23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/1

A TANÁCS 2011/361/KKBP HATÁROZATA

(2010. december 20.)

az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek létrehozásáról szóló megállapodás aláírásáról és megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (5) és (6) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének („főképviselő”) javaslatára,

mivel:

(1)	A harmadik államoknak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételével kapcsolatos feltételeket az ilyen jövőbeli lehetséges részvétel kereteit megállapító megállapodásban kell rögzíteni, és nem esetenként, az egyes érintett műveletek vonatkozásában kell meghatározni.

(2)

Azt követően, hogy a Tanács 2010. április 26-án a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozatot fogadott el, a főképviselő tárgyalásokat folytatott egy az Európai Unió és a Szerb Köztársaság között létrehozandó megállapodásról („a megállapodás”), amely meghatározza a keretet a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételéhez.

(3)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek létrehozásáról szóló megállapodást az Unió nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Uniót jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. SCHAUVLIEGE

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Szerb Köztársaság között a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ

egyrészről, és

A SZERB KÖZTÁRSASÁG

másrészről,

a továbbiakban: a Felek,

mivel:

(1)	Az Európai Unió (EU) úgy határozhat, hogy fellép a válságkezelés területén.

(2)

Az Európai Unió határoz arról, hogy harmadik országokat felkér-e egy adott uniós válságkezelési műveletben való részvételre. A Szerb Köztársaság elfogadhatja az Európai Unió felkérését, és felajánlhatja hozzájárulását. Ebben az esetben az Európai Unió határoz a Szerb Köztársaság által felajánlott hozzájárulás elfogadásáról.

(3)	A Szerb Köztársaságnak az uniós válságkezelési műveletekben való részvételére vonatkozó feltételeket egy a lehetséges jövőbeli részvétel kereteit létrehozó megállapodásban, és nem esetenként, az egyes érintett műveletek vonatkozásában kell meghatározni.

(4)	Az említett megállapodás nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját, és nem érintheti a Szerb Köztársaság egy adott uniós válságkezelési műveletben való részvételére vonatkozó határozatainak eseti jellegét.

(5)	Az említett megállapodás kizárólag a jövőbeli uniós válságkezelési műveletekre vonatkozhat, és nem érintheti a Szerb Köztársaság már megindított uniós válságkezelési műveletekben való részvételét szabályozó, már létező megállapodásokat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A részvételre vonatkozó döntések

(1) Az Európai Unió arra vonatkozó határozatát követően, hogy felkéri a Szerb Köztársaságot egy uniós válságkezelési műveletben való részvételre, valamint azt követően, hogy a Szerb Köztársaság úgy határoz, hogy abban részt vesz, a Szerb Köztársaság tájékoztatja az Európai Uniót a felajánlott hozzájárulásáról.

(2) Az Európai Unió a Szerb Köztársasággal konzultálva értékeli a Szerb Köztársaság hozzájárulását.

(3) Az Európai Unió korai időpontban értesíti a Szerb Köztársaságot a művelet közös költségeihez való várható hozzájárulásról annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a Szerb Köztársaság számára a felajánlása meghatározásához.

(4) Az Európai Unió levél útján közli a Szerb Köztársasággal az értékelés eredményét annak érdekében, hogy e megállapodás rendelkezéseivel összhangban biztosítsa a Szerb Köztársaság részvételét.

2. cikk

Keretrendszer

(1) A Szerb Köztársaság e megállapodás rendelkezéseivel és bármely előírt végrehajtási rendelkezéssel összhangban társul ahhoz a tanácsi határozathoz, amellyel az Európai Unió Tanácsa határoz arról, hogy az EU végrehajtja a válságkezelési műveletet, valamint bármely egyéb olyan határozathoz, amellyel az Európai Unió Tanácsa az uniós válságkezelési művelet kiterjesztéséről határoz.

(2) A Szerb Köztársaság valamely uniós válságkezelési művelethez való hozzájárulása nem sérti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

3. cikk

Az állomány és a haderők jogállása

(1) A Szerb Köztársaság által valamely uniós polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány és/vagy valamely uniós katonai válságkezelési művelethez biztosított haderők jogállására az Európai Unió és a művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok) közötti, a haderők/a misszió jogállásáról szóló megállapodást kell alkalmazni, amennyiben van ilyen megállapodás.

(2) Az uniós válságkezelési művelet helyszínéül szolgáló állam(ok) területén kívül található parancsnokságokhoz vagy parancsnoki alakulatokhoz biztosított állomány jogállására az érintett parancsnokság vagy parancsnoki alakulat és a Szerb Köztársaság közötti megállapodásokat kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben említett, a haderők/a misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül a Szerb Köztársaság joghatóságot gyakorol az uniós válságkezelési műveletben részt vevő állománya vonatkozásában.

(4) A Szerb Köztársaság felel az adott uniós válságkezelési műveletben való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját állományától érkező vagy azzal kapcsolatos követelés kielégítéséért. A Szerb Köztársaság felel az állománya bármely tagjával szembeni – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban.

(5) A Szerb Köztársaság vállalja, hogy e megállapodás aláírásával egy időben nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy bármely, az uniós válságkezelési műveletben vele együtt részt vevő állammal szembeni követeléséről lemond.

(6) Az Európai Unió vállalja, hogy tagállamai e megállapodás aláírásakor a követelésekről való lemondásról szóló nyilatkozatot tesznek a Szerb Köztársaság uniós válságkezelési műveletekben való jövőbeli részvétele esetére.

4. cikk

Minősített információk

(1) A Szerb Köztársaság megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az EU minősített információk a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (1) foglalt biztonsági szabályoknak megfelelő, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok – többek között uniós katonai válságkezelési művelet esetén az EU műveleti parancsnoka, vagy uniós polgári válságkezelési művelet esetén az EU misszióvezetője – által kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljenek.

(2) Amennyiben az EU és a Szerb Köztársaság megállapodást kötött a minősített információk cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, a megállapodás rendelkezéseit egy adott EU válságkezelési művelettel összefüggésben alkalmazni kell.

II. SZAKASZ

A POLGÁRI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Az uniós polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány

(1) A Szerb Köztársaság biztosítja, hogy az uniós polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománya a következőkkel összhangban teljesíti a misszióját:

a)	a 2. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi határozat és annak későbbi módosításai;

b)	a műveleti terv;

c)	a végrehajtási intézkedések.

(2) A Szerb Köztársaság az uniós polgári válságkezelési művelethez való hozzájárulásában bekövetkezett bármely változásról kellő időben tájékoztatja az uniós polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjét és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét.

(3) Az uniós polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell a Szerb Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított igazolással arról, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az uniós polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománynak be kell mutatnia az említett igazolás másolatát.

6. cikk

A parancsnoki lánc

(1) A Szerb Köztársaság által kirendelt állomány a feladatait kizárólag az uniós polgári válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2) Az állomány egésze teljes mértékben saját nemzeti hatóságainak parancsnoksága alatt áll.

(3) A nemzeti hatóságok a műveleti irányítást átruházzák az Európai Unióra.

(4) A misszió vezetője vállalja a felelősséget az uniós polgári válságkezelési műveletért, és gyakorolja annak helyszíni parancsnoklását és ellenőrzését.

(5) A misszió vezetője végzi az uniós polgári válságkezelési művelet vezetését és napi irányítását.

(6) A 2. cikk (1) bekezdésében említett jogi eszközökkel összhangban a Szerb Köztársaságot a művelet napi irányítása tekintetében ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(7) Az uniós polgári válságkezelési művelet misszióvezetője fegyelmi felügyeletet gyakorol az uniós polgári válságkezelési művelet állománya fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(8) A Szerb Köztársaság a műveletben részt vevő nemzeti kontingensének képviseletére nemzeti kontingens-képviselőt („NKK”) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az uniós polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

(9) A művelet befejezéséről szóló döntést a Szerb Köztársasággal folytatott konzultációt követően az Európai Unió hozza meg, amennyiben a Szerb Köztársaság a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az uniós polgári válságkezelési művelethez.

7. cikk

Pénzügyi szempontok

(1) A Szerb Köztársaság viseli a műveletben való részvételével kapcsolatos valamennyi költséget, a művelet működési költségvetésében meghatározott működési költségek kivételével. Ez nem érinti a 8. cikket.

(2) A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Szerb Köztársaság – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a 3. cikk (1) bekezdésében említett, a misszió jogállásáról szóló, alkalmazandó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

8. cikk

A működési költségvetéshez való hozzájárulás

(1) A Szerb Köztársaság hozzájárul az uniós polgári válságkezelési művelet költségvetésének finanszírozásához.

(2) A Szerb Köztársaságnak a működési költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulását az alábbi két számítási módszer közül azzal kell kiszámítani, amelyik kisebb összeget eredményez:

a)	a referenciaösszeg arányos része, amelyet a Szerb Köztársaság bruttó nemzeti jövedelmének a művelet működési költségvetéséhez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyított aránya alapján számítanak ki; vagy

b)	a működési költségvetés referenciaösszegének arányos része, amelyet a Szerb Köztársaságnak a műveletben részt vevő állománya létszámának a műveletben részt vevő valamennyi államból származó állomány teljes létszámához viszonyított aránya alapján számítanak ki.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a Szerb Köztársaságnak nem kell hozzájárulnia az Európai Unió tagállamainak állománya részére fizetett napidíj finanszírozásához.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió elvben mentesíti a Szerb Köztársaságot az adott uniós polgári válságkezelési művelethez való pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)	az Európai Unió úgy határoz, hogy a Szerb Köztársaság jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít; vagy

b)	a Szerb Köztársaság egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(5) A Szerb Köztársaság által az uniós polgári válságkezelési művelet működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulások befizetésére vonatkozó, az uniós polgári válságkezelési művelet misszióvezetője és a Szerb Köztársaság illetékes közigazgatási hivatalai közötti megállapodást kell aláírni. Ez a megállapodás többek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

a)	az érintett összeg;

b)	a pénzügyi hozzájárulás befizetésével kapcsolatos rendelkezések;

c)	a számviteli ellenőrzési eljárás.

III. SZAKASZ

A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Részvétel uniós katonai válságkezelési műveletekben

(1) A Szerb Köztársaság gondoskodik arról, hogy az uniós katonai válságkezelési műveletben részt vevő hadereje és állománya a következőkkel összhangban teljesítse a misszióját:

a)	a 2. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi határozat és annak későbbi módosításai;

b)	a műveleti terv;

c)	a végrehajtási intézkedések.

(2) A Szerb Köztársaság által kirendelt állomány a feladatait kizárólag az uniós katonai válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(3) A Szerb Köztársaság a műveletben való részvételében bekövetkezett bármely változásról kellő időben tájékoztatja az uniós műveleti parancsnokot.

10. cikk

A parancsnoki lánc

(1) Az uniós katonai válságkezelési műveletben részt vevő haderő és állomány egésze teljes mértékben saját nemzeti hatóságainak parancsnoksága alatt áll.

(2) A nemzeti hatóságok a haderejük és állományuk műveleti és harcászati parancsnokságát és/vagy ellenőrzését átruházzák az uniós műveleti parancsnokra, aki jogosult a hatáskörét átruházni.

(3) A Szerb Köztársaságot a művelet napi irányítása tekintetében ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(4) Az uniós műveleti parancsnok – a Szerb Köztársasággal folytatott konzultációt követően – bármikor kérheti a Szerb Köztársaság hozzájárulásának visszavonását.

(5) A Szerb Köztársaság az uniós katonai válságkezelési műveletben részt vevő szerb kontingensének képviseletére magas rangú katonai képviselőt (MKK) nevez ki. Az MKK a műveletet érintő valamennyi kérdésben konzultál az EU haderőinek parancsnokával, továbbá felel a szerb kontingens fegyelméért.

11. cikk

Pénzügyi szempontok

(1) A 12. cikk sérelme nélkül a Szerb Köztársaság viseli a műveletben való részvételével kapcsolatos valamennyi költséget, azon költségek kivételével, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésében említett jogi eszközök, valamint az Európai Unió katonai vagy védelmi vonatkozású műveletei közös költségei finanszírozása igazgatási mechanizmusának létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 2008/975/KKBP tanácsi határozat (2) értelmében közös finanszírozásban részesülnek.

(2) A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Szerb Köztársaság – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a 3. cikk (1) bekezdésében említett, a haderők jogállásáról szóló, alkalmazandó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

12. cikk

Hozzájárulás a közös költségekhez

(1) A Szerb Köztársaság hozzájárul az uniós katonai válságkezelési művelet közös költségeinek finanszírozásához.

(2) A Szerb Köztársaságnak a közös költségekhez való pénzügyi hozzájárulását az alábbi két számítási módszer közül azzal kell kiszámítani, amelyik kisebb összeget eredményez:

a)	a közös költségek arányos része, amelyet a Szerb Köztársaság bruttó nemzeti jövedelmének a művelet közös költségeihez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyított aránya alapján számítanak ki; vagy

a közös költségek arányos része, amelyet a Szerb Köztársaságnak a műveletben részt vevő állománya létszámának a műveletben részt vevő valamennyi államból származó állomány teljes létszámához viszonyított aránya alapján számítanak ki.

A (2) bekezdés b) pontjában foglalt összeg kiszámításakor, amennyiben a Szerb Köztársaság kizárólag a műveleti parancsnokság vagy a kötelékparancsnokság számára biztosít állományt, úgy az állományának az érintett parancsnokság állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni. Egyéb esetekben a Szerb Köztársaság által biztosított állománynak a művelet állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió elvben mentesíti a Szerb Köztársaságot az adott uniós katonai válságkezelési művelet közös költségeihez való pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)	az Európai Unió úgy határoz, hogy a Szerb Köztársaság az eszközök és/vagy képességek tekintetében jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít; vagy

b)	a Szerb Köztársaság egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(4) A 2008/975/KKBP határozatban meghatározott ügyvezető és a Szerb Köztársaság illetékes közigazgatási hatóságai között megállapodást kell kötni. Ez a megállapodás többek között az alábbiakról rendelkezik:

a)	az érintett összeg;

b)	a pénzügyi hozzájárulás befizetésével kapcsolatos rendelkezések;

c)	a számviteli ellenőrzési eljárás.

IV. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A 8. cikk (5) bekezdésének és a 12. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az e megállapodás végrehajtása során szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodást az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Szerb Köztársaság megfelelő hatóságai között kell megkötni.

14. cikk

A megállapodás szerinti kötelezettségek nem teljesítése

Amennyiben valamelyik Fél nem teljesíti az e megállapodás szerinti kötelességeit, úgy a másik Fél ezt a megállapodást egy hónapos határidővel felmondhatja.

15. cikk

A jogviták rendezése

Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a Felek egymás között, diplomáciai úton rendezik.

16. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, hogy a Felek kölcsönösen értesítették egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2) Ezt a megállapodást az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

(3) Ezt a megállapodást rendszeresen felül kell vizsgálni.

(4) Ezt a megállapodást a Felek között létrejött kölcsönös írásbeli megállapodással lehet módosítani.

(5) Ezt a megállapodást a másik Félhez intézett írásos felmondó nyilatkozat útján bármelyik Fél felmondhatja. A felmondás az előzetes értesítés másik Fél által történő kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Belgrádban, 2011. év június havának nyolcadik napján két-két példányban, angol nyelven.

az Európai Unió részéről

a Szerb Köztársaság részéről

(1) HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

(2) HL L 345., 2008.12.23., 96. o.

A NYILATKOZATOK SZÖVEGE

Az uniós tagállamok szövege:

„A Szerb Köztársaság részvételével zajló uniós válságkezelési műveletről szóló uniós tanácsi határozatot alkalmazó uniós tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben, lehetőségük szerint igyekeznek lemondani a Szerb Köztársasággal szemben – állományuk tagjainak sérülése, halála, vagy a tulajdonukat képező és az uniós válságkezelési művelet által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—	a Szerb Köztársaság állományának tagja az uniós válságkezelési művelettel kapcsolatos hivatali kötelessége teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét,

—

vagy bármely, a Szerb Köztársaság tulajdonát képező eszköz használata okozta, amennyiben az adott eszközt a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az uniós válságkezelési művelet állománya ezen eszközt használó szerb köztársasági tagjának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelezettségszegése esetét.”

A Szerb Köztársaság szövege:

„Az uniós válságkezelési műveletről szóló uniós tanácsi határozatot alkalmazó Szerb Köztársaság a belső jogrendje által megengedett mértékben, lehetősége szerint igyekszik lemondani az uniós válságkezelési műveletben részt vevő bármely más állammal szemben – állománya tagjainak sérülése, halála, vagy a tulajdonát képező és az uniós válságkezelési művelet által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

—	az állomány tagja az uniós válságkezelési művelettel kapcsolatos hivatali kötelessége teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét,

—

vagy bármely, az uniós válságkezelési műveletben részt vevő állam tulajdonát képező eszköz használata okozta, amennyiben az adott eszközt a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az uniós válságkezelési művelet állománya ezen eszközt használó tagjának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelességszegése esetét.”

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/8

A BIZOTTSÁG 602/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 20.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) HL L 302., 1992. 10. 19., 1. o.

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

A termék a következő, rozsdamentes acélból készült elemeket foglalja magában: csavaralátéttel ellátott ankercsavar, dűbel és csavaranya.

Az ankercsavar hatlapfejű, 55 mm hosszú, teljes hosszában menetes, szakítószilárdsága 490 Mpa.

A dűbel 42 mm hosszú, külső átmérője alaphelyzetben 10 mm. Nem csavarmenetes.

A termék tárgyak nagy szilárdságú anyagokhoz (például betonfal) való rögzítésére szolgál; úgy, hogy először a dűbelt a benne lévő csavaranyával együtt beleillesztik egy fúrt lyukba, majd ezután az ankercsavart kell belehelyezni és meghúzni. Ahogy az ankercsavart meghúzzák, a csavaranya a csavar fejéhez húzódik, kitágítva a dűbelt, szorosan rögzítve a tárgyat a nagy szilárdságú anyaghoz.

7318 19 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 7318 és a 7318 19 00 KN-kód szövegezése határozza meg.

A termék nem tekinthető a 3 b) általános értelmezési szabály szerinti összetett árunak, mivel az egyes alkotóelemei együttesen egyedi terméket hoznak létre, mégpedig az expanziós csavart. Ezért a termék lényeges jellemzőjét adó összetevő szerinti besorolása kizárt.

A 7318 15 alszám szerint csavaranyával vagy csavaralátéttel, vagy azok anélküli ankercsavarként való besorolása szintén kizárt, mivel a dűbel a csavaranyától és a csavaralátéttől eltérő termék.

Jellemzői alapján a terméket tehát mint egyéb csavarmenetes árut a 7318 19 00 KN-kód alá kell besorolni.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/10

A BIZOTTSÁG 603/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 20.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Kifejezetten egy meghatározott típusú gépjármű jelzőkészülékébe való beszerelésre tervezett termék.

A termék két összekapcsolt nyomtatott áramköri egységből áll, amelyek mindegyike tartalmaz passzív (kondenzátorokat és ellenállásokat) és aktív elemeket (diódákat, fénykibocsátó diódákat (LED-eket), tranzisztorokat és integrált áramköröket). Az egyik egység a gépjármű világítási rendszeréhez történő csatlakozásra szolgáló interfésszel szerelt.

A LED-ek biztosítják a jelzést.

(1) Lásd a képet.

8512 90 90

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a XVI. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 2. b) pontja, valamint a 8512, a 8512 90 és a 8512 90 90 KN-kód szövegezése határozza meg.

Mivel a termék nyomtatott áramköri egységeket tartalmaz (lásd az elektronikus részeket magában foglaló 8443 99 10 alszámhoz tartozó Kombinált Nómenklatúra magyarázatot), nem felel meg a félvezető eszközökre és elektronikus integrált áramkörökre vonatkozó feltételeknek (lásd a 85. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 8. pontját), ezért a 8541 és 8542 vtsz. alá történő besorolás kizárt.

Mivel a termék nem késztermék, hanem más alkatrészekkel, például lencsékkel együtt kifejezetten gépjármű jelzőkészülékében való használatra tervezték, a 8512 20 00 KN-kód alá való besorolás kizárt.

A terméket ezért gépjármű elektromos világító- vagy jelzőkészülékének részeként a 8512 90 90 KN-kód alá kell besorolni.

(1) A kép csupán tájékoztató jellegű.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/12

A BIZOTTSÁG 604/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 20.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Megközelítőleg 30 cm hosszúságú és mintegy 3 cm átmérőjű hengeres acéltartály (úgynevezett „légzsákfelfújó”).

