(1)

A Tanács az 1796/1999/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Indiából, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „eredeti intézkedések”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

A Tanács az 1601/2001/EK rendelettel (3) 2001-ben 9,7 %–50,7 %-ig terjedő mértékű végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között az Orosz Föderációból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára. Részleges időközi és hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 1279/2007/EK tanácsi rendelettel (4) ugyanilyen mértékű vám kivetésére került sor. Miután egy vizsgálat során megállapították, hogy az Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó intézkedéseket Moldovában történő átrakodással kijátszották, a Tanács az eredeti intézkedéseket a 760/2004/EK rendelettel (5) 2004 áprilisában kiterjesztette a Moldovában feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is. A Kínára vonatkozó eredeti intézkedéseket 2004 októberében az 1886/2004/EK rendelettel (6) hasonlóképpen kiterjesztette a Marokkóban feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is.

(3)

A Tanács az eredeti intézkedéseket egy hatályvesztési felülvizsgálatot követően – az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az 1858/2005/EK rendelettel (7) fenntartotta. Ezen intézkedések elnevezése a továbbiakban: „hatályban lévő intézkedések”, a hatályvesztési felülvizsgálaté pedig „utolsó vizsgálat”. Miután egy vizsgálat során megállapították, hogy a Kínából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó intézkedéseket a Koreai Köztársaságban történő átrakodással kijátszották, a Tanács az eredeti intézkedéseket a 400/2010/EU végrehajtási rendelettel (8) 2010 májusában kiterjesztette a Koreai Köztársaságban feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is.

(4)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett értesítéssel („az eljárás megindításáról szóló értesítés”) (9)2010. november 13-án bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a Kínából, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálatot indít.

(5)

A felülvizsgálat megindítására a teljes uniós acél drótkötél- és -kábelgyártás többségét, ebben az esetben több mint 60 %-át képviselő uniós gyártók nevében az európai uniós acéldrótkötél-gyártók összekötő bizottsága (EWRIS) („a kérelmező”) által benyújtott kérelmet követően került sor. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(6)

Mivel az Indiából származó behozatal esetében erre nem volt bizonyíték, a kérelmező az Indiából származó behozatalra vonatkozóan nem kérelmezte a hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Következésképp az Indiából származó behozatalra vonatkozó intézkedések 2010. november 17-én hatályukat vesztették (10).

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, importőröket, az ismert felhasználókat és szervezeteiket, az exportáló országok képviselőit, a kérelmezőt és a felülvizsgálat megindítása iránti kérelemben említett uniós gyártókat. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(8)

Tekintettel arra, hogy sok kínai exportáló gyártó, uniós gyártó és importőr érintett a vizsgálatban, a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben felmerült, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételre kerüljön sor. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy az eljárás megindítását követő két héten belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(9)

Tekintettel arra, hogy mindössze egyetlen kínai exportáló gyártó bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és jelezte együttműködési szándékát, a Bizottság úgy döntött, hogy a kínai exportáló gyártók esetében nem kerül sor mintavételre, hanem kérdőívet küld az említett gyártónak.

(10)

Húsz uniós gyártó/gyártói csoport bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. A Bizottság az uniós gyártóktól/gyártói csoportoktól kapott információk alapján egy három gyártóból/gyártói csoportból álló mintát választott ki, amelyet az uniós gazdasági ágazat szempontjából a termelési mennyiség és az érintett termék Unióban történő értékesítése tekintetében reprezentatívnak talált.

(11)

Nyolc importőr bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. Mivel azonban mindössze két importőr importálta ténylegesen az érintett terméket, a Bizottság úgy döntött, hogy nem alkalmaz mintavételt, hanem kérdőívet küld az említett importőröknek.

(12)

A Bizottság a kérdőíveket tehát a mintavétel során kiválasztott három uniós gyártónak/gyártói csoportnak, a két importőrnek és a három érintett ország összes ismert exportáló gyártójának küldte el.

(13)

A mintavételi formanyomtatványt kitöltő kínai exportáló gyártó végül nem küldte vissza a kérdőívet. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során.

(14)

A vizsgálat megindításakor egy ukrán exportáló gyártó küldött vissza részben kitöltött beadványt. A gyártót felkérték, hogy töltse ki a teljes kérdőívet, azonban erre már nem került sor. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy egyetlen ukrán exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során.

(15)

Egyetlen dél-afrikai exportáló gyártó küldte vissza a kitöltött kérdőívet.

(16)

Kitöltött kérdőívek érkeztek továbbá a mintavétel során kiválasztott három uniós gyártótól/gyártói csoporttól, két importőrtől és egy felhasználótól.

(17)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és ebből eredően az uniós gazdasági érdeket ért kár folytatódása vagy valószínű megismétlődése meghatározásához szükségesnek ítélt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(18)

A dömping és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2007. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(19)

Az érintett termék megegyezik a jelenleg hatályban lévő intézkedéseket eredményező eredeti vizsgálatban és utolsó vizsgálatban szereplő termékkel, azaz a jelenleg az ex 7312 10 81 , ex 7312 10 83 , ex 7312 10 85 , ex 7312 10 89  és ex 7312 10 98 KN-kód alá besorolt, 3 mm-t meghaladó keresztmetszetű acél drótkötél és -kábel (melyet a gazdasági ágazatban gyakran SWR-nek neveznek), beleértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acél drótkötelet és -kábelt nem (a továbbiakban: érintett termék).

(20)

Ez a felülvizsgálat megerősítette az eredeti és az utolsó vizsgálat megállapításait, miszerint a Kínában és Ukrajnában gyártott és az Unióba exportált acél drótkötelek és -kábelek, a Dél-Afrikában gyártott és a dél-afrikai piacon értékesített, valamint az Unióba exportált acél drótkötelek és -kábelek, az analóg országban, azaz Törökországban gyártott és a török piacon értékesített acél drótkötelek és -kábelek, továbbá az uniós gyártók által előállított és az Unióban értékesített acél drótkötelek és -kábelek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és azokat ugyanarra a célra használják fel, ezért azokat az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(21)

Az egyik importőr felvetett egy kérdést, amelyet az utolsó vizsgálat során az Európai Acéldrótkötél-importőrök Szövetsége (European Wire Rope Importers Association, EWRIA) is előterjesztett. Az importőr azt állította, hogy az érintett termék, valamint az Unióban gyártott és értékesített termék lényegesen eltér egymástól, és különbséget kellene tenni az általános és különleges célú kötelek között. Ezekkel az érvekkel az érintett termék behozatala vonatkozásában ideiglenes és végleges intézkedéseket elrendelő eredeti és utolsó rendeletek részletesen foglalkoztak. Ezenkívül a Törvényszék a T-369/08. sz. EWRIA kontra Európai Bizottság ügyben úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát akkor, amikor a vizsgálat során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem tett különbséget az általános és a különleges célú kötelek között (11).

(22)

Mivel az importőr nem tudott olyan új tényt előterjeszteni, ami azt igazolta volna, hogy az eredeti megállapítások alapjául szolgáló tények megváltoztak volna, az eredeti és az utolsó rendeletekben foglalt megállapítások megerősítést nyertek.

