2011.8.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. december 6.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás által létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. mellékletének újraszabályozása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról

(2011/505/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen a 79. cikk (2) bekezdésének b) pontjára, összefüggésben a 218. cikk (9) bekezdésével,

tekintettel a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről szóló, 2002. április 4-i 2002/309/EK, Euratom tanácsi és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – bizottsági határozatra (1) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: a megállapodás) 2002. június 1-jén lépett hatályba.

(2)	A megállapodás 18. cikke szerint a vegyes bizottság határozatával módosításokat fogadhat el a megállapodáshoz és többek között annak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó II. mellékletéhez.

(3)	Az uniós jogi aktusok koherens és helyes alkalmazásának biztosítása, továbbá az igazgatási és az esetleges jogi nehézségek elkerülése érdekében a megállapodás II. mellékletét módosítani kell az olyan új uniós jogi aktusok integrálása érdekében, amelyekre a megállapodás jelenleg nem hivatkozik.

(4)	A világosság és az ésszerűség érdekében a megállapodás II. mellékletét és a melléklethez csatolt jegyzőkönyvet kodifikálni kell,

(5)

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az említett tagállamok nem vesznek részt e határozat elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)

Azok a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének körébe tartoznak, nem az uniós jog szerinti kötelezettségként kötelezők a Dán Királyságra, Írországra valamint az Egyesült Királyságra, hanem az e tagállamok és a Svájci Államszövetség közötti kötelezettségvállalásból eredő kötelezettségként,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 14. cikke által létrehozott vegyes bizottságban az Unió nevében képviselendő álláspontnak az e határozat I. mellékletét képező vegyes bizottsági határozattervezeten kell alapulnia.

2. cikk

Az e határozat II. mellékletében foglalt nyilatkozat elfogadásra került és akkor minősül a vegyes bizottságban az Unió nevében végrehajtottnak, amikor a vegyes bizottság elfogadja az 1. cikkben említett határozatot.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. MILQUET

(1) HL L 114., 2002.4.30., 1. o.

(2) HL L 114., 2002.4.30., 6. o.

I. MELLÉKLET

TERVEZET

A VEGYES BIZOTTSÁG …/2010 HATÁROZATA

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás által létrehozott megállapodás szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. mellékletének felváltásáról

(…)

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 18. cikkére,

mivel:

(1)	A megállapodást 1999. június 21-én írták alá és 2002. június 1-jén lépett hatályba.

(2)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. mellékletet legutóbb a 2006. július 6-i 1/2006 határozat (1) módosította, és most ennek aktualizálása szükséges az Európai Unió azóta hatályba lépett új jogi aktusainak figyelembevétele érdekében, különös tekintettel a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és a rendelet végrehajtása érdekében elfogadott intézkedésekre.

(3)	A 883/2004/EK rendelet a a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (3) helyébe lépett.

(4)	A világosság és az ésszerűség érdekében a megállapodás II. mellékletét és a hozzá csatolt jegyzőkönyvet jogilag kötelező erejű szövegbe kell foglalni.

(5)	A megállapodás II. mellékletét az Európai Unió vonatkozó jogi aktusainak fejlődésével összhangban kell fenntartani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) II. melléklete helyébe az e határozat mellékletét képező szöveg lép.

2. cikk

Ez a határozat bolgár, cseh, dán, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, litván, lett, máltai, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd nyelveken készült, valamennyi nyelvi változat egyformán hiteles.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt …

a vegyes bizottság részéről

az elnök

a titkárok

MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZEREK KOORDINÁCIÓJA

1. cikk

(1) A szerződő felek megállapodnak, hogy egymás között a szociális biztonsági rendszerek koordinációja végett az Európai Unió azon jogi aktusait, amelyekre e melléklet A. szakasza hivatkozik, az ott meghatározott módosításokkal alkalmazzák, vagy az ilyen jogi aktusokkal egyenértékű szabályokat alkalmaznak.

(2) A »tagállam(ok)« kifejezést az e melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusokban úgy kell értelmezni, hogy abba az Európai Unió vonatkozó jogi aktusai által meghatározott államok mellett Svájc is beletartozik.

2. cikk

(1) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a szerződő felek megfelelően figyelembe veszik az Európai Unió e melléklet B. szakaszában hivatkozott jogi aktusait.

(2) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a szerződő felek figyelembe veszik az Európai Unió e melléklet C. szakaszában hivatkozott jogi aktusait.

3. cikk

(1) Az e melléklethez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza egyes európai uniós tagállamok egy évnél rövidebb svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak munkanélküliségi biztosítására vonatkozó átmeneti megállapodásokat, továbbá a Svájcban hatályos, a szociális támasz nélküli személyek segélyét és az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó foglalkoztatási ellátási tervek szerinti ellátásokat érintő különleges rendelkezéseket.

(2) A jegyzőkönyv e melléklet elválaszthatatlan részét képezi.

A. SZAKASZ: HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és mellékletei tartalmának meghatározásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 988/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4 35) által módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5 36).

E megállapodás alkalmazásában a 883/2004/EK rendelet a következők szerint módosul:

a)	az I. melléklet I. szakasza a következő szöveggel egészül ki: » Svájc A szövetségi polgári törvénykönyv 131. cikkének (2) bekezdése és 293. cikkének (2) bekezdése alapján hozott, a tartásdíjakat érintő kantoni jogszabályok.«

b)	az I. melléklet II. szakasza a következő szöveggel egészül ki: » Svájc A szövetségi családi segélyekről szóló törvény 3. cikkének (2) bekezdése alapján hozott vonatkozó kantoni jogszabályok szerinti születési és örökbefogadási támogatások.«

a II. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

» Németország-Svájc

A társadalombiztosításról szóló, 1964. február 25-i megállapodás 1975. szeptember 9-i 1. számú és az 1989. március 2-i 2. számú kiegészítő megállapodásokkal módosított szövege:

i.	a záró jegyzőkönyv 9b. pontja (1) bekezdésének 1–4. alpontja (a Büsingen német terület [exkláve] lakóira vonatkozó természetbeni betegellátásra való jogosultság tekintetében alkalmazandó jogszabályok);

ii.	a záró jegyzőkönyv 9e. pontja (1b) bekezdésének második és negyedik mondata (a választható betegségbiztosításhoz való hozzáférés Németországban az országba történő áttelepülés útján);

Az 1992. december 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, a munkanélküliségi biztosításról szóló, 1982. október 20-i megállapodás:

i.	a 8. cikk (5) bekezdése alapján Németország (Büsingen terület) a svájci jogszabályok által előírt kantoni ellátással azonos összegű ellátást fizet a rendelkezés hatálya eső munkavállalók részére, a munkavállalást elősegítő intézkedések aktuális helyi költségeihez való hozzájárulásként.

Spanyolország-Svájc

Az 1982. június 11-i kiegészítő egyezménnyel módosított, a társadalombiztosításról szóló, 1969. október 13-i megállapodáshoz csatolt záró jegyzőkönyv 17. pontja alapján a spanyol rendszerben biztosított személyek mentesülnek a svájci betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozási kötelezettség alól.

Olaszország-Svájc

Az 1963. december 18-i 1. kiegészítő megállapodással, az 1969. július 4-i kiegészítő megállapodással, az 1974. február 25-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1980. április 2-i 2. kiegészítő megállapodással módosított, a társadalombiztosításról szóló, 1962. december 14-i megállapodás 9. cikkének (1) bekezdése.«

d)	a IV. melléklet a következő szöveggel egészül ki: » Svájc «

a VIII. melléklet 1. része a következő szöveggel egészül ki:

» Svájc

Az alaprendszer szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igények (az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosításról szóló szövetségi törvény és a rokkantsági biztosításról szóló szövetségi törvény) és a foglalkoztatási ellátási tervek szerinti törvényen alapuló öregségi nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«

a VIII. melléklet 2. része a következő szöveggel egészül ki:

» Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«

a IX. melléklet II. része a következő szöveggel egészül ki:

» Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkoztatási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).«

a X. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»1.	Kiegészítő ellátások (a szövetségi kiegészítő ellátásokról szóló, 1965. március 19-i törvény) és a kantoni jogszabályok szerint biztosított hasonló ellátások.

2.	A rokkantsági biztosítás szerinti nélkülözés esetén járó nyugdíjak (az 1994. október 7-én módosított 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 28. cikkének 1a. albekezdése).

3.	A kantoni jogszabályok szerint biztosított nem járulékalapú vegyes munkanélküli ellátások.

4.	Olyan fogyatékos személyek részére járó nem járulékalapú különleges rokkantsági nyugdíjak (az 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 39. cikke), akik munkaképtelenné válásuk előtt még nem voltak a svájci jogszabályok alanyai aktív munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként.«

a XI. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

» Svájc

A szövetségi öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítási törvény 2. cikkét és a szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 1. cikkét - amelyek az önkéntes biztosítást szabályozzák ezekben a biztosítási ágazatokban olyan svájci állampolgárok esetén, akik olyan államokban laknak, amelyekre e megállapodás nem alkalmazható - alkalmazni kell a Svájcon kívül lakó olyan személyekre is, akik olyan más államoknak az állampolgárai, amelyekre e megállapodás alkalmazható, továbbá az olyan menekültekre és a hontalan személyekre, akik ezeknek az államoknak a területén laknak, ha ezek a személyek csatlakoznak az önkéntes biztosítási rendszerhez legfeljebb egy évvel azt követően, hogy legalább öt éves folyamatos biztosítási időszak után megszűnt az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításuk.

Ha egy legalább öt éves folyamatos biztosítási időszak után megszűnik egy személy svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosítása, a munkáltatóval való megállapodás alapján folytathatja a biztosítást, feltéve, hogy egy svájci munkáltató számára olyan államban dolgozik, amelyre a jelen megállapodás nem alkalmazható, és a biztosítás megszűnését követő hat hónapon belül az erre irányuló kérelmet előterjesztette.

A svájci betegbiztosítás szerinti kötelező biztosítás és a lehetséges mentességek

A kötelező betegbiztosítást szabályozó svájci jogszabályokat a következő, Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre is alkalmazni kell:

i.	a rendelet II. címe szerinti svájci jogi rendelkezések alanyára;

ii.	olyan személyekre, akikre nézve Svájc viseli az ellátás költségét a rendelet 24., 25. és 26. cikke alapján;

iii.	svájci munkanélküliségi biztosítási ellátásban részesülő személyekre;

iv.

az i. és iii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított munkavállalók vagy önálló vállalkozók családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Spanyolország, Magyarország, Portugália, Svédország vagy az Egyesült Királyság;

a ii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított nyugdíjas családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Portugália, Svédország vagy az Egyesült Királyság.

Családtagnak azok a személyek minősülnek, akik a lakóhely szerinti állam jogszabályai szerint családtagnak minősülnek.

Az a) pontban meghatározott személyek kérelemre mentesülhetnek a kötelező biztosítás alól, ha és amennyiben a következő államok valamelyikében lakóhellyel rendelkeznek és betegség esetére az ellátásra való jogosultságukat bizonyítani tudják: Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, és az a) pont iv. és v. alpontban hivatkozott személyek tekintetében Finnország, továbbá az a) pont ii. alpontban hivatkozott személyek tekintetében Portugália.

Ezt a kérelmet

aa)	a svájci biztosítási kötelezettség felmerülését követő három hónapon belül kell előterjeszteni, azonban indokolt esetben a kérelem e határidő letelte után is előterjeszthető, ilyenkor a mentesség a biztosítási kötelezettség kezdetétől áll fenn;

bb)	alkalmazni kell az ugyanazon államban lakóhellyel rendelkező összes családtagra.

Ha a rendelet II. címe szerint svájci jogszabályok hatálya alá tartozó személy – a 3. cikk (b) pontjának alkalmazásában – a betegségbiztosítás céljai érdekében e megállapodással érintett másik állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, a munkahelyi balesetnek nem minősülő balesetekkel kapcsolatos természetbeni betegellátások költségét egyenlően meg kell osztani a munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója és az illetékes betegbiztosítási intézmény között, ha mindkét szerv természetbeni betegellátásaira való jogosultság fennáll. A munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója munkahelyi baleset, munkába történő utazás közben bekövetkezett baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a teljes költséget akkor is viseli, ha a lakóhely szerinti állam betegbiztosítási intézményének ellátására való jogosultság fennáll.

A Svájcban dolgozó, de Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre, akik a 3. cikk b) pontja értelmében a lakóhelyük szerinti államban törvényen alapuló biztosítással rendelkeznek, továbbá a családtagjaikra a svájci tartózkodásuk ideje alatt vonatkoznak a rendelet 19. cikkének rendelkezései.

A rendelet 18., 19., 20. és 27. cikkének Svájc területén való alkalmazása érdekében az illetékes biztosító viseli az összes számlával igazolt költséget.

Egy másik olyan állam biztosítási rendszerében megszerzett napi táppénz biztosítás időtartamát, amelyre e megállapodás alkalmazandó, anyasági vagy betegségi ellátás esetén a napi táppénz biztosítás esetleges csökkentésénél vagy emelésénél figyelembe kell venni, ha a személy a másik országban való biztosításának megszűnését követő három hónapon belül egy svájci biztosítónál biztosítottá válik.

Ha egy személy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként Svájcban kereső foglalkozást folytat, és baleset vagy betegség miatt ezt a tevékenységét meg kellett szüntetnie, és így a továbbiakban nem tartozik a rokkantsági biztosításról szóló svájci jogszabályok hatálya alá, akkor rokkantsági biztosítással rendelkezőnek kell tekinteni annak érdekében, hogy jogosult legyen a rehabilitációs intézkedésekre a rokkantsági nyugdíj fizetéséig, és mindaddig, amíg részesül ezekben az intézkedésekben, feltéve, hogy Svájcon kívül új kereső tevékenységet nem folytat.«

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6).

E megállapodás alkalmazásában a 987/2009/EK rendelet a következők szerint módosul:

az 1. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

»A betegbiztosítási ellátások visszafizetésének különleges eljárási szabályairól szóló, 2004. október 26-i Svájc és Franciaország közötti megállapodás

A betegbiztosítási ellátások visszafizetésének különleges eljárási szabályairól szóló, 2005. december 20-i Svájc és Olaszország közötti megállapodás«

A legutóbb a 2008. június 17-i 592/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (8), amint az Svájc és a tagállamok között alkalazandó volt e határozat hatálybalépését megelőzően, és ha a 883/2004/EK rendelet vagy a 987/2009/EK rendelet hivatkozik rá, illetve a múltban felmerült esetben.

A legutóbb a 2009. február 9-i 120/2009/EK bizottsági rendelettel (9) módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet (10), amint az Svájc és a tagállamok között alkalazandó volt e határozat hatálybalépését megelőzően, és ha a 883/2004/EK rendelet vagy a 987/2009/EK rendelet hivatkozik rá, illetve a múltban felmerült esetben.

A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló, 1998. június 29-i 98/49/EK tanácsi irányelv (11).

B. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL MEGFELELŐEN KÖVETENDŐ JOGI AKTUSOK

(1)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A1 sz. határozata a dokumentumok érvényessége, az alkalmazandó jogszabályok meghatározása és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellátásokról történő rendelkezés tárgyában történő párbeszédről és egyeztetési eljárás elfogadásáról (12).

(2)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A2 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes államon kívül ideiglenesen dolgozó kiküldött munkavállalókra és önálló vállalkozókra alkalmazandó jogszabályokról szóló 12. cikke értelmezéséről (13).

(3)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 17-i A3 sz. határozata az 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) szerint megszerzett megszakítás nélküli kiküldetési időtartamok összeszámításáról.

(4)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i E1 sz. határozata a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 4. cikkében hivatkozott elektronikus adatcsere tárgyában az átmeneti időszakra vonatkozó gyakorlati megállapodásokról.

(5)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i F1 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halmozódó családi ellátások esetére alkalmazandó elsőbbségi szabályokról szóló 68. cikke értelmezéséről (16).

(6)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H1 sz. határozata az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK tanácsi rendeletről a 883/2004/EK és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre történő áttérés keretrendszeréről, továbbá a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság határozatainak és ajánlásainak alkalmazásáról (17).

(7)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H2 sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság adatszolgáltatásért felelős technikai (al)bizottságának működési módszereiről és összetételéről (18).

(8)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 15-i H3 sz. határozata az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelet 90. cikkében említett, az átváltási árfolyamok meghatározásánál figyelembe veendő időpontról (19).

(9)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i H4 sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló testületének összetételéről és működési módjáról (20).

(10)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. március 18-i H5 sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet és 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretrendszerében a csalás és a tévedés elleni küzdelemben történő együttműködésről (21).

(11)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i P1 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, 58. cikke és 87. cikkének (5) bekezdése értelmezéséről a rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások odaítélése tárgyában (22).

(12)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S1 sz. határozata az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról (23).

(13)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S2 sz. határozata az Európai Egészségbiztosítási Kártya műszaki előírásairól (24).

