29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/1

---

Tájékoztatás az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról

Az Európai Unió 2011. május 16-án értesítette a Comore-szigeteki Uniót, hogy a Tanács – az Európai Unió nevében – lezárta a 2010. december 31-én Brüsszelben aláírt, fent említett jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat.

A Comore-szigeteki Unió 2011. november 4-én hasonlóképpen értesítette az Európai Uniót, hogy lezárta a jegyzőkönyv megkötéséhez szükséges eljárásokat.

A jegyzőkönyv ennek megfelelően – a 14. cikke értelmében – 2011. november 4-én hatályba lépett.

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/2

---

A BIZOTTSÁG 1222/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 28.)

az 1010/2009/EK rendeletnek a tengeri halászati termékekre vonatkozó fogási tanúsítványokról szóló, harmadik országokkal kötött igazgatási megállapodások tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (4) bekezdésére, 14. cikke (3) bekezdésére, 20. cikke (4) bekezdésére és 52. cikkére,

mivel:

(1)	A halászati termékekre vonatkozó fogási tanúsítványokról szóló, harmadik országokkal kötött igazgatási megállapodásokat az 1005/2008/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 22-i 1010/2009/EK bizottsági rendelet (2) IX. melléklete sorolja fel.

(2)	Norvégiával és Dél-Afrikával 2011. május 4-én, illetve 2010. szeptember 21-én két új, elektronikus nyomkövető rendszereken alapuló fogási tanúsítványokra vonatkozó igazgatási megállapodás született.

(3)	Ezért az 1010/2009/EK rendelet IX. mellékletét indokolt ennek megfelelően módosítani.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1010/2009/EK rendelet IX. melléklete az e rendelet I. és II. mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő hetedik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(2)  HL L 280., 2009.10.27., 5. o.

---

---

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/12

---

A BIZOTTSÁG 1223/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 28.)

az 1688/2005/EK rendeletnek a Finnországba és Svédországba szánt tojás származási állományából történő mintavételezése és az ilyen minták, valamint bizonyos húsminták mikrobiológiai vizsgálata tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke második bekezdésére,

mivel:

(1)

A 853/2004/EK rendelet az élelmiszer-ipari vállalkozók számára különleges higiéniai szabályokat állapít meg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan. E rendelet különleges garanciákat ír elő a finn és svéd piacokra szánt állati eredetű élelmiszerekre. Ennek megfelelően azoknak az élelmiszer-ipari vállalkozóknak, akik az említett tagállamokban kívánnak tojást forgalomba hozni, be kell tartaniuk a szalmonellára vonatkozó bizonyos szabályokat.

(2)

A Finnországba és Svédországba irányuló bizonyos hús- és tojásszállítmányok szalmonellára vonatkozó különleges garanciája tekintetében a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. október 4-i 1688/2005/EK bizottsági rendelet (2) a Finnországba és Svédországba szánt tojás származási állományából történő mintavételezésére vonatkozó szabályokat határoz meg. Szabályokat határoz meg továbbá az említett minták, valamint a két említett tagállamba szánt szarvasmarhafélékből és sertésfélékből, illetve baromfiból származó bizonyos húsminták vizsgálatának mikrobiológiai módszereire vonatkozóan.

(3)

A szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szabályokat állapít meg a szalmonella és egyéb zoonózis-kórokozók ellenőrzésére irányuló, hatékony intézkedések bevezetésének biztosítására. Ezek az intézkedések a nemzeti szalmonella-ellenőrzési programok keretében mintavételi minimumkövetelményeket tartalmaznak az összes tojótyúk-állományra vonatkozóan.

(4)

A 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2160/2003/EK és a 200/2010/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló 2011. május 25-i 517/2011/EU bizottsági rendelet (4) szabályokat állapít meg az uniós célkitűzés elérésének tekintetében történő előrehaladás ellenőrzésére szolgáló, a tojóállományban lévő fent említett szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentését célzó vizsgálati programra vonatkozóan.

(5)

A 2160/2003/EK és az 517/2011/EU rendeletben meghatározott követelményeket az összes uniós tojóállományra alkalmazni kell. Az uniós jogszabályok egyszerűsítésének és az ismételt mintavétel elkerülésének érdekében a 2160/2003/EK, az 1688/2005/EK és az 517/2011/EU rendeletben meghatározott mintavételi szabályokat ennek megfelelően harmonizálni kell.

(6)

Különösen az 1688/2005/EU rendelet III. mellékletében megállapított, az állományokból történő mintavételre vonatkozó szabályokat kell felváltani a 2160/2003/EK és az 517/2011/EU rendeletben meghatározott megfelelő szabályokkal. Mivel az említett két rendeletben megállapított szabályok szigorúbbak, a Finnországra és Svédországra vonatkozó különleges garanciákat ilyen módosítás nem veszélyeztetné. Az 1688/2005/EK rendelet III. mellékletét ezért törölni kell.

(7)

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet továbbá elfogadott egy új, kifejezetten a Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett környezeti mintákban történő kimutatására szolgáló szabványt: (EN/ISO 6579-2002/Amd1:2007 D melléklete) „A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett környezeti mintákban történő kimutatása”. Ezt a szabványt kell használni a tojás származási állományából történő mintavételezéséhez az Unióban. Az 1688/2005/EK rendeletben megállapított mintavételi szabályokat ezért ennek megfelelően módosítani kell, hogy erre a szabványra hivatkozzanak.

(8)	Az 1688/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1688/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)

A 4. és 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „4. cikk A tojás származási állományából történő mintavételezés A Finnországba és Svédországba szánt, a 853/2004/EK rendelet 8. cikke 2) bekezdése b. pontjában előírt mikrobiológiai vizsgálatnak alávetendő tojás származási állományából történő mintavételezésének az alábbi követelményeknek megfelelően kell történnie: a) a 2160/2003/EK rendelet II. melléklete B. részének 1. pontjában meghatározott, a tojótyúk-állományból történő mintavételezésre vonatkozó minimumkövetelmények; b) az 517/2011/EU rendelet mellékletének 2. pontjában meghatározott tojóállományra vonatkozó monitoring-követelmények. 5. cikk Mikrobiológiai módszerek a minták vizsgálatára 1.   Az 1-4. cikknek szerint vett minták szalmonellára irányuló mikrobiológiai vizsgálatát a következő dokumentumokban leírt módszereknek megfelelően kell elvégezni: a) az 1., 2. és 3. cikkben említett húsminták esetén: i) EN/ISO 6579: Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája - horizontális módszer a Salmonella spp. kimutatására. ii) Skandináv Élelmiszer-elemzési Bizottság (NMKL) 71. számú módszere: A szalmonella kimutatása élelmiszerekben; vagy iii) hús vizsgálatára hitelesített módszerek az i) és ii) pontokban említett módszerek vagy más nemzetközileg elfogadott jegyzőkönyv alapján, feltéve, hogy azokat: — szarvasmarhafélékből és sertésfélékből, illetve baromfiból származó húsra alkalmazzák, valamint — egy független szervezet az „Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája” c. EN ISO 16140 szabványban előírt – alternatív módszerek validálásáról szóló jegyzőkönyv (EN ISO 16140) szerint igazolja. b) A 4. cikkben említett állományokból vett minták esetén: EN/ISO 6579-2002/Amd1:2007 D melléklete: A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett környezeti mintákban történő kimutatása. 2.   Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában említett mikrobiológiai vizsgálat eredményeit egyes tagállamok kétségbe vonják, az EN/ISO 6579 szabvány legutóbbi változata tekintendő hivatkozási alapnak.”

(2)	A III. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(2)  HL L 271., 2005.10.15., 17. o.

(3)  HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(4)  HL L 138., 2011.5.26., 45. o.

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/14

---

A BIZOTTSÁG 1224/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 28.)

a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 66–73. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendeletre (1),

mivel:

(1)

A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK tanácsi rendelet 70–78. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1983. július 29-i 2289/83/EGK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

HATÁLY

1. cikk

Ez a rendelet megállapítja az 1186/2009/EK rendelet 66–73. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.

II.   CÍM

AZ INTÉZMÉNYEK VAGY SZERVEZETEK ÁLTALI BEHOZATALRA ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1.   szakasz

Az árucikkek címzettjeként szereplő intézmények vagy szervezetek kötelezettségei

2. cikk

(1)   Az 1186/2009/EK rendelet 67. és 68. cikkében említett árucikkek vámmentes behozatala az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet számára az alábbi kötelezettségeket vonja maga után:

a)	az árucikkeket közvetlenül azok rendeltetési helyére szállítsa;

b)	tüntesse fel a leltárában;

c)	kizárólag az említett cikkekben meghatározott célra használja fel;

d)	segítsen minden olyan ellenőrzést, amelyet az illetékes hatóságok szükségesnek tartanak annak biztosítására, hogy a vámmentesség engedélyezésére vonatkozó feltételeknek folyamatosan eleget tesznek.

(2)   Az árucikkek címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetője vagy meghatalmazott képviselője az illetékes hatóságoknak nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy tudatában van az (1) bekezdésben felsorolt különféle kötelezettségeknek, valamint vállalja, hogy eleget tesz azoknak.

Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az első albekezdésben említett nyilatkozatot az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet minden egyes behozatalra, több behozatalra vagy az összes behozatalra vonatkozóan nyújtsa be.