(23)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a hatályban lévő intézkedések esetleges hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(24)

Kína és Ukrajna tekintetében megállapítható, hogy az exportáló gyártók egyike sem működött teljes mértékben együtt. Egy ukrán és egy kínai exportáló gyártó jelentkezett a Bizottságnál, így a Bizottság elküldte nekik az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet. Ezek az exportáló gyártók hiányosan töltötték ki a kérdőíveket és telephelyeiken nem kerülhetett sor ellenőrző látogatásra. A Bizottság az érintett vállalatokat írásban megfelelően értesítette arról, hogy ilyen körülmények között az alaprendelet 18. cikke alapján a rendelkezésre álló tényeket kell figyelembe venni. Dél-Afrikában egyetlen ismert exportáló gyártó adott tájékoztatást a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportértékesítésével kapcsolatban, amely ebben az időszakban az Unióba irányuló összes dél-afrikai exportértékesítést képviselte.

(25)

Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban az acél drótkötelek és -kábelek Kínából, Dél-Afrikából és Ukrajnából az Unióba irányuló összes behozatalának mennyisége 4 833 tonna volt, ami az uniós piaci részesedés 2,4 %-át képviselte. Az utolsó vizsgálat során az érintett országok összes behozatala 3 915 tonna volt, ami az uniós piaci részesedés 2,2 %-át képviselte.

(26)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az eredeti vizsgálatban, mivel a körülmények nem változtak, illetve az információk rendelkezésre álltak. Együttműködés hiánya esetén, például Kína és Ukrajna esetében, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket kellett felhasználni.

(27)

Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban az acél drótkötelek és -kábelek Kínából az Unióba irányuló összes behozatalának mennyisége 4 530 tonna volt, ami az uniós piaci részesedés 2,2 %-át képviselte.

(28)

Mivel Kína átalakulóban lévő gazdaság, a rendes értéket – az alaprendelet 2. cikke 7. pontjának a) bekezdése alapján – egy megfelelő piacgazdasággal rendelkező harmadik országból származó információk alapján kellett megállapítani.

(29)

A Bizottság az utolsó vizsgálat során a rendes érték megállapításához Törökországot választotta analóg országnak. A kérelmező a jelenlegi vizsgálatban szintén Törökországot javasolta. Az analóg ország kiválasztását egyik fél sem ellenezte.

(30)

A vizsgálat azt bizonyította, hogy Törökország az acél drótkötelek és -kábelek tekintetében versenyképes piaccal rendelkezik, ahol három belföldi gyártó a piac 53 %-át fedi le, és más harmadik országokból származó versenytársak termékei is jelen vannak. Az érintett termék Törökországba történő behozatala esetén nem kell importvámot fizetni, illetve az acél drótkötelek és -kábelek Törökországba történő behozatalát illetően más korlátozások sincsenek érvényben. Végezetül a (20) preambulumbekezdésben említettek szerint a török piacon gyártott és értékesített termék hasonló a kínai exportáló gyártó által az Unióba exportált termékhez.

(31)

Ezért megállapítást nyert, hogy Törökország – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – a rendes érték megállapításának céljára megfelelő analóg ország.

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket az analóg ország együttműködő gyártójától kapott információk alapján, azaz a török belföldi piacon a kapcsolatban nem álló vevők által fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg. A gyártótól kapott információk elemzése alapján megállapították, hogy ezek az értékesítések a rendes kereskedelmi forgalom keretében történtek és reprezentatívak.

(33)

Következésképp a rendes értéket a török együttműködő gyártó által a kapcsolatban nem álló vevők felé felszámított hazai eladási árak súlyozott átlagában állapítottak meg.

(34)

Az exportárat – a kínai gyártók együttműködésének hiányában – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján állapították meg. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján begyűjtött információk a dömpingkülönbözet kiszámításához alkalmasabbak, mint az Eurostat adatai, mivel a vonatkozó KN-kódok a termékek szélesebb körét érintik, mint a fenti (19) preambulumbekezdésben meghatározott érintett termék.

(35)

A gyártelepi áron alapuló és az azonos kereskedelmi szintet képviselő rendes érték és exportár közötti tisztességes összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az árak összehasonlíthatóságát érintő különbségeket kellőképpen figyelembe vették. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a szállítási és biztosítási költségeket igazították ki.

(36)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítására úgy került sor, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították az Unióba irányuló kivitel súlyozott átlagos árával. Ez az összehasonlítás jelentős, mintegy 38 %-os dömping tényéről tanúskodott.

(37)

Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban az acél drótkötelek és -kábelek Dél-Afrikából az Unióba irányuló összes behozatalának mennyisége 281 tonna volt, ami az uniós piaci részesedés 0,1 %-át képviselte, ami minimális szintet jelent. A fenti behozatalt teljes egészében az egyetlen ismert exportáló gyártó bonyolította le.

(38)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a rendes értéket a dél-afrikai belföldi piacon a kapcsolatban nem álló vevők által fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, mivel úgy ítélték meg, hogy ezek az értékesítések a rendes kereskedelmi forgalom keretében történtek és reprezentatívak.

(39)

Mivel az érintett terméket közvetlenül független uniós vásárlók részére értékesítették, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(40)

A gyártelepi áron alapuló és az azonos kereskedelmi szintet képviselő rendes érték és exportár közötti tisztességes összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az árak összehasonlíthatóságát állítólag és bizonyítottan befolyásoló eltéréseket kellőképpen figyelembe vették. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a szállítási, biztosítási és hitelköltségeket igazították ki.

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítására úgy került sor, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket terméktípusonként összehasonlították az Unióba irányuló behozatal súlyozott átlagos árával. Ez az összehasonlítás mintegy 17 %-os dömping tényéről tanúskodott, ami alacsonyabb, mint az eredeti vizsgálatban megállapított 38,6 %-os dömpingkülönbözet.

(42)

Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban az acél drótkötelek és -kábelek Ukrajnából az Unióba irányuló összes behozatalának mennyisége 22 tonna volt, ami az uniós piaci részesedés kevesebb mint 0,1 %-át képviselte, vagyis de minimis szintű volt.

(43)

A rendes értéket az alaprendelet 18. cikke értelmében a kérelmező felülvizsgálati kérelmében szereplő információk alapján állapították meg, amelyek megfelelnek az ukrán belföldi piacon a kapcsolatban nem álló vevők által fizetett vagy fizetendő áraknak.

(44)

Az exportárat – az ukrán gyártók együttműködésének hiányában – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján állapították meg. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján begyűjtött információk a legalkalmasabbak a dömpingkülönbözet kiszámításához, mivel pontosan a fenti (19) preambulumbekezdésben meghatározott érintett termékre vonatkoznak.

(45)

A tisztességes összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az exportárat – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban – a kérelmező felülvizsgálati kérelmében szereplő tengeri szállítás és biztosítás költségével igazították ki. Ennek eredményeként a felülvizsgálati időszakra 80 %-ot meghaladó mértékű dömpingkülönbözetet állapítottak meg.

(46)

A 28 ismert kínai exportáló gyártó egyike sem működött együtt.

