13.7.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/6

A BIZOTTSÁG 670/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. július 12.)

a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló 607/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1) és különösen az annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 121. cikke első bekezdésének k), l) és m) pontjára, valamint 203b. cikkére,

mivel:

(1)

A közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK bizottsági rendelet (2) közös szabályokat állapít meg a tagállami illetékes hatóságok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbításával kapcsolatban. Az említett szabályok egyebek mellett kötelezővé teszik a tagállamok számára a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott információs rendszerek használatát, és szabályozzák az értesítések küldésére jogosult hatóságok és személyek hozzáférési jogainak validálását. Ezenkívül a szóban forgó rendelet közös elveket állapít meg az információs rendszerek tekintetében a dokumentumok mindenkori hitelességének, teljességének és olvashatóságának biztosítására, továbbá rendelkezik a személyes adatok védelméről.

(2)

A Bizottság belső működése és az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos kifejezések kezelésével foglalkozó hatóságokkal való kapcsolattartás keretében, az 1234/2007/EK rendelet II. címe I. fejezetének Ia. szakaszával összhangban kifejlesztett egy olyan információs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az 1234/2007/EK rendelet és a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 14-i 607/2009/EK bizottsági rendelet (3) által előírt dokumentumok kezelése, illetve az ugyanezen rendeletekben meghatározott eljárások lebonyolítása elektronikus úton történjék, mind a tagállamok és a harmadik országok illetékes hatóságainak, mind pedig azoknak a szakmai szervezeteknek, valamint természetes vagy jogi személyeknek a viszonylatában, akiknek vagy amelyeknek érdekükben áll a szóban forgó szabályozás keretében eljárni.

(3)

Úgy tekinthető, hogy e rendszer – a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően vagy a rendelet által meghatározott elvek értelemszerű alkalmazása révén – lehetővé teszi bizonyos, a 607/2009/EK rendeletben előírt értesítések továbbítását, különösen a földrajzi jelzések, az eredetmegjelölések és a hagyományos kifejezések oltalmára alkalmazandó eljárások, az érintett elnevezések adatbázisának kezelése és az ezen elnevezések oltalmával összefüggésben bevezetett nyilvántartások vezetése tekintetében.

(4)

A közös agrárpolitika keretében végzendő ellenőrzések tekintetében illetékes hatóságokra és szervezetekre vonatkozó információk közlésére szolgáló, a Bizottság által már a gyakorlatban is életbe léptetett információs rendszerek lehetővé teszik e terület konkrét célkitűzéseinek teljesítését a földrajzi jelzésekre, az eredetmegjelölésekre és a hagyományos kifejezésekre vonatkozóan. Célszerű ezeket a rendszereket az elnevezések oltalma iránti kérelmeknek a tagállamok, illetve harmadik országok szintjén történő vizsgálatával megbízott hatóságokra, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel el nem látott borok minősítéséért felelős hatóságokra vonatkozó információk közlésére is alkalmazhatóvá tenni.

(5)

Az igazgatás hatékonyságának érdekében, valamint figyelembe véve a Bizottság által életbe léptetett információs rendszerek használata során felhalmozott tapasztalatokat, helyénvaló a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően egyszerűsíteni az értesítéseket és javítani az információknak a 607/2009/EK rendelet alapján történő kezelését és hozzáférhetővé tételét. Ezért abból a célból, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak tudomásuk lehessen az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikke (2) bekezdésének és 120a. cikkének megfelelően nemzeti szinten bevezetett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, valamint hogy egyszerűbb és zökkenőmentesebb legyen az 555/2008/EK bizottsági rendelet (4) szerinti ellenőrzés és a tagállamok közötti együttműködés, indokoltnak tűnik felkérni a tagállamokat arra, hogy közöljenek a Bizottsággal bizonyos, a terméktanúsítás szempontjából sajátos jelentőséggel bíró információkat, továbbá előírni a Bizottságnak, hogy ezen információkat bocsássa az illetékes hatóságok és – amennyiben az adott információ ismerete hasznos a fogyasztók számára – a nyilvánosság rendelkezésére.

(6)	Ezenkívül az egyértelműség és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt meghatározni egyes, a 607/2009/EK rendeletben előírt értesítések tartalmát, és egyszerűsíteni a kapcsolódó eljárásokat.

(7)

Az 1493/1999/EK (5) és a 479/2008/EK (6) tanácsi rendelet rendelkezéseiről az 1234/2007/EK rendelet rendelkezéseire való áttérés megkönnyítése érdekében elfogadott átmeneti intézkedések tekintetében értelmezési nehézségek merültek fel az alkalmazandó eljárások hatályát és időtartamát illetően. Pontosítani kell továbbá az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkében foglalt rendelkezések hatályát a 118q. cikkben foglalt rendelkezésekkel összefüggésben, az érintett módosítások jellegének, a referencia-időszakoknak és az átmeneti időszak hosszának vonatkozásában.

(8)	Ezért a 607/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 607/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Az oltalom iránti kérelem

Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem az 1234/2007/EK rendelet 118c. és 118d. cikkében előírt dokumentumokból, a termékleírásból és az összefoglaló dokumentumból áll.

A kérelmet és az összefoglaló dokumentumot e rendelet 70a. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell továbbítani a Bizottsághoz.”

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A kérelem benyújtása

(1) A kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz.

(2) A Bizottság a kérelem átvételére vonatkozó elismervényt ad ki a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatóságainak, illetve az adott harmadik országban letelepedett kérelmezőnek, és ügyiratszámmal látja el a kérelmet.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a)	az ügyiratszám;

b)	a nyilvántartásba veendő elnevezés;

c)	a kérelem beérkezésének időpontja.”

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

A kérelem elfogadhatósága

(1) A kérelem abban az esetben fogadható el, ha a kérelmező megfelelően kitöltötte az összefoglaló dokumentumot, és csatolta hozzá a szükséges igazoló dokumentumokat. Az összefoglaló dokumentum akkor tekinthető megfelelően kitöltöttnek, ha a 70a. cikkben említett információs rendszerek szerinti összes kötelező rovat ki van töltve.

Ebben az esetben a kérelem elfogadhatóságának időpontja az a nap, amelyen az a Bizottsághoz beérkezett. A kérelmezőt erről értesíteni kell.

Az említett időpontot közzé kell tenni.

(2) Ha a kérelmet nem vagy csak hiányosan töltötték ki, vagy ha az (1) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat nem nyújtották be a kérelemmel egyidejűleg, illetve ha e dokumentumok egy része hiányzik, a kérelem nem fogadható el.

(3) A kérelem elfogadhatatlansága esetén a Bizottság tájékoztatja a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatóságait, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elfogadhatatlanság indokairól, és felhívja a figyelmüket arra, hogy jogukban áll benyújtani egy új, megfelelően kitöltött kérelmet.”

A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha valamely elfogadhatónak ítélt kérelem nem felel meg az 1234/2007/EK rendelet 118b. és 118c. cikkében megállapított követelményeknek, a Bizottság tájékoztatja a tagállam vagy a harmadik ország hatóságait, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elutasítás indokairól, és megállapítja azt a – legalább két hónapos – határidőt, amelyen belül a kérelmet vissza lehet vonni vagy módosítani lehet, illetve észrevételeket lehet benyújtani.”

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

A kifogások benyújtása a közösségi eljárás keretében

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 118h. cikkében említett kifogásokat az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. A kifogás Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kifogás beérkezik a Bizottsághoz. Ezt az időpontot közölni kell az e rendelet által érintett hatóságokkal és személyekkel.

(2) A Bizottság elismervényt ad ki a kifogás átvételéről, és ügyiratszámmal látja el a kifogást.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a)	az ügyiratszám;

b)	a kifogás beérkezésének időpontja.”

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Nyilvántartás

(1) A Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 118n. cikkében foglaltaknak megfelelően létrehozza és naprakészen tartja az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartását (a továbbiakban: a nyilvántartás). A nyilvántartást az »E-Bacchus« elektronikus adatbázisban kell vezetni a szóban forgó elnevezéseknek oltalmat biztosító határozatok alapján.

(2) A jóváhagyott eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket be kell jegyezni a nyilvántartásba.

Az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilvántartásba vett elnevezések esetében a Bizottság bevezeti a nyilvántartásba az e cikk (3) bekezdésében előírt adatokat.

(3) A Bizottság a következő adatokat vezeti be a nyilvántartásba:

a)	az oltalom alatt álló elnevezés;

b)	az ügyiratszám;

c)	annak a ténynek a megállapítása, hogy a szóban forgó elnevezés földrajzi jelzésként vagy eredetmegjelölésként oltalom alatt áll;

d)	a származási ország vagy országok neve;

e)	a nyilvántartásba vétel időpontja;

f)	hivatkozás az elnevezés oltalom alá helyezéséről rendelkező jogi aktusra;

g)	hivatkozás az összefoglaló dokumentumra.

(4) A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.”

A 20. cikkben az (1), a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1234/2007/EK rendelet 118e. cikkében említett kérelmező által a valamely oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyása iránt benyújtott kérelmet az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani.

(2) A termékleírásban az 1234/2007/EK rendelet 118q. cikkének (1) bekezdése alapján végrehajtandó módosítások jóváhagyása iránti kérelem akkor minősül elfogadhatónak, ha az említett rendelet 118c. cikkének (2) bekezdésében előírt információkat és a megfelelően összeállított kérelmet továbbították a Bizottságnak.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 118q. cikke (2) bekezdése első mondatának alkalmazása céljából e rendelet 9–18. cikkét mutatis mutandis alkalmazni kell.”

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A törlés iránti kérelmek benyújtása

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 118r. cikkének megfelelően benyújtott, törlés iránti kérelmeket az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. A törlés iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz. Az említett időpontot közzé kell tenni.

(2) A Bizottság elismervényt ad ki a kérelem átvételéről, és ügyiratszámmal látja el a kérelmet.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a)	az ügyiratszám;

b)	a kérelem kézhezvételének időpontja.

(3) Abban az esetben, ha a törlést a Bizottság kezdeményezi, az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.”

9.	A 22. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (3) bekezdés értelmében a Bizottsághoz eljuttatandó értesítéseket a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani.”

10.	A 23. cikk (1) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki: „Az első és a második albekezdés értelmében a Bizottsághoz eljuttatandó értesítéseket a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani.”

11.	A 28. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A kérelmet a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. Az átminősítés iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz.”

12.

A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. cikk

Az oltalom iránti kérelem

(1) A hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmeket a tagállamok vagy a harmadik országok illetékes hatóságai, illetve a reprezentatív szakmai szervezetek a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbítják. A kérelmekhez mellékelni kell a vonatkozó tagállami jogszabályokat vagy az adott harmadik ország bortermelőire alkalmazandó, az érintett kifejezés használatának feltételeit meghatározó szabályokat, valamint az e jogszabályokra vagy szabályokra való hivatkozást.

(2) Abban az esetben, ha a kérelmet olyan reprezentatív szakmai szervezet nyújtja be, amelynek székhelye valamely harmadik országban van, a kérelmező a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbítja a Bizottságnak a szóban forgó reprezentatív szakmai szervezetre és annak tagjaira vonatkozó adatokat. A Bizottság hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a nyilvánosság számára.”

13.

A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

A kérelem benyújtása

(1) A kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz.

(2) A Bizottság a kérelem átvételére vonatkozó elismervényt ad ki a tagállam vagy a harmadik ország hatóságainak, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőnek, és ügyiratszámmal látja el a kérelmet.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a)	az ügyiratszám;

b)	a hagyományos kifejezés;

c)	a kérelem beérkezésének időpontja.”

14.

