ülepítéssel vagy szűréssel gyűjtik össze.

Az ásványgyapot- és folyamatos üvegrost szektorban a legelterjedtebb rendszerek a következők:

—	Impact-jetet követően alkalmazott töltetágyas mosók,

—	Venturi mosók.

Nedves elektrosztatikus porleválasztó

A technika elektrosztatikus porleválasztót alkalmaz, amely az összegyűjtött anyagot megfelelő folyadékkal – általában vízzel – öblíti le a gyűjtőfelület lapjairól. Általában a technika részét képezi valamiféle mechanizmus, amely a füstgáz kibocsátása előtt eltávolítja a vízcseppeket (páraleválasztó vagy kiülepítő tér).

1.10.8. Vágási, csiszolási és polírozási műveletek kibocsátásai

Technika	Leírás
Porképződéssel járó műveletek (pl. vágás, csiszolás, polírozás) folyadék alatti elvégzése	A vizet vágási, csiszolási és polírozási műveletek során általában hűtőközegként, valamint a porkibocsátás megelőzésére használják. A technika páraleválasztóval ellátott elszívórendszert igényelhet.
Zsákos szűrős rendszer alkalmazása	A zsákos szűrők mind a por-, mind a fémkibocsátás csökkentésére alkalmasak, mivel a további folyamatokból származó fém általában részecskék formájában jelenik meg.
A polírozó termékben bekövetkező veszteségek az alkalmazórendszer jó tömítése általi minimalizálása	A savpolírozás során az üvegárukat folysavas és kénsavas polírozó fürdőbe merítik. A veszteségek minimalizálása érdekében a gőzök felszabadulása az alkalmazórendszer megfelelő kialakításával és karbantartásával minimalizálható.
Másodlagos technika, pl. nedves mosó alkalmazása	A vízzel való nedves mosót a kibocsátások savas kémhatása és az eltávolítandó, gáznemű szennyezőanyagok nagyfokú oldhatósága miatt alkalmazzák a füstgázok kezelésére.

1.10.9. H2S- és VOC-kibocsátás

Hulladékgáz utóégetés

A technika utóégető rendszert foglal magában, amely az olvasztókemence erősen redukáló körülményei miatt keletkező hidrogén-szulfidot kén-dioxiddá, a szén-monoxidot pedig szén-dioxiddá oxidálja.

Az illékony, szerves vegyületek a hő hatására elégve szén-dioxiddá, vízzé és egyéb égéstermékekké (pl. NOX, SOX) oxidálódnak.

(1) A speciális esetek kevésbé kedvező eseteknek (vagyis 100 tonna/nap gyártási kapacitást el nem érő és 30 %-nál alacsonyabb üvegcserép-arányú, kisméretű, speciális kemencék használatának) felelnek meg. Ez a kategória a csomagolóüveg-gyártásnak mindössze 1–2 %-át képviseli.

(2) A speciális esetek kevésbé kedvező eseteknek és/vagy nem mész-nátron üvegek előállításának felelnek meg: boroszilikát, üvegkerámia, kristályüveg és – ritkábban – ólomkristály-üveg.

(3) A magasabb szintek magasabb belépő NOX-koncentrációkkal, magasabb csökkentési arányokkal és a katalizátor elhasználódásával függnek össze.

(4) A technikákat az 1.10.1., 1.10.4. és 1.10.6. pont ismerteti.

(5) A táblázatban felsorolt szennyezőanyagok vonatkozására az adott üvegipari szektorról, valamint az üzemben végzett különböző tevékenységektől függ.

(6) A szintek 2 vagy 24 órás időtartam alatt vett, kompozit mintára vonatkoznak.

(7) A folyamatos üvegrost szektornál a BAT-AEL érték < 200 mg/l.

(8) Ez a szint a savpolírozást alkalmazó tevékenységekből származó tisztított vízre vonatkozik.

(9) A szénhidrogének teljes mennyiségét általában ásványolajok alkotják.

(10) A tartomány magasabb szintje az ólomkristályüveg-gyártás további folyamataira vonatkozik.

(11) A szűrőrendszereket (azaz az elektrosztatikus porleválasztót és a zsákos szűrőt) az 1.10.1.pont ismerteti.

(12) A tartomány alsó értékét az 1,5 × 10–3, felső értékét pedig a 3 × 10–3 átszámítási tényezővel határozták meg.

(13) A technikákat az 1.10.2.pont ismerteti.

(14) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(15) A 2. táblázatban általános esetekhez feltüntetett átszámítási tényezőt (1,5 × 10–3) alkalmazták, kivéve a elektromos olvasztás esetén (speciális esetek: 3 × 10–3).

(16) Az alacsonyabb érték adott esetben a speciális kialakítású kemencék alkalmazására vonatkozik.

(17) Ezek az értékek az olvasztókemence rendes vagy teljes átépítése esetén felülvizsgálandók.

(18) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(19) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(20) A 2. táblázatban az Speciális eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (3 × 10–3) számítva.

(21) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(22) A speciális színesüveg-típusok (pl. redukált zöld üveg) esetén az elérhető kibocsátási szintekkel kapcsolatban a kénegyensúly vizsgálatára lehet szükség. A táblázatban szereplő értékek elérését megnehezítheti a szűrőpor újrahasznosításának és az idegen üvegcserép újrahasznosítási arányának kombinációja.

(23) Az alacsonyabb szintek olyan feltételekre vonatkoznak, amelyek esetén az SOX-kibocsátás csökkentése elsőbbséget élvez a szulfátban gazdag szűrőpor jelentette szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben.

(24) A 2. táblázatban az általános eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (1,5 × 10–3) számítva.

(25) A kapcsolódó kibocsátási szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(26) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(27) A 2. táblázatban az általános eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (1,5 × 10–3) számítva.

(28) A magasabb szintek a melegvégi bevonó műveletekből származó füstgázok egyidejű kezeléséhez kapcsolódnak.

(29) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(30) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(31) Az alacsonyabb szintek olyan esetekre vonatkozó BAT-AEL értékek, amelyekben a fémvegyületek nem szándékosan kerültek a keverék-összetételbe.

(32) A magasabb szintek üvegszínezéshez vagy -színtelenítéshez használt fémek alkalmazásával kapcsolatosak, vagy olyan esetekhez kapcsolódnak, amelyekben a melegvégi bevonati műveletekből származó füstgázokat az olvasztókemence kibocsátásaival együtt kezelik.

(33) A 2. táblázatban az általános eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (1,5 × 10–3) számítva.

(34) Magasabb – akár 3 mg/Nm3-ig terjedő – értékeket jelentettek olyan, Speciális esetekben, amelyekben a színtelenítéshez (az alapanyagtól függően) nagyobb mennyiségű szelént igénylő, magas minőségű flintüveget gyártanak.

(35) A technikákat az 1.10.4. és 1.10.7. pont ismerteti.

(36) A technikákat az 1.10.6. pont ismerteti.

(37) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10–3) számítva.

(38) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(39) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(40) Magasabb kibocsátási szintek várhatók, ha speciális üvegfajták gyártásához alkalmanként nitrátokat használnak.

(41) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10–3) számítva.

(42) A tartomány alacsonyabb szintjei a FENIX-eljárás alkalmazására vonatkoznak.

(43) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(44) A tartomány magasabb szintjei meglévő üzemekre vonatkoznak az olvasztókemence rendes vagy teljes átépítése előtt. Az alacsonyabb szintek újabb/módosított üzemekre vonatkoznak.

(45) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(46) A 2. táblázatban az speciális eseteknél feltüntetett átszámítási tényezővel (2,5 × 10–3) számítva.

(47) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(48) Az alacsonyabb szintek olyan feltételekre vonatkoznak, amelyek esetén az SOX-kibocsátás csökkentése elsőbbséget élvez a szulfátban gazdag szűrőpor jelentette szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben.

(49) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10–3) számítva.

(50) A kapcsolódó kibocsátási szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(51) Nagy síküveg-kemencéket illető kapcsolódó elérhető kibocsátási szintek a kénegyensúly vizsgálatot igényelhetnek. A táblázatban szereplő értékek elérését megnehezítheti a szűrőpor újrahasznosításának együttes alkalmazása.

(52) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(53) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10–3) számítva.

(54) A tartomány magasabb szintjei a szűrőpor keverék-összetételben való újrahasznosításával függnek össze.

(55) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(56) A tartományok a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(57) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10–3) számítva.

(58) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(59) Az értékek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő szelén összességére vonatkoznak.

(60) Az alacsonyabb szintek olyan feltételekre vonatkoznak, amelyek esetén az Se-kibocsátás csökkentése elsőbbséget élvez a szűrőporból származó szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben. Ebben az esetben magas sztöchiometrikus (reagens-szennyezőanyag) arányt alkalmaznak, és számottevő szilárdhulladék-áram keletkezik.

(61) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (2,5 × 10–3) számítva.

(62) A másodlagos kezelési rendszereket az 1.10.3. és 1.10.6. pont ismerteti

(63) A másodlagos kezelési rendszereket az 1.10.1. és 1.10.7. pont ismerteti.

(64) 30 mg/Nm3 alatti (< 0,14 kg/tonna olvadt üveg) értékeket jelentettek bórmentes összetételek esetén, elsődleges technikák alkalmazása mellett.

(65) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10–3) számítva.

(66) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(67) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10–3) számítva.

(68) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(69) A technikákat az 1.10.3. és 1.10.6. pont ismerteti.

(70) A tartomány magasabb szintjei azokra az esetekre vonatkoznak, amelyekben a keverék-összetételben az üveg tisztítása céljából szulfátokat használnak.

(71) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10–3) számítva.

(72) Nedves mosó alkalmazása mellett használt oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű kemencék esetén a jelentett BAT-AEL < 0,1 kg SOX/tonna olvadt üveg, SO2-ben kifejezve.

(73) A kapcsolódó kibocsátási szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(74) Az alacsonyabb szintek olyan feltételekre vonatkoznak, amelyek esetén az SOX-kibocsátás csökkentése elsőbbséget élvez a szulfátban gazdag szűrőpor jelentette szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben. Ebben az esetben az alacsonyabb szintek zsákos szűrő használatához kapcsolódnak.

(75) A technikákat az 1.10.4. és 1.10.6. pont ismerteti.

(76) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10–3) számítva.

(77) A tartomány magasabb szintjei a fluorvegyületek keverék-összetételben való használatához kapcsolódnak.

(78) A technikákat az 1.10.5. és 1.10.6. pont ismerteti.

(79) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(80) A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezővel (4,5 × 10–3) számítva.

(81) A technikákat az 1.10.7. és 1.10.8. pont ismerteti.

(82) A technikákat az 1.10.5. és 1.10.7. pont ismerteti.

(83) 3 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(84) < 80 t/nap kapacitású, mész-nátronüveget gyártó kemencék esetén a BAT-AEL értékek elérésének gazdasági kivitelezhetőségével kapcsolatos megfontolásokat jelentettek.

(85) Ez a BAT-AEL érték jelentős mennyiségű, az 1272/2008/EK rendelet szerint a veszélyes anyagok kritériumainak megfelelő összetevőket tartalmazó keverék-összetételekre vonatkozik.

(86) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(87) 2,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmaztak tüzelés módosítások és speciális kemencekialakítás esetén, illetve 3 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmaztak elektromos olvasztás esetén (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(88) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(89) A technikát az 1.10.2. pont ismerteti.

(90) A 2. táblázatban a nátronüveghez megadott átszámítási tényezővel (2,5 × 10–3) számítva.

(91) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(92) 2,5 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(93) A szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(94) A technikákat az 1.10.4. és 1.10.6. pont ismerteti.

(95) 3 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(96) Az alacsonyabb szintek elektromos olvasztás alkalmazásához kapcsolódnak.

(97) Amennyiben finomító anyagként KCl-t vagy NaCl-t alkalmaznak, a BAT-AEL érték a következő: < 30 mg/Nm3 vagy < 0,09 kg/tonna olvadt üveg.

(98) Az alacsonyabb szintek elektromos olvasztás alkalmazásához kapcsolódnak. A magasabb szintek opálüveg gyártásával, a szűrőpor újrahasznosításával vagy nagyarányú idegen üvegcserepet tartalmazó keverék-összetétel használatával függnek össze.

(99) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(100) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(101) 3 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(102) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(103) Az értékek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő szelén összességére vonatkoznak.

(104) 3 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(105) A technikát az 1.10.1. és 1.10.5. pont ismerteti.

(106) Az értékek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő ólom összességére vonatkoznak.

(107) 3 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). Speciális gyártások esetén azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(108) A technikákat az 1.10.8. pont ismerteti.

(109) Az értékek a füstgázban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(110) A szintek az ólomkristály-üveg további folyamataira vonatkoznak.

(111) A technikákat az 1.10.6. pont ismerteti.

(112) A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

(113) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározásához a 2,5 × 10–3 és a 6,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat), és helyenként közelítő értékeket használtak. A gyártott üveg típusától függően azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válik szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(114) Ezek a BAT-AEL értékek jelentős mennyiségű, az 1272/2008/EK rendelet szerint a veszélyes anyagok kritériumainak megfelelő összetevőket tartalmazó keverék-összetételekre vonatkoznak.

(115) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(116) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(117) A BAT-AEL tartomány alacsonyabb és magasabb értékének meghatározásához a 2,5 × 10–3 és a 4 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat), és helyenként közelítő értékeket használtak. Ugyanakkor a gyártás típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válik szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(118) A magasabb értékek speciális, gyógyszerészeti használatú boroszilikátüveg-csövek gyártásához kapcsolódnak.

(119) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(120) A technikát az 1.10.2. pont ismerteti.

(121) Az alacsonyabb szintek elektromos olvasztás alkalmazásához kapcsolódnak.

(122) A BAT-AEL tartomány alacsonyabb és magasabb értékének meghatározásához a 2,5 × 10–3 és a 6,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták, és helyenként közelítő értékeket használtak. A gyártás típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(123) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(124) A tartományok figyelembe veszik a gyártott üveg típusának függvényében változó kénegyensúlyt.

(125) 2,5 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat). A gyártás típusától függően azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(126) Az alacsonyabb szintek elektromos olvasztásra és kénmentes keverék-összetételek alkalmazására vonatkoznak.

(127) A kapcsolódó kibocsátási szintek az 1 %-os kéntartalmú tüzelőolaj és másodlagos csökkentési technikák együttes alkalmazására vonatkoznak.

(128) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(129) 2,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmaztak (lásd: 2. táblázat) és helyenként közelítő értékeket használtak. A gyártás típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(130) A magasabb szintek klórtartalmú anyagok keverék-összetételben való használatára vonatkoznak.

(131) A tartomány legmagasabb értéke fajlagos jelentett adatokon alapul.

(132) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(133) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(134) Az alacsonyabb szintek olyan esetekre vonatkozó BAT-AEL értékek, amelyekben a fémvegyületek nem szándékosan kerültek a keverék-összetételbe.

(135) 2,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmaztak (lásd: 2. táblázat) és a táblázatban feltüntetett bizonyos értékeket közelítették. A gyártás típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(136) A technikákat az 1.10.8. pont ismerteti.

(137) Az értékek a füstgázban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(138) A technikákat az 1.10.6. pont ismerteti.

(139) A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

(140) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározására a 2 × 10–3 és a 2,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat), hogy azok mind az üveggyapot, mind a kőzetgyapot gyártására kiterjedjenek.

(141) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(142) Üveggyapot esetén 2 × 10–3, kőzetgyapot esetén 2,5 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(143) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(144) A technikákat az 1.10.2. pont ismerteti.

(145) 2 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(146) A tartományok alacsonyabb szintjei oxigén-tüzelőanyag-tüzelésű olvasztásra vonatkoznak.

(147) A technikákat az 1.10.3. és 1.10.6. pont ismerteti.

(148) Üveggyapot esetén 2 × 10–3, kőzetgyapot esetén 2,5 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(149) A tartományok alacsonyabb szintjei elektromos olvasztásra vonatkoznak. A magasabb szintek nagyarányú üvegcserép-újrahasznosításra vonatkoznak.

(150) A BAT-AEL érték olyan feltételekre vonatkozik, amelyek esetén az SOX-kibocsátás csökkentése jelentős elsőbbséget élvez a szilárd hulladék keletkezésének csökkentésével szemben.

(151) Amennyiben a hulladék mennyiségének csökkentése jelentős elsőbbséget élvez az SOX-kibocsátás csökkentésével szemben, magasabb kibocsátási szintek várhatók. Az elérhető szinteknek kénegyensúlyon kell alapulniuk.

(152) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(153) Üveggyapot esetén 2 × 10–3, kőzetgyapot esetén 2,5 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(154) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározásához a 2 × 10–3 és a 2,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat).

(155) A technikát az 1.10.9. pont ismerteti.

(156) A kőzetgyapotra vonatkozó, 2,5 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva (lásd: 2. táblázat).

(157) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(158) A tartományok a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(159) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározásához a 2 × 10–3 és a 2,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat).

(160) A magasabb értékek a kőzetgyapot kupolókemencékben való előállítására vonatkoznak.

(161) A technikákat az 1.10.7. és 1.10.9. pont ismerteti.

(162) A kg/tonna késztermékben kifejezett kibocsátási szintekre nincs hatással sem a gyártott ásványgyapot-paplan vastagsága, sem a füstgázok rendkívüli töménysége, illetve hígítottsága. Az értékeket 6,5 × 10–3 átszámítási tényezővel számították.