2.   szakasz

Az árucikkek kölcsönadására, bérbeadására vagy átruházására vonatkozó rendelkezések

3. cikk

(1)   Amennyiben az 1186/2009/EK rendelet 72. cikke (2) bekezdése második albekezdésének rendelkezéseit alkalmazzák, annak az intézménynek vagy szervezetnek, amelynek a fogyatékos személyek általi használatra szánt árucikkeket kölcsönadják, bérbe adják vagy átruházzák, az árucikk átvételének időpontjától kezdve az e rendelet 2. cikkében megállapítottakkal megegyező kötelezettségeknek kell eleget tennie.

(2)   Amennyiben az az intézmény vagy szervezet, amely részére az árukat kölcsönadták, bérbe adták vagy átruházták, más tagállamban található, mint amelyik az árukat kölcsönadta, bérbe adta vagy átruházta, az ilyen áruk feladásakor, a feladási tagállam illetékes vámhatóságai a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) 912a–912 g. cikkében megállapított szabályokkal összhangban egy T5 ellenőrző példányt állítanak ki annak biztosítására, hogy az árukat továbbra is olyan célra használják, amely igazolja azok vámmentes behozatalát.

Ebből a célból az említett T5 ellenőrző példány a 104. rovatában az „egyéb” cím alatt, az I. mellékletben szereplő bejegyzések egyikét tartalmazza.

(3)   Az (1) és (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a kifejezetten a fogyatékos személyek általi használatra szánt árucikkek pótalkatrészei, részegységei vagy tartozékai kölcsönadására, bérbeadására és átruházására, illetve az említett, az 1186/2009/EK rendelet 67. cikkének (2) bekezdése vagy 68. cikkének (2) bekezdése alapján vámmentesen behozott árucikkek karbantartására, ellenőrzésére, kalibrálására vagy javítására szolgáló szerszámokra.

II.   FEJEZET

Az 1186/2009/EK rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében említett árucikkek vámmentes behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

4. cikk

(1)   Az 1186/2009/EK rendelet 67. cikke (1) bekezdésének megfelelően a vakok általi használatra szánt árucikkek vámmentes behozatalához az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található.

A kérelemhez mellékelni kell minden olyan információt, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek ítél a vámmentes behozatalra megállapított feltételek teljesülésének megállapításához.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemről annak a tagállamnak az illetékes hatósága hoz közvetlen döntést, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található.

III.   FEJEZET

Az 1186/2009/EK rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében említett árucikkek behozatali vámok alól mentes behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

5. cikk

(1)   A fogyatékos személyek általi használatra szánt árucikkeknek az 1186/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése szerinti, behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia a szóban forgó árucikkről:

a)

a műszer vagy készülék gyártója által használt pontos kereskedelmi leírása, annak a Közös Vámtarifa szerinti valószínűsíthető besorolása, valamint azok az objektív műszaki jellemzők, amelyek alapján megállapítható, hogy az árucikket mozgássérültek nevelésére, foglalkoztatására vagy szociális támogatására tervezték;

b)	a gyártó és – ha rendelkezésre áll – a szállító neve vagy cégneve és címe;

c)	az árucikk származási országa;

d)	az árucikk rendeltetési helye;

e)	annak a használatnak a pontos leírása, amelyre az árucikket szánják;

f)	az árucikk ára vagy vámértéke;

g)	a szóban forgó árucikk mennyisége.

A kérelemhez csatolni kell az árucikk jellemzőit és műszaki adatait alátámasztó valamennyi dokumentumot.

6. cikk

Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található, közvetlenül dönt az 5. cikk szerinti kérelmekről.

7. cikk

A vámmentes behozatalra vonatkozó engedélyek hat hónapig érvényesek.

Az illetékes hatóságok azonban az egyes esetek különleges körülményeinek figyelembevételével hosszabb időtartamot is megállapíthatnak.

IV.   FEJEZET

Pótalkatrészeknek, részegységeknek, speciális tartozékoknak vagy szerszámoknak az 1186/2009/EK rendelet 67. cikkének (2) bekezdése és 68. cikkének (2) bekezdése szerinti, behozatali vámok alól mentes behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

8. cikk

Az 1186/2009/EK rendelet 67. cikkének (2) bekezdése és 68. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a „speciális tartozékok” azokat a tételeket jelentik, amelyeket egy adott árucikkel való együttes használatra terveztek, annak teljesítménye vagy hatékonysága javítása céljából.

9. cikk

A pótalkatrészeknek, részegységeknek, speciális tartozékoknak vagy szerszámoknak az 1186/2009/EK rendelet 67. cikkének (2) bekezdése és 68. cikkének (2) bekezdése szerinti, a behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található.

A kérelemhez mellékelni kell minden olyan adatot, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az 1186/2009/EK rendelet 67. cikkének (2) bekezdésében és 68. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek-e.

10. cikk

A 9. cikk szerinti kérelmekről annak a tagállamnak az illetékes hatósága hoz közvetlen döntést, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található.

III.   CÍM

A VAK VAGY FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ÁLTALI BEHOZATALRA ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A 4., 8., 9. és 10. cikket megfelelően alkalmazni kell az 1186/2009/EK rendelet 67. cikkében említett, a vak személyek által saját használatra behozott árucikkek vámmentességére is.

12. cikk

A mozgássérültek által saját használatukra behozott árucikkek vámmentességére a következőket megfelelően kell alkalmazni:

a)	a 5., 6. és 7. cikk az 1186/2009/EK rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében említett árucikkek esetében;

b)	a 8., 9. és 10. cikk az 1186/2009/EK rendelet 68. cikkének (2) bekezdésében említett árucikkek esetében.

13. cikk

Az illetékes hatóságok lehetővé tehetik, hogy a 4. és 5. cikkben meghatározott rendelkezések szerinti kérelmet egyszerűsített formában nyújtsák be, amennyiben az a 11. és 12. cikkben említett feltételek szerint behozott tételekre vonatkozik.

IV.   CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

A 2289/83/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

15. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 324., 2009.12.10., 23. o.

(2)  HL L 220., 1983.8.11., 15. o.

(3)  Lásd a II. mellékletet.

(4)  HL L 253., 1993.10.11.,1. o.

---

---

---

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/20

---

A BIZOTTSÁG 1225/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 28.)

a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 42–52., valamint 57. és 58. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendeletre (1),

mivel:

(1)

A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK tanácsi rendelet 50–59. cikkének, valamint 63a. és 63b. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1983. július 29-i 2290/83/EGK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Ez a rendelet megállapítja az 1186/2009/EK rendelet 42–52., valamint 57. és 58. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.

II.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.   SZAKASZ

Az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet kötelezettségei

2. cikk

(1)   Az 1186/2009/EK rendelet 43. cikkében, 44. cikke (1) bekezdésében és 45. cikkében említett nevelési, tudományos és kulturális anyagok (a továbbiakban: áruk), vámmentes behozatala az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet számára az alábbi kötelezettségeket vonja maga után:

a)	a kérdéses áruk közvetlenül azok bejelentett rendeltetési helyére történő szállítása;

b)	az áruk leltárba vétele;

c)	minden olyan ellenőrzés megkönnyítése, amelyet az illetékes hatóságok szükségesnek tartanak annak biztosítására, hogy folyamatosan eleget tegyenek a vámmentesség engedélyezésére vonatkozó feltételeknek.

Ezenfelül az 1186/2009/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében és 45. cikkében említett áruk esetében mindez arra is kötelezi a címzett intézményt vagy szervezetet, hogy az árukat kizárólag az azon rendelet 46. cikkének b) pontja szerinti, nem kereskedelmi célra használhatja fel.

(2)   Az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetője vagy meghatalmazott képviselője az illetékes hatóságok felé nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy tudatában van az (1) bekezdésben felsorolt különféle kötelezettségeknek, és vállalja, hogy eleget tesz azoknak.

Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az első albekezdésben említett nyilatkozatot az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet minden egyes behozatalra, több behozatalra vagy az összes behozatalra vonatkozóan nyújtsa be.

2.   SZAKASZ

Az áruk kölcsönadására, bérbeadására vagy átruházására vonatkozó rendelkezések

3. cikk

(1)   Amennyiben az 1186/2009/EK rendelet 48. cikke (2) bekezdése első albekezdésének rendelkezéseit alkalmazzák, azon intézménynek vagy szervezetnek, amelynek az árukat kölcsönadják, bérbe adják vagy átruházzák, az áruk átvételének időpontjától kezdve az e rendelet 2. cikkében megállapítottakkal megegyező kötelezettségeknek kell megfelelnie.

(2)   Amennyiben az az intézmény vagy szervezet, amely részére az árukat kölcsönadták, bérbe adták, vagy átruházták, más tagállamban található, mint amelyik az árukat kölcsönadta, bérbe adta, vagy átruházta, az ilyen áruk feladásakor a feladási tagállam illetékes vámhatóságai a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) 912a–912g. cikkében megállapított szabályokkal összhangban egy T 5 ellenőrző példányt állítanak ki annak biztosítására, hogy az árukat továbbra is olyan célra használják, amely igazolja azok vámmentes behozatalát.

Ebből a célból az említett T 5 ellenőrző példány a 104. rovatában az „egyéb” cím alatt, az I. mellékletben szereplő bejegyzések egyikét tartalmazza.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 1186/2009/EK rendelet 45. cikke alapján behozatali vámok alól mentesen behozott tudományos műszerek vagy készülékek pótalkatrészei, részegységei vagy tartozékai kölcsönadására, bérbeadására és átruházására, valamint a tudományos műszerek vagy készülékek karbantartására, ellenőrzésére, kalibrálására vagy javítására szolgáló szerszámokra.

