(1)

A Bizottság az 1036/2010/EU rendeletben (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az eljárás megindítására az Industrias Quimicas del Ebro SA, a MAL Magyar Alumínium Zrt., a PQ Silicas BV, a Silkem d.o.o. és a Zeolite Mira Srl Unipersonale (a továbbiakban: panaszosok) által 2010. január 4-én benyújtott panasz alapján került sor, amelyek termelése a zeolit-A-por teljes uniós termelésének jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz bizonyítékot tartalmazott a dömpingre és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ez elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

(3)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtotta be írásban az ideiglenes megállapításokra vonatkozó észrevételeit. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(4)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához.

(5)

A dömping és a kár vizsgálata a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakra irányult (a továbbiakban: vizsgált időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005. január 1-jétől a vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(6)

A feleket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por behozatalára a Bizottság végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(7)

Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket a Bizottság megvizsgálta és adott esetben figyelembe vette.

(8)

E kérdéssel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (12)–(15) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(9)

A fentiekre tekintettel véglegesen megerősítést nyert az a tény, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szempontjából a zeolit-A-por minden típusa hasonló.

(10)

A boszniai exportáló termelői csoport (a továbbiakban: Birac) fenntartotta a vizsgálat előzetes szakasza során tett állítását, miszerint a mintában nem szereplő egyik uniós gyártót (a továbbiakban: Silkem d.o.o. vagy Silkem) teljes mértékben be kellett volna vonni a mintában szereplő uniós gyártónak (a továbbiakban: MAL Magyar Alumínium Zrt. vagy MAL) a kérdőívre adott válaszába, mivel a két társaság között kapcsolat van. Azt állította, hogy e mulasztás jóváhagyása az uniós gyártók és exportálók közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezetne például olyan esetekben, amikor dömpingellenes vizsgálat alatt álló országokban található exportáló gyártók között kapcsolat áll fenn, mivel ilyen esetben mindegyiküknek választ kellene adnia a kérdőívekre. A Birac kérte, hogy a MAL-t és a Silkemet nyilvánítsák nem együttműködő gyártónak.

(11)

Ezek az állítások nem fogadhatók el. Az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésében említett okok miatt a MAL és a Silkem is teljes mértékben együttműködő volt a vizsgálat során. Emlékeztetni kell arra, hogy a Silkem információkat szolgáltatott a mintavételi formanyomtatványra adott válaszában, és a vállalatot a makroadatokra vonatkozó mutatók körében figyelembe vették. Kis méretére tekintettel azonban a társaság nem került fel a mintában szereplő társaságok listájára. A Silkemnek ezért nem kellett benyújtania ún. mikroadatokat, amelyeket következésképpen nem is ellenőriztek. Továbbá, mivel a társaságnak az érintett termékkel kapcsolatos értékesítése viszonylag alacsony a MAL értékesítéséhez képest, semmi nem utal arra, hogy a Silkem adatainak a MAL adataihoz való hozzászámítása bármilyen változást eredményezett volna.

(12)

Az exportáló gyártók és az uniós gyártók közötti hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó állítás nyilvánvalóan alaptalan, mivel a két helyzet eltér egymástól. Egyrészről a dömping megvalósulásának vizsgálata általában vállalati szinten zajlik, amelyhez a bizottsági szolgálatoknak vállalatra szabott dömpingkülönbözetet kell kiszámítaniuk. Emellett az exportáló gyártói csoportot egységes egésznek kell tekinteni, mivel ellenkező esetben fennáll annak a kockázata, hogy a csoport a kivitelt a legalacsonyabb vámokkal exportáló tagján keresztül hajtaná végre. Másrészről a károkozás vizsgálatának az is célja, hogy kiderítse, a teljes uniós gazdasági ágazatot valóban jelentős kár éri-e. Ebben az esetben úgy ítélték meg, hogy a vizsgálat során a mintában szereplő uniós gyártók a teljes uniós termelést képviselik bizonyos kármutatók (mikromutatók) figyelembevételével. Az állítást ezért elutasítják.

