(1)

A Francia Köztársaság 2009. január 23-i levelében értesítette a Bizottságot arról, hogy a France Télévisions számára a 2009. évre 450 millió EUR összegű költségvetési támogatást kíván nyújtani, amelyet már pénzügyi törvénybe foglaltak. 2009. március 13-án a Bizottság kiegészítő információkat kért a Francia Köztársaságtól, amelyeket 2009. május 25-én kapott meg. A Francia Köztársaság azon szándékát kimutatva, hogy a France Télévisions számára egy végleges, többéves állami finanszírozási mechanizmust kíván létrehozni, amelynek egyéves támogatás is része lesz, e levélben kiterjesztette a tájékoztatás tárgyát.

(2)

2009. szeptember 1-jei levelében a Bizottság egyrészt úgy ítélte meg, hogy a 2009. évre megszavazott költségvetési támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 106. cikke (2) bekezdése alapján összeegyeztethető a belső piaccal, másrészt pedig tájékoztatta a Francia Köztársaságot azon határozatáról, amely szerint a France Télévisions további évekre szóló új állami finanszírozási mechanizmusára vonatkozóan az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja megindítani.

(3)

A Francia Köztársaság 2009. október 7-én nyújtotta be észrevételeit.

(4)

A Bizottság eljárás megindításáról szóló határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában tették közzé (2). A Bizottság felkérte az érintetteket, hogy tegyék meg észrevételeiket a vonatkozó támogatással kapcsolatban.

(5)

A Bizottsághoz érkeztek erre vonatkozó észrevételek az érdekeltek részéről. Ezeket továbbította a Francia Köztársaságnak, és lehetőséget biztosított számára, hogy megtegye saját észrevételeit, amelyeket a Bizottság a 2010. január 15-i levélben kapott meg.

(6)

A Francia Köztársaság 2010. április 23-án, május 19-én és június 22-én pontosításokat, illetve kiegészítő információkat nyújtott a Bizottságnak.

(7)

Az e határozat tárgyát képező többéves finanszírozási mechanizmus a France Télévisions közszolgálati feladataival függ össze, amelyet a Bizottság 2003. december 10-i (3), 2005. április 20-i (4), 2008. július 16-i (5) és 2009. szeptember 1-jei (6) határozataiban vizsgált. Mindazonáltal a 2003., a 2005. és a 2008. évi határozatok tárgyától különálló rendelkezésről van szó. Pontosabban szólva, az alábbiakban részletesebben leírt költségvetési támogatások a France Télévisions számára közszolgálati audiovizuális hozzájárulás (contribution à l’audiovisuel public), korábbi nevén licenciadíj (redevance) – amelyre a Bizottság 2005. április 20-i határozata vonatkozik, és amelyet mint létező támogatást az új rendelkezések nem módosítottak – címén odaítélt állami forrásokat gyarapítják. E két állami forrás a France Télévisions közszolgálati feladatainak a továbbra is fennmaradó nettó üzleti bevétellel csökkentett költségeit hivatott fedezni.

(8)

Az audiovizuális hírközlésre és az új televíziós közszolgálatra vonatkozó, 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvény tartalmazza az új állami finanszírozási mechanizmus fő rendelkezéseit. Az ismertetett támogatás a törvény által előírt, az állami audiovizuális szektor általános gazdasági érdekű struktúráinak és feladatainak szélesebb körű reformjába illeszkedik. Ily módon a törvény módosítja a France Télévisions közszolgálati feladatait szabályozó törvényi rendelkezéseket és különösen a hírközlés szabadságára vonatkozó, 1986. szeptember 30-i 86-1067. sz. törvényt. E feladatokat pontosabban meghatározza a France Télévisions ajánlattételi dokumentációja és a céljairól és eszközeiről szóló szerződés, amelyeket a hírközlés szabadságáról szóló törvény alkalmazása érdekében megalkotott szabályozások hagytak jóvá. A 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvény is tartalmaz egyrészt az adótörvényeket módosító pénzügyi rendelkezéseket, másrészt pedig a France Télévisions számára nyújtandó, pénzügyi törvénybe foglalt költségvetési támogatás elvére vonatkozó rendelkezéseket.

