2011.3.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/2

A TANÁCS 296/2011/EU RENDELETE

(2011. március 25.)

a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 204/2011/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011/137/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. március 23-i 2011/178/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság közös javaslatára,

mivel:

(1)

A 2011/178/KKBP határozat többek között további korlátozó intézkedéseket ír elő Líbiával kapcsolatban, ideértve a líbiai légtérben közlekedő légi járatokat érintő tilalmat, a líbiai repülőgépek uniós légtérben történő közlekedésének tilalmát, valamint a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. február 28-i 2011/137/KKBP tanácsi határozattal (2) bevezetett intézkedésekkel kapcsolatos további rendelkezéseket, ideértve egy rendelkezést annak biztosításáról, hogy ezen intézkedések ne érintsék Líbiában a humanitárius műveleteket.

(2)	Ezen intézkedések közül néhány az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozik és a végrehajtásukhoz ezért uniós szintű jogszabály szükséges, különösen a tagállamok mindegyikében tevékenykedő gazdasági szereplők által történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából.

(3)	A 204/2011/EU tanácsi rendeletet (3) ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek az elfogadása napján hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 204/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

(1) Tilos:

az Európai Unió közös katonai listáján (*1) (a közös katonai lista) felsorolt árukkal és technológiával, a felsorolt áruk rendelkezésre bocsátásával, előállításával, karbantartásával és használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás bármilyen líbiai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Líbiában történő felhasználásra;

b)	az I. mellékletben felsorolt, belső elnyomás céljából felhasználható felszereléssel kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás vagy közvetítői szolgáltatás bármilyen líbiai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Líbiában történő felhasználásra;

a közös katonai listán vagy az I. mellékletben felsorolt árukkal és technológiával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása – beleértve különösen az említett termékek értékesítésével, szállításával, átadásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást – bármely líbiai személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Líbiában történő felhasználásra;

d)	a felfegyverzett zsoldos személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás, finanszírozás vagy pénzügyi támogatás, közvetítői vagy szállítási szolgáltatás nyújtása Líbiában vagy líbiai felhasználás céljából;

e)	az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy eredménye az a)–d) pontban említett tilalmak megkerülése.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az abban foglalt tilalmak nem alkalmazandók a kizárólag humanitárius vagy védelmi célokra szánt, halált nem okozó katonai felszereléshez kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, finanszírozásra vagy pénzügyi támogatásra, vagy fegyverek és azokhoz kapcsolódó anyagok egyéb értékesítésére és szállítására, amennyiben azt a szankcióbizottság előzetesen jóváhagyta.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a IV. mellékletben felsorolt tagállami, hatáskörrel rendelkező hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelésekhez kapcsolódó technikai segítségnyújtást, finanszírozást és pénzügyi támogatást, ha megállapítják, hogy az ilyen felszereléseket kizárólag humanitárius vagy védelmi célú felhasználásra szánják.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, a IV. mellékletben felsorolt tagállami, hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélyezhetik a közös katonai listán szereplő árukhoz és technológiához, vagy a belső elnyomás céljából felhasználható felszerelésekhez kapcsolódó technikai segítségnyújtást, finanszírozást vagy pénzügyi támogatást Líbiában személyek, szervezetek vagy szervek számára, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy véli, hogy ennek engedélyezésére szükség van Líbiában a polgárok vagy támadás veszélye alatt álló polgárok lakta területek védelméhez, feltéve, hogy az érintett tagállam arról előzetesen értesítette az Egyesült Nemzetek főtitkárát.

(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az Egyesült Nemzetek személyzete, az Európai Unió vagy tagállamai személyzete, a média képviselői és a humanitárius és fejlesztési szervezetek munkatársai és kísérő személyzete által, kizárólag személyes használatukra, átmeneti jelleggel Líbiába exportált védőruházatra, különösen a golyóálló mellényre és a sisakra.

(*1) HL C 69., 2010.3.18., 19. o.” "

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„4a. cikk

(1) A Líbiában nyilvántartásba vett, vagy líbiai állampolgárok vagy vállalatok tulajdonában álló vagy általuk működtetett valamennyi légi járműnek vagy légi fuvarozónak tilos:

a)	átrepülni az Unió területe felett;

b)	bármilyen célból megállni az Unió területén; vagy

c)	légi szolgáltatást működtetni az Unióba vagy az Unióból,

kivéve az adott járat szankcióbizottság általi előzetes jóváhagyása vagy kényszerleszállás esetén.

(2) Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az (1) bekezdésben említett tilalom megkerülése.

4b. cikk

(1) Az Unióban közlekedő, uniós polgárok vagy valamely tagállam joga szerint bejegyzett vagy létesült szervezetek tulajdonában álló vagy általuk működtetett valamennyi légi járműnek vagy légi fuvarozónak tilos:

a)	átrepülni Líbia területe felett;

b)	bármilyen célból megállni Líbia területén; vagy

c)	légi szolgáltatást működtetni Líbiába vagy Líbiából.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon légi járatokra, amelyek:

i.	kizárólag humanitárius célt szolgálnak, például a segélyszállítmány – ideértve egészségügyi felszerelések, élelmiszerek, humanitárius munkások és kapcsolódó segítségnyújtás – eljuttatását vagy eljuttatásának megkönnyítését;

ii.	a Líbiából történő evakuálásokra;

iii.	az ENSZ BT 1973 (2011) számú határozatának 4. vagy 8. pontja alapján engedélyt kaptak; vagy

iv.	az ENSZ BT 1973 (2011) számú határozatának 8. pontjával rájuk ruházott engedély alapján eljárva szükségesnek tekintik a líbiai nép védelme érdekében.

3. Tilos az olyan tevékenységekben tudatosan és szándékosan részt venni, amelyeknek célja vagy eredménye az (1) bekezdésben említett tilalom megkerülése.”

A 6. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A II. melléklet tartalmazza az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság által az ENSZ BT 1970 (2011) számú határozatának 22. pontjával vagy az ENSZ BT 1973 (2011) számú határozatának 19., 22. vagy 23. pontjával összhangban megjelölt természetes vagy jogi személyeket, szervezeteket és szerveket.

(2) A III. melléklet tartalmazza a II. mellékletben nem szereplő azon természetes vagy jogi személyeket, szervezeteket és szerveket, akiket (amelyeket) a 2011/137/KKBP tanácsi határozat 6. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a Tanács azonosított mint olyan személyt és szervezetet, aki (amely) részt vett vagy bűnös volt az emberi jogok líbiai személyek ellen irányuló súlyos megsértése elkövetésének elrendelésében, ellenőrzésében vagy más módon történő irányításában, többek között civil lakosságot és létesítményeket érő, légi bombázást is magában foglaló, nemzetközi jogot sértő támadások megtervezésében, parancsba adásában, elrendelésében vagy végrehajtásában való részvétel vagy bűnrészesség által, vagy amely személy, szervezet vagy szerv líbiai hatóság, vagy amely személy, szervezet vagy szerv megsértette az ENSZ BT 1970 (2011) és 1973 (2011) számú határozata vagy e rendelet rendelkezéseit vagy abban részt vett, vagy amely személy, szervezet vagy szerv a fentiek egyikének részéről vagy nevében vagy utasítására járt el, vagy amely szervezet vagy szerv a fentiek vagy a II. mellékletben felsorolt személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonában vagy irányítása alatt áll.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Az olyan, a II. vagy III. mellékletben meg nem jelölt személyek, szervezetek vagy szervek esetében, amelyekben az abban a mellékletekben megjelölt személyek, szervezetek vagy szervek egyike részesedéssel rendelkezik, a megjelölt személy, szervezet vagy szerv pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztására irányuló kötelezettség nem akadályozza meg az említett meg nem jelölt személyeket, szervezeteket vagy szerveket abban, hogy folytassák jogszerű üzleti tevékenységeiket, amennyiben ezen üzlet keretében nem bocsátanak pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat a megjelölt személyek, szervezetek vagy szervek rendelkezésére.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Az 5. cikktől eltérve, a IV. mellékletben felsorolt hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett engedélyezhetik a III. mellékletben felsorolt személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, vagy egyes pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a III. mellékletben felsorolt személyek, szervezetek vagy szervek rendelkezésére bocsátását, amennyiben úgy vélik, hogy erre humanitárius célokból, például segélyszállítmány – ideértve egészségügyi felszerelések, élelmiszerek, villamosenergia-ellátás, humanitárius munkások és kapcsolódó segítségnyújtás – eljuttatása vagy eljuttatásának megkönnyítése, vagy a Líbiából történő evakuálások céljából van szükség. Az érintett tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az e cikk alapján történő engedélyezésekről.”