(13)

A Birac azt is állította, hogy a MAL-lal kapcsolatban álló és annak mint uniós gyártónak nyersanyagot (azaz bauxitot) szállító bosnyák bányavállalatnak szintén együtt kellett volna működnie a vizsgálatban. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a bányavállalat szerepelt a MAL kérdőívre adott válaszában. A bauxit beszerzése és alumínium-trihidráttá alakítása során felmerülő költségek is szerepelnek a MAL termelési költségei között. A MAL-csoport ezért teljes mértékben megfelelt a bizottsági szolgálatok által meghatározott jelentési követelményeknek. Az állítást ezért elutasítják.

(14)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (16)–(20) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(15)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy reprezentatív belföldi értékesítési adatok hiányában a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban kellett meghatározni.

(16)

A rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban történő kiszámításához a felmerült értékesítési, általános és adminisztratív költségeket és az egyes együttműködő exportáló gyártók által a hasonló terméknek a vizsgálati időszakban rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított belföldi értékesítéséből realizált nyereségének a súlyozott átlagát hozzáadták az adott exportáló gyártók vizsgálati időszakban felmerült saját átlagos termelési költségeihez. Mivel az érintett terméknek vagy a hasonló terméknek nincsenek különböző típusai, a számításhoz súlyozott átlagos nyereséget használtak. Az előállítási, valamint az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket szükség esetén még azelőtt kiigazították, hogy a rendes kereskedelmi forgalom szempontjából vizsgálták volna, és a rendes értékeket kiszámították volna.

(17)

A Birac az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően észrevételeket nyújtott be a rendes érték kiszámításához használt haszonkulcs meghatározásával kapcsolatban. A Birac szerint az alkalmazott módszer sérti az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdését, mivel ebben a konkrét esetben a nem reprezentatív belföldi értékesítés haszonkulcsának a rendes érték kiszámítására történő használatával pontosan ugyanaz az eredmény érhető el, mint a nem reprezentatív belföldi értékesítési árak használatával. Állítása szerint ez a következetlen megközelítés nem származhat az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésének együttes értelmezéséből. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az alkalmazott haszonkulcs ésszerűtlen és aránytalan, különösen az alákínálás kiszámításához használt célnyereséggel összehasonlítva.

(18)

A Birac azt is állította, hogy a belföldi értékesítés jellegéből adódóan nem mehetett végbe rendes kereskedelmi forgalomban, ezért nem használható a rendes érték megállapítására.

(19)

Az első állítással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az alkalmazott módszer megfelel az alaprendelet előírásainak és a WTO döntésein alapuló joggyakorlatnak, amely szerint a rendes érték kiszámításához a rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított belföldi értékesítésekből származó hasznot kell használni akkor is, ha ez az értékesítés nem reprezentatív. Ebben a konkrét esetben meg kell jegyezni, hogy mivel az összes belföldi értékesítés jövedelmező volt, a rendes érték kiszámítása valóban ugyanahhoz az eredményhez vezetett, mint amelyhez a rendes értéknek a belföldi értékesítési árak alapján történő kiszámítása vezetett volna. Fontos, hogy a haszon és az értékesítési, általános és adminisztratív költségekre vonatkozó adatok a vállalat saját belföldi értékesítésén alapulnak, amely a rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított értékesítésnek tekinthető. Lényeges az is, hogy az „ésszerűséget” nem lehet meghatározni az alákínálás kiszámításához használt célnyereség alapján, mivel a haszon az uniós piacon a dömpingelt behozatal hiányában fennálló helyzetet tükrözi, ezért nem szolgálhat megfelelő referenciaértékül a rendes érték kiszámítása során alkalmazott haszon meghatározásához. Az állítást ezért elutasítják.

(20)

Azzal az állítással kapcsolatban, miszerint a belföldi értékesítés nem mehetett végbe rendes kereskedelmi forgalomban, a vizsgálat megállapította, hogy a Birac által szolgáltatott adatok és bizonyítékok a rendes érték megállapításának megbízható alapját képezték. Az állítást ezért nem tekintették indokoltnak, és elutasították.

(21)

A rendes érték meghatározására vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (21)–(26) preambulumbekezdésben ismertetett módszer megerősítést nyer.

