13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/1

13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/2

(1)

A Bizottság az 1035/2010/EU rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó melamin behozatalára. Az ideiglenes dömpingellenes vámok mértéke 44,9 % és 65,2 % között volt.

(2)

Az eljárásokat azt követően indították meg, hogy 2010. január 4-én EU gyártók (a Borealis Agrolinz Melamine GmbH, a DSM Melamine B.V. és a Zakłady Azotowe Puławy; a továbbiakban: a panaszosok), amelyeknek termelése a melamin teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki, panaszt nyújtottak be.

(3)

A dömping és a kár vizsgálata a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgált időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Azon alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről döntöttek (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél írásbeli észrevételt nyújtott be az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(5)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte a végleges megállapításaihoz szükségesnek tartott információkat. E célból ellenőrző látogatásra került sor az alábbi felhasználói vállalat telephelyein annak megállapítására, hogy milyen hatásai lehetnek a végleges dömpingellenes intézkedések kivetésének:

(6)

Ezt követően valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a főbb tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó melamin behozatalára végleges dömpingellenes vámok kivetését és az ideiglenes vám révén biztosított összegek végleges beszedését kívánta javasolni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). Egyúttal meghatározott időszakot biztosítottak a feleknek arra, hogy e végleges nyilvánosságra hozatal kapcsán ismertessék észrevételeiket.

(7)

Az érdekeltek szóbeli és írásbeli észrevételeit a Bizottság megvizsgálta, és indokolt esetben figyelembe vette.

(8)

Az eljárásban érintett felektől érkező észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (4)–(10) preambulumbekezdése megerősítésre kerül.

(9)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdése szerint az érintett termék a Kínából származó melamin, amely jelenleg a 2933 61 00 KN-kód alá tartozik.

(10)

A melamin karbamidból nyert fehér, kristályos por. Főként rétegelt műanyagok, présporok, fatáblák és bevonó gyanták gyártásához használják.

(11)

Egy exportáló gyártó megismételte az ideiglenes rendelet (65) preambulumbekezdésében szereplő állítást, miszerint a Kínában gyártott és onnan behozott melamin az uniós ágazat által gyártott melaminhoz képest valamivel gyengébb minőségű, és egyes alkalmazásokhoz, mint például felületbevonásokhoz, nem használható. A minőségbeli különbségét érvként több uniós felhasználó is említette.

(12)

A vizsgálat azt mutatta, hogy míg színét tekintve a melamin némi eltérést mutathat, eladásában nem játszanak szerepet a különböző minőségi standardok sem a hazai, sem pedig az exportpiacokon. Arra vonatkozóan pedig, hogy a melamin esetleges kisebb eltérései különböző alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokhoz és végfelhasználásához vezetnének, nem érkezett bizonyíték. A kérdést más exportáló gyártó nem vetette fel. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy a kérdéses exportáló gyártó hasonló gyártási eljárást alkalmazott, mint az uniós ágazat.

(13)

A fentiek alapján az állítás elutasítása mellett megerősítésre kerül, hogy az uniós ágazat által az Unióban gyártott és értékesített, a Kínában gyártott és annak belső piacán értékesített, illetve a Kínából az Unióba behozott, valamint az analóg ország szerepét betöltő Indonéziában gyártott és értékesített melamin az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősül.

(14)

A hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (12)–(15) preambulumbekezdése megerősítésre kerül.

(15)

Eredetileg egy piacgazdasági elbánást kérő exportáló gyártó kérelmének sem adtak helyt, mivel a legfőbb nyersanyagok költsége az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában előírtakkal ellentétben nem tükrözte alapvetően a piaci értékeket. Az ideiglenes rendelet (20)–(24) preambulumbekezdésében szereplők szerint a piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat megállapította, hogy ennek oka az állami beavatkozás Kína földgáz- és karbamidpiacán. Ezen általános helyzeten kívül vállalatspecifikus okai is voltak a piacgazdasági elbánás elutasításának, amint azt az ideiglenes rendelet (25)–(28) preambulumbekezdései ismertetik.

(16)

Az egyik exportáló gyártó állítása szerint a karbamid ára Kínában hasonló volt, mint a világ többi részén, így például Indonéziában és a Közel-Keleten, ezért az a következtetés, hogy a legfőbb nyersanyagok költsége torzítva lett volna, nem helytálló.

(17)

Ugyanakkor nem kérdőjelezték meg az eredeti következtetést, miszerint Kínában a karbamidpiacon jelentős volt az állami beavatkozás, amint az az ideiglenes rendelet (23) és (24) preambulumbekezdésében szerepel. Már önmagában ez alapján is megállapítható, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában szereplő 1. feltétel nem teljesül. E következtetést nem befolyásolja az a tény, hogy a karbamid ára Kínában és a világ némely más országában egy adott időpontban akár majdnem azonos szinten is lehetett.