(163) Nagy testsűrűségű vagy magas kötőanyag-tartalmú ásványgyapot gyártása esetén az ágazatban elérhető legjobb gyakorlatokként felsorolt technikákhoz tartozó kibocsátási szintek lényegesen magasabbak lehetnek az itt feltüntetett BAT-AEL értékeknél. Amennyiben ilyen típusú termékek alkotják az adott létesítmény gyártásának túlnyomó részét, tekintetbe kell venni más technikák alkalmazását.

(164) A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

(165) Az értékek zsákos szűrős rendszer alkalmazására vonatkoznak.

(166) A technikát az 1.10.1. pont ismerteti.

(167) A tartomány alacsonyabb szintje az alumínium-szilikát-üveggyapot, illetve a hőálló kerámiaszálak (ASW/RCF) kibocsátására vonatkozik.

(168) A technikát az 1.10.3. pont ismerteti.

(169) A technikát az 1.10.4. pont ismerteti.

(170) A technikát az 1.10.5. pont ismerteti.

(171) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(172) A technikákat az 1.10.6. és 1.10.9. pont ismerteti.

(173) A technikát az 1.10.1. pont ismerteti.

(174) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározására az 5 × 10–3 és a 7,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták (lásd: 2. táblázat). Az égés típusától függően azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé.

(175) A technikát az 1.10.2. pont ismerteti.

(176) A tartományok a különböző olvasztási technikákat alkalmazó és különböző fritt-típusokat gyártó kemencékből származó, egy füstcsőbe vezethető füstgázok kombinációját veszik figyelembe – akár alkalmaztak nitrátokat a keverék-összetételben, akár nem –, kizárva az egyes alkalmazott olvasztási technikák és a különböző termékek egyenkénti jellemzésének lehetőségét.

(177) A BAT-AEL-tartomány alsó és felső értékének meghatározására az 5 × 10–3 és a 7,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták. Az égés típusától függően azonban eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(178) Az elérhető szintek a rendelkezésre álló földgáz és oxigén minőségétől (nitrogéntartalmától) függnek.

(179) A technikákat az 1.10.3. pont ismerteti.

(180) Az 5 × 10–3 és a 7,5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták, azonban lehet, hogy a táblázatban feltüntetett értékeket közelítették. Az égés típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(181) A technikákat az 1.10.4. pont ismerteti.

(182) Az 5 × 10–3 átszámítási tényezőt alkalmazták és helyenként közelítő értékeket használtak. Az égés típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(183) A technikákat az 1.10.5. pont ismerteti.

(184) A szintek a füstgázokban mind szilárd, mind gázhalmazállapotban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

(185) 7,5 × 10–3 átszámítási tényezővel számítva. Az égés típusától függően eseti átszámítási tényező alkalmazása válhat szükségessé (lásd: 2. táblázat).

(186) A technikákat az 1.10.1. pont ismerteti.

(187) A szintek a füstgázban jelen lévő fémek összességére vonatkoznak.

2012.3.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 70/63

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. február 28.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vas- és acélgyártás tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2012) 903. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/135/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)

(3)

(4)	A 2010/75/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szóban forgó irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételeket a BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani.

(5)

A 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a szóban forgó irányelv 13. cikkének a BAT-következtetésekről szóló (5) bekezdésében említett határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(6)

(7)	A 2010/75/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett engedélyben foglalt monitoringkövetelményeknek a BAT-következtetésekben leírt ellenőrzés következtetésein kell alapulniuk.

(8)

A 2010/75/EU irányelv 21. cikkének (3) bekezdése értelmében a BAT-következtetésekről szóló határozatok kihirdetésétől számított négy éven belül az illetékes hatóság újraértékeli és szükség esetén frissíti az engedélyben foglalt valamennyi feltételt, továbbá biztosítja, hogy a létesítmény megfeleljen ezen feltételeknek.

(9)

(10)	A 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság 2011. szeptember 13-án megkapta a fórum véleményét (3) a vas- és acélgyártásra vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan is hozzáférhetővé tette.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A vas- és acélgyártásra vonatkozó BAT-következtetések e határozat mellékletében kerültek meghatározásra.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 28-án.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) HL L 146., 2011.5.17, 3. o.

(3) http://circa.europa.eu/Public/irc/env/ied/library?l=/ied_art_13_forum/opinions_article

MELLÉKLET

VAS- ÉS ACÉLGYÁRTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

HATÁLY

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1

Általános BAT-következtetések

1.1.1

Környezetirányítási rendszerek

1.1.2

Energiagazdálkodás

1.1.3

Anyaggazdálkodás

1.1.4

A folyamatokból visszamaradó anyagok, például melléktermékek és hulladékok kezelése

1.1.5

A nyersanyagok és (köztes) termékek tárolásából, kezeléséből és szállításából származó diffúz porkibocsátás

1.1.6

Víz- és szennyvízkezelés

1.1.7

Nyomon követés

1.1.8

Üzemen kívül helyezés

1.1.9

Zaj

1.2

A szinterelő üzemekre vonatkozó BAT-következtetések

1.3

Pelletező üzemekre vonatkozó BAT-következtetések

1.4

Kokszoló üzemekre vonatkozó BAT-következtetések

1.5

Nagyolvasztókra vonatkozó BAT-következtetések

1.6

Konverteres acélgyártásra és -öntésre vonatkozó BAT-következtetések

1.7

Villamos ívkemencés acélgyártásra és -öntésre vonatkozó BAT-következtetések

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott alábbi tevékenységekre vonatkoznak:

— 1.3. tevékenység: koksz előállítása

— 2.1. tevékenység: fémérc (beleértve a szulfidércet is) pörkölése vagy szinterelése

— 2.2. tevékenység: nyersvas vagy -acél előállítása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), ideértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett

Ezek a BAT-következtetések különösen az alábbi folyamatokra terjednek ki:

—	az ömlesztett nyersanyagok be- és kirakodása, valamint kezelése,

—	a nyersanyagok elegyítése és keverése,

—	a vasérc szinterelése és pelletezése,

—	koksz kokszolható szénből való előállítása,

—	nyersvas nagyolvasztóban történő előállítása, beleértve salakfeldolgozást is,

—	acél oxigénes konverter-eljárással történő előállítása és kezelése, ideértve a nyersvas kéntelenítését, az előállítás utáni üstmetallurgiai folyamatokat, valamint a salakfeldolgozást,

—	az acél villamos ívkemencékben való előállítása, ideértve az előállítást követő üstmetallurgiai folyamatokat és a salakfeldolgozást,

—	folyamatos öntés [vékonybramma-/vékonyszalag-öntés és (közel végső alakra történő) közvetlen szalagöntés].

Ezek a BAT-következtetések nem érintik a következő tevékenységeket:

—	a mész kemencékben való előállítása, amely a cement-, a mész- és a magnézium-oxid-gyártó iparágakra vonatkozó BAT-referenciadokumentum (CLM) hatálya alá tartozik,

—	a por nemvas anyagok (pl. a villamos ívkemencékből származó por) újrahasznosítása céljából való kezelése, valamint a vasötvözetek előállítása, amelyek a nemvasfémiparra vonatkozó BAT-referenciadokumentum (NFM) hatálya alá tartoznak,

—	a kokszolókemencék kénsavüzemei, amelyek a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok (ammónia, savak és műtrágyák) gyártására vonatkozó BAT-referenciadokumentum (LVIC-AAF BREF) hatálya alá tartoznak.

Ezen BAT-következtetésekkel érintett tevékenységek szempontjából lényeges egyéb referenciadokumentumok a következők:

Referenciadokumentum	Tevékenység
A nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó BREF (LCP)	Legalább 50 MW névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések
A vasfémfeldolgozó iparra vonatkozó BREF (FMP)	A gyártást követő folyamatok, például hengerlés, pácolás, bevonás stb.
A vasfémfeldolgozó iparra vonatkozó BREF (FMP)	Folyamatos öntés alkalmazása vékonybramma-/vékonyszalag-öntés és (közel végső alakra történő) közvetlen szalagöntés során
A tárolásból származó kibocsátásokra vonatkozó BREF (EFS)	Tárolás és kezelés
Az ipari hűtőrendszerekre vonatkozó BREF (ICS)	Hűtőrendszerek
A nyomon követés általános elveire vonatkozó BREF (MON)	A kibocsátások és a fogyasztás nyomon követése
Az energiahatékonyságra vonatkozó BREF (ENE)	Általános energiahatékonyság
Gazdasági és környezeti elemek között átvitt hatások (ECM)	A technikák gazdasági és környezeti elemek között átvitt hatásai

Az ezen BAT-következtetésekben felsorolt és részletezett technikák nem előíró jellegűek, és teljes körűnek sem tekinthetők.

ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK

A BAT-tal összefüggő környezeti teljesítményszintek inkább értéktartományban mintsem konkrét értékekben fejezhetők ki. Egy értéktartomány tükrözheti az egy adott létesítménytípuson belül fellelhető különbségeket (pl. a végtermék osztályozásában/tisztaságában és minőségében, a létesítmény kivitelében, kialakításában, méretében és kapacitásában rejlő különbségek), amelyek eredményeként a BAT alkalmazása során elért környezeti teljesítményszintek eltérőek.

AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIBOCSÁTÁSI SZINTEK (BAT-AEL) KIFEJEZÉSE

Az ezen BAT-következtetésekben szereplő, levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL értékeket az alábbiak egyikekének segítségével fejezték ki:

—	az egységnyi térfogatú füstgázban normál körülmények között (273,15 K, 101,3 kPa) előforduló kibocsátott anyagok tömege a vízgőztartalom levonását követően, a következő mértékegységekben kifejezve: g/Nm3, mg/Nm3, μg/Nm3 vagy ng/Nm3,

—	a kibocsátott anyagok tömege a keletkező vagy előállított termék tömegegységére vonatkoztatva (fogyasztási vagy kibocsátási tényező), a következő mértékegységekben kifejezve: kg/t, g/t, mg/t vagy μg/t,

a vízbe történő kibocsátásra vonatkozó BAT-AEL értékeket pedig a következőképpen fejezik ki:

—	az egységnyi térfogatú szennyvízben előforduló kibocsátott anyagok tömege, a következő mértékegységekben kifejezve: g/l, mg/l vagy μg/l.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen BAT-következtetések alkalmazásában:

— „új üzem”: a létesítmény területén ezen BAT-következtetések közzétételét követően létesített üzem, vagy egy üzem ezen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítmény meglévő alapjain történő, teljes körű cseréje,

— „meglévő üzem”: minden olyan üzem, amely nem számít új üzemnek,

— „NOX”: a nitrogén-oxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének NO2-ben kifejezett összege,

— „SOX”: a kén-dioxid (SO2) és a kén-trioxid (SO3) mennyiségének SO2-ben kifejezett összege,

— „HCl”: az összes gáz-halmazállapotú klorid HCl-ként kifejezve,

— „HF”: az összes gáz-halmazállapotú fluorid HF-ként kifejezve.

1.1 Általános BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett következtetések általánosan alkalmazhatók.

Az 1.2–1.7. szakaszban foglalt, az adott folyamatra vonatkozó BAT-technikákat az e szakaszban említett, általános BAT-technikák mellett kell alkalmazni.

1.1.1 Környezetirányítási rendszerek

1. Elérhető legjobb technikának számít az alábbi jellemzők mindegyikét magában foglaló környezetirányítási rendszer (EMS) megvalósítása és betartása:

I.	kötelezettségvállalás a vezetés – ideértve a felső vezetést – részéről;

II.	a létesítmény vezetés általi folyamatos fejlesztését magában foglaló környezetpolitika meghatározása;

III.	a megfelelő eljárások, célok és célkitűzések tervezése és kialakítása pénzügyi tervezéssel és beruházásokkal együtt;

IV.

az eljárások megvalósítása, különös tekintettel a következőkre:

i.	szervezeti felépítés és felelősség,

ii.	képzés, tudatosság és kompetencia,

iii.	kommunikáció,

iv.	munkavállalói részvétel,

v.	dokumentáció,

vi.	hatékony folyamatirányítás,

vii.	karbantartási program,

viii.

készültség és reagálás vészhelyzet esetén,

ix.	a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés biztosítása;

a teljesítmény ellenőrzése és korrekciós intézkedések megtétele, különös tekintettel a következőkre:

i.	nyomon követés és mérés (lásd még a nyomon követés általános elveire vonatkozó referenciadokumentumot),

ii.	korrekciós és megelőző jellegű intézkedések,

iii.	nyilvántartások vezetése,

iv.	független (amennyiben megvalósítható) belső és külső ellenőrzések annak megállapítása érdekében, hogy a környezetirányítási rendszer összhangban van-e a tervezett intézkedésekkel, valamint azt megfelelően vezették-e be és tartják-e fenn;

VI.	a környezetirányítási rendszernek, valamint folyamatos megfelelőségének, alkalmasságának és hatékonyságának a felső vezetés általi felülvizsgálata;

VII.	a tisztább technológiák fejlődésének nyomon követése;

VIII.

a létesítmény végső üzemen kívül helyezése környezeti hatásainak figyelembe vétele új üzem tervezésekor, valamint annak teljes élettartama során;

IX.	ágazati teljesítményértékelés rendszeres alkalmazása.

Alkalmazhatóság

1.1.2 Energiagazdálkodás

2. Elérhető legjobb technikának számít a hőenergia-fogyasztás az alábbi technikák kombinált alkalmazásával való csökkentése:

továbbfejlesztett és optimalizált rendszerek zökkenőmentes és stabil, a folyamatparaméterek tekintetében meghatározott alapértékekhez közeli értékeken zajló feldolgozási folyamatok megvalósítása érdekében történő alkalmazása az alábbiak segítségével:

i.	a folyamatirányítás optimalizálása, ideértve a számítógépesített, automatikus folyamatirányítási rendszereket,

ii.	modern, gravimetrikus szilárdtüzelőanyag-adagoló rendszerek,

iii.	a lehető legnagyobb mértékű előmelegítés, figyelembe véve a meglévő folyamatkialakítást.

II.	a folyamatokból származó hőfölösleg különösen azok hűtőteréből való visszanyerése,

III.	optimalizált gőz- és hőgazdálkodás,

IV.	az érzékelhető hő lehető legnagyobb mértékű, a folyamatokba beépített újrahasznosítása.

Az energiagazdálkodás összefüggésében lásd az energiahatékonyságra vonatkozó BAT-referenciadokumentumot (ENE).

Az I.i. BAT leírása

Az integrált acélművek általános energiahatékonyságának növelése tekintetében az alábbi szempontok lényegesek:

—	az energiafogyasztás optimalizálása,

—

a telephely legfontosabb energiaáramainak és égési folyamatainak online módon történő nyomon követése – ideértve az összes gázfáklya az energiaveszteségek elkerülése érdekében való nyomon követését –, amely a karbantartási munkák azonnali elvégzését, valamint megszakításmentes gyártási folyamatok megvalósítását teszi lehetővé,

—	jelentéstételi és elemzési eszközök alkalmazása minden egyes folyamat átlagos energiafogyasztásának ellenőrzésére,

—	jellemző energiafogyasztási szintek meghatározása az érintett folyamatokhoz, valamint hosszú távú összehasonlítások végzése azok alapján,

—	az energiahatékonyságra vonatkozó BAT-referenciadokumentumban meghatározottak szerinti energiaauditok elvégzése pl. költséghatékony energia-megtakarítási lehetőségek feltárása érdekében.

A II–IV. BAT leírása

Az acélgyártásban az energiahatékonyság fokozott hővisszanyerés általi javítása többek között az alábbi, az adott folyamatba beépített technikákkal érhető el:

—	kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, amelynek során a hulladékhőt hőcserélők segítségével visszanyerik, és vagy az acélmű más részeire, vagy távfűtési hálózatra továbbítják,

—	a nagy újrahevítő kemencék gőzkazánokkal vagy megfelelő rendszerekkel való felszerelése (a kemencék fedezhetik a gőzigény egy részét),

—	az égési levegő kemencékben és egyéb égetőrendszerekben tüzelőanyag-megtakarítás céljából való előmelegítése, figyelembe véve ennek kedvezőtlen hatásait, azaz a füstgáz nitrogén-oxid-tartalmának növekedését,

—	a gőz- és melegvíz-csövek szigetelése,

—	a termékekből – pl. zsugorítványból – történő hővisszanyerés,

—	hűtést igénylő acél esetén mind hőszivattyúk, mind napkollektorok használata,

—	füstgázkazánok használata magas hőmérsékletű kemencék esetén,

—	az oxigén párologtatása és a kompresszor hűtése során hőcsere a szabványos hőcserélők között,

—	energia-visszanyerő csúcsturbinák használata a nagyolvasztóban keletkező gáz mozgási energiájának villamos energiává történő átalakítására.

A II–IV. BAT alkalmazhatósága

A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés minden, megfelelő fűtésigényű városi területek közelében fekvő vas- és acélmű esetén alkalmazható. A jellemző energiafogyasztás a folyamat hatókörétől, a termék minőségétől és a létesítmény típusától (pl. a konverterben alkalmazott vákuumkezelés mértékétől, a lágyítási hőmérséklettől, a termékek vastagságától stb.) függ.

3. Elérhető legjobb technikának számít a primer energiafogyasztás csökkentése az energiaáramok optimalizálása, valamint az elszívott technológiai (például a kokszolókemencéből, a nagyolvasztóból és a konverterből származó) gázok optimalizált felhasználása által.

