11.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/1

(1)

A Bizottság a 194/2009/EK rendelettel (2) ideiglenes kiegyenlítő vámot vetett ki az Egyesült Államokból (USA) származó biodízel behozatalára.

(2)

Az 598/2009/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: végleges rendelet) a Tanács 211,2–237 EUR/tonna összegű végleges kiegyenlítő vámot (a továbbiakban: meglévő intézkedések) vetett ki az USA-ból származó, az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott biodízel (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára. A végleges rendelet elfogadásához vezető vizsgálat megnevezése a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(3)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy az 599/2009/EK rendelettel (4) a Tanács 0–198 EUR/tonna összegű végleges dömpingellenes vámot vetett ki az érintett termék behozatalára.

(4)

2010. június 30-án az alaprendelet 23. cikkének (4) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az érintett termék behozatala tekintetében elrendelt kiegyenlítő intézkedések lehetséges kijátszásának kivizsgálására. A kérelmet az Európai Biodízel Tanács (European Biodiesel Board, a továbbiakban: EBB) nyújtotta be az Unió biodízelgyártói nevében.

(5)

A kérelem állítása szerint az érintett termék behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedéseket Kanadában és Szingapúrban történő átrakodással, valamint a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó előforduló biodízel kivitelével kijátsszák.

(6)

A kérelemben azt állították, hogy az érintett termékre vonatkozó intézkedések elrendelését követően jelentős változás ment végbe a kereskedelem szerkezetében (az Amerikai Egyesült Államokból – a továbbiakban: USA –, Kanadából és Szingapúrból történő kivitelek), továbbá, hogy az említett változásnak a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy indoka nincs. Az állítások szerint a kereskedelem szerkezetében végbement változást az érintett termék Kanadában és Szingapúrban történő átrakodása váltotta ki.

(7)

Ezenkívül a kérelem állítása szerint az intézkedések elrendelését követően az USA-ból legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízelt kezdtek exportálni az Unióba, állítólag az érintett termék leírásában a biodízel-tartalomra megállapított küszöbértéket kihasználva.

(8)

A kérelem továbbá azt állította, hogy az érintett termékre vonatkozó meglévő kiegyenlítő intézkedések javító hatását a mennyiség és az árak tekintetében egyaránt aláássák. Az állítások szerint úgy tűnik, hogy az érintett termék behozatalát a Kanadából és Szingapúrból érkező, tiszta formában, illetve a több mint 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel, valamint a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel jelentős mennyiségű behozatala váltotta fel. Emellett elegendő bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a megnövekedett mennyiségű behozatalok a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál jóval alacsonyabb árakon történtek.

(9)

A kérelemben végezetül azt állították, hogy az érintett termék ára a korábban megállapított módon továbbra is támogatást élvez.

(10)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 23. cikke szerinti megindításához, a Bizottság a 721/2010/EU rendelettel (5) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított. Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság a vizsgálatot megindító rendelettel utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Kanadában és Szingapúrban feladott, valamint az USA-ból származó, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, legfeljebb 20 tömegszázalék zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalát.

(11)

A Bizottság emellett a 720/2010/EU rendelettel (6) egy párhuzamosan zajló vizsgálatot is indított az USA-ból származó biodízel behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kanadában és Szingapúrban feladott biodízel behozatala, valamint az USA-ból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozóan.

(12)

A Bizottság hivatalosan értesítette az USA, Kanada és Szingapúr hatóságait. A Bizottság kérdőíveket küldött az ismert USA-beli, kanadai és szingapúri gyártók/exportálók részére. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(13)

A következő vállalatok küldték vissza a kitöltött kérdőíveket, és azt követően ellenőrző látogatásokra került sor a telephelyeiken:

(14)

Ezenkívül látogatásokra került sor a kanadai és a szingapúri kormány érintett illetékes hatóságainál.

(15)

A vizsgálati időszak 2009. április 1-jétől2010. június 30-ig tartott. A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett állítólagos változás kivizsgálására irányuló adatgyűjtés 2008-tól a vizsgálati időszak végéig tartott.

(16)

A lehetséges kijátszásban érintett termék – azaz az eredeti vizsgálat tárgyát képező termék – a jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99, ex 2710 19 41, 3824 90 91, ex 3824 90 97 KN-kódok alá besorolt, az Amerikai USA-ból származó, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén „biodízel”), illetve a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverékben előforduló biodízel.

(17)

Az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat tárgyát képező termék kétféle. Egyrészről a Kanadában és Szingapúrban történő állítólagos átrakodás tekintetében a termék azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel (lásd az előző bekezdést). A közvetlenül az USA-ból származó szállítmányok tekintetében a vizsgálat tárgyát képező termék az USA-ból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverékben előforduló biodízel.

(18)

Az ideiglenes kiegyenlítő intézkedések 2009. márciusi elrendelését követően az érintett termék behozatala gyakorlatilag megszűnt. A helyzet alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

A biodízel és egyes biodízel-keverékek Európai Unióba irányuló behozatala

KN-kód: 3824 90 91 (tonnában)

(19)

A fenti Eurostat-adatok valamennyi, legalább 96,5 % észtertartalmú biodízelre kiterjednek.

(20)

Összehasonlításképpen az USA beszámolójában a biodízel és valamennyi biodízel-keverék kivitele a 3824 90 40 00 HTS-kód alatt szerepel (állati vagy növényi eredetű zsíros anyagok keverékei) a következőképpen:

A biodízel és biodízel-keverékek USA-ból származó kivitele

HTS-kód: 3824 90 40 00 (tonnában)

(21)

A fenti két táblázatot összevetve az a következtetés vonható le, hogy a vizsgálati időszak alatt az Unióba exportált 358 291 tonna termék 96,5 % vagy annál kevesebb biodízelt tartalmazó keverék.

(22)

A kanadai gyártók/exportőrök nagyfokú együttműködésről tettek tanúságot. A kanadai biodízelgyártás mintegy 90 %-át képviselő két gyártó benyújtotta a kitöltött kérdőívet, és a vizsgálat során teljes mértékben együttműködött. Emellett a Megújuló Üzemanyagok Kanadai Szövetsége (Canadian Renewable Fuels Association) és a kanadai kormány érintett illetékes hatóságai is együttműködtek a vizsgálat során.

(23)

Az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében folyamatosan meg kell vizsgálni a következőket: megváltozott-e a kereskedelem szerkezete az USA, Kanada és az Unió között; ez a változás olyan gyakorlatból, eljárásból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a hasonló termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; az importált hasonló termék továbbra is támogatásban részesül-e.

(24)

Az USA-ból származó biodízel behozatala a 2008. évi 1 487 790 tonnáról 2009-ben 381 227 tonnára, a vizsgálati időszakban pedig közel nullára csökkent.

(25)

Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor a Kanadából az Unióba érkező összes biodízel-behozatal jelentősen megnövekedett 2008 és a vizsgálati időszak között: míg 2008-ban 1 725 tonnát tett ki, 2009-ben 140 043 tonnára, a vizsgálati időszakban pedig 197 772 tonnára emelkedett.

(26)

Az USA és Kanada közötti biodízel-értékesítésekre nem alkalmaznak vámokat vagy más jellegű importkorlátozásokat.

(27)

Az USA statisztikái szerint az USA-ból származó, Kanadába irányuló biodízel-kivitel a 2008. évi 967 tonnáról 2009-ben 128 233 tonnára, a vizsgálati időszakban pedig 161 841 tonnára emelkedett.

(28)

Összehasonlítva az USA hatóságai által benyújtott exportstatisztikákat és a kanadai hatóságok által a helyszínen rendelkezésre bocsátott importstatisztikákat, havi bontásban jelentős eltérésekre derült fény. A kanadai statisztika szerint az USA-ból érkező biodízel-behozatal a 2008. évi 11 757 tonnáról 2009-ben 18 673 tonnára, majd a vizsgálati időszakban 174 574 tonnára emelkedett.

(29)

A kanadai hatóságok szerint a biodízel bejelentésére nem áll rendelkezésre külön kód. Rámutattak arra, hogy Kanada és az USA importadataikat egymás rendelkezésére bocsátják, amelyeket aztán saját exportadataikként használnak fel. Ily módon a kanadai importadatok és az USA-beli exportadatok első hat számjegyének meg kell egyeznie, ami egészében véve a 38.24.90 HTS-kód alatt így is történik. A hat számjegyen túlmenően azonban a két ország saját osztályozási rendszerrel rendelkezik. Emellett meg kell jegyezni, hogy a kanadai statisztikák csak azokat a behozatalokat foglalják magukban, amelyeket Kanadában vámoltak el, vagyis az átrakodott árukra nem terjednek ki.

(30)

Következésképpen a két adatforrás közötti eltérések ellenére is egyértelmű, hogy az USA-ból Kanadába irányuló biodízel kivitele 2008 és a vizsgálati időszak között és különösen a kiegyenlítő intézkedések elrendelését követően megnövekedett. Ilyen mennyiségű biodízel felvételére a kanadai biodízelpiac jelenleg nem képes. A biodízel tényleges kanadai gyártói a valóságban exportorientáltak.

(31)

A vizsgálati időszak alatt a két kanadai együttműködő gyártó nem vásárolt az USA-ból vagy más forrásból származó biodízelt.

(32)

A kanadai biodízelgyártás nagyon fiatal iparág. A vizsgálati időszak alatt mintegy hat gyártóüzem működött, az össztermelés mintegy 90 %-át viszont a két együttműködő gyártó tulajdonában álló és általuk működtetett két kelet-kanadai üzem állítja elő.

(33)

Az együttműködő gyártók által értékesített gyártási volumen alapján meghatározásra kerültek azok az értékesítések, amelyekről bizonyosan állítható, hogy észak-amerikai, vagyis USA-beli vagy kanadai végső felhasználókhoz kerültek. Az értékesítések fennmaradó részét az áru forgalmazásával és/vagy az annak egyéb biodízellel való keverésével foglalkozó vevők számára értékesítették. A két vállalatnak nem voltak információi arról, hogy a vevők a terméket kanadai biodízelként értékesítették-e az Unióba, keverékhez adták-e hozzá, vagy a biodízelt USA-beli vagy kanadai végső felhasználók számára értékesítették-e.

(34)

Még ha azt a szélsőséges esetet feltételezzük is, hogy a „ténylegesen” kanadai biodízel teljes volumenét az Unióba irányulóan értékesítik, a vizsgálati időszak alatt ez a mennyiség a Kanadából az Unióba érkező összes behozatalnak csupán mintegy 20 %-át tenné ki.

(35)

A statisztikai adatoknak az együttműködő gyártók által szolgáltatott adatokkal való összehasonlítása azt mutatja, hogy a kanadai biodízelgyártók nem termelhették volna meg a Kanadából az Unióba exportált mennyiséget. Mindez tehát határozottan arra utal, hogy a Kanadából az uniós piacra irányuló behozatal ugrásszerű növekedése az USA-ból származó, Kanadában feladott biodízel-kivitellel függ össze.

(36)

Az USA-ból származó, Unióba irányuló kivitel 2008-tól kezdődő általános visszaesése, ezzel párhuzamosan pedig a Kanadából az Unióba irányuló export növekedése, illetve az USA-ból származó, Kanadába irányuló kivitel ezzel egyidejű, az eredeti intézkedések elrendelését követő növekedése tehát a kereskedelem szerkezetében végbement változásnak tekinthető.

(37)

A vizsgálat az USA-ból származó biodízelre kivetett, hatályos kiegyenlítő vám kifizetésének elkerülésén kívül nem tárt fel egyéb megfelelő magyarázatot vagy gazdasági indokot az átrakodásra vonatkozóan.

(38)

Az Eurostat-adatok alapján megvizsgálták, hogy az importált termékek mennyisége tekintetében aláásták-e az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett hatályos kiegyenlítő vám javító hatását. A Kanadából származó exportmennyiségeket és -árakat összevetették az eredeti vizsgálatban megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szinttel.

(39)

A fent említetteknek megfelelően a Kanadából az Unióba irányuló behozatal a 2008. évi 1 725 tonnáról 197 772 tonnára emelkedett a vizsgálati időszakban; ez az utóbbi mennyiség a behozatalok 9,2 %-át tette ki. Figyelemmel az uniós piacnak az eredeti vizsgálatban megállapított méretére, a Kanadából származó behozatal növekedése nem volt jelentéktelennek tekinthető. Tekintettel az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó árak szintjére, a Kanadából a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező behozatal mintegy 50 %-os áron aluli értékesítést jelentett, és körülbelül 40 %-kal kínált az uniós gyártók eladási árai alá.

(40)

Ezért az a következtés volt levonható, hogy mennyiségek és árak tekintetében az intézkedéseket aláaknázzák.

(41)

A támogatások tekintetében meg kell jegyezni, hogy az USA-ban a biodízel után nyújtott adójóváírást – mely az eredeti vizsgálat szerint a legfontosabb támogatási intézkedést jelentette –, 2010 decemberében visszamenőlegesen újra bevezették. Ennek alapján az a következtés vonható le, hogy a hasonló termék behozatala a vizsgálati időszak alatt továbbra is támogatást élvezett.

(42)

A vizsgálat megállapította, hogy az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot Kanadában végrehajtott átrakodással az alaprendelet 23. cikke szerint kijátszották.

(43)

A vizsgálatban két szingapúri székhelyű kereskedő működött együtt. Emellett a szingapúri kormány érintett hatóságai is együttműködésről tettek tanúságot.

(44)

Az intézkedések kijátszásának megállapítására irányuló vizsgálat szempontjait a fenti (23) preambulumbekezdés ismerteti.

(45)

Az Eurostat adatai szerint a Szingapúrból az Unióba irányuló összes biodízel-kivitel a 2008. évi 179 tonnáról 2009-ben 20 486 tonnára, majd a vizsgálati időszakban 32 078 tonnára emelkedett. Ugyanebben az időszakban növekedett az USA-ból Szingapúrba irányuló kivitel is.

(46)

A szingapúri kormány érintett hatóságainak állítása szerint a helyben termelt biodízelt zömében Szingapúron belül, a belföldi kereslet kielégítése céljából értékesítik. A hatóságok ugyanakkor a szingapúri iparág növekedését és új gyártóüzemek létesítését is megfigyelték.

(47)

A szingapúri kivitel volumene hagyományosan alacsony. A biodízel Unióba irányuló behozatalát a 14. cikk (6) bekezdése szerint létrehozott adatbázis alapján a Bizottság részletesen is megvizsgálta, és az érintett nemzeti vámhatóságokkal közösen ellenőrizte. A jelek szerint a lebonyolított behozatal néhány kiugró értéket mutat. A vizsgálat alapján e behozatalok többsége ténylegesen Szingapúrból származik. Azonban nem minden behozatallal tudtak elszámolni.

