26.1.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/1

---

A BIZOTTSÁG 66/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. január 25.)

az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 318/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja egyes madarak Unióba történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket. A rendelet előírja, hogy az alkalmazási körébe tartozó madarak csak abban az esetben hozhatók be az Unióba, ha az I. mellékletben felsorolt harmadik országokból vagy azok részeiből származnak.

(2)	A 318/2007/EK rendelet I. melléklete a 2006/696/EK bizottsági határozat (3) I. melléklete 1. részének 1. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országokra vagy azok részeire hivatkozik, ahonnan a tenyész- vagy haszonbaromfi behozatala a laposmellű futómadár kivételével engedélyezett.

(3)

A 2006/696/EK határozatot hatályon kívül helyezte és felváltotta az azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról szóló, 2008. augusztus 8-i 798/2008/EK bizottsági rendelet (4). Ezért a 318/2007/EK rendelet I. mellékletében a fent említett határozatra történő hivatkozásokat a 798/2008/EK rendeletre történő hivatkozások váltják fel.

(4)

Ezenkívül Argentína arra kérte a Bizottságot, hogy a 318/2007/EK rendeletnek megfelelően engedélyezze egyes fogságban tenyésztett madarak Unióba történő behozatalát. A Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatala által Argentínában végzett vizsgálat – beleértve e harmadik ország által vállalt nyomonkövetési intézkedéseket – arra az eredményre vezetett, hogy Argentína megfelelő garanciákat nyújt az ilyen madarak Unióba történő behozatalához szükséges uniós szabályok betartását illetően.

(5)

Argentína jelenleg szerepel a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében megadott táblázatban. Azonban a tenyész- vagy haszonbaromfi behozatala – a laposmellű futómadár kivételével – ebből a harmadik országból nem engedélyezett. Ezért a 318/2007/EK rendelet I. mellékletében található jegyzékbe Argentínát különálló pontként fel kell venni.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2007/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(2)  HL L 84., 2007.3.24., 7. o.

(3)  HL L 295., 2006.10.25., 1. o.

(4)  HL L 226., 2008.8.23., 1. o.

---

---

26.1.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/3

---

A BIZOTTSÁG 67/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. január 25.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

---

---

26.1.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/5

---

A TANÁCS 2012/39/KKBP HATÁROZATA

(2012. január 25.)

az Európai Unió koszovói (1) különleges képviselőjének kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 31. cikke (2) bekezdésére és 33. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. december 5-én újólag megerősítette a nyugat-balkáni országok európai uniós perspektívája melletti egyhangú elkötelezettségét, amely továbbra is alapvető fontosságú a régió stabilitása, megbékélése és jövője szempontjából. A Tanács megerősítette a korábbi tanácsi következtetésekben felvázolt, Koszovóra vonatkozó uniós politikát is.

(2)	A Tanács 2011. május 5-én elfogadta a 2011/270/KKBP határozatot (2), amelyben Fernando GENTILINI-t nevezte ki az Európai Unió koszovói különleges képviselőjévé (EUKK), akinek megbízatása 2012. január 31-én lejár.

(3)	Samuel ŽBOGAR-t ki kell nevezni az EUKK-jévé a 2012. február 1-jétől2013. június 30-ig tartó időszakra.

(4)

A nyugat-balkáni térségre irányuló uniós politika stratégiai keretét a stabilizációs és társulási folyamat adja, amelynek eszközei Koszovóra is vonatkoznak, beleértve az európai partnerséget, a stabilizációs és társulási folyamattal kapcsolatos párbeszéd keretében folytatott politikai és technikai párbeszédet és a kapcsolódó uniós segítségnyújtási programokat.

(5)	Az EUKK megbízatását a Bizottsággal együttműködésben fogják végrehajtani az Unió hatáskörébe tartozó, egyéb idevonatkozó tevékenységekkel való összhang biztosítása érdekében.

(6)	A Tanács úgy rendelkezik, hogy az EUKK, valamint az Európai Unió pristinai képviselete vezetőjének hatáskörét és felhatalmazásait ugyanarra a személyre kell ruházni.

(7)	Az EUKK a megbízatást olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenységének a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzései elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács a 2012. február 1-jétől2013. június 30-ig tartó időszakra Samuel ŽBOGAR-t nevezi ki az Európai Unió koszovói különleges képviselőjévé (a továbbiakban: EUKK). Az EUKK megbízatása hamarabb is megszüntethető, amennyiben a Tanács az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselő („főképviselő”) javaslata alapján így határoz.

2. cikk

Politikai célkitűzések

Az EUKK megbízatása az Unió koszovói politikai célkitűzésein alapul. E célkitűzések közé tartozik a vezető szerep vállalása a stabil, életképes, békés, demokratikus és többnemzetiségű Koszovó megteremtésének elősegítésében, valamint a térség stabilitásának megszilárdításában, hozzájárulás a regionális együttműködéshez és a Nyugat-Balkán országainak jószomszédi kapcsolatához; a jogállamiság, a kisebbségek és a kulturális és vallási örökség védelme mellett elkötelezett Koszovó támogatása, az Unió irányában fejlődő Koszovó támogatása a térséggel kapcsolatos európai perspektívával összhangban és a vonatkozó tanácsi következtetéseknek megfelelően.