A termék elektromos érintkezőcsapokból, egy gyújtószerkezetből, egy pirotechnikai hajtóanyagot tartalmazó kamrából, egy gázkeveréket tartalmazó kamrából, szűrőkből és egy gázkieresztő fúvókából áll.

A gázkeverék dinitrogén-oxidból, argonból és héliumból áll.

Amikor a gépjármű érzékelőrendszeréből érkező elektromos impulzus aktiválja a gyújtószerkezetet, beindul az a folyamat, amelynek során a pirotechnikai hajtóanyag elég és felmelegíti a gázokat, melynek következtében nagy nyomás keletkezik. Ebből adódóan a fúvókán át kiáramló gázok megtöltik a légzsákot.

Az eszközt gépjárművek biztonságilégzsák-rendszerébe való beépítésre tervezték.

8708 95 99

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a XVII. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 3. pontja, valamint a 8708, a 8708 95 és a 8708 95 99 KN-kód szövegezése határozza meg.

Az eszköz funkciója a légzsákpárna gázzal való megtöltése, nem pedig a 36. árucsoport szerinti pirotechnikai hatás létrehozása. Következésképpen az áru 3604 vtsz. alá történő besorolása kizárt.

A gázfejlesztő generátor olyan termék, amely kokszból, antracitból vagy más széntartalmú anyagból gáznemű üzemanyagot állít elő. A pirotechnikai anyagok gyors kémiai reakciója (robbanás) révén történő gázfejlesztés nem tartozik a 8405 vtsz. alá. Ezért a légzsákfelfújó besorolása a 8405 vtsz. alá kizárt. (Lásd még a 8405 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat (A) és (B) részét.)

Mivel az eszköz a felfújó-berendezéssel felszerelt biztonsági légzsák része (lásd még a 8708 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat (O) pontját), ezért azt a 8708 95 99 KN-kód alá kell besorolni.

Megközelítőleg 21 cm hosszúságú és mintegy 5 cm átmérőjű hengeres acéltartály (úgynevezett „légzsákfelfújó”).

A termék elektromos érintkezőcsapokból, egy gyújtószerkezetből, egy pirotechnikai hajtóanyagot tartalmazó kamrából, egy expanziós kamrából, szűrőkből és egy gázkieresztő fúvókából áll.

Amikor a gépjármű érzékelőrendszeréből érkező elektromos impulzus aktiválja a gyújtószerkezetet, beindul az a folyamat, amelynek során a pirotechnikai hajtóanyag elég és ennek következményeként az expanziós kamra megtelik gázzal; melynek következtében nagy nyomás keletkezik. Ebből adódóan a fúvókán át kiáramló gázok megtöltik a légzsákot.

Az eszközt gépjárművek biztonságilégzsák-rendszerébe való beépítésre tervezték.

8708 95 99

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/14

A BIZOTTSÁG 605/2011/EU RENDELETE

(2011. június 20.)

a Németország lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3M területen folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 24., 2011.1.27., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	16/T&Q
Tagállam	Németország
Állomány	COD/N3M.
Faj	Közönséges tőkehal (Gadus morhua)
Terület	NAFO 3M
Időpont	2011.5.24.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/16

A BIZOTTSÁG 606/2011/EU RENDELETE

(2011. június 20.)

a Németország lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3LN területen folytatott, vörös álsügérekre irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

2. cikk

Tilalmak

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 20-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 24., 2011.1.27., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	17/T&Q
Tagállam	Németország
Állomány	RED/N3LN.
Faj	Vörös álsügérek (Sebastes spp.)
Terület	NAFO 3LN
Időpont	2011.5.24.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/18

A BIZOTTSÁG 607/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. június 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	57,8
	MK	54,8
	TR	55,0
	ZZ	55,9
0707 00 05	TR	95,0
0707 00 05	ZZ	95,0
0709 90 70	TR	117,7
0709 90 70	ZZ	117,7
0805 50 10	AR	75,4
	BR	40,6
	TR	65,0
	UY	65,6
	ZA	85,9
	ZZ	66,5
0808 10 80	AR	123,2
	BR	76,1
	CL	90,5
	CN	95,4
	NZ	142,3
	UY	58,7
	ZA	93,4
	ZZ	97,1
0809 10 00	TR	283,9
0809 10 00	ZZ	283,9
0809 20 95	TR	366,8
	XS	382,4
	ZZ	374,6

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/20

A BIZOTTSÁG 608/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 22.)

a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott egyes vámkontingensek keretében 2011 júniusában benyújtott, egyes baromfihús-ágazati termékekre vonatkozó behozataliengedély-kérelmek elfogadhatósága mértékének meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

A tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. december 14-i 2535/2001/EK rendelet (3) mellékletében említett egyes vámkontingensek keretében 2011. június 1. és 10. között benyújtott behozataliengedély-kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségekre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együtthatók rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2535/2001/EK rendelet I. mellékletének I.A., I.F., I.H., I.I., és I.J. részében említett vámkontingensek alá tartozó termékekre 2011. június 1. és 10. között benyújtott behozataliengedély-kérelmek esetében az engedélyek az e rendelet mellékletében meghatározott odaítélési együtthatóknak az igényelt mennyiségekre való alkalmazásával kapott mennyiségekre bocsáthatók ki.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. június 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3) HL L 341., 2001.12.22., 29. o.

MELLÉKLET

I.A.

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4590	—
09.4599	—
09.4591	—
09.4592	—
09.4593	—
09.4594	—
09.4595	10,484082 %
09.4596	100 %
„—”: A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelem sem érkezett.

I.F.

Śvájcból származó termékek

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4155	48,007681 %

I.H.

Norvégiából származó termékek

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4179	100 %

I.I.

Izlandról származó termékek

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4205	100 %
09.4206	100 %

I.J.

A Moldovai Köztársaságból származó termékek

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4210	—
„—”: A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelem sem érkezett.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/22

A BIZOTTSÁG 609/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 22.)

a bizonyos vámkontingensek szerinti cukorágazati termékekre vonatkozó behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtása felfüggesztésének visszavonásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a cukorágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2009. szeptember 25-i 891/2009/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 09.4318 tételszámra vonatkozó behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtását a bizonyos vámkontingensek szerinti cukorágazati termékekre vonatkozó behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről szóló, 2011. január 19-i 42/2011/EU bizottsági rendelettel (3) a 891/2009/EK rendelettel összhangban 2011. január 20-i hatállyal felfüggesztette.

(2)	A fel nem használt és/vagy csupán részben felhasznált engedélyekre vonatkozó értesítések alapján az említett tételszám vonatkozásában ismét rendelkezésre állnak bizonyos mennyiségek. Ezért helyénvaló visszavonni a kérelmek benyújtásának felfüggesztését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 09.4318 tételszámra vonatkozó behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtásának a 42/2011/EU végrehajtási rendeletben előírt, 2011. január 20-tól hatályos felfüggesztése visszavonásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 254., 2009.9.26., 82. o.

(3) HL L 15., 2011.1.20., 10. o.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/23

A BIZOTTSÁG 610/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 22.)

a 431/2008/EK rendelettel megnyitott, fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2011. július 1-jétől2012. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott kérelmekhez kapcsolódó behozatali jogok odaítéléséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1),

mivel:

(1)

A szarvasmarhafélék 0202 KN-kód alá tartozó, fagyasztott húsára, valamint a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó vámkontingensnek a terjedő időszakra történő megnyitásáról és e vámkontingens kezeléséről szóló, 2008. május 19-i 431/2008/EK bizottsági rendelet (3) vámkontingenst nyitott meg marha- és borjúhús-ágazati termékek behozatalára.

(2)

A rendelkezésre állónál nagyobb mennyiség szerepel a 2011. július 1-jétől2012. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott, behozatali jog iránti kérelmekben. Ezért indokolt a kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításával meghatározni, hogy a behozatali jogok milyen mértékben ítélhetők oda,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

28,953811 %-os odaítélési együttható alkalmazandó azon behozatali jog iránti kérelmekre, amelyeket a 09.4003 tételszámmal megnyitott vámkontingens keretében, a 431/2008/EK rendelet alapján nyújtottak be a 2011. július 1-jétől2012. június 30-ig terjedő időszakra.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. június 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3) HL L 130., 2008.5.20., 3. o.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/24

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. június 17.)

a Hochtemperatur-Kernkraftwerk GmbH (HKG) közös vállalkozási jogállásának meghosszabbításáról

(2011/362/Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 49. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A 74/295/Euratom határozattal (1) a Tanács a Hochtemperatur-Kernkraftwerk GmbH-t (a továbbiakban: HKG) az 1974. január 1-jével kezdődő huszonöt éves időtartamra közös vállalkozássá nyilvánította.

(2)	A HKG célja egy mintegy 300 MWe teljesítményű atomerőmű megépítése, felszerelése és üzemeltetése volt a Németországi Szövetségi Köztársaságban (Unna járás) található Uentrop település területén.

(3)	Az atomerőmű 1987-től 1988-ig üzemelt, majd műszaki és gazdasági nehézségek miatt 1989. szeptember 1-jén véglegesen bezárásra került.

(4)

1989. szeptember 1-jétől kezdve a HKG egy olyan program végrehajtásán dolgozik, amely a környezettől való biztonságos fizikai elhatárolás megvalósításáig hivatott biztosítani az atomerőmű leszerelését, az ezt követő időszakban pedig egy felügyeleti programot fog végrehajtani a környezettől fizikailag elhatárolt létesítmények felett.

(5)

A Kernkraftwerk Lingen GmbH közös vállalkozási jogállásának meghosszabbításáról szóló, 1992. november 16-i 92/547/Euratom határozatával (2) a Tanács elismerte, hogy ezek a programok példa nélküliek a Közösségen belül, és ezért végrehajtásuk fontos abból a szempontból, hogy hasznos tapasztalatokkal szolgálnak az atomipar, illetőleg a jövőbeni közösségi atomenergia-fejlesztés számára.

(6)	Céljainak teljesítése érdekében a HKG kérte közös vállalkozási jogállásának 1999. január 1-jétől történő meghosszabbítását.

(7)	Annak érdekében, hogy lehetővé tegye a HKG számára a leszerelési és a felügyeleti programok végrehajtását és különösen könnyítse a kapcsolódó pénzügyi terheket, a Tanács a 2002/355/Euratom határozattal (3)2009. december 31-ig kiterjesztette a HKG közös vállalkozási jogállását.

(8)	A kiterjesztés tárgyidőszaka egybeesett a Németországi Szövetségi Köztársaság, Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartomány, a HKG és tagjai között a HKG tevékenységének finanszírozásáról létrejött megállapodás alkalmazási időszakához.

(9)	2010. április 26-án kelt levelében a hammi illetőségű HKG a céljainak elérése érdekében kérte a közös vállalkozási jogállás további huszonöt évvel történő meghoszszabbítását.

(10)	A közös vállalkozási jogállás meghosszabbítása a pénzügyi terhek enyhítésén keresztül segítené a HKG-t a leszerelési és a felügyeleti program végrehajtásában.

(11)	A Németországi Szövetségi Köztársaság, Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartomány, a HKG és tagjai között a HKG finanszírozásáról létrejött megállapodás csak 2017. december 31-ig alkalmazandó.

(12)	Ezért a HKG közös vállalkozási jogállását ugyanerre az időszakra célszerű kiterjeszteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Tanács a Hochtemperatur-Kernkraftwerk GmbH-nek (HKG) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződés értelmében biztosított közös vállalkozási jogállást a 2010. január 1-jével kezdődő nyolc évre ezúton kiterjeszti.

(2) A HKG célja egy olyan program végrehajtása, amely a környezettől való biztonságos fizikai elhatárolás megvalósításáig biztosítja a Németországi Szövetségi Köztársaságban (Unna járás), Uentrop területén található atomerőmű leszerelését, ezt követően pedig egy felügyeleti program végrehajtása a környezettől fizikailag elhatárolt létesítmények felett.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettjei a tagállamok és a HKG.

Kelt Luxembourgban, 2011. június 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

CZOMBA S.

(1) HL L 165., 1974.6.20., 7. o.

(2) HL L 352., 1992.12.2., 9. o.

(3) HL L 123., 2002.5.9., 53. o.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/26

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. június 20.)

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének Románia számára történő engedélyezéséről

(2011/363/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Bizottságnál 2009. november 4-én, 2010. július 2-án, 2010. július 26-án, illetve 2010. december 20-án iktatott leveleiben Románia kérte annak engedélyezését, hogy két éven keresztül – a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérve – egyes gabonafélék és olajos magvak esetében az azokat beszerző adóalanyt tekinthesse a hozzáadottérték-adó megfizetésére kötelezett személynek, és jelezte, hogy nem fogja kérelmezni az engedély megújítását.

(2)	A Bizottság a többi tagállamot 2011. március 15-én kelt levelében tájékoztatta Románia kérelméről. 2011. március 22-én kelt levelében a Bizottság értesítette Romániát, hogy rendelkezésére áll az elbíráláshoz általa szükségesnek tartott valamennyi információ.

(3)

Románia adócsalásokat tapasztalt egyes feldolgozatlan mezőgazdasági termékek – gabonafélék, illetve olajos magvak – kereskedelmében. Egyes piaci szereplők ugyanis áruik leszállítása után nem fizetik be a héát az államkincstárba, különösen akkor, ha e termékeket előzetesen héa befizetése nélkül szerezték be. Ügyfeleik azonban érvényes számla birtokában ennek ellenére jogosultak a héa levonására.

(4)

A héafizetési kötelezettségnek az értékesítőről az árubeszerző adóalanyra való átterhelését olyan, ideiglenes sürgősségi intézkedésnek szánják, amellyel felszámolható az ilyenfajta adócsalás. Az ilyen különös intézkedés két éven keresztüli alkalmazása elegendő időt hagy Romániának arra, hogy végleges és a 2006/112/EK irányelvvel összeegyeztethető intézkedéseket vezessen be az ilyenfajta adócsalás megelőzésére és az ellene való fellépésre.

(5)

Ahhoz azonban, hogy megelőzhető legyen az adócsalás áthelyeződése az áru élelmiszer-ipari vagy egyéb ipari feldolgozásának szakaszára vagy más termékekre, Romániának mindezzel egy időben megfelelő adóbevallási és -ellenőrzési intézkedéseket kell hoznia az érintett adóalanyokra nézve, és erről a Bizottságot tájékoztatnia kell.

(6)

Annak érdekében, hogy a szóban forgó különös intézkedés alkalmazása a feldolgozatlan mezőgazdasági termékekre korlátozódjék, valamint, hogy az érintett adóalanyokra ne háruljon aránytalan adminisztratív teher, és jogbiztonságuk ne kerüljön veszélybe, az említett különös intézkedés által érintett áruk megnevezéséhez célszerű a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelettel (2) rögzített Kombinált Nómenklatúrát alkalmazni.

(7)

Ez a különös intézkedés indokolt, és arányban áll a kitűzött céllal. Az intézkedés ugyanis korlátozott időre szól, és csak egyes olyan, pontosan meghatározott árukra vonatkozik, amelyeket ebben az állapotukban rendszerint nem a végső fogyasztóknak szánnak, és amelyek jelentős héabevétel-kieséssel járó adócsalás tárgyai voltak. Az adóbevétel-kiesések mértékére való tekintettel ezt az intézkedést minél rövidebb időn belül el kell fogadni.

(8)	Ez a különös intézkedés nem módosítja a végső fogyasztás szakaszában Románia bevételét képező teljes héa összeget, és nem lesz kedvezőtlen hatással az Uniónak a héából származó saját forrásaira,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérve Románia jogosult arra, hogy a 2658/87/EGK rendelet szerinti Kombinált Nómenklatúrában szereplő alábbi áruk esetében az azokat beszerző adóalanyt tekintse a hozzáadottérték-adó megfizetésére kötelezett személynek:

KN-kód	Áru
1001 10 00	Keménybúza (durumbúza)
1001 90 10	Tönköly vetésre
ex 1001 90 91	Közönséges búza, vetőmag
ex 1001 90 99	Más tönköly és közönséges búza, nem vetésre
1002 00 00	Rozs
1003 00	Árpa
1005	Kukorica
1201 00	Szójabab, törve is
1205	Olajrepce- vagy repcemag, törve is
1206 00	Napraforgómag, törve is
1212 91	Cukorrépa

2. cikk

Az 1. cikk alkalmazásának feltétele, hogy Románia adóbevallási kötelezettségeket, valamint megfelelő és hatékony ellenőrzési intézkedéseket vezessen be a fenti engedély tárgyát képező árukat értékesítő adóalanyokra vonatkozóan.

Románia a Bizottságot értesíti az első bekezdésben említett kötelezettségek és intézkedések bevezetéséről.

3. cikk

Ez a határozat értesítésének napján lép hatályba.

Ez a határozat 2011. június 1-jétől2013. május 31-ig alkalmazandó.

4. cikk

Ennek a határozatnak Románia a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2011. június 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

MATOLCSY Gy.

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/28

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. szeptember 15.)

a Lettország által az AS Parex szerkezetátalakításához nyújtandó C 26/09 (korábbi N 289/09) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2010) 6202. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/364/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az érdekelt feleket a fent említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte észrevételeik megtételére (1),

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

Lettország 2008. november 10-én értesítette a Bizottságot az AS Parex (a továbbiakban: „Parex”) számára nyújtandó, a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatására irányuló intézkedésekből álló csomagról, amelyet a Bizottság 2008. november 24-én hagyott jóvá (2) (a továbbiakban: első megmentési határozat) az alapján, hogy Lettország kötelezettséget vállalt arra, hogy hat hónapon belül szerkezetátalakítási tervet nyújt be a Parex vonatkozásában. Lettország 2009. január 26-án arról értesítette a Bizottságot, hogy különböző módosításokat hajtott végre a Parexet érintő állami támogatási intézkedések vonatkozásában. A Bizottság ezeket a módosításokat 2009. február 11-én jóváhagyta (3) (a továbbiakban: második megmentési határozat). Lettország 2009. március 29-én értesítette a Bizottságot, hogy a feltőkésítési intézkedés újabb módosítására van szükség. A Bizottság ezeket a módosításokat a 2009. május 11-i határozatával jóváhagyta (4) (a továbbiakban: harmadik megmentési határozat).

(2)

Lettország 2009. május 11-én szerkezetátalakítási tervet jelentett be a Parex bankra vonatkozóan. A Bizottság 2009. június 5-én adatokat kért be a lett hatóságoktól. 2009. június 15-én megbeszélésre került sor a lett hatóságok és a Bizottság között. Lettország 2009. július 7-i levelével részben eleget tett az adatszolgáltatási felhívásnak.

(3)

A Bizottság a 2009. július 29-én kelt levelével értesítette Lettországot arról, hogy a szerkezetátalakítási támogatási intézkedésekkel kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (5) (a továbbiakban: az eljárás megindítására vonatkozó határozat).

(4)

A Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának2009. október 6-i számában tette közzé, és felkérte az érdekelt feleket, hogy a javasolt szerkezetátalakítási támogatási intézkedésekkel kapcsolatos észrevételeiket a közzététel időpontjától számított egy hónapon belül tegyék meg. A Bizottsághoz az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel. A megjelölt határidő letelte után azonban a Bizottság 2010. június 15-i, illetve 2010. július 13-i keltezéssel levelet kapott Valerijs Karginstól és Viktors Krasovickistől, a Parex korábbi többségi részvényeseitől (a továbbiakban: korábbi többségi részvényesek). 2010. június 22-i, illetve 2010. július 1-jei keltezéssel levél érkezett a Bizottsághoz a lett parlament tagjaitól is.

(5)

A lett hatóságok 2009. augusztus 12-i levelükben azzal a kéréssel fordultak a Bizottsághoz, hogy a Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatában 2009. október 15-ig hosszabbítsa meg a további információk szolgáltatására megjelölt határidőt. A lett hatóságok az eljárás megindítására vonatkozó határozat válaszbeadványaként 2009. szeptember 4-én megküldték a Parex felülvizsgált szerkezetátalakítási tervét és a kért további információkat. A felülvizsgált szerkezetátalakítási tervet 2009. szeptember 22-én ismét aktualizálták, és további információkat szolgáltattak. A lett hatóságok és a Bizottság 2009. szeptember 11-én és 17-én megbeszélést tartottak.

(6)	Lettország ezenkívül 2009. szeptember 11-én, október 6-án és 26-án, december 9-én és 23-án, majd 2010. február 19-én és március 2-án további információkkal és pontosításokkal szolgált.

(7)

2009. október 12-én és 26-án tájékoztatást küldött a Parexre vonatkozó szerkezetátalakítási stratégia esetleges módosításáról. 2010. március 22-én megbeszélésre került sor a Bizottság és a lett hatóságok között. Lettország 2010. március 31-i levelében elküldte a Parex szerkezetátalakítási tervének 2010. március 31-én kiadott új változatát, amelyet később a 2010. május 14-i, június 9-i, 12-i, 17-i és 21-i beadványok egészítettek ki.