Leírás

Az integrált acélművek energiahatékonyságának optimalizált technológiai gáz-hasznosítás általi javítása többek között az alábbi, az adott folyamatba beépített technikákkal érhető el:

—	gáztartályok használata minden gáz-halmazállapotú melléktermék tekintetében, vagy megfelelő, rövidtávú tárolásra szolgáló rendszerek és nyomástartó berendezések alkalmazása,

—	amennyiben energiaveszteség tapasztalható a fáklyáknál, a gázhálózat nyomásának növelése a technológiai gázok nagyobb mértékű felhasználása és a felhasználási arány ezzel járó növelése érdekében,

—	technológiai gázokkal történő gázdúsítás, különböző fogyasztók esetén különböző fűtőértéken,

—	a tüzelőkemencék technológiai gázzal való tüzelése,

—	számítógép vezérelte fűtőérték-szabályozó rendszer használata,

—	a koksz- és füstgáz-hőmérsékletek feljegyzése és alkalmazása,

—	a technológiai gázokhoz alkalmazott energia-visszanyerő berendezések kapacitásának megfelelő méretezése, különös tekintettel a technológiai gázok sokféleségére.

Alkalmazhatóság

A jellemző energiafogyasztás a folyamat hatókörétől, a termék minőségétől és a létesítmény típusától (pl. a konverterben alkalmazott vákuumkezelés mértékétől, a lágyítási hőmérséklettől, a termékek vastagságától stb.) függ.

4. Elérhető legjobb technikának számít a kokszolókemencéből származó, kéntelenített és portalanított többletgáz, valamint a portalanított, nagyolvasztóból és konverterből származó többletgáz (keverten vagy külön-külön) használata kazánokban vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművekben gőz, villamos energia és/vagy hő termelésére, amelynek során a többlet-hulladékhőt belső vagy külső fűtési hálózatokban használják fel, amennyiben harmadik fél részéről erre igény mutatkozik.

Alkalmazhatóság

A harmadik felek együttműködése és hozzájárulása az üzemeltető irányításán, és így az engedély hatályán kívül eshet.

5. Elérhető legjobb technikának számít a villamosenergia-fogyasztás az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő minimalizálása:

I.	energiagazdálkodási rendszerek,

II.	magas energiahatékonyságú őrlő-, szivattyúzó, szellőztető és szállítóberendezések, valamint egyéb, villamos energiával működő berendezések.

Alkalmazhatóság

Frekvenciavezérelt szivattyúk nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szivattyúk megbízhatósága a folyamat biztonsága szempontjából létfontosságú.

1.1.3 Anyaggazdálkodás

6. Elérhető legjobb technikának számít a belső anyagáramlások irányításának és ellenőrzésének optimalizálása, a szennyezés és a minőségromlás megelőzése, az alapanyagok megfelelő minőségének biztosítása, az újrafelhasználás és újrahasznosítás lehetővé tétele, valamint a folyamat hatékonyságának növelése és a fémkihozatal optimalizálása.

Leírás

Az alapanyagok és a gyártásból visszamaradó anyagok megfelelő tárolása és kezelése elősegítheti a raktárterületek és szállítószalagok – ideértve az átrakóhelyeket – szállópor-kibocsátásának, valamint a talaj, a talajvizek és a felszíni vizek szennyezésének minimalizálását (lásd még: 11. BAT).

Az integrált acélművek, továbbá a más létesítményekből és iparágakból származó maradékanyagok – köztük hulladékok – megfelelő kezelése lehetővé teszi a nyersanyagokként való maximális belső és/vagy külső felhasználást (lásd még: 8., 9. és 10. BAT).

Az anyaggazdálkodáshoz tartozik az integrált acélművekből származó összes maradékanyag-mennyiség gazdaságosan fel nem használható részének kis adagokban, ellenőrzött módon történő ártalmatlanítása.

7. A vonatkozó szennyezőanyagok kibocsátásának alacsony szinten való tartása tekintetében az elérhető legjobb technika a megfelelő minőségű hulladék és egyéb nyersanyag kiválasztása. A hulladék tekintetében az elérhető legjobb technika a látható szennyező anyagok megfelelő ellenőrzése, melyek esetlegesen nehézfémeket, különösen higanyt tartalmazhatnak vagy esetlegesen poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F) és poliklórozott bifenilek (PCB) keletkezését okozhatják.

A hulladék felhasználásának javítására az alábbi technikák alkalmazhatók, akár külön-külön, akár együttesen:

—	a termelési profilnak megfelelő átvételi kritériumok meghatározása a hulladékra vonatkozó megrendelésekben,

—	a hulladék-összetétel kellően alapos ismerete a hulladék eredetének szoros nyomon követése által; kivételes esetekben olvasztási próba segíthet a hulladék összetételének megállapításában,

—	megfelelő átvételi létesítmények fenntartása és a szállítások ellenőrzése,

—	az adott létesítményben való használatra nem alkalmas hulladék kizárására irányuló eljárások működtetése,

—

a hulladék különböző szempontok (pl. méret, ötvözetek, zárványfokozat) szerinti tárolása, a szennyezőanyagokat esetlegesen a talajba bocsátó hulladék át nem eresztő, elvezető- és gyűjtőrendszerrel ellátott felületeken való tárolása, tető alkalmazása, amely csökkentheti az ilyen rendszer szükségességét,

—

a különböző olvadékokhoz használt hulladékadagok keverése – figyelembe véve az összetételről rendelkezésre álló ismereteket – az elérendő acélminőség szempontjából legmegfelelőbb hulladék felhasználása érdekében (ez egyes esetekben alapvető fontosságú a nemkívánatos összetevők jelenlétének kiküszöböléséhez, más esetekben pedig a hulladékban jelen lévő, a kívánt acélfajták előállításához szükséges ötvözőelemek előnyeinek kihasználásához),

—	az üzemben keletkező hulladék mielőbbi visszajuttatása a hulladéktérbe újrahasznosítás céljából,

—	üzemeltetési és irányítási terv,

—

a hulladék válogatása a veszélyes vagy nemvas szennyezőanyagok – különösen a poliklórozott bifenilek (PCB), valamint az olaj vagy a zsír – bevitele kockázatának minimalizálása érdekében. Ezt általában a hulladék szállítója végzi, azonban az üzemeltető biztonsági okokból megvizsgál minden, lezárt konténerben érkező hulladékszállítmányt. Ezért ezzel egyidejűleg – amennyiben kivitelezhető –lehetőség van a szennyezőanyagok ellenőrzésére. A kis mennyiségű (pl. műanyag-bevonatú összetevőkben megjelenő) műanyag értékelése is szükségessé válhat,

—	a radioaktivitás ellenőrzése az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) szakértőcsoportja által közzétett ajánlások keretrendszerének megfelelően,

—

az elhasználódott járművekből, valamint hulladék elektromos és elektronikus berendezésekből (WEEE) származó, higanytartalmú összetevők kötelező eltávolításának a hulladék-feldolgozók általi teljesítése a következőképpen javítható:

—	a higanymentesség kikötése a hulladékvásárlási szerződésekben,

—	a láthatóan elektronikus alkatrészeket és alkatrészcsoportokat tartalmazó hulladék elutasítása.

Alkalmazhatóság

A hulladék kiválasztása és válogatása felett nem minden esetben rendelkezik teljesen az üzemeltető.

1.1.4 A folyamatokból visszamaradó anyagok, például melléktermékek és hulladékok kezelése

8. A szilárd maradékanyagok esetén elérhető legjobb technikának számít a hulladékmennyiség belső felhasználása vagy specializált (belső vagy külső) újrahasznosítási folyamatok útján való minimalizálására irányuló integrált és üzemeltetési technikák alkalmazása.

Leírás

A magas vastartalmú maradékanyagok újrahasznosítására szolgáló módszerek közé tartoznak az olyan, specializált újrahasznosítási technikák, mint az OxyCup® aknás kemence használata, a DK-folyamat, redukciós olvasztási folyamatok vagy hidegkötésű pelletezés/brikettezés, továbbá a 9.2–9.7. szakaszban említett, gyártásból származó maradékanyagokra vonatkozó technikák.

Alkalmazhatóság

Mivel lehet, hogy az említett folyamatokat harmadik felek végzik, előfordulhat, hogy maga az újrahasznosítás nem áll a vas- és acélgyártó üzem üzemeltetőjének irányítása alatt, és így az engedély hatályán kívül eshet.

9. Elérhető legjobb technikának számít a 8. BAT alapján fel nem használható vagy újra nem hasznosítható, szilárd maradékanyagok külső felhasználásának vagy újrahasznosításának lehetőség szerinti, a hulladékokra vonatkozó szabályozásoknak megfelelő maximalizálása. Elérhető legjobb technikának számít a ki nem küszöbölhető és újra nem hasznosítható maradékanyagok ellenőrzött kezelése.

10. Elérhető legjobb technikának számít a legjobb üzemeltetési és karbantartási gyakorlatok alkalmazása valamennyi szilárd maradékanyag összegyűjtése, kezelése, tárolása és szállítása során, valamint az átrakóhelyek letakarása a levegőbe és vízbe történő kibocsátások elkerülése érdekében.

1.1.5 A nyersanyagok és (köztes) termékek tárolásából, kezeléséből és szállításából származó diffúz porkibocsátás

11. Elérhető legjobb technikának számít az anyagok tárolásából, kezeléséből és szállításából származó diffúz porkibocsátás az alábbiakban említett technikák legalább egyikét alkalmazva történő megelőzése vagy csökkentése.

Amennyiben kibocsátás-csökkentési technikákat alkalmaznak, elérhető legjobb technikának számít az elszívási hatásfok és a későbbiekben végzett tisztítás megfelelő (például a lentebb említett) technikák segítségével való optimalizálása. A porkibocsátások esetében azok forrásához legközelebb történő gyűjtése részesítendő előnyben.

Az általános technikák többek között a következők:

—	a diffúz porkibocsátásra vonatkozó kiegészítő cselekvési terv kidolgozása az acélművek környezetirányítási rendszerén belül;

—

bizonyos, PM10-kibocsátási forrásként azonosított, magas környezeti koncentrációt eredményező műveletek ideiglenes felfüggesztésének mérlegelése; ennek megvalósításához elegendő PM10-megfigyelő berendezésre, valamint ezekhez kapcsolódóan a szélirány és -erősség megfigyelésére van szükség a finom por fő forrásainak térbeli behatárolásához és azonosításához.

II.

Az ömlesztett nyersanyagok kezelése és szállítása során keletkező porkibocsátás megelőzésére szolgáló technikák többek között a következők:

—	a hosszú anyaghalmoknak az uralkodó széliránnyal megegyező irányú elhelyezése,

—	szélárnyékolók felszerelése vagy a természetes terep kihasználása árnyékolás céljából,

—	a szállított anyag nedvességtartalmának szabályozása,

—	gondos odafigyelés a folyamatokra a felesleges anyagkezelés és az anyagok szabad téren nagy magasságból történő leborításának elkerülése érdekében,

—	megfelelően záró tartályok, töltőgaratok stb.,

—	portalanító vízpermet alkalmazása, adott esetben adalékanyagok, például latex hozzáadásával,

—	szigorú karbantartási előírások a berendezések vonatkozásában,

—	magas színvonalú takarítás, különös tekintettel az utak tisztítására és nedvesítésére,

—	szállítható és helyhez kötött porszívó berendezések alkalmazása,

—	portalanítás vagy porelszívás, továbbá zsákos szűrős tisztítómű alkalmazása a jelentős porképződés forrásainál történő porcsökkentés érdekében,

—	csökkentett kibocsátású seprőkocsik használata a burkolt felületű utak rutinszerű tisztítására.

III.

Az anyagszállítási, -tárolási és -visszanyerési tevékenységekre vonatkozó technikák többek között a következők:

—	porlékony anyagok esetén az ürítő bunkerek teljes körülzárása egy légszűrős elszívóval ellátott épületben, vagy az ürítő bunkerek porterelőkkel való ellátása és az ürítő rostélyok porelszívó és tisztítórendszerre való csatlakoztatása,

—	az ejtési magasság lehetőség szerint legfeljebb 0,5 m-re való korlátozása,

—	portalanítás (lehetőség szerint újrahasznosított vízből álló) vízpermettel,

—	a tartályok szükség szerint szűrőegységekkel való ellátása a por kiküszöbölése érdekében,

—	teljesen zárt berendezések alkalmazása a tartályokból való visszanyeréshez,

—	szükség esetén a hulladék fedett, burkolt felületű terekben való tárolása a talajszennyezés megelőzése érdekében (a termelési ütemnek megfelelő szállítás alkalmazása a raktárterület méretének, és egyúttal a kibocsátások mennyiségének minimalizálására),

—	a készlethalmok megbolygatásának minimalizálása,

—	a készlethalmok magasságának korlátozása és általános alakjának szabályozása,

—	külső készlethalmok helyett épületekben vagy tárolóedényekben való tárolás alkalmazása, amennyiben megfelelő méretű tároló áll rendelkezésre

—	nyitott területeken a port hosszú távú károsodásuk nélkül felfogó és elnyelő szélárnyékok létrehozása a természetes terep kihasználásával, földtöltésekkel, vagy magas fű és örökzöld fák telepítésével,

—	hidrovetés alkalmazása a hulladéklerakókon és salakhányókon,

—	területzöldítés alkalmazása a használaton kívüli területek humusszal való lefedése, valamint fű, cserjék és egyéb, talajtakaró növényzet telepítése útján,

—	a felszín tartós pormegkötő anyagokkal való nedvesítése,

—	a felszín ponyvával vagy más takaróanyaggal (pl. latexszel) való letakarása,

—	védőfalak közötti tárolás a külső hatásoknak kitett felület csökkentése érdekében,

—	szükség esetén át nem eresztő, vízelvezetőkkel ellátott betonfelületek alkalmazása.

IV.

A tüzelőanyagok és nyersanyagok tengeren történő, esetlegesen jelentős porkibocsátással járó szállítása esetén alkalmazható technikák többek között a következők:

—

önürítő hajók vagy zárt, folyamatos lerakodó szerkezetek az üzemeltető általi használata. A markoló típusú lerakodó szerkezetek használata során keletkező port minimalizálni kell a szállított anyag megfelelő nedvességtartalmának biztosítása, valamint ezzel egyidejűleg az ejtési magasság minimalizálása és a hajó kirakodó nyílásának szájánál vízpermet vagy finom vízköd alkalmazása útján.

—

a tengervíz használatának kerülése az ércek vagy a fedőporok permetezése során, mivel az a nátrium-klorid lerakódását okozza a szinterelő üzemek elektrosztatikus porleválasztóiban. A nyersanyagokba kerülő többletklór ezen kívül a kibocsátások [pl. poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F)] növekedését eredményezheti, valamint akadályozhatja a szűrőpor visszaforgatását,

—	a por alakú szén, mész és kalcium-karbid zárt silókban való tárolása és pneumatikus szállítása, vagy lezárt zsákokban való tárolása és szállítása.

A vonatról vagy tehergépkocsiról való lerakodásra vonatkozó technikák többek között a következők:

—	ha a porkibocsátás keletkezése szükségessé teszi, erre a célra tervezett, általánosságban zárt kialakítású lerakodó berendezések használata.

VI.

A szélben rendkívül könnyen elsodródó, jelentős porfelszabadulással járó anyagok esetén alkalmazható technikák többek között a következők:

—	teljesen lezárható, zsákos szűrős rendszerre csatlakoztatható átrakóhelyek, vibrációs sziták, törőgépek, töltőgaratok stb. alkalmazása,

—	lemosatás helyett központi vagy helyi porszívórendszerek alkalmazása a kiömlött anyagok eltávolítására, mivel ez egyetlen közegre korlátozza a fellépő hatásokat és leegyszerűsíti a kiömlött anyag újrahasznosítását.

VII.

A salak kezelésére és feldolgozására vonatkozó technikák többek között a következők:

—	a salakgranulátum-készletek nedvesen tartása a salakkezelés és -feldolgozás során, mivel a kiszáradt nagyolvasztói salak és acélsalak kezelése, feldolgozása porképződéssel járhat,

—	zárt, hatékony porelszívókkal ellátott salakzúzó berendezések és a porkibocsátás csökkentése céljából zsákos szűrők használata.

VIII.

A hulladék kezelésére vonatkozó technikák többek között a következők:

—	a hulladék fedél alatt és/vagy betonpadlón való tárolása a járműmozgások okozta porfelszállás minimalizálása érdekében.

IX.

Az anyagszállítás során figyelembe veendő technikák többek között a következők:

—	a közforgalmú országutak felőli bejárók minimalizálása,

—	kerékmosó berendezések alkalmazása a sár és a por közutakra való áthordásának megakadályozása érdekében,

—	a szállítási utak szilárd (beton- vagy aszfalt-) burkolattal való ellátása az anyagszállítás és az utak tisztítása során keletkező porfelhők minimalizálása érdekében,

—	a járműforgalom a kijelölt útvonalakra való korlátozása kerítések, árkok vagy újrahasznosított salakból kialakított töltések segítségével,

—	a poros utak vízpermettel való nedvesítése pl. salakkezelési műveletekhez,

—	a szállítójárművek túlterheltségének megakadályozása a szállított anyag kiömlésének elkerülése érdekében,

—	annak biztosítása, hogy a szállítójárműveken a szállított anyag le legyen takarva,

—	az átszállítások számának minimalizálása,

—	zárt vagy fedett szállítóberendezések használata,

—	lehetőség szerint tömlőhevederes szállítószalagok használata az általában az anyag telepek között egyik szalagról a másikra való átürítésekor történő irányváltozások során fellépő anyagveszteségek minimalizálása érdekében,

—	bevált gyakorlatok alkalmazása a fémolvadék átszállítása és az üstök kezelése során,

—	a szállítóberendezések átrakóhelyeinek pormentesítése.