(14)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S3 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (1) bekezdése és 27. cikkének (1) bekezdése, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25A cikkének (3) bekezdése szerinti ellátások meghatározásáról (25).

(15)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S4 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. és 41. cikkének végrehajtásával összefüggő visszatérítési eljárásokról (26).

(16)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S5 sz. határozata a 883/2004/EK rendelet 1. cikkének va) pontjában meghatározott »természetbeni betegellátások« fogalmának értelmezéséről betegség vagy anyaság esetén a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17., 19., 20., 22. cikke, 24. cikkének (1) bekezdése, 25., 26. cikke, 27. cikkének (1), (3), (4) és (5) bekezdése, 28., 34. cikke és 36. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62., 63. és 64. cikke szerint visszafizetendő összegek kiszámításáról (27).

(17)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S6 sz. határozata a 987/2009/EK rendelet 24. cikke alapján a lakóhely szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vételről és a 987/2009/EK rendelet 64. cikkének (4) bekezdése szerinti jegyzékek összeállításáról (28).

(18)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S7 sz. határozata az 1408/71/EGK rendeletről és az 574/72/EGK rendeletről a 883/2004/EK rendeletre és a 987/2009/EK rendeletre történő áttérésről, továbbá a visszatérítési eljárások alkalmazásáról (29).

(19)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1 sz. határozata a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkének (3) bekezdéséről az eltartott családtagok után járó munkanélküli ellátások növekedése tárgyában (30).

(20)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikke (2) bekezdésének hatályáról a teljesen munkanélküli személyek munkanélküli ellátáshoz való joga tekintetében, ide nem értve az olyan határ menti munkavállalókat, akik az illetékes tagállamon kívüli tagállam területén laktak az utolsó munkavállalási vagy önálló vállalkozási tevékenységük időszaka alatt (31).

(21)

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U3 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikkének (1) bekezdése szerinti munkanélküli személyekre alkalmazandó »részleges munkanélküliség« fogalmának hatályáról (32).

C. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL FIGYELEMBE VEENDŐ JOGI AKTUSOK

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1 sz. ajánlása a lakóhelyen kívüli tagállamban részmunkaidős szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó munkanélküliekre alkalmazandó jogszabályokról (33).

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2 sz. ajánlása a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásáról az illetékes tagállamon kívüli tagállamban szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytató házastársukat vagy társukat kísérő munkanélküli személyekre vonatkozóan (34).

A megállapodás II. mellékletéhez csatolt

JEGYZŐKÖNYV

I. Munkanélküliségi biztosítás

A következő megállapodásokat kell alkalmazni 2011. április 30-ig a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra, továbbá 2016. május 31-ig a Bolgár Köztársaság és a Román Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra.

Az egy évnél rövidebb ideig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók munkanélküliségi biztosítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

1.1.

A törvényben meghatározott feltételek szerint a munkanélküliségi biztosítás alapján járó ellátásra csak azok a munkavállalók jogosultak, akik a munkáltató fizetésképtelensége esetén járó kötelező munkanélküli biztosítási ellátásról és támogatásról szóló szövetségi törvényben (loi fédérale sur l’assurance-chômage obligatoire et l’indemnité en cas d’insolvabilité – LACI) (4 35) előírt minimális időtartamig járulékot fizettek Svájcban, és akik a munkanélküli ellátásokra való jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeket is teljesítik.

1.2.

Az 1.3. pontnak megfelelően a beszedett járulék egy részét vissza kell fizetni a származási országuk részére azon munkavállalók után, akiknek a járulékfizetési időszaka túl rövid ahhoz, hogy az 1.1. pont szerint Svájcban munkanélküli ellátásra legyenek jogosultak, annak érdekében, hogy teljes munkanélküliség esetén az ilyen munkavállalóknak járó ellátások költségeihez történő hozzájárulás megtörténjen. Így ezek a munkavállalók Svájcban a teljes munkanélkülivé válásra tekintettel ellátásra nem jogosultak. Ellenben kedvezőtlen időjárási körülmények fennállása és a munkáltató fizetésképtelensége esetén segélyre tarthatnak igényt. Teljes munkanélküliség esetén az ellátást a származási ország fizeti, feltéve, hogy az érintett munkavállalók a munkaerőpiacon rendelkezésre állnak. A Svájcban megszerzett biztosítási időszakokat ugyanúgy figyelembe kell venni, mintha azokat a származási országban szerezték volna meg.

1.3.

Az 1.2. pont szerinti munkavállalók után beszedett járulék egy részét évente vissza kell fizetni a következő rendelkezéseknek megfelelően:

a)	Ezeknek a munkavállalóknak a teljes járulékát országonként az alkalmazott munkavállalók éves létszáma és az egyes munkavállalók által fizetett éves járulékok (munkáltatói és munkavállalói járulékok) átlaga alapján kell kiszámolni.

b)	Az így kiszámolt összegből a munkanélküli ellátás relatív hányadának megfelelő részt, mint az 1.2. pont szerinti összes segély százalékát kell visszafizetni a munkavállalók származási országa részére, míg egy másik részt Svájc köteles visszatartani a későbbi ellátások fedezeteként. (5 36)

c)	Svájc évente nyilatkozatot tesz a visszafizetett járulékokról. Ha a származási ország ezt kérelmezi, a számítás alapját és a visszafizetett összegeket is feltünteti. A származási országnak évente tájékoztatnia kell Svájcot az 1.2. pont szerinti munkanélküli ellátásban részesülők számáról.

Ha az e megállapodásban érintett tagállam nehézségekkel kerül szembe a járulék-visszafizetési megállapodások alkalmazásának végét illetően vagy Svájc kerül szembe nehézségekkel a halmozódásról szóló megállapodások alkalmazása terén, bármelyik szerződő fél az ügyet a vegyes bizottság elé utalhatja.

II. Segélyek szociális támasz nélküli személyek részére

A rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i svájci szövetségi törvény (LAI) és az 1999. október 8-án módosított, az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjakról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény (LAVS) által biztosított segélyek a szociális támasz nélküli személy részére kizárólag akkor jár, ha Svájcban lakóhellyel rendelkezik.

III. Az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő foglalkoztatási ellátási tervek

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 10. cikkének (2) bekezdése ellenére, az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő foglalkoztatási ellátási tervek közötti szabad mozgásról szóló, 1993. december 17-i szövetségi törvény (Loi fédérale sur le libre passage dans la prévoyance professionnelle vieillesse, survivants et invalidité) szerint megszerzett ellátásokat kérelemre ki kell fizetni az olyan munkavállaló vagy önálló vállalkozó részére, aki Svájcot végleg el kívánja hagyni – feltéve, hogy Svájcot e megállapodás hatálybalépését követő öt éven belül elhagyja – és akire a rendelet II. címe alapján a svájci jog a továbbiakban nem vonatkozik.

”

(1) HL L 270., 2006.9.29., 67. o.

(2) HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(3) HL L 149., 1971.7.5., 2. o.

(4) HL L 284., 2009.10.30., 43. o.

(5) HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(6) HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

(7) HL L 177., 2008.7.4., 1. o.

(8) HL L 149., 1971.7.5., 2. o.

(9) HL L 39., 2009.2.10., 29. o.

(10) HL L 74., 1972.3.27., 1. o.

(11) HL L 209., 1998.7.25., 46. o.

(12) HL C 106., 2010.4.24., 1. o.

(13) HL C 106., 2010.4.24., 5. o.

(14) HL C 149., 2010.6.8., 3. o.

(15) HL C 106., 2010.4.24., 9. o.

(16) HL C 106., 2010.4.24., 11. o.

(17) HL C 106., 2010.4.24., 13. o.

(18) HL C 106., 2010.4.24., 17. o.

(19) HL C 106., 2010.4.24., 56. o.

(20) HL C 107., 2010.4.27., 3. o.

(21) HL C 149., 2010.6.8., 5. o.

(22) HL C 106., 2010.4.24., 21. o.

(23) HL C 106., 2010.4.24., 23. o.

(24) HL C 106., 2010.4.24., 26. o.

(25) HL C 106., 2010.4.24., 40. o.

(26) HL C 106., 2010.4.24., 52. o.

(27) HL C 106., 2010.4.24., 54. o.

(28) HL C 107., 2010.4.27., 6. o.

(29) HL C 107., 2010.4.27., 8. o.

(30) HL C 106., 2010.4.24., 42. o.

(31) HL C 106., 2010.4.24., 43. o.

(32) HL C 106., 2010.4.24., 45. o.

(33) HL C 106., 2010.4.24., 49. o.

(34) HL C 106., 2010.4.24., 51. o.

(35) Jelenleg 12 hónap.

(36) Olyan munkavállalók után visszafizetett járulékok, akik – több tartózkodási időszakon keresztül – legalább 12 hónap járulékfizetés után a munkanélküli ellátáshoz való jogukat gyakorolják Svájcban két éves időszakon belül.

II. MELLÉKLET

NYILATKOZAT

A bizottságokban való svájci részvételről szóló nyilatkozatról

A migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottságra a bizottságokban való svájci részvételről szóló nyilatkozat (HL L 114., 2002.4.30., 72. o.) második bekezdésében történő hivatkozás a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkének megfelelően átnevezésre került a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságra.

2011.8.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/18

A BIZOTTSÁG 820/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. augusztus 16.)

a trebutilazin hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és a 2008/934/EK bizottsági határozat mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a 91/414/EGK (2) tanácsi irányelvet a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagokra, amelyek esetében megállapították a kérelem teljességét a 33/2008/EK bizottsági rendelet (3) 16. cikkével összhangban. A trebutilazin hatóanyag esetében a kérelem teljességét az említett rendelettel összhangban megállapították.

(2)

A 451/2000/EK (4) és az 1490/2002/EK (5) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza az trebutilazint is.

(3)

A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról szóló 1490/2004/EK bizottsági rendelet és a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályait megállapító 2229/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. szeptember 20-i 1095/2007/EK bizottsági rendelet (6) 3. cikke (2) bekezdése szerint a bejelentő a rendelet hatálybalépésétől számított két hónapon belül a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételéhez biztosított támogatását visszavonta. A Bizottság ezért az egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2008. december 5-i 2008/934/EK bizottsági határozat (7) elfogadásával megtagadta a terbutilazin felvételét.

(4)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) új kérelmet nyújtott be, a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló 33/2008/EK bizottsági rendelet 14–19. cikke szerinti gyorsított eljárást kérve.

(5)

A kérelmet a 1490/2002/EK rendelettel kijelölt referens tagállamhoz, az Egyesült Királysághoz nyújtották be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyag specifikációja és a támogatott felhasználási célok azonosak a 2008/934/EK határozatban szereplőkkel. A kérelem megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikkében foglalt többi tartalmi és eljárási előírásnak is.

(6)

Az Egyesült Királyság elvégezte a kérelmező által benyújtott kiegészítő adatok értékelését kiegészítő jelentést készített, amelyet 2010. február 3-án megküldött az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottságnak. A Hatóság a kiegészítő jelentést észrevételezésre megküldte a többi tagállamnak és a kérelmezőnek, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a Bizottság kérésére a Hatóság 2010. december 20-án ismertette a Bizottsággal a terbutilazinra vonatkozó következtetéseit (8). Az értékelő jelentés tervezetét, a kiegészítő jelentést és a Hatóság következtetéseit a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban a tagállamokkal együtt megvizsgálta, majd ezeket a terbutilazinról szóló bizottsági vizsgálati jelentésként 2011. június 17-én véglegesítették.

(7)

Az elvégzett különböző vizsgálatok szerint a terbutilazint tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában – és különösen a vizsgált és a Bizottság vizsgálati jelentésében részletesen ismertetett felhasználási célokat illetően – megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek. Az előbbiekre tekintettel ezért helyénvaló a terbutilazin 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyása.

(8)	Az 1107/2009/EK rendelet 6. cikkével összefüggésben 13. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására.

(9)	A terbutilazin jóváhagyásának támogatására vonatkozó következtetésben foglaltaktól függetlenül indokolt további megerősítő információkat kérni.

(10)	A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a jóváhagyásból fakadó új követelmények teljesítésére.

(11)

Az 1107/2009/EK rendeletben a jóváhagyás következményeként meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül, figyelemmel a 91/414/EGK irányelv hatályon kívül helyezése és az 1107/2009/EK irányelv hatályba lépése következtében előállott egyedi helyzetre, a következőket kell azonban alkalmazni. A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani a terbutilazint tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. A tagállamoknak szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk a már kiadott engedélyeket. Az előbbi határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a III. melléklet szerinti, az egyes növényvédő szerek összes felhasználási céljára vonatkozó aktualizált teljes dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elvek szerinti benyújtására, valamint értékelésére.

(12)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (9) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok szerint nehézségek támadhatnak annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelességei vannak az adatokhoz való hozzáférést illetően. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelességeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér az említett irányelv II. mellékletében leírt követelményeknek megfelelő dossziéhoz. E pontosítás azonban az említett irányelv I. mellékletét azóta módosító irányelvekhez, illetve rendeletekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira.

(13)	Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (10) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

A 2008/934/EK határozat a terbutilazin felvételének elutasítását és a szóban forgó hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyeinek 2011. december 31-ig történő visszavonását írja elő. Az említett határozat mellékletének a terbutilazinra vonatkozó sorát el kell hagyni. A 2008/934/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatóanyag jóváhagyása

Az I. mellékletben meghatározott terbutilazin hatóanyag az I. mellékletben foglalt feltételekkel kerül jóváhagyásra.

2. cikk

Növényvédő szerek újraértékelése

(1) A terbutilazint hatóanyagként tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyeknek az 1107/2009/EK rendelettel összhangban történő szükséges módosítását, illetve visszavonását a tagállamok 2012. június 30-ig elvégzik.

A fenti időpontig főként arról kell meggyőződniük, hogy az e rendelet I. mellékletében előírt feltételek, az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlop B. részében foglaltak kivételével, teljesülnek-e, és hogy az engedély jogosultja rendelkezik-e a 91/414/EGK irányelv 13. cikke (1)–(4) bekezdésében, valamint az 1107/2009/EK rendelet 62. cikkében meghatározottakkal összhangban a 91/414/EK irányelv II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dossziéval, illetve ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az olyan engedélyezett növényvédő szerek esetében, amelyek terbutilazint tartalmaznak egyedüli hatóanyagként vagy több olyan hatóanyag egyikeként, amelyek mindegyike legkésőbb 2011. december 31-ig felkerült az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében lévő jegyzékre, a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében hivatkozott egységes elvek szerint, a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dosszié alapján és az e rendelet I. mellékletében az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlop B. részének figyelembevételével újból elvégzik a növényvédő szer értékelését. Az említett értékelés alapján a tagállamok meghatározzák, hogy a szer megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Ezt követően a tagállamok:

a)	a terbutilazint egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében szükség esetén legkésőbb 2015. december 31-ig módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

a terbutilazint több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2015. december 31-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről rendelkező adott jogszabályban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

3. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosítása

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk

A 2008/934/EK határozat módosítása

A 2008/934/EK határozat mellékletének a terbutilazinra vonatkozó sorát el kell hagyni.

5. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdő időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(3) HL L 15., 2008.1.18., 5. o.

(4) HL L 55., 2000.2.29., 25. o.

(5) HL L 224., 2002,8.21, 23. o.

(6) HL L 246., 2007.9.21., 19. o.

(7) HL L 333., 2008.12.11., 11. o.

(8) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Az terbutilazin hatóanyag esetében felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés (Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance terbuthylazine). The EFSA Journal 2011; 9(1):1969. [133 oldal]. doi:10.2903/j.efsa.2010.1969. Lásd: www.efsa.europa.eu.

(9) HL L 366., 1992.12.15., 10. o.

(10) HL L 153., 2011.6.11., 1. o.

I. MELLÉKLET

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

Terbutilazin

CAS-szám: 5915-41-3

CIPAC-szám: 234

N2-terc-butil-6-klór-N4-etil-1,3,5-triazin-2,4-diamin

≥ 950 g/kg

Szennyeződések:

propazin: legfeljebb 10 g/kg

atrazin legfeljebb 1 g/kg

szimazin legfeljebb 30 g/kg

2012. január 1.

2021. december 31.

A. RÉSZ

Kizárólag gyomirtó szerként engedélyezhető.

B. RÉSZ

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes alapelvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban 2011. június 17-én véglegesített, a terbutilazinról szóló vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

a)	a felszín alatti vizek védelme, ha a hatóanyagot érzékeny talaj-, illetve éghajlati adottságú régiókban alkalmazzák;

b)	az emlősökre és a földigilisztákra jelentett kockázat.

A használati feltételek között adott esetben szerepelniük kell kockázatcsökkentő intézkedéseknek, valamint olyan kötelező ellenőrzési programok végzésének, amelyeknek az érzékeny régiókban a felszín alatti vizek lehetséges szennyezésének ellenőrzése a feladata.

