23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/1

(1)

A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésről szóló, 2000. május 22-i 2000/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelme érdekében szabályozza a mezőgazdasági és erdészeti traktorokba épített motorok kipufogógáz-kibocsátását. A 2000/25/EK irányelv úgy rendelkezett, hogy a kompressziós gyújtású motorok többségének típusjóváhagyásakor 2010-ben alkalmazandó kibocsátási határértékeket, amelyeket III. A. szakaszként említett, a szigorúbb III. B. szakasz határértékei váltják fel, amelyek fokozatosan, a forgalomba hozatal tekintetében 2011. január 1-jétől, a típusjóváhagyás tekintetében pedig 2010. január 1-jétől lépnek hatályba. A III. B. szakasznál szigorúbb kibocsátási határértékeket előíró IV. szakasz fokozatosan, az említett motorok típusjóváhagyása tekintetében 2013. január 1-jétől, a forgalomba hozatal tekintetében pedig 2014. január 1-jétől lép hatályba.

(2)

A III. B. szakaszba történő átmenet technológiai lépésváltást jelent, amely a motorok áttervezése és a fejlett technikai megoldások kidolgozása miatt jelentős megvalósítási költségekkel jár. Azonban sem a jelenlegi pénzügyi és gazdasági világválság, sem bármely gazdasági visszaesés nem vezethet a környezetvédelmi előírások csökkenéséhez. A 2000/25/EK irányelv ezen felülvizsgálata ezért kivételesnek tekintendő. Ezen túlmenően, a környezetbarát technológiákba történő beruházások fontosak a jövőbeli növekedés, a foglalkoztatás és az egészségbiztonság előmozdítása szempontjából.

(3)

A 2000/25/EK irányelv rugalmas végrehajtási eljárásról rendelkezik, amely lehetővé teszi a traktorgyártók számára, hogy egy adott szakaszban korlátozott számban olyan motorokat szerezzenek be, amelyek nem felelnek meg az abban a szakaszban alkalmazandó kibocsátási határértékeknek, hanem csak az érvényben lévőt közvetlenül megelőző szakasz követelményeivel összhangban rendelkeznek jóváhagyással.

(4)

2005 óta a 2000/25/EK irányelv rendelkezik a további rugalmassági eljárások esetleges szükségességének értékeléséről a III. B. és a IV. szakasz kibocsátási határértékeit illetően. Ahhoz, hogy a következő szakaszba való átmenet alkalmával az ágazat átmeneti könnyítést kaphasson, a rugalmas végrehajtási eljárás alkalmazásának feltételeit ki kell igazítani.

(5)

A III. B. szakasz során a forgalomba hozott és üzembe helyezett traktorok száma egyik motorkategóriában sem haladhatja meg a traktorgyártó által az adott motorkategóriában forgalomba hozott traktorok számának 40 %-át. Az alternatív lehetőséget, amely lehetővé teszi rögzített számú traktor rugalmas végrehajtási eljárás keretében történő forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, ennek megfelelően ki kell igazítani.

(6)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó traktorgyártóknak részesülniük kell az európai pénzügyi támogatási programokból vagy bármely vonatkozó, a tagállamok által nyújtott támogatási programból. Ezek a támogatási programok előnyben részesíthetik azokat a projekteket, amelyek az elérhető legjobb és a legszigorúbb kibocsátási előírásokkal rendelkező technológiákat alkalmazzák.

(7)

A 2000/25/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések az ágazat időszakos nehézségeit tükrözik. Ezért az intézkedések alkalmazásának a III. B. szakasz időtartamára kell korlátozódnia.

(9)

Amennyiben ezt a vonatkozó hatásvizsgálatok indokolják, a jelenlegi kibocsátási határértékeket szigorítani kell, az ultrafinom koromrészecskék tekintetében is, különösen részecskeszám-határértékeknek a jövőbeli jogszabályokban történő bevezetésével,

1.

Az 1. cikk a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„—   »rugalmas végrehajtási eljárás«: az a mentesítési eljárás, amely révén egy tagállam korlátozott számban engedélyezi traktorok forgalomba hozatalát és üzembe helyezését a 3a. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban,

—   »motorkategória«: a motorok osztályozása, amely egyaránt figyelembe veszi a teljesítménytartományt és a kipufogógáz-kibocsátási határérték szakaszt,

—   »forgalmazás«: egy traktor vagy motor kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása az uniós piacon értékesítés vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen,

—   »forgalomba hozatal«: egy traktor vagy motor első forgalmazása,

—   »üzembe helyezés«: egy traktor vagy motor első rendeltetésszerű használata az Unión belül. A nyilvántartásba vétel – adott esetben – vagy a forgalomba hozatal időpontját kell az üzembe helyezés időpontjának tekinteni.”;

2.

