ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2011.149.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 149

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

54. évfolyam
2011. június 8.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 550/2011/EU rendelete (2011. június 7.) az iparigázprojektekből származó nemzetközi kreditek felhasználására vonatkozó egyes korlátozásoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 551/2011/EU rendelete (2011. május 31.) a Németország lobogója alatt közlekedő hajók által az Vb, a VI és a VII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, kék menyhalra irányuló halászat tilalmáról

4

 

*

A Bizottság 552/2011/EU rendelete (2011. június 1.) a Németország lobogója alatt közlekedő hajók által az V, a VI, a VII és a XII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete abroncshalra irányuló halászat tilalmáról

6

 

 

A Bizottság 553/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

8

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács 2011/332/KKBP határozata (2011. június 7.) a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/137/KKBP határozat módosításáról

10

 

 

2011/333/EU

 

*

A Bizottság határozata (2011. június 7.) a másolópapírra és a grafikai célra szánt papírra vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2011) 3751. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

12

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

8.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/1


A BIZOTTSÁG 550/2011/EU RENDELETE

(2011. június 7.)

az iparigázprojektekből származó nemzetközi kreditek felhasználására vonatkozó egyes korlátozásoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11a. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC), amelynek elfogadása az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének megkötéséről szóló, 1993. december 15-i 94/69/EK tanácsi határozattal (2) történt, azt a végső célt kívánja elérni, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációja olyan szinten stabilizálódjon, amellyel elkerülhető, hogy az éghajlati rendszerre gyakorolt emberi eredetű hatások veszélyes méreteket öltsenek. E cél eléréséhez – a 2010. évi cancúni éghajlat-változási konferencián és a koppenhágai megállapodásban megállapítottak szerint – az szükséges, hogy az iparosodás előtti időszak szintjéhez képest a földfelszíni átlaghőmérséklet ne növekedjen 2 °C-nál nagyobb mértékben. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) legfrissebb értékelő jelentése szerint a fenti cél elérése érdekében az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása 2020 után nem növekedhet tovább. Ehhez azonban valamennyi jelentős kibocsátással rendelkező ország együttes erőfeszítéseinek fokozására van szükség.

(2)

E feladat teljesítésében a szén-dioxid-piacoknak kulcsszerephez kell jutniuk. Ezek azok a piacok, ahol a célkitűzéseink alacsonyabb költségek mellett megvalósíthatók, és amelyek még ambiciózusabb vállalásokra teremtenek alapot. Emellett a szén-dioxid-piacokon keresztül hatékonyan hajthatók végre a fejlődő országokba irányuló, támogatási célú pénzügyi transzferek, és teljesíthető a Koppenhágában vállalt 100 milliárd dolláros nemzetközi pénzügyi csomag. Ehhez a már létező mechanizmusok jelentős finomítására, ezen belül a tiszta fejlesztési mechanizmusnak az egységes alapszintek alkalmazását előmozdító és új piaci mechanizmusokat létrehozó reformjára lesz szükség.

(3)

Az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről szóló, 2002. április 25-i 2002/358/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott Kiotói Jegyzőkönyv kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg a 39 aláíró fél számára a 2008–2012 közötti időszakra, ezenkívül kétféle mechanizmust léptetett életbe olyan nemzetközi kreditek létrehozására, amelyekkel a felek ellensúlyozhatják kibocsátásaikat. Az együttes végrehajtás (JI) kibocsátáscsökkentési egységek (ERU-egységek), míg a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER-egységek) létrehozását írja elő.

(4)

Az együttes végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus úgynevezett egyszerű ellentételező mechanizmusok, ami azt jelenti, hogy az üvegházhatást okozó kibocsátások csökkentése ugyanannyi további kibocsátásra ad jogot más területen. Az efféle rendszerek általában kevesebb terhet jelentő kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé, mivel azokban az országokban nyújtanak módot a fellépésre, ahol az költséghatékonyan megtehető, ugyanakkor az ilyen rendszerek nem járulnak hozzá a 2 °C-os cél eléréséhez szükséges intézkedések sikeréhez.

(5)

A globális felmelegedés mértékének 2 °C-on belüli megtartása tekintetében az Unió azt az álláspontot képviseli, hogy az iparosodott országok vállalásait ki kell egészíteni a fejlődő országok, elsősorban a magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok által hozandó megfelelő enyhítő intézkedésekkel. Ezzel párhuzamosan széles körű nemzetközi szén-dioxid-piac fokozatos kialakítására van szükség, amely hatékony eszköze a globális csökkentési célok valóra váltásának, és amelynek keretében nemzetközi kreditek adhatók bizonyos referenciaérték alatti kibocsátásokért, amely értékeket csökkentési intézkedések hiányában a prognosztizált kibocsátásoknál alacsonyabb szinten állapítanak meg. Ehhez a fejlődő országokban megfelelő enyhítő intézkedéseket kell hozni. A legkevésbé fejlett országok esetében a tiszta fejlesztési mechanizmusban való részvételt célszerű ösztönözni, a magasabb fejlettségi szintű fejlődő országok esetében azonban fokozatosan ágazati piaci mechanizmusokra, végül pedig fix összkvótás kereskedési rendszerre célszerű áttérni (4).

(6)

Az együttes végrehajtásban és a tiszta fejlesztési mechanizmusban való részvétel, valamint a kreditek kibocsátáskereskedelmi rendszerekben való alkalmazása önkéntes alapon történik. Ezért különbséget kell tenni az elérhető kreditek és azon kreditek között, amelyek használatát a Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró országok saját szabályozásuk keretében engedélyezték. Ennek érdekében már a 2003/87/EK irányelv is kizárta a kibocsátható mennyiségi egységek használatát, a 2004/101/EK európai parlamenti és tancsi irányelv (5) pedig – a nukleáris projektekből, a földhasználatból és az erdészeti tevékenységből származó nemzetközi kreditek használatára vonatkozó harmonizált korlátozások mellett – engedélyezte egyes JI- és CDM-egységek használatát azzal a megkötéssel, hogy a tagállamok az üzemeltetők számára engedélyezhetik más típusú nemzetközi kreditjeik meghatározott részének használatát. A 2003/87/EK irányelv rendelkezik a nemzetközi kreditek felhasználására vonatkozó korlátozások harmonizált végrehajtásáról.

(7)

Korlátozni célszerű a trifluor-metán (HFC-23) és az adipinsav-termelésből származó dinitrogén-oxid (N2O) megsemmisítésére irányuló projektekből (a továbbiakban: iparigázprojektek) származó nemzetközi kreditek használatát. Ez megfelel az Európai Tanács 2009. októberi ülése következtetéseinek, amely sürgeti a fejlődő országokat, elsősorban a magasabb fejlettségi szintű fejlődő országokat, hogy hozzanak megfelelő enyhítő intézkedéseket. Az iparigázprojektek döntő többsége a magasabb fejlettségi szintű fejlődő országokban zajlik, amelyeknek kellő mennyiségű saját forrás áll rendelkezésére az olcsó csökkentési eljárások finanszírozására, illetve adott esetben a hasonló múltbeli projektek bevételei fedezik az említett ráfordításokat. Az iparigázegységek felhasználására vonatkozó korlátozások bevezetésének – különösen ha azokat megfelelő nemzetközi szintű határozatok követik – a Kiotói Jegyzőkönyvben létrehozott mechanizmusok hozadékai egyenletesebb földrajzi eloszlását kell eredményeznie.