III.   FEJEZET

OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS VAGY KULTURÁLIS ANYAGOKNAK AZ 1186/2009/EK RENDELET 43. CIKKE SZERINTI, BEHOZATALI VÁMOK ALÓL MENTES BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

4. cikk

Az áruk behozatali vámok alóli mentességéhez az 1186/2009/EK rendelet 43. cikkének megfelelően az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található.

A kérelemhez mellékelni kell minden olyan információt, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek ítél annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a behozatali vámok alóli mentesség megadására megállapított feltételek.

IV.   FEJEZET

A TUDOMÁNYOS MŰSZEREKNEK ÉS KÉSZÜLÉKEKNEK AZ 1186/2009/EK RENDELET 44. ÉS 46. CIKKE SZERINTI, BEHOZATALI VÁMOK ALÓL MENTES BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Az 1186/2009/EK rendelet 46. cikke a) pontjának alkalmazásában tudományos műszer vagy készülék objektív műszaki jellemzői azok a jellemzők, amelyek az adott műszer vagy készülék konstrukciójából, vagy egy normál műszeren vagy készüléken végrehajtott olyan módosításokból erednek, amelyek az ipari vagy kereskedelmi felhasználás követelményeit meghaladó magas színvonalú teljesítményt tesznek lehetővé.

Amikor az objektív műszaki jellemzők alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy egy adott műszer vagy készülék tudományos műszernek vagy készüléknek tekinthető-e, hivatkozni kell a műszerek vagy készülékek azon típusának Közösségen belüli általános használatára, amelyre a behozatali vámok alóli mentességet kérik. Ha a vizsgálat eredménye szerint a szóban forgó műszert vagy készüléket főként tudományos célra használják, azt tudományos jellegűnek kell tekinteni.

6. cikk

(1)   A tudományos műszereknek vagy készülékeknek az 1186/2009/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdése szerinti, behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia a szóban forgó műszerről vagy készülékről:

a)	a műszer vagy készülék gyártója által használt pontos kereskedelmi leírása, annak a Kombinált Nómenklatúra szerinti valószínűsíthető besorolása, valamint azok az objektív műszaki jellemzők, amelyek alapján a műszer vagy készülék tudományosnak tekinthető;

b)	a gyártó és – ha rendelkezésre áll – a szállító neve vagy cégneve és címe;

c)	a műszer vagy készülék származási országa;

d)	a hely, ahol a műszer vagy készülék használatra kerül;

e)	annak a használatnak a pontos leírása, amelyre a műszert vagy készüléket szánják;

f)	a műszer vagy készülék ára vagy vámértéke;

g)	a szóban forgó műszer vagy készülék mennyisége.

A kérelemhez csatolni kell a műszer vagy készülék jellemzőit és műszaki adatait alátámasztó minden dokumentumot.

7. cikk

Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található, minden esetben közvetlenül dönt a 6. cikk szerinti kérelmekről.

8. cikk

A behozatali vámok alól mentes behozatalra vonatkozó engedélyek hat hónapig érvényesek.

Az illetékes hatóságok azonban az egyes esetek különleges körülményeinek figyelembevételével hosszabb időtartamot is megállapíthatnak.

V.   FEJEZET

PÓTALKATRÉSZEKNEK, RÉSZEGYSÉGEKNEK, SPECIÁLIS KIEGÉSZÍTŐKNEK ÉS SZERSZÁMOKNAK AZ 1186/2009/EK RENDELET 45. CIKKE SZERINTI, BEHOZATALI VÁMOK ALÓL MENTES BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Az 1186/2009/EK rendelet 45. cikkének a) pontja alkalmazásában a speciális kiegészítők azokat az árucikkeket jelentik, amelyeket egy adott tudományos műszerrel vagy készülékkel együttes használatra terveztek, annak teljesítménye vagy hatékonysága javítása céljából.

10. cikk

Az 1186/2009/EK rendelet 45. cikke szerinti, a pótalkatrészek, részegységek, speciális kiegészítők és szerszámok behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található.

A kérelemhez mellékelni kell minden olyan adatot, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az 1186/2009/EK rendelet 45. cikkében megállapított feltételek teljesülnek-e.

11. cikk

Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található, közvetlenül dönt a 10. cikkben említett kérelmekről.

12. cikk

Az 1186/2009/EK rendelet 45. cikke szerint kiadott, a behozatali vámok alóli mentességet biztosító engedélyekre a 8. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

VI.   FEJEZET

AZ ORVOSI MŰSZEREKNEK ÉS KÉSZÜLÉKEKNEK AZ 1186/2009/EK RENDELET 57. ÉS 58. CIKKE SZERINTI, BEHOZATALI VÁMOK ALÓL MENTES BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

13. cikk

(1)   A műszereknek vagy készülékeknek az 1186/2009/EK rendelet 57. és 58. cikke szerinti vámmentes behozatala érdekében, az áruk címzettjeként feltüntetett intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania azon tagállam illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található.

(2)   Az (1) bekezdésben említett műszerre vagy készülékre vonatkozó kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)	a műszer vagy készülék gyártója által használt pontos kereskedelmi leírása, és annak a Kombinált Nómenklatúra szerinti valószínűsíthető besorolása;

b)	a gyártó és adott esetben a szállító nevét vagy cégnevét, valamint címét;

c)	a műszer vagy készülék származási országát;

d)	a műszer vagy készülék rendeltetési helyét;

e)	a műszer vagy készülék felhasználásának célját.

(3)   Amennyiben térítésmentesen átruházott cikkről van szó, úgy a kérelemnek az alábbiakat is tartalmaznia kell:

a)	az adományozó nevét vagy cégnevét, valamint címét;

b)	a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy: i. a szóban forgó műszer vagy készülék adományozása kereskedelmi szándékot nem rejt, ii. az adományozó és a behozatali vámok alól mentes behozatalra vonatkozó kérelem tárgyát képező műszer vagy készülék gyártója semmilyen kapcsolatban nem áll egymással.

14. cikk

Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található, minden esetben közvetlenül dönt a kérelmekről.

15. cikk

A 13. és 14. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan műszerek vagy készülékek pótalkatrészeire, alkatrészeire és tartozékaira, valamint karbantartásukhoz, ellenőrzésükhöz, kalibrálásukhoz vagy üzembe helyezésükhöz használt eszközökre, amelyeket az 1186/2009/EK rendelet 57. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint behozatali vámok alól mentesen hoztak be a Közösségbe.

16. cikk

A 8. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

VII.   FEJEZET

A BIZOTTSÁG ÉS A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI INFORMÁCIÓCSERE

17. cikk

(1)   Minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak azon készülékek, berendezések, pótalkatrészek, alkatrészek, tartozékok és szerszámok jegyzékét, amelyek ára vagy vámértéke meghaladja az 5 000 EUR -t, és amelyek esetében a 7., 11. és 14. cikk szerint a behozatali vámok alóli mentességet engedélyezték vagy elutasították.

A jegyzékben fel kell tüntetni az első albekezdésben említett áruk pontos kereskedelmi megnevezését és Kombinált Nómenklatúra szerinti, nyolc számjegyű kódját. Tartalmaznia kell továbbá a gyártó vagy gyártók nevét, a származási országot vagy országokat, valamint az érintett áruk árát vagy vámértékét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jegyzékeket minden év első és harmadik negyedévének lejárta előtt kell megküldeni, és azoknak tartalmazniuk kell azon áruk részletes adatait, amelyeknek a behozatali vámok alól mentes behozatalát az előző hat hónap során engedélyezték vagy elutasították.

(3)   A Bizottság továbbítja ezeket a jegyzékeket a többi tagállamnak.

18. cikk

Az uniós rendelkezések egységes alkalmazása érdekében a Vámkódexbizottság rendszeresen felülvizsgálja a 17. cikkben említett jegyzékeket.

VIII.   FEJEZET

AZ 1186/2009/EK RENDELET 51. ÉS 52. CIKKE SZERINTI FELSZERELÉSEK VÁMMENTES BEHOZATALÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

19. cikk

(1)   Az 1186/2009/EK rendelet 51. és 52. cikke szerinti felszerelések vámmentes behozatalához az Unión kívüli székhelyű tudományos kutatási intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania azon tagállam illetékes hatóságához, amelyben az Unión belül székhellyel rendelkező tudományos kutatási intézmény vagy szervezet található.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)	az Unión belül székhellyel rendelkező és harmadik országban székhellyel rendelkező kutatási intézmények közötti tudományos együttműködést rögzítő megállapodás másolatát;

b)	a berendezés pontos, kereskedelmi megnevezését, mennyiségét és értékét, valamint szükség esetén a Kombinált Nómenklatúra szerinti valószínűsíthető besorolását;

c)	a felszerelés származási helyét és a feladó országát;

d)	a felszerelés rendeltetési helyét;

e)	a felszerelés felhasználásának célját és időtartamát.

20. cikk

(1)   Amennyiben azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az Unión belüli székhelyű intézmény vagy szervezet található, az 1186/2009/EK rendelet 51. cikkében meghatározott felszerelés vámmentes behozatalára irányuló kérelmet kap kézhez, a kérelmet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat továbbítja a Bizottság részére, hogy a Vámkódexbizottság azokat megvizsgálhassa, még az említett illetékes hatóság döntéshozatala előtt.