1.1.6 Víz- és szennyvízkezelés

12. Szennyvízkezelés tekintetében elérhető legjobb technikának számít a szennyvízkeletkezés megelőzése, a szennyvíz összegyűjtése, valamint a különböző szennyvíztípusok elkülönítése, a belső újrahasznosítás maximalizálása, továbbá minden egyes végáram megfelelő kezelése. Ide tartoznak pl. az olajfogókat, szűrést vagy ülepítést alkalmazó technikák. Ebben az összefüggésben az említett előfeltételek megléte esetén az alábbi technikák alkalmazhatók:

—	az ivóvíz gyártósorokon való használatának elkerülése,

—	a vízkeringető rendszerek számának és/vagy kapacitásának növelése új üzemek építése és/vagy meglévő üzemek korszerűsítése/átalakítása során,

—	a beérkező friss víz elosztásának központosítása,

—	a víz szakaszos használata, amíg egy-egy paraméter eléri a jogszabályi vagy műszaki határértékét,

—	a víz más üzemekben való használata, amennyiben csak a víz egy-egy paramétere érintett, és lehetséges a további felhasználás,

—	a kezelt és kezeletlen szennyvíz egymástól elkülönítve való tárolása, ami lehetővé teszi a szennyvíz különböző módokon, ésszerű költségek mellett történő ártalmatlanítását,

—	lehetőség szerint esővíz használata.

Alkalmazhatóság

Az integrált acélművekben a vízkezelésnek elsősorban a friss víz elérhetősége és minősége, valamint a helyi jogi követelmények szabnak korlátot. A meglévő üzemekben az alkalmazhatóságot korlátozhatja a meglévő vízvezeték-hálózat elrendezése.

1.1.7 Nyomon követés

13. Elérhető legjobb technikának számít a folyamatok vezérlőtermekből, korszerű számítógépes rendszerek útján online módon történő folyamatos kiigazítása és optimalizálása, a stabil és zavartalan feldolgozás biztosítása, és ezáltal az energiahatékonyság növelése és a kihozatal maximalizálása, valamint a karbantartási gyakorlatok javítása érdekében való irányításához szükséges valamennyi vonatkozó paraméter mérése vagy értékelése.

14. Elérhető legjobb technikának számít a 1.2–1.7. szakaszban leírt valamennyi folyamat fő kibocsátási forrásaiból (amennyiben azokhoz BAT-AEL-értékek kapcsolódnak), valamint a vas- és acélművek technológiai gázzal fűtött erőműveiből származó, kéményeken keresztül kibocsátott szennyezőanyagok mérése.

Elérhető legjobb technikának számít legalább az alábbiak folyamatos mérése:

—	a szinterszalagokról származó elsődleges por-, nitrogén-oxid- (NOX) és kén-dioxid-kibocsátások (SO2),

—	a pelletező üzemek kiégető szalagjairól származó nitrogén-oxid- (NOX-) és kén-dioxid-kibocsátások (SO2),

—	az öntőcsarnokok porkibocsátása,

—	a konverterek másodlagos porkibocsátása,

—	az erőművek nitrogén-oxid-kibocsátása (NOX),

—	a nagyméretű villamos ívkemencék porkibocsátása.

Egyéb kibocsátások esetében az elérhető legjobb technikának számít a kibocsátások folyamatos nyomon követésének mérlegelése a tömegáram és a kibocsátás tulajdonságainak függvényében.

15. A 14. BAT-nál nem említett, vonatkozó kibocsátási források tekintetében elérhető legjobb technikának számít a 1.2–1.7. szakaszban leírt valamennyi folyamatból, valamint a vas- és acélművekbeli, technológiai gázzal fűtött erőművekből származó kibocsátások, továbbá a technológiai gázok vonatkozó összetevőinek/szennyezőanyagainak rendszeres és szakaszos mérése. Ez magában foglalja a technológiai gázok, kéményeken keresztüli kibocsátások, poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F) szakaszos nyomon követését, valamint a szennyvízkibocsátás nyomon követését, azonban nem terjed ki a diffúz kibocsátásokra (lásd 16. BAT).

Leírás (a 14. és 15. BAT tekintetében érvényes)

A technológiai gázok nyomon követése azok összetételéről, valamint a technológiai gázok égéséből származó, közvetett kibocsátásokról, például a por-, nehézfém- és SOX-kibocsátásról szolgáltat információkat.

A kéményeken keresztüli kibocsátások esetén a reprezentatív kibocsátási értékek a megfelelő, elvezetett kibocsátási forrásoknál kellő időtartamon keresztül, rendszeres időközönként végzett, szakaszos mérésekkel határozhatók meg.

A szennyvízkibocsátás nyomon követése tekintetében a víz és a szennyvíz elemzésére, valamint az abból való mintavételre számos különböző, szabványosított technika áll rendelkezésre, így például:

—	egy adott szennyvízáramból történő egyszeri, szúrópróbaszerű mintavétel,

—	egy adott időszakon belül folyamatosan vett, vegyes minta, vagy több, egy adott időszakon belül – vagy folyamatosan, vagy szakaszosan – vett, majd elegyített mintából álló mintavétel,

—	a minősített szúrópróbaszerű minta legalább öt darab, legfeljebb kétórás időtartam alatt legalább kétperces időközönként szúrópróbaszerűen vett, majd elegyített mintából álló vegyes minta.

A nyomon követést a vonatkozó EN vagy ISO szabványoknak megfelelően kell végezni. EN vagy ISO szabványok hiányában hasonló tudományos minőséget képviselő adatok szolgáltatását biztosító nemzeti, vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell alkalmazni.

16. Elérhető legjobb technikának számít a vonatkozó forrásokból származó diffúz kibocsátások nagyságrendjének az alábbiakban említett módszerekkel történő meghatározása. Lehetőség szerint a közvetlen mérési módszereket kell előnyben részesíteni a közvetett módszerekkel vagy a kibocsátási tényezők alkalmazásával végzett számításokon alapuló becslésekkel szemben.

—	Közvetlen mérési módszerek, amelyek során a kibocsátásokat közvetlenül azok forrásánál mérik. Ez esetben mérhetők, illetve meghatározhatók a koncentrációk és a tömegáramok.

—	Közvetett mérési módszerek, amelyek során a kibocsátásokat azok forrásától bizonyos távolságra határozzák meg, és a koncentrációk, valamint a tömegáram közvetlen mérése nem lehetséges.

—	Kibocsátási tényezőkkel végzett számítások.

Leírás

Közvetlen vagy kvázi közvetlen mérés

A közvetlen mérések közé tartoznak a szélcsatornákban, elszívóernyőkkel vagy más módszerekkel – például az ipari létesítmény tetején végzett kvázi-kibocsátásmérésekkel – történő mérések. Az utóbbi esetben a szélsebességet, valamint a tetőn lévő szellőzőnyílás területét mérik, és kiszámítják az áramlási sebességet. A tetőn lévő szellőzőnyílás mérési felületének keresztmetszetét egyenlő területű részekre osztják (rácsos mérés).

Közvetett mérések

A közvetett mérések közé tartozik a nyomjelző gázok használata, a fordított diszperziós modellezés (RDM), valamint a lézerlokátort (LIDAR) alkalmazó tömegmérleg-módszer.

A kibocsátások kibocsátási tényezők segítségével való kiszámítása

Az ömlesztett anyagok tárolásából és kezeléséből származó diffúz porkibocsátást, valamint az utakon a forgalom okozta porfelszállást kibocsátási tényezők segítségével becslő iránymutatások a következők:

—	VDI 3790, 3. rész

—	US EPA AP 42

1.1.8 Üzemen kívül helyezés

17. Elérhető legjobb technikának számít az üzemen kívül helyezéskori szennyezés az alábbiakban felsorolt technikák alkalmazásával történő megelőzése.

Az üzem annak életciklusa végén történő üzemen kívül helyezésére vonatkozó tervezési szempontok a következők:

I.	a létesítmény jövőbeli üzemen kívül helyezésével járó környezeti hatás új üzem tervezésekor való figyelembe vétele, mivel előrelátó tervezés révén az üzemen kívül helyezés könnyebben, tisztábban és alacsonyabb költségek mellett valósítható meg,

II.

az üzemen kívül helyezés a talaj (és a talajvíz) szennyezésével kapcsolatos környezeti kockázatokat von maga után, továbbá nagy mennyiségű szilárd hulladék keletkezésével jár; a megelőző jellegű technikák folyamat-specifikusak, azonban általános megfontolásként figyelembe vehetők többek között az alábbiak:

i.	a földalatti szerkezetek kialakításának mellőzése,

ii.	a leszerelést megkönnyítő funkciók beépítése,

iii.	szennyeződésektől könnyen megtisztítható felületbevonatok kiválasztása,

iv.	a vegyi anyagok bezáródását minimalizáló, valamint az elvezetést vagy tisztítást megkönnyítő berendezés-konfiguráció alkalmazása,

v.	az üzem szakaszos bezárását lehetővé tevő rugalmas, önálló egységek tervezése,

vi.	lehetőség szerint biológiailag lebomló és újrahasznosítható anyagok használata.

1.1.9 Zaj

18. Elérhető legjobb technikának számít a vas- és acélgyártási folyamatok során a vonatkozó forrásokból keletkező zajkibocsátás csökkentése az alábbi technikák legalább egyikének a helyi körülményektől függő és azoknak megfelelő alkalmazásával:

—	zajcsökkentési stratégia végrehajtása,

—	a zajos műveletek/egységek körülzárása,

—	a műveletek/egységek rezgés elleni szigetelése,

—	ütéselnyelő anyagból készült belső és külső burkolatok,

—	az anyag-átalakító berendezésekkel végzett, zajos műveletek épületeinek hangszigetelése,

—	zajvédő falak építése, pl. épületek építése vagy természetes árnyékolók, köztük fák és bokrok telepítése a védett terület és a zajos tevékenység helyszíne közé,

—	kilépőoldali hangcsillapítók a kéményeken,

—	béléscsövek használata, valamint az elszívó berendezések hangszigetelt épületekben való elhelyezése,

—	a fedett területek nyílászáróinak becsukása.

1.2 A szinterelő üzemekre vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések minden szinterelő üzem esetén alkalmazhatók.

Levegőbe történő kibocsátások

19. Elegyítés/keverés tekintetében az elérhető legjobb technika a diffúz porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése a finomszemcsés anyagok agglomerálása során a nedvességtartalom szabályozása által (lásd még: 11. BAT).

20. A szinterelő üzemek elsődleges kibocsátásai tekintetében az elérhető legjobb technika a szinterszalag füstgázaiból származó porkibocsátás zsákos szűrővel való csökkentése.

A meglévő üzemek elsődleges kibocsátásai tekintetében az elérhető legjobb technika a szinterszalag füstgázaiból származó porkibocsátás korszerű elektrosztatikus porleválasztókkal való csökkentése, amennyiben a zsákos szűrők nem alkalmazhatók.

A BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint zsákos szűrők esetén < 1–15 mg/Nm3, korszerű elektrosztatikus porleválasztók esetén pedig (amelyeket ezen értékek elérését szem előtt tartva kell tervezni és üzemeltetni) < 20–40 mg/Nm3; mindkét értéket napi középértékként határozták meg.

Zsákos szűrő

Leírás

A szinterelő üzemekben használt zsákos szűrőket általában egy meglévő elektrosztatikus porleválasztó vagy ciklon után alkalmazzák, azonban önmagukban is üzemeltethetők.

Alkalmazhatóság

Meglévő üzemek esetén lényeges szempont lehet például az elektrosztatikus porleválasztó után következő felszerelés helyigénye. Figyelembe kell venni különösen a meglévő elektrosztatikus porleválasztó korát és teljesítményét.

Korszerű elektrosztatikus porleválasztó

Leírás

A korszerű elektrosztatikus porleválasztókat az alábbi tulajdonságok legalább egyike jellemzi:

—	jó folyamatirányítás,

—	több elektromos mező,

—	célhoz igazított erősségű elektromos mező,

—	célhoz igazított nedvességtartalom,

—	adalékanyagokkal való kondicionálás,

—	magasabb vagy váltakozó feszültség,

—	gyors reakciós feszültség,

—	nagyenergiájú impulzusok szuperponálása,

—	mozgó elektródák,

—	az elektródalemezek közötti megnövelt távolság, vagy egyéb, a porleválasztás hatásfokát növelő tulajdonságok.

21. A szinterszalagok elsődleges kibocsátásai tekintetében elérhető legjobb technika a higanykibocsátás megelőzése vagy csökkentése alacsony higanytartalmú nyersanyagok kiválasztása (lásd 7. BAT), vagy a füstgázok aktív szén vagy aktív barnaszénkoksz injektálásával együtt végzett kezelése által.

A BAT-hoz tartozó higany-kibocsátási szint < 0,03–0,05 mg/Nm3, ami a mintavételi időszak átlagértéke (szakaszos mérés, legalább félórás időtartam alatt szúrópróbaszerűen vett minták).

22. A szinterszalagok elsődleges kibocsátásai tekintetében elérhető legjobb technikának számít a kén-oxidok (SOX) kibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

I.	a kénbevitel alacsony kéntartalmú kokszpor használatával való csökkentése,

II.	a kénbevitel a kokszpor-fogyasztás minimalizálásával való csökkentése,

III.	a kénbevitel alacsony kéntartalmú vasérc használatával való csökkentése,

IV.	a zsákos szűrős portalanítást megelőzően megfelelő adszorbensek injektálása a szinterszalag füstgázcsövébe (lásd 20. BAT)

V.	nedves kéntelenítés vagy regeneratív aktív szenes (RAC) eljárás (különös tekintettel az alkalmazás előfeltételeire).

Az I–IV. BAT-hoz tartozó kibocsátási szint kén-oxidok (SOX) esetén < 350–500 mg/Nm3, kén-dioxidként (SO2) kifejezve és napi középértékként meghatározva, ahol az alacsonyabb érték a IV. BAT-ra vonatkozik.

Az V. BAT-hoz tartozó kibocsátási szint kén-oxidok (SOX) esetén < 100 mg/Nm3, kén-dioxidként (SO2) kifejezve és napi középértékként meghatározva.

Az V. BAT-nál említett RAC eljárás leírása

A száraz kéntelenítési technikák az SO2 aktív szénnel történő adszorpcióján alapulnak. Amennyiben az SO2-vel telített aktív szenet regenerálják, a folyamatot regeneratív aktív szenes (RAC) eljárásnak nevezik. Ebben az esetben jó minőségű, drága aktívszén-típus használható, melléktermékként pedig kénsav (H2SO4) keletkezik. Az ágyat vagy vízzel, vagy termikus úton regenerálják. Bizonyos esetekben barnaszénalapú aktív szenet alkalmaznak egy meglévő kéntelenítő egység alkalmazása utáni „finomhangolás” céljából. Ez esetben az SO2-vel telített aktív szenet általában ellenőrzött körülmények között elégetik.

Az RAC-rendszer egy- vagy kétlépcsős folyamatként alakítható ki.

Az egylépcsős folyamat során a füstgázokat aktívszén-ágyon vezetik keresztül, és a szennyezőanyagokat az aktív szén adszorbeálja. Ezen kívül NOX-eltávolítás is történik, amennyiben a katalizátorágyon való átvezetés előtt ammóniát (NH3) injektálnak a gázáramba.

A kétlépcsős folyamat során a füstgázokat két aktívszén-ágyon vezetik át. Az ágyon való átvezetés előtt az NOX-kibocsátások csökkentése érdekében ammónia injektálható a gázáramba.

Az V. BAT-nál említett technikák alkalmazhatósága

Nedves kéntelenítés: A technikának jelentős helyigénye lehet, ami korlátozhatja annak alkalmazhatóságát. Figyelembe veendők a magas beruházási és üzemeltetési költségek, valamint a környezeti elemek között átvitt jelentős hatások, ideértve az iszapképződést és -ártalmatlanítást, valamint a további szennyvízkezelési intézkedéseket. E technikát ezen dokumentum elkészítésekor még nem alkalmazzák Európában, de megoldás lehet olyan esetekben, amikor a környezetminőségi előírásoknak való megfelelés más technikák alkalmazása esetén valószínűtlen.

RAC: Az RAC-eljárás alkalmazása előtt porleválasztó rendszert kell felszerelni a belépő porkoncentráció csökkentése érdekében. A technika alkalmazásának mérlegelésével kapcsolatban általában fontos szempont az üzem elrendezése és a helyigény, különösen az egynél több szinterszalaggal rendelkező telephelyek esetén.

Figyelembe kell venni a magas beruházási és üzemeltetési költségeket, különösen, ha jó minőségű, drága aktívszén-típusok használhatók és kénsav-üzemre van szükség. A technikát ezen dokumentum elkészítésekor még nem alkalmazzák Európában, de megoldás lehet az SOX-, NOX-, por- és PCDD/F-kibocsátásokat egyidejűleg csökkenteni kívánó, új üzemekben, és olyan esetekben, amikor a környezetminőségi előírásoknak való megfelelés más technikák alkalmazása esetén valószínűtlen.

23. A szinterszalagok elsődleges kibocsátásai tekintetében elérhető legjobb technikának számít a nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

az adott folyamatba beépített intézkedések, például

i.	füstgáz-visszakeringetés,

ii.	egyéb elsődleges intézkedések, például antracit használata, vagy alacsony NOX-kibocsátású égőkkel való gyújtás,

II.

csővégi technikák, például

i.	regeneratív aktív szenes (RAC) eljárás,

ii.	szelektív katalitikus redukció (SCR).

A folyamatba beépített intézkedések esetén a BAT-hoz tartozó kibocsátási szint nitrogén-oxidok (NOX) tekintetében < 500 mg/Nm3, nitrogén-dioxidban (NO2) kifejezve és napi középértékként meghatározva.