(22)

Az exportárral kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (27) és (28) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(23)

A rendes érték és az exportár összehasonlításával kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (29) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(24)

A dömpingkülönbözet meghatározására vonatkozó, az ideiglenes megállapításokat esetlegesen módosító új észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (30)–(32) preambulumbekezdése ezúton megerősítést nyer.

(25)

Néhány uniós gyártó, két uniós felhasználó és az egyetlen bosnyák exportáló gyártó észrevételt nyújtott be a károkozásra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatban.

(26)

Az ideiglenes rendeletben már teljes mértékben áttekintett érveket e rendelet nem ismétli meg.

(27)

Az ideiglenes rendelet (45) és (68) preambulumbekezdése már egyértelművé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat e vizsgálat során minden uniós gyártót magában foglal. Azt is megállapította, hogy a károkozás megállapításának alapjául szolgáló károkozási tényezők rendszerint az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos adatokon alapulnak. Az ideiglenes rendelet 5.4. szakasza az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos adatokra „makroadatként” hivatkozik. Abban az esetben azonban, ha a teljes uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos információk nem álltak rendelkezésre, az uniós gyártók reprezentatív mintájának adatait használták fel. Nem érkezett észrevétel ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, ezért az ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(28)

Az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdésében azonban téves kijelentés szerepel. A preambulumbekezdés helyesen így hangzik: „az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése, illetve 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az összes uniós gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat)”.

(29)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (52)–(56) preambulumbekezdésének megállapításai ezúton megerősítést nyernek.

(30)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (35)–(38) preambulumbekezdésének megállapításai ezúton megerősítést nyernek.

(31)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (39)–(43) preambulumbekezdésének megállapításai ezúton megerősítést nyernek.

(32)

2010 októberében ipari baleset történt az egyik uniós gyártó, a MAL telephelyén. A vállalat által szolgáltatott számadatok azonban azt tükrözik, hogy az érintett termék szállítása 2011 januárjára helyreállt. Ezért egyértelmű, hogy a baleset nem okozott súlyos ellátásbeli problémákat az Európai Unió piacán.

(33)

A Birac azt állította, hogy mivel a MAL-lal kapcsolatban álló bosnyák bányavállalat a vizsgált időszakban nyereséges volt, a Bizottságnak ki kellene igazítania a MAL gazdasági mutatók alapján kiszámított gyártási költségeit és nyereségét, mivel a MAL nyereségessége állítólag csökkent a vele kapcsolatban álló bosnyák bányavállalat által elért magas nyereségnek köszönhetően.

(34)

A fenti állításra való tekintettel meg kell jegyezni, hogy a MAL-lal kapcsolatban álló vállalattól történő bauxitvásárlás a szokásos piaci feltételek szerint zajlott. Ezzel a kérdéssel a helyszíni ellenőrzés során is foglalkoztak. A MAL a vizsgált időszak alatt a vele kapcsolatban álló, illetve tőle független vállalatoktól is vásárolt bauxitot – megközelítőleg azonos átlagáron –, és mivel a Bizottság meggyőződött arról, hogy a bauxitvásárlás a szokásos piaci árakon történt, ezért nem szükséges kiigazítani az ideiglenes rendelet (52) preambulumbekezdésében szereplő tendencia kiszámításához felhasznált nyereségességi számadatokat. Az állítást ezért elutasították.

(35)

A Birac azt is állította, hogy mivel bizonyos nyersanyagokat közvetlenül az általa végzett timföldgyártás során nyert ki, ezért jelentős versenyelőnyre tett szert az uniós gyártókkal szemben, a kárkülönbözetnek pedig tükröznie kellene ezt. Ez az érvelés nem elfogadható. Amennyiben egy vállalat versenyelőnnyel rendelkezik, akkor ez a dömpingre vonatkozó átfogó számításaira általában hatással van, ami alacsonyabb költségekben és ennek következtében alacsonyabb rendes értékben nyilvánul meg. Az effajta versenyelőnynek elméletileg nincs köze a kárkülönbözethez. Utóbbi annak megállapítására szolgál, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vámtétel elegendő-e az okozott kár megszüntetéséhez. Az állítást ezért elutasították.