E vizsgálat céljából a Bizottság kérésére további információkat is szolgáltatni kell.

(2)   Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság tájékoztatja a Bizottságot a vámmentes behozatallal kapcsolatos döntéséről.

21. cikk

A 8. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

IX.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A 2290/83/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

23. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 324., 2009.12.10., 23. o.

(2)  HL L 220., 1983.8.11., 20. o.

(3)  Lásd a II. mellékletet.

(4)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

---

---

---

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/29

---

A BIZOTTSÁG 1226/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 28.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. november 29-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

---

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/31

---

A BIZOTTSÁG 2011/94/EU IRÁNYELVE

(2011. november 28.)

a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1)

A 2006/126/EK irányelv I. melléklete tartalmazza azt a mintát, amely alapján a tagállamoknak nemzeti vezetői engedélyt kell bevezetniük. Tekintettel a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésére, a vezetői engedélyeken a Közösségre való utalást helyénvaló felváltani az Európai Unióra való hivatkozással. A mintát ezenkívül naprakésszé kell tenni, hogy tükrözze Bulgária és Románia európai uniós csatlakozását.

(2)	A 2006/126/EK irányelv I. mellékletével összhangban az európai uniós vezetőiengedély-mintán fel kell tüntetni azt a jármű-kategóriát, amelyet a jogosult vezethet.

(3)

Az európai uniós vezetőiengedély-mintát az 2006/126/EK irányelv által bevezetett új jármű-kategóriák miatt is szükséges módosítani. Így különösen bevezetésre kerültek az AM (robogók) és az A2 (motorkerékpárok) kategóriába tartozó járművek vezetésére feljogosító vezetői engedélyek, amelyek 2013. január 19-től lesznek alkalmazandók. Az európai uniós vezetőiengedély-mintát ennek megfelelően ki kell igazítani.

(4)	A 2006/126/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	A Bizottság arra bátorítja a tagállamokat, hogy a maguk részére és az Unió érdekében készítsék el és hozzák nyilvánosságra azt a táblázatot, amely – amennyire lehetséges – bemutatja az ezen irányelv és a nemzeti átültető intézkedések közötti megfelelést.

(6)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/126/EK irányelv I. melléklete ezen irányelv melléklete szerint módosul.

2. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok legkésőbb 2012. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Ennek tényéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az említett rendelkezéseket 2013. január 19-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 403., 2006.12.30., 18. o.

---

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/35

---

A TANÁCS 2011/764/KKBP HATÁROZATA

(2011. november 28.)

a Líbiában kialakult válsághelyzet miatt szükségessé vált humanitárius segítségnyújtásra irányuló európai uniós katonai műveletekről („EUFOR Libya”) szóló 2011/210/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke (4) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. április 1-jén elfogadta a 2011/210/KKBP határozatot (1).

(2)	Az Európai Unió műveleti parancsnoka 2011. október 27-én kelt levelében értesítést küldött a műveleti parancsnokság 2011. november 10-i bezárásáról. A 2011/210/KKBP határozatot ezért – annak 13. cikke (3) bekezdése értelmében – 2011. november 10-vel hatályon kívül kell helyezni.

(3)	Az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának (ATHENA) létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 2008/975/KKBP tanácsi határozat (2) meghatározza a műveleti elszámolások ellenőrzésére és végzésére vonatkozó eljárásokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/210/KKBP határozat 2011. november 10-től kezdődően hatályát veszti. Ez a hatályon kívül helyezés nem sérti a 2008/975/KKBP határozatban a műveleti elszámolások ellenőrzése és végzése tekintetében megállapított rendelkezéseket.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 89., 2011.4.5., 17. o.

(2)  HL L 345., 2008.12.23., 96. o.

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/36

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. november 22.)

a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről

(az értesítés a C(2011) 7966. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/765/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 23. cikke (3) bekezdésének b) pontjára és 25. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a mozdonyvezetők és a mozdonyvezető-jelöltek minősítés céljából történő képzésének és vizsgáinak színvonala megfelelő és összehasonlítható szintet érjen el valamennyi tagállamban, közös, uniós szintű kritériumokat szükséges megállapítani a képzési központok és a mozdonyvezetőket vizsgáztatók elismerésére vonatkozó eljárások tekintetében.

(2)	A vizsgák kölcsönös elfogadásának lehetővé tétele érdekében indokolt a képzést és a vizsgákat valamennyi tagállamban megfelelő módon, ésszerű és összehasonlítható minőségi szinten végrehajtani.

(3)	A képzési központok legyenek jól felkészültek az általuk folytatott képzés tekintetében. A képzési központok jellemzője különösen a műszaki és operatív szakértelem és a képzések szervezéséhez szükséges alkalmasság kell legyen, valamint megfelelő személyzettel és felszereltséggel kell rendelkezniük.

(4)

Különleges rendelkezéseket szükséges rögzíteni a biztonsági tanúsítványt vagy biztonsági engedélyt kérelmező vasúttársaságokhoz, illetve a pályahálózat-működtetőkhöz tartozó képzési központok tekintetében. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállam számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ezen képzési központok elismerését összekapcsolhassák a biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági engedély kiadási folyamatával.

(5)

A mozdonyvezetők vizsgáztatóinak szakképesítéssel és szakértelemmel kell rendelkezniük az általuk lebonyolítani kívánt vizsgák témáját illetően. A vizsgáztató szakértelmére vonatkozó követelményeknek célszerű olyan szempontokat felölelniük, mint a vizsgáztatás módja, képességek és pedagógiai alkalmasság. Célszerű, hogy az illetékes hatóság egyedi alapon ellenőrizze, hogy egy, a mozdonyvezetők vizsgáztatójaként való elismerését kérelmező személy vagy jogalany alkalmas-e az adott kompetenciaterületeken történő vizsgáztatásra.

(6)	A mozdonyvezetők vizsgáztatói a vizsgákat függetlenül és pártatlanul bonyolítják le. E célból az elismerési eljárást kérelmező személyek vagy jogalanyok bizonyítják az illetékes hatóság felé, hogy betartják a követelményeket.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2007/59/EK irányelv 32. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

E határozat a 2007/59/EK irányelvvel összhangban meghatározza a mozdonyvezetők és mozdonyvezető-jelöltek számára szakképzést nyújtó képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők és mozdonyvezető-jelöltek vizsgáztatóinak elismerésére, valamint a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételeket.

A határozat az alábbiakra vonatkozik:

a)	a mozdonyvezetők és mozdonyvezető-jelöltek számára képzést nyújtó képzési központokra a 2007/59/EK irányelv 23. cikkében meghatározott képzési feladatok tekintetében;

b)	a mozdonyvezető-jelöltek, valamint azon mozdonyvezetők szakértelmének ellenőrzésére jogosult vizsgáztatókra, akik számára a 2007/59/EK irányelv 25. cikkével összhangban kell tanúsítványt kiadni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő meghatározások alkalmazandók:

a)   „kérelmező”: egy jogalany vagy egyetlen személy, aki olyan céget alapított, amely a 2007/59/EK irányelv 23. cikkének (5) és (6) bekezdésében említett képzési feladatokkal összefüggő képzés nyújtásának elismerését kérelmezi, beleértve a 2007/59/EK irányelv 25. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett vizsgáztatóként való elismerését kérelmező egyetlen személyt is;

b)   „oktató”: a képzés előkészítéséhez, megszervezéséhez és lebonyolításához megfelelő képességekkel és szakértelemmel rendelkező személy;

c)   „vizsgáztató”: a 2007/59/EK irányelv alkalmazásában megfelelő képességekkel és szakértelemmel rendelkező, a vizsgák lebonyolítása és értékelése tekintetében elismert személy;

d)   „vizsga”: a mozdonyvezető vagy mozdonyvezető-jelölt szakértelmének ellenőrzésére irányuló folyamat a 2007/59/EK irányelvvel összhangban, amely egy- vagy többféle, azaz írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből állhat;

e)   „vizsgaközpont”: a mozdonyvezetők 2007/59/EK irányelv 25. cikkének megfelelő vizsgáztatására létrehozott hely;

f)   „elismerés”: egy személynek vagy jogalanynak a képzési feladatok vagy vizsgák lebonyolításával kapcsolatos szakértelméről szóló hivatalos igazolása, amelyet egy, a tagállam által erre a célra kinevezett hatóság ad ki;

g)   „illetékes hatóság”: a 2007/59/EK irányelv 3. cikkében meghatározottak szerinti illetékes hatóság, vagy a tagállam által kinevezett vagy delegálás útján az illetékes hatóság által a képzési központok és vizsgáztatók elismerésének feladatával megbízott bármilyen egyéb testület.

2.   FEJEZET

KÉPZÉSI KÖZPONTOK

3. cikk

Függetlenség és pártatlanság

A képzési központok valamennyi résztvevő tekintetében pártatlanul nyújtanak képzéseket.

Különösen olyan esetben, amikor a képzési központ a képzési központot tulajdonló vállalat alkalmazásában álló személyek és egyéb személyek számára nyújt képzést, azt a képzési központot tulajdonló vállalat érdekeitől függetlenül és valamennyi résztvevő tekintetében pártatlanul kell nyújtani. A képzési központoknak azonos szabályokat kell alkalmazniuk a képzési központot tulajdonló vállalat alkalmazásában álló személyek és egyéb személyek tekintetében. A tagállamok biztosítják, hogy intézkedéseket hoznak ezen elv védelmében.