3. cikk

Megbízatás

A politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)	felajánlja az Unió tanácsadását és támogatását a politikai folyamat előmozdításához;

b)	elősegíti az Unió átfogó politikai koordinációját Koszovóban;

c)	megerősíti Koszovóban az uniós jelenlétet és biztosítja annak koherenciáját és hatékonyságát;

d)	helyi politikai iránymutatást nyújt – többek között a végrehajtói feladatokhoz kapcsolódó kérdések politikai vonatkozásai tekintetében – az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX KOSOVO) vezetőjének;

e)	biztosítja az uniós fellépés következetességét és egységességét Koszovóban;

f)

előmozdítja, hogy Koszovó a térséggel kapcsolatos európai perspektívával összhangban az Unió irányában fejlődjön, a nyilvánossággal folyó célzott kommunikáció és az uniós tájékoztató tevékenységek révén, amelyeknek célja annak biztosítása, hogy a koszovói lakosság mélyebben megértse és támogassa az Unióval kapcsolatos ügyeket;

g)	a vonatkozó intézményi hatáskörökkel és feladatokkal összhangban nyomon követi, segíti és megkönnyíti a politikai, gazdasági és európai prioritásokkal kapcsolatos fejleményeket;

h)	hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának kialakításához és megerősítéséhez Koszovóban, tekintettel többek között a nőkre és a gyermekekre, az Unió emberi jogi politikájával és az Unió emberi jogi iránymutatásaival összhangban;

i)	az Unió közvetítésével Belgrád és Pristina között zajló párbeszéd lebonyolításának előmozdítása.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel a megbízatásnak a főképviselő felügyelete melletti végrehajtásáért.

(2)   A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK szorosan együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ).

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2012. február 1-jétől2013. június 30-ig terjedő időszakra 2 410 000 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni. Szerződéskötésre pályázatot a nyugat-balkáni régió országainak állampolgárai is benyújthatnak.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásért elszámolással tartozik a Bizottság felé.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1)   Külön személyzetet kell kijelölni arra, hogy segítse az EUKK-t megbízatása végrehajtásában, valamint abban, hogy hozzájáruljon a koszovói uniós szerepvállalás átfogó koherenciájához, láthatóságához és hatékonyságához. Megbízatása és a rendelkezésre álló megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel csoportjának létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkívánt, a meghatározott politikai kérdésekre vonatkozó szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2)   A tagállamok, az Unió intézményei és EKSZ javaslatot tehetnek olyan alkalmazottak kiküldetésére, akik az EUKK-t munkájában segítik. Az ilyen kiküldött alkalmazottak javadalmazását az érintett tagállam, az Unió érintett intézménye, illetve az EKSZ fedezi. A tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki küldeni az EUKK melletti munkavégzésre. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak a tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

(3)   A kiküldött személyzet minden tagja a küldő állam, az uniós intézmény vagy az EKSZ közigazgatási fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

7. cikk

Az EUKK és személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az alkalmazottak feladatának elvégzéséhez, illetve a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó féllel/felekkel kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és a Bizottság minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU minősített adatok biztonsága

(1)   Az EUKK és csoportjának tagjai tiszteletben tartják az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2011. március 31-i 2011/292/EU tanácsi határozatban (3) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

(2)   A főképviselő jogosult a NATO/KFOR részére – az EU minősített adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályoknak megfelelően – „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” szintig a fellépés céljára készült EU-minősített adatokat és dokumentumokat átadni.

(3)   Az EUKK operatív igényeivel összhangban a főképviselő jogosult az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) részére – az EU minősített adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályoknak megfelelően – „RESTREINT UE/EU CONFIDENTIAL” szintig a fellépés céljára készült EU-minősített adatokat és dokumentumokat átadni. E célból helyi rendelkezéseket kell megállapítani.

(4)   A főképviselő jogosult az e határozathoz csatlakozó harmadik felek részére a fellépéssel kapcsolatos, a Tanács eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdése értelmében szakmai titoktartás alá tartozó tanácsi tanácskozásokra vonatkozó nem EU-minősített dokumentumok átadására (4).

9. cikk

Az információkhoz való hozzáférés és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság és a Tanács Főtitkársága biztosítja, hogy az EUKK minden lényeges információhoz hozzáférjen.

(2)   Az uniós küldöttség és/vagy a tagállamok adott esetben logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – megbízatásával és a hatásköre alá tartozó földrajzi terület biztonsági helyzetével összhangban, a közvetlenül az irányítása alá tartozó állomány biztonsága érdekében meghozza valamennyi indokolt és megvalósítható intézkedést, elsősorban az alábbiakat:

a)

az adott misszióra vonatkozó biztonsági tervnek az EKSZ iránymutatása alapján történő létrehozása, amely magában foglal többek között a misszióra vonatkozó fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket, szabályozza az állomány biztonságos mozgását a misszió területére és a misszió területén belül, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmazza a misszió vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervét;

b)	annak biztosítása, hogy az Unión kívül telepített teljes személyi állomány a misszió területén fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással rendelkezzen;

c)	annak biztosítása, hogy az Unión kívül telepítendő csoportjának valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, a misszió EKSZ általi biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön a misszió területére való érkezése előtt vagy érkezésekor;

d)

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, és ezek végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről, a félidős jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében, írásos jelentéseket nyújtsanak be a Tanács, a főképviselő és a Bizottság számára.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK szóban és írásban rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres írásbeli jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül terjesztik. Az EUKK a főképviselő vagy a PBB ajánlására jelentést tesz a Külügyek Tanácsának.

12. cikk

Koordináció

(1)   Az EUKK előmozdítja az Unión belüli átfogó politikai koordinációt. Elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi helyszíni uniós eszközt koherens módon alkalmazzanak az Unió politikai céljainak megvalósítása érdekében. Ezért az EUKK tevékenységét össze kell hangolni a Bizottság, valamint adott esetben a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az Unió küldöttségeit.

(2)   A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatot tart fenn az Unió régióbeli küldöttségeinek vezetőivel és a tagállamok külképviseleteinek vezetőivel. Ez utóbbiak minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az EUKK-nak megbízatása végrehajtásában segítséget nyújtsanak. Az EUKK helyi politikai iránymutatást nyújt – többek között a végrehajtói feladatokhoz kapcsolódó kérdések politikai vonatkozásai tekintetében – az EULEX KOSOVO vezetőjének. Az EUKK és a polgári műveleti parancsnok szükség esetén konzultációt folytat egymással.