(36)

Az uniós felhasználók azt állítják, hogy a Bizottság ideiglenes értékelése (a nyereségesség, a készpénzforgalom és a beruházások megtérülése) az egyes károkozási tényezők esetében tapasztalható pozitív fejleményeket nem vette figyelembe, holott minden tényezőt elemezni kellene. E pozitív fejlemények átfogó elemzése azonban szerepel a károkozás értékelésében. Bár e fejleményeket figyelembe vették, az okok miatt ebben az ügyben nem tekintették őket döntő fontosságúnak (az ideiglenes rendelet (52)–(60) preambulumbekezdése). Az állítást ezért elutasították.

(37)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (44)–(64) preambulumbekezdésének megállapításai ezúton megerősítést nyernek.

(38)

Ennek megfelelően további kapcsolódó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (65)–(69) preambulumbekezdésében levont következtetések ezúton megerősítést nyernek.

(39)

Az egyik együttműködő felhasználó szerint az ok-okozati összefüggés elemzése hibás volt, mivel a Bizottság azt állította, hogy a vizsgálati időszakban (2009) egyes károkozási tényezők esetében átmeneti javulás volt tapasztalható. Ez a felhasználó nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy a vizsgált időszakban a 2008. évhez képest elért magasabb nyereségességet a rövid ideig tartó, átmeneti növekedés eredményezte, amely a 2010. évben nem fog megismétlődni.

(40)

A fenti állítások figyelembevételével fontos megjegyezni, hogy a fél érveit nem támasztja alá új bizonyíték. A Bizottság álláspontja ugyanakkor az uniós gyártók által a vizsgálat ideiglenes és végleges szakaszában szolgáltatott információkon alapul. Az ellenőrző látogatásokat megelőzően benyújtott információk szintén bizonyítást nyertek a helyszínen. A vizsgált időszakot követő, a Bizottság által előre jelzett haszonkulcscsökkenést is alátámasztják a két uniós gyártó által a teljes 2010. évre vonatkozóan szolgáltatott adatok. Az állítást ezért elutasítják.

(41)

A Birac kifogásolta a harmadik országokból származó behozatal hatásaira vonatkozó ideiglenes megállapítást. A Bizottság az ideiglenes rendeletben ((77) preambulumbekezdés) szereplő elemzése szerint azonban arra jutott, hogy a Birac az uniós piacra szállító egyetlen jelentős exportőr. Egyéb forrásokból tulajdonképpen nem került sor behozatalra. A Birac e tekintetben nem szolgál új bizonyítékokkal, állítását ezért elutasítják.

(42)

Az egyik együttműködő felhasználó vitatta az ideiglenes rendeletben szereplő, fogyasztáscsökkenéssel foglalkozó elemzés eredményeit, keresletcsökkenéssel kapcsolatos precedensként pedig a katódsugaras színes televíziók esetében végrehajtott dömpingellenes vizsgálatra hivatkozott (3). Azt állította, hogy az említett vizsgálat során a keresletcsökkenés az eljárás megszüntetését eredményezte. Nem lehet azonban párhuzamot vonni a katódsugaras színes televíziók ügye és a jelenlegi vizsgálat között. Az előbbiben a kereslet azért esett vissza drasztikusan, mert az érintett terméket más termékek váltották fel. Ezzel szemben a jelenlegi vizsgálat során tapasztalt fogyasztáscsökkenés csak kismértékű (az ideiglenes rendelet (37) és (38) preambulumbekezdése szerint 7 %). Lényeges, hogy a fogyasztás alakulását az ideiglenes rendelet (78) és (80) preambulumbekezdése részletesen tárgyalja, az érintett együttműködő felhasználó viszont nincs olyan bizonyíték birtokában, amely megcáfolná a Bizottság megállapításait. Ezért ezeket az állításokat elutasítják.

(43)

A fentiek figyelembevételével az ideiglenes rendelet (70)–(92) preambulumbekezdésének megállapításai – miszerint a dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak – ezúton megerősítést nyernek.

