|
ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.195.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
|
|
|
|
2011/464/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
2011/465/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
2011/466/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
2011/467/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
A Bizottság 736/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 26.) a fluroxipir hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
* |
||
|
|
|
||
|
|
|
IRÁNYELVEK |
|
|
|
* |
A Bizottság 2011/71/EU irányelve (2011. július 26.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a kreozot hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
|
2011/468/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
2011/469/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
2011/470/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
|
2011/471/EU |
|
|
|
* |
A Bizottság határozata (2010. december 14.) a Németország által a C 38/05 (korábbi NN 52/04) számú, a Biria csoport javára végrehajtott állami támogatásról (az értesítés a C(2010) 8289. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
|
|
2011/472/EU |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/1 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. július 18.)
az Európai Unió és Új-Zéland között, az Európai Közösség és Új-Zéland között a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről létrejött megállapodás módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról
(2011/464/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, együttesen értelmezve annak 218. cikke (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Közösség és Új-Zéland között a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről kötött megállapodás (1) („kölcsönös elismerésről szóló megállapodás”) 1999. január 1-jén hatályba lépett. (2) |
|
(2) |
A Tanács 2002. július 8-án felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Új-Zélanddal a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás módosításának céljából. A tárgyalások az Európai Közösség és Új-Zéland között a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről létrejött megállapodás módosításáról szóló megállapodás („megállapodás”) 2009. június 29-én, Brüsszelben történt parafálásával sikeresen lezárultak. |
|
(3) |
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén való hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett. |
|
(4) |
A megállapodást alá kell írni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és Új-Zéland között, az Európai Közösség és Új-Zéland között a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről létrejött megállapodás módosításáról szóló megállapodás („megállapodás”) aláírására az Európai Unió nevében a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel a megállapodás (3) megkötésére.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy figyelemmel a megállapodás megkötésére, kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. DOWGIELEWICZ
(1) HL L 229., 1998.8.17., 62. o.
(2) HL L 5., 1999.1.9., 74. o.
(3) A megállapodás szövegét a megállapodás megkötéséről szóló határozattal együtt teszik közzé.
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/2 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. július 18.)
a Cotonoui Megállapodás 96. cikke alapján a Guineai Köztársasággal folytatott konzultációs eljárás lezárásáról szóló 2009/618/EK határozatban meghozott megfelelő intézkedések módosításáról és annak hatályon kívül helyezéséről
(2011/465/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között, Cotonouban 2000. június 23-án aláírt (1) és Ouagadougou-ban, Burkina Fasoban 2010. június 22-én felülvizsgált (2) partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: AKCS–EU partnerségi megállapodás), és különösen annak 96. cikkére,
tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között létrejött, az AKCS–EK partnerségi megállapodás alkalmazásában hozandó intézkedésekről és követendő eljárásokról szóló belső megállapodásra (3) és különösen annak 3. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével egyetértésben,
mivel:
|
(1) |
A Guineai Köztársaság haladást ért el a Cotonoui Megállapodás 96. cikke alapján a Guineai Köztársasággal folytatott konzultációs eljárás lezárásáról szóló, 2009. július 27-i 2009/618/EK tanácsi határozat (4) mellékletét képező levélben rögzített kötelezettségvállalásainak végrehajtása terén, amely a vonatkozó intézkedések feloldásának feltétele. |
|
(2) |
A Guineai Köztársaság haladást ért el az alkotmányos rend visszaállításának átmeneti folyamatában, valamint a demokratikus rendszer létrehozása terén, különösen a szabad és átlátható elnökválasztáson győztes elnök beiktatásának és a polgári kormány kinevezésének köszönhetően. |
|
(3) |
Az elnökválasztás megtartása és az új elnök beiktatása a 2009/618/EK határozathoz csatolt levél mellékletében megállapított utolsó szakasz részleges elérésének minősül. |
|
(4) |
A negyedik és egyben az átmenet végét jelentő utolsó szakaszt nem sikerül elérni 2011. július 27-ig, a 2009/618/EK határozat lejártának időpontjáig. |
|
(5) |
Következésképpen, az alkotmányos rendhez való visszatérés terén tapasztalt előrelépés fényében, az elért haladás figyelembevétele érdekében helyénvaló a megfelelő intézkedéseket aktualizálni és a 2009/618/EK határozatot hatályon kívül helyezni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 96. cikke (2) bekezdése c) pontja értelmében elfogadott megfelelő intézkedéseket az e határozat mellékletben található levél tartalmazza.
2. cikk
A 2009/618/EK határozat hatályát veszti.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ez a határozat 2012. július 19-én hatályát veszti.
A határozatot szükség esetén egy hathónapos indikatív időszakot követően felülvizsgálják az Európai Unió helyszínen végzett missziójának következtetései alapján.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
C. ASHTON
(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(2) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.
MELLÉKLET
LEVÉLTERVEZET
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Az Európai Unió üdvözli azt a haladást, amelyet a Guineai Köztársaság az alkotmányos rendhez való visszatérés terén ért el, nevezetesen a 2010-es elnökválasztás békés lezárását, valamint a legitim elnök és a polgári kormány beiktatását követően. A nemrégiben lezajlott elnökválasztás az első valóban nyílt és több jelölt részvételével megtartott szavazás volt Guineai Köztársaság függetlenségének kikiáltása óta, és döntő fontosságú szakaszt jelent a demokratikus törvényességhez való visszatérés felé.
Önök most óriási kihívásokkal néznek szembe, hogy országukat a stabilitás és a gazdasági növekedés pályájára állítsák; ambiciózus reformprogramjuk elfogadtatásával Önök vállalták ezt a feladatot. Az Európai Unió Tanácsa tudatában van azon gazdasági és szociális nehézségeknek, amelyekkel a Guineai Köztársaságnak szembe kell néznie és támogatja Önöket a politikai átmenet e végső, de fontos szakaszában, ezért úgy határozott, hogy felülvizsgálja az Európai Unió és a Guineai Köztársaság közötti együttműködés újraindításának utolsó szakaszához kötött feltételeket, azaz a 10. európai fejlesztési alapra (EFA) vonatkozó országstratégiai dokumentum és nemzeti indikatív program (DSP/PIN) aláírását, amely a Guineai Köztársasággal folytatandó együttműködés 2013-ig tartó szakaszára terjed ki.
E határozat értelmében az Európai Unió aláírhatja az országstratégiai dokumentumot és nemzeti indikatív programot a Guineai Köztársasággal, amint azt véglegesítik, valamint miután a guineai hatóságok megküldik az Európai Uniónak a részletes, kidolgozott, az illetékes hatóságok által elfogadott, a 2011 végéig megrendezendő parlamenti választások időpontját és szakaszait meghatározó menetrendről szóló hivatalos közleményt.
Az országstratégiai dokumentum és nemzeti indikatív program aláírása után azonnal mobilizálni lehet a közvetlenül a lakosság támogatásának finanszírozását célzó, az alapvető szociális szolgáltatásokra szánt alapokat. Az ezekben a dokumentumokban tervezett többi projekt és program, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) esetleges új műveleteinek (1) technikai előkészületei szintén tovább folytatódhatnak, az alapok kifizetése azonban csak a szabad és átlátható választások megtartása után lesz lehetséges.
Az Európai Unió úgy tekinti, hogy bár az elnökválasztás alapvető a demokratikus átmenet folyamatában, a parlamenti választások és az új, demokratikusan megválasztott Nemzetgyűlés felállítása továbbra is döntő fontosságú az átmenet befejezéséhez és egy teljes demokratikus keret megteremtéséhez. Az Európai Unió továbbra is bízik abban, hogy a parlamenti választásokra – a guineai hatóságok bejelentésének megfelelően – legkésőbb 2011 utolsó negyedévében sor kerül, és továbbra is készen áll arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a választások megszervezéséhez (5 millió euro indikatív összeg).
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a guineai kormánnyal a Cotonoui Megállapodás 8. cikkének keretében folytatott rendszeres politikai párbeszéd folytatása mellett az említett megállapodás 9. cikke szerinti lényeges elemeivel – nevezetesen az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság, csakúgy mint a nemzeti megbékélés, a büntetlenség megszüntetése és a politikai, igazságügyi és gazdasági kormányzás területét érintő reformok, valamint a biztonsági ágazat reformja – kapcsolatban.
A Guineai Köztársaság kormánya továbbra is számíthat az Európai Unió támogatására és segítségére a fenntartható gazdasági növekedéshez és lakosságának jólétéhez való visszatéréshez vezető ambiciózus útján.
Kérjük, Tisztelt Elnök úr és Miniszterelnök úr, fogadják őszinte nagyrabecsülésünk kifejezését.
Kelt Brüsszelben,
Az Európai Unió részéről
MELLÉKLET
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
|
A guineai fél kötelezettségvállalásai |
Az Európai Unió kötelezettségvállalásai |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
(1) Az intézkedés nem vonatkozik az EBB által a súlyosan eladósodott szegény országokra (HIPC) vonatkozó kezdeményezés keretében már megkezdett átmeneti segélyműveletekre, ideértve az EBB által kezelt EFA kölcsönök hátralékainak elengedését is.
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/5 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. július 19.)
az Európai Közösség és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás megkötéséről
(2011/466/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával és (7) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),
mivel:
|
(1) |
A Bizottság az Unió nevében tárgyalt Kanadával egy, az Európai Unió és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodásról (2) (a továbbiakban: a megállapodás), a tárgyalások megkezdésére felhatalmazó tanácsi határozattal összhangban. |
|
(2) |
A megállapodást az Unió nevében a későbbi lehetséges megkötésére is figyelemmel és a 2009/469/EK tanácsi határozattal (3) összhangban 2009. május 6-án aláírták. |
|
(3) |
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az Európai Uniónak értesítést kell küldenie arról, hogy az Európai Unió az Európai Közösség jogutódja. |
|
(4) |
A megállapodást jóvá kell hagyni. |
|
(5) |
Eljárási intézkedéseket kell meghatározni az Uniónak a megállapodás által felállított közös testületekben való részvételére, valamint különösen a megállapodást és annak mellékleteit érintő módosításokra, annak új mellékletekkel való kiegészítésére, az egyes mellékletek felmondására, konzultációkra, vitarendezésre és védintézkedésekre vonatkozó határozatok elfogadására. |
|
(6) |
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy Kanadával kötött, hasonló tárgyú kétoldalú megállapodásaikat e megállapodás hatálybalépésétől kezdve felmondják, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.
A megállapodás szövegét (4) csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodás 16. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítés megtételére és a következő értesítés megtételére jogosult személy(eke)t:
„A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeképpen az Európai Unió felváltotta az Európai Közösséget, és annak jogutódjává vált; ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait, és vállalja annak kötelezettségeit. Ezért a megállapodásban szereplő, az »Európai Közösség«-re vonatkozó hivatkozásokat adott esetben az »Európai Unió«-ra való utalásokként kell értelmezni.”
3. cikk
(1) Az Uniót a feleknek a megállapodás 9. cikkében létrehozott vegyes bizottságában az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség támogatásával és a tagállamokat képviselő légiközlekedési hatóságok kíséretében az Európai Bizottság képviseli.
(2) Az Uniót a megállapodás A. mellékletének 2. pontjában említett tanúsítási vegyes szakbizottságban és a megállapodás B. mellékletének 4. pontjában említett karbantartási vegyes szakbizottságban az egyes ülések napirendjével közvetlenül érintett légiközlekedési hatóságok támogatásával az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség képviseli.
4. cikk
(1) A Bizottság a Tanács által kijelölt különbizottsággal konzultálva meghatározza a felek vegyes bizottságában a következő kérdések tekintetében az Unió által képviselendő álláspontot:
|
— |
A felek vegyes bizottságának a megállapodás 9. cikkének (3) bekezdésében említett eljárási szabályzatának elfogadása vagy módosítása. |
(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett különbizottsággal folytatott konzultációt követően és a véleményét teljes mértékben figyelembe véve a következő intézkedéseket hozhatja:
|
— |
védintézkedéseket fogadhat el a megállapodás 6. cikkével összhangban, |
|
— |
konzultációt kérhet a megállapodás 15. cikkével összhangban, |
|
— |
intézkedhet a megállapodás 10. cikkével összhangban történő felfüggesztésről, |
|
— |
feltéve, hogy a Bizottság egy, a tervezett módosítások hatásaira és megvalósíthatóságára vonatkozó átfogó ténybeli elemzést nyújtott be, a megállapodás 16. cikke (5) bekezdésével összhangban módosíthatja a megállapodás mellékleteit, amennyiben ezek a módosítások a vonatkozó uniós jogszabályokkal konzisztensek, és nem vonják maguk után az uniós jogszabályok módosítását, |
|
— |
a megállapodás 16. cikke (3) és (5) bekezdésével összhangban az egyedi mellékleteket eltávolíthatja, |
|
— |
a megállapodással összhangban valamely fél általi bármely más intézkedés, az e cikk (3) bekezdésre és az EU-jogra is figyelemmel. |
(3) A Tanács minősített többséggel határoz a Bizottság javaslatáról és a szerződés rendelkezéseivel összhangban a megállapodás bármely más módosításairól, amelyek nem tartoznak e cikk (2) bekezdésének hatálya alá.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 19-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. SAWICKI
(1) 2011. június 23-i egyetértés.
(2) HL L 153., 2009.6.17., 11. o.
(3) HL L 153., 2009.6.17., 10. o.
(4) A megállapodás szövegét az aláírásról szóló határozat szövegével együtt hirdették ki (HL L 153., 2009.6.17., 11. o.).
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/7 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. július 19.)
az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 14. cikke által létrehozott EU–Svájc Vegyes Bizottságban a megállapodás szakképesítések kölcsönös elismeréséről szóló III. mellékletének kicserélése tekintetében elfogadandó, az Európai Unió által képviselendő álláspontról
(2011/467/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (9) bekezdésére, összefüggésben annak 46., 53. és 62. cikkével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) 1999. június 21-én írták alá, és 2002. június 1-jén lépett hatályba. |
|
(2) |
A megállapodás 14. cikke létrehozza a vegyes bizottságot. A megállapodás 18. cikkének megfelelően a vegyes bizottság határozattal módosítja a megállapodást, többek között a megállapodásnak a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló III. mellékletét. |
|
(3) |
Az EU jogi aktusainak koherens és helyes alkalmazása, továbbá az igazgatási és az esetleges jogi nehézségek elkerülése érdekében a megállapodás III. mellékletét módosítani kell azoknak az új uniós jogi aktusoknak a felvétele érdekében, amelyekre a megállapodás jelenleg nem hivatkozik. |
|
(4) |
A világosság és ésszerűség érdekében a megállapodás III. mellékletét egységes szerkezetbe kell foglalni és ki kell cserélni egy új melléklettel. |
|
(5) |
Az EU–Svájc Vegyes Bizottságon belüli uniós álláspontnak ezért a mellékelt határozattervezeten kell alapulnia, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 14. cikkével létrehozott EU–Svájc Vegyes Bizottságban az Európai Unió által képviselendő álláspont, a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló III. melléklet kicserélése tekintetében, az e határozathoz csatolt EU–Svájc vegyes bizottsági határozattervezeten alapul.
2. cikk
Az EU–Svájc Vegyes Bizottság határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 19-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. SAWICKI
TERVEZET
AZ EU–SVÁJC VEGYES BIZOTTSÁG …/2011 HATÁROZATA
amelyet az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás 14. cikke hozott létre
(…)
a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló III. melléklet kicseréléséről
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 14. és 18. cikkére,
tekintettel a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvre (2) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A megállapodást 1999. június 21-én írták alá és 2002. június 1-jén lépett hatályba. |
|
(2) |
A megállapodásnak a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló III. mellékletét legutóbb az EU–Svájc Vegyes Bizottság 1/2004 határozata (3) módosította, és naprakésszé kell tenni az Európai Unió (EU) új, 2004 óta elfogadott jogi aktusainak, különösen a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) figyelembevétele érdekében. |
|
(3) |
A megállapodás III. mellékletét a Bolgár Köztársaságnak és Románianak az EU-hoz 2007. január 1-jén történt csatlakozásához kell igazítani. |
|
(4) |
Ezért az áttekinthetőség és érthetőség érdekében a megállapodás III. mellékletét egységes szerkezetbe kell foglalni és egy új melléklettel kicserélni. |
|
(5) |
Svájc az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1993. április 5-i 93/16/EGK tanácsi irányelvvel (5) és a 2005/36/EK irányelvvel összhangban egységes szakmai képesítést és egységes szakmai címet ír elő a belgyógyászoknak, amely azonos lesz minden jelenlegi és jövőbeli háziorvos számára. |
|
(6) |
A 2005/36/EK irányelv hatékony alkalmazásának a felek közötti biztosítása érdekében, a Bizottság továbbra is szorosan együtt fog működni Svájccal és különösen megfelelő konzultációt fog biztosítania a svájci szakértőknek, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A megállapodásnak a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló III. melléklete helyébe az e határozat mellékletét képező szöveg lép.
2. cikk
Svájc korlátozás nélkül alkalmazza a 2005/36/EK irányelv által biztosított jogokat az e határozatban és a mellékletben foglalt feltételeknek megfelelően.
3. cikk
Ez a határozat angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, valamennyi nyelvi változat egyformán hiteles.
4. cikk
Ez a határozat azt követő napon lép hatályba, hogy Svájc értesítést küldött az ezen határozatot végrehajtó belső eljárásának befejezéséről.
Az elfogadását követő második hónap első napjától ideiglenesen alkalmazzák, kivéve a 2005/36/EK irányelv II. címét, amely a határozat hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó.
Abban az esetben, ha az első bekezdésben hivatkozott értesítés nem történik meg e határozat elfogadását követő 24 hónapon belül, ez a határozat érvényét veszti.
Kelt Brüsszelben, …
a vegyes bizottság részéről
az elnök
a titkárok
(1) HL L 114., 2002.4.30., 6. o.
(2) HL L 124., 2009.5.20., 53. o.
(3) HL L 352., 2004.11.27., 129. o.