(48)

A Szingapúrból az Unióba irányuló, el nem számolt behozatalok volumene az uniós felhasználás eredeti vizsgálatban megállapított mértékéhez viszonyítva rendkívül alacsonynak bizonyult. Ezenkívül, figyelembe véve, hogy az EBB becslései alapján az uniós felhasználás az eredeti vizsgálat óta jelentősen növekedett, e behozatalok uniós felhasználásban elfoglalt aránya elhanyagolható.

(49)

A fentiek fényében az a következtetés vonható le, hogy a Szingapúrból származó mennyiségek tekintetében nem ásták alá a kiegyenlítő intézkedések javító hatását.

(50)

A termék átrakodását illetően Szingapúr rendkívül jelentős ázsiai hajózási csomópontnak számít, ahol a regionális hajók által szállított kirakodott árut többek között Európába induló hajókra rakodják át. A vizsgálat során az együttműködő kereskedők egyike Szingapúrban rakodott át Malajziából, illetve Indonéziából származó biodízelt, melynek végső rendeltetési helye az Unió volt. A vizsgálati időszak alatt ez a kereskedő jelentős mennyiségű biodízelt exportált az Unióba, amelyet Szingapúrban rakodott át, és az Unióban Malajziából, illetve Indonéziából származó biodízelként vámoltatott el. Az ellenőrzés nem tárt fel arra utaló jeleket, amelyek alapján kétségbe vonható lenne a bejelentett származási ország (Indonézia, illetve Malajzia).

(51)

A fenti tények fényében javasolt a kiegyenlítő intézkedéseknek a Szingapúrban feladott biodízel behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megszüntetése.

(52)

A vizsgálat során öt USA-beli biodízel-, illetve biodízelkeverék-gyártó működött együtt, amelyek közül három szerepelt az eredeti vizsgálat során alkalmazott mintában. Az USA kormánya együttműködött, és rendelkezésre bocsátotta kiviteli statisztikáit és a statisztikák értelmezését.

(53)

Az eredeti vizsgálat során alkalmazott mintába felvett három gyártó a végleges intézkedések elrendelését követően leállította a biodízel kivitelét.

(54)

Az öt együttműködő vállalat közül csupán egy, az eredeti vizsgálat során nem együttműködő BP North America exportált a vizsgálati időszak alatt legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó biodízel-keverékeket (a továbbiakban: legfeljebb B20 keverék) az Unióba.

(55)

Az USA biodízelgyártóit képviselő Nemzeti Biodízel Tanács (National Biodiesel Board, a továbbiakban: NBB) azzal érvelt, hogy egy, a nézete szerint egyértelműen a meglévő intézkedések által érintett termékkörön kívül eső termék új szubvencióellenes vizsgálat indítása hiányában nem válhat a kiegyenlítő intézkedések tárgyává. Az NBB azzal érvelt, hogy a végleges rendelet szerint az „érintett termék” és a „hasonló termék” egyértelműen a biodízel, illetve a több mint 20 % biodízelt tartalmazó keverékekben előforduló biodízel. Az NBB szerint ez nem mesterséges küszöbérték, hanem megfelel az eredeti vizsgálat során megállapított valós piaci állapotnak. Megállapították például, hogy a 20 %-os küszöbérték alapján egyértelműen el lehet határolni egymástól az USA piacán elérhető különböző típusú keverékeket.

(56)

Az NBB és más érdekelt felek véleménye szerint egy, az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat az érintett termékre vonatkozó kiegyenlítő intézkedéseket csak olyan hasonló termékre terjesztheti ki, amelyet csak kismértékben módosítottak az érintett termékhez viszonyítva. Az NBB azzal érvelt, hogy maga a Tanács határozta meg a végleges rendeletben, hogy a legfeljebb 20 % biodízelt tartalmazó keverékekben előforduló biodízel nem tekinthető hasonló terméknek. Ezért az NBB véleménye szerint az alaprendelet előírásainak megfelelően az egyedüli lehetőség egy új vizsgálat indítása, amelynek célja annak feltárása, hogy ezeknek a keverékeknek intézkedések tárgyává kell-e válniuk.

(57)

Ezekre az érvekre válaszul először is meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 23. cikkében foglalt kijátszásellenes rendelkezések célja, hogy a hatályos intézkedések megkerülésére irányuló bármiféle állítólagos kísérlet ellen fellépjenek. Amennyiben elegendő, az intézkedéseknek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerinti kijátszására utaló prima facie bizonyíték áll rendelkezésre, a Bizottság vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy sor kerül-e az intézkedések kijátszására. Az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében folyamatosan meg kell vizsgálni többek között a következőket: megváltozott-e a kereskedelem szerkezete az USA és az Unió között; ez a változás olyan gyakorlatból, eljárásból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt megfelelő magyarázata és gazdasági indoka; és volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását az árak és/vagy mennyiségek tekintetében aláássák.

(58)

Azt is szem előtt kell tartani, hogy az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat során nem kerül sor az alaprendelet 19. cikkén alapuló, a termékkörre vonatkozó felülvizsgálatra, és az érintett termék és a hasonló termék meghatározása nem módosul. Az alaprendelet 23. cikkének rendelkezései annak feltárásához biztosítanak megfelelő jogalapot, hogy az intézkedések tárgyát képező termék tekintetében sor kerül-e az intézkedések kijátszására.

(59)

E tekintetben a Bizottsághoz az alaprendelet 23. cikke (4) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelem azt állítja, hogy az intézkedések elrendelését követően az USA-ból legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékekben előforduló biodízelt kezdtek exportálni az Unióba, állítólagosan kihasználva az érintett termék és a hasonló termék leírásában a biodízel-tartalomra megállapított küszöbértéket. A vizsgálat során megvizsgálták, hogy az ilyen gyakorlat kijátszásnak tekinthető-e az alaprendelet 23. cikkének rendelkezései szerint. Végezetül meg kell jegyezni, hogy az intézkedések állítólagos kijátszása kizárólag az alaprendelet 23. cikke alapján vizsgálható meg.

(60)

Amint azt a (20) preambulumbekezdés is említi, az USA-ban alkalmazott 3824 90 40 00 HTS-kód alatt a legfeljebb 96,5 %-os biodízel-tartalmú keverékek is szerepelnek. Az USA kiviteli statisztikái alapján e keveréktípusból összesen 358 291 tonnát exportáltak az Unióba a vizsgálati időszakban.

(61)

A BP Products North America (a továbbiakban: BPNA) a fenti mennyiség jelentős részét exportálta a vizsgálati időszak alatt.

(62)

A BPNA nem vett részt az eredeti vizsgálatban, mivel csak 2009 elején kezdte meg a biodízelre irányuló tevékenységét a biodízelpiac jövőbeni növekedésében bízva, továbbá az USA-ból és más országokból érkező állami megrendeléseknek eleget téve. A BPNA 2009 decemberében kezdte meg az Unióba irányuló kivitelt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a végleges intézkedések elrendelésére 2009 júliusában került sor.

(63)

Az Unióban a BP az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában értékesített az USA-ból származó, legfeljebb 15 tömegszázalék biodízelt tartalmazó biodízel-keveréket (a továbbiakban: B15). A terméket minden esetben keverékekhez használják fel annak érdekében, hogy teljesüljenek azok az egyes tagállamokban hatályos jogszabályi előírások, amelyek a bioüzemanyagok töltőállomásokon történő, környezetvédelmi szempontból jelenleg fenntarthatónak tekintett felhasználását segítik elő.

(64)

A BPNA azzal érvelt, hogy a 15 %-nál kevesebb biodízelt tartalmazó keverékek nem tekinthetők hasonló terméknek az érintett termék vonatkozásában. A termékek jellemzői és a rájuk vonatkozó piaci feltételek nagyon különbözőek. Az alacsony százalékarányú keverékek gyártásához és behozatalához kapcsolódó logisztikai feladatok (beleértve a szállításra vonatkozó korlátozásokat) nagymértékben eltérnek a magas százalékarányú keverékekéitől. A BPNA szerint a 15 %-nál alacsonyabb biodízel-tartalmú keverékek szállítása esetén az ilyen termékeket a szállításnál nem vegyipari termékként, hanem kőolajszármazékként sorolják be, ami alacsonyabb szállítási költségeket eredményez. A BPNA emellett azzal érvelt, hogy a dízelmotorokban felhasznált magasabb, illetve alacsonyabb biodízel-tartalmú keverékek teljesítménybeli eltéréseket mutatnak.

(65)

Az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat tárgya annak megállapítása, hogy a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel tekintetében kijátszották-e a hatályos intézkedéseket. Valószínű lehet, hogy az alacsony biodízel-tartalmú keverékek szállítási költségei alacsonyabbak. Meg kell azonban jegyezni, hogy az előállítási folyamatot tekintve a legfeljebb B20 keverékek csupán összetételükben különböznek a B20 feletti biodízel-keverékektől. A keverékek összetételének módosítása egyszerű folyamat. A legfeljebb B20 keverékek előállítása az érintett termék kismértékben történő módosításának tekintendő, az egyedüli eltérést a keverékben előforduló biodízel aránya jelenti. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az Unióban az érintett termék és a legfeljebb B20 keverék felhasználási célja egyértelműen megegyezik. A legfeljebb B20 keverékekben, illetve a B20 feletti biodízel-keverékekben előforduló biodízel alapvető tulajdonságai megegyeznek.

(66)

Az USA-ból származó érintett termék behozatala a 2008. évi 1 487 790 tonnáról 2009-ben 381 227 tonnára, a vizsgálati időszak alatt pedig közel nullára csökkent.

(67)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy noha az Unióban a vizsgálati időszakban például a B5 keverékre vonatkozóan kötelező keverési követelmény volt érvényben, a legfeljebb B20 keverékeknek az USA-ból az Unióba irányuló kivitelére csupán a végleges intézkedések elrendelését követően került sor. A mintába felvett együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján az eredeti vizsgálat idején főként B99,9 keveréket exportáltak az Unióba. Ennek az volt az oka, hogy ebben az esetben maximális volt a kiviteli termékre nyújtott támogatás (1 USD/gallon adójóváírás a biodízel után).

(68)

Ezért aligha adható magyarázat arra, hogy a hatályos kiegyenlítő intézkedések megkerülésén kívül más gazdasági indoka is lehetett annak, hogy megkezdték a legfeljebb B20 keverékek kivitelét.

(69)

A keverékben előforduló biodízelarány után továbbra is jár támogatás; az importőr elkerüli a fizetendő kiegyenlítő vám kifizetését. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a keverékekre vonatkozó kiegyenlítő vám a keverékben előforduló biodízel hányadával arányos, vagyis a B15-ös keverék behozatala esetén a ki nem fizetett kiegyenlítő vám mintegy maximum 35 EUR/tonna lenne.

(70)

A BNPA állítása szerint a B15 alatti biodízel-keverékeket nem a vámok elkerülése céljából hozták létre. A vállalat leszögezte, hogy nem vett részt az eredeti vizsgálatban, mivel 2009 elején kezdte meg a biodízelre irányuló tevékenységét a biodízelpiac jövőbeni élénk működésében bízva, továbbá az USA-ból és más országokból érkező állami megrendeléseknek eleget téve. A vállalat sajátos struktúrája, kőolajipari vállalatként folytatott tevékenysége és az USA-ban való logisztikai jelenléte jelentette annak a logikus üzleti döntésnek az alapját, hogy a keverékeket az USA-ban állítsák elő, és azokat az Unióba exportálják. Az exportált keverékek minden esetben legfeljebb B15 keverékek voltak, mivel azokra kevésbé szigorú biztonsági előírások vonatkoznak: a tengeri szállítmányozásra vonatkozó előírások szerint a legfeljebb B15 keverékek nem tekintendők vegyipari terméknek.

(71)

Meg kell jegyezni, hogy ez a vállalat csak az intézkedések elrendelését követően kezdte meg az Unióba irányuló exporttevékenységét. A megállapítások szerint az USA-ból származó biodízelre kivetett, hatályos kiegyenlítő vám kifizetésének elkerülésén kívül nincs egyéb megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok.

(72)

Tekintettel az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó árak szintjére, a legfeljebb B20 keverékeknek a vizsgálati időszakban az USA-ból az Unióba történő behozatala alákínálást és ár alatti értékesítést jelentett. A legfeljebb B20 keverékek behozatalára csak a végleges intézkedések elrendelését követően került sor, és nem elhanyagolható mennyiségekről van szó.

(73)

Ezért az a következtés volt levonható, hogy az intézkedéseket mennyiségek és árak tekintetében aláaknázzák.

(74)

A támogatások tekintetében meg kell jegyezni, hogy az USA-ban a biodízel után nyújtott adójóváírást – mely az eredeti vizsgálat szerint a legfontosabb támogatási intézkedést jelentette –, 2010 decemberében visszamenőlegesen újra bevezették. Ennek alapján megállapítást nyer, hogy a hasonló termék behozatala a vizsgálati időszak alatt továbbra is támogatást élvezett.

(75)

A vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel Unióba irányuló behozatala révén kijátszották.

(76)

Megállapították, hogy a legfeljebb B20 keverékek kivitelének egyedüli gazdasági indoka egyrészt az USA-ban nyújtott támogatásokban, másrészt pedig a kiegyenlítő vám kifizetésének az Unióba irányuló behozatalok esetében történő elkerülésében gyökerezik.

(77)

A BPNA mentességet kért a lehetséges kiterjesztett intézkedések alól. Mivel azonban a vizsgálat egyértelműen arra utal, hogy a legfeljebb B20 keverékek behozatalára kizárólag a hatályos intézkedések kijátszása céljából került sor, nem adható ilyen mentesség. Az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdésének rendelkezései szerint mentesség adható az érintett termék olyan gyártóinak, akik bizonyítani tudják, hogy nem állnak kapcsolatban az intézkedés hatálya alá tartozó gyártókkal, továbbá nem vesznek részt az intézkedések kijátszásában. E vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a BPNA érintett az intézkedések kijátszásában, mivel a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések elrendelését követően kezdett el legfeljebb B20 keverékeket exportálni anélkül, hogy ezt az intézkedések elrendelésén kívül megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok alátámasztotta volna. Emellett arra utaló bizonyítékok is vannak, hogy az intézkedések hatását árak és mennyiségek tekintetében aláássák, továbbá, hogy az importált termék továbbra is támogatásban részesül.