(9)

A France Télévisions a hírközlés szabadságára vonatkozó, 1986. szeptember 30-i 86-1067. sz. törvény 44-I. cikke értelmében létrehozott részvénytársaság. E módosított törvény a különböző korábbi csatornák különálló jogi személyeinek összevonásával egyetlen vállalatot hoz létre, a France Télévisions-t. A francia állam gyakorolja felette a gazdasági és pénzügyi felügyeletet. A társaság tőkéje névre szóló részvényekből áll, amelyeknek kizárólag az állam lehet a tulajdonosa. Igazgatótanácsának az elnökön kívül tizennégy tagja van, akiknek a mandátuma öt évre szól, és kettő közülük parlamenti képviselő, akiket sorrendben a Francia Nemzetgyűlés és a Szenátus kulturális ügyekért felelős bizottságai jelölnek, öt tag az államot képviseli, öt személyt az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács nevez meg, két tag pedig az alkalmazottakat képviseli.

(10)

A France Télévisions az elsőszámú francia audiovizuális vállalatcsoport. Közel 11 000 főt foglalkoztat, és hozzá tartoznak az anyaország területén sugárzott France 2, France 3, France 4, France 5 és France Ô csatornák, valamint az RFO, amely a tengeren túli megyékben és területeken sugárzott állami televíziós és rádiócsatornákat tömörítő társaság. A vállalatcsoportba tartozik még egy reklámcég is, noha vizsgálják a kötelezettségek megszüntetését, valamint több diverzifikációs tevékenységet folytató társaság is. Bizonyos France Télévisions csatornákat széles körben sugároznak több tagállamban, mindenekelőtt Belgiumban és Luxemburgban.

(11)

A France Télévisions forgalma az állami audiovizuális szolgáltatások reformjának bejelentése előtti utolsó üzleti évben, vagyis 2007-ben, 2 927 millió EUR volt, amely összeg 64,2 %-a a TV licenciadíj forrásból, 28,1 %-a reklámbevételekből (reklámok és szponzorálás), 7,7 %-a pedig egyéb bevételekből származott. 2003 és 2007 között a forgalom összetevőinek megoszlása viszonylag stabil maradt, a reklámokból és a szponzorálásból származó bevételek 30 % és 28 % között mozogtak. Az egész csoport csekély mértékben pozitív eredményt ért el 2003 és 2007 között minden évben, amelynek az időszakra vonatkozó kumulált összege 99 millió EUR.

(12)

E tendencia megfordult, miután 2008 januárjában bejelentették az állami audiovizuális szektor reformját, amely a reklámokból származó bevételek fokozatos megszűnését is magában foglalta. A 2008-as üzleti év veszteséges volt a France Télévisions csoport számára, a nettó negatív eredmény [50–100] (*1) millió EUR volt (ebből [50–100] millió EUR a közszolgálati tevékenységekben), ami mindenekelőtt a reklámbevételek jelentős visszaesésének tudható be, és ezt nem sikerült meggátolni a Bizottság 2008. július 16-i határozatában jóváhagyott 150 millió EUR értékű rendkívüli tőkedotációval sem. 2009-re, miután az állami audiovizuális szektor reformja hatályba lépett, a Bizottság 2009. szeptember 1-jei határozatában elfogadott, 415 millió EUR összegű költségvetési támogatás, amelyet végül folyósítottak, majdnem teljesen áthidalta a reklámbevételek csökkenését, és a France Télévisions csoport csekély mértékben pozitív eredménnyel zárt ([10–20] millió EUR). Mindazonáltal, a közszolgálat területe továbbra is enyhén veszteséges maradt, hozzávetőleg [0–5] millió EUR nagyságrendben, mivel a pozitív eredmény a csoport üzleti tevékenységet folytató társaságainak volt köszönhető.