(18)

Az egyik exportáló csoport nem értett egyet a piacgazdasági elbánás és az egyedi elbánás iránti kérelem visszautasításával azon tény alapján, hogy a Bizottsághoz nem érkezett be kitöltött formanyomtatvány a kapcsolódó vállalattól a piacgazdasági elbánás kapcsán. A közzétételhez fűzött észrevételeiben e csoport teljes körű együttműködést ajánlott fel, de nem vonta kétségbe azt a tényt, hogy egyik kapcsolódó vállalata nem nyújtott be piacgazdasági elbánás iránti kérelmet formanyomtatványon a csoport többi tagjával azonos időben. Ezért ez az érv elutasításra kerül.

(19)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában a (16)–(32) preambulumbekezdések ezúton megerősítésre kerülnek.

(20)

Ideiglenesen megállapításra került, hogy az öt KNK-beli exportáló gyártó, illetve csoport közül három teljesítette az egyedi elbánás valamennyi követelményét.

(21)

Az uniós ágazat megkérdőjelezte a három vállalatcsoportnak biztosított egyedi elbánásról szóló döntést, azzal érvelve, hogy az egyik exportáló gyártó tulajdonosa a kínai állam, egy másiknak pedig különféle vezetői szintű kapcsolatai vannak olyan vállalatokkal, amelyeket végső soron az állam ellenőriz. Az állami beavatkozás mértéke ráadásul akkora, hogy lehetővé teszi az intézkedések kijátszását mindhárom exportáló gyártó tekintetében.

(22)

A vizsgálat kimutatta, hogy az eredetileg egyedi elbánást kapott exportáló gyártók egyike sem volt állami tulajdonban. Nem volt alátámasztva továbbá az az állítás, hogy az egyik exportáló gyártó vezetőségének kapcsolatai vannak állami ellenőrzés alatt álló vállalatokkal. Az intézkedések kijátszásának esetleges kockázatát tekintve meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat szerint az exportárak, a mennyiségek és az értékesítési feltételek tárgyalása és meghatározása szabadon történt, és hogy az exportáló gyártók nem voltak állami tulajdonban, és vezetői szinten nem voltak dominánsan állami befolyás alatt sem. Ebből következően megállapítható, hogy az állami befolyás nem olyan, hogy lehetővé tenné az intézkedések kijátszását.

(23)

A fentiekre tekintettel az uniós ágazat állítását el kellett utasítani. Az eredeti megállapítás, miszerint az öt exportáló gyártóból három megfelel az egyedi elbánás összes követelményének, ezért megerősítésre kerül.

(24)

Analóg országként Indonézia lett kiválasztva. Az együttműködő indonéz gyártó válaszában megadott adatokat a helyszínen ellenőrizték és úgy találták, hogy azok megbízható információk, amelyekre a rendes értéket alapozni lehet.

(25)

Az egyik exportáló gyártó megkérdőjelezte Indonézia analóg országként történő kiválasztását azon az alapon, hogy az érdekelt feleknek nem volt lehetőségük véleményezniük a kiválasztást. A 2010 májusa óta az ellenőrzéshez megnyitott dosszié azonban tartalmazott indokolást arról, hogy miért Indonézia lett kiválasztva analóg országként. A feleknek így megfelelő alkalmuk volt véleményezni ezt a választást és az eljárási jogok maradéktalanul érvényesültek. Az analóg ország kiválasztása tekintetében több észrevétel nem érkezett.

(26)

Így megerősítésre kerül, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének értelmében Indonézia megfelelő és ésszerű analóg ország.

(27)

Emlékeztetni kell arra, hogy a rendes érték kiszámítása az indonéz gyártó gyártási költségeiből, plusz az eladási, általános és adminisztratív költségekből, valamint a hazai piacon realizálható nyereségből összeadódó ésszerű összeg alapján történt.

(28)

Az egyik exportáló gyártó megkérdőjelezte a számított rendes értéket, különösen az általános és adminisztratív költségek és a nyereség tekintetében, amelyek az uniós ágazat ilyen költségein és nyereségén alapultak. Ez a módszer azonban összhangban van 2. cikk (6) bekezdésének c) pontjával és megfelelnők tekintendő. Nem álltak rendelkezésre más adatok, amelyeket fel lehetett volna használni az általános és adminisztratív költségek és a nyereség alapjául, mivel az analóg országban más exportőrök vagy gyártók nem voltak vizsgálva, és a vizsgált terméket a vizsgált időszakban nem értékesítették más termékkategóriában.

(29)

Ezért ez az állítás elutasításra kerül. A (35)–(45) preambulumbekezdés a rendes érték meghatározása tekintetében így megerősítésre kerül.