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Nem teljesíthető semmiféle követelés, beleértve a kártalanításra irányuló vagy egyéb hasonló jellegű követelést – mint például kompenzációs követelés vagy garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelés – a líbiai hatóságok vagy a nevükben eljáró, illetve javukra követeléssel előálló személyek, szervezetek vagy szervek számára olyan szerződések vagy ügyletek tekintetében, amelyeknek a teljesítését közvetlenül vagy közvetve, részben vagy egészben érintették az ENSZ BT 1970 (2011) vagy 1973 (2011) számú határozata értelmében elrendelt intézkedések, beleértve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak vagy az e rendeletben szereplő intézkedések végrehajtása értelmében, az azokban előírtak szerint, vagy azokkal összefüggésben az Unió vagy valamely tagállam által hozott intézkedéseket is.

A természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek részéről semmiféle felelősség nem merülhet fel az általuk ezen rendeletben meghatározott kötelezettségek jóhiszemű végrehajtása során tett cselekmények tekintetében.”

7.	A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában a 4. cikkre történő hivatkozás helyébe az 5. cikkre történő hivatkozás lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

MARTONYI J.

(1) HL L 78., 2011.3.24., 24. o.

(2) HL L 58., 2011.3.3., 53. o.

(3) HL L 58., 2011.3.3., 1. o.

2011.3.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/5

A BIZOTTSÁG 297/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. március 25.)

a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára,

mivel:

(1)

A 178/2002/EK rendelet 53. cikke lehetővé teszi a valamely harmadik országból behozott élelmiszerre és takarmányra vonatkozó, megfelelő uniós szükségintézkedések elfogadását a közegészségnek, az állatok egészségének vagy a környezetnek a védelme érdekében, amennyiben az egyes tagállamok által hozott intézkedésekkel nem lehet eredményesen csökkenteni a kockázatot.

(2)

A fukusimai atomerőműben 2011. március 11-én bekövetkezett balesetet követően a Bizottság arról értesült, hogy egyes, Japánból származó élelmiszertermékek – például a tej és a spenót – radionuklidszintje meghaladja a Japánban az élelmiszerekre vonatkozóan megállapított beavatkozási szintet. Ez a szennyeződés veszélyt jelenthet a közegészségre és az állatok egészségére az Unióban, ezért megelőző intézkedésként helyénvaló sürgősen uniós szintű intézkedéseket hozni a Japánból származó vagy onnan szállított takarmány és élelmiszer – ezen belül a hal és a halászati termékek – biztonságosságának érdekében. Mivel a balesetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni, a jelen helyzetben helyénvaló előírni, hogy az érintett prefektúrákból, valamint az azokat körülvevő pufferzónából származó takarmányra és élelmiszerre a kivitelt megelőző kötelező vizsgálat vonatkozzon, Japán területéről bárhonnan származó takarmány és élelmiszer esetében pedig végezzenek véletlenszerű vizsgálatot.

(3)

A megengedhető legmagasabb határértékeket a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról szóló, 1987. december 22-i 3954/87/Euratom tanácsi rendelet (2), a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a kisebb mennyiségben fogyasztott élelmiszerek radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról szóló, 1989. április 12-i 944/89/Euratom bizottsági rendelet (3) és a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető mértékének megállapításáról szóló, 1990. március 29-i 770/90/Euratom bizottsági rendelet (4) állapította meg.

(4)

Ezen megengedhető legmagasabb határértékek alkalmazását azt követően lehet elrendelni, hogy a Bizottság a radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról szóló, 1987. december 14-i 87/600/Euratom tanácsi határozat (5) vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló, 1986. szeptember 26-i egyezménye szerint olyan nukleáris balesetről értesül, amellyel kapcsolatban feltételezhető, hogy az élelmiszerek és takarmányok radioaktív szennyezettsége el fogja érni vagy már el is érte a megengedett legmagasabb határértéket. Addig is helyénvaló hivatkozási értékként ezeket az előre megállapított megengedhető legmagasabb határértékeket alkalmazni annak elbírálásához, hogy az élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatala elfogadható-e.

(5)	A japán hatóságok arról tájékoztatták a bizottsági szolgálatokat, hogy a Japánból exportált, az érintett régióból származó élelmiszertermékeket megfelelő vizsgálatnak vetik alá.

(6)	A japán hatóságok által végzett vizsgálatokon kívül ésszerű az ilyen behozatal véletlenszerű ellenőrzését is tervbe venni.

(7)

Helyénvaló, hogy a tagállamok az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül és az Európai Unió radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcseréje (ECURIE) révén valamennyi vizsgálati eredményről tájékoztassák a Bizottságot. Az intézkedések felülvizsgálatára e vizsgálati eredmények alapján kerül majd sor.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet olyan, a 3954/87/Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozik, amelyek Japánból származnak vagy azokat onnan szállították, kivéve azokat a termékeket, amelyek 2011. március 28. előtt elhagyták Japánt, valamint azokat a termékeket, amelyeket 2011. március 11. előtt betakarítottak és/vagy feldolgoztak.

2. cikk

Tanúsítvány

1. Az e rendeletben megállapított feltételek az 1. cikkben említett termékek valamennyi szállítmányára vonatkoznak.

2. A harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (6) hatálya alá nem tartozó, a jelen 1. cikkben említett termékek szállítmányait a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról szóló, 2009. július 24-i 669/2009/EK bizottsági rendelet (7) 3. cikkének b) pontja szerinti kijelölt beléptetési helyen kell behozni az Unióba.

3. Az 1. cikkben említett termékek valamennyi szállítmányához nyilatkozatot kell mellékelni, amely igazolja a következőket:

—	a terméket 2011. március 11. előtt betakarították és/vagy feldolgozták, vagy

—	a termék nem Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Jamagata, Niigata, Nagano, Jamanasi, Szaitama, Tokió vagy Csiba prefektúrából származik, vagy

—

amennyiben a termék Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Jamagata, Niigata, Nagano, Jamanasi, Szaitama, Tokió vagy Csiba prefektúrából származik, a termék jód-131, cézium-134 és cézium-137 radionukleid-tartalmának szintje nem haladja meg az 1987. december 22-i 3954/87/Euratom tanácsi rendeletben, az 1989. április 12-i 944/89/Euratom bizottsági rendeletben és az 1990. március 29-i 770/90/Euratom bizottsági rendeletben megállapított megengedhető legmagasabb határértékeket.

4. A (3) bekezdésben említett nyilatkozat mintája a mellékletben található. A nyilatkozatot a japán illetékes hatóságok erre felhatalmazással rendelkező képviselője írja alá, és a (3) bekezdés hatálya alá tartozó termékek esetében a nyilatkozathoz vizsgálati jelentést is mellékelni kell.

3. cikk

Azonosítás

Az 1. cikkben említett termékek valamennyi szállítmánya kód alapján azonosítható, amelyet feltüntetnek a nyilatkozaton, a mintavétel és a vizsgálat eredményeit tartalmazó vizsgálati jelentésen, az egészségügyi bizonyítványon, valamint a szállítmányhoz mellékelt kereskedelmi dokumentumokon.

4. cikk

Előzetes értesítés

A takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozások vagy képviselőik az 1. cikkben meghatározott termékekből álló szállítmányok érkezéséről azok tényleges megérkezése előtt legalább két munkanappal értesítést küldenek az állat-egészségügyi határállomás vagy kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságainak.

5. cikk

Hatósági ellenőrzések

1. Az állat-egészségügyi határállomás vagy kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságai elvégzik az 1. cikkben említett termékek valamennyi szállítmányának okmányellenőrzését és származásellenőrzését, valamint a 2. cikk (3) bekezdésének 3. franciabekezdésében említett termékek szállítmányai legalább 10 %-ának és a 2. cikk (3) bekezdésének 2. franciabekezdésében említett termékek szállítmányai legalább 20 %-ának fizikai vizsgálatát, ezen belül a jód-131, a cézium-134 és a cézium-137 jelenlétének kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatát.

2. A laboratóriumi vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig, legfeljebb 5 munkanapig, a szállítmányt hatósági ellenőrzés alatt tartják.

3. A szállítmányok szabad forgalomba bocsátásának feltétele, hogy a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó vagy képviselője bemutassa a vámhatóságoknak a mellékletben említett, az állat-egészségügyi határállomás vagy kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságai által megfelelő záradékkal ellátott nyilatkozatot, mely tanúsítja, hogy az (1) bekezdésben említett hatósági ellenőrzéseket elvégezték, és amennyiben fizikai ellenőrzéseket kellett végezni, e fizikai ellenőrzések eredményei kedvezőek lettek.

6. cikk

Költségek

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett hatósági ellenőrzések, valamint a meg nem felelés esetén tett további intézkedések költségeit a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó viseli.

7. cikk

Meg nem felelő termékek

A 3954/87/Euratom rendelet 6. cikke értelmében a 3954/87/Euratom rendelet, a 944/89/Euratom rendelet és a 770/90/Euratom rendelet mellékletében említett megengedett legmagasabb határértékeknek nem megfelelő takarmányokat és élelmiszereket nem hozzák forgalomba, hanem biztonságosan ártalmatlanítják, vagy visszaküldik a származási országba.