(8)

Az iparigázprojektek környezetvédelmi aggályokat vetnek fel. A HFC-23 nagy mennyiségben történő megsemmisítéséért kapható kreditek különlegesen magas száma ösztönzőleg hat a klór-difluor-metán (HCFC-22) – egy nagy ózonlebontó potenciállal rendelkező, üveghatást okozó gáz – nyilvántartott üzemekben, a projekttevékenységekre megállapított maximális szint melletti további előállítására és használatára. Ennek eredményeképpen lehetséges, hogy összességében több HCFC-22 termelődik, mint a projekttevékenységek nélkül. Veszélybe kerül továbbá az ózonréteget lebontó anyagokkal foglalkozó Montreáli Jegyzőkönyv 2007. évi, a részlegesen klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k) előállításával és fogyasztásával foglalkozó kiigazításának (6) azon célkitűzése, amely szerint fel kell gyorsítani a nem alapanyagként használt HCFC-22 kivonását. Az elérhető kreditek magas száma összeegyeztethetetlen a HCFC-22 kivonására elkülönített és a Montreáli Jegyzőkönyv által létrehozott multilaterális alap javára teljesített tagállami hozzájárulásokkal is. Az említett nagymértékű ellentételezés torzítja a gazdasági ösztönzők hatását és a versenyt, ezenkívül károsan befolyásolja azt a törekvést, hogy az adipinsav-előállítás fokozatosan kerüljön át az uniós telephelyű gyártóktól a harmadik országokban bejegyzett gyártókhoz. A kiotói mechanizmusban részt vevő adipinsavgyártóknak az uniós rendszerbe 2013-tól belépő gyártókkal szembeni fokozott előnyben részesítése növeli a hasonló eltolódások esélyét és a kibocsátások nettó globális szintjét. A gazdasági ösztönzők és a verseny torzulásának minimalizálása, valamint a kibocsátásáthelyezés elkerülése érdekében célszerű korlátozni az említett nemzetközi kreditek felhasználását.

(9)

A iparigázprojektekből származó nemzetközi kreditek nem szolgálják sem a technológiatranszfert, sem a fejlődő országok energiarendszereinek kívánatos, hosszú távú átalakítását. Az iparigáz-kibocsátásoknak az együttes végrehajtáson és a tiszta fejlesztési mechanizmuson keresztüli globális csökkentése nem a leghatékonyabb módszer, mivel a projektek nagymértékű ellentételezése nem a kibocsátáscsökkentés területén kerül hasznosításra.

(10)

A 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének (9) bekezdése rendelkezik bizonyos kreditek használatát teljes mértékben korlátozó szabályok alkalmazásáról. Az iparigázprojektek esetében indokolt ilyen korlátozás alkalmazása. A versenyt és a környezetet érintő nemkívánatos következmények a használat teljes korlátozásával orvosolhatók leginkább; ezenkívül a teljes korlátozás fokozza a globális kibocsátáscsökkentés költséghatékonyságát és – az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó beruházások ösztönzésével – a szén-dioxid-piac környezeti teljesítményét.

(11)

A 2003/87/EK irányelv 11a. cikke (9) bekezdésének megfelelően az e rendeletben előírt intézkedéseket 2013. január 1-jétől célszerű alkalmazni, amely időpont ugyanazon cikk értelmében legkorábban az intézkedések elfogadását követő hat hónap, de legkésőbb három év. Ezen intézkedések nem érintik az iparigázegységek 2012 folyamán történő, megfelelési célú felhasználását.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az éghajlat-változási bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2013. január 1-jétől kezdődően a trifluor-metán (HFC-23) és az adipinsav-termelésből származó dinitrogén-oxid (N2O) megsemmisítésére irányuló projektekből származó nemzetközi krediteknek a 2003/87/EK irányelv 11a. cikke szerinti felhasználása tilos, kivéve az ilyen típusú, már létező projektek keretében elért kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos, 2013 előtt kiadott egységeknek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere alá tartozó létesítmények 2012. évi kibocsátásai tekintetében történő felhasználását, amely 2013. április 30-ig bezárólag engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(2)  HL L 33., 1994.2.7., 11. o.

(3)  HL L 130., 2002.5.15., 1. o.

(4)  A Tanács következtetései: Felkészülés az UNFCCC részes feleinek 16. konferenciájára (Cancún, 2010. november 29–december 10.); a Tanács következtetései a Környezetvédelmi Tanács 3036. üléséről (Luxemburg, 2010. október 14.); a Tanács következtetései az EU-nak a koppenhágai éghajlat-változási konferencián (2009. december 7–18.) képviselendő álláspontjáról; a Környezetvédelmi Tanács 2968. ülése (Luxemburg, 2009. október 21.), megerősítve az Európai Tanács 2009. október 29–30-i brüsszeli ülésszakának következtetéseiben.

(5)  HL L 338., 2004.11.13., 18. o.

(6)  A felek 19. találkozóján (2007. szeptember 17–21.) kiigazított és módosított Montreáli Jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról.


8.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/4


A BIZOTTSÁG 551/2011/EU RENDELETE

(2011. május 31.)

a Németország lobogója alatt közlekedő hajók által az Vb, a VI és a VII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, kék menyhalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 31-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 24., 2011.1.27., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

9/T&Q

Tagállam

NÉMETORSZÁG

Állomány

BLI/5B67-

Faj

Kék menyhal (Molva dypterygia)

Terület

Az Vb, a VI és a VII övezet uniós és nemzetközi vizei

Időpont

2011.4.21.


8.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/6


A BIZOTTSÁG 552/2011/EU RENDELETE

(2011. június 1.)

a Németország lobogója alatt közlekedő hajók által az V, a VI, a VII és a XII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete abroncshalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós hajók egyes mélytengeri halfajok állományaira vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2011. és 2012. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. december 13-i 1225/2010/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 1-jén.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  HL L 336., 2010.12.21., 1. o.


MELLÉKLET

Szám

10/T&Q

Tagállam

Németország

Állomány

BSF/56712-

Faj

Fekete abroncshal (Aphanopus carbo)

Terület

Az V, a VI, a VII és a XII övezet uniós és nemzetközi vizei

Időpont

2011.4.21.


8.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/8


A BIZOTTSÁG 553/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 7.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. június 8-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 7-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

TR

110,0

ZZ

110,0

0707 00 05

TR

125,5

ZZ

125,5

0709 90 70

TR

118,7

ZZ

118,7

0709 90 80

EC

18,6

ZZ

18,6

0805 50 10

AR

78,9

BR

36,6

TR

63,4

ZA

79,4

ZZ

64,6

0808 10 80

AR

88,9

BR

75,9

CA

142,4

CL

88,5

CN

91,2

NZ

116,0

US

92,5

UY

50,2

ZA

95,4

ZZ

93,4

0809 10 00

TR

214,0

ZZ

214,0

0809 20 95

TR

392,6

XS

175,4

ZZ

284,0


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

8.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/10


A TANÁCS 2011/332/KKBP HATÁROZATA

(2011. június 7.)

a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/137/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. február 28-án elfogadta a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/137/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2011/137/KKBP határozatot a kikötői hatóságok tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedésekre vonatkozó különleges rendelkezések figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(3)

Tekintettel a líbiai helyzet súlyosságára, további szervezeteket kell felvenni a 2011/137/KKBP határozat IV. mellékletében szereplő, korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/137/KKBP határozat 6. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„2a.   A pénzeszközöknek, egyéb pénzügyi eszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak az (1) bekezdés b) pontjában említett személyek és szervezetek számára való rendelkezésre bocsátására vonatkozó tilalom, amennyiben az a kikötői hatóságokra vonatkozik, nem akadályozza az e határozat hatálybalépése előtt megkötött szerződések 2011. július 15-ig történő végrehajtását, kivéve a kőolajjal, a földgázzal és a finomított termékekkel kapcsolatos szerződéseket.”