(13)

2004 és 2008 között a France Télévisions tevékenységeiről és irányításáról, valamint a vállalat helyzetéről az állami audiovizuális szektor reformjára tekintettel, viszonylag kritikus hangvételű jelentést készített a Francia Számvevőszék „A France Télévisions és az új közszolgálati televízió” címmel. A jelentést, amelyre néhány harmadik érdekelt fél hivatkozik az észrevételeiben, zárt tanácskozás során fogadták el, és 2009. október 14-én hozták nyilvánosságra, vagyis az eljárás megindításáról szóló határozat után. A jelentés rámutat arra, hogy vannak kiaknázatlan fejlődési területek a vállalat irányításában és a France Télévisions addigi eredményeiben, valamint a reform új kontextusában történő jövőbeli fejlődésre vonatkozó ajánlásokat tartalmaz.

(14)

Az 1986. szeptember 30-i 86-1067. sz. módosított törvény 43-11. cikke kimondja a France Télévisions közszolgálati feladatát azáltal, hogy megállapítja, „általános érdeket képviselő, közszolgálati feladatokat lát el. A közönség valamennyi rétege számára olyan programokat és szolgáltatásokat kínál, amelyekre a sokféleség és a pluralizmus, a minőség és az innováció követelménye, a személyiségi jogok, valamint az alkotmányban meghatározott demokratikus elvek tiszteletben tartása jellemző. Sokrétű analóg és digitális programkínálatot nyújt a tájékoztatás, a kultúra, az ismeretek, a szórakozás és a sport területén. Támogatja a demokratikus vitát, a népesség különböző részei közötti eszmecseréket, valamint a társadalmi beilleszkedést és a honpolgárságot. Programokat valósít meg a társadalmi kohézió, a kulturális sokféleség és a megkülönböztetés elleni küzdelem támogatása érdekében, és a francia társadalom sokféleségét tükröző programokat kínál. Biztosítja a francia nyelv, és adott esetben a regionális nyelvek támogatását, valamint rámutat Franciaország kulturális és nyelvi öröksége sokféleségének értékére. Hozzájárul a szellemi és művészeti alkotás, a polgári, gazdasági, társadalmi, tudományos és műszaki ismeretek fejlesztéséhez és terjesztéséhez, valamint az audiovizuális szektoron és médián keresztül történő oktatáshoz. Támogatja az idegen nyelvek tanulását. Részt vesz a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre irányuló oktatásban. Megfelelő eszközökkel támogatja a siketek és nagyothallók hozzáférését az általa sugározott műsorokhoz. Az egyenlő elbánás elve és az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács ajánlásai tiszteletben tartásával biztosítja a tájékoztatás feddhetetlenségét, függetlenségét és pluralizmusát, valamint a különböző gondolkodásmódok és vélemények pluralista kifejezését. Az audiovizuális hírközlés állami szektorába tartozó szervezetek feladataik ellátása érdekében hozzájárulnak a külső audiovizuális tevékenységhez, a frankofónia virágzásához, valamint a francia kultúra és a francia nyelv terjesztéséhez a világban. Törekednek a programkínálat gazdagítására, illetve kiegészítésére alkalmas új szolgáltatások, valamint audiovizuális hírközlési szolgáltatások és műsorok készítését és terjesztését szolgáló technikák fejlesztésére. Évente jelentést nyújtanak be a parlamenthez, e cikk rendelkezéseinek alkalmazásának helyzetéről.”

(15)

E tevékenységek konkrét megjelenésére vonatkozóan az 1986. szeptember 30-i 86-1067. sz. törvény 44. cikkének I. része kimondja, hogy a France Télévisions feladata azon televíziós adások és audiovizuális hírközlési szolgáltatások megtervezése és műsorra tűzése, amelyek megfelelnek az említett törvény 43-11. cikkében és ugyanezen törvény 48. cikkével előírt ajánlattételi feltételekben meghatározott közszolgálati feladatoknak.