(30)

Az exportár meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (46) preambulumbekezdése ezúton megerősítésre kerül.

(31)

A hozzáadottérték-adó kérdésére tekintettel az egyik exportáló gyártó megkérdőjelezte a rendes érték és az exportár összehasonlítását. Mivel azonban a rendes érték és az exportár összehasonlítására azonos közvetett adózási szinten, vagyis a héa beszámításával került sor, összhangban a 2. cikk (10) bekezdésének c) pontjával, a módszer megváltoztatására nincs szükség. Így az ideiglenes rendelet (47)–(48) preambulumbekezdése ezúton megerősítésre kerül.

(32)

A dömpingkülönbözetekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdése ezúton megerősítésre kerül.

(33)

Ezen az alapon az uniós határparitásos CIF-ár százalékaként kifejezett ideiglenes dömpingkülönbözetek vám nélkül a következők:

(34)

A dömpingkülönbözetekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (51)–(52) preambulumbekezdése ezúton megerősítésre kerül.

Ezen az alapon a dömpingkülönbözet országos szintje véglegesen a vámfizetés nélküli, uniós határparitásos CIF-ár 65,6 %-a, és az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdése ezúton megerősítésre kerül.

(35)

Az uniós gyártásra és az uniós ágazatra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (54)–(56) preambulumbekezdése megerősítésre kerül.

(36)

Több érdekelt fél állította, hogy az Eurostatnak a KNK-ból származó melamin importjára vonatkozó számai a mennyiséget illetően nem megbízhatóak. Az Eurostat-adatok ellenőrzése kisebb változásokat eredményezett az importadatokban és következésképpen az uniós fogyasztásban, az alábbi táblázatok szerint. Ezek a változások nem olyanok, hogy befolyásolnák az uniós fogyasztásnak az ideiglenes rendelet (57)–(59) preambulumbekezdésében leírt elemzését, így azok megerősítésre kerülhetnek.

1.   táblázat

(37)

Az érintett országokból importált mennyiségek fenti változásai nem olyanok, hogy befolyásolnák az ideiglenes rendelet (61)–(62) preambulumbekezdésében leírt megállapításokat, így azok megerősítésre kerülhetnek.

(38)

Több felhasználó azt állította, hogy 2009-ben és 2010-ben nem importált melamint a KNK-ból, mivel a kínai árak az Unióban jellemző árakhoz képest túl magasak voltak. Ezért ők kétségbe vonták, hogy a vizsgált időszakban a kínai exportőrök részéről valóban volt-e alákínálás.

(39)

Mint az ideiglenes rendelet (63)–(64) preambulumbekezdése említi, a kínai exportőrök együttműködési készsége kicsi volt. Így az alákínálás megállapítása az együttműködő kínai vállalatokkal a helyszínen ellenőrzött információk alapján történt. Mint az ideiglenes rendelet (66)–(67) preambulumbekezdése említi, az együttműködő exportáló gyártók importja esetében az alákínálás 10,3 % volt az uniós ágazat áraihoz képest. Tekintve, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetésekor rendelkezésre álló adatokhoz képest új adatok nem merültek fel, ez az állítás elutasításra kerül.

(40)

Néhány felhasználó azt állította, hogy figyelembe kellene venni a KNK-ból importált melamin kezelésével kapcsolatos többletmunkát. Állításuk szerint a kínai melamin vételi ára nem tartalmazza ezt a típusú költséget.

(41)

Az állítás vizsgálata kimutatta, hogy nem volt megbízható alap annak megállapításához, hogy milyen feltételek mellett történik a melamin importálása a KNK-ból, illetve a vételi árat esetleg növelő költségek megállapításához. Ezenkívül az említett felhasználók nem szolgáltattak adatokat, így ez az állítás elutasításra kerül.

(42)

Mint az ideiglenes intézkedések bevezetésekor is, néhány érdekelt fél ezúttal is felvetette, hogy az alákínálás kiszámításának az Eurostat adatain kellene alapulniuk, nem pedig az együttműködő kínai vállalatok csupán 30 %-ától származó ellenőrzött adatokon.

(43)

Mint az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdése említi, az alákínálás kiszámítása az együttműködő exportőrök adatain alapult. Ezeknek az adatoknak az ellenőrzése megtörtént, és így megbízhatóbbaknak tekinthetők, mint az Eurostattól szerezhető adatok. Ezért ez az állítás elutasításra kerül.

(44)

Az áralákínálásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (66)–(67) preambulumbekezdésében az áralákínálás megállapítására leírt módszer megerősítésre kerül.

(45)

Az uniós ágazat gazdasági helyzetével kapcsolatos további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (68)–(82) preambulumbekezdése megerősítésre kerül.

(46)

A kár megállapítására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (83)–(86) preambulumbekezdése megerősítésre kerül.