2. cikk

Az e határozat mellékletében felsorolt szervezetet fel kell venni a 2011/137/KKBP határozat IV. mellékletében foglalt jegyzékbe.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

MARTONYI J.


(1)  HL L 58., 2011.3.3., 53. o.


MELLÉKLET

A 2. cikkben említett szervezetek

 

Név

Azonosításra szolgáló adatok

Indoklás

A jegyzékbe vétel dátuma

1.

Tripoli kikötői hatósága

Kikötői hatóság: Socialist Ports Company (Tripoli kikötőjének üzemeltetése tekintetében)

Tel.: +218 21 43946

A Kadhafi-rezsim ellenőrzése alatt állnak.

7.06.2011

2.

Al Khums (Al Khoms) kikötői hatósága

Kikötői hatóság: Socialist Ports Company (Al Khums [Al Khoms] kikötőjének üzemeltetése tekintetében)

Tel.: +218 21 43946

A Kadhafi-rezsim ellenőrzése alatt állnak.

7.06.2011

3.

Brega kikötői hatósága

 

A Kadhafi-rezsim ellenőrzése alatt állnak.

7.06.2011

4.

Ras al Unuf (Ras Lanuf) kikötői hatósága

Kikötői hatóság: Veba Oil Operations BV

Cím: PO Box 690

Tripoli, Libya

Tel.: +218 21 333 0081

A Kadhafi-rezsim ellenőrzése alatt állnak.

7.06.2011

5.

Az Zaviyah (Zawia) kikötői hatósága

 

A Kadhafi-rezsim ellenőrzése alatt állnak.

7.06.2011

6.

Zuwarah (Zuwara) kikötői hatósága

Kikötői hatóság: Port Authority of Zuara

PO Box 648

Port Affairs and Marine Transport

Tripoli

Libya

Tel.: +218 25 25305

A Kadhafi-rezsim ellenőrzése alatt állnak.

7.06.2011


8.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/12


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. június 7.)

a másolópapírra és a grafikai célra szánt papírra vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról

(az értesítés a C(2011) 3751. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/332/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Unió ökocímke-bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 66/2010/EK rendelet értelmében uniós ökocímkére érdemesek azok a termékek, amelyek teljes életciklusukat tekintve csak kis mértékben károsítják a környezetet.

(2)

A 66/2010/EK rendelet értelmében az uniós ökocímke odaítélésének konkrét kritériumait termékcsoportonként kell megállapítani.

(3)

Az 1999/554/EK bizottsági határozat (2) a másolópapír és a grafikai célra szánt papír vonatkozásában megállapítja az odaítélés ökológiai kritériumait, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket. Az említett határozatban foglalt kritériumok felülvizsgálatát követően a 2002/741/EK bizottsági határozat (3)2011. június 30-ig tartó hatállyal módosította az ökológiai kritériumokat.

(4)

A szóban forgó kritériumokat érintően a műszaki haladás fényében további felülvizsgálatra került sor. A felülvizsgálat következtetései alapján indokolt módosítani a termékcsoport meghatározását és új ökológiai kritériumokat megállapítani. Az új kritériumoknak és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek e határozat elfogadásának időpontjától számítva négy évig célszerű érvényben maradniuk.

(5)

Az egyértelműség érdekében indokolt a 2002/741/EK határozat helyett újat elfogadni.

(6)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a módosított kritériumokhoz és követelményekhez igazodó termékváltoztatások végrehajtására, átmeneti időszakot szükséges biztosítani azon gyártók számára, akiknek termékei korábban a 2002/741/EK határozatban előírt kritériumok alapján megkapták a másolópapírra és a grafikai célra szánt papírra vonatkozó közösségi ökocímkét. A gyártóknak arra is indokolt lehetőséget kapniuk, hogy a 2002/741/EK határozat hatályának lejártáig akár az említett határozatban, akár az e határozatban előírt követelmények alapján benyújthassák kérelmeiket.

(7)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A „másolópapír és grafikai célra szánt papír” termékcsoportba ív vagy tekercs formátumú, nem nyomtatott és nem továbbfeldolgozott üres papírok és legfeljebb 400 g/m2 alaptömegű, nem továbbfeldolgozott kartonok tartoznak.

(2)   A termékcsoport nem foglalja magában az újságnyomópapírt, a hőérzékeny papírt, a fotópapírt és a karbonmentes papírt, a csomagolópapírt, valamint az illatosított papírt.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

„újrahasznosított rostok”: gyártási folyamatból származó hulladékáramból, háztartási hulladékból vagy egy adott termék végfelhasználóiként kereskedelmi, ipari és intézményi létesítmények által termelt hulladékból elkülönített rostok, amelyek eredeti rendeltetésük szerint már nem használhatók. Kivételt képez egy adott folyamat során keletkezett azon anyagok újrahasznosítása, amelyeket ugyanazon folyamaton belül vissza lehet nyerni (például az ugyanazon létesítmény által termelt vagy megvásárolt papírgyári selejt).

3. cikk

A termék abban az esetben látható el a 66/2010/EK rendelet szerinti uniós ökocímkével, ha az e határozat 1. cikkében meghatározott „másolópapír és grafikai célra szánt papír” termékcsoportba tartozik, és megfelel az e határozat mellékletében megállapított ökológiai kritériumoknak és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek.

4. cikk

A „másolópapír és grafikai célra szánt papír” termékcsoport ökológiai kritériumai, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények e határozat elfogadásának dátumától számítva négy évig érvényesek.

5. cikk

A „másolópapír és grafikai célra szánt papír” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám: „011”.

6. cikk

A 2002/741/EK határozat hatályát veszti.

7. cikk

(1)   A 6. cikkben foglaltaktól eltérve a „másolópapír és grafikai célra szánt papír” termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozóan az e határozat elfogadásának dátuma előtt benyújtott uniós ökocímke-kérelmeket a 2002/741/EK határozatban megállapított feltételek szerint kell elbírálni.

(2)   A „másolópapír és grafikai célra szánt papír” termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozóan az e határozat elfogadását követően, de még 2011. június 30. előtt benyújtott ökocímke-kérelmek elbírálásához a 2002/741/EK határozat és e határozat kritériumai egyaránt alapul vehetők.

Ezen kérelmek elbírálásakor az alapul vett határozat követelményeit kell figyelembe venni.

(3)   A 2002/741/EK határozatban megállapított kritériumok szerint elbírált kérelem alapján odaítélt ökocímke ezen határozat elfogadásának dátumától számítva 12 hónapig használható.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 7-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja


(1)  HL L 27., 2010.1.30., 1. o.

(2)  HL L 210., 1999.8.10., 16. o.

(3)  HL L 237., 2002.9.5., 6. o.


MELLÉKLET

KERETSZABÁLYOK

A kritériumok megállapításának célja

E kritériumok célja különösen a mérgező vagy eutróf anyagok vizekbe történő kibocsátásának csökkentése, az energiafelhasználásból eredő környezetkárosító hatások, illetve kockázatok (globális felmelegedés, savasodás, az ózonréteg lebontása, meg nem újuló energiaforrások kimerülése) csökkentése az energiafogyasztás és az ahhoz kapcsolódó, a levegőbe történő kibocsátás csökkentése révén, a veszélyes vegyi anyagok használatával kapcsolatos környezeti károk, illetve kockázatok csökkentése, valamint az erdők védelme érdekében a fenntartható gazdálkodás elveinek alkalmazása.