(3)   Az EUKK az érintett helyi szervezetekkel és a helyszínen jelen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

(4)   Az EUKK a helyszínen tevékenykedő egyéb uniós szereplőkkel együtt, a magas szintű közös helyzetismeret és -értékelés elérése érdekében biztosítja az információknak a műveleti területen jelen lévő uniós szereplők közötti terjesztését és megosztását.

13. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint az Uniónak a térségben történő egyéb hozzájárulásaival való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2012. január végéig az elért eredményekről szóló jelentést, a megbízatása végén pedig a megbízatás teljesítéséről szóló átfogó jelentést nyújt be a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2012. február 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1244 (1999) sz. határozata szerint.

(2)  HL L 119., 2011.5.7., 12. o.

(3)  HL L 141., 2011.5.27., 17. o.

(4)  A Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2009. december 1-jei 2009/937/EU tanácsi határozat (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).

---

26.1.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/9

---

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. január 24.)

a 2008/855/EK határozat egyes húsoknak és húsipari termékeknek a határozat melléklete III. részében említett területeken található gazdaságokból más tagállamokba való szállítása tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2012) 181. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/40/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes tagállamokban előforduló klasszikus sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló, 2008. november 3-i 2008/855/EK bizottsági határozat (3) egyes járványügyi intézkedéseket ír elő az említett határozat mellékletében említett tagállamokban, illetve régióikban előforduló klasszikus sertéspestissel kapcsolatban.

(2)

A 2008/855/EK határozat 7. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy azoknak az érintett tagállamoknak, amelyeknek egyes területei szerepelnek a melléklet III. részében, biztosítaniuk kell, hogy a melléklet III. részében felsorolt területeken lévő gazdaságokból friss sertéshúst, és részben vagy teljes egészében ilyen húsból készült előkészített húst és húskészítményt ne szállítsanak más tagállamba.

(3)	A melléklet III. része jelenleg Románia egész területét említi.

(4)	A Románia által a Bizottságnak továbbított információk szerint a 2008/855/EK határozat elfogadása óta jelentősen javult a klasszikus sertéspestissel kapcsolatos helyzet a szóban forgó tagállamban.

(5)	Románia kérte, hogy engedélyezzék a friss sertéshús és a részben vagy teljes egészében ilyen húsból készült előkészített hús és húskészítmények szállítását az országból más tagállamokba, amennyiben ezeknek az áruknak a biztonságát egy „terelőrendszer” segítségével biztosítják.

(6)

Ez a rendszer gazdaságokból, illetve közös biológiai biztonsági irányítási rendszert alkalmazó, egy vagy több járványügyi egységből, valamint egy már meglévő szállítói láncból tevődne össze, amely az ott tartott sertés-alpopulációnak a klasszikus sertéspestis tekintetében különálló egészségügyi státuszt biztosítana. Ezek a gazdaságok és járványügyi egységek olyan területeken lennének, ahol felügyeleti, ellenőrzési és biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmaznak.

(7)

A „terelőrendszerhez” tartozó gazdaságokat, valamint azokat a létesítményeket, amelyek friss sertéshúst, és részben vagy teljes egészében ilyen húsból készült előkészített húst és húskészítményt állítanak elő, tárolnak és dolgoznak fel, az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell, és erről értesítenie kell a Bizottságot, feltéve, hogy azok a 2008/855/EK határozatban leírt további egészségügyi feltételeknek is eleget tesznek.

(8)

Emellett az ilyen hús, valamint a részben vagy teljes egészében ilyen húsból készült előkészített hús és húskészítmény előállítását, tárolását és feldolgozását elkülönítve kell végezni az olyan egyéb termékekétől, amelyek a 2008/855/EK határozat mellékletének III. részében felsorolt területeken található „terelőrendszeren” kívüli gazdaságokból származó sertések húsából készülnek.

(9)

A „terelőrendszer” keretében előállított hús, valamint a részben vagy teljes egészében ilyen húsból készült előkészített hús és húskészítmények biztonságának szavatolása érdekében az illetékes hatóságnak rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie azokban a gazdaságokban, amelyek részei az említett rendszernek.

(10)

A klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2001. október 23-i 2001/89/EK tanácsi irányelv (4) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre vonatkozóan az Unióra érvényes minimumintézkedéseket ír elő. Az irányelv elrendeli, hogy amint a klasszikus sertéspestis vaddisznóknál való elsődleges előfordulásának egyetlen esete bebizonyosodik, a betegség elterjedésének korlátozására a tagállam illetékes hatóságának haladéktalanul el kell rendelnie a határozatban részletezett intézkedések bevezetését.

(11)	Az illetékes hatóság által a „terelőrendszer” részét képező gazdaságokban végrehajtott rendszeres ellenőrzések során különösen helyénvaló annak vizsgálata, hogy ezeket az intézkedéseket valóban alkalmazzák-e.

(12)

A klasszikus sertéspestis megállapítására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételi módszereket és a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelési szempontjait megállapító diagnosztikai kézikönyv jóváhagyásáról szóló, 2002. február 1-jei 2002/106/EK bizottsági határozat (5) meghatározza a legalkalmasabb mintavételi eljárásokat és a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értékelésére szolgáló kritériumokat annak érdekében, hogy különböző helyzetekben megállapítható legyen a helyes diagnózis. Ezért az illetékes hatóság által a „terelőrendszer” részét képező gazdaságokban végrehajtott rendszeres ellenőrzések során helyénvaló ezeket az eljárásokat és kritériumokat használni.

