ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.137.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
25.5.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/1 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2011. március 21.)
az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Külső Határok Alapra vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről
(2011/305/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
(1) |
A „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (1) (a továbbiakban: a határozat) 11. cikke szerint a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult harmadik országok a határozat rendelkezéseinek megfelelően részt vesznek az alapban, és olyan megállapodásokat kötnek, amelyek meghatározzák a részvételhez szükséges kiegészítő szabályokat, beleértve a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét és a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörét biztosító rendelkezéseket. |
(2) |
A 2007. december 20-án a Bizottságnak adott felhatalmazás alapján 2009. június 30-án az Izlandi Köztársasággal, a Norvég Királysággal, a Svájci Államszövetséggel és a Liechtensteini Hercegséggel folytatott tárgyalások lezárultak. |
(3) |
Az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Külső Határok Alapra vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) – későbbi végleges megkötésére figyelemmel – a 2009. november 30-i 2010/374/EK tanácsi határozat (2) alapján 2010. március 19-én az Unió nevében aláírták és azóta ideiglenesen alkalmazzák. |
(4) |
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének eredményeképpen a az aláíráskor valamennyi fél megállapodott egy, az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Külső Határok Alapra vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodásról szóló, az Európai Unió és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség általi együttes nyilatkozatban, amelyet csatoltak a megállapodáshoz, amelyben kijelentették, hogy az Európai Unió felváltja az Európai Közösséget és annak jogutódja. |
(5) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a határozat a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozatról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. |
(6) |
Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(7) |
Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(8) |
A megállapodást meg kell kötni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a 2007–2013 közötti időszakra létrehozott Külső Határok Alapra vonatkozó kiegészítő szabályokról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) (5) és az ahhoz csatolt nyilatkozatokat a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodás 13. cikkének (2) bekezdésében előírt jóváhagyó okiratnak az Európai Unió nevében történő letétbe helyezésére jogosult személyt annak érdekében, hogy kifejezésre juttassa, hogy az az Unióra nézve kötelező.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
4. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2011. március 21-én.
a Tanács részéről
az elnök
MARTONYI J.
(1) HL L 144., 2007.6.6., 22. o.
(2) HL L 169., 2010.7.3., 22. o.
(3) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.
(4) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.
(5) A megállapodást (HL L 169., 2010.7.3., 24. o.) az aláírásról szóló határozattal együtt hirdették ki.
RENDELETEK
25.5.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/3 |
A BIZOTTSÁG 508/2011/EU RENDELETE
(2011. május 24.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található abamektin, acetamiprid, ciprodinil, difenokonazol, dimetomorf, fenhexamid, prokinazid, protiokonazol, piraklostrobin, spirotetramát, tiakloprid, tiametoxam és trifloxistrobin megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
Az abamektin, acetamiprid, fenhexamid, piraklostrobin, tiakloprid és trifloxistrobin tekintetében a 396/2005/EK rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része megállapította a megengedett szermaradék-határértékeket (maximum residue levels, a továbbiakban: MRL-ek). A ciprodinil, difenokonazol, dimetomorf, prokinazid, protiokonazol, spirotetramát és tiametoxam tekintetében a határértékeket a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. része állapította meg. |
(2) |
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (2) szerinti, a fenhexamid hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer hagymán való alkalmazásának engedélyezésére irányuló eljárás keretében – a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően – kérelmet nyújtottak be az érvényben lévő MRL módosítására. |
(3) |
Az abamektin esetében a sárgabarackon és őszibarackon való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. Az acetamiprid esetében a közönséges borbálafűn és a vörösmustáron való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A ciprodinil esetében a friss lencsén való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A difenokonazol esetében a paprikán és a padlizsánon való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A dimetomorf esetében a fokhagymában, a hagymában, a mogyoróhagymában, a padlizsánban és az articsókában való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A prokinazid esetében a földiepren való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A protiokonazol esetében különböző gyökérzöldségeken való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A piraklostrobin esetében a paradicsomon, a padlizsánon, az articsókán és a gumós zelleren való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A spirotetramát esetében az Európai Unión kívül különböző terményeken való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A tiakloprid esetében a gyapotmagon és a fügén való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A tiametoxam esetében a földieperben és a (hüvelyes) babban való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. A trifloxistrobin esetében a leveles káposztán való alkalmazásra nyújtottak be ilyen kérelmet. |
(4) |
