ISSN 1725-5090
doi:10.3000/17255090.L_2011.231.hun
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 231
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
54. évfolyam
2011. szeptember 8.
|
ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.231.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
A Bizottság 900/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. szeptember 7.) a lazalocid-A-nátriumnak a fácánok, gyöngytyúkok, fürjek és foglyok – kivéve tojószárnyasok – takarmányadalékaként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja az Apharma (Belgium) BVBA) ( 1 ) |
|
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/1 |
A BIZOTTSÁG 893/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. augusztus 22.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Bresaola della Valtellina [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét az 1263/96/EK rendelettel (2) módosított 1107/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Bresaola della Valtellina” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására. |
|
(2) |
Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a szóban forgó módosítások nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján a módosításra vonatkozó kérelmet (4) közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosításokat jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosításai jóváhagyásra kerülnek.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 22-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Cecilia MALMSTRÖM
a Bizottság tagja
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
(2) HL L 163., 1996.7.2., 19. o.
(3) HL L 148., 1996.6.21., 1. o.
(4) HL C 321., 2010.11.26., 23. o.
MELLÉKLET
A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:
1.2. osztály. Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)
OLASZORSZÁG
Bresaola della Valtellina (OFJ)
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/3 |
A BIZOTTSÁG 894/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. augusztus 22.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Coppa Piacentina [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét az 1263/96/EK rendelettel (2) módosított 1107/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Coppa Piacentina” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására. |
|
(2) |
Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a szóban forgó módosítások nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján a módosításra vonatkozó kérelmet (4) közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosításokat jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosításai jóváhagyásra kerülnek.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 22-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Cecilia MALMSTRÖM
a Bizottság tagja
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
(2) HL L 163., 1996.7.2., 19. o.
(3) HL L 148., 1996.6.21., 1. o.
(4) HL C 311., 2010.11.16., 24. o.
MELLÉKLET
A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:
1.2. osztály. Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)
OLASZORSZÁG
Coppa Piacentina (OEM)
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/5 |
A BIZOTTSÁG 895/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. augusztus 22.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Pimiento Asado del Bierzo [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Spanyolország kérelmét a 417/2006/EK rendelettel (2) módosított 2400/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Pimiento Asado del Bierzo” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására. |
|
(2) |
Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke értelmében a szóban forgó módosítások nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján a módosításra vonatkozó kérelmet (4) közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a módosításokat jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosításai jóváhagyásra kerülnek.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 22-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Cecilia MALMSTRÖM
a Bizottság tagja
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.
(2) HL L 72., 2006.3.11., 8. o.
(3) HL L 327., 1996.12.18., 11. o.
(4) HL C 321., 2010.11.26., 18. o.
MELLÉKLET
A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:
1.6. osztály. Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva
SPANYOLORSZÁG
Pimiento Asado del Bierzo (OFJ)
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/7 |
A BIZOTTSÁG 896/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 2.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 2-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
MELLÉKLET
|
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
||||||
|
(1) |
(2) |
(3) |
||||||
|
Hő hatására aktiválódó ragasztóval biztonsági ruházatra és egyenruhára ragasztható fényvisszaverő csíkok. A termék 140-155 μm vastag (a papír védőréteg nélkül) és a következő rétegekből áll:
A terméket önálló csíkokban vagy tekercsben mutatják be. |
4008 21 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3 b) és 6. általános szabály, a 40. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. és 9. pontja, valamint a 4008, a 4008 21 és a 4008 21 90 KN-kód szövegezése határozza meg. A termék különböző alkotóelemek rétegeiből áll, ezért besorolását azon összetevők alapján kell elvégezni, amelyek a termék lényeges jellemzőjét adják. Az üveg mikrogyöngynek a fényvisszaverődés során fontos szerepe van, de a termék nem osztályozható üveg mikrogömbként a 7018 vámtarifaszám alá, tekintettel az elasztomer domináns, az üveg mikrogyöngyöket helyükön tartó szerepére. Jóllehet a poliészter réteg a termék legvastagabb rétege, nem osztályozható hőre lágyuló polimerként a 3920 vámtarifaszám alá, tekintettel arra, hogy az elasztomer – melybe a mikro üveggyöngyök beágyazódnak – a mikro üveggyöngyök tapadásának, következésképpen a fényvisszaverő tulajdonság átadásának leglényegesebb összetevője a terméken. Mivel a termék lényeges jellemzőjét az elasztomer adja, azt a 3 b) általános szabály alapján a 4008 vámtarifaszám alá kell besorolni mint lap, lemez, szalag, rúd és profil vulkanizált lágygumiból. |
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/9 |
A BIZOTTSÁG 897/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 2.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja. |
|
(5) |
A Vámkódex Bizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 2-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
MELLÉKLET
|
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(1) |
(2) |
(3) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A kiskereskedelmi forgalom számára 500 ml-es palackban kiszerelt termék az alábbi összetétellel (tömegszázalékban):
A termék pirosas barna színű, zavaros sűrű folyadék, mely 1,1812 g/cm3 sűrűségű és a Brix-értéke 40. A csomagolás szerint a diétás étrend kiegészítésére szánt termék alapja tápanyagokkal dúsított víz. Használati útmutató: A termékből 50 ml-t fel kell hígítani 100 ml vízzel vagy ivólével. |
2106 90 92 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 2106, a 2106 90 és a 2106 90 92 KN-kód szövegezése határozza meg. A terméket, tekintettel cukortartalmára és néhány más összetevőjére, mint a kálium-szorbát és a citromsav, fogyasztás előtt fel kell hígítani, ezért nem tekinthető a 2202 vámtarifaszám alá tartozó italnak (lásd még a Kombinált Nómenklatúra 22. árucsoporthoz tartozó magyarázatában az általános megjegyzések második bekezdését). A terméket tehát a 2106 vámtarifaszám alá kell besorolni, mint másutt nem említett élelmiszer-készítményt (lásd még a 2106 vámtarifaszámhoz tartozó HR magyarázat második bekezdésének 7. pontját). |
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/11 |
A BIZOTTSÁG 898/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 7.)