A 3a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3a. cikk

Rugalmas végrehajtási eljárás

A 3. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérően a tagállamok rendelkeznek arról, hogy – a traktorgyártó kérésére, és azzal a feltétellel, hogy a jóváhagyó hatóság megadta a IV. mellékletben meghatározott eljárások keretében történő forgalomba hozatalra vonatkozó megfelelő engedélyt – az érvényben lévőt közvetlenül megelőző kibocsátási határérték szakasz követelményeivel összhangban jóváhagyott motorokkal felszerelt traktorok korlátozott számban üzembe helyezhetők.

A rugalmas végrehajtási eljárás egy adott szakasz alkalmazandóvá válásának időpontjában kezdődik és az adott szakasz lejártáig tart. A IV. melléklet 1.2. pontjában foglalt rugalmas végrehajtási eljárást azonban a III. B. szakasz időtartamára vagy – ott, ahol nem létezik további szakasz – három évre korlátozzák.”;

3.

A IV. melléklet helyébe az ezen irányelv mellékletében található szöveg lép.

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/5

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 147. cikke (1) bekezdésének értelmében az Unió hozzájárul a foglalkoztatás magas szintjéhez azáltal, hogy bátorítja a tagállamok közötti együttműködést, támogatja és szükség esetén kiegészíti tevékenységüket.

(2)

Az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének értelmében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a munkafeltételek, a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az Unió többek között küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, valamint a nemzedékek közötti szolidaritást.

(4)

Az EUMSZ 174. cikke elismeri, hogy az Unió egyes régiói súlyos és állandó demográfiai hátrányban vannak, amely hátrányosan érintheti fejlődésüket és kiemelt figyelmet igényelnek, ha az Unió meg kívánja valósítani a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra irányuló célkitűzését.

(5)

Az Unió az Európai Unió Alapjogi Chartája 25. cikkében elismeri és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.

(6)

Az idősödés kétségtelenül az egész társadalom és minden nemzedék számára kihívást jelent Európában, ugyanakkor a nemzedékek közötti szolidaritás és a családok szempontjából is kérdéseket vet fel.

(7)

Az ötvenes éveinek végén és afölött lévő népesség száma az Unióban minden eddiginél sokkal gyorsabban fog növekedni. Ez egy rendkívül pozitív fejlődés, az egészségügy és az életminőség javulásának logikus következménye. Ugyanakkor e demográfiai változások következtében az Unió számos kihívás elé néz.

(8)

Az Európai Tanács egymást követően több ülése alkalmával elismerte, hogy foglalkozni kell az idősödő népességnek az európai szociális modellekre gyakorolt hatásával. A kor szerinti összetétel gyors változására adott kulcsfontosságú válasz az időskori aktivitás – mint élethosszig tartó folyamat – kultúrája megteremtésének ösztönzésében, és ezáltal annak biztosításában áll, hogy a rohamosan növekvő számú, jelenleg az ötvenes évei végén járó vagy ennél idősebb emberekből álló népességnek – amely összességében minden korábbi ilyen korcsoportnál egészségesebb és képzettebb – jó lehetősége legyen a munkavállalásra, valamint a társadalmi és családi életben való aktív részvételre, többek között az önkéntesség, az egész életen át tartó tanulás, a kulturális önkifejezés és a sport keretei között.

(9)

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az aktív idősödés az egészségügyi, a részvételi és a biztonsági lehetőségek optimalizálásának folyamatát jelenti az életminőség javítása érdekében az idősödés során. Az aktív idősödés lehetővé teszi, hogy az emberek kiaknázzák a fizikai, társadalmi és mentális jóléti lehetőségeiket életük során, és hogy részt vegyenek a társadalmi életben, miközben őket szükség esetén megfelelő védelemben, biztonságban és ellátásban részesítik. Ennek megfelelően az aktív idősödés előmozdításához többdimenziós megközelítés és valamennyi generáció felelősségvállalása és tartós támogatása szükséges.

(10)

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének (2012) a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve (2010) és az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai éve (2011) örökségére kellene építkeznie, és ezért támogatni kell a szinergiákat ezen európai évek és az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012) („az európai év”) között.