MELLÉKLET
„III. MELLÉKLET
SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE
(Oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok)
|
1. |
A szerződő felek megállapodnak, hogy a megállapodás hatályával összhangban alkalmazzák egymás között a szakmai képesítések kölcsönös elismerése terén az Európai Uniónak (EU) a melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusait és közleményeit. |
|
2. |
Eltérő rendelkezés hiányában a »tagállam(ok)« kifejezés a melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusokban a szóban forgó EU jogi aktusok által érintett államokon kívül Svájcra is alkalmazandó. |
|
3. |
E melléklet alkalmazásában a szerződő felek figyelembe veszik azon EU jogi aktusokat, amelyekre a melléklet B. szakasza hivatkozik. |
A. SZAKASZ: HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK
|
1a) |
32005 L 0036: az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.),
az alábbi módosításokkal:
|
|
b) |
E megállapodás alkalmazásában a 2005/36/EK irányelv a következők szerint módosul:
|
|
c) |
Az irányelv II. mellékletének 1. pontja a következő szöveggel egészül ki:
»Svájcban:
|
|
d) |
Az irányelv II. mellékletének 4. pontja a következő szöveggel egészül ki:
»Svájcban:
|
|
e) |
Az irányelv V. mellékletének 5.1.1. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
f) |
Az irányelv V. mellékletének 5.1.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
g) |
Az irányelv V. mellékletének 5.1.3. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
h) |
Az irányelv V. mellékletének 5.1.4. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
i) |
Az irányelv V. mellékletének 5.2.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
j) |
Az irányelv V. mellékletének 5.3.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
k) |
Az irányelv V. mellékletének 5.3.3. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
l) |
Az irányelv V. mellékletének 5.4.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
m) |
Az irányelv V. mellékletének 5.5.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
n) |
Az irányelv V. mellékletének 5.6.2. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
o) |
Az irányelv V. mellékletének 5.7.1. pontja a következő szöveggel egészül ki:
|
|
p) |
Az irányelv VI. melléklete a következő szöveggel egészül ki:
|
|
2a) |
377 L 0249: a Tanács 77/249/EGK irányelve (1977. március 22.) az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.),
az alábbi módosításokkal:
|
|
b) |
A megállapodás alkalmazásában a 77/249/EGK irányelv a következők szerint módosul:
|
|
3a) |
398 L 0005: az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve (1998. február 16.) az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.),
az alábbi módosításokkal:
|
|
b) |
E megállapodás alkalmazásában a 98/5/EK irányelv a következők szerint módosul:
|
|
4a) |
374 L 0556: a Tanács 74/556/EGK irányelve (1974. június 4.) a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 307., 1974.11.18., 1. o.). |
|
b) |
A megállapodás alkalmazásában a 74/556/EGK irányelv a következők szerint módosul:
|
|
5a) |
374 L 0557: a Tanács 74/557/EGK irányelve (1974. június 4.) a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról (HL L 307., 1974.11.18., 5. o.),
az alábbi módosításokkal:
|
|
b) |
A megállapodás alkalmazásában a 74/557/EGK irányelv a következők szerint módosul:
|
|
6a) |
386 L 0653: a Tanács 86/653/EGK irányelve (1986. december 18.) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról (HL L 382., 1986.12.31., 17. o.). |
|
b) |
A megállapodás alkalmazásában a 86/653/EGK irányelv a következők szerint módosul:
A 22. cikk nem alkalmazandó. A 2005/36/EK irányelv 56. cikkével összhangban azonban a Svájc által kijelölt koordinátor a vegyes bizottságnak szóló másolat mellett tájékoztatja a Bizottságot a a 86/653/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályairól. |
B. SZAKASZ: JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A SZERZŐDŐ FELEK FIGYELEMBE VESZNEK
A szerződő felek figyelembe veszik a következő aktus tartalmát:
|
7. |
389 X 0601: a Bizottság 89/601/EGK ajánlása (1989. november 8.) az egészségügyi dolgozók daganatos betegségekkel kapcsolatos képzéséről (HL L 346., 1989.11.27., 1. o.).” |
(*1) Kérjük, illesszék be az elfogadásának napján a vegyes bizottság határozatot.
RENDELETEK
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/24 |
A BIZOTTSÁG 729/2011/EU RENDELETE
(2011. július 20.)
a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az V, a VI és a VII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, norvég menyhalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre. |
|
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát. |
|
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 20-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Lowri EVANS
tengerügyi és halászati főigazgató
MELLÉKLET
|
Szám |
15/T&Q |
|
Tagállam |
Spanyolország |
|
Állomány |
USK/567EI. |
|
Faj |
Norvég menyhal (Brosme brosme) |
|
Terület |
Az V, a VI és a VII övezet uniós és nemzetközi vizei |
|
Időpont |
2011. április 7. |
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/26 |
A BIZOTTSÁG 730/2011/EU RENDELETE
(2011. július 20.)
a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az V, a VI, a VII és a XII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete abroncshalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre. |
|
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát. |
|
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 20-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Lowri EVANS
tengerügyi és halászati főigazgató
MELLÉKLET
|
Szám |
13/DSS |
|
Tagállam |
SPANYOLORSZÁG |
|
Állomány |
BSF/56712- |
|
Faj |
Fekete abroncshal (Aphanopus carbo) |
|
Terület |
Az V, a VI, a VII és a XII övezet uniós és nemzetközi vizei |
|
Időpont |
2011. április 22. |
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/28 |
A BIZOTTSÁG 731/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 22.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Prosciutto Amatriciano [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét a „Prosciutto Amatriciano” elnevezés bejegyzésére (2). |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 22-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Dacian CIOLOŞ
a Bizottság tagja
MELLÉKLET
A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:
1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)
OLASZORSZÁG
Prosciutto Amatriciano (OFJ)
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/30 |
A BIZOTTSÁG 732/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 22.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Göttinger Feldkieker [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét a „Göttinger Feldkieker” elnevezés bejegyzésére (2). |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 22-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Dacian CIOLOŞ
a Bizottság tagja
MELLÉKLET
A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:
1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)
NÉMETORSZÁG
Göttinger Feldkieker (OFJ)
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/32 |
A BIZOTTSÁG 733/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 22.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Kołocz śląski/kołacz śląski [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Lengyelország kérelmét a „Kołocz śląski/kołacz śląski” elnevezés bejegyzésére (2). |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 22-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Dacian CIOLOŞ
a Bizottság tagja
MELLÉKLET
Az 510/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott élelmiszerek:
2.4. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru
LENGYELORSZÁG
Kołocz śląski/kołacz śląski (OFJ)
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/34 |
A BIZOTTSÁG 734/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 22.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Αρνάκι Ελασσόνας (Arnaki Elassonas) [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Görögország kérelmét az „Αρνάκι Ελασσόνας (Arnaki Elassonas)” elnevezés bejegyzésére (2). |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 22-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Dacian CIOLOŞ
a Bizottság tagja
MELLÉKLET
A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:
1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)
GÖRÖGORSZÁG
Αρνάκι Ελασσόνας (Arnaki Elassonas) (OEM)
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/36 |
A BIZOTTSÁG 735/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 22.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Göttinger Stracke [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét a „Göttinger Stracke” elnevezés bejegyzésére (2). |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 22-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Dacian CIOLOŞ
a Bizottság tagja
MELLÉKLET
A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:
1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)
NÉMETORSZÁG
Göttinger Stracke (OFJ)
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/37 |
A BIZOTTSÁG 736/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 26.)
a fluroxipir hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a hatóanyagok első csoportjának a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megújítási eljárásának meghatározásáról és azon anyagok jegyzékének létrehozásáról szóló, 2007. június 27-i 737/2007/EK bizottsági rendelet (3) I. mellékletében felsorolt hatóanyagok esetében, azok jóváhagyásának menetére és feltételrendszerére is alkalmazni kell. A fluroxipir szerepel a 737/2007/EK rendelet I. mellékletében. |
|
(2) |
Az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. május 25-i 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében a fluroxipir részére adott jóváhagyás 2011. december 31-én hatályát veszti. A 737/2007/EK rendelet 4. cikkében meghatározott határidőn belül bejelentés érkezett, amelyben kérték a fluroxipirnek a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételének megújítását. |
|
(3) |
Az azimszulfuron, azoxistrobin, fluroxipir, imazalil, krezoxim-metil, prohexadion és spiroxamin hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvételének megújítására vonatkozó bejelentések elfogadhatóságáról és az érintett bejelentők jegyzékének létrehozásáról szóló, 2008. július 28-i 2008/656/EK bizottsági határozat (5) értelmében a bejelentés elfogadható. |
|
(4) |
A bejelentő a 737/2007/EK rendelet 6. cikkében meghatározott határidőn belül benyújtotta az említett cikkben előírt adatokat, a benyújtott új tanulmányok relevanciájára vonatkozó indoklással együtt. |
|
(5) |
A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva értékelő jelentést készített, amelyet 2009. november 26-án benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz. A hatóanyag értékelése mellett a jelentés azon tanulmányok jegyzékét is tartalmazza, amelyeket a referens tagállam az értékelés során felhasznált. |
|
(6) |
A Hatóság az értékelő jelentést észrevételezésre továbbította a bejelentő, valamint a tagállamok részére, az érkezett észrevételeket pedig továbbította a Bizottságnak. A Hatóság az értékelő jelentést a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. |
|
(7) |
A Bizottság kérésére az értékelő jelentést a tagállamok és a Hatóság szakmai vizsgálatnak vetették alá. A Hatóság ezután 2011. február 24-én ismertette a Bizottsággal a fluroxipir (6) kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetéseit. Az értékelő jelentést és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében közösen megvizsgálták, majd a fluroxipirről szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában 2011. június 17-én véglegesítették. |
|
(8) |
A különböző vizsgálatokból kiderült, hogy a fluroxipirt tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különös tekintettel azokra a felhasználási célokra vonatkozóan, amelyeket a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletesen ismertetett. Az előbbiekre tekintettel helyénvaló a fluroxipir jóváhagyása. |
|
(9) |
Az 1107/2009/EK rendelet 6. cikkével összefüggésben a 13. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében szükséges azonban, hogy a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való első felvétel során nem alkalmazott feltételek és korlátozások előírására kerüljön sor. |
|
(10) |
A fluroxipir jóváhagyásának támogatására vonatkozó következtetésben foglaltaktól függetlenül indokolt további megerősítő információkat kérni. |
|
(11) |
A jóváhagyás előtt megfelelő időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a jóváhagyásból fakadó új követelmények teljesítésére. |
|
(12) |
Az 1107/2009/EK rendeletben a jóváhagyás következményeként meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül, figyelemmel a 91/414/EGK rendelet hatályon kívül helyezése és az 1107/2009/EK rendelet hatálybalépése következtében előállott egyedi helyzetre azonban, a következőket kell alkalmazni. A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani a fluroxipirt tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. A tagállamoknak szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk az érvényes engedélyeket. E határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a III. melléklet szerinti, az egyes növényvédő szerek összes felhasználási céljára vonatkozó aktualizált teljes dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elvek szerinti benyújtására, valamint az értékelésére. |
|
(13) |
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (7) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok szerint nehézségek támadhatnak annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelességei vannak az adatokhoz való hozzáférést illetően. A további nehézségek elkerülése végett szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelességeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér az említett irányelv II. mellékletében leírt követelményeknek megfelelő dossziéhoz. E pontosítás azonban nem ró az említett irányelv I. mellékletét azóta módosító irányelvekhez, illetve rendeletekhez képest új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira. |
|
(14) |
Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(15) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Hatóanyag jóváhagyása
Az I. mellékletben körülírt fluroxipir hatóanyagot az I. mellékletben foglalt feltételekkel jóváhagyták.
2. cikk
Növényvédő szerek újraértékelése
(1) A tagállamok az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően – amennyiben szükséges – a hatóanyagként fluroxipirt tartalmazó növényvédő szerekre kiadott érvényes engedélyeket 2012. június 30-ig módosítják vagy visszavonják.
A fenti időpontig főként arról kell meggyőződniük, hogy az e rendelet I. mellékletében előírt feltételek, az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlop B. részében foglaltak kivételével, teljesülnek-e, és hogy az engedély jogosultja rendelkezik a 91/414/EGK irányelv 13. cikke (1)–(4) bekezdésében, valamint az 1107/2009/EK rendelet 62. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban a 91/414/EK irányelv II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dossziéval, illetve ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az olyan engedélyezett növényvédő szerek esetében, amelyek fluroxipirt tartalmaznak egyedüli hatóanyagként vagy több olyan hatóanyag egyikeként, amelyek mindegyike legkésőbb 2011. december 31-ig felkerült az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében lévő jegyzékre, a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében hivatkozott egységes elvek szerint, a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlop B. részének figyelembevételével újból elvégzik a növényvédő szer értékelését. Az értékelés alapján meghatározzák, hogy a szer továbbra is megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésében megállapított feltételeknek.
Ezt követően a tagállamok:
|
a) |
a fluroxipirt egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében szükség szerint legkésőbb 2015. december 31-ig módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy |
|
b) |
a fluroxipirt több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2015. december 31-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről rendelkező adott jogszabályban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt. |
3. cikk
A 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosítása
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.
4. cikk
Hatálybalépés és az alkalmazandóvá válás kezdőnapja
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 26-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.
(3) HL L 169., 2007.6.29., 10. o.
(4) HL L 153., 2011.6.11., 1. o.
(5) HL L 214., 2008.8.9., 70. o.
(6) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság: A fluroxipir hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékeléséről szóló szakmai vizsgálat alapján levont EFSA-következtetés (Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance fluroxypyr). EFSA Journal 2011; 9(3):2091. [91 oldal]. doi:10.2903/j.efsa.2011.2091. Lásd: www.efsa.europa.eu/efsajournal.htm
I. MELLÉKLET
|
Közhasználatú név, azonosító szám |
IUPAC-név |
Tisztaság (1) |
Jóváhagyás dátuma |
Jóváhagyás lejárta |
Egyedi rendelkezések |
||||||||||||||||
|
Fluroxipir CAS-szám: 69377-81-7 CIPAC-szám: 431 |
4-amino-3,5-diklór-6-fluor-2-piridiloxi-ecetsav |
≥ 950 g/kg (fluroxipir-meptil) |
2012. január 1. |
2021. december 31. |
A. RÉSZ Kizárólag gyomirtó szerként engedélyezhető. B. RÉSZ Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes alapelvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban 2011. június 17-én véglegesített, a fluroxipirről szóló vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat. Az átfogó értékelésben a tagállamoknak:
Az engedély feltételei között adott esetben szerepelniük kell kockázatcsökkentő intézkedéseknek. A bejelentő megerősítő információt nyújt be az alábbiakról:
A bejelentő a tagállamok, a Bizottság és a Hatóság részére benyújtja az a) és a b) pontban meghatározott információt 2012. július 1-jéig, a c), d), e) és f) pontban meghatározott információt pedig 2013. december 31-ig. |
(1) A hatóanyagok pontos azonosítása és részletes specifikációja a vonatkozó vizsgálati jelentésekben található.
II. MELLÉKLET
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete az alábbiak szerint módosul:
|
1. |
Az A. részben a fluroxipirre vonatkozó bejegyzés törlődik. |
|
2. |
A B. rész a következő bejegyzéssel egészül ki:
|
(1) A hatóanyagok pontos azonosítása és részletes specifikációja a vonatkozó vizsgálati jelentésekben található.
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/42 |
A BIZOTTSÁG 737/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 26.)
az 1217/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletének a körzetek jegyzéke tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 2009. november 30-i 1217/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikkére,
tekintettel Franciaország és Magyarország kérelmére,
mivel:
|
(1) |
Az 1217/2009/EK rendelet I. melléklete tartalmazza a szóban forgó rendelet 2. cikkének d) pontja szerinti körzetek jegyzékét. |
|
(2) |
Franciaország területe az említett mellékletben foglaltak értelmében huszonkét körzetre oszlik. Franciaország az 1217/2009/EK rendelet alkalmazásában kérelmezte Guadeloupe, Martinique és La Réunion felvételét a körzetek jegyzékébe. |
|
(3) |
Magyarország területe az említett melléklet szerint hét körzetre oszlik. Magyarország az 1217/2009/EK rendelet alkalmazásában kérelmezte a körzetek számának csökkentését oly módon, hogy a közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli körzet egyetlen, Dunántúl nevű körzetté olvad össze, továbbá a közép-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi körzet is egyetlen, Alföld elnevezésű körzetben kerül összevonásra. |
|
(4) |
Az 1217/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1217/2009/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet a 2012. számviteli évtől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 26-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
MELLÉKLET
Az 1217/2009/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A Franciaországra vonatkozó rész a következő körzetekkel egészül ki:
|
|
2. |
A Magyarországra vonatkozó rész helyébe a következő szöveg lép: „ Magyarország
|
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/44 |
A BIZOTTSÁG 738/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. július 26.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2011. július 27-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 26-án.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0707 00 05 |
TR |
102,8 |
|
ZZ |
102,8 |
|
|
0709 90 70 |
TR |
111,7 |
|
ZZ |
111,7 |
|
|
0805 50 10 |
AR |
73,7 |
|
TR |
62,0 |
|
|
UY |
62,6 |
|
|
ZA |
89,7 |
|
|
ZZ |
72,0 |
|
|
0806 10 10 |
CL |
54,3 |
|
EG |
150,1 |
|
|
MA |
82,5 |
|
|
TN |
223,5 |
|
|
TR |
177,7 |
|
|
ZA |
62,8 |
|
|
ZZ |
125,2 |
|
|
0808 10 80 |
AR |
153,0 |
|
BR |
81,8 |
|
|
CL |
87,4 |
|
|
CN |
87,0 |
|
|
NZ |
117,4 |
|
|
US |
89,9 |
|
|
ZA |
84,7 |
|
|
ZZ |
100,2 |
|
|
0808 20 50 |
AR |
76,4 |
|
CL |
61,7 |
|
|
CN |
81,8 |
|
|
NZ |
148,5 |
|
|
ZA |
95,5 |
|
|
ZZ |
92,8 |
|
|
0809 10 00 |
TR |
180,0 |
|
XS |
88,0 |
|
|
ZZ |
134,0 |
|
|
0809 20 95 |
CL |
267,8 |
|
TR |
293,2 |
|
|
ZZ |
280,5 |
|
|
0809 30 |
TR |
172,9 |
|
ZZ |
172,9 |
|
|
0809 40 05 |
BA |
50,0 |
|
EC |
64,7 |
|
|
XS |
57,7 |
|
|
ZA |
70,8 |
|
|
ZZ |
60,8 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ ZZ ” jelentése „egyéb származás”.