(16)

A 2009. június 23-i 2009-796. sz. rendelet rögzíti a France Télévisions egyébként egységes ajánlattételi feltételeit. A France Télévisions csatornák tevékenységének keretét az ajánlattételi feltételek határozzák meg, gyakran főműsoridőben történő kötelező műsorsugárzási kötelezettségekkel, amelybe beletartoznak a napi kulturális adások, a zenei adások, elsősorban komolyzenei adások – váltakoztatva az európai, illetve regionális zenekarokat –, a színházi előadások, továbbá a tudományos ismeretterjesztő adások (ajánlattételi feltételek 4-7. cikkei). A France Télévisions köteles továbbá műsoraiba beilleszteni az európai dimenziót is, elsősorban más tagállamok életmódjairól vagy kulturális szokásairól szóló riportok közvetítésével, valamint a Franciaországban gyakorolt fő vallási irányzatoknak szentelt vallási jellegű adások sugárzásával (az ajánlattételi feltételek 14. és 15. cikke). Szintén szerepel a követelmények között, hogy a közönség egészének széles és kiegyensúlyozott körét kell vonzania (18. cikk).

(17)

Egyébként a hírközlés szabadságáról szóló, 86-1067. sz. törvény 53. cikke alapján többéves, háromtól öt évig terjedő futamidejű szerződéseket kötött az állam és a France Télévisions a célokról és az eszközökről. A célokról és az eszközökről szóló szerződések a France Télévisions közszolgálati feladatait tiszteletben tartva a következőket határozzák meg:

(18)

Jelenleg a France Télévisions közszolgálati kötelezettségeit a felügyeletet ellátó miniszterek és a France Télévisions elnöke által aláírt, a 2007 és 2010 közötti időszakra vonatkozó célokról és eszközökről szóló, 2007. április 24-i szerződés szabályozza, amelynek címe „A France Télévisions, a digitális kor első ingyenes csatornacsomagja”. „A közszolgálatot meghatározó értékek előmozdítása” című I.2. célkitűzés rovatban a szerződés meghatározza a konkrét fellépésekben felsorolt, mennyiségi és minőségi mutatókkal ellátott alábbi területekre vonatkozó célokat:

(19)

A szerződés meghatároz egy többéves pénzügyi területet is, amely tartalmaz egy kiegészítő záradékot arról, hogy a reklámbevételek alakulása függvényében az állam és a vállalatcsoport hajlandóak egymással egyeztetni az esetlegesen szükséges állami forrásokkal való kiegészítésről, azzal, hogy a nem az állami források iránti igény csökkentésére fordított többletet az audiovizuális alkotás támogatására fordítják.

(20)

A reform nyomán a célokról és eszközökről szóló hatályos szerződést a 2009 és 2012 közötti időszakra módosították. E módosítás, amelynek pénzügyi részéről szóló részletes leírás alább található, tovább erősíti a France Télévisions által ellátott közszolgálati feladatok meghatározó értékeit, és új mennyiségi mutatókat állapít meg, amelyeket a 18. preambulumbekezdésben meghatározott egyes területeken évente kell elérni.

(21)

A France Télévisions új ajánlattételi feltételei egy sor innovatív szolgáltatás bevezetéséről rendelkeznek, amelyek a kínálat bővítését szolgálják, úgymint a műsorait gazdagító hírközlési szolgáltatások, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve kiegészítő tartalmak online elérhetővé tétele. Ugyanilyen módon, a célokról és az eszközökről szóló szerződés módosítása rendelkezik az innovatív szolgáltatások bevezetéséről is, úgymint az ingyenesen lekérhető, vagy fizetős videók, a személyes mobil televízió, vagy az interneten keresztüli műsorszolgáltatás, a mobil alkalmazások, a regionális vagy tematikus WebTV-k.