(47)

Mint azt az ideiglenes rendelet (87) preambulumbekezdése említi, a vizsgálat tárgyát az képezte, hogy az érintett terméknek a KNK-ból származó dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt az uniós ágazatnak, amely jelentősnek minősíthető. A vizsgálat kiterjedt továbbá a dömpingelt behozataltól eltérő más, az uniós ágazatot ugyanakkor károkozással fenyegető ismert tényezőkre is, hogy az ilyen tényezők által okozott esetleges kárt ne lehessen a dömpingelt behozatalnak tulajdonítani.

(48)

A fenti 2. táblázatban szereplő felülvizsgált importadatok alapján az ideiglenes rendelet (88)–(95) preambulumbekezdésében tett észrevételek érvényesek maradnak. Összességében a KNK-ból származó import az uniós fogyasztás csökkenését (– 28 %) követően jelentősen, 31 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Az árakat illetően az együttműködő kínai gyártók telephelyein ellenőrzött exportár alacsonyabb volt, mint az Eurostat jelentésében szereplő átlagos importár. A KNK-ból származó összes import mintegy 30 %-át képviselő, ellenőrzött együttműködő kínai exportőrökről megállapítható, hogy a vizsgált időszakban 10,3 %-kal alákínáltak az uniós ágazat árainak.

(49)

A vizsgálat feltárta, hogy a vizsgált időszak egyes hónapjaiban a kínai exportőrök felesleges melaminjukat az Unió piacán értékesítették akkor, amikor az árak vonzóak voltak számukra, és visszavonultak, amikor az árak esni kezdtek. Ez a célzott árpolitika a teljes vizsgált időszakban folyamatosan negatív hatással volt az uniós piacra, tekintve, hogy az árak 3–6 hónapos időszakra rögzíthetők. Így megerősíthető, hogy a kínai visszavonulás után középtávon az Unió piacán az olcsó dömpingelt import jelenléte szerepet játszott a piaci értékesítési árak negatív trendjének további súlyosbításában. Az értékesítési árak alacsony szintje hozzájárult az uniós ágazat által elszenvedett drámai veszteségekhez, és megállapítható, hogy a súlyos kár egyik fő tényezője volt.

(50)

Ezen az alapon a dömpingelt behozatal és az uniós ágazat által elszenvedett kár között az okozati összefüggés megerősíthető.

(51)

Ennél a pontnál az érdekelt felek alapvetően az ideiglenes szakaszban tett észrevételeiket ismételték meg. A dömpingelt import hatását illetően néhány érdekelt fél ismét felvetette, hogy az együttműködő exportáló gyártók telephelyein ellenőrzött adatok helyett az Eurostat számait kellene figyelembe venni. Ez a felvetés értelmetlenné tenné a helyszíni vizsgálatokat és így nem fogadható el. Nem szolgáltattak olyan adatokat, amelyek bizonyították volna, hogy a vizsgálatban használt adatok nem megbízhatóak. Ezért ez az állítás elutasításra kerül.

(52)

Néhány érdekelt fél felvetette, hogy az uniós ágazat által elszenvedett kárt nem a KNK-ból származó import okozta, hanem a gazdasági világválság. Ezek az érdekelt felek nem szolgáltattak azonban olyan adatokat, amelyek bizonyították volna, hogy a vizsgálatban használt adatok nem megbízhatóak. A dömpingelt import ráadásul felerősítette a gazdasági válság hatását, következésképpen tovább súlyosbította az uniós ágazat helyzetét. Az állítás ezért elutasításra kerül.

(53)

Más tényezőkre vonatkozóan érkezett észrevételek és adatok nem voltak olyanok, hogy megváltoztatták volna az ideiglenes rendelet (108)–(110) preambulumbekezdésében tett megállapításokat, mivel e tényezők egyike sem szakította meg a dömpingelt import és az uniós ágazat által elszenvedett kár közötti oksági láncot. Az ideiglenes megállapítás, miszerint az uniós ágazat a dömpingelt behozatal következtében súlyos kárt szenvedett el, így megerősítésre kerül.

(54)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós ágazat az Unió különböző tagállamaiban található három gyártóból áll, amelyek a melaminnal kapcsolatos tevékenységek révén közvetlenül több mint 600 embert foglalkoztatnak.

(55)

Néhány felhasználó felvetette, hogy a panaszosok eltúlozták a foglalkoztatási számokat. Nem szolgáltattak olyan adatokat, amelyek bizonyították volna, hogy a vizsgálatban használt adatok nem megbízhatóak.

(56)

Az egyik felhasználó azt állította, hogy az uniós ágazat műszaki problémák miatt zárt be gyártólétesítményeket, nem pedig az állított dömpingelt import következtében.