(8)

A Bizottság 2010. május 10-én további információkat kért. Lettország a 2010. július 7-i levelével válaszolt. Ebben a levélben elküldte továbbá a 2010. március 31-i szerkezetátalakítási terv legújabb változatát. A tervet ezt követően 2010. augusztus 18-án és 27-én módosították (a továbbiakban: végleges szerkezetátalakítási terv).

(9)	Lettország a 2010. augusztus 2-i, 18-i és 27-i, illetve szeptember 2-i levelében tovább pontosította kötelezettségvállalásait. A Bizottság 2010. szeptember 3-án kapta meg a kötelezettségvállalások végső felsorolását.

(10)	A lett hatóságok 2010. szeptember 2-án arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy kivételesen elfogadják azt, hogy a határozatot angol nyelven hagyják jóvá.

2. A HELYZET ISMERTETÉSE

2.1. A KEDVEZMÉNYEZETT BEMUTATÁSA ÉS NEHÉZSÉGEI

(11)

A Parex a 2008. december 31-i nyilvántartás szerinti 3,4 milliárd LVL (4,9 milliárd EUR) értékű teljes eszközállományával Lettország második legnagyobb bankja volt. 2007 végén, a válságot megelőzően, ez a bank rendelkezett a legnagyobb (18 %-os) piaci részesedéssel az ország betéti piacán, illetve a harmadik legnagyobb (12 %-os) piaci részesedéssel a lett hitelpiacon. (6) Ezért a lett hatóságok a pénzügyi rendszerben betöltött szerepét igen jelentősnek tekintették.

(12)

A Parex közvetlenül, illetve szakosodott leányvállalatokon keresztül a banki termékek széles skáláját kínálta, ideértve a hitelezést, a bankkártyával kapcsolatos szolgáltatásokat, a lízinget, a vagyonkezelést és az értékpapírok kereskedelmét. A Lettországban folytatott banki tevékenysége mellett leányvállalattal rendelkezett Litvániában és Svájcban (AP Anlage & Privatbank AG), illetve bankfiókokkal Észtországban, Svédországban és Németországban, továbbá pánbalti vagyonkezelővel és számos lízingcéggel a Független Államok Közösségében (a továbbiakban: FÁK).

(13)

A Parexet 1992-ben alapították, és két személy többségi tulajdonában állt, akik az állami beavatkozás előtt a bank részvényeinek 84,83 %-ával rendelkeztek. A felmerülő problémák miatt a bankot részben államosították oly módon, hogy a korábbi többségi részvényesek teljes tulajdonrészét 2 LVL (kb. 3 EUR) jelképes összeg ellenében megvásárolták (7). Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (a továbbiakban: EBRD) 2009 áprilisában részvényvásárlási megállapodást kötöttek, amelynek révén az EBRD megszerezte a Parex részvényeinek 25 %-át plusz egy részvényt (8).

(14)

Bár a Parex – erős lettországi banki franchise rendszerével – korábban nyereséges intézmény volt, a bank vezetősége nem megfelelő üzleti stratégiát választott, és a külföldi bankok tapasztaltabb leányvállalataival folytatott kiélezett versenyben néhány igen kockázatos döntést hozott. A Parex egyre intenzívebb tevékenységet folytatott a FÁK-országok piacain, és ennek során túlzott mértékben támaszkodott a külföldi betétesek nagy összegű, rövid távra lekötött betéteire. A pénzügyi válság súlyosan érintette a feltörekvő piacokat, többek között a FÁK-országokat is, és híresztelések kaptak szárnyra azzal kapcsolatban, hogy a Parex képes lesz-e a 2009. februári lejáratú konzorciális hitelei refinanszírozására. Ezeknek az eseményeknek az összessége a betétesek bizalmának elvesztéséhez vezetett és különösen a külföldi illetőségű ügyfelek sürgették betéteik kivételét. A betétek kivétele elérte akár a napi 100 millió EUR értéket is, és ezt a folyamatot a bank részleges államosítása sem állította meg. Ez 2007 végéhez viszonyítva a betétek 36 %-os csökkenését eredményezte, ami súlyos likviditási válságot okozott. A lett felügyeleti szerv, a Pénz- és Tőkepiaci Bizottság a betétek további kiáramlásának megakadályozása érdekében betétkivételi korlátozásokat vezetett be.

(15)

A bank 131 millió LVL (185 millió EUR) értékű konszolidált veszteséget könyvelt el 2008-ban, míg 2007-ben 40 millió LVL (58 millió EUR) értékű nyereségre tett szert. 2008 végére a saját tőke teljes összege – elsősorban a hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalékok megemelése és az értékpapír-portfólió veszteségei miatt – az előző évhez képest 65 %-os csökkenéssel 77 millió LVL értékre esett vissza. A Parex tőkemegfelelési mutatója (CAR) mindössze 4,1 % volt, míg csoportszinten (9) ez a mutató csupán 3,1 % volt. A Parex így a jogszabályokban előírt fizetőképességi követelményeknek már nem tudott megfelelni.

2.2. A MÁR JÓVÁHAGYOTT MEGMENTÉSI CÉLÚ INTÉZKEDÉSEK

(16)

A Parex 2008. november elején állami segítségért folyamodott. Az államosítást követően Lettország úgy döntött, hogy megmentési célú intézkedéseket vezet be, amelyek átmenetileg stabilizálták a Parex helyzetét. Az Európai Bizottság összességében a következő átmeneti jellegű, megmentési célú támogatásokat fogadta el: i. 1,5 milliárd LVL értékű likviditási keret; ii. állami garancia a fennálló 775 millió EUR értékű konzorciális hitelekre és egy 275 millió EUR értékű konzorciális hitel refinanszírozása céljából kihelyezett új hitelekre; továbbá iii. feltőkésítési intézkedések, amelyek révén a Parex 11 %-os tőkemegfelelési mutatót (CAR) ért el a megmentési időszak alatt (10).

2.3. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVEK

2.3.1. AZ EREDETI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

(17)	Lettország 2009. május 11-én az első feltőkésítési intézkedések nyomon követésére benyújtotta a Parexre vonatkozó szerkezetátalakítási tervet (a továbbiakban: eredeti szerkezetátalakítási terv), amelynek tartalmát az eljárás megindítására vonatkozó határozat 2.4. szakasza részletesen ismerteti.

(18)	A terv tartalmazta a Parex üzleti tevékenységének előzetes elemzését, a várható szerkezetátalakítási támogatási intézkedéseket, a jövőben követendő üzleti stratégiát és az életképesség helyreállítását célzó intézkedéseket.

(19)

A terv a 2009–2013 közötti időszakra vonatkozott. A terv szerint a vállalati és lakossági üzletágak, valamint a vagyonkezelés (11) képezné a jövőben a Parex tevékenységének központi szegmenseit. A terv új stratégia végrehajtásáról rendelkezik, amelynek révén a Parex az egyik vezető pánbalti bankká válna. A „nem-balti” tevékenységeket nem tekintik központi szegmensnek. A terv azonban kizárta azok rövid vagy közép távú értékesítésének lehetőségét.

(20)

A felvázolt üzleti stratégia a Parex növekedésének támogatása és az elveszített betétállomány visszaszerzése érdekében versenyképes díjtételeket és agresszív marketingstratégiát tartalmazott. A terv azt feltételezte, hogy a Parex még a szerkezetátalakítási időszakot követően sem nélkülözheti az állami likviditási intézkedéseket.

2.3.2. A FELÜLVIZSGÁLT SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

(21)	Lettország 2009. szeptember 4-én felülvizsgált szerkezetátalakítási tervet nyújtott be, amelyet később 2009. szeptember 22-én módosítottak. Ez a terv azokkal a vitás kérdésekkel foglalkozott, amelyeket a Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatban felvetett.

(22)

A Parexre vonatkozó felülvizsgált stratégia továbbra is azon alapult, hogy a balti államokban erőteljes tevékenységet kell kiépíteni a vállalati és lakossági üzletágak, valamint a vagyonkezelés terén. A felülvizsgált terv szerint a Parex a szerkezetátalakítási időszak végére képes lesz majd visszatéríteni az összes állami likviditási intézkedést.

(23)	A felülvizsgált tervben azonban az eredeti szerkezetátalakítási tervtől eltérően a Parex mérlegében – a központi szegmensekre való összpontosítás miatt – alacsonyabb összeget szerepeltettek. Különösen a Parex hitelezési tevékenységének csökkentését vetítették előre.

(24)	A tervben felmerült továbbá a nem központi tevékenységek leválasztásának lehetősége is. Amikor Lettország később jóváhagyta ezt a stratégiai változtatást, a szerkezetátalakítási tervet ennek megfelelően újra módosítani kellett.

2.3.3. A VÉGLEGES SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

(25)

A végleges szerkezetátalakítási terv szerint az elsődleges stratégiai célkitűzés az volt, hogy a bank ismét magánkézbe kerüljön azáltal, hogy olyan stratégiai befektetőnek adják el, amely felszabadítja az állami finanszírozási megállapodások alól, ugyanakkor biztosítja a bank hosszú távú életképességét. Lettország már befektetői között tarthatja számon az EBRD-t, mint megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező erős és jó hírű külső befektetőt, amely hosszú távú kötelezettséget vállalt (lásd a (13) preambulumbekezdést).

(26)	A végleges szerkezetátalakítási terv szerint a Parex eszközeit két részre kellene osztani az újonnan létrehozandó AS Citadele (a továbbiakban: Citadele), mint a hagyományos banki tevékenységekre összpontosító úgynevezett „jó bank” és az úgynevezett „rossz bank” (Parex) között, […] (12).

(27)

A hosszú távú életképesség helyreállítása érdekében leválasztják a fő bankról az alaptevékenységhez nem kapcsolódó és a nem teljesítő eszközöket. A „kedvező kimenetelű” forgatókönyvön alapuló javasolt szerkezetátalakítás szerint egy rugalmas tőkealappal rendelkező, balti államokra összpontosító bankot kell létrehozni lett jogszabályi felügyelet alatt. Az alaptevékenységhez kapcsolódó valamennyi eszközt, illetve az ahhoz nem kapcsolódó néhány eszközt (különösen a FÁK-országokbeli teljesítő hiteleket) a Parexből átviszik az újonnan alapított bankba. Az alaptevékenységhez nem kapcsolódó és nem teljesítő többi eszköz (hitelek, értékpapírok és visszavett ingatlanok) a Parex tulajdonában maradnak, […].

(28)	Az 1. táblázat a Citadele és a Parex felosztás utáni felépítését mutatja. 1. táblázat Részvényesek a felosztás után

(29)

Lettország a „kedvező kimenetelű” forgatókönyv végrehajtása érdekében már megtette az első lépéseket. Az új bankot, a Citadele-t 2010. június 30-án bejegyezték, és az eszközök legnagyobb részét 2010. augusztus 1-jén áthelyezték (13). A Citadele és a Parex működésének teljes szétválasztását elvileg az áthelyezést követő 12 hónapon belül végre kell hajtani.

(30)

Következésképp a Parexből a következő eszközök és források kerülnek át a Citadele-hez:

—	balti teljesítő hitelek ([300 és 800] millió LVL között),

—	FÁK-beli teljesítő hitelek ([50 és 350] millió LVL között),

—	svédországi és németországi bankfiókok,

—	a vagyonkezelési üzletághoz kapcsolódó betétek.

(31)

A következő eszközök és források a Parex tulajdonában maradnak:

—	nem teljesítő balti hitelek ([200 és 800] millió LVL között) (14),

—	az eredeti részvényeseknek nyújtott hitelek ([…] millió LVL),

—	FÁK-országokbeli lízingeléssel foglalkozó leányvállalatok,

—	FÁK-országokbeli nem teljesítő hitelek ([50 és 350] millió LVL között).

(32)

A 2. táblázat szemlélteti, hogy mely eszközök kerülnek át a Citadele-hez és mely eszközök maradnak a Parexnél, továbbá mutatja a mérlegösszeg csökkenését a válság előtti állapothoz képest, a végleges szerkezetátalakítási terv szerinti becsült értéket és a 2010. augusztus 27-i módosítást:

2. táblázat

Az eszközök felosztása a Citadele és a Parex között

(ezer LVL-ben)
	Parex – 2008	Parex – 2009	Parex – 2010. július 31. (15)	Citadele	Parex a felosztás után (16)
Eszközök
Központi bankoknál elhelyezett pénzeszközök és betétek	79 154	136 769	131 693	119 783	30 876
A hitelintézetek által fizetendő egyenleg	228 752	189 321	227 741	245 069	5 583
Hitelek	1 744 871	1 429 466	1 355 831	748 457	627 471
Értékpapírok	941 293	405 800	356 439	224 735	130 936
Részesedések leányvállalatokban	51 442	72 725	81 691	5 530	51 962
Egyéb eszközök	323 797	220 097	75 584	45 604	52 747
Eszközök összesen	3 369 309	2 484 501	2 228 978	1 389 179	899 576
Források és saját tőke
Bank of Latvia	587 183	140 449	—	—	—
Hitelintézetek	129 584	50 865	27 295	41 571	51 703
Konzorcium	544 673	381 271	163 402	—	163 402
Államkincstár	676 398	622 048	692 454	131 000	458 454
Ügyfélbetétek	1 225 488	911 318	1 006 202	928 686	75 314
Eurókötvények	88 712	87 489	113 136	109 244	—
Alárendelt (eredeti részvényesek)	52 848	52 857	52 863	—	52 878
Alárendelt (állami)	—	37 338	37 338	50 270	—
Alárendelt (EBRD)	—	12 932	12 932	50 270	—
Egyéb kötelezettségek	35 556	31 458	34 754	30 280	21 522
Források összesen	3 340 442	2 328 025	2 140 376	1 291 051	823 274
Saját tőke	28 867	156 476	88 602	98 127 (17)	76 302
Összesen:	3 369 309	2 484 501	2 228 978	1 389 179	899 576
A felosztás aránya, ideértve a litván leányvállalatban és az AP Anlage & Privatbank AG-ban való részesedés, illetve a német bankfiókban elhelyezett betétek áthelyezését (18).				64 %	36 %
A Parex tekintetében – 2008				44 %

(33)

A Citadele hosszú távú életképességének biztosítására vonatkozó stratégia azon alapul, hogy Lettországra összpontosítva erőteljes tevékenységet kell kiépíteni a balti államokban a három üzleti szegmens tekintetében: a vállalati és lakossági üzletágak, valamint a vagyonkezelés terén (19). A vagyonkezelési tevékenység azonban csak akkor tartozhat továbbra is a Citadele fő tevékenységéhez, ha a bankot […]-ig sikerül értékesíteni. Amenynyiben erre nem kerül sor, úgy a vagyonkezelési üzletágat ugyanaddig az időpontig külön értékesítik.

(34)	A Citadele nem foglalkozik majd FÁK-országokbeli hitelezéssel, így a FÁK-országokbeli teljesítő hiteleket nem tekintik a bank fő tevékenységéhez tartozó portfóliónak. Ebben a szegmensben nem kerül sor újabb hitelnyújtásra és a meglévő portfóliótól […]-ig megválnak.

(35)	A Parex Litvániában és Észtországban jóval korlátozottabb mértékben volt jelen, mint Lettországban. A Citadele tervei között szintén szerepel, hogy a jövőben csekély mértékben, de továbbra is jelen lesz ezeken a piacokon.

(36)

Lettország a Citadeléhez áthelyezett, betétgyűjtéssel foglalkozó svéd és német bankfiókok tekintetében kifejtette, hogy a tömeges betétkivétel következtében a bank balti pénzalapja jelentős mértékben csökkent. Lettország jelenlegi makrogazdasági környezetében külső alapok bevonása igen nehéz. A balti államokban illetőséggel rendelkezők összes betétállománya jóval alacsonyabb, mint a hitelportfóliójuk, míg a Parex fő versenytársai más országokban (többnyire Svédországban) székhellyel rendelkező anyavállalataiktól támogatásban részesülnek. A Citadele számára ezért fontos, hogy külföldön (Svédországban és Németországban) is rendelkezzen némi pénzalappal.

(37)	A Citadele a következő főbb intézkedésekkel igyekszik helyreállítani hosszú távú életképességét és kezelni azokat a problémákat, amelyek a Parexet arra kényszerítették, hogy állami támogatáshoz folyamodjon.

(38)

A vállalatvezetési stílus és a vállalatirányítás megváltoztatása. Az államosítást megelőzően a Parex döntéshozatali folyamata a fő tulajdonosok kezében volt. A Citadele ragaszkodik majd a nemrég elfogadott továbbfejlesztett vállalatirányításhoz. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság vonatkozásában magas szintű vállalatirányítási szabványokat biztosító eljárásokat vezet majd be. A Citadele legfontosabb vállalatirányítási alapelvei a következők: a tulajdonjog és az irányítás szigorú elkülönítése; a részvényesek jogainak biztosítása; közzététel és átláthatóság; az igazgatóság felépítése és felelőssége, valamint a tisztességes és felelősségteljes döntéshozatal támogatása.

(39)

Magas szintű kockázatkezelés: A Parex vezetősége valamennyi jelentős kockázati kategóriában (piaci, hitel- és működési kockázat) vállalati és működési szinten felülvizsgálta és megerősítette a bankon belüli kockázatkezelést és -ellenőrzést. Különösen a Citadele hitelkockázatainak ellenőrzését szervezik át jelentősen annak érdekében, hogy módosítsák a Parex korábbi megközelítését, azaz a bizonytalan értékelésen nyugvó tárgyieszköz-alapú hitelezésről átálljanak a hitelfelvevő adósságszolgálati képességének pénzáramlás-alapú értékelési módjára. A kockázatkezelés a Citadele irányítási folyamatának lényeges eleme. A kockázatkezelést a bankon belül egy különálló egység felügyeli. A Citadele felügyelő bizottsága ezenkívül részt vesz a kockázatkezelés ellenőrzésében, és a bizottság egyik tagját megválasztott ák abból a célból, hogy feleljen a kockázatkezelés ellenőrzéséért, a belső ellenőrzésért és a szabályok betartásáért. A felügyelő bizottság számára havonta kockázati jelentést készítenek, amely tartalmazza a hitelkockázatokra és a banki szabályok betartására vonatkozó legfrissebb információkat.

(40)

A központi szegmensekre összpontosító, alacsonyabb összegű mérleg: A Citadele fő tevékenységét a balti államokban folytatja majd, és a vezetőség legfontosabb célja az lesz, hogy a bankot ebben a régióban ismét nyereségessé tegye. A fő tevékenységhez nem kapcsolódó, FÁK-országokbeli teljesítő hitelportfóliót áthelyezik a Citadele-hez, azonban […]-ig értékesítik. A Citadele – azáltal, hogy ismét a fő tevékenységeire összpontosít majd és aktív mérlegét jelentősen csökkenti – fenntartható módon nyereséges lesz.

(41)

A likviditási helyzet stabilizálása: A Citadele stratégiája arra irányul, hogy alacsony kockázattal rendelkező, fenntartható finanszírozási modellt dolgozzon ki azáltal, hogy csökkenti a vállalati finanszírozástól való függőségét, meghosszabbítja a futamidőket és bővíti a finanszírozási források körét oly módon, hogy a bank pénzalapjában növeli a hosszú lejáratú ügyfélbetétek arányát. A Citadele-nél elhelyezett betétekre nem vonatkoznak a lett felügyeleti szerv által elrendelt betétkivételi korlátozások.

(42)

A nyereségesség ismételt elérése a központi szegmensekben 2011-ig: A Citadele az igazgatási költségek, a személyzeti kiadások és más adminisztratív költségek csökkentését tervezi. A Parex igazgatási költségeit 2009-ben már 39 %-kal, vagyis 32 millió LVL összeggel csökkentették. A Citadele költség–bevétel aránya várhatóan tovább csökken, és 2014-ben [35 és 55] % között lesz majd. Ezt a csökkenést a személyzeti kiadások […] visszaszorításával, illetve a bankon belüli különböző folyamatok felülvizsgálatával érik majd el. A Citadele működési költségei csökkentése és a pénzügyi stabilitás elérése érdekében tovább folytatja a Parex által a költségstruktúra átalakítása céljából elkezdett lépéseket, azaz a bankfióki hálózat optimalizálását, […] és egyéb költségmegtakarítási intézkedéseket. A költségcsökkentő intézkedéseket különféle bevételnövelő kezdeményezésekkel egészítik ki, és az eszközösszetétel javítására összpontosítanak annak érdekében, hogy javítsák a tőkemegtérülési mutatót (ROE).