(78)

Egyes, az eredeti vizsgálatban együttműködő biodízelgyártók mentességet kértek az intézkedések kijátszására irányuló valamennyi kiterjesztett intézkedés alól. Megállapítást nyert, hogy ezek az USA-beli gyártók nem gyártottak vagy értékesítettek B20 vagy annál alacsonyabb százalékarányú biodízelt. Az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdése szerint az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat során csak a gyártók mentesség iránti kérelmei vehetők figyelembe. Meg kell azonban jegyezni, hogy az alaprendelet 23. cikke az új gyártókra vonatkozóan is rendelkezik.

(79)

A fentiek fényében megállapítást nyert, hogy az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot Kanadában végrehajtott átrakodással az alaprendelet 23. cikke szerint kijátszották.

(80)

Az alaprendelet 23. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően az USA-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Kanadában feladott ugyanezen termékek behozatalára függetlenül attól, hogy azokat Kanadából származóként jelentették-e be.

(81)

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vám kijátszása olyan ellenőrizhetetlen állítások által, amelyek szerint a Kanadában átrakodott terméket valamely, a végleges rendeletben megállapított egyedi vámtétel alá eső vállalat gyártotta, a kiterjesztendő intézkedés az 598/2009/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a „minden egyéb vállalat” esetében meghatározott, 237 EUR/tonna összegű végleges kiegyenlítő vám.

(82)

A keverékekre vonatkozó kiegyenlítő vámot a keverékben megtalálható, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és paraffingázolaj (vagyis a biodízeltartalom) tömegszázalékos arányában kell alkalmazni.

(83)

Az alaprendelet 23. cikke (4) bekezdésének és 24. cikke (5) bekezdésének megfelelően – amely előírja, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – be kell szedni a Kanadában feladott biodízel nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat.

(84)

Tekintettel a fentiekre megállapítást nyert, hogy az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel Unióba irányuló behozatala révén az alaprendelet 23. cikke szerint kijátszották.

(85)

Az alaprendelet 23. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően ezért az USA-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ki kell terjeszteni a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalára.

(86)

Kiterjesztendő intézkedésként az 598/2009/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt intézkedések javasoltak.

(87)

A keverékekre vonatkozó kiterjesztett kiegyenlítő vámot a keverékben megtalálható, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és paraffingázolaj (vagyis a biodízeltartalom) tömegszázalékos arányában kell alkalmazni.

(88)

Az alaprendelet 23. cikke (4) bekezdésének és 24. cikke (5) bekezdésének megfelelően – amely előírja, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – be kell szedni az USA-ból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat.

(89)

A Szingapúrra vonatkozó megállapításokat illetően a Szingapúrban feladott biodízel behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések lehetséges kijátszására irányuló vizsgálatot meg kell szüntetni, és fel kell hagyni a Szingapúrban feladott biodízel behozatalának a vizsgálatot megindító rendelettel előírt nyilvántartásba vételével.

(90)

A kitöltött kérdőívet beküldő két kanadai együttműködő vállalat az alaprendelet 23. cikke (6) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(91)

A megállapítások szerint a két kanadai együttműködő gyártó nem vett részt az ezen vizsgálat tárgyát képező kijátszásban. Emellett az említett gyártók igazolni tudták, hogy nem állnak kapcsolatban az USA-beli biodízelgyártók/-exportőrök egyikével sem. Mentesség iránti kérelmüknek ezért helyt lehet adni.

(92)

Megállapítást nyert, hogy ebben az esetben különleges intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy az ilyen mentesítések megfelelően alkalmazhatók legyenek. E különleges intézkedések azt jelentik, hogy elő kell írni az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számláknak a tagállami vámhatóságok számára történő bemutatását. Az ilyen számla által nem kísért behozatal után kiterjesztett kiegyenlítő vám fizetendő.

(93)

Egy, a kérdőívet megválaszoló USA-beli fél az alaprendelet 23. cikke (6) bekezdésének megfelelően szintén mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(94)

A fenti (77) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat egyértelműen azt mutatta, hogy ez a fél a legfeljebb B20 keverékek behozatalával részt vett az intézkedések kijátszásában. Ennélfogva nem adható számára ilyen mentesség.

(95)

Hangsúlyozni kell azonban, hogy amennyiben az érintett exportáló gyártó(k) nem részesül(nek) további támogatásban, e felek az alaprendelet 19. cikkének megfelelően felülvizsgálat megindítását kérelmezhetik.

(96)

Az érintett feleket tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették.

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Brussels

BELGIUM

Fax: + 32 22956505

11.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/12

(1)

A Bizottság a 193/2009/EK rendelettel (2) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Egyesült Államokból (USA) származó biodízel behozatalára.

(2)

Az 599/2009/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: végleges rendelet) a Tanács 0 EUR/tonnától 198 EUR/tonnáig terjedő összegű végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: meglévő intézkedések) vetett ki az USA-ból származó, az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott biodízel (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára. A végleges rendelet elfogadásához vezető vizsgálat megnevezése a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(3)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy az 598/2009/EK rendelettel (4) a Tanács 211,2 EUR/tonnától 237 EUR/tonnáig terjedő összegű végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az érintett termék behozatalára.

(4)

2010. június 30-án az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az érintett termék behozatala tekintetében elrendelt dömpingellenes intézkedések lehetséges kijátszásának kivizsgálására. A kérelmet az Európai Biodízel Tanács (European Biodiesel Board, a továbbiakban: EBB) nyújtotta be az Unió biodízelgyártói nevében.

(5)

A kérelem állítása szerint az érintett termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket Kanadában és Szingapúrban történő átrakodással, valamint a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel kivitelével kijátsszák.

(6)

A kérelemben azt állították, hogy az érintett termékre vonatkozó intézkedések elrendelését követően jelentős változás ment végbe a kereskedelem szerkezetében (az Amerikai Egyesült Államokból – a továbbiakban: USA –, Kanadából és Szingapúrból történő kivitelek), továbbá, hogy az említett változásnak a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy indoka nincs. Az állítások szerint a kereskedelem szerkezetében végbement változást az érintett termék Kanadában és Szingapúrban történő átrakodása váltotta ki.

(7)

Ezenkívül a kérelem állítása szerint az intézkedések elrendelését követően az USA-ból legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízelt kezdtek exportálni az Unióba, állítólag az érintett termék leírásában a biodízel-tartalomra megállapított küszöbértéket kihasználva.

(8)

A kérelem továbbá azt állította, hogy az érintett termékre vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását a mennyiség és az árak tekintetében egyaránt aláássák. Az állítások szerint úgy tűnik, hogy az érintett termék behozatalát a Kanadából és Szingapúrból érkező, tiszta formában, illetve a több mint 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel, valamint a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel jelentős mennyiségű behozatala váltotta fel. Emellett elegendő bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a megnövekedett mennyiségű behozatalok a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál jóval alacsonyabb árakon történtek.

(9)

A kérelemben végezetül azt állították, hogy az érintett termék ára a korábban megállapított módon továbbra is támogatást élvez.

(10)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikke szerinti megindításához, a Bizottság a 720/2010/EU rendelettel (5) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított. Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság a vizsgálatot megindító rendelettel utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Kanadában és Szingapúrban feladott, valamint az USA-ból származó, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, legfeljebb 20 tömegszázalék zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalát.

(11)

A Bizottság emellett a 721/2010/EU rendelettel (6) egy párhuzamosan zajló vizsgálatot is indított az USA-ból származó biodízel behozatalára elrendelt kiegyenlítő intézkedéseknek a Kanadában és Szingapúrban feladott biodízel behozatala, valamint az USA-ból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozóan.

(12)

A Bizottság hivatalosan értesítette az USA, Kanada és Szingapúr hatóságait. A Bizottság kérdőíveket küldött az ismert egyesült államokbeli, kanadai és szingapúri gyártók/exportálók részére. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(13)

A következő vállalatok küldték vissza a kitöltött kérdőíveket, és azt követően ellenőrző látogatásokra került sor a telephelyeiken:

(14)

Ezenkívül látogatásokra került sor a kanadai és a szingapúri kormány érintett illetékes hatóságainál.

(15)

A vizsgálati időszak 2009. április 1-jétől2010. június 30-ig tartott. A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett állítólagos változás kivizsgálására irányuló adatgyűjtés 2008-tól a vizsgálati időszak végéig tartott.

(16)

A lehetséges kijátszásban érintett termék – azaz az eredeti vizsgálat tárgyát képező termék – a jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99, ex 2710 19 41, 3824 90 91, ex 3824 90 97 KN-kódok alá besorolt, az USA-ból származó, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj (közismert nevén „biodízel”), illetve a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverékben előforduló biodízel.

(17)

Az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat tárgyát képező termék kétféle. Egyrészről a Kanadában és Szingapúrban történő állítólagos átrakodás tekintetében a termék azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel (lásd az előző bekezdést). A közvetlenül az USA-ból származó szállítmányok tekintetében a vizsgálat tárgyát képező termék az USA-ból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtereket és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverékben előforduló biodízel.

(18)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések 2009. márciusi elrendelését követően az érintett termék behozatala gyakorlatilag megszűnt. A helyzet alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

A biodízel és egyes biodízel-keverékek Európai Unióba irányuló behozatala

KN-kód: 3824 90 91 (tonnában)

(19)

A fenti Eurostat-adatok valamennyi, legalább 96,5 % észtertartalmú biodízelre kiterjednek.

(20)

Összehasonlításképpen az USA beszámolójában a biodízel és biodízel-keverék kivitele a 3824 90 40 00 HTS-kód alatt szerepel (állati vagy növényi eredetű zsíros anyagok keverékei) a következőképpen:

A biodízel és biodízel-keverékek Egyesült Államokból származó kivitele

HTS-kód: 3824 90 40 00 (tonnában)

(21)

A fenti két táblázatot összevetve az a következtetés vonható le, hogy a vizsgálati időszak alatt az Unióba exportált 358 291 tonna termék 96,5 % vagy annál kevesebb biodízelt tartalmazó keverék.

(22)

A kanadai gyártók/exportőrök nagyfokú együttműködésről tettek tanúságot. A kanadai biodízelgyártás mintegy 90 %-át képviselő két gyártó benyújtotta a kitöltött kérdőívet, és a vizsgálat során teljes mértékben együttműködött. Emellett a Megújuló Üzemanyagok Kanadai Szövetsége (Canadian Renewable Fuels Association) és a kanadai kormány érintett illetékes hatóságai is együttműködtek a vizsgálat során.

(23)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében folyamatosan meg kell vizsgálni a következőket: megváltozott-e a kereskedelem szerkezete az USA, Kanada és az Unió között; ez a változás olyan gyakorlatból, eljárásból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a hasonló termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláásták; és van-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termékre vonatkozóan korábban meghatározott rendes érték tekintetében.

(24)

Az USA-ból származó biodízel behozatala a 2008. évi 1 487 790 tonnáról 2009-ben 381 227 tonnára, a vizsgálati időszakban pedig közel nullára csökkent.

(25)

Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor a Kanadából az Unióba érkező összes biodízel-behozatal jelentősen megnövekedett 2008 és a vizsgálati időszak között: míg 2008-ban 1 725 tonnát tett ki, 2009-ben 140 043 tonnára, a vizsgálati időszakban pedig 197 772 tonnára emelkedett.

(26)

Az USA és Kanada közötti biodízel-értékesítésekre nem alkalmaznak vámokat vagy más jellegű importkorlátozásokat.

(27)

Az USA statisztikái szerint az USA-ból származó, Kanadába irányuló biodízel-kivitel a 2008. évi 967 tonnáról 2009-ben 128 233 tonnára, a vizsgálati időszakban pedig 161 841 tonnára emelkedett.

(28)

Összehasonlítva az USA hatóságai által benyújtott exportstatisztikákat és a kanadai hatóságok által a helyszínen rendelkezésre bocsátott importstatisztikákat, havi bontásban jelentős eltérésekre derült fény. A kanadai statisztika szerint az USA-ból érkező biodízel-behozatal a 2008. évi 11 757 tonnáról 2009-ben 18 673 tonnára, majd a vizsgálati időszakban 174 574 tonnára emelkedett.

(29)

A kanadai hatóságok szerint a biodízel bejelentésére nem áll rendelkezésre külön kód. Rámutattak arra, hogy Kanada és az USA importadataikat egymás rendelkezésére bocsátják, amelyeket aztán saját exportadataikként használnak fel. Ily módon a kanadai importadatok és az USA-beli exportadatok első hat számjegyének meg kell egyeznie, ami egészében véve a 38.24.90 HTS-kód alatt így is történik. A hat számjegyen túlmenően azonban a két ország saját osztályozási rendszerrel rendelkezik. Emellett meg kell jegyezni, hogy a kanadai statisztikák csak azokat a behozatalokat foglalják magukban, amelyeket Kanadában vámoltak el, vagyis az átrakodott árukra nem terjednek ki.

(30)

Következésképpen a két adatforrás közötti eltérések ellenére is egyértelmű, hogy az USA-ból Kanadába irányuló biodízel kivitele 2008 és a vizsgálati időszak között és különösen a dömpingellenes intézkedések elrendelését követően megnövekedett. Ilyen mennyiségű biodízel felvételére a kanadai biodízelpiac jelenleg nem képes. A biodízel tényleges kanadai gyártói a valóságban exportorientáltak.

(31)

A vizsgálati időszak alatt a két kanadai együttműködő gyártó nem vásárolt az USA-ból vagy más forrásból származó biodízelt.

(32)

A kanadai biodízelgyártás nagyon fiatal iparág. A vizsgálati időszak alatt mintegy hat gyártóüzem működött, az össztermelés mintegy 90 %-át viszont a két együttműködő gyártó tulajdonában álló és általuk működtetett két kelet-kanadai üzem állítja elő.

(33)

Az együttműködő gyártók által értékesített gyártási volumen alapján meghatározásra kerültek azok az értékesítések, amelyekről bizonyosan állítható, hogy észak-amerikai, vagyis USA-beli vagy kanadai végső felhasználókhoz kerültek. Az értékesítések fennmaradó részét az áru forgalmazásával és/vagy az annak egyéb biodízellel való keverésével foglalkozó vevők számára értékesítették. A két vállalatnak nem voltak információi arról, hogy a vevők a terméket kanadai biodízelként értékesítették-e az Unióba, keverékhez adták-e hozzá, vagy a biodízelt USA-beli vagy kanadai végső felhasználók számára értékesítették-e.

(34)

Még ha azt a szélsőséges esetet feltételezzük is, hogy a „ténylegesen” kanadai biodízel teljes volumenét az Unióba irányulóan értékesítik, a vizsgálati időszak alatt ez a mennyiség a Kanadából az Unióba érkező összes behozatalnak csupán mintegy 20 %-át tenné ki.