A 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„34. cikk

Elfogadhatóság

(1) A kérelem abban az esetben fogadható el, ha a kérelmező megfelelően kitöltötte a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványt, és mellékelte hozzá a 30. cikk rendelkezéseiben előírt dokumentumokat. A kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány akkor tekinthető megfelelően kitöltöttnek, ha a 70a. cikkben említett információs rendszerek szerinti összes kötelező rovat ki van töltve.

Ebben az esetben a kérelem elfogadhatóságának időpontja az a nap, amelyen az a Bizottsághoz beérkezett. A kérelmezőt erről értesíteni kell.

Az említett időpontot közzé kell tenni.

(2) Ha a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványt nem, vagy csak hiányosan töltötték ki, vagy ha az (1) bekezdésben említett dokumentumokat nem nyújtották be a kérelemmel egyidejűleg, illetve ha e dokumentumok egy része hiányzik, a kérelem nem fogadható el.

(3) A kérelem elfogadhatatlansága esetén a Bizottság tájékoztatja a tagállam vagy a harmadik ország hatóságait, illetve a szóban forgó harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elfogadhatatlanság indokairól, és felhívja a figyelmüket arra, hogy jogukban áll benyújtani egy új, megfelelően kitöltött kérelmet.”

15.

A 37. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kifogást a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. A kifogás Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kifogás beérkezik a Bizottsághoz.

(3) A Bizottság elismervényt ad ki a kifogás átvételéről, és ügyiratszámmal látja el a kifogást.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a)	az ügyiratszám;

b)	a kifogás beérkezésének időpontja.”

16.

A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk

Általános oltalom

(1) Ha az oltalom iránti kérelem tárgyát képező hagyományos kifejezés megfelel az 1234/2007/EK rendelet 118u. cikkének (1) bekezdésében, valamint az e rendelet 31. és 35. cikkében szereplő feltételeknek, és az oltalom alá helyezése iránti kérelem nem kerül elutasításra e rendelet 36., 38. és 39. cikke alapján, a szóban forgó hagyományos kifejezést – az 1234/2007/EK rendelet 118u. cikkének (2) bekezdésével összhangban és a Bizottsághoz az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbított információk alapján – nyilvántartásba kell venni és meg kell határozni az »E-Bacchus« elektronikus adatbázisban, feltüntetve a következőket:

a)	a 31. cikk (1) bekezdésében említett nyelv;

b)	a szőlőből készült termékeknek az oltalom által érintett kategóriája vagy kategóriái;

hivatkozás annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a vonatkozó nemzeti jogszabályára, amelyben a hagyományos kifejezést meghatározták és szabályozták, vagy – amennyiben az érintett harmadik országban nem létezik ilyen jogszabály – a harmadik ország bortermelőire alkalmazandó szabályokra, ideértve a reprezentatív szakmai szervezetek által meghatározott szabályokat is;

d)	a fogalommeghatározás vagy a használati feltételek összefoglalása;

e)	a származási ország vagy országok neve;

f)	az »E-Bacchus« elektronikus adatbázisba való felvétel időpontja.

(2) Az »E-Bacchus« elektronikus adatbázisba felvett hagyományos kifejezések kizárólag a kérelemben megjelölt nyelven és a szőlőből készült termékek ugyanott meghatározott kategóriáinak vonatkozásában élveznek oltalmat, a következőkkel szemben:

a)	bármiféle visszaélés, még akkor is, ha az oltalom alatt álló kifejezést a »stílusú«, »típusú«, »módszerrel készült«, »mint ahogy […] készül«, »utánzat«, »ízű«, »mint« vagy valamely ezekhez hasonló kifejezés kíséri;

b)	a termék jellegére, tulajdonságaira vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy az érintett termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb hamis vagy megtévesztő jelzés;

c)	minden egyéb olyan gyakorlat, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a fogyasztókat, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a szóban forgó bor esetében érvényes az oltalom alatt álló hagyományos kifejezés.

(3) Az »E-Bacchus« elektronikus adatbázisba felvett hagyományos kifejezéseket közzé kell tenni.”

17.

A 42. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az oltalom alatt álló azonos alakú kifejezések használatát csak olyan körülmények között lehet engedélyezni, amelyek biztosítják, hogy a később oltalom alá helyezett azonos alakú kifejezés a gyakorlatban megfelelően elkülönüljön az »E-Bacchus« elektronikus adatbázisba felvett hagyományos kifejezéstől, figyelembe véve annak szükségességét, hogy az érintett termelők azonos bánásmódban részesüljenek, és ne lehessen megtéveszteni a fogyasztókat.”

18.

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

A törlés iránti kérelmek benyújtása

(1) A jogos érdekkel rendelkező tagállamok, harmadik országok, illetve természetes vagy jogi személyek törlés iránti kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz; a megfelelően megindokolt kérelmet a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell továbbítani. A kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az a nap, amelyen a kérelem beérkezik a Bizottsághoz. Az említett időpontot közzé kell tenni.

(2) A Bizottság elismervényt ad ki a kérelem átvételéről, és ügyiratszámmal látja el a kérelmet.

Az átvételi elismervényen szerepelnie kell legalább a következőknek:

a)	az ügyiratszám;

b)	a kérelem kézhezvételének időpontja.

(3) Abban az esetben, ha a törlést a Bizottság kezdeményezi, az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.”

19.	A 47. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(5) A törlés hatálybalépésével egyidejűleg a Bizottság törli az érintett elnevezést az »E-Bacchus« elektronikus adatbázisban szereplő jegyzékből.”

20.

A 63. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 4. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően kijelölik az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett tanúsításért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

A tagállamok 2011. október 1. előtt közlik a Bizottsággal a 70a. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alábbi információkat és ezek esetleges változásait:

a)	az e cikkben foglaltak alkalmazása terén illetékes hatóság vagy hatóságok neve, címe, kapcsolattartási pontjai, beleértve az elektronikus címeket is;

b)	adott esetben minden olyan szerv neve, címe, kapcsolattartási pontjai – beleértve az elektronikus címeket is –, amelyet valamely illetékes hatóság hatáskörrel ruházott fel az e cikkben foglaltak alkalmazására;

c)	az e cikkben foglaltak végrehajtása érdekében tett intézkedések, amennyiben ezek a rendelkezések az 555/2008/EK rendeletben említett, tagállamok közötti együttműködés szempontjából külön jelentőséggel bírnak;

d)	az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikke (2) bekezdésének és 120a. cikkének hatálya alá tartozó borszőlőfajták.

A Bizottság a tagállamok által továbbított információk alapján összeállítja és naprakészen tartja az illetékes hatóságok és a hatáskörrel felruházott szervek nevét és címét, valamint az engedélyezett borszőlőfajtákat feltüntető jegyzéket. A Bizottság közzéteszi ezt a jegyzéket.

21.

Az V. fejezet a következő új, 70a. és 70b. cikkel egészül ki:

„70a. cikk

Az értesítéseknek a Bizottság, a tagállamok, a harmadik országok és az egyéb gazdasági szereplők közötti továbbítására alkalmazandó módszer

(1) Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, az e rendelet alkalmazása céljából szükséges dokumentumokat és információkat a következő módszer szerint kell továbbítani a Bizottságnak:

a)	a tagállami illetékes hatóságok esetében a Bizottság által a 792/2009/EK rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően rendelkezésükre bocsátott információs rendszeren keresztül;

a harmadik országok illetékes hatóságainak és reprezentatív szakmai szervezeteinek, továbbá azoknak a természetes és jogi személyeknek az esetében, akiknek vagy amelyeknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy e rendelet alapján eljárjanak, elektronikus úton, a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott és az e rendelet XVIII. mellékletében meghatározott feltételek mellett hozzáférhetővé tett módszerek és formanyomtatványokat használva.

Az értesítés ugyanakkor az említett formanyomtatványok papíralapú változatán is továbbítható.

A kérelmek benyújtásáért és az értesítések tartalmáért az adott esetnek megfelelően azok a harmadik országok által kijelölt illetékes hatóságok, reprezentatív szakmai szervezetek, illetve természetes vagy jogi személyek felelnek, akik vagy amelyek a szóban forgó ügyben eljárnak.

(2) A Bizottság az információkat az általa létrehozott információs rendszereken keresztül továbbítja és teszi elérhetővé az e rendelet által érintett hatóságok vagy személyek, valamint – adott esetben – a nyilvánosság számára.

Az e rendelet által érintett hatóságok és személyek a XIX. mellékletben foglaltaknak megfelelően a Bizottsághoz fordulhatnak az információs rendszerekhez való hozzáférésre, az értesítésekre és az információk hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati szabályokkal kapcsolatos tájékoztatásért.

(3) A 792/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése, valamint 6., 7. és 8. cikke mutatis mutandis alkalmazandó az információknak az e cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti továbbítására és hozzáférhetővé tételére.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az információs rendszerekhez való hozzáférésre vonatkozó jogosultságokat a Bizottságon belül az információs rendszerek működéséért felelős személyek adják meg a harmadik országok illetékes hatóságainak és reprezentatív szakmai szervezeteinek, valamint azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, akiknek vagy amelyeknek jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy e rendelet alapján eljárjanak.

A Bizottságon belül az információs rendszerek működéséért felelős személyek a hozzáférési jogokat az adott esetnek megfelelően a következők alapján validálják:

a)	nemzetközi megállapodások alapján a Bizottság birtokában lévő, illetve e megállapodások alapján a Bizottsághoz továbbított, a harmadik országok által kijelölt illetékes hatóságokra vonatkozó adatok, ideértve e hatóságok kapcsolattartási pontjait és elektronikus címét is;

valamely harmadik országtól származó hivatalos kérelem, amelyben fel vannak tüntetve az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából szükséges dokumentumok és információk továbbításával megbízott hatóságokra vonatkozó információk, valamint az érintett hatóságok kapcsolattartási pontjai és elektronikus címei;

c)	valamely harmadik országbeli reprezentatív szakmai szervezettől, illetve természetes vagy jogi személytől származó kérelem, amely igazolja a kérelmező azonosságát, az ügyben való eljáráshoz fűződő jogos érdekét, és feltünteti elektronikus címét.

A hozzáférési jogokat – validálásukat követően – a Bizottságon belül az információs rendszerekért felelős személyek aktiválják.

70b. cikk

A kérelmek nemzeti szinten történő vizsgálata terén illetékes hatóságokra vonatkozó információk továbbítása és hozzáférhetővé tétele

(1) A tagállamok 2011. október 1. előtt közlik a Bizottsággal a 70a. cikk (1) bekezdésének megfelelően az 1234/2007/EK rendelet 118f. cikke (2) bekezdésének alkalmazása terén illetékes hatóság vagy hatóságok nevét, címét és kapcsolattartási pontjait, ideértve az elektronikus címeket is, valamint ezek esetleges változásait.

(2) A Bizottság a tagállamok által az (1) bekezdésnek megfelelően, illetve a harmadik országok által az Unióval kötött nemzetközi megállapodásoknak megfelelően továbbított információk alapján összeállítja és naprakészen tartja a tagállamok és a harmadik országok illetékes hatóságainak nevét és címét tartalmazó jegyzéket. A Bizottság közzéteszi ezt a jegyzéket.”

22.