KRITÉRIUMOK

Az alábbi szempontok mindegyikére külön kritériumok vonatkoznak:

1.

Vízbe és levegőbe történő kibocsátás

2.

Energiafelhasználás

3.

Rostanyagok: fenntartható erdőgazdálkodás

4.

Veszélyes vegyi anyagok

5.

Hulladékgazdálkodás

6.

Használatra való alkalmasság

7.

A csomagoláson feltüntetett információk

8.

Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

Az ökológiai kritériumok kiterjednek a cellulózgyártás teljes folyamatára – beleértve annak minden részfolyamatát – a primer alapanyagok/újrahasznosított nyersanyagok üzembe történő belépésétől addig a pontig, ahol a cellulóz elhagyja a cellulózgyárat, valamint a papírgyártás esetében is a cellulóz pépesítésétől (illetve az újrahasznosított papír feloldásától) a papír feltekercseléséig minden részfolyamatra.

Az ökológiai kritériumok nem terjednek ki a cellulóz, a papír, illetve a nyersanyagok szállítására, feldolgozására és csomagolására.

Értékelési és ellenőrzési követelmények:

A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények kritériumonként fel vannak tüntetve.

Amennyiben a kérelmezőnek a kritériumoknak való megfeleléssel kapcsolatban nyilatkozatokat, dokumentációt, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy egyéb bizonyítékokat kell benyújtania, akkor azok értelemszerűen származhatnak a kérelmezőtől és/vagy beszállítójától (beszállítóitól) és/vagy adott esetben ez utóbbi(ak) beszállítójától (beszállítóitól) és így tovább.

Adott esetben az egyes kritériumoknál megadott vizsgálati módszerektől eltérő vizsgálati módszerek is alkalmazhatók, ha a kérelmet elbíráló, illetékes testület elfogadja azok egyenértékűségét.

A vizsgálatokat lehetőség szerint olyan laboratóriumoknak kell elvégezniük, amelyek megfelelnek az EN ISO 17025 vagy azzal egyenértékű szabvány általános követelményeinek.

Az illetékes testület helyszíni ellenőrzéseken köteles megbizonyosodni az ezen kritériumoknak való megfelelőségről.

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE HASZNÁLATÁNAK KRITÉRIUMAI

1. kritérium –   Vízbe és levegőbe történő kibocsátás

a)   Kémiai oxigénigény (KOI), kén (S), nitrogén-oxidok (NOx) és foszfor (P)

E paraméterek mindegyikénél a cellulóz- és papírgyártásból a levegőbe és/vagy vízbe történő kibocsátást terhelési pontokban kell kifejezni (PKOI, PS, PNOx, PP) az alábbiak szerint:

A PKOI, PS, PNOx vagy PP terhelési pontok egyike sem haladhatja meg az 1,5-öt.

A terhelési pontok összege (Pösszes = PKOI + PS + PNOx + PP) nem lehet 4,0-nál nagyobb.

A PKOI számítását a következőképpen kell végezni (a PS, a PNOx és a PP értékét ugyanígy kell kiszámítani):

Minden egyes felhasznált „i” cellulózra a kapcsolódó KOI-kibocsátásokat (KOIcellulóz,i kg/légszáraz tonnában [ADT – air dried tonne] kifejezve) súlyozni kell az egyes felhasznált cellulózok aránya szerint („i” cellulóz a cellulóz légszáraz tonnájaként), majd értéküket össze kell adni. Ezután a cellulóztípusok súlyozott KOI-kibocsátását hozzá kell adni a papírgyártás során keletkező KOI-kibocsátás mért értékéhez: az eredmény a teljes KOI-kibocsátás (KOIösszes).

A cellulózgyártás súlyozott KOI-referenciaértékét ugyanígy kell kiszámítani, azaz az egyes felhasznált cellulóztípusok súlyozott referenciaértékeinek összegét hozzá kell adni a papírgyártás referenciaértékéhez: az eredmény a teljes KOI-referenciaérték (KOIref,összes). Az egyes felhasznált cellulóztípusok és a papírgyártás referenciaértékeit az 1. táblázat tartalmazza.

Végül a teljes KOI-kibocsátást a következőképpen kell elosztani a teljes KOI-referenciaértékkel:

Formula

1.   táblázat

A különböző cellulóztípusokból és a papírgyártásból származó kibocsátások referenciaértékei

Cellulózfajta/papír

Kibocsátás (kg/ADT) (1)

KOI referencia

S referencia

NOx, referencia

P referencia

Fehérített cellulózpép (nem szulfit)

18,0

0,6

1,6

0,045 (1)

Fehérített cellulózpép (szulfit)

25,0

0,6

1,6

0,045

Fehérítetlen cellulózpép

10,0

0,6

1,6

0,04

CTMP

15,0

0,2

0,3

0,01

TMP/facsiszolat

3,0

0,2

0,3

0,01

Újrahasznosított rostpép

2,0

0,2

0,3

0,01

Papír (nem integrált malmok esetében, ahol az összes felhasznált cellulózt kereskedelmi forgalomban szerzik be).

1

0,3

0,8

0,01

Papír (egyéb malmok)

1

0,3

0,7

0,01

Amennyiben egyazon gyártóüzem hőenergiát és villamos energiát is termel, a villamosenergia-termelésből eredő S- és NOx-kibocsátás értéke levonható az összes mennyiségből. A villamosenergia-termelésből eredő kibocsátás aránya az alábbi képlet segítségével számítható ki:

2 × (MWh(villamos energia))/[2 × MWh(villamos energia) + MWh(hőenergia)]

A képletben a villamos energia a kapcsolt energiatermelő létesítményben termelt villamos energiát jelenti.

A hőenergia az erőműből a cellulóz-, illetve papírgyárba szállított nettó hőmennyiség.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező köteles benyújtani azokat a részletes számításokat, amelyek igazolják ennek a kritériumnak a teljesülését, valamint mellékelni az ezt alátámasztó dokumentációt, amelyben szerepelnie kell az alábbi vizsgálati módszerek szerint elkészített vizsgálati jegyzőkönyveknek: KOI: ISO 6060; NOx: ISO 11564; S(oxid.): EPA no.8; S(red.): EPA no. 16A; olaj kéntartalma: ISO 8754; szén kéntartalma: ISO 351; P: EN ISO 6878, APAT IRSA CNR 4110 vagy Dr Lange LCK 349.

Az igazoló dokumentációban fel kell tüntetni a mérések gyakoriságát és a KOI, S és NOx terhelési pontok számítását. A dokumentációban fel kell tüntetni az összes S- és NOx-kibocsátást, amely a cellulóz és a papír előállítása során keletkezik, beleértve a gyártóüzemen kívül előállított gőzt, kivéve azonban azokat a kibocsátásokat, amelyek a villamosenergia-termeléshez kapcsolódnak. A méréseknek ki kell terjedniük a regeneráló kazánokra, mészégető kemencékre, gőzkazánokra és az erős szagú gázok égetőkemencéire. A diffúz kibocsátásokat figyelembe kell venni. A levegőbe történő kénkibocsátásról szóló jegyzőkönyvben megadott értékben szerepelnie kell mind az oxidált, mind a redukált kénkibocsátásoknak (dimetil-szulfid, metil-merkaptán, hidrogén-szulfid és hasonlók). Az olaj, szén és más, ismert kéntartalmú külső tüzelőanyag segítségével történő hőenergia-előállításhoz kapcsolódó kénkibocsátások mérés helyett számítással is megadhatók, és ezeket figyelembe kell venni.

