(1)

Az 138/2011/EU rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára.

(2)

Az eljárást annak nyomán indították meg, hogy 2010. április 6-án panaszt nyújtott be a Saint-Gobain Vertex s.r.o., a Tolnatext Fonalfeldolgozó és Műszakiszövet-gyártó Bt., a „Valmieras stikla šķiedra” AS és a Vitrulan Technical Textiles GmbH (a továbbiakban: panaszosok), amelyeknek termelése az egyes üvegszál szitaszövetek teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgált időszak) terjedt ki. Az okozott kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(5)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Az ideiglenes rendelet (11) preambulumbekezdésében említett ellenőrzéseken kívül további ellenőrzésekre került sor a következő vállalatok telephelyén:

(6)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára végleges dömpingellenes vámok kivetését, valamint az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal olyan határidőt is biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat.

(7)

Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket a Bizottság megvizsgálta és adott esetben figyelembe vette.

(8)

Az érintett termék az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Kínából származó, jelenleg az ex 7019 40 00 , ex 7019 51 00 , ex 7019 59 00 , ex 7019 90 91 és ex 7019 90 99 KN-kód alá tartozó, üvegszálakból készült szitaszövet, amelynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2 (a továbbiakban: érintett termék).

(9)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően elvégzett további elemzés megállapította, hogy az érintett termék a (8) preambulumbekezdésben említett öt KN-kód közül három alá nem sorolható be. Ezért az érintett termék meghatározásából az ex 7019 90 91 , az ex 7019 90 99 és az ex 7019 40 00 KN-kódokat el kell hagyni.

(10)

Emlékeztetni kell arra is, hogy az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az egyik kínai exportáló gyártó felvilágosítást kért arra vonatkozóan, hogy az üvegszál korongok is beletartoznak-e a termékmeghatározás körébe. Az uniós gazdasági ágazat véleménye az volt, hogy az üvegszál korongok a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő (downstream) termékek, és az érintett terméktől eltérő termékjellemzőkkel rendelkeznek. A Bizottság azonban úgy döntött, hogy az érdekelt felektől további információk megszerzésére van szükség mielőtt e kérdésben végső következtetésre jutna.

(11)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat és a Csiszolóanyagok Európai Gyártóinak Szövetsége (a továbbiakban: FEPA) az üvegszálkorong-felhasználók képviseletében bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a gyártási folyamat során számos lépés megtétele szükséges az üvegszál szitaszöveteknek üvegszál korongokká való átalakításához. A korongok formája is eltér az általában (keskeny vagy széles) tekercsben szállított, és rendszerint más végfelhasználásra (köszörűkövek megerősítése) is szánt érintett termékétől. A kínai exportáló gyártó egyetért a fenti érvekkel.

(12)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a mintában szereplő kínai és uniós gyártók egyike sem gyártott vagy értékesített üvegszál korongokat.

(13)

Az egyik uniós üvegszálkorong-gyártó, amely az ideiglenes intézkedések bevezetését követően jelentkezett, amellett érvelt, hogy az üvegszál korongokat ne zárják ki a termékkörből. Állítása szerint az üvegszál korongok a termelési-értékesítési láncban nem lejjebb lévő (downstream) termékek, az érintett termék és a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő termék közötti egyértelmű különbséget pedig egy későbbi szakaszban kell meghatározni, amikor a szitaszövet tekercseket bevonattal látják el. A vállalat szerint az építőiparban használt szitaszövet tekercsek más bevonatot kapnak, mint azok a szitaszövet tekercsek, amelyeket később az üvegszál korongok gyártásához használnak fel. Ez utóbbi esetben a tekercseket fenolgyantával vonják be. Más szóval az üvegszál korongok gyártására szánt szitaszövet tekercsek kémiai jellemzői állítólag megegyeznek az üvegszál korongok kémiai jellemzőivel. A vállalat szerint az ilyen szitaszövet tekercsek nem alkalmazhatók az érintett termék fő alkalmazását jelentő megerősítésre az építőiparban. A vállalat ezért azzal érvelt, hogy amennyiben az üvegszál korongokat kizárják a termékkörből, akkor a fenolgyantával bevont szitaszövet tekercseket is ki kell vonni onnan.

(14)

A (13) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a vállalat csak az ideiglenes intézkedések bevezetését követően jelentkezett, és így nem szolgált ellenőrizhető adatokkal állításainak igazolására. Mivel a vizsgálat a különböző alkalmazott bevonatokról nem nyújtott adatokat, a vállalat állítását nem lehetett értékelni a vizsgálat során nyert adatok fényében. Továbbá a különböző szitaszövet tekercsek alapvető fizikai tulajdonságai a bevonatuktól függetlenül megegyeznek, ezért a fenolgyantával bevont szitaszövet tekercsek nem zárhatók ki a termékkörből. Ezért ezt az állítást elutasították.

(15)

A vizsgálat során összegyűlt adatok, valamint a (10) preambulumbekezdésben említett exportáló gyártó, az uniós gazdasági ágazat és a FEPA által az ideiglenes nyilvánosságra hozatalra vonatkozó észrevételeikben közölt bizonyítékok alapján elfogadták az üvegszál korongok termékkörből való kizárására irányuló kérelmet. Ennélfogva magállapítható, hogy az üvegszál korongok a termelési-értékesítési láncban lejjebb lévő (downstream) termékként nem ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel rendelkeznek és eltérő a felhasználási módjuk is a szitaszövethez képest, ezért azokat ki kell zárni az érintett termék ideiglenes rendeletben meghatározott definíciójából. Az üvegszál korongok ezért a továbbiakban nem tartoznak az eljárás hatálya alá.

(16)

A hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(17)

Az ideiglenes rendelet (18)–(32) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság eredetileg két vállalat piacgazdasági elbánásban való részesítését javasolta, de az eljárás későbbi szakaszában e javaslat visszavonásáról döntött, miután a két érintett vállalat piacgazdasági elbánással kapcsolatos státusára vonatkozóan benyújtott állításokat megvizsgálták, és azok igazaknak bizonyultak.

(18)

Az egyik exportáló gyártó, akivel szemben az alaprendelet (18) cikkét alkalmazták, megismételte állításait, amelyeket korábban már felhozott, amikor tájékoztatták a Bizottság piacgazdasági bánásmód elutasítására irányuló szándékáról. Ismét azzal érvelt, hogy a Bizottság a társasági alapszabály és közös vállalkozásról szóló szerződés régi változatát kapta meg, amelyek sosem léptek hatályba, ezért nem is befolyásolhatták a vállalat piacgazdasági elbánásra vonatkozó értékelése során tett megállapításokat.

(19)

Az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdésében foglaltak szerint ezek az érvek nem tudták eloszlatni a kétségeket az eredetileg beadott dokumentumok hitelességével és a cég által benyújtott, a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben megadott információkkal kapcsolatban.