A trifloxistrobin esetében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) nem csak a leveles káposztához való felhasználást vizsgálta, hanem figyelembe vett takarmányozási vizsgálatokat is, és megállapította, hogy az állati eredetű termékekre meghatározott szermaradék-határértékeket, a szermaradék-azonosítás módosításával, a jogszabály-végrehajtás alapjául szolgáló meghatározási határértékre kell változtatni. |
(5) |
A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállamok értékelték a fent említett kérelmeket, majd az értékelő jelentéseket megküldték a Bizottságnak. |
(6) |
A Hatóság megvizsgálta a kérelmeket és az értékelő jelentéseket, különösen a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokat, és a javasolt MRL-ekről indokolással ellátott véleményt adott ki (3). E véleményeket továbbította a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint hozzáférhetővé tette őket a nyilvánosság számára. |
(7) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményeiben arra a következtetésre jutott, hogy az adatokra vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a Hatóság által javasolt MRL-módosítások a fogyasztók biztonsága szempontjából 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján elfogadhatók. A Hatóság figyelembe vette az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb információkat. Sem az említett anyagokat esetlegesen tartalmazó élelmiszerek fogyasztása miatti, ezen anyagokkal szembeni, egész életen át tartó expozíció, sem az adott termények túlzott fogyasztása miatti, rövid távú expozíció esetén nem merült fel a megengedhető napi bevitel (acceptable daily intake, ADI) vagy az akut referenciadózis (acute reference dose, ArfD) túllépésének kockázata. |
(8) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményei és nyilatkozata alapján, és a tárgy szempontjából fontos tényezőket figyelembe véve az MRL-ek megfelelő módosításai teljesítik a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő követelményeket. |
(9) |
A 396/2005/EK rendelet II. és III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. május 24-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.
(3) Az EFSA tudományos jelentései a http://www.efsa.europa.eu oldalon olvashatók:
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye az őszibarackban és a sárgabarackban (ideértve a nektarint is) az abamektinre vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(7):1683. Közzétéve: 2010. július 13. Elfogadás: 2010. július 12. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a közönséges borbálafűben és a vörösmustárban az acetamipridre vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(6):1643. Közzétéve: 2010. június 7. Elfogadás: 2010. június 3. |
|
Az EFSA indoklással ellátott véleménye a friss lencsében a ciprodinilre vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(3):1529. Közzétéve: 2010. március 10. Elfogadás: 2010. március 8. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a paprikában és a padlizsánban a difenokonazolra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(6):1651. Közzétéve: 2010. június 25. Elfogadás: 2010. június 24. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye különböző terményekben a dimetomorfra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(5):1622. Közzétéve: 2010. május 21. Elfogadás: 2010. május 20. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a hagymában az fenhexamidre vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(7):1696. Közzétéve: 2010. július 13. Elfogadás: 2010. július 12. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a földieperben a prokinazidra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(8):1712. Közzétéve: 2010. július 26. Elfogadás: 2010. július 20. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye különböző gyökérzöldségekben a protiokonazolra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(7):1675. Közzétéve: 2010. július 8. Elfogadás: 2010. július 7. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a paradicsomban, a padlizsánban, az articsókában és a gumós zellerben a piraklostrobinra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(6):1630. Közzétéve: 2010. június 7. Elfogadás: 2010. május 28. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye különböző terményekben a spirotetramátra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(7):1665. Közzétéve: 2010. július 1. Elfogadás: 2010. június 29. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a fügében és különböző terményekben a tiaklopridra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(7):1668. Közzétéve: 2010. július 1. Elfogadás: 2010. június 29. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a gyapotmagban a tiaklopridra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(8):1713. Közzétéve: 2010. augusztus 27. Elfogadás: 2010. augusztus 26. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a földieperben és a (hüvelyes) babban a tiametoxamra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(6):1647. Közzétéve: 2010. június 24. Elfogadás: 2010. június 22. |
|
Az EFSA indokolással ellátott, a növényvédőszer-csoport (PRAPeR) által készített véleménye a leveles káposztában a trifloxistrobinra vonatkozóan érvényben lévő MRL módosításáról, EFSA Journal 2010; 8(6):1648. Közzétéve: 2010. június 28. Elfogadás: 2010. június 23. |
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:
(1) |
A II. mellékletben az abamektinre, a fenhexamidra, a piraklostrobinra, a tiaklopridra és a trifloxistrobinra vonatkozó oszlopok helyébe a következő lép: „Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
(2) |
A III. melléklet A. részében a ciprodinilre, a difenokonazolra, a dimetomorfra, a prokinazidra, a protiokonazolra, a spirotetramátra és a tiametoxamra vonatkozó oszlopok helyébe a következő lép: „Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
(3) |
A III. melléklet B. részében az abamektinre, a acetamipridre, a fenhexamidra és a trifloxistrobinra vonatkozó oszlopok helyébe a következő lép: „Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
(1) A növényi és állati eredetű olyan termékek teljes listája tekintetében, amelyre MRL alkalmazandó, az I. mellékletre kell hivatkozni.