(57)

Az uniós ágazat néhány üzemében valóban voltak műszaki problémák, de többnyire a vizsgált időszak után. Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az uniós ágazat adatokat nyújtott be arról, hogy a dömpingelt behozatal következtében leállítani kényszerült gyárakat nemrég újra megnyitották. Ez azt mutatja, hogy az intézkedések már pozitív hatást gyakoroltak az uniós ágazatra.

(58)

A KNK-ból származó behozatal elleni végleges dömpingellenes vámok kivetése várhatóan további pozitív hatással jár majd az uniós ágazat gazdasági helyzetére, és lehetővé teszi a számára, hogy az elvesztett nyereségességének legalább egy részét visszaszerezze.

(59)

Az uniós ágazat érdekeire vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (112)–(115) preambulumbekezdése megerősítésre kerül.

(60)

Mivel az importőrök érdekeit illetően nem voltak észrevételek, megállapítható, hogy a KNK-ból származó melamin behozatalára vonatkozó végleges intézkedések bevezetése nem sértené az importőrök érdekeit.

(61)

Az ideiglenes szakaszban a felhasználók együttműködése aránylag alacsony szintű volt. A kiküldött 44 kérdőívből csak 7 értékelhető érkezett vissza. Az együttműködő felhasználók által behozott import az uniós felhasználásnak körülbelül 10 %-át jelenti. Ebben a szakaszban megállapítható volt, hogy a javasolt intézkedések hatása viszonylag korlátozott lehet.

(62)

Az ideiglenes intézkedések bevezetése után ellenőrző látogatásra került sor a legnagyobb együttműködő uniós felhasználó telephelyén. A vizsgálat kimutatta, hogy a gyártási költségében a melamin 8 % és 15 % közötti részt képvisel, a tevékenységtől függően. Az intézkedések esetleges hatása így, a melamin költségarányától és a nyereségesség szintjétől – amely viszonylag alacsony volt – függően, viszonylag jelentős lehet.

(63)

Számos felhasználó állította, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése után a melaminból hiány keletkezett az Unió piacán, és hogy ez jelentős és folyamatos árnövekedéshez vezetett. Míg a melamin értékesítési ára 900 EUR/tonna körül volt a vizsgált időszakban, a későbbi árak 1 200 és 1 500 EUR/tonna között mozogtak.

(64)

Az együttműködő felhasználó telephelyén tett ellenőrző látogatás megerősítette, hogy az ideiglenes intézkedések, az uniós ágazat által a melaminra időközben alkalmazott áremeléssel együtt, hatással voltak a tevékenységeire. Az uniós ágazatnak valójában 85 % körüli a részesedése az uniós piacon, és így az összes felhasználó alapvetően az uniós gyártóktól szerzi be a melamin nagy részét.

(65)

A vizsgálat során gyűjtött információkból az is kitűnik, hogy az árak várhatóan tovább nőnek a vizsgált időszak után. Ebből következően indokoltnak látszik az Unió érdekében az ideiglenes intézkedések formájának megváltoztatása a melaminár növekedésének korlátozása céljából, mert az súlyosan és átfogóan érintené a felhasználók működését.

(66)

Néhány felhasználó azt állítja, hogy 2010-ben melaminhiány alakult ki a piacon, az uniós gyártók nem tudták kielégíteni az európai keresletet, és hogy a bevezetett ideiglenes intézkedések növelték ezt a hiányt.

(67)

A rendelkezésre álló adatok elemzése szerint a melaminpiacon valóban hiány volt egy rövid ideig, de azt nem az ideiglenes vámok okozták, hanem világpiaci fejlemények.

(68)

Néhány felhasználó azt állítja, hogy az EU gyártók azért nem szállították melaminból az uniós piacon szükséges mennyiséget, hogy fenntartsák termelésüket.

(69)

A rendelkezésre álló adatok elemzése szerint a hiány csak az azonnali piacon lépett fel, de a szerződéssel lekötött mennyiségeket leszállították.

(70)

Ezenfelül az EU gyártók és harmadik országbeli gyártók új gyártókapacitásokat is üzembe állítottak, biztosítva így a stabil melaminkínálatot az uniós felhasználók számára.

(71)

Egy felhasználó azt állította, hogy leállította új gyártóüzemének építését, mert kiderült, hogy a bevezetett ideiglenes intézkedések mellett a továbbiakban már nem lenne versenyképes a főbb exportpiacain.

(72)

Néhány felhasználó azt állította, hogy ha az ideiglenes intézkedések megerősítésre kerülnek, akkor a melaminból készülő EU termékek elvesztik versenyképességüket a KNK-ból importált ilyen termékekkel szemben. A felhasználók ezért vagy kénytelenek lesznek bezárni vagy az Unióból máshová telepíteni a gyártólétesítményeiket.