A vízbe történő kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni, az üzemben elvégzett kezelés vagy települési szennyvíztisztító telepen végzett kezelés után. A mérési időszakot 12 hónap gyártására kell alapozni. Új vagy felújított gyártóüzem esetében a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A mérésnek az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

Mivel integrált malmok esetében nehéz elkülöníteni a cellulóz és a papír kibocsátásértékeit, ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó kibocsátás értéke legyen nulla, a papírmalomra vonatkozó érték pedig tartalmazza a cellulózgyártás és a papírgyártás értékét is.

b)   AOX

2013. március 31-ig a felhasznált egyes cellulózfajták előállításából származó AOX-kibocsátás nem haladhatja meg a 0,20 kg/légszáraz tonnát.

2013. április 1-jétől az ezen határozatban foglalt kritérium érvényességének lejártáig a felhasznált egyes cellulózfajták előállításából származó AOX-kibocsátás nem haladhatja meg a 0,17 kg/légszáraz tonnát.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az AOX ISO 9562 szerinti módszerrel végzett mérésről szóló vizsgálati jegyzőkönyvet, valamint az e kritériumnak való megfelelést igazoló részletes számításokat és az ezeket alátámasztó dokumentációt.

Az igazoló dokumentációban fel kell tüntetni a mérés gyakoriságát. Az AOX-et csak olyan folyamatokban kell mérni, ahol klórvegyületeket használnak a cellulóz fehérítéséhez. Az AOX-et nem kell mérni a nem integrált papírgyártásból származó szennyvízben vagy fehérítés nélküli papírgyártásból származó szennyvizekben, illetve ha a fehérítést klórmentes anyagokkal végzik.

A kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni, az üzemben elvégzett kezelés vagy egy települési szennyvíztisztító telepen végzett kezelés után. A mérési időszakot 12 hónap gyártására kell alapozni. Új vagy felújított termelő üzem esetében a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A mérésnek az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

c)   CO2

A szén-dioxid nem megújuló forrásokból történő kibocsátása, beleértve a villamosenergia-termelésből származó kibocsátásokat is (akár a gyártóüzem telephelyén történik, akár azon kívül) nem haladhatja meg az előállított papír tonnájakénti 1 000 kg-ot. Nem integrált malmok esetében (ahol az összes felhasznált cellulózt kereskedelmi forgalomban szerzik be) a kibocsátás nem haladhatja meg a tonnánkénti 1 100 kg-ot. A kibocsátásokat a cellulóz- és a papírgyártásból származó kibocsátások összegeként kell kiszámítani.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az e kritérium teljesülését igazoló, részletes számításokat a kapcsolódó alátámasztó dokumentációval együtt.

A levegőbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségéről szintén adatokat kell közölni. Ebben szerepelnie kell a cellulóz- és papírgyártás során felhasznált összes nem megújuló tüzelőanyag-forrásnak, beleértve a villamosenergia-termelésből származó kibocsátásokat is (függetlenül attól, hogy az energiát a gyártóüzem telephelyén vagy azon kívül termelik).

Az alábbi kibocsátási tényezők alapján kell kiszámítani a tüzelőanyagokból származó CO2-kibocsátást:

2.   táblázat

Tüzelőanyag

CO2 fosszilis-kibocsátás

Mértékegység

Szén

95

g CO2 fosszilis/MJ

Nyersolaj

73

g CO2 fosszilis/MJ

Fűtőolaj 1.

74

g CO2 fosszilis/MJ

Fűtőolaj 2–5.

77

g CO2 fosszilis/MJ

PB-gáz

69

g CO2 fosszilis/MJ

Földgáz

56

g CO2 fosszilis/MJ

Hálózati villamos energia

400

g CO2 fosszilis/kWh

A számítások vagy a tömegmérleg-egyenlegek időszaka 12 hónapos gyártási időszakon alapul. Új vagy felújított gyártóüzem esetében a méréseket az üzem legalább 45 egymást követő napon át tartó stabil üzemelésére kell alapozni. A számításnak az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

A gyártási folyamatokhoz beszerzett és felhasznált, megújuló energiaforrásokból (2) származó energia mennyiségét nem kell figyelembe venni a CO2-kibocsátások kiszámításakor: a kérelmezőnek ugyanakkor megfelelő dokumentációval kell igazolnia, hogy a papírmalomban ténylegesen ilyen jellegű energiát használt fel, illetve ezt az energiát külső forrásból vásárolta.

2. kritérium –   Energiafelhasználás

a)   Villamos energia

A cellulóz- és papírgyártáshoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást terhelési pontokban (PE) kell kifejezni, az alábbiak szerint:

A terhelési pontok összege (PE) legfeljebb 1,5 lehet.

A PE értékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden felhasznált „i” cellulózra a vonatkozó villamosenergia-fogyasztást (Ecellulóz, i, kWh/légszáraz tonnában (ADT) kifejezve) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Ecellulóz, i = belső előállítású villamos energia + vásárolt villamos energia – eladott villamos energia

Papírgyártásra vonatkozó számítás: A papírgyártáshoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást (Epapír) hasonlóképpen kell kiszámítani:

Epapír = belső előállítású villamos energia + vásárolt villamos energia – eladott villamos energia

Végül a cellulóz- és a papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint megkapjuk a terhelési pontok összegét (PE):

Formula

Mivel integrált malmok esetében nehéz elkülöníteni a cellulóz és a papír villamosenergia-értékeit, ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztás értéke legyen nulla, a papírmalomra vonatkozó érték pedig tartalmazza a cellulózgyártás és a papírgyártás értékét is.

b)   Tüzelőanyag (hőtermelés):

A cellulóz- és papírgyártással kapcsolatos tüzelőanyag-fogyasztást terhelési pontokban (PF) kell kifejezni, az alábbiak szerint:

A terhelési pontok összege (PF) legfeljebb 1,5 lehet.

A PF értékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Cellulózgyártásra vonatkozó számítás: minden felhasznált „i” cellulózra a vonatkozó tüzelőanyag-fogyasztást (Fcellulóz, i, kWh/légszáraz tonnában (ADT) kifejezve) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Fcellulóz, i = belső előállítású tüzelőanyag + vásárolt tüzelőanyag – eladott tüzelőanyag – 1,25 × belső előállítású villamos energia

Megjegyzés:

Az Fcellulóz, i értéket (és a PF, cellulóz-ban a megfelelő részesedését) nem kell kiszámítani a facsiszolatra, kivéve, ha légszáraz mechanikai eljárással előállított kereskedelmi rostanyagról van szó, amely legalább 90 % szárazanyagot tartalmaz.

A fenti egyenletben az „eladott tüzelőanyagok” értékébe be kell számítani az eladott hő termeléséhez felhasznált tüzelőanyag mennyiségét.

Papírgyártásra vonatkozó számítás: a papírgyártáshoz kapcsolódó tüzelőanyag-fogyasztást (Fpapír kWh/ADT-ben kifejezve) hasonlóképpen kell kiszámítani:

Fpapír = belső előállítású tüzelőanyag + vásárolt tüzelőanyag – eladott tüzelőanyag – 1,25 × belső előállítású villamos energia

Végül a cellulóz- és a papírgyártás terhelési pontjait összegezve az alábbiak szerint megkapjuk a terhelési pontok összegét (PF):

Formula

3.   táblázat

A villamos energia és a tüzelőanyag referenciaértékeinek táblázata

Cellulózfajta

Tüzelőanyag kWh/ADT

Freferencia

Villamos energia kWh/ADT

Ereferencia

Cellulózpép

4 000

(Megjegyzés: legalább 90 % szárazanyag-tartalmú légszáraz eljárással előállított kereskedelmi rostanyag (admp) esetében ez az érték a szárítási energiára való tekintettel 25 %-kal növelhető)

800

Facsiszolat

900

(Megjegyzés: ez az érték kizárólag az admp-re vonatkozik)

1 900

CTMP

1 000

2 000

Újrahasznosított rostpép

1 800

(Megjegyzés: admp esetében ez az érték a szárítási energiára való tekintettel 25 %-kal növelhető)

800

Papírfajta

Tüzelőanyag

kWh/tonna

Villamos energia

kWh/tonna

Nem bevont famentes finompapír

Magazinpapír (SC)

1 800

600

Bevont famentes finompapír

Bevont magazinpapír (LWC, MWC)

1 800

800

Értékelés és ellenőrzés (a)-ra és b)-re): A kérelmezőnek be kell nyújtania az e kritérium teljesülését igazoló, részletes számításokat a kapcsolódó összes alátámasztó dokumentációval együtt. A jelentésben szerepelnie kell a teljes villamosenergia- és tüzelőanyag-fogyasztásnak.