(20)

Azon érvelést illetően, miszerint jelen esetben aránytalan az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazása, a Bizottság eseti alapon alkalmazza ezen cikk rendelkezéseit az egyes esetek jellegzetességeinek megfelelően. E cikknek a jelen eljárás során való alkalmazását megfelelőnek vélték az ideiglenes rendelet (26), (27) és (31) preambulumbekezdésében már említettek alapján, mivel a hamisított dokumentumok benyújtása kétségeket vet fel a vállalat által benyújtott valamennyi dokumentummal kapcsolatban.

(21)

A második exportáló gyártó, amely nem kapott piacgazdasági elbánást, de helyette egyéni elbánásban részesült, vitatta az okot, amely alapján a Bizottság visszavonta döntését. Úgy vélte, hogy nem álltak rendelkezésre olyan kényszerítő erejű bizonyítékok, amelyek az eredeti megállapításokat jelentősen aláásnák és indokolnák a piacgazdasági elbánást biztosító eredeti döntés hatályon kívül helyezését. Azzal érvelt, hogy a pénzügyi kimutatásaikban talált, de az auditjelentésben nem említett pontatlanságok és hiányosságok nincsenek jelentős hatással az elszámolások megbízhatóságára.

(22)

Az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint ezen érvek nem oszlatták el a kételyeket a pénzügyi kimutatásokban szereplő összegek helytállóságával és teljességével kapcsolatban.

(23)

Az exportáló gyártó továbbá úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat eredménye és az esetében megszabott egyéni vámtétel tisztességtelen és aránytalan, mivel a vállalat az eljárás során együttműködést tanúsított és mégis a legmagasabb egyéni vámtételt határozták meg számára, mint a nem együttműködő vállalatok és az alaprendelet 18. cikkének hatálya alá tartozó vállalat esetében. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a vállalat esetében alkalmazott vámot az egyéni elbánásban részesülő vállalatok esetében alkalmazott szokásos módszer eredményeként állapították meg.

(24)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (18)–(32) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(25)

Az ideiglenes rendelet (37) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a mintában nem szereplő kapcsolatban álló vállalatok egyik csoportja az alaprendelet 17. cikke (3) bekezdésével összhangban egyéni elbánást kért és a megadott határidőn belül benyújtotta a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó űrlapot.

(26)

Az (5) preambulumbekezdés szerint ellenőrző látogatásra került sor a kapcsolatban álló vállalatok csoportjának telephelyén és megállapítást nyert, hogy a vállalatok nem teljesítették az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított 1., 2. és 3. kritériumot.

(27)

Az első kritériumot illetően a két kapcsolatban álló vállalat nem szolgált elegendő bizonyítékkal a cég részvényeseinek a társaság tőkéjében szerzett részesedésére vonatkozóan. A részvényesek az alaptőkéhez való hozzájárulás megfizetése nélkül vették át az eredetileg állami pénzeszközökből létrehozott vállalatokat. Továbbá a társasági alapszabályban lefektetett követelményekkel ellentétben nem tartották meg a részvényesek gyűléseit, ilyen gyűlésekről készült jegyzőkönyvet nem bocsátottak rendelkezésre, ami kételyeket támaszt a tekintetben, hogy az üzleti döntéseket valóban a részvényesek hozták állami beavatkozás nélkül. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a vállalatok nem tudták bizonyítani, hogy jelentős állami beavatkozás nélkül hozzák meg üzleti döntéseiket.

(28)

A második kritériumra vonatkozóan a vizsgálat megállapította, hogy a két kapcsolatban álló vállalat számviteli nyilvántartásait nem vetették a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi ellenőrzés alá, mivel azok számos olyan könyvviteli hiányosságot és hibát tartalmaztak, mint pl. a könyvelt/kifizett adók, és a kifizetendő osztalékok elszámolása során elkövetett folyamatos hibák; az értékcsökkenéssel kapcsolatos hiányosságot is találtak, amelyet az auditjelentés sem említett.

(29)

A harmadik kritériumot illetően az egyik kapcsolatban álló vállalat elmulasztotta a földhasználati jogokra vonatozó megállapodás benyújtását, a pénzügyi kimutatásaiban ilyen tételt nem könyveltek és annak kifizetését igazoló bizonylatot sem nyújtottak be. A második vállalat a vele kapcsolatban lévő vállalattól költségmentesen kapott földhasználati jogot, amelyet nem tüntetett fel a könyvelésében, így ennek értékcsökkenési leírására sem került sor.

(30)

A fentiekre való tekinettel a Bizottság a piacgazdasági elbánás elutasítását javasolta az egyéni elbánást kérelmező vállalatcsoportra nézve.

(31)

A Bizottság hivatalosan közölte a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat a kapcsolatban lévő érintett kínai vállalatok csoportjával és a panaszosokkal. Az érintettek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertessék véleményüket, és meghallgatást kérjenek, amennyiben erre konkrét okaik vannak. A piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapítások nyilvánosságra hozatala után nem érkezett be észrevétel.

(32)

Ideiglenesen megállapították, hogy a mintában szereplő egyik kínai exportáló gyártó vállalatcsoport, amely nem kapott piacgazdasági elbánást, teljesíti az egyéni elbánásra vonatkozóan meghatározott valamennyi követelményt.

(33)

Továbbá az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében megállapítottak alapján, az exportáló gyártó, amely esetében a piacgazdasági elbánást visszavonták, megfelel az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott, az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek.

(34)

Az uniós gazdasági ágazat megkérdőjelezte azt a döntést, amely értelmében olyan vállalatot részesítenek egyéni elbánásban, amelynek esetében visszavonták a piacgazdasági elbánásról szóló döntést, mert a könyvviteli hiányosságok és az ellentmondások kétségbe vonták a vállalat teljes adatkészletének hitelességét. Megállapították azonban, hogy a számviteli nyilvántartásban talált szabálytalanságok nincsenek hatással a vállalat exportárainak megbízhatóságára. Ezért az uniós gazdasági ágazat állítását a Bizottság elutasította.

(35)

A fentiekre való tekintettel az eredeti következtetés, miszerint a mintába felvett három exportáló gyártó közül kettő teljesíti az egyéni elbánásra vonatkozó valamennyi követelményt, megerősítést nyer. Az ideiglenes rendelet (33)–(36) preambulumbekezdése az egyéni elbánásra vonatkozóan megerősítést nyer.

(36)

Továbbá a két kapcsolatban álló vállalatból álló csoport, amelynek tagjai egyedi vizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, egyéni elbánást is kérelmeztek arra az esetre, ha a vizsgálat alapján nem felelnének meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek. A Bizottság megállapította, hogy a két vállalat megfelel az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében az egyéni elbánásra vonatkozóan meghatározott feltételeknek.