(13)

Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) előírja, hogy a tagállamoknak a friss húsra vonatkozó hivatalos ellenőrzéseket e rendelet I. mellékletének megfelelően kell végrehajtaniuk. Az említett rendelet azt is előírja, hogy amennyiben a hivatalos ellenőrzések nem tárnak fel olyan hiányosságot, amely a húst emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenné, azt állat-egészségügyi jelöléssel kell ellátni. Következésképpen a „terelőrendszerben” előállított friss húst a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakaszának III. fejezetében meghatározott állat-egészségügyi jelöléssel kell ellátni annak érdekében, hogy más tagállamokba lehessen szállítani.

(14)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) előírja, hogy az élelmiszeripari vállalkozók csak abban az esetben hozhatnak forgalomba a rendelet szerint engedélyezendő létesítményben kezelt állati eredetű terméket, ha azt a 854/2004/EK rendelet szerint állat-egészségügyi jelöléssel, vagy – amennyiben az említett rendelet nem írja elő ilyen jelölés alkalmazását – a 853/2004/EK rendelet II. melléklete szerint alkalmazott azonosító jelöléssel látták el. A „terelőrendszerben” előállított, sertéshúst tartalmazó előkészített húsokat és húskészítményeket ezért a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének I. szakaszában előírt azonosító jelöléssel kell ellátni annak érdekében, hogy azokat más tagállamokba lehessen szállítani.

(15)

Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) 2011 júliusában ellenőrzést végzett Romániában. A Hivatal a klasszikus sertéspestis ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló program végrehajtásában csakúgy, mint a Románia által javasolt „terelőrendszerben” számos jelentős hiányosságot talált. Ennek ellenére a jelentés következtetéseiben az szerepelt, hogy az érintett tagállamban egy ilyen rendszer néhány viszonylag kis módosítás után hatékonyan működhet. Az FVO jelentése különleges ajánlásokat tett a román hatóságoknak arra nézve, hogyan mérsékelhetnék e hiányosságokat. Az ellenőrzést követően Románia tájékoztatta a Bizottságot, hogy egy cselekvési terv végrehajtásával a megállapított hiányosságokat orvosolta. A Bizottság megvizsgálta az alkalmazott korrekciós intézkedéseket, és úgy ítéli meg, hogy azok elégségesek ahhoz, hogy a „terelőrendszer” hatékonyan működjék.

(16)

Emellett a tagállamok által 2012-re és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programokról szóló, 2011. november 30-i 2011/807/EU bizottsági végrehajtási határozat (8) a 2012. január 1-jétől2012. december 31-ig terjedő időszakra jóváhagyta a Románia által beterjesztett, a klasszikus sertéspestis ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló programot. E program és a fent említett cselekvési terv keretében Románia további ellenőrzési intézkedéseket hajtott végre a klasszikus sertéspestis tekintetében, kedvező eredménnyel.

(17)

A hozzáférhető adatok alapján helyénvaló az e határozatban előírt rendelkezések szerint Romániában tenyésztett sertésekből származó friss sertéshús, valamint a részben vagy teljes egészében ilyen húsból készült előkészített hús és húskészítmény más tagállamokba szállításának engedélyezése, feltéve, hogy a Románia által javasolt „terelőrendszer” működik.

(18)	A 2008/855/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(19)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/855/EK határozat a következő 8c. cikkel egészül ki:

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 302., 2008.11.13., 19. o.

(4)  HL L 316., 2001.12.1., 5. o.

(5)  HL L 39., 2002.2.9., 71. o.

(6)  HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

(7)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(8)  HL L 322., 2011.12.6., 11. o.

---

26.1.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 23/12

---

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 176/11/COL HATÁROZATA

(2011. június 1.)

a kippermoeni szabadidőközpont részét képező fitneszközpont finanszírozásával kapcsolatos hivatalos vizsgálat lezárásáról (Norvégia)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (a továbbiakban: a Hatóság),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás), különösen annak 61. és 62. cikkére,

TEKINTETTEL az EFTA-tagállamok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás), különösen annak 24. cikkére,

TEKINTETTEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: 3. jegyzőkönyv), különösen az I. rész 1. cikkének (2) bekezdésére, valamint a II. rész 4. cikkének (4) bekezdésére, 6. cikkére, és 7. cikkének (3) bekezdésére,

AZT KÖVETŐEN, hogy az említett rendelkezéseknek megfelelően felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket (1), és tekintettel az észrevételeikre,

mivel:

I.   TÉNYEK

1.   Az eljárás

2009. január 27-én kelt levelükkel (dokumentumszám: 506341) a norvég hatóságok a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően a kippermoeni szabadidőközpontban (a továbbiakban: KLC) levő fitneszközpont finanszírozásáról értesítették a Hatóságot.

Több levélváltást követően a Hatóság 2009. december 16-án kelt levelében (dokumentumszám: 538177) arról tájékoztatta a norvég hatóságokat, hogy a KLC részét képező fitneszközpont finanszírozása tekintetében a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás kezdeményezéséről határozott.

A norvég hatóságok 2010. február 23-án kelt levelükben (dokumentumszám: 547864) küldték meg észrevételeiket az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

A Hatóság eljárás megindításáról szóló 537/09/COL határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében (2). A Hatóság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

A Hatóság észrevételeket kapott a Norvég Fitnesz Szövetségtől (Treningsforbundet, a továbbiakban: NAF) (3) és az Európai Egészség és Fitnesz Szövetségtől (European Health & Fitness Association, a továbbiakban: EHFA). 2010. november 2-án a Hatóság tárgyalásokat folytatott a Norvég Fitnesz Szövetséggel. 2010. szeptember 20-i (dokumentumszám: 567099) és 2010. november 9-i levelében (dokumentumszám: 576711) a Hatóság továbbította a tárgyalásokon elhangzott észrevételeket és információkat a norvég hatóságoknak, amelyek 2011. január 10-i levelükben (dokumentumszám: 582713) nyújtották be észrevételeiket.