(47)

A felülvizsgálat iránti kérelemben megnevezett két dél-afrikai exportáló gyártó a Bizottság megkeresésére válaszolt, azonban csak az Unióba irányuló kivitelben érdekelt gyártó működött együtt azáltal, hogy kitöltötte a kérdőívet. Dél-Afrikában nincs más ismert gyártó.

(48)

Ukrajnát illetően az ismert exportáló gyártó – a (14) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – megszüntette az együttműködést. Ezenkívül Ukrajnában nincs más ismert gyártó.

(49)

Az eredeti vizsgálatban valamennyi kínai vállalat esetében egységesen 60,4 %-os dömpingellenes vámot állapítottak meg. A Kínából származó behozatal mennyisége számottevően csökkent, vagyis az eredeti vizsgálat (EU 15-ök) vizsgálati időszaka alatti 11 484 tonnáról az utolsó vizsgálat felülvizsgálati időszakában (EU 25-ök) 1 942 tonnára esett vissza, ezt követően azonban a jelenlegi felülvizsgálati időszakban 4 530 tonnára emelkedett. Megjegyzendő, hogy a kínai import 2001 óta növekvő tendenciát mutat. Az uniós piacon Kína jelenlegi piaci részesedése 2,2 % körül van.

(50)

A Bizottság – annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódik-e a dömping – vizsgálta az exportáló gyártók más exportpiacokon tanúsított árképzési magatartását, az Unióba irányuló kiviteli árakat, a termelési kapacitásokat és az intézkedések kijátszásának gyakorlatát. Az exportőröktől származó, importárakra vonatkozó információkat az Eurostat adatai alapján, az exportvolumennel és az árakkal kapcsolatos információkat a kínai statisztikai információk alapján, a kapacitásra vonatkozó adatokat pedig a kérelemben foglalt információk alapján állapították meg. A kínai statisztikai adatokkal való összehasonlításra az Eurostat adatait találták a legalkalmasabbnak, mivel az összehasonlítást – a következő preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – csak a termékek szélesebb körére vonatkozóan lehetett elvégezni.

(51)

A nyilvános kínai adatbázisokban rendelkezésre álló statisztikai információk az érintett terméknél szélesebb termékkörre vonatkoznak. Ezért ezen információk alapján nincs értelme az egyéb piacokra irányuló kivitel mennyiségét elemezni. Az az árelemzés, amelyre a kínai adatbázist fel lehetett használni, ésszerű becsléseken alapult, mivel esetleg hasonló jellemzőkkel rendelkező más termékeket vontak elemzés alá.

(52)

A fenti preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendelkezésre álló információk alapján megállapították, hogy Kína az egyéb exportpiacain az Unióba irányuló export áránál átlagosan jóval (a dömpingellenes vám figyelembevétele nélkül mintegy 30 %-kal) alacsonyabb árakon értékesít. Mivel a Kínából az Unióba irányuló kivitel – amint a (36) preambulumbekezdésben megállapítást nyert – dömpingszinten történt, a fenti adatok arra utalnak, hogy az egyéb harmadik országok piacaira irányuló kivitel az uniós exportértékesítésnél valószínűleg még nagyobb mértékű dömping mellett valósult meg. Azt is figyelembe vették, hogy az egyéb harmadik országokban érvényesített exportárszint megmutathatja, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló exportértékesítések vonatkozásában milyen árszint valószínűsíthető. Ez alapján és a harmadik országok piacain érvényesített alacsony árszint miatt azt a következtetést vonták le, hogy az Unióra vonatkozó exportárakat jelentős mértékben csökkenteni lehet, ami következésképp növelné a dömpingszintet.

(53)

Ugyancsak megállapították, hogy az uniós gazdasági ágazat Unión belüli eladási árszintje átlagosan jelentősen magasabb volt, mint a kínai exportőr más harmadik országok piacaira irányuló eladásainak exportárszintje. Az érintett termék általános uniós piaci árszintje Kína számára is igen vonzóvá teszi az uniós piacot. A magasabb uniós piaci árszint ösztönzi az uniós piacra irányuló kivitel növekedését.

(54)

Amint az a (36) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, a Kínából az Unióba irányuló exportértékesítés – az analóg ország rendes értéke alapján – jelentős mértékű dömping mellett valósult meg. Nincs ok azt feltételezni, hogy az intézkedések hiányában a behozatal nem hasonló dömpingárakon és nagyobb mennyiségben történne.

(55)

A felülvizsgálat iránti kérelem, valamint a nyilvánosan hozzáférhető információk (azaz a vállalatok honlapján közzétett adatok) ellenőrzése alapján valamennyi kínai exportáló gyártó kapacitása 1 355 000 tonnára becsülhető. A kérelmező a kínai gyártók kapacitáskihasználását mintegy 63 %-osra becsüli, ami több mint 500 000 tonna kihasználatlan kapacitást jelent. A kérelmező létesítés alatt álló további termelőüzemekről, illetve a belföldi piac méretéről is szolgáltatott információkat. A kínai gyártók tehát jelentős tartalékkapacitással rendelkeznek, amely jóval meghaladja a felülvizsgálati időszakban az Unióba exportált mennyiséget, sőt még a teljes uniós fogyasztást is. Ezért rendelkezésre áll az EU-ba irányuló export mennyiségének jelentős növeléséhez szükséges kapacitás, különösen, mivel semmi nem utal arra, hogy a harmadik országok piacai vagy a hazai piac képes lenne bármekkora többlettermelés felvételére. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kínai belföldi piac – az egymással versenyző gyártók tekintélyes számának köszönhetően – valószínűleg nem lenne képes ebből a tartalékkapacitásból jelentősebb mennyiséget felvenni.

(56)

Megállapítást nyert, hogy a Kínából származó érintett termék behozalatára vonatkozóan hatályban lévő intézkedéseket 2004-ben az importáru Marokkóban történő átrakodásával, 2010-ben pedig a Koreai Köztársaságban történő átrakodásával kijátszották. Ez egyértelműen jelzi a kínai acél drótkötelek és -kábelek eladóinak érdekeltségét az Unió piacán, illetve azt, hogy nem dömpingszinten nem hajlandók versenyezni az uniós piacon. Ez további érvnek tekinthető amellett, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai kivitel mennyisége valószínűleg növekedne, és dömpingelt áron kerülne az uniós piacra.

(57)

Dél-Afrikában két ismert gyártó van. A fent említettek szerint az egyik gyártó működött együtt a felülvizsgálatban.

(58)

A másik gyártó nem mutatott érdeklődést az Unióba irányuló kivitel iránt és azt állította, hogy termelési kapacitását teljes mértékben kihasználja és a megtermelt mennyiséget a dél-afrikai belföldi piacon értékesíti.

(59)

A végleges intézkedések bevezetése óta a Dél-Afrikából származó behozatal jelentős mértékben visszaesett. A Dél-Afrikából származó behozatal piaci részesedése (0,1 %) a felülvizsgálati időszakban a minimumküszöb alatt volt, ami mennyiségben 281 tonnát jelentett. Ezenkívül ennek a behozatalnak a nagy részét tengeri fúráshoz használták, ami az előző vizsgálat óta eltelt időben jelentősen megnőtt, és ezeket az árukat nem is vámkezelték az EU-ban. Az érintett termékből csak igen kis mennyiség került az EU-ban szabad forgalomba.