(11)

Európában az idősek növekvő aránya és a krónikus betegségek számának emelkedése miatt minden ember – és különösen az idősek – egészségben átélt idősödésének előmozdítása fontosabb, mint valaha, vitalitásuk és méltóságuk támogatása mellett, többek között a megfelelő és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, hosszú távú ellátáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása révén, valamint az idősödéssel együtt járó egészségügyi kockázatok megelőzésének támogatására irányuló kezdeményezések kidolgozása segítségével. Az egészségben átélt idősödés hozzájárulhat az idősek munkaerő-piaci részvételének növeléséhez, lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig aktívan részt vegyenek a társadalomban, javíthatja egyéni életminőségüket és enyhítheti az egészségügyi, a szociális ellátási és a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomást.

(12)

A Bizottság az „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című, 2006. október 12-i közleményében, „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása” című, 2007. május 10-i közleményében, valamint „Az Unióban az idősödő népesség hatásának kezeléséről (2009-es jelentés az idősödésről)” című, 2009. április 29-i közleményében fejtette ki véleményét arról, hogy az Unió milyen demográfiai kihívásokkal néz szembe, és milyen lehetőségek nyílnak ezek megoldására.

(13)

Európa idősebb generációinak sokszínűsége tovább fog fokozódni. Ezért aktívan elő kell mozdítani az esélyegyenlőséget, és ösztönözni kell a társadalmi részvételt. A különféle háttérrel rendelkező aktív polgárok fontos hídszerepet játszanak a társadalomban, elősegítik az integrációt, és hozzájárulnak a gazdasághoz.

(14)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői 2007. február 22-én állásfoglalást fogadtak el „Az európai demográfiai változásokból eredő lehetőségek és kihívások: az idősebb emberek hozzájárulása a gazdasági és társadalmi fejlődéshez” címmel, amelyben egyrészt hangsúlyozták, hogy növelni kell az idősek lehetőségeit a társadalomban való aktív részvételre, többek között önkéntes munka révén, másrészt kiemelték az idősek által bizonyos áruk és szolgáltatások iránt támasztott növekvő kereslet következtében előálló új gazdasági lehetőségeket (az „ezüstgazdaság”), valamint felhívták a figyelmet az idősek pozitív közmegítélésének jelentőségére.

(15)

A Tanács 2009. június 8-án„A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség: aktív és méltóságteljes idősödés” címmel következtetéseket fogadott el, amelyekben elismerte, hogy az idősebb nők és férfiak szerte az Unióban komoly nehézségekkel szembesülnek, amikor aktív életre és méltóságban töltött időskorra törekednek, továbbá számos intézkedésre tett javaslatot a tagállamoknak és a Bizottságnak, többek között az aktív idősödéssel kapcsolatos politikák előmozdítására, figyelembe véve az egyes tagállamokban kialakult helyzetek, illetve a nők és a férfiak előtt álló kihívások különbségeit.

(16)

2009. november 30-án a Tanács „Az egészségben és méltóságban töltött időskor” címmel következtetéseket fogadott el, amelyekben többek között arra szólítja fel a Bizottságot, hogy „az aktív időskor előmozdítására dolgozzon ki tájékoztató tevékenységeket, ideértve az esetlegesen elfogadásra kerülő aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évét 2012-ben”.

(17)

A Bizottság az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményében hangsúlyozta, hogy a társadalmi kohézió és a nagyobb termelékenység érdekében az Unió számára fontos az egészséges és aktív időskorú népesség támogatása. 2010. november 23-án a Bizottság az Európa 2020 stratégia részeként elfogadta az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című kiemelt kezdeményezést, amelynek keretében a tagállamok előmozdítják az aktív idősödéssel kapcsolatos politikákat. 2010. december 16-án a Bizottság ismét elfogadott egy, „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja – A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” elnevezésű kiemelt kezdeményezést. Az említett szakpolitikai céloknak az eléréséhez a kormányzat valamennyi szintjének és számos nem kormányzati érdekelt félnek az intézkedésére szükség van; az említett célok uniós szintű támogatását pedig a figyelemfelkeltésre, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzésére irányuló, az európai év keretében szervezett tevékenységek biztosítják. Nemzeti koordinátoroknak kell gondoskodniuk arról, hogy a nemzeti intézkedéseket koordinálják és összehangolják az európai év célkitűzéseivel. Tervezett egyéb intézmények és érdekelt felek részvétele is.