(73)

Az egyik felhasználói egyesülés azt állította, hogy csak a fatáblagyártó szektor több ezer munkahelyet teremt, ami sokkal nagyobb szám az uniós melamingyártó szektorhoz képest. A végleges intézkedések bevezetése ezért nem szolgálná az Unió érdekeit.

(74)

Az említett felek nem szolgáltattak meggyőző adatokat állításaik alátámasztására, ezért az ideiglenes rendelet (116)–(121) preambulumbekezdése megerősítésre kerül.

(75)

A fentiek alapján megállapítható, hogy nincsenek kényszerítő okok a Kínából származó melamin behozatala elleni végleges dömpingellenes vámok kivetésével szemben.

(76)

A fentiek alapján azonban az Unió érdekét szolgálná, ha a javasolt intézkedések formája megváltozna úgy, hogy korlátozzák a melaminkínálattól erősen függő teljes felhasználói körre gyakorolt esetleges súlyos hatásokat.

(77)

A kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozó megállapítás módosítását indokoló megalapozott észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (123)–(127) preambulumbekezdése megerősítésre kerül.

(78)

Az előzőek fényében megállapítható, hogy célszerű az intézkedések formájának megváltoztatása úgy, hogy a végeleges intézkedések az egyedi elbánásban részesített együttműködő exportőrök számára minimum-importárat (MIP), az összes többi exportáló számára pedig a nettó terméktömegre számított 415,00 euró/tonna rögzített vámot jelentsenek. Az egyedi elbánásban részesülő együttműködő exportőröktől származó importra a nettó terméktömegre számított 1 153 euró/tonna minimum-importár vonatkozik.

(79)

Ez a minimum-importár az analóg országban megállapított rendes értéken alapul, megnövelve az együttműködő kínai exportőröktől származó exportadatokból számított uniós határparitású CIF-árra, és a nettó terméktömegre számított euró/tonna értékben kifejezve.

(80)

Amennyiben az import a megállapított minimumimportárral megegyező vagy annál magasabb uniós határparitásos CIF-áron történik, nem kell vámot fizetni. Ha az import ennél alacsonyabb áron történik, a tényleges ár és a megállapított minimum-importár közötti különbséget kell megfizetni.

(81)

A nem együttműködő exportőröket, és az egyedi elbánásban nem részesülő exportőröket az importártól függetlenül a nettó terméktömegre számított 415,00 euró/tonna (az ideiglenes rendelet (126) preambulumbekezdésében meghatározott, kárt nem okozó ár és az egyik együttműködő exportőrnek a vizsgált időszakban végrehajtott legnagyobb kárt okozó ügyletében alkalmazott ár közötti különbség) különbözeti vám terheli.

(82)

Az intézkedések ezen formája lehetővé teszi az uniós gyártók számára, hogy kilábaljanak a káros dömping hatásaiból és megakadályozza azt is, hogy a felhasználói körre jelentős negatív hatású indokolatlan áremelkedés következzen be.

(83)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek a végleges dömpingellenes vámok kivetésére tett ajánlást meglapozzák. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően adott határidőn belül felszólalhassanak. Az uniós ágazat ezt követően vitatta a felhasználóknak azt az állítását, hogy az érintett termékből hiány lett volna, valamint az uniós piacon a vizsgált időszak utáni áralakulásra vonatkozó állítást is. A hiánnyal kapcsolatban az uniós ágazat úgy érvelt, hogy az ágazat ciklikus jellegű, és hogy voltak más kínálati források is, például Trinidad és Katar. Az árak tendenciáját illetően vitatták, hogy a növekedés jóval az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt kezdődött volna. Nem tagadható azonban, hogy az árak az ideiglenes intézkedések bevezetésétől fogva folyamatosan nőnek, és hogy a más forrásokból származó import nem jelentős. A többi érintett fél által benyújtott észrevételek megfelelő figyelembevétele megtörtént, de nem voltak köztük olyanak, amelyek módosították volna a megállapításokat.

(84)

Az ebben a rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék importjára kell alkalmazni. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat – ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolt viszonyban álló jogi személyeket is – által gyártott termék nem részesülhet e vámtételek kedvezményeiből, és azokra a „minden más vállalat”-ra érvényes vámot kell kivetni.

(85)

Az ezekre a vállalatokra kivetett egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó kérelmeket (például az érintett vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottsághoz (3). A kérelemnek minden lényeges információt tartalmaznia kell, különösen a vállalat gyártási, valamint hazai és exportértékesítési tevékenységeinek – például az említett névváltoztatással vagy az új termelési vagy értékesítési egységek létrehozásával kapcsolatos – változását. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosításra kerül az egyedi dönpingellenes vámtételekben részesülő vállalatok felsorolásának aktualizálásával.