A 71. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„71. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet alapján oltalom alatt álló bornevek

(1) A tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkének (2) bekezdésében említett dokumentumokat (a továbbiakban: a dokumentáció) és a termékleírásnak az e rendelet 73. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint (2) bekezdésében említett módosításait az e rendelet 70a. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a következő szabályok és eljárások szerint továbbítják:

a)	a Bizottság az e rendelet 9. cikkében foglaltak szerint elismervényt ad ki a dokumentáció vagy a módosítás átvételéről;

b)	a dokumentáció, illetve a módosítás a Bizottsághoz való beérkezése időpontjában elfogadhatónak minősül, feltéve, hogy az e rendelet 11. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, és a szóban forgó dokumentáció vagy módosítás legkésőbb 2011. december 31-én beérkezik a Bizottsághoz;

c)	a Bizottság megerősíti az érintett eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek az e rendelet 18. cikkével összhangban történő nyilvántartásba vételét, figyelemmel az esetleges módosításokra is, és ügyiratszámot rendel hozzá;

d)	a Bizottság az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül – adott esetben a beérkezett módosításokat is figyelembe véve – megvizsgálja a dokumentáció érvényességét.

(2) A Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésére álló dokumentáció alapján dönthet úgy, hogy az említett rendelet 118s. cikkének (4) bekezdésével összhangban törli az adott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát.”

23.

A 73. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„73. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkében előírt eljárás a következő esetekben alkalmazandó:

a)	minden olyan bornév esetében, amelyet valamely tagállamnak eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként benyújtottak, és amelyet az adott tagállam 2009. augusztus 1. előtt jóváhagyott;

b)	minden olyan bornév esetében, amelyet valamely tagállamnak 2009. augusztus 1. előtt eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként benyújtottak, és amelyet az adott tagállam 2011. december 31. előtt jóváhagyott és a Bizottság felé továbbított;

c)	a termékleírás minden olyan módosítása esetében, amelyet valamely tagállamnak 2009. augusztus 1. előtt benyújtottak, és amelyet az adott tagállam 2011. december 31. előtt továbbított a Bizottságnak;

d)	a termékleírás minden olyan kisebb jelentőségű módosítása esetében, amelyet valamely tagállamnak 2009. augusztus 1-jén vagy azt követően nyújtottak be, és amelyet az adott tagállam 2011. december 31. előtt továbbított a Bizottságnak.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet 118q. cikkében előírt eljárás nem alkalmazandó a valamely tagállamnak 2009. augusztus 1-jén vagy azt követően benyújtott és az adott tagállam által 2014. június 30. előtt a Bizottságnak továbbított termékleírás-módosításokra, amennyiben a szóban forgó módosítások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak eljuttatott termékleírás megfeleljen az 1234/2007/EK rendelet 118c. cikkének és e rendeletnek.

(3) Azokat a 2010. december 31. előtt forgalomba hozott vagy címkézett borokat, amelyek megfelelnek a 2009. augusztus 1. előtt hatályos vonatkozó rendelkezéseknek, a készletek kimerüléséig forgalomba lehet hozni.”

24.	Az I–IX., a XI. és a XII. mellékletet el kell hagyni.

25.	A rendelet az e rendelet I. és II. mellékletében található szövegnek megfelelően kiegészül a XVIII. és a XIX. melléklettel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az e rendelet 1. cikkének 20. pontjában a 607/2009/EK rendelet 63. cikkének (1) bekezdésére vonatkozóan, valamint az e rendelet 1. cikkének 21. pontjában a 607/2009/EK rendelet 70b. cikkére vonatkozóan meghatározott rendelkezések azonban 2011. szeptember 1-jétől alkalmazandók.

Azok az értesítések, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai önkéntes alapon, a Bizottság által létrehozott információs rendszereken keresztül, az e rendelet 1. cikkével módosított 607/2009/EK rendeletnek megfelelően 2011. június 1. és e rendelet alkalmazásának kezdőnapja között továbbítanak, olyan értesítéseknek minősülnek, mint amelyeket az e rendelet általi módosítás előtt hatályos 607/2009/EK rendeletnek megfelelően továbbítottak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.

(3) HL L 193., 2009.7.24., 60. o.

(4) HL L 170., 2008.6.30., 1. o.

(5) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

(6) HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(7) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.”

I. MELLÉKLET

„XVIII. MELLÉKLET

Hozzáférés a 70a. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett módszerekhez és elektronikus formanyomtatványokhoz

A 70a. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett módszerek és elektronikus formanyomtatványok szabadon hozzáférhetőek a Bizottság információs rendszerein alapuló »E-Bacchus« elektronikus adatbázison keresztül:

http://ec.europa.eu/agriculture/markets/wine/e-bacchus/”

II. MELLÉKLET

„XIX. MELLÉKLET

Az információk továbbítására és hozzáférhetővé tételére vonatkozó, a 70a. cikk (2) bekezdésében említett gyakorlati szabályok

Az e rendelet által érintett hatóságok és személyek az információs rendszerekhez való hozzáférésre, az értesítésekre és az információk hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati szabályokkal kapcsolatban a Bizottságtól kérhetnek tájékoztatást a következő címen:

Funkcionális postafiók: AGRI-CONTACT-EBACCHUS@ec.europa.eu”

13.7.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/16

A TANÁCS 2011/411/KKBP HATÁROZATA

(2011. július 12.)

az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról és a 2004/551/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. és 45. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Védelmi Ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség) a 2004/551/KKBP tanácsi együttes fellépés (1) (a továbbiakban: a 2004/551/KKBP együttes fellépés) hozta létre, hogy támogassa az EU védelmi képességeinek a válságkezelés területén történő fejlesztésére, valamint az európai biztonság- és védelempolitika fenntartására irányuló tanácsi és tagállami erőfeszítéseket.

(2)	Az Európai Tanács által 2003. december 12-én jóváhagyott európai biztonsági stratégia meghatározása szerint egy védelmi ügynökség létrehozása fontos eleme a rugalmasabb és hatékonyabb európai katonai erőforrások kifejlesztésének.

(3)	Az európai biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló 2008. december 11-i jelentés elismeri, hogy az Ügynökség vezető szerepet tölt be a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVB) szolgáló kulcsfontosságú védelmi képességek kialakításának folyamatában.

(4)	A 2004/551/KKBP együttes fellépést hatályon kívül kell helyezni, és annak helyébe e tanácsi határozatnak kell lépnie, az Európai Unióról szóló szerződésnek a Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosításainak figyelembevétele érdekében.

(5)	Az EUSZ 45. cikke előírja, hogy a Tanácsnak határozatot kell elfogadnia, amelyben megállapítja az ügynökség jogállását, meghatározza székhelyét és működésének szabályait, valamint hogy e határozatban figyelembe kell venni az Ügynökség tevékenységeiben való tényleges tagállami részvétel szintjét.

(6)	Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), és különösen a KBVP végrehajtásához.

(7)

Az Ügynökség szerkezeti felépítésének biztosítania kell, hogy az Ügynökség megfeleljen az Unió és tagországai KBVP-vel összefüggő operatív igényeinek, és – amennyiben az feladatainak teljesítéséhez szükséges – képes legyen együttműködni a harmadik államokkal, valamint a különböző szervezetekkel és az egyéb szereplőkkel.

(8)

Az Ügynökségnek szoros munkakapcsolatot kell kialakítania az olyan, már létező megállapodási formákkal, csoportosulásokkal és szervezetekkel, mint például a LoI keretegyezmény (Letter of Intent Framework Agreement,), vagy úgy, mint a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet (OCCAR) és az Európai Űrügynökség (ESA).

(9)	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő), összhangban az EUSZ 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően, vezető szerepet kell betöltenie az Ügynökség szervezetében, és fő kapcsolattartóként kell eljárnia az Ügynökség és a Tanács között.

(10)	Politikai felügyeleti és politikaalakítási feladatainak gyakorlása során a Tanácsnak iránymutatást kell nyújtania az Ügynökség részére.

(11)	Jellegükre való tekintettel az Ügynökség a 4. cikk (4) bekezdésben említett pénzügyi keretének elfogadását, valamint az Ügynökség és a harmadik országok, szervezetek és szervek közötti adminisztratív megállapodások megkötését a Tanácsnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.

(12)	Az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos iránymutatások és határozatok elfogadása során a Tanács védelmi miniszteri szinten ülésezik.

(13)	Minden, a Tanács által az Ügynökség tevékenységével kapcsolatban elfogadott iránymutatást vagy határozatot az EUMSZ 240. cikkével összhangban kell előkészíteni.

(14)	A Tanács előkészítő és tanácsadó szerveinek – különösen az EUMSZ 240. cikke szerinti Állandó Képviselők Bizottságának, az EUSZ 38. cikke szerinti Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) és az EU Katonai Bizottságának (EUKB) – hatáskörei nem változnak.

(15)

A nemzeti fegyverzeti igazgatóknak, a műveleti parancsnokoknak, a kutatási és technológiai igazgatóknak és a védelempolitikai igazgatóknak a Tanács Ügynökséggel kapcsolatos döntéseivel összefüggésben jelentéseket kell kapniuk a hatáskörükbe tartozó kérdésekről, illetve hozzá kell járulniuk e döntések előkészítéséhez.

(16)	Az Ügynökségnek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához és céljai eléréséhez szükséges jogi személyiséggel, ugyanakkor szoros kapcsolatot kell fenntartania a Tanáccsal, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Európai Unió és intézményei hatásköreit.

(17)

Rendelkezni kell arról, hogy az Ügynökség által kezelt költségvetésekben szereplő nem igazgatási költségekhez eseti alapon hozzájárulás nyújtható az Európai Unió általános költségvetéséből, az arra vonatkozó szabályok, eljárások és döntéshozatali folyamatok – köztük az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése – teljes tiszteletben tartása mellett.

(18)	Az Ügynökségnek amellett, hogy valamennyi tagállam részvétele előtt nyitva áll, lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy a tagállamok külön csoportjai ad hoc projekteket vagy programokat hozzanak létre.

(19)

Az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat jövőbeli elfogadására is figyelemmel, valamint összhangban az EUSZ 42. cikkének (6) bekezdésével és 46. cikkével, illetve az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az EUSZ 42. cikkével létrehozott állandó strukturált együttműködésről szóló (10.) jegyzőkönyvvel, az Ügynökségnek támogatnia kell az állandó strukturált együttműködés megvalósítását.

(20)	Az Ügynökségnek olyan döntéshozatali eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik feladatainak hatékony ellátását, ugyanakkor tiszteletben tartják a részt vevő tagállamok nemzetbiztonsági és védelmi politikáit is.

(21)	Az Ügynökségnek az EUSZ 40. cikkének teljes tiszteletben tartásával kell teljesítenie megbízatását.

(22)	Az Ügynökségnek a Tanács biztonsági előírásaival és szabályaival teljes összhangban kell eljárnia.

(23)	Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Ennélfogva ez a határozat Dániára nézve nem kötelező,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG LÉTREHOZÁSA, MEGBÍZATÁSA ÉS FELADATAI

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása

(1) A 2004/551/KKBP együttes fellépéssel eredetileg létrehozott, védelmiképesség-fejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverkezési ügynökség (a továbbiakban: az Európai Védelmi Ügynökség vagy az Ügynökség) működése az alábbi rendelkezésekkel összhangban folytatódik.

(2) Az Ügynökség a Tanács felügyelete alatt, az Európai Unió egységes intézményi keretén belül, továbbá az uniós intézmények és a tanácsi szervek hatásköreinek sérelme nélkül, a KKBP és a KBVP támogatása érdekében látja el feladatát. Az Ügynökség megbízatása nem érinti az Unió egyéb hatásköreit, és a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az EUSZ 40. cikkét.

(3) Az Ügynökség az Unió valamennyi olyan tagállamának részvétele előtt nyitva áll, amely részt kíván venni benne. Az Ügynökségben e határozat elfogadásakor már részt vevő tagállamok továbbra is részt vevő tagállamok.

(4) Bármely tagállam, amely az Ügynökségben e határozat hatálybalépését követően kíván részt venni, vagy abból ki kíván lépni, ebbéli szándékáról értesíti a Tanácsot és tájékoztatja a főképviselőt. A fent említett részvételre vagy kilépésre vonatkozó valamennyi szükséges technikai és pénzügyi szabály megállapítása a 8. cikk szerinti Irányítóbizottság hatáskörébe tartozik.