(18)

2010. június 7-én a Tanács „Az aktív idősödés” címmel következtetéseket fogadott el, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy „folytassa az aktív idősödés 2012-es európai évének előkészítését, amelynek során ki lehet emelni az aktív idősödés előnyeit és annak a generációk közötti szolidaritáshoz való hozzájárulását, továbbá ismertté lehet tenni az aktív idősödést minden szinten támogató, ígéretes kezdeményezéseket”.

(19)

2010. november 11-én az Európai Parlament elfogadta „A demográfiai kihívásról és a nemzedékek közötti szolidaritásról” című állásfoglalását, amelyben felhívta a tagállamokat, hogy az aktív idősödés kérdését tegyék az elkövetkező évek egyik prioritásává. Ez az állásfoglalás ugyancsak kiemelte, hogy az európai évben különösen hangsúlyozni kell az idősek hozzájárulását a társadalomhoz, valamint lehetőségeket kell biztosítani a nemzedékek közötti szolidaritás, együttműködés és megértés erősítésére, továbbá a fiatalabbak és idősebbek közös munkája számára.

(20)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága által készített vélemények is hangsúlyozták, hogy az aktív idősödés mennyire fontos Európa számára, többek között kiemelve a generációkon átnyúló egészségügyi ellátás értékét.

(21)

A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. október 21-i 2010/707/EU tanácsi határozat (3) a 7. és a 8. iránymutatás alapján felszólítja a tagállamokat, hogy az aktív idősödést ösztönző politikákkal növeljék a munkaerő-piaci részvételt, innovatív munkaszervezés előmozdításával növeljék az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátáját, valamint továbbképzésük és az egész életen át tartó tanulásban való részvételük révén növeljék az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságát. A 10. iránymutatás azt hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a szociális védelmi rendszereket, az egész életen át tartó tanulásra és az aktív befogadásra irányuló politikákat, hogy az embereknek a különböző életszakaszokban lehetőségek teremtődjenek, ne fenyegesse őket a szegénység és a szociális kirekesztődés veszélye, továbbá fokozódjon aktív társadalmi részvételük.

(22)

Az „Európai digitális menetrend” című, 2010. május 19-én elfogadott első Európa 2020-as kiemelt kezdeményezésről szóló közleményében a Bizottság az információs és kommunikációs technológiai alkalmazások és szolgáltatások jelentőségét hangsúlyozta az időskori jólét szempontjából, különösen a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló (AAL) közös program megerősítését javasolva. Az Európai digitális menetrend arra is javaslatot tesz továbbá, hogy összehangolt cselekvéssel gyarapítsák valamennyi európai polgár digitális ismereteit, beleértve az időseket is, akik túlságosan nagy arányt képviselnek azon, az uniós polgárok teljes létszámának körülbelül 30 %-át kitevő 150 millió polgáron belül, akik még soha nem használták az internetet. Az új technológiákhoz való hozzáférés megkönnyítése és a használatukhoz szükséges képzés tovább javítaná az idősek lehetőségeit.

(23)

A Bizottság az Európa 2020 stratégia kapcsán az aktív és egészséges időskorral foglalkozó innovációs partnerség (AHAIP) elindítását javasolta az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés keretében. Az AHAIP célja az lenne, hogy lehetővé váljék a polgárok számára, hogy önállóan és jobb egészségben érjenek meg magasabb életkort és 2020-ig az egészségesen eltöltött életévek száma kettővel növekedjen.

(24)

A Bizottság végrehajtja az Európai fogyatékosságügyi stratégiát (2010–2020), amely – a fogyatékosság és az idős kor gyakori összefüggésére tekintettel – az idősekre vonatkozó megfelelő intézkedéseket foglal magában. Ezek közül különösen a „mindenki számára történő tervezés” megközelítés alkalmazása releváns. Fontosak az önálló életet és a közösségi befogadást támogató fellépések is, beleértve a fogyatékossággal élő, magas szintű támogatást, összetett szükségletek kielégítését igénylő, különösen sérülékeny, társadalmi kirekesztettségre hajlamos idős személyekre összpontosító cselekvéseket. Ezen kívül az Unió és valamennyi tagállam aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely többek között az idősekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

(25)

A generációk közötti szolidaritás európai napját minden évben április 29-én ünneplik. Ez a nap kiváló lehetőséget kínál arra, hogy az Unió megújítsa a nemzedékek közötti szolidaritás és együttműködés megerősítése iránti elkötelezettségét a tisztességes és fenntartható társadalom előmozdítása érdekében.