(43)

A végleges szerkezetátalakítási tervben szereplő előrejelzések szerint a Citadele alapesetben várhatóan már 2011-re ismét nyereséges lesz, és 2015-ig folyamatosan javuló eredményeket fog elérni. 2014-ben a tőkemegtérülési mutató [18 és 28] % között lesz. A 3. táblázat a Citadele 2010–2014 időszakra vonatkozó főbb pénzügyi teljesítménymutatóit tartalmazza. A bankvezetés által végrehajtott szerkezetátalakítási intézkedések hatása a legfontosabb arányszámokban már 2014-ben megmutatkozik: a költség–bevétel aránya [35 és 55] % között, a tőkemegtérülés pedig [18 és 28] % között lesz. Szilárdabb tőkeszerkezet elérésére [8 és 14] % közötti saját tőke/összes eszköz aránnyal 2015-ben kerül sor.

3. táblázat

A Citadele főbb pénzügyi teljesítménymutatói alapesetben a 2010–2014 időszak vonatkozásában

	2010. augusztus–december (becsült adat)	2011 (becsült adat)	2012 (becsült adat)	2013 (becsült adat)	2014 (becsült adat)
Költségelemzés
Működési költségek/összes bevétel	[…] %	[…] %	[…] %	[…] %	[35–55] %
Értékvesztések/nettó hitelek	[…] %	[…] %	[…] %	[…] %	[1–3] %
Nyereségesség
Nettó bevétel (veszteség) millió LVL-ben	[veszteség]	[nyereség]	[nyereség]	[nyereség]	[nyereség]
Tőkemegtérülési mutató	[—] %	[…] %	[…] %	[…] %	[18–28] %
Mérleg
Eszközök összesen (millió LVL)	(…)	(…)	(…)	(…)	[1,400-1,650]
Betétek/eszközök összesen	[..] %	[…] %	[…] %	[…] %	[…] %
Hitelek/ügyfélbetétek	[…] %	[…] %	[…] %	[…] %	[50–80] %
Saját tőke/eszközök összesen	[…] %	[…] %	[…] %	[…] %	[9–13] %
CAR	[10–14] %	[11–15] %	[12–16] %	[14–19] %	[16–20] %

(44)

A Citadele a legrosszabb esetben várhatóan 2013-ban válik ismét nyereségessé, és eredményei 2014-ben tovább javulnak. 2014-ben a tőkemegtérülési mutató várhatóan [> 0] % lesz. (20) A terv szerint a Citadele és az egész csoport tőkemutatói még a legrosszabb forgatókönyvet tekintve is jóval az előírt minimális követelmények felett maradnak. A 4. táblázat a Citadele 2010–2014 időszakra vonatkozó főbb pénzügyi teljesítménymutatóit tartalmazza a legrosszabb forgatókönyv szerint.

4. táblázat

A Citadele legrosszabb forgatókönyv szerinti főbb pénzügyi teljesítménymutatói a 2010–2014 időszak vonatkozásában

	2010. augusztus–december (becsült adat)	2011 (becsült adat)	2012 (becsült adat)	2013 (becsült adat)	2014 (becsült adat)
Költségelemzés
Működési költségek/összes bevétel	[…] %	[…] %	[…] %	[…]%	[45-60] %
Nyereségesség
Nettó bevétel (veszteség) millió LVL-ben	[veszteség]	[veszteség]	[veszteség]	[nyereség]	[nyereség]
Tőkemegtérülési mutató		—		[…]%	[> 0]%
Mérleg
Hitelek/ügyfélbetétek	[…] %	[…] %	[…] %	[…] %	[40–60] %
CAR	[> 8] %	[> 8] %	[> 8] %	[> 8] %	[> 8] %

(45)

A lett központi bank által a Citadele vonatkozásában elvégzett stresszteszt eredményei alapján (lásd az 5. táblázatot) nem szükséges további tőkebevonás ahhoz, hogy a bank 2015 végéig [> 8 %] tőkemegfelelési mutatóval teljesíteni tudja a minimális tőkekövetelményeket.

5. táblázat

A Citadele stressztesztjének eredményei

Új bank	Alapvető forgatókönyv
Új bank	További intézkedések szükségesek, millió LVL	További tőkebevonás szükséges, millió LVL	CAR, %-ban
2010	(…)	(…)	(…)
2011	(…)	(…)	(…)
2012	(…)	(…)	(…)
2013	(…)	(…)	(…)
2014	(…)	(…)	(…)

(46)

A Parex (a leányvállalataival együtt) a felosztás után […] lesz. A 2010–2017 közötti időszakban valamennyi eszközét teljes egészében értékesíti. A bank fő feladata az lesz, hogy a várhatóan nyolc éves fennmaradása során a megmaradó eszközeiért a lehető legmagasabb összeget kapja meg. A Parex így elkerülheti a portfólió likvidációs értéken történő eladását, illetve azt, hogy a hitelfedezeteket az idő sürgetése miatt mihamarabb értékesítenie kelljen. A Parex a nem teljesítő hitelek esetében a követeléskezelésre és a már visszavett ingatlanokra összpontosít. A bank fő tevékenysége ezentúl az eszközhasznosítási eljárások működtetése, majd az eszközök kezelése és méltányos feltételek melletti, rendben történő mielőbbi értékesítése lesz.

(47)

A felosztás után sem a Parex, sem leányvállalatai nem kezdenek új gazdasági tevékenységet, kivéve akkor, ha az átvitt eszközök kezelése és értékesítése azt szükségessé teszi. A Parex különösen nem fog új hiteleket keletkeztetni. Bizonyos eszközöket azonban kezelési (értékesítési) célokból különálló leányvállalatokra oszthat.

(48)

A Parex a FÁK-országokbeli lízingcégek finanszírozásával foglalkozó üzletágát igyekszik értékesíteni. A fent említettek szerint új hitelek nyújtására, többek között lízingelésre nem kerül sor, és amenynyiben nem sikerül vevőt találni, a meglévő lízingportfóliókat várhatóan […]-ig leépítik. A lízingportfóliók jelentős része […].

(49)	Ezek az intézkedések együttvéve várhatóan azt eredményezik majd, hogy a Parex likviditása jelentősen javul, így elkezdheti az állami betétek visszafizetését. A pénzügyi előrejelzések alapján azonban az állam a bankba befektetett tőkét nem tudja visszakapni.

(50)	A szerkezetátalakítási terv szerint a Parex a tőkére vonatkozó előírásoknak csupán […]-ig felel meg.

(51)

A Parex a betétek folyamatos kivétele miatt kárt szenvedett. Ennek eredményeként a jelenlegi betétalap jóval alacsonyabb, mint a válságot megelőzően. Finanszírozás hiányában a hitelezési tevékenység is jelentősen beszűkült. A lett hatóságok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Citadele érintett földrajzi szegmensekben folytatott hitelezési és betétgyűjtési tevékenységére vonatkozóan felső korlátot állapítanak meg (lásd az alábbi 2.5. szakaszt). A korlátozott hitelezési és betétgyűjtési tevékenység nem teszi lehetővé, hogy a mérsékelt piaci jelenlét éves szinten [9–13] %-nál nagyobb mértékben emelkedjen.

(52)

A szerkezetátalakítási terv szerint a Citadele szűkebb üzleti tevékenységet fog folytatni, mint a Parex a válság előtt. A tevékenység szűkítését részben bizonyos eszközöktől való megválással kívánják elérni (ilyenek a FÁK-országokbeli teljesítő hitelek és a vagyonkezelési üzletág, amennyiben a Citadele-től külön értékesítik). Lettország ezenkívül vállalta, hogy 2014. december 31-ig privatizálja a Citadele-t.

(53)	Az államosítás eredményeként a Parex korábbi többségi részvényeseit törölték (lásd a (13) preambulumbekezdést). Mivel az állam és az EBRD ezt követően a Parex vonatkozásában feltőkésítést hajtott végre, a kisebbségi részvényesek aránya (a korábbi 15,2 %-ról a 2010. július 7-i 3,7 %-ra) csökkent.

2.4. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

(54)	A végleges szerkezetátalakítási terv szerint a meglévő megmentési támogatást kiterjesztik a szerkezetátalakítási időszakra, és megosztják az újonnan alapított bank, a Citadele és a Parex között. A már folyósított állami támogatáson túlmenően további állami támogatást is tervbe vettek.

(55)

A Citadele és a Parex részére állami betétek formájában nyújtandó tervezett likviditási támogatás mértéke nem haladja meg az 1,5 milliárd LVL összeget, amelyet a Parex részére likviditási támogatás formájában nyújtandó megmentési támogatás legmagasabb összegeként a felosztást megelőzően hagytak jóvá (21). Alapesetben és a legrosszabb forgatókönyv szerint a Citadele-nél elhelyezett állami betéteket 2012-ig vissza kell fizetni. A legjobb forgatókönyvet tekintve az állami betéteket 2011-ig teljes egészében vissza kell fizetni. A Parexnél elhelyezett állami betéteket alapesetben és a legrosszabb forgatókönyv szerint a szerkezetátalakítási időszak végén is kintlévőségként tartják számon. A kifizetetlen tartozások összege (alapesetben) [0–100] millió LVL értéktől (a legrosszabb forgatókönyv szerinti) [100–200] millió LVL értékig terjedhet. A kedvezményezettek, illetve eszközeik értékesítése esetén a visszafizetésre hamarabb is sor kerülhet. A különböző forgatókönyvek szerinti kintlévőségeket a 6. táblázat mutatja.

6. táblázat

Állami likviditási intézkedések (év végi kintlévőségek)

Citadele

(millió LVL-ben)
	10.8.1.	10.12.31.	11.12.31.	12.12.31.	13.12.31.	14.12.31.
Alapeset	131	143	36	0	—	—
A legjobb forgatókönyv szerint	131	143	—	—	—	—
A legrosszabb forgatókönyv szerint	131	143	36	0	—	—

Parex

(millió LVL-ben)
	10.8.1.	10.12.31.	11.12.31.	12.12.31.	13.12.31.	14.12.31.	15.12.31.	16.12.31.	17.12.31.
Alapeset	[400–550]	[400–550]	[400–550]	[250–400]	[250–400]	[150–400]	[150–400]	[100–250]	[0–100]
A legjobb forgatókönyv szerint	[400–550]	[400–550]	[400–550]	[250–400]	[250–400]	[150–400]	[150–400]	[100–250]	0
A legrosszabb forgatókönyv szerint	[400–550]	[400–550]	[400–550]	[250–400]	[250–400]	[150–400]	[150–400]	[100–250]	[100–200]

(56)

A likviditási támogatás ellentételezését a banki adósságokra nyújtott kormányzati kezességvállalásokról szóló 2008. október 20-i európai központi banki ajánlás alapján a második megmentési határozatban rögzítették. A szerkezetátalakítási terv szerint a Citadele és a Parex díjszabását az állami finanszírozási költségek alapján állapítják meg (22), és 50 bázispont kiegészítő költséggel emelik. Ezenkívül a Citadele vonatkozásában jutalékot is bevezetnek: 2011 áprilisától kezdődően a jutalékot negyedévente legfeljebb 15 bázisponttal növelik a bank arra való ösztönzése céljából, hogy refinanszírozza önmagát a piacokon.

(57)

Az állami likviditási támogatás előirányzott költségének és a Citadele-nél elhelyezett ügyfélbetétek költségének összehasonlítását a 7. táblázat tartalmazza.

7. táblázat

A Citadele-nél elhelyezett állami betétek és ügyfélbetétek költségeinek összehasonlítása

(%)
	2010 (becsült adat)	2011 (becsült adat)	2012 (becsült adat)	2013 (becsült adat)
A likviditási támogatás költsége	9,6	5,4	6,5	7,9
Az ügyfélbetétek költsége	(…)	(…)	(…)	(…)

(58)

A felosztás után a Parexnél lévő konzorciális hitelekre vonatkozó fennálló garanciák – az első és második megmentési határozat jóváhagyása alapján – a konzorciális hitelekkel együtt a Parexnél maradnak. A szerkezetátalakítási terv szerint ezek 2011. december 31-ével meg fognak szűnni, és nem lesz szükség arra, hogy a kormány beváltsa a garanciát.

(59)

A Parex 2010 márciusában megállapodást írt alá az Európai Beruházási Bankkal (a továbbiakban: EBB), amely 100 millió EUR összegű hitelkeretet biztosít a bank számára a kis- és középvállalkozások finanszírozására. Ezt a hitelkeretet áthelyezik a Citadele-hez. Az EBB erre a finanszírozásra mindaddig állami garanciát kér, ameddig a Citadele nem éri el a befektetési besorolás szintjét.

(60)	A banknak a 2011 májusában lejáró eurókötvények vonatkozásában is szüksége van mintegy 88 millió LVL (126 millió EUR) értékű további állami garanciára vagy likviditási támogatásra.

(61)

Az állami garancia ellenértékét a második megmentési határozatban hagyták jóvá (23). A szerkezetátalakítási tervben szereplő esetleges további állami támogatás ellenértékét a meglévő állami támogatás ellenértékéhez (1,048 %) viszonyítják, és azt 12,5 bázispont kiegyenlítő kiegészítő költséggel növelik, amelyet minden negyedév végén vezetnek be és 12,5 bázisponttal növelnek.

(62)	A szerkezetátalakítási terv azt feltételezi, hogy a Parexbe a megmentési időszak folyamán injektált saját tőke (Tier 1) a Parexnél marad.

(63)

A terv szerint az állam részéről további tőkeinjekcióra nem lesz szükség, kivéve:

a 103 millió LVL értékű feltőkésítést, amelyet a felosztás során oly módon hajtanak végre, hogy az állami betéteket a Citadele saját tőkéjévé alakítják. A tőkebefektetés ellentételezése a Citadele eladása révén történik. Lettország kötelezettséget vállalt arra, hogy az eladásra 2014 végéig sor kerül;

illetve a Parexnél elhelyezett állami betétek és az azokra járó kamatok átalakítása révén 2010–2013-ban végrehajtott feltőkésítést, amelynek maximális értéke alapesetben 210,7 millió LVL, a legrosszabb esetben pedig 218,7 millió LVL. A Parex a felosztás után feltőkésített állami betétek után 2013. december 31-ig várhatóan évi […] %-os kamatot fizet. 2014-et követően a feltőkésített állami betétek után az eredménykimutatásban […] %-os kamatot számítanak fel.

(64)

A különböző forgatókönyvek szerint az állam által a Parex részére fizetendő Tier 1 tőkeösszegeket a 8. és 9. táblázat mutatja.

8. táblázat

A Parexnél elhelyezett állami betétek várható feltőkésítése

(millió LVL-ben)
	10.7.31.	10.12.31.	11.12.31.	12.12.31.	13.12.31.	14.12.31.	15.12.31.	16.12.31.	17.12.31.
Alapeset	—	—	[10–30]	[30–60]	[0–20]	—	—	—	—
A legjobb forgatókönyv szerint	—	—	[10–30]	[30–60]	[0–20]	—	—	—	—
A legrosszabb forgatókönyv szerint	—	—	[10–30]	[30–60]	[0–20]	—	—	—	—

9. táblázat

Halasztott/feltőkésített államkincstári kamat a Parexnél

(millió LVL-ben)
	10.7.31.	10.12.31.	11.12.31.	12.12.31.	13.12.31.	14.12.31.	15.12.31.	16.12.31.	17.12.31.
Alapeset	—	[0–10]	[20–40]	[20–40]	[20–40]	—	—	—	—
A legjobb forgatókönyv szerint	—	[0–10]	[20–40]	[20–40]	[20–40]	—	—	—	—
A legroszszabb forgatókönyv szerint	—	[0–10]	[20–40]	[20–40]	[20–40]	—	—	—	—

(65)	Lettország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Parex részére nyújtandó tőkeösszeg nem haladja meg a 218,7 millió LVL-t és […] végét követően a Parex részére sem közvetlenül, sem közvetett módon semmilyen formában nem biztosít további tőkét.

(66)

A Parex az állami betétek tőkeösszegét és a kamatokat várhatóan a 10. táblázatban foglalt ütemezés szerint fizeti meg.

10. táblázat

Az állami betétek tőkeösszegének várható visszafizetése és a várható kamatfizetés a Parex részéről

(millió LVL-ben)
	Alapeset	A legrosszabb forgatókönyv szerint
Az állami betétek tőkeösszegének visszafizetése	(…)	(…)
Az állami betétek után járó kamat megfizetése	(…)	(…)
Összesen:	(…)	(…)

(67)

Az alárendelt kölcsöntőke (Tier 2 tőke) formájában nyújtott megmentési támogatást áthelyezik a Citadele-hez. A likviditási támogatás ellentételezését a feltőkésítési eszközök árazásáról szóló 2008. november 20-i európai központi banki ajánlás alapján a második és harmadik megmentési határozatban (24) rögzítették. Az alárendelt kölcsöntőke fix kamata 2009 decemberétől […] % volt, amelyet 2010 februárja után […] %-ra emeltek.

(68)	Az állam a felosztás idején a Parex számára semmilyen járulékos tőkét nem biztosított, illetve a jövőben sem biztosít.

(69)

A (27)–(32) preambulumbekezdésben említettek szerint a Parextől bizonyos eszközöket áthelyeznek a Citadele-hez, amely folytatja majd a Parex egyes tevékenységeit, míg a fő tevékenységhez nem tartozó, illetve a nem teljesítő eszközök a Parexnél maradnak. A Parexnél maradó eszközök értékét tekintve óvatos becslések alapján a legrosszabb forgatókönyv szerint az állam vesztesége [200–400] millió LVL lesz, alapesetben pedig [50–300] millió LVL. A legrosszabb forgatókönyv szerint a veszteségek az eszközök (814 millió LVL összegű) könyv szerinti értékének mintegy [20–50] %-át, alapesetben pedig mintegy […] %-át teszik majd ki. A céltartalékokat figyelembe véve az eszközök névértékének csökkenése még nagyobb.

(70)

A Parex eszközeinek felszámolása után fennálló tartozások és az elveszett állami tőke becsült összegét a 11. táblázat mutatja.

11. táblázat

A Parex eszközeinek felszámolása után fennálló tartozások és az elveszett állami tőke összege

(millió LVL)
Alapeset
Kifizetetlen állami betétek	[0–100]
Állami feltőkésítés	(…)
Összesen:	[50–300]
A legrosszabb forgatókönyv szerint
Kifizetetlen állami betétek	[100–200]
Állami feltőkésítés	(…)
Összesen:	[200–400]

2.5. LETTORSZÁG KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI

(71)

Lettország – annak érdekében, hogy a Bizottság a Citadele és a Parex számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek találhassa – 2010. szeptember 3-án eljuttatta a Bizottsághoz a Lettország, a Citadele és a Parex által aláírt „Az Európai Bizottságnak tett kötelezettségvállalások” c. dokumentumot, amely a szerkezetátalakítási terv teljes végrehajtásának biztosítása és a verseny szerkezetátalakítási támogatásból eredő torzulásának korlátozása érdekében tett kötelezettségvállalásokat tartalmazza (a továbbiakban: kötelezettségvállalások). A fő kötelezettségvállalások az alábbiak:

2.5.1. A CITADELE VONATKOZÁSÁBAN TETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(72)

A FÁK-országokbeli hitelek értékesítésére tett kötelezettségvállalások. A Citadele a FÁK-országokbeli hiteleket a Bizottság által jóváhagyott vevőnek és a Bizottság által jóváhagyott értékesítési feltételek mellett […]-ig értékesíti, illetve az értékesítés érdekében eljár. A Citadele az értékesítés lebonyolítása érdekében köteles vevőt találni és a FÁK-országokbeli hitelek értékesítése tárgyában legkésőbb […]-ig kötelező érvényű végleges adásvételi szerződést kötni. Amennyiben a Citadele a megjelölt időpontig nem köt ilyen adásvételi szerződést, úgy az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek a FÁK-országokbeli hitelek […]-ig történő értékesítésére köteles kizárólagos megbízást adni.

(73)

A vagyonkezelési üzletág értékesítésére tett kötelezettségvállalás. A vagyonkezelési üzletágat folyamatosan működő tevékenységként […]-ig kell a Bizottság által jóváhagyott vevőnek és a Bizottság által jóváhagyott értékesítési feltételek mellett értékesíteni. E célból legkésőbb […]-ig:

a)	Lettországnak vevőt kell találnia és a Citadele-ben meglévő, a vagyonkezelési üzletágat is magában foglaló tulajdonrészének 100 %-a vonatkozásában kötelező érvényű végleges adásvételi szerződést kell kötnie; vagy

b)	a Citadele-nek vevőt kell találnia és a vagyonkezelési üzletág értékesítése vonatkozásában – azt a Citadele többi részéről leválasztva – kötelező érvényű végleges adásvételi szerződést kell kötnie.

