26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/1

Tájékoztatás a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30-án Luganóban aláírt egyezmény hatálybalépésének időpontjáról

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30-án Luganóban aláírt egyezmény (1) – 69. cikkének (5) bekezdésével összhangban – 2011. január 1-jén hatályba lépett az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között, 2011. május 1-jén pedig az Európai Unió és Izland között.

(1) HL L 147., 2009.6.10., 5. o. Az egyezményhez készült magyarázó jelentést az alábbi helyen tették közzé: HL C 319., 2009.12.23., 1. o.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/2

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. május 13.)

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság között jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodás megkötéséről

(2011/307/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. február 24-én felhatalmazta a Bizottságot a mediterrán térségbeli partnerországokkal folytatandó, a kereskedelmi rendelkezésekre vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozására irányuló tárgyalások megkezdésére.

(2)	A Bizottság – a Tanács által kiadott tárgyalási irányelvek keretén belül – tárgyalásokat folytatott, amelyek során konzultált a Szerződés 207. cikke értelmében kinevezett bizottsággal.

(3)

A fent említett tárgyalások lezárultak, és 2010. április 27-én sor került az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság között jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodás (1) (a továbbiakban: jegyzőkönyv) parafálására.

(4)	A jegyzőkönyvet az Unió nevében 2010. november 11-én aláírták.

(5)	A jegyzőkönyvet meg kell kötni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodást (a továbbiakban: jegyzőkönyv) az Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A jegyzőkönyv szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A jegyzőkönyv 23. cikkében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke küldi meg (2).

3. cikk

Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

MARTONYI J.

(1) HL L 304., 2004.9.30., 39. o.

(2) A jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját a Tanács főtitkársága teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

JEGYZŐKÖNYV

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

egyrészről,

valamint

AZ EGYIPTOMI ARAB KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Egyiptom,

másrészről,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

1. cikk

Célkitűzés

E jegyzőkönyv célja a felek közötti kereskedelmi viták elkerülése és rendezése, annak érdekében, hogy – amennyiben lehetséges – kölcsönösen elfogadott megállapodást érjenek el.

2. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazása

(1) Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (1) (a továbbiakban: társulási megállapodás) II. címének (a 22., 23. és 24. cikk kivételével) értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések esetében – eltérő kifejezett rendelkezés hiányában – e jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazandók. A társulási megállapodás egyéb rendelkezéseinek alkalmazását és értelmezését érintő vitákkal kapcsolatban a társulási megállapodás 82. cikke alkalmazandó.

(2) E jegyzőkönyv eljárásai alkalmazandók, ha a társulási megállapodás 82. cikke szerint a társulási tanácshoz utalt vitát a társulási tanács 60 napon belül nem tudta rendezni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a vita lezártnak tekintendő, ha a társulási tanács a társulási megállapodás 82. cikke (2) bekezdése alapján határozatot hozott, vagy megállapította, hogy már nem folyik vita.

II. FEJEZET

KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS

3. cikk

Konzultációk

(1) A felek a 2. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések rendezésére törekszenek, azáltal hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációkat kezdeményeznek.

(2) Az egyik fél a másik félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságnak, megjelölve a kérdéses intézkedést és a társulási megállapodás alkalmazandónak vélt rendelkezéseit.

(3) A konzultációkra a kérelem beérkezését követő 40 napon belül sort kell keríteni, és a felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 60 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

(4) Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, a konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül pedig lezártnak tekintendő.

(5) Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3), illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a panaszos fél az 5. cikknek megfelelően választott bírói testület létrehozását kérheti.

4. cikk

Közvetítés

(1) Amennyiben a konzultáció nem vezet kölcsönösen elfogadott megoldáshoz, a felek kölcsönös megállapodás alapján közvetítőt vehetnek igénybe. A közvetítésre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félnek és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságnak; a kérelemben fel kell tüntetni a konzultációk tárgyát képező intézkedést, valamint a közvetítés kölcsönösen megállapított tárgyi hatályát. A felek a közvetítésre irányuló kérelmeket jóhiszeműen megfontolják.

(2) Amennyiben a felek a közvetítésre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül nem állapodnak meg a közvetítő személyében, az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökei vagy azok küldötte sorshúzással egy közvetítőt jelöl ki azon személyek közül, akik szerepelnek a 19. cikkben említett névjegyzéken, és nem állampolgárai egyik félnek sem. A közvetítőt a közvetítésre irányuló kérelem beérkezését követő 10 napon belül ki kell választani. A közvetítő a kiválasztását követő 20. napon vagy azt követően, de legkésőbb a 30. napon ülést hív össze a felekkel. A közvetítőnek legkésőbb az ülést megelőző 15. napon meg kell kapnia a felek beadványait, és amennyiben szükségesnek ítéli, további információkat kérhet a felektől, illetve szakértőktől vagy technikai tanácsadóktól. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A közvetítő legkésőbb a kiválasztását követő 45. napon ismerteti a véleményét.

(3) Véleményében a közvetítő ajánlást fogalmazhat meg arról, hogy a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban miképpen rendezhető a vita. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.

(4) A felek megállapodhatnak a (2) bekezdésben említett határidők módosításáról. A közvetítő is dönthet úgy, hogy valamelyik fél kérelmére módosítja ezeket a határidőket az érintett fél által tapasztalt különleges nehézségek vagy az ügy összetettsége miatt.

(5) A közvetítő bevonásával zajló eljárások bizalmasak – különösen vonatkozik ez a közvetítő véleményére és az említett eljárások során a felek által közölt valamennyi információra és az általuk képviselt álláspontokra –, és nem sértik a felek jogait a további eljárásokban.

(6) A felek egyetértésével a közvetítési eljárás folytatódhat a választott bírósági eljárással egyidejűleg.

(7) A közvetítő leváltására csak az eljárási szabályzat (18)–(21) bekezdésében leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

III. FEJEZET

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

I. SZAKASZ

Választott bírósági eljárás

5. cikk

Választott bírósági eljárás kezdeményezése

(1) Amennyiben a feleknek a 3. cikkben előírt konzultáció vagy a 4. cikkben előírt közvetítés igénybevételével sem sikerült rendezniük a vitát, a panaszos fél választott bírói testület létrehozását kérheti.

(2) A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félhez, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottsághoz. A panaszos fél kérelmében megjelöli a kérdéses intézkedést, és kifejti, hogy az miképpen sérti a 2. cikkben említett rendelkezéseket. A választott bírói testület létrehozását a konzultációra irányuló kérelem beérkezése után legkésőbb 18 hónappal kell kezdeményezni, és ez nem sérti a panaszos fél azon jogát, hogy a későbbiek folyamán ugyanebben a kérdésben újabb konzultációkat kezdeményezzen.

6. cikk

A választott bírói testület létrehozása

(1) A választott bírói testület három választott bíróból áll.

(2) A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított 15 napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

(3) Amennyiben a felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a testület összetételéről, bármelyik fél felkérheti az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökeit vagy azok megbízottját, hogy sorshúzással válassza ki a 19. cikk szerinti névjegyzékből mindhárom tagot, egyet a panaszos fél által javasolt személyek köréből, egyet a bepanaszolt fél által javasolt személyek köréből, egyet pedig azon személyek köréből, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy elnökként járjanak el. Amennyiben a felek a választott bírói testület egy vagy több tagjáról megállapodnak, akkor a fennmaradó tagokat ugyanezen eljárás szerint kell megválasztani.

(4) A (3) bekezdésben említett kérelem bármelyik fél általi benyújtásától számított 10 napon belül az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökei vagy megbízottjuk kiválasztják a választott bírókat.

(5) A választott bírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választott bírót kiválasztották.

(6) A választott bírók leváltására csak az eljárási szabályzat (18)–(21) bekezdésében leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

7. cikk

A testület időközi jelentése

A választott bírói testület – általános szabály szerint – legkésőbb a létrehozását követő 120. nappal bezárólag időközi jelentést készít a felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a megállapított tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül a felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait. A testület végleges döntésének megállapításai között szerepel az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvek kifejtése is.

8. cikk

A választott bírói testület döntése

(1) A választott bírói testület – általános szabály szerint – a létrehozásától számított 150 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A döntésről szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 180. napnál később.

(2) A választott bírói testület mindkét fél kérésére a felek által megállapított, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját; a testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos fél kérésére folytatja munkáját. Amennyiben a panaszos fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választott bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a felek jogait az ugyanezen témáról folyó más eljárásokban.

(3) Sürgős – beleértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos – ügyekben a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 75 napon belül közölje döntését. Ez semmilyen körülmények között sem tarthat tovább a létrehozásától számított 90 napnál. A választott bírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

II. SZAKASZ

A döntésnek való megfelelés

9. cikk

A választott bírói testület és a fellebbviteli testület döntésének való megfelelés

A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy teljesítsék a választott bírói testület döntésében foglaltakat, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a döntésben foglaltak teljesítéséhez szükséges határidőről.

10. cikk

A döntésnek való megfeleléshez szükséges ésszerű határidő

(1) Legkésőbb a választott bírói testület döntésének a felekkel történő közlését követő 30. napon a bepanaszolt fél értesíti a panaszos felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot arról, hogy, amennyiben az azonnali megfelelés nem lehetséges, mennyi időre lesz szüksége a döntésnek való megfeleléshez (ésszerű határidő).

(2) Amennyiben a felek nem egyeznek meg a választott bírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri a választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot.

(3) Az ésszerű határidő a felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

11. cikk

A választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1) Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott.

(2) Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 2. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban, a panaszos fél írásban kikérheti a választott bírói testület döntését a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedést, és ki kell fejteni, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem egyeztethetők össze a 2. cikk rendelkezéseivel. A választott bírói testület a kérelem beérkezésének napjától számított 90 napon belül közli döntését.

12. cikk

Ideiglenes jogorvoslat a döntésnek való nem megfelelés esetén

(1) Ha a bepanaszolt fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél 2. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt fél a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra irányuló ajánlatot tenni.

(2) Amennyiben azt követően, hogy az ésszerű határidő lejárt, illetve a választott bírói testület a 11. cikk szerint úgy döntött, hogy a meghozott intézkedés nem egyeztethető össze a 2. cikkben említett rendelkezésekkel, 30 napon belül nem sikerült megállapodni a kártalanításról, a panaszos fél a másik fél és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság értesítését követően felfüggesztheti a 2. cikkben említett rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amilyen mértékben az előnyök a jogsértés miatt csökkentek vagy megszűntek. A panaszos fél az értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított 15 nap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt fél a (3) bekezdés szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.

(3) Amennyiben a bepanaszolt fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyezik meg az előnyök jogsértés által okozott csökkenésének vagy megszűnésének szintjével, írásban kikérheti a választott bírói testület döntését. A kérelemről a (2) bekezdésben említett 15 napos határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület – indokolt esetben szakértők véleményének kikérését követően – a kérelem beérkezését követő 30 napon belül közli a felekkel és a kereskedelmi ügyekért felelős intézményi szervvel a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. A választott bírói testület döntésének közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület döntésének.

(4) A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a 13. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a felek meg nem állapodnak a vita rendezéséről.

13. cikk

A döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után

(1) A bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve a panaszos fél által alkalmazott kötelezettségek felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

(2) Amennyiben a felek az értesítés beérkezésétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 2. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panaszos fél írásban felkéri a választott bírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.

III. SZAKASZ

Közös rendelkezések

14. cikk

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak ezen jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vitájukban. A felek minden ilyen megoldásról értesítik az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságot és a választott bírói testületet. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.

15. cikk

Eljárási szabályzat

(1) Az e jegyzőkönyv III. fejezete szerinti vitarendezési eljárásokra a jegyzőkönyvhöz csatolt eljárási szabályzat az irányadó.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület ülései az eljárási szabályzatban megállapítottak szerint nyilvánosak.

16. cikk

Információk és technikai tanácsadás

A választott bírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választott bírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület konzultál a felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A felek eltérő megállapodásának hiányában, a felek területén nyilvántartott, érintett természetes vagy jogi személyek a választott bírósági eljárási szabályokkal összhangban írásban közleményeket küldhetnek a választott bírói testületnek. Az ilyen közlemények a vita tényállásbeli szempontjaira korlátozódnak, és nem érinthetnek jogi kérdéseket.

17. cikk

Értelmezési szabályok

A választott bírói testület a 2. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseit is beleértve. A választott bírói testület döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 2. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.

18. cikk

A választott bírói testület határozatai és döntései

(1) A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. Azonban a választott bírók eltérő véleményeit semmiképpen sem teszik közzé.

(2) A választott bírói testület minden döntése kötelező a felekre nézve, és a döntésből eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A döntés rögzíti a megállapított tényállást, e társulási megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottságnak a döntést teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

19. cikk

A választott bírók névjegyzékei

(1) Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított legfeljebb hat hónapon belül összeállít egy legalább 15 nevet tartalmazó jegyzéket olyan személyekről, akik készek és alkalmasak arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. A felek mindegyike legalább öt személyt javasol választott bírónak. Ezenfelül a két félnek legalább öt olyan személyt is ki kell választania, akik nem állampolgárai egyik félnek sem, és akik a választott bírói testület elnökeként járhatnak el. Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság gondoskodik arról, hogy a névjegyzék folyamatosan naprakész legyen.

(2) A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a jegyzőkönyv mellékletét képező magatartási kódexnek.

(3) Az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság készíthet további jegyzékeket is, amelyeken a társulási megállapodásban szabályozott egyes ügyekben ágazati szakértelemmel rendelkező, legalább 15 személy neve szerepel. Amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésének kiválasztási eljárását alkalmazzák, az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökei mindkét fél egyetértése esetén használhatják ezt az ágazati névjegyzéket.

(4) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében előírt jegyzék a közvetítés iránti kérelem benyújtásakor vagy a választott bírói testület felállításakor még nem készült el, a választott bírókat az egyik vagy mindkét fél által hivatalosan javasolt személyek közül sorshúzással kell kiválasztani. A választott bírói testület elnökének vagy közvetítőnek javasolt személyek nem lehetnek egyik fél állampolgárai sem.

20. cikk

Kapcsolat a WTO-egyezményben foglalt kötelezettségekkel

(1) Ha valamelyik fél a WTO-egyezmény értelmében fennálló kötelezettség tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor a WTO-egyezmény vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz kell folyamodnia, amelyek e megállapodás rendelkezései ellenére alkalmazandók.

(2) Ha valamelyik fél e megállapodásnak a 2. cikkben meghatározottak hatálya alá tartozó kötelezettség tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor e megállapodás szabályaihoz és eljárásaihoz kell folyamodnia.

(3) A felek eltérő megállapodásának hiányában, ha valamelyik fél e megállapodásnak a 2. cikkben meghatározottak hatálya alá tartozó kötelezettség – amely lényegében egyenértékű a WTO-egyezmény szerint fennálló kötelezettséggel – tekintetében kéri egy vita rendezését, akkor a WTO-egyezmény vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz folyamodik, amelyek e megállapodás rendelkezései ellenére alkalmazandók.

(4) A vitarendezési eljárások megkezdését követően kizárólag a fenti bekezdéseknek megfelelően kiválasztott fórum vehető igénybe, hacsak e fórum nem nyilvánítja magát illetéktelennek.

(5) E megállapodás nem akadályozza meg a feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik felet megakadályozzák a kötelezettségek e megállapodás szerinti felfüggesztésében.

21. cikk

Határidők

(1) Az e jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi határidőt, beleértve a választott bírósági testületek számára döntésük közlésére meghatározott határidőket is, naptári napban számolják, azon cselekmény vagy tény napját követő naptól számítva, amelyre hivatkoznak.

(2) Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi határidő a felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbítható. A felek a határidők hosszabbítására irányuló, a jegyzőkönyv eljárásainak való megfelelés vonatkozásában bármely fél számára felmerült nehézségekkel indokolt kérelmeket jóhiszeműen megfontolják. Valamely fél kérésére, a felek eltérő fejlettségi szintjére való tekintettel a választott bírói testület meghosszabbíthatja az eljárásokban alkalmazandó határidőket.