(26)

E határozat pénzügyi keretösszeget határoz meg, amelynek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (4) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára elsődleges referenciául kell szolgálnia.

(27)

Az aktív idősödést számos uniós alap, program és akcióterv is támogatja, mint például az Európai Szociális Alap (5), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (6), a Progress-program (7), az egész életen át tartó tanulás programja (8) és különösen a Grundtvig program, az egészségügyi program (9), a Hetedik Kutatási és Fejlesztési Keretprogramba (10) tartozó információs és kommunikációs technológiákkal, valamint társadalom-gazdaságtannal és humán tudományokkal kapcsolatos különleges programok, az „Idősödés jólétben az információs társadalomban” cselekvési terv, a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló (AAL) közös program (11), a versenyképességi és innovációs keretprogram (12) a jólétben töltött időskort szolgáló információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó kísérleti végrehajtási projektekkel, a szociális turizmusra vonatkozó Calypso előkészítő intézkedés, valamint a városi mobilitás cselekvési terve.

(28)

Annak biztosítása érdekében, hogy széles körből lehessen bevonni különböző szervezeteket, az európai év során a lehetőségekhez mérten lehetővé kell tenni kisebb események és rendezvények szervezését.

(29)

Megfelelő források biztosítása révén ösztönözni és támogatni kell az érintett uniós szintű hálózatok részvételét az európai év eseményein.

(30)

Mivel az európai év célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert ehhez transznacionális információcserére és a bevált gyakorlatok uniós szinten történő terjesztésére van szükség, és ezért azok a fellépés terjedelme miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e határozat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

(a)

tudatosítani az aktív idősödés értékét és számos dimenzióját, valamint biztosítani, hogy valamennyi szinten az összes érintett politikai napirendjén kiemelt helyet foglaljon el, annak érdekében, hogy hangsúlyt és nagyobb elismerést kapjon az idősek hasznos szerepe a társadalomban és a gazdaságban, ösztönözni az aktív idősödést, a nemzedékek közötti szolidaritást, valamint az emberek vitalitását és méltóságát, továbbá származásuktól függetlenül többet tenni az idősekben rejlő lehetőségek kiaknázásáért és lehetővé tenni számukra egy független életvitel vezetését;

(b)

minden szinten ösztönözni a vitát, az információcserét és fejleszteni az egymástól való tanulást a tagállamok, illetve az érdekelt felek között annak érdekében, hogy előmozdítsák az aktív idősödési politikákat, meghatározzák és terjesszék a bevált gyakorlatokat, valamint elősegítsék az együttműködést és a szinergiákat;

(c)

keretrendszert kínálni a kötelezettségvállaláshoz és a konkrét intézkedésekhez, hogy az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek valamennyi szinten – a civil társadalom, a szociális partnerek és az üzleti élet képviselői bevonásával, és különös hangsúlyt fektetve a tájékoztatási stratégiák előmozdítására – konkrét tevékenységek révén innovatív megoldásokat, politikákat és hosszú távú stratégiákat – beleértve a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos átfogó életkor-kezelési stratégiákat – tudjanak kidolgozni, illetve konkrét célokat tudjanak kitűzni az aktív idősödéssel és a nemzedékek közötti szolidaritással kapcsolatban;

(d)

előmozdítani az olyan tevékenységeket, amelyek segítenek az életkoron alapuló megkülönböztetés és az életkorral kapcsolatos sztereotípiák leküzdésében, valamint az – különösen a foglalkoztatást érintő – akadályok felszámolásában.

a)

minden érintett fél aktív részvételével konferenciák, rendezvények és egyéb kezdeményezések a vitaindítás, a tudatosság növelése, valamint az állandó és tartós hatás elérésére irányuló konkrét célok kitűzése céljából;

b)

tájékoztatók, népszerűsítő és oktatási kampányok a multimédia felhasználásával;

c)

az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje, többek között a nyitott koordinációs módszer és az európai év célkitűzéseinek megvalósításában részt vevő érdekelt felek által kialakított kapcsolati hálózatok révén;

d)

kutatás és felmérés uniós, nemzeti vagy regionális szinten, valamint az eredmények terjesztése, középpontba állítva az aktív idősödés előmozdításából és az erre törekvő politikákból származó gazdasági és szociális hatást.

a)

tagállamok;

b)

tagjelölt országok;

c)

a nyugat-balkáni országok; valamint

d)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államai.

