(1)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 9. cikkében említett alapvető elemeket megsértették.

(2)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 96. cikke alapján 2009. július 6-án az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának (AKCS) képviselői jelenlétében konzultációk nyíltak meg a Madagaszkári Köztársasággal, amelyek során a hatalmon lévő átmeneti főhatóság képviselői sem kielégítő javaslatokat, sem megfelelő kötelezettségvállalásokat nem terjesztettek elő.

(3)

A politikai válság megoldása érdekében a közvetítői szerepet betöltő Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (a továbbiakban: SADC) és valamennyi politikai párt jelentős erőfeszítéseket tett, különösen az SADC közvetítése során javasolt, a konszenzusos átmenetre vonatkozó ütemtervről folytatott tárgyalások során, amely ütemterv célja szabad és hiteles választások megtartása az alkotmányos rendhez való visszatérés érdekében.

(4)

Mindazonáltal a mai napon a 12 hónapos határidő lejártával az Európai Unió megállapítja, hogy mindezen erőfeszítések ellenére a részt vevő felek nem írták alá az ütemtervet, és azt az SADC, az Afrikai Unió és a nemzetközi közösség sem hagyta jóvá. Emiatt jelenleg nem lehet számítani az alkotmányos rendhez való visszatérés érdekében olyan konszenzusos átmenetre, amely a hatályos megfelelő intézkedések módosításához elengedhetetlen lenne.

(5)

A 2010/371/EU tanácsi határozat (4) alkalmazási időszaka 2011. június 6-án lejár. A fentiekben ismertetett helyzet következményeképpen hat hónapos időszakra meg kell hosszabbítani a határozat alkalmazását, a határozat ezen időszak alatti rendszeres felülvizsgálatának sérelme nélkül,

(1)

Az 1480/2004/EK bizottsági rendelet (3) különleges rendszert ír elő a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (4) V. mellékletének B. részébe tartozó növények, növényi termékek és más tárgyak növény-egészségügyi vizsgálatára vonatkozóan.

(2)

A sziget kereskedelmét és gazdasági kölcsönhatásait az 1480/2004/EK rendelet hatálybalépése óta szerzett tapasztalatokra tekintettel fokozni kell.

(3)

A zöld vonalon keresztül folytatott kereskedelem legfontosabb tétele a burgonya.

(4)

A burgonyakereskedelem volumenének növelése érdekében engedélyezni kell a ciprusi kormány tényleges ellenőrzésén kívül eső területeken (a továbbiakban: a területek) lévő burgonyatermelők számára, hogy a területeken vetőburgonyából termesztett, második vetésből származó burgonyát termesszenek.

(5)

A területeken az utántermesztett vetőburgonyát közvetlenül az EU által minősített vetőmagból termesztik.

(6)

A zöld vonalon keresztül 2006 óta folytatott burgonyakereskedelemből származó pozitív tapasztalatok azt mutatják, hogy – feltéve, hogy a növény-egészségügyi ellenőrzéseket a Bizottság által kinevezett független növény-egészségügyi szakértők végzik és biztosított a nyomonkövethetőség – a területeken termesztett burgonya nem jelent indokolatlan kockázatot a növényegészségügyre nézve, amennyiben a ciprusi kormány tényleges ellenőrzése alatt álló területekről érkezik. Következésképpen meg lehet szüntetni bizonyos, az 1480/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében előírt korlátozásokat.

(7)

A területeken továbbra is alkalmazzák a Bizottság által kinevezett független növény-egészségügyi szakértőket, hogy így garantálni lehessen a burgonyatermés nyomonkövethetőségét és növény-egészségügyi helyzetét.

(8)

Az 1480/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 3. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A burgonya esetében a független növény-egészségügyi szakértők igazolják, hogy a szállítmányt képező burgonyát közvetlenül a tagállamok egyikében minősített vetőburgonyából, vagy egy másik olyan országban minősített vetőburgonyából termesztették, amely ország esetében a vetésre szánt burgonyának a Közösségbe történő behozatala a 2000/29/EK irányelv III. melléklete alapján nem tilos, vagy olyan utántermesztett vetőburgonyából, amelyet – a szakértők felügyelete mellett – az ebben a bekezdésben említett minősített vetőburgonya első terméséből termesztettek.”