(37)

Az uniós ágazat megkérdőjelezte azt a döntést is, hogy a két kapcsolatban álló vállalatból alakult csoportot egyéni elbánásban részesítsék, hangsúlyozva, hogy mivel nyilvánvalóvá vált, hogy e vállalatok adatai nem elég megbízhatók annak megítéléséhez, hogy piacgazdasági feltételek között működnek-e, adataikat ezért nem lehet elégségesnek ítélni az egyéni elbánás megadásához sem. Az uniós ágazat érvelését a Bizottság elvetette, mivel megállapítást nyert, hogy a piacgazdasági elbánás megítéléséhez használt adatokban talált szabálytalanságoknak nincs kihatásuk az egyéni vámtételhez való jog megítélésére, és hogy következésképpen az egyéni elbánás megadható.

(38)

Az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért megerősítést nyer, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Kanada megfelelő analóg ország. Az ideiglenes rendelet (39)–(45) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(39)

Emlékeztetni kell arra, hogy a rendes érték számtani képzéssel való meghatározását találták indokoltabbnak annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a Kanadában gyártott és értékesített hasonló termék, valamint a Kínából származó érintett termék közötti minőségi különbségeket. A rendes értéket ezért a kanadai gyártónál felmerülő előállítási költségek, az ehhez hozzászámított értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a belföldi piacon elért nyereség ésszerű összegének felhasználásával számították ki.

(40)

Az egyéni elbánásban részesülő vállalatok vitatták a számtanilag képzett rendes érték kiszámítási módját és egyikük különösen annak terméktípusonkénti képzését kérdőjelezte meg. Megerősítést nyert, hogy a rendes értéket terméktípusonként állapították meg az érintett termék analóg országbeli egyetlen gyártójától kapott adatok alapján. Tekintettel arra, hogy az adatokat bizalmasan kell kezelni, a rendes értéket ártartomány formájában hozták nyilvánosságra.

(41)

Három fél szerint a nyilvánosságra hozott rendes érték szerint nem lehetett ésszerűen értelmezni azokat a tényeket és szempontokat, amelyek alapján a dömpingkülönbözet meghatározásra került. Mindegyik vállalat további információkat kért a rendes érték meghatározására vonatkozóan, beleértve a minőségi különbségek figyelembevétele érdekében a normál értéken végzett különféle kiigazítások mennyiségét is. Tekintettel azonban az adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségre, megállapították, hogy az összes nyilvánosságra hozható információt a vállalatok rendelkezésére bocsátották.

(42)

Ezért ezt a kérést elutasították. Az ideiglenes rendelet (46)–(49) preambulumbekezdése a rendes érték meghatározására vonatkozóan megerősítést nyer.

(43)

Az ideiglenes szakaszban egyéni elbánásban részesült egyik vállalat magyarázatot kért a csomagolási költségek kiszámítására vonatkozóan, mivel úgy vélte, hogy a csomagolással kapcsolatban nyilvánosságra hozott adatok sem a tranzakciók mennyiségével, sem azok értékével nincsenek szoros összefüggésben. Mivel a dömpingellenes kérdőívre adott válaszában e vállalat semmiféle csomagolási költségről nem tett említést, ezért a csomagolási költség kiszámítása a mintavételben szereplő másik két exportáló gyártótól kapott információ alapján történt.

(44)

Az exportár meghatározására vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (50) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(45)

A végleges megállapítások nyilvánosságra hozatala után a piacgazdasági elbánásban részesítendő, kapcsolatban álló vállalatok csoportja arra hivatkozott, hogy az exportárból kiigazítás formájában levont különböző összegek kiszámításakor a jutalékköltségeket nem kellett volna figyelembe venni. Az érvet a Bizottság kedvezően fogadta és az exportárat ennek megfelelően kiigazították, és ennek következtében e csoport dömpingkülönbözetét is felülvizsgálták.

(46)

A rendes érték és az exportárak gyártelepi paritáson történő összehasonlítására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (51) és (52) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(47)

Az érintett termék egyik uniós importőre üdvözölte az ideiglenes intézkedések bevezetését, mivel azok ismét egy kárt nem okozó szintre állítják majd vissza a behozatali árat. Úgy vélte azonban, hogy a különböző kivetett vámok közötti 10 %-ot meghaladó különbség a piac torzulásához vezethet. Ezért az intézkedések felülvizsgálatát kérte annak érdekében, hogy az egyéni elbánásban részesülő, alacsonyabb egyedi vámtételekre jogosult vállalat ne részesülhessen ennek előnyeiből. Az importőr szerint megnőtt az intézkedések kijátszásának veszélye az alacsonyabb egyedi vámtételekre jogosult exportáló gyártó részéről. További információkkal vagy bizonyítékokkal azonban az importőr nem támasztotta alá ezt az állítást, ezért azt figyelmen kívül hagyták.

(48)

Ezen az alapon a végleges dömpingkülönbözetek a CIF uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli ár százalékaként kifejezve a következők:

(49)

A dömpingkülönbözetekre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (53)–(57) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(50)

Ennek alapján a dömpingkülönbözet országos szintje véglegesen a vámfizetés nélküli, CIF uniós határparitásos ár 62,9 %-a, és az ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(51)

Egyértelművé kell tenni, hogy az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdésében az „uniós gazdasági ágazat” kifejezés valamennyi uniós gyártóra vonatkozik. Az uniós gyártásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(52)

Amint a (9) preambulumbekezdésben megadott magyarázatból kiderül, az ex 7019 90 91 , az ex 7019 90 99 és az ex 7019 40 00 KN-kódokat az érintett termék leírásából törölni kell. E kódok kizárása semmilyen módon nem változtatta meg az uniós fogyasztásra vonatkozó következtetéseket, a behozatalt is beleértve, mivel ezek a panaszban szereplő számadatokon alapultak, amelyeket az együttműködő vállalatok által megadott, valamint az Eurostat által szolgáltatott ellenőrzött számadatok egészítettek ki.

(53)

Az uniós fogyasztásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (61)–(63) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(54)

Az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenére, árára és piaci részesedésére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (64)–(66) preambulumbekezdésében foglalt megállapítások ezúton megerősítést nyernek.

(55)

Az áralákínálásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (67) és (68) preambulumbekezdésében az áralákínálás megállapítására leírt módszer, beleértve a minőségi szempontú kiigazítást is, megerősítést nyer. Az ideiglenes intézkedések bevezetése után azonban az egyik kínai exportáló gyártói csoport egyedi vizsgálatban részesülhetett, és a hasonló terméktípusok árainak összehasonlítását ezt követően újraértékelték. Ez az újraértékelés megerősítette, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal 30–35 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak a vizsgálati időszak során.