az 543/2011/EU végrehajtási rendeletnek a paradicsomra kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen az annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 143. cikke b) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) rendelkezik a XVIII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. Ezt a felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni. |
|
(2) |
A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában és a 2008., a 2009. és a 2010. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján indokolt kiigazítani a paradicsomra kivetett kiegészítő vám küszöbszintjét. |
|
(3) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XVIII. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2011. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.
(4) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.
MELLÉKLET
„XVIII. MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁMOK: IV. CÍM, I. FEJEZET, 2. SZAKASZ
A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.
|
Tételszám |
KN-kód |
Árumegnevezés |
Alkalmazási időszak |
Küszöbszint (tonna) |
|
78.0015 |
0702 00 00 |
Paradicsom |
október 1-jétől május 31-ig |
481 762 |
|
78.0020 |
június 1-jétől szeptember 30-ig |
44 251 |
||
|
78.0065 |
0707 00 05 |
Uborka |
május 1-jétől október 31-ig |
31 289 |
|
78.0075 |
november 1-jétől április 30-ig |
26 583 |
||
|
78.0085 |
0709 90 80 |
Articsóka |
november 1-jétől június 30-ig |
17 258 |
|
78.0100 |
0709 90 70 |
Cukkini |
január 1-jétől december 31-ig |
57 955 |
|
78.0110 |
0805 10 20 |
Narancs |
december 1-jétől május 31-ig |
368 535 |
|
78.0120 |
0805 20 10 |
Clementine |
november 1-jétől február végéig |
175 110 |
|
78.0130 |
0805 20 30 0805 20 50 0805 20 70 0805 20 90 |
Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is); wilking és hasonló citrushibridek |
november 1-jétől február végéig |
115 625 |
|
78.0155 |
0805 50 10 |
Citrom |
június 1-jétől december 31-ig |
346 366 |
|
78.0160 |
január 1-jétől május 31-ig |
88 090 |
||
|
78.0170 |
0806 10 10 |
Csemegeszőlő |
július 21-től november 20-ig |
80 588 |
|
78.0175 |
0808 10 80 |
Alma |
január 1-jétől augusztus 31-ig |
700 556 |
|
78.0180 |
szeptember 1-jétől december 31-ig |
65 039 |
||
|
78.0220 |
0808 20 50 |
Körte |
január 1-jétől április 30-ig |
229 646 |
|
78.0235 |
július 1-jétől december 31-ig |
35 541 |
||
|
78.0250 |
0809 10 00 |
Kajszibarack |
június 1-jétől július 31-ig |
5 794 |
|
78.0265 |
0809 20 95 |
Cseresznyefélék a meggy kivételével |
május 21-től augusztus 10-ig |
30 783 |
|
78.0270 |
0809 30 |
Őszibarack, beleértve a nektarint is |
június 11-től szeptember 30-ig |
5 613 |
|
78.0280 |
0809 40 05 |
Szilva |
június 11-től szeptember 30-ig |
10 293” |
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/13 |
A BIZOTTSÁG 899/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 7.)
az ír whiskey formájában exportált gabonafélék tekintetében a 2011/2012-es időszakban alkalmazandó együtthatók rögzítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1784/2003/EK tanácsi rendeletnek az egyes szeszes italok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó kiigazított visszatérítések rögzítése és odaítélése tekintetében történő alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2006. november 10-i 1670/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1670/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszatérítésre jogosultságot biztosító gabonamennyiség az a mennyiség, amelyet felügyelet alá helyeztek, lepároltak, továbbá amelyet a minden érintett tagállam számára évente rögzítendő együtthatóval súlyoznak. Ez az együttható az érintett szeszes italok exportált összmennyisége és forgalmazott összmennyisége közötti arányt fejezi ki, a szóban forgó mennyiségeknek az adott szeszes ital átlagos érlelési idejének megfelelő, években kifejezett időtartam alatti alakulására vonatkozóan megállapított tendencia alapján. |
|
(2) |
Az Írország által a 2010. január 1-jétől2010. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan szolgáltatott információk alapján 2010-ben az ír whiskey esetében az átlagos érlelési idő öt év volt. |
|
(3) |
A 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. közötti időszakra ezért ennek megfelelően kell meghatározni az együtthatókat. |
|
(4) |
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 3. jegyzőkönyvének 10. cikke a Liechtensteinbe, Izlandra és Norvégiába irányuló kivitel tekintetében kizárja a visszatérítés odaítélésének lehetőségét. Továbbá az Unió megállapodásokat kötött egyes harmadik országokkal az export-visszatérítések eltörléséről. Következésképpen az 1670/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában mindezeket figyelembe kell venni a 2011/2012-es időszakra vonatkozó együtthatók kiszámítása során. |
|
(5) |
Az ír whiskey formájában exportált gabonafélék tekintetében a 2010/2011-es időszakban alkalmazandó együtthatók rögzítéséről szóló, 2010. december 2-i 1116/2010/EU bizottsági rendeletnek (3) már nincs joghatása, mivel a 2010/2011-es évre alkalmazandó együtthatókra vonatkozik. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan az 1670/2006/EK rendelet 4. cikkében előírt, Írországban az ír whiskey előállítására használt gabonafélékre alkalmazandó együtthatókat e rendelet melléklete rögzíti.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 312., 2006.11.11., 33. o.