(5) Az Ügynökség székhelye Brüsszel.

2. cikk

Megbízatás

(1) Az Ügynökségnek az a megbízatása, hogy támogassa az EU védelmi képességeinek a válságkezelés területén történő fejlesztésére, valamint a KBVP jelenlegi és a jövőben kialakítandó formában történő fenntartására irányuló tanácsi és tagállami erőfeszítéseket.

(2) Az Ügynökség megállapítja a műveleti igényeket, támogatja az ezen igények kielégítését szolgáló intézkedéseket, hozzájárul a védelmi szektor ipari és technológiai bázisának erősítéséhez szükséges intézkedések meghatározásához és – adott esetben – végrehajtásához, részt vesz az európai képesség- és fegyverzetpolitika meghatározásában, valamint segíti a Tanácsot a katonai képességek fejlődésének értékelésében.

(3) Az Ügynökség megbízatása nem érinti a tagállamokat védelmi kérdésekben megillető hatásköröket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) „részt vevő tagállamok”: az Európai Uniónak az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamai;

b) „hozzájáruló tagállamok”: az Európai Unió olyan részt vevő tagállamai, amelyek hozzájárulást nyújtanak az Ügynökség egyes projektjeihez vagy programjaihoz.

4. cikk

A politikai felügyeletre és a Tanácsnak való jelentéstételre vonatkozó szabályok

(1) Az Ügynökség a Tanács irányítása és politikai felügyelete alatt működik, részére rendszeresen jelentéseket készít, és a Tanácstól rendszeres iránymutatást kap.

(2) Az Ügynökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a Tanácsnak, így különösen:

a)	minden év novemberében jelentést nyújt be a Tanácsnak az Ügynökség adott évi tevékenységéről, és bemutatja következő évi munkaprogramjának és költségvetésének tervezett elemeit;

az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására is figyelemmel, évente legalább egy alkalommal az 5. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában említettek szerint tájékoztatást nyújt be a Tanácsnak az állandó strukturált együttműködéssel összefüggő értékelési tevékenységekhez való hozzájárulásáról.

A határozathozatal céljából az Irányítóbizottság elé kerülő fontos kérdésekről az Ügynökség a Tanácsot kellő időben tájékoztatja.

(3) A Tanács egyhangúlag eljárva és szükség szerint a PBB vagy más hatáskörrel rendelkező tanácsi szervek tanácsa alapján évente iránymutatást ad ki az Ügynökség munkájával – különösen annak munkaprogramjával – kapcsolatban. Az Ügynökség munkaprogramját ezen iránymutatások keretein belül kell megállapítani.

(4) A Tanács évente, egyhangúlag eljárva jóváhagyja az Ügynökségnek az elkövetkező három évre szóló pénzügyi keretét. E pénzügyi keret tartalmazza az Ügynökség hároméves munkatervéhez kapcsolódóan elfogadott prioritásokat, és megállapítja a keret első évére vonatkozó jogilag kötelező érvényű felső korlátot, valamint a második és harmadik évekre vonatkozó tervezett számadatokat. Az Ügynökség a pénzügyi keret tervezetét, valamint az ahhoz kapcsolódó munkatervet legkésőbb minden év március 31-éig vizsgálatra benyújtja az Irányítóbizottságnak.

(5) Az Ügynökség – ha ez a megbízatásának végrehajtásához szükséges – ajánlásokat fogalmazhat meg a Tanács, illetőleg a Bizottság részére.

5. cikk

Funkciók és feladatok

(1) Funkciói és feladatai teljesítése során az Ügynökség tiszteletben tartja az Unió és az uniós intézmények egyéb hatásköreit.

(2) Az Ügynökség funkcióinak és feladatainak teljesítése nem sértheti a tagállamokat védelmi kérdésekben megillető hatásköröket.

(3) Az Ügynökség a Tanács felügyelete alatt:

hozzájárul a tagállamok katonai képességeire vonatkozó célkitűzések meghatározásához és a tagállamok által a katonai képességekre vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítésének értékeléséhez, különösen az alábbiak révén:

i.	a hatáskörrel rendelkező tanácsi szervekkel – köztük az EUKB-vel – együttműködésben, és többek között a képességfejlesztési mechanizmus (CDM), illetve annak esetleges utódmechanizmusa igénybevételével az EU védelmi képességekkel kapcsolatos jövőbeli igényeinek meghatározása;

ii.	a képességfejlesztési terv (CDP) és adott esetben az azt felváltó későbbi tervek végrehajtásának koordinálása;

iii.	a tagállamok által megállapítandó kritériumok alapján és többek között a CDP-folyamaton keresztül és a CDM, illetve az azt felváltó későbbi mechanizmusok felhasználásával a katonai képességekre vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások értékelése;

előmozdítja a műveleti igények harmonizálását, valamint hatékony és egymással kompatibilis beszerzési módszerek elfogadását, különösen az alábbiak révén:

i.	a katonai igények harmonizációjának előmozdítása és koordinálása;

ii.	a legjobb gyakorlatok meghatározásán és terjesztésén keresztül a költséghatékony és eredményes beszerzés előmozdítása;

iii.	értékelések készítése a képességfejlesztés és a beszerzés pénzügyi prioritásairól;

a katonai képességekre vonatkozó célkitűzések teljesítése érdekében többoldalú projektekre tesz javaslatot, gondoskodik a tagállamok által végrehajtott programok összehangolásáról és a külön meghatározott együttműködési programok irányításáról, különösen az alábbiak révén:

i.	új többoldalú együttműködési projektek indítványozása és előmozdítása;

ii.	az operatív területen a kollaboratív tevékenységek meghatározása és indítványozása;

iii.	a már létező, tagállamok által végrehajtott programok koordinációjának támogatása;

iv.	a tagállamok kérésére a külön meghatározott programok irányításának átvállalása;

v.	a tagállamok kérésére a programok előkészítése az OCCAR – vagy az esettől függően más szerveződések – általi irányításra;

támogatja a védelmi technológiai kutatásokat, továbbá koordinálja és tervezi a közös kutatási tevékenységeket és a jövőbeli műveleti igények kielégítését szolgáló műszaki megoldások felkutatását, különösen az alábbiak révén:

i.	adott esetben az uniós kutatási tevékenységekkel összehangoltan a jövőbeni biztonsági és védelmi képességi igények kielégítését célzó kutatások előmozdítása, és ezáltal Európa ipari és technológiai felkészültségének e területen való erősítése;

ii.	a hatékonyabban célzott közös védelmi kutatási és technológiai tevékenység előmozdítása;

iii.	a védelmi kutatás és technológia katalizálása tanulmányok és projektek segítségével;

iv.	a védelem területén kötött kutatási-technológiai szerződések kézbentartása;

v.	a Bizottsággal együttműködésben a védelmi és a polgári vonatkozású vagy biztonsági kutatási programok közötti komplementaritás és szinergia maximalizálása;

hozzájárul minden olyan hasznos intézkedés meghatározásához és adott esetben végrehajtásához, amely a védelmi szektor ipari és technológiai alapjainak erősítését vagy a katonai kiadások hatékonyságának javítását szolgálják, különösen az alábbiak révén:

i.	a nemzetközi szinten versenyképes európai védelmieszköz-piac létrehozásához való hozzájárulás, a belső piac szabályainak, valamint a Bizottság e területen fennálló hatásköreinek sérelme nélkül;

ii.	a vonatkozó politikák és stratégiák kidolgozása a Bizottsággal és szükség szerint az iparággal konzultálva;

iii.	az Ügynökség feladatainak keretében – a Bizottsággal konzultálva – törekvés a kapcsolódó eljárások uniós szintű fejlesztésére és harmonizációjára;

az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására is figyelemmel, támogatja ezen együttműködést, különösen az alábbiak révén:

i.	a nagyobb szabású közös vagy európai szintű képességfejlesztési kezdeményezések előmozdítása;

ii.

hozzájárulás a képességekre vonatkozóan a részt vevő tagállamok hozzájárulásainak, így többek között az állandó strukturált együttműködésről szóló, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt (10.) jegyzőkönyv 2. cikke alapján megállapítandó feltételek szerint biztosított hozzájárulások rendszeres értékeléséhez, és erről évente legalább egy alkalommal jelentés készítése.

6. cikk

Jogi személyiség

Az Ügynökség feladatainak ellátása és céljainak elérése érdekében jogi személyiséggel rendelkezik. A tagállamok biztosítják, hogy az Ügynökség a saját jogszabályaik által a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezzék. Így különösen, az Ügynökség ingó és ingatlan vagyont szerezhet, azzal rendelkezhet, perelhet és perelhető. Az Ügynökség köz- vagy magánjogi szereplőkkel, illetve szervezetekkel történő szerződéskötési képességgel rendelkezik.

II. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEI ÉS SZEMÉLYZETE

7. cikk

Az Ügynökség vezetője

(1) Az Ügynökség élén az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) áll.

(2) Az Ügynökség vezetője felel az Ügynökség általános szervezetéért és működéséért, és gondoskodik arról, hogy az Ügynökség vezetőjének alárendelt ügyvezető igazgató végrehajtsa a Tanács által kiadott iránymutatásokat és az Irányítóbizottság határozatait.

(3) Az Ügynökség vezetője a 4. cikk (2) bekezdésében említettek szerint benyújtja a Tanácshoz az Ügynökség jelentéseit.

(4) Az Ügynökség vezetője felel az adminisztratív megállapodásokra vonatkozó, harmadik államokkal és más szervezetekkel, csoportosulásokkal vagy egyéb szereplőkkel az Irányítóbizottság által kiadott irányelvekkel összhangban folytatott tárgyalásokért. Az Irányítóbizottság által jóváhagyott ilyen megállapodások keretein belül az Ügynökség vezetője felel a megfelelő munkakapcsolatok kialakításáért.

8. cikk

Irányítóbizottság

(1) Az Ügynökség döntéshozó szerve az Irányítóbizottság, amely valamennyi részt vevő tagállam részéről egy-egy – kormánya nevében való kötelezettségvállalásra felhatalmazott – képviselőből, valamint a Bizottság egy képviselőjéből áll. Az Irányítóbizottság a Tanács által kiadott iránymutatások keretei között jár el.

(2) Az Irányítóbizottság a részt vevő tagállamok védelmi minisztereinek, vagy azok képviselőinek szintjén ülésezik. Az Irányítóbizottság alapvetően minden évben legalább két védelmi miniszteri szintű ülést tart.

(3) Az Irányítóbizottság üléseit az Ügynökség vezetője hívja össze és vezeti le. Ha valamely részt vevő tagállam erre felkéri, az Ügynökség vezetője egy hónapon belül bármely részt vevő tagállam kérelme alapján is összehívja az ülést.

(4) Az Ügynökség vezetője az Irányítóbizottság ülései levezetésének jogkörét átadhatja, ha az Irányítóbizottság a védelmi miniszterek képviselőinek szintjén ülésezik.

(5) Az Irányítóbizottság különleges összetételben is ülésezhet (úgymint: nemzeti fegyverzeti igazgatók, műveleti parancsnokok, kutatási és technológiai igazgatók vagy védelempolitikai igazgatók).

(6) Az Irányítóbizottság ülésein részt vesznek a következő személyek is:

a)	az Ügynökség 10. cikkben említett ügyvezető igazgatója, illetve annak képviselője;

b)	az EUKB elnöke, illetve annak képviselője;

c)	az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) képviselői.