IRÁNYELVEK
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/46 |
A BIZOTTSÁG 2011/71/EU IRÁNYELVE
(2011. július 26.)
a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a kreozot hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., illetőleg IB. mellékletébe való felvételük lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a kreozot. |
|
(2) |
Az 1451/2007/EK rendelet alapján és a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a kreozot értékelése az említett irányelv V. melléklete szerinti 8. terméktípusban, azaz a faanyagvédő szerekben történő felhasználás vonatkozásában. |
|
(3) |
A tárgyban Svédországot jelölték ki referens tagállamnak, amely az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2007. október 31-én benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást. A jelentésből kiderül, hogy az értékelés csupán az EN 13991:2003 európai szabványban meghatározott „B” és „C” osztályú kreozotra vonatkozik. |
|
(4) |
2008. április 30-án konzultáció indult az érdekelt felekkel. A konzultáció eredményét nyilvánosságra hozták és megvitatták a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv végrehajtása tekintetében illetékes tagállami hatóságok képviselőinek 30. ülésén. |
|
(5) |
A tagállamok és a Bizottság megvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat eredményeit a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2010. december 17-én értékelő jelentésben foglalta össze. |
|
(6) |
Az értékelő jelentésből kiviláglik, hogy a kreozotot tartalmazó faanyagvédő szerek – a faanyag kezelésével összefüggésben értékelt egyes forgatókönyvek esetében – várhatóan megfelelnek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében megfogalmazott követelményeknek. Ezenkívül az érdekelt felekkel folytatott, fentiekben említett konzultáció során olyan határozott jelzések érkeztek, amelyek szerint a kreozot egyes felhasználási módokban való alkalmazása jelentős társadalmi-gazdasági előnyökkel jár. A konzultációval összefüggésben benyújtott és közreadott életciklus-elemzések arra utaltak, hogy a kreozotnak egyes esetekben nincs megfelelő, a környezetet kevésbé károsító alternatívája. Ennek megfelelően indokolt a kreozotot felvenni az I. mellékletbe. |
|
(7) |
A kockázatértékelés mindazonáltal elfogadhatatlan mértékű, a környezetet érintő kockázatokat tárt fel a faanyag felhasználásának az értékelő jelentésben ismertetett egyes forgatókönyvei esetében. |
|
(8) |
Ezen túlmenően a kreozotot küszöbérték nélküli rákkeltő anyagnak tartják és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően az 1B. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként sorolják be. |
|
(9) |
A kreozot, amely vegyületek százainak keveréke, főleg policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat) tartalmaz. Ezek némelyikét az Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottsága a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) XIII. mellékletében foglalt kritériumoknak megfelelően perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyagnak (antracén (5)), illetőleg nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagnak (fluorantén, fenantrén és pirén (6)) minősítette. |
|
(10) |
A PAH-okat a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt jegyzőkönyv III. melléklete, valamint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) III. melléklete kibocsátáscsökkentési rendelkezések hatálya alá tartozó anyagokként sorolja fel. |
|
(11) |
A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezmény végrehajtó testületének 2009/4. számú határozatával elfogadott útmutató felsorolja azokat az elérhető legjobb technikákat, amelyek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok) nagy, helyhez kötött forrásokból származó kibocsátásainak csökkentését szolgálják. A szóban forgó útmutató V. szakaszának E. része külön kitér azokra a PAH-kibocsátásokra, amelyek PAH-okat – például kreozotot – tartalmazó, kőszénkátrányból származó faanyagvédő termékek használata során keletkeznek. Ezek az eljárások a faanyag impregnálásához, raktározásához, kezeléséhez és felhasználásához kapcsolódnak, és olyan alternatív anyagokat is felhasználnak, amelyek minimális mértékűre csökkentik a PAH-alapú termékektől való függést. A jegyzőkönyv ezenkívül javasol elérhető legjobb technikákat a kezelt fa égetésének esetére is. |
|
(12) |
A 850/2004/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdése – a hivatkozott rendelet III. mellékletével összefüggésben – úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak olyan intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet kell elfogadniuk, amelyekkel a PAH-ok keletkezésének és kibocsátásának elkerülése érdekében előmozdítható a helyettesítő vagy módosított anyagok, termékek és eljárások kifejlesztése, valamint a tagállamoknak – indokolt esetben – elő kell írniuk azok használatát. A 850/2004/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamoknak és a Bizottságnak – a létező vegyi anyagokra és növényvédő szerekre az uniós jogszabályok értelmében alkalmazandó vizsgálati és engedélyezési rendszerek keretében – megfelelő intézkedéseket kell tenniük a POP-ok jellemzőivel rendelkező meglévő vegyi anyagok és növényvédő szerek ellenőrzésére. |
|
(13) |
A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) a PAH-okat elsőbbségi veszélyes anyagokként azonosítja, és úgy rendelkezik, hogy a felszíni vizeknek az ilyen anyagok bevezetésével, kibocsátásával vagy veszteségével okozott szennyezését meg kell szüntetni vagy fokozatosan ki kell küszöbölni. |
|
(14) |
Ezért a kreozot felvételét helyénvaló mindössze öt évre korlátozni, továbbá az I. mellékletbe való felvételének megújítása előtt összehasonlító kockázatértékelésnek kell alávetni a 98/8/EK irányelv 10. cikke (5) bekezdése i. pontjának második albekezdésével összhangban. |
|
(15) |
Ezen túlmenően a kreozotot tartalmazó biocid termékeket csak olyan felhasználási módok tekintetében célszerű engedélyezni, amelyek esetében – figyelembe véve minden helyi és egyéb körülményt – nincs megfelelő alternatíva. A termékengedélyezés vagy kölcsönös elismerés iránti kérelmek esetében azon tagállamoknak, amelyekhez ilyen kérelem érkezik, a kérelmezőtől elemzést kell kérniük a helyettesítés műszaki és gazdasági megvalósíthatóságára vonatkozóan. Az engedélyt kiadó tagállamoknak ezen elemzés vagy bármilyen más rendelkezésükre álló információ alapján meg kell indokolniuk azt a következtetésüket, hogy nem léteznek megfelelő alternatív anyagok, és az indoklást el kell juttatniuk a Bizottságnak abban a szakaszban, amikor a termékengedélyt várhatóan megadják. Ebben az összefüggésben – az átláthatóság fokozása céljából – helyénvaló a tagállamoktól megkövetelni, hogy a jelentésbe foglalják be saját információikat – akár közvetlenül, akár egy közzétett cselekvési tervre hivatkozva – arra vonatkozóan, hogy a 850/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban miként mozdítják elő az alternatívák kifejlesztését. Az átláthatóság további növelése céljából indokolt biztosítani, hogy ez az információ nyilvános legyen. |
|
(16) |
Uniós szinten nem értékelték a kreozottal kezelt faanyag minden lehetséges felhasználási módját. Ezért indokolt, hogy a tagállamok értékelést végezzenek el azon felhasználási vagy expozíciós körülményekre, valamint a környezeti elemeket és a népességcsoportokat érintő azon kockázatokra vonatkozóan, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben, továbbá indokolt, hogy a termékengedély megadásakor biztosítsák, hogy a megállapított kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak, illetve meghatározott feltételeket szabnak. |
|
(17) |
Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 31. bejegyzése megállapítja a kreozot faanyagkezelésben való felhasználásának, valamint a kreozottal kezelt faanyag forgalomba hozatalának feltételeit. Helyénvaló előírni, hogy a kreozotot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyek megfeleljenek az említett korlátozásoknak. A Bizottság a Holland Királyság által bejelentett, a kreozot forgalmazásának és felhasználásának korlátozására vonatkozó nemzeti rendelkezésekről szóló, 1999. október 26-i 1999/832/EK bizottsági határozattal (9), a Holland Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (5) bekezdése alapján bejelentett, a kreozottal kezelt faanyag forgalmazásának és felhasználásának korlátozására vonatkozó nemzeti rendelkezések tervezetéről szóló, 2002. január 23-i 2002/59/EK bizottsági határozattal (10), valamint a Holland Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján bejelentett, a kreozottal kezelt faanyag forgalmazásának és felhasználásának korlátozására vonatkozó nemzeti rendelkezésekről szóló, 2002. október 31-i 2002/884/EK bizottsági határozattal (11) engedélyezte, hogy Hollandia megtartsa az EK-Szerződés szerint bejelentett meglévő, szigorúbb nemzeti rendelkezéseit. Az 1907/2006/EK rendelet 67. cikke (3) bekezdésének értelmében, illetve az 1907/2006/EK rendelet 67. cikkének (3) bekezdése szerinti bizottsági közleményben (12) foglaltaknak megfelelően ezek a korlátozások 2013. június 1-jéig tarthatók fenn. A korlátozások többek között kitérnek a kreozottal kezelt faanyag olyan alkalmazásokban történő felhasználásának tilalmára, amelyek során a fa felszíni vagy felszín alatti vízzel érintkezik. |
|
(18) |
Az értékelő jelentés megállapításainak fényében helyénvaló kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását előírni a kreozotot tartalmazó, faanyagvédő szerként felhasznált termékek engedélyezésére vonatkozóan. A kreozot rákkeltő hatása miatt helyénvaló előírni, hogy a szóban forgó anyagot tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyek kiadását ahhoz a követelményhez kössék, amely értelmében meg kell hozni az 1907/2006/EK rendelet, valamint a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (13) szerinti minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a munkavégzők – ideértve a további felhasználókat is – a faanyag kezelésekor, illetve a kezelt faanyag mozgatásakor védve legyenek az anyagnak való expozícióval szemben. A talaj és a víz vonatkozásában megállapított kockázatok fényében megfelelő intézkedéseket kell hozni e környezeti elemek védelmére. A termékhez mellékelt útmutatóban célszerű feltüntetni, hogy a frissen kezelt faanyagot a kezelést követően fedett helyen vagy kemény, nem áteresztő tartón – illetve mindkét feltételnek megfelelő helyen – kell tárolni, és a kiváló anyagrészeket újrahasználat vagy ártalmatlanítás céljából össze kell gyűjteni. |
|
(19) |
Fontos, hogy ezen irányelv előírásai valamennyi tagállamban egyidejűleg kerüljenek alkalmazásra, mivel így biztosítható a forgalomban lévő, kreozot hatóanyagot tartalmazó biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése is. |
|
(20) |
Egy adott hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvételét megelőzően indokolt elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekeltek felkészüljenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dossziét benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét. |
|
(21) |
A felvételt követően indokolt elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. |
|
(22) |
A 98/8/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(23) |
A 98/8/EK irányelv 28. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt az ebben az irányelvben előírt intézkedésekről, ezért a Bizottság az intézkedésekről javaslatot terjesztett a Tanács elé, és ezt a javaslatát továbbította az Európai Parlamentnek. A Tanács nem határozott a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (14) 5a. cikkében megállapított két hónapos határidőn belül, ezért a Bizottság a javaslatot haladéktalanul benyújtotta az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a fenti továbbítástól számított négy hónapon belül nem ellenezte az intézkedést, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 98/8/EK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
(1) A tagállamok legkésőbb 2012. április 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
Ezeket a rendelkezéseket 2013. május 1-jétől alkalmazzák.
A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 26-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
(2) HL L 325., 2007.12.11., 3. o.
(3) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
(4) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(5) A tagállami bizottság 2008. október 8-án elfogadott dokumentuma az antracén különösen veszélyes anyagként történő minősítésének alátámasztásáról.
(6) A tagállami bizottság 2009. december 4-én elfogadott dokumentuma az antracénben szegény antracénolajnak a CMR, PBT és vPvB jellemzői miatt különösen veszélyes anyagként történő minősítésének alátámasztásáról.
(7) HL L 158., 2004.4.30., 7. o.
(8) HL L 327., 2000.12.22., 1. o.
(9) HL L 329., 1999.12.22., 25. o.
(10) HL L 23., 2002.1.25., 37. o.
(11) HL L 308., 2002.11.9., 30. o.
(12) HL C 130., 2009.6.9., 3. o.
MELLÉKLET
A 98/8/EK irányelv I. melléklete a következő bejegyzéssel egészül ki:
|
„45. |
Kreozot |
Kreozot EK-szám: 232-287-5 CAS-szám: 8001-58-9 |
»B« vagy »C« osztályú kreozot az EN 13991:2003 európai szabvány meghatározása szerint |
2013. május 1. |
2015. április 30. |
2018. április 30. |
8 |
A kreozotot tartalmazó biocid termékek csak olyan felhasználási módok tekintetében engedélyezhetők, amelyek esetében az engedélyező tagállam az általa a kérelmezőtől kért, a helyettesítés műszaki és gazdasági megvalósíthatóságáról szóló elemzés vagy bármilyen más rendelkezésére álló információ alapján arra a következtetésre jut, hogy nincsenek megfelelő alternatív anyagok. Azok a tagállamok, amelyek területükön ilyen termékeket engedélyeznek, legkésőbb 2016. július 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben megindokolják hogyan jutottak arra a következtetésre, hogy az adott anyagnak nincsenek megfelelő alternatívái, valamint amelyben jelzik, miként mozdítják elő az alternatív anyagok kifejlesztését. A Bizottság a jelentéseket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A hatóanyagot az e mellékletbe való felvételének megújítása előtt a 10. cikk (5) bekezdése i. pontjának második albekezdésével összhangban összehasonlító kockázatértékelésnek kell alávetni. A termékengedélyezés iránti kérelemnek az 5. cikkel és a VI. melléklettel összhangban történő elbírálása során – amennyiben ez az adott termék esetében releváns – a tagállamok elvégzik azon felhasználási vagy expozíciós körülmények, valamint a környezeti elemeket és népességcsoportokat érintő azon kockázatok értékelését, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az engedélyeket a következő feltételekkel adják ki:
|
HATÁROZATOK
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/52 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. július 6.)
az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja alapján történő igénybevételéről (Dánia „EGF/2010/025 DK/Odense Steel Shipyard” referenciaszámú kérelme)
(2011/468/EU)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (1) és különösen annak 28. pontjára,
tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) azzal a céllal jött létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalóknak, és segítse őket a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésben. |
|
(2) |
A 2009. május 1-jétől benyújtott kérelmek tekintetében az EGAA hatálya kibővült az olyan munkavállalók támogatásával, akik közvetlenül a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat. |
|
(3) |
A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGAA igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi. |
|
(4) |
Dánia az Odense Steel Shipyard vállalatnál történt elbocsátásokra tekintettel 2010. október 6-án az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, majd 2011. március 8-ig további információkkal egészítette ki azt. A kérelem megfelel az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 14 181 901 EUR rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot. |
|
(5) |
Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Dánia által benyújtott kérelem alapján történő pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió 2011. évi általános költségvetésének keretein belül igénybe kell venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy a 14 181 901 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.
2. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Strasbourgban, 2011. július 6-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BUZEK
a Tanács részéről
az elnök
M. DOWGIELEWICZ
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/53 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. július 6.)
az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja alapján történő igénybevételéről (Dánia „EGF/2010/022 DK/LM Glasfiber” referenciaszámú kérelme)
(2011/469/EU)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (1) és különösen annak 28. pontjára,
tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) azzal a céllal jött létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalóknak és segítse őket a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésben. |
|
(2) |
A 2009. május 1-jétől benyújtott kérelmek tekintetében az EGAA hatálya kibővült az olyan munkavállalók támogatásával, akik közvetlenül a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat. |
|
(3) |
A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGAA igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi. |
|
(4) |
Dánia az LM Glasfiber vállalatnál történt elbocsátásokra tekintettel 2010. július 7-én az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, majd 2011. február 3-ig további információkkal egészítette ki azt. A kérelem megfelel az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 6 247 415 EUR rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot. |
|
(5) |
Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Dánia által benyújtott kérelem alapján történő pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió 2011. évi általános költségvetésének keretein belül igénybe kell venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy a 6 247 415 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.
2. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Strasbourgban, 2011. július 6-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BUZEK
a Tanács részéről
az elnök
M. DOWGIELEWICZ
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/54 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. július 6.)
az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja alapján történő igénybevételéről (Belgium „EGF/2010/031 BE/General Motors Belgium” referenciaszámú kérelme)
(2011/470/EU)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (1) és különösen annak 28. pontjára,
tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) azzal a céllal jött létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalóknak, és segítse őket a munkaerőpiacra történő ismételt beilleszkedésben. |
|
(2) |
A 2009. május 1-jétől benyújtott kérelmek tekintetében az EGAA hatálya kibővült az olyan munkavállalók támogatásával, akik közvetlenül a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat. |
|
(3) |
A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGAA igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi. |
|
(4) |
Belgium a General Motors Belgium vállalatnál és négy beszállítójánál történt elbocsátásokra tekintettel 2010. december 20-án az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, majd 2011. január 24-ig további információval egészítette ki azt. A kérelem megfelel az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 9 593 931 EUR rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot. |
|
(5) |
Az EGAA-t tehát igénybe kell venni a Belgium által benyújtott kérelem alapján történő pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió 2011. évi általános költségvetésének keretein belül igénybe kell venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy a 9 593 931 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.
2. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Strasbourgban, 2011. július 6-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BUZEK
a Tanács részéről
az elnök
M. DOWGIELEWICZ
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/55 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2010. december 14.)
a Németország által a C 38/05 (korábbi NN 52/04) számú, a Biria csoport javára végrehajtott állami támogatásról
(az értesítés a C(2010) 8289. számú dokumentummal történt)
(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2011/471/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére (1),
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
miután az említett cikkeknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (2), és ezen észrevételek figyelembevételével,
mivel:
I. ELJÁRÁS
1.1. A Bizottság előtt folyó eljárás
|
(1) |
2002. január 23-án és 2002. augusztus 20-án a Bizottsághoz panasz érkezett a Biria csoportnak nyújtott, állami kezességvállalás formájában megvalósuló állami támogatásról. |
|
(2) |
A Bizottság és Németország közötti levélváltást követően Németország 2003. január 24-én kelt és 2003. január 28-án iktatott levelében értesítette a Bizottságot, hogy visszavonta a Bizottság engedélyéhez kötött kezesség tervezett vállalását. A panaszost erről a 2003. február 17-i levélben értesítették. |
|
(3) |
2003. július 1-én kelt, 2003. július 9-én iktatott levelében, valamint a 2003. augusztus 8-án kelt, 2003. szeptember 5-én iktatott levelében a panaszos további információkat küldött a Biria csoportnak nyújtott másik állami kezességről, valamint állami részesedésekről a csoport vállalkozásaiban. |
|
(4) |
A Bizottság 2003. szeptember 9-én kelt levelében információkat kért, melyeket Németország 2003. október 14-én kelt, 2003. október 16-án iktatott levelében küldött meg. A Bizottság 2003. december 9-én kelt levelében további információkat kért, melyeket Németország 2004. március 19-én kelt, ugyanaznap iktatott levelében küldött meg. |
|
(5) |
2004. október 18-án a Bizottság tájékoztatást kért, mivel kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Biria csoportnak nyújtott támogatási intézkedések megfelelnek-e azoknak a rendelkezéseknek, amelyek alapján azokat nyújtották. A tájékoztatáskérésre adott válaszában Németország 2005. január 31-én kelt és ugyanaznap iktatott levelében további információkat küldött. |
|
(6) |
2005. október 20-án a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást három vélelmezett állami támogatással kapcsolatban. Ugyanabban a határozatában a Bizottság megállapította, hogy több más, állítólag jogellenesen nyújtott támogatási intézkedés vagy nem minősül támogatásnak, vagy azokat már engedélyezett támogatási programok alapján, és azokkal összhangban nyújtották. A Bizottság határozata megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyék meg a szóban forgó támogatási intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket. Észrevételek érkeztek egy névtelenségét kérő érdekelt fél 2006. január 27-én kelt, 2006. január 30-án iktatott levelében, a Prophete GmbH & Co KG (Rheda-Wiedenbrück), és a Pantherwerke AG (Löhne) vállalatok február 6-án kelt, aznap iktatott levelében, valamint a Vaterland-Werke GmbH & Co. KG (Neuenrade) vállalat 2006. február 6-án kelt, aznap iktatott és 2006. február 27-én kelt, aznap iktatott levelében. |
|
(7) |
Ezeket az észrevételeket megküldték Németországnak a 2006. február 6-án és 2006. március 2-án kelt levelekben. Németország 2006. április 5-én kelt, 2006. április 7-én iktatott levelében, valamint 2006. május 12-én kelt, aznap iktatott levelében válaszolt. |
|
(8) |
Németország 2006. január 23-án kelt, aznap iktatott levelében küldte meg észrevételét a hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatban. |
|
(9) |
A Bizottság 2006. február 6-án kelt levelében kiegészítő információkat kért, melyeket Németország 2006. április 5-én kelt, 2006. április 7-én iktatott levelében küldött meg. A Bizottság 2006. július 19-én további információkat kért, melyeket Németország 2006. szeptember 25-én kelt, 2006. szeptember 26-án iktatott levelében küldött meg. |
|
(10) |
A Bizottság 2007. január 24-én határozatot (4) hozott az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (5) 7. cikkének (5) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése alapján. |
1.2. A Bíróság előtt folyó eljárás
|
(11) |
2007. április 5-én Szászország panaszt emelt a Bizottság határozata ellen a 2. és a 3. intézkedést illetően (T-102/07 sz. ügy). További panasz érkezett a Bírósághoz 2007. április 16-án az MB Immobilien Verwaltungs GmbH-tól és az MB System GmbH & Co. KG-tól, amelyek a határozat címzettjeként megnevezett kedvezményezett jogutódjai (T-120/07). Ez utóbbi panasz a határozat tárgyát képező mindhárom intézkedésre vonatkozik. A két ügyet az elnök 2008. november 24-i határozatával egyesítették. |
|
(12) |
2010. március 3-i ítéletében a Bíróság semmisnek nyilvánította a Bizottság 2007. január 24-i határozatát. |
|
(13) |
Az (egymást nagyrészt átfedő) panaszok mindenekelőtt a következő érveket tartalmazták: Egyrészt azt vetették fel a panaszosok, hogy a Bizottság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a 2. és a 3. intézkedés nem tartozik a jóváhagyott német támogatási program alá. Másrészt pedig a panaszosok szerint téves a tényállás Bizottság általi azon értékelése, amely a kedvezményezettet a nehéz helyzetben lévő vállalkozás kategóriájába sorolta. Harmadrészt a panaszosok szerint indokolási hibát tartalmaz a Bizottság határozata a támogatástartalom mértékét illetően. |
|
(14) |
A Bíróság megerősítette a Bizottság határozatát azt a következtetést illetően, hogy a 2. és a 3. intézkedés nem tartozik a jóváhagyott támogatási program alá. Ezenkívül a Bíróság megerősítette a kedvezményezettnek a Bizottság általi „nehéz helyzetben lévő vállalkozásként” való besorolását a nehéz helyzetben levő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló 1999. évi közösségi iránymutatás (6) (a továbbiakban: 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) fogalommeghatározása alapján. A Bíróság kizárólag az alkalmazott kockázati prémiumok támogatástartalmára vonatkozó számítások hiányos indokolása miatt nyilvánította semmisnek a határozatot. Sőt, a Bíróság megállapította, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott kölcsön támogatástartalmának kiszámításakor nem elegendő csupán a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló 1997. évi bizottsági közleményre (7) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábakról szóló 1997. évi közlemény) hivatkozni a különböző kockázati prémiumok alkalmazásának indoklásaként. |
|
(15) |
E határozat ennélfogva végrehajtja a Bíróság ítéletét az EUMSZ 266. cikkének első bekezdése szerint, és részletesebben elemzi azokat a módszereket, melyekkel a Bizottság kiszámította a szóban forgó intézkedések támogatástartalmát. Ez a határozat nem módosítja a Bizottság 2007. január 24-i határozatában közzétett támogatásjogi értékelését; ez különösen érvényes a Bíróság által korábban már vizsgált szempontokra. |
1.3. A Bíróság ítéletét követő eljárás
|
(16) |
A Bíróság ítéletét követően a kedvezményezettek 2010. június 7-én kelt, aznap iktatott levelükben további észrevételeket nyújtottak be. Az észrevételeket 2010. június 16-án küldték meg Németországnak. A kedvezményezettek észrevételeire Németország által adott választ 2010. július 12-én küldték meg a Bizottságnak, melyet aznap iktattak. |
|
(17) |
2010. augusztus 19-én a Bizottság tájékoztatást kért Németországtól, amelyet a 2010. szeptember 14-én kelt, aznap iktatott levélben válaszoltak meg. |
II. LEÍRÁS
2.1. A kedvezményezett
|
(18) |
A Biria csoport 2005. november 7-ig kerékpárgyártással és kerékpárok forgalmazásával foglalkozott. A csoport anyavállalatának, amely akkoriban Biria AG néven volt bejegyezve, székhelye a szászországi Neukirchben volt, mely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint támogatott területnek minősül (8). |
|
(19) |
2003-ban a csoport üzleti forgalma 93,2 millió EUR (2002: 83,8 millió EUR), nyeresége pedig 3,7 millió EUR volt (2002: 5,8 millió EUR veszteség). A csoport 2003-ban 415 főt foglalkoztatott (2002: 490 fő), és ezért nagyvállalatnak minősül. |
|
(20) |
Az anyavállalat 2003-ban alakult a (régi) Biria AG és egyik leányvállalata, a Sachsen Zweirad GmbH összeolvadásával. Ezzel egy időben a vállalkozás neve Sachsen Zweirad GmbH-ról Biria GmbH-ra változott. 2005 áprilisában a Biria GmbH részvénytársasággá alakult (Biria AG). 2003-ban a Biria GmbH 55,7 millió EUR éves forgalmat és 3,6 millió EUR nyereséget ért el. A Biria AG kizárólagos tulajdonosa Mehdi Biria. Az anyavállalat a továbbiakban: Biria. |
|
(21) |
Az anyavállalaton kívül a csoport legfontosabb vállalkozásai a Bike Systems GmbH & Co Thüringer Zweiradwerk KG (a továbbiakban: Bike Systems) – ez a vállalkozás a Biria leányvállalatán, a Bike Systems Betriebs- und Beteiligungsgesellschaft mbH (a továbbiakban: BSBG) vállalkozáson keresztül kapcsolódik a Biriához – és a Checker Pig GmbH. |
|
(22) |
A Bike Systems székhelye a türingiai Nordhausenben van, mely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint támogatott terület. 2003-ban a Bike Systems forgalma 6,1 millió EUR volt, és 0,6 millió EUR veszteséget könyvelt el. 157 főt foglalkoztatott. A Bike Systems kizárólag kerékpárokat gyárt a BSBG anyavállalatnak (bérmunkaszerződés keretében). A BSBG felelős a kerékpárok forgalmazásáért. |
|
(23) |
A Checker Pig GmbH székhelye a szászországi Drezdában van, mely az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott területnek minősül. 2003-ban a Checker Pig GmbH forgalma 6,9 millió EUR volt, és 0,4 millió EUR veszteséget könyvelt el. 43 főt foglalkoztatott. |
|
(24) |
2005. november 7-én a Biria eladta eszközeinek nagy részét egy magántőke-alap, a Lone Star csoport két vállalkozásának. Az ingatlanok a Biria tulajdonában maradtak, melyeket az bérbead a Lone Star csoportnak. Az eszközök eladási ára elérte a 11,5 millió EUR-t. Egy külső szakértő 10,7 millió EUR-ra becsülte a kérdéses eszközök piaci árát. |
|
(25) |
A Németország által közölt információk alapján az értékesítés nyitott, átlátható és feltételhez nem kötött felhívás keretében történt. A felhívást közzétették az interneten és több nyomtatott sajtótermékben. Az új befektető részesedésére több lehetőséget terveztek, pl. eszközvásárlás (asset-deal) útján, „en bloc” valamennyi eszköz megvásárlása, vagy részesedésvásárlás útján. A Lone Star végül az eszközöket asset-deal keretében vette át. |
|
(26) |
Németország szerint a vállalkozás értékesítését már a hivatalos vizsgálati eljárást megindító 2005. október 20-i bizottsági határozatot megelőzően megkezdték. Az ajánlattétel első határideje 2005. október 4-én járt le. |
|
(27) |
Az (új) Biria AG jelenlegi jogutódja az MB Immobilien Verwaltungs GmbH (a továbbiakban: MB Immobilien); a Bike Systems jogutódja az MB System GmbH und Co. KG (a továbbiakban: MB System). Az MB Immobilien 2008 júliusa óta felszámolás alatt áll. |
|
(28) |
E határozatban az anyavállalat, a Biria kivételével a vállalkozások azon megnevezéseit használjuk, amelyeket a vállalkozások az intézkedések jóváhagyásának időpontjában viseltek. |
2.2. A pénzügyi intézkedések
|
(29) |
1. intézkedés: 2001 márciusában a gbb Beteiligungs AG (a továbbiakban: gbb) a Bike System vállalkozásba 2010 végéig tartó futamidővel 2 070 732 EUR csendes betétet vitt be. A gbb akkoriban a DtA-Beteiligungs-Holding AG 100 %-os leányvállalata volt, mely utóbbi szintén 100 %-os leányvállalata volt a Deutsche Ausgleichsbanknak, egy támogatásokkal foglalkozó szövetségi banknak, amelyet közszervezetként alapítottak. |
|
(30) |
A gbb Beteiligungs AG már az egykori Német Demokratikus Köztársaság idejében is létezett a mezőgazdasági ágazat állami bankjaként. Az egyesítési szerződéssel 1990-ben a Berliner Genossenschaftsbankká (Berlini Takarékszövetkezet) alakult át, amely a szövetségi pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó közszervezet volt. 1991-ben változott a neve gbb Beteiligungsholdingra, és 1997-ben alakult át részvénytársasággá. Így már nem a szövetségi kormány tulajdona volt, hanem a Deutsche Ausgleichsbank leányvállalata lett. A közigazgatási szervek a gbb alapítása óta erős befolyást gyakoroltak a vállalkozásra. Amíg a gbb közszervezet volt, a hatáskörrel rendelkező minisztérium közvetlen felügyelete alatt áll, és felügyelőbizottságában a hatóságok képviselői ültek. Részvénytársasággá alakulását és a Deutsche Ausgleichsbankba történt betagozódását követően ugyanazon ellenőrzés alatt állt, mint amit az állami szervek a Deutsche Ausgleichsbank felett gyakoroltak (lásd a következő preambulumbekezdéseket). |
|
(31) |
Közszervezetként a Deutsche Ausgleichsbank a szövetségi belügyminisztérium felügyelete alatt állt. Ezenkívül felügyelőbizottsága többségében a szövetségi és tartományi minisztériumok képviselőiből és a Bundestag képviselőiből állt. |
|
(32) |
A Deutsche Ausgleichsbankról szóló törvény 4. paragrafusának (1) bekezdése szerint a bank tevékenysége azon intézkedések finanszírozására korlátozódik, amelyek a kkv-k és a szabadfoglalkozásúak, a környezetvédelem, a szociálpolitika, valamint a második világháborúban Németországba telepített személyek integrálásának támogatását szolgálják. |
|
(33) |
A Deutsche Ausgleichsbankról szóló törvény 4. paragrafusának (4) bekezdése rendelkezik annak lehetőségéről, hogy a bank részesedést szerezzen más vállalkozásokban, ha ezt a felügyelőbizottság és a bank felügyeletével megbízott minisztérium jóváhagyja. |
|
(34) |
A Bike Systems-ben való részesedés szerepel a Deutsche Ausgleichsbank 2001. és 2002. évi éves jelentéseiben, mivel a csendes betétnek megfelelő részesedés 20 % volt, és ezzel átlépte a jelentéstételi kötelezettség küszöbét. 2001-ben a gbb-nek összesen 18 vállalkozásban volt legalább 20 %-os részesedése. |
|
(35) |
2003-ban a Deutsche Ausgleichsbank egy szövetségi törvény alapján összeolvadt a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW)-val. |
|
(36) |
Mind a Deutsche Ausgleichsbank, mind a KfW úgynevezett támogató intézet, azaz olyan bank, amely tevékenységét regionális, gazdasági és szociálpolitikai intézkedések támogatására korlátozza. Azon megfelelő intézkedések keretében, amelyek végrehajtását Németország az E 10/2000 állami támogatási ügy (9) kapcsán vállalt, a támogató intézetek tevékenysége meghatározott nem üzleti területekre, többek közt kkv-támogatási programok igazgatására korlátozódott. |
|
(37) |
Németország szerint a gbb Bike Systems-ben való részesedésének megszerzése piaci feltételek mellett történt, és emiatt az nem képezett állami támogatást. |
|
(38) |
2. intézkedés: 2003. március 20-án Szászország 80 %-os kezességet vállalt a Sachsen Zweirad GmbH javára nyújtott 5,6 millió EUR összegű működési hitelre, melynek futamideje eredetileg 2008 végén járt le. A kezességet 2004 januárjában visszaadták, és a Biria GmbH javára nyújtott kezesség váltotta fel (lásd a 3. intézkedést). A kezességet Szászország kezességről szóló irányelve szerint nyújtották, amely a Bizottság által jóváhagyott támogatási program volt (10). |
|
(39) |
3. intézkedés: 2003. december 9-én Szászország 80 %-os kezességet vállalt a Biria GmbH (később: Biria AG) javára nyújtott 24 875 000 EUR összegű működési hitelre, melynek célja a forgalom tervezett növelésének finanszírozása és a csoport finanszírozási koncepciójának átdolgozása volt. A 2011. december 31-ig tartó futamidejű hitelek a következőkből állnak: 8 millió EUR kölcsön a működési hitel törlesztésére, 7,45 millió EUR folyószámlahitel, és 9,425 millió EUR szezonális finanszírozási igényekre. A kezességet Szászország kezességről szóló irányelve szerint nyújtották, amely a Bizottság által jóváhagyott támogatási program. A kezességet a Sachsen Zweirad GmbH javára nyújtott kezesség (2. intézkedés) visszaadásához kötötték. Emiatt a kezességet csak 2004. január 5-én nyújtották, miután a Sachsen Zweirad javára nyújtott kezességet visszaadták. |
III. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI
|
(40) |
A hivatalos vizsgálati eljárást azért indították meg, mert a Bizottság kétségbe vonta Németország megállapítását, miszerint a csendes betétre piaci feltételek mellett került sor. A Bizottság értelmezése szerint a Bike Systems röviddel azelőtt került ki csődterv elfogadásával a csődből, a vállalat kilátásai ezért bizonytalanok voltak. Emiatt a vállalatot abban az időpontban nehéz helyzetben levő vállalatnak kellett volna tekinteni. A Bizottság kétségbe vonta, hogy az ellentételezés a kockázatot tekintve megfelelő lett volna, valamint azt, hogy a csendes részesedés biztosítása piaci feltételek mellett történt. Az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdéseiben foglalt mentességek alkalmazhatósága tekintetében a Bizottságnak nem volt információja arról, hogy teljesültek-e az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás feltételei. |
|
(41) |
A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának másik oka a Bizottság előzetes következtetése volt, mely szerint az engedélyezett támogatási program feltételei, melyek alapján a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH javára a kezességeket állítólagosan vállalták, nem teljesültek, és emiatt a kezességek nem esnek e támogatási program hatálya alá. A Bizottság álláspontja szerint a kezességek nyújtásakor a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH nehéz helyzetben lévő vállalat volt. Mivel emellett a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH nagyvállalkozás volt, a kezességeket e támogatási program szerint is egyedileg be kellett volna jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt mentességek alkalmazhatósága tekintetében a Bizottság kétségbe vonta, hogy teljesültek az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás feltételei. |