8. cikk

Jelentések

A tagállamok az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül és az Európai Unió radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcseréje (ECURIE) révén rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a kapott vizsgálati eredményekről.

9. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időtartama

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet hatálybalépésének napjától 2011. június 30-ig kell alkalmazni. A kapott vizsgálati eredmények alapján rendszeresen sor kerül a rendelet felülvizsgálatára.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2) HL L 371., 1987.12.30., 11. o.

(3) HL L 101., 1989.4.13., 17. o.

(4) HL L 83., 1990.3.30., 78. o.

(5) HL L 371., 1987.12.30., 76. o.

(6) HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(7) HL L 194., 2009.7.25., 11. o.

MELLÉKLET

Szövege kép

Nyilatkozat az alábbi terméknek az Európai Unióba történő behozatalához:

… (*)

Szállítmány kódja: …

A nyilatkozat száma: …

A Japánból származó vagy onnan szállított takarmányoknak és élelmiszereknek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló 297/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1) rendelkezései szerint

…(a 2. cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság)

KIJELENTI, hogy a(z)… -ból/-ből (az 1. cikkben említett termékek)

álló szállítmány a következőkből áll: … (szállítmány megnevezése, termék, csomagok száma és típusa, bruttó vagy nettó tömeg);

feladására:… (feladás helye);

… -án/-én (feladás dátuma);

…szállítmányozó által (szállítmányozó megnevezése)

… rendeltetési helyre (rendeltetési hely és ország)

… származási létesítményből (a létesítmény neve és címe) került sor, és amelyet/amelyeket

2011. március 11. előtt betakarítottak és/vagy feldolgoztak,

nem Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Jamagata, Niigata, Nagano, Jamanasi, Szaitama, Tokió vagy Csiba prefektúrából származnak,

Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Jamagata, Niigata, Nagano, Jamanasi, Szaitama, Tokió vagy Csiba prefektúrából származnak, belőlük … án/-én (dátum) mintát vettek, amelyet laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá … -án/-én (dátum) a … (laboratórium neve) a jód-131, a cézium-134 és a cézium-137 radionukleid szintjének meghatározása céljából, és a vizsgálati eredmények megfelelnek a 2. cikk (3) bekezdésében említett megengedett legmagasabb határértékeknek. A vizsgálati jelentés a mellékletben található.

Kelt, …(dátum és hely) …

pecsét és aláírás a 2. cikk (4) bekezdésében említett illetékes hatóság erre felhatalmazott képviselője

Ezt a részt az állat-egészségügyi határállomás vagy kijelölt beléptetési hely illetékes hatósága tölti ki

Az illetékes hatóság engedélyezi, hogy a szállítmányt az Európai Unióban szabad forgalomba bocsátás engedélyezése céljából a vámhatóságnak bemutassák.

(illetékes hatóság, tagállam)

Dátum

Pecsét

Aláírás

(*) Termék és származási ország.

(1) Ez a rendelet.

2011.3.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/15

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2011. március 24.)

a 2010/221/EU határozatnak az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar) Írország és az Egyesült Királyság egyes területeire való behurcolásának megakadályozására irányuló nemzeti intézkedések jóváhagyása tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2011) 1825. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2011/187/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A tenyésztett víziállatokban és a vadon élő víziállatokban előforduló egyes betegségek hatásának enyhítésére, a 2006/88/EK tanácsi irányelv 43. cikkével összhangban hozott nemzeti intézkedések jóváhagyásáról szóló, 2010. április 15-i 2010/221/EU bizottsági határozat (2) engedélyezi egyes tagállamoknak, hogy egyes betegségek behurcolásának megakadályozására forgalombahozatali és behozatali korlátozásokat vezessenek be az említett állatok szállítmányaira, amennyiben vagy bizonyították, hogy országuk területe, illetőleg egyes körülhatárolt területek mentesek az említett betegségtől, vagy felszámolási programot indítottak ilyenfajta mentesség elérésére.

(2)

2008 óta Írország, Franciaország és az Egyesült Királyság több területén is a csendes-óceáni osztrigák (Crassostrea gigas) megnövekedett arányú elhullását észlelik. A 2009-ben végzett járványügyi vizsgálatok szerint az Ostreid herpeszvírus-1 (OsHV-1) újonnan leírt törzse, az OsHV-1 μνar jelentős szerepet játszott a megnövekedett arányú elhullásban.

(3)

Az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar) észlelésével kapcsolatban a Crassostrea gigas fajba tartozó osztrigák megnövekedett arányú elhullása elleni védekezésre irányuló intézkedések tekintetében a 2006/88/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló, 2010. március 2-i 175/2010/EU bizottsági rendeletet (3) abból a célból fogadták el, hogy megakadályozza az OsHV-1 μνar további terjedését. A rendelet, amelynek hatálya 2011. április 30-án jár le, intézkedéseket vezetett be az említett betegség elleni védekezésre.

(4)

2010. október 27-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleményt fogadott el a csendes-óceáni osztrigák (Crassostrea gigas) megnövekedett arányú elhullásával kapcsolatban (4) (a továbbiakban: az EFSA véleménye). Az EFSA az említett véleményében arra a következtetésre jutott, hogy noha mind a referenciatörzset, mind az osztriga-herpeszvírus új μ variánsát (μνar) összefüggésbe hozták a csendes-óceáni osztrigák lárváinak és fiatal példányainak megnövekedett arányú elhullásával, a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy az OsHV-1 vírussal való megfertőződés szükséges, de nem feltétlenül elégséges feltétele az elhullásnak, mivel más tényezők is fontosnak tűnnek. Az EFSA továbbá azt a következtetést is levonta véleményében, hogy a 2008 és 2010 közötti időszakban észlelt, megnövekedett arányú elhullásokban az OsHV-1 μνar volt a domináns vírustörzs, bár nem világos, hogy ez a megnövekedett virulencia vagy egyéb járványügyi tényezők eredménye-e.

(5)

2010-ben Írország, Spanyolország, Hollandia és az Egyesült Királyság programokat vezetett be az OsHV-1 μνar korai észlelése céljából, és alkalmazta a 175/2010/EU rendeletben előírt szállítási korlátozásokat. E programok keretében az említett tagállamok által végzett felügyeleti tevékenység eredményei alapján úgy tűnik, hogy az EU érintett részei mentesek az OsHV-1 μνar vírustól.

(6)

A 2006/88/EK irányelvvel összhangban Írország és az Egyesült Királyság is benyújtotta felügyeleti programját a Bizottsághoz, jóváhagyás céljából. A felügyeleti programok célja, hogy kimutassák azon területek vírusmentességét, amelyeken nem észlelték az OsHV-1 μνar vírus jelenlétét, valamint, hogy megakadályozzák a vírus behurcolását az említett területekre.

(7)

Írország és az Egyesült Királyság a felügyeleti programok keretében a 2006/88/EK irányelvben meghatározott alapvető biológiai biztonsági intézkedésekkel egyenértékű intézkedéseket, valamint célzott ellenőrzést alkalmazna az OsHV-1 μνar tekintetében. Mindemellett a csendes-óceáni osztrigáknak a felügyeleti programok hatálya alá tartozó valamennyi területre történő szállítását is korlátoznák.

(8)

A felügyeleti programokban meghatározott szállítási korlátozások azokra a tenyésztési területekre, átmosóterületekre, elosztóközpontokba, tisztítóközpontokba vagy hasonló létesítményekbe szánt csendes-óceáni osztrigákra vonatkoznának, amelyek nincsenek felszerelve olyan szennyvízkezelő rendszerrel, amely elfogadható szintre csökkenti a természetes vizek megfertőzésének kockázatát.

(9)	Az EFSA véleményében levont következtetések és a 2010. évi járványügyi adatok azt sugallják, hogy az OsHV-1 μνar vírusmentes területeken való terjedése valószínűleg megnövekedett arányú elhulláshoz vezet, ami a csendes-óceáni osztrigákkal foglalkozó ágazatnak is súlyos veszteségeket okoz.

(10)

Következésképpen korlátozni kell a csendes-óceáni osztrigáknak a felügyeleti programok hatálya alá tartozó területekre történő szállítását annak érdekében, hogy megelőzzük az OsHV-1 μνar behurcolását az említett területekre. Az uniós jogszabályok egyértelműsége és egyszerűsítése érdekében a vonatkozó forgalombahozatali követelményeket bele kell foglalni a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára és közösségi behozatalára vonatkozó feltételek és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2008. december 12-i 1251/2008/EK bizottsági rendeletbe (5).

(11)	A felügyeleti programokat tehát jóvá kell hagyni.