(7) Az Irányítóbizottság a közös érdekű ügyek megvitatására meghívhatja:

a)	a NATO főtitkárát vagy képviselőjét;

b)	olyan más megállapodások, csoportosulások vagy szervezetek (mint például a LoI keretegyezmény, vagy úgy mint az OCCAR és az ESA) vezetőit/elnökeit, amelyek munkája kapcsolódik az Ügynökség tevékenységéhez;

c)	szükség szerint más harmadik felek képviselőit.

9. cikk

Az Irányítóbizottság feladatai és hatásköre

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi iránymutatások keretében az Irányítóbizottság:

a)	jóváhagyja a Tanácshoz benyújtandó jelentéseket;

b)	az Ügynökség vezetője által benyújtott tervezet alapján minden évben legkésőbb december 31-én elfogadja az Ügynökség következő évre vonatkozó éves munkatervét;

c)	minden évben legkésőbb december 31-ig jóváhagyja az Ügynökség általános költségvetését, a Tanács által az Ügynökség pénzügyi keretében meghatározott korlátokon belül;

d)	a 19. cikkel összhangban jóváhagyja az Ügynökségen belüli ad hoc projektek vagy programok létrehozását;

e)	kinevezi az ügyvezető igazgatót és legfeljebb két helyettesét;

f)	dönt arról, hogy – a 17. cikkel összhangban – egy vagy több tagállam megbízhatja-e az Ügynökséget bizonyos hatáskörébe tartozó tevékenységek adminisztratív és pénzügyi kezelésével;

g)	jóváhagyja a Tanácshoz vagy a Bizottsághoz címzett ajánlásokat;

h)	elfogadja az Ügynökség eljárási szabályzatát;

i)	módosíthatja az Ügynökség általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket;

j)	módosíthatja a szerződéses alkalmazottakra és a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat és előírásokat;

k)	megállapítja a tagállamoknak az 1. cikk (4) bekezdésében említett részvételére vagy kilépésére vonatkozó részletes technikai és pénzügyi rendelkezéseket;

l)	elfogadja az Ügynökség vezetője által az adminisztratív megállapodásokról folytatott tárgyalásokra vonatkozó irányelveket;

m)	jóváhagyja a 22. cikk (1) bekezdésében említett ad hoc megállapodásokat;

n)	megköti a 24. cikk (1) bekezdésében említett adminisztratív megállapodásokat az Ügynökség és harmadik felek között;

o)	jóváhagyja az éves elszámolásokat és a mérleget;

p)	elfogadja az Ügynökség megbízatásának teljesítésével kapcsolatos egyéb határozatokat is.

(2) E határozat eltérő rendelkezése hiányában az Irányítóbizottság minősített többséggel határoz. A részt vevő tagállamok szavazatait az EUSZ 16. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban kell súlyozni. A szavazásban csak a részt vevő tagállamok képviselői vesznek részt.

(3) Amennyiben valamely részt vevő tagállam képviselője az Irányítóbizottságban kijelenti, hogy fontos és általa megnevezett nemzeti politikai okból ellenezni kívánja a minősített többséggel meghozandó határozat elfogadását, a szavazásra nem kerül sor. Ez a képviselő az Ügynökség vezetőjén keresztül a Tanács elé utalhatja az ügyet, hogy az szükség szerint iránymutatást adjon az Irányítóbizottság részére. Alternatív megoldásként az Irányítóbizottság minősített többséggel dönthet arról, hogy az ügyet döntéshozatal céljából a Tanács elé utalja. A Tanács egyhangúlag jár el.

(4) Az ügyvezető igazgató vagy valamely részt vevő tagállam javaslatára az Irányítóbizottság a következők felállításáról dönthet:

a)	az Irányítóbizottság adminisztratív és költségvetési határozatait előkészítő bizottságok, amelyek a részt vevő tagállamok küldötteiből és a Bizottság egy képviselőjéből állnak;

b)	az Ügynökség hatáskörébe tartozó meghatározott kérdésekre szakosodott bizottságok. Ezek a bizottságok a részt vevő tagállamok küldötteiből és – az Irányítóbizottság eltérő rendelkezése hiányában – a Bizottság egy képviselőjéből állnak.

Az ilyen bizottságok létrehozására vonatkozó határozatokban meg kell határozni a bizottságok mandátumát és működésének időtartamát.

10. cikk

Az ügyvezető igazgató

(1) Az ügyvezető igazgatót és helyetteseit az Ügynökség vezetőjének javaslatára az Irányítóbizottság nevezi ki hároméves időtartamra. Az Irányítóbizottság a kinevezést két évvel meghosszabbíthatja. Az ügyvezető igazgató és legfeljebb két helyettese az Ügynökség vezetőjének irányítása alatt jár el, az Irányítóbizottság határozataival összhangban.

(2) Az ügyvezető igazgató – helyettesének/helyetteseinek támogatásával – az Ügynökség eredményes és hatékony működéséhez szükséges minden intézkedést meghoz. Annak érdekében, hogy a funkcionális egységek koherensen tudjanak működni, azok felügyeletéért és koordinálásáért az ügyvezető igazgató felel. Az ügyvezető igazgató az Ügynökség alkalmazotti állományának vezetője.

(3) Az ügyvezető igazgató felel a következőkért:

a)	az Ügynökség éves munkaterve végrehajtásának biztosítása;

b)	az Irányítóbizottság munkájának előkészítése, különös tekintettel az Ügynökség éves munkaprogramjának tervezetére;

c)	az Irányítóbizottságnak benyújtandó éves általános költségvetés-tervezet elkészítése;

d)	az Irányítóbizottságnak benyújtandó hároméves munkaterv elkészítése;

e)	a Tanácsnak benyújtandó hároméves pénzügyi keret elkészítése;

f)	szoros együttműködés biztosítása a Tanács előkészítő szerveivel, különösen a PBB-vel és az EUKB-vel, és e szervek információval történő ellátása;

g)	a 4. cikk (2) bekezdésében említett jelentések elkészítése;

h)	a bevételi és kiadási kimutatás elkészítése, valamint az Ügynökség általános költségvetésének és az Ügynökségre bízott ad hoc projektek/programok költségvetésének végrehajtása;

i)	az Ügynökség napi szintű ügyvitele;

j)	a biztonsági vonatkozású feladatok;

k)	a személyzeti ügyek.

(4) Az ügyvezető igazgató az Ügynökség munkaprogramjának és általános költségvetésének keretei között felhatalmazással rendelkezik a szerződések megkötésére és az alkalmazottak felvételére. Az Ügynökség által kezelt költségvetések tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ügyvezető igazgató.

(5) Az ügyvezető igazgató az Irányítóbizottságnak tartozik elszámolási kötelezettséggel.

(6) Az ügyvezető igazgató az Ügynökség törvényes képviselője.

11. cikk

Az Ügynökség személyzete

(1) Az Ügynökség személyzete – ideértve az ügyvezető igazgatót is – szerződéses és állandó személyi állományban lévő alkalmazottakból áll, akiket a lehető legtágabb földrajzi elhelyezkedés szerint, valamennyi részt vevő tagállamból, valamint az Unió intézményeiből jelentkezők közül kell kiválasztani. Az Ügynökség személyzetét a kapcsolódó kompetenciák és szakértelem alapján, tisztességes és átlátható versenyeljárás útján az ügyvezető igazgató választja ki. Az ügyvezető igazgató a betöltendő álláshelyekre vonatkozó részleteket és a kiválasztási eljárás vonatkozó kritériumait minden esetben előre közzéteszi. A felvétel célja valamennyi esetben az, hogy az Ügynökség számára a legkiemelkedőbb képességű és leghatékonyabban dolgozó alkalmazottak szolgálatait biztosítsák.

(2) Az Ügynökség személyzetét felsővezetői szinten – az ügyvezető igazgató javaslata alapján, az Irányítóbizottsággal folytatott egyeztetést követően – az Ügynökség vezetője nevezi ki, és hosszabbítja meg szerződésüket.

(3) Az Ügynökség személyzete a következőkből áll:

a közvetlenül az Ügynökség által, határozott idejű szerződéssel, a részt vevő tagállamok állampolgárai közül kiválasztott alkalmazottak. Az említett személyzetre vonatkozó szabályzatot a Tanács egyhangúlag elfogadta (2). Az említett szabályzatot az Irányítóbizottság szükség esetén felülvizsgálja és módosítja, amennyiben erre felhatalmazást kap;

a részt vevő tagállamok által az Ügynökség szervezetén belüli tisztségekre vagy meghatározott feladatokra és projektekre kirendelt nemzeti szakértők. Az említett személyzetre vonatkozó szabályzatot a Tanács egyhangúlag elfogadta (3). Az említett szabályzatot az Irányítóbizottság szükség esetén felülvizsgálja és módosítja, amennyiben erre felhatalmazást kap;

c)	az Ügynökséghez szükség szerint határozott időtartamra és/vagy meghatározott feladatokra és projektekre kirendelt uniós tisztviselők.

(4) Az Ügynökség és az Ügynökség személyzetére vonatkozó szabályzat hatálya alá tartozó bármely személyek között felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYI SZABÁLYOK

12. cikk

Költségvetési alapelvek

(1) Az euróban meghatározott költségvetések azok a jogi aktusok, amelyek az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan megállapítják és engedélyezik az Ügynökség által kezelt valamennyi bevételt és kiadást.

(2) A költségvetésbe felvett előirányzatok engedélyezése a január 1-jén kezdődő és ugyanazon év december 31-én végződő pénzügyi év időtartamára vonatkozik.

(3) A bevételeknek és kiadásoknak minden költségvetésben egyensúlyban kell lenniük. Valamennyi bevételt és kiadást maradéktalanul, bármilyen, egymáshoz képest való kiigazítás nélkül kell bevezetni az adott költségvetésbe.

(4) A költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokból álló differenciált, továbbá nem differenciált előirányzatokból áll.

(5) A kötelezettségvállalási előirányzatoknak a folyó pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezniük kell. Mindazonáltal a kötelezettségvállalások általánosan vagy éves részletekben is megállapíthatók. A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig bezárólag tett jogi kötelezettségvállalások alapján kell könyvelni.

(6) A kifizetési előirányzatoknak a folyó pénzügyi évben és/vagy korábbi pénzügyi években tett jogi kötelezettségvállalások teljesítéseként foganatosított kifizetéseket kell fedezniük. A kifizetéseket a december 31-ig tett költségvetési kötelezettségvállalások alapján kell könyvelni.

(7) A pénzügyi év bevételeit az adott pénzügyi év során beszedett összegek alapján kell a pénzügyi év könyvelésében feltüntetni.

(8) A bevételeket és kiadásokat kizárólag a költségvetési tételekhez kötve, és az azokban található előirányzatok határain belül lehet foganatosítani.

(9) Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének, nevezetesen a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elvének megfelelően kell felhasználni.

13. cikk

Az általános költségvetés

(1) Az Ügynökség vezetője minden évben március 31-ig benyújtja az Irányítóbizottságnak a következő évre vonatkozó, a pénzügyi keretben meghatározott korlátokat tiszteletben tartó általános költségvetés-tervezettel kapcsolatos átfogó becsléseket.

(2) Az Ügynökség vezetője az általános költségvetés-tervezetet minden év június 30-áig az Irányítóbizottság elé terjeszti. A tervezet a következőket tartalmazza:

az alábbiakhoz szükségesnek ítélt előirányzatok:

i.	az Ügynökség működtetésével, személyzetével és üléseivel kapcsolatos költségek fedezése;

ii.

a külső tanácsadás – különösen az Ügynökség feladatainak ellátásához szükséges operatív elemzések – költségeinek, valamint a valamennyi részt vevő tagállam javát szolgáló egyedi kutatási és technológiai tevékenységek, különösen a műszaki esettanulmányok és megvalósíthatósági előtanulmányok költségeinek fedezése;

b)	a kiadások fedezéséhez szükséges bevételek előrejelzése.