(44)

Az egyik együttműködő felhasználó azt állította, hogy a Bizottság az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésében szereplő költségek között félrevezető információkat közölt a zeolit költségeivel kapcsolatban. Mindenekelőtt azt állította, hogy a zeolit költsége – a (104) preambulumbekezdésben szereplő megállapítástól eltérően – meghaladja az összes költség 5 %-át. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ez a fél nem szolgáltatott olyan adatokat, amelyek az állításait alátámasztották volna, a Bizottság megállapításai azonban az együttműködő felhasználóktól származó hiteles információkon alapulnak. Az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésében használt „teljes költség” kifejezés magában foglal minden gyártási, valamint értékesítési és általános igazgatási költséget. Mindazonáltal a „kevesebb mint 5 %” kijelentés átlagos értékre utal, amely magában foglalja a mosószereket és vízlágyító termékeket is. Fontos hangsúlyozni, hogy a vízlágyítók zeolitköltségei magasabbak, mint a mosószerekéi, és a zeolitot elsősorban mosószer előállítására használják. Ezen együttműködő felhasználó esetében a vízlágyítók valóban csak kis részét tették ki a zeolit felhasználásával készült, feldolgozott termékek által generált forgalomnak. Az állítást ezért elutasítják.

(45)

Az egyik együttműködő felhasználó kétségbe vonta az ideiglenes rendelet (102) preambulumbekezdés megállapítását, miszerint Kína is lehet alternatív beszerzési forrás. A Bizottság az észrevételeket figyelembe véve elismeri, hogy bár a vizsgált időszak során jelentek meg az Európai Unió piacán Kínából származó áruk, valószínűtlennek tartja, hogy az ország a közeljövőben jelentős szállítóvá válna (lásd a fenti (41) preambulumbekezdést). Tekintettel azonban az érintett termék uniós kapacitáskihasználási arányára, a Bizottság ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az érintett termék esetében nem tapasztalhatók ellátásbeli problémák. Az állítást ezért elutasítják.

(46)

Az egyik együttműködő felhasználó azt állította, hogy ha a vizsgálat eredményeképpen vám kivetésére kerülne sor, akkor a zeolitköltség növekedésének a mértéke a mosószerek és vízlágyítók árainak, ennek eredményeképpen pedig a fogyasztói áraknak az emelkedését okozná. Ez az érv azon a feltételezésen alapul, hogy a felhasználók áthárítanák a fogyasztókra a zeolitárnak a dömpingellenes vám miatti emelkedését. A Bizottság úgy véli, hogy az uniós gyártók az intézkedések bevezetésének köszönhetően sokkal inkább a méretgazdaságosság növekedésének és nem az árak emelkedésének az előnyeit élveznék (lásd az ideiglenes rendelet (108) és (111) preambulumbekezdését). A fenti megállapítások alapján tehát a zeolit költségének a feldolgozott termékek előállítási költségeiben képviselt részaránya alacsony, ezért a vám kivetésének semmilyen – egyébként valószínűtlen – következménye nem kérdőjelezné meg azt az ideiglenes következtetést, hogy nincs az intézkedések bevezetése ellen szóló és azt felülíró uniós érdek. Az állítást ezért elutasítják.

(47)

Az egyik együttműködő felhasználó utalt arra, hogy a jövőben esetleg zeolitot nem tartalmazó mosószert állítana elő, ami hátrányosan érintené az Európai Unió zeolittermelőit. Az uniós gyártók tudomást szereztek erről az üzleti kockázatról az érdekeltek számára tanulmányozás céljából szabadon hozzáférhetővé tett információkat tartalmazó iratokból. Kézzelfogható bizonyítékok hiányában azonban nem lehet megbecsülni, hogy a feltételezett váltásnak milyen hatása lenne az uniós gazdasági ágazatra. Az állítást ezért elutasítják.

(48)

A fenti álláspontokat a vizsgálat végleges szakaszában figyelembe vették, azok azonban nem változtatnak a lényegi következtetéseken. Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (93)–(112) preambulumbekezdésének megállapításai ezúton megerősítést nyernek. Megállapítható tehát, hogy nem születtek arra utaló érvek, hogy az Unió érdekével ellentétes lenne, ha e vizsgálat eredményeképpen intézkedések bevezetésére kerülne sor.