(86)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes vámok szabályszerű alkalmazásának biztosítására jelen esetben egyedi intézkedések szükségesek. Ezen egyedi intézkedések közé tartoznak a következők: az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Olyan behozatalra, amelyet nem kísér ilyen számla, az összes többi exportőrre alkalmazott dömpingellenes különbözeti vám fizetendő.

(87)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a minimum-importárra jogosult valamely vállalat kivitelének volumene jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen esetben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának gyanúja miatt vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat tárgya többek között annak megállapítása, hogy szükséges-e a minimum-importár eltörlése, és ebből következően vám bevezetése.

(88)

Ha a végleges intézkedések bevezetése után a piaci viszonyok jelentősen megváltoznak, a Bizottság saját kezdeményezésére felülvizsgálhatja az intézkedések formáját, hogy felmérje, az intézkedések elérték-e a kívánt eredményeket a károkozás megszüntetését illetően, és hogy indokolt-e az intézkedések formájának megváltoztatása.

(89)

A megállapított dömpingkülönbözetek nagyságára való tekintettel és az uniós ágazatot ért kár szintjére figyelemmel szükséges, hogy az ideiglenes rendelet által kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket a kivetett végleges vámok összegének mértékéig véglegesen beszedjék. Amennyiben a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenes vámok, az ideiglenesen biztosított összegeknek a végleges dömpingellenes vámok feletti részét el kell engedni. Amennyiben a végleges vámok összege magasabb, mint az ideiglenes vámoké, csak az ideiglenes vámok mértékének megfelelően biztosított összegeket kell véglegesen beszedni,

13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/11

(1)

A 661/2009/EK rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: keretirányelv) (2) által előírt típus-jóváhagyási eljárás összefüggésében egy új, különálló rendelet.

(2)

A 661/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi a gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszereléséről szóló, 1992. március 31-i 92/23/EGK tanácsi irányelvet (3), és átveszi az említett irányelvben foglalt követelményeket, valamint szükség esetén a tudományos és a műszaki ismeretek fejlődéséhez igazítja őket.

(3)

E rendelet hatályának összhangban kell lennie a 92/23/EGK irányelv hatályával. A rendelet ezért az M, N és O kategóriájú járművekre vonatkozik.

(4)

A 661/2009/EK rendelet alapvető rendelkezéseket határoz meg a gépjárművek gumiabroncsai felszerelésének tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről. Annak érdekében tehát, hogy a járműre felszerelt gumiabroncsok megfeleljenek a szóban forgó jármű terhelésének, sebességének és felhasználási jellemzőinek, a típusjóváhagyással összefüggő sajátos eljárásokat, vizsgálatokat és követelményeket kell megállapítani.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével,

13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/21

(1)

A gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) I. melléklete részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 22-i 631/2009/EK bizottsági rendelet részletes szabályokat állapít meg a 78/2009/EK rendelet I. mellékletének végrehajtására, amely utóbbi a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (keretirányelv) (3) megállapított típus-jóváhagyási eljárásra vonatkozó egyik külön szabályozási jogi aktus.

(2)

A 78/2009/EK rendelet előírásainak végrehajtásához szükséges műszaki előírásoknak a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók gépjárművel való ütközést megelőző, illetve annak során történő védelméről és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. november 17-i 2003/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke végrehajtásához szükséges műszaki előírásokról szóló, 2003. december 23-i 2004/90/EK bizottsági határozatban (4) előírt specifikációkon kell alapulniuk.

(3)

A gépjárműgyártók és a műszaki szolgálatok által elvégzett első értékelésekből kapott tapasztalatok alapján, és a 631/2009/EK rendeletnek megfelelően négy olyan különböző terület azonosítható, ahol a konkrét előírásokat pontosítani kell. A módosítandó rendelkezések a jelenleg hatályos 2003/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) az első fázisra meghatározott előírásokon alapuló általános előírásokat érintik. Az általános előírásokban szereplő egyes fontos értékelési határokat módosítani kell, hogy figyelembe vegyék a tudományos és műszaki fejlődést, és hogy a 78/2009/EK rendeletben az első fázisra meghatározott előírások összhangba kerüljenek a 2003/102/EK irányelvben az első fázisra meghatározott előírásokkal.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” bizottság véleményével,

13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/23

(1)

A 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. része szermaradék-határértékeket határoz meg a klórantraniliprolra (DPX E-2Y45).

(2)

Franciaország 2010. augusztus 23-án a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (2) 8. cikke (4) bekezdésének megfelelően bejelentette a Bizottságnak, hogy ideiglenesen engedélyezte klórantraniliprol-tartalmú növényvédő szer (DPX E-2Y45) sárgarépához való használatát sárgarépalégy ellen, amely kártevő megjelenése nem volt előrelátható, és más módon nem fékezhető meg. Franciaország ezt követően a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően értesítette a többi tagállamot, a Bizottságot és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság), hogy területén engedélyezte az érvényes szermaradék-határértéket meghaladó koncentrációban szermaradékot tartalmazó sárgarépa forgalomba hozatalát. Franciaország benyújtott továbbá egy megfelelő kockázatfelmérést, amely szerint az ilyen sárgarépa nem jelent elfogadhatatlan kockázatot, különösen azért nem, mert a javasolt nagyobb szermaradék-határérték a fogyasztókra nem jelent kockázatot.