(3) Az irányítóbizottságnak törekednie kell annak biztosítására, hogy a (2) bekezdés a) pontja ii. alpontjában említett előirányzatok a (2) bekezdésben említett teljes előirányzat jelentős részét képviseljék. Ezeknek az előirányzatoknak a tényleges igényeket kell tükrözniük, és lehetővé kell tenniük az Ügynökség számára műveleti szerepének ellátását.

(4) Az általános költségvetés-tervezethez csatolni kell a személyi állomány kialakításának részletes tervét és a részletes indokolásokat.

(5) Az Irányítóbizottság egyhangú határozattal úgy dönthet, hogy az általános költségvetés-tervezet egy bizonyos további projektet vagy programot is lefedhet, amennyiben az valamennyi részt vevő tagállam közös javát szolgálja.

(6) Az előirányzatokat a kiadás típusa vagy célja alapján csoportosítva címekre és fejezetekre kell bontani, amelyek szükség szerint tovább bonthatók cikkekre.

(7) Minden cím tartalmazhat egy „ideiglenes előirányzatok” elnevezésű fejezetet. Ezeket az előirányzatokat a szükséges előirányzatok összegével vagy a már megállapított előirányzatok végrehajtási területével kapcsolatban felmerült komoly bizonytalanság esetén kell bevezetni.

(8) A bevételek a következőkből állnak:

a)	az Ügynökségben részt vevő tagállamok által a bruttónemzetijövedelem- (GNI-) skála alapján befizetendő hozzájárulások;

b)	egyéb bevételek.

Az általános költségvetés tervezete a meghatározott rendeltetésű bevételek nyilvántartására külön sorokat tartalmaz, és amennyiben lehetséges, jelzi az előirányzott összegeket.

(9) Az Irányítóbizottság minden év december 31-ig jóváhagyja az általános költségvetés tervezetét, az Ügynökség pénzügyi keretén belül. Az Irányítóbizottság ezen ülésén az Ügynökség vezetője, az Ügynökség vezetője által kijelölt képviselő vagy az Irányítóbizottságnak az Ügynökség vezetője által erre felkért tagja elnököl. Az ügyvezető igazgató megállapítja, hogy a költségvetést elfogadták, és értesíti a részt vevő tagállamokat.

(10) Amennyiben a pénzügyi év kezdetén az általános költségvetés tervezetének elfogadására még nem került sor, a költségvetés bármely fejezetének vagy egyéb részének tekintetében havonta az előző pénzügyi év költségvetési előirányzatainak legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeget lehet elkölteni. Ez a szabályozás azonban nem járhat azzal, hogy a kidolgozás alatt álló általános költségvetési tervezetben előírt előirányzatok egytizenketted részét meghaladó tételeket bocsásson az Ügynökség rendelkezésére. Az ügyvezető igazgató javaslatára az Irányítóbizottság minősített többséggel engedélyezhet az egytizenketted részt meghaladó kiadásokat is, feltéve, hogy az arra a pénzügyi évre vonatkozó átfogó költségvetési előirányzatok nem lépik túl az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetési előirányzatokat. Az ügyvezető igazgató az e rendelkezés alapján engedélyezett előirányzatok fedezéséhez hozzájárulásokat hívhat le, amelyeket a lehívás közlésétől számított harminc napon belül kell befizetni.

14. cikk

A költségvetések módosítása

(1) Elkerülhetetlen, rendkívüli és előre nem látható körülmények esetén az ügyvezető igazgató módosító költségvetés-tervezetet nyújthat be a pénzügyi keretben meghatározott korlátokon belül.

(2) A módosító költségvetés-tervezetet az általános költségvetésre vonatkozó eljárásnak megfelelően kell elkészíteni, előterjeszteni és elfogadni, valamint az elfogadásról szóló bejelentést megtenni. Az Irányítóbizottságnak a sürgősségre való kellő tekintettel kell eljárnia.

(3) Abban az esetben, ha a kivételes és előre nem látható körülmények miatt a pénzügyi keretben meghatározott korlátok nem bizonyulnak elégségesnek – a 13. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott szabályok teljes körű figyelembevételével sem –, az Irányítóbizottság a költségvetés-módosítást beterjeszti a Tanácshoz, amely annak jóváhagyásáról egyhangúlag határoz.

15. cikk

Meghatározott rendeltetésű bevételek

(1) Általános költségvetésében az Ügynökség különleges célra rendelt bevételként pénzügyi hozzájárulásban részesülhet a 13. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában nem említett költségek fedezésére:

a)	az Európai Unió általános költségvetéséből eseti alapon, az arra vonatkozó szabályok, eljárások és döntéshozatali mechanizmusok teljes körű tiszteletben tartásával;

b)	tagállamoktól, harmadik államoktól vagy egyéb harmadik felektől.

(2) A meghatározott rendeltetésű bevételeket kizárólag arra a külön célra lehet felhasználni, amelyhez azokat rendelték.

16. cikk

Hozzájárulások és visszatérítések

(1) Hozzájárulások meghatározása a GNI-skála alkalmazása esetén

Amennyiben a GNI-skálát kell alkalmazni, a hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállamok hozzájárulásainak bontását az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon, és az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatnak (4), illetve az annak helyébe lépő bármely más tanácsi határozatnak megfelelően a bruttónemzetitermék-kulcs alapján kell meghatározni.

Az egyes hozzájárulások kiszámítására vonatkozó adatok az Európai Unió legutóbb elfogadott költségvetéséhez csatolt, „Az általános költségvetés finanszírozásának összefoglalása a saját források típusa és tagállam szerinti bontásban” elnevezésű táblázat „GNI-alapú saját források” oszlopában szerepelnek. Valamennyi hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállam hozzájárulásának mértéke arányos az érintett tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) a hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállamok teljes GNI összesítésében képviselt részével.

(2) A hozzájárulások befizetésének ütemezése

a)	Az Ügynökség általános költségvetésének finanszírozására irányuló hozzájárulásokat az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamok az adott pénzügyi évben február 15-ig, június 15-ig és október 15-ig, három egyenlő részletben fizetik be.

b)	Módosító költségvetés elfogadása esetén az érintett tagállamok a szükséges hozzájárulásokat a hozzájárulás-lehívás közlésétől számított hatvan napon belül fizetik be.

c)	A hozzájárulásuk befizetéséhez kapcsolódó banki díjakat a tagállamok fizetik.

d)	Amennyiben az éves költségvetést november végéig nem hagyják jóvá, az Ügynökség egy adott tagállam kérelmére e tagállamtól egyedi ideiglenes hozzájárulást hívhat le.

17. cikk

A kiadások Ügynökség általi kezelése a tagállamok nevében

(1) Az ügyvezető igazgató vagy egy tagállam javaslatára az Irányítóbizottság dönthet úgy, hogy a tagállamok megbízhatják az Ügynökséget a hatáskörébe tartozó egyes tevékenységek adminisztratív és pénzügyi kezelésével.

(2) E döntésében az Irányítóbizottság engedélyezheti, hogy az Ügynökség egyes tagállamok nevében szerződést kössön. Az Igazgatótanács engedélyezheti, hogy az Ügynökség előzetesen beszedje e tagállamoktól a megkötött szerződések teljesítéséhez szükséges forrásokat.

18. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) Az Ügynökség általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi rendelkezéseket a Tanács egyhangú döntéssel elfogadta (5). E rendelkezéseket az Irányítóbizottság szükség esetén egyhangúlag eljárva felülvizsgálja és módosítja.

(2) Az Irányítóbizottság az ügyvezető igazgató javaslatára szükség esetén elfogadja az általános költségvetés végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási szabályokat, különös tekintettel a közbeszerzésre, a vonatkozó uniós szabályok sérelme nélkül. Az Irányítóbizottság biztosítja különösen az ellátás biztonságára, illetve a védelmi titok és a szellemi tulajdonjog védelmére vonatkozó követelmények megfelelő figyelembevételét.

(3) Az e cikkben említett pénzügyi rendelkezések és szabályok nem alkalmazandók a 19. és 20. cikkben említett ad hoc projektekre és programokra.

IV. FEJEZET

AD HOC PROJEKTEK ÉS PROGRAMOK, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGVETÉSEK

19. cikk

A kívülmaradásos (A típusú) ad hoc projektek és programok, valamint az ezekkel kapcsolatos ad hoc költségvetések jóváhagyása

(1) Egy vagy több tagállam vagy az ügyvezető igazgató benyújthat az Irányítóbizottságnak olyan ad hoc projektet vagy programot, amely az Ügynökség hatáskörébe tartozik, és amely az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamok általános részvételét feltételezi. Amennyiben a javasolt projekthez vagy programhoz ad hoc költségvetés kapcsolódik, illetve amennyiben lehetőség van a harmadik felek általi hozzájárulásra, arról az Irányítóbizottságot tájékoztatni kell.

(2) Alapszabályként valamennyi részt vevő tagállam hozzájárulása szükséges. A részt vevő tagállamok ezzel kapcsolatos szándékukról tájékoztatják az ügyvezető igazgatót.

(3) Az ad hoc projektet vagy programot az Irányítóbizottság hagyja jóvá.

(4) Az ügyvezető igazgató vagy valamely részt vevő tagállam javaslatára az Irányítóbizottság létrehozhat egy bizottságot, amely felügyeli az ad hoc projekt vagy program irányítását és végrehajtását. A bizottság a hozzájáruló tagállamok küldötteiből és – az Uniónak a projekthez vagy programhoz való hozzájárulása esetén – a Bizottság egy képviselőjéből áll. A bizottság mandátumát és működésének időtartamát az Irányítóbizottság állapítja meg határozatában.

(5) Az ad hoc projekt vagy program vonatkozásában a hozzájáruló tagállamok az Irányítóbizottság ülésén jóváhagyják:

a)	a projekt vagy program irányítására vonatkozó szabályokat;

b)	ha szükséges, a projekthez vagy programhoz kapcsolódó ad hoc költségvetést, a hozzájárulások kiszámításának kulcsát és a szükséges végrehajtási szabályokat;

c)	a harmadik felek esetleges részvételét a fenti (4) bekezdésben említett bizottságban. Részvételük nem sértheti az Unió döntéshozatali autonómiáját.

(6) Ha az Unió hozzájárul egy ad hoc projekthez vagy programhoz, a Bizottság részt vesz az (5) bekezdésben említett döntések meghozatalában, teljes mértékben megfelelve az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó döntéshozatali eljárásoknak.

20. cikk

A bővíthető (B típusú) ad hoc projektek és programok, valamint az ezekkel kapcsolatos ad hoc költségvetések jóváhagyása

(1) Egy vagy több tagállam tájékoztathatja az Irányítóbizottságot, hogy az Ügynökség hatáskörébe tartozó ad hoc projektet vagy programot kíván létrehozni, adott esetben a hozzá kapcsolódó ad hoc költségvetéssel együtt. Amennyiben a javasolt projekthez vagy programhoz ad hoc költségvetés kapcsolódik, illetve amennyiben lehetőség van a harmadik felek általi hozzájárulásra, arról az Irányítóbizottságot tájékoztatni kell, adott esetben közölve a projekthez vagy programhoz szükséges emberi erőforrásokra vonatkozó részleteket is.

(2) Az együttműködési lehetőségek maximalizálása érdekében a projektről vagy programról valamennyi részt vevő tagállamot tájékoztatni kell, kellő időben közölve azt is, hogy milyen alapelvek mentén lehetséges a résztvevők körének kibővítése, hogy bármely részt vevő tagállam jelezhesse csatlakozási szándékát. Ezen túlmenően a projektek vagy programok kezdeményezői a lehető legszélesebb körű tagság elérésére törekednek. A résztvevők körét a projekt kezdeményezői eseti alapon állapítják meg.