22. cikk

A jegyzőkönyv felülvizsgálata és módosítása

(1) A jegyzőkönyv és mellékleteinek hatálybalépését követő három éven belül a társulási tanács bármikor felülvizsgálhatja azok végrehajtását, és dönthet folytatásukról, módosításukról vagy lezárásukról.

(2) A felülvizsgálatkor a társulási tanács fontolóra veheti egy olyan fellebbviteli testület létrehozását, amelynek hatásköre több euromediterrán megállapodásra terjed ki.

(3) A társulási tanács dönthet e jegyzőkönyv és mellékleteinek módosításáról.

23. cikk

Hatálybalépés

Ezt a jegyzőkönyvet a felek saját eljárásaik szerint hagyják majd jóvá. Ez a jegyzőkönyv az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítést küldenek egymásnak arról, hogy az ebben a cikkben említett eljárásokat befejezték.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizedik év november havának tizenegyedik napján két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, illetve arab nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l’Union européenne

Per l’Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Арабска република Египет

Por la República Árabe de Egipto

Za Egyptskou arabskou republiku

For Den Arabiske Republik Egypten

Für die Arabische Republik Ägypten

Egiptuse Araabia Vabariigi nimel

Για την Αραβική Δημοκρατία της Αιγύπτου

For the Arab Republic of Egypt

Pour la République arabe d'Égypte

Per la Repubblica araba d'Egitto

Ēģiptes Arābu Republikas vārdā –

Egipto Arabų Respublikos vardu

Az Egyiptomi Arab Köztársaság részéről

Għar-Repubblika Għarbija tal-Eġittu

Voor de Arabische Republiek Egypte

W imieniu Arabskiej Republiki Egiptu

Pela República Árabe do Egipto

Pentru Republica Arabă Egipt

Za Arabsko republiko Egipt

Za Egyptskú arabskú republiku

Egyptin arabitasavallan puolesta

På Arabrepubliken Egyptens vägnar

(1) E jegyzőkönyv rendelkezései nem sértik a jegyzőkönyvnek a „származó termékek” fogalmának meghatározására vonatkozó 34. cikkét és az adminisztratív együttműködés formáit.

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET	:	ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ
II. MELLÉKLET	:	MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE

I. MELLÉKLET

ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ

Általános rendelkezések

A jegyzőkönyvben és e szabályok alkalmazásában:

„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik fél felkérésére tanácsot ad, vagy e felet segíti a választott bírósági eljárással kapcsolatban;

„panaszos fél”: bármelyik fél, amely e jegyzőkönyv 5. cikke szerint választott bírói testület létrehozását kéri;

„bepanaszolt fél”: az a fél, amelyre vonatkozóan e jegyzőkönyv 2. cikkében említett rendelkezések megsértését állítják;

„választott bírói testület”: e jegyzőkönyv 6. cikke szerint létrehozott testület;

„fél képviselője”: a felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy;

„nap”: naptári nap.

2.	Az Európai Unió viseli a konzultációkkal, a közvetítéssel és a választott bírósági eljárással kapcsolatban felmerülő szervezési költségeket, kivéve a közvetítők és a választott bírók javadalmazását és költségeit, amely tételeket a felek közösen viselik.

Értesítések

A felek és a választott bírói testület minden kérelmet, értesítést, írásos beadványt vagy egyéb dokumentumot e-mailben továbbítanak, emellett pedig másolatban ugyanazon a napon telefaxon, ajánlott levélben, futárral, tértivevényesen vagy egyéb olyan távközlési eszközzel is továbbítják a dokumentumokat, amely rögzíti az elküldés tényét. Az ellenkező bizonyításáig az e-mail az elküldésének napján kézbesítettnek tekintendő.

4.	Írásbeli beadványaikról a felek elektronikus másolatot küldenek a másik fél, továbbá valamennyi választott bíró számára. A dokumentumról papírmásolatot is biztosítani kell.

5.	Minden értesítést az Egyiptomi Arab Köztársaság kereskedelmi és ipari minisztériumának (Ministry of Trade and Industry), illetve az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának kell címezni.

6.	A választott bírósági eljáráshoz kapcsolódó bármilyen kérelem, értesítés, írásbeli beadvány vagy egyéb dokumentum kisebb, elírásból származó hibái egy új, a módosításokat világosan feltüntető dokumentummal orvosolhatók.

Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Egyiptom vagy az Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára vagy pihenőnapra esik, a dokumentum a következő munkanapon is kézbesíthető. A felek minden év decemberének első hétfőjén listát adnak át a másik félnek, amely a következő év hivatalos munkaszüneti napjait és pihenőnapjait tartalmazza. Semmilyen dokumentum, értesítés vagy kérelem nem tekinthető kézbesítettnek hivatalos munkaszüneti napon vagy pihenőnapon.

A vitatott rendelkezés tárgyától függően az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottsághoz címzett, e megállapodással összhangban eljuttatott kérelmeket és értesítéseket másolatban el kell küldeni a társulási megállapodás alapján létrehozott többi érintett albizottságnak.

A választott bírósági eljárás megindítása

a)	Amennyiben a jegyzőkönyv 6. cikke vagy ezen eljárási szabályzat 19., 20. vagy 49. szabálya alapján a választott bírói testület tagjait sorshúzással választják ki, mindkét fél képviselőjének jelen kell lennie a sorshúzásnál.

Eltérő megállapodás hiányában a felek a választott bírói testülettel annak létrehozását követő 10 napon belül találkoznak, hogy döntsenek a felek vagy a választott bírói testület által szükségesnek tartott kérdésekről, beleértve a választott bírók számára fizetendő, a WTO-standardoknak megfelelő javadalmazást és költségeket. A választott bírói testület tagjai és a felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencián keresztül is bekapcsolódhatnak a megbeszélésekbe.

10.

Amennyiben a felek a választott bírók kiválasztását követő 10 napon belül nem jutnak ettől eltérő megállapodásra, akkor a választott bírói testület hatásköre a következőkre terjed ki:

„a társulási megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálja a választott bírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, döntést hoz a kérdéses intézkedésnek a jegyzőkönyv 2. cikkében említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről, és a vitarendezésről szóló jegyzőkönyv 8. cikkével összhangban döntést hoz.”

b)	A Felek a megállapodásukat követő 5 napon belül értesítik a választott bírói testületet az elfogadott hatáskörről.

Az eljárást megindító beadványok

11.	A panaszos félnek az eljárást megindító keresetet legkésőbb a választott bírói testület létrehozását követő 25. napon, írásban kell benyújtania. A bepanaszolt fél legkésőbb az eljárást megindító kereset beérkezését követő 25. napon írásban előterjeszti viszontkeresetét.

A választott bírói testületek működése

12.	Az üléseket a választott bírói testület elnöke vezeti. A választott bírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.

13.	Amennyiben e jegyzőkönyv másként nem rendelkezik, a választott bírói testület tevékenységét bármilyen eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes kapcsolatot is.

14.	A választott bírói testület döntéshozatalában kizárólag választott bírók vehetnek részt, a választott bírói testület azonban engedélyezheti a választott bírók asszisztenseinek jelenlétét a döntéshozatalnál.

15.	Valamennyi döntés megfogalmazása a választott bírói testület kizárólagos hatásköre, amely nem ruházható át.

16.	E jegyzőkönyv és mellékleteinek rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választott bírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

17.

Amennyiben a választott bírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. A választott bírói testület ilyen módosításról vagy kiigazításról a felekkel folytatott konzultációt követően dönthet.

A visszalépő vagy leváltott választott bírák pótlása

18.	Amennyiben egy választott bíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy le kellett váltani, a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban új választott bírót kell választani a helyébe.

19.

Ha valamely fél úgy ítéli meg, hogy egy választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, a magatartási kódexnek a választott bíró általi lényegi megsértését vélelmező fél a vélelmet alátámasztó körülmények megismerésétől számított 15 napon belül értesíti a másik felet.

Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választott bíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választott bíró helyébe a jegyzőkönyv 6. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően kiválasztott választott bíró lép.

Ha a felek a választott bíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, a felek bármelyike kérheti az ügynek a választott bírói testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.

Ha az elnök megállapítja egy választott bíróról, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, az elnök sorshúzással új választott bírót választ a jegyzőkönyv 19. cikkének (1) bekezdésében említett személyek csoportjából, amelynek az eredetileg kiválasztott választott bíró is tagja volt. Ha az eredeti választott bírót a felek a jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdése szerint választották ki, a helyébe lépő választott bírót sorshúzással választják ki azon személyek közül, akiket a panaszos fél és a bepanaszolt fél a jegyzőkönyv 19. cikkének (1) bekezdése szerint javasolt. Az új választott bírót az azt követő 10 napon belül kell kiválasztani, hogy a kérelmet a választott bírói testület elnöke kézhez vette.

20.

Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választott bírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, az elnök helyébe a jegyzőkönyv 6. cikkének (3) bekezdésében leírt eljárásnak megfelelően kiválasztott elnök lép.

Ha a felek az elnök leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, a felek bármelyike kérheti az ügynek a jegyzőkönyv 19. cikkének (1) bekezdése alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek csoportjának valamely tagja elé terjesztését. Nevét az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság elnökei sorshúzással választják ki. E személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges.

Ha e személy megállapítja az eredetileg megválasztott elnökről, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, sorshúzással új választott bírót választ a jegyzőkönyv 19. cikkének (1) bekezdésében említett személyek csoportjából, amely az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyeket tartalmazza. Az új elnököt az e bekezdésben említett kérelem benyújtását követő 10 napon belül választják ki.

21.	A választott bírói testület eljárásait fel kell függeszteni a (18), (19) és (20) bekezdésben leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.

Meghallgatások

22.

Az elnök – a felekkel és a választott bírói testület többi tagjával egyeztetve – kitűzi a meghallgatás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a felek részére. Ezt az információt, amennyiben a meghallgatás nyilvános, az eljárás logisztikai szervezéséért felelős fél nyilvánosan közzéteszi. Amennyiben a felek nem tiltakoznak, a választott bírói testület dönthet a meghallgatás mellőzéséről is.

23.	A felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha az Egyiptomi Arab Köztársaság a panaszos fél, és Kairóban, ha az Unió a panaszos fél.

24.	A választott bírói testület csak kivételes körülmények között hívhat össze még egy további tárgyalást. Nem hívható össze további tárgyalás e jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban.

25.	A választott bírók mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.

26.

A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:

a)	a felek képviselői;

b)	a felek tanácsadói;

c)	adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint

d)	a választott bírók asszisztensei.

A választott bírói testülethez kizárólag a felek képviselői és tanácsadói intézhetnek felszólalást.

27.

A meghallgatás napja előtt legkésőbb 10 nappal valamennyi fél köteles benyújtani a választott bírói testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az érintett fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.

28.

A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület meghallgatásai nyilvánosak. Ha a felek döntése alapján a meghallgatás nem nyilvános, a meghallgatás egy része akkor is lehet nyilvános, feltéve, hogy a választott bírói tanács a felek kérelme alapján így dönt. A választott bírói testület azonban köteles zárt meghallgatást tartani, ha a felek beadványai és az érvelések bizalmas üzleti információt tartalmaznak.

29.

A választott bírói testület az alábbi rend szerint vezeti le a meghallgatást:

Érvek kifejtése

a)	a panaszos fél érvei;

b)	a bepanaszolt fél érvei.

Ellenérvek kifejtése

a)	a panaszos fél érvei;

b)	a bepanaszolt fél viszontválasza.

30.	A választott bírói testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik félhez.

31.	A választott bírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és azokat a lehető leghamarabb kézbesítsék a felek számára.

32.	A meghallgatást követő 15 napon belül mindkét fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.

Írásbeli kérdések

33.	A választott bírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet bármelyik vagy mindkét félhez. A választott bírói testület által feltett valamennyi kérdésről mindkét fél másolatot kap.

34.	A felek kötelesek a választott bírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszát másolatban a másik fél számára is megküldeni. Mindkét fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik fél válaszának beérkezésétől számított 10 napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.

Bizalmas kezelés

35.

A felek fenntartják a választott bírói testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra a (28) bekezdéssel összhangban zárt tárgyalás formájában kerül sor. Mindkét fél köteles titokban tartani azokat az információkat, amelyeket a másik fél a választott bírói testület elé terjeszt, és bizalmas információként jelölt meg. Ha valamelyik fél írásbeli beadványának bizalmas változatát terjeszti be a választott bírói testület elé, a másik fél kérésére köteles legkésőbb a bizalmas beadvány benyújtásától vagy a másik fél kérelmétől (amelyik később történt) számított legfeljebb 15. napon a beadványban foglalt információknak egy olyan nem bizalmas összefoglalását is benyújtani, amelyet nyilvánosságra lehet hozni. E szabályzat semmilyen formában sem gátolja a feleket abban, hogy saját álláspontjaikra vonatkozó nyilatkozataikat nyilvánosságra hozzák.

Egyoldalú (ex parte) kapcsolatfelvétel

36.	A választott bírói testület nem ülésezhet vagy léphet kapcsolatba egyik féllel sem a másik fél távollétében.

37.	A választott bírói testület egyik tagja sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét a felek egyikével vagy mindkettővel a többi választott bíró távollétében.

Önkéntes beadványok

38.

Amennyiben a felek a választott bírói testület létrehozásától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választott bírói testület részére, önálló kezdeményezésre, kívülállók is adhatnak be beadványokat, amennyiben azt a választott bírói tanács megalakítását követő 10 napon belül teszik, és megfogalmazásuk tömör, valamennyi mellékletükkel együtt sem haladják meg a 15 gépelt oldalt, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választott bírói testület által tárgyalt ténybeli kérdéshez.

39.

A beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, amely többek között tartalmazza tevékenységét, finanszírozásának forrását, és meghatározza a választott bírósági eljáráshoz fűződő érdekének jellegét. A beadványt a felek által ezen eljárási szabályzat 42. és 43. szabályával összhangban kiválasztott nyelveken kell megírni.

40.

A választott bírói testület döntésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a fenti szabályoknak. A választott bírói testület döntésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. A választott bírói testület a hozzá e szabályok szerint benyújtott valamennyi beadványt észrevételezés végett megküldi a felek részére.

Sürgős esetek

41.	Az e megállapodásban említett sürgősség fennállása esetén a felekkel folytatott konzultációt követően a választott bírói testület az e szabályzatban említett határidőket szükségszerűen kiigazítja, és erről a feleket értesíti.

Fordítás és tolmácsolás

42.	A jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdésében említett konzultációk folyamán és legkésőbb ezen eljárási szabályzat 9. szabályának b) pontjában említett ülésig a felek megegyeznek a választott bírósági eljárás előtt annak közös munkanyelvében.

43.	Ha a felek nem jutnak megállapodásra a közös munkanyelvet illetően, gondoskodnak írásbeli beadványainak a másik fél által megjelölt nyelvre történő lefordításáról, továbbá viselik e fordítás költségeit.

44.	A bepanaszolt fél intézkedik szóbeli beadványának a felek által kiválasztott nyelvekre történő tolmácsolásáról.

45.	A választott bírói testület döntését a felek által választott nyelven vagy nyelveken hozza meg.

46.	Bármelyik fél tehet észrevételeket az ezen szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításával kapcsolatban.

A határidők számítása

47.	Amennyiben ezen eljárási szabályzat (7) bekezdésének alkalmazása folytán valamelyik félhez egy dokumentum más napon érkezik meg, mint a másik félhez, az e dokumentum beérkezésétől számított minden határidő a hivatkozott dokumentum legkésőbbi beérkezésének napjától számítandó.

Egyéb eljárások

48.

Ezen eljárási szabályzat alkalmazandó a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásokban is. Ugyanakkor az eljárási szabályzatban megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ki kell igazítani a választott bírói testület döntésének meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.

49.

Ha az eredetileg létrehozott választott bírói testület vagy egyes tagjai nem tudnak ülésezni a jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (3) bekezdése vagy 13. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárások lefolytatásához, a jegyzőkönyv 6. cikkében leírt eljárást kell alkalmazni. A döntés kihirdetésének határideje 15 nappal meghosszabbodik.