(56)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (69)–(84) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(57)

A kárra vonatkozó következtetésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (85)–(87) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(58)

A dömpingelt behozatal hatására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (89)–(91) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(59)

Az egyéb tényezők hatásaira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (92)–(96) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(60)

Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (97)–(99) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(61)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (101)–(103) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(62)

Az importőrők érdekére vonatkozó észrevételek hiányában megállapítható, hogy érintett termék behozatalára vonatkozó végleges intézkedések bevezetése nem sértené az importőrök érdekeit.

(63)

Emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat ideiglenes szakaszában nem tanúsítottak együttműködést sem a felhasználók, sem a fogyasztói érdekképviseletek. Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően egyetlen felhasználói szövetség nyújtott be észrevételeket. Az észrevételek azonban csak az intézkedések üvegszál korongokra történő bevezetésének lehetséges negatív hatásaival foglalkoztak, amennyiben azokat a termékkörből nem zárják ki. A (15) preambulumbekezdésben leírtak alapján megállapítható, hogy az üvegszál korongokat ki kell zárni a termékkörből. A végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése tehát nem gyakorol negatív hatást az üvegszál korongok felhasználóira.

(64)

A felhasználók és a fogyasztók érdekeire vonatkozó további észrevételek hiányában megállapítást nyert, hogy a végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése az érintett termék behozatalára nem lenne ellentétes az érdekeikkel.

(65)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy nincsenek kényszerítő okok a Kínából származó üvegszál szitaszövetek behozatala elleni végleges dömpingellenes vámok kivetésével szemben.

(66)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik kínai exportáló gyártó azt állította, hogy a kárkülönbözetének kiszámítására vonatkozóan nem állt rendelkezésére elegendő adat, mert az uniós gazdasági ágazat terméktípusonkénti volumenére, értékeire és áraira vonatkozó adatokat nem hozták nyilvánosságra. A vállalat azzal érvelt, hogy ez nem minősülhet bizalmas információnak, mivel a minta négy uniós gyártóból állt. Meg kell jegyezni azonban, hogy a vizsgálati időszakban bizonyos terméktípusokat csak nagyon korlátozott számú uniós gyártó értékesített. Ezért elővigyázatosságból úgy határoztak, hogy az ilyen tranzakciókban szereplő árakat, mennyiségeket és értékeket nem hozzák nyilvánosságra. Nem szükséges továbbá minden egyes terméktípus esetében felfedni a részletes számadatokat annak érdekében, hogy a felek számára lehetővé tegyék a számítási módszer és a számítás eredményének kellő megismerését.

(67)

Ugyanez a kínai exportáló gyártó a kárkülönbözet kiszámításánál alkalmazott nyereségcélt is megkérdőjelezte, különösen azt a tényt, hogy e nyereségcél megegyezett az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti nyereségének súlyozott átlagával. Kétségbe vonta azt is, hogy a nyereségcél meghatározásához a mintában szereplő uniós gyártóktól származó adatokat használták fel az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó adatok helyett. Végül a felhasznált nyereségcél szintjét azzal az értékkel szemben is megkérdőjelezte, amelyet egy másik közelmúltbeli vizsgálatban egy ehhez közeli termékcsoportra vonatkozóan használtak.

(68)

Az ideiglenes rendelet (112) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a nyereségcél az uniós gazdasági ágazat által 2006–2007-ben elért átlagos nyereséget tükrözi, míg a vizsgálati időszak alatti nyereség súlyozott átlagát a mintában szereplő négy vállalat adatai alapján számították ki. Emellett az ideiglenes rendelet (79) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a nyereségesség-számítás nem veszi figyelembe a rendkívüli szerkezetátalakítási költségeket, amelyekről egyes mintában szereplő gyártók beszámoltak. A két nyereségérték egybeesése tehát puszta véletlen.

(69)

Arra vonatkozóan, hogy a nyereségcél meghatározásakor mely adatokat kell felhasználni, megjegyzendő, hogy mintavétel alkalmazásakor a nyereség szintje a kárelemzés egyik mikromutatója. Következésképpen a mintára meghatározott számok reprezentatívnak minősülnek a teljes uniós gazdasági ágazat egészére nézve. Olyan vizsgálat esetén, amikor mintavétel alkalmazására kerül sor, a kárkülönbözet kiszámításakor használt nyereségcélt mindig a mintában szereplő vállalatoktól begyűjtött adatok alapján állapítják meg.

(70)

Végül a másik dömpingellenes vizsgálatban alkalmazott nyereségcélra vonatkozó utalással kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy minden egyes vizsgálat megállapításait és következtetéseit az egyes vizsgálatban együttműködő vállalatoktól gyűjtött adatok alapján fogalmazzák meg egy adott termékleírásra, illetve időszakra vonatkozóan. Ezért lehetetlen közvetlen kapcsolatot megállapítani e két külön vizsgálat megállapításai és a két különböző vizsgálati időszak között.

(71)

A kár megszüntetéséhez szükséges szint kapcsán a kárkülönbözetet felfelé igazították az egyik exportáló gyártóra vonatkozó ideiglenes kárkülönbözet kiszámításánál történt elírás kijavításának eredményeképpen. Ez azonban nem befolyásolja e vállalatra nézve a dömpingellenes vámok szintjét, mivel a vám a dömpingkülönbözeten alapul.

(72)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy mivel egy másik kínai exportáló gyártói csoport – a (32) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint – egyéni elbánásban részesül, ezért a számukra egyéni kárkülönbözetet számítottak ki.

(73)

A (71) preambulumbekezdésben említett kiigazítások következtében felül kellett vizsgálni a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kárkülönbözetének súlyozott átlagát és az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a fennmaradó kárkülönbözetet is.

(74)

Ennek alapján a végleges kárkülönbözetek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:

(75)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve, az alacsonyabb vám szabályával összhangban. Ennek megfelelően a vámok mértékét a dömpingkülönbözet szintjén kell megállapítani.

(76)

A javasolt dömpingellenes vámok a következők:

(77)

Az ebben a rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján lettek kiszabva. Ezért azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag a Kínai Népköztársaságból származó, az említett vállalatok – azaz konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten meg nem említett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezetek – által gyártott importált termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(78)

A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási, illetve értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul a Bizottsághoz kell intézni (3), mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyedi vámtételek alkalmazására jogosult vállalatok listájának frissítésével ennek megfelelően módosítják.

(79)

Valamennyi felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, melyek alapján végleges dömpingellenes vámok kivetését szándékozták ajánlani. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették és adott esetben a megállapításokat azoknak megfelelően módosították.

(80)

A két kapcsolatban álló vállalatból álló csoport, amely egyedi vizsgálatot kért és végül egyéni elbánást kapott, kifejezte szándékát, hogy kötelezettségvállalást ajánl fel. A csoport azonban az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem küldött ajánlatot, és ezért azt nem lehetett figyelembe venni.