Amennyiben a vagyonkezelési üzletágat a Citadele-lel együtt vagy attól különállóan […]-ig nem sikerül értékesíteni, úgy a Citadele köteles kizárólagos megbízást adni az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek a vagyonkezelési üzletág […]-ig történő értékesítésére, a Citadele többi részéről leválasztva.

(74)

Az életképesség, az értékesíthetőség és a versenyképesség megőrzése. A Citadele a vagyonkezelési üzletág értékesítésének lezárásáig a bevált üzleti gyakorlatnak megfelelően köteles megőrizni a vagyonkezelési üzletág gazdasági életképességét, értékesíthetőségét és versenyképességét, és amennyire lehetséges, minimálisra csökkenteni a versenyképessége elvesztésének kockázatát.

(75)

Az elkülönítéssel kapcsolatos külön kötelezettségek. A Citadele a vagyonkezelési üzletág értékesítésének lezárásáig ezt a tevékenységet a többi tevékenységétől külön kezeli. és biztosítja, hogy a vagyonkezelési üzletág kulcsfontosságú alkalmazottai semmiféle kapcsolatban ne legyenek a bank többi tevékenységével, és fordítva. A Citadele kinevezi az elkülönítésért felelős vezetőt, aki az ellenőrző megbízott felügyelete alatt ellenőrzi a vagyonkezelési üzletág tevékenységét. Az elkülönítésért felelős vezető – a vagyonkezelési tevékenység folyamatos gazdasági életképességének, értékesíthetőségének és versenyképességének, valamint a Citadele egyéb tevékenységétől való függetlenségének biztosítása céljából – önállóan irányítja a vagyonkezelési üzletágat, és az üzletág legjobb érdekeit szolgálja.

(76)

A Citadele értékesítésére tett kötelezettségvállalás. Lettország a Citadele-t a Bizottság által jóváhagyott vevőnek és a Bizottság által jóváhagyott értékesítési feltételek mellett 2015. december 31-ig értékesíti, illetve az értékesítés érdekében eljár. Lettország az értékesítés lebonyolítása érdekében köteles vevőt találni és a Citadele értékesítése tárgyában legkésőbb 2014. december 31-ig kötelező érvényű végleges adásvételi szerződést kötni. Lettország ezen kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében köteles minden, a Citadele-ben közvetlenül vagy közvetett módon (állami vállalkozás révén) a tulajdonában lévő részvényét értékesíteni. Amennyiben Lettország 2014. december 31-ig nem köt ilyen adásvételi szerződést, úgy köteles kizárólagos megbízást adni az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek a Citadele 2015. december 31-ig történő értékesítésére.

(77)

Az új hitelek nyújtásának és új betétek gyűjtésének korlátozása a balti államokban. A Citadele és kapcsolt vállalkozásai Lettországban, Litvániában és Észtországban felső korlátot állapítanak meg az alábbiak vonatkozásában:

a)	mennyiség vonatkozásában az új bruttó hitelezésre és a Citadele, valamint az AB „Citadele” bankas (25) teljes hitelportfóliója viszonylatában a hitelezés piaci részesedésére; és

b)	mennyiség és piaci részesedés vonatkozásában a betétegyenlegükre,

a 12–17. táblázatban meghatározott maximális összeghatárig.

Lett piac

12. táblázat

A hitelezés felső határa Lettországban

	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Bruttó új hitel-törzsállomány (millió LVL)	[28–40]	[115–165]	[120–175]	[130–190]	[145–210]	[160–230]
A hitel-törzsállomány piaci részesedése (a FÁK-országokbeli hitelek nélkül) a hitelportfólió Lettországban nyújtott összes hitelhez viszonyított aránya viszonylatában (%)	[< 5] %	[< 6] %	[< 6] %	[< 6] %	[< 7] %	[< 7] %
A magántőke-kezelési ágazatban (26) nyújtott bruttó új hitelezés (millió LVL)	[0–4]	[9–13]	[9,5–14]	[10–15]	[11–17]	[12,5-18]

13. táblázat

A betétegyenlegek felső határa Lettországban

	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Betét-törzsállomány egyenlege (a magántőke-kezelési ágazat betétei nélkül) (millió LVL)	[550–790]	[600–860]	[660–950]	[720–1045]	[795–1150]	[875–1260]
A betét-törzsállomány piaci részesedése (%)	[< 7] %	[< 8] %	[< 8] %	[< 8] %	[< 8] %	[< 8] %
A magántőke-kezelési ágazat betéteinek egyenlege (millió LVL)	[340–490]	[405–585]	[375–540]	[410–590]	[440–630]	[475–685]
A magántőke-kezelési ágazat betéteinek piaci részesedése (%)	[< 5] %	[< 5] %	[< 5] %	[< 5] %	[< 5] %	[< 5] %

Litván piac

14. táblázat

A hitelezés felső határa Litvániában

	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Bruttó új hitelezés (millió LVL)	[19–27]	[36,5–53]	[40–58]	[44–63]	[48–70]	[53–76]
Piaci részesedés a hitelportfólió Litvániában nyújtott összes hitelhez viszonyított aránya viszonylatában (%)	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 3] %	[< 3] %	[< 3] %

15. táblázat

Az összes betét egyenlegének felső határa Litvániában

	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Az összes betét egyenlege (millió LVL)	[115–170]	[130–185]	[140–205]	[155–225]	[170–245]	[190–270]
Piaci részesedés (%)	[< 3] %	[< 3] %	[< 3] %	[< 4] %	[< 4] %	[< 4] %

Észt piac

16. táblázat

A hitelezés felső határa Észtországban

	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Bruttó új hitelezés (millió LVL)	[3,2–4,6]	[7–10]	[7,6–11]	[8–12]	[9–13]	[10–14]
Piaci részesedés a hitelportfólió Észtországban nyújtott összes hitelhez viszonyított aránya viszonylatában (%)	[< 1,5] %	[< 1,5] %	[< 1,5] %	[< 1,5] %	[< 1,5] %	[< 1,5] %

17. táblázat

Az összes betét egyenlegének felső határa Észtországban

	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Az összes betét egyenlege (millió LVL)	[85–125]	[95–135]	[105–150]	[115–165]	[125–180]	[135–195]
Piaci részesedés (%)	[< 1] %	[< 1,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %	[< 2,5] %

(78)

A német és svéd bankfiókok betéteinek felső határa. A Citadele a német és svéd bankfiókok betétegyenlegének mennyisége és piaci részesedése vonatkozásában is felső határt állapít meg, amelyek maximális összegét a 18. és 19. táblázat mutatja.

18. táblázat

Az összes betét egyenlegének felső határa a német bankfiók vonatkozásában

	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Az összes betét egyenlege (millió LVL)	[47–69]	[50–75]	[60–85]	[65–90]	[70–100]	[80–110]
Piaci részesedés (%)	[< 0,5] %	[< 0,5] %	[< 0,5] %	[< 0,5] %	[< 0,5] %	[< 0,5] %

19. táblázat

Az összes betét egyenlegének felső határa a svéd bankfiók vonatkozásában

	2010	2011	2012	2013	2014	2015
Az összes betét egyenlege (millió LVL)	[35–50]	[40–55]	[40–60]	[45–70]	[50–75]	[55–80]
Piaci részesedés (%)	[< 0,5] %	[< 0,5] %	[< 0,5] %	[< 0,5] %	[< 0,5] %	[< 0,5] %

(79)	A bankfiókok száma nem növekedhet: a Citadele nem növelheti bankfiókjai számát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Citadele nem csoportosíthat át egyes bankfiókokat.

(80)

A (77)–(79) preambulumbekezdésekben foglalt kötelezettségek a Lettország által a Citadele részére likviditási intézkedések formájában nyújtott állami támogatás teljes visszafizetéséig és a Citadele értékesítésének lezárásáig, és legalább […]-ig maradnak érvényben. Amennyiben a vagyonkezelési üzletágat a Citadele többi részéről leválasztva sikerül értékesíteni, úgy a (vagyonkezelési üzletág részét képező) magántőke-kezelés keretében nyújtott hitelekre és gyűjtött betétekre megállapított és a (77) preambulumbekezdésben említett felső korlátokat a vagyonkezelési üzletág külön történő értékesítése után már nem kell alkalmazni.

(81)

Az eszközátvételi intézkedések ellentételezése: A Citadele Lettország várható veszteségeinek összege erejéig ellentételezi az állam által végrehajtott eszközátvételt, amelynek értéke a legrosszabb forgatókönyv szerint a Lettország által tett likviditási intézkedések azon összege, amely az eszközök realizálása után feltételezhetően nem térül meg ([100–200] millió LVL), valamint a Parex részére az eszközátvitel napjától biztosítandó tőke teljes összege ([…] millió LVL). Az ellentételezés az eredménykimutatásban, azaz az éves nettó árbevétel megállapítása előtt, költségként jelenik meg. Az ellentételezésre minden olyan évben sor kerül, amelyben a Citadele tőkemegfelelési mutatója legalább 12 %, míg csoportszinten ugyanez a mutató legalább 8 %, amennyiben a szóban forgó összeg nem eredményezi azt, hogy a Citadele az adott évben veszteséges lesz. Ez a kötelezettségvállalás a Citadele értékesítésének lezárásáig áll fenn.

(82)	Felvásárlási tilalom. A Citadele a Lettország által a Citadele részére likviditási intézkedések formájában nyújtott szerkezetátalakítási támogatás teljes visszafizetéséig és a Citadele értékesítésének lezárásáig tartózkodik a pénzügyi és nem pénzügyi intézmények felvásárlásától.

(83)

A FÁK-országokban nem nyújtható újabb hitel. A Citadele a FÁK-országokbeli hitelek értékesítésének lezárásáig nem nyújthat újabb hitelt FÁK-országokbeli ügyfeleknek, illetve olyan ügyfeleknek, akik végső kedvezményezettje FÁK-országokból származik. A Citadele és kapcsolt vállalkozásai kizárólag akkor folyósíthatnak pénzeszközöket, ha a hivatalos hitelszerződést már az eszközátvitel időpontja előtt aláírták. A Citadele a meglévő hitelekre nem nyújthat további előlegeket, kivéve akkor, ha ez szükséges ahhoz, hogy fenntartsa vagy növelje a Citadele és kapcsolt vállalkozásai által nyújtott hitelek visszafizetésének valószínűségét. Az ilyen jellegű előlegek az előző évi hitelportfólió legfeljebb 2 %-át tehetik ki.

2.5.2. A PAREX VONATKOZÁSÁBAN TETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(84)	Új tevékenységek tilalma. A Parex és kapcsolt vállalkozásai semmiféle olyan új tevékenységet nem végezhetnek, amely az eszközök kezelését és későbbi eladását jelentő elsődleges feladatuk elvégzéséhez nem szükséges.

(85)

A Parex és kapcsolt vállalkozásai ezentúl nem végezhetik az alábbi tevékenységeket:

új hitelek folyósítása vállalati vagy lakossági ügyfelek részére, ideértve a hitelek lízingelését. A Parex és kapcsolt vállalkozásai kizárólag akkor folyósíthatnak pénzeszközöket, ha a hivatalos hitelszerződést már az eszközátvitel időpontja előtt aláírták, illetve nem új forrásról van szó, és a hitel a szerkezetátalakítási eszközökhöz kapcsolódó hitelezés átalakításához szükséges. A Parex a visszavett hitelfedezetek kezelése érdekében a kapcsolt vállalkozásai számára újabb hiteleket nyújthat;

a meglévő hitelekre további előlegek nyújtása, kivéve akkor, ha ez szükséges ahhoz, hogy fenntartsa vagy növelje a Parex és kapcsolt vállalkozásai által nyújtott hitelek visszafizetésének valószínűségét, illetve amikor ez elengedhetetlen a biztosított vagyontárgy szerkezeti egységének megtartásához szükséges javítások vagy fejlesztések finanszírozásához. Az ilyen jellegű előlegek az előző évi hitelportfólió legfeljebb 5 %-át tehetik ki;

c)	új lakossági betétek gyűjtése.

(86)	A Parex és kapcsolt vállalkozásai […]-ig valamennyi lízingtevékenységüket felszámolják vagy értékesítik.

(87)	A Lettország által közvetlenül vagy közvetett módon a Parex részére bármilyen formában nyújtandó tőkeösszeg nem haladhatja meg a 218,7 millió LVL-t. Lettország […]-t követően a Parex részére sem közvetlenül, sem közvetett módon semmilyen formában nem biztosít további tőkét.

2.5.3. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(88)

Osztalékfizetésre és osztalékszelvények beváltására vonatkozó tilalom. A Citadele, a Parex és kapcsolt vállalkozásaik a meglévő tőkeeszközökre (ideértve az elsőbbségi részvényeket, valamint az upper és lower tier-2 tőkeeszközöket) csak akkor fizethetnek osztalékot és válthatnak be osztalékszelvényeket a befektetők részére, illetve ezekkel kapcsolatban csak akkor gyakorolhatnak vételi jogot, ha erre vonatkozóan jogi kötelezettség áll fenn. Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik a Lettország közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő tőkére, illetve a Citadele és a Parex kapcsolt vállalkozásaiban meglévő tőketulajdonaikra.

(89)	A reklámokban nem lehet az állami támogatásra hivatkozni. A Citadele és a Parex az állami támogatást, az állami tulajdonjogot, illetve az ebből a támogatásból vagy tulajdonjogból eredő bármilyen versenyelőnyt nem használhatja fel reklámcélokra.

(90)	A (88)–(89) preambulumbekezdésekben előírt kötelezettségek a Citadele vonatkozásában a Lettország által a Citadele részére likviditási intézkedések formájában nyújtott állami támogatás teljes visszafizetéséig és a Citadele értékesítésének lezárásáig állnak fenn.

(91)

A Citadele és a Parex szétválasztása: A Citadele és a Parex működésének teljes elkülönítését – egyes informatikai tevékenységek, illetve a FÁK-hitelek kezelése és ügyintézése kivételével – legkésőbb 2011. augusztus 1-jéig végre kell hajtani. Ez utóbbi szolgáltatást piacorientált díjazás ellenében kell végezni.

(92)	Megbízottak. A kötelezettségvállalások „F” szakaszában meghatározott feladatok elvégzésére ellenőrző megbízottat kell kijelölni.

(93)

Amennyiben Lettország vagy a Citadele adott esetben a (72), (73) és (76) preambulumbekezdésekben említett időszak vége előtt egy hónappal még nem kötött kötelező érvényű adásvételi szerződést, úgy a kötelezettségvállalások „F” szakaszában meghatározott feladatok elvégzésére elidegenítésért felelős vagyonkezelőt kell kijelölni.

(94)	A megbízottak a Citadele-től, a Parextől és Lettországtól függetlenül végzik tevékenységüket, rendelkeznek a megbízásuk elvégzéséhez szükséges képesítésekkel, és velük kapcsolatban összeférhetetlenség nem állhat fenn.

(95)	A Bizottság a saját megítélése szerint dönt a javasolt megbízottak jóváhagyásáról vagy elutasításáról, illetve a javasolt megbízás jóváhagyásáról, amellyel kapcsolatban módosításokkal élhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok a megbízottak feladatainak ellátásához szükségesek.

(96)

A megbízott(ak) vállalja (vállalják) az előírt feladatokat annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalások betartását biztosítsa (biztosítsák). A Bizottság – saját kezdeményezésére, illetve a megbízott, Lettország, a Citadele vagy a Parex kérésére – a megbízottnak megbízást vagy utasítást adhat annak érdekében, hogy az ebben a határozatban említett feltételek és kötelezettségek, valamint a kötelezettségvállalások betartását biztosítsa.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA

(97)

A Bizottság a 2009. május 11-én beadott eredeti szerkezetátalakítási terv vonatkozásában hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett, mivel kétségei merültek fel többek között azzal kapcsolatban, hogy az eredeti szerkezetátalakítási terv folyamatos állami támogatás nélkül biztosítani tudja-e a bank hosszú távú életképességének helyreállítását.

(98)

Nem volt egyértelmű, hogy a Parex az előírt követelményeket mikortól és hogyan lesz képes ismét betartani. Az eredeti terv a szerkezetátalakítási tervhez csatolt, átvilágításról szóló jelentésben meghatározott kockázati tényezőkkel (többek között a nem OECD-országokbeli hitelfelvevőknek való kitettséggel) sem foglalkozott megfelelően. Ezenkívül úgy tűnt, hogy az eredeti terv a jövőbeli működési feltételeket tekintve meglehetősen optimista feltevéseken alapul. A Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a bank a betétkivételi korlátozásokat hogyan tudta volna feloldani. Úgy tűnt, hogy az eredeti terv a likviditási nehézségek ellenére valamennyi hitelezési szegmens tekintetében bővülő üzleti stratégiára épít, és a kockázatosabb tevékenységek, mint például a nagy nettó vagyonnal rendelkező FÁK-országokbeli magánszemélyeknek történő hitelnyújtás vonatkozásában nem rendelt el tilalmat vagy jelentős korlátozásokat. A betétmennyiség, illetve a betétgyűjtési tevékenység előre jelzett bővülésével kapcsolatban kétségek merültek fel abból a szempontból, hogy vajon a terv reális és költséghatékony-e. A lett hatóságok ezenkívül a stressztesztek eredményét akkor még nem bocsátották rendelkezésre. A Bizottság ezért az eljárás megindítására vonatkozó határozatban felkérte a lett hatóságokat, hogy gondolják át újból a Parex esetében javasolt általános üzleti stratégiát.

(99)

A terv az üzleti tevékenység bővítésére irányuló stratégiát vetített elő, amely az elvesztett piaci részesedés visszaszerzése érdekében jórészt agresszív árképzési és értékesítési politika alkalmazására támaszkodik, és a bank állami támogatásból származó versenyelőnyét kívánja felhasználni. A verseny torzulásának korlátozására azonban nem tartalmazott megfelelő intézkedéseket.

(100)

Az eredeti terv a terhek megosztása/saját hozzájárulás kérdéskörét illetően nem adott egyértelmű tájékoztatást azzal kapcsolatban, hogy mekkora összegű állami támogatásra lesz szükség, és mennyi lesz a Parex saját hozzájárulása. A Bizottságnak kétségei támadtak afelől, hogy az eredeti terv arra irányul-e, hogy a támogatás mértékét a lehető legalacsonyabb szintre korlátozza. A bank valamennyi forgatókönyv szerint még a szerkezetátalakítási időszak végén is állami likviditási eszközökre, illetve garanciákra szorul. A Bizottságnak ezzel kapcsolatban azt is meg kellett vizsgálnia, hogy a Parex támogatási igényét milyen mértékben lehet csökkenteni azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek a fő tevékenységekre, és tovább csökkentik a bank méretét.

4. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(101)

A Bizottsághoz az előírt határidőn belül semmilyen észrevétel nem érkezett az érdekelt harmadik felektől az eljárás megindítására vonatkozó határozattal kapcsolatban.

5. LETTORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(102)

A lett hatóságok az eljárás megindítására vonatkozó határozatra válaszul elküldték a Bizottságnak a 2009. szeptember 4-i keltezésű felülvizsgált szerkezetátalakítási tervet, amelyben a Bizottság által felvetett kétségeket kívánták oly módon orvosolni, hogy megváltoztatták a Parexre vonatkozó szerkezetátalakítási stratégiát. A terv tartalmát a 3.2. szakasz ismerteti. A Parex felosztására vonatkozó végleges határozatot követően azonban ezt a tervet a 2010. július 7-én benyújtott végleges szerkezetátalakítási terv váltotta fel.

6. EGYÉB ÉSZREVÉTELEK

(103)

A megjelölt határidő letelte után a Bizottság 2010. június 15-i, illetve 2010. július 13-i keltezéssel levelet kapott a Parex korábbi többségi részvényeseitől. 2010. június 22-i, illetve 2010. július 1-jei keltezéssel levél érkezett a Bizottsághoz a lett parlament tagjaitól is. A 2010. június 15-i, illetve július 13-i keltezésű levelek leginkább a bank szerkezetátalakítására vonatkozó „kedvező kimenetelű” és „kedvezőtlen kimenetelű” forgatókönyvek közötti választással foglalkoztak. A június 22-i és július 1-jei keltezésű levelek a Parex vonatkozásában választott stratégia és a folyamatban lévő jogalkotási kezdeményezések lett jogrendszerre gyakorolt hatásait tárgyalták.

(104)

A Bizottság megjegyzi, hogy az említett levelekben szereplő kérdéseket adott esetben a végleges szerkezetátalakítási terv értékelése során olyan mértékben vette figyelembe, amilyen mértékben azok a témához kapcsolódtak és a Bizottság hatáskörébe tartoztak.