II. MELLÉKLET

MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE

Fogalommeghatározások

E magatartási kódex alkalmazásában:

a) „tag” vagy „választott bíró”: e jegyzőkönyv 6. cikke szerint joghatályosan létrehozott választott bírói testület tagja;

b) „közvetítő”: e jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően közvetítést folytató személy;

c) „jelölt”: olyan természetes személy, akinek neve e jegyzőkönyv 19. cikkében említett választott bírói névjegyzéken szerepel, és akinek e jegyzőkönyv 6. cikke szerinti választott bírói testület tagjává történő kinevezése megfontolás tárgyát képezi;

d) „asszisztens”: olyan személy, aki valamely tagkinevezés feltételei szerint a tag részére eljár, kutat vagy segítséget nyújt;

e) „eljárás”: eltérő meghatározás hiányában a választott bírói testület által e jegyzőkönyv szerint lefolytatott eljárás;

f) „személyzet”: egy tag tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.

Az eljáró személyek felelőssége

Valamennyi jelölt és tag elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartási normákat követ, hogy a vitarendezési mechanizmus egységessége és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi tagok kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex (15), (16), (17) és (18) bekezdésében leírt kötelezettségeknek.

Tájékoztatási kötelezettség

E jegyzőkönyv szerinti választott bírói testület tagjává történő megválasztásának megerősítése előtt a jelölt köteles felfedni minden érdeket, kapcsolatot vagy egyéb kérdést, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely ésszerű indokok alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelölt köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy az ilyen érdekeket, kapcsolatokat és kérdéseket megismerje.

4.	A jelölt vagy tag csak az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információt köteles az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság számára bejelenteni a felek által történő megítélés végett.

A tag megválasztását követően is köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerjen e magatartási kódex 3. bekezdésben említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A tájékoztatási kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a tagot arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy kérdést. A tag a hivatkozott érdekeket, kapcsolatokat vagy kérdéseket az ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és beruházási ügyekért felelős albizottság írásos tájékoztatásával fedi fel, lehetővé téve ezzel, hogy a felek megítélhessék az adott kérdést.

A tagok kötelezettségei

6.	Megválasztását követően a tag köteles feladatát alaposan és eredményesen, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán.

7.	A tag csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladattal harmadik személyt nem bízhat meg.

8.	A tag köteles megtenni minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy asszisztense és munkatársai e magatartási kódex (2), (3), (4), (5), (16), (17) és (18) bekezdésében foglalt szabályokat ismerje, és azokat betartsa.

9.	A tag az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.

A tagok függetlensége és pártatlansága

10.	A tag független és pártatlan, elkerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.

11.	A tag közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.

12.	A tag nem használhatja fel a választott bírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.

13.	A tag nem hagyja, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését.

14.	A tag elkerüli minden olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek létesítését, amely hatással lehet rá, illetve pártatlanságára, vagy amely ésszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

A korábbi tagok kötelezettségei

15.	Valamennyi korábbi tag elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választott bírói testület döntéséből előnye származott.

Bizalmas kezelés

16.

Egyetlen tag vagy korábbi tag sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.

17.	A választott bírói testület döntését az e jegyzőkönyv szerinti közzétételt megelőzően a tag nem adhatja ki.

18.	Egy tag vagy korábbi tag soha nem hozhatja nyilvánosságra a választott bírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag véleményét.

Költségek

19.	A tag nyilvántartást vezet és kimutatást készít az eljárásra fordított idejéről és felmerült költségeiről.

Közvetítők

20.	A tagok és a korábbi tagok részére ezen magatartási kódexben előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/18

A BIZOTTSÁG 514/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. május 25.)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre vonatkozó, az 1216/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt preferenciális kereskedelmi szabályok alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 2009. november 30-i 1216/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1460/96/EK bizottsági rendelet (2) részletes szabályokat állapít meg a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre vonatkozó, az 1216/2009/EK rendelet 7. cikkében előírt preferenciális kereskedelmi szabályok alkalmazására vonatkozóan. Tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre vonatkozó preferenciális kereskedelmi szabályok fejlődésére, a rendelet szövege helyébe új szövegnek kell lépnie.

(2)

Az Unió és harmadik országok között létrejött egyes preferenciális megállapodások olyan mezőgazdasági alkotóelemek vagy kiegészítő vámok alkalmazását írják elő, amelyek alacsonyabbak a közös vámtarifa által rögzített mezőgazdasági alkotóelemeknél vagy kiegészítő vámoknál. Ezért szükséges meghatározni a biztosított csökkentések alkalmazásának részletes szabályait.

(3)	Szükséges megalkotni azon alaptermékek listáját, amelyek esetében a harmadik országokkal kötött preferenciális megállapodások alapján csökkentett mezőgazdasági alkotóelemek állapíthatók meg.

(4)	Az 1216/2009/EK rendelet szerint a biztosított csökkentéseket vagy a mezőgazdasági alkotóelemek kiszámításához használt alapösszegek csökkentésével, vagy az egyes meghatározott árucikkek esetében alkalmazandó mezőgazdasági alkotóelemek csökkentésével kell megállapítani.

(5)	Az 1216/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően, amennyiben szükséges meghatározni a preferenciális kereskedelemben alkalmazandó csökkentett mezőgazdasági alkotóelemeket, úgy meg kell határozni az alaptermékek jellemzőit és az alaptermékek felhasználtnak tekintett mennyiségeit.

(6)	Indokolt szabályokat meghatározni az egyes árucikkek gabona- és cukortartalma tekintetében alkalmazandó kiegészítő vámok csökkentésének kiszámítására, amenynyiben a preferenciális megállapodások keretében rendelkeznek e kiegészítő vámok csökkentéséről.

(7)

A csökkentett vámtételekre való jogosultságot általában a vonatkozó preferenciális megállapodásban meghatározott vámkontingens keretein belül biztosítják. E vámkontingensek hatékony kezelésének biztosítása érdekében szükséges, hogy azokat a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (3) meghatározott, a vámkontingensek kezelésére vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeljék.

(8)

Az egyértelműség és átláthatóság érdekében a csökkentett mezőgazdasági alkotóelemekkel vagy csökkentett kiegészítő vámokkal érintett árucikkek listájáról rendelkezni kell a vonatkozó preferenciális megállapodásban, függetlenül attól, hogy a csökkentés a vámkontingens keretén belül történik-e vagy sem.

(9)

Az 1216/2009/EK rendeletnek megfelelően meg kell engedni, hogy a mezőgazdasági alkotóelemnek megfelelő értékvámok helyébe egy meghatározott összeg lépjen, amennyiben a preferenciális megállapodás így rendelkezik. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a nem preferenciális kereskedelemben alkalmazott vámterhet.

(10)	Tekintettel arra, hogy a csökkentett vámtételek csak az olyan országokból származó árucikkekre alkalmazhatók, amelyekkel preferenciális megállapodás áll fenn, szükséges tisztázni az alkalmazandó származási szabályokat.

(11)	A e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet az 1216/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett csökkentett mezőgazdasági alkotóelemek és az 5. cikk (2) bekezdésében említett, kapcsolódó kiegészítő vámok meghatározásának, valamint az 1216/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó árucikkekre és termékekre vonatkozó preferenciális megállapodások alapján megnyitott kontingensek kezelésének szabályait állapítja meg.

2. cikk

Az 1216/2009/EK rendelet értelmében vett csökkentett mezőgazdasági alkotóelemek megállapításánál a következő alaptermékeket kell figyelembe venni:

—	az ex 1001 90 99 KN-kód alá tartozó közönséges búza,

—	a 1001 10 00 KN-kód alá tartozó keménybúza (durumbúza),

—	a 1002 00 00 KN-kód alá tartozó rozs,

—	a 1003 00 90 KN-kód alá tartozó árpa,

—	a 1005 90 00 KN-kód alá tartozó kukorica, a vetőmagok kivételével,

—	a 1006 20 96 és 1006 20 98 KN-kód alá tartozó hosszú szemű előmunkált rizs (a továbbiakban: rizs),

—	a 1701 99 10 KN-kód alá tartozó fehér cukor,

—	a 1703 10 00 és 1703 90 00 KN-kód alá tartozó melasz,

—	az ex 0402 10 19 KN-kód alá tartozó tejpor, amelynek zsírtartalma nem haladja meg az 1,5 tömegszázalékot, hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítőszert nem tartalmaz, közvetlen csomagolásban nettó súlya több mint 2,5 kg (a továbbiakban: PG 2),

—	az ex 0402 21 19 KN-kód alá tartozó tejpor, amelynek tejzsírtartalma 26 tömegszázalék, hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítőszert nem tartalmaz, közvetlen csomagolásban nettó súlya több mint 2,5 kg (a továbbiakban: PG 3),

—	az ex 0405 10 KN-kód alá tartozó vaj, amelynek zsírtartalma 82 tömegszázalék (a továbbiakban: PG 6).

3. cikk

(1) A preferenciális kereskedelem keretében alkalmazandó csökkentett mezőgazdasági alkotóelemeket az alaptermékek azon mennyisége alapján kell kiszámítani, amelyek az e rendeletben foglalt árucikkek előállításához felhasználtnak minősülnek.

(2) Az alaptermékeknek az (1) bekezdésben említett mennyiségeit a Kombinált Nómenklatúra (KN) kódjai alapján felsorolt árucikkekre vonatkozóan az I. melléklet határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett mennyiségeket a KN-kódok alapján felsorolt azon árucikkekre vonatkozóan, amelyek esetében az I. melléklet a II. mellékletre utal, a II. melléklet határozza meg.

(4) A (3) bekezdésben említett árucikkek esetében egy kiegészítő kód alkalmazandó az árucikkek összetételének megfelelően, amint azt a III. melléklet meghatározza.

(5) Ha a preferenciális megállapodás így rendelkezik, akkor az (1)–(4) bekezdéstől eltérve a csökkentett mezőgazdasági alkotóelemeket, és adott esetben az egyes, vámcsökkentésre jogosult árucikkekre alkalmazandó csökkentett kiegészítő vámokat úgy kell kiszámítani, hogy csökkentési együtthatót alkalmazunk a közös vámtarifában meghatározott mezőgazdasági alkotóelemekre és a kapcsolódó kiegészítő vámokra.

4. cikk

(1) A II. mellékletben szereplő árucikkekhez felhasznált cukorra (AD S/Z) és lisztre (AD F/M) vonatkozó csökkentett kiegészítő vám kiszámításánál alapul vett cukor- és gabonamennyiséget a II. melléklet B. és C. pontja tartalmazza, adott szacharóz-, invertcukor- és/vagy izoglükóz-, illetve keményítő- és/vagy glükóztartalomra vonatkozóan.

(2) A II. mellékletben nem szereplő árucikkek esetében az (1) bekezdésben említett kiegészítő vámokat csak az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (4) I. mellékletének I., illetve III. részében meghatározottak szerint a gabona-, illetve cukorágazatba tartozó alaptermékek mennyiségeinek figyelembevételével kell megállapítani.

5. cikk

(1) A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően a csökkentett mezőgazdasági alkotóelemeket, és adott esetben az egyes, vámcsökkentésre jogosult árucikkekre alkalmazandó kiegészítő csökkentett vámokat úgy kell megállapítani, hogy a vonatkozó alaptermékek felhasznált mennyiségeit meg kell szorozni a (2) bekezdésben említett alapösszeggel, és az árucikk előállításához felhasznált valamennyi releváns alaptermék így kiszámított összegeit össze kell adni.

(2) A csökkentett mezőgazdasági alkotóelemek és adott esetben a csökkentett kiegészítő vámok kiszámításánál az adott preferenciális megállapodásban foglalt, vagy az adott megállapodás szerint meghatározott, euróban rögzített összeget kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben egy preferenciális megállapodás az alapösszegek csökkentése helyett az árucikkenkénti mezőgazdasági alkotóelem mértékének csökkentéséről rendelkezik, a csökkentett mezőgazdasági alkotóelemeket a megállapodásban foglalt csökkentésnek a közös vámtarifában rögzített mezőgazdasági alkotóelemekre történő alkalmazásával kell kiszámítani.

(4) Azokban az esetekben, amikor a csökkentett mezőgazdasági alkotóelem és adott esetben az (1), a (2) és a (3) bekezdés alapján meghatározott, csökkentett kiegészítő vám kevesebb lenne mint 2,4 EUR/100 kg, az alkotóelemet vagy a vámot nulla összegben állapítják meg.

6. cikk

(1) Az 5. cikk alapján megállapított, csökkentett mezőgazdasági alkotóelemek és – adott esetben – csökkentett kiegészítő vámok összegeit a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

(2) Amennyiben az érintett harmadik országgal kötött megállapodás másként nem rendelkezik, úgy az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett összegeket július 1-jétől a közzétételt követő év június 30-áig kell alkalmazni.

Amennyiben azonban az alaptermékekre vonatkozó csökkentett mezőgazdasági alkotóelemek és csökkentett kiegészítő vámok változatlanok maradnak, úgy az 5. cikk alapján meghatározott, csökkentett mezőgazdasági alkotóelemek és csökkentett kiegészítő vámok az újabb mezőgazdasági alkotóelemek és kiegészítő vámok közzétételéig továbbra is alkalmazandóak maradnak.

7. cikk

A preferenciális megállapodás meghatározza a következőket, vagy lehetővé teszi azok meghatározását:

a)	a csökkentett mezőgazdasági alkotóelemre jogosult árucikkek;

b)	a csökkentett kiegészítő vámra jogosult árucikkek;

c)	a biztosított csökkentés vagy csökkentések;

d)	az alkalmazandó vámkontingens, ha a csökkentéseket e kontingens keretén belül biztosítják.

8. cikk

Amennyiben az 1216/2009/EK rendelet II. mellékletének 2. táblázatában felsorolt, feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében valamely preferenciális megállapodás egy konkrét összegként meghatározott mezőgazdasági alkotóelem alkalmazását írja elő (függetlenül attól, hogy ezt valamely kontingens keretében csökkenteni kell-e vagy sem), és ezen árucikkek nem preferenciális behozatalára a közös vámtarifa értékvám alkalmazását írja elő, úgy a fizetendő összeg nem haladhatja meg ez utóbbi összeget.

9. cikk

E rendelet alkalmazásában a „származó árucikkek”: azon árucikkek, amelyek megfelelnek a származó árucikkek e minőségének megszerzésére vonatkozóan az adott preferenciális megállapodásban megállapított feltételeknek.

10. cikk

(1) A közös vámtarifa mezőgazdasági alkotóelemeit kell alkalmazni a következő esetekben:

a)	a mezőgazdasági alkotóelemek az 1216/2009/EK rendelet II. mellékletének hatálya alá tartozó olyan árucikkekhez kapcsolódnak, amelyekre nem terjednek ki az ilyen árucikkeknek az érintett országgal folytatott kereskedelmére vonatkozó preferenciális megállapodások;

b)	a mezőgazdasági alkotóelemek a vámkontingenst meghaladó árucikkekre vonatkoznak.

(2) Amennyiben a vámkontingens a 8. cikkben foglaltak szerint a mezőgazdasági alkotóelemnek megfelelő értékvámok csökkentését érinti, úgy a közös vámtarifában vagy egyébként a megállapodásban előírt vámokat kell alkalmazni a vámkontingenst meghaladó mennyiségekre.

11. cikk

Az e rendeletben szereplő vámkontingenseket a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkének megfelelően kell kezelni.

12. cikk

Az 1460/1996/EK rendelet hatályát veszti.

13. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2011. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 328., 2010.12.15., 10. o.

(2) HL L 187., 1996.7.26., 18. o.