(49)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (114)–(116) preambulumbekezdésének megállapításai ezúton megerősítést nyernek.

(50)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, valamint az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az alacsonyabb mértékű vámtételre vonatkozó szabály értelmében végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözet és károkozási határérték szintjén. A vámtételt ennek megfelelően a megállapított dömping szintjén kell meghatározni, amelynek mértéke 28,1 %.

(51)

A fentiek alapján a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó végleges dömpingellenes vám mértéke 28,1 %.

(52)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözet mértékére, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelet alapján kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket az e rendelet alapján véglegesen kivetett vám mértékéig terjedően véglegesen be kell szedni.

(53)

A vizsgálat során az Alumina d.o.o. Zvornik nevű boszniai exportáló gyártó a vele kapcsolatban álló uniós vállalattal, a kaunasi (Litvánia) Kauno Tiekimas AB-vel együtt az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel. Megjegyzendő, hogy a Fabrica glinice „Birac” nemrégiben holdingtársasággá alakult, és a zvorniki Alumina d.o.o maradt a csoport egyetlen exportáló gyártója.

(54)

A Bizottság megvizsgálta az ajánlatot. Az érintett termék olyan alapanyag, amelynek egyetlen terméktípusa és leírása létezik, így kizárható a különböző terméktípusokon keresztül megvalósuló árkompenzáció esetleges veszélye. A vizsgálat kimutatta, hogy az Unióba irányuló valamennyi exportot a kapcsolatban álló uniós vállalaton (Kauno Tiekimas AB, Kaunas, Litvánia) keresztül számlázták ki. Ez a kapcsolatban álló vállalat a Birac-csoport által gyártott más termékeket is értékesít. A zeolit-A-por piaca azonban jól meghatározott, és a zeolit-A-port vásárló vevők természetszerűleg nem vásárolnák meg a Birac-csoport által gyártott egyéb termékeket. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a más termékek ugyanazon vevők részére történő esetleges értékesítése útján megvalósuló keresztkompenzáció kockázata nagyon alacsony.

(55)

A Bizottság a 2011/279/EU (4) határozattal elfogadta az Alumina d.o.o. Zvornik, valamint a vele kapcsolatban álló vállalat, a Kauno Tiekimas kötelezettségvállalását. A Tanács elismeri, hogy a felajánlott, árra vonatkozó kötelezettségvállalás megszünteti a dömping káros hatásait, és megfelelő mértékben csökkenti a megkerülés kockázatát.

(56)

Annak érdekében, hogy a Bizottság és a vámhatóságok hatékonyabban nyomon követhessék az Alumina d.o.o. Zvornik és a vele kapcsolatban álló vállalat kötelezettségvállalásának betartását, ha a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet benyújtják az illetékes vámhatósághoz, a dömpingellenes vám alóli mentesség feltétele, hogy i. kötelezettségvállalási számlát mutassanak be, amely a legalább a mellékletben felsorolt elemeket és nyilatkozatot tartalmazó kereskedelmi számla; ii. az a tény, hogy az importált árukat az Alumina d.o.o. Zvornik gyártotta és szállította, és vagy közvetlenül az Alumina d.o.o. Zvornik, vagy közvetlenül a Kauno Tiekimas számlázta az első független uniós vevőnek; és hogy iii. a vámhatóságoknak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kötelezettségvállalási számlán szereplő leírásnak. Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, a megfelelő dömpingellenes vámot a szabad forgalomba bocsátásra irányuló kérelem elfogadásával egy időben meg kell fizetni.

(57)

Amikor a Bizottság szabálysértés miatt – az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése alapján, egyes meghatározott ügyletekre hivatkozva – visszavonja egy ajánlat elfogadását, és a vonatkozó számlákat érvénytelennek nyilvánítja, az említett ügyletek szabad forgalomba bocsátására irányuló kérelem elfogadásával egy időben vámtartozás jön létre.