(3) Az ad hoc projekt vagy program a továbbiakban az Ügynökség projektjének vagy programjának minősül, kivéve, ha az Irányítóbizottság az (1) bekezdésben előírt tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül ettől eltérően rendelkezik.

(4) Bármely részt vevő tagállam, amely a későbbiekben részt kíván venni az ad hoc projektben vagy programban, e szándékáról értesíti a hozzájáruló tagállamokat. Az ezen értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül a hozzájáruló tagállamok – kellő figyelemmel a részt vevő tagállamoknak a projektről vagy programról adott értesítésben megállapított bővítési alapelvekre – egymás között döntenek az érintett tagállamok részvételéről.

(5) A hozzájáruló tagállamok hozzák meg az ad hoc projekt vagy program, illetve adott esetben a hozzá kapcsolódó költségvetés létrehozásához és végrehajtásához szükséges döntéseket. Amennyiben az Unió hozzájárul egy ilyen ad hoc projekthez vagy programhoz, a Bizottság – teljes mértékben megfelelve az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó döntéshozatali eljárásoknak – részt vesz az e bekezdésben említett döntések meghozatalában. A hozzájáruló tagállamok folyamatosan tájékoztatják az Irányítóbizottságot a projekt vagy program előrehaladásáról.

21. cikk

Az ad hoc költségvetésekhez az Európai Unió általános költségvetéséből nyújtott hozzájárulások

A 19. és 20. cikkben említett ad hoc projektekhez vagy programokhoz létrehozott ad hoc költségvetésekhez hozzájárulás nyújtható az Európai Unió általános költségvetéséből.

22. cikk

Harmadik felek részvétele

(1) A 19. vagy 20. cikkel összhangban létrehozott konkrét ad hoc projektekhez vagy programokhoz, valamint az azokhoz kapcsolódó költségvetésekhez harmadik felek is hozzájárulhatnak. Az egyes konkrét projektekhez vagy programokhoz esetleg szükséges, az Ügynökség és a harmadik felek közötti ad hoc megállapodásokat az Irányítóbizottság minősített többségi szavazással hagyja jóvá.

(2) A 19. cikk alapján létrehozott projektek vonatkozásában a hozzájáruló tagállamok az Irányítóbizottságon belüli ülésükön hagynak jóvá valamennyi, az érintett harmadik felekkel hozzájárulásuk kapcsán kialakítandó részletes szabályt.

(3) A 20. cikk alapján létrehozott projektek vonatkozásában a hozzájáruló tagállamok határoznak meg valamennyi, az érintett harmadik felekkel hozzájárulásuk kapcsán kialakítandó részletes szabályt.

(4) Amennyiben az Unió hozzájárul egy ad hoc projekthez vagy programhoz, a Bizottság részt vesz a (2) és (3) bekezdésben említett döntések meghozatalában.

V. FEJEZET

KAPCSOLATTARTÁS A BIZOTTSÁGGAL

23. cikk

Kapcsolódás az Ügynökség munkájához

(1) A Bizottság az Irányítóbizottság szavazati joggal nem rendelkező tagja, amely minden tekintetben társul az Ügynökség munkájához.

(2) A Bizottság részt is vehet az Ügynökség projektjeiben és programjaiban.

(3) Az Ügynökség kialakítja a szükséges adminisztratív szabályokat és a munkakapcsolatot a Bizottsággal, különösen abból a célból, hogy szakmai észrevételekkel és tanáccsal lássák el egymást azokon a területeken, amelyeken az Unió tevékenysége érinti az Ügynökség célkitűzéseit, illetve amelyeken az Ügynökség tevékenysége érinti az Unió célkitűzéseit.

(4) Az Ügynökség és a Bizottság, illetve a hozzájáruló tagállamok és a Bizottság közös megegyezéssel, eseti alapon alakítják ki a 15. és 21. cikk alapján az Európai Unió általános költségvetéséből fedezendő hozzájárulásokra vonatkozó szükséges részletes szabályokat.

VI. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG KAPCSOLATA HARMADIK ÁLLAMOKKAL, SZERVEZETEKKEL ÉS EGYÉB SZEREPLŐKKEL

24. cikk

Adminisztratív megállapodások és egyéb ügyek

(1) Megbízatásának teljesítése érdekében az Ügynökség adminisztratív megállapodást köthet harmadik államokkal, szervezetekkel vagy egyéb szereplőkkel. Az ilyen megállapodásokban ki kell térni különösen:

a)	az Ügynökség és a harmadik fél közötti kapcsolat fennállásának alapelvére;

b)	az Ügynökség munkájához kapcsolódó témakörökben folytatandó konzultációkra vonatkozó rendelkezésekre;

c)	a biztonsági kérdésekre.

A megállapodás megkötése során az Ügynökség tiszteletben tartja az Unió egységes intézményi kereteit és döntéshozói autonómiáját. E megállapodásokat a Tanács egyhangú jóváhagyását követően az Irányítóbizottság köti meg.

(2) Az Ügynökség szoros munkakapcsolatot alakít ki az OCCAR és a LoI keretegyezmény megfelelő elemeivel annak érdekében, hogy ezeket az elemeket, illetve azok elveit és gyakorlatát a kellő időben, az adott helyzetnek megfelelően és közös megegyezéssel bevonják, illetve beépítsék az Ügynökség munkájába.

(3) A képességfejlesztési mechanizmusok eljárásainak (CDM-eljárások) alkalmazása révén biztosítani kell a kölcsönös átláthatóságot és a koherens fejlesztéseket a képességek területén. Az Ügynökség és a NATO megfelelő szervei közötti egyéb munkakapcsolatokat az (1) bekezdésben említett adminisztratív megállapodás útján kell meghatározni, teljes mértékben megfelelve az EU és a NATO között már létező együttműködési és konzultációs kereteknek.

(4) Az Ügynökség a (2) és (3) bekezdésben említett szervezeteken és egyéb szereplőkön túl más szervezetekkel és szereplőkkel is munkakapcsolatot alakíthat ki az (1) bekezdésben említett megállapodási keretek között annak érdekében, hogy elősegítse azok lehetséges részvételét a projektekben és programokban.

(5) Az Ügynökség harmadik országokkal is kialakíthat munkakapcsolatot az (1) bekezdésben említett megállapodási keretek között annak érdekében, hogy elősegítse azok lehetséges részvételét a külön meghatározott projektekben és programokban.

(6) A Nyugat-Európai Fegyverkezési Csoport (Western European Armaments Group – WEAG) azon egykori tagjai számára, amelyek nem tagjai az EU-nak, a külön meghatározott projektekben és programokban való esetleges részvételük érdekében az Ügynökség biztosítja e projektek és programok lehető legteljesebb átláthatóságát. Fel kell állítani egy konzultációs bizottságot ennek érdekében, és azért, hogy az Ügynökség megbízatásának hatálya alá tartozó, közös érdekű kérdésekkel kapcsolatos vélemény- és információcsere színteréül szolgáljon. A konzultációs bizottság az ügyvezető igazgató vagy képviselője elnökletével működik. Tagságát a részt vevő tagállamok és a Bizottság egy-egy képviselője, valamint – a velük együtt később megállapítandó részletes szabályoknak megfelelően – a nem EU-tag egykori WEAG-tagok képviselői alkotják.

(7) Kérésükre és a velük együtt később megállapítandó részletes szabályoknak megfelelően a (6) bekezdésben említett konzultációs bizottságban más, nem EU-tag európai NATO-tagok is részt vehetnek.

(8) A (6) bekezdésben említett konzultációs bizottság az Ügynökség hatáskörébe tartozó, közös érdekű, különleges kérdésekben a harmadik felekkel folytatott párbeszéd fórumaként is szolgálhat, és biztosíthatja, hogy e harmadik feleket teljeskörűen tájékoztassák a közös érdekű kérdésekkel kapcsolatos fejleményekről, valamint a jövőbeli együttműködés lehetőségeiről.

VII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az ügyvezető igazgatót és az Ügynökség alkalmazottait megillető kiváltságokat és mentességeket az Európai Unió tagállamai Tanácson belül ülésező kormányképviselőinek az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekről szóló, 2004. november 10-i határozata állapítja meg.

Az Ügynökség kiváltságait és mentességeit az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyv állapítja meg.

26. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az Ügynökség vezetője e határozat végrehajtásáról legkésőbb 2014. július 14-ig jelentést nyújt be az Irányítóbizottsághoz, a határozat Tanács általi esetleges felülvizsgálata céljából.

27. cikk

Jogi felelősség

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségére vonatkozóan az érintett szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2) Az Ügynökség által megkötött szerződések választott bírósági kikötései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.

(3) Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségére az Ügynökségre vonatkozó megfelelő szabályokat kell alkalmazni.

28. cikk

Dokumentumokhoz való hozzáférés

Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

29. cikk

Biztonság

(1) Az Ügynökség alkalmazza a Tanácsnak a 2001/264/EK tanácsi határozatban (7) meghatározott biztonsági előírásait.

(2) Az Ügynökség biztosítja külső kommunikációjának megfelelő biztonságát.

30. cikk

Nyelvhasználat

Az Ügynökségen belüli nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat a Tanács határozza meg egyhangú döntéssel.

31. cikk

A 2004/551/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezése

Ez a határozat az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról szóló 2004/551/KKBP együttes fellépést hatályon kívül helyezi, és annak helyébe lép.

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. VINCENT-ROSTOWSKI

(1) HL L 245., 2004.7.17., 17. o.

(2) Az Európai Védelmi Ügynökség személyzeti szabályzatáról szóló, 2004. szeptember 24-i 2004/676/EK tanácsi határozat (HL L 310., 2004.10.7., 9. o.)

(3) Az Európai Védelmi Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról szóló, 2004. szeptember 24-i 2004/677/EK tanácsi határozat (HL L 310., 2004.10.7., 64. o.)

(4) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(5) Az Európai Védelmi Ügynökség pénzügyi szabályzatáról, az Európai Védelmi Ügynökség közbeszerzési szabályzatáról és az Ügynökség működési költségvetéséből nyújtandó pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályzatról szóló, 2007. szeptember 18-i 2007/643/KKBP tanácsi határozat (HL L 269., 2007.10.12., 1. o.)

(6) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(7) HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

13.7.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/28

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2011. július 11.)

a „Hosszabb élet, jobb életminőség – A demográfiai változás jelentette lehetőségek és kihívások” című közös kutatási programozási kezdeményezésről

(2011/413/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 181. cikkére,

mivel:

(1)

A 65 éven felüli európaiak 2010-ben 87 millió főt tettek ki, számuk 2030-ra várhatóan 42 %-kal, 124 millió főre emelkedik (1). A várható élettartam folyamatos emelkedése a közelmúlt egyik meghatározó eredménye. A jelenség ugyanakkor újabb terheket ró a gazdaságra, a társadalomra és az államháztartás fenntarthatóságára.

(2)

A népesség elöregedése következtében megnő az igény az állam által nyújtott, életkorhoz kapcsolódó juttatások és szolgáltatások iránt. Az előrejelzések szerint a népesség elöregedése szinte az összes tagállamban jelentős költségvetési hatással fog járni. Összességében véve a jelenlegi politikák alapján az életkorral kapcsolatos közkiadások az EU-ban 2060-ig várhatóan átlagosan a GDP 4,75 százalékával emelkednek, főként a nyugdíjakkal, az egészségügyi ellátással és a tartós ápolás-gondozással összefüggő kiadások révén (amit az ápolás-gondozás ágazatban tovább súlyosbít a munkaerő fogyása, illetve gyakran a munkaerő nem megfelelő szakképzettsége) (2).