(3) HL L 317., 2010.12.3., 1. o.
MELLÉKLET
|
Az Írországban alkalmazandó együtthatók |
||
|
Alkalmazási időszak |
Alkalmazandó együttható |
|
|
az ír whiskey előállításához használt árpára (B. kategória) (1) |
az ír whiskey előállításához használt gabonafélékre (A. kategória) |
|
|
2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig |
0,173 |
0,147 |
(1) Beleértve a malátává feldolgozott árpát is.
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/15 |
A BIZOTTSÁG 900/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 7.)
a lazalocid-A-nátriumnak a fácánok, gyöngytyúkok, fürjek és foglyok – kivéve tojószárnyasok – takarmányadalékaként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja az Apharma (Belgium) BVBA)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól. |
|
(2) |
Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be a lazalocid-A-nátriumra (CAS-szám: 25999-20-6) vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. |
|
(3) |
A kérelem a lazalocid-A-nátrium (CAS-szám: 25999-20-6) fácánok, gyöngytyúkok, fürjek és foglyok – kivéve tojószárnyasok – takarmányadalékaként való engedélyezésére, valamint azoknak a „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” adalékkategóriába történő besorolására irányul. |
|
(4) |
A brojlercsirkék és a legfeljebb 16 hetes tojástermelésre nevelt csirkék esetében az 1455/2004/EK bizottsági rendelet (2) és a legfeljebb 16 hetes pulykák esetében a 874/2010/EK bizottsági rendelet (3) tíz évre engedélyezte a készítmény takarmányadalékként való használatát. |
|
(5) |
A lazalocid-A-nátriumnak (CAS-szám: 25999-20-6) fácánok, gyöngytyúkok, fürjek és foglyok – kivéve tojószárnyasok – esetében történő engedélyezésére irányuló kérelem alátámasztására új adatokat nyújtottak be. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2011. március 16-i véleményében (4) megállapította, hogy a javasolt használati feltételek mellett a lazalocid-A-nátrium (CAS-szám: 25999-20-6) nincs káros hatással sem az állatok vagy a fogyasztók egészségére, sem a környezetre, valamint hogy az adalékanyag hatékony a célfajoknál előforduló coccidiosis leküzdésére. A Hatóság úgy véli, hogy a bakteriális és az Eimeria spp. elleni rezisztencia tekintetében a forgalomba hozatalt követő felügyelet különleges követelményeire van szükség. A hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmányadalékra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést. |
|
(6) |
A lazalocid-A-nátrium (CAS-szám: 25999-20-6) értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően e készítmény használata az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezhető. |
|
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben meghatározott, a „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” adalékkategóriába tartozó készítmény takarmányadalékként való felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) HL L 269., 2004.8.17., 14. o.
(3) HL L 263., 2010.10.6., 1. o.
(4) EFSA Journal 2011; 9(4):2116.
MELLÉKLET
|
Az adalék azonosítószáma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalék |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Felső korhatár |
Minimális tartalom |
Maximális tartalom |
További rendelkezések |
Az engedély lejárta |
Maradékanyag-határérték (MRL) az adott állati eredetű élelmiszerben |
||||||||||||||||||||||||
|
mg/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Kategória: kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5 1 763 |
Alpharma (Belgium) BVBA |
Lazalocid-A-nátrium 15 g/100 g (Avatec 150 G) |
|
Fácán, gyöngytyúk, fürj, fogoly, kivéve tojómadarak |
— |
75 |
125 |
|
2021. szeptember 28. |
37/2010/EU bizottsági rendelet (3) |
||||||||||||||||||||||||
(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a közösségi referencialaboratórium honlapján található: http://irmm.jrc.ec.europa.eu/EURLs/EURL_feed_additives/Pages/index.aspx
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/17 |
A BIZOTTSÁG 901/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 7.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2011. szeptember 8-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
AR |
33,3 |
|
EC |
32,6 |
|
|
MK |
49,0 |
|
|
ZZ |
38,3 |
|
|
0707 00 05 |
AR |
24,2 |
|
TR |
123,3 |
|
|
ZZ |
73,8 |
|
|
0709 90 70 |
AR |
40,2 |
|
EC |
39,5 |
|
|
TR |
122,6 |
|
|
ZZ |
67,4 |
|
|
0805 50 10 |
AR |
70,6 |
|
CL |
76,8 |
|
|
MX |
39,8 |
|
|
PY |
33,5 |
|
|
TR |
66,0 |
|
|
UY |
37,4 |
|
|
ZA |
73,4 |
|
|
ZZ |
56,8 |
|
|
0806 10 10 |
EG |
156,9 |
|
MA |
175,2 |
|
|
TR |
114,6 |
|
|
ZA |
59,8 |
|
|
ZZ |
126,6 |
|
|
0808 10 80 |
CL |
63,1 |
|
CN |
78,7 |
|
|
NZ |
102,6 |
|
|
US |
82,4 |
|
|
ZA |
84,3 |
|
|
ZZ |
82,2 |
|
|
0808 20 50 |
CN |
74,4 |
|
TR |
118,4 |
|
|
ZA |
72,6 |
|
|
ZZ |
88,5 |
|
|
0809 30 |
TR |
143,9 |
|
ZZ |
143,9 |
|
|
0809 40 05 |
BA |
41,6 |
|
KE |
58,0 |
|
|
ZZ |
49,8 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/19 |
A BIZOTTSÁG 902/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 7.)