(58)

Az importőröknek tudniuk kell, hogy a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelemnek az (56) és (57) preambulumbekezdésben leírtak szerinti elfogadásával egy időben, szokásos kereskedelmi kockázatként vámtartozás jöhet létre, még akkor is, ha a Bizottság elfogadta az attól a gyártótól származó kötelezettségvállalást, akitől közvetve vagy közvetlenül vásárolnak.

(59)

Az alaprendelet 14. cikkének (7) bekezdése alapján a vámhatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot, ha a kötelezettségvállalás megszegésére utaló jeleket fedeznek fel.

(60)

A fentiekben bemutatott okok miatt az Alumina d.o.o. Zvornik és a Kauno Tiekimas által felajánlott kötelezettségvállalást a Bizottság elfogadhatónak tartja. Az érintett vállalatokat értesítették azokról az alapvető tényekről, megfontolásokról és kötelezettségekről, amelyeken az elfogadás alapul.

(61)

A kötelezettségvállalások megszegése vagy visszavonása esetén, vagy azok elfogadásának Bizottság általi visszavonása esetén a Tanács által az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése alapján kirótt dömpingellenes vám az alaprendelet 8. cikke (9) bekezdésének megfelelően automatikusan alkalmazandó,

(1)

Az 1036/2010/EU rendelettel (2) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por Unióba történő behozatalára.

(2)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadását követően a Bizottság folytatta a dömpinggel, a kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos vizsgálatot. A vizsgálat a behozatalok tekintetében megerősítette a kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes megállapításokat.

(3)

A vizsgálat végleges megállapításait és következtetéseit a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a behozatalra kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2011. május 11-i 464/2011/EU tanácsi rendelet (3) tartalmazza.

(4)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadását követően az Alumina d.o.o. Zvornik nevű, bosznia-hercegovinai együttműködő exportáló gyártó a vele kapcsolatban álló uniós vállalattal, a kaunasi (Litvánia) AB Kauno Tiekimas filialasszal (a továbbiakban: Kauno Tiekimas) együtt az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel. E kötelezettségvállalásra irányuló felajánlásban mindkét vállalat vállalta, hogy az érintett terméket a vizsgálat során feltárt dömping káros hatásainak kiküszöböléséhez szükséges áron vagy afölött értékesíti.

(5)

A vállalatoknak a minimális importárra vonatkozó felajánlása a vizsgált időszakra vonatkozóan kiszámított rendes értéken alapult.

(6)

A felajánlott kötelezettségvállalás tartalmazta továbbá azt a kitételt is, hogy az érintett terméket értékesítéskor közvetlenül az Alumina d.o.o. Zvorniktól szállítják az első független uniós vevőnek, és a termékeket vagy az Alumina d.o.o. Zvornik számlázza ki az első független uniós vevőnek, vagy közvetlenül a Kauno számlázza ki azokat. A vállalatok felajánlották továbbá, hogy kapcsolatot hoznak létre az érintett termékre vonatkozóan az átruházásról az Alumina d.o.o. Zvornik által a Kauno Tiekimas részére kiállított számla és viszonteladásról a Kauno Tiekimas által az első független uniós vevő részére kiállított számla között.

(7)

Mindkét vállalat vállalta továbbá, hogy rendszeresen és részletesen tájékoztatja a Bizottságot az Unióba irányuló értékesítéséről, lehetővé téve ezzel a Bizottság számára a kötelezettségvállalás teljesítésének hatékony ellenőrzését.

(8)