(35)

A statisztikai adatoknak az együttműködő gyártók által szolgáltatott adatokkal való összehasonlítása azt mutatja, hogy a kanadai biodízelgyártók nem termelhették volna meg a Kanadából az Unióba exportált mennyiséget. Mindez tehát határozottan arra utal, hogy a Kanadából az uniós piacra irányuló behozatal ugrásszerű növekedése az USA-ból származó, Kanadában feladott biodízel-kivitellel függ össze.

(36)

Az USA-ból származó, Unióba irányuló kivitel 2008-tól történő általános visszaesése, ezzel párhuzamosan pedig a Kanadából az Unióba irányuló export növekedése, illetve az USA-ból származó, Kanadába irányuló kivitel ezzel egyidejű, az eredeti intézkedések elrendelését követő növekedése tehát a kereskedelem szerkezetében végbement változásnak tekinthető.

(37)

A vizsgálat az USA-ból származó biodízelre kivetett, hatályos dömpingellenes vám kifizetésének elkerülésén kívül nem tárt fel egyéb megfelelő magyarázatot vagy gazdasági indokot az átrakodásra vonatkozóan.

(38)

Az Eurostat-adatok alapján megvizsgálták, hogy az importált termékek mennyisége tekintetében aláásták-e az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett hatályos dömpingellenes vám javító hatását. A Kanadából származó exportmennyiségeket és -árakat összevetették az eredeti vizsgálatban megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szinttel.

(39)

A fent említetteknek megfelelően a Kanadából az Unióba irányuló behozatal a 2008. évi 1 725 tonnáról 197 772 tonnára emelkedett a vizsgálati időszakban; ez az utóbbi mennyiség a behozatalok 9,2 %-át tette ki. Figyelemmel az uniós piacnak az eredeti vizsgálatban megállapított méretére, a Kanadából származó behozatal növekedése nem volt jelentéktelennek tekinthető. Tekintettel az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó árak szintjére, a Kanadából a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező behozatal mintegy 50 %-os áron aluli értékesítést jelentett, és körülbelül 40 %-kal kínált az uniós gyártók eladási árai alá.

(40)

Ezért az a következtés volt levonható, hogy az intézkedéseket mennyiségek és árak tekintetében aláaknázzák.

(41)

Az alaprendelet 13. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során megállapított rendes érték vonatkozásában.

(42)

Az eredeti vizsgálatban a rendes értéket a rendes kereskedelmi forgalomban alkalmazott belföldi eladási árak alapján állapították meg, illetve belföldi értékesítések hiányában vagy nem rendes kereskedelmi fogalomban alkalmazott árak esetében a gyártási költség és egy ésszerű haszonkulcs összege alapján számították ki.

(43)

A Kanadából származó termék exportárait a biodízel vizsgálati időszakban érvényes, az Eurostat adatai szerinti átlagos importára alapján állapították meg.

(44)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően bizonyos költségtényezőkkel kapcsolatos információk hiányában csupán az USA-ból az Unióba szállított biodízelnek az eredeti vizsgálati időszakban megfigyelt átlagos tengeri szállítási költségein alapuló szállítási és biztosítási költségeket vonták le az Eurostat által megállapított CIF-árakból, hogy kiszámítsák a kanadai határon alkalmazott FOB-árakat.

(45)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a vizsgálati időszakban alkalmazott exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása alapján számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(46)

Ez az összehasonlítás a dömping meglétét mutatta ki.

(47)

A vizsgálat megállapította, hogy az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot Kanadában végrehajtott átrakodással az alaprendelet 13. cikke szerint kijátszották.

(48)

A vizsgálatban két szingapúri székhelyű kereskedő működött együtt. Emellett a szingapúri kormány érintett hatóságai is együttműködésről tettek tanúságot.

(49)

Az intézkedések kijátszásának megállapítására irányuló vizsgálat szempontjait a fenti (23) preambulumbekezdés ismerteti.

(50)

Az Eurostat adatai szerint a Szingapúrból az Unióba irányuló összes biodízel-kivitel a 2008. évi 179 tonnáról 2009-ben 20 486 tonnára, majd a vizsgálati időszakban 32 078 tonnára emelkedett. Ugyanebben az időszakban növekedett az USA-ból Szingapúrba irányuló kivitel is.

(51)

A szingapúri kormány érintett hatóságai állítása szerint a helyben termelt biodízelt zömében Szingapúron belül, a belföldi kereslet kielégítése céljából értékesítik. A hatóságok ugyanakkor a szingapúri iparág növekedését és új gyártóüzemek létesítését is megfigyelték.

(52)

A szingapúri kivitel volumene hagyományosan alacsony. A biodízel Unióba irányuló behozatalát a 14. cikk (6) bekezdése szerint létrehozott adatbázis alapján a Bizottság részletesen is megvizsgálta, és az érintett nemzeti vámhatóságokkal közösen ellenőrizte. A jelek szerint a lebonyolított behozatal néhány kiugró értéket mutat. A vizsgálat alapján e behozatalok többsége ténylegesen Szingapúrból származik. Azonban nem minden behozatallal tudtak elszámolni.

(53)

A Szingapúrból az Unióba irányuló, el nem számolt behozatalok volumene az uniós felhasználás eredeti vizsgálatban megállapított mértékéhez viszonyítva rendkívül alacsonynak bizonyult. Ezenkívül, figyelembe véve, hogy az EBB becslései alapján az uniós felhasználás az eredeti vizsgálat óta jelentősen növekedett, e behozatalok uniós felhasználásban elfoglalt aránya elhanyagolható.

(54)

A fentiek fényében az a következtetés vonható le, hogy a Szingapúrból származó mennyiségek tekintetében nem ásták alá a dömpingellenes intézkedések javító hatását.

(55)

A termék átrakodását illetően Szingapúr rendkívül jelentős ázsiai hajózási csomópontnak számít, ahol a regionális hajók által szállított kirakodott árut többek között Európába induló hajókra rakodják át. A vizsgálat során az együttműködő kereskedők egyike Szingapúrban rakodott át Malajziából, illetve Indonéziából származó biodízelt, amelynek végső rendeltetési helye az Unió volt. A vizsgálati időszak alatt ez a kereskedő jelentős mennyiségű biodízelt exportált az Unióba, amelyet Szingapúrban rakodott át, és az Unióban Malajziából, illetve Indonéziából származó biodízelként vámoltatott el. Az ellenőrzés nem tárt fel arra utaló jeleket, amelyek alapján kétségbe vonható lenne a bejelentett származási ország (Indonézia, illetve Malajzia).

(56)

A fenti tények fényében javasolt a dömpingellenes intézkedéseknek a Szingapúrban feladott biodízel behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megszüntetése.

(57)

A vizsgálat során öt USA-beli biodízel-, illetve biodízelkeverék-gyártó működött együtt, amelyek közül három szerepelt az eredeti vizsgálat során alkalmazott mintában. Az USA kormánya együttműködött, és rendelkezésre bocsátotta kiviteli statisztikáit és a statisztikák értelmezését.

(58)

Az eredeti vizsgálat során alkalmazott mintába felvett három gyártó a végleges intézkedések elrendelését követően leállította a biodízel kivitelét.

(59)

Az öt együttműködő vállalat közül csupán egy, az eredeti vizsgálat során nem együttműködő BP North America exportált a vizsgálati időszak alatt legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó biodízel-keverékeket (a továbbiakban: legfeljebb B20 keverék) az Unióba.

(60)

Az USA biodízelgyártóit képviselő Nemzeti Biodízel Tanács (National Biodiesel Board, a továbbiakban: NBB) azzal érvelt, hogy egy, a nézete szerint egyértelműen a meglévő intézkedések által érintett termékkörön kívül eső termék új dömpingellenes vizsgálat indítása hiányában nem válhat dömpingellenes intézkedések tárgyává. Az NBB azzal érvelt, hogy a végleges rendelet szerint az „érintett termék” és a „hasonló termék” egyértelműen a biodízel, illetve a több mint 20 % biodízelt tartalmazó keverékekben előforduló biodízel. Az NBB szerint ez nem mesterséges küszöbérték, hanem megfelel az eredeti vizsgálat során megállapított valós piaci állapotnak. Megállapították például, hogy a 20 %-os küszöbérték alapján egyértelműen el lehet határolni egymástól az USA piacán elérhető különböző típusú keverékeket.

(61)

Az NBB és egyéb érdekelt felek véleménye szerint egy, az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat az érintett termékre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket csak olyan hasonló termékre terjesztheti ki, amelyet csak kismértékben módosítottak az érintett termékhez viszonyítva. Az NBB azzal érvelt, hogy maga a Tanács határozta meg a végleges rendeletben, hogy a legfeljebb 20 % biodízelt tartalmazó keverékekben előforduló biodízel nem tekinthető hasonló terméknek. Ezért az NBB véleménye szerint az alaprendelet előírásainak megfelelően az egyedüli lehetőség egy új vizsgálat indítása, amelynek célja annak feltárása, hogy ezeknek a keverékeknek intézkedések tárgyává kell-e válniuk.

(62)

Ezekre az érvekre válaszul először is meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 13. cikkében foglalt kijátszásellenes rendelkezések célja, hogy a hatályos intézkedések megkerülésére irányuló bármiféle állítólagos kísérlet ellen fellépjenek. Amennyiben elegendő, az intézkedéseknek az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti kijátszására utaló prima facie bizonyíték áll rendelkezésre, a Bizottság vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy sor kerül-e az intézkedések kijátszására. Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében folyamatosan meg kell vizsgálni többek között a következőket: megváltozott-e a kereskedelem szerkezete az USA és az Unió között; ez a változás olyan gyakorlatból, eljárásból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt megfelelő magyarázata és gazdasági indoka; és volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását az árak és/vagy mennyiségek tekintetében aláássák.

(63)

Azt is szem előtt kell tartani, hogy az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat során nem kerül sor az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló, a termékkörre vonatkozó felülvizsgálatra, és az érintett termék és a hasonló termék meghatározása nem módosul. Az alaprendelet 13. cikkének rendelkezései annak feltárásához biztosítanak megfelelő jogalapot, hogy az intézkedések tárgyát képező termék tekintetében sor kerül-e az intézkedések kijátszására.

(64)

E tekintetben a Bizottsághoz az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelem azt állítja, hogy az intézkedések elrendelését követően az USA-ból legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékekben előforduló biodízelt kezdtek exportálni az Unióba, állítólagosan kihasználva az érintett termék és a hasonló termék leírásában a biodízel-tartalomra megállapított küszöbértéket. A vizsgálat során megvizsgálták, hogy az ilyen gyakorlat kijátszásnak tekinthető-e az alaprendelet 13. cikkének rendelkezései szerint. Végezetül meg kell jegyezni, hogy az intézkedések állítólagos kijátszása kizárólag az alaprendelet 13. cikke alapján vizsgálható meg.

(65)

Amint azt a fenti (20) preambulumbekezdés is említi, az USA-ban alkalmazott 3824 90 40 00 HTS-kód alatt a legfeljebb 96,5 %-os biodízel-tartalmú keverékek is szerepelnek. Az USA kiviteli statisztikái alapján e keveréktípusból összesen 358 291 tonnát exportáltak az Unióba a vizsgálati időszakban.

(66)

A BP Products North America (a továbbiakban: BPNA) a fenti mennyiség jelentős részét exportálta a vizsgálati időszak alatt.

(67)

A BPNA nem vett részt az eredeti vizsgálatban, mivel csak 2009 elején kezdte meg a biodízelre irányuló tevékenységét a biodízelpiac jövőbeni növekedésében bízva, továbbá az USA-ból és más országokból érkező állami megrendeléseknek eleget téve. A BPNA 2009 decemberében kezdte meg az Unióba irányuló kivitelt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy a végleges intézkedések elrendelésére 2009 júliusában került sor.

(68)

Az Unióban a BP az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában értékesített az USA-ból származó, legfeljebb 15 tömegszázalék biodízelt tartalmazó biodízel-keveréket (a továbbiakban: B15). A terméket minden esetben keverékekhez használják fel annak érdekében, hogy teljesüljenek azok az egyes tagállamokban hatályos jogszabályi előírások, amelyek a bioüzemanyagok töltőállomásokon történő, környezetvédelmi szempontból jelenleg fenntarthatónak tekintett felhasználását segítik elő.

(69)

A BPNA azzal érvelt, hogy a 15 %-nál kevesebb biodízelt tartalmazó keverékek nem tekinthetők hasonló terméknek az érintett termék vonatkozásában. A termékek jellemzői és a rájuk vonatkozó piaci feltételek nagyon különbözőek. Az alacsony százalékarányú keverékek gyártásához és behozatalához kapcsolódó logisztikai feladatok (beleértve a szállításra vonatkozó korlátozásokat) nagymértékben eltérnek a magas százalékarányú keverékekéitől. A BPNA szerint a 15 %-nál alacsonyabb biodízel-tartalmú keverékek szállítása esetén az ilyen termékeket a szállításnál nem vegyipari termékként, hanem kőolajszármazékként sorolják be, ami alacsonyabb szállítási költségeket eredményez. A BPNA emellett azzal érvelt, hogy a dízelmotorokban felhasznált magasabb, illetve alacsonyabb biodízel-tartalmú keverékek teljesítménybeli eltéréseket mutatnak.

(70)

Az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat tárgya annak megállapítása, hogy a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel tekintetében kijátszották-e a hatályos intézkedéseket. Valószínű lehet, hogy az alacsony biodízel-tartalmú keverékek szállítási költségei alacsonyabbak. Meg kell jegyezni azonban, hogy az előállítási folyamatot tekintve a legfeljebb B20 keverékek csupán összetételükben különböznek a B20 feletti biodízel-keverékektől. A keverékek összetételének módosítása egyszerű folyamat. A legfeljebb B20 keverékek előállítása az érintett termék kismértékben történő módosításának tekintendő, az egyedüli eltérést a keverékben előforduló biodízel aránya jelenti. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az Unióban az érintett termék és a legfeljebb B20 keverék felhasználási célja egyértelműen megegyezik. A legfeljebb B20 keverékekben, illetve a B20 feletti biodízel-keverékekben előforduló biodízel alapvető tulajdonságai megegyeznek.

(71)

Az USA-ból származó érintett termék behozatala a 2008. évi 1 487 790 tonnáról 2009-ben 381 227 tonnára, a vizsgálati időszak alatt pedig közel nullára csökkent.