(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

I. MELLÉKLET

(hivatkozás a 3. cikk (2) bekezdésében)

Az alaptermékek felhasználtnak tekintett mennyiségei

(100 kg árucikkre)
KN-kód	Megnevezés	Közönséges búza	Durumbúza	Rozs	Árpa	Kukorica	Rizs	Fehér cukor	Melasz	Sovány tejpor (PG 2)	Teljes tejpor (PG 3)	Vaj (PG6)
KN-kód	Megnevezés	kg	kg	kg	kg	kg	kg	kg	kg	kg	kg	kg
(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(6)	(7)	(8)	(9)	(10)	(11)	(12)	(13)
0403	Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
0403 10	– Joghurt:
	– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával:
	– – – Por, granulátum vagy más szilárd alakban, tejzsírtartalma:
0403 10 51	– – – – Legfeljebb 1,5 tömegszázalék									100
0403 10 53	– – – – 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék										100
0403 10 59	– – – – 27 tömegszázalékot meghaladó									42		68
0403 10 59	– – – Más, tejzsírtartalma:
0403 10 91	– – – – Legfeljebb 3 tömegszázalék									9		2
0403 10 93	– – – – 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék									8		5
0403 10 99	– – – – 6 tömegszázalékot meghaladó									8		10
0403 90	– Más:
	– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
	– – – Por, granulátum vagy más szilárd alakban, tejzsírtartalma:
0403 90 71	– – – – Legfeljebb 1,5 tömegszázalék									100
0403 90 73	– – – – 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék										100
0403 90 79	– – – – 27 tömegszázalékot meghaladó									42		68
0403 90 79	– – – Más, tejzsírtartalma:
0403 90 91	– – – – Legfeljebb 3 tömegszázalék									9		2
0403 90 93	– – – – 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék									8		5
0403 90 99	– – – – 6 tömegszázalékot meghaladó									8		10
0405	Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények (vajkrém):
0405 20	– Kenhető tejkészítmények (vajkrém):
0405 20 10	– – Legalább 39 tömegszázalék, de kevesebb mint 60 tömegszázalék zsírtartalommal	Lásd a II. mellékletet.
0405 20 30	– – Legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal	Lásd a II. mellékletet.
0710	Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:
0710 40 00	– Csemegekukorica					100(a)
0711	Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:
0711 90	– Más zöldség; zöldségkeverék:
0711 90	– – Zöldségfélék:
0711 90 30	– – – Csemegekukorica					100(a)
1517	Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével:
1517 10	– Margarin, a folyékony margarin kivételével:
1517 10 10	– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal											15
1517 90	– Más:
1517 90 10	– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal											15
1704	Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül:
1704 10	– Rágógumi, cukorbevonattal is:
1704 10 10	– – 60 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is)					30		58
1704 10 90	– – 60 tömegszázalék vagy azt meghaladó szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is)					16		70
1704 90	– Más:
1704 90 30	– – Fehér csokoládé							45			20
1704 90 51 – 1704 90 99	– – Más:	Lásd a II. mellékletet.
1806	Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény:
1806 10	– Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával:
1806 10 20	– – Legalább 5, de kevesebb mint 65 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal							60
1806 10 30	– – Legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal							75
1806 10 90	– – Legalább 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is), vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal							100
1806 20	– Más készítmény tömb, tábla vagy rúd formában, vagy folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben	Lásd a II. mellékletet.
1806 20	– Más, tömb, tábla vagy rúd alakban:	Lásd a II. mellékletet.
1806 31	– – Töltött	Lásd a II. mellékletet.
1806 32	– – Töltetlen	Lásd a II. mellékletet.
1806 90	– Más	Lásd a II. mellékletet.
1901	Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:
1901 10 00	– Élelmiszerkészítmény gyermekek számára, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve	Lásd a II. mellékletet.
1901 20 00	– Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez	Lásd a II. mellékletet.
1901 90	– Más:
1901 90	– – Malátakivonat:
1901 90 11	– – – Legalább 90 tömegszázalék szárazanyag-tartalommal				195
1901 90 19	– – – Más				159
1901 90 19	– – Más:
1901 90 99	– – – Más	Lásd a II. mellékletet.
1902	Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, canneloni, kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:
1902	– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve:
1902 11 00	– – Tojástartalommal		167
1902 19	– – Más:
1902 19 10	– – – Közönséges búzaliszt- vagy búzakorpa-tartalom nélkül		167
1902 19 90	– – – Más	67	100
1902 20	– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:
1902 20	– – Más:
1902 20 91	– – – Főzve		41
1902 20 99	– – – Más		116
1902 30	– Más tészta:
1902 30 10	– – Szárítva		167
1902 30 90	– – Más		66
1902 40	– Kuszkusz (búzadarakása):
1902 40 10	– – Nem elkészítve		167
1902 40 90	– – Más		66
1903 00 00	Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában					161
1904	Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve:
1904 10	– Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer:
1904 10 10	– – Kukoricából					213
1904 10 30	– – Rizsből						174
1904 10 90	– – Más		53		53	53	53
1904 20	Pirítatlan gabonapehelyből vagy pirítatlan és pirított gabonapehely vagy puffasztott gabona keverékéből előállított élelmiszer:
1904 20 10	– – Pirítatlan gabonapehely-alapú, müzli típusú készítmény	Lásd a II. mellékletet.
1904 20 10	– – Más:
1904 20 91	– – – Kukoricából					213
1904 20 95	– – – Rizsből						174
1904 20 99	– – – Más		53		53	53	53
1904 90	– Más:
1904 90 10	– – Rizsből						174
1904 90 80	– – Más		174
1905	Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék:
1905 10 00	– Ropogós kenyér („knäckebrot”)			140
1905 20	– Mézeskalács és hasonló:
1905 20 10	– – 30 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is):	44		40				25
1905 20 30	– – Legalább 30 tömegszázalék, de kevesebb, mint 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)	33		30				45
1905 20 90	– – Legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)	22		20				65
1905 20 90	– Édes keksz (biscuit); gofri és ostya:
1905 31	– – Édes keksz (biscuit)	Lásd a II. mellékletet.
1905 32	– – Gofri és ostya	Lásd a II. mellékletet.
1905 40	– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék	Lásd a II. mellékletet.
1905 90	– Más:
1905 90 10	– – Pászka	168
1905 90 20	– – Áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek					644
1905 90 30 – 1905 90 90	– – Más	Lásd a II. mellékletet.
2001	Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):
2001 90	– Más:
2001 90 30	– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)					100(a)
2001 90 40	– – Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal					40(a)
2004	Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2004 10	– Burgonya:
2004 10	– – Más:
2004 10 91	– – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában	Lásd a II. mellékletet.
2004 90	– Más zöldség és zöldségkeverék:
2004 90 10	– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)					100(a)
2005	Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:
2005 20	– Burgonya:
2005 20 10	– – Liszt, dara vagy pelyhesített formában	Lásd a II. mellékletet.
2005 80 00	– Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)					100(a)
2008	Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is:
2008	– Más, beleértve a keverékeket is, a 2008 19 alszám alá tartozó keverékek kivételével:
2008 99	– – Más:
	– – – Alkohol hozzáadása nélkül:
	– – – – Cukor hozzáadása nélkül:
2008 99 85	– – – – – Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével					100(a)
2008 99 91	– – – – – Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal					40(a)
2101	Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán, matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101	– Kávékivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén alapuló készítmények;
2101 12	– – Ezen kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények:
2101 12 98	– – – Más	Lásd a II. mellékletet.
2101 20	– Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és koncentrátum és ezen termékeken, vagy teán vagy matéteán alapuló készítmények:
2101 20	– – Készítmények:
2101 20 98	– – – Más	Lásd a II. mellékletet.
2101 30	– Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, és ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 30	– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé:
2101 30 19	– – – Más				137
2101 30 19	– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 30 99	– – – Más				245
2102	Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű, nem élő mikroorganizmus (a 3002 vtsz. alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor:
2102 10	– Aktív élesztő:
2102 10	– – Sütőélesztő:
2102 10 31	– – – Szárított								425
2102 10 39	– – – Más								125
2105 00	Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is:
2105 00 10	– Tejzsírtartalom nélkül vagy az ilyen zsírokból 3 tömegszázaléknál kevesebbet tartalmazó							25		10
2105 00 10	– Tejzsírtartalma:
2105 00 91	– – Legalább 3, de 7 tömegszázaléknál kevesebb							20			23
2105 00 99	– – Legalább 7 tömegszázalék							23			35
2106	Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:
2106 10	– Fehérjekoncentrátum és texturált fehérje:
2106 10 80	– – Más	Lásd a II. mellékletet.
2106 90	– Más:
2106 90	– – Más:
2106 90 98	– – – Más	Lásd a II. mellékletet.
2202	Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével:
2202 90	– Más:
2202 90	– – Más, a 0401–0404 vtsz. alá tartozó termékekből nyert készítmény, amelynek zsírtartalma:
2202 90 91	– – – Kevesebb, mint 0,2 tömegszázalék							10		8
2202 90 95	– – – Legalább 0,2 tömegszázalék, de 2 tömegszázaléknál kevesebb							10			6
2202 90 99	– – – Legalább 2 tömegszázalék							10			13
2905	Aciklikus alkoholok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:
2905	– Más többértékű alkoholok:
2905 43 00	– – Mannit							300
2905 44	– – Szorbit (D-glucit):
2905 44	– – – Vizes oldatban:
2905 44 11	– – – – Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva					172
2905 44 19	– – – – Más							90
2905 44 19	– – – Más:
2905 44 91	– – – – Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva					245
2905 44 99	– – – – Más							128
3302	Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmény italgyártáshoz:
3302 10	– Élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták:
	– – Az italgyártáshoz használt fajták:
	– – – Egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények:
	– – – – Más:
3302 10 29	– – – – – Más	Lásd a II. mellékletet.
3505	Dextrinek és más átalakított keményítők (pl.: előkocsonyásított vagy észterezett keményítő); keményítő-, vagy dextrin- vagy más átalakított keményítő alappal készített enyvek:
3505 10	– Dextrinek és más átalakított keményítők:
3505 10 10	– – Dextrinek					189
3505 10 10	– – Más átalakított keményítők:
3505 10 90	– – – Más					189
3505 20	– Enyvek:
3505 20 10	– – 25 tömegszázaléknál kevesebb keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv					48
3505 20 30	– – Legalább 25, de kevesebb mint 55 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv					95
3505 20 50	– – Legalább 55, de kevesebb mint 80 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv					151
3505 20 90	– – Legalább 80 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv					189
3809	Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok):
3809 10	– keményítőtartalommal:
3809 10 10	– – Kevesebb mint 55 tömegszázalékban					95
3809 10 30	– – Legalább 55, de kevesebb mint 70 tömegszázalék keményítőtartalommal					132
3809 10 50	– – Legalább 70, de kevesebb mint 83 tömegszázalék keményítőtartalommal					161
3809 10 90	– – Legalább 83 tömegszázalék keményítőtartalommal					189
3824	Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; máshol nem említett vegyipari vagy rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is):
3824 60	– Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével:
3824 60	– – Vizes oldatban:
3824 60 11	– – – Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit -(D-glucit) tartalomra számítva					172
3824 60 19	– – – Más							90
3824 60 19	– – Más:
3824 60 91	– – – Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit -(D-glucit) tartalomra számítva					245
3824 60 99	– – – Más							128

II. MELLÉKLET

(hivatkozás a 3. cikk (3) bekezdésében)

Az alaptermékek felhasználtnak tekintett mennyiségei azokban az esetekben, amikor az I. melléklet e mellékletre utal

(100 kg árucikkre)

Tejzsír-, tejfehérje-, szacharóz-, invertcukor- és izoglükóz-, illetve keményítő- és glükóztartalom

Sovány tejpor (PG2)

Teljes tejpor (PG3)

Vaj (PG6)

Fehér cukor

Közönséges búza

Kukorica

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

A.	Tejzsírt nem, vagy kevesebb mint 1,5 tömegszázalékban tartalmaz, és a tejfehérje-tartalma:

—	legalább 2,5, de kevesebb mint 6 tömegszázalék,

—	legalább 6, de kevesebb mint 18 tömegszázalék,

—	legalább 18, de kevesebb mint 30 tömegszázalék,

—	legalább 30, de kevesebb mint 60 tömegszázalék,

146

—	legalább 60 tömegszázalék.

208

Tejzsírt legalább 1,5, de kevesebb mint 3 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérjét nem, vagy kevesebb mint 2,5 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérje-tartalma:

—	legalább 2,5, de kevesebb mint 6 tömegszázalék,

—	legalább 6, de kevesebb mint 18 tömegszázalék,

—	legalább 18, de kevesebb mint 30 tömegszázalék,

—	legalább 30, de kevesebb mint 60 tömegszázalék,

146

—	legalább 60 tömegszázalék.

208

Tejzsírt legalább 3, de kevesebb mint 6 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérjét nem, vagy kevesebb mint 2,5 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérje-tartalma:

—	legalább 2,5, de kevesebb mint 12 tömegszázalék

—	legalább 12 tömegszázalék

Tejzsírt legalább 6, de kevesebb mint 9 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérjét nem, vagy legfeljebb 4 tömegszázalékban tartalmaz

—	Tejfehérje-tartalma:

—	legalább 4, de kevesebb mint 15 tömegszázalék

—	legalább 15 tömegszázalék

Tejzsírt legalább 9, de kevesebb mint 12 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérjét nem, vagy kevesebb mint 6 tömegszázalékban tartalmaz

—	Tejfehérje-tartalma:

—	legalább 6, de kevesebb mint 18 tömegszázalék

—	legalább 18 tömegszázalék

Tejzsírt legalább 12, de kevesebb mint 18 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérjét nem, vagy kevesebb mint 6 tömegszázalékban tartalmaz

—	Tejfehérje-tartalma:

—	legalább 6, de kevesebb mint 18 tömegszázalék

—	legalább 18 tömegszázalék

Tejzsírt legalább 18, de kevesebb mint 26 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérjét nem, vagy kevesebb mint 6 tömegszázalékban tartalmaz

—	Tejfehérjét legalább 6 tömegszázalékban tartalmaz

Tejzsírt legalább 26, de kevesebb mint 40 tömegszázalékban tartalmaz:

—	Tejfehérjét nem, vagy kevesebb mint 6 tömegszázalékban tartalmaz

—	Tejfehérjét legalább 6 tömegszázalékban tartalmaz

Tejzsírtartalma:

—	legalább 40, de kevesebb mint 55 tömegszázalék

—	legalább 55, de kevesebb mint 70 tömegszázalék

—	legalább 70, de kevesebb mint 85 tömegszázalék

—	legalább 85 tömegszázalék

117

B.	Szacharóz-, invertcukor- és/vagy izoglükóz- tartalma:

—	legalább 5, de kevesebb mint 30 tömegszázalék

—	legalább 30, de kevesebb mint 50 tömegszázalék

—	legalább 50, de kevesebb mint 70 tömegszázalék

—	legalább 70 tömegszázalék

C.	Keményítő- és/vagy glükóztartalma:

—	legalább 5, de kevesebb mint 25 tömegszázalék

—	legalább 25, de kevesebb mint 50 tömegszázalék

—	legalább 50, de kevesebb mint 75 tömegszázalék

—	legalább 75 tömegszázalék

101

III. MELLÉKLET

(hivatkozás a 3. cikk (4) bekezdésében)