(60)

Annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén vajon a dömping folytatódik-e, az együttműködő exportáló gyártó által rendelkezésre bocsátott, az Unióba és a harmadik országokba irányuló export mennyiségére és áraira, a kihasználatlan kapacitásra és a készletekre vonatkozó információkat, valamint a dél-afrikai belföldi piacon fennálló helyzetet vizsgálták.

(61)

Az érintett termék együttműködő exportáló gyártója tájékoztatást adott az Unión kívüli piacokra irányuló exportjai mennyiségéről és árairól. Az exportáló gyártó a termelésének jelentős mennyiségét értékesíti exportpiacokon, noha az exportvolumene a figyelembe vett időszak során visszaesett. A vállalat exporttevékenysége többnyire két sajátos piaci szegmensre irányul: mélyfúrásokhoz használt kötelekre és tengeri fúrással kapcsolatos alkalmazásokra.

(62)

A vállalat a harmadik országokban a figyelembe vett időszak minden évében általában jóval magasabb exportárakon (30–70 %) értékesítette termékeit, mint az Unióban, beleértve az alkalmazott dömpingellenes vámot is. Az uniós piacon érvényesített árakhoz viszonyítva a harmadik országok piacain elért árelőny arra utal, hogy az exportőr a jövőben valószínűleg még akkor sem lép az uniós piacra jelentős mennyiségű áruval, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyezik. Ezzel kapcsolatban azt is figyelembe vették, hogy – a fenti (61) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a vállalat exporttevékenysége olyan termékekre irányul, amelyekre elsősorban nem az uniós piacon van igény.

(63)

Az együttműködő exportáló gyártó az utolsó vizsgálat óta állandó raktárkészletet tartott fenn. A kapacitáskihasználás a termelési folyamat műszaki korlátai miatt szintén a szokásos (körülbelül 70–75 %-os) szinten maradt. A rendelkezésre álló maximális tartalékkapacitás 1 500 és 3 500 tonna között mozog. Az exportáló gyártó nem tervezi, hogy a termelési kapacitását jelentősen bővítené. Az Unióba irányuló export mennyiségének növeléséhez szükséges kapacitás igen korlátozott, mivel a harmadik országok piacai vagy a hazai piac képes lenne a többlettermelés felvételére.

(64)

Meg kell továbbá jegyezni, hogy a termelést igen magas haszonnal többnyire a belföldi piacon értékesítik, tehát a vállalatnak nem áll érdekében jelentős mennyiségű árut az Unió piacára exportálni.

(65)

A fenti (14) preambulumbekezdésben említettek szerint az ismert ukrán exportáló gyártó együttműködésének hiányában a megállapításokat az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni. Mivel az ukrán iparról kevés információ áll rendelkezésre, az alábbi megállapítások a kérelmező felülvizsgálati kérelmében szereplő információkon és a nyilvánosan hozzáférhető kereskedelmi statisztikákon alapulnak. Megjegyzendő, hogy nincs más ismert ukrán gyártó és az elsősorban a termelési kapacitással kapcsolatos alábbi szempontok az ismert exportáló gyártóra vonatkoznak.

(66)

A Bizottság – annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén vajon a dömping folytatódik-e – vizsgálta az exportáló gyártók harmadik országokban, illetve az Unióban érvényesített exportárait, a kihasználatlan kapacitásokat és az intézkedések kijátszásának gyakorlatát.

(67)

Egyéb megbízhatóbb információ hiányában az exportpiacok tekintetében a kérelemben szereplő, nyilvánosan hozzáférhető statisztikákon alapuló információkat vették figyelembe. A fenti adatok elemzése azt mutatta, hogy az ezekben az országokban érvényesített átlagos exportárak jóval alacsonyabbak voltak, mint az Unióban elért átlagos exportárak. Amint az Kína és Dél-Afrika esetében a fentiekben kifejtésre került, az egyéb harmadik országokban érvényesített exportárak megmutathatják, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló exportértékesítések vonatkozásában milyen árszint valószínűsíthető. Ez alapján azt a következtetést vonták le, hogy az Unióra vonatkozó exportárakat jelentős mértékben – valószínűleg a dömping szintjére – lehet csökkenteni.

(68)

A korábban ismert két exportáló gyártó az utóbbi években összevonta tevékenységét. Ennek eredményeként az utolsó vizsgálatban meghatározott termelési kapacitást karcsúsították. A kérelemben szereplő bizonyítékok alapján, illetve az ismert exportáló gyártó állítása szerint Ukrajnában a becsült termelési kapacitás 35 000–40 000 tonna között van, amelynek hozzávetőleg 70 %-át használják ki a tényleges termeléshez. A 10 500–12 000 tonna közötti tartalékkapacitás arra utal, hogy az Unióba irányuló kivitel mennyiségének jelentős növeléséhez szükséges kapacitás valóban rendelkezésre áll. Az importra és az exportra vonatkozó ismert termelési és statisztikai információk alapján kiszámított látható fogyasztás Ukrajnában azt mutatja, hogy a belföldi piac további kapacitás felvételére már nem képes. Így Ukrajna az az ország, ahonnan az érintett országok közül a legvalószínűbb, hogy a kihasználatlan kapacitásokat az uniós piacra irányítják, különösen mivel semmi nem utal arra, hogy a harmadik országok piacai vagy a hazai piac képes lenne bármekkora többlettermelés felvételére.

(69)

Az Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetését követően megállapították, hogy ezeket az intézkedéseket az acél drótkötelek és -kábelek Moldován keresztül történő behozatalával kijátszották. Megállapítást nyert, hogy az intézkedések felderített kijátszásának gyakorlata is olyan tényező, amely az uniós piacra lépés iránti érdeklődést jelzi, illetve arról tanúskodik, hogy az ukrán exportőrök nem dömpingszinten nem tudnak versenyezni az uniós piacon.

(70)

Kína és Ukrajna tekintetében megállapítható, hogy a dömping jelentős mértékben, Dél-Afrika vonatkozásában pedig kisebb mértékben folytatódna, noha a Dél-Afrikából és Ukrajnából származó behozatal volumene alacsony.

(71)