(2) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(3) Növényvédőszer-kód kombináció, amelyre a III. melléklet B. részében meghatározott MRL alkalmazandó.
(F) |
= |
zsírban oldódó |
Trifloxistrobin - code 1000000 |
: |
a trifloxistrobin és (E, E)-metoxi-imino-{2-[1-(3-trifluor-metil-fenil)-etilidén-amino-oxi-metil]-fenil}-ecetsav (CGA 321113) metabolitjának összege” |
(4) A növényi és állati eredetű olyan termékek teljes listája tekintetében, amelyre MRL alkalmazandó, az I. mellékletre kell hivatkozni.
(5) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(F)= zsírban oldódó
(R)= A szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:
Ciprodinil - kód: 1000000: a ciprodinil és a CGA 304075 metabolit
Protiokonazol - kód: 1000000: Protiokonazol-deztio és glükuronid-konjugátumának összege protiokonazol-deztioként kifejezve.
Spiro-tetramát - kód 1000000: Spiro-tetramát és BYI08330-enol metabolitja spiro-tetramátban kifejezve”
(6) A növényi és állati eredetű olyan termékek teljes listája tekintetében, amelyre MRL alkalmazandó, az I. mellékletre kell hivatkozni.
(7) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(F)= zsírban oldódó
(R)= A szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:
Acetamiprid - kód: 1000000: Acetamiprid és N-demetil-acetamiprid (IM-2-1) összege, acetamipridként kifejezve
Trifloxistrobin - code 1000000: a trifloxistrobin és (E, E)-metoxi-imino-{2-[1-(3-trifluor-metil-fenil)-etilidén-amino-oxi-metil]-fenil}-ecetsav (CGA 321113) metabolitjának összege”
25.5.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/53 |
A BIZOTTSÁG 509/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. május 24.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2011. május 25-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. május 24-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
JO |
50,2 |
MA |
35,3 |
|
TR |
112,0 |
|
ZZ |
65,8 |
|
0707 00 05 |
TR |
88,5 |
ZZ |
88,5 |
|
0709 90 70 |
AR |
34,9 |
MA |
86,8 |
|
TR |
124,0 |
|
ZZ |
81,9 |
|
0709 90 80 |
EC |
23,2 |
ZZ |
23,2 |
|
0805 10 20 |
EG |
54,6 |
IL |
62,7 |
|
MA |
50,4 |
|
TR |
74,4 |
|
ZZ |
60,5 |
|
0805 50 10 |
AR |
72,2 |
TR |
59,3 |
|
ZA |
101,0 |
|
ZZ |
77,5 |
|
0808 10 80 |
AR |
88,1 |
BR |
73,2 |
|
CA |
129,0 |
|
CL |
78,5 |
|
CN |
89,3 |
|
CR |
69,1 |
|
NZ |
109,5 |
|
US |
99,3 |
|
UY |
60,0 |
|
ZA |
85,5 |
|
ZZ |
88,2 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
25.5.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/55 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2011. május 20.)