A BAT-hoz tartozó kibocsátási szint nitrogén-oxidok (NOX) tekintetében RAC alkalmazása esetén < 250 mg/Nm3, SCR esetén pedig < 120 mg/Nm3, nitrogén-dioxidban (NO2) kifejezve, 15 % oxigéntartalom mellett, napi középértékként meghatározva.

Az I.i. BAT-nál említett füstgáz-visszakeringetés ismertetése

A füstgáz részleges újrahasznosítása során a szinterelésből származó füstgáz bizonyos hányadát visszakeringetik a szinterelési folyamatba. A teljes szalagról származó füstgáz részleges újrahasznosítását elsősorban a füstgázáram, és ezzel együtt a főbb szennyezőanyagok kibocsátott tömegének csökkentése érdekében fejlesztették ki. Ezen túlmenően a technika az energiafogyasztás csökkenését is eredményezheti. A füstgáz-visszakeringetés alkalmazása speciális lépéseket igényel annak biztosítása érdekében, hogy ne legyen negatív hatással a zsugorítvány minőségére és a termelékenységre. A munkavállalók szén-monoxid-mérgezésének elkerülése érdekében külön figyelmet kell fordítani a visszakeringetett füstgázban előforduló szén-monoxidra (CO) is. E téren különféle folyamatokat fejlesztettek ki, például:

—	a teljes szalagról származó füstgáz részleges újrahasznosítása,

—

a szinterszalag végéről származó füstgáz hőcserével kombinált újrahasznosítása,

—	a szinterszalag végének egy részéről származó füstgáz újrahasznosítása, valamint a zsugorítványhűtő füstgázának felhasználása,

—	a füstgáz bizonyos részének a szinterszalag más részein való újrahasznosítása.

Az I.i. BAT alkalmazhatósága

E technika alkalmazhatósága telephely-specifikus. Mérlegelni kell a zsugorítvány minőségére (hideg állapotban fennálló mechanikai szilárdságára) és a szalag termelékenységére gyakorolt negatív hatások elkerülését célzó kísérőintézkedések alkalmazását. A helyi körülményektől függően ezek lehetnek viszonylag kis léptékű és könnyen megvalósítható, vagy – éppen ellenkezőleg – alapvetőbb jellegű, költséges és nehezen bevezethető intézkedések. A szalag üzemeltetési feltételeit mindegyik esetben felül kell vizsgálni e technika bevezetésekor.

Meglévő üzemekben előfordulhat, hogy a füstgáz részleges újrahasznosítása a korlátozottan rendelkezésre álló hely miatt nem lehetséges.

A technika alkalmazhatóságát meghatározó lényeges szempontok többek között a következők:

—	a szalag kezdeti elrendezése (pl. egy vagy két szélszekrény-cső, az új berendezések számára rendelkezésre álló hely, valamint a szalag szükség szerinti meghosszabbítása),

—	a meglévő berendezések kezdeti kialakítása (pl. ventilátorok, gáztisztító, zsugorítvány-szitáló és -hűtő eszközök),

—	kezdeti üzemeltetési feltételek (pl. nyersanyagok, rétegvastagság, szívónyomás, az oltatlan mész aránya a keverékben, fajlagos áramlási sebesség, az üzemen belül visszaalakított, a töltetbe visszajuttatott anyagok aránya),

—	a termelékenység és szilárdtüzelőanyag-fogyasztás szempontjából fennálló teljesítmény,

—	a zsugorítvány bázikussága és a nagyolvasztó adag összetétele (pl. a zsugorítvány pellethez képesti aránya a nagyolvasztó adagban, ezen összetevők vastartalma).

Az I.ii. BAT-nál említett egyéb elsődleges intézkedések alkalmazhatósága

Az antracit használata a kokszporhoz képest alacsonyabb nitrogéntartalmú antracitok rendelkezésre állásától függ.

A II.i. BAT-nál említett RAC eljárás leírását és alkalmazhatóságát lásd a 22. BAT-nál.

Az II.ii. BAT-nál említett SCR eljárás alkalmazhatósága

Az SCR eljárás alkalmazható magas és alacsony porszintű rendszerben, valamint tisztított gázos rendszerként. Szinterelő üzemekben mindeddig kizárólag tisztított (portalanítás és kéntelenítés utáni) gázos rendszereket alkalmaztak. Alapvető fontosságú, hogy a gáz alacsony por- (< 40 mg por/Nm3) és nehézfém-tartalmú legyen, mivel ezek hatástalanná tehetik a katalizátor felületét. Ezen kívül a katalizátoron való átvezetés előtt kéntelenítésre lehet szükség. További előfeltétel a legalább körülbelül 300 °C füstgázhőmérséklet. Ez energia-bevitelt igényel.

Figyelembe kell venni a magas beruházási és üzemeltetési költségeket, a katalizátor regenerálásának szükségességét, az NH3-fogyasztást és -szivárgást, a robbanékony ammónium-nitrát (NH4NO3) felgyülemlését, a maró hatású SO3 képződését, valamint az újrahevítéshez szükséges többletenergiát, amely csökkentheti a szinterelési folyamatból származó érzékelhető hő visszanyerésének lehetőségét. Mindezek korlátozhatják az alkalmazhatóságot. Az eljárás olyan esetekben jelenthet megoldást, amikor a környezetminőségi előírásoknak való megfelelés más technikák alkalmazása esetén valószínűtlen.

24. A szinterszalagok elsődleges kibocsátásai tekintetében elérhető legjobb technikának számít a poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F) és a poliklórozott bifenilek (PCB) kibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő megelőzése és/vagy csökkentése:

I.	a poliklórozott dibenzodioxinokat/furánokat (PCDD/F) és poliklórozott bifenileket (PCB) vagy azok elővegyületeit tartalmazó nyersanyagok lehető legnagyobb mértékű mellőzése (lásd 7. BAT),

II.	a poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F) keletkezésének nitrogénvegyületek hozzáadásával történő kiküszöbölése,

III.	füstgáz-visszakeringetés (lásd 23. BAT, a leírás és az alkalmazhatóság részletei).

25. A szinterszalagok elsődleges kibocsátásai tekintetében elérhető legjobb technikának számít a poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F) és a poliklórozott bifenilek (PCB) kibocsátásának csökkentése megfelelő adszorbensek a szinterszalag füstgázvezetékébe történő injektálásával, a zsákos szűrővel vagy – amennyiben zsákos szűrő nem alkalmazható – korszerű elektrosztatikus porleválasztóval történő portalanítást megelőzően.(lásd 20. BAT).

A BAT-hoz tartozó kibocsátási szint poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F) tekintetében zsákos szűrő esetén < 0,05–0,2 ng I-TEQ/Nm3, korszerű elektrosztatikus porleválasztó esetén pedig < 0,2–0,4 ng-I-TEQ/Nm3, amelyet mindkét esetben 6–8 órás, állandósult üzemállapotban végzett, szúrópróbaszerű mintavétellel határoztak meg.

26. A szinterszalag leürítése, a zsugorítvány törése, hűtése, szitálása során, valamint a szállítószalagok átrakóhelyein keletkező másodlagos kibocsátások tekintetében elérhető legjobb technikának számít a porkibocsátás megelőzése és/vagy hatékony elszívásának megvalósítása, és a porkibocsátás ezt követő csökkentése az alábbi technikák kombinált alkalmazásával:

I.	lefedés és/vagy körülzárás,

II.	elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő.

A BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint < 10 mg/Nm3 zsákos szűrő, és < 30 mg/Nm3 elektrosztatikus porleválasztó alkalmazása esetén, mindkét esetben napi középértékként meghatározva.

Víz és szennyvíz

27. Elérhető legjobb technikának számít a szinterelő üzemek vízfogyasztásának a hűtővíz lehető legnagyobb mértékű újrahasznosításával történő csökkentése, kivéve, ha egyszeres átvezetésű hűtőrendszereket alkalmaznak.

28. Elérhető legjobb technikának számít öblítővíz vagy nedves gázmosó rendszer alkalmazása esetén a szinterelő üzemből elfolyó víz – kivéve a hűtővíz – kibocsátás előtti kezelése az alábbi technikák kombinált alkalmazásával:

I.	nehézfém-kicsapatás,

II.	semlegesítés,

III.	homokszűrő alkalmazása.

A BAT-hoz tartozó, minősített szúrópróbaszerű mintán vagy 24 órás vegyes mintán alapuló kibocsátási szintek a következők:

—	lebegő szilárd részecskék	< 30 mg/l
—	kémiai oxigénigény (KOI (1))	< 100 mg/l
—	nehézfémek	< 0,1 mg/l
—	[az összes arzén (As), kadmium (Cd), króm (Cr), réz (Cu), higany (Hg), nikkel (Ni), ólom (Pb), és cink (Zn) összege].

Gyártási maradékanyagok

29. Elérhető legjobb technikának számít a szinterelő üzemek hulladékképződésének az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával történő megakadályozása (lásd 8. BAT):

I.	a maradékanyagok szelektív, helyben történő, a nehézfémek, lúgban vagy kloridban gazdag finompor-frakciók (pl. az elektrosztatikus porleválasztó utolsó erőteréből származó por) eltávolítását követő újrahasznosítása a szinterelési folyamatban,

II.	külső újrahasznosítás, amennyiben a helyben történő újrahasznosítás akadályokba ütközik.

Elérhető legjobb technikának számít a szinterelő üzem folyamatai során képződő, el nem kerülhető és újra nem hasznosítható maradékanyagok ellenőrzött módon történő kezelése.

30. Elérhető legjobb technikának számít a szinterszalagról és az integrált acélművek egyéb folyamataiból származó, esetlegesen olajat tartalmazó maradékanyagok (például vas- és széntartalmú por, iszap és hengerlési reve) lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítása a szinterszalagon, figyelembe véve azok olajtartalmát.

31. Elérhető legjobb technikának számít a szinterelési elegy szénhidrogéntartalmának a folyamatok újrahasznosított maradékanyagainak megfelelő kiválasztásával és előkezelésével való csökkentése.

Az olajtartalomnak a folyamatok újrahasznosított maradékanyagaiban minden esetben 0,5 %-nál kisebbnek, a szinterelési elegyben pedig 0,1 %-nál kisebbnek kell lennie.

Leírás

A szénhidrogének bevitele különösen az olajbevitel csökkentésével minimalizálható. Az olaj elsősorban hengerlési reve hozzáadása útján jut a szinterelési töltetbe. A hengerlési reve olajtartalma annak eredetétől függően jelentősen változhat.

A por és hengerlési reve útján bevitt olaj minimalizálására irányuló technikák többek között a következők:

—	az olajbevitel az alacsony olajtartalmú por és hengerlési reve elkülönítése, és kizárólag ezek használata útján való korlátozása,

—	a hengerművekben a jó gazdálkodási technikák alkalmazása a hengerlési revében szennyezőanyagként jelen lévő olajtartalom jelentős csökkenését eredményezheti,

—

a hengerlési reve alábbi módokon történő olajtalanítása:

—	a hengerlési reve körülbelül 800 °C-ra való hevítésével az olajban található szénhidrogének illékonnyá válnak, és tiszta hengerlési reve keletkezik, az illékonnyá vált szénhidrogének pedig elégethetők.

—	az olaj hengerlési revéből oldószer segítségével történő eltávolítása.

Energia

32. Elérhető legjobb technikának számít a szinterelő üzemek hőenergia-fogyasztásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése:

I.	érzékelhető hő visszanyerése a zsugorítvány hűtése során keletkező füstgázból,

II.	amennyiben megvalósítható, érzékelhető hő visszanyerése a zsugorítórostély füstgázából,

III.	a füstgázok visszakeringetésének maximalizálása az érzékelhető hő felhasználása érdekében (lásd 23. BAT, a leírás és az alkalmazhatóság részletei).

Leírás

A szinterelő üzemek kétféle, lehetségesen újrafelhasználható hulladékenergiát bocsátanak ki:

—	a szinterelő szalagok füstgázainak érzékelhető hője,

—	a zsugorítványhűtő hűtőlevegőjének érzékelhető hője.

A füstgázok részleges visszakeringetése a szinterelő szalagok füstgázaiból történő hővisszanyerés különleges esete, amelyet a 23. BAT ismertet. Az érzékelhető hőt a visszakeringetett forró gázok útján közvetlenül a szinterelő ágyba vezetik vissza. A dokumentum írásának időpontjában (2010) ez a füstgázokból való hővisszanyerés egyetlen célszerű módja.

A zsugorítványhűtőből származó forró levegő érzékelhető hője az alábbi módszerek legalább egyikével nyerhető vissza:

—	gőzfejlesztés hulladékhő-kazánban a vas- és acélművekben való hasznosítás céljából,

—	melegvíz-előállítás távfűtési célra,

—	a szinterelő üzem begyújtó kemence égési levegőjének előmelegítése,

—	a nyers szinterelési keverék előmelegítése,

—	a zsugorítványhűtő gázainak füstgáz-visszakeringető rendszerben való felhasználása.

Alkalmazhatóság

Bizonyos üzemekben a meglévő kialakítás rendkívüli módon megnövelheti a szinterelési füstgázokból vagy a zsugorítványhűtő füstgázaiból való hővisszanyerés költségeit.

A füstgázokból hőcserélő segítségével történő hővisszanyerés elfogadhatatlan lecsapódási és korróziós problémákhoz vezetne.

1.3 Pelletező üzemekre vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések minden pelletező üzem esetén alkalmazhatók.

Levegőbe történő kibocsátások

33. Elérhető legjobb technikának számít az alábbiak során keletkező füstgázokból származó porkibocsátás csökkentése

—	a nyersanyagok előkezelése, szárítása, őrlése, nedvesítése, keverése és tömbösítése

—	a kiégető szalag használata, valamint

—	a pelletek kezelése és szitálása

az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva:

I.	elektrosztatikus porleválasztó,

II.	zsákos szűrő,

III.	nedves mosó.

A BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint < 20 mg/Nm3 aprítás, őrlés, valamint szárítás esetén, és < 10–15 mg/Nm3 a folyamat minden más lépése tekintetében, vagy olyan esetekben, amikor minden füstgázt együtt kezelnek; ezen értékek mindegyikét napi középértékként határozták meg.

34. Elérhető legjobb technikának számít a kiégető szalagról származó füstgáz útján kibocsátott kén-oxidok (SOX), hidrogén-klorid (HCl) és hidrogén-fluorid (HF) az alábbi technikák egyikét alkalmazva történő csökkentése:

I.	nedves mosó,

II.	félszáraz adszorpció, majd ezt követően portalanító rendszer alkalmazása.

A BAT-hoz tartozó, napi középértékként meghatározott kibocsátási szintek e vegyületek tekintetében a következők:

—	kén-dioxidként (SO2) kifejezett kén-oxidok (SOX)	< 30–50 mg/Nm3
—	hidrogén-fluorid (HF)	< 1–3 mg/Nm3
—	hidrogén-klorid (HCl)	< 1–3 mg/Nm3.

35. Elérhető legjobb technikának számít a szárítási és őrlési szakaszról, valamint a kiégető szalagról származó füstgázokkal kibocsátott NOX–nak a folyamatokba beépített technikák alkalmazásával történő csökkentése.

Leírás

A testre szabott megoldásokkal megvalósított üzemtervezést alacsony nitrogén-oxid- (NOX-) kibocsátásra kell optimalizálni minden tüzelési szakasz tekintetében. A hő hatására bekövetkező NOX-képződés az égők (csúcs)hőmérsékletének, valamint az égési levegőben található többletoxigén mennyiségének csökkentésével korlátozható. Az NOX-kibocsátás ezen kívül az alacsony energiafogyasztás és a tüzelőanyag (szén és olaj) alacsony nitrogéntartalma révén csökkenthető.

36. Meglévő üzemek esetén elérhető legjobb technikának számít a szárítási és őrlési szakaszról, valamint a kiégető szalagról származó füstgázok útján kibocsátott NOX az alábbi technikák egyikének alkalmazásával történő csökkentése:

I.	szelektív katalitikus redukció (SCR) mint csővégi technika,

II.	bármely más, legalább 80 %-os NOX-csökkentési hatásfokú technika.

Alkalmazhatóság

Meglévő, mind rostélyszalagos, mind forgódobos kemencés rendszereket alkalmazó üzemek esetén nehéz elérni az SCR-reaktor által megkövetelt üzemeltetési feltételeket. A magas költségek miatt e csővégi technikák használata kizárólag olyan körülmények között fontolandó meg, amelyek esetén a környezetminőségi előírásoknak való megfelelés másként valószínűtlen.

37. Új üzemek esetén elérhető legjobb technikának számít a szárítási és őrlési szakaszról, valamint a kiégető szalagról származó füstgázokkal kibocsátott NOX szelektív katalitikus redukciós (SCR) eljárással, mint csővégi technikával történő csökkentése.

Víz és szennyvíz

38. Pelletező üzemek esetén elérhető legjobb technikának számít a mosáshoz, nedves öblítéshez és hűtéshez használt víz fogyasztásának és kibocsátásának minimalizálása, valamint lehető legnagyobb mértékű újrafelhasználása.

39. Pelletező üzemek esetén elérhető legjobb technikának számít az elfolyó víz annak kibocsátása előtt az alábbi technikák kombinált alkalmazásával való kezelése:

I.	semlegesítés,

II.	flokkulálás,

III.