(22)

Az 1986. szeptember 30-i 86-1067. sz. törvény 53. cikkének alkalmazásában a France Télévisions igazgatótanácsa hagyja jóvá e társaság célokról és eszközökről szóló szerződéstervezetét, és határoz ennek éves teljesítéséről, a határozat eredménye pedig nyilvános. Aláírás előtt a célokról és eszközökről szóló szerződéseket, valamint az esetleges módosításokat a Francia Nemzetgyűlés és a Szenátus kulturális és pénzügyi bizottságai, valamint az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács elé terjesztik. A bizottságok hat héten belül nyilváníthatnak véleményt.

(23)

A France Télévisions célokról és eszközökről szóló szerződésének teljesítéséről a vállalatcsoport elnöke éves jelentést terjeszt a Francia Nemzetgyűlés és a Szenátus kulturális és pénzügyi bizottságai elé. A célokról és eszközökről szóló szerződés teljesítéséről készült jelentésnek a Francia Nemzetgyűlés és a Szenátus illetékes bizottságaihoz történő beterjesztésekor a France Télévisions elnöke beszámol a vállalatcsoporton belül létrehozott programok konzultatív bizottsága tevékenységéről és munkájáról is, amelynek tagjai televíziónézők, és feladata a műsorokra vonatkozó ajánlások és vélemények megfogalmazása.

(24)

A France Télévisions rendeletben megállapított ajánlattételi feltételeinek tervezetéről 2008. november 10. és 24. között nyilvános konzultációt tartottak, amelynek során mintegy 15 szervezet tett hozzászólást. Ezek alapján az eredeti szöveget módosították, majd pedig az Audiovizuális Tanács kiadta véleményét. A végrehajtás külső ellenőrzésére vonatkozóan az 1986. szeptember 30-i törvény 48. cikke előírja, hogy az Audiovizuális Legfelsőbb Tanácsnak továbbítania kell az éves jelentést a Francia Nemzetgyűlés és a Szenátus kulturális bizottságai részére. A jelentést a kulturális és hírközlési minisztériumnak is továbbítják.

(25)

E parlamenti bizottságok, valamint az Audiovizuális Legfelsőbb Tanács harmadik feleket is meghallgathatnak. Az érdekelt feleket ennek keretében valóban rendszeresen meghallgatják, és ismertetik az állami audiovizuális szektort érintő kérdésekre vonatkozó véleményüket.

(26)

A közcélú műsorszolgáltatás ütemezésének szabadabbá tételének és a kereskedelmi kényszerektől való fokozottabb függetlenítésének érdekében a hírközlés szabadságáról szóló, 1986. szeptember 30-i 86-1067. sz. módosított törvény 53. cikkének VI. albekezdése a reklámüzenetek csökkentését, majd pedig megszüntetését írja elő. „A 44. cikk (1) bekezdésében meghatározott nemzeti televíziós szolgálatok által húsz óra és hat óra között sugárzott programok, a regionális és helyi programjaik kivételével nem tartalmaznak az általános megnevezés alatt kínált áruk és szolgáltatások reklámüzenetein kívül más reklámokat. E rendelkezést kell alkalmazni az említett szolgálatok által hat óra és húsz óra között sugározott programokra, az ugyanezen (1) bekezdésben említett televíziós szolgáltatások analóg földi rádióhullámú sugárzásának megszűnésétől számítva az anyaország egész területén. E rendelkezés nem alkalmazandó a közérdekű kampányokra.”

(27)

A televíziós szolgáltatások analóg földi rádióhullámú sugárzását legkésőbb 2011. november 30-ig megszüntetik. A kereskedelmi márkanév nélküli áruk és szolgáltatások reklámjainak kivételén túl a reklámüzenetek sugárzására vonatkozó mentességeket határoztak meg a tengeren túli megyék és területek, illetve Új-Kaledónia tekintetében, mivel e területeken nincsen tisztán fogható analóg földi rádióhullámon sugárzott kereskedelemi televíziós kínálat.