Az árucikkek összetételén alapuló kiegészítő kódok

Tejzsír (tömegszázalék)	Tejfehérje (tömegszázalék) (3)	Keményítő/Glükóz (tömegszázalék) (1)
		≥ 0 < 5					≥ 5 < 25					≥ 25 < 50				≥ 50 < 75			≥ 75
		Szacharóz/Invertcukor/Izoglükóz (tömegszázalék) (2)
		≥ 0 < 5	≥ 5 < 30	≥ 30 < 50	≥ 50 < 70	≥ 70	≥ 0 < 5	≥ 5 < 30	≥ 30 < 50	≥ 50 < 70	≥ 70	≥ 0 < 5	≥ 5 < 30	≥ 30 < 50	≥ 50	≥ 0 < 5	≥ 5 < 30	≥ 30	≥ 0 < 5	≥ 5
≥ 0 < 1,5	≥ 0 < 2,5	7 000	7 001	7 002	7 003	7 004	7 005	7 006	7 007	7 008	7 009	7 010	7 011	7 012	7 013	7 015	7 016	7 017	7 758	7 759
	≥ 2,5 < 6	7 020	7 021	7 022	7 023	7 024	7 025	7 026	7 027	7 028	7 029	7 030	7 031	7 032	7 033	7 035	7 036	7 037	7 768	7 769
	≥ 6 < 18	7 040	7 041	7 042	7 043	7 044	7 045	7 046	7 047	7 048	7 049	7 050	7 051	7 052	7 053	7 055	7 056	7 057	7 778	7 779
	≥ 18 < 30	7 060	7 061	7 062	7 063	7 064	7 065	7 066	7 067	7 068	7 069	7 070	7 071	7 072	7 073	7 075	7 076	7 077	7 788	7 789
	≥ 30 < 60	7 080	7 081	7 082	7 083	7 084	7 085	7 086	7 087	7 088	X	7 090	7 091	7 092	X	7 095	7 096	X	X	X
	≥ 60	7 800	7 801	7 802	X	X	7 805	7 806	7 807	X	X	7 810	7 811	X	X	X	X	X	X	X
≥ 1,5 < 3	≥ 0 < 2,5	7 100	7 101	7 102	7 103	7 104	7 105	7 106	7 107	7 108	7 109	7 110	7 111	7 112	7 113	7 115	7 116	7 117	7 798	7 799
	≥ 2,5 < 6	7 120	7 121	7 122	7 123	7 124	7 125	7 126	7 127	7 128	7 129	7 130	7 131	7 132	7 133	7 135	7 136	7 137	7 808	7 809
	≥ 6 < 18	7 140	7 141	7 142	7 143	7 144	7 145	7 146	7 147	7 148	7 149	7 150	7 151	7 152	7 153	7 155	7 156	7 157	7 818	7 819
	≥ 18 < 30	7 160	7 161	7 162	7 163	7 164	7 165	7 166	7 167	7 168	7 169	7 170	7 171	7 172	7 173	7 175	7 176	7 177	7 828	7 829
	≥ 30 < 60	7 180	7 181	7 182	7 183	X	7 185	7 186	7 187	7 188	X	7 190	7 191	7 192	X	7 195	7 196	X	X	X
	≥ 60	7 820	7 821	7 822	X	X	7 825	7 826	7 827	X	X	7 830	7 831	X	X	X	X	X	X	X
≥ 3 < 6	≥ 0 < 2,5	7 840	7 841	7 842	7 843	7 844	7 845	7 846	7 847	7 848	7 849	7 850	7 851	7 852	7 853	7 855	7 856	7 857	7 858	7 859
	≥ 2,5 < 12	7 200	7 201	7 202	7 203	7 204	7 205	7 206	7 207	7 208	7 209	7 210	7 211	7 212	7 213	7 215	7 216	7 217	7 220	7 221
	≥ 12	7 260	7 261	7 262	7 263	7 264	7 265	7 266	7 267	7 268	7 269	7 270	7 271	7 272	7 273	7 275	7 276	X	7 838	X
≥ 6 < 9	≥ 0 < 4	7 860	7 861	7 862	7 863	7 864	7 865	7 866	7 867	7 868	7 869	7 870	7 871	7 872	7 873	7 875	7 876	7 877	7 878	7 879
	≥ 4 < 15	7 300	7 301	7 302	7 303	7 304	7 305	7 306	7 307	7 308	7 309	7 310	7 311	7 312	7 313	7 315	7 316	7 317	7 320	7 321
	≥ 15	7 360	7 361	7 362	7 363	7 364	7 365	7 366	7 367	7 368	7 369	7 370	7 371	7 372	7 373	7 375	7 376	X	7 378	X
≥ 9 < 12	≥ 0 < 6	7 900	7 901	7 902	7 903	7 904	7 905	7 906	7 907	7 908	7 909	7 910	7 911	7 912	7 913	7 915	7 916	7 917	7 918	7 919
	≥ 6 < 18	7 400	7 401	7 402	7 403	7 404	7 405	7 406	7 407	7 408	7 409	7 410	7 411	7 412	7 413	7 415	7 416	7 417	7 420	7 421
	≥ 18	7 460	7 461	7 462	7 463	7 464	7 465	7 466	7 467	7 468	X	7 470	7 471	7 472	X	7 475	7 476	X	X	X
≥ 12 < 18	≥ 0 < 6	7 940	7 941	7 942	7 943	7 944	7 945	7 946	7 947	7 948	7 949	7 950	7 951	7 952	7 953	7 955	7 956	7 957	7 958	7 959
	≥ 6 < 18	7 500	7 501	7 502	7 503	7 504	7 505	7 506	7 507	7 508	7 509	7 510	7 511	7 512	7 513	7 515	7 516	7 517	7 520	7 521
	≥ 18	7 560	7 561	7 562	7 563	7 564	7 565	7 566	7 567	7 568	X	7 570	7 571	7 572	X	7 575	7 576	X	X	X
≥ 18 < 26	≥ 0 < 6	7 960	7 961	7 962	7 963	7 964	795	7 966	7 967	7 968	7 969	7 970	7 971	7 972	7 973	7 975	7 976	7 977	7 978	7 979
≥ 18 < 26	≥ 6	7 600	7 601	7 602	7 603	7 604	7 605	7 606	7 607	7 608	7 609	7 610	7 611	7 612	7 613	7 615	7 616	X	7 620	X
≥ 26 < 40	≥ 0 < 6	7 980	7 981	7 982	7 983	7 984	7 985	7 986	7 987	7 988	X	7 990	7 991	7 992	X	7 995	7 996	X	X	X
≥ 26 < 40	≥ 6	7 700	7 701	7 702	7 703	X	7 705	7 706	7 707	7 708	X	7 710	7 711	7 712	X	7 715	7 716	X	X	X
≥ 40 < 55		7 720	7 721	7 722	7 723	X	7 725	7 726	7 727	7 728	X	7 730	7 731	7 732	X	7 735	7 736	X	X	X
≥ 55 < 70		7 740	7 741	7 742	X	X	7 745	7 746	7 747	X	X	7 750	7 751	X	X	X	X	X	X	X
≥ 70 < 85		7 760	7 761	7 762	X	X	7 765	7 766	X	X	X	7 770	7 771	X	X	X	X	X	X	X
≥ 85		7 780	7 781	X	X	X	7 785	7 786	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X

(1)

Keményítő/glükóz

A termékben (a bemutatáskori állapot szerint) tartalmazott keményítő, a keményítő bomlástermékei – pl. glükóz összes polimerje – és a glükóz, glükózként meghatározva és keményítőben kifejezve (szárazanyagra vetítve, 100 %-os tisztaságnál; a glükóz keményítőre való átváltási aránya: 0,9).

Amennyiben azonban a termékben a glükóz és a fruktóz (bármilyen arányú) keverékének jelenlétéről nyilatkoznak és/vagy ezek keverékének jelenlétét megállapítják, akkor a fenti számításoknál csak a termék fruktóztartalmát meghaladó glükóztartalmat kell figyelembe venni.

(2)

Szacharóz/invertcukor/izoglükóz

A termékben (a bemutatáskori állapot szerint) tartalmazott szacharóz, hozzáadva – amennyiben a termékben a glükóz és a fruktóz (bármilyen arányú) keverékének jelenlétéről nyilatkoznak és/vagy ezek keverékének jelenlétét megállapítják – a glükóztartalom és a fruktóztartalom számtani összegének 0,95-ös szorzatával szacharózban kifejezett értéket.

Amennyiben azonban a termék fruktóztartalma alacsonyabb a glükóztartalomnál, akkor a fenti számításnál a fruktóztartalommal – tömegét tekintve – megegyező glükóztartalmat kell figyelembe venni.

Megjegyzés: Minden olyan esetben, ahol a termékben tartalmazott hidrolizált laktóz jelenlétéről nyilatkoznak és/vagy a cukrok között galaktóz jelenlétét mutatják ki, akkor a további számítások megkezdése előtt a galaktóztartalomnak megfelelő glükóztartalmat a teljes glükóztartalomból le kell vonni.

(3)

Tejfehérje

A termék alkotóelemét képező kazeinek és/vagy kazeinátok nem minősülnek tejfehérjének, amennyiben a termék nem tartalmaz tejösszetevőt.

Amennyiben a termék tejzsír- és laktóztartalma 1 tömegszázaléknál kevesebb, úgy ezek az összetevők nem minősülnek más tejösszetevőnek.

A vámalakiságok elvégzésénél az érintett személynek – az adott esettől függően – a megfelelő nyilatkozatban fel kell tüntetnie a következő bejegyzést: „egyedüli tejösszetevő: kazein/kazeinát”.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/40

A BIZOTTSÁG 515/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. május 25.)

a B6-vitaminnak takarmány-adalékanyagként minden állatfaj esetében való engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A 70/524/EGK irányelv határozatlan időre engedélyezte a B6-vitamin valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való felhasználását a „Vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatásuk van” csoport részeként. Az említett adalékanyagot ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikkének (2) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak a B6-vitaminnak, mint valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagának az újraértékelésére, kérelmezve az adalékanyagnak a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába való sorolását. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2010. november 9-i véleményében megállapította, hogy a B6-vitamin a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással az állatok, illetve a fogyasztók egészségére, valamint a környezetre (3). Emellett a Hatóság az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag analitikai módszeréről szóló jelentést is ellenőrizte.

(5)	A B6-vitamin értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használata az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezett.

(6)	Mivel az engedélyezési feltételek módosítására nem biztonsági okokból kerül sor, helyénvaló átmeneti időszakot engedélyezni az ezen adalékanyagot tartalmazó előkeverékek és összetett takarmányok meglévő készleteinek felhasználására.

(7)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként való használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

A 70/524/EGK irányelvnek vagy az 1831/2003/EK rendeletnek megfelelően címkézett, B6-vitamint tartalmazó takarmány forgalomba hozatala és felhasználása a készletek felhasználásáig folytatódhat.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) HL L 270., 1970.12.14., 1. o.

(3) EFSA Journal 2010; 8(12):1917.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Adalékanyag

Kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

Tápértékkel rendelkező adalékanyagok: Vitaminok, provitaminok és olyan, kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatásuk van

3a831

B6-vitamin/piridoxin-hidroklorid

Hatóanyag

piridoxin-hidroklorid C8H11NO3.HCl

Tisztasági kritériumok: legalább 98,5 %

Analitikai módszerek (1)

1.	A B6-vitamin meghatározásához a takarmány-adalékanyagokban: Európai Gyógyszerkönyv monográfia 0245 – 7. kiadás)

2.	A B6-vitamin meghatározásához az előkeverékekben: fordított fázisú, nagynyomású folyadék-kromatográfia UV-detektor alkalmazásával (RP-HPLC-UV) (2)

Minden állatfaj

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában feltüntetendő a tárolási hőmérséklet, az eltarthatósági időtartam és a pelletálási és vízbeli stabilitás.

2.	A B6-vitamin/piridoxin-hidroklorid az ivóvízen keresztül is felhasználható.

3.	Biztonsági okokból: használatkor védőmaszk, védőszemüveg és kesztyű viselése kötelező.

2021. június 15.

(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: http://irmm.jrc.ec.europa.eu/EURLs/EURL_feed_additives/Pages/index.aspx

(2) VDLUFA, Bd III, 13.9.1.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/43

A BIZOTTSÁG 516/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. május 25.)

a 600/2005/EK rendeletnek a Bacillus licheniformis DSM 5749 és a Bacillus subtilis DSM 5750 készítmények hangyasavat tartalmazó takarmányban való felhasználása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet lehetővé teszi, hogy az adalékanyagok engedélyét az engedély jogosultjának kérelmére és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményét követően módosítsák.

(2)

A mikroorganizmusok csoportjába tartozó Bacillus licheniformis DSM 5749 és Bacillus subtilis DSM 5750 készítményt a 70/524/EGK tanácsi irányelvvel (2) összhangban az 1453/2004/EK bizottsági rendelet (3) kocák takarmány-adalékanyagaként, a 600/2005/EK bizottsági rendelet (4) hízópulykák és a legfeljebb 3 hónapos borjak takarmány-adalékanyagaként, a 2148/2004/EK bizottsági rendelet (5) pedig hízósertések és malacok takarmány-adalékanyagaként határozatlan időre engedélyezte.

(3)

A Bizottsághoz kérelem érkezett a Bacillus licheniformis DSM 5749 és a Bacillus subtilis DSM 5750 készítmények engedélyezési feltételeinek módosításáról, a készítmény hízópulykák hangyasavat tartalmazó takarmányában történő felhasználásának engedélyezésére. A kérelemhez csatolták a kérelmet alátámasztó adatokat. A Bizottság a kérelmet továbbította a Hatósághoz.

(4)	A Hatóság 2010. december 7-i véleményében megállapította, hogy a Bacillus licheniformis DSM 5749 és a Bacillus subtilis DSM 5750 készítmény, a mellékletben rögzítettek szerint, kompatibilis a hízópulykáknál használt hangyasavval (6).

(5)	Az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételek teljesülnek.

(6)	A 600/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 600/2005/EK rendelet III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) HL L 270., 1970.12.14., 1. o.

(3) HL L 269., 2004.8.17., 3. o.

(4) HL L 99., 2005.4.19., 5. o.

(5) HL L 370., 2004.12.17., 24. o.

(6) EFSA Journal 2011;9(1):1953.

MELLÉKLET

A 600/2005/EK rendelet III. mellékletének a Bacillus licheniformis DSM 5749 és a Bacillus subtilis DSM 5750 adalékanyagra vonatkozó, E 1700 bejegyzése helyébe a következő lép:

EK-szám	Adalékanyag	Kémiai képlet, leírás	Állatfaj vagy -kategória	Maximális életkor	Minimális tartalom	Maximális tartalom	További rendelkezések	Az engedély lejárta
					CFU/kg a teljes értékű takarmányban
Mikroorganizmusok
„E 1700	Bacillus licheniformis DSM 5749 Bacillus subtilis DSM 5750 (1/1 arányban)	Bacillus licheniformis DSM 5749 és Bacillus subtilis DSM 5750 keveréke legalább 3,2 × 109 CFU/g adalékanyag (1,6 × 109 baktériumonként) tartalommal	Hízópulyka	—	1,28 × 109	1,28 × 109	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási hőmérsékletet, az eltarthatósági időtartamot és a pelletálási stabilitást. Az alábbi kokcidiosztatikumok legalább egyikét tartalmazó összetett takarmányokban alkalmazható: diklazuril, halofuginon, monenzin-nátrium, robenidin, maduramicin-ammónium, lazalocid-nátrium és a tartósító hangyasav.	Határozatlan időre szól
			Borjak	3 hónap	1,28 × 109	1,28 × 109	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási hőmérsékletet, az eltarthatósági időtartamot és a pelletálási stabilitást.	Határozatlan időre szól”

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/45

A BIZOTTSÁG 517/2011/EU RENDELETE

(2011. május 25.)

a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2160/2003/EK és a 200/2010/EU bizottsági rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére és 13. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2160/2003/EK rendelet intézkedések meghozatalának biztosítását célozza annak érdekében, hogy a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi lényeges szintjén, különösen az elsődleges termelés szintjén kimutassák és ellenőrizzék a szalmonellát és más zoonózis-kórokozókat annak érdekében, hogy csökkentsék előfordulási gyakoriságukat és a közegészségügyre gyakorolt kockázatukat.

(2)

A 2160/2003/EK rendelet előírja, hogy az I. mellékletben felsorolt zoonózisoknak és zoonózis-kórokozóknak az ott felsorolt állatállományokban tapasztalt előfordulási gyakorisága csökkentésére uniós célkitűzéseket kell meghatározni. E célkitűzések tekintetében bizonyos követelményeket is meghatároz. Az említett csökkentés a 2160/2003/EK rendelet értelmében a fertőzött állományokban alkalmazandó szigorú intézkedések szempontjából igen fontos. Az ismeretlen Salmonella-státusú állományokból származó tojások, amelyek esetében fennáll a gyanú, hogy fertőzöttek vagy fertőzött állományból származnak, csak akkor használhatók fel emberi fogyasztásra, ha olyan módon kezelik őket, amely garantálja a közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípusok ártalmatlanítását az élelmiszer-higiéniai vonatkozású uniós jogszabályokkal összhangban.

(3)

A 2160/2003/EK rendelet I. melléklete minden olyan szalmonella-szerotípusra vonatkozik, amelynek a Gallus gallus tojóállományokban közegészségügyi jelentősége van. Ezek a tojóállományok a szalmonellafertőzést a tojásaik által átterjeszthetik a fogyasztókra is. A tojóállományokban előforduló szalmonella gyakoriságának csökkentése ezért hozzájárul e tojásban előforduló, jelentős közegészségügyi veszélyt jelentő zoonózis-kórokozó elleni védekezéshez.