4. cikk

A szakértelemre vonatkozó követelmények

(1)   A kérelmező a képzési feladatoknak megfelelő képzések szervezéséhez szükséges műszaki és operatív szakértelméről és alkalmasságáról tesz tanúbizonyságot. A kérelmezőnek megfelelő személyzettel és felszereltséggel kell rendelkeznie, és olyan környezetben kell működnie, amely megfelelő a mozdonyvezetőknek a 2007/59/EK irányelvvel összhangban engedélyek és tanúsítványok megszerzésének vagy megtartásának céljából szervezett vizsgákra való felkészítésére irányuló képzés lebonyolításához.

(2)   A kérelmezők mindenekelőtt:

a)	hatékony irányítási rendszerrel rendelkeznek, amely biztosítja, hogy megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmazzanak a 2007/59/EK irányelvben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtása érdekében;

b)	rendelkeznek a szükséges személyzettel, létesítményekkel, felszereltséggel, valamint a kínált képzésnek és a képzésen résztvevők becsült számának megfelelő szállással;

c)

biztosítják, hogy a gyakorlati képzést érvényes mozdonyvezetői vagy hasonló vonal-/gördülőállomány-típusra vonatkozó engedéllyel és a képzés tematikáját lefedő érvényes tanúsítvánnyal, valamint a mozdonyvezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók bonyolítsák le. Amennyiben az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó pályahálózatra/gördülőállományra, akkor a képzésen a 2007/59/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése e) pontjának megfelelően jelen kell lennie egy, az adott pályahálózatra/gördülőállományra vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező mozdonyvezetőnek;

d)	biztosítják a képzési tanfolyamok, a képzési tervek, illetve a szakismereti rendszerek tartalmának, felépítésének és időtartamának kidolgozása során felhasznált módszertant;

e)	biztosítják a képzési tevékenységek nyilvántartására szolgáló rendszereket, beleértve a résztvevőkről, oktatókról és a tanfolyamok számáról és céljáról szóló információkat is;

f)

rendelkeznek minőségirányítási rendszerrel vagy azzal egyenértékű érvényes eljárásokkal, hogy nyomon kövessék azon rendszerek és eljárások megfelelőségét, amelyek biztosítják, hogy a nyújtott képzés eleget tesz a 2007/59/EK irányelvben meghatározott követelményeknek, valamint az e rendszereknek és eljárásoknak való megfelelést;

g)	biztosítják az alkalmassági nyilvántartást, a folyamatos továbbképzést és az oktatók szakképesítésének naprakészen tartására irányuló intézkedéseket;

h)

igazolják a képzési módszerek, eszközök és felszerelések frissítésére irányuló eljárások meglétét, beleértve a képzés tananyagának, a szoftvernek, valamint a pályahálózat-működtető által nyújtott dokumentumoknak (például a működési szabályokról, a jelzésekről vagy a biztonsági rendszerekről szóló szabályzatoknak) az aktualizálását.

(3)   A tagállamok további követelményeket támaszthatnak a saját területük pályahálózatával összefüggő képzéssel szemben.

(4)   A vasútüzemeltetési és biztonsági eljárásokra vonatkozó egyedi kommunikációról és terminológiáról szóló képzést megpályázó kérelmezőknek kérelmüket azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtaniuk, amelyben az a pályahálózat található, amelyre a kommunikáció és a terminológia vonatkozik.

5. cikk

Vasúttársasághoz vagy pályahálózat-működtetőhöz tartozó képzési központok

(1)   A tagállamok a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) megfelelően – a biztonsági tanúsítási vagy a biztonsági engedélyezési folyamattal összefüggésben – engedélyezhetik egy vasúttársasághoz vagy pályahálózat-működtetőhöz tartozó olyan kérelmező elismerését, aki kizárólag azon vállalat személyzete részére nyújt képzést, amelyhez tartozik, és eleget tesz e határozat 4. cikkében foglalt valamennyi követelménynek.

(2)   Ebben az esetben az elismerésről szóló igazolást fel lehet tüntetni a vonatkozó biztonsági tanúsítványon vagy a biztonsági engedélyen.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kérelmező munkaszervezését és igazgatását oly módon kell végrehajtani, hogy ne alakulhasson ki összeférhetetlenség.

6. cikk

Új vagy újonnan felszerelt vonal és újonnan bevezetett gördülőállomány

Új vagy újonnan felszerelt vonalak, illetve újonnan bevezetett gördülőállomány tekintetében a tagállamok feltételeket határozhatnak meg, amelyek betartásával az elismert képzési központok a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjától eltérve szervezhetnek gyakorlati képzést.

Ezen eltérés alkalmazása szigorúan arra az esetre korlátozódik, amikor még nem áll rendelkezésre a már az új vagy az újonnan felszerelt vonalra vagy az új gördülőállományra is kiterjedő tanúsítvánnyal rendelkező oktató.

Az oktató a 2007/59/EK irányelv 14. és 15. cikke szerinti engedély és tanúsítvány, valamint a szakmai gyakorlat elvárt időszaka tekintetében teljesíti a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában szereplő valamennyi egyéb követelményt.

3.   FEJEZET

A VIZSGÁZTATÓK

7. cikk

Függetlenség és pártatlanság

A kérelmezők megerősítik, hogy a vizsgákat pártatlanul és megkülönböztetéstől mentes módon fogják lebonyolítani, mindenféle olyan nyomástól és ösztönzéstől mentesen, amely hatással lehet a vizsga megítélésére vagy eredményeire, valamint lebonyolításának módjára.

Ebből a célból az illetékes hatóság nyilatkozatot dolgoz ki és foglal bele a kérelmező által aláírandó pályázati űrlapba.

8. cikk

A szakértelemre vonatkozó követelmények

(1)   A kérelmezők szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek az általuk lebonyolítani kívánt vizsga tartalmát illetően.

A kívánt tapasztalatot legalább négyévnyi szakmai gyakorlat során, a kérelem benyújtási határidejét megelőző legfeljebb ötéves időtartamon belül kell megszerezni.

A szakmai tapasztalat kívánt időtartama magában foglalhat érvényes mozdonyvezetői engedéllyel és kiegészítő tanúsítvánnyal rendelkező mozdonyvezető-igazgatóként szerzett tapasztalatot, illetve a benyújtott kérelemmel kapcsolatos képzési feladatok ellátása terén oktatóként szerzett tapasztalatot is.

(2)   A vonaton szervezett gyakorlati vizsgákat illetően a kérelmezőnek érvényes mozdonyvezetői engedéllyel, illetve hasonló vonal-/gördülőállomány-típusra vonatkozó engedéllyel és a vizsga tárgyát lefedő érvényes tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó infrastruktúrára/gördülőállományra, akkor a 2007/59/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban a képzésen jelen kell lennie egy, az adott infrastruktúrára/gördülőállományra vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező mozdonyvezetőnek.

A kérelmező mozdonyvezetés terén legalább négyévnyi szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyet a kérelem benyújtási dátumát megelőző legfeljebb ötéves időtartamon belül kell megszerezni. A kérelmező tudása a kérelem benyújtásának időpontjában naprakész.

(3)   Ezen túlmenően a kérelmezőknek az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

a)	a vizsganyelvből a hallás utáni értés és a szóbeli interakció terén legalább az Európa Tanács által kifejlesztett közös európai nyelvi referenciakeret (KER) (3) B2 szintjét teljesítik;

b)	a vizsgák lebonyolításához szükséges képességekkel és pedagógiai alkalmassággal, továbbá alapos ismeretekkel rendelkeznek az adott vizsgáztatás módszereiről és vizsgadokumentumairól;

c)	ismertetik, hogyan szándékoznak az általuk vizsgáztatott témakörökkel kapcsolatos ismereteiket naprakészen tartani;

d)	ismerik a mozdonyvezetők tanúsítási rendszerét.

(4)   A tagállamok további követelményeket támaszthatnak a saját infrastruktúrájukkal összefüggő vizsgák lebonyolításával kapcsolatban.

4.   FEJEZET

A VIZSGÁK SZERVEZÉSE

9. cikk

A vizsgák szervezésére vonatkozó közös kritériumok

A 2007/59/EK irányelv 25. cikkével összhangban a mozdonyvezetők szakismeretének értékelésére szervezett vizsgáknak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a)	két vagy több személy által lebonyolított vizsgák esetén legalább a vizsgát vezető személy legyen e határozat rendelkezéseivel összhangban elismert vizsgáztató;

b)

amennyiben a vizsga a mozdonyvezetéssel összefüggő szakismeretek gyakorlati részét érinti, a vizsgáztatónak mozdonyvezetői engedéllyel, valamint kiegészítő tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amely engedélyezi a vizsga tárgyát képező vagy hasonló pályahálózat használatát és a vizsga tárgyát képező vagy hasonló gördülőállomány vezetését. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó infrastruktúrára/gördülőállományra, akkor a 2007/59/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban a képzésen jelen kell lennie egy, az adott infrastruktúrára/gördülőállományra vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező mozdonyvezetőnek;

c)	a vizsgákat átlátható módon kell lebonyolítani, és azoknak megfelelő hosszúságúnak kell lenniük, hogy elegendően dokumentált bizonyítékkal alátámasztható legyen, hogy a 2007/59/EK irányelv mellékleteinek valamennyi releváns témáját érintették;

d)	azokban az esetekben, amikor a vizsga tárgyából a képzést a vizsgán résztvevő vizsgáztató nyújtotta a mozdonyvezető vagy mozdonyvezető-jelölt részére, a vizsgát egy második, a felkészítő képzésben részt nem vevő vizsgáztatónak kell lebonyolítania;

e)	a vizsgát különös gonddal kell előkészíteni a vizsga során előreláthatólag felmerülő kérdések bizalmas kezelése tekintetében.