A kérelmezőnek ki kell számítania az összes energiabemenetet külön-külön meghatározva a cellulóz- és papírgyártás során felhasznált hőenergia/tüzelőanyagok és villamos energia mennyiségét, beleértve az újrahasznosított papír gyártásakor a hulladékpapír festékmentesítéséhez használt energiát is. A nyersanyagok szállítása, valamint a feldolgozás és a csomagolás során felhasznált energia nem szerepelhet az energiafogyasztási számításokban.

A teljes hőenergiának tartalmaznia kell az összes vásárolt tüzelőanyagot. A hőenergia tartalmazza még a gyártóüzemi folyamatokból származó folyadékok és hulladékok (pl. fahulladék, fűrészpor, folyadékok, hulladékpapír és gyártási selejt) elégetésével visszanyert hőenergiát, valamint a villamos energiának a gyártóüzem telephelyén történő termeléséből visszanyert hőenergiát – azonban a kérelmezőnek az ilyen forrásokból származó hőenergiának csak a 80 %-át kell figyelembe vennie a teljes hőenergia kiszámításánál.

A villamos energia az elektromos hálózatból származó nettó villamos energiát és a gyártóüzem telephelyén termelt villamos energiát jelenti, elektromos teljesítményként mérve. A szennyvíz tisztításához használt villamos energiát nem kell számításba venni.

Ha villamos energiával, mint hőforrással gőzt fejlesztenek, akkor a gőz hőértékét ki kell számítani, majd el kell osztani 0,8-del, és hozzá kell adni a teljes tüzelőanyag-fogyasztáshoz.

Mivel integrált malmok esetében nehéz elkülöníteni a cellulóz és a papír tüzelőanyag (hő) értékeit, ha csak egy összesített érték áll rendelkezésre a cellulóz- és papírgyártással kapcsolatban, a cellulózhoz kapcsolódó tüzelőanyag-/(hő)fogyasztás értéke legyen nulla, a papírmalomra vonatkozó érték pedig tartalmazza a cellulózgyártás és a papírgyártás értékét is.

3. kritérium –   Rostanyagok – fenntartható erdőgazdálkodás

A papírban nyersanyagként felhasznált rostanyag lehet újrahasznosított vagy primer rostanyag.

A primer rostanyagot illetően a fenntartható erdőgazdálkodás alatt álló forrásból való származást, valamint a felügyeleti lánc ellenőrzését független harmadik fél, például az FSC vagy a PEFC tanúsítványával, illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek dokumentációjával kell igazolni.

Amennyiben az igénybe vett tanúsítási rendszer egy adott terméken vagy terméksoron belül engedélyezi a tanúsított és nem tanúsított anyagok együttes használatát, a nem tanúsított anyagok aránya nem haladhatja meg az 50 %-ot. A nem tanúsított anyagokat olyan rendszerrel kell ellenőrizni, amely garanciát biztosít arra, hogy az anyagok jogszerű forrásból származnak és megfelelnek az adott rendszer nem tanúsított anyagokkal kapcsolatban támasztott minden egyéb kívánalmának.

Az erdőgazdálkodási és/vagy felügyeleti lánccal kapcsolatos tanúsítványt kiállító tanúsító testületnek rendelkeznie kell a tanúsítási rendszer akkreditációjával/elismerésével.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező a cellulóz- és papírgyártás során használt rostanyagok típusát, mennyiségét és eredetét megnevező dokumentációt köteles benyújtani.

Primer rostanyagok használata esetén a termék fenntartható erdőgazdálkodás alatt álló forrásból való származását, valamint a felügyeleti lánc ellenőrzését független harmadik fél, például a PEFC vagy az FSC tanúsítványával, illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek dokumentációjával kell igazolni. Amennyiben a termék vagy a terméksor nem tanúsított anyagot is tartalmaz, igazolni kell, hogy annak aránya a termékben legfeljebb 50 %, és a nem tanúsított anyagokat olyan rendszerrel kell ellenőrizni, amely garanciát biztosít arra, hogy az anyagok jogszerű forrásból származnak és megfelelnek az adott rendszer nem tanúsított anyagokkal kapcsolatban támasztott minden egyéb kívánalmának.

Újrahasznosított rost használatakor a kérelmezőnek az EN 643 vagy egy azzal egyenértékű szabvány szerint nyilatkoznia kell a termékhez felhasznált újrahasznosított papír fajták szerinti mennyiségéről. A kérelmezőnek emellett nyilatkozatban kell kijelentenie, hogy az előállításhoz nem használt fel (saját vagy megvásárolt) papírgyári selejtet.

4. kritérium –   Tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagok és keverékek

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező köteles jegyzéket készíteni a cellulóz- és papírgyártás során használt vegyi készítményekről, és azt a megfelelő dokumentumokkal (például biztonsági adatlapokkal) együtt benyújtani. Ebben a jegyzékben szerepelnie kell a gyártási folyamat során felhasznált összes vegyi anyag mennyiségének, funkciójának és beszállítójának.

a)   Veszélyes anyagok és keverékek

A 66/2010/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdése értelmében a termék része vagy egésze nem tartalmazhat az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 57. cikkében említett anyagokat, sem pedig olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek kimerítik az alábbiakban meghatározott veszélyességi osztályok vagy kategóriák feltételeit.

A figyelmeztető mondatok és a kockázatra utaló figyelmeztetések (R-mondatok) felsorolása:

A GHS szerinti figyelmeztető mondatok (4)

Uniós figyelmeztető mondat (5)

H300 Lenyelve halálos

R28

H301 Lenyelve mérgező

R25

H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet

R65

H310 Bőrrel érintkezve halálos

R27

H311 Bőrrel érintkezve mérgező

R24

H330 Belélegezve halálos

R23/26

H331 Belélegezve mérgező

R23

H340 Genetikai károsodást okozhat

R46

H341 Feltételezhetően genetikai károsodást okozhat

R68

H350 Rákot okozhat

R45

H350i Belélegzéssel rákot okozhat

R49

H351 Feltehetően rákot okoz

R40

H360F Károsíthatja a termékenységet

R60

H360D Károsíthatja a születendő gyermeket

R61

H360FD Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket

R60/61/60–61

H360Fd Károsíthatja a termékenységet vagy feltehetően károsítja a születendő gyermeket

R60/63

H360Df Károsíthatja a születendő gyermeket vagy feltehetően károsítja a termékenységet

R61/62

H361f Feltehetően károsítja a termékenységet

R62

H361d Feltehetően károsítja a születendő gyermeket

R63

H361fd Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket

R62–63

H362 A szoptatott gyermeket károsíthatja

R64

H370 Károsítja a szerveket

R39/23/24/25/26/27/28

H371 Károsíthatja a szerveket

R68/20/21/22

H372 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket

R48/25/24/23

H373 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsíthatja a szerveket

R48/20/21/22

H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra

R50

H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

R50–53

H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

R51–53

H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

R52–53

H413 Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra

R53

EUH059 Veszélyes az ózonrétegre

R59

EUH029 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek

R29

EUH031 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R31

EUH032 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek

R32

EUH070 Szembe kerülve mérgező

R39–41

A cellulózon vagy a papíron nem használható olyan, kereskedelmi forgalomban lévő színezőanyag-készítmény, színezék, felületkezelő szer, segédanyag és bevonat, amelyhez az alkalmazás időpontjában a H317 R-mondatot rendelték vagy rendelhetik: Allergiás bőrreakciót válthat ki.