(12)

Mivel az OsHV-1 μνar új betegség, amelyet sok tekintetben még mindig bizonytalanság övez, az e határozattal jóváhagyott felügyeleti programokban meghatározott szállítási korlátozások megfelelőségét és szükségességét kellő időben felül kell vizsgálni. Az e határozatban előírt forgalombahozatali követelmények időbeli hatályát ezért korlátozni kell. Ezenkívül Írországnak és az Egyesült Királyságnak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a szállítási korlátozásokkal és az elvégzett ellenőrzéssel kapcsolatos tapasztalatokról.

(13)

A felügyeleti programok hatálya alá tartozó területeken az OsHV-1 μνar jelenlétének legkisebb gyanúját is ki kell vizsgálni, és a vizsgálat ideje alatt a 2006/88/EK irányelvben előírt egyes szállítási korlátozásokat alkalmazni kell az OsHV-1 μνar elleni, jóváhagyott nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó többi tagállam védelme érdekében. A jóváhagyott nemzeti intézkedések felülvizsgálatának megkönnyítése érdekében bármely felmerülő betegség jelenlétének későbbi megerősítéséről is értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(14)	A 2010/221/EU határozatot tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(15)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/221/EU határozat az alábbiak szerint módosul:

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a határozat jóváhagyja az I., II. és III. mellékletben felsorolt tagállamoknak a tenyésztett víziállatokban és a vadon élő víziállatokban előforduló egyes betegségek hatásának és terjedésének enyhítésére a 2006/88/EK irányelv 43. cikke (2) bekezdésével összhangban hozott nemzeti intézkedéseit.”

A szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar) felügyeletére irányuló nemzeti programok jóváhagyása

(1) A III. mellékletben megadott táblázat második oszlopában felsorolt tagállamok által elfogadott, az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar) felügyeletére irányuló programokat a táblázat negyedik oszlopában (felügyeleti programok) felsorolt területek tekintetében a Bizottság jóváhagyja.

(2) A III. mellékletben megadott táblázatban felsorolt tagállamok 2013. április 30-ig előírhatják, hogy az említett mellékletben szereplő táblázat negyedik oszlopában megadott bármelyik területre behozott alábbi szállítmányoknak meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

a)	a csendes-óceáni osztrigák tenyésztési célra és átmosóterületekbe szánt szállítmányainak meg kell felelniük az 1251/2008/EK rendelet 8a. cikkében meghatározott forgalombahozatali követelményeknek;

a csendes-óceáni osztrigák szállítmányainak meg kell felelniük az 1251/2008/EK rendelet 8b. cikkében meghatározott forgalombahozatali követelményeknek, amenynyiben ezeket a szállítmányokat az emberi fogyasztás előtt olyan elosztóközpontokba, tisztítóközpontokba vagy hasonló létesítményekbe szánják, amelyek nincsenek felszerelve olyan, az illetékes hatóság által hitelesített szennyvízkezelő rendszerrel, amely

i.	hatástalanítja a körbezárt vírusokat; vagy

ii.	elfogadható szintre csökkenti a természetes vizek megfertőzésének kockázatát.”

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Jelentéstétel

(1) Az I., illetve a II. mellékletben felsorolt tagállamok legkésőbb minden év április 30-ig megküldik a Bizottságnak a 2. és a 3. cikkben említett jelentést a jóváhagyott nemzeti intézkedésekről.

(2) A III. mellékletben felsorolt tagállamok legkésőbb minden év december 31-ig megküldik a Bizottságnak a 3a. cikkben említett jelentést a jóváhagyott nemzeti intézkedésekről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt jelentéseknek legalább az alábbiakról naprakész információkat kell tartalmazniuk:

a)	a nemzeti intézkedések tárgyát képező betegségekből fakadó, a tenyésztett vagy vadon élő víziállatok egészségügyi helyzetét befolyásoló jelentős kockázatok, valamint az említett intézkedések szükséges és megfelelő volta;

b)	a betegségtől mentes minősítés megőrzésére hozott nemzeti intézkedések, beleértve minden elvégzett vizsgálatot; a vizsgálatokra vonatkozó információk megküldéséhez a 2009/177/EK bizottsági határozat (*1) VI. mellékletében megadott formanyomtatványokat kell használni;

c)	a felszámolási vagy felügyeleti program alakulása, beleértve minden elvégzett vizsgálatot; a vizsgálatokra vonatkozó információk megküldéséhez a 2009/177/EK határozat VI. mellékletében megadott formanyomtatványokat kell használni.

(*1) HL L 63., 2009.3.7., 15. o.” "

A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar) jelenlétének gyanúja és kimutatása a felügyeleti programok hatálya alá tartozó területeken

(1) Amennyiben a III. mellékletben felsorolt tagállamok egyike az OsHV-1 μνar jelenlétére gyanakszik az említett mellékletben szereplő táblázat negyedik oszlopában felsorolt területek egyikén, a tagállam a 2006/88/EK irányelv 28. cikkében, 29. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint 30. cikkében meghatározott intézkedésekkel legalább egyenértékű intézkedéseket hoz.

(2) Amennyiben a járványügyi vizsgálat megerősíti az OsHV-1 μνar kimutatását az (1) bekezdésben említett területeken, az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot erről a tényről, valamint a betegség terjedésének megfékezésére irányuló intézkedésekről.”

5.	A határozat – III. mellékletként – e határozat mellékletével egészül ki.

2. cikk

Ezt a határozatot 2011. május 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 24-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja

(1) HL L 328., 2006.11.24., 14. o.

(2) HL L 98., 2010.4.20., 7. o.

(3) HL L 52., 2010.3.3., 1. o.

(4) EFSA Journal 2010;8(11):1894.

(5) HL L 337., 2008.12.16., 41. o.

MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

Az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar) felügyeletére irányuló programokkal rendelkező, és a 2006/88/EK irányelv 43. cikke (2) bekezdésével összhangban e betegség elleni védekezésre irányuló nemzeti intézkedések meghozatalára felhatalmazott tagállamok és azok egyes területei

Betegség

Tagállam

Kód

A jóváhagyott nemzeti intézkedések hatálya alá tartozó területek földrajzi határainak megállapítása (tagállamok, övezetek és területi egységek)

Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar)

Írország

1. területi egység: Sheephaven és Gweedore bays.

2. területi egység: Gweebara Bay.

3. területi egység: Drumcliff, Killala, Broadhaven és Blacksod Bays.

4. területi egység: Ballinakill és Streamstown Bays.

5. területi egység: Bertraghboy és Galway Bays.

6. területi egység: Shannon Estuary és Poulnasharry, Askeaton és Ballylongford Bays.

7. területi egység: Kenmare Bay.

8. területi egység: Dunmanus Bay.

9. területi egység: Kinsale és Oysterhaven Bays.

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia teljes területe, kivétel: Whitestable Bay, Kent.

Észak-Írország teljes területe, kivétel: Killough Bay, Lough Foyle és Carlington Lough.”

IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2011.3.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 80/19

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. július 27.)

az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás Európai Közösség általi megkötéséről

(2011/188/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

Az 1998. május 25-én Brüsszelben aláírt, egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Türkmenisztán között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépéséig az Európai Közösség nevében jóvá kell hagyni az 1999. november 10-én Brüsszelben aláírt, egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között létrejött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodást.

(2)

A kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás 31. cikkét módosítani kell az Európai Közösség és Türkmenisztán között az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás hiteles nyelvi változatok tekintetében történő módosításáról szóló levélváltás útján annak érdekében, hogy a Közösség új, a megállapodás aláírása óta hivatalossá vált nyelveit figyelembe lehessen venni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodást – ideértve annak mellékleteit, a jegyzőkönyvet és a nyilatkozatokat is –, valamint a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás 31. cikkét módosító, az Európai Közösség és Türkmenisztán között az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás hiteles nyelvi változatok tekintetében történő módosításáról szóló levélváltást az Európai Közösség nevében jóváhagyják.

E szövegeket csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a levélváltás az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személyeket.

3. cikk

Az ideiglenes megállapodás 32. cikkében előírt értesítést az Európai Közösség nevében a Tanács elnöke küldi meg.

4. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. BILDT

FORDÍTÁS

IDEIGLENES MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,

egyrészről, és

TÜRKMENISZTÁN

másrészről,

MIVEL az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán között partnerséget létrehozó, partnerségi és együttműködési megállapodást 1997. május 24-én parafálták;

MIVEL a partnerségi és együttműködési megállapodás célja a korábban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről és a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodással kialakított kapcsolatok megszilárdítása és kibővítése;

MIVEL szükség van a Felek közötti kereskedelmi kapcsolatok gyors fejlődésének biztosítására,

MIVEL e célból egy ideiglenes megállapodás alkalmazásával a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani a partnerségi és együttműködési megállapodás kereskedelemre és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó rendelkezéseit;

MIVEL az említett rendelkezéseknek ennek megfelelően ideiglenesen a kereskedelemről és a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek helyébe kell lépniük;

MIVEL szükség van annak biztosítására, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépéséig, illetve az Együttműködési Tanács létrehozásáig a kereskedelemről és a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás alapján létrehozott Vegyes Bizottság gyakorolhassa a partnerségi és együttműködési megállapodás által az Együttműködési Tanácsra ruházott azon hatásköröket, amelyek szükségesek az ideiglenes megállapodás alkalmazásához;

ÚGY HATÁROZTAK, hogy megkötik e megállapodást, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG részéről: Antti SATULI, nagykövet, a Finn Köztársaság állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke,

AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG részéről: Timmo SUMMA, a Külkapcsolati Főigazgatóság igazgatója, az Európai Közösségek Bizottsága,

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG részéről: Timmo SUMMA, a Külkapcsolati Főigazgatóság igazgatója, az Európai Közösségek Bizottsága,

TÜRKMENISZTÁN részéről:

Hudajberdi ORAZOV, miniszterelnök-helyettes, AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

[PEM Türkmenisztán: I. cím]

1. cikk

[PEM Türkmenisztán: 2. cikk]

A demokrácia, az alapvető és az emberi jogok tiszteletben tartása – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a „Párizsi Charta egy új Európáért” című dokumentumban meghatározottak szerint –, valamint a piacgazdaság alapelvei – ideértve a bonni Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) dokumentumaiban megfogalmazottakat – vezérlik a Felek bel- és külpolitikáját, és alkotják e megállapodás lényegi elemét.

II. CÍM

ÁRUKERESKEDELEM

[PEM Türkmenisztán: III. cím

2. cikk

[PEM Türkmenisztán: 7. cikk]

(1) A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a következők tekintetében:

—	behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének módszerét,

—	a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó rendelkezések,

—	a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső adók,

—	a fizetési módok és az árukereskedelemre vonatkozó fizetési átutalások,

—	az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához, forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:

a)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy terület létrejötte alapján adott kedvezmények;

b)	a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai és a fejlődő országokat támogató egyéb nemzetközi megállapodások alapján egyes országoknak biztosított előnyök;

c)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott kedvezmények.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely 1998. december 31-én jár le, nem kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket Türkmenisztán a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt.

3. cikk

[PEM Türkmenisztán: 8. cikk]

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás célkitűzései elérésének elengedhetetlen feltételét képezi.

Ebben a vonatkozásban mindegyik Fél biztosítja a másik Fél vámterületéről származó vagy a másik Fél vámterületére irányuló áruk részére a saját területén átmenő forgalom szabadságát.

(2) A Felek között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre vonatkozó különleges szabályokat.

4. cikk

[PEM Türkmenisztán: 9. cikk]

A Felek – a mindkét Félre nézve kötelező, az áruk ideiglenes behozataláról szóló nemzetközi egyezményekből származó jogok és kötelezettségek sérelme nélkül – az ebben az ügyben rájuk nézve kötelező bármely nemzetközi egyezmény alapján előírt eljárások esetében és értelmében, saját jogszabályaikkal összhangban mentességet is biztosítanak egymásnak az ideiglenesen behozott árukra érvényes importterhek és vámok alól. Tekintetbe kell venni azokat a feltételeket, amelyek alapján az ilyen egyezményekből származó kötelezettségeket a szóban forgó fél elfogadta.

5. cikk

[PEM Türkmenisztán: 10. cikk]

(1) A Türkmenisztánból származó áruk – az e megállapodás 7., 10. és 11. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül – mennyiségi korlátozástól mentesen és azonos hatású intézkedés nélkül hozhatók be a Közösségbe.

(2) A Közösségből származó áruk – az e megállapodás 7., 10. és 11. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül – mennyiségi korlátozástól mentesen és azonos hatású intézkedés nélkül hozhatók be Türkmenisztánba.

6. cikk

[PEM Türkmenisztán: 11. cikk]

A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.

7. cikk

[PEM Türkmenisztán: 12. cikk]

(1) Amennyiben az egyik Fél területére olyan nagy mennyiségben vagy olyan feltételek mellett hoznak be valamely terméket, ami a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek belföldi termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek a veszélye, a Közösség vagy Türkmenisztán, amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban megteheti a megfelelő intézkedéseket.

(2) Az intézkedések meghozatala előtt, illetve a (4) bekezdés szerinti esetekben azt követően a lehető leghamarabb, – adott esetben – a Közösség vagy Türkmenisztán átadja a Vegyes Bizottságnak az összes vonatkozó információt annak érdekében, hogy a IV. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak.

(3) Amennyiben a konzultációk eredményeként a Felek a Vegyes Bizottság elé terjesztéstől számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra a helyzet orvoslását célzó intézkedésekről, a konzultációkat kérő Félnek jogában áll korlátozni az érintett termékek behozatalát a károk megakadályozásához vagy helyrehozatalához szükséges mértékben és időtartamig, illetve más megfelelő intézkedéseket hozni.

(4) Olyan kritikus körülmények között, amikor a késlekedés nehezen jóvátehető károkat okozna, a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják az intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy e lépés megtétele után haladéktalanul megtartják a konzultációkat.

(5) Az e cikk szerinti intézkedések kiválasztásánál, a Felek elsőbbséget adnak az e megállapodás céljainak elérésében legkisebb zavart okozó intézkedéseknek.

(6) E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek valamelyike által az 1994-es GATT VI. cikkével, és az 1994-es GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással, illetve a támogatásokról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodással, továbbá a kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések elfogadását.

8. cikk

[PEM Türkmenisztán: 13. cikk]

A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik – beleértve a Türkmenisztán WTO-hoz való jövőbeli csatlakozásából eredő helyzetet – megvitatják e megállapodás áruforgalmi rendelkezéseinek kiigazítását. A 17. cikkben említett Vegyes Bizottság ajánlásokat tehet a Felek számára e kiigazításokról, amelyek – ha elfogadják őket – hatályba léphetnek, a Felek által az eljárásaiknak megfelelően megkötött megállapodás értelmében.

9. cikk

[PEM Türkmenisztán: 14. cikk]

E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság, az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon oltalma vagy az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

10. cikk

[PEM Türkmenisztán: 15. cikk]

E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50–63. árucsoportjába tartozó textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza, amelyet 1995. december 30-án parafáltak, és ideiglenesen 1996. január 1. óta alkalmaznak.

11. cikk

[PEM Türkmenisztán: 16. cikk]

(1) Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelmét e cím rendelkezései szabályozzák az 5. cikk kivételével.

(2) Létre kell hozni egy szén- és acélügyekkel foglalkozó kapcsolattartó csoportot, amely egyrészről a Közösség képviselőiből, másrészről Türkmenisztán képviselőiből áll.

A kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó valamennyi, szénnel és acéllal kapcsolatos ügyről.

12. cikk

[PEM Türkmenisztán: 17. cikk]

A nukleáris anyagok kereskedelme az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseinek megfelelően történik. Szükség esetén a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai Atomenergia-közösség és Türkmenisztán között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát képezi.

III. CÍM

KIFIZETÉSEK, VERSENY ÉS EGYÉB GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK

[PEM Türkmenisztán: IV. cím]

13. cikk

[PEM Türkmenisztán: 39. cikk (1) bekezdés]

A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és Türkmenisztánban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezők között – e megállapodás rendelkezéseivel összhangban – a folyó fizetési mérleg szerinti, az áruk mozgásával kapcsolatos kifizetéseket.

14. cikk

[PEM Türkmenisztán: 41. cikk (4) bekezdés)]

A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon alkalmazzák.

15. cikk

[PEM Türkmenisztán: 40. cikk (1) bekezdés)]

E cikk és a II. melléklet rendelkezései alapján Türkmenisztán folytatja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának javítását annak érdekében, hogy az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére olyan oltalmi szintet biztosítson, amely hasonló a Közösségen belül a közösségi jogi aktusok által előírt – különösen a II. mellékletben meghatározott – szinthez, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit.

16. cikk

A Felek hatóságai közötti, a vámügyekre vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvvel összhangban történik.

IV. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

[PEM Türkmenisztán: XI. cím]

17. cikk

A partnerségi és együttműködési megállapodás 77. cikkében említett Vegyes Tanács létrehozásáig az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, továbbá a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt megállapodás által létrehozott Vegyes Bizottság hajtja végre az e megállapodás által ráruházott feladatokat.

18. cikk

A Vegyes Bizottság a megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása céljából az abban előírt esetekben ajánlásokat tehet.

Ajánlásait a Felek egyetértésével fogalmazza meg.

19. cikk

[PEM Türkmenisztán: 81. cikk]

Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a WTO valamely cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, a Vegyes Bizottság a lehető legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses WTO-cikk tekintetében a WTO tagjai általánosan alkalmaznak.

20. cikk

[PEM Türkmenisztán: 85. cikk]

(1) E megállapodás alkalmazásában mindegyik fél elkötelezi magát annak biztosítására, hogy a másik fél természetes és jogi személyei – személyi és tulajdonjogaik védelmében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó jogokat is – saját állampolgáraihoz képest megkülönböztetéstől mentesen fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez.