(72)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy noha az Unióban a vizsgálati időszakban például a B5 keverékre vonatkozóan kötelező keverési követelmény volt érvényben, a legfeljebb B20 keverékeknek az USA-ból az Unióba irányuló kivitelére csupán a végleges intézkedések elrendelését követően került sor. A mintába felvett együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján az eredeti vizsgálat idején főként B99,9 keveréket exportáltak az Unióba. Ennek az volt az oka, hogy ebben az esetben maximális volt a kiviteli termékre nyújtott támogatás (1 USD/gallon adójóváírás a biodízel után).

(73)

Ezért aligha adható magyarázat arra, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések megkerülésén kívül más gazdasági indoka is lehetett annak, hogy megkezdték a legfeljebb B20 keverékek kivitelét.

(74)

A keverékben előforduló biodízelarány után továbbra is jár támogatás; az importőr elkerüli a fizetendő dömpingellenes vám kifizetését. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a keverékekre vonatkozó dömpingellenes vám a keverékben előforduló biodízel hányadával arányos, vagyis a B15 keverék behozatala esetén a ki nem fizetett dömpingellenes vám mintegy maximum 26 EUR/tonna lenne.

(75)

A BNPA állítása szerint a B15 alatti biodízel-keverékeket nem a vámok elkerülése céljából hozták létre. A vállalat leszögezte, hogy nem vett részt az eredeti vizsgálatban, mivel 2009 elején kezdte meg a biodízelre irányuló tevékenységét a biodízelpiac jövőbeni élénk működésében bízva, továbbá az USA-ból és más országokból érkező állami megrendeléseknek eleget téve. A vállalat sajátos struktúrája, kőolajipari vállalatként folytatott tevékenysége és az USA-ban való logisztikai jelenléte jelentette annak a logikus üzleti döntésnek az alapját, hogy a keverékeket az USA-ban állítsák elő, és azokat az Unióba exportálják. Az exportált keverékek minden esetben legfeljebb B15 keverékek voltak, mivel azokra kevésbé szigorú biztonsági előírások vonatkoznak: a tengeri szállítmányozásra vonatkozó előírások szerint a legfeljebb B15 keverékek nem tekintendők vegyipari terméknek.

(76)

Meg kell jegyezni, hogy ez a vállalat csak az intézkedések elrendelését követően kezdte meg az Unióba irányuló exporttevékenységét. A megállapítások szerint az USA-ból származó biodízelre kivetett, hatályos dömpingellenes vám kifizetésének elkerülésén kívül nincs egyéb megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok.

(77)

Tekintettel az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó árak szintjére, a legfeljebb B20 keverékeknek a vizsgálati időszakban az USA-ból az Unióba történő behozatala alákínálást és ár alatti értékesítést jelentett. A legfeljebb B20 keverékek behozatalára csak a végleges intézkedések elrendelését követően került sor, és nem elhanyagolható mennyiségekről van szó.

(78)

Ezért az a következtés volt levonható, hogy az intézkedéseket mennyiségek és árak tekintetében aláaknázzák.

(79)

Az alaprendelet 13. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során megállapított rendes érték vonatkozásában. A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétére utalt.

(80)

A vizsgálat megállapította, hogy az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel Unióba irányuló behozatala révén kijátszották.

(81)

Megállapítást nyert, hogy a legfeljebb B20 keverékek kivitelének egyedüli gazdasági indoka egyrészt az USA-ban nyújtott támogatásokban, másrészt pedig a dömpingellenes vám kifizetésének az Unióba irányuló behozatalok esetében történő elkerülésében gyökerezik.

(82)

A BPNA mentességet kért a lehetséges kiterjesztett intézkedések alól. Mivel azonban a vizsgálat egyértelműen arra utal, hogy a legfeljebb B20 keverékek behozatalára kizárólag a hatályos intézkedések kijátszása céljából került sor, nem adható ilyen mentesség. Az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének rendelkezései szerint mentesség adható az érintett termék olyan gyártóinak, akik bizonyítani tudják, hogy nem állnak kapcsolatban az intézkedés hatálya alá tartozó gyártókkal, továbbá nem vesznek részt az intézkedések kijátszásában. E vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a BPNA érintett az intézkedések kijátszásában, mivel a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések elrendelését követően kezdett el legfeljebb B20 keverékeket exportálni anélkül, hogy ezt az intézkedések elrendelésén kívül megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok alátámasztotta volna. Emellett arra utaló bizonyítékok is vannak, hogy az intézkedések hatását árak és mennyiségek tekintetében aláássák, továbbá hogy van bizonyíték a dömpingre a korábban meghatározott rendes érték tekintetében.

(83)

Egyes, az eredeti vizsgálatban együttműködő biodízelgyártók mentességet kértek az intézkedések kijátszására irányuló valamennyi kiterjesztett intézkedés alól. Megállapítást nyert, hogy ezek az USA-beli gyártók nem gyártottak vagy értékesítettek B20 vagy annál alacsonyabb százalékarányú biodízelt. Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat során csak a gyártók mentesség iránti kérelmei vehetők figyelembe. Meg kell azonban jegyezni, hogy az alaprendelet 13. cikke az új gyártókra vonatkozóan is rendelkezik.

(84)

A fentiek fényében megállapítást nyert, hogy az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot Kanadában végrehajtott átrakodással az alaprendelet 13. cikke szerint kijátszották.

(85)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően az USA-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Kanadában feladott ugyanezen termékek behozatalára, függetlenül attól, hogy azokat Kanadából származóként jelentették-e be.

(86)

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vám kijátszása olyan ellenőrizhetetlen állítások által, amelyek szerint a Kanadában átrakodott terméket valamely, a végleges rendeletben megállapított egyedi vámtétel alá eső vállalat gyártotta, a kiterjesztendő intézkedés az 599/2009/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a „minden más vállalat” esetében meghatározott, 172,2 EUR/tonna összegű végleges dömpingellenes vám.

(87)

A keverékekre vonatkozó dömpingellenes vámot a keverékben megtalálható, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és paraffingázolaj (vagyis a biodízel-tartalom) tömegszázalékos arányában kell alkalmazni.

(88)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően – amely előírja, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – be kell szedni a Kanadában feladott biodízel nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat.

(89)

Tekintettel a fentiekre, megállapítást nyert, hogy az USA-ból származó biodízel behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a legfeljebb B20 keverékek Unióba irányuló behozatala révén az alaprendelet 13. cikke szerint kijátszották.

(90)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően ezért az USA-ból származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ki kell terjeszteni a legfeljebb B20 keverékek behozatalára.

(91)

A kiterjesztendő intézkedések az 599/2009/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt intézkedések.

(92)

A keverékekre vonatkozó kiterjesztett dömpingellenes vámot a keverékben megtalálható, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és paraffingázolaj (vagyis a biodízeltartalom) tömegszázalékos arányában kell alkalmazni.

(93)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően – amely előírja, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – be kell szedni az USA-ból származó, legfeljebb B20 keverékeknyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat.

(94)

A Szingapúrra vonatkozó megállapításokat illetően a Szingapúrban feladott biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések lehetséges kijátszására irányuló vizsgálatot meg kell szüntetni, és fel kell hagyni a Szingapúrban feladott biodízel behozatalának a vizsgálatot megindító rendelettel előírt nyilvántartásba vételével.

(95)

A kitöltött kérdőívet beküldő két kanadai együttműködő vállalat az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(96)

A megállapítások szerint a két kanadai együttműködő gyártó nem vett részt az ezen vizsgálat tárgyát képező kijátszásban. Emellett az említett gyártók igazolni tudták, hogy nem állnak kapcsolatban az USA-beli biodízelgyártók/-exportőrök egyikével sem. Mentesség iránti kérelmüknek ezért helyt lehet adni.

(97)

Megállapítást nyert, hogy ebben az esetben különleges intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy az ilyen mentesítések megfelelően alkalmazhatók legyenek. E különleges intézkedések azt jelentik, hogy elő kell írni az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számláknak a tagállami vámhatóságok számára történő bemutatását. Az ilyen számla által nem kísért behozatal után kiterjesztett dömpingellenes vám fizetendő.

(98)

Egy, a kérdőívet megválaszoló USA-beli együttműködő fél az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(99)

A fenti (82) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat egyértelműen azt mutatta, hogy ez a fél a legfeljebb B20 keverékek behozatalával részt vett az intézkedések kijátszásában. Ennélfogva nem adható számára ilyen mentesség.

(100)

Hangsúlyozni kell azonban, hogy amennyiben az érintett exportáló gyártó(k) nem folytat(nak) többé dömpingtevékenységet, e felek az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően felülvizsgálat megindítását kérhetik.

(101)

Az érintett feleket tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Brussels

BELGIUM

Fax: + 32 2 295 65 05

11.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/22

(1)

A 2004/49/EK irányelv célja, hogy a vasútbiztonság irányítására, szabályozására és felügyeletére vonatkozó közös elvek meghatározása révén megkönnyítse a vasúti szállítási szolgáltatások piacához való hozzáférést. A 2004/49/EK irányelv meghatározza azt a felállítandó keretrendszert is, amely egyenlő feltételeket biztosít az összes, tehervagonok karbantartásáért felelős szervezet számára, mivel az egész Unióban azonos tanúsítási követelményeket alkalmaz.

(2)

A tanúsítási rendszer célja, hogy keretet biztosítson a karbantartásért felelős szervezetek alkalmasságának értékelésére szolgáló előírások és módszerek összehangolására az Unióban.

(3)

A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők a vonatok biztonságos üzemeltetésére vonatkozó feladatának sérelme nélkül a karbantartásért felelős szervezet egy karbantartási rendszer révén biztosítja, hogy a felelősségi körébe tartozó tehervagonok biztonságos üzemi állapotban legyenek. Tekintettel a tervezési és karbantartási módszerek sokféle változatára, a karbantartási rendszernek folyamatorientált rendszernek kell lennie.

(4)

A pályahálózat-működtetőknek tehervagonokat kell használniuk építőanyagok szállításához vagy pályahálózat-karbantartási tevékenységekhez. Amikor e célból üzemeltetnek tehervagonokat, a pályahálózat-működtetők ezt vasúttársasági minőségben teszik. A tehervagonok e célból történő üzemeltetésére vonatkozó pályahálózat-működtetői alkalmasság értékelésének a 2004/49/EK irányelv 11. cikke alapján történő biztonsági engedélyhez kapcsolódó értékelés részét kell, hogy képezze.

(5)

A vonat indulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatokat és ellenőrzéseket általában a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők üzemi személyzete végzi el a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban lévő biztonságirányítási rendszerükben leírt eljárásnak megfelelően.

(6)

A vasúttársaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek biztonságirányítási rendszerük segítségével biztosítaniuk kell a tevékenységükkel kapcsolatos valamennyi kockázat ellenőrzését, beleértve az alvállalkozók alkalmazását is. Ezért a vasúttársaságoknak szerződéses megállapodást kell kötniük a karbantartásért felelős szervezetekkel valamennyi, általuk üzemeltetett vasúti vagonra. Ez lehet a vasúttársaság és a karbantartásért felelős szervezet közötti szerződés, vagy más feleket, például az üzembentartót is bevonó szerződési láncolat. Ezeknek a szerződéseknek összhangban kell állniuk a vasúttársaság vagy a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerében ismertetett eljárásokkal, beleértve az információcserét is.

(7)

A 2004/49/EK irányelvvel összhangban a karbantartásért felelős szervezetek számára kiállított tanúsítvány az unió egész területén érvényes. A harmadik országok egyenértékű kritériumok alapján kinevezett és a jelen rendelet követelményeivel egyenértékű követelményeket teljesítő szervei által kibocsátott tanúsítványokat általában az Unióban kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell elfogadni.

(8)

A karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány iránti kérelemnek a tanúsító szerv általi elbírálása a kérelmező arra való alkalmasságának elbírálását jelenti, hogy karbantartási tevékenységeket irányít és önállóan, vagy ezen feladatok vagy egyes részeik ellátásáért felelős más szervezetekkel, például karbantartási műhelyekkel kötött szerződéseken keresztül ellátja a karbantartás üzemi feladatait.

(9)

Az akkreditációs rendszernek kockázatkezelési eszközt kell biztosítania azáltal, hogy az akkreditált szervek számára hatáskört biztosít feladataik végrehajtásához. Az akkreditálás továbbá az akkreditált szervek által kibocsátott karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványok nemzeti vagy nemzetközi elismerésére szolgáló eszköznek minősül.

(10)

Olyan rendszer létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi, hogy a tanúsító szervek az egész Unió területén végezhessenek a karbantartásért felelős szervezetekre vonatkozó ellenőrzéseket, fontos, hogy az összes, a karbantartásért felelős szervezetek számára tanúsítvány kiadására jogosult szerv (a „tanúsító szervek”) együttműködjön a tanúsításra vonatkozó megközelítéseik összehangolása érdekében. Az akkreditálásra vonatkozó különleges előírásokat a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) rendelkezéseivel összhangban kell kidolgozni és jóváhagyni.

(11)

Az e rendeletben meghatározott tanúsítási folyamat értékelése érdekében fontos, hogy az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) ellenőrizze a tanúsítási rendszer kidolgozását. E feladat ellátása érdekében az ügynökségnek információkat kell gyűjtenie az e területen tevékenykedő tanúsító szervek jellegéről és a karbantartásért felelős szervezetek számára kibocsátott tanúsítványok számáról. Az ügynökségnek szintén fontos feladata, hogy megkönnyítse a tanúsító szervek koordinációját.

(12)

A 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről szóló, 2007. június 13-i 653/2007/EK bizottsági rendelet (3) rendelkezik a biztonsági tanúsítványok egységes formátumáról. Ezt a formátumot naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a karbantartásért felelős szervezetekről szóló további információkat is tartalmazza. A 653/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Mivel a karbantartásért felelős szervezetek tanúsításának e rendelettel létrehozott rendszerének teljes körű alkalmazása még folyamatban van, a karbantartásért felelős szervezetek és karbantartási műhelyek tanúsításának jelenleg fennálló gyakorlatának érvényességét indokolt átmenetileg elismerni a vasúti szállítási szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, különös tekintettel a nemzetközi műveletekre. Ez alatt az időszak alatt a nemzeti biztonsági hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a különböző tanúsítási gyakorlatok egyenértékűségére és egységességére.