7. ÉRTÉKELÉS

7.1. A TÁMOGATÁS MEGLÉTE

(105)

A Bizottságnak meg kell állapítania, hogy a szóban forgó intézkedések állami támogatásnak minősülnek-e. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja vagy azzal fenyegeti a versenyt, összeegyeztethetetlen a belső piaccal, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(106)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Parex részére garancia, likviditási támogatás és feltőkésítés formájában biztosított – és a szerkezetátalakítási szakaszban a Parex felosztását követően is fenntartott – megmentési intézkedéseket illetően már az első megmentési határozatban (27) megállapította, hogy ezek az intézkedések állami támogatásnak minősülnek. A Bizottságnak nincs oka arra, hogy az ezzel kapcsolatos korábbi megállapítását megváltoztassa. Hasonló módon, mivel ezek az intézkedések azon gazdasági tevékenységek nagy részére vonatkoznak, amelyeket korábban a Parex végzett, és amelyeket ezután a Citadele folytat, ezek szintén a Citadele bank részére nyújtott állami támogatásnak minősülnek.

(107)

Lettország a (63) és (69) preambulumbekezdésekben ismertetett támogatási intézkedéseket a Parex szerkezetátalakítása céljából vezette be. A bank korábban határokon átívelő és nemzetközi tevékenységeket végzett, és ezt részben ezután is folytatja majd. A Parex gazdasági tevékenységét átvevő Citadele szintén olyan piacokon végzi, illetve folytatja majd tevékenységét, amelyek nyitottak a nemzetközi versenyre. Ezért az állami forrásokból származó bármilyen előny hatással lehet a bankszektorban folytatott versenyre, és befolyásolja az Unión belüli kereskedelmet. Továbbá a szóban forgó intézkedések megkülönböztető jellegűek, mivel azok kizárólag a Citadele-t és a Parexet hozzák előnyös helyzetbe, és azokat állami forrásokból finanszírozzák. A pénzügyi válság jelenlegi körülményei között és a Parex pénzügyi nehézségeit figyelembe véve egy piacgazdasági befektető hasonló feltételek mellett nem biztosított volna ilyen támogatást.

(108)

A feltőkésítési intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy piacgazdasági befektető olyan ellentételezést vár el, amely arányban áll a szóban forgó befektetés érdekében vállalt kockázattal. Ez különösen igaz a Citadele-re, amely pillanatnyilag nincs minősítve, és amely a szerkezetátalakítás során jött létre a nehézségekkel küzdő bankból.

(109)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eszközök Parexből a Citadele-hez történő áthelyezését, amelyet a „kedvező kimenetelű” forgatókönyv szerint hajtanak végre (lásd a (69) preambulumbekezdést), eszközátvételi intézkedésnek lehet tekinteni, mivel az újonnan létrehozott bank (Citadele) mentesül a Parexnél maradó, a bank fő tevékenységéhez nem kapcsolódó és a nem teljesítő eszközök által feltételezhetően okozott veszteségek terhétől. Ez a könnyebbség lehetővé teszi a Citadele számára, hogy később ne kelljen a tőkéjét kimerítenie. Ezért a kérdéses intézkedésből a Citadele-nek előnye származik.

(110)

Az eszközátvételi intézkedést állami forrásokból finanszírozzák, mivel Lettország a végleges szerkezetátalakítási terv szerint […]-ig legfeljebb 218,7 millió LVL összegű tőkét biztosít a Parex számára, ami a [100–200] millió LVL összegű kifizetetlen betétekkel együtt a tervezett […] időszak végén feltételezhetően nem kerül visszafizetésre (lásd a fenti 11. táblázatot).

(111)

A Bizottság a fentiekre tekintettel úgy ítéli meg, hogy a Citadele részére a felosztás idején 103 millió LVL összegű tőkeinjekció formájában biztosított, illetve a Parexnél elhelyezett állami betétek és az azokra járó kamatok átalakítása révén a felosztás idején és azután végrehajtott további feltőkésítés (lásd a fenti (63) preambulumbekezdést), valamint az eszközátvételi intézkedés (lásd a fenti (69) preambulumbekezdést) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése alapján szintén állami támogatásnak minősül.

7.2. A TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

7.2.1. AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK JOGALAPJA

(112)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa, ha azt „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” szánták. A Bizottság – amint már az eljárás megindítására vonatkozó határozatban is jelezte – úgy ítéli meg, hogy a Parex rendszerben betöltött szerepének fontossága miatt ebben az esetben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontját kell alkalmazni, és a bejelentett támogatási intézkedéseket ezen az alapon kell értékelni.

(113)

A Bizottság a jelenlegi pénzügyi válsággal kapcsolatban elfogadott és a határozat meghozatala idején érvényben lévő három közlemény (28) alapján az esetet előzetesen az eljárás megindítására vonatkozó határozatban a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatással (29) összhangban értékelte, és a válság pénzügyi piacokon megnyilvánuló sajátosságait is figyelembe vette.

(114)

Noha az eljárás megindítására vonatkozó határozatban utalás található a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásra, a Bizottság a pénzügyi szektor életképességének helyreállításáról és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedéseknek az állami támogatási szabályok alapján történő értékeléséről szóló közlemény (a továbbiakban: szerkezetátalakítási közlemény) (30) (49) preambulumbekezdésében egyértelműen leszögezte, hogy a Bizottság a pénzügyi intézményekkel kapcsolatos, a Bizottsághoz 2010. december 31-ig bejelentett valamennyi támogatást – a szerkezetátalakítási közlemény, és nem a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján – bankoknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatásként értékeli.

(115)

Az eszközátvételi intézkedést az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló közlemény (31) (a továbbiakban: az értékvesztett eszközökről szóló közlemény) alapján kell értékelni.

(116)

A Bizottság már az első megmentési határozatban megállapította (és később, többek között az eljárás megindítására vonatkozó határozatban is megerősítette), hogy a Parex nehéz helyzetben lévő intézmény, ezért mélyreható szerkezetalakításra van szüksége.

7.2.2. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKVESZTETT ESZKÖZÖKRŐL SZÓLÓ KÖZLEMÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉSE

(117)

A (109), (108) és (111) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az eszközök Parexből a Citadele-be történő áthelyezését eszközátviteli intézkedésnek lehet tekinteni. Az állam ezzel az intézkedéssel a bank fő tevékenységéhez nem tartozó, illetve a nem teljesítő eszközök miatt jelentős veszteséget vállal át.

(118)

Az eszközátviteli intézkedésekre vonatkozó különleges feltételeket az értékvesztett eszközökről szóló közlemény határozza meg. A közlemény 5.2. szakasza szerint az eszközátviteli intézkedésnek előzetes átláthatóságot kell biztosítania, gondoskodnia kell a terhek megfelelő megosztásáról, majd a támogatható eszközök pontos értékeléséről és az állam megfelelő ellentételezéséről annak érdekében, hogy az eszközátvételi intézkedés biztosítsa a részvényesek felelősségvállalását, miközben nem torzítja el indokolatlanul a versenyt.

(119)

Általában véve, amikor ez az eset eltér a hasonló ügyletektől (32), akkor az pozitív irányban történik, mivel Lettország nem az értékvesztett portfólióból kívánja az összes veszteséget fedezni. Ehelyett a fedezetet csak egy korlátozott összeg erejéig biztosítják, és csak olyan mértékben, amely szükséges ahhoz, hogy a Parex […]-ig megfeleljen a tőkére vonatkozó előírásoknak. Az olyan eszközfelosztási forgatókönyvekben, ahol a „kedvező kimenetelű” módozatot választják – mint ebben az esetben –, a fő tevékenységhez nem tartozó és a nem teljesítő eszközök okozta veszteségeket részben a korábbi többségi részvényesek, valamint az eredeti kisebbségi részvényesek viselik. Ez a módszer az állami támogatás szemszögéből nézve kedvezőnek tekinthető, mivel bizonyos fokig korlátozza az értékvesztés mértéke teljes körű értékelésének szükségességét.

(120)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján vizsgálni kell az átvételi ár és az ellentételezés megfelelőségét. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a Parexnél maradó eszközök könyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci értékük, ezért ez a (109)–(111) preambulumbekezdésekben említettek szerint a Citadele-nek nyújtott állami támogatásnak minősül.

(121)

Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 23. és 41. pontja szerint az eszközvásárlási intézkedésekben foglalt átvételi árnak az eszköz hosszú távú gazdasági értékén kell alapulnia. A „kedvező kimenetelű” forgatókönyv szerint elvileg a jó banknak kell állnia az átvételi érték és a tényleges gazdasági érték közötti különbözetet. Amennyiben ez a technikai fizetésképtelenség elkerülése érdekében nem lehetséges, úgy ezt a különbözetet például visszakövetelés rendelkezés formájában vissza kell fizettetni.

(122)

Ebben az esetben a (69) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a legrosszabb forgatókönyvön alapuló óvatos becslések szerint az állam vesztesége [100–400] millió LVL, alapesetben pedig […] millió LVL lesz. Mivel a hitelek többsége biztosítékalapú, az eszközök hosszú távú gazdasági értékének meghatározása a pénzügyi előrejelzésekben nem tűnik túl derűlátónak. Amennyiben a Citadele képes lenne teljes egészében állni ezeket a veszteségeket, úgy az intézkedés egy tényleges gazdasági értéken történő eszközátvitellel lenne egyenértékű.

(123)

A Bizottság ezenkívül az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.2. szakasza alapján úgy ítéli meg, hogy a Citadele-nek az értékvesztett eszközökre vonatkozó intézkedések révén elért tőkeátvétel miatt megfelelő ellentételezést kellene fizetnie.

(124)

Az ellentételezés (többek között – adott esetben – egy visszakövetelési rendelkezés) két okból szükséges: biztosítania kell a terhek megosztását és az egyenlő feltételeket (azaz minimalizálnia kell a verseny torzulását).

(125)

Az eszközátvétel várható hatásaira és a tervezett nettó árbevételre tekintettel (lásd a fenti 3. és 4. táblázatot) a Bizottság úgy véli, hogy a Citadele nem lesz képes az eszközátvételért az elvárt ellentételezést (ideértve a teljes visszakövetelést) biztosítani, amíg még az életképessége helyreállításán fáradozik. A tervezett nettó árbevételnek azonban lehetővé kell tennie az ellentételezés legalább egy részének megfizetését, miután a bank ismét nyereségessé válik, és a tőkealapja megfelelő lesz.

(126)

A Bizottság ezért üdvözli Lettország azon kötelezettségvállalását, amely szerint a Citadele az állam – legrosszabb forgatókönyv szerinti – várható veszteségeinek összege erejéig ellentételezi az állam által végrehajtott eszközátvételt, amelynek értéke az állami betétek azon összege, amely az eszközök realizálása végén nem térül meg ([100–200] millió LVL), valamint az állami feltőkésítési intézkedések értéke ([…] millió LVL). Az ellentételezés az eredménykimutatásban, azaz az éves nettó eredmény megállapítása előtt, költségként jelenik meg, és minden olyan évben fizetendő, amelyben a Citadele tőkemegfelelési mutatója legalább 12 %, és legfeljebb olyan összeg erejéig, amely még nem eredményezi azt, hogy a Citadele az adott évben veszteséges lesz. Ez a kötelezettségvállalás a Citadele értékesítésének lezárásáig áll fenn (lásd a (81) preambulumbekezdést). A Bizottság mindent összevetve úgy ítéli meg, hogy ez a módszer a lehetőségekhez mérten biztosítja azt, hogy a Citadele hozzájáruljon a […] eredő költségek viseléséhez.

(127)

Mivel azonban az ellentételezés és a visszakövetelés nem érheti el az értékvesztett eszközökről szóló közleményben meghatározott szintet, a közlemény 41. pontja szerint messzeható szerkezetátalakítás szükséges. Ennek a szerkezetátalakításnak különösen a nehéz helyzetben lévő bank méretére vonatkozó korlátozásra kell kiterjednie annak érdekében, hogy kompenzálja azt a tényt, hogy a Citadele nem állja teljes egészében a veszteségeket, és nem fizet megfelelő ellentételezést.

(128)

Annak megállapításához, hogy a szerkezetátalakítás elegendő-e, azt az ellentételezés és a visszakövetelés célkitűzéseinek fényében kell vizsgálni, azaz a terhek megosztása és a verseny torzulásának csökkentése szempontjából. Különösen azt kell megállapítani, hogy a terhek megfelelő megosztását más eszközökkel sikerült-e elérni, és a piaci pozíció, valamint a Citadele méretének ellenőrzése révén vizsgálni kell, hogy a verseny torzulását korlátozzák-e. Az értékelés során figyelembe kell venni azokat az egyéb támogatási intézkedéseket, amelyek révén a Parex és a Citadele előnyhöz jutott, és amelyek ennek a határozatnak azon részében szerepelnek, amely azt vizsgálja, hogy a támogatási intézkedések megfelelnek-e a szerkezetátalakítási közleményben foglaltaknak (lásd a (144) és az alábbi preambulumbekezdéseket).

(129)

A Parex a felosztást követően – az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.6. szakaszában foglaltaknak megfelelően – különálló és szervezetileg független lesz a Citadele-től.

(130)

A Bizottság végezetül úgy ítéli meg, hogy ez az ügy megfelel az értékvesztett eszközökről szóló közleményben foglaltaknak.

7.2.3. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖZLEMÉNYBEN FOGLALTAK SZERINT

(131)

A szerkezetátalakítási közlemény a pénzügyi intézmények jelenlegi válságban történő szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatási szabályokat írja elő. Annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény jelenlegi pénzügyi válságban történő szerkezetátalakítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összeegyeztethető legyen, a szerkezetátalakításnak:

i)	a bank hosszú távú életképességének helyreállítását kell eredményeznie;

ii)	biztosítania kell a kedvezményezett elegendő mértékű saját hozzájárulását (a terhek megosztása);

iii)	megfelelő intézkedésekkel korlátoznia kell a verseny torzulását.

(132)

A szerkezetátalakítási közlemény 2. szakasza szerint a tagállamnak egységes, átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania. Be kell mutatnia, hogy állami támogatás nélkül a bank hogyan kívánja helyreállítani hosszú távú életképességét a lehető legrövidebb időn belül. A tervben ki kell térni a bank nehézségeinek okaira és a bank gyengeségeire, valamint körvonalazni kell, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések hogyan kívánják orvosolni a bank problémáit.

(133)

A Lettország által benyújtott végleges szerkezetátalakítási terv a szerkezetátalakítási közlemény 11. pontjában előírtaknak megfelelően egységes, átfogó és részletes. Az üzleti modellről, az alapul szolgáló feltételezésekről és a pénzügyi előirányzatokról részletes tájékoztatást nyújt. A terv a közlemény 10. pontjának megfelelően kitér a Parex nehézségeinek okaira, különösen arra, hogy a bankvezetés nem megfelelő üzleti stratégiát választott, és néhány igen kockázatos döntést hozott (lásd ennek a határozatnak a 2.1. szakaszát és a (38)–(42) preambulumbekezdéseit). A végleges tervben bemutatott szerkezetátalakítási tevékenységek megfelelően kezelik a bank gyengeségeit. A végleges szerkezetátalakítási tervben tehát foglalkoznak azokkal az eredeti szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatos aggályokkal, amelyeket a Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatban megfogalmazott.

(134)

A határozatban említett egyik legfőbb aggály, az üzleti modellre való összpontosítás tekintetében a Citadele a végleges szerkezetátalakítási terv értelmében ismét a balti államokban folytatott hagyományos banki tevékenységekre fog összpontosítani. A Citadele ennek megfelelően a fő tevékenységeire helyezi a hangsúlyt, és leépíti azokat a területeket, amelyek súlyosbították pénzügyi nehézségeit. A Bizottság különösen kedvezőnek ítéli azt, hogy valamennyi FÁK-országokbeli lízingtevékenység (ideértve a leányvállalatokét is), valamint a nem teljesítő FÁK-hitelek a Parexnél maradnak. A teljesítő FÁK-hitelekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy noha ezeket áthelyezik a Citadele-hez, Lettország kötelezettséget vállal arra, hogy azokat értékesíti, és új hiteleket semmiképpen nem keletkeztet (lásd a (72) és (83) preambulumbekezdéseket). Ezenkívül a vagyonkezelési üzletágat […]-ig vagy a Citadele-ről leválasztva, vagy azzal együtt értékesítik, amennyiben sikerül a megjelölt időpontig olyan befektetőt találni, aki az egész bankot meg kívánja vásárolni (lásd ennek a határozatnak a (73) preambulumbekezdését).

(135)

Amint azt a Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatban már jelezte, az újonnan alakuló Citadele jóval kisebb méretű bank lesz, mint amekkora a Parex a válságot megelőzően volt. A méret csökkentése különösen a felosztásnak és a végrehajtandó értékesítéseknek köszönhető. Az eredeti szerkezetátalakítási tervben vázolt, a hitel- és betétpiacokat érintő agresszív bővítést a végleges szerkezetátalakítási tervben óvatos felülvizsgálat után csökkentették, és a felső határát – Lettország erre irányuló kötelezettségvállalása szerint – rögzítik (lásd ennek a határozatnak a (77) és (78) preambulumbekezdéseit).

(136)

A Bizottság kedvezőnek tekinti a Citadele vállalatvezetési stílusa (a fő részvényesek és az igazgatóság tagjai helyébe már újak léptek) és a vállalatirányítás megváltoztatását, valamint a bankon belüli megerősített kockázatkezelést és -ellenőrzést. A Parex igazgatási költségeit már 39 %-kal csökkentették. A Citadele költség–bevétel aránya 2014-ben – a bankfióki hálózat, illetve a személyzeti kiadások optimalizálásának köszönhetően – várhatóan [35 és 55] % közötti mértékűre csökken.

(137)

A végleges szerkezetátalakítási tervben – a szerkezetátalakítási közlemény 12. és 15. pontjában előírtaknak megfelelően – be kell mutatni, hogy a bank állami támogatás nélkül hogyan kívánja hosszú távú életképességét a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani. A banknak különösen képesnek kell lennie megfelelő tőkemegtérülés elérésére, miközben valamennyi rendes működési költségét fedezi, és megfelel a vonatkozó szabályozó követelményeknek.

(138)

Először is a szerkezetátalakítási terv a 2006–2015 közötti időszakra vonatkozóan részletes pénzügyi adatokat és előrejelzést tartalmaz, továbbá információkat szolgáltat a bevételekről, a költségekről, az értékvesztésekről, a nyereségről és a bank tőkehelyzetéről. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapesetre vonatkozó előrejelzések megalapozott makrogazdasági feltételezéseken alapulnak (kevésbé derűlátóak, mint a 2010. évi tavaszi európai gazdasági előrejelzések).

(139)

A Citadele várhatóan már 2011-ben ismét nyereséges lesz, és éves eredményeit a szerkezetátalakítási időszak során folyamatosan növeli majd. 2014-ben a tőkemegtérülési mutató tervezett szintje [18 és 28] % között lesz, ami Lettországban rendes piaci viszonyok között megfelelő ellentételezésnek tűnik. Ez hasonló lenne a 2006. évi 28 %-os, illetve a 2007. évi 20 %-os szinthez. A Citadele és a csoport tőkemutatói jóval az előírt minimális követelmények felett maradnak. Tekintettel a bank stabil üzleti modelljére és a Parex fő tevékenységeinek korábbi eredményeire, a Bizottság a rendelkezésre bocsátott információk alapján úgy ítéli meg, hogy a bemutatott előrejelzések megvalósíthatók.

(140)

Másrészről a Központi Bank stresszteszt-gyakorlata alapján (lásd a (45) preambulumbekezdést) a Bizottság úgy véli, hogy a Citadele további támogatás nélkül is képes lesz ellenállni egy stressz-forgatókönyvnek. A stressz-forgatókönyv azt mutatja, hogy a bank a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeknek eleget tesz. A stresszteszt során alkalmazott érzékenységi elemzés továbbá azt igazolja, hogy a bank életképességét még egy jelentősen változó gazdasági környezet sem veszélyezteti.

(141)

Harmadrészt betétkivételi korlátozások nem vonatkoznak a Citadele-re, és a bank valamennyi előírt követelménynek megfelel majd. A betétkivételi korlátozásokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a fő betétesek beleegyeztek abba, hogy a korlátozások feloldását követően egy bizonyos ideig még a bankban tartják betéteiket. Ezeket a betéteket sikeresen áthelyezték a Citadele-hez (amint azt a 2. táblázat is mutatja). A Bizottság üdvözli továbbá az alacsony kockázattal járó javasolt finanszírozási modellt, amely nagyobb mértékben a hosszabb távú finanszírozásra támaszkodik, és ezáltal megoldja az eszközök és források között korábban meglévő lejárati réssel kapcsolatos problémát.