(4)

A 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint az 1003/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. július 31-i 1168/2006/EK bizottsági rendelet (2) a Gallus gallus fajba tartozó kifejlett tojótyúkokban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzést fogalmaz meg. Az uniós célkitűzés minden tagállam számára – az előző évi előfordulási gyakoriságtól függően – a kifejlett tojótyúkok fertőzött állományában bekövetkező 10–40 %-os éves minimális százalékarányú csökkentés vagy a maximális százalékarány 2 %-ra vagy az alatti szintre történő csökkentése.

(5)

A 2160/2003/EK rendelet előírja, hogy az uniós célkitűzéseket a jelenlegi nemzeti intézkedések alapján szerzett tapasztalatok és a Bizottsághoz vagy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: EFSA) a meglévő uniós előírások alapján – különösen a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3), különösen annak 5. cikke alapján gyűjtött információk figyelembevételével kell meghatározni.

(6)

A zoonózisok, a zoonózis-kórokozók és az élelmiszer eredetű megbetegedések európai unióbeli 2008. évi tendenciáiról és eredetéről szóló közösségi összefoglaló jelentés (4) rámutatott arra, hogy a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Typhimurium azok a szerotípusok, amelyek a leggyakrabban állnak összefüggésben emberi megbetegedésekkel. A Salmonella Enteritidis által okozott emberi megbetegedések száma 2008-ban jelentősen csökkent, ugyanakkor a Salmonella Typhimurium által okozott megbetegedések számának növekedését figyelték meg. A 2160/2003/EK rendelet követelményeinek megfelelően a Gallus gallus tojóállományokra vonatkozó állandó uniós célkitűzés meghatározásával kapcsolatban konzultációra került sor az EFSA-val.

(7)

2010. március 10-én az EFSA biológiai veszélyek tudományos testülete az Európai Bizottság felkérésére mennyiségi becslést tartalmazó tudományos véleményt fogadott el arról, hogy a tojótyúkokban a szalmonella előfordulásának csökkentésére irányuló új célkitűzés megállapítása milyen közegészségügyi hatással járhat (5). A vélemény következtetése szerint a Salmonella Enteritidis a vertikálisan legkönnyebben terjedő zoonotikus szalmonella-szerotípus a baromfiak körében. A vélemény azt a következtetést is levonta, hogy a tojótyúkokra vonatkozó uniós intézkedések sikeresen járultak hozzá a szalmonellafertőzések visszaszorításához a termelési állományban, valamint csökkentették a baromfiaktól származó, az emberi egészségre jelentett kockázatokat.

(8)

A Salmonella Typhimurium monofázisos törzsei hamar a leggyakrabban észlelt szalmonella-szerotípusok közé léptek elő mind a különböző állatfajokból, mind az emberi klinikai izolátumok esetében. Az EFSA biológiai veszélyek tudományos testületének a „Salmonella Typhimurium-szerű törzsek” által a közegészségügyre jelentett kockázat megfigyeléséről és értékeléséről szóló 2010. szeptember 22-én elfogadott tudományos véleménye (6) szerint a Salmonella Typhimurium 1,4,[5],12:i:- antigén-összetételű monofázisos törzseit a Salmonella Typhimurium változatainak kell tekintetni, ezért a közegészségügyre jelentett kockázatuk hasonló az egyéb Salmonella Typhimurium törzsek által jelentett kockázathoz.

(9)

Az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében helyénvaló ennek megfelelően módosítani a 2160/2003/EK rendeletet és a kifejlett Gallus gallus tenyészállományokban észlelt szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés tekintetében a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. március 10-i 200/2010/EU bizottsági rendeletet (7), és elő kell írni, hogy a Salmonella Typhimurium tekintetében az 1,4,[5],12:i:- antigén-összetételű monofázisos törzseket is figyelembe kell venni.

(10)

Figyelembe véve a 2010. szeptember 22-i tudományos véleményt, és azt, hogy a nemzeti ellenőrzési programok bevezetése után több időre van szükség az állományokban a szalmonella-előfordulás alakulásának értékeléséhez, az 1168/2006/EK rendeletben meghatározotthoz hasonló uniós célkitűzést kell meghatározni a kifejlett Gallus gallus tojóállományban a szalmonella csökkentésére.

(11)	Ahhoz, hogy megállapíthassuk az uniós célkitűzés elérése terén tett előrehaladást, elő kell írni a kifejlett Gallus gallus tojótyúk-állományokból való ismételt mintavételt.

(12)	Az e rendelet mellékletében szereplő technikai jellegű módosítások a tagállamokban közvetlenül alkalmazandók és harmonizáltak, ezért a nemzeti ellenőrzési programok e rendeletnek megfelelő esetleges kiigazításait a Bizottságnak nem szükséges ismételten jóváhagynia.

(13)

A 2011. évi uniós célkitűzés elérésére létrehozott, a kifejlett Gallus gallus tojótyúk-állományokra vonatkozó nemzeti ellenőrzési programokat az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatnak (8) megfelelően benyújtották. Az említett programok az 1168/2006/EK rendeleten alapultak, és azokat a tagállamok által 2011-re és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2010. november 23-i 2010/712/EU bizottsági határozat (9) hagyta jóvá.

(14)

Az 1168/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe ezt a rendeletet kell léptetni. Az 1168/2006/EK rendelet mellékletében szereplő technikai jellegű rendelkezések ugyanazon eredmény elérésére irányulnak, mint e rendelet melléklete. Ezért a tagállamok az utóbbit azonnal alkalmazhatják, átmeneti időszak nélkül.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés

(1) A 2160/2003/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében említett, a Gallus gallus fajba tartozó kifejlett tojótyúkokban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzés (a továbbiakban: uniós célkitűzés) a következő:

a kifejlett tojótyúkok fertőzött állományainak éves minimális százalékos csökkentése legalább:

i.	10 %, amennyiben az előfordulási gyakoriság az előző évben 10 % alatt volt;

ii.	20 %, amennyiben az előfordulási gyakoriság az előző évben legalább 10 % volt, de nem érte el a 20 %-ot;

iii.	30 %, amennyiben az előfordulási gyakoriság az előző évben legalább 20 % volt, de nem érte el a 40 %-ot;

iv.	40 %, amennyiben az előfordulási gyakoriság az előző évben 40 % vagy 40 % fölött volt;

vagy,

b)	a kifejlett tojótyúkok fertőzött állományainak maximális százalékaránya 2 %-ra vagy az alatti szintre csökken; azonban az 50-nél kevesebb kifejlett tojótyúk-állománnyal rendelkező tagállamok esetében legfeljebb egy kifejlett állomány maradhat fertőzött.

Az uniós célkitűzést minden évben az előző éves monitoringvizsgálat eredménye alapján kell megvalósítani. A 2011-ben elérendő célkitűzés tekintetében az 1168/2006/EK rendelet 1. cikkének megfelelően elvégzett monitoringvizsgálat 2010. évre vonatkozó eredményeit kell alapul venni.

A Salmonella Typhimurium monofázisos törzseit illetően az uniós célkitűzést ki kell terjeszteni az 1,4,[5],12:i:- antigénszerkezetű szerotípusokra.

(2) Az uniós célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati programot a melléklet tartalmazza (a továbbiakban: vizsgálati program).

2. cikk

Az uniós célkitűzés felülvizsgálata

A Bizottság a vizsgálati program, valamint a 2160/2003/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok szerint összegyűjtött információk figyelembevételével felülvizsgálja az uniós célkitűzést.

3. cikk

A 2160/2003/EK rendelet módosítása

A 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének C. része a következő ponttal egészül ki:

„6.	E szakaszban a Salmonella Typhimuriumra történő minden hivatkozás az 1,4,[5],12:i:- antigénszerkezetű monofázisos Salmonella Typhimuriumra is vonatkozik.”

4. cikk

A 200/2010/EU rendelet módosítása

Az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) 2010. január 1-jétől kezdődően a 2160/2003/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Gallus gallus tenyészállományokban a Salmonella spp. csökkentésére megállapított uniós célkitűzés (a továbbiakban: uniós célkitűzés) a Salmonella Enteritidisszel, Salmonella Infantisszal, Salmonella Hadarral, Salmonella Typhimuriummal – az 1,4,[5],12:i:- antigénszerkezetű monofázisos Salmonella Typhimuriumot is ideértve – és Salmonella Virchow-val (a továbbiakban: releváns szalmonella-szerotípusok) fertőzött kifejlett Gallus gallus tenyészállományok maximális arányának legfeljebb 1 %-ra történő csökkentésére irányul.”

5. cikk

Az 1168/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezése

Az 1168/2006/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1168/2006/EK rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(2) HL L 211., 2006.8.1., 4. o.

(3) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

(4) The EFSA Journal (2010), 8(1):1496.

(5) The EFSA Journal (2010), 8(4):1546.

(6) The EFSA Journal (2010), 8(10):1826.

(7) HL L 61., 2010.3.11., 1. o.

(8) HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(9) HL L 309., 2010.11.25., 18. o.

MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a Gallus gallus fajba tartozó kifejlett tojótyúk-állományokban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati program

1. MINTAVÉTELI RENDSZER

A mintavételi rendszer tartalmazza a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt nemzeti ellenőrzési programok keretében a Gallus gallus fajba tartozó összes kifejlett tojótyúk-állományt (a továbbiakban: tojóállományok).

2. MONITORING A TOJÓÁLLOMÁNYOKBAN

2.1. A mintavétel gyakorisága és státusa

A tojóállományokból mintavétel az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére, valamint az illetékes hatóság által történik.

Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére történő mintavételt legalább tizenöt hetente elvégzik. Az első mintavétel az állomány 24 +/– 2 hetes korában történik.

Az illetékes hatóság legalább az alábbi esetekben vesz mintát:

a)	évente gazdaságonként egy, legalább 1 000 madárból álló állományból;

b)	24 +/– 2 hetes tojóállományból, amelyet olyan épületekben tartanak, ahol az előző baromfiállományban kimutatták a releváns szalmonellát;

minden olyan esetben, amikor a 2003/99/EK irányelv 8. cikkének megfelelően végrehajtott élelmiszer-eredetű megbetegedések járványügyi vizsgálatának eredménye szerint fennáll a szalmonellafertőzés gyanúja, vagy amennyiben az illetékes hatóság indokoltnak tartja; a 2160/2003/EK rendelet II. mellékletének D. része 4. pontjának b) alpontjában meghatározott mintavételi protokoll szerint;

d)	a gazdaságban található összes többi tojóállományban, amennyiben a Salmonella Enteritidist vagy a Salmonella Typhimuriumot kimutatták a gazdaság egyik tojóállományában;

e)	azon esetekben, amikor az illetékes hatóság ezt indokoltnak tartja.

Az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel helyettesíthet egy, az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére történő mintavételt.

2.2. Mintavételi protokoll

A mintavételezés érzékenységének maximalizálása céljából és a mintavételi protokoll megfelelő alkalmazása érdekében az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó biztosítja, hogy a mintavételt szakképzett személyek végezzék.

2.2.1. Az élelmiszer-ipari vállalkozó általi mintavétel

A ketrecben tartott állományból a trágyakihordó-rendszer működtetése után az épületben található valamennyi szalagról vagy kaparóról 2 × 150 gramm természetesen összegyűjtött bélsármintát kell venni; a kaparók vagy szalagok nélküli lépcsőketreces épületben azonban a ketrecek alatt található trágyaládából kell 60 különböző helyről 2 × 150 gramm friss keveredett bélsármintát venni.

Az ólakban és a kifutókban két pár csizma- vagy zoknitampon-mintát kell venni.

A felhasznált csizmatamponoknak kielégítő nedvszívó-képességűeknek kell lenniük, hogy felszívják a nedvességet. A csizmatampon felszínét a megfelelő oldószerrel meg kell nedvesíteni.

A mintavételt a baromfiólban olyan útvonalon való sétálással kell elvégezni, hogy a minta a baromfiól vagy az adott terület minden részére nézve reprezentatív legyen. Ebbe beleértendők az almozott és deszkázott területek is, amennyiben a deszkákon biztonságosan lehet sétálni. A baromfiólban az összes elkülönített ketrecet be kell vonni a mintavételbe. A kiválasztott területen elvégzett mintavételt követően a tamponokat óvatosan kell eltávolítani úgy, hogy a rátapadó anyag ne váljon le.

2.2.2. Az illetékes hatóság általi mintavétel

A 2.2.1. pontban említett mintákon kívül legalább egy mintát kell venni a mintavételi protokoll alkalmazásával. További mintákat kell venni a reprezentatív mintavétel biztosítása érdekében, ha az állomány elhelyezése vagy mérete azt megkívánja.

A 2.1. pont b), c), d), és e) alpontjában említett mintavétel alkalmával az illetékes hatóság szükség esetén további vizsgálatok – laboratóriumi vizsgálatok és/vagy dokumentumok ellenőrzése – elvégzésével megbizonyosodik arról, hogy a madarak szalmonellafertőzöttségére vonatkozó vizsgálatok eredményeit nem befolyásolja az antimikrobiális készítményeknek az állományokban történő alkalmazása.

Amennyiben a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium jelenlétét nem mutatják ki, de antimikrobiális készítményeket vagy baktériumszaporodást gátló hatást igen, úgy az uniós célkitűzés szempontjából az állományt fertőzött tojóállománynak kell tekinteni.

Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy egy bélsármintát vagy egy pár csizmatampon-mintát az egész baromfiólon belül több helyről származó, láthatóan porral fedett felületről vett 100 grammos pormintával helyettesítsenek. Ezt a pormintát egy vagy több megnedvesített szövettampon segítségével is le lehet venni összesen legalább 900 cm2 felületről, az egész baromfiólon belül több helyről, ügyelve arra, hogy minden tampon mindkét oldalát alaposan befedje a por.

Az illetékes hatóság előírhatja a minták minimális számának növelését a reprezentatív mintavétel biztosítása érdekében, a járványügyi feltételek – azaz az állomány eloszlása vagy mérete, a biológiai biztonsági vagy egyéb releváns feltételek – eseti vizsgálata alapján.

3. A MINTÁK VIZSGÁLATA

3.1. A minták szállítása és előkészítése

A mintákat lehetőség szerint a mintavételt követő 24 órán belül expressz küldeményként vagy futárszolgálattal kell elküldeni a 2160/2003/EK rendelet 11. és 12. cikkében említett laboratóriumokba. Ha az elküldésre 24 órán belül nem kerül sor, hűtőszekrényben kell tárolni őket. A minták szállítása szobahőmérsékleten is történhet, de ekkor kerülni kell a túlzott hőhatást (25 °C felett) és a napfényt. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül és a mintavételtől számított négy napon belül meg kell kezdeni.

Az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel esetén a csizma- és por-, illetve szövettampon-mintákat külön kell előkészíteni, az élelmiszer-ipari vállalkozók általi mintavétel esetén azonban a különböző mintatípusokat egy vizsgálatban kombinálni lehet.

3.1.1. Csizmatampon- és szövettampon-minták

A két pár csizmatampon- (vagy „zoknitampon”) mintát vagy szövettampont gondosan ki kell csomagolni – elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását –, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni, vagy a 225 ml oldószert közvetlenül a két pár csizmatamponhoz kell adni abba a tárolóedénybe, amelyben a laboratóriumba beérkeztek. A csizma- vagy zoknitampont, illetve szövettampont teljesen bele kell meríteni a pufferolt peptonvízbe, hogy elegendő folyadék vegye körül a mintát ahhoz, hogy a szalmonella leváljon a mintáról. Ebből a célból szükség esetén több pufferolt peptonvíz is hozzáadható.

b)	A mintát meg kell keverni, hogy a víz teljesen átitassa és a 3.2. pontbeli kimutatási módszer alkalmazásával folytatni kell a minta kitenyésztését.

3.1.2. Egyéb bélsár- és porminták

a)	A bélsármintákat egyesíteni kell, alaposan össze kell keverni, és a tenyésztéshez egy 25 grammos részmintát kell venni.

b)	A 25 grammos részmintát (vagy a 25 grammos eredeti mintát tartalmazó 50 ml-es oldatot) hozzá kell adni a szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízhez.

c)	A 3.2. pontbeli kimutatási módszer alkalmazásával folytatni kell a minta kitenyésztését.