a cseh köztársaságbeli bitumeneskőszén-bányászatnak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alóli mentesítéséről
(az értesítés a C(2011) 3406. számú dokumentummal történt)
(Csak a cseh nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2011/306/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (4) és (6) bekezdésére,
mivel:
I. TÉNYEK
(1) |
A Bizottsághoz 2010. november 22-én e-mail útján kérelem érkezett, amelyet a Cseh Köztársaság a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (4) bekezdésének megfelelően nyújtott be, és amelyben kéri a cseh köztársaságbeli bitumeneskőszén-bányászat mentesítését a 2004/17/EK irányelv rendelkezéseinek alkalmazása alól. A Bizottság 2011. január 21-én e-mailben további tájékoztatást kért. A cseh hatóságok 2011. február 9-én, ugyancsak e-mailben, elküldték az információkérésre adott válaszukat. |
(2) |
A kérelmet egy független nemzeti hatóság (Úřad pro ochranu hospodářské soutěže, a cseh versenyvédelmi hivatal) 2008. november 7-én kelt levele kísérte előzetes vélemény formájában. A cseh versenyvédelmi hivatal elemezte az adott piacra való belépés feltételeit, és megállapította, hogy az korlátlan. Ugyanakkor a vélemény nem állítja, hogy a versenynek való közvetlen kitettséghez kapcsolódó egyéb feltételek teljesültek a Cseh Köztársaságban a bitumenes kőszén bányászatát illetően. |
(3) |
A Cseh Köztársaságban bitumeneskőszén-bányászattal foglalkozó egyetlen vállalat az OKD a.s., amely 100 %-ban egy holland magán-holdingtársaság, a New World Resources (NWR) tulajdonában lévő magántársaság. |
II. JOGI KERET
(4) |
A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. Azt, hogy a tevékenység közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, objektív szempontok alapján, a kérdéses ágazat egyedi jellemzőinek figyelembevételével kell megállapítani. A piaci belépés akkor minősül korlátozottnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazta az adott ágazat vagy annak egy része megnyitásáról rendelkező irányadó uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2004/17/EK irányelv XI. melléklete tartalmazza. A szén és más szilárd tüzelőanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatban azonban a XI. melléklet nem tartalmaz semmilyen, ezt az ágazatot liberalizáló jogszabályt. Következésképpen a piacra való szabad belépést nem lehet feltételezni, azt de facto és de iure bizonyítani kell. |
(5) |
A bányászati engedélyek kiadására alkalmazandó cseh köztársaságbeli jogi rendelkezések vizsgálata azt mutatja, hogy az engedélyeket jelenleg megkülönböztetéstől mentes módon ítélik oda, a kérelmező szakmai képesítésének, illetve a munkálatok elvégzéséhez szükséges technikai és pénzügyi kapacitás értékelése alapján. E határozat alkalmazásában a bányászati engedély megszerzésének lehetőségét de iure szabadnak lehet tekinteni. |
(6) |
A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem feltétlenül döntő jellegű. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik mérlegelendő paraméter az adott piac három meghatározó szereplőjének összesített piaci részesedése (2). A másik kritérium az említett piacok koncentrációjának mértéke. Az érintett piacok sajátosságaira tekintettel egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni, úgymint a fogyasztók szolgáltatóváltásának arányát. |
(7) |
Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását. |
III. ÉRTÉKELÉS
(8) |
A Cseh Köztársaság által benyújtott kérelem a cseh köztársaságbeli bitumeneskőszén-bányászatra vonatkozik. |
(9) |
A cseh kérelem „a bitumenes kőszén elsődleges piacának” nevezett területre terjed ki, amely magában foglalja a bitumenes kőszén termelését és a szén nagykereskedelmi forgalmazását (3). A bitumeneskőszén-termelés piacán meglévő verseny vizsgálatakor figyelmet kell fordítani a kitermelt bitumenes kőszén termelése és első eladása/nagykereskedelmi forgalmazása közötti összefüggésekre. E meghatározás összhangban van más tüzelőanyag-típusok kitermelésére vonatkozó korábbi bizottsági határozatokkal (4) is. |
(10) |