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/11

(1)

A Tanács 2011. március 2-án elfogadta a 204/2011/EU rendeletet.

(2)

A 2009 (2011) ENSZ BT-határozat 2011. szeptember 16-i elfogadását követően és a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/137/KKBP határozatot módosító, 2011. szeptember 22-i 2011/625/KKBP tanácsi határozattal (2) összhangban a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 204/2011/EU rendelet II. és III. mellékletében foglalt jegyzékét módosítani kell,

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/13

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelv (2) alkalmazandó a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében azon hatóanyagokra, amelyek esetében – a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (3) 16. cikkének megfelelően – megállapították a kérelem teljességét. A flufenoxuron hatóanyag esetében a kérelem teljességét az említett rendelet szerint megállapították.

(2)

A 451/2000/EK (4) és az 1490/2002/EK bizottsági rendelet (5) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékeit, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékekben a flufenoxuron is szerepel.

(3)

A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. augusztus 14-i 1490/2004/EK bizottsági rendelet és a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályait megállapító 2229/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. szeptember 20-i 1095/2007/EK bizottsági rendelet (6) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a bejelentő az 1095/2007/EK rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül visszavonta a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételéhez biztosított támogatását. A Bizottság ezért az egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2008. december 5-i 2008/934/EK bizottsági határozat (7) elfogadásával megtagadta a flufenoxuron felvételét.

(4)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be a 33/2008/EK rendelet 14–19. cikkében előírtaknak megfelelően.

(5)

A kérelmet az 1490/2002/EK rendelettel kijelölt referens tagállamnak, Franciaországnak nyújtották be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyagra és a támogatott alkalmazásokra vonatkozó előírások azonosak a 2008/934/EK határozatban szereplőkkel. A kérelem megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikkében foglalt többi lényegi és eljárási követelménynek is.

(6)

Franciaország értékelte a kérelmező által benyújtott kiegészítő adatokat, és kiegészítő jelentést készített. Az említett jelentést 2010. március 8-án megküldte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottságnak. A Hatóság a kiegészítő jelentést áttekintésre megküldte a többi tagállamnak és a kérelmezőnek, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a Bizottság kérésére a Hatóság 2011. február 23-án benyújtotta a Bizottságnak a flufenoxuron kockázatelemzéséből levont következtetéseit (8). Az értékelő jelentés tervezetét, a kiegészítő jelentést és a Hatóság következtetéseit a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban a tagállamokkal együtt megvizsgálta, majd ezeket a flufenoxuronról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában 2011. július 15-én véglegesítették.

(7)

A hatóanyag értékelése során több aggály is felmerült, különös tekintettel a következőkre: a fogyasztói kockázatértékelés elvégzésére nem volt mód, mivel a fogyasztók expozícióját – különösen a különböző metabolitok nagyságrendjét és toxikológiai hatását – nem lehetett megbízhatóan értékelni. Továbbá a flufenoxuron nagy eséllyel biológiailag felhalmozódik az élelmiszerláncban. Ezenfelül megállapították, hogy a vízi szervezetek tekintetében is nagy kockázat áll fenn.

(8)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be a Hatóság által megfogalmazott következtetésekhez kapcsolódó észrevételeit. A 33/2008/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság arra is felkérte a kérelmezőt, hogy a felülvizsgálati jelentés tervezetét illető észrevételeit is nyújtsa be. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság körültekintően megvizsgálta.

(9)

A kérelmező érvelése azonban nem tudta eloszlatni a (7) preambulumbekezdésben említett aggályokat. Következésképpen nem bizonyított, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a flufenoxuront tartalmazó növényvédő szerek általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított követelményeknek.

(10)

A flufenoxuron használata ezért az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján nem hagyható jóvá.

(11)

Azon flufenoxuront tartalmazó növényvédő szerek esetében, amelyek tekintetében a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak, a 2008/934/EK határozat 3. cikkének második bekezdésében foglaltaknak megfelelően a türelmi időnek legkésőbb 2012. december 31-én véget kell érnie.

(12)

E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy a flufenoxuronra vonatkozóan újabb kérelmet nyújtsanak be az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke szerint.

(13)

Az egyértelműség érdekében a 2008/934/EK határozat mellékletében a flufenoxuronra vonatkozó bejegyzést el kell hagyni.