a cukorágazat egyes termékeire a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó, a 867/2010/EU rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,
mivel:
|
(1) |
A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 890/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosította. |
|
(2) |
A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 867/2010/EU rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet 2011. szeptember 8-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.
(3) HL L 259., 2010.10.1., 3. o.
(4) HL L 229., 2011.9.6., 14. o.
MELLÉKLET
A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2011. szeptember 8-tól alkalmazandó módosított összegei
|
(EUR) |
||
|
KN-kód |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege |
|
1701 11 10 (1) |
47,34 |
0,00 |
|
1701 11 90 (1) |
47,34 |
0,70 |
|
1701 12 10 (1) |
47,34 |
0,00 |
|
1701 12 90 (1) |
47,34 |
0,40 |
|
1701 91 00 (2) |
52,94 |
1,59 |
|
1701 99 10 (2) |
52,94 |
0,00 |
|
1701 99 90 (2) |
52,94 |
0,00 |
|
1702 90 95 (3) |
0,53 |
0,20 |
(1) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.
(2) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.
(3) 1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/21 |
A BIZOTTSÁG 903/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 7.)
az egyes barnarizsfajtákra 2011. szeptember 8-tól alkalmazandó behozatali vámok meghatározásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 137. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az illetékes hatóságok által közölt információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 1006 20 KN-kód alá tartozó barnarizsre – a basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek kivételével – 438 104 tonna mennyiségre szóló behozatali engedélyt adtak ki a 2010. szeptember 1. és 2011. augusztus 31. közötti időszakra. A 1006 20 KN-kód alá tartozó, a basmati rizstől eltérő barnarizsre vonatkozó behozatali vám összegét ezért módosítani kell. |
|
(2) |
Az alkalmazandó vámot a fent említett időszak végétől számított tíz napon belül rögzíteni kell. Ezért indokolt haladéktalanul hatályba léptetni ezt a rendeletet, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 1006 20 KN-kód alá tartozó barnarizsre alkalmazandó behozatali vám tonnánként 42,5 EUR.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/22 |
A BIZOTTSÁG 904/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. szeptember 7.)
a 2305/2003/EK rendelettel az árpa behozatalára vonatkozóan megnyitott vámkontingens keretében 2011. augusztus 26. és 2011. szeptember 2. között benyújtott engedélykérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2305/2003/EK bizottsági rendelet (3) éves behozatali vámkontingenst nyitott meg (09.4126-os tételszámmal) 306 215 tonna árpa behozatalára. |
|
(2) |
A 2305/2003/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdése szerinti értesítés alapján megállapítható, hogy az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően a (brüsszeli idő szerint) 2011. augusztus 26-án 13 órától 2011. szeptember 2-án 13 óráig benyújtott kérelmek a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki. |
|
(3) |
Indokolt továbbá, hogy a 2305/2003/EK rendelet alapján a folyó kontingensidőszakra már ne lehessen több behozatali engedélyt kiadni. |
|
(4) |
A behozatali engedélyek kibocsátására irányuló eljárás hatékony lebonyolítása érdekében indokolt, hogy ez a rendelet a kihirdetését követően azonnal hatályba lépjen, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A 2305/2003/EK rendeletben említett kontingenshez kapcsolódó, a (brüsszeli idő szerint) 2011. augusztus 26-án 13 órától 2011. szeptember 2-án 13 óráig benyújtott árpabehozatali engedélykérelmek esetében az engedély 77,115913 %-os odaítélési együtthatónak az igényelt mennyiségekre való alkalmazásával megállapított mennyiségekre állítható ki.
(2) A 2011. szeptember 2-án (brüsszeli idő szerint) 13 órától igényelt mennyiségek esetében az engedélyek kibocsátását a folyó kontingensidőszakra fel kell függeszteni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. szeptember 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.
(3) HL L 342., 2003.12.30., 7. o.
IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok
|
8.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 231/23 |
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 471/09/COL HATÁROZATA
(2009. november 25.)
az állami támogatásokra vonatkozó eljárási és anyagi jogi szabályok hetvennegyedik, a képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumairól szóló új fejezet bevezetésével történő módosításáról
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),
TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,
TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,
MIVEL a felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit;
MIVEL a felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság köteles közleményeket vagy iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben e megállapodás, vagy a felügyeleti és bírósági megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli,
EMLÉKEZTETVE az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott, állami támogatással kapcsolatos eljárási és anyagi jogi szabályokra (4);
MIVEL az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) 2009. augusztus 11-én a képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumairól szóló közleményt (5) tett közzé,
MIVEL ez a közlemény az Európai Gazdasági Térséget is érinti,
MIVEL az EGT állami támogatásra vonatkozó szabályainak egységes alkalmazását az egész Európai Gazdasági Térségben biztosítani kell,
MIVEL az EGT-megállapodáshoz csatolt XV. melléklet végén szereplő „Általános megjegyzések” cím II. pontja értelmében a Hatóság a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat,
AZ Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően,
EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy a Hatóság a tárgyban 2009. október 2-án kelt levelében konzultált az EFTA-államokkal (dokumentumszám: 532318, 532294 és 532322),
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az állami támogatásokról szóló iránymutatást a képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumairól szóló új fejezet beiktatásával módosítani kell. Az új fejezet e határozat mellékletében található.
2. cikk
Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.
Kelt Brüsszelben, 2009. november 25-én.
az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről
Per SANDERUD
elnök
Kurt JÄGER
testületi tag
(1) A továbbiakban: a Hatóság.
(2) A továbbiakban: az EGT-megállapodás.
(3) A továbbiakban: a Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás.
(4) Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatás, közzétéve: az Európai Unió Hivatalos Lapja L 231., 1994.9.3., 1. o., és 32. EGT-kiegészítés, 1994.9.3., 1. o. A továbbiakban: az állami támogatásokról szóló iránymutatás. Az állami támogatásokról szóló iránymutatás frissített változata a Hatóság honlapján található: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/.
(5) HL C 188., 2009.8.11., 1. o.
MELLÉKLET
A KÉPZÉSHEZ NYÚJTOTT, EGYEDI BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGI ELEMZÉS KRITÉRIUMAI (1)
1. Bevezetés
|
1. |
A képzés rendszerint jótékony külső hatást gyakorol a társadalom egészére, minthogy növeli a szakképzett munkaerő-kínálatot, amelyből a vállalkozások meríthetnek, erősíti a gazdaság versenyképességét, és támogatja az innovatívabb fejlődési pálya követésére képes tudásalapú társadalmat. |
|
2. |
A vállalkozások azonban a társadalmilag kívánatosnál kevesebb képzést nyújthatnak abban az esetben, ha az alkalmazottak szabadon munkáltatót válthatnak, és az adott vállalkozás által kiképzett alkalmazottak felvétele révén más vállalkozások jutnak előnyhöz. Ez különösen azokra a képzésekre vonatkozik, amelyek más vállalkozásoknál is alkalmazható szakértelem átadására irányulnak. Az állami támogatás hozzájárulhat ahhoz, hogy további ösztönző jöjjön létre annak érdekében, hogy a vállalkozások a társadalmilag kívánatos szintnek megfelelő képzést biztosítsanak. |
|
3. |
E fejezetben az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a képzési támogatási intézkedések értékelése során milyen kritériumokat alkalmaz. Ezen útmutatás célja, hogy átláthatóvá tegye a Hatóság indokolásait, és biztosítsa a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot. Az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1j. pontjában hivatkozott és az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított (2) jogi aktus (a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) (3) (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 6. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján ez az útmutatás alkalmazandó minden olyan egyedi képzési támogatásra – függetlenül attól, hogy azt ad hoc módon vagy valamilyen program alapján nyújtják-e –, amelyek támogatástartalma meghaladja a képzési projektenkénti 2 millió eurót. |
|
4. |
Az útmutatásban meghatározott kritériumok alkalmazása nem mechanikus módon történik. A hatósági értékelés szintje és a Hatóság által esetlegesen kért információk jellege arányban áll a verseny torzulásának kockázatával. Az elemzés terjedelme az eset jellegétől függ. |
2. A támogatás pozitív hatásai
2.1. Piaci hiányosság fennállása
|
5. |