A kitermelt bitumenes kőszén kémiai összetétele és minősége attól függően változik, hogy milyenek az egyes kitermelt telérek földtani feltételei. A bitumenes kőszén lehet kokszolásra alkalmas szén, illetve összesülő kazánszén. Bár a bitumenes kőszén két típusának bányászata ugyanúgy, azonos technológiák alkalmazásával történik, végfelhasználásuk és fogyasztói körük teljesen különböző. Az árak különbözőek, a termékek pedig egymással nem felcserélhetők. |
(11) |
A kokszolásra alkalmas kőszén meghatározása szerint olyan bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi a koksz kohóban történő előállítását, azt közvetlen fűtésre vagy energiatermelésre nem használják. Ezt a fajta kőszenet kizárólag a kokszgyártással foglalkozó társaságok vásárolják. A kokszolásra alkalmas kőszén a kokszgyártás egyedüli nyersanyaga, más felhasználási területe nincs. A kokszolásra alkalmas kőszén összesülő kazánszénnel nem helyettesíthető. |
(12) |
Az összesülő kazánszén nem minősül kokszszénnek. Felhasználása erőművekben tüzelőanyagként villamos energia, hő és technológiai gőz termelésére, ipari üzemek (pl. cukorfinomítók, téglagyárak, cementgyárak és mészégető kemencék, papírgyárak stb.) termelési folyamatainak részeként jellemző. Kokszolásra alkalmas kőszénnel helyettesíthető ugyan, de ez gazdaságilag nem volna életképes megoldás. |
(13) |
A kokszolásra alkalmas kőszenet minőségétől függően néhány további kategóriára lehet osztani. A legjobb minőségű, kokszolásra alkalmas kőszén a kemény kokszszén, ezt követi a félkemény és a félpuha kokszszén. A kokszolásra alkalmas kőszén egyes típusainak piaca ugyanakkor nem különül el, és e határozat értékelésének alkalmazásában ilyen megkülönböztetés nem történik. |
(14) |
A fentiekre tekintettel és a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek alkalmazásával összhangban és értékelése céljából a kokszolásra alkalmas kőszenet és az összesülő kazánszenet különálló termékpiacoknak tekintik, ennek megfelelően külön-külön kell őket megvizsgálni. |
(15) |
A cseh kérelem szerint az érintett földrajzi piac nagyobb lenne a nemzeti területnél, a kokszolásra alkalmas kőszén esetében magában foglalná a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország és Magyarország területét. Az összesülő kazánszén esetében pedig a kérelmező úgy véli, hogy a földrajzi piac, meghatározása szerint a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, Magyarországot és Németországot foglalja magában. Érvelése szerint a piac ilyen meghatározásának legfőbb oka a határokon átnyúló kölcsönös ellátás fontossága, a fogyasztói szolgáltatóváltás és az adminisztratív akadályok (vámakadályok, kvóták stb.) hiánya. |
(16) |
A kérelem (5) szerint a Cseh Köztársaság mind a kokszolásra alkalmas kőszén, mind az összesülő kazánszén esetében nettó exportőr. 2009-ben a Cseh Köztársaság 3 millió 581 ezer tonna kokszolásra alkalmas kőszenet és 2 millió 389 ezer tonna összesülő kazánszenet exportált (6), ami a hazai termelésnek sorrendben mintegy 61, illetve 47 %-át teszi ki. Azonos évben a Cseh Köztársaságba 771 ezer tonna kokszolásra alkalmas kőszenet és 954 ezer tonna összesülő kazánszenet importáltak, ami a hazai termelésnek sorrendben mintegy 13, illetve 19 %-át teszi ki (7); a behozatal fő forrása elsősorban Lengyelország volt. A Lengyelországból érkező behozatal pontosabban a kokszolásra alkalmas kőszén teljes importjának közel 90 %-át, az összesülő kazánszén teljes importjának pedig 80 %-át tette ki. |
(17) |
Bár a kérelmező azt állítja, hogy az OKD által a Cseh Köztársaságban termelt kőszén – akár kokszolásra alkalmas kőszén, akár összesülő kazánszén – 500 km-es körzetben versenyképes, megállapították, hogy az OKD vevői a széntermelés helyétől, Ostravától kb. 350 km-es körzetben találhatók. |
(18) |
A kokszolásra alkalmas kőszén eladása tekintetében az OKD egyik jelentős vevője, amely az OKD termelésének 2007-ben 26 %-át, 2009-ben pedig 30 %-át vásárolta meg, a Szlovák Köztársaságban található, a másik fontos vevő, amely 2007-ben az OKD termelésének 13 %-át, míg 2009-ben 19 %-át vásárolta meg, Ausztriában található. A kérelmező Cseh Köztársaságon kívüli fő vevői között egy lengyelországi társaságot is felsorol, melynek beszerzései azonban az OKD termelésének mindössze mintegy 8 %-át jelentik. |