10. cikk

Új vagy újonnan felszerelt vonal és újonnan bevezetett gördülőállomány

Új vagy újonnan felszerelt vonalak, illetve újonnan bevezetett gördülőállomány tekintetében a tagállamok meghatározhatják azon feltételeket, amelyek mellett az elismert vizsgáztatók a 9. cikktől eltérve vizsgákat bonyolíthatnak le.

Ezen eltérés alkalmazása szigorúan arra az esetre korlátozódik, amikor még nem áll rendelkezésre a már az új vagy az újonnan felszerelt vonalra vagy az új gördülőállományra is kiterjedő tanúsítvánnyal rendelkező vizsgáztató.

A vizsgáztató a 2007/59/EK irányelv 14. és 15. cikke szerinti engedély és tanúsítvány, valamint a szakmai gyakorlat elvárt időszaka tekintetében teljesíti a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában szereplő valamennyi egyéb követelményt.

5.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Átmeneti időszak

Amennyiben egy vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető már kiválasztott vizsgáztatókat a személyzete részére szervezett vizsgák lebonyolításához, a tagállam – az e határozat hatálybalépését megelőzően alkalmazandó nemzeti rendelkezéseknek és követelményeknek megfelelően – határozhat úgy, hogy a kiválasztott vizsgáztatók az alábbi feltételekkel összhangban folytathatják a vizsgák lebonyolítását:

a)

a vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető a 2004/49/EK irányelvnek megfelelően kiadott biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély keretén és az illetékes hatóság által kiadott alkalmazási kör korlátain belül, a szóban forgó biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági engedély lejárati idejéig választott vizsgáztatót;

b)

a vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető ellenőrzi az ebben a határozatban rögzített követelmények teljesítését a kiválasztott vizsgáztatókat illetően; amennyiben egy vizsgáztató nem tud teljesíteni valamely követelményt, a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vizsgáztatók teljesítsék a követelményeket.

12. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot 2012. május 15-től kell alkalmazni.

E határozat alkalmazásának napján már képzési szolgáltatást nyújtó képzési központok tekintetében e határozat 2013. július 1-jétől alkalmazandó.

13. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 315., 2007.12.3., 51. o.

(2)  HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

(3)  Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei: Learning, Teaching, Assessment, 2001 (Cambridge University Press (az angol változat) – ISBN 0-521-00531-0). Az Európa Tanács honlapján is elérhető: http://www.coe.int/T/DG4/Portfolio/documents/Common%20European%20Framework%20hyperlinked.pdf

---

29.11.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/41

---

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2011. november 22.)

a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központoknak és a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő elismerési eljárásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/766/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a mozdonyvezetők és a mozdonyvezető-jelöltek képzésének minősége, valamint vizsgáinak színvonala megfelelő és összehasonlítható szintet érjen el ahhoz, hogy minősítésükre valamennyi tagállamban sor kerülhessen, közös, uniós szintű feltételeket és eljárásokat ajánlott alkalmazni a képzési központok és a mozdonyvezetőket és mozdonyvezető-jelölteket vizsgáztatók elismerésére vonatkozó eljárások, továbbá a vizsgával szemben támasztott minőségi követelmények tekintetében.

(2)	A vizsgák kölcsönös elfogadásának lehetővé tétele érdekében indokolt a képzést és a vizsgákat valamennyi tagállamban megfelelő módon, ésszerű és összehasonlítható minőségi szinten végrehajtani.

(3)

Az elismerésről szóló igazoláson fel kell tüntetni azokat a szakterületeket, amelyekből a képzési központ elismert módon képzést nyújthat, és amelyekből a vizsgáztató elismert módon vizsgáztathatja a mozdonyvezetőket. A képzési központ jogosult képzések tartására az elismerési igazolásban meghatározott szakterületek határain belül, az elismert vizsgáztató pedig jogosult az Unió egész területén vizsgáztatni.

(4)

Előfordulhat, hogy a mozdonyvezetők általános nyelvi kompetenciájának tekintetében az illetékes hatóság nem rendelkezik azzal a speciális tapasztalattal és kompetenciával, amely a képzési központoknak és a vizsgáztatóknak a mozdonyvezetők általános nyelvi kompetenciája tekintetében történő elismeréséhez szükséges. Ebben az esetben a tagállamok elfogadhatják a képzési központoknak az Európa Tanács által kidolgozott közös európai nyelvi referenciakerettel összhangban kibocsátott képesítési bizonyítványait.

(5)	Néhány tagállamban már létrehozták, vagy létre fogják hozni a mozdonyvezetők vizsgáinak megszervezésére szolgáló vizsgaközpontokat. Ebben az esetben a tagállamok a vizsgáztatók elismerésének feladatát meghatározott nemzeti feltételek mellett átruházhatják a vizsgaközpontokra,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Tárgy

1.

Ez az ajánlás a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (1) összhangban meghatározza a mozdonyvezetők és mozdonyvezető-jelöltek számára szakképzést nyújtó képzési központok elismerésére és a mozdonyvezetők és mozdonyvezető-jelöltek vizsgáztatóinak elismerésére vonatkozóan ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat.

Képzési központ elismerésére irányuló kérelem

2.	A képzési központ írásban nyújtja be az elismerés, annak megújítása vagy módosítása iránti kérelmét azon tagállam illetékes hatóságához, ahol a képzési központ gazdasági tevékenységeinek központja található vagy ahová azt telepíteni tervezik, a 6. pontban említett eset kivételével.

3.	Ha a képzési központ egynél több jogi személyből áll, valamennyi jogi személynek külön elismerési kérelmet kell benyújtania.

4.	A kérelemnek tartalmaznia kell a 2007/59/EK irányelvben és a 765/2011/EU (2) bizottsági határozatban meghatározott követelmények teljesítését igazoló dokumentumokat.

5.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a képzési feladatokat, amelyekre vonatkozóan a kérelmező elismerést kér. A kérelem egy vagy több szakterülethez tartozó képzési feladatra is kiterjedhet. A kérelmet az alábbi szakterület-felosztással összhangban kell megszerkeszteni: a) általános szakmai ismeretek a 2007/59/EK irányelv IV. mellékletének értelmében; b) a járművekre vonatkozó szakmai ismeret a 2007/59/EK irányelv V. mellékletének értelmében; c) az infrastruktúrára vonatkozó szakmai ismeret a 2007/59/EK irányelv VI. mellékletének értelmében; d) nyelvtudás a 2007/59/EK irányelv VI. melléklete értelmében (általános nyelvismeret és/vagy a vasúti üzemeltetéssel és a biztonsági eljárásokkal összefüggő sajátos kommunikáció és terminológia).

6.	Az olyan képzési központot, amelynek esetében a gazdasági tevékenységek központja az infrastruktúra helyszínétől eltérő tagállamban van, elismerheti azon állam illetékes hatósága, ahol az infrastruktúra található.

7.

Ha a kérelmező olyan, az infrastruktúra ismeretére vonatkozó képzési feladatok elismeréséért folyamodik, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága ezzel az ajánlással és a 765/2011/EU határozattal összhangban már elismert, a többi tagállam illetékes hatóságainak értékelésüket azokat a követelményekre kell korlátozniuk, amelyek az adott infrastruktúrára vonatkozó képzés sajátosságait alkotják, és tartózkodniuk kell olyan szempontok értékelésétől, amelyek az előző elismerési eljárás során már értékelésre kerültek.

A képzési központ elismeréséről szóló igazolás kiadása

8.	Az illetékes hatóság legkésőbb két hónappal az összes szükséges dokumentum kézhezvételét követően az elismerésről szóló igazolást ad ki.

9.	Az illetékes hatóság a kérelemről szóló döntését az alapján hozza meg, hogy a kérelmező hogyan tesz tanúbizonyságot a függetlenség, a szakértelem és a pártatlanság biztosításáról.

10.

Az elismerésről szóló igazolásnak a következő információkat kell tartalmaznia: a) az illetékes hatóság neve és címe; b) a képzési központ neve és címe; c) azok a képzési feladatok, amelyekre vonatkozóan a képzési központ az 5. ponttal összhangban képzést tartani jogosult; d) a képzési központnak a 15. ponttal összhangban kiadott azonosító száma; e) az elismerési igazolás lejáratának dátuma.

A képzési központ elismeréséről szóló igazolás érvényessége, módosítása és megújítása

11.	A képzési központ elismeréséről szóló igazolás öt évig érvényes. Az illetékes hatóság indokolt esetekben az elismerésről szóló igazolásban meghatározott képzési feladatok egy része vagy egésze tekintetében lerövidítheti az érvényesség időtartalmát.

12.

Érvényes elismerési igazolással rendelkező képzési központ bármikor kérelmezheti a képzési feladatok körének kiterjesztését. A módosított elismerési igazolást a kérelmező által benyújtott, vonatkozó kiegészítő dokumentumok alapján állítják ki. Ebben az esetben a módosított elismerési igazolás lejáratának időpontja nem változik.