A szakképzett munkavállalók hozzájárulnak a vállalkozások termelékenységének és versenyképességének növeléséhez. Ennek ellenére előfordul, hogy a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt a szükségesnél kevesebbet fektetnek be a képzésbe, aminek számos oka lehet. Az alkalmazottak korlátozott mértékben fordíthatják forrásaikat képzésre, ha kockázatkerülők, szűkös anyagi helyzetben vannak, vagy az elsajátított ismeretek szintjét nehezen képesek jelezni a jövőbeli munkáltatók felé. |
|
6. |
A vállalkozások nem feltétlenül a társadalom egésze szempontjából optimálisnak tekinthető szinten folytatják alkalmazottaik képzését. Ez magyarázható a piac hiányosságával a képzésből származó pozitív externáliákkal kapcsolatban és azzal, hogy a vállalkozások nehezen tudják realizálni a képzés hozamát, ha az alkalmazottak szabadon munkáltatót válthatnak. A vállalkozások esetleg a hatékonysághoz szükségesnél kevesebbet fordítanak képzésre, ha tartanak attól, hogy az alkalmazott a szakértelem megszerzése után munkahelyet vált, még mielőtt megtérülne a vállalkozás befektetése. A vállalkozások ezért sok esetben csak akkor biztosítanak megfelelő képzést dolgozóik számára, ha a képzés gyorsan megtérül, túlnyomórészt az érintett vállalkozás specifikus igényeit fedi le, vagy pedig léteznek olyan speciális szerződési feltételek, amelyek korlátozzák a képzésben részesített alkalmazottat abban, hogy elhagyja a vállalkozást azelőtt, hogy a képzési költségek leírásra kerülnének, vagy amelyek az alkalmazottat a képzési kiadások (részleges) megtérítésére kötelezik. |
|
7. |
Abban az esetben is előfordulhat, hogy a képzésbe való befektetés mértéke elmarad a szükségestől, ha a vállalkozás számára e befektetés teljes mértékben megtérül ugyan, de a vállalkozásnál létrejövő előnyök nem olyan jelentősek, mint azok, amelyek a társadalom egésze szempontjából jelentkeznek. A képzésből ilyen pozitív externáliák különösen akkor származhatnak, ha az más vállalkozásoknál is alkalmazható szakértelem fejlesztésére irányul. Ezzel szemben a szakképzés csak meghatározott cégeknél eredményez termelékenységnövekedést és ezt a vállalkozások könnyen ki tudják sajátítani (4). Így a szakképzés pozitív externáliáinak kiterjedése az általános képzés externáliának kiterjedéséhez képest kevésbé jelentős. |
|
8. |
Ha a vállalkozások a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalók (5) képzését illetően magasabb költségekkel és bizonytalan haszonnal szembesülnek, abban lehetnek érdekeltek, hogy e csoportok számára kevesebb képzést biztosítsanak. Ugyanakkor viszont a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalók képzése általában a társadalom egésze számára pozitív externáliákat eredményez (6). |
|
9. |
Az EFTA-államoknak bizonyítaniuk kell, hogy piaci hiányosság áll fenn, amely indokolttá teszi az állami támogatást. Vizsgálatában a Hatóság többek között a következő szempontokat veszi figyelembe:
|
2.2. Az állami támogatás mint megfelelő szakpolitikai eszköz
|
10. |
Nem az állami támogatás az egyedüli olyan szakpolitikai eszköz, amely az EFTA-államok rendelkezésére áll a képzés ösztönzésére. Valójában a képzés elsősorban az oktatási rendszerek révén (pl. egyetemeken, iskolákban, állami hatóságok által folytatott vagy finanszírozott szakképzéseken) valósul meg. Az egyének maguk is vállalkozhatnak képzésekre, munkáltatójuk támogatásával vagy anélkül. |
|
11. |
Azok az intézkedések minősülnek megfelelő eszköznek, amelyeknél az EFTA-állam más szakpolitikai lehetőségeket is megfontolt, valamint amelyeknél megalapozottak a szelektív eszköz – úgymint egy adott vállalkozásnak nyújtott állami támogatás – használatának előnyei. A Hatóság különösen figyelembe veszi az EFTA-állam által a javasolt intézkedésről esetlegesen készített hatásvizsgálatokat. |
2.3. Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége
|
12. |
A képzés állami támogatásának olyan magatartásváltozást kell eredményeznie, amely azzal jár, hogy a támogatás kedvezményezettje több és/vagy jobb képzést nyújt, mint a támogatás nélkül tette volna. Amennyiben nem valósul meg a tervezett képzési tevékenységek vonatkozásában ilyen minőségi vagy mennyiségi növekedés, a támogatásról megállapítható, hogy nem fejt ki ösztönző hatást. |
|
13. |
Az ösztönző hatást a tényeket összevető elemzés útján állapítják meg, amely a tervezett képzés támogatással és támogatás nélkül megvalósuló szintjét hasonlítja össze. A legtöbb munkáltató számára vállalkozásuk megfelelő működésének biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul az, hogy képezzék alkalmazottaikat. Nem feltételezhető az, hogy a képzés – különösen a szakképzés – mindig állami támogatásra szorul. |
|
14. |
Az EFTA-államoknak bizonyítaniuk kell a Hatóság felé az ösztönző hatás meglétét és a támogatás szükségességét. Először is, a kedvezményezettnek a képzési projekt elindítását megelőzően támogatás iránti kérelmet kell benyújtania az érintett EFTA-államhoz. Másodszor, az EFTA-államnak bizonyítania kell, hogy az állami támogatás – a támogatás nélküli állapothoz viszonyítva – növekedést eredményez a képzési projekt mérete, minősége, kiterjedése vagy célcsoportja tekintetében. A támogatás révén megvalósuló képzési többlet pl. a következő információk segítségével mutatható be: a képzési órák vagy a kínált tanfolyamok számának növekedése, a résztvevők számának növekedése, az általános képzések térnyerése a vállalkozásspecifikus képzésekhez képest, a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok részvételének növekedése. |