R43

A fenti követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az anyagok vagy keverékek, amelyek jellemzői a feldolgozás hatására olyan mértékben módosulnak (például biológiai úton már nem vehetők fel vagy kémiailag átalakulnak, hogy az esetükben azonosított veszélyek már nem állnak fenn.

A fenti táblázatban felsorolt veszélyességi osztályokba vagy kategóriákba való besorolás feltételeit kimerítő anyagok és keverékek, amelyekhez az alkalmazás időpontjában a fenti figyelmeztető vagy R-mondatokat rendelték vagy rendelhetik, valamint az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének a), b) vagy c) pontjában foglalt kritériumok szerinti anyagok koncentrációs határértékei nem haladhatják meg az 1272/2008/EK rendelet 10. cikkével összhangban meghatározott általános és egyedi koncentrációs határértékeket. Ha egy adott anyag vonatkozásában meg lett határozva egyedi koncentrációs határérték, akkor elsősorban annak kell megfelelni, és csak utána az általános határértékeknek.

Az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének d), e) vagy f) pontjában foglalt kritériumok szerinti anyagok koncentrációs határértékei nem haladhatják meg a 0,1 tömegszázalékot.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek ezen kritérium teljesítésének igazolásához meg kell adnia a gyártási folyamatban felhasznált anyagok mennyiségét (kg/ADT előállított papír) és nyilatkoznia kell arról, hogy az ezen kritériummal kapcsolatban említett anyagok a késztermékben nincsenek jelen a meghatározott határértéknél nagyobb koncentrációban. Az anyagok és készítmények koncentrációit fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkében foglalt követelmények szerint.

b)   Az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerint felsorolt anyagok

Nem engedélyezhető eltérés a 66/2010/EK rendelet 6. cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett tilalom alól a keverékekben, árucikkekben, illetve összetett árucikkek bármely homogén alkotórészében 0,1 %-nál nagyobb koncentrációban jelen levő azon anyagok esetében, amelyek a kockázatok szempontjából különösen aggályos vegyi anyagoknak minősülnek, és amelyek szerepelnek az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkében említett jegyzékben. Amennyiben a koncentráció nem éri el a 0,1 %-ot, az 1272/2008/EK rendelet 10. cikke szerint meghatározott egyedi koncentrációs határértékek alkalmazandók.

Értékelés és ellenőrzés: A kockázatok szempontjából különösen aggályosnak minősített és az 1907/2006/EK rendelet 59. cikke szerinti jelöltlistán szereplő vegyi anyagok jegyzéke itt olvasható:

http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp

A jegyzékre hivatkozni kell a kérelmezés napján.

A kérelmezőnek ezen kritérium teljesítésének igazolásához meg kell adnia a gyártási folyamatban felhasznált anyagok mennyiségét (kg/ADT előállított papír) és nyilatkoznia kell arról, hogy az ezen kritériummal kapcsolatban említett anyagok a késztermékben nincsenek jelen a meghatározott határértéknél nagyobb koncentrációban. A koncentrációt fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkében foglalt követelmények szerint.

c)   Klór

Klórgáz fehérítőszerként nem használható. Ez a követelmény nem vonatkozik a klór-dioxid előállításához és alkalmazásához használt klórgázra.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező köteles benyújtani a cellulózgyártó(k) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy klórgázt nem használtak fehérítőszerként. Megjegyzés: bár ez a követelmény az újrahasznosított rostanyagok fehérítésére is vonatkozik, elfogadható, ha a rostanyagokat életciklusuk korábbi szakaszában esetleg klórgázzal fehérítették.

d)   APEO-k

Alkil-fenol-etoxilátok vagy más alkil-fenol származékok nem adagolhatók a tisztító vegyi anyagokhoz, a festékmentesítő vegyi anyagokhoz, a habzásgátló anyagokhoz, diszpergálószerekhez vagy mázanyaghoz. Az alkil-fenol származékok olyan anyagok, amelyek lebomlásakor alkil-fenolok keletkeznek.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező köteles benyújtani a vegyi anyag szállítójának (szállítóinak) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy alkil-fenol-etoxilátokat vagy más alkil-fenol származékokat nem adagoltak ezekhez a termékekhez.

e)   Maradék monomerek

Azoknak a maradék monomereknek a teljes mennyisége (az akril-amid kivételével), amelyekhez az alábbi R-mondatok bármelyikét (vagy azok bármely kombinációját) rendelték vagy rendelhetik, és amelyek a mázanyagokban, rostkötő anyagokban, erősítőanyagokban, víztaszító anyagokban vagy a gyártóüzem telephelyén vagy azon kívül történő víztisztítás során használt anyagokban vannak jelen, nem haladhatja meg (szilárdanyag-tartalmuk alapján számítva) a 100 ppm koncentrációt.

Figyelmeztető mondatok (6)

R-mondatok (7)

H340 Genetikai károsodást okozhat

R46

H350 Rákot okozhat

R45

H350i Belélegzéssel rákot okozhat

R49

H351 Feltehetően rákot okoz

R40

H360F Károsíthatja a termékenységet

R60

H360D Károsíthatja a születendő gyermeket

R61

H360FD Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket

R60/61/60–61

H360Fd Károsíthatja a termékenységet vagy feltehetően károsítja a születendő gyermeket

R60/63

H360Df Károsíthatja a születendő gyermeket vagy feltehetően károsítja a termékenységet

R61/62

H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra

R50/50–53

H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

R50–53

H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

R51–53

H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz

R52–53

H413 Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra

R53

A mázanyagokban, rostkötő anyagokban, erősítőanyagokban, víztaszító anyagokban vagy a gyártóüzem telephelyén vagy azon kívül történő víztisztítás során használt anyagokban (szilárdanyag-tartalmuk alapján számítva) 700 ppm-nél nagyobb koncentrációban akril-amid nem lehet jelen.