A kérelmező megerősítő információt nyújt be az alábbiakról:

1.	az iparilag gyártott műszaki minőségű anyag specifikációja, a szennyeződések relevanciájára vonatkozó információkkal együtt;

2.	az iparilag gyártott műszaki minőségű anyag és a toxikológiai tanulmányokhoz használt, a dossziékban szereplő anyag specifikációja közötti ekvivalencia;

3.	a felszíni alatti vizek LM1, LM2, LM3, LM4, LM5 és LM6 nem azonosított metabolitokból eredő expozíciójának értékelése;

az MT1 (N2-terc-butil-6-klór-N4-etil-1,3,5-triazin-2,4-diamin), MT13 (4-amino-6-(terc-butilamino)-1,3,5-triazin-2-ol vagy N-terc-butil-6-hidroxi-1,3,5-triazin-2,4-diamin), MT14 (4-amino-6-(terc-butilamino)-1,3,5-triazin-2-ol vagy N-terc-butil-6-hidroxi-1,3,5-triazin-2,4-diamin) metabolitok és a nem azonosított LM1, LM2, LM3, LM4, LM5 és LM6 metabolitok rákkal kapcsolatos relevanciája, ha a terbutilazint az 1272/2008/EK rendelet „feltehetően rákot okoz” kategóriába sorolja.

A kérelmező az 1. és a 2. pontban előírt információkat 2012. június 30-ig, a 3. pontban szereplőket 2013. június 30-ig, a 4. pontban szereplőket pedig az adott besorolási döntésről szóló értesítéstől számított hat hónapon belül köteles a Bizottság, a tagállamok és a Hatóság részére benyújtani.

(1) A hatóanyag pontos azonosítása és részletes specifikációja a vizsgálati jelentésben található.

II. MELLÉKLET

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének B. része a következő bejegyzéssel egészül ki:

Sorszám

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (*1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

„16.

Terbutilazin

CAS-szám: 5915-41-3

CIPAC-szám: 234

N2-terc-butil-6-klór-N4-etil-1,3,5-triazin-2,4-diamin

≥ 950 g/kg

Szennyeződések:

propazin: legfeljebb 10 g/kg

atrazin legfeljebb 1 g/kg

szimazin legfeljebb 30 g/kg

2012. január 1.

2021. december 31.

A. RÉSZ

Kizárólag gyomirtó szerként engedélyezhető.

B. RÉSZ

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

a)	a felszín alatti vizek védelme, ha a hatóanyagot érzékeny talaj-, illetve éghajlati adottságú régiókban alkalmazzák;

b)	az emlősökre és a földigilisztákra jelentett kockázat.

A kérelmező megerősítő információt nyújt be az alábbiakról:

1.	az iparilag gyártott műszaki minőségű anyag specifikációja, megfelelő analitikai adatokkal, a szennyeződések relevanciájára vonatkozó információkkal együtt;

2.	az iparilag gyártott műszaki minőségű anyag és a toxikológiai tanulmányokhoz használt, a dossziékban szereplő anyag specifikációja közötti ekvivalencia;

3.	a felszíni n alatti vizek LM1, LM2, LM3, LM4, LM5 és LM6 nem azonosított metabolitokból eredő expozíciójának értékelése;

az MT1 (N-terc-butil-6-klór- 1,3,5-triazin-2,4-diamin), MT13 (4-(terc-butilamino)-6-(etilamino)-1,3,5-triazin-2-ol vagy 6-hidroxi-N2-etil-N4- terc-butil-1,3,5-triazin-2,4-diamin), MT14 (4-amino-6-(terc-butilamino)-1,3,5-triazin-2-ol vagy N-terc-butil-6-hidroxi-1,3,5-triazin-2,4-diamin) metabolitok és a nem azonosított LM1, LM2, LM3, LM4, LM5 és LM6 metabolitok rákkal kapcsolatos relevanciája, ha a terbutilazint az 1272/2008/EK rendelet „feltehetően rákot okoz” kategóriába sorolja.

(*1) A hatóanyag pontos azonosítása és részletes specifikációja a vizsgálati jelentésben található.

2011.8.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/24

A BIZOTTSÁG 821/2011/EU RENDELETE

(2011. augusztus 16.)

az Amerikai Egyesült Államokból származó vinil-acetát behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Az eljárás megindítása

(1)	2010. december 4-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétett értesítéssel bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA vagy az érintett ország) származó vinil-acetát behozatalát érintő dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

Az eljárást a 2010. október 22-én a vinil-acetát uniós termelésének nagyobb hányadát – ebben az esetben az uniós össztermelés több mint 25 %-át – képviselő Ineos Oxide Ltd (a továbbiakban: a panaszos) által benyújtott panasz alapján indították meg. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, ami elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

2. Az eljárásban érintett felek

(3)

A Bizottság hivatalosan értesítette az eljárás megindításáról a panaszost, az egyéb ismert uniós gyártókat, az érintett ország exportáló gyártóit, az ismerten érintett importőröket, kereskedőket, felhasználókat, szállítókat és szövetségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államokat képviselő feleket. A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt felek számára, hogy írásban kifejtsék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(4)	A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, amely azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5)

A Bizottság kérdőíveket küldött az érintett országbeli négy ismert exportáló gyártónak. Hárman közülük válaszoltak a kérdőívre. A negyedik exportáló gyártó nem kívánt a vizsgálatban együttműködni, akit a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatott arról, hogy az alaprendelet 18. cikke szerinti együtt nem működő vállalatként fogja kezelni.

(6)	A Bizottság a panaszosnak és a panaszban említett másik uniós gyártónak is kérdőívet küldött.

(7)

A vizsgálatban potenciálisan érintett, független importőrök nyilvánvalóan nagy számára való tekintettel a dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítés az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavétel alkalmazását irányozta elő. Valamennyi független importőr felkérést kapott, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és adja meg az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelő információkat annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor ki tudja választani a mintát. Mivel azonban az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül csak két importőr tett eleget ennek a kérésnek, a Bizottság úgy döntött, hogy nem végez mintavételt. Két uniós importőr megfelelően kitöltötte a kérdőívet, és egyikőjük telephelyén ellenőrző vizsgálatra került sor.

(8)	Számos érdekelt fél viszont tudatta, hogy felhasználóként érintett. Ők egy külön a felhasználók számára készült kérdőívet kaptak. Tizenkét vállalat töltötte ki a kérdőívet, és kettejük telephelyén ellenőrző látogatásra került sor.

(9)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt, és ellenőrzést végzett a következő vállalatok telephelyén:

(a)	Uniós gyártók Ineos Oxide Ltd, Egyesült Királyság, Wacker Chemie AG, Németország

(b)	Az érintett országbeli exportáló gyártók Celanese Ltd. The Dow Chemical Company LyondellBasell Industries, Acetyls, LLC

(c)	Az érintett országbeli, független vállalatok Terminal, Egyesült Királyság [a pontos név és cím adatvédelmi okokból nem adható meg]

(d)	Kapcsolatban álló és független uniós vállalatok Celanese Chemicals Europe GmbH, Németország Lyondell Chemie Nederland B.V., Hollandia Terminal, EU [a pontos név és cím adatvédelmi okokból nem adható meg]

(e)	Az EU-n és az USA-n kívüli, kapcsolatban álló vállalatok Dow Europe GmbH, Svájc

(f)	Importőrök Gantrade Ltd, Egyesült Királyság

(g)	Felhasználók Vinavil, Mapei, Olaszország Synthomer, Egyesült Királyság

3. Vizsgálati időszak

(10)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2007. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) foglalta magában.

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(11)	Az érintett termék az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg a 2915 32 00 KN-kód alá sorolt vinil-acetát.

(12)	A vinil-acetát (a továbbiakban: érintett termék) egy ecetsavból nyert vegyipari termék.

(13)

A vinil-acetát felhasználási köre sokrétű. Nagyrészt két további anyag előállításához használják, ezek a polivinil-acetát és a polivinil-alkohol. E két polimert számos iparágban hasznosítják. A vinil-acetát polimereit általában festékek, ragasztók, bevonatok és textilkikészítő anyagok előállításához használják.

(14)	A vizsgálat rámutatott, hogy az érintett terméknek csak egy típusa létezik.

2. Hasonló termék

(15)

A vizsgálat rámutatott, hogy az uniós gazdasági ágazat által az EU-ban előállított és értékesített vinil-acetát, valamint az érintett országban előállított és az EU-ba exportált vinil-acetát ugyanazokkal az alapvető fizikai, vegyi és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, és felhasználásuk módja is megegyezik. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében ideiglenesen hasonló terméknek tekintjük.

C. A DÖMPING

1. Rendes érték

(16)

A rendes érték meghatározásához először azt állapítottuk meg, hogy a hasonló terméknek az érintett országbeli exportáló gyártók által független vevőknek történő belföldi értékesítései reprezentatívak-e, vagyis az ilyen értékesítések összmennyisége, az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően, az érintett termék Unióban értékesített összmennyiségének legalább 5 %-át kiteszi-e.

(17)

A Bizottság ezután azt vizsgálta meg, hogy az egyes exportáló gyártók belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belül volt-e. Ezt a vizsgálati időszak alatt a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések arányának meghatározásával állapítottuk meg.

(18)	A belföldi értékesítést akkor tekintettük nyereségesnek, ha az egységár elérte, vagy meghaladta az előállítási költséget. E célból a vizsgálati időszakra vonatkozóan meghatároztuk a belföldi piacon felmerülő előállítási költséget.

(19)

Amennyiben a belföldi piacon az értékesítések mennyiségének több mint 80 %-a a költség feletti áron történt, és az eladási ár súlyozott átlaga legalább akkora volt, mint a termelési költség súlyozott átlaga, a rendes értéket valamennyi belföldi eladási ár súlyozott átlagaként állapítottuk meg, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e. Ha azonban a nyereséges értékesítések a teljes értékesített mennyiség 80 %-át vagy annál kevesebbet tettek ki, vagy ha az eladási ár súlyozott átlaga nem érte el a termelési ár súlyozott átlagát, a rendes érték alapjául csak a nyereséges belföldi értékesítések súlyozott átlagárát vettük.

2. Exportár

(20)	A vizsgálat rámutatott, hogy a vinil-acetátot i. uniós székhelyű, kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatok exportálták az érintett országból az Unióba, illetve ii. egyetlen exportáló gyártó esetében egy Unión kívüli, kapcsolatban álló kereskedelmi vállalat.

(21)

Az exportárak az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján mindkét esetben az első független uniós fogyasztóknak kiszabott viszonteladói árak alapján kerültek megállapításra, és azokat a behozatal és a viszonteladás között felmerült költségek, valamint a nyereség figyelembe vételével kiigazítottuk.

3. Összehasonlítás

(22)	A rendes értéket és a szóban forgó exportáló gyártók exportárát gyártelepi alapon hasonlítottuk össze.

(23)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vettük azokat a különbségeket is, amelyek az árakat és azok összehasonlíthatóságát befolyásolták. Adott és indokolt esetben kiigazításokat végeztünk a kezelési, raktározási, fuvarozási, biztosítási, valamint a hitelköltségekben, az engedményekben, jutalékokban és behozatali vámokban mutatkozó különbségek figyelembe vétele céljából.

4. Dömpingkülönbözet

(24)	Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az USA-beli együttműködő exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlításával állapítottuk meg.

(25)

Az együtt nem működő exportáló gyártók dömpingkülönbözetének megállapítása céljából először az együttműködés hiányának mértékét állapítottuk meg. E célból az együttműködő exportáló gyártók által jelentett, az Unióba irányuló exportmennyiséget összehasonlítottuk az Eurostat megfelelő behozatali statisztikáival.

(26)

Mivel az együttműködés az Amerikai Egyesült Államokban nagy mértékű (90 % feletti) volt, ideiglenesen helyénvalónak tekintettük, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet az ország nem együttműködő gyártói számára az együttműködő exportőrökre kivetett legmagasabb vám szintjén határozzuk meg. E kérdés megítélése azonban az eljárás végleges szakaszában még változhat.

(27)

A fenti módszer alapján megállapított ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat	Ideiglenes dömpingkülönbözet
Celanese Ltd.	12,1 %
LyondellBasell Acetyls, LLC	13,0 %
The Dow Chemical Company	13,8 %
Minden más vállalat	13,8 %

D. KÁROKOZÁS

1. Az uniós gyártás és az uniós gazdasági ágazat

(28)

A panaszt az Ineos Oxide Ltd (a továbbiakban: panaszos), egy uniós vinil-acetát-gyártó nyújtotta be, aki az uniós össztermelés jelentős részét képviseli. Az eljárás megindítását egy másik uniós gyártó, a Wacker GmbH is támogatta. Így tehát elmondható, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat vinil-acetát-gyártásának együttesen több mint 25 %-át képviselő uniós gyártók támogatták. Ezért az eljárást az alaprendelet 5. cikke (4) bekezdésének rendelkezései alapján indítottuk meg.

(29)

Egy harmadik uniós székhelyű gyártóról (Celanese Europe GmbH) kiderült, hogy az érintett országban található egyik exportáló gyártóval kapcsolatban áll. A vizsgálat során megszerzett információk alapján ideiglenesen megállapításra került, hogy az említett gyártó teljes mértékben az USA-beli Celanese Corporation irányítása alatt áll, amely döntő szerepet játszik az európai üzleti tevékenységekben, mint például az üzleti tervezés, a gyártásellenőrzés, a beszerzés és az értékesítési tevékenység.

(30)

A fentiek fényében úgy tekintettük, hogy a Celanese Europe GmbH a vállalatcsoporton belüli helyzeténél fogva olyan magatartást tanúsított, amely eltér az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti más független gyártók magatartásától. A vállalatról helyzete alapján az is feltételezhető, hogy a dömping káros hatásai megkímélték. Ha pedig a kárra vonatkozó megállapításokat egy ilyen vállalatra is kiterjesztenénk, az torzítaná az uniós gazdasági ágazat állapotára vonatkozó összesített adatokat.

(31)	Ezért ideiglenesen megállapításra került, hogy a Celanese Europe GmbH-t ki kell zárni az uniós gazdasági ágazat meghatározásából.

(32)	Az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében tehát az Ineos Oxide Ltd és a Wacker GmbH alkotják az uniós gazdasági ágazatot, az uniós gyártás 100 %-át képviselve. Ezekre a vállalatokra a továbbiakban „uniós gazdasági ágazatként” fogunk hivatkozni.

2. Az érintett uniós piac meghatározása

(33)

Annak megállapítása érdekében, hogy a (28) és az azt követő preambulumbekezdésekben meghatározott uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett-e, megvizsgáltuk, hogy milyen mértékben kellett figyelembe venni az elemzésben az uniós gazdasági ágazatnak az érintett termék kötött felhasználására irányuló termelését.

(34)

Az érintett terméket az uniós gazdasági ágazat mind a) a szabad, mind b) a kötött piacon értékesítette (ugyanazon a vállalatcsoporton belül). A kötött piacon az érintett terméket számos további termék alapanyagaként használják, amelyek például festékekben, ragasztókban, bevonatokban kerülnek felhasználásra.

(35)

Ebben az összefüggésben az érintett termék egyéb termékek nyersanyagaként, ugyanabban a csoportban részt vevő vállalatok számára történő értékesítését „kötött felhasználásnak” lehet tekinteni, amennyiben az alábbiak közül legalább az egyik feltétel teljesül: i. az értékesítés nem piaci áron történik, ii. a fogyasztó nem választhat szabadon szállítót ugyanazon vállalatcsoporton belül. A vizsgálat során ideiglenesen megállapítottuk, hogy az érintett terméket alapanyagként egy másik termék előállítása céljából beszerző vállalatok számára történő értékesítéseket kötött értékesítésnek kell tekinteni; valamint megállapítást nyert az is, hogy a vállalatok kereskedelmi politikájának eredményeként a kapcsolatban álló entitások nem választhatták meg a szállítót.

(36)

E megkülönböztetés a kárelemzés szempontjából releváns. Megállapításra került, hogy a kötött felhasználásra szánt vinil-acetát nem áll közvetlen versenyben az érintett országból származó behozatallal. Ellenben a szabad piacon történő értékesítésre szánt termelésről megállapításra került, hogy közvetlen versenyben áll az említett behozatallal, mivel ezek az értékesítések a rendes piaci körülményeknek megfelelően történtek, ami a szállító szabad megválasztását feltételezi. Ezért ebben az elemzésben a kötött és a szabad piac közötti megkülönböztetés bizonyos kármutatók tekintetében indokolt volt.

(37)

E tekintetben megállapításra került, hogy az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos következő gazdasági mutatók vizsgálatakor a teljes tevékenységet figyelembe kellene venni, az uniós gazdasági ágazat kötött felhasználását is beleértve; ezek a mutatók a termelés, a kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek és a dömpingkülönbözet mértéke. Ennek az az oka, hogy ezek a mutatók mindenképpen érintettek, függetlenül attól, hogy a terméket ugyanazon vállalaton vagy vállalatcsoporton belül dolgozzák-e fel, vagy a szabad piacon értékesítik.