(14)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2004/49/EK irányelv 27. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

a)

az irányítási feladatkör felügyeli és koordinálja a b)–d) pontban említett karbantartási feladatokat és biztosítja a tehervagon biztonságos állapotát a vasúthálózaton;

b)

a karbantartás-fejlesztési feladat, amely a karbantartási dokumentáció kezeléséért felelős, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfiguráció-menedzsmentet;

c)

a járműállomány-karbantartás irányításának feladata, amely intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításáról;

d)

a karbantartás végrehajtásának feladata, amely elvégzi a tehervagon vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is.

a)

amennyiben a tehervagonokat a kérelmező tartja karban, akkor a kérelmezőnek kérelme részeként érvényes karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt kell csatolnia (ha rendelkezésre áll), vagy a biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági engedély iránti kérelme részeként meg kell vizsgálni a karbantartásért felelős szervezeti minőségét;

b)

amennyiben a tehervagonokat nem a kérelmező tartja karban, akkor a kérelmezőnek biztonságirányítási rendszerén keresztül biztosítania kell a tevékenységével kapcsolatos összes kockázat ellenőrzését, beleértve az ilyen vagonok használatát is; ezzel kapcsolatban különösen e rendelet 5. cikkének előírásai alkalmazandók.

11.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/47

(1)

2010. augusztus 13-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Indiából, Indonéziából és Malajziából (a továbbiakban: az érintett országok) származó egyes zsíralkoholok és keverékeik (a továbbiakban: a vizsgált termék) Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

A dömpingellenes eljárás megindítására azt követően került sor, hogy két uniós gyártó, a Cognis GmbH és a Sasol Olefins & Surfactants GmbH (a továbbiakban: a panaszosok) 2010. június 30-án panaszt nyújtottak be. Mindkét vállalat a német jog szerint bejegyzett, németországi, franciaországi és olaszországi telephellyel rendelkező társaság. E két vállalat a vizsgált termék uniós össztermelésének döntő hányadát adja, ebben az esetben több mint 25 %-át. A panasz olyan prima facie bizonyítékot tartalmazott az érintett országokból származó érintett termék dömpingjére és az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, amely elegendőnek minősült az eljárás megindításának indokolásához.

(3)

A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszosokat, az egyéb ismert uniós gyártókat, az érintettként ismert importőröket/kereskedőket és felhasználókat, az ismert exportáló gyártókat és az érintett exportáló országok képviselőit az eljárás megindításáról. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(4)

A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5)

Tekintettel arra, hogy a panasz alapján sok importőrt azonosítottak, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az importőrök esetében mintavételt helyeztek kilátásba. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt határidőn belül négy importőr adta meg a kért tájékoztatást, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Mivel kevés importőr jelentkezett, az a döntés született, hogy nem alkalmaznak mintavételt.

(6)

A Bizottság kérdőíveket küldött az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és valamennyi felhasználónak és beszállítónak, amelyeket érintettként ismert, továbbá mindazoknak a feleknek, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ezt kérték.

(7)

A kérdőívekre öt uniós gyártó, két importőr, 21 uniós felhasználó, két indiai exportáló gyártó, két indonéziai exportáló gyártó és a velük kapcsolatban álló kereskedők, valamint három malajziai exportáló gyártó és a velük kapcsolatban álló kereskedők adtak választ.

(8)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek előzetes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(9)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2007. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

Az érintett termék az Indiából, Indonéziából és Malajziából származó, C8, C10, C12, C14, C16 vagy C18 hosszúságú szénhidrogénláncokat tartalmazó telített zsíralkoholok (az elágazó láncú izomereket nem ideértve), beleértve a telített egységes zsíralkoholokat (más néven „egységes frakciók”), valamint a döntő részben C6-C8, C6-C10, C8-C10, C10-C12 hosszúságú szénhidrogénláncokat tartalmazó keverékeket (általános megnevezésük: C8-C10 keverék), a döntő részben C12-C14, C12-C16, C12-C18, C14-C16 hosszúságú szénhidrogénláncokat tartalmazó keverékeket (általános megnevezésük: C12-C14 keverék), valamint a döntő részben C16-C18 hosszúságú szénhidrogénláncokat tartalmazó keverékeket (a továbbiakban: érintett termék), amelyek jelenleg az ex 2905 16 85, a 2905 17 00, az ex 2905 19 00 és az ex 3823 70 00 KN-kód alá tartoznak.

(11)

A vizsgált termék olyan köztes termék, amelyet természetes (olajkémiai) vagy szintetikus (petrolkémiai) forrásból állítanak elő, például természetes zsírokból és olajokból, nyersolajból, földgázból, cseppfolyósított földgázból és szénből. Főként zsíralkohol-szulfátok, zsíralkohol-etoxilátok és zsíralkohol-éter-szulfátok (úgynevezett felületaktív anyagok) előállításához használják alapanyagként. A felületaktív anyagokat detergensek, háztartási szerek, tisztítószerek, tisztálkodószerek előállításához használják.

(12)

Megállapították, hogy az Unióba Indiából, Indonéziából és Malajziából exportált termék, az ezen országokban előállított és belföldön értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék alapvető fizikai és műszaki jellemzői és felhasználási formái megegyeznek. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonló terméknek tekintik.

(13)

A vizsgálatok során egyesek azt állították, hogy az egyik panaszos telephelyeinek egyikén olyan termékeket gyárt, amelyek elágazó láncú izomer molekulákat tartalmaznak, ezek pedig nem tartoznak a termék fogalmi körébe, ezért ezt a terméket nem szabad hasonló terméknek tekinteni. Ideiglenesen megállapítható, hogy ez az állítás bizonyított, ezért az e gyártóra vonatkozó adatokat nem használták fel a kár felméréséhez. Meg kell jegyezni, hogy két másik vállalatot, amelyek közül az egyik együttműködött a vizsgálatban, ugyanezen okokból szintén ki kellett zárni az uniós gazdasági ágazat fogalmi köréből.

(14)

A rendes érték meghatározásához először minden egyes exportáló gyártó tekintetében megállapították, hogy a hasonló termék független vevők számára történő belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e az Unióba irányuló exportértékesítés összmennyiségéhez képest. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítés akkor tekinthető reprezentatívnak, ha az érintett termék belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportértékesítése összmennyiségének 5 %-át. Megállapították, hogy a hasonló termék egyes exportáló gyártók általi belföldi összértékesítése reprezentatív.

(15)

A valamely exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített minden olyan terméktípus esetében, amelyeket az Unióba irányuló exportra eladott terméktípussal közvetlenül összevethetőnek találtak, megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi értékesítések kellően reprezentatívak voltak-e. Valamely terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszakban a terméktípus érintett exportáló gyártó által belföldön független vevőknek értékesített teljes mennyisége legalább 5 %-a volt az általa uniós exportra értékesített hasonló terméktípus teljes mennyiségének.

(16)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy az egyes terméktípusok belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítésnek tekinthetők-e. Ezt olyan módon állapították meg, hogy az érintett termék minden egyes exportált típusára meghatározták a vizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(17)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített mennyiségének több mint 80 %-át az egységköltségnél többért értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga legalább az egységnyi előállítási költség szintjén volt, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus teljes értékesítési mennyiségére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(18)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus vizsgálati időszak alatti, kizárólag nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(19)

Mindkét indiai exportáló gyártó közvetlenül független uniós vevőknek értékesítette az érintett terméket. Az exportárakat ezért az említett független vevők által az érintett termékért ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(20)

A rendes értéket és az exportáló gyártók exportárait a gyártelepi ár alapján hasonlították össze.

(21)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolják. Ennek alapján a közvetett adók, a fuvarozási, a biztosítási, az anyagmozgatási, a rakodási és a mellékköltségek, a csomagolási költségek és a hitelköltségek, továbbá a jutalékok különbségeit – adott és indokolt esetben – kiigazították.

(22)

Mindkét exportáló gyártó azt kérte, hogy ne vegyék figyelembe azokat az értékesítéseket a dömpingkülönbözet kiszámításánál, amelyeket az uniós panaszosok egyikének teljesítettek a vizsgálati időszakban, mivel ezek az értékesítések jelentős mennyiségekről szóltak, erőteljesen nyomott árakon. Ugyanakkor nincs jogi indoka annak, hogy az érintett termékek e kiviteleit miért ne lehetne figyelembe venni a dömpingkülönbözet kiszámításánál. Ezért mindkét exportáló gyártó kérelmét elutasították.

(23)

Mindkét exportáló gyártó kérte az átváltási árfolyam kiigazítását, azzal érvelve, hogy az indiai rúpiát (INR) 2009-től tartósan felértékelték az euróval (EUR) szemben, ezért ez torzíthatja a dömpinggel kapcsolatos számításokat. A kérelem olyan értékesítésekre vonatkozott, amelyeket 2010 januárjától EUR-ban teljesítettek, és arra irányult, hogy az ezen értékesítések INR-re történő átváltására használt árfolyam, azaz az értékesítés hónapjában érvényes árfolyam helyett a két hónappal korábbi árfolyamot vegyék figyelembe. A 2. cikk (10) bekezdésének j) pontja bizonyos körülmények között valóban lehetőséget biztosít az átváltási árfolyam kiigazítására. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az INR felértékelésére csak a vizsgálati időszak második felében került sor. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy mindkét indiai vállalat gyakran, rendszeres időközönként emelte árait a fő uniós vevőivel szemben az érintett időszakban, és hogy a panaszosok által az Unióban alkalmazott árak szintén folyamatosan emelkedtek a vizsgálati időszak második felében. Ezért nem bizonyított egyértelműen, hogy az INR felértékelése nem tükröződött időszerűen az indiai exportáló gyártók által uniós vevőikkel szemben megállapított árakban, vagy hogy az a dömpinggel kapcsolatos számítások során alkalmazott jogellenes szankciót jelentett volna. Ezért mindkét vállalat kérelmét elutasították.

(24)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítására az együttműködő indiai exportáló gyártók esetében úgy került sor, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították a súlyozott átlagos exportárral.

(25)

A panaszban szereplő, illetve az együttműködő indiai exportáló gyártóktól kapott információk alapján, és figyelembe véve a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, megállapítható, hogy az érintett terméknek Indiában nincs más gyártója. Ezért az India esetében megállapítandó országos dömpingkülönbözetnek meg kell egyeznie az együttműködő exportáló gyártók esetében megállapított legmagasabb dömpingkülönbözettel.

(26)

Ez alapján az ideiglenes dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(27)

A rendes érték meghatározásához először minden egyes exportáló gyártó tekintetében megállapították, hogy a hasonló termék független vevők számára történő belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e az Unióba irányuló exportértékesítés összmennyiségéhez képest. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítés akkor tekinthető reprezentatívnak, ha az érintett termék belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportértékesítése összmennyiségének 5 %-át. Megállapították, hogy a hasonló termék egyes exportáló gyártók általi belföldi összértékesítése reprezentatív.

(28)

A valamely exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített minden olyan terméktípus esetében, amelyeket az Unióba irányuló exportra eladott terméktípussal közvetlenül összevethetőnek találtak, megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi értékesítések kellően reprezentatívak voltak-e. Valamely terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszakban a terméktípus érintett exportáló gyártó által belföldön független vevőknek értékesített teljes mennyisége legalább 5 %-a volt az általa uniós exportra értékesített hasonló terméktípus teljes mennyiségének.

(29)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy az egyes terméktípusok belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítésnek tekinthetők-e. Ezt olyan módon állapították meg, hogy az érintett termék minden egyes exportált típusára meghatározták a vizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(30)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített mennyiségének több mint 80 %-át az egységköltségnél többért értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga legalább az egységnyi előállítási költség szintjén volt, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus teljes értékesítési mennyiségére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(31)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus vizsgálati időszak alatti, kizárólag nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(32)

Ha az exportáló gyártó nem értékesítette az adott terméktípust belföldön, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozták meg.

(33)

Ha a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján számították ki, az eladási, általános és adminisztratív költségek és a nyereség összege az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének bevezető fordulata szerint az exportáló gyártó hasonló termékének előállítására és a rendes kereskedelmi forgalom során történő értékesítésére vonatkozó tényleges adatokon alapult.

(34)

Az exportáló gyártó vagy közvetlenül független vevők számára, vagy a Szingapúrban vagy az Unióban található, vele kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül exportálta termékeit az Unióba.

(35)

Azokban az esetekben, amikor az Unióba irányuló exportértékesítés közvetlenül uniós független vevők részére vagy a Szingapúrban található, kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatokon keresztül történt, az exportárakat az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(36)

Amennyiben az exportértékesítéseket egy Unióban található, kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül végezték, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az első független uniós vevő által az e kapcsolatban álló kereskedőknek fizetett viszonteladási ár alapján határozták meg.

(37)

A rendes értéket és az exportáló gyártók exportárait a gyártelepi ár alapján hasonlították össze.

(38)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolják. Ennek alapján a közvetett adók, a fuvarozási, a biztosítási, az anyagmozgatási, a rakodási és a mellékköltségek, a csomagolási költségek és a hitelköltségek, továbbá a jutalékok különbségeit – adott és indokolt esetben – kiigazították.

(39)

Az egyik vállalat a fizikai jellemzőkben rejlő különbségek alapján kért kiigazítást, mivel folyékony és szilárd halmazállapotú vizsgált terméket is exportál az EU-ba, belföldi piacon viszont csak szilárd halmazállapotút értékesít, a folyékony halmazállapotú vizsgált termék ára pedig alacsonyabb, mint a szilárd halmazállapotúé. A vállalat ugyanakkor nem számszerűsítette ezt a kiigazítást. A szilárd és folyékony halmazállapotú vizsgált termék exportárának egyszerű összehasonlítása alapján nem lehet a fizikai jellemzők különbözőségeire tekintettel kiigazítást megadni. Ráadásul a vállalat számviteli rendszere alapján sem lehet megfelelően elkülöníteni a szilárd és a folyékony termék költségkülönbségeit. Ezért nem lehetett az esetleges kiigazítást megbízhatóan kiszámítani, ennélfogva a kérelmet el kellett utasítani.

(40)

A panaszosok azt állították, hogy Indonéziában az energiaköltségeket torzítják a nagyon olcsó és támogatott energiaárak. Ugyanakkor nem nyújtottak be megalapozott információkat arra vonatkozóan, hogy a belföldi és exporttermelés energiaköltségének ilyen torzulása mennyiben érintené a dömpinggel kapcsolatos számításokat. Ezért ezt az állítást elutasították.

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítására az együttműködő indonéz exportáló gyártók esetében úgy került sor, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították a súlyozott átlagos exportárral.

(42)

A panaszban szereplő, illetve az együttműködő indonéz exportáló gyártóktól kapott információk alapján, és figyelembe véve a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, megállapítható, hogy az érintett terméknek Indonéziában nincs más gyártója. Ezért az Indonézia esetében megállapítandó országos dömpingkülönbözetnek meg kell egyeznie az együttműködő exportáló gyártók esetében megállapított legmagasabb dömpingkülönbözettel.