|
15. |
Vizsgálatában a Hatóság többek között a következő szempontokat fogja figyelembe venni:
|
2.4. A támogatás arányossága
|
16. |
Az EFTA-államnak bizonyítania kell, hogy a támogatásra szükség van, és a támogatás összege a minimálisan szükséges szintet nem haladja meg. A támogatható költségeket az általános csoportmentességi rendelet 39. cikkével összhangban kell kiszámítani, és a támogatás nélkül meg nem valósuló képzési tevékenységek költségeire kell korlátozódniuk. Az EFTA-államoknak bizonyítékkal kell alátámasztaniuk, hogy a támogatási összeg nem magasabb, mint a támogatható költségeknek a vállalkozás által ki nem sajátítható része (7). Mindenesetre a támogatási intenzitás az általános csoportmentességi rendelet 39. cikkében meghatározott szintet semmilyen körülmények között nem haladhatja meg, és azt a támogatható költségekre kell alkalmazni (8). |
3. A támogatás negatív hatásai
|
17. |
Amennyiben a támogatás a támogatás céljának elérése szempontjából arányos, valószínűsíthetően korlátozott negatív hatásokkal jár, így lehetséges, hogy a negatív hatások elemzésére nincs szükség (9). Néhány esetben azonban jelentős versenytorzító hatással járó változást idézhet elő a támogatás a kedvezményezett magatartásában még akkor is, ha a támogatás szükséges és arányos az adott vállalkozásnál nyújtott képzések mennyiségének emelése szempontjából. Ilyen esetekben a Hatóság alapos elemzést végez a verseny torzulására vonatkozóan. A támogatás versenytorzító hatásának mértéke változó lehet, a támogatás jellemzőitől és az érintett piacok sajátosságaitól függően (10). |
|
18. |
A támogatás következő jellemzői befolyásolhatják a verseny torzulásának valószínűségét és kiterjedését:
|
|
19. |
Például valószínűleg eltérő hatást gyakorol a piacra egy olyan támogatott képzési program, amely egy EFTA-állam legtöbb vállalkozását arra ösztönzi, hogy a megfelelő szint emelése érdekében nagyobb mértékű képzést folytasson, mint az, ha egyetlen vállalkozást részesítenek nagy összegű támogatásban az általa biztosított képzés fokozása érdekében. Ez utóbbi esetben nagyobb a verseny torzulásának valószínűsége, mivel a kedvezményezett versenytársai kevésbé lesznek képesek versenyezni (11). A torzulás még jelentősebb mértékű akkor, ha a kedvezményezett üzleti tevékenységében a képzési költségek az összköltségeken belül jelentős arányt képviselnek. |
|
20. |
A piac jellemzőinek értékelése során – amely sokkal pontosabb képet nyújthat a támogatás valószínűsíthető hatásáról – a Hatóság többek között a következő tényezőket veszi figyelembe:
|
|
21. |
A piac szerkezetének értékelése a következők figyelembevételével történik: a piaci koncentráció, a vállalkozások mérete (12), a termékdifferenciálás jelentősége (13), valamint a belépési és kilépési korlátok. A piaci részesedések és a koncentrációs arány kiszámítására az érintett piac meghatározása után kerül sor. Általában minél kevesebb vállalkozás van jelen a piacon, annál nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek, és annál alacsonyabb szintű versenyre lehet számítani (14). Amennyiben az érintett piacon jelentős a koncentráció és magas a belépési korlát (15), továbbá a kedvezményezett jelentős piaci szereplő itt, nagyobb a valószínűsége annak, hogy versenytársai magatartásuk megváltoztatására kényszerülnek a támogatás következtében. |
|
22. |
Az ágazati jellemzők elemzése során a Hatóság többek között a következő tényezőket vizsgálja: a képzett alkalmazottak jelentősége az üzletág szempontjából, többletkapacitás jelenléte, hogy az ágazat piacai növekvő, érett vagy hanyatló piacok-e, a versenytársak képzésfinanszírozási stratégiái (állami támogatás, alkalmazottak, munkáltatók). Például hanyatló iparágban a képzési támogatás növelheti a verseny torzulásának kockázatát azáltal, hogy hozzájárul az alacsony hatékonysággal működő vállalkozások fennmaradásához. |
|
23. |
A képzési támogatás bizonyos esetekben torzíthatja a versenyt a piacra lépés és onnan való kivonulás, a kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatás és a képzési beruházás kiszorítása vonatkozásában. |
A piacra lépés és az onnan való kivonulás
|
24. |
Versenypiacon a vállalkozások olyan termékeket értékesítenek, amelyekből nyereségre tesznek szert. A költségek befolyásolása révén az állami támogatás a nyereségességre is hatással van, és ezáltal befolyást gyakorolhat a vállalkozás azon döntésére is, hogy egy terméket kínáljon-e a piacon. Például a folyamatos termelési költségeket – pl. a képzési költségeket – csökkentő állami támogatás lehetővé tenné, hogy egyébként bizonytalan üzleti kilátásokkal rendelkező vállalkozások lépjenek be a piacra vagy vezessenek be új termékeket hatékonyabb versenytársaik rovására. |
|
25. |
Az állami támogatás biztosítása hatást gyakorolhat arra is, hogy egy vállalkozás kivonuljon egy olyan piacról, ahol már jelen van. A képzéshez nyújtott állami támogatás csökkentheti a veszteséget, és lehetővé teheti a vállalkozás piacon maradását – aminek következtében más, hatékonyabb, ám támogatásban nem részesülő vállalkozások kényszerülnének kivonulni a piacról. |
A kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatás
|
26. |
A képzés állami támogatása egyes térségekben előnyösebb termelési feltételeket idézhet elő más térségekkel szemben. Ennek eredményeként a kereskedelmi forgalom a támogatásban részesített területek felé tolódhat el. |
A képzési beruházás kiszorítása
|
27. |
A piacon maradás és a nyereség maximalizálása miatt a vállalkozások érdekeltek abban, hogy képezzék alkalmazottaikat. A képzési beruházás optimális szintje, amelyet az egyes vállalkozások hajlandóak képzésre fordítani, attól is függ, hogy versenytársaik mennyit fordítanak erre. Az államilag támogatott vállalkozások csökkenthetik saját befektetéseiket. Másfelől, ha a támogatás arra készteti a kedvezményezettet, hogy többet fektessen be, a versenytársak erre reagálva csökkenthetik saját képzési kiadásaikat. Amennyiben azonos cél elérése céljából a kedvezményezett vagy versenytársai kevesebbet költenek a támogatás jelenléte esetén, mint annak hiányában, a támogatás kiszorítja az alkalmazottak képzésére irányuló magánbefektetésüket. |
4. Mérlegelés és határozat
|
28. |
Az elemzés utolsó lépését annak értékelése képezi, hogy a támogatás előnyös hatásai mennyiben ellensúlyozzák annak negatív hatásait. Ennek elvégzése eseti alapon történik. A pozitív és negatív hatások mérlegelése érdekében a Hatóság felméri ezeket, és általános értékelést végez az összes érintett piac termelőire és fogyasztóira gyakorolt befolyásukra vonatkozóan. Könnyen elérhető mennyiségi adatok hiányában a Hatóság minőségi információkat használ fel értékeléséhez. |
|
29. |
A Hatóság általában kedvezőbb nézetet alakít ki, és így nagyobb fokú versenytorzító hatást tekint elfogadhatónak abban az esetben, ha az adott vállalkozás képzési tevékenységeinek fokozása szempontjából a támogatás szükséges, célzott és arányos, továbbá a biztosított többletképzés a társadalom számára jelentősebb előnyöket hoz létre, mint a támogatás kedvezményezettje számára. |
(1) E fejezet „A képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai” című 2009/C 188/01 bizottsági közleménynek felel meg (HL C 188., 2009.8.11., 1. o.).
(2) Az EGT Vegyes Bizottság 2008. november 7-i 120/2008/EGT vegyesbizottsági határozata (HL L 339., 2008.12.18., 111. o., és 79. EGT-kiegészítés, 2008.12.18.), amely 2008. november 8-án lépett hatályba.
(3) HL L 214., 2008.8.9., 3. o. A valamely nagyvállalkozásnak nyújtott, 2 millió eurós határértéket el nem érő összegű ad hoc képzési támogatás esetén a Hatóság az e fejezetben kifejtett elveket fogja értelemszerűen, bár kevésbé részletekbe menően alkalmazni.
(4) Ugyanakkor a vállalkozások az általános képzés externáliáit is képesek kisajátítani, amennyiben a szerződésekben olyan speciális feltételeket alkalmaznak, amelyek értelmében a képzésen részt vett alkalmazott köteles a képzés elvégzését követően meghatározott ideig a vállalkozásnál maradni.
(5) A hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók meghatározását az általános csoportmentességi rendelet 2. cikke tartalmazza.
(6) Például a társadalom szempontjából értékesebb a fiatal és alulképzett munkavállalók képzése, mint a vállalkozás szempontjából, a feltételezett vagy tényleges alacsonyabb termelékenység miatt.
(7) Ez a képzés azon többletköltségével egyezik meg, amelyet a vállalkozás nem tud azáltal kisajátítani, hogy közvetlen előnye származik az alkalmazottai által a képzés révén elsajátított készségekből.
(8) Lásd továbbá a Bizottság jelenlegi gyakorlatát, például a következő ügyekben: C 35/07 – A Volvo Cars Gent (Belgium) számára nyújtott képzési támogatás, a Németország által a DHL és a lipcse-hallei repülőtér javára tett intézkedésekről szóló, 2008. július 23-i 2008/948/EK bizottsági határozat (HL L 346., 2008.12.23., 1. o.), és a Belgium által az antwerpeni General Motors Belgium számára tervezett C 14/06 sz. állami támogatásról szóló, 2007. április 4-i 2007/612/EK bizottsági határozat (HL L 243., 2007.9.18., 71. o.).
(9) Továbbá a munkaerőpiac tökéletes működése esetén az alkalmazottak a számukra biztosított képzés révén megszerzett magasabb szintű szakértelemért magasabb fizetésre is igényt tarthatnának és ezáltal internalizálhatnák a képzés pozitív externáliáit.
(10) A támogatás több piacot is érinthet, mivel a támogatás hatása nem feltétlenül korlátozódik azon piacokra, amelyeken a támogatás kedvezményezettje tevékenységét kifejti, hanem kiterjedhet más piacokra is, pl. a beszerzési piacokra.
(11) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a szerződő felek közötti kereskedelem torzulásához vezethet az, ha valamely EFTA-állam egy egész ágazat számára nyújt képzési támogatást.
(12) A vállalkozások mérete a piaci részesedéssel, az árbevétel szintjével és/vagy a foglalkoztatottak számával is kifejezhető.
(13) Minél alacsonyabb fokú a termékdifferenciálás, annál nagyobb hatással van a támogatás a versenytársak nyereségére.
(14) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyes piacokon a jelen lévő vállalkozások alacsony száma ellenére jelentős a verseny.
(15) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy bizonyos esetekben a támogatás hozzájárulhat a belépési korlátok legyőzéséhez, és lehetővé teheti új vállalkozások piacra lépését.