2.

A III. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A robenidin-hidrokloridot (CAS-szám: 25875-50-7) a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően a 2430/1999/EK bizottsági rendelet (3) tíz évre engedélyezte kokcidiosztatikumként tenyésznyulak esetében, az 1800/2004/EK bizottsági rendelet (4) pedig pulykák, brojlercsirkék és hízónyulak esetében történő felhasználásra. Az adalékanyagot ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően – meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően és az említett rendelet 7. cikkével összefüggésben a robenidin-hidroklorid tenyésznyulak és hízónyulak takarmány-adalékanyagaként való újraértékelésére vonatkozóan kérelem került benyújtásra, kérve, hogy az adalékanyagot a „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” adalékanyag-kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2011. március 7-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a robenidin-hidroklorid nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, és az adalékanyag hatékonyan alkalmazható a tenyésznyulak és hízónyulak kokcidiózisának leküzdésére (5). A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott európai uniós referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag vizsgálatához alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést is.

(5)

A robenidin-hidroklorid értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használata az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezhető.

(6)

Az e rendelet szerinti új engedély megadása következtében a 2430/1999/EK rendeletben szereplő, a tenyésznyulak esetében a robenidin-hidrokloridra vonatkozó bejegyzést el kell hagyni.

(7)

Ezen új engedély egyik további következményeként az 1800/2004/EK rendelet mellékletében a robenidin-hidrokloridra vonatkozó bejegyzést módosítani kell.

(8)

Mivel az engedélyezési feltételek módosítására nem biztonsági okokból kerül sor, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az e készítményt tartalmazó, a 2430/1999/EK rendelettel a tenyésznyulak, az 1800/2004/EK rendelettel pedig a hízónyulak esetében engedélyezett előkeverékek és összetett takarmányok meglévő készleteinek felhasználására.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Chorizo de Cantimpalos” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00 , az 1001 90 91 , az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 , az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00 , az 1001 90 91 , az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00 , az 1005 10 90 , az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 5. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat 2011. június 1-jétől az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

(1)

Az Európai Unió dél-mediterrán partnereivel fenntartott kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését az uniós hatáskörök, valamint az egyes mediterrán országok sajátosságai és szükségletei határozzák meg.

(2)

Az Európai Unió Algériával fenntartott kapcsolatai a társulási megállapodás végrehajtásának eredményeképpen egyre dinamikusabban fejlődnek és azokat rendszeresen nyomon kell követni.

(3)

Az együttműködés végrehajtásához és megerősítéséhez szükséges megfelelő intézményi keret biztosítása érdekében a Társulási Tanács már úgy határozott (2), hogy az Algéria–EU társulási bizottságnak alárendelt albizottságokat állít fel.

(4)

A felek belső és nemzetközi politikájukat a demokratikus elvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása alapján alakítják ki, amelyek a megállapodás lényeges elemeit képezik.

(5)

A társulási megállapodás lényeges elemét képezi a politikai párbeszéd és a biztonság fenntartása, amelyeket a társulási megállapodás által meghatározott különböző szervek keretében vitatnak meg.

(6)

A politikai párbeszéd keretében Algéria és az Európai Unió olyan ambiciózus célokat tűztek ki, amelyek többek között a demokrácia, a jogállamiság, valamennyi emberi, polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jog – így a fejlődéshez való jog – védelmének és előmozdításának közös értékei, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés minden formája elleni küzdelmet is magában foglaló biztonsági kérdések iránti, kölcsönösen elismert elkötelezettségen nyugszik.

(7)

A társulási megállapodás 98. cikke előirányozza munkacsoportok vagy a társulási megállapodás végrehajtásához szükséges más szervek felállítását,