13.

Ha az elismerési igazolásban szereplő egy vagy több képzési feladatra vonatkozó követelmények nem teljesülnek, az elismert képzési központ azonnal beszünteti az érintett feladatokra vonatkozó képzések tartását és írásban tájékoztatja az elismerési igazolást kiadó illetékes hatóságot. Az illetékes hatóság értékeli az információkat, és módosított elismerési igazolást ad ki. Ebben az esetben az elismerési igazolás lejáratának időpontja nem változik.

14.

Az elismerési igazolás a képzési központ kérése nyomán kerül megújításra, és az első elismerési igazolással azonos feltételekkel állítják ki. Ha az elismerés feltételei változatlanok maradnak, az illetékes hatóság egyszerűsített eljárást vezethet be. Be kell nyújtani az előző két évben végrehajtott képzési tevékenységekről szóló jegyzéket. Ha az előző érvényességi időtartamot a 11. ponttal összhangban két évnél rövidebb időszakra rövidítették le, az egész időszakra vonatkozó nyilvántartást kell benyújtani.

A képzési központok nyilvántartása

15.

A 2007/59/EK irányelv 20. cikkének (3) bekezdésében említett nyilvántartásban valamennyi elismert képzési központnak egyedi azonosító számmal kell szerepelnie. Az azonosító szám a nemzeti előírásokon alapul, azonban tartalmaznia kell annak a tagállamnak a rövid megnevezését is, amelyben a képzési központot elismerték.

16.

A nyilvántartásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a) az elismert képzési központ neve és címe; b) azok a képzési feladatok, amelyekre vonatkozóan a képzési központ elismerten képzést tarthat, hivatkozással a 2007/59/EK irányelv vonatkozó mellékleteire; c) azonosító szám; d) az elismerési igazolás lejáratának dátuma; e) kapcsolattartási adatok.

17.

A nyilvántartás naprakészen tartása érdekében az elismert képzési központok bármely, a nyilvántartásban közzétett adatot érintő változás esetén értesítik az elismerési igazolást kiadó illetékes hatóságot. A nemzeti előírások megkövetelhetik további adatoknak a nyilvántartásba történő felvételét és az azok változásairól szóló tájékoztatást.

Az elismerés felfüggesztése és visszavonása

18.

Ha egy tagállam illetékes hatósága által a 2007/59/EK irányelv 26., 27. vagy 29. cikkének értelmében elvégzett értékelési vagy felügyeleti tevékenység azt bizonyítja, hogy a képzési központ nem tesz eleget az elismeréshez szükséges követelményeknek, az illetékes hatóság visszavonja vagy felfüggeszti a kérdéses elismerési igazolást.

19.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága által elismert képzési központ nem teljesíti a 2007/59/EK és a 765/2011/EU határozatból eredő kötelezettségeit, tájékoztatnia kell erről annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amely kibocsátotta az elismerési igazolást. Az elismerési igazolást kiadó illetékes hatóság 4 héten belül ellenőrzi ezt az információt, és értesíti a megkereső hatóságot az általa elvégzett ellenőrzésekről, valamint döntéseiről.

20.	Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a képzési központ már nem felel meg az elismeréshez szükséges követelményeknek, visszavonja vagy felfüggeszti az elismerési igazolást.

Jogorvoslati eljárás

21.	Az illetékes hatóság azonnal írásban tájékoztatja a képzési központot döntéseinek indokairól.

22.

Felfüggesztés vagy visszavonás esetén az illetékes hatóság egyértelmű tájékoztatást nyújt a képzési központnak a nem teljesített követelmények tekintetében. Az illetékes hatóság a felfüggesztés vagy a visszavonás hatálybalépése előtt értesítési időt határozhat meg, amelyen belül a képzési központ kiigazíthatja gyakorlatait az elismeréshez szükséges követelmények teljesítése érdekében. A hatóság tájékoztatja a képzési központot a jogorvoslati eljárásról, melynek segítségével az érintett képzési központ a határozat felülvizsgálatát kérheti.

23.	Az illetékes hatóság biztosítja, hogy olyan közigazgatási jogorvoslati eljárás működjön, mely lehetővé teszi az érintett képzési központ számára, hogy a vitatott határozatok felülvizsgálatát kérje.

Nyelvi képzést nyújtó képzési központok

24.

Az általános nyelvi kompetenciára vonatkozóan a tagállam elismerheti a kérelmezőt képzési központként olyan tanúsítvány alapján, mely igazolja, hogy a kérelmező alkalmas általános nyelvi képzés nyújtására. Ennek az alkalmasságnak összhangban kell lennie az Európa Tanács által kidolgozott közös európai nyelvi referenciakeret (3) elveivel és módszertanával. A tagállam a nyelvi képzési központok tanúsítására vonatkozó nemzeti gyakorlat figyelembevételével kiegészítő rendelkezéseket hozhat e lehetőség használatának meghatározására.

25.

A vasútüzemeltetési és biztonsági eljárásokra vonatkozó sajátos kommunikációra és terminológiára vonatkozó képzés tekintetében az elismerés ezen ajánlás rendelkezéseivel összhangban történik. A vasútüzemeltetési és biztonsági eljárásokra vonatkozó sajátos kommunikációról és terminológiáról szóló képzést nyújtó képzési központként való elismerésre vonatkozó pályázatokat azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyben az az infrastruktúra található, amelyre a kommunikáció és a terminológia vonatkozik.

A vizsgáztatóként való elismerés iránti kérelem

26.	A vizsgáztatóként való elismerésért folyamodó kérelmezőnek írásos kérelmet kell benyújtania az érintett tagállam illetékes hatóságához.

27.	Az infrastruktúrával kapcsolatos ismeretek – köztük az útvonalismeret és az üzemeltetési szabályokra vonatkozó ismeret – vizsgáztatójaként való elismerésre irányuló kérelem esetében az elismerésért annak a tagállamnak az illetékes hatósága felelős, amelyben az infrastruktúra található.

28.	A kérelmet a kérelmező nevében munkáltatója is benyújthatja.

29.	A kérelmeknek tartalmazniuk kell a 2007/59/EK irányelvben és a 765/2011/EU határozatban meghatározott követelmények teljesítését igazoló dokumentumokat.

30.

A kérelemben meg kell jelölni azt a szakterületet vagy azokat a szakterületeket, amely(ek)re a vizsgáztatóként való elismerés iránti kérelem vonatkozik. A kérelem egy vagy több szakterületre is kiterjedhet. A kérelmet az alábbi szakterület-felosztással összhangban kell megszerkeszteni: a) általános szakmai ismeretek a 2007/59/EK irányelv IV. mellékletének értelmében; b) a járművek szakmai ismerete a 2007/59/EK irányelv V. mellékletének értelmében; c) az infrastruktúra szakmai ismerete a 2007/59/EK irányelv VI. mellékletének értelmében; d) nyelvtudás a 2007/59/EK irányelv VI. melléklete értelmében (általános nyelvismeret és/vagy a vasúti üzemeltetéssel és a biztonsági eljárásokkal összefüggő sajátos kommunikáció és terminológia).

A vizsgáztatóként való elismerésről szóló igazolás kiadása

31.	Az illetékes hatóság valamennyi, a kérelmező által benyújtott dokumentumot értékeli. Amennyiben minden követelmény teljesült, a hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szükséges dokumentumok kézhezvételét követő két hónap múlva az elismerésről szóló igazolást ad ki.

32.

Az elismerésről szóló igazolásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a) az illetékes hatóság neve és címe; b) a kérelmező neve, címe és születési dátuma; a kérelmező születési helyének feltüntetése az elismerésről szóló igazolásban szabadon választható alapon történik; c) a szakterület(ek), amely(ek)ből a vizsgáztató jogosultsága alapján vizsgáztathat; d) a nyelvek, amelyeken a vizsgáztató az elismerés alapján vizsgáztathat; e) a vizsgáztatónak a 10. pont (d) bekezdésével összhangban kiadott azonosító száma; f) az elismerési igazolás lejáratának dátuma.

A vizsgáztatóként való elismerésről szóló igazolás érvényessége, módosítása és megújítása

33.	A vizsgáztató elismeréséről szóló igazolás öt évig érvényes. Az illetékes hatóság indokolt esetekben az elismerésről szóló igazolásban meghatározott szakterületek egy része vagy egésze tekintetében lerövidítheti az érvényesség időtartalmát.

34.

Az érvényes elismerési igazolás birtokosa bármikor kérelmezheti annak módosítását további szakterület(ek) hozzáadása érdekében. A módosított elismerési igazolást a kérelmező által benyújtott, vonatkozó kiegészítő dokumentumok alapján állítják ki. A módosított elismerési igazolás lejáratának időpontja nem változik.

35.

Olyan fejlemények esetén, amelyek megkövetelik az elismerési igazolás módosítását, mivel az abban szereplő egy vagy több szakterületre vonatkozó követelmények már nem teljesülnek, az elismert vizsgáztató azonnal megszünteti az e szakterületekből történő vizsgáztatást, és írásban tájékoztatja az illetékes hatóságot. Az illetékes hatóság értékeli az információkat, és módosított elismerési igazolást ad ki. A módosított elismerési igazolás lejáratának időpontja nem változik.

36.