IV. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI
|
(42) |
A Bizottsághoz észrevételek érkeztek egy névtelenségét kérő érdekelt féltől, valamint a Prophete GmbH & Co. KG, a Pantherwerke AG és a Vaterland-Werke GmbH & Co. KG vállalkozástól. |
4.1. A névtelenségét kérő versenytárs észrevétele
|
(43) |
A névtelenségét kérő versenytárs hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevétele szerint a Biria AG a 24,5 millió EUR állami kezességnek köszönhetően a kerékpárokat az előállítási költség alatti áron tudta eladni a versenytárs vevőinek, annak ellenére, hogy a versenytárs a leggazdaságosabb németországi helyszínen termel. |
|
(44) |
A Biria AG 2003-ban továbbá csak azért tett szert nyereségre, mert a pénzintézetek lemondtak követeléseikről, melyek 8,567 millió EUR-t tettek ki. Ezt követően 2004-ben és 2005-ben a Biria AG ismét veszteséget halmozott fel. |
|
(45) |
A versenytárs felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a Biriát asset deal keretében adták el a Lone Star-nak. Ennek során a Sachsen-LB és a Mittelständische Beteiligungsgesellschaft Sachsen valószínűleg lemondott követelései nagy részéről. A Lone Star csoporthoz tartozó új Biria GmbH átvette a régi Biria AG összes eszközét. |
4.2. Prophete GmbH & Co. KG és Pantherwerke AG
|
(46) |
A Prophete GmbH & Co. KG és a Pantherwerke AG (a továbbiakban: Prophete és Pantherwerke) hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevétele szerint a Biria az állami támogatás miatt olyan árakon tud eladni, amelyek rendes piaci feltételek mellett nem elképzelhetőek. Mindkét vállalkozás a Biria versenytársa, és emiatt a támogatás közvetlenül érinti őket. |
|
(47) |
A Biria csoport Németországban a legnagyobb kerékpárgyártó, évente kb. 700 000 darab kerékpárral. A Biria csoport vállalkozásai a kerékpárpiac két szegmensében működnek, a nem szakosodott kereskedelemben és a szakosodott nagykereskedelemben. |
|
(48) |
A nem szakosodott kereskedelembe tartozik a nagyobb kiskereskedelmi láncok és a csomagküldés útján lebonyolított teljes kiskereskedelem. A kerékpárok ára ebben a szegmensben általában 100 és 199 EUR közé esik. A Prophete és a Pantherwerke becslései szerint ezen a piacon kb. 1,5 millió kerékpárt értékesítenek, a Biria 650 000 eladott kerékpárral ebből a szegmensből kb. 50 %-kal részesedik. |
|
(49) |
A Prophete és a Pantherwerke szerint a Biria csoport a szakosodott nagykereskedelemben is erőfölénnyel rendelkezik. Ebben a piaci szegmensben 150 000–200 000 kerékpárt értékesítenek. A szakosodott nagykereskedelemben az ár akár a 400 EUR-t is elérheti. A Pantherwerke ebben a szegmensben a Biria közvetlen versenytársa. |
|
(50) |
A Prophete és a Pantherwerke évek óta azt tapasztalja, hogy a Biria csoport árajánlatai folyamatosan alacsonyabbak más gyártók árainál. Gazdaságilag ez a különbség nem indokolható, mivel piaci erőfölénye miatt a Biria csoport beszerzései ugyan nagyobb volumenűek, ez azonban nem eredményez kedvezőbb feltételeket. A Prophete és a Pantherwerke azt gyanítja, hogy a Biria csoport alacsony eladási árai miatt a vállalkozás az utóbbi években jelentős veszteségeket szenvedett el. |
|
(51) |
A csendes betéttel kapcsolatban a Prophete és a Pantherwerke kétségbe vonja, hogy egy magánbefektető, tekintve a Bike Systems 2001. márciusi gazdasági helyzetét, elfogadott volna ilyen részesedést. |
|
(52) |
A Prophete és a Pantherwerke az Európai Unió állami támogatásról szóló rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek tartja a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria javára 2003-ban és 2004-ben vállalt két kezességet. A Prophete és a Pantherwerke szerint a kedvezményezett vállalkozások nehéz helyzetben voltak a kezesség vállalásakor. Az új Biria vállalkozást azon két korábbi vállalkozás jogutódjának kell tekinteni, melyekből létrejött. Az újonnan alapított vállalkozás nyitómérlege nem mérvadó. |
|
(53) |
A két kezesség vállalása sérti az egyszeri támogatás elvét, mivel a Prophete és a Pantherwerke szerint a Biria csoport vállalkozásainak üzleti tevékenységét ismételten csak állami segítséggel lehetett fenntartani. |
|
(54) |
Nem került sor semmiféle, a versenytársakat érő hátrányos hatások kiegyenlítésére irányuló kompenzációs intézkedésre. Eltekintettek a Biria csoport piaci jelenlétének korlátozásától. A csoport koncepciója sokkal inkább arra irányult, hogy agresszív árpolitikával kiterjessze üzleti tevékenységét. A Biria bejelentette a honlapján, hogy 2005-ben 850 000 eladott kerékpárral kívánja növelni értékesítéseit 2004-hez képest. A Prophete és a Pantherwerke továbbá utal arra a sajtóközleményre, mely szerint a Biria AG tulajdonosa az üzletet eladta a Lone Star magántőke-alapnak. |
4.3. Vaterland-Werke GmbH & Co. KG
|
(55) |
A Vaterland-Werke GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Vaterland-Werke) hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevételében kifejti, hogy a Biria csoport évente 700 000–800 000 kerékpárral a legnagyobb kerékpár-gyártó Németországban. Ehhez hasonlítható nagyságrendű gyártással egyedül a MIFA Mitteldeutsche Fahrradwerke rendelkezik, évente 700 000 kerékpárral; más gyártók csupán 250 000–400 000 kerékpárt gyártanak. |
|
(56) |
A Vaterland-Werke és a Biria egyaránt a nem szakosodott kereskedelem piaci szegmensében működik, ami magában foglalja a nagyobb kiskereskedelmi láncokat és a nagy csomagküldő vállalkozásokat. Ebben a szegmensben élénk verseny folyik, a Biria közismert agresszív versenymagatartásáról, melyet az előállítási költségek alatti áraira épít. Az ilyen magatartás csak külső finanszírozási források mellett lehetséges, a Biria esetében az állami támogatások miatt. Ez veszélyezteti az összes olyan kisebb versenytárs létét, melyek nem részesülnek állami támogatásban. A Vaterland-Werke e tekintetben különösen érintett, és szabad kapacitásai nem köthetők le más megbízásokkal. Mivel a piacot túlkapacitás jellemzi, a valamely gyártó általi, állami támogatás segítségével történő kapacitásbővítés más versenytársak hátrányára történne. |
|
(57) |
A csendes betéttel kapcsolatban a Vaterland-Werke kétségbe vonja, hogy egy magánbefektető, tekintve a Bike Systems 2001. márciusi gazdasági helyzetét, elfogadott volna ilyen részesedést. |
|
(58) |
A Vaterland-Werke az Európai Unió állami támogatásról szóló rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek tartja a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria javára 2003-ban és 2004-ben vállalt két kezességet. A kedvezményezett vállalkozások a kezesség vállalásakor nehéz helyzetben voltak. Az új Biria vállalkozást azon két korábbi vállalkozás jogutódjának kell tekinteni, melyekből létrejött. Az újonnan alapított vállalkozás nyitómérlege nem mérvadó. |
|
(59) |
A két kezesség vállalása sérti az egyszeri támogatás elvét, mivel a Prophete és a Pantherwerke szerint a Biria csoport vállalkozásainak üzleti tevékenységét ismételten csak állami segítséggel lehetett fenntartani. |
|
(60) |
Nem került sor semmiféle, a versenytársakat érő hátrányos hatások kiegyenlítésére irányuló kompenzációs intézkedésre. Eltekintettek a Biria csoport piaci jelenlétének korlátozásától. A csoport koncepciója sokkal inkább arra irányult, hogy agresszív árpolitikával kiterjessze üzleti tevékenységét. A Biria bejelentette a honlapján, hogy 2005-ben 850 000 eladott kerékpárral kívánja növelni értékesítéseit 2004-hez képest. A Vaterland-Werke továbbá utal arra a sajtóközleményre, mely szerint a Biria AG tulajdonosa a vállalkozást eladta a Lone Star magántőke-alapnak. |
4.4. A kedvezményezettek
|
(61) |
Az eredeti határozat Bíróság általi semmissé nyilvánítását követően a kedvezményezettek 2010. június 7-i észrevételeikben további információkat nyújtottak be. |
|
(62) |
Különösen azon nézetüket hangsúlyozták, hogy a gbb által a Bike Systems-be végrehajtott csendes betét (1. intézkedés) értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie azt az úgynevezett „támogatói nyilatkozatot” (Patronatserklärung), amelyet a Biria GmbH állított ki. Ez a Biria GmbH nem azonos azzal a jogi személlyel, amely a (régi) Biria AG és a Sachsen-Zweirad GmbH összeolvadásával jött létre, és amelyet a (20) preambulumbekezdés említ. A Bike Systems számára a támogatói nyilatkozatot kiállító Biria GmbH a (régi) Biria AG jogelődje. |
V. NÉMETORSZÁG ÉSZREVÉTELEI
|
(63) |
A hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevételében Németország azt az álláspontot képviselte, hogy a gbb csendes betétjére piaci feltételek mellett került sor. Németország egyetért a Bizottsággal abban, hogy a hagyományos kölcsönhöz képest a csendes részesedés nagyobb kockázattal jár. A csendes részesedés feltételeit azonban a referencia-kamatlábakról szóló 1997. évi közlemény rendelkezéseinek betartása mellett alakították ki. E közlemény szerint a referencia-kamatláb olyan minimális kamatláb, mely különleges, kockázattal járó esetekben növelhető. Ilyen esetekben a prémium 400 bázispontot, vagy akár többet is elérhet. |
|
(64) |
A csendes betét ellentételezése németországi információk szerint 12,25 % (8,75 % fix és 3,5 % nyereségtől függően). Ez az érték 600 bázisponttal több a Bizottság által megállapított 6,33 %-os referenciakamatnál. A gbb ezzel figyelembe vette, hogy a vállalkozás átalakítási fázisban volt, és ezért a csendes részesedés kockázata a vállalkozás irányváltása és a hiányzó biztosítékok miatt magasabb volt. Erre a további kockázatra 200 további bázispontot számoltak fel. |
|
(65) |
A csendes részesedés melletti döntést továbbá azon előrejelzés alapján hozták meg, mely szerint a vállalkozás forgalma a 2001. évi 0,89 millió EUR-ról 2003-ban 3,38 millió EUR-ra növekszik. Németország emiatt arra a következtetésre jut, hogy a csendes betét 12,25 %-ban megállapított ellentételezése megfelel a kockázatnak. Németország nem tartja fontosnak azt a tény, hogy az ellentételezés egy része rugalmas, mivel ez csendes részesedések esetében megszokott, és megfelel a piacgazdasági szabályoknak megfelelően cselekvő befektető magatartásának. |
|
(66) |
A Sachsen Zweirad GmbH javára nyújtott kezességgel kapcsolatban Németország kifejti, hogy a vállalat a kezesség nyújtásakor nem volt nehéz helyzetben, és egyik jelét sem mutatta az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban a nehéz helyzetben levő vállalatokat meghatározó jellemzőknek. A vállalat többek között 2003-ban (a Biriával való októberi összefonódásig) 404 millió EUR pozitív sajáttőkével rendelkezett, és 2,1 millió EUR nyereséget könyvelt el. A vállalkozás gazdasági helyzete a 2001/2002. évihez képest 2003-ban javult, egyrészt a 2002 végén bevezetett konszolidációs erőfeszítések, másrészt a kedvezőbb piaci helyzet miatt. |
|
(67) |
A vállalkozás likviditás tekintetében ugyan nehéz helyzetben volt, de ez nem adott okot aggodalomra. Nem állt fenn a veszélye annak, hogy a magánpénzintézetek nem hosszabbítják meg a vállalkozás hiteleit. A magas kamatfizetések sem vezettek likviditási problémákhoz, ahogy azt a Bizottság állítja. |
|
(68) |
A Biria GmbH (később Biria AG) javára vállalt kezességgel kapcsolatban Németország kifejti, hogy azt a Biria csoport új koncepciója alapján nyújtották, amely a csoport szervezésének ésszerűsítését és a beszerzés, a gyártáshoz kapcsolódó felelősség és a forgalmazás koncentrálását irányozta elő a Biria GmbH-nál. A forgalomnövelés finanszírozási szükségletei mellett a koncepció kiterjedt a csoport teljes finanszírozásának átalakítására. |
|
(69) |
Németország szerint a Biria GmbH (később Biria AG) a kezesség vállalásakor nem volt nehéz helyzetben levő vállalat. E tekintetben különbséget kell tenni a régi és az új Biria AG között. Az új vállalatot csak akkor lehetett volna nehéz helyzetben levő vállalatnak tekinteni, ha örökölte volna a régi vállalat nehéz helyzetét (amenynyiben a régi vállalat nehéz helyzetben lett volna). Az új Biria AG esetében azonban nem ez a helyzet állt fenn. Az új Biria AG a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH összefonódásával jött létre. Az összefonódás során a Sachsen Zweirad GmbH, mely semmiképpen sem volt nehéz helyzetben, volt a gazdasági erőfölényben lévő fél. Emiatt nem lehet automatikusan abból kiindulni, hogy az új Biria AG nehéz helyzetben lett volna. Még ha a régi Biria AG nehéz helyzetben is lett volna, a Sachsen Zweirad GmbH-val való összefonódás eredményeképpen az új Biria AG nem lett volna automatikusan nehéz helyzetben. |
|
(70) |
Németország utalt továbbá arra, hogy az egyik magánpénzintézet azért vonult vissza a vállalkozás finanszírozásából, mert egy összefonódás miatt megváltozott a bank stratégiája. A két fennmaradó pénzintézet az említett magánbankkal egy időben fejezte be tevékenységét. Ezt azonban nem lehet a bizalomvesztés jelének tekinteni, mivel a pénzintézetek egyike két külön projekt finanszírozásához továbbra is hozzájárult. |
|
(71) |
Németország továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria AG összefonódása nem azt a célt szolgálta, hogy kikerüljék a támogatásokra vonatkozó előírásokat, illetve a vállalkozás nehéz helyzetben levő vállalkozásnak történő minősítését. Az összefonódás a vállalatcsoport új koncepciójának eredménye volt. |
|
(72) |
A névtelenségét kérő versenytárs észrevételével kapcsolatban Németország kifejtette, hogy a versenytárs és a Biria árstruktúráját bemutató adatok nem hasonlíthatók össze. A versenytárs forgalma nőtt, miközben a Biria csoport értékesítései csökkentek. A versenytárs esetében kiszámított EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) ezzel egy időben csökkent, míg a Biria csoporté nem változott. Ebből az következik, hogy a Biria csoport nem dömpingárakon értékesít, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy a versenytárs alkalmazott a Biria csoporthoz képest agresszívebb árakat. |
|
(73) |
A gazdasági hátrányok, amelyeket a versenytárs a Biria csoport magatartása miatt állítólagosan elszenvedett, nem bizonyíthatók tényekkel, és összefüggésükben sem mutathatók be. Emellett egy versenyalapon működő piacon megszokott, hogy egy versenytárs valamely vállalkozásnál alacsonyabb árakat alkalmaz. |
|
(74) |
A Biria csoport eszközeinek a Lone Star csoport számára történt, a versenytárs által említett értékesítésével kapcsolatban Németország részleteket közölt az értékesítés menetéről, valamint a magán- és állami kezesek kielégítéséről. |
|
(75) |
A Prophete, a Pantherwerke és a Vaterland-Werke észrevételeivel kapcsolatban Németország felhívja a figyelmet arra, hogy a kerékpárpiac három, és nem két szegmensből áll, mint ahogy azt az említett vállalatok állítják. A három szegmens a szaküzletek, a csomagküldők és az önkiszolgáló üzletek szegmense. A Biria helyzete a csomagküldés terén erős, de nem annyira az agresszív árpolitika, hanem sokkal inkább a just-in-time szállítások miatt. Az önkiszolgáló üzletek szegmensében a MIFA AG vezet, miközben a Biria részesedése 10 % alatti. |
|
(76) |
Németország visszautasítja a Vaterland-Werke állítását, miszerint a Biria agresszív árpolitikával tervezné üzleti tevékenységének bővítését, és e tekintetben utal az eljárás során már megküldött információkra. Németország ismerteti, hogy a Biria AG 2003-ban 670 000 kerékpárt gyártott, és a termelés azóta csökken. |
VI. ÉRTÉKELÉS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ALAPJÁN
|
(77) |
Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a kereskedelem érintésének kritériuma akkor teljesül, ha a kedvezményezett vállalkozás olyan üzleti tevékenységet folytat, amely a tagállamok közötti kereskedelem tárgyát képezi. |
|
(78) |
Annak megállapítására, hogy állami támogatásról van-e szó, a Bizottság először azt állapítja meg, mi a vonatkozó vállalkozás. Majd minden egyes intézkedés esetében külön vizsgálja, hogy teljesülnek-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek. Ezt követően számolja ki a támogatástartalmat, és ellenőrzi az intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségét. |
6.1. A kedvezményezett vállalkozás
|
(79) |
A támogatásokat a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria vállalkozásoknak, valamint a Biria leányvállalatának, a Bike Systems-nek nyújtották. 2005. november 7-én a Biria eladta eszközeinek nagy részét egy magántőke-alap, a Lone Star csoport két vállalkozásának. A Bizottság megállapítja, hogy a megküldött információk szerint az eladást nyílt, átlátható és feltételhez nem kötött felhívás előzte meg. Németország szerint az eszközök eladási értékét egy szakértő 10,7 millió EUR-ra becsülte. A Lone Star csoport által fizetett 11,5 millió EUR tehát meghaladta a becsült árat. |
|
(80) |
A Bizottság a számára megküldött információk alapján arra a következtetésre jut, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy a Lone Star csoport a támogatások miatt bármilyen formában előnyben részesült volna, és így a Lone Star csoport a Biria és a Bike Systems vállalkozásoknak nyújtott támogatások közvetlen vagy közvetett kedvezményezettje lenne. |
6.2. 1. intézkedés: Az állítólag piaci feltételek mellett végrehajtott csendes betét
Állami források és az államnak tulajdoníthatóságuk
|
(81) |
A csendes betétet (1. intézkedés) a gbb nyújtotta. Németország információi szerint a részesedésre a gbb saját programja keretében került sor, vagyis a részesedés nem állami eszközökből származik. Az eljárás megindításáról szóló határozatban rögzítettek szerint a Bizottság tudomásul veszi, hogy a gbb a részesedés megszerzésének időpontjában a Deutsche Ausgleichsbank 100 %-os leányvállalata volt, amely pedig 100 %-ban a Németországi Szövetségi Köztársaság tulajdona volt. A gbb ezért állami vállalkozásnak minősül. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a állami vállalkozások forrásai mindig állami eszközöknek minősülnek (11). |