Amennyiben megegyezés születik a szalmonella kimutatására szolgáló, tipikus minták előkészítésére vonatkozó ISO-szabványokról, a 3.1.1., 3.1.2. pontban leírt rendelkezések helyett azokat kell alkalmazni.

3.2. Kimutatási módszer

A szalmonella kimutatása a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az „Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája – Horizontális módszer a Salmonella spp. kimutatására. – 1. módosítás, D melléklet: A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett környezeti mintákban történő kimutatása.” című EN/ISO 6579-2002/Amd1:2007. szabványának 1. módosítása szerinti módszerrel történik.

A pufferolt peptonvízbeli mintákat az inkubálás után ne rázzuk, ne keverjük, és egyéb módon se mozgassuk.

3.3. Szerotipizálás

Az illetékes hatóságok által vett minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a Kaufmann-White-LeMinor módszer szerint. Az élelmiszer-ipari vállalkozó által vett izolátumokban legalább a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Typhimurium szerotipizálását el kell végezni.

3.4. Alternatív módszerek

Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére vett minták esetében az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt minta-előkészítési módszerek, kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók más vizsgálati módszerek is, amennyiben azokat a legújabb EN/ISO 16140 szabványnak megfelelően validálták.

3.5. Az antimikrobiális rezisztencia vizsgálata

Az izolátumokat az antimikrobiális rezisztencia tekintetében a 2007/407/EK bizottsági határozat (1) 2. cikkének megfelelően kell megvizsgálni.

3.6. A törzsek tárolása

Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy évente, ólanként, a hatósági ellenőrzés részeként végzett mintavételből származó releváns szalmonella-szerotípusok legalább egy izolált törzsét a törzsek épségét legalább két évig biztosító szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva tárolják a jövőbeli esetleges fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához.

Az illetékes hatóság döntése alapján lehetőség van az élelmiszer-ipari vállalkozók által végzett mintavételből származó izolátumok hasonló célból történő tárolására is.

4. EREDMÉNYEK ÉS JELENTÉS

4.1. Az uniós célkitűzés elérése szempontjából egy adott tojóállományt pozitívnak kell tekinteni, ha

a)	a (vakcinatörzstől eltérő) releváns szalmonella-szerotípusokat az állományból vett egy vagy több mintában kimutatták, akkor is, ha a releváns szalmonella-szerotípusokat csak a pormintában vagy szövettampon-mintában mutatták ki; vagy

b)	az állományban antimikrobrobiális készítményeket vagy baktérium-szaporodásgátlókat mutatnak ki.

Ez a szabály nem alkalmazandó a 2160/2003/EK rendelet II. melléklete D. részének 4. pontjában leírt rendkívüli esetekre, amikor a szalmonellára vonatkozó kezdeti pozitív eredményt az előírt mintavételi protokoll nem erősítette meg.

4.2. Egy pozitív tojóállományt csak egyszer kell számolni, függetlenül attól, hogy:

a)	az állomány termelési időszakában hányszor mutattak ki releváns szalmonella-szerotípust; vagy

b)	a mintavételt az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezte-e vagy az illetékes hatóság végezte-e.

Ha azonban a termelési időszak során a mintavétel két naptári évet ölel fel, mindkét év eredményét külön kell jelenteni.

4.3. A jelentés a következőket tartalmazza:

a)	a kifejlett tojóállományok száma összesen, amelyeket a jelentés tárgyéve során legalább egyszer megvizsgáltak;

a vizsgálat eredményei, beleértve a következőket:

i.	az adott tagállamban bármelyik szalmonella-szerotípus tekintetében pozitív tojóállományok száma összesen;

ii.	a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Typhimurium tekintetében legalább egyszer pozitívnak bizonyult tojóállományok száma;

iii.	az egyes szalmonella-szerotípusok vagy nem meghatározott szalmonellák (nem tipizálható vagy nem szerotipizált izolátumok) tekintetében pozitív tojóállományok száma;

c)	az eredmények magyarázata, különös tekintettel a kivételes esetekre vagy a vizsgált és/vagy pozitívnak talált állományok számában bekövetkezett bármely jelentős változásra.

Az eredményeket és a további vonatkozó információkat a 2003/99/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében előírt, a rezisztencia tendenciáiról és forrásairól szóló jelentés részeként jelenteni kell.

(1) HL L 153., 2007.6.14., 26. o.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/52

A BIZOTTSÁG 518/2011/EU RENDELETE

(2011. május 23.)

a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIc, a IX és a X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein folytatott, rombuszhalakra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2011. január 18-i 57/2011/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2011. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2011-re megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2011. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve tilos különösen az e hajók által kifogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, kirakása, átrakása és kirakodása.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 23-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 24., 2011.1.27., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	11/T&Q
Tagállam	Portugália
Állomány	LEZ/8C3411
Faj	Rombuszhalak (Lepidorhombus spp.)
Terület	A VIIIc, a IX és a X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei
Időpont	2011. május 9.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/54

A BIZOTTSÁG 519/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. május 25.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2011. május 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 25-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	35,3
	TR	71,5
	ZZ	53,4
0707 00 05	AL	31,8
	TR	108,2
	ZZ	70,0
0709 90 70	AR	34,9
	MA	86,8
	TR	121,5
	ZZ	81,1
0709 90 80	EC	23,2
0709 90 80	ZZ	23,2
0805 10 20	EG	58,0
	IL	63,3
	MA	45,9
	TR	74,4
	ZZ	60,4
0805 50 10	AR	72,2
	TR	77,7
	ZA	91,9
	ZZ	80,6
0808 10 80	AR	99,8
	BR	82,8
	CA	129,0
	CL	80,3
	CN	88,5
	CR	69,1
	NZ	109,3
	US	90,7
	UY	53,3
	ZA	87,4
	ZZ	89,0

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/56

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. május 19.)

a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról

(2011/308/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 148. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 145. cikke kimondja, hogy a tagállamok és az Unió az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében meghatározott célok megvalósítása érdekében koordinált stratégia kialakítására törekednek a foglalkoztatás és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén.

(2)

A Bizottság által javasolt „Európa 2020 stratégia” lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy gazdaságát elindítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útján, amelyet magas szintű foglalkoztatottság, termelékenység és társadalmi kohézió jellemez. 2010. július 13-án a Tanács elfogadta a tagállamok és az Unió gazdasági politikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlását (3). Továbbá, 2010. október 21-én a Tanács elfogadta a tagállamok foglalkoztatási politikájára vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatát (4) (a továbbiakban: foglalkoztatási iránymutatások). Az iránymutatások ezen összessége alkotja az Európa 2020 stratégia végrehajtására vonatkozó integrált iránymutatásokat. A vonatkozó integrált iránymutatások leírásában is említett öt kiemelt cél alkotja azokat a közös célokat, amelyek egyrészt a tagállamok intézkedéseinek alapját képezik, figyelembe véve az egyes tagállamok kiinduló helyzetét és körülményeiket, másrészt az Unió intézkedéseit is irányítják. Az európai foglalkoztatási stratégia vezető szerepet játszik az Európa 2020 stratégia foglalkoztatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos céljainak megvalósításában.

(3)

Az integrált iránymutatások összhangban állnak az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseivel. Az integrált iránymutatások a tagállamok egymástól való kölcsönös függőségét tükrözve és a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban pontos útmutatást adnak a tagállamoknak nemzeti reformprogramjaik kidolgozásához és a reformok végrehajtásához. A foglalkoztatási iránymutatásoknak kell a Tanács által az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése értelmében esetlegesen a tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlások alapját képezniük, a Szerződés 121. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlásokkal párhuzamosan. A foglalkoztatáspolitikai iránymutatásoknak kell majd a Tanács és az Európai Bizottság által évente az Európai Tanács részére megküldendő közös foglalkoztatási jelentésnek is az alapját képezniük.

(4)

A Tanács által 2011. március 7-én elfogadott közös foglalkoztatási jelentés tervezetében foglalt, a tagállamok nemzeti reformprogram-tervezeteire vonatkozó vizsgálat jelzi, hogy a tagállamoknak továbbra is mindent meg kell tenniük, hogy a következő kulcsfontosságú területeken eredményt érjenek el: a munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő megteremtése, a munkahelyek minőségének javítása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, az oktatás és a képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése, a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.

(5)	A 2010-ben elfogadott foglalkoztatáspolitikai iránymutatásoknak a végrehajtásukra történő összpontosítás érdekében 2014-ig változatlannak kell maradniuk. Naprakésszé tételüket a közbeeső évek során 2014 végéig szigorúan korlátozni kell.

(6)	A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások végrehajtása során a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk az Európai Szociális Alap igénybevételének a lehetőségét,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/707/EU határozat mellékletében meghatározott, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások a 2011. évre érvényben maradnak, és azokat a tagállamok a foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe veszik.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

BALOG Z.

(1) 2011. február 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2011. február 16-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 191., 2010.7.23., 28. o.

(4) HL L 308., 2010.11.24., 46. o.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/58

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. május 19.)

a Régiók Bizottsága egy holland tagjának kinevezéséről

(2011/309/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,

tekintettel a holland kormány javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2009. december 22-én, illetve 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU (1), illetve 2010/29/EU határozatot (2).

(2)	Hans KOK hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. január 25-ig a Régiók Bizottsága tagjává nevezi ki újra a következő személyt:

—	J.F.M. (Hans) JANSSEN, Oisterwijk polgármestere (burgemeester).

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

BALOG Z.

(1) HL L 348., 2009.12.29., 22. o.

(2) HL L 12., 2010.1.19., 11. o.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/59

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2011. május 24.)

az Atlanti-óceán északnyugati részének nyugati vizein folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati programról

(az értesítés a C(2011) 3415. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a dán, az észt, a francia, a holland, a lengyel, a lett, a litván, a német, a portugál és a spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(2011/310/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 95. cikkére,

mivel:

(1)

Az ICES V–IX övezet (a továbbiakban: nyugati vizek) uniós vizein a heringre, makrélára, fattyúmakrélára, szardellára és a kék puha tőkehalra irányuló halászat (a továbbiakban: nyílt tengeri halászat) többek között az alábbi rendeletekkel bevezetett védelmi és ellenőrzési intézkedések hatálya alá tartozik:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1236/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény területén alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszer meghatározásáról (2),

—	A Tanács 1300/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról (3),

—	A Tanács 57/2011/EK rendelete (2011. január 18.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról (4).

(2)	Az ICES I–X, XII és XIV övezetben, valamint a CECAF uniós vizein kifogott heringek, makrélák és fattyúmakrélák 10 tonna feletti mennyiségeinek kirakodására az 1542/2007/EK bizottsági rendeletben (5) előírt eljárások vonatkoznak.

(3)	Általános szabályként a nyugati vizeken folytatott halászat, a nyílt tengeri fajok kirakodását és átrakását is beleértve, az 1224/2009/EK rendelettel megállapított ellenőrző intézkedések hatálya alá tartozik.

(4)

Ahhoz, hogy az említett védelmi és ellenőrzési intézkedések végrehajtása uniós szinten egységes és hathatós legyen, indokolt létrehozni egy egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Írország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság részvételével.

(5)	A szóban forgó egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot az e határozat hatálybalépésének napja és 2012. december 31. közötti időszakra kell létrehozni.

(6)

Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programnak közös szabályokat kell tartalmaznia az érintett tagállamok hatóságai által elvégzendő ellenőrzési és vizsgálati tevékenységekre vonatkozóan. E szabályokban meg kell határozni az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek intenzitásának referenciamutatóit, továbbá meg kell állapítani az ellenőrzési és vizsgálati prioritásokat és eljárásokat. Indokolt, hogy az érintett tagállamok a szóban forgó közös szabályokkal összhangban elfogadják a szükséges intézkedéseket.

(7)	Abban az esetben, ha a nyílt tengeri halászat során ejtett fogások nagy részét harmadik országokba exportálják, az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeket helyénvaló kiterjeszteni az ellátási láncolat egészére, a kereskedelmet is ideértve.

(8)	A több tagállam részvételével végzendő közös ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseket adott esetben a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (CFCA) által a 768/2005/EK tanácsi rendelet (6) 9. cikke alapján kidolgozott közös alkalmazási terv szerint kell végrehajtani.

(9)	Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program alkalmazásával elért eredményeket az érintett tagállamoknak – amennyiben lehetséges a CFCA bevonásával – időszakosan értékelniük kell.

(10)	Az e határozatban előírt intézkedések az érintett tagállamokkal egyeztetve kerültek kidolgozásra.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

A nyugati vizeken folytatott nyílt tengeri halászatra alkalmazandó védelmi és ellenőrzési intézkedések egységes és hathatós végrehajtása érdekében ez a határozat egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program hatálya kiterjed:

a)	a nyugati vizeken nyílt tengeri fajokra halászó halászhajók által végzett valamennyi halászati tevékenységre, beleértve a kirakodásokat és az átrakásokat;

b)	a kirakodást követő valamennyi tevékenységre, beleértve a nyugati vizeken kifogott nyílt tengeri fajok mérlegelését, forgalmazását, fagyasztását, feldolgozását, átvételét, behozatalát és kivitelét.

(2) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program a hatálybalépésétől egészen 2012. december 31-ig alkalmazandó.

(3) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot Dánia, Németország, Észtország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália és az Egyesült Királyság hajtja végre.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „nyílt tengeri fajok”: hering, makréla, fattyúmakréla, szardella és kék puha tőkehal;

b) „nyílt tengeri halászat”: a hering, a makréla, a fattyúmakréla, a szardella és a kék puha tőkehal állományaira irányuló halászat;

c) „nyugati vizek”: az ICES V–IX övezet uniós vizei;

d) „behozatal”: a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet (7) 2. cikkének 11. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti behozatal;

e) „kivitel”: az 1005/2008/EK rendelet 2. cikkének 13. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti kivitel.

4. cikk

Közös szabályok és nemzeti intézkedések

(1) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program közös szabályait és különösen annak céljait, prioritásait és eljárásait, valamint a vizsgálatok referenciamutatóit az I. melléklet állapítja meg.

(2) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program tekintetében a tagállamok által az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadott végrehajtási intézkedéseknek szabályozniuk kell a II. mellékletben felsorolt kérdéseket.

5. cikk

Együttműködés a tagállamok között és harmadik országokkal

(1) A 2. cikk (3) bekezdésében említett tagállamok együttműködnek az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program végrehajtása érdekében.

(2) A 2. cikk (3) bekezdésében említett tagállamokkal és a harmadik országok illetékes hatóságaival valamennyi más tagállam együttműködik az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program végrehajtása érdekében.

(3) Amikor a tagállamok a 768/2005/EK rendelet III. fejezetének keretében működnek együtt, az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok része vagy egésze végrehajtható egy, a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (CFCA) által elfogadott közös alkalmazási terv alapján.

6. cikk

Közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek

(1) A 2. cikk (3) bekezdésében említett tagállamok közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket végeznek – adott esetben – a 768/2005/EK rendelet III. fejezetének keretében.

(2) A közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek céljából az érintett tagállamok:

a)	gondoskodnak arról, hogy a többi érintett tagállam ellenőreit meghívják a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben való részvételre;

b)	a felügyeleti műveletekbe bevont hajóik tekintetében közös műveleti eljárásokat alakítanak ki.

(3) A Bizottság tisztviselői és a közösségi ellenőrök részt vehetnek a közös ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekben.

7. cikk

Tájékoztatás

(1) A 2. cikk (3) bekezdésében említett tagállamok minden negyedév 10. napjáig elektronikus úton közlik a Bizottsággal és a CFCA-val az előző negyedévre vonatkozó alábbi információkat:

a)	a végrehajtott ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek;

valamennyi feltárt jogsértést, minden egyes esetben azonosítva:

i.	a halászhajót (név, lobogó, külső azonosító kód) vagy a nyílt tengeri fajok feldolgozásával és/vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozást;

ii.	a vizsgálat dátumát, időpontját és helyét, valamint

iii.	a jogsértés jellegét;

c)	a feltárt jogsértésekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának jelenlegi helyzete.