(81)

Az új exportőrök és a rendelet mellékletében említett, a mintába fel nem vett együttműködő vállalatok egyenlő bánásmódban való részesítése érdekében biztosítani kell, hogy az utóbbi vállalatokra kivetett súlyozott átlagvámot az olyan új exportőrökre is alkalmazzák, amelyek egyébként az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján felülvizsgálatra lennének jogosultak, mivel az említett cikk nem alkalmazandó, ha mintavételhez folyamodtak.

(82)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet nagyságára és az uniós gazdasági ágazatot ért kár szintjére, a Bizottság szükségesnek tartja, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám által biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék. Mivel az üvegszál korongokat mostanra kizárták a termékkörből (lásd a (15) preambulumbekezdést), az üvegszál korongok behozatalára ideiglenesen biztosított összegeket el kell engedni. Amennyiben a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámok, az ideiglenesen biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámok feletti részét el kell engedni,

(1)

A Bizottság 118/2011/EU rendeletében (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Thaiföldről származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára.

(2)

Az eljárást a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH-nak („panaszos”) az egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át kitevő gyártók nevében 2010. április 6-án benyújtott panaszát követően indították meg. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az érintett termék dömpingjére és az ebből származó jelentős kárra vonatkozóan, amelyet elegendőnek tekintettek az eljárás megindításához.

(3)

Amint azt az ideiglenes rendelet (7) preambulumbekezdése is említi, a dömping és a kár vizsgálata a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) irányult. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: kárvizsgálati időszak) terjedt ki.

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtott be írásos észrevételeket az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. Az érintettek, mindenekelőtt két importőr és egy thaiföldi gyártó, meghallgatásra vonatkozó kérelmének eleget tettek.

(5)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a dömpingre, a kárra, az okozatiságra és az uniós érdekre vonatkozó végleges megállapítások kialakításához. Az ideiglenes rendelet (6) preambulumbekezdésében említett ellenőrzéseken kívül további ellenőrzésre került sor a felhasználói kérdőívet egyetlenként kitöltő együttműködő felhasználó, a Rima Benelux Holding BV telephelyén.

(6)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a főbb tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Thaiföldről származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára a Bizottság végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni. E nyilvánosságra hozatalt követően a felek lehetőséget kaptak továbbá arra is, hogy adott határidőn belül ismertessék álláspontjukat.

(7)

Az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit a Bizottság megvizsgálta és adott esetben figyelembe vette.

(8)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (8)–(11) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(9)

Emlékeztetőül: az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően egyetlen thaiföldi exportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban; a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló thaiföldi behozatalt teljes egészében ez az exportáló gyártó bonyolította le. Az exportáló gyártó és egy vele kapcsolatban nem álló, együttműködő importőr azt állította, hogy az a független szakértő, aki az exportáló gyártónál végzett helyszíni vizsgálat során segítette a Bizottság munkáját, számítási hibákat vétett jelentésében. A szakértő egyik feladata az volt, hogy megvizsgálja a nikkelbevonat felvitelére irányuló eljárást, valamint a különböző gyártási szakaszokban az exportáló gyártó által felhasznált nyersanyagok mennyiségét. Amint az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdése említi, a vizsgálat során kiderült, hogy az exportáló gyártó a gyártási költségek jelentős elemei és az egyéb nyersanyagok vonatkozásában hiányos és valótlan információt közölt. Az exportáló gyártó és az említett importőr számítási hibákra vonatkozó állítását a Bizottság megvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy az nem megalapozott. Ezért az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

(10)

Az exportáló gyártó és az említett importőr vitatta az ideiglenes rendelet (19)–(20) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapításokat. Mindenekelőtt azt állították, hogy azon terméktípusok, amelyekre nem állapítottak meg rendes értéket, rendes értékének ideiglenes megállapításához alkalmazott módszer túlzó volt, mivel helytelenül a rendes értékek számtani átlagán alapult. A Bizottság helyt adott ennek a kifogásnak, kiigazította a módszert, és, figyelembe véve a thaiföldi gyártó termékskáláját, kijavította az ezekre az egyéb típusok rendes értékeire alkalmazott számítást, amely pontosabban tükrözi a gyártó helyzetét.

(11)

Az exportáló gyártó továbbá azzal érvelt, hogy az értékesítési, általános és adminisztratív költségek (SGA-költségek) és a haszonkulcs mértéke – 16 %, illetve 8 % – túl magas volt. Az exportáló gyártó azt állította, hogy – a saját, belföldi szállítási költségeit nem tartalmazó, SGA-költségeinek megfelelően – az SGA-költségek mértékének nem kellene meghaladnia a 12,59 %-ot.

(12)

Emlékeztetőül: az ideiglenes rendelet (15)–(17) preambulumbekezdése szerint az exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálat során, így nem nyújtott be adatokat a teljes SGA-költségeiről sem. Ilyenformán és figyelembe véve azt, hogy a vállalkozás teljes SGA-költségeire nézve sem nyújtottak be információkat, úgy határoztunk, hogy a továbbiakban a panaszban említett információkra támaszkodunk. Ezenfelül, a rendelkezésre álló információk fényében és amennyire azokat igazolni lehetett, a 16 %-os SGA-költséget elfogadhatónak tekintettük. Az érvelést ezért elutasítottuk.

(13)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy az ideiglenes számítás során alkalmazott 8 %-os haszon túl magas volt, és ehelyett 5 %-os haszonnal kellett volna számolni. A felsorakoztatott érvek a következők voltak: először is, a kárelemzés során a haszoncélra 5 %-os haszonnal számoltak, másodszor ez az 5 %-os haszon megfelelne az ugyanezen termékre vonatkozó előző vizsgálatok során alkalmazottaknak. Ami az első érvet illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat számára meghatározott haszoncél és a rendes érték meghatározásához alkalmazott haszon nem ugyanazt a logikát követi, így nem kell azonosnak lenniük. Ami a második érvet illeti, a Bizottság egyetértett, hogy indokolt lehet ugyanazt a hasznot alkalmazni, mint az ugyanazon termék előző vizsgálatai során, így úgy határozott, hogy elfogadja ezt az érvelést, a rendes érték számításánál pedig ennek megfelelően megváltoztatta a haszon mértékét.

(14)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat és az exportáló gyártó is nyújtott be észrevételeket. Az uniós ágazat nem értett egyet a haszonkulcsra vonatkozó kiigazítással: azzal érvelt, hogy az 5 %-os haszon nem fedné le elegendő mértékben a gyártásban részt vevő három vállalkozás nyereségességi feltételeit és az érintett termék értékesítését; egyéb nyomós érveket azonban nem közölt. Az érvelést ezért elutasítottuk.