A Bizottság – annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódik-e a dömping – vizsgálta a tartalékkapacitásokat és a fel nem használt készleteket, továbbá a különböző piacokon érvényesített ár- és exportstratégiákat. Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy Kína jelentős, míg Ukrajna kisebb tartalékkapacitással és felhalmozott készlettel rendelkezik. Dél-Afrikában nem figyelhető meg említésre méltó tartalékkapacitás, illetve különösen magas készlet. Megállapítható továbbá, hogy Kína és Ukrajna az egyéb harmadik országok piacain az uniós piacnál általában alacsonyabb árakon értékesít, ezért az Unió ezen országok exportáló gyártói számára továbbra is vonzó piac marad. Dél-Afrika viszont más országokban az Unióba irányuló kivitelnél jóval nagyobb mennyiségben, és látszólag nem dömpingárakon értékesít. Ezért megállapítást nyert, hogy amennyiben az uniós piacra jutás dömpingellenes intézkedések nélkül megvalósulhatna, Kína és Ukrajna valószínűleg átirányítaná a harmadik országokba irányuló kivitelét az Unióba. A rendelkezésre álló tartalék termelési kapacitások azt valószínűsítik, hogy az ezekből az országokból származó behozatal emelkedne. Az árképzési stratégiák elemzése során kiderült, hogy az Ukrajnából és Kínából származó behozatalt valószínűleg dömpingárakon értékesítenék. Ezeket a megállapításokat az a tény is megerősítette, hogy mind a Kínára, mind az Ukrajnára vonatkozó meglévő intézkedéseket más országokon keresztül történő behozatal révén kijátszották, ami arra utal, hogy ezek az exportőr országok az Unió piacán tisztességes árakon nem versenyképesek. Ezzel ellentétben megállapították, hogy a dél-afrikai gyártó más harmadik országok piacain méltányos árak mellett is versenyképes a többi gyártóval, többek között az uniós gyártókkal. A fentieket figyelembe véve Kínát és Ukrajnát illetően megállapították, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén a dömping várhatóan jelentős mértékben folytatódna. Ezzel ellentétben – figyelembe véve, hogy az eredeti vizsgálat óta a dömping mértéke csökkent, az egyéb harmadik országokba irányuló kivitel jóval magasabb árakon történik, mint az Unióba irányuló export, illetve a dél-afrikai termékek iránti előreláthatóan alacsony kereslet miatt – megállapították, hogy a Dél-Afrikából származó jelentős mennyiségű dömpingelt behozatal várhatóan nem folytatódik.

(72)

Az ukrán kormány a fenti megállapítások kapcsán tett észrevételeiben azzal érvelt, hogy az az állítás, miszerint a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az ukrán gyártó az Unió piacára térne át, túlzott és egyben ésszerűtlen is. Állítását alátámasztandó az ukrán kormány azzal érvelt, hogy a hatályos intézkedések az ügyfélkapcsolatok elveszítését eredményezték az EU-ban, tehát megszűnt az Unióba irányuló export, valamint hogy az ukrán exportok most már a FÁK és az ázsiai országok piacaira összpontosítanak. Az ukrán kormány ugyanakkor nem tért ki az uniós piacnak az említett piacokon tapasztalható jelentős árkülönbségek miatti vonzerejére, ahogyan azt a fenti (67) preambulumbekezdés is említi, így tehát figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy valóban fennáll annak a valószínűsége, hogy az ukrán exportok ismét az Unió felé irányulnak az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén.

(73)

A közzétételt követően a kérelmező azzal érvelt, hogy a dél-afrikai gyártó más piacokra irányuló exportvolumenének csökkenése minden bizonnyal a tartalékkapacitások növekedését eredményezi, amelyeket a belföldi piac nem lesz képes befogadni, és mindez az Unióba irányuló importok növekedéséhez fog vezetni. Ezeket az érveket ugyanakkor nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Másfelől azonban megállapításra került, hogy az együttműködő exportőrnek a figyelembe vett időszak alatti csökkenő exportértékesítéseit enyhítették a belföldi értékesítések, amelyek ugyanabban az időszakban csupán kisebb mértékben csökkentek. Ezenkívül a vállalat értékesítései 2009 és a vizsgálati időszak között összességében nőttek. Ezért nincs arra utaló jel, hogy a kérelmező érvelése megalapozott lenne.

(74)

A kérelmező továbbá kritizálta a Bizottságot amiatt, hogy az egyrészt nem vette figyelembe, hogy a másik dél-afrikai gyártó nem működött együtt, másrészt azt sem, hogy az a tény, hogy ez a vállalat a múltban eddig nem exportált, nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fog exportálni. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a figyelembe vett időszakban e vállalat nem exportált az Unióba. A dömpingellenes intézkedések nem azt acél szolgálják, hogy megtiltsák az Unió felé irányuló legális importokat. Ezt az állítást ezért elutasították.

(75)

Az acél drótköteleket és -kábeleket az Unión belül 25 gyártó/gyártói csoport állítja elő, amelyek az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot alkotják.

(76)

A (10) preambulumbekezdésben említettek szerint a kért információkat beküldő alábbi húsz uniós gyártó közül egy három gyártóból/gyártói csoportból álló mintát állítottak össze.

(77)

Megjegyzendő, hogy a felülvizsgálati időszakban a mintába kiválasztott három uniós gyártó a teljes uniós termelés 40 %-át, míg a fenti húsz uniós gyártó a teljes uniós termelés 96 %-át képviselte, ami az uniós össztermelés szempontjából reprezentatívnak tekinthető.

(78)

Az uniós fogyasztást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósuló értékesítési mennyisége, valamint az uniós piacra irányuló összes behozatal alapján állapították meg az Eurostat adatai alapján.

(79)

Az uniós fogyasztás 2007 és a felülvizsgálati időszak között 21 %-kal, 255 985 tonnáról 203 331 tonnára esett vissza. 2008-ban csekély, 1 %-os emelkedés volt megfigyelhető, 2009-ben azonban a gazdasági visszaesés következményeként a fogyasztás jelentős mértékben, 22 százalékponttal csökkent, és a felülvizsgálati időszakban hasonló szinten maradt.

(80)

A Bizottság a korábbi vizsgálatok során a Kínából, Dél-Afrikából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve értékelte. Megvizsgálta, hogy a jelenlegi vizsgálat során szintén megfelelő lenne-e az összesített értékelés.

(81)

Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az egyes országokból származó behozatalt illetően meghatározott dömpingkülönbözet mértéke meghaladta a minimumszintet. A mennyiségeket illetően az intézkedések hatályvesztése esetén az egyes országok vonatkozásában valószínűsíthető exportvolumeneket előretekintő elemzéssel határozta meg. Az elemzés arra derített fényt, hogy a Kínából és Ukrajnából származó behozatal az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén – Dél-Afrikától eltérően – valószínűleg jóval a felülvizsgálati időszakban elért szint fölé emelkedne, és biztosan meghaladná az elhanyagolhatósági küszöböt. Dél-Afrika vonatkozásában megállapítható, hogy az Unióba irányuló export mennyiségének növeléséhez szükséges tartalékkapacitás igen korlátozott és a harmadik országok piacai vagy a hazai piac képes lenne az esetleges többlettermelés felvételére.

(82)

A Bizottság az importtermékek versenyfeltételeit illetően megállapította, hogy a Dél-Afrikából származó behozatal közvetlenül nem versenyez a két másik országból származó importtal. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy – az alábbi (87) és (91) preambulumbekezdésben leírtak szerint – a Dél-Afrikából behozott terméktípusok árai jóval meghaladják a másik két országból származó importtermékek árait. A magasabb árak alapján – a két másik országból származó behozatal vonatkozásában megállapított jelentős áralákínálástól eltérően – a dél-afrikai import esetében nem történt áralákínálás.

(83)

A vizsgálat a három országból származó behozatalt illetően megállapította, hogy az ezekből az országokból származó acél drótkötelek és -kábelek az alapvető fizikai és műszaki jellemzőik tekintetében hasonlóak. Ezek az acéldrótkötél- és kábeltípusok továbbá kölcsönösen felcserélhetőek az Unióban gyártott típusokkal, és ezeket az Unióban ugyanabban az időszakban értékesítették. A fentiekre tekintettel megállapították, hogy az érintett országokból származó, illetve az Unióban gyártott acél drótkötelek és -kábelek versenyeznek egymással.