(14)

A 2008/934/EK határozatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/16

(1)

Az 1007/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelv (2) alkalmazandó a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében azon hatóanyagokra, amelyek esetében – a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (3) 16. cikkével összhangban – megállapították a kérelem teljességét. A propargit hatóanyag esetében a kérelem teljességét az említett rendelettel összhangban megállapították.

(2)

A 451/2000/EK (4) és az 1490/2002/EK bizottsági rendelet (5) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a propargitot is.

(3)

A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. augusztus 14-i 1490/2004/EK bizottsági rendelet és a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályait megállapító 2229/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. szeptember 20-i 1095/2007/EK bizottsági rendelet (6) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a bejelentő az 1095/2007/EK rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül visszavonta a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételéhez biztosított támogatását. A Bizottság ezért az egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2008. december 5-i 2008/934/EK bizottsági határozat (7) elfogadásával megtagadta a propargit felvételét.

(4)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be a 33/2008/EK rendelet 14–19. cikkében előírtak szerint.

(5)

A kérelmet Olaszországnak nyújtották be, amely az 1490/2002/EK rendelettel kijelölt referens tagállammal, Franciaországgal egyetértésben végezte el az értékelést. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyag specifikációjára és a támogatott alkalmazásokra vonatkozó előírások azonosak a 2008/934/EK határozatban szereplőkkel. Az említett kérelem megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikkében foglalt többi lényegi és eljárási követelménynek is.

(6)

Olaszország elvégezte a kérelmező által benyújtott kiegészítő adatok értékelését, és kiegészítő jelentést készített. Az említett jelentést 2010. március 4-én továbbította az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság) és a Bizottságnak. A Hatóság a kiegészítő jelentést megküldte a többi tagállamnak és a kérelmezőnek, felkérte őket észrevételeik megtételére, és a beérkezett észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a Bizottság kérésére a Hatóság 2011. február 23-án benyújtotta a propargitra vonatkozó következtetését (8) a Bizottságnak. Az értékelőjelentés-tervezetet, a kiegészítő jelentést, valamint a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálták, és 2011. július 15-én a propargitra vonatkozó bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában véglegesítették.

(7)

A hatóanyag értékelése során aggályok merültek fel, különös tekintettel a következőkre: nem lehetett megbízható kockázatértékelést készíteni a fogyasztókra, a kezelőkre, a dolgozókra és a közelben tartózkodókra vonatkozóan; nem lehetett továbbá elvégezni az ökotoxikológiai kockázatértékelést sem. A hatóanyag különös tekintettel hosszú távú magas kockázatot jelent az emlősökre, másodlagos mérgezés veszélyét a madarakra és magas kockázatot a vízi élőlényekre.

(8)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt a Hatóság megállapításaira vonatkozó észrevételei benyújtására. A 33/2008/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság továbbá felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a felülvizsgálati jelentés tervezetével kapcsolatosan. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak.

(9)

A kérelmező által felhozott érvek azonban nem tudták eloszlatni a (7) preambulumbekezdésben említett aggályokat. Következésképpen nem nyert bizonyítást, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a propargitot tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított követelményeknek.

(10)

A propargit ezért az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján nem engedélyezhető.

(11)

Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a propargitot tartalmazó növényvédő szerekre, úgy ezen időszak végső határideje a 2008/934/EK határozat 3. cikkének második bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2012. december 31.

(12)

E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke szerint további kérelmet nyújtsanak be a propargitra vonatkozóan.

(13)

Az egyértelműség érdekében a 2008/934/EK határozat mellékletének propargitra vonatkozó bejegyzését el kell hagyni.

(14)

A 2008/934/EK határozatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/18

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/20

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet I. mellékletének XV. részében említett termékek világpiaci ára és uniós piaci ára közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni.

(2)

A marha- és borjúhúspiac jelenlegi helyzetére való tekintettel indokolt export-visszatérítéseket megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162., 163., 164., 167., 168. és 169. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke a rendeltetési helytől függően változhat, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(4)

Csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek az Unión belül szabadon mozoghatnak, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi jelölés. E termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által meghatározott követelményeknek is.

(5)

Az egyes csontozott marhahúsokra nyújtott különleges export-visszatérítésekre vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 2007. november 21-i 1359/2007/EK bizottsági rendelet (5) 7. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően a kifizetendő különleges visszatérítést csökkenteni kell, ha az exportálandó mennyiség a kicsontozással előállított részek teljes tömegének kevesebb mint 95 %-át, de legalább 85 %-át teszi ki.