(15)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy az egyik típus rendes értékének számításánál alkalmazott értékcsökkenési, konstrukciós és biztosítási költségek nem egyeztek meg az egyéb típusok számításánál alkalmazottakkal, szerinte pedig minden típusra ugyanazon értéket kell alkalmazni. A Bizottság megvizsgálta az állítást, és valóban hibát talált a számításban. Az exportáló gyártó állításával ellentétben azonban a hiba az egyéb típusok rendes értékének számításánál történt. Az egyéb típusok rendes értéke ennek megfelelően kiigazításra került.

(16)

Az exportáló gyártó azt is állította, hogy azon terméktípusok, amelyekre nem állapítottak meg rendes értéket, rendes értékének megállapításakor nem vették teljesen figyelembe az exportáló gyártó tényleges termékskáláját. E tekintetben az exportáló gyártó megismételte állítását, hogy a megállapított rendes értékek súlyozott átlagát kellene alkalmazni az egyéb típusok esetében, az exportáló gyártó tényleges termékskálájának megfelelően. A (10) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság – a thaiföldi gyártó tényleges termékskálájának figyelembevétele érdekében – egyetértett ezen egyéb típusok rendes értékei számításának felülvizsgálatával, és az egyes típusok valós értékesítési volumenétől függetlenül rendes értékeket állapított meg a kis, közepes és nagy gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre. A Bizottság azonban nem értett egyet azzal, hogy ezenfelül – alátámasztott indokok hiányában – a gyártó uniós értékesítésein alapuló súlyozási együtthatót is figyelembe vegye.

(17)

Ezenfelül az exportáló gyártó azt is állította, hogy a Bizottságnak a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek hosszúságán alapuló rendes érték számítási módszere pontatlan és nem teljes, és új módszert javasolt az átlagok kiszámítására, amely precízebben venné tekintetbe az eltérő méreteket. A (16) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Bizottság megállapította a rendes értéket azon terméktípusokra, amelyekre nem állapítottak meg rendes értéket, továbbá a kis, közepes és nagy gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre is. Az exportőr számítása hibásnak és eredményorientáltnak bizonyult. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(18)

A fent említett változásoktól eltekintve és egyéb észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (15)–(20) preambulumbekezdésének a rendes érték megállapítására vonatkozó megállapításai véglegesen jóváhagyásra kerülnek.

(19)

Az exportáló gyártó az állította, hogy a dömpingszámításnál a szállítási költségek kiszámításakor nem a megfelelő pénznemet alkalmazták. A Bizottság ezt elfogadta.

(20)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (21)–(24) preambulumbekezdésében az exportár meghatározására és az exportárak megfelelő rendes értékkel történő összehasonlítására vonatkozó megállapítások végleges jóváhagyásra kerülnek.

(21)

Az exportáló gyártó az állította, hogy a dömpingkülönbözet kiszámításakor két típus tekintetében nem vették figyelembe a rendes értéket. Az érvelésnek helyt adtunk, és a számítást ennek megfelelően kiigazítottuk.

(22)

A rendes érték számításában és összehasonlításában történt fenti módosításokat figyelembe véve, és egyes, az exportár tekintetében felmerült számítási hibák javítását követően, a dömping véglegesen meghatározott, a vámfizetés előtti, CIF uniós határparitásos ár százalékában kifejezett mennyisége a következő:

(23)

Mivel a thaiföldi érintett termék Unióba irányuló kivitelét teljes egészében az együttműködő exportáló gyártó bonyolította le, úgy határoztunk, hogy a dömpingárrést ezen együttműködő exportáló gyártónál talált árrés szintjén, azaz 16,3 %-ban állapítjuk meg.

(24)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (28)–(32) preambulumbekezdésének megállapításai jóváhagyásra kerülnek.

(25)

A thaiföldi gyártó és számos importőr megkérdőjelezte az ideiglenes rendeletben megállapított uniós fogyasztási tendenciákat. Mindenekelőtt azzal érveltek, hogy a fogyasztás nagyobb mértékben csökkent, mint ahogyan az ideiglenesen megállapításra került (30 % körül). Továbbá pontosítást kértek a fogyasztás meghatározásának Bizottság által alkalmazott módszeréről, mivel a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek vámtarifaszáma alatt egyéb termékek is szerepelnek.

(26)

Meg kell említeni, hogy bár ezek az érdekeltek megtámadták a fogyasztásra vonatkozó megállapításokat, érveik alátámasztására nem nyújtottak be bizonyítékokat vagy adatokat, és módszertani hibára sem mutattak rá.

(27)

A módszertant illetően emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdésében említettek értelmében a fogyasztás az együttműködő felek (a 2008-as vizsgálati időszakra nézve a két uniós gyártó és a thaiföldi exportőr) kitöltött kérdőíveiben megadott értékesítési adatokon, a további importok pedig az Eurostat adatain alapulnak. Figyelembe véve, hogy a más forrásból származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek dömpingellenes intézkedések tárgyát képezik, az importok (függetlenül attól, hogy milyen forrásból származnak) a vámtarifa-adatbázis (TARIC) alszámai alatt vannak bejegyezve, amelyek nagyrészt specifikusak a vizsgált termékre. Ezek az alszámok azt hivatottak biztosítani, hogy – a termékmeghatározásnak az e vizsgálat során történt kisebb kiigazítása ellenére – csak az érintett termék importjait vegyék figyelembe.

(28)

Tekintettel arra, hogy az Eurostat adatai kilogrammban vannak megadva, míg a fogyasztást darabszámra számítják, az egyik importőr felvilágosítást kért a kilogramm-darabszám átszámításra vonatkozó módszerről. Az egyértelműség kedvéért: a Bizottság az 50 gramm/darab átváltási együtthatót alkalmazta, amely megfelel az előző vizsgálatokban alkalmazottaknak, és amely a thaiföldi exportáló gyártó által megadott információkkal összehasonlítva megfelelőnek bizonyult. Megjegyzendő továbbá, hogy ha a Bizottság a thaiföldi exportáló gyártó által megadott információ alapján meghatározott átlagtömeg/darabszám arányt alkalmazta volna, akkor a Thaiföldről származó importok sokkal erőteljesebb növekedést mutattak volna a teljes kárvizsgálati időszakban, mind a teljes volumen (25 %-os növekedés az ideiglenes rendeletben megállapított 19 %-kal szemben), mind a piaci részesedés tekintetében (11,8 %-ról 15,5 %-ra, az ideiglenes rendeletben megállapított értékekkel – 12 %-ról 15 %-ra – ellentétben).

(29)

Az egyik importőr szerint a thaiföldi importok valójában 40 %-kal csökkentek a kárvizsgálati időszakban, de ez az arány az importértéken alapult – és nem a volumenen – a vámkód alá eső összes termékre vonatkozóan, vagyis a megállapítás olyan termékekre is kiterjedt, amelyekre nem képezték a vizsgálat tárgyát. Ezt az érvet el kellett utasítani.