(84)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Kína és Ukrajna tekintetében az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt valamennyi kritérium teljesül. Az ebből a két országból származó behozatalt ezért összesítve vizsgálták. Mivel Dél-Afrika tekintetében az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt szempontok, különösen az importtermékek közötti verseny feltételei nem teljesültek, az ebből az országból származó behozatalt külön vizsgálták.

(85)

Az Eurostat adatai szerint a Kínából és Ukrajnából származó érintett termékek behozatalának mennyisége a figyelembe vett időszakban 54 %-kal csökkent. 2009-ben jelentős, 43 százalékpontos visszaesés figyelhető meg, amelyet a felülvizsgálati időszakban további 13 százalékpontos csökkenés követett.

(86)

A kínai és ukrán behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 3,8 %-ról 2,2 %-ra esett vissza.

(87)

Az importtermékek árai a figyelembe vett időszakban 29 %-kal emelkedtek. A 2008. évi 11 %-os növekedés után 2009-ben tovább emelkedtek és a felülvizsgálati időszakban stabilak maradtak.

(88)

A kínai és az ukrán exportáló gyártók együttműködésének hiányában az áralákínálást KN-kódonként a behozatali statisztikák vonatkozásában az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésében foglaltak alapján összegyűjtött információk felhasználásával kellett meghatározni. A Kínából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek esetében az áralákínálás mértéke a felülvizsgálati időszakban – a dömpingellenes vámot figyelmen kívül hagyva – 47,4 % és 58,2 % között mozgott.

(89)

Az Eurostat adatai szerint a Dél-Afrikából származó érintett termékek behozatalának mennyisége a figyelembe vett időszakban 77 %-kal csökkent. 2009-ben jelentős, 94 százalékpontos visszaesés figyelhető meg, amelyet csekély, 17 százalékpontos növekedés követett a felülvizsgálati időszakban.

(90)

A dél-afrikai behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 0,5 %-ról 0,1 %-ra esett vissza.

(91)

Az importtermékek árai a figyelembe vett időszakban egyenletesen, 52 %-kal emelkedtek.

(92)

Az áralákínálást az együttműködő dél-afrikai gyártó exportárainak felhasználásával, a dömpingellenes vámok nélkül határozták meg és negatívnak találták. Tekintettel arra, hogy Dél-Afrikában nincs másik exportáló gyártó, ez a megállapítás az ország egészére érvényes.

(93)

A fenti (3) preambulumbekezdésben említettek szerint megállapították, hogy a Kínára vonatkozó eredeti intézkedéseket a Koreai Köztársaságon (Dél-Korea) keresztül kijátszották. Következésképp a Kínából származó behozatalra kivetett dömpingellenes vámokat – a tizenegy, tényleges dél-koreai gyártó által előállított termékek kivételével – kiterjesztették a Dél-Koreából feladott hasonló acél drótkötelek és -kábelek behozatalára.

(94)

A behozatal a kijátszás elleni vizsgálatot, illetve a dömpingellenes vámok Dél-Koreából feladott importtermékekre történő kiterjesztését követően jelentősen visszaesett és a piaci részesedés a 2007. évi 18,7 %-ról 12,8 %-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban. Úgy tűnik, hogy ez a százalékarány megfelel a mentességet élvező tényleges koreai exportáló gyártók részesedésének.

(95)

Megállapították, hogy a Moldovából származó vagy onnan feladott importtermékek mennyisége a figyelembe vett időszakban közel nulla volt. Így további elemzést nem tartottak szükségesnek.

(96)

A Marokkóból származó vagy onnan feladott behozatal a figyelembe vett időszakban 51 %-kal csökkent. Ez ugyanebben az időszakban 0,5 %-nál kisebb piaci részesedést jelentett.

(97)

Az Eurostat adatai szerint az Orosz Föderációból származó, az 1601/2001/EK rendelet (12) 1. cikkének (1) bekezdése szerinti egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatala a figyelembe vett időszakban 41 %-kal csökkent.

(98)

Az orosz import piaci részesedése a 2007. évi 1,5 %-ról 1,1 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban.

(99)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolja.

(100)

Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat esetében mintavételt alkalmaztak, a kárt egyrészt a (75) preambulumbekezdésben meghatározott uniós gazdasági ágazat szintjén összegyűjtött információk, másrészt a mintába felvett uniós gyártók szintjén összegyűjtött információk alapján határozták meg.

(101)

Mintavétel esetén a bevált gyakorlatnak megfelelően bizonyos kármutatókat (termelés, kapacitás, termelékenység, készletek, értékesítés, piaci részesedés, növekedés és foglalkoztatás) az uniós gazdasági ágazat egészére nézve elemeznek, míg az egyes vállalatokkal kapcsolatos kármutatókat, vagyis az árat, a termelési költségeket, a nyereségességet, a béreket, a beruházásokat és azok megtérülését, a pénzáramlást és a tőkebevonási képességet a mintába felvett uniós gyártók szintjén összegyűjtött információk alapján vizsgálják meg.

(102)

A mintába felvett Bridon-csoport egyik tagja, a Bridon International Limited a figyelembe vett időszakban GBP-ben vezette a könyvelését. Ennek eredményeként bizonyos kármutatók alakulására a figyelembe vett időszakban hatással volt a GBP és az EUR átváltási árfolyamának ingadozása.

(103)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 2007 és a felülvizsgálati időszak között 9 %-kal, vagyis 182 681 tonnáról 165 394 tonnára csökkent. A termelés volumene 2008-ban változatlan volt, majd 2009-ben, a globális gazdasági visszaesés következményeként jelentős mértékben, 13 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban helyreállt, és négy százalékponttal emelkedett. A termelés volumene – az EU-n kívüli piacokon tapasztalható kereslet miatt – kisebb mértékben esett vissza, mint a fogyasztás az uniós piacon.

(104)

A figyelembe vett időszak során a termelési kapacitás 6 %-kal csökkent. 2009-ben 10 %-kal visszaesett, majd a felülvizsgálati időszakban négy százalékponttal nőtt. Mivel a termelés arányában jobban visszaesett, mint a kapacitás, a kapacitáskihasználás a 2007. évi 69 %-ról a felülvizsgálati időszakban 66 %-ra csökkent.

(105)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2008-ban és 2009-ben emelkedett, míg a felülvizsgálati időszakban a 2007. évi szintre csökkent.

(106)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2007 és a felülvizsgálati időszak között 20 %-kal csökkent. 2008-ban 5 %-kal esett vissza, majd 2009-ben – a gazdasági visszaesés következményeként – 24 százalékponttal tovább csökkent. Az értékesítés volumenének változása összhangban van az uniós piac alakulásával, ami 2007 és a felülvizsgálati időszak között – a gazdasági visszaesés eredményeként – 21 %-kal csökkent.

(107)

Az uniós gazdasági ágazatnak 2007 és a felülvizsgálati időszak között sikerült a piaci részesedését változatlanul 44 %-os szinten tartania. 2008-ban azonban az uniós fogyasztás 41 %-ára, míg 2009-ben 40 %-ára csökkent a piaci részesedés.