A norvég hatóságok további észrevételeket küldtek a 2011. március 14-i (dokumentumszám: 590193) és 2011. március 22-i (dokumentumszám: 591454) levelükben, valamint a 2011. március 28-i e-mail üzenetükben (dokumentumszám: 592463).

2.   A kippermoeni szabadidőközpont (KLC) és a hozzá tartozó fitneszközpont

Az 537/09/COL határozatban szereplő állítás szerint a KLC-t a múlt század hetvenes éveiben hozták létre. A KLC a Nordland megyében található Vefsn önkormányzat területén található. A központ az önkormányzat tulajdonába tartozik, és nem rendelkezik önálló jogalanyisággal.

Kezdetben a KLC a szerényen felszerelt fitneszközponton kívül egy fedett uszodából, szoláriumból és tornateremből állt. 1997 és 1999 között, majd később 2006 és 2007 között a KLC és a hozzá tartozó fitneszközpont bővítésére került sor.

2.1.   A KLC és a hozzá tartozó fitneszközpont finanszírozása

A hetvenes évekbeli létrehozása óta a KLC-t a látogatók és az önkormányzati költségvetés finanszírozzák. A látogatók a létesítmény használata utáni fizetéssel járulnak hozzá a finanszírozáshoz. Az önkormányzat egyedül dönt az árakról, az árusított jegyek típusáról, valamint a bevétel felhasználásáról. Jóllehet a jegyárakat az évek folyamán folyamatosan emelték, a látogatók hozzájárulása nem fedezi a KLC működésének teljes költségét. A hiányt az önkormányzati költségvetésből pótolják az önkormányzati tanács költségvetési döntéseinek megfelelően.

2.2.   A norvég hatóságok által benyújtott új információk

2.2.1.   A fitneszközpont látogatóitól beszedett belépődíj

Az 537/09/COL számú határozatában a Hatóság jelezte, hogy a hetvenes évekbeli megalapítása óta a KLC-t a látogatókra kivetett díjakból és az önkormányzati költségvetésből finanszírozzák (4). A hivatalos vizsgálati eljárás összefüggésében a norvég hatóságok kifejtették, hogy a látogatók a KLC létesítményeinek csak egy részének (többek között az uszoda) használatáért fizettek, de 1996-ig bárki ingyen látogathatta a fitnesz központot, amikor is az önkormányzat pénzt kezdett beszedni a látogatóktól (5).

2.2.2.   Bővítések az 1997–1999. évben

537/09/COL határozatában a Hatóság megállapította, hogy a KLC egészét 1997-ben kibővítették, és ezt a bővítést többek között egy 10 milliós NOK kölcsönből finanszírozták. A Hatóság nem kapott részletes információkat a kölcsönről és arról, hogy a KLC részét képező fitneszközpont részesült-e a kölcsönből, és ha igen, milyen összegben (6). A hivatalos vizsgálati eljárás során a norvég hatóságok kifejtették, hogy a kölcsön összege az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő 10 millió NOK helyett 5,8 millió NOK volt (7). A norvég hatóságok azt is kifejtették, hogy az önkormányzat nem a fitneszközpont bővítésének finanszírozására kapta a kölcsönt, hanem többek között a 14 millió NOK összköltségű Mosjøhallen néven ismert új futballstadion építésére (8).

1997 és 1999 között a fitneszközpontot kibővítették, és a KLC új felszerelést vásárolt (súlyemelő felszerelést, szobakerékpárokat és több más fitnesz gépet) körülbelül 870 000 NOK összértékben (körülbelül 109 000 EUR) (9).

2.2.3.   Bővítések a 2006–2007. évben

A norvég hatóságok továbbá új információkat nyújtottak be a KLC 2006–2007. évben végrehajtott bővítéséről.

2005-ben az önkormányzat a fitneszközpont bővítéséről döntött, amely a KLC meglévő épületeit összekötő új épületrész építését jelentette. A szándék az volt, hogy a látogatók minél könnyebben megközelíthessék a központot. Az önkormányzat a későbbiekben a meglévő létesítmények korszerűsítéséről (10) is döntött. A meglévő épületek összekötésére és korszerűsítésére azért került sor, hogy a KLC létesítményeinek színvonala elérje a hasonló szolgáltatást nyújtó sportlétesítményekét (11).

2006–2007. évben tehát a fitneszközpontot ennek megfelelően korszerűsítették és egy új épületrésszel (Mellombygningen) bővítették. A bővítés teljes költsége körülbelül 14,2 millió NOK volt. Egy költségfelosztási tervet hoztak létre annak biztosítására, hogy a fitneszközpont viselje a bővítési költségek ráeső (körülbelül 80 %-os (12) ) arányos részét. A fennmaradó (körülbelül 20 %-os) részt más módon kívánták fedezni, mivel ezek a költségek nem a fitneszközponthoz kapcsolódtak, hanem a KLC részét képező más létesítményekhez. A hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatban a Hatóság megállapította, hogy a költségfelosztási tervvel ellentétben a fitneszközpont nem viselte a 2008-ra vonatkozó kölcsöntartozás költségének teljes részét. A norvég hatóságok a későbbiekben kifejtették, hogy a fitneszközpont valójában a kölcsön teljes értékét fedezte 2008-ban, oly módon, hogy az éves nyereségét az önkormányzatnak adta (13).

2.2.4.   Nincs támogatás a Nordland megyei önkormányzattól

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló döntés meghozatala idején rendelkezésre álló információk alapján a Hatóság nem tudta kizárni, hogy a KLC részét képező fitneszközpont a Nordland megyei önkormányzat pénzügyi támogatásában részesült (14). A norvég hatóságokat ezért felkérték, hogy adjanak tájékoztatást erre vonatkozóan. A norvég hatóságok kifejtették, hogy a KLC részét képező fitneszközpont nem részesült pénzügyi támogatásban a Nordland megyei önkormányzattól (15).