(30)

A fentiek fényében az ideiglenes rendelet uniós fogyasztásra (amely több mint 15 %-kal nőtt 2008 és a vizsgálati időszak közötti időszakban) és a Thaiföldről származó importokra vonatkozó (33)–(40) preambulumbekezdésének megállapításai jóváhagyásra kerülnek.

(31)

Az egyik importőr szerint a kárelemzés elfogult volt, és az uniós gazdasági ágazat rossz pénzügyi helyzetét az egyik vele kapcsolatban álló, a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek piacán állítólagosan haszonnal működő vállalkozás helyzetével együttesen kellene elemezni. E tekintetben megjegyzendő, hogy a kárelemzésnek csak az uniós ágazatnak az Unióban gyártott érintett terméknek az uniós piacon való értékesítésre kell szorítkoznia. Az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében említettek szerint az érintett kapcsolatban álló vállalkozás nem termel az Unió területén, és többnyire az Unión kívülről származó termékek kereskedelmével foglalkozik, ezért nem kell figyelembe venni a kárelemzésben.

(32)

Az előzőek sérelme nélkül azonban hangsúlyozni kell, hogy az importőr nem nyújtott be olyan információt, amely a fent említett kapcsolatban álló vállalkozás jó anyagi helyzetét bizonyítaná. Épp ellenkezőleg, a vizsgálat során szerzett adatok azt mutatják, hogy a vizsgálati időszakban ez a vállalkozás is jelentősen csökkentette a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítési volumenét.

(33)

A fentiek figyelembevételével és a kárelemzésre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában jóváhagyjuk az ideiglenes rendelet (41)–(57) preambulumbekezdésében foglaltakat, és megállapítjuk, hogy az uniós ágazat az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében jelentős kárt szenvedett.

(34)

Habár egyes érdekeltek vitatták az egyéb tényezők hatására vonatkozó ideiglenes megállapításokat (lásd lentebb), egyikőjük sem vitatta az ideiglenes következtetést, amely szerint a thaiföldi dömpingelt importok kárt okoztak az uniós ágazatnak. Az ideiglenes rendelet (58)–(64) preambulumbekezdése jóváhagyásra kerül.

(35)

Egyes érdekeltek vitatták az egyéb tényezők hatásaira vonatkozó ideiglenes megállapításokat; észrevételeik szerint a kereslet visszaesése, az uniós gyártók közötti verseny, az indiai importok és az önkárokozás volt a kár fő oka.

(36)

Ami a kereslet visszaesését illeti, a (25)–(30) preambulumbekezdésre hivatkozunk, amely megerősíti az ideiglenes rendeletben megállapított fogyasztási tendenciákat. El kell utasítani tehát azon állításokat, hogy a kereslet visszaesésének hatásait alulbecsülték. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (67) preambulumbekezdésének következtetése szerint a fogyasztás csökkenése valóban hozzájárulhatott az uniós gazdaság által elszenvedett jelentős kárhoz, habár ezt a hatást jelentős mértékben erősítette a dömpingelt importok hatása. A kereslet visszaesésének hatása azonban nem volt olyan jelentőségű, hogy felülírhatta volna a dömpingelt importok és a megállapított kár közötti okozati kapcsolatot.

(37)

A thaiföldi exportőr azzal is érvelt, hogy az uniós ágazat által elszenvedett kárt az uniós gyártók közötti verseny okozta. Szerinte ennek főként az az oka, hogy az uniós ágazat piaci részesedésének elvesztése egybeesett egy másik uniós gyártó piaci részesedésének növekedésével.

(38)

Noha a thaiföldi exportőr által benyújtott számítások nem teljesen hibátlanok, valóban igaz, hogy a második gyártó piaci részesedése összességében nőtt a vizsgálati időszakban. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdése szerint ez a gyártó jelentős mennyiségű gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket importál Thaiföldről. Érdekes módon ez a gyártó ugyanabban az évben, amikor növelte az Unióban gyártott termékek értékesítését és a piaci részesedését, jelentős mértékben növelte a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítését is. Valójában jelentős importőrévé vált a thaiföldi gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteknek azáltal, hogy megszerezte a thaiföldi exportok számottevő részét az adott évben. Ezért, habár a második uniós gyártó valóban megszerezte az uniós ágazattól a piaci részesedés egy bizonyos hányadát, nehéz lenne nem arra a következtetésre jutni, hogy ez azért sikerült e vállalkozásnak, mert hasznot húzott a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek dömpingelt importjából. Emlékeztetőül: ezt a gyártót kizárták az uniós ágazat meghatározásából, mivel úgy találták, hogy a saját gyártásához képest igen jelentékeny az importtevékenysége.

(39)

Ezenfelül az érdekeltek megismételték az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében már tárgyalt azon állítást, amely szerint az indiai importok szintén kárt okoztak az uniós ágazatnak. Ez azon alapult, hogy India körülbelül 50 %-os uniós piaci részesedéssel rendelkezik, vagyis háromszor akkorával, mint Thaiföld, és a megfelelő átlagárak 3 %-kal csökkentek 2009 és a vizsgálati időszak között, az uniós árnak 24 %-kal ígérve alá. Azt is kihangsúlyozták, hogy az indiai importok jelentékeny hányadát az uniós ágazattal kapcsolatban álló vállalkozás szerezte meg.

(40)

E tekintetben nem közöltek új érveket, és ezekre az állításokra már az ideiglenes rendelet is kitért. Ha az indiai importok teljes mértéke valóban magasabb is volt a thaiföldiénél, az ideiglenes rendeletben rámutattak, hogy ezek az importok különféleképp alakultak: míg a thaiföldi importok összességében növekedtek a kárvizsgálati időszakban, abszolút és relatív tekintetben is, az indiai importok csökkentek (majdnem 10 %-kal), és az indiai piaci részesedés is kissé visszaesett. Ezenfelül az indiai átlagár magasabb volt, mint a thaiföldi importár. Még ha importál is az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló vállalkozás gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket Indiából, ezek az importok jelentősen csökkentek az évek során, ahogyan az a vizsgálat során kiderült, és amint azt a (32) preambulumbekezdésben is említettük.

(41)

Végezetül számos érdekelt állította azt is, hogy a panaszos azért veszítette el ügyfeleit, mert anyacégén, a Ring International Holdingon keresztül aktív üzleti tevékenységet folytatott az értékesítési piacon, továbbá a gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteknek a kapcsolatban álló vállalkozások részére történő értékesítését gondosan meg kell vizsgálni, mivel ezek nyilván nem a szokásos piaci feltételek mellett történtek. Ezeket az állításokat azonban elutasították, mivel nem voltak megalapozottak, és a vizsgálat rámutatott, hogy a kapcsolatban álló vállalkozások részére történt értékesítés elhanyagolható volt az összes értékesítéshez képest.