(38)	A nyereségességet, a pénzforgalmat, a beruházások megtérülését és a tőkebevonási képességet illetően viszont az elemzést pusztán a szabad piac szintjén végeztük, mivel az, hogy a kötött piacra jellemző árak nem reprezentatívak a rendes piaci feltételekre, kihat az említett mutatók megbízhatóságára.

(39)

Az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyéb gazdasági mutatókat, mint az Unió piacára jellemző fogyasztást, értékesítést, piaci részesedéseket és árakat a szabad piacon uralkodó helyzet fényében elemeztük és értékeltük, különösen, ott, ahol felmérhető piaci körülmények léteznek, illetve ahol a tranzakciók a szállító szabad megválasztásán alapuló rendes piaci körülmények között zajlanak.

(40)	Az említett mutatók tekintetében azonban a kötött piacot is figyelembe vettük, valamint összehasonlítást végeztünk a szabad piacra jellemző adatokkal annak érdekében, hogy megállapítsuk: változtat-e a kötött piac helyzete a pusztán a szabad piac elemzésére alapuló megállapításokon.

3. Az uniós fogyasztás

(41)

Az uniós fogyasztás meghatározása a következőképpen történt: a vinil-acetát behozott összmennyiségét (az Eurostat adatai alapján, amelyeket az exportáló gyártó által az érintett országból származó import tekintetében megadott, ellenőrzött adatokkal is összevetettünk) hozzáadtuk az uniós gazdasági ágazat és a másik uniós székhelyű gyártó uniós piacon értékesített összmennyiségéhez.

(42)

Tekintettel a szállítók kis számára és a bizalmas üzleti adatok védelmére (alaprendelet, 19. cikk) a fogyasztás alakulását indexáltuk.

1. táblázat

Az uniós fogyasztás

Index 2007 = 100	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Összfogyasztás	100	90	87	99
Kötött piac	100	96	100	104
Szabad piac	100	88	82	97

(43)	A figyelembe vett időszakban a teljes uniós piacon, illetve a szabad piacon jelentkező fogyasztás 1 %-kal, illetve 3 %-kal valamelyest csökkent. Ugyanebben az időszakban a kötött piacon viszont 4 %-os növekedést jegyeztek fel.

4. Az érintett országból származó behozatal

4.1. Mennyiség és piaci részesedés

(44)

Az érintett országból származó behozatal a mennyiség és a piaci részesedés tekintetében a következőképpen alakult:

2. táblázat

Az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal

A behozatal mennyisége (tonnában)	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Amerikai Egyesült Államok	103 192	146 800	133 763	152 445
(Index 2007 = 100)	100	142	130	148
Teljes piaci részesedés (Index 2007 = 100)	100	159	150	149
Szabad piaci részesedés (Index 2007 = 100)	100	162	157	152
Forrás: az Eurostat adatai és az érdekelt felektől kapott információk (a kérdőívek alapján).

(45)	A figyelembe vett időszak alatt az Unió teljes (kötött és szabad) piacára irányuló, az érintett országból származó behozatal 48 %-kal nőtt. Ez azt jelentette, hogy ugyanezen időszak alatt a piaci részesedés 49 %-kal nőtt. A szabad piacból kivett részesedés viszont 52 %-kal csökkent.

4.2. A behozott termékek ára és áralákínálás

(46)

Az érintett országból származó behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal árai

Importárak (EUR/tonna)	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Amerikai Egyesült Államok	774	814	541	573
(Index 2007 = 100)	100	105	70	74
Forrás: Eurostat

(47)	Noha a vizsgálati időszakban enyhe emelkedés tapasztalható, az érintett országból származó behozatal átlagárai összességében 26 %-kal csökkentek 2007 és a figyelembe vett időszak között.

(48)

Az uniós piacon érvényes eladási árakat vizsgálva összehasonlítottuk az uniós gazdasági ágazat által a szabad piacon kiszabott átlagárakat az érintett ország importáraival. Az uniós ágazat vonatkozó eladási árait szükség szerint kiigazítottuk gyártelepi árszintre, vagyis kizártuk azokból az uniós szállítási költségeket és levontuk az engedményeket és a visszatérítéseket.

(49)	Ezeket az árakat összevetettük az együttműködő USA-beli exportáló gyártók által kiszabott árakkal, az engedményeket figyelmen kívül hagyva, valamint szükség szerint CIF uniós határparitásra kiigazítva, megfelelően figyelembe véve a vámkezelési költségeket és a behozatal utáni költségeket.

(50)

Az összehasonlításból kiderült, hogy a vizsgálati időszakban az összes együttműködő exportőrtől importált érintett terméket olyan árakon értékesítették az Unióban, amelyek alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Az alákínálás átlagos mértéke az uniós gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 17,9 % volt, az együttműködő exportáló gyártók által benyújtott, ellenőrzött adatok alapján. Az áralákínáláshoz kedvezőtlen ártendenciák és jelentős árcsökkenés is társult.

5. Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(51)

Az alábbi táblázat az egyéb harmadik országokból származó behozatal alakulását mutatja.

4. táblázat

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége

A behozatal mennyisége (tonnában)	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Amerikai Egyesült Államok	103 192	146 800	133 763	152 445
(Index 2007 = 100)	100	142	130	148
Szaúd-Arábia	0	0	0	73 156
Egyéb	88 138	52 414	15 937	8 198
Index 2007 = 100	100	59	18	9
A teljes piacból kivett részesedés (Index 2007 = 100)	100	66	21	9
A szabad piacból kivett részesedés (Index 2007 = 100)	100	68	22	10
Forrás: Eurostat

(52)	A figyelembe vett időszak kezdetén az érintett országból származó behozatal egyéb országok behozatalával állt versenyben, mint pl. Tajvan, Ukrajna és Oroszország. A figyelembe vett időszak végén az ezekből a hagyományos forrásokból származó behozatal majdnem a nullára csökkent.

(53)	Egy új exportáló ország, Szaúd-Arábia, amely a vizsgálati időszak alatt lépett be az uniós piacra, mintegy 73 000 tonnát importált a vizsgálati időszak alatt. Arra, hogy ez milyen hatással volt az uniós gazdasági ágazatra, a (91) és az azt követő preambulumbekezdések térnek ki.

6. Az uniós gazdasági ágazat helyzete

6.1. Általános háttér

(54)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás vizsgálata magában foglalta valamennyi gazdasági tényező és index értékelését, amely 2007 és a vizsgálati időszak vége között az uniós gazdasági ágazat helyzetével összefüggött.

(55)

Mind a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesített mennyiségek, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, bérek, a dömpingkülönbözet mértéke), mind a mikrogazdasági mutatókat (készletek, értékesítési árak, nyereségesség, pénzforgalom, a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, beruházások növelése, gyártási költségek) az egész uniós gazdasági ágazat szintjén értékeltük. Az értékelés az uniós gazdasági ágazat által benyújtott, ellenőrzött kérdőívekből nyert adatokon alapult.

(56)

Megjegyzendő, hogy a panaszos csak 2007 során szerezte be gyártólétesítményeit, tehát bizonyos kármutatókra (nyereségesség, bérek, beruházások, beruházások megtérülése, pénzforgalom) vonatkozó adatok 2007-re hiányoznak. Ezért az említett kármutatók tekintetében az elemzés a 2008-tól a vizsgálati időszakig tartó időszakra terjed ki. A többi mutatót illetően vannak 2007-es adatok is, tehát ez utóbbiak esetében az elemzés a teljes figyelembe vett időszakra kiterjed (2007-től a vizsgálati időszakig).

(57)

A panaszos az érintett terméket igyekezett teljes egészében a szabad piacon értékesíteni, míg a másik uniós gyártó főleg a kötött piacra összpontosított, és termelésének csak kis töredékét szánta a szabad piacra. Tekintettel arra, hogy a kárelemzéshez használt adatok főleg csak két forrásból származnak, amelyek közül az egyik főként a kötött piacra összpontosított, és mivel számos kármutató esetében különbséget kell tenni a teljes piac és a szabad piac között, az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatokat az alaprendelet 19. cikke alapján indexálni kellett a bizalmas adatok védelmében.

6.2. Makrogazdasági mutatók

6.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(58)

Az alábbi táblázat az uniós gazdasági ágazat össztermelésének, termelési kapacitásának és kapacitáskihasználásának alakulását ismerteti:

5. táblázat

Uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(Index 2007 = 100)	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Össztermelés	100	105	102	92
Teljes termelési kapacitás	100	121	126	143
Kapacitáskihasználás összesen	100	87	81	64

(59)	Amint a fenti táblázat is mutatja, az uniós gazdasági ágazat össztermelése a figyelembe vett időszak alatt 8 %-kal csökkent.

(60)	Ugyanezen időszak alatt a termelési kapacitás 43 %-kal nőtt. A kapacitásnövekedés azonban nem új gyártósorok üzembe helyezésével függ össze, hanem a meglévő kapacitás hatékonyabb felhasználására vezethető vissza.

(61)	E két tényező következtében – azaz, hogy ugyanazon időszak alatt csökkent a termelési összmenynyiség és nőtt a termelési kapacitás – a figyelembe vett időszakban jelentősen, azaz 36 %-kal csökkent a kapacitáskihasználás.

6.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(62)

Az alábbi számok az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségeket, a piaci részesedést és az átlagos értékesítési egységárakat jelölik, a teljes, a kötött és a szabad piac szerinti bontásban.

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(Index 2007 = 100)	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Az értékesítések összmennyisége	100	99	96	88
Piaci részesedés (%)	100	110	111	88
Értékesítések a kötött piacon	100	111	109	113
Piaci részesedés (%)	100	115	108	109
Szabadpiaci értékesítés	100	89	86	67
Piaci részesedés (%)	100	102	104	69

(63)	Összességében az értékesítések 12 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. Ez a visszaesés a szabad piacon még nagyobb volt: 33 % 2007 és a vizsgálati időszak között. A kötött piac ezzel ellentétes tendenciát követett, és ugyanezen idő alatt 13 %-kal nőtt az értékesítések mennyisége.

(64)

Az értékesített mennyiségekben tapasztalható visszaesés a piaci részesedésen is meglátszott, amely a teljes piac tekintetében 11 %-kal, a szabad piac tekintetében 31 %-kal visszaesett 2007 és a vizsgálati időszak között. A kötött piac ismét ezzel ellentétes tendenciát követett, és a piaci részesedés ugyanezen idő alatt 9 %-kal nőtt.

6.2.3. Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

7. táblázat

Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(Index 2007 = 100)	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
A foglalkoztatottak száma összesen	100	96	98	100
Össztermelékenység (egység/foglalkoztatott)	100	109	104	92
Éves bérek összesen	0	100	95	88

(65)

A teljes foglalkoztatottság 2007 és a vizsgálati időszak között stabil szinten maradt. Megjegyzendő, hogy a vinil-acetát-gyártás nem túlzottan munkaerő-igényes, ezért a foglalkoztatásra vonatkozó adatok nem kapcsolódnak szorosan a gyártási adatokhoz. Ebben az ágazatban a foglalkoztatás tehát nem annyira jelentős tényező.

(66)	A figyelembe vett időszak alatt az egy foglalkoztatottra jutó össztermelékenység 8 %-kal csökkent 2007 és a vizsgálati időszak között. E mutató tehát a gyártás visszaesését és a termelési kapacitás növekedését követte, amint azt az (58) és az azt követő preambulumbekezdések kifejtik.

6.2.4. A tényleges dömpingkülönbözet mértéke

(67)	A dömpingkülönbözeteket az erről szóló fenti szakaszban ismertettük. Valamennyi megállapított dömpingkülönbözet meghaladja a de minimis szintet. Ráadásul ha a dömpingelt behozatal mennyiségét és árát is figyelembe vesszük, a tényleges dömpingkülönbözet hatásai nem tekinthetők elhanyagolhatónak.

6.3. Mikrogazdasági mutatók

6.3.1. Általános észrevételek

(68)	A mikrogazdasági mutatókat (készletek, értékesítési árak, nyereségesség, pénzforgalom, a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség, gyártási költségek) a teljes uniós gazdasági ágazat – lásd a (28) és az azt követő preambulumbekezdéseket – szintjén elemeztük.

(69)

A fenti mutatók közül a nyereségesség, a bérek, a beruházások, a beruházások megtérülése, valamint a pénzforgalom értékelése során a szabad piacra kellett összpontosítani, ami azzal jár, hogy az elemzés főként a panaszos által megadott adatokat tükrözi. A fentiekre tekintettel a nyereség és a pénzforgalom mutatóinak alakulását a bizalmas adatok védelmében indexált formában sem lehetett megadni.

(70)	Ezenkívül, amint azt az (56) preambulumbekezdésben is említjük, a panaszos egyes kármutatókkal kapcsolatban nem tudott 2007. évi adatokkal szolgálni; ezért e mutatók elemzését a 2008-tól a vizsgálati időszakig tartó időszak tekintetében végeztük el.

6.3.2. Készletek

(71)

Az alábbi számok az uniós gazdasági ágazat készleteinek alakulását mutatják a szóban forgó időszakokban:

8. táblázat

Készletek

Index 2007 = 100	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Teljes készlet	100	86	49	69

(72)	A figyelembe vett időszak alatt a készletek 31 %-kal csökkentek. Ez a mutató azonban nem tekinthető jelentőségteljesnek ebben az ágazatban, mivel a vinil-acetát-gyártók csak megrendelésre gyártanak, és kevés terméket tartanak raktáron. A készletek csupán egy-két heti szükségletet fedeznek.

6.3.3. Eladási árak

(73)

A következő táblázat az uniós gazdasági ágazat árainak alakulását mutatja be, különbséget téve a teljes piac, a kötött piac és a szabad piac között.

9. táblázat

Eladási árak

Index 2007 = 100	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Átlagos értékesítési egységár a teljes piacon	100	107	74	84
Átlagos értékesítési egységár a kötött piacon	100	115	82	92
Átlagos értékesítési egységár a szabad piacon	100	102	69	77

(74)	A figyelembe vett időszakban 16 %-kal csökkentek az értékesítési árak a teljes uniós piacon. Az értékesítési árak mindkét piacon visszaestek, bár a szabad piacon (–23 %) látványosabb volt a csökkenés, mint a kötött piacon (–8 %).

6.3.4. Nyereségesség, pénzforgalom, beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség és beruházások

(75)	A hasonló termék szabad piaci nyereségességét a következő módon állapítottuk meg: a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésének adózás előtti nettó hasznát a hasonló értékesítések forgalmának százalékában fejeztük ki.

(76)	A figyelembe vett időszakban a szabad piacon csökkent a nyereségesség. A vizsgálati időszak alatt minden hónapra veszteségekről számoltak be. Mindez annak tulajdonítható, hogy mind az értékesített mennyiségek, mind az értékesítési árak terén nagy visszaesés történt.

(77)

Amint azt az alábbi táblázat bemutatja, az uniós gazdasági ágazat növelte az érintett termékkel kapcsolatos beruházásait, a csökkenő nyereségesség ellenére is. A beruházások elsősorban a gyártási technológia fejlesztésére és fenntartására, valamint a hatékonyságnövelésre irányultak.

10. táblázat

Beruházások

Index 2008 = 100	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Beruházások összesen	n.a.	100	129	127

(78)	A beruházások a figyelembe vett időszakban 27 %-kal növekedtek.

(79)	A fokozott beruházások ellenére az érintett termékkel kapcsolatos beruházások megtérülése nem érte el a várt szintet, és csökkent 2008 és a vizsgálati időszak között.

(80)	2008 és a vizsgálati időszak között a pénzforgalom is csökkent, ami azt jelentette, hogy az uniós gazdasági ágazat pénzeszköz-termelő képessége egyre romlott, és pénzügyi helyzete is legyengült.

(81)	Azaz a beruházások fokozásával az ágazat még mindig tanúskodott némi tőkebevonási képességről, e képességét azonban jelentősen csorbította, hogy visszaesett az értékesítések szintje, és egyre több nehézség merült fel a pénzforgalom megteremtésében.

7. A kárra vonatkozó következtetés

(82)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzése valamennyi fő kármutató tekintetében csökkenő tendenciát mutat. A figyelembe vett időszakban viszonylag stabil fogyasztás mellett az össztermelés 8 %-kal csökkent. Ugyanekkor az uniós gazdasági ágazat teljes piaci részesedésének 11 %-át, szabad piaci részesedésének 33 %-át elvesztette. A kapacitáskihasználás 36 %-kal csökkent. Ugyanakkor az érintett országból származó behozatal 48 %-kal nőtt.

(83)	A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiség 12 %-kal esett vissza. Ha a szabad piaccal kapcsolatos tendenciákat vesszük figyelembe, az értékesített mennyiségeket illetően még inkább csökkenő a tendencia: 33 % a figyelembe vett időszak alatt.