(2) A jogsértéseknek mindaddig szerepelniük kell minden egyes későbbi jelentésben, amíg a velük kapcsolatos eljárások az érintett tagállam joga szerint le nem zárulnak. Minden egyes későbbi jelentés:

a)	feltünteti az ügy pillanatnyi állását (pl. folyamatban lévő ügy, fellebbezés alatt, vizsgálat alatt álló ügy); és

b)	pontosan ismerteti a kiszabott büntetéseket (pl. a bírság mértéke, az elkobzott halfogás és/vagy halászeszköz értéke, írásbeli figyelmeztetés).

(3) A jelentések megfelelő indokolást tartalmaznak arra az esetre, ha valamely jogsértés feltárását követően nem született intézkedés.

8. cikk

Értékelés

A 2. cikk (3) bekezdésében említett tagállamok 2013. március 31-ig megküldik a Bizottságnak és a CFCA-nak a szóban forgó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program keretében végrehajtott ellenőrzési és vizsgálati intézkedésekről szóló értékelő jelentést.

9. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a Dán Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, az Észt Közársaság, Írország, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Holland Királyság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság és a Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 24-én.

a Bizottság részéről

Maria DAMANAKI

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 348., 2010.12.31., 17. o.

(3) HL L 344., 2008.12.20., 6. o.

(4) HL L 24., 2011.1.27., 1. o.

(5) HL L 337., 2007.12.21., 56. o.

(6) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(7) HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

I. MELLÉKLET

AZ EGYEDI ELLENŐRZÉSI ÉS VIZSGÁLATI PROGRAMRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1. CÉLKITŰZÉS

Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok általános célja az alábbi tételekre vonatkozó, alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése:

a)	a fogásokra vonatkozó mennyiségi korlátozások és az azokhoz kapcsolódó bármilyen különös feltétel, beleértve a kvótafelhasználás nyomon követését;

b)	a nyílt tengeri halászatra vonatkozó jogszabályok által megkövetelt dokumentumok, különös tekintettel a rögzített és jelentett adatok megbízhatóságának ellenőrzésére;

c)	kirakodási és mérlegelési eljárások;

d)	átrakások;

az átmeneti technikai intézkedéseknek a 2010. január 1-jétől2011. június 30-ig tartó időszakra történő meghatározásáról szóló, 2009. november 27-i 1288/2009/EK tanácsi rendelet (1) 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az érték szerinti szelektálásra vonatkozóan előírt tilalom, valamint a halászati műveletek során kifogott nyílt tengeri fajok kirakodásának bárminemű elmulasztása az 1224/2009/EK rendelet 90. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint.

2. STRATÉGIA

Az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 18. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti kockázatkezelés alapján a tagállamok elvégzik a halászat, valamint a halászhajók és más gazdasági szereplők által a halászathoz kapcsolódó, az ellátási láncolat teljes hosszán kifejtett valamennyi tevékenység ellenőrzését és vizsgálatát.

A kirakodás és az átrakás után elvégzett vizsgálatokat különösen kiegészítő összevetési mechanizmusként kell használni a fogásokról és a kirakodásokról rögzített és jelentett információ megbízhatóságának igazolására.

3. A PRIORITÁSOK

A különféle halászeszköz-kategóriák az éves halászati terv alapján különböző prioritási szintbe tartoznak. Ezért kockázatkezelés alapján minden tagállam egyedi prioritásokat határoz meg.

4. NYOMONKÖVETÉSI FELADATOK

Az engedéllyel rendelkező, VMS-sel felszerelt halászhajók valamennyi halászati útját valós időben nyomon kell követni, valamint az ilyen utakra vonatkozó adatokat össze kell vetni a kirakodással, átrakással és értékesítéssel kapcsolatos dokumentumokban, az átvételi nyilatkozatokban, valamint a vizsgálati és felügyeleti jelentésekben szereplő adatokkal.

Minden kirakodást, értékesítést, behozatalt és kivitelt nyomon kell követni.

5. VIZSGÁLATI CÉLÉRTÉKEK

A tagállamok – adott esetben – a 2011. év tekintetében legkésőbb az e határozat hatálybalépésétől számított 1 hónapon belül, a 2012. év tekintetében pedig legkésőbb 2012. január 1. előtt kiegészítő vizsgálati referenciamutatókat határoznak meg, és az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 18. pontjában meghatározott kockázatkezelés alapján ütemezik a vizsgálatokat.

Vizsgálat helye

Referenciamutató

Tengeren végzett vizsgálat

A referenciamutatót az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően kell meghatározni. A tengeren végzett vizsgálatok referenciamutatói a tengeren a nyugati vizeken eltöltött járőrnapok számára vonatkoznak, lehetőség szerint külön referenciamutatóval a meghatározott területeken történő járőrözéssel eltöltött napok vonatkozásában.

Kockázatkezelés alapján külön vizsgálatokat kell betervezni a következőkre vonatkozóan:

—	az érték szerinti szelektálás tilalma,

—	a halak hálóból való kieresztése,

—

a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló 1006/2008/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2010. március 10-i 201/2010/EU bizottsági rendelet (2) IV. mellékletében a kék puha tőkehalat és makrélát az uniós vizeken halászni szándékozó harmadik országbeli hajókra vonatkozó rendelkezések.

Kirakodások

A kijelölt kikötőkben kirakodott, 10 tonnát meghaladó hering-, makréla- és fattyúmakréla-fogások legalább 10 %-át teljes körű vizsgálatnak kell alávetni.

A kijelölt kikötőkben kirakodott hering-, makréla- és fattyúmakréla-fogások legalább 15 %-át teljes körű vizsgálatnak kell alávetni.

A megvizsgálandó kirakodott mennyiségeket kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

Kockázatkezelés alapján külön vizsgálatokat kell betervezni a következőkre vonatkozóan:

—	nem kijelölt kikötők vagy kirakodási helyszínek,

—	a 10 tonnánál kisebb kirakodott hering-, makréla- és fattyúmakréla-fogások,

—	a makréla más elnevezések – pl. Scomber japonicus (MAS) – alatt kirakodott lehetséges mennyiségei.

A szardella és a kék puha tőkehal kirakodott mennyiségeire vonatkozó referenciamutatókat az egyes területeken zajló kirakodási tevékenység részletes elemzése alapján kell meghatározni.

Átrakások

Kockázatkezelés alapján az átrakások legalább 5 %-át vizsgálatnak kell alávetni.

Első értékesítés

A hering-, makréla és fattyúmakréla-fogások kijelölt kikötőkben történő első értékesítésének legalább 10 %-át teljes körű vizsgálatnak kell alávetni; a referenciamutatót kockázatelemzés alapján kell meghatározni.

A hering-, makréla- és fattyúmakréla-fogások kijelölt kikötőkben értékesített mennyiségeinek legalább 15 %-át teljes körű vizsgálatnak kell alávetni; a referenciamutatót kockázatelemzés alapján kell meghatározni.

Behozatal/kivitel

Kockázatkezelés alapján – abban az esetben, ha a tagállamok információval rendelkeznek az import/exportforgalomról – az importált/exportált mennyiségek legalább 5 %-át vizsgálatnak kell alávetni.

Légi felügyelet

Olyan referenciamutató, amely az egyes területeken folytatott halászati tevékenység részletes elemzését követően, az adott tagállam rendelkezésre álló forrásainak figyelembevételével kerül meghatározásra.

6. ELJÁRÁSOK

6.1. Általános vizsgálati feladatok

Az ellenőrök minden esetben megvizsgálják és jelentésükben feljegyzik a következőket:

a)	a megvizsgált tevékenységekben részt vevő felelős személyek személyazonosságának részletei;

b)	a halászati jogosítványok és engedélyek;

c)	minden vonatkozó dokumentum;

d)	részletes ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy a kifogott fajok és mennyiségek megfelelnek-e az alkalmazandó uniós jogszabályoknak.

A vizsgálati jelentésekben fel kell jegyezni a tengeren, kikötőben vagy bármely érintett gazdasági szereplőnél végzett vizsgálatok vonatkozó eredményeit.

Ezeket az eredményeket össze kell vetni azokkal az információkkal, amelyeket más illetékes hatóságok tettek hozzáférhetővé az ellenőrök számára, beleértve a hajómegfigyelési rendszerből (VMS) és az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerből (ERS) származó információkat és az engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét.

6.2. A légi felügyelettel kapcsolatos vizsgálati feladatok

Az ellenőrök összevetési vizsgálatok végzése céljából jelentést tesznek a felügyeleti adatokról, és a halászati tevékenységben részt vevő hajók megfigyelése során gyűjtött adatokat összevetik különösen a VMS- és az ERS-rendszerből származó információkkal és az engedéllyel rendelkező hajók jegyzékével.

6.3. Tengeren végzett vizsgálatok

Amennyiben valamely halászhajó, feldolgozóhajó vagy szállítóhajó fedélzetén egy vagy több nyílt tengeri faj található, az ellenőrök megvizsgálják a fedélzeten tárolt halak faját és mennyiségét, majd azokat összevetik a releváns fedélzeti okmányokba bejegyzett mennyiségekkel.

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

—	rendelkeznek-e a hajók engedéllyel az adott nyílt tengeri halászat folytatására,

—	a halászati tevékenységben részt vevő hajókat felszerelték-e működő hajómegfigyelési rendszerrel (VMS),

—	a vonatkozó adatokat megfelelően bejegyezték-e a hajónaplóba,

—	a fedélzeten lévő halászeszközök megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek,

—	a hajót ábrázoló rajzok, különös tekintettel arra, hogy a hajón van-e lehetőség a halak vízvonal alatti visszadobására,

—	vannak-e a hajón automatikus osztályozást lehetővé tévő berendezések,

—	a fedélzeten lévő nyílt tengeri fajok fizikai mennyiségei és a halak feldolgozási formája.

6.4. A kirakodás során végzett vizsgálatok

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

—	rendelkeznek-e a hajók engedéllyel az adott nyílt tengeri halászat folytatására,

—	elküldték-e a kirakodási célú behajózásról szóló előzetes értesítést, és az a fedélzeten tárolt fogás tekintetében helyes információt tartalmaz-e,

—	az illetékes hatóság adott esetben engedélyezte-e a nyílt tengeri fajok kirakodását,

—	a halászati tevékenységben részt vevő hajókat felszerelték-e működő VMS- vagy ERS-rendszerrel,

—	a vonatkozó információkat rögzítették-e a hajónaplóban, valamint a hajónapló oldalait kellő időben továbbították-e,

—	a nyílt tengeri fajok szállításában és feldolgozásában részt vevő halászhajók esetében a fedélzeten vannak-e a releváns okmányok, és azokat megfelelően töltötték-e ki,

—	a fedélzeten lévő nyílt tengeri fajok fajai és fizikai mennyiségei,

—	alkalmazzák-e adott esetben a mérlegelésre vonatkozó kötelezettségeket,

—	a fedélzeten lévő halászeszközök megfelelnek-e a halászati engedélynek, és összhangban vannak-e az alkalmazandó műszaki intézkedésekkel.

6.5. Az átrakás során végzett vizsgálati feladatok

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a következőket:

—	rendelkezik-e a halászhajó engedéllyel az adott nyílt tengeri halászat folytatására,

—	kikötői átrakás esetén elküldték-e a behajózásról szóló előzetes értesítést, és az az átrakás tekintetében helyes információt tartalmaz-e,

—	a rakományukat átrakni kívánó hajók kaptak-e arra előzetes engedélyt,

—	ellenőrzik-e az átrakni tervezett, előzetesen bejelentett mennyiségeket,

—	a releváns okmányok rendelkezésre állnak-e, és azokat megfelelően töltötték-e ki, az átrakási nyilatkozatot is beleértve.

6.6. A szállításra, forgalmazásra és az átvételre vonatkozó vizsgálati feladatok

Az ellenőrök rendszeresen ellenőrzik a fajokat, a mennyiségeket és a halfogást ejtő hajókat, valamint ezeket az információkat összevetik a kirakodási nyilatkozattal és a hajónaplóval, továbbá ellenőrzik, hogy:

—	a fedélzeten vannak-e a szállításra vonatkozó releváns okmányok, és azokat megfelelően töltötték-e ki,

—	a forgalmazás tekintetében a fedélzeten vannak-e a releváns okmányok és azokat megfelelően töltötték-e ki,

—	a fedélzeten vannak-e az átvételre vonatkozó releváns okmányok, és azokat megfelelően töltötték-e ki.

(1) HL L 347., 2009.12.24., 6. o.

(2) HL L 61., 2010.3.11., 10. o.

II. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINT ELFOGADOTT INTÉZKEDÉSEK MINIMÁLISAN SZÜKSÉGES TARTALMA

A nemzeti intézkedéseknek meg kell határozniuk többek között a következőket.

1. ELLENŐRZÉSI ESZKÖZÖK:

—	Emberi erőforrások A parti és tengeri ellenőrök száma, valamint bevetésük időszakai és körzetei.

—	Technikai eszközök A járőrhajók és -repülőgépek száma, valamint bevetésük időszakai és körzetei.

—	Pénzügyi eszközök Az emberi erőforrások, járőrhajók és felderítő repülőgépek alkalmazására vonatkozó költségvetési előirányzat.

2. KIKÖTŐK KIJELÖLÉSE:

A kijelölt kikötők listája az 1542/2007/EK rendelet követelményei szerint.

3. MÉRLEGELÉSI ELJÁRÁS:

Az alkalmazott rendszernek meg kell felelnie a bevett szabályoknak, különösen a mérlegelési eljárások és létesítmények tekintetében az 1542/2007/EK rendeletben megállapított feltételeknek.

4. HALÁSZATI TERVEK:

A kvóták elosztására, valamint a kvótakihasználás nyomon követésére és ellenőrzésére használt bármilyen rendszer részletei.

5. NYOMON KÖVETÉS:

A halászati tevékenységek, kirakodások, átrakások, forgalmazás, valamint a nyílt tengeri fajok behozatalának/kivitelének nyomon követésére szolgáló rendszer részletei.

6. VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVEK:

Részletes eljárások valamennyi vizsgálati tevékenységre vonatkozóan.

7. IRÁNYMUTATÁSOK:

Magyarázó iránymutatások az ellenőrök, a termelői szervezetek és a halászok számára.

8. KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK:

Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programért felelős, a többi tagállam által kijelölt illetékes hatóságokkal folytatott kommunikáció szabályai.

26.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/66

Helyesbítés az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2011. március 10-i 286/2001/EU bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 83., 2011. március 30. )

A VI. mellékletben, a 2. c) pontban, a táblázatban, a 602-084-00-X sorban, a hetedik oszlopban:

a következő szövegrész:

„GHS07 Wng—”

helyesen:

„GHS07

Wng”.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.138.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 138

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	54. évfolyam 2011. május 26.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Tájékoztatás a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30-án Luganóban aláírt egyezmény hatálybalépésének időpontjáról	1
		2011/307/EU
	*	A Tanács határozata (2011. május 13.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság között jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodás megkötéséről	2
		Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti jegyzőkönyv	3
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 514/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre vonatkozó, az 1216/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt preferenciális kereskedelmi szabályok alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról	18
	*	A Bizottság 515/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) a B6-vitaminnak takarmány-adalékanyagként minden állatfaj esetében való engedélyezéséről ( 1 )	40
	*	A Bizottság 516/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) a 600/2005/EK rendeletnek a Bacillus licheniformis DSM 5749 és a Bacillus subtilis DSM 5750 készítmények hangyasavat tartalmazó takarmányban való felhasználása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	43
	*	A Bizottság 517/2011/EU rendelete (2011. május 25.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2160/2003/EK és a 200/2010/EU bizottsági rendelet módosításáról ( 1 )	45
	*	A Bizottság 518/2011/EU rendelete (2011. május 23.) a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIc, a IX és a X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein folytatott, rombuszhalakra irányuló halászat tilalmáról	52
		A Bizottság 519/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	54
		HATÁROZATOK
		2011/308/EU
	*	A Tanács határozata (2011. május 19.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról	56
		2011/309/EU
	*	A Tanács határozata (2011. május 19.) a Régiók Bizottsága egy holland tagjának kinevezéséről	58
		2011/310/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2011. május 24.) az Atlanti-óceán északnyugati részének nyugati vizein folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati programról (az értesítés a C(2011) 3415. számú dokumentummal történt)	59

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2011. március 10-i 286/2001/EU bizottsági rendelethez (HL L 83., 2011.3.30.)	66