(142)

Végezetül a terv szerint a Citadele még a legrosszabb forgatókönyv alapján is 2012. december 31-ig visszafizeti az állami likviditási intézkedések értékét. Ez a felvázolt visszafizetés az eljárás megindítására vonatkozó határozat (80) preambulumbekezdésében említett azon aggályokra ad választ, amelyek szerint a bank a szerkezetátalakítási időszak után is állami támogatásra szorulna. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a felosztás időpontjában a Citadele-nél elhelyezett 103 millió LVL összegű állami tőke „visszafizetésre” kerül, mivel Lettország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Citadele-t 2014. december 31-ig értékesíti (lásd a (76) preambulumbekezdést).

(143)

A Bizottság a fentiekre tekintettel úgy ítéli meg, hogy a Citadele új üzleti modellje hosszú távon fenntartható és életképes. Ezért az átszervezett bank saját erejéből és a vonatkozó követelményeket betartva képes lesz megállni a helyét a piacon, és életképességét még egy jelentősen változó környezet sem fogja veszélyeztetni. Következésképp a Bizottság véleménye szerint a Parex szerkezetátalakítási terve megfelel a szerkezetátalakítási közlemény hosszú távú életképesség helyreállítására vonatkozó követelményeinek.

(144)

A szerkezetátalakítási közlemény 3. szakasza szerint a bankoknak és a részvényeseknek a lehető legnagyobb mértékben részt kell venniük a szerkezetátalakításban annak érdekében, hogy a támogatást a lehető legalacsonyabb szintre korlátozzák, kiküszöböljék a verseny torzulását, és kezeljék a morális kockázatokat. Ez a követelmény arra utal, hogy a bankoknak saját erőforrásból, például eszközértékesítés révén kell finanszírozniuk a szerkezetátalakítást, míg a részvényeseknek lehetőség szerint át kell vállalniuk a bank veszteségeit. A szerkezetátalakítási támogatás a szerkezetátalakítási közlemény 23. pontja alapján azokra a költségekre korlátozódik, amelyek az életképesség helyreállításához szükségesek.

(145)

A végleges szerkezetátalakítási terv a 2009. május 11-én benyújtott eredeti tervtől eltérően egyértelmű célkitűzéseket fogalmaz meg, és nem arra az üzleti tevékenység bővítésére irányuló stratégiára épít, amelyet eredetileg a Parex számára felvázoltak. Ez a célzott megközelítés hozzájárult a szükséges támogatás mértékének csökkentéséhez. A Bizottság ebben a vonatkozásban a javasolt értékesítéseket, a Citadele mérlegösszegének csökkentését, valamint a Parex […] kedvezőnek értékeli. Különösen előnyösnek tekinti azt, hogy az eszközök értékesítéséből származó bevételek fedezik a szerkezetátalakítási költségek egy részét, és ezáltal csökkentik a szükséges támogatás mértékét. A Bizottság kiemeli, hogy a lett hatóságok rendelkezésre bocsátották a tervezett értékesítések részletes ütemezését, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy ellenőrző megbízottat és elidegenítésért felelős vagyonkezelőt jelölnek ki annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalások betartását biztosítsák. A Bizottság – azzal kapcsolatban, hogy a bank az általa előteremtett belső források révén hozzájárul a szerkezetátalakítási költségek viseléséhez – megjegyzi, hogy a bank messzeható költségcsökkentési intézkedéseket vezet be.

(146)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a már bevezetett intézkedések és azok, amelyekre Lettország kötelezettséget vállalt, biztosítják, hogy a saját eszközöket felhasználják, és hogy a Parex magántőkései megfelelő mértékben hozzájáruljanak a szerkezetátalakításhoz.

(147)

A Parex korábbi többségi részvényeseinek teherviselését az mutatja, hogy Lettország a bankban lévő teljes részvénytulajdonukat 2 LVL jelképes összeg ellenében vette át. Törölték őket a részvényesek közül, ezért úgy lehet tekinteni, hogy ezáltal viselték a Parex kudarcának a következményeit. A Parex korábbi többségi részvényeseinek eltávolításán túlmenően a kisebbségi részvényesek tulajdonrésze – az állam, valamint az EBRD általi feltőkésítés eredményeként – jelentősen felhígult. Tulajdonrészük a korábbi 15,2 %-os szintről a jelenlegi 3,7 %-os szintre csökkent, és a felosztás után is a Parexnél maradnak ([…]). Ezek az intézkedések jelzésértékűek az erkölcsi kockázat elleni küzdelem tekintetében.

(148)

Ezenkívül az eredeti részvényesek alárendelt kölcsöntőkéje a Parex hátrasorolt kötelezettségei közé tartozik. A Parex eszközeinek felszámolása alapesetben nem számol azzal, hogy az ebből származó bevételek a bank elsőrendű kötelezettségein túlmenően elegendő fedezetet nyújtanak egyéb kötelezettségekre is. Mivel az alárendelt kölcsönök a 2015–2018 közötti időszakban esedékessé válnak, és az állam csak a Parex tőkéjére ad támogatást […], és ugyanakkor az állami betétekért megfelelő ellentételezésben részesül, valószínűleg az alárendelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosai viselik majd a veszteségeket befektetett tőkéjük alapján […].

(149)

A bank korábbi tőketulajdonosainak saját hozzájárulása megfelelően kezeli a morális kockázatokat. Következésképp a Parex szerkezetátalakítási terve gondoskodik a terhek megfelelő megosztásáról és a szerkezetátalakításhoz történő saját hozzájárulásról. A végleges szerkezetátalakítási terv megfelel a szerkezetátalakítási közlemény 3. szakaszában foglaltaknak.

(150)

A szerkezetátalakítási közlemény 4. szakasza előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervnek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek csökkentik a verseny torzulását, és versenyképes bankszektort biztosítanak. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá azt is biztosítaniuk kell, hogy az állami támogatást ne használják versenyellenes magatartás támogatására.

(151)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a végleges szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedéscsomag az eredeti szerkezetátalakítási tervhez képest lényeges előrelépést jelent, és azokra a vitás kérdésekre is megoldást nyújt, amelyeket a Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatban felvetett. A Bizottság – a jelentős értékesítésekre, a piackorlátozó intézkedésekre, valamint a bank méretének csökkentésére tekintettel (lásd a 20. táblázatot) – úgy ítéli meg, hogy a terv olyan intézkedéscsomagot tartalmaz, amely megfelelően hozzájárul az egyenlő feltételek és a versenypiac fenntartásához. A bejelentett tervben foglalt és az üzleti tevékenység bővítésén alapuló kezdeti stratégiát, amellyel kapcsolatban a Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatban számos aggályt fogalmazott meg, megváltoztatták, és a végleges szerkezetátalakítási terv a bank méretének jelentős csökkentésén alapul, ami egyrészt a bank mérlegfőösszegének, másrészt a fő piacokon elfoglalt piaci részesedésének csökkentését jelenti.

20. táblázat

A Citadele méretének csökkentése, valamint jelenlétének visszaszorítása a fő piacokon

A Citadele eszközei a Parex válság előtti eszközkészletéhez viszonyítva

A Citadele a szerkezetátalakítási időszak végén,

2014. év

(a növekményt beleértve)

A piaci részesedés csökkenése a fő hitelpiacokon a szerkezetátalakítás végén

(a növekményt beleértve)

A piaci részesedés csökkenése a betéti piacokon (a fő tevékenység és a vagyonkezelési üzletág) a szerkezetátalakítás végén (a növekményt beleértve)

A felosztás után: 44 %

(eszközök összesen – 1,9 milliárd EUR összeggel csökkentve);

A FÁK-hitelek értékesítését figyelembe véve ([…] év): [35–50] %

(eszközök összesen – [1,6–2,3] milliárd EUR összeggel csökkentve)

[40–55] % ([1,9–2,3] milliárd EUR összeggel csökkentve)

A válság előtti 11,7 %-os piaci részesedés szemben a 2014. évi [< 7] %-os piaci részesedéssel (felső korlát): a piaci jelenlét [50–60] %-kal csökkentve

A válság előtti 20 %-os piaci részesedés (33) szemben a [< 13] %-os piaci részesedéssel (2015-re [< 10] %-ra csökkentve): a piaci jelenlét [55–65] %-kal csökkentve

(152)

A bank szerkezetátalakítása azt is magában foglalja, hogy a bank jelenléte a fő piaci szegmensekben lényegesen csökken. Először is a Citadele – a szerkezetátalakítási intézkedések végrehajtásának eredményeként – a teljes eszközállományát mintegy 60 %-kal, míg a piaci jelenlétét a fő piacain – a Parex válság előtti piaci jelenlétéhez képest – több mint 50 %-kal csökkenti. A bank piaci jelenlétének visszaszorítása, valamint a tervezett értékesítések az érintett piaci szegmenseket szabaddá teszik a versenytársak számára. Másodsorban – a 2.5. szakaszban említettek szerint – vagy Lettország értékesíti a Citadele-t legkésőbb 2014. december 31-ig, vagy egy elidegenítésért felelős vagyonkezelő 2015. december 31-ig, valamint a vagyonkezelési üzletág is […]-ig (a Citadele keretén belül vagy arról leválasztva) eladásra kerül, így az esetleg kárt szenvedett versenytársak megszerezhetik ezeket az üzletágakat. Az értékesítést a verseny torzulásának korlátozása érdekében tett intézkedésnek lehet tekinteni. (34)

(153)

A verseny torzulásának korlátozása érdekében tett intézkedéseket azért is találták megfelelőnek, mivel a szerkezetátalakítás alatt lévő bank összmérete viszonylag kicsi (mintegy 2,2 milliárd EUR). A szerkezetátalakítás után csak a fő tevékenységei maradnak meg. Ezek közül a legfontosabb a Citadele jelenléte Lettországban, amelynek piaca már így is meglehetősen koncentrált, és azon néhány külföldi bank tölt be meghatározó szerepet (35). A Citadele piaci részesedésére vonatkozó, a hitelpiacon [4–7] %-os, illetve a betéti piacon [7–10] %-os felső határ megállapítása (lásd a (77) preambulumbekezdést) a verseny esetleges torzulásának megfelelő mérsékléseként tekinthető, ha összevetjük a bank válság előtti piaci részesedésével, amely a hitelpiacon 12 %-os, a betéti piacon pedig mintegy 20 %-os volt.

(154)

A bank korlátozott mértékben van jelen egyéb földrajzi piacokon, és jelenlétének felső határát – a verseny esetleges torzulásának további korlátozása érdekében – úgy állapítják meg, hogy az ne haladja meg a litván hitel- és betéti piacon a [< 4] %-os, az észt hitelpiacon a [< 1,5] %-os és az észt betéti piacon a [< 2,5] %-os, valamint a svéd és német betéti piacokon a [< 0,5] %-os piaci részesedést (lásd a (77) és a (78) preambulumbekezdéseket). A felső korlát ezeken a piacokon korlátozott növekedést tesz lehetővé azért, hogy a bank diverzifikálhassa finanszírozási forrásait. Lettország jelenlegi makrogazdasági környezete megnehezíti a külső alapok bevonását. A lett illetőséggel rendelkezők betétállománya jóval alacsonyabb, mint a teljes hitelportfólió ebben a tagállamban. A bank fő versenytársai külföldi székhellyel rendelkező anyavállalataiktól támogatásban részesülnek. Ezért elfogadható, hogy a Citadele számára – finanszírozási alapjának diverzifikációja érdekében – elengedhetetlen, hogy külföldön is rendelkezzen némi pénzalappal (Svédországban és Németországban egy-egy bankfiókkal). Tekintettel arra, hogy a bank igen csekély mértékben van jelen ezeken a piacokon, és hogy életképességéhez diverzifikált finanszírozási forrásokra van szükség, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezekre a piacokra megállapított felső korlát megfelelő.

(155)

A Bizottság üdvözli továbbá az állami támogatás reklámozására vonatkozó tilalmat, amely megakadályozza, hogy a Citadele a támogatást versenyellenes piaci magatartásra használja fel, továbbá a felvásárlási tilalmat, amely azt biztosítja, hogy a bank az állami támogatást ne a versenytársak felvásárlására használja. A Citadele ezenkívül nem növelheti bankfiókjai számát.

(156)

A felosztás után a Parex és leányvállalatai – a bank várhatóan nyolc éves fennmaradása során – eredményesen […]. Ez az időtartam megfelelőnek tekinthető arra, hogy az eszközhasznosítási folyamatok és az eszközök értékesítése anélkül záruljon le, hogy az eszközöket likvidációs értéken kellene értékesíteni.

(157)

Noha a Parex megtarthatja banki engedélyét, sem a Parex, sem a leányvállalatai nem folytathatnak új tevékenységeket: kizárólag az eszközeik kezeléséhez és értékesítéséhez szükséges feladatokat láthatják el. A Parex különösen nem keletkeztethet új hiteleket, és nem gyűjthet új lakossági betéteket (lásd a (84) és (85) preambulumbekezdéseket). […]-ig valamennyi lízingtevékenységét leépíti vagy értékesíti.

(158)

Lettország kötelezettséget vállalt arra, hogy a további tőkebevonást időben ([…]) és értékben (legfeljebb 218,7 millió LVL) szigorúan korlátozza (lásd a fenti (87) preambulumbekezdést).

(159)

A Bizottság a fentiekre tekintettel megállapítja, hogy a Parex számára (a felosztást követően) nyújtandó támogatást a lehető legalacsonyabb szintre korlátozták […], és ezáltal kiküszöbölték az indokolatlan versenytorzulást.

(160)

Ennek megfelelően az intézkedések nagyságrendje és jellege, különösen a jelentős méretcsökkentés, valamint a piaci jelenlét visszaszorítása, továbbá a Citadele és a Parex vonatkozásában javasolt, ésszerű időn belül megvalósítható értékesítés az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölése érdekében elegendőnek és megfelelőnek tekinthető. Ezenkívül a szerkezetátalakítás mélysége és a Citadele értékesítése kellőképpen kompenzálja az esetlegesen nem megfelelő ellentételezésből és visszakövetelésből származó versenytorzulást.

(161)

A szerkezetátalakítási közlemény 46. pontja előírja, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtásának ellenőrzése érdekében a tagállamoknak rendszeresen részletes jelentést kell küldeniük. A lett hatóságok ennek megfelelően kötelezettséget vállaltak arra, hogy ennek a határozatnak a dátumától kezdődően a Citadele és a Parex vonatkozásában félévente jelentéseket küldenek a Bizottság részére.

(162)

Lettország kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy ellenőrző megbízottat jelöl ki, aki ellenőrzi a kötelezettségvállalások betartását, és elküldi a jelentéseket a Bizottságnak.

(163)

A Bizottság megállapítja, hogy a Parex e határozat 2. szakaszában ismertetett szerkezetátalakítási terve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összeegyeztethető, és az életképesség, a terhek megosztása, valamint a verseny torzulásának mérséklésére tett intézkedések tekintetében megfelel a szerkezetátalakítási közlemény követelményeinek.

(164)

Lettország kivételesen elfogadja, hogy ezt a határozatot angol nyelven hagyják jóvá,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tekintettel a szerkezetátalakítási tervre és a Lett Köztársaság kötelezettségvállalásaira, a Bizottság a Lett Köztársaság által az AS Parex és az AS Citadele számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek találta.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lett Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 15-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 239., 2009.10.6., 11. o.

(2) A Bizottság NN68/08. sz. ügyben – Public Support Measures to JSC Parex Banka (A JSC Parex Banka részére nyújtott állami támogatási intézkedések) – hozott 2008. november 24-i határozata, HL C 147., 2009.6.27., 1. o.

(3) A Bizottság NN 3/09. sz. ügyben – Amendments to the Public support measures to JSC Parex Banka (A JSC Parex Banka részére nyújtott állami támogatási intézkedések módosítása) – hozott 2009. február 11-i határozata, HL C 147., 2009.6.27., 2. o.

(4) A Bizottság N 189/2009. sz. ügyben – Amendments to the Public support measures to JSC Parex Banka (A JSC Parex Banka részére nyújtott állami támogatási intézkedések módosítása) – hozott 2009. május 11-i határozata, HL C 176., 2009.7.29., 3. o.

(5) A Bizottság C 26/09. (korábbi N 289/09.) sz. ügyben – Restructuring aid to JSC Parex Banka (Szerkezetátalakítási támogatás a JSC Parex Banka számára) – hozott 2009. július 29-i határozata, HL C 239., 2009.10.6., 11. o.

(6) A lett kereskedelmi bankok szövetsége szerint a piaci részesedés tekintetében a legnagyobb lett bankok a következők (a rangsor a 2009. évi adatokon alapul): 1. Swedbank 23,0 %; 2. SEB banka 13,7 %; 3. Parex nincs adat; 4. Nordea Bank Finland Latvia branch 10,7 %; 5. DnB NORD Banka 8,7 %; 6. Latvian Mortgage and Land Bank 4,8 %; 7. Rietumu Banka 4,6 %; 8. Aizkraukles banka 4,5 %; 9. UniCredit Bank 3,7 %; 10. Latvijas Krājbanka 2,4 %. (A lett bankszövetség szerint a Parex semmiféle adatot nem szolgáltatott. Besorolása a 2009. évi adatokon alapul.)

(7) A megmentési célú támogatásként jóváhagyott feltőkésítés után a lett állam mintegy 95 %-ra növelte részesedését a bankban.

(8) 2010. február 28. óta Lettország – a Privatizációs Ügynökségen keresztül – a befizetett tőke 76,63 %-ával és a szavazati jogok 71,74 %-ával rendelkezik.

(9) A „csoportszinten” kifejezés ebben az esetben a Parex vállalatcsoportot jelenti, amely a Parex anyavállalatból és leányvállalataiból áll.

(10) Lásd az első, a második és a harmadik megmentési határozatot.

(11) A „vagyonkezelési tevékenységet” az eljárás megindítására vonatkozó határozatban és a lett hatóságok egyes beadványaiban „magántőke-kezelés”-ként említik (lásd még a 14. lábjegyzetet).

(12) A szöveg egyes részeit a bizalmas információk közzétételének elkerülése érdekében törölték; azokat szögletes zárójelek közötti három ponttal jelölték, illetve nem bizalmas jellegű közelítő adatokként értéktartományokat adtak meg.

(13) A litvániai befektetést 2010. augusztus 1-jén teljes egészében áthelyezték, míg az AP Anlage & Privatbank AG vállalatbeli befektetést és a német bankfiókban elhelyezett betéteket 2010. december 31. előtt kell áthelyezni a Parexből a Citadele-be.

(14) Kivéve a Parex SIA Rigas Pirma Garaza leányvállalatának (a Parex központi épülete tulajdonosának) nyújtott […] millió LVL összegű hitelt.

(15) A március 31-i szerkezetátalakítási terv 2010. július 7-i módosítása alapján.

(16) A Citadele-re és a Parexre vonatkozó felosztás utáni számadatok a lett hatóságok 2010. augusztus 18-i beadványából származnak, és a litván leányvállalatban és az AP Anlage & Privatbank AG-ban való részesedés, illetve a német bankfiókban elhelyezett betétek Parexból a Citadele-be történő áthelyezését nem foglalják magukban.

A Parex felosztás előtti és utáni mérlegfőösszegének különbözete a halasztott adókövetelés részleges leírásából, valamint az államkincstári betét feltőkésítéséhez szükséges kötelező tartalékok alacsonyabb összegéből adódik.

(17) Amint az a 2010. augusztus 27-i beadványban szerepel, a Citadele saját tőkéje – az értékesíthető pénzügyi eszközökre képzett negatív értékelési tartalék áthelyezése miatt – a 103 millió LVL összegű jegyzett tőkéhez képest 4,9 millió LVL összeggel csökkent.

(18) Lásd még ennek a táblázatnak a 2. lábjegyzetét és a 12. lábjegyzetet.

(19) A vagyonkezelési tevékenység a Citadele magántőke-kezelési üzletágát, a vagyonkezelő leányvállalatokat és a svájci AP Anlage & Privatbank AG vállalatot foglalja magában.

(20) A legrosszabb forgatókönyv szerinti viszonylag magas tőkemegtérülési mutató oka az, hogy a sajáttőke-ellátottság a legrosszabb esetben alacsonyabb, mivel a korábbi évek veszteségei csökkentik a tőkealapot.

(21) Lásd az első és a második megmentési határozatot.