(84)

Ahogyan az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségek csökkentek, az árak is visszaestek, összesen 16 %-kal. Az értékesített mennyiségeket illetően a szabad piacon még rosszabb volt a helyzet: itt 23 %-os csökkenést jegyeztek fel. Az értékesített mennyiségek visszaesése és az árcsökkenés hatottak a profitszintekre, és a vizsgálati időszak minden hónapjában veszteségekhez vezettek.

(85)	A mutatók közül egyedül a beruházások és a tőkebevonási képesség mutattak pozitív tendenciát, az előbbi 27 %-kal nőtt. A beruházások azonban nem vezettek a várt nyereséghez, és csökkentek 2008 és a vizsgálati időszak között.

(86)	A fentiekre való tekintettel a vizsgálat során megerősítést nyert, hogy amennyiben ez a helyzet továbbra is fennáll, valószínűsíthető, hogy a vizsgálat során tapasztalt veszteségek miatt a szabad piacra szánt vinil-acetát valamennyi számottevő uniós termelése megszűnne.

(87)	Amint azt a fent vázolt körülmények mutatják, az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenvedett a vizsgálati időszak alatt.

E. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1. Bevezetés

(88)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgáltuk, hogy az uniós gazdasági ágazatot sújtó jelentős kár oka az érintett országból származó dömpingelt behozatal volt-e. A dömpingelt behozatal mellett az olyan ismert tényezőket is megvizsgáltuk, amelyek ugyanabban az időben kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak, nehogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsuk.

2. Az USA-ból származó behozatal hatása

2.1. Általános háttér

(89)

2007 és a vizsgálati időszak között a dömpingelt behozatalok mennyiségének növekedése és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének megcsappanása időben egyértelműen egybeesik. A vizsgálat során továbbá megállapítást nyert, hogy a dömpingelt behozatal negatívan érintette az árakat, ugyanis folyamatosan alákínált az uniós ágazat árainak, azaz rontotta a nyereségességet.

(90)

Egyes felek állítása szerint a behozatal növekedése egészen egyszerűen annak tulajdonítható, hogy a korábban más országokból származó behozatalt pótolták, illetve megnőtt a kereslet az uniós piacon. Ezt az állítást azonban sem a behozatalra vonatkozó számadatok (lásd 2. táblázat), sem a fogyasztásra vonatkozó adatok (lásd 1. táblázat) nem támasztják alá. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy amint azt a (43) preambulumbekezdés is kifejti, a fogyasztás szintje meglehetősen stabil volt, sőt a figyelembe vett időszak alatt még egy kicsit csökkent is, míg az USA-ból érkező behozatal mennyisége 48 %-kal nőtt.

3. Egyéb tényezők hatásai

3.1. Az egyéb harmadik országokból származó behozatal hatása

3.1.1. A Szaúd-Arábiából származó behozatal hatása

(91)	Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a vinil-acetát Szaúd-Arábiából történő behozatala felelős az uniós gazdasági ágazatot ért károkért.

(92)	Amint az az (53) preambulumbekezdésben is megállapításra került, Szaúd-Arábia valóban az EU második legnagyobb vinil-acetát-exportőre (az USA után). Szaúd-Arábia csak a vizsgálati időszak alatt exportált az uniós piacra.

(93)

Az alábbi 11. táblázatban megadott számadatok (forrás: Eurostat) a Szaúd-Arábiából és egyéb harmadik országokból származó behozatal árait mutatják.

11. táblázat

Az egyéb harmadik országokból származó import értékesítési ára

(EUR/tonna)	2007	2008	2009	Vizsgálati időszak
Szaúd-Arábia	n.a.	n.a.	n.a.	636
(Index IP = 100)	0	0	0	100
Egyéb országok	878	919	473	633
(Index 2007 = 100)	100	105	54	72

(94)	A táblázat szerint a Szaúd-Arábiából származó behozatal átlagára (636 EUR) és az egyéb harmadik országokból származó behozatal átlagára (633 EUR) hasonló, de az USA-beli átlagárakat (573 EUR) 11 %-kal meghaladta.

(95)

Az, hogy a szaúd-arábiai kereskedők ugyanabban az árszegmensben dolgoznak, mint más importőrök, de az USA-ból származó exporthoz képest jelentős árkülönbséggel, arról tanúskodik, hogy a szaúd-arábiai exportáló gyártók máshogyan képezik áraikat, mint az USA-beliek, és ennek az uniós gyártókra gyakorolt hatása is más.

(96)	Ilyen alapon ideiglenesen megállapíthatjuk, hogy a Szaúd-Arábiából érkező behozatal nem cáfolta meg az USA-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

3.2. A gazdasági válság hatása

(97)	Néhány érdekelt fél szerint a termelés és az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségek csökkenése a fogyasztás visszaesésének tulajdonítható. Ugyanezek az érintettek azt is állították, hogy a globális gazdasági válság vezetett az eladási átlagárak csökkenéséhez.

(98)

Más érdekelt felek állítása szerint a gazdasági válság alatt valamennyi petrolkémiai gyártó, köztük a vinil-acetát-gyártók, súlyos veszteségeket szenvedett, ezért az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett veszteségeket nem lehet az érintett országból származó dömpingelt behozatalnak tulajdonítani.

(99)

Amint azonban azt a (41)–(43) preambulumbekezdések is említik, a jelen vizsgálat kimutatta, hogy az uniós fogyasztás visszaesése a szabad piacon a figyelembe vett időszak alatt elhanyagolható volt. A gazdasági válság és a fogyasztás velejáró visszaesése tehát nem okolható az értékesített mennyiségek rohamos csökkenéséért, amelyről a (62)–(64) preambulumbekezdésekben volt szó.

(100)

Az uniós gazdasági ágazat szabad piaci nyereségességének elemzése rámutatott, hogy a vinil-acetát-szektor különösen jelentős veszteségeket könyvelt el a hasonló vegyi termékek gyártásához képest. Ráadásul az említett hasonló termékek nyereségessége a válság után helyreállt, míg a vinil-acetát-szektor helyzete azóta is romlik. A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy míg a vinil-acetát-szektort igen nagy valószínűséggel hátrányosan érintette a gazdasági válság, az egyéb petrokémiai ágazatoktól meg kell különböztetni, amint azt a panaszos által tartósan elszenvedett jelentős veszteségek is alátámasztják. Ezek ugyanis a válság után is folytatódtak, és közvetlen összefüggésben állnak az USA-ból származó, olcsó behozatallal. A fenti állítást tehát ideiglenesen elutasítjuk.

(101)

A fentiek fényében ideiglenesen megállapítjuk, hogy a gazdasági válság nem járult hozzá olyan mértékben az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, hogy megcáfolná az elszenvedett kár és az USA-beli dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést.

3.3. Az uniós gazdasági ágazat önmagának okozott kára

(102)

Számos érdekelt fél szerint a panaszos maga is hozzájárult szorult helyzetéhez azzal, hogy a recesszió alatt bővítette termelési kapacitását, azaz az értékesítések és a nyereség visszaesése a recesszió és a panaszos rossz üzleti döntésének együttes eredménye.

(103)

Többen azzal érveltek, hogy a panaszos fél üzemében alkalmazott technológia a keletkezett kár fő oka. Mivel a figyelembe vett időszak alatt a panaszos üzeme többször leállt, és több ízben vis maior helyzet állt elő, azzal érveltek, hogy a panaszos értékesítéseinek visszaesése inkább a gyakori leállásokkal függ össze, semmint az USA-ból származó dömpingelt behozatallal. A panaszos nyereségességével kapcsolatban is hasonló érvekre hivatkoztak.

(104)

Ami azt az érvet illeti, hogy a panaszosnak a gazdasági világválság ideje alatt nem lett volna szabad kibővítenie termelési kapacitását, emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a panaszos nem tett szert újabb termelési kapacitásra, hanem a meglévő eljárások optimalizálásával növelte kapacitását. Ezt indokolt üzleti döntésnek kell tekinteni egy olyan piacon, ahol stabil az összfogyasztás, de az alacsony árú behozatal okozta verseny miatt egyre kevesebb terméket lehet eladni. Ezt az állítást tehát ideiglenesen elutasítjuk.

(105)

Ami pedig azt az állítást illeti, miszerint a műszaki problémák miatti kiesések okozták a panaszos által elszenvedett veszteségeket, a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a vinil-acetát gyártása ciklikus karbantartást igényel, azaz meghatározott időközönként le kell állítani az üzemet. Az öt leállásból tehát három a vinil-acetát-gyártó üzem szokásos működésének része.

(106)

Ezenkívül az is megállapítást nyert, hogy a három tervezett leállás a gyártó tudatos döntésén alapult, aki azért állította le a gyártást, mert a dömpingelt behozatalnak tulajdonítható árnyomás akkora volt, hogy a gyártó képtelen volt fenntartható árszinten szállítani. E leállások alatt a felhalmozott készleteknek köszönhetően a panaszos továbbra is szállítani tudta a szerződéses alapon vagy azonnali vételi és eladási ügyletek eredményeként megrendelt kisebb mennyiségeket. Emellett a (72) preambulumbekezdésben megállapított csökkenő készletek is azt igazolják, hogy a figyelembe vett időszak alatt a szállítások folytonossága biztosított volt.

(107)

A fentiek alapján megállapítottuk, hogy az üzemleállások hatása összességében nem cáfolja meg az okozati összefüggést. Az érdekeltek által az uniós gazdasági ágazat önmagának okozott kárával kapcsolatban felhozott érveket ezért elutasítottuk.

3.4. Nyersanyagokhoz való hozzáférés: az érintett ország gyártói természetes versenyelőnyt élveznek

(108)

Számos érdekelt fél szerint a panaszos problémái kevésbé a dömpingelt behozatalnak tulajdoníthatók, hanem inkább a külső nyersanyagforrásoktól való függőségéből erednek. Az az érv is elhangzott, hogy az USA-beli exportőrök természetes versenyelőnyt élveznek, mivel olcsóbban hozzájutnak az olyan nyersanyagokhoz, mint pl. az etilén vagy az ecetsav.

(109)

Ami a panaszos állítólagos nyersanyag-beszerzési problémáit illeti, a fenti érvet nem lehetett elfogadni, mert, mint kiderült, a panaszos is előnyös beszerzési forrásokkal rendelkezik: a nyersanyagokat a beszállítója telephelyén található üzemből, valamint egy testvérvállalattól szerzi. Következésképpen megállapítható, hogy a főbb nyersanyagok árai hasonlítanak az érintett ország piacára jellemző árakhoz.

(110)

Ebből az következik, hogy noha a vinil-acetát-gyártáshoz használt fő nyersanyagok árai az USA-ban általában valóban alacsonyabbak az uniós piaci áraknál, ez a panaszos költségeire nem volt hatással.

(111)

Azt, hogy a nyersanyagárak különbsége csak részben játszott közre a panaszos által tapasztalt nehézségekben, az is alátámasztja, hogy a panaszos által előállított, ugyanazon nyersanyagokat tartalmazó más termékek vonatkozásában sokkal jobbak a nyereségességi adatok.

(112)

Ilyen alapon ideiglenesen megállapítjuk, hogy a nyersanyagárak hatása nem cáfolta meg az USA-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(113)

Megállapítottuk, hogy okozati összefüggés áll fenn az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az USA-ból származó dömpingelt behozatal között. A kár további lehetséges okait is elemeztük – mint például az egyéb harmadik országokból származó behozatal hatása, a gazdasági válság hatása, az exportáló gyártók természetes versenyelőnye a nyersanyagbeszerzés terén, az uniós gazdasági ágazat önmagának okozott kára –, és egyikről sem bizonyosodott be, hogy megcáfolná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az USA-ból származó dömpingelt behozatal közötti okozati összefüggést.

(114)

Valamennyi ismert tényező által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatások fenti elemzése alapján ideiglenesen megállapítottuk, hogy okozati összefüggés áll fenn az USA-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszakban elszenvedett jelentős kár között.

F. AZ UNIÓS ÉRDEK

1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(115)

A vizsgálat rávilágított arra, hogy – amint azt a (48) és az azt követő preambulumbekezdésben kifejtettük – az áralákínálással értékesített dömpingelt behozatal az uniós gazdasági ágazatnak jelentős kárt okoz.

(116)

Az uniós gazdasági ágazat beruházásokkal próbálja hatékonyságát fokozni, és a gyártási folyamatokat fokozatosan egyszerűsíti. Bizonyos intézkedésekkel várhatóan meg lehetne akadályozni az olcsó, dömpingelt behozatal okozta további tisztességtelen versenyt, és az uniós gazdasági ágazat újra erőre kapna.

(117)

Ha viszont nem rendelnénk el intézkedéseket, az uniós gazdasági ágazat jelenlegi pénzügyi helyzete és nyereségessége mellett – amint azt a jelen vizsgálat során elemeztük (lásd az (54) és az azt követő preambulumbekezdéseket) – nem tudna tovább ellenállni a dömpingelt behozatal jelentette nyomásnak. Következésképpen valószínűleg megszűnne vagy nagymértékben csökkenne az uniós gazdasági ágazat szabad piacra irányuló termelése.

(118)

A fenti elemzés alapján valószínűsíthető, hogy az uniós gazdasági ágazatnak hasznára lenne az ideiglenes intézkedések elrendelése.

2. Az importőrök érdeke

(119)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két ismert, független importőrnek, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek.

(120)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az összforgalom jelentős része az érintett termékhez kapcsolódik.

(121)

Elemeztük, hogy milyen hatást gyakoroltak a vámok az importőr nyereségességére. Kiderült, hogy a behozatallal elért nyereség és a haszonkulcs mértéke olyan, hogy az intézkedések elrendelésével valószínűleg csakugyan csökkenne az importőr nyereségessége. Következésképp, ha csak a költségeket tekintjük, az intézkedések elrendelése minden valószínűség szerint hatással lenne az importőr üzleti tevékenységére. Az importőr azonban megerősítette, hogy a megnövekedett költségeket legalább részben át tudja hárítani a fogyasztókra, tekintettel a piac jelenlegi helyzetére, ahol a kereslet szintje várhatóan stabil marad. A vizsgálat során arra is fény derült, hogy az importőr a terméket szükség esetén olyan gyártóktól is be tudja szerezni – pl. tajvani exportőrök vagy uniós gyártók –, akiknek nem kell vámot fizetniük.

(122)

Mindebből tehát megállapítható, hogy az intézkedések elrendelése csak korlátozott hatással lenne az importőrökre.

3. A felhasználók érdekei

(123)

A felhasználók nagy érdeklődést tanúsítottak az ügy iránt. A vizsgálatban tizenkét felhasználó vett részt; közülük kettőt ellenőriztünk az érintett országból származó behozataluk mennyisége alapján. E vállalatok az Unió legkülönbözőbb pontjain találhatók, és az ipari alkalmazások (pl. bevonatok, festékek vagy ragasztók) ágazatában tevékenykednek.

(124)

Az Eurostat adatai alapján az USA-ból származó teljes behozatal mintegy egyharmada az együttműködő felhasználókhoz irányul. A vizsgálat során kiderült, hogy az együttműködő felhasználók vinil-acetát-beszerzéseinek 30 %-a az USA-ból származik, 57 %-a pedig az EU-ból.

(125)

Kiderült, hogy a két ellenőrzött felhasználó termelési költségének átlagosan mintegy egyharmadát a vinil-acetát teszi ki.

(126)

Néhány felhasználó szerint az intézkedések elrendelése növelné termelési költségeiket, és a megnövekedett költségeket a piacon uralkodó ádáz verseny közepette nehéz lenne a fogyasztókra hárítani. Emiatt állítólag csökkenhet a felhasználók piaci részesedése az EU-n kívüli versenytársaik javára, vagy más termékek gyártására kell átállniuk, amelyekhez nem szükséges az érintett termék. Az intézkedések végső következményeként állítólag jelentősen csökkenne a felhasználók haszonkulcsa.

(127)

Két felhasználó szerint a kisebb haszonkulcsok miatt csak kevesebb termelési beruházásra lenne módjuk, ami végeredményben a foglalkoztatást is érintené.

(128)

Ami a haszonkulcs csökkenésére vonatkozó állítást illeti, figyelembe véve a felhasználók egészséges nyereségességi szintjeit, még ha nem is tudnák a fogyasztókra hárítani a megnövekedett költségeiket, a vámok várhatóan csak csekély mértékben csökkentenék a haszonkulcsokat. Ezért valószínűleg a termelési beruházások nem szenvednének csorbát, és a foglalkoztatottságot sem érné jelentős negatív hatás. A fentiek alapján ezt az érvet elvetettük.