|
(82) |
Ezért a Bizottságnak nyomós oka van annak megállapítására, hogy az intézkedés az államnak tudható be. Ezzel kapcsolatban a Bíróság a C–482/99 (Stardust) sz. ügyben a következőképpen határozott (53–56. bekezdés):
|
|
(83) |
A szóban forgó ügyben a Bizottság olyan bizonyítékokat talált, amelyek arra engednek következtetni, hogy a gbb határozata az államnak tulajdonítható. |
|
(84) |
A gbb-t a szövetségi kormány fejlesztési feladatokkal bízta meg, és például a kelet-németországi konszolidációs és növekedési alapért (Konsolidierungs- und Wachstumsfonds Ostdeutschland) volt felelős, melynek feladata az volt, hogy sajáttőkét állítson keletnémet középvállalkozások rendelkezésére sajáttőke-bázisuk erősítése céljából. |
|
(85) |
Másodszor a Bizottság megállapítja, hogy a gbb története arra utal, hogy az államnak nagy része van a vállalkozás döntéseiben. A gbb közszervezetként először a hatáskörrel rendelkező minisztérium felügyelete alatt állt, és felügyelőbizottságában többségében a hatóságok képviselői ültek. Amióta a gbb részvénytársaságként működik, anyavállalata, a Deutsche Ausgleichsbank áll a hatáskörrel rendelkező minisztérium felügyelete alatt, és felügyelőbizottságában dominálnak a hatóságok képviselői. |
|
(86) |
Harmadszor a Bizottság megállapítja, hogy az anyavállalat, a Deutsche Ausgleichsbank a részesedésről hozott határozat időpontjában olyan közszervezet volt, amely a szövetségi belügyminisztérium felügyelete alatt állt és amelynek felügyelőbizottságában többségében szövetségi és tartományi minisztériumok, valamint a Bundestag képviselői ültek. A Deutsche Ausgleichsbank nem szerezhet részesedést más vállalkozásokban anélkül, hogy előzetesen megszerezné a felügyeletével megbízott minisztérium és a felügyelőbizottság jóváhagyását. Így az állam a gbb üzleti döntéseit anyavállalatán keresztül azt követően is ellenőrizte, hogy a vállalkozás közszervezetből részvénytársasággá alakult. |
|
(87) |
Negyedszer a Bizottság megállapítja, hogy Németország a fejlesztési bankokkal kapcsolatban 2002-ben megfelelő intézkedések végrehajtásába egyezett bele (12). Ezek a megfelelő intézkedések a Deutsche Ausgleichsbankra is érvényesek. A megfelelő intézkedések szerint a Deutsche Ausgleichsbank tevékenységeinek a strukturális, gazdasági és szociálpolitikai intézkedések támogatására, valamint közjogi tulajdonosának közfeladataira kell korlátozódniuk. A Bizottság ezért azt az álláspontot képviseli, hogy a Deutsche Ausgleichsbank ezáltal a közigazgatás része, és így minden tevékenységét állami intézkedésnek kell tekinteni. |
|
(88) |
Ötödször a Bizottság megállapítja, hogy úgy tűnik, a csendes betét a „kkv-finanszírozás” támogatási feladat (13) kategóriájába tartozik. |
|
(89) |
A Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy ezt az intézkedést állami intézkedésnek kell tekinteni. |
Szelektív előny biztosítása egy vállalkozásnak
|
(90) |
Németország értelmezése szerint a gbb-nek a Bike Systems vállalatban vállalt csendes betéte (1. intézkedés) piaci feltételek mellett történt. A csendes részesedés kockázata hátrasorolt kölcsön kockázatának felel meg, és emiatt magas kockázatú kölcsönként kell kezelni. Csőd vagy felszámolás esetén a csendes részesedést csak azt követően fizetik vissza, hogy valamennyi más tartozást kiegyenlítettek. A csendes részesedéshez kapcsolódó kockázat emiatt meghaladja az olyan beruházáshoz nyújtott rendes bankkölcsön kockázatát, melyet a bank feltételei mellett biztosítanak. A szokásos biztosítékokkal ellátott, közép- és hosszú lejáratú kölcsönökre a piacon alkalmazott kamatláb átlagos mértéke az intézkedés nyújtásának időpontjában 6,33 % volt. Az ilyen betét ellentételezésének emiatt jóval e kamatláb fölött kell lennie. |
|
(91) |
A részesedés tekintetében 8,75 %-os fix, valamint nyereségtől függő, változó 3,5 %-os ellentételezésben állapodtak meg (14). A megállapított ellentételezés ezért magasabb, mint az említett referencia-kamatláb. |
|
(92) |
Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy ez a következtetés feltételezi, hogy a Bike Systems helyre tudja állítani jövedelmezőségét; a Bike Systems azonban épp akkor került ki a csődből csődterv segítségével. A vállalat kilátásai bizonytalanok voltak, mivel csak kis mértékben került sor üzemi szerkezetátalakításra. A vállalat a 2001. évi beszámoló szerint abban az évben még mindig veszteséges volt. A sajáttőke továbbra is negatív volt, ami azonban a csendes tartalékok miatt nem vezetett csődhöz. Emiatt a vállalatot abban az időpontban nehéz helyzetben levő vállalatnak kell tekinteni. |
|
(93) |
A Bizottság a támogatói nyilatkozattal (lásd a (62) preambulumbekezdést) kapcsolatban megállapítja, hogy ez az információ nem állt rendelkezésére az első határozat meghozatalának időpontjában. A támogatói nyilatkozat szövegét csak a bírósági eljárás folyamán nyújtották be. |
|
(94) |
A 2001. március 6-i támogatói nyilatkozat szerint a Biria GmbH tudomásul veszi a csendes részesedést és kötelezi magát arra, hogy annak érvényessége alatt a Bike Systemst úgy vezetik és finanszírozzák, hogy meg tudjon felelni a csendes részesedésből fakadó kötelezettségeinek. |
|
(95) |
A Bizottság ezzel kapcsolatban a következő megállapításokat teszi: |
|
(96) |
Az anyavállalat (a támogató) tőkeerejével kapcsolatban Németország úgy nyilatkozott, hogy a Biria GmbH a 2001. évben nem mutatott fel említésre méltó üzleti forgalmat, kizárólag a vállalkozáscsoport többi részének forgalmazójaként működött (15). Pénzügyi teljesítőképességét (16) illetően a vállalkozás 1999-ben szerény, 205 000 DEM összegű adózás utáni nyereséget ért el, a 2000. évben pedig nettó 473 000 DEM veszteséget. |
|
(97) |
Az elszenvedett veszteségek miatt a vállalkozás saját tőkéje 1999-ben negatív volt. A saját tőke 2000-ben pozitívra fordult, ami azonban nem a vállalkozás teljesítményének volt köszönhető, hanem a Sachsen Zweirad leányvállalattól végrehajtott nyereségátcsoportosításnak (17). A Bizottság megállapítja, hogy a támogatói nyilatkozatot nem az azonos vállalkozáscsoport szilárd pénzügyi helyzetben lévő vállalkozása állította ki, hanem a rosszabbul teljesítő anyavállalat. |
|
(98) |
A fenti okok miatt a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a Biria GmbH – eltekintve attól, hogy az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján hivatalosan nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősíthető-e – abban a helyzetben lett volna, hogy a csendes részesedéssel kapcsolatos támogatói nyilatkozatból fakadó esetleges követeléseket több mint 2 millió EUR értékben teljesíteni tudta volna. Ahogy már említettük, le kell szögezni, hogy a 2000. évi könyv szerinti bevétel (a támogatói nyilatkozat kiállítását megelőzően) valóban kizárólag a leányvállalattól végrehajtott nyereségtranszfernek, és nem a vállalkozás gazdasági teljesítményének volt köszönhető, és hogy a vállalkozás saját tőkéje e nyereségtranszfer nélkül negatív lett volna (a jegyzett tőkével és más olyan tőkeformákkal együtt, mint a tartalékok vagy a mérleg szabadon felhasználható eszközei). Ezért kérdéses, hogy a Biria GmbH miként tudta volna megakadályozni a Bike Systems esetleges fizetésképtelenségét. Következésképpen a Bizottság véleménye szerint a kérdéses támogatói nyilatkozat semmilyen tényleges gazdasági értéket nem képvisel, ami a Bike Systems nehézségeit kompenzálni tudná, ezért nem olyan értéktartalmú biztosíték, amellyel csökkenteni lehetett volna azt az ellentételezést, amit egy piaci befektető a csendes részesedésért követelt volna. |
|
(99) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy az ellentételezés a kockázatot tekintve nem volt megfelelő, valamint, hogy a csendes részesedésre nem piaci feltételek mellett került sor. A részesedés emiatt a Bike Systems-et olyan előnyös helyzetbe juttatta, amihez a vállalkozás a piacon nem jutott volna hozzá. |
Versenytorzítás és a kereskedelem érintettsége
|
(100) |
A Bike Systems, a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH egyaránt kerékpárokat gyárt. Mivel e termék kereskedelme határokon átnyúló, fennáll a veszélye annak, hogy az intézkedések torzítani fogják a versenyt, és befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet. |
6.3. 2. és 3. intézkedés: Állítólagosan engedélyezett támogatási programokból fedezett támogatások
A garanciák nem tartoztak a meglévő támogatási programok alá
|
(101) |
A Sachsen Zweirad GmbH-nak működési hitel céljából nyújtott 5,6 millió EUR kezességet (2. intézkedés), és a Biria-nak működési hitel céljából nyújtott 24,875 millió EUR kezességet (3. intézkedés) Szászország kezességre vonatkozó szabályozása (18) szerint nyújtották. Az engedélyezett támogatási program szerint kezességek 5 millió DEM-et (2,6 millió EUR) meghaladó kölcsönök esetében nyújthatók új beruházások esetében, illetve meghatározott esetekben beruházások utófinanszírozására, valamint üzemi eszközök egészséges vállalkozásoknak történő beszerzésére vállalhatók. Kivételes esetekben engedélyezhető konszolidáció vagy szerkezetátalakítás finanszírozása. A nagyvállalatok szerkezetátalakításához nyújtott kezességeket azonban egyedileg kell a Bizottságnál bejelenteni. |
|
(102) |
Németország szerint a szabályozás feltételeit betartották, és a kezességek emiatt összhangban állnak a szabályozással. Németország szerint a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria a kezességek vállalásakor nem voltak nehéz helyzetben. A kezességekkel a működési hitel törlesztését fedezték, amit engedélyez a támogatási program. |
|
(103) |
A Bizottság szerint a kezességek nem voltak összeegyeztethetők azzal a támogatási programmal, amely alapján azokat állítólagosan nyújtották. Németország véleményével szemben a Bizottság – amint az később részletes ismertetésre kerül – azt az álláspontot képviseli, hogy a Sachsen Zweirad GmbH a kezesség 2003. márciusi nyújtásakor, valamint a Biria GmbH a kezesség 2003. decemberi nyújtásakor nehéz helyzetben levő vállalat volt. A nehéz helyzetben levő vállalat szerkezetátalakításához nyújtott kezességeket azonban egyedileg kell a Bizottságnál bejelenteni. |
A Sachsen Zweirad GmbH vállalat javára vállalt kezesség (2. intézkedés)
|
(104) |
Németország szerint a Sachsen Zweirad GmbH egyikét sem mutatta azoknak a jellemzőknek, amelyek az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban a nehéz helyzetben levő vállalatokat meghatározzák. A Bizottság utal arra, hogy az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 6. pontjában felsorolt tipikus jellemzők, melyek meghatározzák a nehéz helyzetben levő vállalatot, csupán támpontokat nyújtanak arra, hogy mikor tekinthető egy vállalat nehéz helyzetben levőnek, azonban nem tekintendők olyan feltételeknek, melyeknek halmozottan teljesülniük kell. A Sachsen Zweirad GmbH 2001-ben a rendes üzleti tevékenységek eredménye szerint 1 274 000 EUR veszteséget, 2002-ben pedig 733 000 EUR veszteséget könyvelt el. A veszteségeket a Biria anyavállalat vette át eredmény-átutalási megállapodás keretében. A forgalom 2002-ben 2001-hez képest csökkent. |
|
(105) |
A 2002. évi üzleti beszámoló szerint a Sachsen Zweirad GmbH likviditási problémákkal is küzdött. Az üzleti beszámoló kifejezetten említi, hogy a Sachsen Zweirad GmbH feszült likviditási helyzetben volt az árukészlet előfinanszírozásával járó magas kiadások, valamint a csoporton belüli növekedés miatt. Az üzleti beszámoló szerint a vállalat túlélését csak úgy lehetett biztosítani, ha a bankok hajlandóak voltak a meglévő hiteleket fenntartani, illetve azok összetételét megváltoztatni. |
|
(106) |
Németország szerint soha nem állt fenn a veszélye annak, hogy a magánpénzintézetek nem hosszabbítják meg hiteleiket. Mindez azonban nem változtat azon a megállapításon, hogy a vállalat likviditási helyzete feszült volt. Az üzleti beszámoló szerint a legtöbb hitel fennmaradó futamideje kevesebb mint öt év volt, ami az üzleti tevékenység finanszírozását tekintve semmiképp sem optimális, és a vállalat szempontjából növeli a kockázatokat. Emellett a rövid lejáratú hitelek magas (bár 2002-ben 2001-hez képest enyhén alacsonyabb) kamatfizetésekkel jártak, ami tovább terhelte a vállalkozás likviditását. |
|
(107) |
A Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy a Sachsen Zweirad GmbH a kezesség vállalásakor nehéz helyzetben levő vállalat volt, és a kezességet ennek megfelelően szerkezetátalakítást célzó kezességnek kell tekinteni. Mivel nagyvállalatok esetében az ilyen kezesség nyújtását a Bizottságnak egyedileg kell bejelenteni, nem teljesültek az engedélyezett támogatási program feltételei, amelyek alapján a kezességet állítólagosan nyújtották, és a kezesség így nem esik e támogatási program hatálya alá. |
A Biria GmbH vállalat javára vállalt kezesség (3. intézkedés)
|
(108) |
A Biria vállalatot 2003. október 1-jei hatállyal alapították a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH leányvállalat összefonódásával. |
|
(109) |
Németország véleménye szerint a Biria vállalatot egyértelműen meg kell különböztetni a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH vállalattól, mivel az összefonódás miatt új vállalat jött létre. Emiatt azt a kérdést, hogy ez a vállalat a kezesség vállalásakor, vagyis 2004. december 9-én nehéz helyzetben volt-e, az újonnan létrejött vállalkozás nyitómérlege alapján kell megválaszolni. A nyitómérleg alapján Németország szerint megállapítható, hogy a Biria GmbH nem tekinthető nehéz helyzetben levő vállalatnak. |
|
(110) |
A Bizottság nem ért egyet ezzel az érveléssel. Az összefonódással létrejött Biria GmbH vállalkozást nem lehet a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH vállalkozásoktól különállónak tekinteni, mivel az a két vállalkozás összefonódásával jött létre. Ha nem így lenne, gazdasági alanyok összefonódásával vagy új vállalkozások alapításával könnyű lenne megkerülni azt, hogy egy vállalatot nehéz helyzetben levő vállalkozásnak minősítsenek. 2002-ben a volt Biria AG is veszteségeket könyvelt el, és ugyanúgy, mint a Sachsen Zweirad GmbH, likviditási problémákkal küzdött. A Biria GmbH átvette a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH valamennyi adósságát és kötelezettségét. A Biria GmbH tulajdonában emellett azonos eszközök állnak, és üzleti tevékenysége megegyezik a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH tevékenységével. A Bizottság emiatt úgy véli, hogy a Biria GmbH átvette a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH nehéz helyzetét. |
|
(111) |
Németország szerint a Sachsen Zweirad GmbH az összefonódás erőfölénnyel rendelkező fele. A Sachsen Zweirad GmbH Németország szerint nem volt nehéz helyzetben, ami miatt nem feltételezhető automatikusan, hogy az új Biria GmbH nehéz helyzetben lett volna. Németország érvelésével szemben a Bizottságnak nagyon is az az álláspontja, hogy a Sachsen Zweirad GmbH nehéz helyzetben volt. Következésképpen az új Biria GmbH a Sachsen Zweirad GmbH nehéz helyzetét is „örökölte”. |
|
(112) |
A 2003. évi üzleti beszámoló szerint 2003-ban folytatódott a Biria csoport szerkezetátalakítása és újraszervezése. Ez a folyamat már 2002-ben elkezdődött, és kiterjedt a csoport finanszírozásának átalakítására. A Szászország által a 24,875 millió EUR értékű kölcsönért vállalt kezesség alapján a Biria csoport új koncepciót dolgozott ki tevékenységei középtávú finanszírozására. Az új finanszírozási koncepció előirányozta a kamatlábak jelentős kiigazítását, és ezáltal a magas kamatterhek mérséklését. |
|
(113) |
Ezzel egy időben átalakították a banki követelések összetételét: három bank vállalta, hogy lemond 8 567 000 EUR követeléséről – ez az összeg úgy tűnik, hogy követeléseik jóval több mint 50 %-ának felel meg – a fennmaradó követelések haladéktalan kiegyenlítése fejében. Következésképpen a kölcsön, melynek fedezete a 3. intézkedésben említett 80 %-os kezesség, a működési hitel törlesztését szolgáló 8 millió EUR kölcsönből, 7,45 millió EUR folyószámlahitelből és 9,425 millió EUR szezonális finanszírozást szolgáló kölcsönből áll. |
|
(114) |
A Biria tehát a kezesség nyújtásakor komoly likviditási problémákkal küzdött, és ez alapján nehéz helyzetben levő vállalkozás volt. Ezt a megállapítást támasztja alá az is, hogy három bank kivonult a Biria tevékenységeinek finanszírozásából, és arra is készen álltak, hogy követeléseik nagy részéről lemondjanak, amennyiben a fennmaradó követeléseket haladéktalanul kiegyenlítik. Ez azt mutatja, hogy a bankok komolyan kétségbe vonták egyrészt, hogy a Biria vissza tudja fizetni adósságait, másrészt pedig a vállalkozás jövedelmezőségét. |
|
(115) |
Németország ezzel szemben úgy érvel, hogy a bankok csupán üzleti stratégiájuk irányváltása miatt vonultak ki a finanszírozásból. A Bizottság megállapítja, hogy a bankok kintlévő követeléseik valószínűleg kb. 50 %-áról mondtak le. Ez még a bankok új üzleti stratégiájuk miatti visszalépése esetében is arra utaló jel, hogy a hitelintézetek igen valószínűtlennek tartották a kölcsön teljes visszafizetését. |
|
(116) |
A Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy a Biria a kezesség vállalásakor nehéz helyzetben levő vállalat volt, és a kezességet ennek megfelelően szerkezetátalakítást célzó kezességnek kell tekinteni. Mivel nagyvállalatok esetében az ilyen kezességek vállalását a Bizottságnál egyenként kell bejelenteni, és a Biria a kezességnyújtásról szóló határozat időpontjában nagyvállalat volt, nem teljesültek annak az engedélyezett támogatási programnak a feltételei, amely alapján a kezességet állítólagosan vállalták, és a kezesség így nem esik e támogatási program hatálya alá. |
A kezesség által biztosított előnyök
|
(117) |