(108)

2007 és a felülvizsgálati időszak között, amikor az uniós fogyasztás 21 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene csak 20 %-kal esett vissza. Így az uniós gazdasági ágazat szerzett némi piaci részesedést, mivel az érintett országokból származó behozatal ugyanebben az időszakban csaknem két százalékpontot veszített.

(109)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás szintje 2007 és a felülvizsgálati időszak között 12 %-kal csökkent. A legnagyobb visszaesés 2009-ben következett be, amikor a foglalkoztatás nyolc százalékponttal csökkent. Ez azt bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat alkalmazkodni tudott az új piaci helyzethez.

(110)

Az uniós gazdasági ágazat teljes munkaidős egyenértékben mért éves teljesítményében kifejezett termelékenysége a figyelembe vett időszakban ingadozó volt, mivel 2008-ban két százalékponttal emelkedett, majd 2009-ben öt százalékponttal csökkent, ezt követően pedig a felülvizsgálati időszakban hat százalékponttal ismét nőtt.

(111)

A magasnak talált tényleges dömpingkülönbözet uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása – az érintett országokból származó behozatal teljes volumenét és a dömpingellenes vám meglétét tekintve – nem tekinthető jelentősnek.

(112)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárai 2007 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal emelkedtek. Az árak 2009-ig fokozatosan, 16 %-kal nőttek, majd a vizsgálati időszakban öt százalékponttal visszaestek. Az árak alakulása azzal áll összefüggésben, hogy az uniós gazdasági ágazat 2009-ig még a gazdasági visszaesés előtt felvett magas árakon tudta teríteni a rendeléseket. Összefügg továbbá azzal, hogy az uniós gazdasági ágazat folyamatosan átállt a magasabb árkategóriájú, azaz a nagyobb átmérőjű acél drótkötelek és -kábelek forgalmazására.

(113)

2007 és a felülvizsgálati időszak között a teljes munkaidős egyenértékre számított átlagbér a figyelembe vett időszakban 12 %-kal csökkent. Az alábbi táblázatból azonban nem lehet egyértelmű következtetést levonni, mivel az alkalmazottankénti béreket a figyelembe vett időszakban erősen befolyásolta a GBP és az EUR átváltási árfolyamának ingadozása.

(114)

Noha az acél drótkötelekkel és -kábelekkel kapcsolatos beruházások a figyelembe vett időszakban 32 %-kal csökkentek, azok mégis jelentősnek mondhatók, hiszen meghaladták a 35 millió EUR-t. A beruházások főleg a magas árréssel értékesített acél drótkötelekre és -kábelekre koncentrálódtak. A mintába felvett gyártóknak nem okozott nehézséget, hogy a figyelembe vett időszakban tőkét vonjanak be, mivel a beruházások általában néhány éven belül megtérültek.

(115)

A mintába felvett gyártóknak sikerült a teljes figyelembe vett időszak alatt nyereséget elérni. A 2008 és a felülvizsgálati időszak között elért nyereség meghaladta az eredeti vizsgálatban megállapított 5 %-os nyereségcélt. A mintába felvett gyártók által elért eredmény főleg az árak 2007 és a felülvizsgálati időszak közötti alakulásával magyarázható, illetve az ezen gyártók termékei iránti folyamatos globális keresletnek volt köszönhető, amely lehetővé tette a gyártók számára a fix költségek szétterítését. A nyereségesség felülvizsgálati időszakban tapasztalható visszaesése az árak csökkenésével és a termelési volumen visszaesésével magyarázható, ami kedvezőtlenül hatott a termelési költségre.

(116)

A beruházások megtérülése, azaz az acél drótkötelekkel és -kábelekkel kapcsolatos tevékenységeknek közvetlenül az eszközök nettó könyv szerinti értékének százalékában kifejezett teljes nyeresége, amely közvetve összefügg az acél drótkötelek és -kábelek gyártásával, a figyelembe vett időszak egészét tekintve nagyjából a fenti nyereségességi tendenciát követte.

(117)

A pénzforgalom 2007 és a felülvizsgálati időszak között javult és a figyelembe vett időszak egészét tekintve nagyjából a fenti nyereségességi tendenciát követte.

(118)

Míg a fentiekben vizsgált mutatók azt bizonyítják, hogy az uniós gazdasági ágazatot a gazdasági visszaesés kedvezőtlenül érintette, mivel az értékesítés és a termelés volumene, a foglalkoztatás és a beruházás csökkent, a mutatók azt is jelzik, hogy az uniós gazdasági ágazat átalakította a termelőberendezéseit annak érdekében, hogy alkalmazkodjon az új gazdasági környezet elvárásaihoz és képes legyen megragadni az uniós és Unión kívüli piacokon kínálkozó lehetőségeket olyan szegmensekben, ahol magas árrés érhető el. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzetének a dömpingellenes intézkedések 1999-es bevezetését követően tapasztalható javulása azt bizonyítja, hogy az intézkedések eredményesek és az uniós gazdasági ágazat a korábbi dömping hatásai után helyreállt.

(119)

Az ukrán kormány jelezte, hogy nem érti, hogyan okozhat kárt az uniós ágazatnak az ukrán importokkal szemben bevezetett dömpingellenes vámok megszüntetése, hiszen a kárt jelző mutatói többségében pozitív tendenciát mutattak a gazdasági válság időszakában, különösen pedig 2009 és a felülvizsgálati időszak között. Az elemzés azonban egy korlátozott időszak, nem pedig az egész figyelembe vett időszak alapján készült. Megjegyzendő, hogy ez az időszak nem mutatja reprezentatívan az általános tendenciát, amely egy olyan helyzetből indult ki, amelyben az elvárható nyereséget még el sem érték; ezt – az uniós ágazatra és mutatóira is hatást gyakorló gazdasági válság ellenére – a figyelembe vett időszak végén érték el. A (112) és (115) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően, az uniós ágazat által mutatott viszonylag pozitív általános kép egyrészt a 2008. év végi megrendelések jelentős számával magyarázható, amely megrendeléseket a 2009. év egészében elosztva teljesítettek, másrészt a nem uniós piacok megnövekedett fogyasztásával, ami hozzájárult a nyereséggel kapcsolatos mutatók általános pozitív alakulásához.

(120)

Noha a fogyasztás 21 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazatnak sikerült megőriznie a piaci részesedését, az árak 11 %-kal emelkedtek, a készletek elfogadható szinten maradtak és a termelési volumen a fogyasztásnál kisebb mértékben esett vissza. A nyereségességet tekintve az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban végig nyereséges volt. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban nem szenvedett kárt.

(121)

Az (55) és (68) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai és ukrán exportáló gyártóknak lehetőségük van arra, hogy a rendelkezésükre álló tartalékkapacitások felhasználásával jelentősen megemeljék az Unióba irányuló kivitelük volumenét. Jelentős, 500 000 tonnát meghaladó tartalékkapacitás áll rendelkezésükre, ami az egész uniós fogyasztással egyenlő. Ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg tekintélyes mennyiségű kínai és ukrán acél drótkötél és -kábel kerülne az uniós piacra annak érdekében, hogy visszaszerezze és tovább növelje az elvesztett piaci részesedését.