ülepítés,

IV.	homokszűrő alkalmazása,

V.	nehézfém-kicsapatás.

A BAT-hoz tartozó, minősített szúrópróbaszerű mintán vagy 24 órás vegyes mintán alapuló kibocsátási szintek a következők:

—	lebegő szilárd részecskék	< 50 mg/l
—	kémiai oxigénigény (KOI (2))	< 160 mg/l
—	Kjeldahl-nitrogén	< 45 mg/l
—	nehézfémek	< 0,55 mg/l
—	[az összes arzén (As), kadmium (Cd), króm (Cr), réz (Cu), higany (Hg), nikkel (Ni), ólom (Pb), és cink (Zn) összege]

Gyártási maradékanyagok

40. Elérhető legjobb technikának számít a pelletező üzemekben történő hulladékképződés hatékony, helyben végzett újrahasznosítással vagy a maradékanyagok (azaz a méreten aluli nyers és hőkezelt pelletek) újrafelhasználásával való kiküszöbölése.

Elérhető legjobb technikának számít a pelletező üzem folyamatai során képződő, el nem kerülhető és újra nem hasznosítható maradékanyagok – azaz a szennyvízkezelésből származó iszap – ellenőrzött módon történő kezelése.

Energia

41. Elérhető legjobb technikának számít a pelletező üzemek hőenergia-fogyasztásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő csökkentése/minimalizálása:

I.	lehetőség szerint a kiégető szalag különböző szakaszain leadott érzékelhető hő a folyamatba beépített módon történő újrafelhasználása,

II.	a többlet-hulladékhő belső vagy külső fűtési hálózatokban történő felhasználása, amennyiben erre harmadik felek részéről igény mutatkozik.

Leírás

Az elsődleges hűtési szakasz forró levegője a tüzelési szakaszon másodlagos égési levegőként használható. A tüzelési szakaszon keletkező hő pedig a kiégető szalag szárító szakaszán használható fel. A másodlagos hűtési szakaszon keletkező hő szintén felhasználható a szárítási szakaszon.

A hűtési szakaszon keletkező hőfölösleg a szárító- és őrlőegység szárítókamráiban használható fel. A forró levegő szigetelt csővezetéken, úgynevezett forrólevegő-visszakeringető csövön keresztül közlekedik.

Alkalmazhatóság

Az érzékelhető hő visszanyerése a pelletező üzemek folyamatainak beépített része. A forrólevegő-visszakeringető cső megfelelő kialakítású, valamint kellő mennyiségű érzékelhető hővel ellátott meglévő üzemekben alkalmazható.

A harmadik felek együttműködése és hozzájárulása az üzemeltető irányításán, és így az engedély hatályán kívül eshet.

1.4 Kokszolóüzemekre vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések minden kokszolóüzem esetén alkalmazhatók.

Levegőbe történő kibocsátások

42. Szénelőkészítő (szénelőkészítést, beleértve a törést, őrlést, porítást és osztályozást végző) üzemek esetén elérhető legjobb technikának számít a porkibocsátás megelőzése vagy csökkentése az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva:

I.	épületek és/vagy berendezések (törők, porítók, sziták) körülzárása, és

II.	hatékony elszívás és ezt követően száraz portalanító rendszer alkalmazása.

A BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint < 10–20 mg/Nm3, ami a mintavételi időszak átlagértékét jelenti (szakaszos mérés, legalább félórás időtartamon át, szúrópróbaszerűen vett minták).

43. A porított szén tárolása és kezelése tekintetében elérhető legjobb technikának számít a diffúz porkibocsátás az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő megelőzése vagy csökkentése:

I.	a porított anyagok bunkerekben és raktárakban való tárolása,

II.	zárt vagy fedett szállítószalagok használata,

III.	a leborítási magasság az üzem méretének és kialakításának függvényében történő minimalizálása,

IV.	a széntorony és a töltőgép töltéséből származó kibocsátások csökkentése,

V.	hatékony elszívás és azt követő portalanítás alkalmazása.

Az V. BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint < 10–20 mg/Nm3, ami a mintavételi időszak átlagértékét jelenti (szakaszos mérés, legalább félórás időtartamon át, szúrópróbaszerűen vett minták).

44. Elérhető legjobb technikának számít a kokszolókemence kamráinak csökkentett kibocsátású adagolórendszerek segítségével való töltése.

Leírás

Általános vélemény, hogy a kettős felszálló csövekkel vagy átvezető csövekkel végzett, „füstmentes” vagy szakaszos töltés részesítendő előnyben, mivel ez esetben minden gázt és port a kokszolókemence gázkezelésének részeként kezelnek.

Ha azonban a gázokat elszívják és a kokszolókemencén kívül kezelik, az elszívott gázok földi telepítésű kezelése melletti töltés az előnyben részesítendő módszer. A kezelési technológiának tartalmaznia kell a kibocsátott anyagok hatékony elszívását a szerves vegyületek csökkentése érdekében azok szakaszos égetését valamint zsákos szűrőt a szilárd anyagok mennyiségének csökkentésére.

A földi telepítésű gázkezeléssel ellátott széntöltő rendszerek porkibocsátására vonatkozó BAT-hoz tartozó kibocsátási szint < 5 g/t koksz, ami < 50 mg/Nm3-nek felel meg, mindez a mintavételi időszak átlagértékét jelenti (szakaszos mérés, legalább félórás időtartamon át vett pontminták).

A töltésből származó, látható kibocsátásokra vonatkozó BAT-hoz kapcsolódó időtartam adagolásonként < 30 másodperc, ami a 46. BAT-nál ismertetett nyomon követési módszerrel meghatározott havi átlagérték.

45. Kokszolás tekintetében elérhető legjobb technikának számít a kokszolókemence-gáz kokszolás közbeni lehető legnagyobb mértékű elszívása.

46. Kokszolóüzemek tekintetében elérhető legjobb technikának számít a kibocsátások csökkentése a folyamatos, megszakításmentes kokszgyártás megvalósításával, amely elérhető az alábbi technikák alkalmazásával:

I.	a kemencekamrák, kemenceajtók és kerettömítések, felszálló csövek, adagolónyílások és egyéb berendezések rendszeres és alapos karbantartása (módszeres programot kell végrehajtani különlegesen képzett vizsgáló és karbantartó személyzet segítségével),

II.	a nagymértékű hőmérsékletingadozások elkerülése,

III.	a kokszolókemence átfogó megfigyelése és nyomon követése,

IV.	az ajtók, kerettömítések, töltőnyílások, fedelek és felszálló csövek használat utáni tisztítása (új és – bizonyos esetekben – meglévő üzemek esetén alkalmazható),

V.	szabad gázáramlás biztosítása a kokszolókemencékben,

VI.	kokszolás során megfelelő nyomásszabályozás, valamint rugóterhelésű rugalmas tömítéssel ellátott ajtók vagy késes tömítőélű ajtók alkalmazása (5 m magas vagy annál alacsonyabb, jó állapotban lévő kemencék esetén),

VII.	víztömítésű felszállócsövek használata a látható kibocsátás csökkentésére az összes berendezésnél, amelyek biztosítják a szabad gázáramlást a kokszolókamrából a fő gázgyűjtő cső (hidra), a nyereg- és átkötő csövekig,

VIII.

a töltőnyílások fedelének agyag-szuszpenzióval (vagy más, megfelelő tömítőanyaggal) történő kiöntése a látható kibocsátások minden nyílásnál történő csökkentése érdekében,

IX.	tökéletes kigázosítás körülményeinek biztosítása (a kiállatlan koksz kitolásának elkerülése) a megfelelő technikák segítségével,

X.	nagyobb kokszolókemence-kamrák építése (új üzemek és – bizonyos esetekben – a régi üzem alapjain történő, teljes csere esetén alkalmazható),

XI.	kokszolás során lehetőség szerint változtatható nyomásszabályozás alkalmazása a kemencekamrákban (új üzemek esetén alkalmazható, továbbá meglévő üzemek esetén is lehetséges, utóbbi esetben bevezetését alapos értékelésnek kell megelőznie, és az az egyedi, üzemenként eltérő körülményektől függ).

Az összes ajtón keresztül távozó, látható kibocsátások BAT-hoz tartozó százalékos értéke < 5–10 %.

Az összes forrásból származó, látható kibocsátások VII. és VIII. BAT-hoz tartozó százalékos értéke < 1 %.

A százalékok a teljes ajtószámra, felszállócsőre és töltőnyílás fedélre vonatkoztatott esetleges szivárgások gyakorisága havi átlagban, az alábbiakban ismertetett nyomon követési módszerek valamelyikével számítva.

A kokszolókemencék diffúz kibocsátásainak becslésére az alábbi módszerek használatosak:

—	az EPA 303 módszer,

—	a DMT (Deutsche Montan Technologie GmbH) módszere,

—	a BCRA (British Carbonisation Research Association) által kidolgozott módszer,

—	a Hollandiában alkalmazott módszer, amely a felszálló csöveken és adagolónyílásokon szemmel látható szivárgások a szokásos műveletek (szénadagolás, kokszkitolás) során keletkező, látható kibocsátások figyelmen kívül hagyásával történő összeszámolásán alapul.

47. A gáztisztító üzem tekintetében elérhető legjobb technikának számít a gázszivárgások csökkentése az alábbi technikák alkalmazásával:

I.	a peremek számának a csőösszeköttetések lehetőség szerinti egybehegesztésével történő minimalizálása,

II.	a peremek és szelepek megfelelő tömítése,

III.	gáztömör szivattyúk (pl. mágneskuplungos szivattyúk) használata,

IV.

a tárolótartályok légzőszelepein át történő kibocsátásainak az alábbi módokon történő kiküszöbölése:

—	a szelepkimenet a kokszolókemencegáz-gyűjtő fővezetékre történő csatlakoztatása, vagy

—	a gázok összegyűjtése és azt követő elégetése.

Alkalmazhatóság

A technikák mind új, mind meglévő üzemekben alkalmazhatók. A gázzáró kialakítást új üzemekben esetenként könnyebb lehet megvalósítani, mint a meglévő üzemekben.

48. Elérhető legjobb technikának számít a kokszolókemence-gáz kéntartalmának az alábbi technikák egyikét alkalmazva történő csökkentése:

I.	abszorpciós rendszerek segítségével végzett kéntelenítés,

II.	nedves oxidációs kéntelenítés.

A gázban maradó hidrogén-szulfid (H2S) BAT-hoz kapcsolódó, napi középértékként meghatározott koncentrációja az I. BAT (abszorciós rendszer) használata esetén < 300–1 000 mg/Nm3 (a magasabb értékek magasabb, az alacsonyabb értékek alacsonyabb környezeti hőmérséklettel függnek össze), a II. BAT (nedves oxidációs technológia) alkalmazása esetén pedig < 10 mg/Nm3.

49. A kokszolókemence alultüzelése esetén elérhető legjobb technikának számít a kibocsátásoknak az alábbi technikák alkalmazásával történő csökkentése:

I.	a kemencekamra és a fűtőcsatorna közötti átégés megelőzése a kokszolóblokk szabályos üzemeltetésével,

II.	a kemencekamra és a fűtőcsatorna közötti repedések kijavítása (csak meglévő üzemek esetén alkalmazható),

III.	alacsony nitrogén-oxid- (NOX-) kibocsátással járó technikák – például szakaszos égetés (az égéslevegő többlépcsős bevezetése), jobb hővezetésű vékonyabb téglák és tűzálló anyagok – beépítése új kemenceblokkok építésekor (csak új üzemek esetén alkalmazható),

IV.	kéntelenített kokszolókemence-gáz alkalmazása fűtőgázként.

A BAT-hoz tartozó, 5 %-os oxigéntartalomhoz kapcsolódó, napi középértékként meghatározott kibocsátási szintek a következők:

—	kén-dioxidban (SO2) kifejezett kén-oxidok (SOX): < 200–500 mg/Nm3

—	por: < 1–20 mg/Nm3 (3)

—

nitrogén-dioxidként (NO2) kifejezett nitrogén-oxidok (NOX): új vagy jelentős felújításon átesett (10 évesnél újabb) üzemek esetén < 350–500 mg/Nm3, régebbi, jól karbantartott kemenceblokkokkal rendelkező és beépített, alacsony nitrogén-oxid-kibocsátású technikákat alkalmazó üzemek esetén pedig 500–650 mg/Nm3.

50. Kokszkitolás esetén elérhető legjobb technikának számít a porkibocsátás az alábbi technikák alkalmazásával történő csökkentése:

I.	elszívóernyővel felszerelt, integrált kokszvezető kocsi (pajzskocsi) gép segítségével történő elszívás,

II.	földi telepítésű elszívásos gáztisztítás alkalmazása zsákos szűrő vagy más porcsökkentő rendszerek segítségével,

III.	egypontos vagy mobil oltókocsi használata.

A BAT-hoz tartozó kibocsátási szint a kokszkitolás során keletkező por tekintetében zsákos szűrők használata esetén < 10 mg/Nm3, más esetekben pedig < 20 mg/Nm3, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározva (szakaszos mérés, legalább félórás időtartam alatt vett pontminták).

Alkalmazhatóság

Meglévő üzemekben a helyhiány korlátot szabhat a technika alkalmazhatóságának.

51. Kokszoltás tekintetében elérhető legjobb gyakorlatnak számít a porkibocsátás csökkentése az alábbi technikák egyikének alkalmazásával:

I.	hő visszanyerése a betöltési, kiadagolási, kezelési és az osztályozó műveletek zsákos szűrővel való portalanítása mellett végzett száraz kokszoltással (CDQ),

II.	minimalizált kibocsátású, hagyományos nedves oltás,

III.	stabilizációs kokszoltás (CSQ).

A BAT-hoz tartozó, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározott porkibocsátási szintek a következők:

—	< 20 mg/Nm3 száraz kokszoltás esetén,

—	< 25 g/t koksz minimalizált kibocsátású, hagyományos nedves oltás esetén (4),

—	< 10 g/t koksz stabilizációs kokszoltás esetén (5).

Az I. BAT leírása

A száraz kokszoltó üzemek folyamatos működése esetén két lehetőség van. Az egyik esetben a száraz kokszoltó egység kamráinak száma kettőtől négyig terjed. Az egyik egység mindig készenléti állapotban van. Így nincs szükség nedves oltásra, ugyanakkor a száraz kokszoltó egység többletkapacitást igényel a kokszolóüzem hátrányára, ami magas költségekkel jár. A másik esetben egy további nedves oltó rendszerre van szükség.

Nedvesoltó-üzem szárazoltó-üzemmé történő átalakítása esetén a meglévő nedvesoltó-rendszer a fent említett célból megtartható. Az ilyen száraz kokszoltó egység nem igényel többlet feldolgozási kapacitást a kokszolóüzem hátrányára.

A II. BAT alkalmazhatósága

A meglévő oltótornyok kibocsátás-csökkentő terelőlapokkal szerelhetők fel. Legalább 30 m toronymagasság szükséges a megfelelő huzat biztosításához.

A III. BAT alkalmazhatósága

Mivel a rendszer nagyobb, mint ami a hagyományos oltáshoz szükséges, az üzem területén fellépő helyhiány korlátozó tényező lehet.

52. Kokszosztályozás és -kezelés tekintetében elérhető legjobb gyakorlatnak számít a porkibocsátás az alábbi technikák kombinált alkalmazásával történő megelőzése vagy csökkentése:

I.	épületek vagy berendezések körülzárása,

II.	hatékony elszívás és azt követő száraz portalanítás.

A BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint < 10 mg/Nm3, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározva (szakaszos mérés, legalább félórás időtartam alatt vett pontminták).

Víz és szennyvíz

53. Elérhető legjobb technikának számít az oltóvíz mennyiségének lehető legnagyobb mértékű minimalizálása és újrafelhasználása.

54. Elérhető legjobb technikának számít a jelentős szervesanyag-terheltségű technológiai víz (például a kokszolókemencéből származó kezeletlen szennyvíz, magas szénhidrogén-tartalmú szennyvíz stb.) oltóvízként való újrafelhasználásának elkerülése.

55. Elérhető legjobb technikának számít a kokszolási folyamatból és a kokszolókemence-gáz tisztításából származó szennyvíz szennyvíztisztító telepre való elvezetés előtti előkezelése az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva:

I.	a kátrány és a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) hatékony eltávolítása flokkulálás és azt követő flotálás, ülepítés és szűrés külön-külön vagy együttesen történő alkalmazásával,

II.	hatékony ammóniaeltávolítás lúg és gőz segítségével.

56. A kokszolási folyamatból és a kokszolókemence-gáz tisztításából származó, előkezelt szennyvíz tekintetében elérhető legjobb technikának számít a denitrifikációs/nitrifikációs folyamatokat magába foglaló biológiai szennyvízkezelés alkalmazása.

A BAT-hoz tartozó, minősített szúrópróbaszerű mintán vagy 24 órás vegyes mintán alapuló, kizárólag egyes kokszkemencevíz-tisztító telepekre vonatkozó kibocsátási szintek a következők:

—	kémiai oxigénigény (KOI) (6))

< 220 mg/l

—	biológiai oxigénigény 5 napos (BOI5)

< 20 mg/l

—	könnyen felszabaduló szulfidok (7)

< 0,1 mg/l

—	tiocianát (SCN-)

< 4 mg/l

—	könnyen felszabaduló cianid (CN-) (8)

< 0,1 mg/l

—	policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (a fluorantrén, a benz[b]fluorantrén, a benz[k]fluorantrén, a benz[a]pirén, az indeno[1,2,3-cd]pirén és a benz[g,h,i]perilén összege)

< 0,05 mg/l

—

fenolok

< 0,5 mg/l

—	az ammónia-nitrogén (NH4 +-N), a nitrát-nitrogén (NO3 --N) és a nitrit-nitrogén (NO2 --N) összege

< 15 – 50 mg/l.