3.   Az eljárás megindításának indoka

A Hatóságnak kétségei merültek fel arra vonatkozóan, hogy a KLC részét képező fitneszközpont finanszírozása az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében állami támogatásnak minősül-e, ezért a Hatóság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Továbbá a Hatóságnak kétségei voltak arra vonatkozóan, hogy ha a fitneszközpont finanszírozása állami támogatásnak minősülne, akkor összeegyeztethető lenne-e az EGT-megállapodással: vagy az 59. cikk (2) bekezdése alapján általános gazdasági érdekű szolgáltatás támogatásaként, vagy pedig a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján kulturális vagy regionális tevékenységeket elősegítő támogatásként.

A norvég hatóságok 2009 januárjában jelentették be a fitneszközpont finanszírozását, és nem nyújtottak be semmi olyan információt, amely indokolta volna azt az előzetes következtetést, hogy a fitneszközpont finanszírozása, amennyiben állami támogatásnak minősül, akkor a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatási programnak minősül. A fennálló kétségek miatt ezért a Hatóság megindította az 1. cikk (3) és (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárást.

4.   Harmadik felek észrevételei

A Hatóság két harmadik féltől kapott észrevételt: az Európai Egészség és Fitnesz Szövetségtől (EHFA) és a Norvég Fitnesz Szövetségtől (NAF).

4.1.   Az Európai Egészség és Fitnesz Szövetség (European Health & Fitness Association (a továbbiakban: EHFA) észrevételei

Az EHFA az európai egészség és fitnesz ágazat érdekeit képviselő, független, nonprofit szervezet. Az EHFA úgy véli, hogy a fitneszközpontokat egyenlő alapon kell elbírálni, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami tulajdonban vannak-e, valamint hogy nem helyes az állami tulajdonban levő fitneszközpontoknak az EGT-megállapodás 59. cikkével ellentétes jogellenes előnyökhöz juttatása.

4.2.   A Norvég Fitnesz Szövetség (a továbbiakban: NAF) észrevételei

A NAF a kereskedelmi fitneszközpontok norvégiai szervezete. A NAF úgy véli, hogy a fitneszközpontok állami forrásokból történő szelektív előnyökhöz juttatása a norvég piacon általánosságban véve állami támogatásnak minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel az ilyen finanszírozás torzítja a versenyt és befolyásolja az Európai Gazdasági Térségen belüli kereskedelmet. Ennek alátámasztására a NAF általános tájékoztatással szolgált a Hatóság részére a norvég fitneszközpontok piaci helyzetéről (16).

A NAF továbbá úgy vélekedik, hogy az állami tulajdonban lévő fitneszközpontoknak juttatott állami támogatás nem egyeztethető össze az EGT-megállapodás működésével, sem az 59. cikk (2) bekezdése alapján, mint közszolgáltatással járó ellentételezés, sem a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján, mint kulturális vagy regionális tevékenységeket elősegítő támogatás, ha a magántulajdonban lévő fitneszközpontok nem részesülhetnek ugyanabból a támogatásból, egyező feltételekkel.

5.   A norvég hatóságok észrevételei

A norvég hatóságok úgy ítélik meg, hogy a KLC részét képező fitneszközpont finanszírozása nem minősül állami támogatásnak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében az alábbi okok miatt: i. a fitneszközpont nem jut állami forrásból származó, szelektív előnyhöz; ii. a központ nem minősül vállalkozásnak; és iii. a fitneszközpont finanszírozása nem befolyásolja a kereskedelmet az EGT-megállapodás szerződő felei között.

Továbbá a norvég hatóságok állítása szerint a fitneszközpontnak juttatott bármilyen önkormányzati forrás teljesíti a de minimis rendelet (17) előírásait, és ezért az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

Abban az esetben, ha a Hatóság megállapítja, hogy a finanszírozás állami támogatást tartalmaz, a norvég hatóságok az ilyen támogatást létező támogatásnak minősítik, mivel a KLC-t önkormányzati költségvetésből és a látogatók befizetéseiből finanszírozták még az EGT-megállapodás hatályba lépése előtt, és ez a finanszírozási módszer azóta is változatlan maradt.

A fenti észrevételektől függetlenül a norvég hatóságok bármilyen lehetséges támogatást összeegyeztethetőnek tartanak az EGT-megállapodással, vagy az 59. cikk (2) bekezdése alapján, általános gazdasági érdekű szolgáltatások támogatása, vagy pedig a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján, a kulturális tevékenységeket elősegítő támogatás címén. Végül a norvég hatóságok azon a véleményen vannak, hogy a fitneszközpont 2006–2007. évi bővítésének finanszírozása a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja, valamint a Hatóság regionális támogatásokról szóló iránymutatásaira (2007–2013) való hivatkozás (18) alapján a regionális támogatás összeegyeztethető formájának minősül.

II.   ÉRTÉKELÉS

1.   A Vefsn önkormányzata által nyújtott támogatás

A norvég hatóságok 2009. januárban értesítették a Hatóságot a fitneszközpont finanszírozásáról. Az értesítésben a norvég hatóságok nem hozakodtak elő semmi olyan érveléssel, amely azt jelezte volna, hogy a fitneszközpont finanszírozása létező támogatás volt, annak ellenére, hogy az értesítés a norvég bíróság idézésének egy másolatát is tartalmazta, amelyben a felperes részletesen hangot adott véleményének, miszerint a fitneszközpont finanszírozása új támogatásnak minősül (19).