Az uniós gazdasági ágazat jelezte, hogy nem ért egyet a felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásával, különösen a rögzített minimális importárral. Azzal érveltek, hogy a zeolit-A-por ára a nyersanyagok (különösen a nátronlúg) és az energia költségének függvénye, és hogy a piaci árak várhatóan növekedni fognak. E tekintetben megjegyzendő, hogy a (nyersanyag- és energiaköltségeket is magukban foglaló) gyártási költségek alakulására vonatkozóan rendelkezésre álló információk megerősítik, hogy a fejlődés lineáris volt. A vizsgálat során összegyűjtött információk szerint a legfontosabb nyersanyagok áraiban nem következett be alapvető változás; egyedül a nátronlúg ára változott 2009 közepén, ez a trend azonban 2009 vége felé megfordult, és az árak viszszatértek a hosszú távú átlag szintjére. Az energia továbbá nem tekinthető felhasznált nyersanyagnak, és nem kapcsolható össze a minimális importárral. Az uniós gazdasági ágazat vitatta, hogy a boszniai exportáló gyártót és a vele kapcsolatban álló uniós vállalatot – pénzügyi helyzetükre figyelemmel – megbízhatónak lehetne tekinteni. Ezen állítás alátámasztására azonban nem szolgáltattak konkrét és ellenőrizhető információt. A vállalatok megbízhatóságát azzal az érveléssel is megkérdőjelezték, miszerint a behozatalkor többféle KN-kód alatt jelentették be az érintett terméket. E tekintetben megjegyzendő, hogy az érintett termék jelenleg az ex 2842 10 00 KN-kód alá tartozik, és hogy a vámáru-nyilatkozatot nem a kötelezettségvállalást felajánló vállalatok teszik. Az az érv is felmerült, hogy a boszniai exportáló gyártó más termékeket is értékesíthet az Unióban, ami növeli a keresztkompenzáció kockázatát, és hogy a vele kapcsolatban álló uniós vállalat kompenzációt nyújthat uniós ügyfeleinek, amennyiben a terméket a minimális importár alatt értékesíti. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bizottság nem állapította meg a keresztkompenzáció rendszerszerűen jelentkező veszélyét, különösen azért, mert a zeolit-A-por piaca és annak vevői jól meghatározottak. A zeolit-A-port vásárló vevők ugyanis nem vásárolnak az Alumina d.o.o. Zvornik által előállított más terméket, mivel teljesen eltérő piacokon működnek, mint a többi termék vevői. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a kötelezettségvállalást felajánló valamennyi fél szoros ellenőrzés alatt fog állni. Az uniós gazdasági ágazat azt is előadta, hogy a felajánlott kötelezettségvállalást az alaprendelet által előírt határidőn túl nyújtották be. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a felajánlást az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdése által előírt határidőn belül nyújtották be. Az uniós gazdasági ágazat előadott még néhány további észrevételt a minimális importár számítási módjával és az ilyen kötelezettségvállalás ellenőrzésével kapcsolatban, melyek azonban nem minősültek relevánsnak és indokoltnak, mivel a Bizottság gondoskodott arról, hogy a javasolt minimális importár megfelel a felajánlott kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban követett igazgatási gyakorlatának.

(9)

A két vállalat által felajánlott kötelezettségvállalás a fenti okok miatt elfogadható.

(10)

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan tudja ellenőrizni, hogy a vállalatok betartják-e a kötelezettségvállalást, a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelem illetékes vámhatóságnak történő benyújtásakor a dömpingellenes vám fizetése alóli mentesség feltételei a következők: i. kötelezettségvállalási számla bemutatása, amely tartalmazza legalább a 464/2011/EU rendelet mellékletében felsorolt elemeket; ii. az a tény, hogy az importált árukat az Alumina d.o.o. Zvornik gyártotta és szállította közvetlenül az első független uniós vevőnek, és azokat vagy közvetlenül az Alumina d.o.o. Zvornik, vagy a Kauno Tiekimas számlázta ki az első független uniós vevőnek; és hogy iii. a vámhatóságoknak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kötelezettségvállalási számlán szereplő leírásnak. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, vagy amennyiben az nem felel meg a vámhatóságnak bemutatott terméknek, a megfelelő mértékű dömpingellenes vámot meg kell fizetni.

(11)

A kötelezettségvállalás betartásának biztosítása érdekében a fenti, (3) preambulumbekezdésben említett tanácsi rendelet tájékoztatta az importőröket arról, hogy a rendeletben előírt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén, vagy a kötelezettségvállalás elfogadásának Bizottság általi visszavonása esetén az érintett ügyletek vonatkozásában vámtartozás keletkezhet.

(12)

A kötelezettségvállalás megszegése vagy visszavonása esetén, vagy a kötelezettségvállalás elfogadásának Bizottság általi visszavonása esetén az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdése alapján kivetett dömpingellenes vám az alaprendelet 8. cikke (9) bekezdésének megfelelően automatikusan alkalmazandó,