Az ammónia-nitrogén (NH4 +-N), a nitrát-nitrogén (NO3 --N) és a nitrit-nitrogén (NO2 --N) összege tekintetében a 35 mg/l alatti értékek általában a korszerű, előzetes denitrifikációt/nitrifikációt és utólagos denitrifikációt alkalmazó biológiai szennyvíztisztító telepek használatával függnek össze.

Gyártási maradékanyagok

57. Elérhető legjobb technikának számít a gyártási maradékanyagok – például a szénvízből és a desztilláció elfolyó szennyvizéből származó kátrány, valamint a szennyvíztisztító üzemből származó felesleges eleveniszap – a kokszolóüzem széntöltetében történő újrahasznosítása.

Energia

58. Elérhető legjobb technikának számít az elszívott kokszolókemence-gáz tüzelőanyagként vagy redukálóanyagként, vagy vegyi termékek előállításához való felhasználása.

1.5 Nagyolvasztókra vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések minden nagyolvasztó esetén alkalmazhatók.

Levegőbe történő kibocsátások

59. A széninjektáló egység tárolótartályaiból történő rakodás közben kiszorított levegő tekintetében elérhető legjobb technikának számít a poros levegő elszívása és azt követő száraz portalanítása.

A BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint < 20 mg/Nm3, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározva (szakaszos mérés, legalább félórás időtartam alatt szúrópróbaszerűen vett minták).

60. A nagyolvasztóadag előkészítése (keverése, elegyítése) és szállítása tekintetében elérhető legjobb technikának számít a porkibocsátás minimalizálása és adott esetben az elszívás egy azt követő, elektrosztatikus porleválasztóval vagy zsákos szűrővel végzett portalanítással.

61. Öntőcsarnokok (csapolónyílások, csapolócsatornák, üstök, adagolóhelyek, salaklehúzók) tekintetében elérhető legjobb technikának számít a diffúz porkibocsátásnak az alábbi technikák alkalmazásával történő megelőzése vagy csökkentése:

I.	a csapolócsatornák lefedése,

II.	a diffúz porkibocsátások és a füstgázok elszívása, a leválasztás hatékonyságának optimalizálása utólagos füstgáztisztítással elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő segítségével,

III.	csapolás közben nitrogénnel végzett füsttelenítés, amennyiben alkalmazható és amennyiben nem szereltek fel a csapolási kibocsátások elszívására és portalanítására szolgáló rendszert.

A II. BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint < 1–15 mg/Nm3, napi középértékként meghatározva.

62. Elérhető legjobb technikának számít a kátránymentes csapolócsatorna-bélések alkalmazása.

63. Elérhető legjobb technikának számít a kohógáz töltés közbeni kibocsátásának az alábbi technikák legalább egyikét alkalmazva történő minimalizálása:

I.	harang nélküli adagolórendszer elsődleges és másodlagos egalizálással,

II.	gáz- vagy szellőzőlevegő-visszanyerő rendszer,

III.	kohógáz használata a kúpkamra túlnyomás alatt tartásához.

A II. BAT alkalmazhatósága

Új üzemek esetén alkalmazható. Meglévő üzemekben csak akkor alkalmazható, ha a kemence harang nélküli adagolórendszerrel rendelkezik. Nem alkalmazható olyan üzemek esetén, amelyekben a kohógáztól eltérő gázokkal (pl. nitrogénnel) tartják túlnyomás alatt a kúpkamrát.

64. Elérhető legjobb technikának számít a kohógázzal kibocsátott por az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával történő csökkentése:

előportalanító eszközök, például

i.	terelőlemezek,

ii.

porfogók,

iii.

ciklonok,

iv.	elektrosztatikus porleválasztók,

II.

utólagos porcsökkentés, például

i.	rácsos mosók,

ii.	Venturi-mosók,

iii.	gyűrűs résszűrők,

iv.	nedves elektrosztatikus porleválasztók,

v.	dezintegrátorok.

Tisztított kohógáz tekintetében a BAT-hoz kapcsolódó maradékpor-koncentráció < 10 mg/Nm3, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározva (szakaszos mérés, legalább félórás időtartam alatt szúrópróbaszerűen vett minták).

65. Léghevítők tekintetében elérhető legjobb technikának számít a kibocsátások csökkentése kéntelenített és portalanított többlet-kokszolókemencegáz, portalanított kohógáz, portalanított konvertergáz és földgáz külön-külön történő vagy kombinált használatával.

A BAT-hoz tartozó, napi középértékként meghatározott, 3 %-os oxigéntartalomhoz kapcsolódó kibocsátási szintek a következők:

—	kén-dioxidként (SO2) kifejezett kén-oxidok (SOx): < 200 mg/Nm3

—	por: < 10 mg/Nm3

—	nitrogén-dioxidként (NO2) kifejezett nitrogén-oxidok (NOx): < 100 mg/Nm3.

Víz és szennyvíz

66. A kohógáz-kezelés vízfogyasztása és -kibocsátátása tekintetében az elérhető legjobb technika a mosóvíz mennyiségének lehető legnagyobb mértékű minimalizálása és újrafelhasználása, pl. salakgranuláláshoz, szükség esetén kavicságyas szűrővel való kezelést követően.

67. A kohógáz-kezelés során keletkező szennyvíz kezelése tekintetében az elérhető legjobb technika a flokkulálás (koagulálás) és ülepítés alkalmazása, valamint szükség esetén a könnyen felszabaduló cianid redukálása.

A BAT-hoz tartozó, minősített szúrópróbaszerű mintán vagy 24 órás vegyes mintán alapuló kibocsátási szintek a következők:

—	lebegő szilárd részecskék	< 30 mg/l
—	vas	< 5 mg/l
—	ólom	< 0,5 mg/l
—	cink	< 2 mg/l
—	könnyen felszabaduló cianid (CN-) (9)	< 0,4 mg/l.

Gyártási maradékanyagok

68. Elérhető legjobb technikának számít a nagyolvasztókban történő hulladékkeletkezés az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával történő megelőzése:

I.	megfelelő, az egyedi kezelést megkönnyítő összegyűjtés és tárolás,

II.	a kohógáz-kezelésből származó durva por, valamint az öntőcsarnok portalanításából származó por telephelyi újrahasznosítása, kellő figyelemmel az újrahasznosító üzemben keletkező kibocsátásokra tett hatásokra

III.	az iszap hidrociklonos kezelése a durva frakció későbbi, helyben történő újrahasznosításával (minden olyan esetben alkalmazható, amikor nedves portalanítást használnak és a különböző szemcseméretek cinktartalmának eloszlása ésszerű szétválasztást tesz lehetővé),

IV.	salakkezelés – lehetőleg granulálással (amennyiben a piaci feltételek megengedik) –, a salak külső (pl. a cementgyártásban vagy útépítéshez való) felhasználása érdekében.

Elérhető legjobb technikának számít a nagyolvasztó folyamatai során képződő, el nem kerülhető és újra nem hasznosítható maradékanyagok ellenőrzött módon történő kezelése.

69. A salakkezelés kibocsátásainak csökkentése tekintetében az elérhető legjobb technika a füst kondenzálása, amennyiben szagcsökkentésre van szükség.

Erőforrás-gazdálkodás

70. A nagyolvasztók erőforrás-gazdálkodása tekintetében elérhető legjobb technikának számít a kokszfogyasztás csökkentése egyéb redukálóanyagok (például porított szén, olaj, nehézolaj, kátrány, maradékolaj, kokszolókemence-gáz, földgáz, valamint hulladékok, például fémmaradványok, használt olajok és emulziók, olajos maradványok, zsírok, műanyaghulladékok) külön-külön vagy kombináltan történő, közvetlen injektálásával.

Alkalmazhatóság

Széninjektálás: A módszer minden, porítottszén-injektáló és oxigéndúsító berendezéssel felszerelt nagyolvasztóban alkalmazható.

Gázinjektálás: A kokszolókemence-gáz fúvókás injektálása nagymértékben függ az integrált acélmű más területein hatékonyan felhasználható gáz rendelkezésre állásától.

Műanyag-injektálás: Megjegyzendő, hogy ez a technika nagyban függ a helyi körülményektől és a piaci feltételektől. A műanyagokban Cl, továbbá nehézfémek – például Hg, Cd, Pb és Zn – fordulhatnak elő. A felhasznált hulladék (pl. az aprítóból származó finom frakció) összetételétől függően nőhet a kohógázban előforduló Hg, Cr, Cu, Ni és Mo mennyisége.

Redukálóanyagként szolgáló használt olajok, zsírok és emulziók, továbbá szilárd vasmaradványok közvetlen injektálása: E rendszer folyamatos működése a szállítás logisztikai koncepciójától és a maradékanyagok tárolásától függ. A sikeres működés szempontjából különösen fontos továbbá az alkalmazott szállítási technológia.

Energia

71. Elérhető legjobb technikának számít a nagyolvasztó stabil üzemállapotban történő, zavartalan, folyamatos működésének biztosítása a kibocsátások minimalizálása és a töltetzuhanás valószínűségének csökkentése érdekében.

72. Elérhető legjobb technikának számít az elszívott kohógáz tüzelőanyagként való felhasználása.

73. Elérhető legjobb technikának számít kellően magas torokgáz-nyomás és alacsony alkáli koncentráció esetén a nagyolvasztó torokgáz-nyomási energiájának visszanyerése.

Alkalmazhatóság

A torokgáz-nyomás visszanyerése új, valamint – bizonyos körülmények között, és egyúttal nagyobb nehézségek és többletköltségek árán – meglévő üzemekben alkalmazható. A technika alkalmazása szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő, 1,5 bar feletti manometrikus torokgáz-nyomás.

Új üzemekben a torokgáz-turbina és a kohógáz-tisztító létesítmény összehangolható mind a mosás, mind az energia-visszanyerés magas hatásfokának biztosítása érdekében.

74. Elérhető legjobb technikának számít a léghevítőben használt fűtőgázok vagy égési levegő a léghevítő füstgázai segítségével történő előmelegítése, valamint a léghevítő égési folyamatának optimalizálása.

Leírás

A léghevítő energiahatékonyságának optimalizálására az alábbi technikák alkalmazhatók külön-külön vagy együttesen:

—	számítógéppel támogatott léghevítő-üzemeltetés,

—	a tüzelőanyag vagy az égési levegő a hidegszélvezeték és a füstcső szigetelésével együtt alkalmazott előmelegítése,

—	alkalmasabb égők használata az égés javítása érdekében,

—	gyors oxigénmérés és az égési feltételek azt követő kiigazítása.

Alkalmazhatóság

A tüzelőanyag-előmelegítés alkalmazhatósága a léghevítők hatásfokán múlik, mivel ez határozza meg a füstgáz hőmérsékletét (pl. 250 °C alatti füstgázhőmérséklet esetén lehetséges, hogy a hővisszanyerés technikai vagy gazdasági szempontból nem megvalósítható).

A számítógéppel támogatott szabályozás megvalósítása három léghevítővel rendelkező nagyolvasztók esetén (lehetőség szerint) negyedik léghevítő építését teheti szükségessé az előnyök maximalizálása érdekében.

1.6 Konverteres acélgyártásra és -öntésre vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések mindenfajta konverteres acélgyártás és -öntés esetén alkalmazhatók.

Levegőbe történő kibocsátások

75. Lefojtott égés útján végzett konvertergáz-visszanyerés tekintetében elérhető legjobb technikának számít a konvertergáz tisztítása az oxigén befúvatás során a lehető legnagyobb mértékben történő elszívásával, valamint az alábbi technikák együttes használatával:

I.	lefojtott égéses folyamat,

II.	előportalanítás a durva por száraz leválasztási technikák (pl. terelőlemez, ciklon) vagy nedves leválasztók segítségével történő eltávolítása érdekében,

III.

porcsökkentés az alábbi módszerek segítségével:

i.	új és meglévő üzemek esetén száraz portalanítás (pl. elektrosztatikus porleválasztó),

ii.	meglévő üzemek esetén nedves portalanítás (pl. nedves elektrosztatikus porleválasztó vagy mosó).

A BAT-hoz kapcsolódó, a konvertergáz pufferelése utáni maradékpor-koncentrációk a következők:

—	10–30 mg/Nm3 a III.i. BAT esetén,

—	< 50 mg/Nm3 a III.ii. BAT esetén.

76. Tökéletes égés esetén a konvertergáz oxigénbefúvatás során történő visszanyerése tekintetében elérhető legjobb technikának számít a porkibocsátás csökkentése az alábbi technikák egyikének alkalmazásával:

I.	új és meglévő üzemek esetén száraz portalanítás (pl. elektrosztatikus porleválasztó vagy zsákos szűrő),

II.	meglévő üzemek esetén nedves portalanítás (pl. nedves elektrosztatikus porleválasztó vagy mosó).

A BAT-hoz tartozó, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározott (szakaszos mérés, legalább félórás időtartam alatt szúrópróbaszerűen vett minták) porkibocsátási szintek a következők:

—	10–30 mg/Nm3 az I. BAT esetén,

—	< 50 mg/Nm3 a II. BAT esetén.

77. Elérhető legjobb technikának számít az oxigénlándzsa nyílásán keresztüli porkibocsátás minimalizálása az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával:

I.	a lándzsafúvóka nyílásának lefedése oxigénbefúvatás közben,

II.	inert gáz vagy gőz befecskendezése az oxigénlándzsa nyílásán a por eloszlatása érdekében,

III.	egyéb, alternatív tömítési konstrukciók alkalmazása oxigénlándzsa-tisztító eszközökkel kombinálva.

78. Másodlagos portalanítás – ideértve a következő folyamatok kibocsátásait:

—	a nyersvas áttöltése az üstből (vagy nyersvaskeverőből) az adagolóüstbe,

—	a nyersvas előkezelése (azaz az edények előmelegítése, kéntelenítés, foszfortalanítás, salakmentesítés, nyersvas áttöltési folyamatok és súlymérés),

—	konverterrel kapcsolatos folyamatok, például a körték előmelegítése, oxigénbefúvatás közbeni kifröccsenés, nyersvas és hulladék adagolása, a folyékony acél és a salak lecsapolása a konverterből, valamint

—	másodlagos metallurgiai eljárások és folyamatos öntés

tekintetében az elérhető legjobb technika a porkibocsátás minimalizálása a folyamatba beépített technikák – például a diffúz kibocsátások megelőzésére vagy szabályozására szolgáló általános technikák –, valamint megfelelő burkolatok és fedelek, hatékony elszívás és az azt követő, zsákos szűrővel vagy elektrosztatikus porleválasztóval végzett füstgáz-tisztítás alkalmazásával.

A BAT-hoz tartozó általános átlagos porgyűjtési hatásfok > 90 %.

A BAT-hoz tartozó, napi középértékként meghatározott porkibocsátási szint valamennyi portalanított füstgáz tekintetében zsákos szűrők esetén < 1–15 mg/Nm3, elektrosztatikus porleválasztók esetén pedig < 20 mg/Nm3.

Amennyiben a forró fém előkezelése és a másodlagos metallurgiai eljárások során keletkező kibocsátásokat egymástól külön kezelik, a BAT-hoz tartozó, napi középértékként meghatározott porkibocsátási szint zsákos szűrők esetén < 1–10 mg/Nm3, elektrosztatikus porleválasztók esetén pedig < 20 mg/Nm3.

Leírás

A konverteres folyamatok megfelelő másodlagos kibocsátási forrásaiból származó diffúz kibocsátások megelőzésére szolgáló, általános technikák többek között a következők:

—	külön elszívás és portalanító berendezések alkalmazása a konverteres üzemben végzett minden egyes alfolyamat tekintetében,

—	a kéntelenítő berendezés megfelelő működtetése a levegőbe történő kibocsátások megakadályozása érdekében,

—	a kéntelenítő berendezés teljes körülzárása,

—	a nyersvasüst fedelének lezárva tartása, amikor az nincs használatban, valamint a nyersvasüstök rendszeres tisztítása és az üstmedvék eltávolítása, vagy másik lehetőségként tető-elszívórendszer alkalmazása,

—	a nyersvasüst a nyersvasnak a konverterbe történő beöntése után körülbelül két percig a konverter előtt való tartása, ha nem alkalmaznak tető-elszívórendszert,

—	az acélgyártási folyamat számítógépes vezérlése és optimalizálása, pl. a kifröccsenés (azaz a salak olyan mértékű habzása, hogy kiömlik a körtéből) megelőzése vagy csökkentése érdekében,

—	a csapoláskor bekövetkező kifröccsenés csökkentése a kifröccsenést okozó elemek használatának korlátozása, valamint kifröccsenést gátló szerek alkalmazása által,

—	a konvertert körülvevő helyiségből kivezető ajtók csukva tartása oxigénbefúvatás közben,

—	a tető folyamatos kamerás megfigyelése a látható kibocsátások észlelése érdekében,

—	tető-elszívórendszer használata.

Alkalmazhatóság

Meglévő üzemek esetén az üzem kialakítása korlátozhatja a megfelelő eltávolítás lehetőségeit.

79. A helyben történő salakfeldolgozás tekintetében elérhető legjobb technikának számít a porkibocsátás csökkentése az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával:

I.	hatékony elszívás a salaktörőből, valamint adott esetben rostáló berendezésekből és azt követő füstgáztisztítás,

II.	a kezeletlen salak kanalas rakodógépekkel történő szállítása,

III.	elszívás vagy nedvesítés alkalmazása a zúzott anyaghoz használt szállítóberendezések átrakóhelyein,

IV.	a salakhalmok nedvesítése,

V.	vízköd alkalmazása a zúzott salak rakodása során.

Az I. BAT-hoz tartozó porkibocsátási szint < 10–20 mg/Nm3, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározva (szakaszos mérés, legalább félórás időtartam alatt szúrópróbaszerűen vett minták).