(122)

A (88) preambulumbekezdésben kiemeltek szerint megállapították, hogy a kínai és az ukrán importtermékek árai alacsonyak és a termékeket az uniós árakhoz képest áralákínálással értékesítik. Az értékesítés valószínűleg ezeken az alacsony árakon folytatódna. Ukrajna esetében az árak a (67) preambulumbekezdésben említettek szerint még tovább is csökkenhetnek. Az ilyen árképzési magatartás, amely azzal párosul, hogy az érintett országok exportőrei az érintett termékből jelentős mennyiséget képesek az uniós piacra juttatni, minden valószínűség szerint megerősítené az EU piacán tapasztalt árleszorító tendenciát és vélhetően kedvezőtlenül befolyásolná az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét. Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménye a fent bemutatottak szerint szoros kapcsolatban áll az EU piacán érvényes árak szintjével. Ezért amennyiben az uniós gazdasági ágazatnak egyre növekvő mennyiségű, dömpingáron értékesített kínai és ukrán importtermékekkel kellene felvennie a versenyt, akkor a pénzügyi helyzete az eredeti vizsgálatban megállapítottak szerint valószínűleg romlana. Ez alapján megállapítást nyert, hogy a Kínából és Ukrajnából származó behozatal elleni intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(123)

Dél-Afrikát illetően a tartalékkapacitások a (63) preambulumbekezdésben említettek szerint korlátozottnak tűnnek. Megállapították, hogy az EU-ban érvényesített dél-afrikai exportárak a (92) preambulumbekezdésben kiemelteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat árainál nem alacsonyabbak. Mivel kis mennyiségben kerül az uniós piacra exportált termék, az Unión kívüli öt legfontosabb piacra exportált dél-afrikai acél drótkötelek és -kábelek árait terméktípusonként összehasonlították az uniós gazdasági ágazat áraival. Megállapították, hogy az uniós gazdasági ágazat árainál ezek az árak nem alacsonyabbak.

(124)

Figyelembe véve, hogy korlátozott tartalékkapacitás áll rendelkezésre és nem történt áralákínálás, megállapították, hogy a Dél-Afrikából származó behozatallal szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal nem eredményezné az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését.

(125)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a Kínával és Ukrajnával szemben jelenleg érvényben lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes volna-e az Unió egészének érdekeivel. Az uniós érdeket valamennyi érintett különböző érdekeinek értékelése alapján határozták meg. Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálat során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió érdekeivel. Ezenkívül az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt túlzott negatív hatását is.

(126)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a kárt okozó dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő erejű okok, amelyek alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az Uniónak ebben az esetben nem állna érdekében a Kínából és Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó intézkedések fenntartása.

(127)

Az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképes iparágnak bizonyult. Ezt megerősítette az is, hogy a figyelembe vett időszakban az ágazat gazdasági helyzete kedvezően alakult. Az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban megőrizte a piaci részesedését, éles ellentétben áll az intézkedések 1999-es elrendelését megelőző helyzettel. Azt is meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat nyeresége 2007 és a felülvizsgálati időszak között ugyancsak javult. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az intézkedéseket a Marokkóból, Moldovából és Dél-Koreából érkező behozatalon keresztül kijátszották. Ha ez nem történt volna meg, az uniós gazdasági ágazat helyzete még kedvezőbben alakult volna.

(128)

Megalapozottan az várható, hogy az uniós gazdasági ágazatnak továbbra is hasznára válik az intézkedések fenntartása. Amennyiben a Kínából és Ukrajnából származó behozatal elleni intézkedéseket nem tartanák érvényben, az uniós gazdasági ágazat valószínűleg ismét kárt szenvedne az érintett országokból származó, nagyobb mennyiségű, dömpingáron értékesített importtermékek miatt, pénzügyi helyzete pedig tovább romlana.

(129)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban megállapították, hogy az intézkedések bevezetésének hatása nem lesz jelentős. A (11) preambulumbekezdésben említettek szerint két importőr küldte vissza a kitöltött kérdőívet és működött együtt teljes körűen ebben az eljárásban. Arról számoltak be, hogy az intézkedések áremelkedést eredményeztek. A vizsgálat azonban megállapította, hogy léteznek más beszerzési források is és az egyéb országokból származó importtermékek árai hasonlóak a kínai árakhoz.

(130)

A fentiek alapján megállapították, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedéseknek nincs lényegesen negatív hatása az importőrök pénzügyi helyzetére és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül az importőröket.

(131)

Az acél drótköteleket és -kábeleket igen változatos célokra használják, ezért az érintett felhasználó iparágak köre igen széles lehet, például halászat, (tengeri) hajózás, olaj- és gázipar, bányászat, erdészet, légi közlekedés, magas- és mélyépítés, építőipar, felvonók. A felhasználó iparágak előbbi felsorolása nem teljes körű.

(132)

A Bizottság minden ismert felhasználónak küldött kérdőívet. A (16) preambulumbekezdésben említettek szerint mindössze egyetlen felhasználó működött együtt az eljárásban. Arról számolt be, hogy az intézkedések miatt nem érte kár, mivel más beszerzési források is rendelkezésre álltak és az acél drótkötelek és -kábelek a termelési költségeiben nem jelentenek nagy tételt. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy mivel az acél drótkötelek és -kábelek költsége a felhasználó iparágakban elhanyagolható tételt jelent és más beszerzési források is rendelkezésre állnak, a hatályban lévő intézkedések a felhasználó iparágat jelentősen nem befolyásolják.

(133)

A fentiekre tekintettel azt a következtetést lehet levonni, hogy nem szól kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(134)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából és Ukrajnából származó érintett termékek behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartását, a Dél-Afrikából származó behozatal esetében pedig azok megszüntetését szándékozik javasolni. Határidőt is megállapítottak számukra, amely alatt a közzétételt követően előterjeszthették észrevételeiket. Nem érkezett olyan jellegű észrevétel, amely megváltoztatta volna a fent említett következtetéseket.

(135)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínából és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozóan elrendelt dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Ezzel ellentétben a Dél-Afrikából származó behozatalra vonatkozó intézkedések hatályukat kell, hogy veszítsék.

(136)

A fenti (2) és (3) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az Ukrajnából és Kínából származó érintett termékek behozatalára vonatkozóan érvényben lévő dömpingellenes vámok hatályát kiterjesztették a Moldovából, Marokkóból és a Koreai Köztársaságból feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is, tekintet nélkül arra, hogy azokat ezekből az országokból származóként jelentették-e be vagy sem. Az érintett termékek behozatalára vonatkozóan érvényben tartandó dömpingellenes vámokat a (2) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint továbbra is ki kell terjeszteni a Moldovából, Marokkóból és a Koreai Köztársaságból feladott acél drótkötelek és -kábelek behozatalára is, tekintet nélkül arra, hogy azokat ezekből az országokból származóként jelentették-e be vagy sem. A kiterjesztett intézkedések alól az 1886/2004/EK rendelet alapján mentességet élvező marokkói exportáló gyártónak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapnia. A kiterjesztett intézkedések alól a 400/2010/EU végrehajtási rendelet alapján mentességet élvező tizenegy dél-koreai exportáló gyártónak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapnia,

(1)

(2)

(3)

(4)