(19) |
Az összesülő kazánszén tekintetében a cseh vevőkön kívül az OKD-nak egy fontos vásárlója van Ausztriában, amely 2007-ben az OKD termelésének 12 %-át, 2009-ben pedig 21 %-át vásárolta meg, egy pedig Németországban, amely 2007-ben az összesülő kazánszén értékesítésének körülbelül 5 %-át, míg 2009-ben 3 %-át vásárolta meg. |
(20) |
A kérelem szerint „a három legnagyobb versenytárs erősen koncentrált” (8), és ez a kokszolásra alkalmas kőszén és az összesülő kazánszén nemzeti piacain külön-külön valóban megfigyelhető. A kérelmező azt is elismeri, hogy a „kitermelt kőszén túlnyomó többségét a helyi piac veszi fel” (9), és ez a kérelemben említett földrajzi terület valamennyi bitumeneskőszén-termelő országában (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Németország) bizonyítható. |
(21) |
Az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közlemény (10) szerint az érintett földrajzi piac azt a területet foglalja magában, ahol a versenyfeltételek elég homogének, és amely a szomszédos területektől megkülönböztethető, mert azokon a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek. Ezért érdemes megjegyezni, hogy Közép-Európa part menti régiói (különösen Észak-Németország és Észak-Lengyelország) ki vannak téve a tengeren szállított kőszén importjának, és többek között amiatt, hogy a tengeri szállítási díjak a szárazföldi szállítási költségeknél jelentősen alacsonyabbak, a versenyfeltételek ezeken a területeken különbözőek lehetnek (11). |
(22) |
A kérelem megemlíti, hogy a kőszén árának meghatározásakor fontos tényező az ellátás stabilitása és biztonsága, illetve a szerződés időtartama (12), valamint hogy a szénellátásról szóló szerződések (akár kokszolásra alkalmas kőszénről, akár összesülő kazánszénről van szó) általában hosszú távra szólnak. |
(23) |
A bitumenes kőszén cseh köztársaságbeli vevői az OKD-től, vagy korlátozott mennyiségben lengyel társaságoktól vásárolnak. A más országokból származó behozatal, bár emelkedik, jelenleg nem túl jelentős (13). |
(24) |
A fenti tényezőkre tekintettel a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek értékelése céljából úgy tekintik, hogy a földrajzi piac a kokszolásra alkalmas kőszén és az összesülő kazánszén esetében egyaránt a Cseh Köztársaságra és Lengyelországra korlátozódik. A tengeren szállított szénnel könnyen ellátható, illetve a parttól ehhez túlságosan messze fekvő régiók közötti fent említett különbségek miatt a piac még ennél is kisebb lehet, kizárólag a Cseh Köztársaságot és Dél-Lengyelországot foglalva magában. A kérdés azonban nyitva hagyható, hiszen a kérelmező számára a nagyobb piac meghatározása a kedvezőbb. Az elemzés a piac e két meghatározásának esetében nem vezet más eredményre. |
(25) |
Úgy tekintik, hogy a bitumenes kőszén bányászata tekintetében a nemzeti piacokon fennálló verseny szintjének egyik fokmérője a három legnagyobb termelő teljes piaci részesedése. |
(26) |
Az OKD és a kokszolásra alkalmas kőszenet szolgáltató két lengyel társaság messze az érintett földrajzi piac két legjelentősebb szolgáltatója. Az OKD a kokszolásra alkalmas kőszén legnagyobb termelője a Cseh Köztársaságban (2008-as piaci részesedése 75,5 % volt ugyanitt). A kokszolásra alkalmas kőszén két lengyel termelője a két legnagyobbnak számít Lengyelországban (2008-ban piaci részesedésük 60,2 %, illetve 19,3 % volt az országban). A Cseh Köztársaságot és Lengyelországot magában foglaló földrajzi piacon a három legnagyobb termelő összesített piaci részesedése 2008-ban 93 % körül volt. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az OKD legnagyobb versenytársának egyedüli piaci részesedése mintegy 49 % volt. |
(27) |
Ha a kérelmező állításának megfelelően a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot és Magyarországot magában foglaló nagyobb piacot veszik figyelembe, akkor is megállapítható, hogy a három legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése igen magas (91,3 % 2005-ben, 87,7 % 2006-ban, 85 % 2007-ben és 86,6 % 2008-ban (14)), és nem lehet a kokszolásra alkalmas kőszén piacán zajló versenynek való elegendő kitettség fokmérője. |