(2) A Felek saját hatáskörük korlátain belül:

—	ösztönzik a választott bírósági eljárás alkalmazását a Közösség és Türkmenisztán gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő viták rendezésében,

—

megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választott bíróság elé terjesztik, mindkét vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választott bíróság szabályai másképpen rendelkeznek, maga választhatja meg saját választott bíróját, függetlenül állampolgárságától, és hogy az elnöklő harmadik választott bíró vagy az egyéni választott bíró harmadik állam állampolgára lehet,

—	azt ajánlják gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a szerződéseikre alkalmazandó jogot,

—

ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (Uncitral) által kidolgozott választott bírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június 10-én aláírt, a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt aláíró államok választott bíróságai által lebonyolított választott bírósági eljárás igénybevételét.

21. cikk

[PEM Türkmenisztán: 86. cikk]

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg egyik Felet sem abban, hogy olyan intézkedéseket hozzon,

a)	amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése érdekében szükségesnek tart;

amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, valamint kutatásával, fejlesztésével vagy védelmi szempontból elengedhetetlen gyártásával kapcsolatosak, azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;

amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;

d)	amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológiák ellenőrzése során nemzetközi kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.

22. cikk

[PEM Türkmenisztán: 87. cikk]

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül:

—	a Türkmenisztán által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik, illetve vállalataik között,

—	a Közösség által a Türkmenisztán tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek megkülönböztetéshez a türkmén állampolgárok vagy társaságok és vállalatok között.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében nincsenek azonos helyzetben.

23. cikk

[PEM Türkmenisztán: 88. cikk]

(1) Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket mindkét Fél a Vegyes Bizottság elé terjesztheti.

(2) A Vegyes Bizottság a vitát ajánlással rendezheti.

(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdéssel összhangban a vitarendezés nem lehetséges, bármelyik fél értesítheti a másik felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik fél két hónapon belül köteles egy második választott bírót kijelölni.

A Vegyes Bizottság kijelöl egy harmadik egyeztető bírót.

Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre nézve nem kötelezők.

24. cikk

[PEM Türkmenisztán: 89. cikk]

A Felek megállapodnak, hogy – bármelyik Fél kérésére – a megfelelő csatornákon keresztül azonnal konzultálnak, az e megállapodás értelmezésére vagy végrehajtására, vagy a Felek közötti kapcsolat bármely lényeges szempontjára vonatkozó bármely kérdés megvitatása céljából.

E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 7., 23. és 28. cikket.

25. cikk

[PEM Türkmenisztán: 90. cikk]

Az e megállapodás alapján Türkmenisztán számára biztosított bánásmód semmilyen esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.

26. cikk

[PEM Türkmenisztán: 92. cikk]

Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energia Charta Egyezmény és annak jegyzőkönyvei hatálya alá tartoznak, akkor a hatálybalépéskor az ilyen ügyekre az egyezményt és a jegyzőkönyveket kell alkalmazni, de csak az alkalmazásra ott előírt mértékben.

27. cikk

(1) E megállapodást az 1997. május 24-én parafált partnerségi és együttműködési megállapodás hatálybalépéséig kell alkalmazni.

(2) Bármelyik Fél felmondhatja e megállapodást a másik Félhez intézett értesítés útján. Ez a megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

28. cikk

[PEM Türkmenisztán: 94. cikk]

(1) A Felek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges minden általános vagy különös intézkedést megtesznek. Gondoskodnak arról, hogy a megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.

(2) Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen sürgős esetek kivételével, a Vegyes Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében, hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

Az intézkedések megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik a Vegyes Bizottságot, ha a másik Fél ezt kéri.

29. cikk

[PEM Türkmenisztán: 95. cikk]

Az I. és II. melléklet a vámügyekre vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.

30. cikk

[PEM Türkmenisztán: 97. cikk]

E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget, az Európai Atomenergia-közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződések alkalmazandók, az ott meghatározott feltételekkel, másrészről pedig Türkmenisztán területén.

31. cikk

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol, svéd és türkmén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

32. cikk

E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.

E megállapodás azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről.

Hatálybalépésekor, valamint Türkmenisztán és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e megállapodás az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről és a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án Brüsszelben aláírt megállapodás 2. cikke, 3. cikke – kivéve annak negyedik francia bekezdését –, valamint 4–16. cikke helyébe lép.

A CSATOLT DOKUMENTUMOK LISTÁJA

I. MELLÉKLET	:	Türkmenisztán által a 2. cikk (3) bekezdésével összhangban a Független Államok részére nyújtott előnyök indikatív listája
II. MELLÉKLET	:	A 15. cikkben említett, szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló jogi aktusok

Jegyzőkönyv a vámügyekre vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról

I. MELLÉKLET

Türkmenisztán által a 2. cikk (3) bekezdésével összhangban a Független Államoknak nyújtott előnyök indikatív listája

1. Import/export megadóztatása

Nem vetnek ki behozatali és kiviteli vámokat.

Az olyan jellegű szolgáltatások, mint a vámkezelés, jutalékok és egyéb díjak, amelyeket az Állami Vámhivatal, az Állami Árutőzsde és az Állami Adóellenőrző Hatóság vet ki, nem fizetendők a következő termékek esetében:

—	gabona, bébiételek, élelmiszerek behozatala, amelyeket államilag ellenőrzött áron értékesítenek a lakosság körében,

—	szerződés alapján behozott áruk, amelyek a türkmén állami költségvetésből kerültek finanszírozásra.

2. A szállítás és az árutovábbítás feltételei

A FÁK azon országai tekintetében, amelyek részesei „a szállítás területén fennálló kapcsolatokra vonatkozó elvekről és feltételekről” szóló többoldalú megállapodásnak és/vagy a szállításról és árutovábbításról szóló kétoldalú megállapodások alapján, a szállításra, valamint az áruk (beleértve a tranzitárukat) vámkezelésére és a járműtranzitra nem alkalmaznak adókat vagy díjakat.

A FÁK államaiból származó járművek vámmentesen szállíthatók át tranzitáruként Türkmenisztán területén.

II. MELLÉKLET

A 15. cikkben említett, szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló jogi aktusok

A 15. cikkben említett közösségi jogi aktusok:

—	A Tanács 1988. december 21-i 89/104/EGK első irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

—	A Tanács 1986. december 16-i 87/54/EGK irányelve a félvezető termékek topográfiájának oltalmáról.

—	A Tanács 1991. május 14-i 91/250/EGK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről.

—	A Tanács 1992. június 18-i 1768/92/EGK rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről.

—	A Tanács 1992. július 14-i 2081/92/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról.

—	A Tanács 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról.

—	A Tanács 1993. október 29-i 93/98/EGK irányelve a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról.

—	A Tanács 1992. november 19-i 92/100/EGK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról.

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1996. július 23-i 1610/96/EK rendelete a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről.

—	Az Európai Parlament és a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről.

—	A Tanács 1994. december 22-i 3295/94/EK rendelete a hamisított és kalóz áruk szabad forgalomba bocsátását, kivitelét, újrakivitelét vagy felfüggesztő eljárás alá vonását tiltó intézkedések megállapításáról.

Amennyiben a fenti közösségi jogi aktusokban tárgyalt és a kereskedelmi feltételeket érintő problémák merülnének fel a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén, a Közösség vagy Türkmenisztán kérésére sürgős konzultációkra kerül sor a kölcsönösen kielégítő megoldások elérése céljából.

JEGYZŐKÖNYV

a vámügyekben történő kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról

1. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a) „vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó valamennyi olyan jogi vagy közigazgatási rendelkezés, amelyek az áruk behozatalát, a kivitelét, továbbítását és vámeljárás alá helyezését szabályozzák, beleértve az említett Felek által elfogadott tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;

b) „megkereső hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet az adott Fél e célból kijelölt, és amely vámügyi segítséget kér;

c) „megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet az adott Fél e célból kijelölt, és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;

d) „személyes adat”: egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó valamennyi információ;

e) „vámjogszabályokat sértő cselekmény”: a vámjogszabályok bármely megsértése vagy az arra irányuló kísérlet.

2. cikk

Hatály

(1) A Felek hatáskörükbe tartozó területeken, az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek mellett segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosításában, különösen a vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzése, felderítése és kivizsgálása révén.

(2) Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában hatáskörrel rendelkeznek. Ez nem sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegély szabályait. Nem tartozik a hatálya alá az igazságügyi hatóság megkeresésére gyakorolt hatáskörök alapján kapott tájékoztatás, kivéve, ha a szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.

3. cikk

Segítségnyújtás megkeresés alapján

(1) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot megkeresésére ellátja az összes vonatkozó információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok betartásának biztosítását, beleértve az olyan észlelt vagy tervezett cselekményekre vonatkozó információkat, amelyek sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat.