(43)

Ez alapján az ideiglenes dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(44)

A rendes érték meghatározásához először minden egyes exportáló gyártó tekintetében megállapították, hogy a hasonló termék független vevők számára történő belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e az Unióba irányuló exportértékesítés összmennyiségéhez képest. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítés akkor tekinthető reprezentatívnak, ha az érintett termék belföldi értékesítésének összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportértékesítése összmennyiségének 5 %-át. Két együttműködő exportáló gyártó esetében megállapították, hogy a hasonló termék exportáló gyártók általi belföldi összértékesítése reprezentatív. A további egy exportáló gyártó esetében nem állapították meg, hogy sor került volna független vevőknek történő belföldi értékesítésre a vizsgálati időszakban.

(45)

A valamely exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített minden olyan terméktípus esetében, amelyeket az Unióba irányuló exportra eladott terméktípussal közvetlenül összevethetőnek találtak, megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi értékesítések kellően reprezentatívak voltak-e. Valamely terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszakban a terméktípus érintett exportáló gyártó által belföldön független vevőknek értékesített teljes mennyisége legalább 5 %-a volt az általa uniós exportra értékesített hasonló terméktípus teljes mennyiségének.

(46)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy az egyes terméktípusok belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítésnek tekinthetők-e. Ezt olyan módon állapították meg, hogy az érintett termék minden egyes exportált típusára meghatározták a vizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(47)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített mennyiségének több mint 80 %-át az egységköltségnél többért értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga legalább az egységnyi előállítási költség szintjén volt, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus teljes értékesítési mennyiségére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(48)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus vizsgálati időszak alatti, kizárólag nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(49)

Ha az exportáló gyártó nem értékesítette az adott terméktípust belföldön, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozták meg.

(50)

Ha a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján számították ki, az eladási, általános és adminisztratív költségek és a nyereség összege az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének bevezető fordulata szerint az exportáló gyártó hasonló termékének előállítására és a rendes kereskedelmi forgalom során történő értékesítésére vonatkozó tényleges adatokon alapult.

(51)

Azon exportáló gyártó tekintetében, amely nem értékesített belföldön a vizsgálati időszakban, az eladási, általános és adminisztratív költségek és a nyereség összege az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése a) pontjának értelmében a vizsgálat alá vont másik két exportáló gyártó tekintetében a hasonló termék előállítására és a malajziai piacon való értékesítésére vonatkozóan megállapított tényleges összegek súlyozott átlagán alapult.

(52)

Az exportáló gyártó vagy közvetlenül független vevők számára, vagy az Unióban található, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül exportálta termékeit az Unióba.

(53)

Azokban az esetekben, amikor az Unióba irányuló exportértékesítés közvetlenül független vevők részére történt, az exportárakat az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(54)

Amennyiben az exportértékesítéseket egy Unióban található, kapcsolatban álló vállalaton keresztül végezték, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az első független uniós vevő által az e kapcsolatban álló vállalatnak fizetett viszonteladási ár alapján határozták meg.

(55)

A rendes értéket és az exportáló gyártók exportárait a gyártelepi ár alapján hasonlították össze.

(56)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolják. Ennek alapján a fuvarozási, a biztosítási, az anyagmozgatási, a rakodási és a mellékköltségek, a csomagolási költségek és a hitelköltségek kiigazításait – adott és indokolt esetben – elvégezték.

(57)

Egy malajziai exportáló gyártó azt állította, hogy az Unióban található, vele kapcsolatban álló vállalat valójában a gyártó exportrészlege. Ennek alapján a vállalat azt állította, hogy a gyártelepi ár megállapításakor túlzott levonásokat alkalmaznának, ha teljes mértékben kiigazítanák az eladási, általános és adminisztratív költségeket, valamint a nyereségeket az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján. E tekintetben a Bizottság megállapította, hogy a számlákat a kapcsolatban álló vállalat állította ki az uniós vevők számára, és az uniós vevők által teljesített kifizetések is a kapcsolatban álló vállalathoz érkeztek be. Azt is fontos megjegyezni, hogy a kapcsolatban álló vállalat értékesítéseire felárat számítottak fel. A kereskedő pénzügyi elszámolásai is azt tükrözték, hogy ő viselte a behozatal és a viszonteladás között felmerült rendes eladási, általános és adminisztratív költségeket. Ebből tehát inkább az tűnik ki, hogy a kapcsolatban álló vállalat valójában az importőr tipikus feladatait látja el. Ennek alapján a vállalat állítását a Bizottság elutasította.

(58)

A panaszosok Malajziára vonatkozóan is benyújtották ugyanazt, a (40) preambulumbekezdésben említett, az energiaköltségekkel kapcsolatos állítást, amelyet Indonézia tekintetében. Ezt az állítást ugyanazokból az okokból szintén elutasították.

(59)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítására az együttműködő malajziai exportáló gyártók esetében úgy került sor, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították a súlyozott átlagos exportárral.

(60)

A panaszban szereplő, illetve az együttműködő malajziai exportáló gyártóktól kapott információk alapján, és figyelembe véve a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, megállapítható, hogy az érintett terméknek Malajziában nincs más gyártója. Ezért a Malajzia esetében megállapítandó országos dömpingkülönbözetnek meg kell egyeznie az együttműködő exportáló gyártók esetében megállapított legmagasabb dömpingkülönbözettel.

(61)

Ez alapján az ideiglenes dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(62)

A vizsgálati időszak alatt a hasonló terméket két ismert és néhány egyéb nagyon kis gyártó állította elő az Unióban. Az uniós gyártókról rendelkezésre álló információkat, beleértve a panaszban szolgáltatott, illetve a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat is, felhasználták a teljes uniós előállítás megállapítására. Ezen az alapon a teljes uniós előállítás becsült mértéke körülbelül 400 000– 500 000 tonna volt a vizsgálati időszakban. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós előállítást képviselő uniós gyártók alkotják.

(63)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a panaszosok egyikét nem lehet az uniós gazdasági ágazat szereplőjének tekinteni, mivel ez a vállalat importálta az érintett terméket a vizsgálati időszakban. Bebizonyosodott ugyanakkor, hogy az e vállalat által a vizsgálati időszakban az érintett országokból behozott termékek százalékos aránya meglehetősen alacsony volt, ennélfogva jelentéktelen a hasonló termék általa történő előállításához képest. Ráadásul ezek a behozatalok főként ideiglenes jellegűek voltak. Megerősíthető tehát, hogy e vállalat fő tevékenysége a vizsgált termék előállítása és értékesítése az EU-ban, valamint fő érdekeltsége megegyezik az uniós gyártókéval. Ebből következően ideiglenesen megállapítható, hogy ez az állítás nem igazolható.

(64)

A fogyasztást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon teljesített összes értékesítésből, a kötött felhasználásból és az összes behozatalból kiindulva (az Eurostattól származó adatok alapján) állapították meg. Mivel az Eurostat adatai néhány olyan termékre is kiterjednek, amelyek nem egyeznek meg az érintett termékkel, el kellett végezni a megfelelő kiigazításokat. Az információk a bizalmas adatkezelés érdekében indexekben (2007 = 100) szerepelnek.

(65)

A figyelembe vett időszakban az uniós fogyasztás 2 %-kal esett vissza. A fogyasztás 2007 és 2008 között 2,2 %-kal emelkedett, majd 2008 és 2009 között 4,8 %-kal esett vissza. 2009-től a vizsgálati időszak végéig a fogyasztás 4,6 %-kal növekedett.

(66)

A gazdasági visszaesés is hozzájárult a fogyasztás 2008-tól kezdődő csökkenéséhez, mivel az érintett termék felhasználói ebben az időszakban a termékeik iránti kereslet visszaesését tapasztalhatták. A vizsgálati időszak kezdetekor a piaci helyzet valamelyes javulni kezdett, ez azt eredményezte, hogy az érintett termék iránti kereslet 2009 első feléhez képest növekedett.

(67)

A Bizottság mérlegelte, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatal hatásait az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében rögzített kritériumok alapján összesítve kell-e értékelni. E cikk előírja, hogy amikor egyszerre két vagy több országból érkező termék behozatala képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, az ilyen behozatal hatásait csak akkor lehet összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy a) az egyes országokból származó behozatalra megállapított dömpingkülönbözet magasabb az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minimum százaléklábnál, és az egyes országokból származó behozatal mennyisége sem elhanyagolható, valamint b) az importtermékek közötti verseny feltételeit, valamint az importtermékek és a hasonló közösségi termékek közötti verseny feltételeit figyelembe véve a behozatal hatásainak összesített értékelése helyénvaló.

(68)

Az egyes érintett országokból érkező behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözetek meghaladják az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minimum százaléklábat, azaz az exportárak 2 %-át, és az egyes érintett országokból érkező behozatal mennyisége az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdésében megállapított 1 %-os piaci részesedési határérték fölött van.

(69)

A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy a dömpingelt behozatalok, valamint a dömpingelt behozatal és a hasonló uniós termék között hasonlóak voltak a versenyfeltételek. Megállapították, hogy az összes érintett országban alkalmazott átlagos behozatali ár csökkent a figyelembe vett időszakban, és ugyanazt a tendenciát követte. Emellett az érintett országokból behozott vizsgált termék minden tekintetben hasonló és felcserélhető volt, és hasonló uniós értékesítési csatornákon keresztül, ugyanazon feltételekkel került értékesítésre, tehát mind egymással, mind az Unióban előállított vizsgált termékkel versenyben volt.

(70)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az összesített értékelés minden követelménye teljesült, és ennek megfelelően az érintett országokból származó dömpingelt behozatal hatásait a kár elemzése céljából együttesen kell értékelni.

(71)

A figyelembe vett időszakban az érintett országokból származó behozatal mennyisége jelentősen, 57 %-kal nőtt. A legnagyobb növekedésre 2007 és 2008 között került sor, amikor a behozatal 58 %-kal emelkedett. A behozatal ezt követően, 2009-ben mérséklődött, majd a vizsgálati időszakban ismételten a 2008. évi szintre emelkedett.

(72)

Az érintett országból származó behozatal átlagára erőteljesen ingadozott a figyelembe vett időszakban, és összességében 6 %-kal csökkent. Az érintett országokból származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszak egészében elmaradt a világ többi része és az uniós ágazat által alkalmazott ártól, így növekedett az érintett országok piaci részesedése.

(73)

Az érintett országok piaci részesedése a figyelembe vett időszak során jelentősen, 54 %-kal emelkedett. A legnagyobb növekedésre 2007 és 2008 között került sor. A gazdasági válság során a behozatal mérséklődése volt megfigyelhető, aminek következtében az érintett országok piaci részesedése 2 %-kal csökkent 2008 és 2009 között, azonban a figyelembe vett időszak végére e piaci részesedés ismételten növekedett.

(74)

Az áralákínálás vizsgálatának céljából az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási ár gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát hasonlították össze az Unió piacán az első független vevőnek eladott, az érintett országokból behozott termékek azon megfelelő súlyozott átlagárával, amelyet a meglévő vámtételek és a behozatalt követő költségek miatt megfelelően kiigazított CIF-paritás alapján állapítottak meg. A kereskedelem azonos szintjén történő tranzakcióknak a szükséges kiigazítások utáni, engedményekkel és visszatérítésekkel csökkentett árát hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményei az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak alatti eladási árainak százalékában kifejezve jelentős (16 %-ig terjedő) ár-alákínálási különbséget jeleztek. Ezek az ár-alákínálási különbségek az Uniós piacon érdekelt országokból érkező behozatalból eredő árnyomásból fakadnak.

(75)

Érintett országonként az alákínálási különbségek a következők voltak:

(76)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében, a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás vizsgálata magában foglalta – az uniós gazdasági ágazat helyzetének 2007-től a vizsgálati időszak végéig történő felmérése céljából – valamennyi gazdasági mutató értékelését.

(77)

2007-től 2009-ig az uniós előállítás jelentősen, 23 %-kal csökkent, majd 2009 és a vizsgálati időszak vége között kismértékben javult, így összességében 17 %-os csökkenés volt tapasztalható a figyelembe vett időszakban. Meg kell jegyezni, hogy bár az uniós fogyasztás körülbelül 5 %-kal csökkent 2008 és 2009 között, ugyanezen időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése jóval nagyobb mértékben, 15 %-kal esett vissza, és az uniós fogyasztás a vizsgálati időszakban tapasztalt növekedése ellenére sem emelkedett.

(78)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása hozzávetőleg 2 %-kal csökkent. A 2008. évi 9 %-os növekedést követő években csökkentették a kapacitást, így a figyelembe vett időszakban összességében 2 %-os kapacitáscsökkenést tapasztaltak.

(79)

Ugyanakkor a csökkenő termelési mennyiség mellett a rendelkezésre álló kapacitás kihasználása is csökkent 15 %-kal a figyelembe vett időszakban. A legnagyobb visszaesésre 2009-ben, az általános gazdasági válság során került sor, ezt kismértékű növekedés követte a vizsgálati időszakban.

(80)

Az alábbi táblázat értékesítési adatai az uniós piacon az első független vevő részére értékesített mennyiségekre és eladási értékekre vonatkoznak.

(81)

Az értékesítési mennyiség 18 %-kal, a piaci részesedés 12 %-kal csökkent 2007 és a vizsgálati időszak között. A figyelembe vett időszak kezdetekor, 2007 és 2008 között az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége 15 %-kal csökkent, és a piaci részesedés 12 %-át is elvesztették, annak ellenére, hogy az uniós fogyasztás emelkedett. 2009-ben visszaesett az uniós fogyasztás, ami az értékesítési mennyiség tekintetében további, 6,5 %-os veszteséget jelentett az uniós gazdasági ágazat számára. A vizsgálati időszakban az uniós fogyasztás emelkedésével kismértékben az uniós értékesítés is növekedett. A piaci részesedés azonban változatlan maradt 2008 és a vizsgálati időszak vége között.

(82)

Az árak jelentősen, 20 %-kal emelkedtek 2007 és 2008 között. Meg kell jegyezni, hogy az exportáló gyártók ugyancsak emelték áraikat ebben az időszakban, jóllehet az uniós gazdasági ágazatnál jóval csekélyebb mértékben.

(83)

2009-ben az uniós gazdasági ágazatnak csökkentenie kellett az árait, hogy reagáljon az érintett országokból származó megnövekedett behozatal miatti nyomásra. 2008-ban az ezen országokból származó behozatal 57 %-kal nőtt, áraik pedig jelentősen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat nem tudta ugyanarra a szintre csökkenteni az árait, mint az exportáló gyártók.