Az illetékes testület mentességet biztosíthat a kérelmező számára a fenti követelmények teljesítése alól a gyártóüzem telephelyén kívül történő víztisztítás során használt vegyi anyagokkal kapcsolatban.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező megfelelő dokumentumokkal (például biztonsági adatlapokkal) alátámasztott nyilatkozatban köteles igazolni e kritérium teljesülését.

f)   Felületaktív anyagok festékmentesítő készítményekben

A festékmentesítéshez használt összes felületaktív anyagnak biológiailag teljesen lebonthatónak kell lennie (a vizsgálati módszereket és küszöbértékeket lásd az alábbiakban).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy megfelel a fenti kritériumnak, mellékelve az egyes felületaktív anyagok biztonsági adatlapjait vagy vizsgálati jegyzőkönyveit, amelyekben szerepel a vizsgálati módszer, a küszöbérték és a következő vizsgálati módszerek és küszöbértékek egyikének alkalmazásával nyert következtetések: az OECD 302 A–C (vagy azzal egyenértékű ISO-szabványok), a 302 A és B esetében legalább 70 %-os, a 302 C esetében legalább 60 %-os 28 napos lebontási százalékaránnyal (beleértve az adszorpciót is).

g)   Biocidok

A rostokat tartalmazó keringető vízrendszerben levő nyálkaképző szervezetek ellen használt biocidok vagy biosztatikus hatóanyagok aktív összetevői nem lehetnek potenciálisan bioakkumulatívak. Szükséges, hogy a biocidok bioakkumulációs potenciálját < 3,0 log Pow (az oktanol/víz megoszlási együttható logaritmusa) jellemezze, vagy a kísérleti úton meghatározott biokoncentrációs tényező legyen ≤ 100.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy megfelel a fenti kritériumnak, mellékelve az egyes felületaktív anyagok biztonsági adatlapjait vagy vizsgálati jegyzőkönyveit, amelyekben szerepel a vizsgálati módszer, a küszöbérték és a következő vizsgálati módszerek és a küszöbértékek, valamint az alábbi vizsgálati módszerek alapján tett következtetések: OECD 107, 117 vagy 305 A–E.

h)   Azoszínezékek

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének megfelelően nem használhatók fel olyan azoszínezékek, amelyek az alábbiakban felsorolt aromás aminokra bomlanak:

1.

4-amino-bifenil

(92-67-1)

2.

benzidin

(92-87-5)

3.

4-klór-o-toluidin

(95-69-2)

4.

2-naftilamin

(91-59-8)

5.

o-amino-azotoluol

(97-56-3)

6.

2-amino-4-nitrotoluol

(99-55-8)

7.

p-klóranilin

(106-47-8)

8.

2,4-diamino-anizol

(615-05-4)

9.

4,4’-diamino-difenil-metán

(101-77-9)

10.

3,3’-diklór-benzidin

(91-94-1)

11.

3,3’-dimetoxi-benzidin

(119-90-4)

12.

3,3’-dimetil-benzidin

(119-93-7)

13.

3,3’-dimetil-4,4’-diamino-difenil-metán

(838-88-0)

14.

p-krezidin

(120-71-8)

15.

4,4’-metilén-bisz(2-klór-anilin)

(101-14-4)

16.

4,4’-oxi-dianilin

(101-80-4)

17.

4,4’-tio-dianilin

(139-65-1)

18.

o-toluidin

(95-53-4)

19.

2,4-diamino-toluol

(95-80-7)

20.

2,4,5-trimetil-anilin

(137-17-7)

21.

4-amino-azo-benzol

(60-09-3)

22.

o-anizidin

(90-04-0)

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy megfelel ennek a kritériumnak.

i)   Fémkomplex színezőanyagok vagy pigmentek

Olyan színezőanyagok és pigmentek, amelyek ólom, réz, króm, nikkel vagy alumínium alapúak, nem használhatók. Réz-ftalocianin színezőanyagok és pigmentek azonban használhatók.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtania.

j)   Színezőanyagok ionos szennyeződései

A felhasznált színezőanyagokban jelen levő ionos szennyeződések szintje nem haladhatja meg a következő értékeket: Ag 100 ppm; As 50 ppm; Ba 100 ppm; Cd 20 ppm; Co 500 ppm; Cr 100 ppm; Cu 250 ppm; Fe 2 500 ppm; Hg 4 ppm; Mn 1 000 ppm; Ni 200 ppm; Pb 100 ppm; Se 20 ppm; Sb 50 ppm; Sn 250 ppm; Zn 1 500 ppm.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtania.

5. kritérium –   Hulladékgazdálkodás

Minden cellulóz- és papírgyártó gyártóüzemnek rendelkeznie kell (a kérdéses cellulóz- és papírgyártó gyártóüzemek tekintetében az illetékes hatóságok meghatározása szerinti) hulladék, valamint az ökocímkével ellátott termék gyártásából származó melléktermékek kezelésére szolgáló rendszerrel. A kérelemnek tartalmaznia kell a rendszer dokumentációját vagy leírását, legalább az alábbi információkkal:

az újrahasznosítható anyagnak az egyéb hulladéktól való elválasztására és a felhasználására szolgáló eljárások,

az anyagok egyéb célú újrahasznosításának eljárásai, például égetési eljárás a termelési folyamathoz szükséges gőz- vagy hőfejlesztéshez, illetve mezőgazdasági célú felhasználás,

a veszélyes hulladék kezelésének és ártalmatlanításának eljárásai (a kérdéses cellulóz- és papírgyártó gyártóüzemek tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok meghatározása szerint).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek részletesen ismertetnie kell az egyes érintett gyártóüzemek hulladékgazdálkodási eljárásait, és nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy teljesül ez a kritérium.

6. kritérium –   Használatra való alkalmasság

A terméknek a tervezett használatra alkalmasnak kell lennie.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek megfelelő dokumentumokkal kell igazolnia a kritériumnak való megfelelést. A vizsgálati módszereknek az alábbi szabványok egyikét kell követniük:

Másolópapír: EN 12281 – „Nyomó- és irodai papírok. Száraz festékes (toner) képalkotási eljáráshoz alkalmazott másolópapír követelményei”.

Végtelenített papír: EN 12858 – „Papír. Nyomó- és irodai papír. A végtelenített papír követelményei”.

A terméknek teljesítenie kell a vonatkozó szabványokban foglalt tartóssági követelményeket. A felhasználói kézikönyvben fel kell sorolni a tartóssági értékeléshez használt normákat és szabványokat.

A fenti módszereken kívül a gyártó a termék használatra való alkalmasságát a papírminőséget tanúsító egyéb megfelelő dokumentumokkal is igazolhatja, amennyiben azok a szállító megfelelőségi nyilatkozatának általános követelményeit rögzítő EN ISO/IEC 17050-1:2004 szabvány szerint készültek.

7. kritérium –   A csomagoláson feltüntetett információk

A termék csomagolásán szerepelnie kell a következő szövegnek:

„Kérjük, újrahasznosításhoz gyűjtse a használt papírt!”

Ha a termék újrahasznosított rostokat is tartalmaz, a gyártónak az ökocímke mellett a csomagoláson fel kell tüntetnie a minimális újrahasznosított rosttartalom százalékos arányát.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek csomagolásmintát kell mellékelnie a kérelemhez, amely az előírás szerinti összes információt tartalmazza.

8. kritérium –   Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

A termékre opcionális címke helyezhető az alábbi szöveggel:

„—

Kis mértékű lég- és vízszennyezés

Tanúsított rosttartalom ÉS/VAGY újrahasznosított rosttartalom [az adott helyzetnek megfelelően]

Korlátozott veszélyesanyag-tartalom”.

Az opcionális szöveges címke használatával kapcsolatban az alábbi weboldalon elérhető útmutató szolgál információkkal:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/promo/pdf/logo%20guidelines.pdf

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmező köteles benyújtani a termék csomagolásának mintáját, amelyen látható a címke, továbbá egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel a fenti kritériumnak.


(1)  E szint teljesítése alól mentesség adható legfeljebb 0,1 értékig, amennyiben a P magasabb értéke bizonyíthatóan a facellulóz magasabb természetes P-tartalmának tudható be.

(2)  A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.) meghatározottak szerint.

(3)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(4)  Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.) foglaltak szerint.

(5)  A 67/548/EGK tanácsi irányelvben (HL 196., 1967.8.16., 1. o.) foglaltak szerint.

(6)  Az 1272/2008/EK rendeletben foglaltak szerint.

(7)  A 67/548/EGK irányelvben foglaltak szerint.