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban a Hatóság utalt arra, hogy a fitneszközpont finanszírozásának módszere (a KLC teljes veszteségének fedezése az önkormányzati költségvetésből, és a jegyeladásból származó bevétel felosztása) már az EGT-megállapodás hatályba lépése előtt is érvényben volt, és ilyen alapon a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikkének b) pontja és i. alpontja értelmében létező támogatásnak minősülhet (20). Jóllehet ugyanazon jegyzőkönyv 1. cikkének c) pontja alapján a létező támogatás módosítása új támogatásnak minősül.

Határozatában a Hatóság jelezte, hogy nem kapott elég pontos tájékoztatást a fitneszközpont két bővítésével és a jegybevételek elosztásának rendszerében bekövetkezett változással kapcsolatban, és megjegyezte, hogy ugyanazon jegyzőkönyv 1. cikkének c) pontja értelmében ezek a tényezők a létező támogatási programot új támogatássá minősíthetik (21).

Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában (22) megállapított elvekkel összhangban a Hatóság az új támogatásokra vonatkozó szabályok keretein belül foglalkozott ezekkel az intézkedésekkel.

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban tett értékelést arra vonatkozóan, hogy az esetleges támogatási intézkedés új vagy létező támogatásnak minősül-e, szükségképpen csak előzetes jellegű. Még akkor is, ha a Hatóság az adott időben rendelkezésre álló információk alapján a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határoz a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdése alapján, előfordulhat, hogy az eljárást lezáró határozat megállapítja, hogy amennyiben támogatásról van szó, az valójában létező támogatás (23). Ha létező támogatásról van szó, akkor a Hatóságnak a létező támogatásokra vonatkozó eljárást kell követni (24). Ebben az esetben ennek megfelelően a Hatóságnak le kell zárnia a hivatalos vizsgálati eljárást, és meg kell indítania a 3. jegyzőkönyv II. részének 17–19. cikkében szabályozott, létező támogatásokra vonatkozó eljárást (25). Ez utóbbi eljárás során, és csak ezen eljárás során a Hatóságnak vizsgálnia kell, hogy az intézkedés támogatásnak számít, és amennyiben igen, akkor összeegyeztethető-e az EGT-megállapodás működésével.

E határozat I. fejezetének 2. pontjában leírtak szerint a norvég hatóságok kiegészítő, tényszerű adatokat nyújtottak be a KLC részét képező fitneszközpont finanszírozásáról és bővítéséről.

Mivel a fitneszközpontot nem egy különálló művelet révén finanszírozták, ezért azt nem lehet a KLC finanszírozásától függetlenül, önmagában értékelni. A hetvenes évekbeli megalapítása óta a KLC-t a látogatóktól beszedett díjakból és az önkormányzati költségvetésből finanszírozzák. Ugyan az önkormányzat 1996-ig nem vezetett be belépődíjat a fitneszközpont használatáért, a hetvenes évektől azonban a KLC részét képező létesítmények – főleg az uszoda – látogatóitól szedett be ilyen díjat. Ez alapján a Hatóság megállapítja, hogy a KLC finanszírozási rendszere, mint olyan nem változott.

A fitneszközpont 1997–1999. évi bővítése kisebb jelentőségű volt, mint amire a Hatóságnak a korábban benyújtott információk alapján következtetni lehetett. A hivatalos vizsgálati eljárás során a norvég hatóságok kifejtették, hogy az önkormányzat 10 millió NOK helyett 5,8 millió NOK-t vett fel, amelyet nem a fitneszközpont felújítására használtak fel, hanem a fitneszközpont egy viszonylag szerény bővítésére és felszerelésére került sor ebben az időszakban, összesen körülbelül 870 000 NOK költségen, amelyet a látogatóktól beszedett díjakból származó bevételből finanszíroztak.

Ugyan jelentősebb bővítésre került sor a 2006–2007. évben, de az csak azt biztosította, hogy a kínált szolgáltatás színvonala elérje a hasonló fitneszközpontokét. Következésképpen a fitneszközpont által végzett tevékenység jellege a bővítések előtt és után is változatlan maradt, és csak az ágazatban végbemenő fejlődéshez és a látogatók igényeihez igazodott. A KLC részét képező fitneszközponttal az önkormányzat jelen volt a fitneszközpontok piacán az EGT-megállapodás hatálybalépése előtt és után is. Az önkormányzat alkalomszerűen bővítette a fitneszstúdiót, de csak azért, hogy olyan szolgáltatást nyújtson a lakosságnak, amely megfelel annak, ami egy fitneszközponttól elvárható. A finanszírozás rendszere (látogatói díjak és az önkormányzati költségvetésből való juttatások) és az elérni kívánt cél (testedzési lehetőség biztosítása a lakosság részére) nem változott (26). Ezek a bővítések azonban nem tették lehetővé, hogy az önkormányzat új piacokra lépjen be. Ebben a vonatkozásban a szóban forgó ügy eltér a Bizottság „BBC Digital Curriculum” ügyre (27) vonatkozó határozatától. Az az ügy a brit közszolgálati műsorszolgáltató, a BBC javára nyújtott létező támogatási programban végrehajtott változásokkal foglalkozott. Abban az ügyben a Bizottság megállapította, hogy a létező támogatási programban végrehajtott változás új támogatást rejtett magában, mivel lehetővé tette a műsorszolgáltató számára, hogy olyan tevékenységeket folytasson, amelyek nem voltak szoros összefüggésben a meglévő rendszerrel, és lehetővé tette a BBC számára, hogy olyan fejlett piacokra lépjen be, ahol az üzleti szereplők nem vagy csak kismértékben voltak kitéve a BBC által versenytársként előidézett versenynek (28).

A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a kippermoeni szabadidőközpont részét képező fitneszközpont vefsni önkormányzati forrásból történő finanszírozása, amennyiben állami támogatást rejt magában, létező támogatási programnak minősül. A létező támogatásra vonatkozóan a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (1) bekezdése egy külön eljárásról rendelkezik. Az említett rendelkezés szerint a Hatóság az EFTA tagállamokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja a tagállamokban létező támogatási programokat. A Hatóság javaslatot tesz a tagállamoknak az EGT-megállapodás fokozatos fejlődése vagy működése által megkövetelt megfelelő intézkedések meghozatalára.