(129)

Ami pedig azt az állítást illeti, miszerint az érintett termék behozatalára vonatkozó intézkedések hátrányosan érintenék az uniós felhasználók versenyképességét, mivel termelési költségeik megnövekednének, és így inkább az egyéb harmadik országokból származó, vinil-acetát alapú termékek importja részesülne előnyben, emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a vámok célja nem az, hogy megakadályozzák a behozatalt, és nem is olyan mértékűek, hogy a felhasználók ne tudnák az USA-ban beszerezni a nyersanyagokat. A dömpingellenes vámok célja, hogy az érintett termék vonatkozásában helyreálljanak az uniós piacon az egyenlő versenyfeltételek. A fenti érvek, valamint azon megfontolás alapján, miszerint a felhasználók vinil-acetát-fogyasztásának csak egyharmada származik az USA-ból, az állítást elutasítjuk.

(130)

Mindemellett azt is ki kell emelni, hogy számos felhasználó szerint – tekintettel a vinil-acetát-beszerzési források szűkösségére – prioritásként kellene kezelni azt a kérdést, hogy az uniós eredetű vinil-acetátból megfelelő készlet álljon rendelkezésre. Hadd emlékeztessünk e tekintetben arra, hogy a vizsgálat kimutatta: rendelkezések hiányában az uniós gazdasági ágazat valószínűleg nem tudná többé a szabad piacot vinil-acetáttal ellátni. Így tehát a rendelkezések elrendelése az ellátás sokrétűsége miatt is az uniós felhasználók érdekében állna.

(131)

Mindezek alapján tehát ideiglenes megállapítjuk, hogy az intézkedések csak korlátozott mértékben érintenék hátrányosan a felhasználókat.

4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(132)

Tekintettel a fenti érvekre ideiglenesen megállapítjuk, hogy az uniós érdekre vonatkozó információk alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az USA-ból származó vinil-acetát behozatalára elrendelt ideiglenes intézkedések ne szolgálnák az EU érdekeit.

G. JAVASLAT IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEKRE

(133)

Tekintettel a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetésekre, ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni annak érdekében, hogy a dömpingelt behozatal ne okozzon további károkat az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(134)

Az intézkedések szintjének meghatározása céljából figyelembe vettük a megállapított dömpingkülönbözeteket, valamint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vámot.

(135)

A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám kiszámításakor figyelembe vettük, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a gyártási költségeiket fedezni tudják, és olyan adózás előtti nyereségre tegyenek szert, amelyet a gazdasági ágazat ebben a szektorban a szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből elérne.

(136)

A kár megszüntetéséhez szükséges szintet ezért a dömpingelt behozatal átlagárának és az uniós gazdasági ágazat irányárának összehasonlításával állapítottuk meg. Az irányár meghatározása úgy történt, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeihez egy ideiglenesen 9,9 %-os szinten megállapított irányhaszonkulcsot adtunk hozzá. E számot a vinil-acetát-szektorhoz hasonló ágazatban tevékenykedő petrokémiai vállalatok 2007–2009 közötti átlagos (EBITDA – kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény/értékesítések formájában mért) forgalmán alapuló nyereségességét figyelembe véve határoztuk meg.

(137)

Az így kapott ár-alákínálási különbözetek a 30 %-ot is meghaladják.

2. Ideiglenes intézkedések

(138)

A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint az érintett országból származó behozatalra a kisebb vámtétel szabályával összhangban a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve kell ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket bevezetni. A vámtételt jelen esetben tehát a megállapított dömpingkülönbözetek szintjén kell meghatározni.

(139)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket a vizsgálat eredményei alapján állapítottuk meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben a „minden más vállalatra”, az egész országban alkalmazandó vámmal) kizárólagosan az Amerikai Egyesült Államokból származó és a megnevezett vállalatok, azaz az említett konkrét jogi személyek által gyártott termékek behozatalára vonatkoznak. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében meg nem nevezett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokhoz kapcsolódó szervezetek – által gyártott behozott termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámot kell kivetni.

(140)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (3), haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például a névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. A Bizottság adott esetben – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja.

(141)

A fentiek alapján a következő ideiglenes dömpingellenes vámtételeket javasoljuk (CIF uniós határparitáson):

Vállalat	Dömpingkülönbözet	Kárkülönbözet	Ideiglenes vámtételek
Celanese Ltd.	12,1 %	38,4 %	12,1 %
LyondellBasell Acetyls, LLC	13 %	65,8 %	13 %
The Dow Chemical Company	13,8 %	66,2 %	13,8 %
Minden más vállalat	13,8 %	66,2 %	13,8 %

H. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

(142)

A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, amelyek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül bejelentkeztek, írásban ismertethetik az álláspontjukat és meghallgatást kérhetnek. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e rendeletben kivetett dömpingellenes vámokkal kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és a végleges megállapítások céljából esetleg felül kell azokat vizsgálni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. Az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg a 2915 32 00 KN-kód alá tartozó vinil-acetát behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre.

2. Az alább felsorolt vállalatok által gyártott, az (1) bekezdésben meghatározott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat	Dömpingellenes vám	TARIC-kiegészítő kód
Celanese Ltd.	12,1 %	B233
LyondellBasell Acetyls, LLC	13 %	B234
The Dow Chemical Company	13,8 %	B235
Minden más vállalat	13,8 %	B999

3. Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

4. Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a közlését, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL C 327., 2010.12.4., 23. o.

(3) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Brussels, Belgium.

2011.8.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/43

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. augusztus 16.)

a hasított sertések lengyelországi osztályozási módszerei engedélyezéséről szóló 2005/240/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2011) 5745. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(2011/506/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 43. cikke m) pontjára,

mivel:

(1)	A 2005/240/EK bizottsági határozat (2) négy hasítottsertés-osztályozási módszer használatát engedélyezte Lengyelország számára.

(2)

Lengyelország bejelentette, hogy a 2005/240/EK határozat elfogadása óta jelentős mértékben megnőtt a hízósertések vágóértéke. Ezért a módszereknek a jóváhagyás óta csaknem hat éve tartó használata után szükségessé vált a hozzájuk tartozó képlet naprakésszé tétele és új, korszerű osztályozási módszerek kidolgozása és alkalmazása a verseny fokozása, valamint olcsóbb osztályozási módszerek bevezetése céljából.

(3)

Lengyelország arra kérte a Bizottságot, hogy engedélyezze a „CAPTEUR GRAS/MAIGRE – SYDEL (CGM)”, az „ULTRA-FOM 300”, a „FULLY AUTOMATIC ULTRASONIC CARCASE GRADING (AUTOFOM)” és az „IM-03” hasítottsertés-osztályozási módszerhez tartozó képletek újakkal való felváltását, valamint négy új módszernek Lengyelország területén történő használatát, és ennek érdekében a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 10-i 1249/2008/EK bizottsági rendelet (3) 23. cikkének (4) bekezdésében előírt jegyzékben részletesen bemutatta a boncolásos vizsgálatot, feltüntetve a módszer alapjául szolgáló elveket, a boncolásos vizsgálat eredményeit és a színhús százalékos arányának becslésére szolgáló egyenleteket.

(4)	A kérelem értékelése során megállapítást nyert, hogy a kérdéses osztályozási módszerek engedélyezésének feltételei teljesülnek. Következésképpen indokolt engedélyezni ezen osztályozási módszerek Lengyelországban való alkalmazását.

(5)	A 2005/240/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az eszközök vagy az osztályozási módszerek nem módosíthatók, kivéve, ha ezt a Bizottság határozat útján kifejezetten engedélyezi.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2005/240/EK határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A következő módszerek alkalmazása engedélyezett a hasított sertéseknek az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (*1) V. mellékletének B.IV.1. pontja szerinti osztályozására Lengyelországban:

a)	a »Capteur Gras/Maigre – Sydel (CGM)« elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó becslési eljárások, amelyeket részletesebben a melléklet 1. része ismertet;

b)	az »Ultra FOM 300« elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó becslési eljárások, amelyeket részletesebben a melléklet 2. része ismertet;

c)	a »Fully automatic ultrasonic carcass grading (Autofom)« elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó becslési eljárások, amelyeket részletesebben a melléklet 3. része ismertet;

d)	az »IM-03« elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó becslési eljárások, amelyeket részletesebben a melléklet 4. része ismertet;

e)	az »Autofom III« elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó becslési eljárások, amelyeket részletesebben a melléklet 5. része ismertet;

f)	a »CSB Image-Meater (CSB)« elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó becslési eljárások, amelyeket részletesebben a melléklet 6. része ismertet;

g)	a »Fat-O-Meater II (FOM II)« elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó becslési eljárások, amelyeket részletesebben a melléklet 7. része ismertet;

h)	a »manuális módszer (ZP)« és az ahhoz kapcsolódó becslési eljárások, amelyeket részletesebben a melléklet 8. része ismertet.

Az első bekezdés b) pontjában említett »Ultra FOM 300« elnevezésű műszer alkalmazása esetén a mérési eljárás lezárultát követően a hasított testen igazolhatónak kell lennie, hogy a műszer az F1 és az F2 mérési értéket a melléklet 2. részének 3. pontjában említett helyen mérte. Ezért a mérés helyét a mérési eljárás során megfelelően meg kell jelölni.

Az első bekezdés h) pontjában említett »manuális módszer ZP« elnevezésű módszer alkalmazása csak az óránként legfeljebb 40 sertés feldolgozására elegendő kapacitású vágósorral rendelkező vágóhidak esetében engedélyezett.

(*1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.” "

2.	A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ezt a határozatot 2011. december 12-től kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 16-án.

a Bizottság részéről

Dacian CIOLOŞ

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 74., 2005.3.19., 62. o.

(3) HL L 337., 2008.12.16., 3. o.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A HASÍTOTT SERTÉSEK LENGYELORSZÁGI OSZTÁLYOZÁSI MÓDSZEREI

1. rész

CAPTEUR GRAS/MAIGRE – SYDEL (CGM)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása a »Capteur Gras/Maigre – Sydel (CGM)« elnevezésű műszer használatával történik.

A műszer 8 mm szélességű, nagy felbontóképességű Sydel szondával, infravörös (Honeywell) fénydiódával és két (Honeywell) fényérzékelővel van felszerelve. A működési tartomány 0 mm-től 105 mm-ig terjed. A mért értékeket magának a CGM műszernek a segítségével kell átszámítani a színhústartalom becsült értékére.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Ŷ = 59,42 + 0,1322 × M2 – 0,6275 × F2

ahol:

Ŷ	=	a hasított test becsült százalékos színhústartalma,
M2	=	a hátizom vastagsága milliméterben, hátulról a harmadik és a negyedik borda között, a hátsó középvonaltól 6 centiméterre, a hasított test vágási vonalával párhuzamosan mérve,
F2	=	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, az M2-re vonatkozó méréssel azonos időben és helyen, valamint azonos módon mérve.

A képlet a 60–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

2. rész

ULTRA FOM 300

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása az »Ultra FOM 300« elnevezésű műszer használatával történik.

A műszer 3,5 MHz frekvencián működő ultrahangos jelátalakító-sorral (U-Systems) van felszerelve. A mért értékeket magának az Ultra-FOM műszernek a segítségével kell átszámítani a színhústartalom becsült értékére.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Ŷ = 54,48 + 0,1272 × M1 – 0,3090 × F1 + 0,0828 × M2 – 0,2802 × F2

ahol:

Ŷ	=	a hasított test becsült százalékos színhústartalma,
M1	=	a hátizom vastagsága milliméterben, az utolsó bordánál, a hátsó középvonaltól 7 centiméterre, az izomra merőlegesen mérve,
M2	=	a hátizom vastagsága milliméterben, hátulról a harmadik és a negyedik borda között, a hátsó középvonaltól 7 centiméterre, az izomra merőlegesen mérve,
F1	=	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, az M1-re vonatkozó méréssel azonos időben és helyen, valamint azonos módon mérve,
F2	=	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, az M2-re vonatkozó méréssel azonos időben és helyen, valamint azonos módon mérve.

A képlet a 60–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

3. rész

FULLY AUTOMATIC ULTRASONIC CARCASS GRADING (AUTOFOM)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása az »Autofom (Fully automatic ultrasonic carcass grading)« elnevezésű műszer használatával történik.

A műszer tizenhat 2 MHz-en működő ultrahangos jelátalakítóval (GE Inspection Technologies) van felszerelve. Az ultrahangos adatoknak magukban kell foglalniuk a hátszalonna és az izom vastagságára vonatkozó mérési adatokat is. A mért értékeket számítógép segítségével kell átszámítani a színhústartalom becsült értékére.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Ŷ = 62,9442 + (AF1_IP005 × – 0,018154) + (AF1_IP006 × – 0,027186) + (AF1_IP008 × – 0,047431) + (AF1_IP022 × – 0,011910) + (AF1_IP023 × – 0,071926) + (AF1_IP024 × 0,005814) + (AF1_IP034 × 0,029288) + (AF1_IP036 × 0,005096) + (AF1_IP038 × 0,010231) + (AF1_IP039 × 0,012659) + (AF1_IP041 × 0,022470) + (AF1_IP047 × – 0,007939) + (AF1_IP049 × – 0,075061) + (AF1_IP050 × – 0,028977) + (AF1_IP052 × – 0,091722) + (AF1_IP055 × – 0,060411) + (AF1_IP058 × – 0,098989) + (AF1_IP060 × – 0,064891) + (AF1_IP061 × – 0,065688) + (AF1_IP063 × – 0,064035) + (AF1_IP074 × – 0,078333) + (AF1_IP078 × – 0,078486) + (AF1_IP079 × – 0,035330) + (AF1_IP081 × – 0,048421) + (AF1_IP091 × – 0,107559) + (AF1_IP094 × 0,008816) + (AF1_IP096 × 0,000797) + (AF1_IP098 × 0,014608) + (AF1_IP103 × 0,007774) + (AF1_IP104 × 0,008251) + (AF1_IP122 × 0,012957)

ahol:

Ŷ = a hasított test becsült százalékos színhústartalma,

AF1_IP005, AF1_IP006, AF1_IP008 … AF1_IP122 az Autofom műszerrel mért változók.

A mérési pontok és a statisztikai módszer leírása a Lengyelország által az 1249/2008/EK bizottsági rendelet (*1) 23. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottsághoz benyújtott jegyzék II. részében található.

A képlet a 60–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

4. rész

IM-03

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása az »IM-03« elnevezésű műszer használatával történik.

A műszer 7 mm átmérőjű optikai tűszondával (SLS01 egyvonalas szkenner) van felszerelve. A szonda több kontakt képérzékelőt (CIS) és zöld fényt kibocsátó diódákat tartalmaz. A működési tartomány 0 mm-től és 132 mm-ig terjed.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Ŷ = 60,55 + 0,1142 × M2 – 0,6292 × F2

ahol:

Ŷ	=	a hasított test becsült százalékos színhústartalma,
M2	=	a hátizom vastagsága milliméterben, hátulról a harmadik és a negyedik borda között, a hátsó középvonaltól 6 cm-re, a hasított test vágási vonalával párhuzamosan mérve,
F2	=	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, az M2-re vonatkozó méréssel azonos időben és helyen, valamint azonos módon mérve.

A képlet a 60–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

5. rész

AUTOFOM III

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása az »Autofom III« elnevezésű műszer használatával történik.

A műszer tizenhat 2 MHz-en működő ultrahangos jelátalakítóval (Carometec A/S) van felszerelve, a jelátalakítók közötti működési távolság 25 milliméter. Az ultrahangos adatoknak magukban kell foglalniuk a hátszalonna és az izom vastagságára, valamint a kapcsolódó paraméterekre vonatkozó mérési adatokat is. A mért értékeket számítógép segítségével kell átszámítani a színhústartalom százalékos becsült értékére.

A hasított sertés színhústartalmát 10 változó alapján, a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

Ŷ = 73,8876 + (AF3_R2P1 × –1,036616) + (AF3_R2P3 × – 0,180173) + (AF3_R2P13 × – 0,144679) + (AF3_R2P15 × – 0,221519) + (AF3_R3P5 × 0,136061) + (AF3_R4P4 × 0,249888) + (AF3_R4P5 × 0,330109) + (AF3_R4P6 × 0,184696) + (AF3_R4P8 × – 0,112875) + (AF3_R4P9 × – 0,113663)

ahol:

Ŷ = a hasított test becsült százalékos színhústartalma,

R2P1, R2P3, R2P13 … R4P9 – az Autofom III műszerrel mért változók.

A mérési pontok leírása a Lengyelország által az 1249/2008/EK rendelet 23. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottsághoz benyújtott jegyzék II. részében található.

A képlet a 60–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

6. rész

CSB IMAGE MEATER (CSB)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása a »CSB Image-Meater« elnevezésű műszer használatával történik.

A CSB Image-Meater alkotórészei a következők: egy videokamera, egy képanalizáló kártyával ellátott személyi számítógép, egy képernyő, egy nyomtató, egy vezérlő mechanizmus, egy indító mechanizmus és interfészek. Az Image-Meater öt változójának mindegyikét a vágási vonalnál mérik, a sonkában (a musculus gluteus medius, azaz a középső farizom körül).