(3)

A munkaképes korú népességnek 2010 és 2060 közötti mintegy 50 millió fővel történő csökkenése és a függőségi ráták ennek megfelelő – jórészt már 2030 előtt bekövetkező – növekedése visszaesést okozhat a GDP növekedésében, ha nem sikerül ezt az aktivitási és foglalkoztatási rátáknak a munkaerő minden szegmensére kiterjedő növelésével és a termelékenység erőteljesebb növekedésével kompenzálni (3).

(4)

Tekintettel a fogyatkozó és elöregedő népességre, az idősebb emberek aktív és egészséges életének meghoszszabbodása, a gazdaságba és a társadalomba való szorosabb bevonásuk, továbbá segítésük a tekintetben, hogy hosszabb ideig tudjanak függetlenek maradni, nagy haszonnal jár a társadalom számára, hiszen ezáltal emelkedik az idősebb emberek és gondozóik életminősége, javul a társadalombiztosítási rendszerek (azaz a nyugdíj-, az egészségügyi és a hosszú távú ápolás-gondozás rendszereinek) fenntarthatósága, továbbá jelentős új piaci lehetőségek nyílnak meg az öregedéshez kapcsolódó innovatív megoldások előtt.

(5)

Az Európa 2020 stratégiában az idősödő népesség egyszerre kihívásként és lehetőségként jelenik meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés szempontjából, az „Európai digitális menetrend” (4), az „Innovatív Unió” (5), az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” és a „Szegénység elleni európai platform” kiemelt kezdeményezések pedig ezt a témát prioritásként kezelik. Az európai foglalkoztatási stratégiában megjelenő rugalmas biztonságot (flexicurity) szolgáló megoldások elismerik a humánerőforrás-politikákban alkalmazott átfogó és az egész életre szóló megközelítés szükségességét a munkaerő-piaci részvétel előmozdítása és a meglévő akadályok felszámolása érdekében.

(6)

A Bizottság 2010. szeptember 6-án javasolta 2012-nek az aktív időskor európai éveként való kijelölését, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak az olyan erőfeszítéseikben, amelyek az idősebb emberek foglalkoztatásban maradásának, tapasztalataik megosztásának, aktív társadalmi szerepvállalásának, továbbá az idős emberek minél egészségesebb, függetlenebb és teljesebb életének elősegítésére irányulnak (6).

(7)	Sürgősen meg kell erősíteni az egyrészt magáról a népesség elöregedéséről, másrészt az elöregedés társadalmi-gazdasági hatásairól rendelkezésre álló ismereteket a tényekre alapuló szakpolitikai döntések alátámasztására.

(8)	Az említett kihívások kezelése és a kínálkozó lehetőségek kihasználása érdekében összehangolt fellépésre van szükség a szakpolitikai beavatkozásokat megalapozó tudományos következtetések megállapítására irányuló magas színvonalú kutatási együttműködés elősegítésére.

(9)

2010. május 26-i ülésén (7) a Versenyképességi Tanács meghatározott és megalapozott egy sor lehetséges közös programozási kezdeményezést, köztük a „Hosszabb élet, jobb életminőség – A demográfiai változás jelentette lehetőségek és kihívások” kezdeményezést, mint olyan területeket, ahol a közös kutatási programozás számottevő hozzáadott értéket biztosítana a tagállamok jelenlegi elaprózott erőfeszítéseihez képest. Ezért következtetéseket fogadott el, amelyekben elismerte, hogy a témát illetően közös programozási kezdeményezést kell indítani, és felkérte a Bizottságot arra, hogy vegyen részt ennek elkészítésében.

(10)	A tagállamok egy ilyen közös programozási kezdeményezésben való részvételre irányuló szándékukat az elkötelezettségüket alátámasztó hivatalos levélben erősítették meg.

(11)

A demográfiai változással és a népesség elöregedésével kapcsolatos kutatás közös programozása biztosíthatja az említett területen a kutatás összehangolását, és jelentős mértékben hozzájárulhat a népességelöregedés vizsgálatára irányuló, teljes egészében működőképes európai kutatási térség létrehozásához, illetve az e területen folytatott kutatások kapcsán Európa vezető szerepének és versenyképességének megerősítéséhez.

(12)

Az ezen ajánlásban meghatározott célok elérése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az együttműködést és a kiegészítő jelleget a fontosabb kapcsolódó kezdeményezésekkel – így a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös programmal (8) és az aktív és egészséges időskorral foglalkozó innovációs partnerséggel, a keretprogramból támogatott K + F tevékenységgel, különösen az IKT, az egészségügy, a társadalomtudományok területein, továbbá a SHARE ERIC (9) és az ERA-AGE II (10) projektekhez hasonló kutatási kezdeményezésekkel.

(13)	Annak érdekében, hogy a Bizottság jelentést tudjon tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, a tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak a közös programozási kezdeményezéssel kapcsolatosan elért eredményekről,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és tartsanak fenn egy közös elképzelést arra vonatkozóan, hogy az uniós szintű kutatás területén folytatott együttműködés és koordináció hogyan segíthet a demográfiai változás kihívásainak kezelésében, illetve a benne rejlő lehetőségek kihasználásában.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiai kutatási menetrendet, amely rögzíti a közép- és hosszú távú kutatási célokat és szükségleteket a demográfiai változás terén. A stratégiai kutatási menetrendnek célszerű tartalmaznia egy olyan végrehajtási tervet, amely megállapítja a prioritásokat és a határidőket, és pontosan meghatározza a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, eszközöket és forrásokat.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a stratégiai kutatási menetrendbe és a végrehajtási tervbe építsék be a következő intézkedéseket:

a)	a vonatkozó nemzeti programokkal és kutatási tevékenységekkel kapcsolatos információk meghatározása és megosztása;

b)	a közös előrejelzések és a technológiaértékelési kapacitások megerősítése;

c)	az információk, az erőforrások, a bevált gyakorlatok, a módszerek és az iránymutatások megosztása;

d)	azon területek vagy kutatási tevékenységek meghatározása, amelyek esetében az összehangolás, a közös ajánlati felhívások vagy pedig az erőforrások összevonása előnyösek lehetnek;

e)	a d) pontban említett területeken folytatandó közös kutatás szabályainak meghatározása;

f)	az idősebb emberek, továbbá hivatásos és nem hivatásos gondozóik szükségleteinek áttekintése az elöregedéssel kapcsolatos kutatási programok célkitűzéseinek meghatározásakor;

g)	adott esetben a meglévő kutatási infrastruktúrák megosztása vagy új eszközöknek – pl. összehangolt adatbankoknak vagy az elöregedési folyamatok tanulmányozására szolgáló modellek – a kialakítása;

h)	a közszféra és a magánszféra közötti szorosabb együttműködés ösztönzése, továbbá nyílt innováció a demográfiai változáshoz és a népességelöregedéshez kapcsolódó különböző kutatási tevékenységek és üzleti ágazatok között;

i)	a tudás, az innováció és az interdiszciplináris módszertani megközelítések exportálása és terjesztése;

j)	a demográfiai változással és a népességelöregedéssel foglalkozó kutatóintézetek közötti hálózatok kialakítása.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre a demográfiai változás és a népességelöregedés területén hatékony, közös irányítási struktúrát, amelynek feladata az együttműködésre és a koordinációra vonatkozó közös feltételek, szabályok és eljárások megállapítása, valamint a stratégiai kutatási menetrend végrehajtásának nyomon követése.

5.	A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti kutatási programjaikon keresztül és a közös programozás keretfeltételeiről a közös programozással foglalkozó magas szintű tanácsi csoport által elfogadott iránymutatásokkal összhangban közösen hajtsák végre a stratégiai kutatási menetrendet.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Bizottsággal olyan lehetséges bizottsági kezdeményezések feltérképezése érdekében, amelyek segítséget nyújthatnak a tagállamoknak a stratégiai kutatási menetrend kidolgozásában és végrehajtásában, továbbá a közös programoknak az e területet érintő egyéb olyan uniós kezdeményezésekkel való összehangolásában, mint az aktív és egészséges időskorral foglalkozó európai innovációs partnerség vagy a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program.

7.	A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy éves jelentések formájában rendszeresen számoljanak be a Bizottságnak a közös programozási kezdeményezéssel kapcsolatosan elért eredményekről.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 11-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

alelnök

(1) Az Eurostat, Europop2010 népességi előrejelzés szerint a 65 év feletti európaiak száma majdnem duplájára – 87 millió főről (2010) 153 millióra (2060) – emelkedik az elkövetkező ötven évben.

(2) Ugyanott.

(3) COM(2009) 180 végleges. Az idősödő népesség hatásának kezelése az Unióban (2009-es jelentés az idősödésről).

(4) 9981/1/10 REV 1.

(5) 14035/10.

(6) Tanácsi következtetések (EPSCO 2010. december) 18132/10.

(7) 10246/10.

(8) Együttdöntési jelentés, sajtóközlemény: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?language=en&type=IM-PRESS&reference=20080121IPR19252

(9) http://www.share-project.org/t3/share/fileadmin/press_information/SHARE_ERIC-EN_upload.pdf

(10) http://futurage.group.shef.ac.uk/

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.183.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 183

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	54. évfolyam 2011. július 13.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Tájékoztatás az Európai Uniónak az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról szóló, az Európai Unió és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet közötti megállapodás hatálybalépéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Tanács 668/2011/EU rendelete (2011. július 12.) az Elefántcsontpartnak nyújtott, katonai tevékenységekkel kapcsolatos segítségre vonatkozó korlátozások bevezetéséről szóló 174/2005/EK rendelet módosításáról	2
	*	A Bizottság 669/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 12.) a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló 376/2008/EK rendelet módosításáról	4
	*	A Bizottság 670/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 12.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló 607/2009/EK rendelet módosításáról	6
		A Bizottság 671/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 12.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	14
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2011/411/KKBP határozata (2011. július 12.) az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról és a 2004/551/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről	16
	*	A Tanács 2011/412/KKBP határozata (2011. július 12.) az Elefántcsontparttal szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2010/656/KKBP határozat módosításáról	27
		AJÁNLÁSOK
		2011/413/EU
	*	A Bizottság ajánlása (2011. július 11.) a Hosszabb élet, jobb életminőség – A demográfiai változás jelentette lehetőségek és kihívások című közös kutatási programozási kezdeményezésről	28

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	49,0
	EC	20,9
	MK	51,0
	ZZ	40,3
0707 00 05	TR	101,4
0707 00 05	ZZ	101,4
0709 90 70	AR	27,2
	EC	26,5
	TR	111,6
	ZZ	55,1
0805 50 10	AR	63,8
	BR	42,9
	TR	64,0
	UY	63,2
	ZA	69,9
	ZZ	60,8
0808 10 80	AR	133,9
	BR	87,5
	CA	106,0
	CL	95,4
	CN	87,0
	EC	60,7
	NZ	108,0
	US	161,2
	UY	50,2
	ZA	96,6
	ZZ	98,7
0808 20 50	AR	101,7
	AU	75,6
	CL	115,8
	CN	81,6
	NZ	118,4
	ZA	99,4
	ZZ	98,8
0809 10 00	AR	75,0
	TR	198,5
	ZZ	136,8
0809 20 95	CL	298,8
	SY	253,3
	TR	307,8
	ZZ	286,6
0809 40 05	BA	62,0
	EC	75,9
	ZZ	69,0

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a Saint Pierre és Miquelonról behozott bizonyos halászati termékek tekintetében a 2001/822/EK tanácsi határozatban meghatározott származási szabályoktól való eltérésről szóló, 2011. február 22-i 2011/122/EU bizottsági határozathoz (HL L 49., 2011.2.24.)	31