2.   A Nordland megyei önkormányzattól származó támogatás

A fentiek szerint a norvég hatóságok kifejtették, hogy a KLC részét képező fitneszközpont nem részesült a Nordland megyei önkormányzattól származó támogatásban. Ennek megfelelően nem történt állami források juttatása a Nordland megyei önkormányzattól, amely az első azon négy kumulatív feltétel közül, amelynek teljesülne kell ahhoz, hogy egy intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősüljön. A norvég hatóságok által újonnan benyújtott információk alapján a Hatóság megállapítja, hogy ebben az összefüggésben a KLC részét képező fitneszközpont nem kapott semmilyen, állami forrásból (a Nordland megyei önkormányzattól) származó előny formáját öltő, az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást.

3.   Következtetés

A norvég hatóságok által benyújtott új információk alapján a Nordland megyei önkormányzat nem nyújtott gazdasági előnyöket a KLC részét képező fitneszközpontnak a jelenlegi hivatalos vizsgálati eljárás által lefedett időszakban. Ez alapján a Hatóság megállapítja, hogy a KLC részét képező fitneszközpont a vizsgált időszakban nem kapott a Nordland megyei önkormányzattól származó állami támogatást.

A Hatóság továbbá megállapította, hogy amennyiben a KLC részét képező fitneszközpontot a vefsni önkormányzattól származó forrásokból finanszírozták, és ezek a források állami támogatásnak minősülnek, akkor ez olyan állami támogatásnak minősül, amelyet létező támogatási program keretében nyújtottak. Az alábbi értékelés alapján a Hatóság a hivatalos vizsgálati eljárás lezárásáról döntött, és megindítja a 3. jegyzőkönyv I. részének 1. cikke (1) és (2) bekezdésében előírt, létező támogatás felülvizsgálatára vonatkozó eljárást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kippermoeni szabadidőközpont részét képező fitneszközpont Nordland megyei önkormányzattól származó, a vizsgált időszakban történt finanszírozására vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárás tárgytalan, és ezért lezártnak kell tekinteni.

2. cikk

A kippermoeni szabadidőközpont részét képező fitneszközpont vefsni önkormányzattól származó finanszírozására vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárás lezárul.

3. cikk

E határozat címzettje a Norvég Királyság.

4. cikk

Csak az angol nyelvű változat hiteles.

---

(1)  HL C 184., 2010.7.8., 5. o., valamint a 35. EGT-kiegészítés, 2010.7.8., 1. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  Korábbi nevén a Norvégiai Fitneszközpontok Szövetsége (NAFC) (Norsk Treningssenterforbund).

(4)  A határozat I. fejezete 2. részének 2. pontja.

(5)  Lásd a norvég hatóságok 2011. március 28-i e-mail üzenetét (dokumentumszám: 592463).

(6)  Az 537/09/COL határozat I. fejezete 2. részének 2. pontja és II. fejezete 1. részének 3. pontja.

(7)  Lásd a norvég hatóságok 2010. február 23-i levelét (dokumentumszám: 547864), 6. o.

(8)  Ugyanott 2., 6. és 8. o.

(9)  Ugyanott 7–9. o.

(10)  Lásd a Vefsn önkormányzat helyi tanácsának 10/05 és 152/05. sz. döntését, az 547864 dokumentum 2. mellékletében.

(11)  Lásd a norvég hatóságok 2010. február 23-i levelét (dokumentumszám: 547864), 10. o.

(12)  Lásd a norvég hatóságok 2009. szeptember 9-én kelt levelét (dokumentumszám: 529846), 2–4. o.

(13)  Lásd a norvég hatóságok 2010. február 23-án kelt levelét (dokumentumszám: 547864), 12. o.

(14)  Az 537/09/COL határozat II. fejezete 1. részének 1. pontja.

(15)  Lásd a norvég hatóságok 2010. február 23-án kelt levelét (dokumentumszám: 547864), 19–20. o.

(16)  Lásd a Hatóság 2010. november 9-i levelét (dokumentumszám: 576711).

(17)  A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról, amelyet belefoglaltak az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1ea. pontjába (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(18)  Az iránymutatás on-line rendelkezésre áll az alábbi címen: http://www.eftasurv.int/?1=1&showLinkID=15125&1=1

(19)  Lásd a norvég hatóságok 2009. január 27-én kelt levelét (dokumentumszám: 506341), 40. o.

(20)  A 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikke b) pontjának i. alpontja szerint a létező támogatás: „(i)…, minden olyan támogatás, amely az adott EGT tagállamban létezett az EGT-megállapodás hatálybalépését megelőzően, azaz az olyan támogatási programok és egyedi támogatások, amelyek az EGT-megállapodás hatálybalépése előtt léptek érvénybe, és amelyek azt követően is érvényesek."

(21)  Az 537/09/COL határozat II. fejezete 1. részének 3. pontja.

(22)  A C-400/99. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2005., I-3657. o.).

(23)  Ugyanott, 47. és 54–55. pont.

(24)  A T-190/00. sz. Regione Siciliana kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., II-5015. o.) 48. pontja.

(25)  A C-312/90 sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., I-4117. o.) 14–17. pontja és a C-47/91 sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., I-4145. o.) 22–25. pontja.

(26)  Lásd Trabucchini főtanácsnok C 51/74. sz. Hulst ügyre vonatkozó indítványának (EBHT 1975.) 79. pontját.

(27)  A C 37/2003 (Egyesült Királyság) ügy, on-line elérhető: http://ec.europa.eu/eu_law/state_aids/comp-2003/n037-03.pdf.

(28)  Ugyanott, 36. pont.

---