(6)

A visszatérítés jelenleg alkalmazandó mértékét a 614/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) állapította meg. Mivel a visszatérítés mértékét indokolt megváltoztatni, az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/24

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet I. mellékletének XX. részében említett termékek világpiaci ára és uniós piaci ára közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni.

(2)

A baromfihús-ágazat jelenlegi piaci helyzetére való tekintettel indokolt export-visszatérítéseket megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162., 163., 164., 167. és 169. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke a rendeltetési helytől függően változhat, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(4)

Csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek az Unión belül szabadon mozoghatnak, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt állat-egészségügyi jelölés. A termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) követelményeinek is.

(5)

A visszatérítés jelenleg alkalmazandó mértékét a 615/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) állapította meg. Mivel a visszatérítés mértékét indokolt megváltoztatni, az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/26

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásfehérje vonatkozásában megállapította a kiegészítő importvámok alkalmazási rendszerének végrehajtási szabályait, és rögzítette a kiegészítő importvámokat.

(2)

Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásfehérje behozatala vonatkozásában, a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevétele mellett, módosítani kell. Ezért indokolt közzétenni az irányadó árakat.

(3)

A piaci helyzetre való tekintettel e módosítást a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/28

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 933/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/30

(1)

A Tanács 2011. február 28-án elfogadta a 2011/137/KKBP határozatot (1), amely végrehajtja az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 1970 (2011) sz. határozatát.

(2)

A Tanács 2011. március 23-án elfogadta a 2011/137/KKBP határozat módosításáról szóló 2011/178/KKBP határozatot (2), amely végrehajtja az 1973 (2011) ENSZ BT határozatot.

(3)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2011. szeptember 16-án elfogadta a 2009 (2011) ENSZ BT határozatot, amely – többek között – módosította az 1970 (2011) ENSZ BT és az 1973 (2011) ENSZ BT határozatban előírt korlátozó intézkedéseket.

(4)

A 2011/137/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

1.

a 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az 1. cikket nem kell alkalmazni az alábbiak szolgáltatására, értékesítésére vagy átadására:

amelyekről a bizottságot előzetesen értesítették, és a bizottság az értesítéstől számított öt munkanapon belül nem hozott elutasító határozatot.”

2.

A 4a. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

3.

A 6. cikkben:

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/33

(1)

A 762/2008/EK rendelet 8. cikke szerint, amennyiben egy adott akvakultúra-ágazat statisztikákba történő bevonása aránytalan nehézségeket okozna az adott ágazat jelentőségéhez képest, a Bizottság engedélyezheti az érintett tagállamnak, hogy a szóban forgó ágazat adatait kihagyja a benyújtott nemzeti adatok közül, vagy becslési módszereket alkalmazzon az össztermelés több mint 10 %-ára vonatkozó adatok szolgáltatásához.

(2)

A Cseh Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és az Osztrák Köztársaság eltérés iránti kérelmet nyújtott be.

(3)

A Cseh Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és az Osztrák Köztársaság által benyújtott adatok igazolják, hogy e tagállamok számára az említett eltérést engedélyezni kell.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 72/279/EGK tanácsi határozattal (2) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság véleményével.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések kiegészítik a tagállamok által benyújtandó, akvakultúrára vonatkozó statisztikákról szóló 762/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Ausztria, Lengyelország, Portugália és Szlovénia számára átmeneti időszak megadásáráról szóló, 2010. február 9-i 2010/76/EU bizottsági határozatot (3),

23.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 246/34

„i.

A légzőszervi szenzibilizáció/bőrszenzibilizáció veszélyességi osztály sorban a »Légz. szenz. 1« kategóriakód helyébe »Légz. szenz. 1., 1A, 1B« kód lép, valamint a »Bőrszenz. 1.« kategóriakód helyébe »Bőrszenz. 1., 1A, 1B« kód lép;

ii.

Az ózonrétegre veszélyes veszélyességi osztály sorban az »Ózon« kategóriakód helyébe az »Ózon 1« kód lép;”

„i.

A légzőszervi/bőr szenzibilizáció veszélyességi osztály sorban a »Resp. Sens. 1« kategóriakód helyébe »Resp. Sens. 1, 1A, 1B« kód lép, valamint a »Skin Sens. 1« kategóriakód helyébe »Skin Sens. 1, 1A, 1B« kód lép.

ii.

Az ózonrétegre veszélyes veszélyességi osztály sorban az »Ozone« kategóriakód helyébe az »Ozone 1« kód lép.”