(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot megkeresésére tájékoztatja arról, hogy az egyik fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik fél területére, és adott esetben megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.

(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság megkeresésére törvényeinek keretein belül megteszi a szükséges lépéseket a következők különös felügyeletének biztosítása érdekében:

a)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályokat sértő cselekményeket hajtanak végre vagy hajtottak végre;

b)	azon helyek, ahol oly módon tárolnak árukat, amely okot ad a gyanúra, hogy az árukat vámjogszabályt sértő tevékenységhez szándékozták felhasználni;

c)	azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok megsértéséhez vezethetnek;

d)	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy azokat vámjogszabályt sértő cselekmények során használták vagy használhatják.

4. cikk

Önkéntes segítségnyújtás

A Felek saját kezdeményezésre vagy törvényeikkel, rendeleteikkel és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében szükség van, különösen akkor, ha a következőkre vonatkozó információkat szereznek:

—	olyan cselekmények, amelyek vámjogszabályokat sértő cselekmények vagy annak látszatát keltik, és amelyek a másik fél számára jelentőséggel bírhatnak,

—	olyan új eszközök vagy módszerek, amelyeket vámjogszabályokat sértő cselekmények során alkalmaznak,

—	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabályokat sértő cselekmények tárgyát képezik,

—	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy érintettek vagy érintettek voltak vámjogszabályokat sértő cselekményekben,

—	olyan szállítóeszközök, amelyekkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy azokat vámjogszabályokat sértő cselekmények során használták vagy használják, illetve használhatják.

5. cikk

Kézbesítés, értesítés

A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság jogszabályaival összhangban megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy:

—	valamennyi olyan iratot kézbesítsen,

—	valamennyi olyan határozatról értesítést küldjön,

amely e jegyzőkönyv hatálya alá tartozik, és a területén tartózkodási hellyel vagy ott letelepedett címzettnek szól. Ilyen esetben a kézbesítés vagy értesítés iránti megkeresés tekintetében a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

6. cikk

A segítségnyújtás iránti megkeresések formája és tartalma

(1) Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell elkészíteni. A megkereséshez mellékelni kell azon okmányokat, amelyek a megkeresés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a helyzet sürgőssége megkívánja, a szóbeli megkeresés is elfogadható, de azt haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkereséseknek tartalmazniuk kell az alábbi információkat:

a)	a megkeresést küldő megkereső hatóság megnevezése;

b)	a kért intézkedés;

c)	a megkeresés célja és oka;

d)	az érintett törvények, rendeletek és egyéb jogi eszközök;

e)	a vizsgálat alanyául szolgáló természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és legrészletesebb megjelölése;

f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalása, az 5. cikkben előírt esetek kivételével.

(3) A megkereséseket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság számára elfogadható nyelven kell benyújtani.

(4) Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy kiegészítése; óvintézkedések azonban elrendelhetők.

7. cikk

A megkeresések teljesítése

(1) A segítségnyújtás iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság saját hatáskörének és rendelkezésre álló erőforrásainak erejéig úgy jár el, mintha hivatalból vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a már birtokában lévő információkat, megfelelő vizsgálatokat végez, vagy gondoskodik azok elvégzéséről. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell azon igazgatási szervezeti egységre is, amelyhez a megkeresett hatóság megkeresést intéz, ha ez utóbbi saját maga nem tud eljárni.

(2) A segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkeresett fél törvényeivel, rendeleteivel és egyéb jogi eszközeivel összhangban kell teljesíteni.

(3) Az egyik fél kellően feljogosított tisztviselői – a másik érintett fél egyetértésével és az általa meghatározott feltételek mellett – a megkeresett hatóság vagy más annak alárendelt hatóság hivatalaitól megkaphatják a vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő cselekményekre vonatkozó azon tájékoztatást, amely a megkereső hatóság számára e jegyzőkönyv alkalmazásában szükséges.

(4) Az egyik fél tisztviselői a másik érintett fél egyetértésével és az általa megállapított feltételek betartásával jelen lehetnek az utóbbi fél területén végzett vizsgálatoknál.

8. cikk

Az információk közlésének formája

(1) A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok, jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők az azonos céllal, bármilyen formában előállított elektronikus információkkal.

(3) Az eredeti aktákat és dokumentumokat csak abban az esetben kérik be, amennyiben a hiteles másolatok nem elegendőek. A megküldött eredeti példányokat, amint lehet, visszaszolgáltatják.

9. cikk

Kivételek a segítségnyújtási kötelezettség alól

(1) A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott segítségnyújtást, amennyiben ez:

a)	feltehetően sértené Türkmenisztánnak vagy annak a tagállamnak a szuverenitását, amelytől e jegyzőkönyv alapján segítségnyújtást kértek; vagy

b)	feltehetően sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más létfontosságú érdeket, különösen a 10. cikk (2) bekezdésében említett esetekben; vagy

c)	a vámjogszabályoktól eltérő deviza-, illetve adószabályokat is érintene; vagy

d)	ipari, üzleti vagy szakmai titkot sértene.

(2) Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet megkeresés esetén maga nem tudna biztosítani, úgy megkeresésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett hatóság dönt arról, hogy milyen választ ad a megkeresésre.

(3) A segítségnyújtás megtagadása esetén, az erre vonatkozó döntést és annak indoklását haladéktalanul közölni kell a megkereső hatósággal.

10. cikk

Információcsere és titoktartási kötelezettség

(1) Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek vonatkozó szabályaitól függően bizalmas vagy korlátozott jellegűek. Az információk a hivatali titoktartás alá tartoznak, és élvezik az információt átvevő fél vonatkozó törvényei és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló információk számára biztosított védelmet.

(2) Személyes adatok csak akkor cserélhetők ki, ha az átvevő Fél vállalja, hogy az adatokat legalább az adatszolgáltató fél országában az adott esetre vonatkozó védelemmel egyenértékű módon védi.

(3) A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni. Amennyiben a Felek egyike az információk más célból való felhasználását kéri, előzetesen ki kell kérnie az információt kiadó hatóság írásbeli hozzájárulását. Az ilyen felhasználásra ezt követően az említett hatóság esetleges korlátozásai vonatkoznak.

(4) A (3) bekezdés nem akadályozza az információk felhasználását olyan igazságügyi vagy közigazgatási eljárásokban, amelyeket a vámjogszabályoknak való megfelelés elmulasztása miatt ezt követően indítanak. Az információkat kiadó, hatáskörrel rendelkező hatóságot értesíteni kell e felhasználásról.

(5) A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.

11. cikk

Szakértők és tanúk

A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás korlátain belül a másik fél joghatósága alatt szakértőként vagy tanúként megjelenjen az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz szükségesek. Az idézésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a tisztviselőt milyen ügyben és milyen jogcímen vagy minőségben hallgatják meg.

12. cikk

A segítségnyújtás költségei

A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését követeljék egymástól, kivéve – adott esetben – az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok és fordítók költségeit, akik nem köztisztviselők.

13. cikk

Alkalmazás

(1) E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről Türkmenisztán központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén hatályos szabályokat. Ajánlásokat tehetnek a hatáskörrel rendelkező szerveknek a jegyzőkönyv általuk szükségesnek tartott módosításaira.

(2) A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást azon részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban fogadnak el.

14. cikk

Egyéb megállapodások

(1) Tekintettel az Európai Közösség és a tagállamok hatásköreire, e jegyzőkönyv rendelkezései:

—	nem érintik a Felek bármely más nemzetközi megállapodás vagy egyezmény szerinti kötelezettségeit,

—	kiegészítik a kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatban a tagállamok és Türkmenisztán között kötött vagy esetleg kötendő megállapodásokat, és

—	nem érintik a Közösség érdekét szolgáló, és az e megállapodás alapján szerzett bármely információnak a Bizottság illetékes szervezeti egységei és a tagállamok vámhatóságai közötti közlésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) A (1) bekezdés rendelkezései ellenére, e megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek a tagállamok és Türkmenisztán között esetlegesen kötött vagy kötendő, kölcsönös segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbi megállapodás rendelkezései összeférhetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

(3) Az e jegyzőkönyv alkalmazhatóságára vonatkozó kérdések tekintetében a Felek az e megállapodás 17. cikkében említett Vegyes Bizottság keretében konzultálnak egymással a kérdések megoldása céljából.

ZÁRÓOKMÁNY

Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG (a továbbiakban: a Közösség) meghatalmazottjai,

egyrészről, és

TÜRKMENISZTÁN meghatalmazottjai,

másrészről,

akik 1999. november 10-én Brüsszelben üléseztek az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között létrejött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) aláírása céljából, elfogadták a következő szövegeket:

a megállapodás a mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel együtt:

Jegyzőkönyv a vámügyekre vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról.