A 2. és 3. intézkedésként feltüntetett kezességeket Szászország tartomány vállalta, emiatt azok állami forrásból származnak, és azokat az államnak kell tulajdonítani. |
|
(118) |
Az állami támogatási intézkedések feltétele, hogy előnyhöz juttatják a kedvezményezettet. A Bizottság álláspontja szerint a két szóban forgó kezesség indokolatlan előnyhöz juttatta a Sachsen Zweirad GmbH-t és a Biria GmbH-t (jelenleg Biria AG). |
|
(119) |
Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (19) (a továbbiakban: kezességvállalásról szóló közlemény) 2.2. és 3.2. szakaszában rögzített okokból a hitel felvevője előnyt élvez, ha a kezességért nem a piaci árat kell fizetnie. Bizonyos esetekben a hitelfelvevő pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásként nem találna olyan pénzintézetet, amely állami garancia nélkül hajlandó lenne hitelt nyújtani neki. |
|
(120) |
Ebben az esetben úgy nyújtottak kezességet egy nehézségekkel küzdő vállalkozás kölcsönéért, hogy a kezes (az állam) nem kapott piaci alapú ellentételezést. |
|
(121) |
A kezességvállalásról szóló közlemény 3.2. szakaszában a Bizottság a következő négy feltételt sorolja fel, melyek együttes teljesülése esetén kizárható, hogy kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásról lenne szó:
|
|
(122) |
E feltételeknek a szóban forgó esetre való alkalmazását követően a Bizottság megállapítja, hogy a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria a kezesség nyújtásának időpontjában nehéz helyzetben lévő vállalatok voltak. |
|
(123) |
A kezességért nem fizettek ellentételezést, és a kezességeket a kezesek nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtott hitelhez vállalták. Már önmagában az a tény is, hogy nem fizettek piaci alapú ellentételezést a kezességért, arra utal, hogy a Sachsen Zweirad GmbH, illetve a Biria az intézkedés által piaci előnyhöz jutottak. Olyan kezességek, amelyekért nem kell piaci alapú prémiumot fizetni, nincsenek az piacon. A piaci előny még inkább bizonyított, ha olyan nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtott kezességről van szó, amelyik kölcsöneit esetleg nem tudja visszafizetni. |
|
(124) |
A kezességvállalásról szóló közlemény logikája szerint így az a következtetés vonható le, hogy a kezességvállalás állami támogatásnak számít. |
|
(125) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a kezességek előnyhöz juttatták a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH (ma: Biria AG) vállalkozást, mivel a két vállalkozás a piacon nem ugyanazokkal a feltételekhez jutott volna a kezességekhez. |
Versenytorzítás és a kereskedelem érintettsége
|
(126) |
A (100) preambulumbekezdésben felsorolt okok miatt a 2. és 3. intézkedés alkalmas arra, hogy torzítsa a versenyt és befolyásolja a kereskedelmet. |
6.4. A támogatás tényével kapcsolatos következtetés
|
(127) |
A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a csendes betét és a két kezesség az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, a két kezességet pedig nem az engedélyezett támogatási program szerint vállalták. Az 1., 2. és 3. intézkedések tehát új támogatást képeznek, és azokat ennek megfelelően kell értékelni. |
6.5. A támogatástartalom kiszámítása
|
(128) |
A kezességvállalásról szóló közlemény 4.1. szakasza szerint abból kell kiindulni, hogy ha egy egyéni támogatás vagy támogatási program nem áll összhangban a piacgazdasági befektető elvével, úgy kell tekinteni, hogy az állami támogatást tartalmaz. A támogatástartalmat így összegszerűen meg kell határozni annak ellenőrzése érdekében, hogy a támogatás valamelyik egyedi állami támogatási mentességi ok alapján összeegyeztethetőnek tekinthető-e a belső piaccal. A Bizottságnak ezért először a támogatástartalmat kell kiszámolnia, hogy ellenőrizhesse a támogatás összeegyeztethetőségét. |
|
(129) |
A kezességvállalásról szóló közleményben a Bizottság lefektette a támogatástartalom számításának általános alapelveit. |
|
(130) |
A Bizottság nézete szerint egy állami kezesség támogatástartalma alapvetően akár a szóban forgó kölcsön teljes összegének is megfelelhet, ha a kedvezményezett saját erőből nem lenne képes finanszírozáshoz jutni a pénzügyi piacon (lásd a kezességvállalásról szóló közlemény 2.2. szakaszát és 4.1. szakaszának a) pontját). |
|
(131) |
A támogatástartalom kiszámításának szabályait a kezességvállalásról szóló közlemény 4.1. (Általános), 4.2. (Támogatási elem az egyéni kezességvállalásokban) és 4.4. (Támogatási elem a kezességvállalási programokban) szakasza rögzíti. A következőkben ezeket a szabályokat alkalmazza a Bizottság a szóban forgó ügyre. |
|
(132) |
A kezességvállalásról szóló közlemény 4.2. szakasza szerint ha nem lehetséges piaci alapú prémiumhoz viszonyítani, akkor a garantált és nem garantált kölcsönök piaci összfinanszírozási költségeit kell összehasonlítani (vagyis a nem garantált hasonló kölcsön kamatlábát kell összevetni az állami garanciával rendelkező kölcsön kamatlábával és a garancia díjával). |
|
(133) |
Sok esetben nem létezik ilyen piaci alapú kamatláb. A Bizottság ezért a referencia- és leszámítolási kamatlábak megállapításának módszereiről szóló közleményeiben kidolgozott egy módszert, amelyet a kezességvállalásról szóló közlemény 4.2. szakaszában kifejtett okokból helyettesítő értékként lehet alkalmazni a piaci alapú kamatláb helyett. |
|
(134) |
A referencia-kamatlábakról szóló 1997. évi közlemény szerint a Bizottság megállapítja azokat a referencia-kamatlábakat, amelyek tükrözik a közép- és hosszú távú, szokásos biztosítékokkal ellátott kölcsönökre a piacon alkalmazott kamatlábak átlagértékeit. A referencia-kamatlábakról szóló 1997. évi közlemény továbbá leszögezi, hogy e referencia-kamatláb egy olyan minimális kamatláb, amely különleges kockázatok esetén (pl. nehéz helyzetben lévő vállalkozások, a bankok által általában megkövetelt biztosítékok hiánya) növelhető. Ilyen esetekben a referencia-kamatlábra felszámolt prémium 400 bázispontot, vagy akár többet is elérhet. A referencia-kamatlábakról szóló 1997. évi közlemény nem tér ki arra, hogy ez a kockázati prémium különböző kockázatok figyelembevétele érdekében kumulálható-e. A kumuláció nem kizárt, ám a Bizottságnak indokolnia kell határozatában a különböző kockázati prémiumok kumulálására alkalmazott módszert, és ennek során a pénzügyi piacokon alkalmazott módszerek elemzésére kell támaszkodnia (20). |
|
(135) |
2004-ben a Deloitte&Touche Wirtschaftsprüfungsgesellschaft GmbH tanulmányt készített (a továbbiakban: tanulmány) az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága számára. A tanulmány (21) empirikus kutatások alapján többek közt olyan kockázati prémiumokat is tartalmaz, amelyek a piacon különböző kockázati kategóriájú vállalkozások és különböző biztosítékokkal ellátott tranzakciók esetében figyelhetők meg. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy különböző kockázati tényezők kombinációja (a hitelfelvevő hitelképessége, biztosítékok) az alapkamatlábra felszámított különböző prémiumokat eredményez. |
|
(136) |
A Bizottság a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló közleményében (22) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény) a tanulmány alapján tovább finomította a kölcsönök támogatástartalmának kiszámítási módjára vonatkozó megközelítését. A referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény a tanulmány által követett megközelítést tükrözi: az alap-kamatlábra a vállalkozás hitelképessége és a nyújtott biztosítékok mértéke szerint prémiumot számít fel. |
|
(137) |
A Bizottság továbbá azt az álláspontot képviseli, hogy az értékelendő intézkedések támogatástartalmának meghatározása az állami támogatás fogalmához kapcsolódik. A Bíróság ítélete szerint nincs kétség afelől, hogy a Bizottság határozathozatalának időpontjában fennálló objektív körülmények alapján kell eldönteni azt a kérdést, hogy egy adott támogatás a szerződés értelmében állami támogatásnak minősül-e (23). |
|
(138) |
A Bizottság következésképpen azt az álláspontot képviseli, hogy a referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény a megfelelő jogalap a támogatástartalom meghatározásához; ennélfogva a következőkben e közlemény alapján értékeli a szóban forgó intézkedések támogatástartalmát. |
Az 1. intézkedés támogatástartalma
|
(139) |
A csendes betét támogatástartalma a Bizottság értelmezése szerint azon ellentételezések különbsége, amit a Bike Systems a csendes betétért a szabad piacon fizetett volna, valamint amit ténylegesen kifizetett. Mivel a Bike Systems nehéz helyzetben volt, amikor a csendes betétre sor került, és így az ezzel kapcsolatos kockázat magas volt, a támogatástartalom a csendes betét akár 100 %-át is elérheti, mivel ezt a betétet egy piacgazdasági alapon gazdálkodó befektető valószínűleg egyáltalán nem vitte volna be (24). |
|
(140) |
A Bizottság nézete szerint a csendes betét nem kölcsön, azonban magas kockázatú kölcsönhöz hasonlítható, mivel csőd esetén valamennyi más követelés mögé sorolják – beleértve a hátrasorolt kölcsönöket is. |
|
(141) |
A (92) preambulumbekezdés indoklása alapján a Bizottság nézete szerint a Bike Systems helyzete bizonytalan volt, mivel épp akkor zárt le egy csődeljárást. A vállalkozás kilátásai bizonytalanok voltak, mivel csak kismértékben került sor üzemi szerkezetátalakításra. A (92) preambulumbekezdés indoklása alapján a vállalkozást ezért nehéz helyzetben levő vállalkozásnak kell tekinteni. Ezen túlmenően a csendes betét esetében nem álltak rendelkezésre biztosítékok, ami növeli a nemteljesítés kockázatát. A Bizottság álláspontja szerint ezért a kezességvállalást a referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény alapján alacsony mértékben biztosított tranzakciónak kell tekinteni. A hiányzó biztosítékokon kívül tovább növeli a nemteljesítés kockázatát, hogy a csendes betétet csőd esetében valamennyi más kölcsön mögé sorolják. A Bizottság véleménye szerint a legutóbb említett körülményt a kielégítő biztosítékok hiánya melletti további kockázatnak kell tekinteni, mivel az alacsony mértékű biztosítékok növelik annak kockázatát, hogy a hitelfelvevő fizetésképtelensége esetén a hitelező követelései nem elégíthetők ki közvetlenül a biztosítékok értékesítése útján, a követelés hátrasorolása pedig azt jelenti, hogy fizetésképtelenség esetén a hitelező csak a többi hitelezőt követően kapja meg követeléseit, és így végül valószínűleg semmit sem kap vissza. |
|
(142) |
A Bizottság véleménye szerint a Bike Systems vállalkozást „rossz” hitelminősítési kategóriába kell sorolni, mivel az intézkedés nyújtásakor nehéz helyzetben volt. A referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény rögzíti, hogy az ilyen hitelminősítési kategóriába tartozó, alacsony mértékű biztosítékokkal rendelkező vállalkozások esetében akár 1 000 bázispont prémium is szükséges lehet ahhoz, hogy a támogatás megléte kizárható legyen. A Bizottság álláspontja szerint a biztosítékok hiánya, valamint a csendes betét alacsony besorolása miatt indokolt az 1 000 bázispontos prémium. |
|
(143) |
A csendes betét támogatástartalmát tehát úgy kapjuk meg, hogy kiszámítjuk az 1 000 bázisponttal növelt referencia-kamatláb és a csendes betétért ténylegesen fizetett ellentételezés különbségét. |
|
(144) |
A támogatástartalom kiszámításakor a Bizottság véleménye szerint továbbá csak részben vehető figyelembe a 3,5 %-os változó ellentételezés, mivel az nyereségfüggő volt. A vállalat nehéz helyzetben volt, a nyereségre vonatkozó kilátások tehát nem voltak egyértelműek. A Bizottság emiatt indokoltnak tartja, hogy a változó ellentételezésnek csak a felét, vagyis 1,75 %-ot vegye figyelembe. A támogatástartalom kiszámításakor tényleges ellentételezésnek a fix 8,75 %-os kamatlábat és a változó, 3,75 %-os ellentételezés felét kell tekinteni, ami összesen 10,5 %-os ellentételezésnek felel meg. A támogatástartalom emiatt az 1 000 bázisponttal megnövelt referencia-kamatláb és a 10,5 %-os ellentételezés különbségével egyenlő. |
A 2. és a 3. intézkedés támogatástartalma
|
(145) |
A 2. és a 3. intézkedésben felsorolt kezességeknek köszönhetően a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH a pénzpiacokon megszokottakhoz képest kedvezőbb feltételek mellett jutottak kölcsönhöz. A 2. és a 3. intézkedés kezességének támogatástartalma egyenlő a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH által a kölcsönért piaci feltételek (vagyis kezesség nélkül) mellett fizetendő kamat és a kezesség mellett nyújtott kölcsön kamatának különbségével. Ez a különbség felelne meg annak a prémiumnak, amelyet egy piacgazdasági szabályoknak megfelelően cselekvő kezes ezekért a kezességekért kért volna. Mivel a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH nehéz helyzetben volt a kezesség vállalásakor és a megfelelő kölcsönök nyújtásakor, a támogatástartalom a kezességek akár 100 %-át is elérheti, mivel kezesség nélkül senki sem nyújtott volna kölcsönt (25). |
|
(146) |
A Sachsen Zweirad GmbH-nak nyújtott kölcsön és az ahhoz kapcsolódó kezesség a Bizottság véleménye szerint további kockázatot jelentett a felajánlott rendkívül alacsony mértékű biztosítékok miatt. A Sachsen Zweirad GmbH részére nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó kezesség biztosítéka csupán a csoport vállalkozásainak készfizető kezessége volt. Az ilyen készfizető kezességek gazdasági értéke nagyon alacsony. A Bizottság álláspontja szerint ezért a kezességvállalást a referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény alapján alacsony mértékben biztosított tranzakciónak kell tekinteni. |
|
(147) |
A Biria GmbH-nak nyújtott kölcsön és az ahhoz kapcsolódó kezességvállalás tekintetében a rendelkezésre bocsátott biztosítékok gazdasági értéke magasabb volt, mint a Sachsen Zweirad GmbH számára nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó kezesség mögötti biztosítékoké. Ennek ellenére ezek a biztosítékok még mindig elmaradtak az ilyen esetekben követelt szokásos biztosítékoktól. A Biria GmbH esetében vállalt kezesség biztosítéka a Bike Systems 15 millió EUR vagyonát terhelő, első helyre sorolt jelzálog volt. Ezt a jelzálogot azonban egy 2 millió EUR értékű másik kölcsön mögé sorolták. Ez az első helyre sorolt jelzálog következésképpen a kölcsön teljes összegének éppen csak 50 %-át fedte le. Arról azonban nincs információ, hogy milyen magas lenne a jelzálog rendes felszámolási értéke. A többi biztosíték – jelzálog, a követelések átruházása, a csoport vállalkozásainak tulajdonában levő áruk biztosítéki átruházása és a Biria GmbH tulajdonosának készfizetői kezessége – gazdasági értéke alacsony. A biztosítékok ellenére a Bizottság álláspontja szerint a kezességet alacsony mértékű biztosítékokkal ellátott tranzakciónak kell tekinteni a referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény értelmében. |
|
(148) |
A fentiek szerint a Biria GmbH és a Sachsen Zweirad GmbH a kezesség nyújtásának időpontjában nehéz helyzetben voltak, így a „rossz” hitelminősítési kategóriába kell sorolni őket. A referencia-kamatlábakról szóló 2008. évi közlemény értelmében ebben a hitelminősítési kategóriában – ha ki kell zárni állami támogatás meglétét –, alacsony mértékű biztosítékok esetén az alkalmazandó prémium akár az 1 000 bázispontot is elérheti. A Bizottság álláspontja szerint a Sachsen Zweirad GmbH esetében az alacsony mértékű biztosítékok miatt 800 bázispont mértékű prémium alkalmazása indokolt. A Biria GmbH csekély mértékben jobb biztosítékokat kínált. Ezért esetében 700 bázispontos prémium alkalmazása indokolt. A két vállalkozás esetében a csendes betéthez képest alacsonyabb prémium alkalmazását a betétek előbbre sorolása indokolja. |
|
(149) |
A Sachsen Zweirad GmbH-nak nyújtott kezesség (2. intézkedés) támogatástartalma a 800 bázisponttal megnövelt referencia-kamatláb, valamint a biztosítékok mellett nyújtott kölcsön összes finanszírozási költségének (a kölcsön kamatlába és a kezesség esetleges ellentételezésének értéke) különbsége. |
|
(150) |
A Biria GmbH-nak nyújtott kezesség (3. intézkedés) támogatástartalma ennek megfelelően a 700 bázisponttal megnövelt referencia-kamatláb, valamint a biztosítékok mellett nyújtott kölcsön összes finanszírozási költségének (a kölcsön kamatlába és a kezesség esetleges ellentételezésének értéke) különbsége. |
6.6. Az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti kivételek
|
(151) |
Az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdése mentességet irányoz elő az állami támogatások (1) bekezdésben említett általános tilalmával kapcsolatban. |
|
(152) |
Az EUMSZ 107. cikkének (2) bekezdésében említett mentességek ebben az esetben nem alkalmazhatók, mivel a támogatási intézkedések nem szociális jellegűek, és azokat nem magánszemély fogyasztónak nyújtották; azokat nem természeti csapások vagy rendkívüli események által okozott károk helyreállítására és nem a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtották. |
|
(153) |
Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) és d) pontja sem alkalmazandó. E pontok közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának támogatására, valamint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra vonatkoznak. |
|
(154) |
Így az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint az ezekre épülő közösségi iránymutatásokban meghatározott mentességek jöhetnek még szóba. |
1. intézkedés
|
(155) |
A Bizottság először megállapítja, hogy a Bike Systems székhelye az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott területen található, mely részesülhet regionális támogatásokból. Németország – a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárás megindításakor ismertetett kétségei ellenére – nem küldött arra vonatkozó információkat, hogy teljesülnek-e a regionális támogatások nyújtásának a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban (26) meghatározott feltételei. |