Az elismerési igazolás a vizsgáztató kérése nyomán kerül megújításra, és az első elismerési igazolással azonos feltételekkel állítják ki. Ha az előző elismerés feltételei változatlanok, az illetékes hatóság egyszerűsített eljárást vezethet be. A megújításért folyamodó vizsgáztatóknak minden esetben be kell nyújtaniuk az előző érvényességi időszakban fennálló kompetenciák, valamint az előző két évben elvégzett vizsgáztatási tevékenységek jegyzékét. Ha az előző érvényességi időtartamot a 33. ponttal összhangban két évnél rövidebb időszakra rövidítették le, az egész időszakra vonatkozó jegyzéket kell benyújtani.

A vizsgáztatók nyilvántartása

37.

A 2007/59/EK irányelv 20. cikkének (3) bekezdésében említett nyilvántartásban valamennyi elismert vizsgáztatónak egyedi azonosítóval kell szerepelnie. Az azonosító szám a nemzeti előírásokon alapul, azonban tartalmaznia kell annak a tagállamnak a rövid megnevezését is, amelyben a vizsgáztatót elismerték.

38.

A nyilvántartásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia: a) az elismert vizsgáztató neve, címe és születési dátuma; b) a szakterület(ek), amely(ek)ből a vizsgáztató az elismerés alapján vizsgáztathat; c) a nyelv(ek), amely(ek)en a vizsgáztató az elismerés alapján vizsgáztathat; d) a vizsgáztatónak a 37. ponttal összhangban kiadott azonosító száma; e) a munkáltató neve és címe, ha a 28. pont értelmében a vizsgáztató nevében munkáltató pályázik (egyéb esetben a vizsgáztató munkáltatójának neve és címe önkéntes alapon adható meg); f) az elismerési igazolás lejáratának dátuma; g) kapcsolattartási adatok.

39.

A nyilvántartás naprakészen tartása érdekében az elismert vizsgáztató vagy munkáltatója a nyilvántartásban szereplő bármely adatot érintő változás esetén értesíti az elismerési igazolást kiadó illetékes hatóságot. A nemzeti előírások előírhatják további adatoknak a nyilvántartásba történő felvételét és az azok változásairól szóló tájékoztatást is.

40.	A 38. pont a), b) és c) pontjában említett adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A 38. pontban felsorolt többi adatot a személyes adatok védelméről szóló nemzeti előírásoknak megfelelően kell nyilvánosságra hozni.

Az elismerés felfüggesztése és visszavonása

41.

Ha az illetékes hatóság által a 2007/59/EK irányelv 26., 27. vagy 29. cikkének értelmében elvégzett értékelési vagy felügyeleti tevékenység azt bizonyítja, hogy a vizsgáztató nem tesz eleget az elismeréshez szükséges követelményeknek, az illetékes hatóság visszavonja vagy felfüggeszti az elismerési igazolást.

42.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága által elismert vizsgáztató nem tesz eleget a 2007/59/EK irányelv és a 765/2011/EU határozat egy vagy több rendelkezésének, tájékoztatnia kell erről annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amely kibocsátotta az elismerési igazolást, és a megfelelő ellenőrzések elvégzését kell kérnie tőle.

43.

Ha ez utóbbi tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a vizsgáztató már nem felel meg a követelményeknek, visszavonja vagy felfüggeszti az elismerési igazolást, a vizsgáztatót azonnal írásban tájékoztatja döntésének okairól, valamint határozatáról értesíti azt az illetékes hatóságot, amely a követelményeknek való meg nem felelésről szóló tájékoztatást nyújtotta.

Jogorvoslati eljárás

44.	Az illetékes hatóság azonnal írásban tájékoztatja a vizsgáztatót döntéseinek indokairól.

45.

Felfüggesztés vagy visszavonás esetén az illetékes hatóság egyértelmű tájékoztatást nyújt a nem teljesített követelmények tekintetében. Az illetékes hatóság a felfüggesztés vagy a visszavonás hatálybalépése előtt értesítési időt határozhat meg, amelyen belül a vizsgáztató kiigazíthatja gyakorlatait az elismeréshez szükséges követelmények teljesítése érdekében.

46.	Az illetékes hatóság biztosítja, hogy olyan közigazgatási jogorvoslati eljárás működjön, mely lehetővé teszi a kérelmezők vagy a vizsgáztatók számára, hogy a vitatott határozatok felülvizsgálatát kérjék.

A nyelvi kompetenciát értékelő vizsgáztatók

47.

Az általános nyelvi kompetencia vizsgáztatására tekintettel és a kérelmező vizsgáztatóként való elismerése érdekében a tagállam a vizsgáztatót elismerheti a nyelvoktatási ágazat közös gyakorlatával összhangban kiadott bizonyítvány alapján. E bizonyítványnak igazolnia kell a kérelmező arra való alkalmasságát, hogy az Európa Tanács által kidolgozott közös európai nyelvi referenciakeret elveinek és módszertanának megfelelő módon vizsgáztasson. A tagállam a vizsgáztatók nyelvi kompetenciájának tanúsítására vonatkozó nemzeti gyakorlat figyelembevételével kiegészítő rendelkezéseket hozhat e lehetőség használatának meghatározására.

48.

A vasútüzemeltetési és biztonsági eljárásokra vonatkozó sajátos kommunikációt és terminológiát felölelő kompetencia vizsgáztatása tekintetében az elismerés ezen ajánlás rendelkezéseivel összhangban történik. A vasútüzemeltetési és biztonsági eljárásokra vonatkozó sajátos kommunikációt és terminológiát érintő vizsgák levezetésére alkalmas vizsgáztatóként való elismerésre vonatkozó pályázatokat azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyben az az infrastruktúra található, amelyre a kommunikáció és a terminológia vonatkozik.

A vizsgaközpontok elismerése

49.	A tagállamok előírhatják a vizsgaközpontoknak az illetékes hatósághoz benyújtott írásos kérelem alapján történő elismerését.

50.	Az illetékes hatóság a nemzeti rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően, valamint a függetlenség, a szakértelem és a pártatlanság szempontjai alapján állítja ki a vizsgaközpont elismerési igazolását. A vizsgaközpontok elismerésére a 26–48. pontok alkalmazandók.

51.	Az illetékes hatóság e vizsgaközpontokra ruházhatja saját vizsgáztatóinak elismerését azzal a feltétellel, hogy a vizsgaközpontok megfelelnek az 53. pontban meghatározott követelményeknek.

52.	A 54. pont alkalmazásában a vizsgaközpont naprakészen tartja az általa elismert vizsgáztatók nyilvántartását. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a 38. pontban említett információkat.

53.	A vizsgaközpontnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia a vizsgáztatók irányítására és biztosítania kell, hogy a vizsgáztatók rendelkezzenek a 2007/59/EK irányelv és a 765/2011/EU határozat alapján előírt kompetenciákkal.

54.	A vizsgáztatók csak annak a képzési központnak a tevékenysége keretében vizsgáztathatnak, amelyhez tartoznak.

55.

Az elismert vizsgaközpontról szóló információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a 38. pontban előírt nyilvántartásban, az adott vizsgaközponthoz tartozó egyes vizsgáztatókról szóló információk megadása nélkül. A 37. pontban említett azonosító szám helyett a vizsgaközpont nevét kell szerepeltetni.

56.	Az illetékes hatóság azonnal írásban tájékoztatja a vizsgaközpontot döntéseinek indokairól.

57.

Felfüggesztés vagy visszavonás esetén az illetékes hatóság egyértelmű tájékoztatást nyújt a nem teljesített követelmények tekintetében. Az illetékes hatóság a felfüggesztés vagy a visszavonás hatálybalépése előtt értesítési időt határozhat meg, amelyen belül a vizsgaközpont kiigazíthatja gyakorlatait az elismeréshez szükséges követelmények teljesítése érdekében.

58.	Az illetékes hatóság biztosítja, hogy olyan közigazgatási jogorvoslati eljárás működjön, mely lehetővé teszi a kérelmezők vagy a vizsgaközpontok számára, hogy a vitatott határozatok felülvizsgálatát kérjék.

Átlátható értékelési szabályok

59.	Az értékelési és pontozási elveket, valamint az eredmények típusát a vizsgák előtt hozzáférhetővé kell tenni.

60.	A vezetők és a vezetőjelöltek számára lehetőséget kell biztosítani a vizsgaeredmények értékelésének megtekintésére és felülvizsgálati kérelem benyújtására, ha a vizsgájukat – indokolás mellett – kedvezőtlenül bírálták el.

Az illetékes hatóság által ellátott minőségellenőrzések és felügyelet

61.

Az illetékes hatóság a 2007/59/EK irányelv 26., 27. és 29. cikke szerinti felügyeleti tevékenységek teljesítése érdekében megkövetelheti a következőket: a) hozzáférést a vizsgák előkészítése, lebonyolítása és értékelése szempontjából fontos valamennyi dokumentumhoz; b) jelentéstételi eljárás elfogadását, melynek értelmében bizonyos információkat rendszeresen vagy kérésre közölni kell; c) a vizsgáknak az illetékes hatóság képviselői részéről történő megfigyelését.

---

(1)  HL L 315., 2007.12.3., 51. o.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 36. oldalát.

(3)  Common European Framework of Reference for Languages: Learning, Teaching, Assessment, 2001 (Cambridge University Press (angol változat) – ISBN 0-521-00531-0). A kötet anyaga az Európa Tanács honlapján is elérhető: http://www.coe.int/T/DG4/Portfolio/documents/Common%20European%20Framework%20hyperlinked.pdf

---