A mért értékeket számítógép segítségével kell átszámítani a színhústartalom százalékos becsült értékére.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Ŷ = 54,0770376148 – (0,4460170496 × MS) + (0,1046346719 × MF) – (0,0575429366 × VaF) + (0,2303135777 × VcF) – (0,1637971133 × VdF)

ahol:

Ŷ = a hasított test becsült százalékos színhústartalma,

MS – a szalonna vastagságának átlagos értéke a középső farizom (musculus gluteus medius) fölött (mm-ben),

MF – az ágyéki izmok és a középső farizom (musculus gluteus medius) vastagságának átlagos értéke (mm-ben),

VaF, VcF, VdF – az izomvastagság átlagos értéke a három kiválasztott ágyékcsigolyatest feji része fölött (mm-ben).

A mérési pontok leírása a Lengyelország által az 1249/2008/EK rendelet 23. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottsághoz benyújtott jegyzék II. részében található.

A képlet a 60–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

7 .rész

FAT-O-MEATER II (FOM II)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, ha a hasított sertések osztályozása a »Fat-O-Meater II« elnevezésű műszer használatával történik.

A műszer a Fat-O-Meater mérési rendszer új változata. A FOM II alkotórészei a következők: egy késsel felszerelt optikai szonda, egy 125 mm-es mérési mélységű mélységmérő eszköz, valamint egy adatgyűjtő és -elemző rendszer – Carometec Touch Panel i15 számítógép (Ingress Protection IP69K).

A FOM II mérőpisztolya tartalmaz minden jogi szempontból releváns adatgyűjtést és –elemzést. A terminál részét képezi a FOM II-nek, amelybe teljes mértékben be van építve.

A mért értékeket számítógép segítségével kell átszámítani a színhústartalom becsült értékére.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Ŷ = 59,75 + 0,1533 × M2 – 0,6342 × F2

ahol:

Ŷ	=	a hasított test becsült százalékos színhústartalma,
M2	=	a hátizom vastagsága milliméterben, hátulról a harmadik és a negyedik borda között, a hátsó középvonaltól 7 centiméterre, az izomra merőlegesen mérve,
F2	=	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, az M2-re vonatkozó méréssel azonos időben és helyen, valamint azonos módon mérve.

A képlet a 60–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

8. rész

MANUÁLIS MÓDSZER (ZP)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása a mérőléc alkalmazásán alapuló »manuális módszer ZP« elnevezésű módszerrel történik.

E módszer alkalmazása során az osztályozást mérőléc segítségével, predikciós egyenlet alapján végzik. A módszer a szalonna és az izom vastagságának a hasított test középvonalán, manuálisan történő mérésén alapul.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Ŷ = 52,61 – 0,6148 × F + 0,1842 × M

ahol:

Ŷ	=	a hasított test becsült százalékos színhústartalma,
F	=	a hasított test középvonalán látható, a középső farizmot (musculus gluteus medius) fedő szalonna legvékonyabb részén mért szalonnavastagság (mm-ben),
M	=	az ágyékizom látható vastagsága a hasított test középvonalán, a középső farizom (musculus gluteus medius) elülső (feji) vége és a gerinccsatorna felső (háti) széle közötti legkisebb távolságnál mérve (mm-ben).

A képlet a 60–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

(*1) HL L 337., 2008.12.16., 3. o.”

2011.8.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 209/53

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. augusztus 16.)

a klasszikus sertéspestis litvániai előfordulásával összefüggő egyes védintézkedésekről

(az értesítés a C(2011) 5798. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/508/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2001. október 23-i 2001/89/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésének f) pontjára,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (4) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	Litvániában több helyen kitört a klasszikus sertéspestis.

(2)	Az élő sertések és egyes sertéstermékek kereskedelme révén a sertéspestis ezen előfordulásai veszélyeztethetik más tagállamok sertésállományát is.

(3)	Meg kell erősíteni a Litvánia által a 2001/89/EK irányelv keretében hozott intézkedéseket

(4)

A klasszikus sertéspestis megállapítására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételi módszereket és a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelési szempontjait megállapító diagnosztikai kézikönyv jóváhagyásáról szóló, 2002. február 1-jei 2002/106/EK bizottsági határozat (5) rendelkezik a kockázathoz igazított megfigyelési eljárásrendről.

(5)	A szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv (6) megállapítja az élő sertések kereskedelmére vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket és igazolási követelményeket.

(6)	A sertéssperma Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1990. június 26-i 90/429/EGK tanácsi irányelv (7) megállapítja a sertéssperma kereskedelmére vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket és igazolási követelményeket.

(7)

A 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelv (8) többek között a sertésembriók kereskedelmére vonatkozik.

(8)

A ló-, juh- és kecskefélékhez tartozó állatok spermáinak, petesejtjeinek és embrióinak, valamint a sertésfélékhez tartozó állatok petesejtjeinek és embrióinak Unión belüli kereskedelmére vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványminták meghatározásáról szóló, 2010. augusztus 26-i 2010/470/EU bizottsági határozat (9) meghatározza a ló-, juh- és kecskefélékhez tartozó állatok spermáinak, petesejtjeinek és embrióinak, valamint a sertésfélékhez tartozó állatok petesejtjeinek és embrióinak Unión belüli kereskedelmére vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintákat.

(9)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) rendelkezik többek között a friss hús, a darált hús, a csontokról mechanikusan lefejtett hús, az előkészített hús, a tenyésztettvad-hús, a húskészítmények, ideértve a kezelt gyomrot, hólyagot és beleket is, valamint a tejtermékek előállítására és forgalmazására irányadó állat-egészségügyi feltételekről.

(10)

Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szabályozza többek között az állati eredetű élelmiszerek állat-egészségügyi jelölését.

(11)

Az állatok és az állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmével kapcsolatos harmonizált bizonyítványminta és ellenőrzési jelentés elfogadásáról szóló, 2004. március 30-i 599/2004/EK bizottsági rendeletben (12) előírt bizonyítványt ki kell egészíteni egy hatósági állat-egészségügyi igazolással, amelyet e határozat melléklete tartalmaz.

(12)

A 91/496/EGK és a 97/78/EK tanácsi irányelvnek megfelelően az állat-egészségügyi határállomásokon ellenőrizendő termékek és állatok jegyzékéről szóló, 2007. április 17-i 2007/275/EK bizottsági határozat (13) 6. cikkének értelmében bizonyos, állati termékeket tartalmazó termékek mentesülnek az állat-egészségügyi ellenőrzések alól. E termékek korlátozás alatt álló területekről történő elszállítását célszerű egyszerűsített igazolási rendszer mellett engedélyezni.

(13)

A 92/118/EGK tanácsi irányelv (14) állat-egészségügyi és közegészségügyi követelményeket állapít meg azon termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan, amelyek nem tartoznak a 89/662/EGK irányelv A. mellékletének I. fejezetében, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelvben felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított követelmények hatálya alá.

(14)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) meghatározza a korlátozás alatt álló területeken tartózkodó állatokból származó állati melléktermékek feldolgozásának állat-egészségügyi feltételeit.

(15)

Amennyiben az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (16), az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (17), valamint az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-i 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (18) meghatározott gyógyszerek nem tartoznak többé az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá, úgy ki kell őket zárni ezen határozat állat-egészségügyi korlátozó intézkedéseinek hatálya alól is.

(16)	A Litvánia által nyújtott információk alapján helyénvalónak tűnik, hogy a klasszikus sertéspestis litvániai előfordulásával összefüggésben védintézkedéseket vezessenek be, amelyek a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő ideig hatályban maradnak.

(17)

Az intézkedésekre továbbá azért is szükség van, hogy minimálisra csökkenjen a Litvánia bizonyos részein lévő sertéstartó gazdaságokkal való és az azok közötti érintkezés, és hogy a betegség terjedését megelőzendő el lehessen rendelni a sertésekkel kapcsolatos bizonyos szolgáltatások regionális korlátozását.

(18)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Litvánia gondoskodik arról, hogy a következő területekről ne szállítsanak sertést más tagállamokba és harmadik országokba:

a)	az I. mellékletben felsorolt területek;

b)	az I. mellékletben felsorolt területeken kívül található azon gazdaságok, amelyekbe 2011. március 1-jét követően az I. mellékeltben felsorolt területeken található gazdaságokból szállítottak sertéseket.

2. cikk

Litvánia gondoskodik arról, hogy:

a)	ne szállítsanak sertést az I. melléklet A. pontjában felsorolt területeken található gazdaságokból;

a vágósertéseknek az I. melléklet A. pontjában felsorolt területeken kívül található gazdaságokból az említett területeken található vágóhidakra történő szállítása, valamint a sertéseknek az említett területeken történő átszállítása csak a következőképpen megengedett:

i.	a szállítás főbb útvonalakon vagy vasútvonalakon, valamint

ii.	az illetékes hatóság részletes útmutatásainak megfelelően történik, nehogy a szóban forgó sertések a szállítás során és a vágóhídon közvetlenül vagy közvetve más sertésekkel érintkezzenek;

ne szállítsanak sertést az I. melléklet B. pontjában felsorolt területekről Litvánia más területeire, a következők kivételével:

i.	vágósertések azonnali vágás céljából közvetlenül a vágóhidakra történő szállítása, feltéve, hogy a sertések egyetlen gazdaságból származnak;

ii.

tenyészsertések és hízósertések közvetlenül valamely gazdaságba történő szállítása, feltéve, hogy a sertések legalább 30 napig vagy, ha kevesebb mint 30 naposak, születésük óta egyetlen olyan gazdaságban tartózkodtak,

—	amelybe a szóban forgó sertések elszállítását közvetlenül megelőző 30 napban nem szállítottak élő sertést, valamint

—	amelynek területén a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezete D. részének 2. pontja szerinti klinikai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.

3. cikk

(1) A 2. cikk a) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a sertéseknek az I. melléklet A. pontjában felsorolt területeken, de a védő- és megfigyelési körzeten kívül található gazdaságból történő szállítását:

azonnali vágás céljából közvetlenül az említett területeken belül elhelyezkedő vágóhídra vagy kivételes esetekben az említett területeken kívül, de Litvánián belül található kijelölt vágóhidakra, feltéve, hogy a sertéseket olyan gazdaságból szállítják el, amelyen a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezete D. részének 3. pontja szerinti klinikai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak;

az említett területeken belül található gazdaságba, feltéve, hogy a sertések legalább 45 napig vagy – amennyiben 45 naposnál fiatalabbak – születésük óta egyetlen származási gazdaságban tartózkodtak,

i.	amelybe a szóban forgó sertések elszállítását közvetlenül megelőző 45 napban nem szállítottak élő sertést;

ii.	amelynek területén a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezete D. részének 2. pontja, valamint a IV. fejezete D. részének 4. pontja (2)–(4) bekezdése szerinti klinikai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak;

i.	amelybe a szóban forgó sertések elszállítását közvetlenül megelőző 20 napban nem szállítottak élő sertést; feltéve, hogy a sertések elszállítását közvetlenül megelőző hat hónapban a származási gazdaságba nem szállítottak más sertést, legfeljebb ugyanabból a gazdaságból származó kocasüldőket;

ii.	amelynek területén a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezete D. részének 2. pontja, valamint a IV. fejezete D. részének 4. pontja (2)–(4) bekezdése szerinti klinikai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak;

amelybe nem szállítottak más sertést, legfeljebb olyan kocasüldőket, amelyeken – a szállítást követő 10 napon belül vett mintákon – laboratóriumi vizsgálatokat végeztek, és azok az alábbi szempontokból negatív eredménnyel zárultak:

—	antitesteket kimutató vizsgálat,

—	két egymást követő, 7 nap eltéréssel elvégzett, a klaszszikus sertéspestis vírusgenomot (RT-PCR) kimutató, nemzeti referencialaboratóriumban folytatott vizsgálat;

ii.	amely származási gazdaság területén a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezete D. részének 2. pontja, valamint a IV. fejezet D. részének 4. pontja (2)–(4) bekezdése szerinti klinikai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.

(2) A 2. cikk a) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti sertések szállítását a megfigyelési körzeten belül található gazdaságból közvetlenül egy olyan kijelölt gazdaságba, amelyben nincsenek sertések, és amely ugyanazon megfigyelési körzeten belül található, feltéve, hogy:

a)	a kijelölt rendeltetési gazdaságban a 2001/89/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének f) pontjában és 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeket betartják;

b)	a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezete D. részének 2. pontja szerinti vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak abban a gazdaságban, ahonnan a sertéseket elszállították.

(3) A 2. cikk a) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti sertések szállítását a megfigyelési körzeten belül található gazdaságból közvetlenül a védőkörzeten belül található kijelölt gazdaságba, feltéve, hogy:

a)	a kijelölt rendeltetési gazdaság legalább 10 km távolságra található egy másik tagállammal vagy harmadik országgal közös nemzeti határtól, és e gazdaságban a 2001/89/EK irányelv 12. cikkével összhangban végzett takarítást és fertőtlenítést követő legalább 21 napon keresztül nem voltak sertések;

b)	a kijelölt rendeltetési gazdaságban a sertések érkezését megelőzően állatorvosi felügyelet mellett harmadik takarítást és fertőtlenítést végeztek;

c)	valamennyi sertés 20 napon belül érkezik a kijelölt rendeltetési gazdaságba;

d)	a sertéseket a kijelölt rendeltetési gazdaságban a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezetének E. részével összhangban szerológiai vizsgálatnak vetik alá, amelyhez a mintákat legkorábban 40 nappal azután veszik le, hogy a sertések a szóban forgó gazdaságba megérkeztek;

e)	a kijelölt rendeltetési gazdaságot nem hagyják el sertések, hacsak nem közvetlenül az I. melléklet A. részében felsorolt területek valamelyikén található vágóhídra, azonnali levágás céljából, feltéve, hogy a d) pontban említett vizsgálatokat elvégezték, és azok negatív eredménnyel zárultak.

(4) Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az (1)–(3) bekezdésben említett szállításokról, és az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon keresztül haladéktalanul tájékoztatja azokról a Bizottságot.

4. cikk

Litvánia gondoskodik arról, hogy a következő árucikkeket nem szállítják sem más tagállamba, sem harmadik országokba:

a)	sertéssperma, kivéve, ha a sperma a 90/429/EGK irányelv 3. cikkének a) pontjában említett és az I. mellékletben meghatározott területeken kívül található spermagyűjtő központban tartott kanoktól származik;

b)	sertések petesejtjei vagy embriói, kivéve, ha a petesejtek vagy az embriók az I. mellékletben meghatározott területeken kívül található gazdaságban tartott sertésektől származnak.

5. cikk

Litvánia gondoskodik arról, hogy:

a Litvániából más tagállamokba szállított sertésekhez mellékelt, a 64/332/EGK irányelv F. mellékletében megadott egészségügyi bizonyítványon (2. minta) szerepeljen a következő szöveg:

„A klasszikus sertéspestis litvániai előfordulásával összefüggő egyes védintézkedésekről szóló, 2011. augusztus 16-i 2011/508/EU bizottsági végrehajtási határozatban előírtaknak megfelelő állatok”;

a Litvániából más tagállamokba szállított sertések spermájához mellékelt, a 90/429/EGK irányelv D. mellékletében megadott állat-egészségügyi bizonyítványon szerepeljen a következő szöveg:

a Litvániából más tagállamokba szállított sertések petesejtjeihez és embrióihoz mellékelt, a 2010/470/EU irányelv V. mellékletében megadott állat-egészségügyi bizonyítványon szerepeljen a következő szöveg:

6. cikk

(1) A 2001/89/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdése f) pontjának negyedik albekezdésétől eltérve Litvánia alkalmazhatja a 854/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott állat-egészségügyi jelölést, és a 2002/99/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően engedélyezheti, hogy a friss húst ne vessék alá kezelésnek, amennyiben a következő feltételeknek megfelelő sertésekből származó húsról van szó:

a)	a sertéseket a vágóhídra érkezésüket követő 12 órán belül vágták le;

olyan gazdaságból származnak,

amely a 2001/89/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott olyan megfigyelési körzetben található, amely e határozat I. mellékletének A. részében felsorolt területek valamelyikén és egy olyan védőkörzet környezetében található,

—	amelyben a sertések vágóhídra szállítását megelőző 21 napos időszakban nem mutattak ki klasszikus sertéspestist, és ahol legalább 21 nap eltelt a fertőzött gazdaságok fertőtlenítése óta,

—	a klasszikus sertéspestis kimutatását követően a szóban forgó megfigyelési és védőkörzetekben található valamennyi gazdaságban a klasszikus sertéspestis kimutatására irányuló klinikai vizsgálatokat végeztek, amelyek negatív eredménnyel zárultak;

ii.

amely az illetékes hatóság engedélyével egy kijelölt vágóhídra sertéseket szállíthat és

—	amely a járványügyi vizsgálatot követően nem érintkezett fertőzött gazdasággal,

—	amely a megfigyelési körzet létrehozását követően állatorvos rendszeres ellenőrzése alatt állt, és ez az ellenőrzés a gazdaságban tartott teljes sertésállományra kiterjedt,

—	amelyben valamennyi sertést a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezetének D. része (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá.