(42)

A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (65)–(76) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes következtetések jóváhagyásra kerülnek. Még ha az importon kívüli tényezők kihatással is voltak az uniós ágazat helyzetére, megállapítjuk, hogy – az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében – a Thaiföldről származó dömpingelt importok jelentős kárt okoztak az uniós ágazatnak, és e megállapítás egy olyan elemzésen alapul, amelynek során az összes ismert tényezőt beazonosították és elkülönítették a dömpingelt importok káros hatásától.

(43)

Az öt együttműködő importőrből kettő nyújtott be észrevételt írásban az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően. Ezen importőrök egyike meghallgatást kért, egy másik importőr is hasonló kérelmet nyújtott be. A Bizottság úgy határozott, hogy helyszíni látogatást tesz a vizsgálatban a felhasználók közül egyedül részt vevő felhasználónál.

(44)

Észrevétel nem érkezett sem az ideiglenes rendelet piac leírására vonatkozó (79)–(90) preambulumbekezdésével kapcsolatban, sem az uniós ágazati érdekre vonatkozó szakasszal kapcsolatban.

(45)

Elsőként emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet megállapította, hogy az intézkedések bevezetése kizárólag az egyik importőr helyzetére lehet jelentős negatív hatással, amely importőr szintén részt vesz a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek uniós gyártásában. Ez az importőr nem reagált az ideiglenes intézkedések bevezetésére.

(46)

Egy másik importőr, aki szintén kérelmezte a meghallgató tisztviselő elnökletével megtartott meghallgatást, megkérdőjelezte a dömpingkülönbözet kiszámítását, a kárelemzést és az uniós fogyasztás kiszámítását. Új észrevételt az uniós érdekre vonatkozó elemzésre azonban nem nyújtott be.

(47)

Egy harmadik importőr, aki az összes thaiföldi import 20 %-át képviseli, meghallgatást kérelmezett, amelynek során kiderült, hogy a vizsgálat során rendelkezésre bocsátott információval ellentétben nem szüntette meg a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre vonatkozó minden tevékenységét – mint ahogyan azt az ideiglenes rendelet (92) preambulumbekezdése megállapította –, csupán egy másik telephelyre helyezte át ezeket. A meghallgatás során az importőr kifejtette, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre vonatkozó üzleti tevékenysége csak kiegészíti alaptevékenységét, amely más termékekre koncentrál, és nem zárta ki, hogy akkor is importáljon gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket Thaiföldről, ha intézkedéseket rónak ki. A kiterjedt forgalmazási hálózat általános költségei miatt azonban ez majd a dömpingellenes vámok mértékétől függ, valamint attól, hogy emelik-e a fogyasztói árakat. Emellett az importőrre nem lenne jelentősen káros hatással, ha megszüntetné a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre vonatkozó üzleti tevékenységét, mivel az az összes üzleti tevékenységhez viszonyítva kevéssé jelentős.

(48)

Amint azt a (5) preambulumbekezdés is említi, az egyetlen együttműködő felhasználónak a kérdőívben adott válaszait igazoltuk az ideiglenes intézkedések meghozatalát követően elvégzett helyszíni látogatás alkalmával. Ez a felhasználó különböző forrásokból szerezte be a terméket, ideértve az Uniót, Indiát és Thaiföldet is. Kínai importokat is felhasznált, de a dömpingellenes intézkedések bevezetése után új forráshoz fordult.

(49)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek összes beszerzésének 10 %-át thaiföldi importokból bonyolítja, és a vállalkozás az ideiglenes intézkedések bevezetése után úgy határozott, hogy nem importál thaiföldi termékeket. Bár az intézkedések eddig nem befolyásolták jelentősen gazdasági helyzetét, a vállalkozás sajnálatát fejezte ki afelett, hogy most már csak korlátozott beszerzési források állnak rendelkezésére és különösen afelett, hogy nem mindig számíthat a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek rövid időn belüli szállítására.

(50)

Az érdekeltek megerősítették az ideiglenes rendeletben már említett azon állításukat, hogy az intézkedések bevezetése az uniós piacon a beszerzési források korlátozottságához vezet. Ezért érdemes megismételni azt a megállapítást, amely szerint a vizsgálat rámutatott, hogy az uniós piacot valóban a szereplők korlátozott száma jellemzi: egy gyártó van Indiában, egy Thaiföldön, kettő az Unióban és néhány Kínában. A dömpingellenes intézkedések célja az uniós piaci tisztességes verseny visszaállítása, nem pedig az importok megakadályozása. Az intézkedések valóban importcsökkenéshez vezethetnek, ám ellensúlyozzák ezen import kereskedelemtorzító jellegét. Ez azonban nem elengedő ok a dömpingelt import elleni intézkedések bevezetésének megkérdőjelezésére. Az az érv is megállja a helyét, hogy ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhasson minden beszerzési forrás, garantálni kell a tisztességes versenyt az uniós piacon.

(51)

A végleges dömpingellenes vám mértékével, amely alacsonyabb, mint az ideiglenes vám, a thaiföldi importok várhatóan bekerülhetnek az uniós piacra, míg a vizsgálat rámutatott, hogy bár korlátozott számban, de léteznek más beszerzési források is.

(52)

A fentiek fényében és egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (77)–(110) preambulumbekezdésben foglaltakat jóváhagyjuk, és megállapítjuk, hogy az uniós ágazatra vonatkozó rendelkezésre álló információ alapján nincs kényszerítő erejű indok a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések bevezetése ellen.

(53)

A kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (111)–(114) preambulumbekezdése jóváhagyásra kerül.

(54)

A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vámot illetően azon észrevételt tették, hogy a dömpingellenes vámot 6 %-ra kellene csökkenteni, mivel az indiai importok állítólag nem dömpingeltek, és 6 %-kal magasabbak, mint a thaiföldiek. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes vámok célja nem a különböző források árainak összehangolása, hanem a kárt okozó dömping torzító hatásainak megszüntetése.

(55)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, valamint az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az alacsonyabb mértékű vámtételre vonatkozó szabály értelmében végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözet és károkozási határérték szintjén. A vámtételt ennek megfelelően a megállapított dömping szintjén kell meghatározni. Ezt 16,3 %-ban állapították meg, amely jelentős visszaesés az ideiglenes intézkedések óta.

(56)

A fentiek alapján az együttműködő exportőrre vonatkozó végleges dömpingellenes vám mértéke 16,3 %.

(57)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet mértékére és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelet alapján kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket az e rendelet alapján véglegesen kivetett vám mértékéig terjedően véglegesen be kell szedni. Mivel a végleges vám alacsonyabb az ideiglenesen kivetett vámnál, a végleges vám összege felett biztosított összegeket fel kell szabadítani,