(22) Az állami finanszírozás költségét az euróbetétekre a rövid távú mozgó alapkamat összegében állapítják meg, amely megfelel az adott időszak EURIBOR/EUR mid-SWAP-kamatlábának, és a fix hozamot az államkincstári hitelek megelőző naptári féléves EURIBOR/mid-swap referencia kamatlábának súlyozott átlagos kockázati hozama alapján állapítják meg, ami a központi kormányzat tényleges finanszírozási költségeit mutatja; az LVL-betétekre ezt a költséget a legutóbb kibocsátott hazai kincstárjegyek vagy kötvények hozama alapján határozzák meg. A fix hozam semmiképpen nem lehet alacsonyabb, mint a bank legutóbbi hitelfelvétele esetében: a bank által a pénz- és tőkepiacokon végrehajtott hitelezési ügyletek és konzorciális hitelek nyújtása (a bank által kibocsátott váltók 2 éves EUR mid-SWAP-kamatlábára vonatkozó kamatrés alapján jelenleg 3,5 %).

(23) Lásd a második megmentési határozat (15) preambulumbekezdését.

(24) Lásd a második megmentési határozat (38) preambulumbekezdését és a harmadik megmentési határozat (13) preambulumbekezdését.

(25) A Citadele litván leányvállalata.

(26) Lásd a 14. lábjegyzetet.

(27) A második és a harmadik megmentési határozat módosította.

(28) Lásd: A Bizottság közleménye – Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazása, HL C 270., 2008.10.25., 8. o.; A Bizottság közleménye – A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok, HL C 10., 2009.1.15., 2. o. és Az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló bizottsági közlemény, HL C 72., 2009.3.26., 1. o.

(29) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(30) HL C 195., 2009.8.19., 9. o.

(31) HL C 72., 2009.3.26., 1. o.

(32) Lásd például a Bizottság 2009. október 28-i határozatát az Egyesült Királyság által a Northern Rock-nak nyújtott 14/2008. (korábbi NN 1/2008.) számú állami támogatásról, HL L 112., 2010.5.5., 38. o.

(33) 2008. április 30-tól.

(34) Lásd a C 10/2008. sz. IKB ügyben 2008. október 21-én hozott bizottsági határozat (HL L 278., 2009.10.23., 32. o.) (113) preambulumbekezdését, az NN 42/2008., NN 46/2008. és NN/53/A/2008. sz. Fortis Banque & Fortis Banque Luxembourg ügyben 2008. december 3-án hozott bizottsági határozat (95) preambulumbekezdését, az N 344/2009. és N 380/2009. sz. Kaupthing Luxembourg ügyben 2009. július 9-én hozott bizottsági határozat (79) preambulumbekezdését, az NN 19/2009. sz. Dunfermline ügyben, 2010. január 25-én hozott bizottsági határozat (126) és (130) preambulumbekezdését, valamint a C 14/2008. (korábbi NN 1/2008.) sz., A Northern Rock számára nyújtandó szerkezetátalakítási támogatás ügyben (HL L 112., 2010.5.5.) 2009. október 28-án hozott bizottsági határozat (162) preambulumbekezdését.

(35) A Swedbank és a SEB piaci részesedése már önmagában is 36 %. A Nordea és a DnB Nord bankokkal együtt a banki eszközök 56 %-át és a hitelek 63 %-át képviselik. Csak a betéti piac tűnik kevésbé koncentráltnak, ahol ez a négy bank 37 %-os piaci részesedést képvisel. Lásd továbbá a 6. lábjegyzetet.

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/52

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. június 17.)

a 2006/197/EK határozatnak a géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalából (DAS-Ø15Ø7-1) előállított, meglévő takarmányok forgalomba hozatalára az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint megadott engedély megújítása tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2011) 4159. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/365/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalát (DAS-Ø15Ø7-1) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló 2006. március 3-i 2006/197/EK bizottsági határozat (2) hatálya nem terjed ki a kukorica 1507-es vonalából (DAS-Ø15Ø7-1) (a továbbiakban: 1507-es kukoricavonal) előállított takarmányok forgalmazására.

(2)	Az 1829/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően az 1507-es kukoricavonalból előállított takarmányokat hoztak forgalomba, melyről az említett rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint értesítették a Bizottságot.

(3)

2007. április 12-én a Pioneer Hi-bred International képviseletében a Pioneer Overseas Corporation, és a Mycogen Seeds képviseletében a Dow AgroSciences az 1507-es kukoricavonalból előállított, meglévő takarmányok forgalmazására adott engedély megújítása iránti közös kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet 23. cikkének megfelelően.

(4)

2009. június 11-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) az 1829/2003/EK rendelet 18. cikke szerint kedvező véleményt nyilvánított, és arra a megállapításra jutott, hogy a kérelemben közölt új információk, valamint az EFSA GMO-testületének az 1507-es kukoricavonalról alkotott korábbi tudományos véleménye (3) óta e témában megjelent szakirodalom áttekintése alapján nincs szükség az 1507-es kukoricavonalról szóló korábbi tudományos vélemények módosítására. Az EFSA megerősítette továbbá előző következtetéseit, miszerint az 1507 kukorica a javasolt felhasználás során valószínűleg nincs káros hatással sem az emberi vagy állati egészségre, sem pedig a környezetre. E következtetés az 1507-es kukoricavonalból előállított takarmányok felhasználására is vonatkozik (4).

(5)	Véleményében az EFSA – az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint az illetékes nemzeti hatóságokkal folytatott konzultáció keretében – a tagállamok által felvetett minden konkrét kérdést és aggályt figyelembe vett.

(6)

2010. január 21-i levelében a kérelmező megerősítette, hogy tisztában van azzal, hogy az 1507-es kukoricavonalból előállított, meglévő takarmányok forgalmazására adott engedély megújítása a 2006/197/EK határozat hatályának az ilyen takarmányokra történő kiterjesztésével azt eredményezi, hogy az említett határozat rendelkezései e termékkategóriára is vonatkoznak.

(7)	Az EFSA véleménye alapján az 1829/2003/EK rendelet 25. cikke (2) bekezdésében előírtakon kívül nincs szükség egyéb különös címkézési követelményekre az 1507-es kukoricavonalból előállított takarmányok tekintetében.

(8)

Az EFSA véleménye a forgalomba hozatalra és/vagy a felhasználásra és a kezelésre vonatkozóan – beleértve a forgalomba hozatalt követő felhasználásra vonatkozó felügyeleti követelményeket is – nem indokolja semmilyen különleges feltétel vagy korlátozás meghatározását az 1829/2003/EK rendelet 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint.

(9)	Az átláthatóság érdekében a kérelmezővel konzultáltak az e határozatban előírt intézkedésekről.

(10)	A fenti megfontolásokra való tekintettel az 1507-es kukoricavonalból előállított, meglévő takarmány forgalmazására adott engedélyt meg kell újítani.

(11)

Mivel az általános gyakorlat szerint az élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának engedélyezése ugyanazon határozattal történik, az 1507-es kukoricavonalból előállított takarmányok forgalmazására adott engedélyt a 2006/197/EK határozatba kell belefoglalni. A 2006/197/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt, ezért a Bizottság az említett intézkedésekre vonatkozóan javaslatot nyújtott be a Tanácshoz. Tekintettel arra, hogy 2011. március 17-i ülésén a Tanács nem tudott minősített többséggel határozni sem a javaslat elfogadásáról, sem pedig elutasításáról, tekintettel továbbá arra, hogy a Tanács jelezte, hogy lezárta az e dossziéra vonatkozó eljárását, ezeket az intézkedéseket a Bizottságnak kell elfogadnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

A 2006/197/EK határozat a következőképpen módosul:

1.	A cím helyébe a következő szöveg lép:

A 2006/197/EK határozat 1., 2. és 3. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Termékek

Ez a határozat a géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalát (Zea mays L.) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre, valamint az abból előállított takarmányokra (a továbbiakban: termékek) vonatkozik.

Az e határozat mellékletében részletesen meghatározott, géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalát (Zea mays L.) a 65/2004/EK rendeletben előírtaknak megfelelően a DAS-Ø15Ø7-1 egyedi azonosítóval látják el.

2. cikk

Forgalomba hozatal

A termékeknek az e határozatban és annak mellékletében meghatározott feltételek szerint történő forgalomba hozatala az 1829/2003/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében és 16. cikkének (2) bekezdésében foglalt célokra engedélyezett.

3. cikk

Címkézés

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében előírt különleges címkézési követelmények alkalmazásában »a szervezet neve«: »kukorica«.”

A melléklet a következőképpen módosul:

A b) szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A termékek megnevezése és meghatározása:

i.	DAS-Ø15Ø7-1 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

ii.

DAS-Ø15Ø7-1 kukoricából előállított takarmányok.

A géntechnológiával módosított DAS-Ø15Ø7-1 egyedi azonosítóval ellátott kukorica a kérelemben megjelöltek szerint a kukoricamollyal (Ostrinia nubilalis) és egyes más, a Lepidoptera rendbe tartozó kártevőkkel szemben ellenálló képes, valamint a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szemben jó a tűrőképessége. A géntechnológiával módosított DAS-Ø15Ø7-1-es kukorica a következő DNS-szekvenciákat tartalmazza két kazettában:

— 1. kazetta: A Bacillus thuringiensis aizawai alfajából származó, a kukoricamollyal (Ostrinia nubilalis) és egyes más, a Lepidoptera rendbe tartozó kártevőkkel szembeni ellenálló képességet adó csonkított cry1F gén szintetikus változata a Zea mays L.-ből származó ubiZM1(2) ubiquitin promóter és az Agrobacterium tumefaciens pTi15955-ből származó ORF25PolyA terminátor szabályozása alatt.

— 2. kazetta: A Streptomyces viridochromogenes Tü494 szálából nyert, a glufozinát-ammónium gyomirtó szerrel szembeni ellenálló képességet adó pat gén szintetikus változata a karfiol-mozaikvírusból származó 35S promóter- és terminátor szekvenciák szabályozása alatt.”

A c) szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„c) Címkézés:

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében előírtakon kívül más különleges címkézési követelmény nincs.

Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének és 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában »a szervezet neve«: »kukorica«.”

2. cikk

Címzettek

A határozat címzettje:

a)	Pioneer Overseas Corporation, Avenue des Arts 44, B-1040 Brüsszel, Belgium; valamint

b)	Dow AgroSciences Europe, European Development Centre, 3 Milton Park, Abingdon, Oxon OX14 4RN, Egyesült Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 17-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2) HL L 70., 2006.3.9., 82. o.

(3) Az EFSA tudományos véleménye, közzétéve:

—	2004. szeptember 24., az 1507 kukorica import és feldolgozás céljából történő forgalomba hozataláról; http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2004-011

—	2005. január 19., az 1507 kukorica termesztésre, takarmányként vagy ipari feldolgozásra történő forgalomba hozataláról http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2004-072

—	2005. január 19., az 1507 kukorica élelmiszer célú felhasználásra történő forgalomba hozataláról http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2004-087

(4) http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2007-144

23.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/55

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. június 17.)

a géntechnológiával módosított MON 89034 × MON 88017 (MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről

(az értesítés a C(2011) 4164. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/366/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

2007. február 6-án a Monsanto Europe S.A. az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke és 17. cikke alapján kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: kérelem) Hollandia illetékes hatóságához a MON 89034 × MON 88017 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2)

A kérelem kiterjed a MON 89034 × MON 88017 kukoricát tartalmazó vagy abból álló, de nem élelmiszernek vagy takarmánynak minősülő olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a kérelem tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elvek szerint végzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket. Magában foglalja továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti tervet is.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2009. március 30-án az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt nyilvánított. Ebben úgy ítélte meg, hogy az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre gyakorolt lehetséges hatások szempontjából a MON 89034 × MON 88017 kukorica ugyanolyan biztonságos, mint géntechnológiával nem módosított megfelelője. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy valószínűtlen, hogy a kérelemben szereplő, MON 89034 × MON 88017 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek (a továbbiakban: termékek) forgalomba hozatalának – a termékek tervezett felhasználási körében – káros hatása lenne az emberi vagy az állati egészségre, illetve a környezetre (3). Véleményében az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az említett rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes konkrét kérdést és aggályt.

(4)	Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló, általános felügyeleti tervből álló terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(5)	E megfontolásokat figyelembe véve a termékekre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(6)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (a továbbiakban: GMO) egyedi azonosítót kell hozzárendelni (4).

(7)

Az EFSA által kiadott vélemény alapján úgy tűnik, hogy a MON 89034 × MON 88017 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozatban megadott engedélynek megfelelően használják fel, az engedélyre irányuló kérelem tárgyát képező, GMO-t tartalmazó vagy abból álló takarmány, illetve az e GMO-t tartalmazó vagy abból álló, élelmiszeren és takarmányon kívüli egyéb termék címkézésének egyértelműen jeleznie kell, hogy a szóban forgó termékeket tilos termesztésre használni.

(8)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követhetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomon követhetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-t tartalmazó vagy abból álló termékek címkézésére vonatkozó követelményeket. A GMO-ból álló vagy azt tartalmazó termékekre vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények az említett rendelet 4. cikkének (1)–(5) bekezdésében, a GMO-ból előállított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények pedig az 5. cikkében vannak meghatározva.

(9)

Az engedély jogosultjának évente jelentést kell benyújtania a környezetre gyakorolt hatások felügyeletére vonatkozó tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásával, illetve forgalomba hozatalra szánt termékekben vagy termékekként való felhasználásával kapcsolatos felügyeleti eredmények ismertetésére szolgáló egységes jelentéstételi formanyomtatványok létrehozásáról szóló, 2009. október 13-i 2009/770/EK bizottsági határozatnak (6) megfelelően kell benyújtani. Az EFSA véleménye a forgalomba hozatalra és/vagy a felhasználásra és a kezelésre vonatkozóan – beleértve az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát követő felügyeleti követelményeket is – nem indokolja semmilyen, az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésében előírt különleges feltétel vagy korlátozás, vagy különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányuló különleges feltételek bevezetését.

(10)	Az 1829/2003/EK rendeletben előírtak szerint a termékek engedélyezésére vonatkozó minden információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásába.

(11)

E határozatról a biológiai biztonsággal foglalkozó információs központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének szerződő feleit, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban (7).

(12)	A kérelmezővel konzultáltak az e határozatban előírt intézkedésekről.

(13)

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében a géntechnológiával módosított MON 89034 × MON 88017 kukoricát (Zea mays L.) e határozat melléklete b) pontjának megfelelően a MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 egyedi azonosítóval látják el.

2. cikk

Engedély

Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából az e határozatban előírt feltételek szerint a Bizottság a következő termékeket engedélyezi:

a)	MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)	MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

c)	MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricát tartalmazó vagy abból álló élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztés kivételével ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

3. cikk

Címkézés

(1) Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

(2) A 2. cikk b) és c) pontjában említett, BCS-GHØØ2-5 gyapotot tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamint az azokat kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

4. cikk

A környezeti hatások felügyelete

(1) Az engedély jogosultja köteles gondoskodni a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv kidolgozásáról és végrehajtásáról.

(2) Az engedély jogosultja a 2009/770/EK határozatnak megfelelően éves jelentést nyújt be a Bizottsághoz a felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményéről.

5. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja: a Monsanto Europe S.A. (Belgium), a Monsanto Company (Amerikai Egyesült Államok) képviseletében.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított tíz évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Monsanto Europe S.A., Avenue de Tervuren 270-272, B-1150 Brüsszel, Belgium.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 17-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3) http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question = EFSA-Q-2007-056

(4) HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(5) HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(6) HL L 275., 2009.10.21., 9. o.

(7) HL L 287., 2003.11.5., 1. o.

MELLÉKLET

a) A kérelmező és az engedély jogosultja

Név	:	Monsanto Europe S.A.
Cím	:	Avenue de Tervuren 270-272, B-1150 Brüsszel, Belgium

A Monsanto Company (800 N. Lindbergh Boulevard, St. Louis, Missouri 63167, Amerikai Egyesült Államok) nevében.

b) A termékek megnevezése és meghatározása

1.	MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

2.	MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmányok;

3.	MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricát tartalmazó vagy abból álló élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztés kivételével ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más kukoricát.

A kérelemben leírt, géntechnológiával módosított MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricát a MON-89Ø34-3 és a MON-88Ø17-3 transzformációs eseményeket tartalmazó kukoricák keresztezésével állítják elő; tartalmaz Cry1A.105 és Cry2Ab2 proteineket, amelyek védelmet biztosítanak egyes, a Lepidoptera rendbe tartozó kártevők ellen, valamint Cry3Bb1 proteint, amely védelmet biztosít egyes, a Coleoptera rendbe tartozó kártevők ellen, és CP4 EPSPS proteint, amely toleranciát biztosít a glifozáttartalmú gyomirtókkal szemben.

c) Címkézés

1.	Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított, különleges címkézési előírások alkalmazásában a „szervezet neve”: „kukorica”.

2.	A 2. cikk b) és c) pontjában említett, MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricát tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén, valamit a termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” feliratot.

d) Kimutatási módszer

—	Eseményspecifikus, valós idejű, kvantitatív PCR-alapú módszer a MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3 kukoricán hitelesített, géntechnológiával módosított MON-89Ø34-3 és MON-88Ø17-3 kukoricára.

—	Vetőmagvakon hitelesítette az 1829/2003/EK rendelet alapján létrehozott európai uniós referencialaboratórium; a hitelesítési jelentés az alábbi internetcímen olvasható: http://gmo-crl.jrc.ec.europa.eu/statusofdoss.htm

—	Referenciaanyag: AOCS 0406-A és AOCS 0906-E (a MON-89Ø34-3-ra) és AOCS 0406-A és AOCS 0406-D (a MON-88Ø17-3-ra), amely hozzáférhető az American Oil Chemists Societyn keresztül a http://www.aocs.org/tech/crm internetcímen.

e) Egyedi azonosító

MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3.

f) A Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ

a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ, a bejegyzés azonosító száma: [értesítéskor töltendő ki].

g) A termékek forgalomba hozatalának, felhasználásának vagy kezelésének feltételei vagy korlátozásai

Nem szükséges.

h) Felügyeleti terv

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelően a környezeti hatások felügyeletét célzó terv.

[Hivatkozás: az interneten közzétett terv]

i) Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében

Nem szükséges.

Megjegyzés: Idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezeket a módosításokat a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítése útján teszik közzé.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.163.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 163

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	54. évfolyam 2011. június 23.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács 2011/361/KKBP határozata (2010. december 20.) az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek létrehozásáról szóló megállapodás aláírásáról és megkötéséről	1
		Megállapodás az Európai Unió és a Szerb Köztársaság között a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek létrehozásáról	2
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 602/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 20.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	8
	*	A Bizottság 603/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 20.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	10
	*	A Bizottság 604/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 20.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	12
	*	A Bizottság 605/2011/EU rendelete (2011. június 20.) a Németország lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3M területen folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	14
	*	A Bizottság 606/2011/EU rendelete (2011. június 20.) a Németország lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3LN területen folytatott, vörös álsügérekre irányuló halászat tilalmáról	16
		A Bizottság 607/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	18
		A Bizottság 608/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 22.) a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott egyes vámkontingensek keretében 2011 júniusában benyújtott, egyes baromfihús-ágazati termékekre vonatkozó behozataliengedély-kérelmek elfogadhatósága mértékének meghatározásáról	20
		A Bizottság 609/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 22.) a bizonyos vámkontingensek szerinti cukorágazati termékekre vonatkozó behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtása felfüggesztésének visszavonásáról	22
		A Bizottság 610/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 22.) a 431/2008/EK rendelettel megnyitott, fagyasztott marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2011. július 1-jétől2012. június 30-ig terjedő időszakra benyújtott kérelmekhez kapcsolódó behozatali jogok odaítéléséről	23
		HATÁROZATOK
		2011/362/Euratom
	*	A Tanács határozata (2011. június 17.) a Hochtemperatur-Kernkraftwerk GmbH (HKG) közös vállalkozási jogállásának meghosszabbításáról	24
		2011/363/EU
	*	A Tanács végrehajtási határozata (2011. június 20.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének Románia számára történő engedélyezéséről	26
		2011/364/EU
	*	A Bizottság határozata (2010. szeptember 15.) a Lettország által az AS Parex szerkezetátalakításához nyújtandó C 26/09 (korábbi N 289/09) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2010) 6202. számú dokumentummal történt) ( 1 )	28
		2011/365/EU
	*	A Bizottság határozata (2011. június 17.) a 2006/197/EK határozatnak a géntechnológiával módosított kukorica 1507-es vonalából (DAS-Ø15Ø7-1) előállított, meglévő takarmányok forgalomba hozatalára az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint megadott engedély megújítása tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2011) 4159. számú dokumentummal történt) ( 1 )	52
		2011/366/EU
	*	A Bizottság határozata (2011. június 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × MON 88017 (MON-89Ø34-3xMON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (az értesítés a C(2011) 4164. számú dokumentummal történt) ( 1 )	55