(28) |
A (22) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az ellátás biztonsága és stabilitása fontos szerepet játszhat a szerződéses viszonyokban. A kérelmező által a kokszolásra alkalmas kőszén tekintetében a fogyasztók szolgáltatóváltásáról rendelkezésre bocsátott információk azt mutatják, hogy az e termék esetében gyakorlatilag nem létezik. A kokszolásra alkalmas kőszén szolgáltatására vonatkozó szerződések hosszú távú szerződések, és nem bocsátottak rendelkezésre olyan bizonyítékot, amely azt mutatná, hogy az OKD vevői az OKD-től más szolgáltatókra váltottak volna. Következésképpen nem feltételezhető, hogy a kokszolásra alkalmas kőszén bármely vevője hajlandó, sőt képes lenne könnyen váltani akkor, ha az OKD csekély, de jelentős mértékben emelné az árat. |
(29) |
Az OKD és két, összesülő kazánszenet forgalmazó lengyel társaság messze az érintett földrajzi piac három legjelentősebb termelője. Az OKD az összesülő kazánszén legnagyobb szolgáltatója a Cseh Köztársaságban (2008-as piaci részesedése 61,6 % volt ugyanitt). Az összesülő kazánszén két lengyel termelője a két legnagyobbnak számít Lengyelországban (2008-ban a piaci részesedésük 52,5 % és 17,7 % volt az országban). A Cseh Köztársaságot és Lengyelországot magában foglaló földrajzi piacon a három legnagyobb termelő összesített piaci részesedése 2008-ban 72 % körül volt. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az OKD legnagyobb versenytársának egyedüli részesedése a Cseh Köztársaságot és Lengyelországot magában foglaló földrajzi piacon mintegy 50 % volt. |
(30) |
Ezenfelül az összesülő kazánszénnek a (29) preambulumbekezdésben említett mindhárom földrajzi piacán (csak a Cseh Köztársaság, csak Lengyelország, illetve az e két piacot magában foglaló földrajzi piac) ismert egy olyan gazdasági szereplő, amelynek piaci részesedése önmagában eléri, vagy meghaladja az 50 %-ot. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell az állandó ítélkezési gyakorlatra (15), amely szerint a „jelentős piaci részesedés önmagában – kivételes körülményektől eltekintve – a domináns pozíció létezésének bizonyítéka. Ez a helyzet áll fenn 50 %-os piaci részesedés esetében”. |
(31) |
Ha a kérelmező kérésének megfelelően a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Ausztriát, Lengyelországot, Magyarországot és Németországot magában foglaló nagyobb piacot veszik figyelembe, akkor is megállapítható, hogy a három legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése igen magas (62,7 % 2005-ben, 60,2 % 2006-ban, 56,9 % 2007-ben és 57,3 % 2008-ban (16)). |
(32) |
Az összesülő kazánszén-ellátás biztonsága és stabilitása – akárcsak a kokszolásra alkalmas kőszén esetében –, fontos szerepet játszhat a szerződéses viszonyokban. A kérelmező által a fogyasztói szolgáltatóváltásról rendelkezésre bocsátott információkból kiderül: voltak olyan évek, amikor az OKD-tól összesülő kazánszenet vásárló több ügyfél is megszakította az OKD-től való beszerzést, illetve voltak olyan egyéves vagy helyszíni szerződések, amelyeket sosem újítottak meg. Azonban tekintve, hogy a kérelmező nem bocsátotta rendelkezésre a kért információt az érintett termelés mennyiségéről, vagy azoknak az OKD termeléséhez viszonyított arányáról, nehéz lenne arra a következtetésre jutni, hogy az OKD bármely vevője könnyen válthatna szolgáltatót akkor, ha az OKD csekély, de jelentős mértékben emelné az árat. |
IV. KÖVETKEZTETÉSEK
(33) |
A Cseh Köztársaságban megvalósuló bitumeneskőszén-bányászatra vonatkozóan a helyzet a következőképpen összegezhető: a kokszolásra alkalmas kőszén és az összesülő kazánszén tekintetében az e határozat alkalmazásában meghatározott földrajzi piacon jelen levő három legnagyobb versenytárs összesített piaci részesedése magas, és ami még lényegesebb, a legnagyobb termelő egyedül közel 50 %-os piaci részesedéssel rendelkezik, ennélfogva a piacok erősen koncentráltnak tekintendők, és – amint azt a (20) preambulumbekezdés említi – a kitermelt kőszén túlnyomó többségét a helyi piac veszi fel. A szolgáltatóváltás mértékére vonatkozó információ nem támasztja alá azt a következtetést, amely szerint csekély, de jelentős áremelés esetén a bitumenes kőszén bármely vevője könnyen tudott volna, vagy tudna szolgáltatót váltani. |