(84)

A vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat a 2009. évi árszintet tartotta, így az árak összességében 7 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszakban.

(85)

Az uniós gazdasági ágazat készletei a figyelembe vett időszak során 33 %-kal csökkentek. A készletek különösen 2008 és a vizsgálati időszak között csökkentek jelentősen, 51 %-kal.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat leépítésének hatására a munkavállalók száma 13 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A munkavállalónkénti munkaerőköltségek kismértékben, 6 %-kal növekedtek ugyanebben az időszakban. Ez természetes növekedésnek tekinthető, és elmarad a figyelembe vett időszakban tapasztalható inflációs rátától.

(87)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét úgy állapították meg, hogy a hasonló termék értékesítéséből származó, adózás előtti nettó hasznot (ebben az esetben veszteséget) az említett értékesítések forgalmának százalékában fejezték ki. Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat nyereségessége negatív volt az érintett időszak kezdete, azaz 2007 óta, és a figyelembe vett időszakban a veszteség jelentősen növekedett. A veszteségek a 2008. évi csökkenés után 2009-ben, az általános gazdasági válság idején ismét nagymértékben növekedtek. A gazdaság vizsgálati időszakban tapasztalt fellendülése ugyanakkor lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a forgalmi veszteségeit mérsékelje, amely még mindig messze elmaradt a pozitív nyereségszintektől.

(88)

A pénzforgalomban tapasztalható tendencia – ami a gazdasági ágazatnak azon képessége, hogy saját maga finanszírozza a tevékenységeit – nagymértékben tükrözi a nyereségesség alakulását. A pénzforgalom negatív volt 2007-ben, és jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban. Ugyanez mondható el a beruházások megtérüléséről is, amely a figyelembe vett időszak során – az uniós gazdasági ágazat által elért negatív eredményekkel összhangban – hasonlóan negatív volt.

(89)

A fentiek következményeként az uniós gazdasági ágazat beruházásra való képessége korlátozódott, mivel a pénzforgalma a figyelembe vett időszak alatt jelentősen romlott. Ennek következtében a beruházások hozzávetőleg 35 %-kal estek vissza az említett időszakban.

(90)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós fogyasztás többé-kevésbé változatlan maradt. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége 18 %-kal, piaci részesedése 12 %-kal esett vissza.

(91)

Figyelembe véve az érintett országokból származó dömpingelt behozatal mennyiségét, piaci részesedését és árát, a tényleges dömpingkülönbözetek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(92)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kármutatók többsége – például a termelés (– 17 %), a kapacitáskihasználás (– 13 %), az értékesítési mennyiség (– 18 %), a piaci részesedés (– 12 %) és a foglalkoztatottság (– 14 %) – kedvezőtlenül alakult a figyelembe vett időszakban. Emellett jelentősen romlottak az uniós ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók, például a pénzforgalom és a nyereségesség. Ez azt jelenti, hogy az uniós ágazat tőkebevonási képessége korlátozott maradt, különösen a vizsgálati időszakban.

(93)

A fentiek figyelembevételével azt a következtetést lehetett levonni, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

(94)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az érintett termék érintett országokból származó dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt az uniós gazdasági ágazatnak, amely jelentősnek minősíthető. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, az uniós gazdasági ágazatot ugyanabban az időben kárral fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne lehessen a dömpingelt behozatalnak tulajdonítani.

(95)

A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy az Unió fogyasztása szinte változatlan volt a figyelembe vett időszakban, míg az érintett országokból származó dömpingelt behozatal mennyisége jelentősen, mintegy 57 %-kal növekedett.

(96)

Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal nyomás alatt tartotta az uniós gazdasági ágazatot, főként 2008-ban, amikor e behozatal 58 %-kal nőtt. Ebben az évben az érintett országok által alkalmazott árak az Eurostat adatai alapján lényegesen elmaradtak az uniós gazdasági ágazat áraitól. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése körülbelül 12 %-kal csökkent, míg az érintett országoké 54 %-kal növekedett.

(97)

E nyomásra reagálva az uniós gazdasági ágazat csökkentette az árait 2009-ben. Jóllehet az érintett országokból származó behozatal mennyisége csökkent (– 6,7 %) a gazdasági visszaeséssel és az uniós piac szűkülésével egyidejűleg, a behozatali ár nagyobb mértékben csökkent az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árnál, ezért az uniós gazdasági ágazat nem tudta visszaszerezni elveszített piaci részesedését.

(98)

A vizsgálati időszakban az uniós piacnak tovább kellett csökkenteni árait, jóllehet az érintett országok által alkalmazott áralákínálás még mindig 3 %-os volt az ellenőrzött exportadatok alapján. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége (+ 4,3 %) és eladási értéke (+ 3,9 %) kismértékben emelkedett, ám annak ellenére, hogy csökkent az érintett országok által alkalmazott behozatali árhoz viszonyított árkülönbség, az uniós gazdasági ágazat nem tudta kihasználni a fogyasztás növekedését, és piaci részesedése nem változott. Eközben az érintett országokból származó behozatal mennyisége és ezen országok piaci részesedése a vizsgálati időszakban tovább növekedett (előbbi 6,6 %-kal, utóbbi 2 %-kal).

(99)

Az okozati összefüggés keretében vizsgált további tényezők a következők voltak: a más országokból származó behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye és a gazdasági válság hatása.

(100)

Az Eurostat adatai alapján a vizsgálat alá nem vont harmadik országokból származó vizsgált termék Unióba történő behozatalának a mennyisége 7 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszak során. Ezeknek az országoknak a piaci részesedése szintén 9 %-kal csökkent.

(101)

E behozatalok átlagára magasabb volt mind az érintett országok exportáló gyártói által alkalmazott áraknál, mind az uniós gazdasági ágazat árainál.

(102)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy az ezen harmadik országokból származó behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(103)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési mennyisége 55 %-kal esett vissza. E visszaesés hatásait azonban részben az kompenzálta, hogy az átlagos eladási egységár 71 %-kal növekedett ugyanebben az időszakban, így az exportértékesítés értéke csak 24 %-kal csökkent. Mindezek alapján, valamint figyelembe véve, hogy az exportértékesítés az összes értékesítés mindössze 5 %-át tette ki a vizsgálati időszakban, a Bizottság arra az ideiglenes következtetésre jutott, hogy az exportteljesítmény nem szünteti meg az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az érintett országokból származó behozatal közötti okozati összefüggést.

(104)

A gazdasági válság hozzájárult az uniós fogyasztás visszaeséséhez és az árnyomáshoz. A vizsgált termék iránti kisebb kereslet az uniós gazdasági ágazat termelésének visszaesését eredményezte, emellett részben hozzájárult az eladási árak leszorításához.

(105)

Rendes gazdasági körülmények között és az erőteljes árnyomás hatásának hiányában, illetve a dömpingelt behozatali szint emelkedésének hiányában az uniós gazdasági ágazatnak okozhatott volna némi nehézséget, hogy megbirkózzon a fogyasztás csökkenésével és az állandó egységnyi költségek emelkedésével, amely a 2007 és a vizsgálati időszak között tapasztalt alacsony kapacitáskihasználtság eredményeképp lépett fel. A dömpingelt behozatalok azonban felerősítették a gazdasági visszaesés hatását, és lehetetlenné tették a költség feletti áron történő értékesítést.

(106)

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az uniós kereslet gazdasági válság okozta visszaesése hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz. A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy ez nem szünteti meg az érintett országokból származó olcsó dömpingelt behozatallal kapcsolatban megállapított okozati összefüggést.

(107)

A fenti elemzés bebizonyította, hogy a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt az érintett országokból származó olcsó dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése. Ezenfelül megállapították, hogy a behozatalt az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán hasonló termékekért felszámított áraknál alacsonyabb dömpingáron bonyolították le.

(108)

Az érintett országokból származó olcsó dömpingelt behozatal mennyiségének és piaci részesedésének növekedése egybeesett az uniós fogyasztás általános és folyamatos csökkenésével a figyelembe vett időszakban, valamint az uniós gyártók piaci részesedését érintő, ugyanebben az időszakban bekövetkező kedvezőtlen változással. Ráadásul 2008-tól az általános gazdasági lassulás és az uniós fogyasztás csökkenése mellett az érintett országok exportőreinek áraik csökkentésével sikerült fenntartaniuk piaci részesedésüket úgy, hogy még mindig alákínáltak az uniós árnak. Megfigyelhető volt ugyanakkor egy további, az Unió piaci részesedését és gazdasági helyzetének főbb mutatóit befolyásoló kedvezőtlen fejlemény. A figyelembe vett időszakban a folyamatosan az uniós árak alá kínáló országokból, azaz Indiából, Indonéziából és Malajziából származó olcsó dömpingelt behozatal áradatának eredményeként visszaesett az uniós gazdasági ágazat nyereségessége, ezért súlyos veszteségek érték a vizsgálati időszakban.

(109)

Az uniós gazdasági ágazatnak vélhetően kárt okozó egyéb ismert tényezők vizsgálata arra világított rá, hogy ezek a tényezők nem olyanok, hogy megszüntethetnék az érintett országokból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett károk között megállapított okozati összefüggést.

(110)

A fenti elemzés alapján – amely megfelelően megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatását és a dömpingelt behozatal káros hatását – a Bizottság azt az ideiglenes következtetést vonta le, hogy az Indiából, Indonéziából és Malajziából származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(111)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikke alapján megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére fennáll-e olyan kényszerítő erejű ok, amely alapján azt kellene megállapítani, hogy ebben a konkrét esetben az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadása nem szolgálná az Unió érdekét. Az uniós érdek elemzése valamennyi érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazatnak, az importőröknek és az érintett termék felhasználóinak érdekeit is.

(112)

Az uniós ágazat az Indiából, Indonéziából és Malajziából származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedett. Fontos emlékeztetni arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a legtöbb kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott. A behozatal különösen az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatókat, egyebek között a pénzforgalmat, a beruházások megtérülését és a nyereségességet befolyásolta nagymértékben. Intézkedések hiányában nagyon valószínű az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének további romlása.

(113)

Az ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése várhatóan helyreállítaná az uniós piacon a hatékony kereskedelem feltételeit, és lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a vizsgált termék árát hozzáigazítsa a különféle összetevők költségeihez és a piaci feltételekhez. Az ideiglenes intézkedések meghozatala várhatóan lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a figyelembe vett időszak alatt elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét visszanyerje, ami további kedvező hatással lenne gazdasági helyzetére és nyereségességére.

(114)

A Bizottság ezért megállapította, hogy az Indiából, Indonéziából és Malajziából származó vizsgált termék behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(115)

21 importőr számára küldtek ki kérdőíveket. A vizsgálatban csak két importőr működött együtt, mindkettő az Egyesült Királyságban működik; az érintett országokból származó behozatalból való együttes részesedésük 0,3 %-ot ért el a vizsgálati időszakban. A két importőr közül csak a nagyobbat látogatták meg. Ez az importőr azonban a helyszínen nem engedte meg a könyveibe való betekintést, így a releváns információkat nem lehetett ellenőrizni. Egyértelmű volt ugyanakkor, hogy noha a dömpingellenes intézkedések növelnék e vállalat költségeit, tevékenysége szempontjából nem jelentenének súlyos problémákat, még a vevőkör megtartása mellett sem, vagy szükség esetén a tevékenységi kör megváltoztatása esetén sem.

(116)

A rendelkezésre álló információ alapján megállapítható volt, hogy noha az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése hátrányosan érintené a fent említett importőrt, ez az importőr olyan helyzetben lenne, hogy költségtöbbletét átháríthatná a vevőire, illetve átállhatna más beszerzési forrásokra. Ezért az ideiglenes intézkedések elrendelése nem járna túlzottan kedvezőtlen hatással az importőrökre.

(117)

A vizsgált termék felhasználói nagy érdeklődést mutattak ezen eset iránt. A 97 megkeresett felhasználó közül 21 együttműködött a vizsgálat során. Az együttműködő felhasználók az érintett termék uniós behozatalának 25 %-át képviselték a vizsgálati időszakban. E vállalatok az Unióban mindenütt megtalálhatók, és a tisztálkodószerek, háztartási szerek és ipari tisztítószerek ágazatában tevékenykednek.

(118)

A 21 vállalatból ötnél tettek látogatást; ezek az érintett országokból származó vizsgált termék uniós összbehozatalának 18 %-át adták a vizsgálati időszakban. Az ellenőrzött információkból az tűnik ki, hogy a vizsgált termék e vállalatok termelési struktúráinak költségeiből jelentős részt, a végterméktől függően 10–20 %-ot tesz ki.

(119)

A meglátogatott öt vállalatból három esetében az összes munkavállaló 15 %-a dolgozik az érintett terméket felhasználó ágazatban, egy vállalat esetében ez a százalékos arány 70 %, míg a másik esetében nem lehetett megállapítani a vállalat összetett struktúrája és a termékskála változatossága miatt.

(120)

A vizsgálati időszakban a vizsgált terméket használó tevékenységek összes üzleti tevékenységből való átlagos részesedése 22 % volt a meglátogatott vállalatokban, míg az e tevékenységi kör átlagos haszonkulcsa 6 % volt. Mindezek alapján és tekintettel a javasolt intézkedések viszonylagos enyheségére, a Bizottság úgy becsülte, hogy az érintett országokból származó behozatallal szemben elrendelt ideiglenes dömpingellenes intézkedések hatása összességében elég csekély marad. Néhány felhasználó azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése a vizsgált termék hiányát eredményezheti az Unióban, tekintve, hogy csak két nagy uniós gyártó létezik, a vizsgált termék iránti kereslet pedig egyre növekszik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a javasolt intézkedések viszonylagos enyhesége miatt nem kizárt a vizsgált termék érintett országokból történő behozatala sem. Ráadásul a két uniós gyártó nem használta ki teljes kapacitását a figyelembe vett időszakban. Emellett behozatalra lehetőség van más olyan harmadik országokból is, amelyek nem állnak ilyen intézkedések hatálya alatt. Ezért ezt az érvelést elutasították.

(121)

A fentiek alapján, még ha az érintett országokból származó behozatalra megállapított intézkedések a legtöbb felhasználóra kedvezőtlen hatással is vannak, az összhatás csekélynek tűnik. Ezért a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala elleni dömpingellenes intézkedéseknek nagy valószínűséggel nem lesznek jelentősen kedvezőtlen hatással az érintett termék felhasználóira.

(122)

A fenti szempontokat figyelembe véve a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az uniós érdekre vonatkozó rendelkezésre álló információk alapján nincsenek kényszerítő erejű okok az érintett országokból származó vizsgált termék behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések elrendelésével szemben.