|
(156) |
A közösségi iránymutatások további, mentességre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Mivel a támogatást 2001. márciusában nyújtották, az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatást kell alkalmazni. A Bizottságnak nincsenek olyan információi, melyek szerint a támogatást ezen iránymutatás alapján az EUMSZ-szel összeegyeztethetőnek lehetne tekinteni. A szerkezetátalakításhoz nyújtott támogatást az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás megvalósítható szerkezetátalakítási terv végrehajtásához köti, melynek során el kell kerülni a verseny aránytalan torzulását, a támogatást pedig a minimálisra kell korlátozni. A Bizottság által az eljárás megindításakor ismertetett kétségek ellenére Németország nem küldött semmilyen információt, mely alapján ezek a feltételek teljesültek. A Bizottság ezért arra az eredményre jut, hogy nem teljesülnek az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás feltételei. |
|
(157) |
Továbbá a szóban forgó intézkedés esetében nem alkalmazható a többek között a kutatás-fejlesztésre, a környezetvédelemre, a kis- és középvállalkozásoknak, a foglalkoztatásra és képzésre vagy a kockázati tőkéhez nyújtott támogatásokra érvényes iránymutatások és rendeletek egyike sem. Mivel az intézkedés nem közös érdekű célt szolgál, a támogatás az EUMSZ-szel összeegyeztethetetlen működési támogatást jelent. |
2. és 3. intézkedés
|
(158) |
A Bizottság megállapítja, hogy a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH székhelye az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott területen van. Ennek ellenére az e pontban említett mentesség és az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett regionális rendelkezések nem alkalmazhatók, mivel a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH nehéz helyzetben voltak, és a támogatási intézkedések nem egy meghatározott térség gazdasági fejlődésének előmozdítását célozták. |
|
(159) |
A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy csak a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás lehet alkalmazható. Mivel a támogatást 2003 márciusában és 2003 decemberében nyújtották, az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatást kell alkalmazni. |
|
(160) |
A támogatás nyújtását szerkezetátalakítási terv végrehajtásához kötik, melynek időtartama lehetőleg korlátozott, és amely méltányos határidőn belül hosszú távon visszaállítja a vállalat jövedelmezőségét a jövőbeni üzemi feltételekre vonatkozó reális elképzelésekre építve. A Bizottság által az eljárás megindításakor kifejtett kétségek ellenére Németország nem küldött semmilyen információt, mely szerint a kezességeket reális, a vállalat jövedelmezőségének helyreállítását célzó szerkezetátalakítási terv keretében nyújtották volna. |
|
(161) |
Intézkedéseket kell tenni továbbá a támogatás versenytársakra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak a lehető legkisebbre csökkentése érdekében. A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy a szerkezetátalakítás lezárását követően korlátozzák a vállalkozás jelenlétét a saját piacán vagy piacain. A Bizottság nem rendelkezik információkkal az érintett piacról, valamint a Biria csoport érintett piacból való részesedéséről. Nem érkeztek információk esetleges kompenzációs intézkedésekről sem, melyek korlátoznák a vállalkozás jelenlétét a piacon. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a Biria csoport terjeszkedett a Checker Pig és a Bike Systems 2001. évi átvételével. |
|
(162) |
Az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás szerint a támogatás összegének mindenképpen a szerkezetátalakításhoz szükséges minimumra kell korlátozódnia, a vállalkozás és a részvényesek rendelkezésre álló finanszírozási eszközeinek figyelembevétele mellett. A támogatás kedvezményezettjének továbbá jelentős mértékben hozzá kell járulnia a szerkezetátalakítási tervhez saját forrásokkal, vagy piaci feltételek melletti külső forrásokkal. Mivel a támogatást nem szerkezetátalakítási terv alapján nyújtották, a Bizottság nem rendelkezik információkkal a támogatás kedvezményezettjének hozzájárulásáról, valamint arról, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódott-e. |
|
(163) |
Az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás szerint szerkezetátalakítási támogatások csak egy alkalommal nyújthatók. Amennyiben a szóban forgó vállalkozás korábban már részesült szerkezetátalakítási támogatásban, és a szerkezetátalakítás kevesebb mint tíz éve fejeződött be, a Bizottság rendszerint csak rendkívüli és előre nem látható körülmények esetén engedélyezi újabb szerkezetátalakítási támogatás nyújtását. |
|
(164) |
A Sachsen Zweirad GmbH 1996 áprilisában és 1998 márciusában állami részesedés formájában összesen 1 278 200 EUR, engedélyezett támogatási program alapján nyújtott szerkezetátalakítási támogatásban részesült. Mivel a Sachsen Zweirad GmbH szerkezetátalakításának lezárása óta kevesebb mint tíz év telt el, és a Bizottság nem tud rendkívüli és előre nem látható körülményekről, a két kezesség vállalásakor nem tartották be az egyszeri támogatás alapelvét. |
|
(165) |
A Bizottság ezért arra az eredményre jut, hogy nem teljesülnek az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás feltételei. |
|
(166) |
A Bizottság nézete szerint továbbá a 2. és 3. intézkedés esetében nem alkalmazható a többek között a kutatás-fejlesztésre, a környezetvédelemre, a kis- és középvállalkozásoknak, a foglalkoztatásra és képzésre vagy a kockázati tőke esetében nyújtott támogatásokra érvényes egyéb közösségi iránymutatások és rendeletek egyike sem. Mivel az intézkedések nem közös érdekű célt szolgálnak, a támogatások az EUMSZ-szel összeegyeztethetetlen működési támogatásokat jelentenek. |
VII. KÖVETKEZTETÉS
|
(167) |
A Bizottság ezért arra az eredményre jut, hogy a gbb Bike Systems-ben való 1 070 732 EUR mértékű részesedése, a Sachsen Zweirad GmbH-nak nyújtott 5,6 millió EUR kölcsön 80 %-ára irányuló kezességvállalás, valamint a Biria GmbH-nak (később Biria AG) nyújtott 24 875 000 EUR kölcsön 80 %-ára irányuló kezességvállalás állami támogatást jelent, és nem teljesülnek a belső piaccal való összeegyeztethetőség feltételei. |
|
(168) |
A 659/1999/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottság kötelessége, hogy elrendelje e belső piaccal össze nem egyeztethető támogatásnak a kedvezményezett általi visszafizetését, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Németország által a Bike Systems GmbH & Co. Thüringer Zweiradwerk KG (jelenleg: MB Systems), a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH (később Biria AG, jelenleg pedig MB Immobilien) részére nyújtott állami támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal. A támogatás a következő intézkedésekre terjedt ki:
|
a) |
1. intézkedés: 2 070 732 EUR csendes betét a Bike Systems GmbH & Co. Thüringer Zweiradwerk KG (jelenleg MB Systems) vállalkozásban. A támogatástartalom megegyezik az 1 000 bázisponttal megnövelt referenciakamat és a csendes betét ellentételezésének (a fix ellentételezés és a változó ellentételezés 50 %-ának összege) különbségével; |
|
b) |
2. intézkedés: 4 480 000 EUR összegű kezesség nyújtása a Sachsen Zweirad GmbH (később Biria AG, jelenleg MB Immobilien) részére. A támogatástartalom megegyezik a 800 bázisponttal megnövelt referenciakamat és az összes olyan finanszírozási költség különbségével (a kölcsön kamatai és a kezesség esetleges prémiuma), amelyet a kezességgel ellátott kölcsönért fizettek; |
|
c) |
3. intézkedés: 19 900 000 EUR összegű kezesség nyújtása a Biria GmbH (később Biria AG, jelenleg MB Immobilien) részére. A támogatástartalom megegyezik a 700 bázisponttal megnövelt referenciakamat és az összes olyan finanszírozási költség különbségével (a kölcsön kamatai és a kezesség esetleges prémiuma), amelyet a kezességgel ellátott kölcsönért fizettek. |
2. cikk
(1) Németország visszafizetteti a kedvezményezettel az 1. cikkben említett támogatást.
(2) Amennyiben a nemzeti eljárás lehetővé teszi a határozat azonnali, tényleges végrehajtását, a visszatérítés haladéktalanul a nemzeti eljárás szerint történik.
(3) A visszafizettetendő támogatási összeg tartalmazza a támogatás rendelkezésre bocsátásától a tényleges visszafizetés időpontjáig esedékes kamatokat.
(4) A kamatokat a módosított 794/2004/EK bizottsági rendelet (27) 5. fejezetével összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani.
(5) Németország a jelen határozatról szóló értesítéssel megszünteti az 1. cikkben említett támogatás valamennyi függőben lévő kifizetését.
3. cikk
(1) Az 1. cikkben említett támogatást azonnal és ténylegesen vissza kell fizettetni.
(2) Németország biztosítja, hogy ez a határozat az értesítés napjától számított négy hónapon belül végrehajtásra kerüljön.
4. cikk
(1) Az e határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül Németország benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:
|
a) |
a kedvezményezett által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok); |
|
b) |
az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása; |
|
c) |
azt igazoló dokumentumok, hogy a kedvezményezettet felszólították a támogatás visszafizetésére. |
(2) Németország az 1. cikkben említett támogatás teljes visszafizettetéséig folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a jelen határozat végrehajtása érdekében hozott nemzeti intézkedések alakulásáról. A Bizottság kérésére Németország azonnal benyújtja a Bizottság részére az e határozat végrehajtása érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekre vonatkozó információkat. Ezenkívül Németország részletes adatokkal szolgál a kedvezményezett által már visszafizetett támogatási összegekre és kamatokra vonatkozóan is.
5. cikk
E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.
Kelt Brüsszelben, 2010. december 14-én.
a Bizottság részéről
Joaquín ALMUNIA
alelnök
(1) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikke helyébe 2009. december 1-i hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107., illetve 108. cikke lépett. A két-két rendelkezés tartalmilag azonos. E határozat alkalmazásában az EUMSZ 107. és 108. cikkére vonatkozó hivatkozásokat adott esetben az EK-Szerződés 87., illetve 88. cikkére utaló hivatkozásként, illetve a Törvényszékre vonatkozó utalásokat az Elsőfokú Bíróságra utaló hivatkozásként kell érteni.
(2) HL C 2., 2006.1.5., 14. o.
(3) L. 2. lábjegyzet.
(4) HL L 183., 2007.7.13., 27. o.
(5) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.
(6) HL C 288., 1999.10.9., 2. o.
(7) HL C 273., 1997.9.9., 3. o.
(8) A terület már az intézkedés jóváhagyásának idején is támogatott terület volt, és Németország nemzeti regionális állami támogatási térképe (HL C 295., 2006.12.5., 6. o.) szerint a 2007–2013. időszakban is az.
(9) A Bizottság 2002. március 27-i C(2002) 1286 határozata – Intézményi felelősség és szavatoló felelősség, Németország (HL C 146., 2002.6.19., 6. o.).
(10) N 73/1993 – Bürgschaftsrichtlinie des Freistaats Sachsen, SG(93) D/9273, 1993.6.7.
(11) Lásd a C-482/99. sz., Franciaország kontra Bizottság (Stardust) ügyben 2002. május 16-án hozott ítélet (EBHT 2002., I-4397. o.) 32–43. pontját.
(12) L. 9. lábjegyzet. A határozatban megállapításra kerül, hogy a Deutsche Ausgleichsbank a közigazgatás része.
(13) L. 9. lábjegyzet (német nyelvű változat 9. o., a megfelelő intézkedés a) pontja).
(14) Amennyiben a vállalkozás veszteséges, nem fizeti ezt az ellentételezést. Amennyiben veszteség halmozódik fel, vagy a nyereség nem elegendő, a változó ellentételezést a következő évben fizetik.
(15) Ezenkívül a Biria GmbH a Németország által benyújtott dokumentumok szerint 1999-ben 13, 2000-ben pedig 21 munkavállalót foglalkoztatott.
(16) Mivel a csendes betét üzleti feltételeit a betét nyújtásának időpontjában határozták meg, az anyavállalat pénzügyi helyzetét a támogatói nyilatkozat pillanatában kell értékelni annak ellenére, hogy a támogatói nyilatkozat a csendes részesedés teljes időtartamára volt érvényes.
(17) A Sachsen Zweirad GmbH leányvállalattól végrehajtott nyereségtranszfer (mintegy 2,4 millió DEM 1999-ben, és 3,4 millió DEM 2000-ben).
(18) L. 10. lábjegyzet.
(19) HL C 155., 2008.6.20., 10. o.
(20) Lásd a T-102. sz. és 120/07. sz. Freistaat Sachsen MB Immobilien Verwaltungs GmbH és MB System GmbH kontra Bizottság egyesített, még nem közzétett ügyekben hozott ítélet, 218–222. pontját.
(21) A Deloitte & Touche GmbH tanulmánya a referencia-kamatlábak aktualizálásával kapcsolatban az állami támogatások EU általi ellenőrzése során, 2004. október.
http://ec.europa.eu/competition/state_aid/studies_reports/full_report.pdf
(22) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.
(23) Lásd a C-341/06 P. sz. és a c-342/06 P. sz., Chronopost SA és La Poste kontra Union française de l’express (UFEX) és társai egyesített ügyekben hozott ítélet [EBHT 2008., I-4777. o.] 95. pontját.
(24) Ugyanebben a tekintetben lásd kezességvállalásról szóló közleményt.
(25) L. 24. lábjegyzet.
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/71 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. július 19.)
a DNS-adatok tekintetében az automatizált adatcsere Portugáliával való megindításáról
(2011/472/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére és 25. cikkére,
tekintettel a 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozatra (2) és különösen annak 20. cikkére és mellékletének 4. fejezetére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolandó átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jegyzőkönyv alapján az uniós intézmények, szervek és hivatalok által a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok joghatása mindaddig fennmarad, amíg azokat a Szerződések alapján hatályon kívül nem helyezik, érvénytelenítik, vagy nem módosítják. |
|
(2) |
Ennek megfelelően a 2008/615/IB határozat 25. cikke alkalmazandó, és a Tanácsnak egyhangúlag kell határoznia arról, hogy a tagállamok végrehajtották-e az említett határozat 6. fejezetének rendelkezéseit. |
|
(3) |
A 2008/616/IB határozat 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a Tanács a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti határozatokat egy kérdőíven alapuló értékelő jelentés alapján hozza meg. A 2008/615/IB határozat 2. fejezetének megfelelően végzett automatizált adatcsere tekintetében az értékelő jelentés ezenkívül értékelő látogatáson és kísérleti adatcserén alapul. |
|
(4) |
Portugália a 2008/615/IB határozat 36. cikkének (2) bekezdésével összhangban tájékoztatta a Tanács Főtitkárságát a határozat 2–6. cikkének hatálya alá tartozó nemzeti DNS-elemzési állományokról, valamint az automatizált keresésnek a határozat 3. cikkének (1) bekezdésében említett feltételeiről. |
|
(5) |
A 2008/616/IB határozat melléklete 4. fejezetének 1.1. pontja szerint a megfelelő tanácsi munkacsoportok által összeállított kérdőív valamennyi automatizált adatcserére vonatkozik, és amint egy tagállam úgy véli, hogy az adott adatkategória tekintetében teljesíti az adatcsere előfeltételeit, ki kell töltenie a kérdőívet. |
|
(6) |
Portugália kitöltötte az adatvédelemre vonatkozó kérdőívet és a DNS-adatok cseréjére vonatkozó kérdőívet. |
|
(7) |
Portugália Németország részvételével sikeres kísérleti adatcserét hajtott végre. |
|
(8) |
Portugáliában értékelő látogatásra is sor került; erről a német értékelő csoport értékelő jelentést készített, amelyet elküldött az érintett tanácsi munkacsoportnak. |
|
(9) |
A kérdőív, az értékelő látogatás és a DNS-adatok tekintetében a kísérleti adatcsere eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentést benyújtották a Tanácsnak, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A DNS-adatok automatizált keresése és összehasonlítása tekintetében Portugália maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és e határozat hatálybalépésének napjától jogosult a személyes adatoknak az említett határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 19-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. SAWICKI
|
2011.7.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 195/72 |
A TANÁCS 2011/473/KKBP HATÁROZATA
(2011. július 25.)
az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójáról (EUPOL AFGHANISTAN) szóló 2010/279/KKBP határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2007. május 30-án elfogadta az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL AFGHANISTAN) felállításáról szóló 2007/369/KKBP együttes fellépést (1). |
|
(2) |
A Tanács 2010. május 18-án elfogadta a 2010/279/KKBP határozatot (2), amely 2013. május 31-ig meghosszabbította az EUPOL AFGHANISTAN-t. A 2010/279/KKBP határozatot módosító 2011/298/KKBP tanácsi határozatnak (3) megfelelően az 54 600 000 EUR pénzügyi referenciaösszeg a 2011. július 31-ig tartó időszakot fedezi. |
|
(3) |
A 2010/279/KKBP határozat 13. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a későbbi időszakok tekintetében előirányzandó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács dönt. |
|
(4) |
A 2010/279/KKBP határozatot ezért módosítani kell annak érdekében, hogy tartalmazza a 2011. augusztus 1-jétől2012. július 31-ig terjedő időszakra előirányzandó pénzügyi referenciaösszeget, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2010/279/KKBP határozat 13. cikkében az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az EUPOL AFGHANISTAN-nal járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2011. augusztus 1-jétől2012. július 31-ig terjedő időszakra 60 500 000 EUR.”
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2011. július 25-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. DOWGIELEWICZ
(1) HL L 139., 2007.5.31., 33. o.