Víz és szennyvíz

80. Elérhető legjobb technikának számít a konvertergáz elsődleges portalanításából származó szennyvízképződés megakadályozása és csökkentése, valamint a vízfelhasználás a BAT 75. és 76. pontjában meghatározott alábbi technikák egyikének alkalmazásával:

—	konvertergáz száraz portalanítása;

—	a mosóvíz mennyiségének lehető legnagyobb mértékű minimalizálása és – pl. salakgranuláláshoz való – újrafelhasználása, amennyiben nedves portalanítást alkalmaznak.

81. Elérhető legjobb technikának számít a folyamatos öntés szennyvízkibocsátásának az alábbi technikák kombinált használatával való minimalizálása:

I.	a szilárd anyagok flokkulálás, ülepítés és/vagy szűrés útján való eltávolítása,

II.	az olaj habfogókkal vagy egyéb, hatékony eszközökkel való eltávolítása,

III.	a hűtővíz és a vákuum-előállításhoz használt víz lehető legnagyobb mértékű visszakeringetése.

A BAT-hoz tartozó, minősített szúrópróbaszerű mintán vagy 24 órás vegyes mintán alapuló kibocsátási szintek a folyamatos öntőgépekből származó szennyvíz tekintetében a következők:

—	lebegő szilárd részecskék	< 20 mg/l
—	vas	< 5 mg/l
—	cink	< 2 mg/l
—	nikkel	< 0,5 mg/l
—	összes króm	< 0,5 mg/l
—	összes szénhidrogén	< 5 mg/l.

Gyártási maradékanyagok

82. Elérhető legjobb technikának számít a hulladékképződés megelőzése az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával (lásd 8. BAT):

I.	megfelelő, az egyedi kezelést megkönnyítő összegyűjtés és tárolás,

II.	a konvertergáz-kezelésből származó por, a másodlagos portalanításból származó por, valamint folyamatos öntés során keletkező reve helyben történő újrahasznosítása az acélgyártási folyamatban, kellő figyelemmel az újrahasznosító üzemben keletkező kibocsátásokra tett hatásokra,

III.	a konvertersalak és a konvertersalak-por helyben történő, különböző célú újrahasznosítása,

IV.	salakkezelés, amennyiben a piaci feltételek lehetővé teszik a salak külső (pl. anyagokhoz adalékként vagy az építőiparban való) felhasználását,

V.	a szűrőpor és az iszap külső felhasználása a vas és nemvasfémek – például cink – visszanyerésére a nemvasfém-gyártásban,

VI.	salakülepítő tartály használata és a durva frakció ülepítést követő újrahasznosítása a szinterelésben/nagyolvasztóban vagy a cementiparban, amennyiben a szemcseméret lehetővé teszi az ésszerű szétválasztást.

Az V. BAT alkalmazhatósága

A por a magas cinkkoncentrációjú pelletek külső újrafelhasználás céljából való visszanyerése mellett történő melegbrikettezése és újrahasznosítása akkor alkalmazható, ha a konvertergázt száraz elektrosztatikus porleválasztással tisztítják. A cink brikettezéssel történő visszanyerése nedves portalanító rendszerek esetén a (fémes cink és a víz reakciója okozta) hidrogénképződés miatt az ülepítőtartályban végbemenő instabil ülepedés miatt nem alkalmazható. E biztonsági okok miatt az iszap cinktartalmát 8–10 %-ra kell korlátozni.

Elérhető legjobb technikának számít a konverter-folyamatok során képződő, el nem kerülhető és újra nem hasznosítható maradékanyagok ellenőrzött módon történő kezelése.

Energia

83. Elérhető legjobb technikának számít a konvertergáz összegyűjtése, tisztítása és pufferelése a későbbiekben tüzelőanyagként való felhasználás céljából.

Alkalmazhatóság

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a konvertergáz lefojtott égetéssel történő visszanyerése gazdaságilag vagy a megfelelő energiagazdálkodás szempontjából nem megvalósítható. Ezekben az esetekben a konvertergáz gőz képződése mellett elégethető. Az égés típusa (tökéletes vagy lefojtott) a helyi energiagazdálkodástól függ.

84. Elérhető legjobb technikának számít az energiafogyasztás üstfedél-rendszerek segítségével történő csökkentése.

Alkalmazhatóság

A fedelek rendkívül nehezek lehetnek, mivel tűzálló téglából készülnek, ezért meglévő üzemek esetén az alkalmazhatóságot korlátozhatja a daruk teherbírása és az épület egészének kialakítása. A rendszernek az acélművek különleges feltételeihez való hozzáigazítására különböző műszaki tervek léteznek.

85. Elérhető legjobb technikának számít a folyamat optimalizálása és az energiafogyasztás csökkentése az oxigénbefúvatás utáni közvetlen csapolási folyamat alkalmazásával.

Leírás

A közvetlen csapolás általában költséges berendezéseket, például allándzsás vagy „DROP IN” érzékelős rendszereket igényel ahhoz, hogy a csapolást anélkül lehessen elvégezni, hogy meg kellene várni a minták vegyi elemzését (közvetlen csapolás). Másik lehetőségként kifejlesztettek egy új technikát, amelynek segítségével a közvetlen csapolás az említett berendezések nélkül is elvégezhető. Ez a technika sok tapasztalatot és fejlesztési munkát igényel. A gyakorlatban a karbont közvetlenül lecsökkentik 0,04 %-ra, és ezzel egyidejűleg az acélfürdő hőmérséklete megfelelően alacsony célértékre csökken. A csapolás előtt mind a hőmérsékletet, mind az oxigén aktivitását mérik a további lépések érdekében.

Alkalmazhatóság

Megfelelő forrófém-elemző eszközre, valamint salakvisszazáró berendezésekre van szükség, továbbá megkönnyíti a technika megvalósítását, ha rendelkezésre áll egy üstkemence.

86. Elérhető legjobb technikának számít az energiafogyasztás csökkentése közel végső alakra történő, folyamatos szalagöntés alkalmazásával, ha azt az előállított acélfajták minősége és termékösszetétele indokolja.

Leírás

A közel végső alakra történő szalagöntés az acél 15 mm-nél vékonyabb szalagok formájába való folyamatos öntését jelenti. Az öntési folyamatot a szalagok közvetlen – a hagyományos öntési technikák, pl. lemezbuga vagy vékonybramma folyamatos öntését követően használt köztes újrahevítő kemence használatát mellőző – meleghengerlésével, hűtésével és tekercselésével kombinálják. A szalagöntés így tehát különböző szélességű, 2 mm-nél vékonyabb, lapos acélszalagok gyártására szolgáló technika.

Alkalmazhatóság

A technika alkalmazhatósága az előállított acélfajtáktól (durvalemezek például nem állíthatók elő e folyamat segítségével) és az adott acélmű termékkínálatától (termékösszetételétől) függ. Meglévő üzemek esetén az alkalmazhatóságot korlátozhatja azok elrendezése és a rendelkezésre álló hely, mivel pl. a szalagöntő utólagos beépítéséhez körülbelül 100 m hosszúságú térre van szükség.

1.7 Villamos ívkemencés acélgyártásra és -öntésre vonatkozó BAT-következtetések

Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban ismertetett BAT-következtetések mindenfajta villamos ívkemencés acélgyártás és -öntés esetén alkalmazhatók.

Levegőbe történő kibocsátások

87. Villamos ívkemencés folyamat esetén elérhető legjobb technikának számít a higanykibocsátás csökkentése a higanytartalmú nyers- és segédanyagok lehető legnagyobb mértékű mellőzése által (lásd 6. és 7. BAT).

88. A villamos ívkemence elsődleges és másodlagos portalanítása (ideértve a hulladék előmelegítését, a töltést, az olvasztást, a csapolást, az üstkemencét és a másodlagos metallurgiai eljárásokat) tekintetében elérhető legjobb technikának számít a valamennyi kibocsátási forrásból származó por hatékony elszívásának az alábbi technikák egyikének alkalmazásával való megvalósítása, és ezt követően zsákos szűrővel történő portalanítás végrehajtása:

I.	közvetlen füstgázelszívás (4. vagy 2. nyílás) és elszívóernyős rendszerek kombinációja,

II.	közvetlen gázelszívás és kutyaház-rendszerek,

III.	közvetlen gázelszívás és az egész épület légtelenítése (az alacsony kapacitású villamos ívkemencéknél ugyanaz az elszívási hatásfok lehet, hogy közvetlen gázelszívás nélkül is elérhető).

A BAT-hoz kapcsolódó általános átlagos gyűjtési hatásfok > 98 %.

A BAT-hoz tartozó, napi középértékként meghatározott porkibocsátási szint < 5 mg/Nm3.

A BAT-hoz tartozó, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározott (szakaszos mérés, legalább négyórás időtartam alatt szúrópróbaszerűen vett minták) higany-kibocsátási szint < 0,05 mg/Nm3.

89. A villamos ívkemence elsődleges és másodlagos portalanítása (ideértve a hulladék előmelegítését, a töltést, az olvasztást, a csapolást, az üstkemencét és a másodlagos metallurgiai eljárásokat) tekintetében elérhető legjobb technikának számít a poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F) és a poliklórozott bifenilek (PCB) kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése a PCDD/F-et és PCB-t, valamint ezek elővegyületeit tartalmazó nyersanyagok lehető legnagyobb mértékű mellőzésével (lásd 6. és 7. BAT), továbbá az alábbi technikák legalább egyikének megfelelő portalanító rendszerrel együtt való alkalmazásával:

I.	megfelelő utóégetés,

II.	megfelelő gyorshűtés,

III.	portalanítás előtt megfelelő adszorbensek injektálása a csőbe.

A BAT-hoz tartozó, 6–8 órás időszakon át, állandósult üzemállapotban vett, szúrópróbaszerű mintán alapuló kibocsátási szint poliklórozott dibenzodioxinok/furánok (PCDD/F) tekintetében < 0,1 ng I-TEQ/Nm3. A BAT-hoz tartozó kibocsátási szint bizonyos esetekben csak elsődleges intézkedésekkel érhető el.

Az I. BAT alkalmazhatósága

Meglévő üzemekben az alkalmazhatóság mérlegelése céljából figyelembe kell venni olyan körülményeket, mint például a rendelkezésre álló hely, a meglévő füstgázcsatorna-rendszer stb.

90. A helyben végzett salakfeldolgozás tekintetében elérhető legjobb technikának számít a porkibocsátás az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával történő csökkentése:

I.	a kibocsátott por hatékony elszívása a salaktörőből, valamint adott esetben rostáló berendezések használata és azt követő füstgáztisztítás,

II.	a kezeletlen salak kanalas rakodógépekkel történő szállítása,

III.	elszívás vagy nedvesítés alkalmazása a zúzott anyaghoz használt szállítóberendezések átrakóhelyein,

IV.	a salakhalmok nedvesítése,

V.	vízköd alkalmazása a zúzott salak rakodása során.

Az I. BAT-hoz tartozó, a mintavételi időszak átlagértékeként meghatározott (szakaszos mérés, legalább félórás időtartam alatt szúrópróbaszerűen vett minták) porkibocsátási szint < 10–20 mg/Nm3.

Víz és szennyvíz

91. Elérhető legjobb technikának számít a villamos ívkemencés folyamat vízfogyasztásának minimalizálása azáltal, hogy a kemence berendezéseinek hűtésére a lehető legnagyobb mértékben zárt vízhűtéses rendszereket használnak, kivéve egyszeres átvezetésű hűtőrendszerek alkalmazása esetén.

92. Elérhető legjobb technikának számít a folyamatos öntés szennyvízkibocsátásának az alábbi technikák kombinált alkalmazásával történő minimalizálása:

I.	a szilárd anyagok flokkulálás, ülepítés és/vagy szűrés útján való eltávolítása,

II.	az olaj lefölöző tartályokban vagy egyéb, hatékony eszközökkel való eltávolítása,

III.	a hűtővíz és a vákuum-előállítás során keletkező víz lehető legnagyobb mértékű visszakeringetése.

—	lebegő szilárd részecskék	< 20 mg/l
—	vas	< 5 mg/l
—	cink	< 2 mg/l
—	nikkel	< 0,5 mg/l
—	összes króm	< 0,5 mg/l
—	összes szénhidrogén	< 5 mg/l

Gyártási maradékanyagok

93. Elérhető legjobb technikának számít a hulladékképződés az alábbi technikák legalább egyikének alkalmazásával történő megelőzése:

I.	megfelelő, az egyedi kezelést megkönnyítő összegyűjtés és tárolás,

II.	a különböző folyamatokból származó tűzálló anyagok visszanyerése és helyben történő újrahasznosítása, valamint belső – azaz dolomit, magnezit és mész helyettesítésére történő – használata,

III.	a szűrőpor felhasználása a nemvasfémek – például cink – visszanyerésére a nemvasfém-gyártásban, szükség esetén a szűrőpor villamos ívkemencébe való visszakeringetése útján történő dúsítását követően,

IV.	a folyamatos öntésből származó reve leválasztása a vízkezelési folyamat során, visszanyerése és azt követő újrahasznosítása, pl. a szinterelésben/nagyolvasztóban vagy a cementiparban,

V.	a villamos ívkemencés folyamatból származó tűzálló anyagok és salak másodlagos nyersanyagként való külső felhasználása, amennyiben a piaci feltételek lehetővé teszik.

Elérhető legjobb technikának számít a villamos ívkemencés folyamat során képződő, el nem kerülhető és újra nem hasznosítható maradékanyagok ellenőrzött módon történő kezelése.

Alkalmazhatóság

A gyártási maradékanyagok a III–V. BAT-ban említett, külső felhasználása vagy újrahasznosítása harmadik felek együttműködésén és hozzájárulásán múlik, így az az üzemeltető irányításán és ezzel együtt az engedély hatályán kívül eshet.

Energia

94. Elérhető legjobb technikának számít az energiafogyasztás csökkentése közel végső alakra történő, folyamatos szalagöntés alkalmazásával, ha azt az előállított acélfajták minősége és termékösszetétele indokolja.

Leírás

Alkalmazhatóság

Zaj

95. Elérhető legjobb technikának számít a villamos ívkemence-berendezések, valamint a nagymértékű hangenergiát generáló folyamatok zajkibocsátásának csökkentése (a 18. BAT-nál felsorolt technikák mellett) az alábbi építéstechnikai és üzemeltetési technikák kombinációjának a helyi körülményektől függő és azoknak megfelelő alkalmazásával:

I.	a villamos ívkemence épületének oly módon történő megépítése, hogy az elnyelje a kemence működése során bekövetkező mechanikai rázkódások keltette zajt,

II.	az adagolókosarak mozgatására szolgáló daruk olyan konstrukciója és beépítése, hogy az megelőzze a rázkódásokat,

III.	a belső falak és a tető speciális hangszigetelése az elektronikus ívkemence épületéből származó zajkibocsátás levegőben való továbbterjedésének megakadályozása érdekében,

IV.	a kemence és a külső fal egymástól való elválasztása az elektronikus ívkemence zajkibocsátásának az épületszerkezeten keresztüli továbbterjedésének csökkentése érdekében,

V.	a nagymértékű hangenergiát generáló folyamatok (pl. a villamos ívkemence és a dekarbonizáló egységek) a főépületben való elhelyezése.

(1) Egyes esetekben a KOI helyett összes szerves széntartalmat (TOC) mérnek (hogy elkerüljék a KOI elemzésében használt HgCl2-t). A KOI és a TOC közötti összefüggést minden egyes szinterelő üzem tekintetében eseti alapon meg kell határozni. A KOI/TOC arány körülbelül kettő és négy között változhat.

(2) Egyes esetekben a KOI helyett összes szerves széntartalmat (TOC) mérnek (hogy elkerüljék a KOI elemzésében használt HgCl2-t). A KOI és a TOC közötti összefüggést minden egyes pelletező üzem tekintetében eseti alapon meg kell határozni. A KOI/TOC arány körülbelül kettő és négy között változhat.

(3) Az értéktartomány alsó határa egy konkrét üzem valós működési feltételek mellett, a BAT alkalmazásával elért legjobb környezeti teljesítményén alapul.

(4) Ez a szint a nem izokinetikus Mohrhauer-módszeren (korábban VDI 2303) alapul.

(5) Ez a szint a VDI 2066 szerinti izokinetikus mintavételi módszeren alapul.

(6) Egyes esetekben a KOI helyett összes szerves széntartalmat (TOC) mérnek (hogy elkerüljék a KOI elemzésében használt HgCl2-t). A KOI és a TOC közötti összefüggést minden egyes kokszolóüzem tekintetében eseti alapon meg kell határozni. A KOI/TOC arány körülbelül kettő és négy között változhat.

(7) Ez a szint a DIN 38405 D 27, vagy bármely más, azzal egyenértékű tudományos minőséget képviselő adatok szolgáltatását biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabvány használatán alapul.

(8) Ez a szint a DIN 38405 D 13-2, vagy bármely más, azzal egyenértékű tudományos minőséget képviselő adatok szolgáltatását biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabvány használatán alapul.

(9) Ez a szint a DIN 38405 D 13-2, vagy bármely más, azzal egyenértékű tudományos minőséget képviselő adatok szolgáltatását biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabvány használatán alapul.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.070.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 70

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. március 8.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
		2012/134/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2012. február 28.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az üveggyártás tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2012) 865. számú dokumentummal történt) ( 1 )	1
		2012/135/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2012. február 28.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a vas- és acélgyártás tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2012) 903. számú dokumentummal történt) ( 1 )	63


	(1) EGT-vonatkozású szöveg