(2) Litvánia gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett vágóhíd:

a)	az I. melléklet A. pontjában felsorolt területeken belül található;

b)	azon a napon vágás céljából kizárólag az (1) bekezdésben említett sertéseket fogad.

(3) Litvánia gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett sertések szállítására használt járműveket minden egyes szállítási művelet után két alkalommal kitakarítsák és fertőtlenítsék.

7. cikk

(1) Litvánia gondoskodik arról, hogy a 6. cikkben említett sertéshúshoz olyan bizonyítványt mellékeljenek, amelyet az 599/2004/EK rendelet melléklete szerint állítottak ki, és amelyet egy hatósági állatorvos az e határozat II. mellékletében megadott állat-egészségügyi igazolással kiegészített.

(2) Litvánia gondoskodik arról, hogy a 6. cikkben említett sertésekkel kapcsolatban a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére álljanak a következő információk:

a)	a sertések levágása előtt a sertések vágás céljából történő fogadására kijelölt vágóhidak neve és címe;

a sertések levágása után heti jelentés a következő információkkal:

i.	a kijelölt vágóhidakon levágott sertések száma;

ii.	a 2001/89/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdése f) pontjában előírtaknak való megfelelés érdekében alkalmazott azonosítási rendszer és az állatok szállításának ellenőrzése.

8. cikk

(1) Litvánia sem más tagállamokba, sem egyéb harmadik országokba nem szállíthat a következőkből álló szállítmányokat:

a)	a 6. és 7. cikkben nem említett és az I. melléklet A. részében felsorolt területek valamelyikéről származó sertésekből származó termékek;

b)	az I. melléklet A. részében felsorolt területek valamelyikéről származó sertésekből készült termékek;

c)	az I. melléklet A. részében felsorolt területek valamelyikéről származó sertések trágyája.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt tilalom nem érvényes a következőkre:

sertésekből származó olyan termékek,

amelyeket az alábbiak szerint hőkezelésnek vetettek alá:

—	légmentesen zárt tartályban legalább Fo = 3 értéken,

—	a maghőmérséklet legalább 70 °C-ra emelkedik; illetve

ii.	amelyeket az I. mellékletben felsorolt területeken kívül az 1069/2009/EK rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően állítottak elő, és Litvániába történő behozataluk óta az (1) bekezdés alapján kiszállítás tekintetében tilalom alá eső állati termékektől elkülönítve tároltak és szállítottak;

a 142/2011/EU bizottsági rendelet (19) I. mellékletének 2. és 4. pontjában meghatározott vér és vérkészítmények, melyeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete II. fejezete 2. szakaszának 3.1. pontjában előírt kezelések közül legalább egynek alávetettek, amit hatékonyságvizsgálat követett, vagy amelyeket a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete A. része II. fejezete 2. szakaszának megfelelően importáltak;

c)	az 1. feldolgozási módszerrel (nyomáson történő sterilizálás) vagy a 142/2011/EU rendelet IV. mellékletének III. fejezetében említett más feldolgozási módszerek valamelyikével feldolgozott sertészsír vagy kiolvasztott zsír;

d)	kedvtelésből tartott állatoknak készült eledel, amely megfelel a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete II. fejezete 3. a) pontjában, valamint 3. b) pontjának i., ii. és iii. alpontjában meghatározott követelményeknek;

e)	a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete VI. fejezete C.2. pontjának megfelelő vadásztrófeák;

f)	gyári mosásnak alávetett vagy cserzésből nyert sertéssörte, valamint biztonságosan lezárt csomagolásban tárolt, száraz, feldolgozatlan sertéssörte;

g)	in vitro diagnosztikai vagy laboratóriumi reagenskénti felhasználásra szánt csomagolt állati termékek;

a 2001/83/EK irányelvben meghatározott gyógyszerek, a 93/42/EGK tanácsi irányelv (20) 1. cikkének (5) bekezdése g) pontjában említett, életképtelenné tett állati szövet felhasználásával készült orvostechnikai eszközök, a 2001/82/EK irányelvben meghatározott állatgyógyászati készítmények, valamint a 2001/20/EK irányelvben meghatározott vizsgálati gyógyszerek;

i)	a 92/118/EGK irányelv I. melléklete 2. fejezetének A. részében foglalt feltételeknek megfelelő, megtisztított, lekapart, majd vagy sózott, vagy kifehérített, vagy szárított állati belek, amelyeket kezeltek a bél újrafertőződésének megelőzésének céljából;

j)	azon állati eredetű termékeket tartalmazó összetett termékek, amelyeket nem kell további kezelésnek alávetni, mivel a késztermékeken, melyek összetevői megfelelnek az e határozatban foglalt állat-egészségügyi feltételeknek, már nem volt szükséges a kezelést elvégezni.

(3) Litvánia gondoskodik arról, hogy a (2) bekezdésben említett, más tagállamokba szánt állati termékekhez a következő szöveggel ellátott hatósági bizonyítványt mellékeljék:

9. cikk

A 8. cikk (3) bekezdésétől eltérve:

a)	a 8. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában, valamint i) pontjában említett termékek esetében elegendő, ha a mindenkori uniós jogszabályok által előírt kereskedelmi okmányban megállapított kezelési körülmények betartását a 10. cikknek megfelelően megerősítő okmány igazolja;

a 8. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett termékek esetében elegendő, ha egy olyan kereskedelmi okmányt mellékelnek hozzájuk, amely igazolja, hogy

i.	ipari mosást végeztek rajtuk, vagy

ii.	cserzésből nyerték őket, vagy

iii.	megfelelnek a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete VII. fejezetének A.1. pontjában meghatározott feltételeknek;

a 8. cikk (2) bekezdés g) és h) pontjában említett termékek esetében elegendő, ha olyan kereskedelmi okmányt mellékelnek hozzájuk, amely igazolja a termékek in vitro diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensként, gyógyszerként vagy orvostechnikai eszközként történő felhasználását, feltéve, hogy a termékeken jól látható címkét helyeztek el a következő szöveggel: „csak in vitro diagnosztikai felhasználásra”, „csak laboratóriumi felhasználásra”, „gyógyszer”, illetve „orvostechnikai eszköz”;

a 8. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett, a HACCP-t működtető, ellenőrizhető, szabványos üzemmenetet alkalmazó létesítményben feldolgozott termékek esetében, ahol az üzemmenet biztosítja, hogy az előkezelt összetevők a jelen határozatban foglalt állat-egészségügyi feltételeknek megfeleljenek, elegendő, ha ezt feltüntetik a 10. cikknek megfelelően megerősített, a szállítmányt kísérő kereskedelmi okmányon;

a 2007/275/EK határozat 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő összetett termékek esetében elengedő, ha egy olyan kereskedelmi okmányt mellékelnek hozzájuk, amely a következő szöveget tartalmazza:

„Ezek az összetett termékek szobahőmérsékleten polcon eltarthatók, illetve előállításuk során egyértelműen teljes főzési vagy hőkezelési eljáráson estek át, amely garantálja, hogy a bennük lévő nyersanyagot denaturálták”.

10. cikk

(1) Az erre a cikkre való hivatkozás esetén a litván illetékes hatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy a tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó uniós jogszabályok által előírt kereskedelmi okmányt ellássák a következőket igazoló hivatalos bizonyítvány másolatával:

az érintett termékek előállítása

i.	olyan gyártási folyamat alkalmazásával történt, amelyet az ellenőrzés során az uniós jogszabályok idevágó követelményeinek megfelelőnek és a klasszikus sertéspestis vírusának megsemmisítésére alkalmasnak találtak; vagy

ii.	olyan előkezelt termékekből történt, amelyekkel kapcsolatban igazolták, hogy megfelelnek a 8. és 9. cikkben meghatározott követelményeknek; valamint

b)	a kezelés után olyan intézkedéseket alkalmaznak, melyekkel elkerülhető a klasszikus sertéspestis vírusával való esetleges újrafertőződés.

(2) Az (1) bekezdésben említett bizonyítvány:

a)	hivatkozik erre a határozatra;

b)	30 napig érvényes;

c)	feltünteti a lejárati dátumot;

d)	a létesítmény ellenőrzését követően megújítható.

11. cikk

(1) A illetékes hatóság az I. mellékletben felsorolt területeken belül meghatározza a kockázati övezeteket.

(2) A sertésekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő vagy a sertések elhelyezésére szolgáló épületekbe belépő személyek általi szolgáltatásokat a kockázati övezetekre kell korlátozni, ezek az Unió egyéb részeire nem terjeszthetők ki. Ugyanez érvényes azokra a szolgáltatásokra is, amelyekhez járművek használata szükséges a takarmánynak, a trágyának vagy az elhullott állatoknak az I. mellékletben felsorolt területeken található gazdaságokba és az azok közötti szállítására.

(3) A (2) bekezdés nem vonatkozik a szolgáltatásokra, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	a járműveket, a felszereléseket és az egyéb fertőzéshordozókat megtisztították és fertőtlenítették;

b)	a személyek, a járművek és a felszerelések legalább 3 napon keresztül nem érintkeznek közvetlenül a sertésekkel vagy a sertéstartó gazdaságokkal.

(4) Litvánia gondoskodik arról, hogy:

az I. mellékletben felsorolt területeken elvégezzék a következő megfigyelési intézkedéseket:

i.	ragályos betegség sertéstartó gazdaságban való bármely előfordulását, amelynek során antibiotikumos vagy egyéb antibakteriális gyógyszerekkel való kezelésre kerül sor, késedelem nélkül és a kezelés megkezdése előtt jelenteni kell az illetékes hatóságnak;

ii.	az a) pontban említett sertéstartó gazdaságokban a 2002/106/EK határozat mellékelte IV. fejezetének A. pontjában előírt klinikai vizsgálatokat és mintavételi eljárásokat az állatorvosnak késedelem nélkül el kell végeznie;

b)	szükség szerint megelőző betegségfelügyeleti intézkedéseket kell hozni a 2001/89/EK tanácsi rendelet 4. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint;

c)	a sertéstenyésztő gazdák megfelelő tájékoztatásban részesüljenek.

12. cikk

Litvánia gondoskodik arról, hogy az I. melléklet A. részében felsorolt területeken:

a)	a megfigyelési és védőkörzetekben hozott intézkedéseket legalább addig alkalmazzák, amíg 40 nap eltelt a fertőzött gazdaságok előzetes takarítása és fertőtlenítése óta;

a 2001/89/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett vizsgálatokon felül a megfigyelési körzet valamennyi gazdaságában, mielőtt a 2001/89/EK irányelvben előírt intézkedéseket a megfigyelési körzetben visszavonják, a 2002/106/EK határozat melléklete IV. fejezetének F. része szerinti klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak vessék alá a sertéseket; e vizsgálatokat leghamarabb 30 nappal a fertőzött gazdaságok előzetes takarítása és fertőtlenítése után lehet elvégezni.

13. cikk

(1) A tagállamok Litvánia kivételével nem küldhetnek sertéseket az I. melléklet A. részében felsorolt területeken található vágóhidakra.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)	a sertések szállítására Litvániában használt járműveket minden egyes szállítási művelet után két alkalommal kitakarítsák és fertőtlenítsék, és ezek a járművek a fertőtlenítés után legalább 3 napig ne szállítsanak sertéseket;

b)	azokat a járműveket, amelyek behajtottak valamely litvániai sertésgazdaság területére, a gazdaság elhagyása után két alkalommal kitakarítsák és fertőtlenítsék, és ezek a járművek a fertőtlenítés után legalább 3 napig ne szállítsanak sertéseket;

c)	a takarítás és fertőtlenítés tényét a szállítók az illetékes hatóság előtt bizonyítsák.

14. cikk

A tagállamok módosítják kereskedelemi intézkedéseiket, hogy azok megfeleljenek e határozatnak, és az elfogadott intézkedéseket a megfelelő módon haladéktalanul közzéteszik. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

15. cikk

Ezt a határozatot 2011. október 31-ig kell alkalmazni.

16. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. augusztus 16-án.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3) HL L 316., 2001.12.1., 5. o.

(4) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(5) HL L 39., 2002.2.9., 71. o.

(6) HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.

(7) HL L 224., 1990.8.18., 62. o.

(8) HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(9) HL L 228., 2010.8.31., 15. o.

(10) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(11) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

(12) HL L 94., 2004.3.31., 44. o.

(13) HL L 116., 2007.5.4., 9. o.

(14) HL L 62., 1993.3.15., 49. o.

(15) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(16) HL L 311., 2001.11.28., 1. o.

(17) HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(18) HL L 121., 2001.5.1., 34. o.

(19) HL L 54., 2011.2.26., 1. o.

(20) HL L 169., 1993.7.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

A. rész:

Kaunas megyében Jonava, Kaišiadorys, Kaunas és Kėdainiai körzete és Vilnius megyében Ukmergė and Širvintos körzete

B. rész:

Litvánia egész területe, az A. részben felsorolt területek kivételével.

II. MELLÉKLET

Szövege kép

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.209.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 209

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	54. évfolyam 2011. augusztus 17.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2011/505/EU
	*	A Tanács határozata (2010. december 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás által létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. mellékletének újraszabályozása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 817/2011/EU rendelete (2011. augusztus 11.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által az V, a VI és a VII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, norvég menyhalra irányuló halászat tilalmáról	12
	*	A Bizottság 818/2011/EU rendelete (2011. augusztus 11.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az Vb és a VIa övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, foltos tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	14
	*	A Bizottság 819/2011/EU rendelete (2011. augusztus 11.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VI övezetben, valamint az Vb, a XII és a XIV övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	16
	*	A Bizottság 820/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. augusztus 16.) a trebutilazin hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és a 2008/934/EK bizottsági határozat mellékletének módosításáról ( 1 )	18
	*	A Bizottság 821/2011/EU rendelete (2011. augusztus 16.) az Amerikai Egyesült Államokból származó vinil-acetát behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről	24
		A Bizottság 822/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. augusztus 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	39
		A Bizottság 823/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. augusztus 16.) a cukorágazat egyes termékeire a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó, a 867/2010/EU rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	41
		HATÁROZATOK
		2011/506/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2011. augusztus 16.) a hasított sertések lengyelországi osztályozási módszerei engedélyezéséről szóló 2005/240/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2011) 5745. számú dokumentummal történt)	43
		2011/507/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2011. augusztus 16.) a hasított sertések magyarországi osztályozási módszereinek engedélyezéséről szóló 2005/382/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2011) 5746. számú dokumentummal történt)	49
		2011/508/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2011. augusztus 16.) a klasszikus sertéspestis litvániai előfordulásával összefüggő egyes védintézkedésekről (az értesítés a C(2011) 5798. számú dokumentummal történt) ( 1 )	53

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a fabútorok közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 2009/894/EK bizottsági határozathoz ( HL L 320., 2009.12.5. )	62
*	Helyesbítés a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló, 2010. június 8-i 2010/320/EU tanácsi határozathoz ( HL L 145., 2010.6.11. )	63

Szám	26/T&Q
Tagállam	Franciaország
Állomány	USK/567EI.
Faj	Norvég menyhal (Brosme brosme)
Terület	Az V, a VI és a VII övezet uniós és nemzetközi vizei
Időpont	2011.7.9.

Szám	25/T&Q
Tagállam	Spanyolország
Állomány	HAD/5BC6A.
Faj	Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)
Terület	Az Vb és a VIa övezet uniós és nemzetközi vizei
Időpont	2011.7.4.

Szám	24/T&Q
Tagállam	Spanyolország
Állomány	POK/56-14
Faj	Fekete tőkehal (Pollachius virens)
Terület	VI; az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei
Időpont	2011.7.4.

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0707 00 05	TR	105,8
0707 00 05	ZZ	105,8
0709 90 70	TR	116,3
0709 90 70	ZZ	116,3
0805 50 10	AR	78,3
	CL	75,4
	TR	61,0
	UY	47,4
	ZA	73,9
	ZZ	67,2
0806 10 10	EG	136,4
	TR	153,4
	ZZ	144,9
0808 10 80	AR	164,4
	BR	66,9
	CA	98,2
	CL	115,6
	CN	71,5
	NZ	105,3
	US	167,9
	ZA	97,4
	ZZ	110,9
0808 20 50	AR	162,9
	CL	81,6
	CN	49,3
	NZ	115,4
	ZA	130,0
	ZZ	107,8
0809 30	TR	143,3
0809 30	ZZ	143,3
0809 40 05	BA	52,7
0809 40 05	ZZ	52,7

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	46,44	0,00
1701 11 90 (1)	46,44	0,97
1701 12 10 (1)	46,44	0,00
1701 12 90 (1)	46,44	0,68
1701 91 00 (2)	51,42	2,04
1701 99 10 (2)	51,42	0,00
1701 99 90 (2)	51,42	0,00
1702 90 95 (3)	0,51	0,21