A Közösség meghatalmazottjai és Türkmenisztán meghatalmazottjai elfogadták az alábbiakban felsorolt és e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:

Együttes nyilatkozat a személyes adatokról

Együttes nyilatkozat a megállapodás 7. cikkéről

Együttes nyilatkozat a megállapodás 8. cikkéről

Együttes nyilatkozat a megállapodás 15. cikkéről

Együttes nyilatkozat a megállapodás 28. cikkéről

A Közösség meghatalmazottjai továbbá tudomásul vették az alábbi, e záróokmányhoz csatolt egyoldalú nyilatkozatot:

Türkmenisztán egyoldalú nyilatkozata a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelméről.

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenkilencedik év november havának tizedik napján.

az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség részéről

Türkmenisztán részéről

Együttes nyilatkozat a személyes adatokról

A megállapodás alkalmazásakor a Felek tudatában vannak annak, hogy gondoskodni kell a magánszemélyek megfelelő védelméről a személyes adatok feldolgozásának és az ilyen adatok szabad áramlásának tekintetében.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 7. cikkéről

A Közösség és Türkmenisztán kijelenti, hogy a védzáradék szövege nem biztosítja a GATT szerinti védintézkedések terén előírt elbánást.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 8. cikkéről

Amíg Türkmenisztán nem csatlakozik a WTO-hoz, a Felek a Vegyes Bizottságban konzultációt folytatnak behozatali vámpolitikájukról, beleértve a tarifális védelem változásait. Ilyen konzultációt ajánlanak fel különösen a tarifális védelem növelése előtt.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 15. cikkéről

Hatáskörükön belül a Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, az ipari mintákhoz és a földrajzi jelzésekhez fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a védjegyeket és a szolgáltatási jegyeket, az integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezmény 10a. cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.

Együttes nyilatkozat a megállapodás 28. cikkéről

A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében a megállapodás 28. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a megállapodásnak a bármelyik fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás súlyos megsértésének minősül:

a)	a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól; vagy

b)	a megállapodás 1. cikkében szereplő lényeges alkotóelemek megsértése.

A Felek megállapodnak abban, hogy a 28. cikkben említett „megfelelő intézkedések” a nemzetközi joggal összhangban hozott intézkedések. Ha valamely fél különösen sürgős esetben a 28. cikkben meghatározott intézkedést hoz, a másik fél igénybe veheti a vitarendezési eljárást.

Türkmenisztán egyoldalú nyilatkozata a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelméről

Türkmenisztán kijelenti, hogy:

A megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végéig Türkmenisztán csatlakozik az e nyilatkozat (2) bekezdésében említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló többoldalú egyezményekhez, amelyeknek a Közösség tagállamai szerződő felei, vagy amelyeket az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a tagállamok ténylegesen alkalmaznak.

E nyilatkozat 1. pontja a következő többoldalú egyezményekre vonatkozik:

—	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (párizsi szöveg, 1971.);

—	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961.);

—	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (stockholmi szöveg, 1967., módosítva 1979-ben);

—	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz (Madrid, 1989.);

—	Nizzai megállapodás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról (Genf, 1977., módosítva 1979-ben);

—	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről (1977., módosítva 1980-ban);

—	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (genfi szöveg, 1991.).

Türkmenisztán megerősíti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a következő többoldalú egyezményekből eredő kötelezettségeinek:

—	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (stockholmi szöveg, 1967., módosítva 1979-ben),

—	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970., kiegészítve és módosítva 1979-ben, illetve 1984-ben).

4.	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve Türkmenisztán a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.

5.	A 4. pont rendelkezései nem vonatkoznak a Türkmenisztán által harmadik országoknak tényleges viszonossági alapon biztosított előnyökre, illetve a Türkmenisztán által a volt SZSZKSZ egy másik országa számára biztosított előnyökre.

Levélváltás az Európai Közösség és Türkmenisztán között az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás hiteles nyelvi változatok tekintetében történő módosításáról

A. Az Európai Közösség levele

Tisztelt Uram!

Az ideiglenes megállapodás 31. cikke az angol, a dán, a holland, a finn, a francia, a görög, a német, az olasz, a portugál, a spanyol, a svéd és a türkmén nyelvi változatokat jelöli ki e megállapodás hiteles nyelvi változatainak.

Az Európai Közösség intézményei hivatalos nyelvei számának növekedését követően – különös tekintettel az ideiglenes megállapodás aláírása óta a 12 új tagállam Európai Unióhoz való csatlakozására – szükséges, hogy az ideiglenes megállapodás bolgár, cseh, észt, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, román, szlovák és szlovén nyelvi változatát is kijelöljék az ideiglenes megállapodás hivatalos változatának, valamint hogy az ideiglenes megállapodás 31. cikkét ennek megfelelően módosítsák.

E levélhez csatolva megtalálja ezeket a további nyelvi változatokat.

Köszönettel venném, ha kijelentené, hogy Türkmenisztán elfogadja a csatolt nyelvi változatokat az ideiglenes megállapodás hivatalos nyelvi változataiként, valamint beleegyezik az ideiglenes megállapodás 31. cikkének megfelelő módosításába.

Ez a jogi aktus az aláírása napján lép hatályba.

Kérem Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

az Európai Közösség részéről

B. Levél Türkmenisztántól

Tisztelt Uram!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodásról csatolt nyelvi változatainak és a mai keltezésű levelének a kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„Az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodást 1999. november 10-én írták alá.

E levélhez csatolva megtalálja ezeket a további nyelvi változatokat.

Ez a jogi aktus az aláírása napján lép hatályba.”

Megtiszteltetés számomra, hogy kijelenthetem, hogy Türkmenisztán elfogadja a csatolt nyelvi változatokat az ideiglenes megállapodás hivatalos nyelvi változataiként, valamint beleegyezik az ideiglenes megállapodás 31. cikkének megfelelő módosításába.

Amint azt az Ön levele is tartalmazza, ez a jogi aktus az aláírása napján lép hatályba.

Kérem Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Türkmenisztán részéről

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2011.080.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 80

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	54. évfolyam 2011. március 26.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2011/186/Euratom
	*	A Tanács határozata (2010. június 14.) az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán közötti, a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodásnak az Európai Atomenergia-közösség nevében az Európai Bizottság által történő megkötésének, valamint az ideiglenes megállapodásnak a hiteles nyelvi változatok tekintetében történő módosításáról szóló levélváltásnak a jóváhagyásáról	1
		RENDELETEK
	*	A Tanács 296/2011/EU rendelete (2011. március 25.) a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 204/2011/EU rendelet módosításáról	2
	*	A Bizottság 297/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 25.) a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról ( 1 )	5
		A Bizottság 298/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	9
		A Bizottság 299/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 25.) a cukorágazat egyes termékeire a 2010/11-es gazdasági évben alkalmazandó, a 867/2010/EU rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	11
		A Bizottság 300/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 25.) a gabonafélék eladási árainak az 1017/2010/EU rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott nyolcadik kilencedik pályázati felhívás tekintetében történő meghatározásáról	13
		HATÁROZATOK
		2011/187/EU
	*	A Bizottság határozata (2011. március 24.) a 2010/221/EU határozatnak az Ostreid herpeszvírus 1 μνar (OsHV-1 μνar) Írország és az Egyesült Királyság egyes területeire való behurcolásának megakadályozására irányuló nemzeti intézkedések jóváhagyása tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2011) 1825. számú dokumentummal történt) ( 1 )	15

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	ET	73,9
	IL	82,8
	JO	71,2
	MA	57,2
	TN	115,9
	TR	81,4
	ZZ	80,4
0707 00 05	EG	170,1
	TR	144,5
	ZZ	157,3
0709 90 70	MA	33,7
	TR	129,5
	ZA	49,8
	ZZ	71,0
0805 10 20	EG	52,6
	IL	77,9
	MA	53,5
	TN	58,7
	TR	74,0
	ZZ	63,3
0805 50 10	EG	66,4
	TR	51,7
	ZZ	59,1
0808 10 80	AR	86,0
	BR	79,5
	CA	106,9
	CL	89,4
	CN	89,7
	MK	47,7
	US	140,9
	UY	64,5
	ZA	94,2
	ZZ	88,8
0808 20 50	AR	92,9
	CL	82,7
	CN	55,6
	US	79,9
	ZA	92,6
	ZZ	80,7

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	51,49	0,00
1701 11 90 (1)	51,49	0,00
1701 12 10 (1)	51,49	0,00
1701 12 90 (1)	51,49	0,00
1701 91 00 (2)	49,96	2,48
1701 99 10 (2)	49,96	0,00
1701 99 90 (2)	49,96	0,00
1702 90 95 (3)	0,50	0,22

	IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	2011/188/EK
*	A Tanács határozata (2009. július 27.) az egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás Európai Közösség általi megkötéséről	19
	Ideiglenes megállapodás egyrészről az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Türkmenisztán között a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről	21