(34) |
A kérelmező azt is elismerte, hogy mivel a bitumenes kőszén bányászata csak a kitermelés (nevezetesen az OKD által végzett kitermelés) helyén nyereséges, „egy másik szereplőnek a cseh piacra való belépése nem valószerű, és az elmúlt öt évben nem is került rá sor” (17). Ugyanez mondható el a kőszénellátással kapcsolatban, ahol a kérelmező azt állítja, hogy nincs tudomása a cseh piacra belépő jelentős szereplőről, és a jelentős nagykereskedelmi vevők többsége hosszú távú szerződéseket kötött (18). |
(35) |
A (8)–(34) preambulumbekezdésben ismertetett megállapítások alapján kijelenthető, hogy a Cseh Köztársaságban a bitumenes kőszén (kokszolásra alkalmas kőszén és összesülő kazánszén) bányászata terén jelenleg nem érvényesül közvetlen piaci verseny. Ezért a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az említett tevékenységek cseh köztársaságbeli folytatását lehetővé tevő szerződésekre. Következésképpen a 2004/17/EK irányelv továbbra is alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a bitumenes kőszén cseh köztársaságbeli termelése céljából kötnek szerződést, illetve ha e tevékenységek cseh köztársaságbeli folytatásához hirdetnek tervpályázatot. |
(36) |
E határozat alapja a 2010. november és 2011. március között fennálló jogi és ténybeli helyzet, amely a Cseh Köztársaság által benyújtott információk alapján nyert megállapítást. Rendelkezései felülvizsgálhatók, amenynyiben a jogi vagy a ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek teljesülnek. |
(37) |
Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a bitumeneskőszén-bányászatra a Cseh Köztársaságban. Következésképpen az ajánlatkérő felek által odaítélt és az említett tevékenységekre feljogosító szerződések a Cseh Köztársaságban továbbra is a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartoznak.
2. cikk
E határozat címzettje a Cseh Köztársaság.
Kelt Brüsszelben, 2011. május 20-án.
a Bizottság részéről
Michel BARNIER
a Bizottság tagja
(1) HL L 134., 2004.4.30., 1. o.
(2) A Bizottság állandó gyakorlatával összhangban (pl.: A Bizottság 2009/47/EK határozata [HL L 19., 2009.1.23., 57. o.]; a Bizottság 2010/192/EU határozata [HL L 84., 2010.3.31., 52. o.] stb.).
(3) Lásd a kérelem 21. oldalát: „[…] a bitumenes kőszén bányászatának nincs piaca, a piac fogalmát csak a következő szakaszban lehet meghatározni, amikor a termelők eladják a bányászott szenet.”
(4) Lásd többek között: A Bizottság 1999. szeptember 29-i határozata az összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek nyilvánítja (Ügyszám: IV/M.1532 – BP Amoco/Arco), 14. pont.
(5) Lásd a kérelem 39. oldalán a 2. táblázatot.
(6) Az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatósága, Coal and Oil, Market observatory: Supplies and requirements of solid fuels in 2009 in the Czech Republic.
(7) Ua. 5.
(8) Lásd a kérelem 23. oldalán a 6. bekezdést.
(9) Lásd a kérelem 23. oldalán a 6. bekezdést.
(10) Lásd: A Bizottság közleménye a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.).
(11) Lásd a kérelem 14. oldalán a 4. bekezdést.
(12) Lásd a kérelem 8. oldalán a 3. bekezdést.
(13) 2009-ben a kokszolásra alkalmas kőszén USA-ból származó importja a fogyasztás kb. 1 %-át, míg az összesülő kazánszén Oroszországból származó behozatala a fogyasztás kb. 6 %-át tette ki. A kérelmező 2011. február 9-i levelében szereplő egyelőre ideiglenes adatok szerint 2010-ben a kokszolásra alkalmas kőszén USA-ból érkező importrészesedése a fogyasztás 3 %-ára, míg az összesülő kazánszén Oroszországból származó behozatala a belföldi fogyasztás 12 %-ára emelkedett.
(14) Lásd a kérelem 58. oldalán szereplő táblázatot.
(15) Lásd az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) 2002. február 28-i T-395/94. sz. Atlantic Container Line és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét, Európai Bírósági Határozatok Tára 2002, II-00875. o.
(16) Lásd a kérelem 59. oldalán szereplő táblázatot.
(17) Lásd a kérelem 62. oldalán az 5. bekezdést.
(18) Lásd a kérelem 62. oldalán a 6. bekezdést.