(3)

A Hatóság értékelte a Franciaország által benyújtott kockázatfelmérést, főként a fogyasztókra, és adott esetben az állatokra jelentett kockázatokat vizsgálva. A Hatóság a javasolt szermaradék-határértékről indokolással ellátott véleményt (3) adott ki. A Hatóság ebben megállapítottra, hogy a javasolt szermaradék-határérték 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján a fogyasztói biztonság szempontjából elfogadható.

(4)

A Hatóság indokolással ellátott véleménye alapján, és figyelembe véve a vonatkozó tényezőket, úgy tekinthető, hogy a javasolt szermaradék-határérték megfelel a 396/2005/EK rendelet 18. cikkének (4) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(5)

A 396/2005/EK irányelvet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/41

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első albekezdésének d) pontja szerint a rendelet 56. cikkében említett kvótán felül előállított cukormennyiségből csak a megállapítandó mennyiségi korlátozás erejéig lehet exportálni.

(2)

A cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) rögzíti a kvótán kívüli exportokra vonatkozó részletes szabályokat, különösen a kiviteli engedélyek kiadásával kapcsolatos követelményeket. A mennyiségi korlátozást azonban – az exportpiaci lehetőségek fényében – gazdasági évenként kell megállapítani.

(3)

A kvótán felül előállított cukor és izoglükóz kivitelére a 2010/2011-es gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról szóló, 2010. május 7-i 397/2010/EU bizottsági rendelet (3) a kvótán felül előállított cukor tekintetében 650 000 tonnában rögzítette az exportálható mennyiséget. Ezt a mennyiséget hamar kimerítették. A jelenleg uralkodó magas cukorárak arra ösztönzik a termelőket, hogy 2011-ben további területeket vessenek be cukorrépával. Figyelemmel arra, hogy a 2010/2011-es gazdasági évben a kivitelek nem érték el a WTO által megállapított felső határt, indokolt 700 000 tonnával megnövelni az exportálható mennyiséget, és kihasználni a termék értékesítésére adódó valamennyi lehetőséget. Ez az intézkedés új üzleti lehetőségeket nyit meg az uniós cukorágazat előtt, a gazdálkodók szempontjából perspektívát biztosít a mostani vetéshez, és várhatóan tovább javítja a piac stabilitását.

(4)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők megtervezhessék lépéseiket, indokolt július első hetétől lehetővé tenni a kiviteli engedély iránti kérelmek benyújtását. Annak érdekében, hogy ez az intézkedés csak az új, szeptemberben betakarított cukorrépára vonatkozzon, célszerű az engedélyek érvényességét a 2011. szeptember 1-jétől2011. december 31-ig tartó időszakra korlátozni.

(5)

A 397/2010/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani szükséges.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 2010. október 1-jétől2011. szeptember 30-ig tartó 2010/2011-es gazdasági évre vonatkozó, az 1234/2007/EK rendelet 61. cikke első bekezdésének d) pontjában említett mennyiségi korlátozás a 1701 99 KN-kód alá tartozó, kvótán felüli fehér cukor visszatérítés nélküli kivitele tekintetében 1 350 000 tonna.”

2.

A rendelet a következő 2a. cikkel egészül ki:

„2a. cikk

A 951/2006/EK rendelet 8a. cikkétől eltérve az 1. cikkben említett mennyiség tekintetében 2011. július 4-étől kiállított kiviteli engedélyek 2011. szeptember 1-jétől2011. december 31-éig érvényesek.”

13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/43

13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/45

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 456/2011/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

13.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/47

„b)

csődeljárásra, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra;”

„b)

csődeljárásra, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárásokra, csődegyezségre, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra;”.

„a)

a munkavállaló szokásos vagy legutóbbi szokásos munkavégzési helyének bíróságai előtt; vagy

b)

amennyiben a munkavállaló egyik országban sem végez vagy végzett rendszeresen munkát, annak a helynek a bíróságai előtt, ahol a telephely, amely a munkavállalót foglalkoztatta található vagy található volt.”

„a)

a munkavállaló szokásos vagy legutóbbi szokásos munkavégzési helyének bíróságai előtt; vagy

b)

amennyiben a munkavállalónak egyik országban sincs vagy nem volt szokásos munkavégzési helye, annak a helynek a bíróságai előtt, ahol a telephely, amely a munkavállalót foglalkoztatta, található vagy található volt.”