(28)

A hírközlés szabadságáról szóló, 86-1067. sz. módosított törvény 53. cikkének rendelkezései szerint a törvény végrehajtása eredményeként a reklámüzenetek csökkentése, majd pedig megszüntetése miatt az állam a France Télévisions számára az egyes pénzügyi törvényekben meghatározott feltételek mellett pénzügyi kompenzációt nyújt. Ennek érdekében a francia állam az általános állami keret „Médiafeladatok” egységén belül létrehozott egy új programot, „Hozzájárulás az állami audiovizuális szektor finanszírozásához” címmel. Csupán jelzésképpen említendő, hogy a francia hatóságok becslései szerint az állami audiovizuális szektorhoz való hozzájárulás hozamát kiegészítő állami támogatás részaránya 2010-ben hozzávetőleg 460 millió EUR, 2011-ben 500 millió EUR, 2012-ben pedig 650 millió EUR lesz.

(29)

A Francia Köztársaság kijelenti, hogy a költségvetési támogatásból származó állami finanszírozást minden egyes évben a France Télévisions közszolgálati feladatainak teljesítésével felmerült költségek szerint állapítják meg, növelve az állami audiovizuális szektorhoz való hozzájárulás hozamával, és csökkentve a továbbra is fennmaradó kereskedelmi bevételekkel. E tekintetben a francia hatóságok elküldték a France Télévisions közszolgálati működésének költségeire és bevételeire vonatkozó tervezetet, amelyet az alább összefoglalt, a 2009 és 2012 közötti időszakra szóló üzleti terv alapján készítettek el.

1.   táblázat

A France Télévisions közszolgálati működésének költségeire és bevételeire vonatkozó tervezet, a 2010 és 2012 közötti időszakra

(30)

A fenti táblázatból látható, hogy a tervezet deficitje 2010-ben és 2011-ben a France Télévisions közszolgálati elszámolásai fedezetlen nettó költségének felel meg. E deficit 2012-ben várhatóan részben megszűnik, a tervezett kisebb, [30–50] millió EUR összegű többlettel, ami a közszolgálati tevékenység nettó költségének [0–5] %-át teszi ki. Ez a 2012-re tervezett többlet, amennyiben a gyakorlatban is megvalósul – ami azt feltételezi, hogy a bevételek és a költségek pontosan a tervezettek szerint alakulnak –, továbbra is alacsonyabb, mint a 2010-re és 2011-re tervezett összes veszteség. A célokról és eszközökről szóló jelenlegi szerződés értelmében a nem az állami források igényének csökkentésére ráfordított többletet mindenekelőtt az audiovizuális alkotást támogató kiadásokra kell fordítani. Mivel ez az alkotás elvileg a műsortervezést szolgálja, az esetleges többletből nem lehet kereskedelmi tevékenységeket finanszírozni.

(31)

Megjegyzendő, hogy a 2009 és 2012 közötti időszakra szóló üzleti terv, amelyet a célokról és eszközökről szóló jelenlegi szerződés módosításának V. fejezete átvett, a 2007 áprilisában kötött szerződés pénzügyi részét váltja fel, tekintettel a reformmal bevezetett új keretre és annak pénzügyi következményeire. Az üzleti terv a 2010 és 2012 közötti időszakra a közszolgálati tevékenység átfogó bruttó költségének csökkenését irányozza elő, a működési költségeknek az eredeti szerződéshez képest történő csökkentése, a műsorsugárzási költségek csökkenése és a közös vállalatból származó szinergiák kiaknázása mellett, és mindezt a reformot kísérő új költségtételek létrehozása ellenére.

(32)

A bevételek szintjén a tervezett állami források a növekedés ellenére nem egyenlítik ki teljesen a 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó elszámolásokat, és amint az 1. táblázat is mutatja, továbbra is elmaradnak a közszolgálati működés bruttó költségétől, így a tervezetben szereplő pénzügyi egyensúly az egyes években megmaradó kereskedelmi bevételektől függ. Az üzleti terv jelzi azt is, hogy mind a vállalatnak, mind pedig az államnak érdeke az egyensúly tervezettnél gyorsabban történő elérése, és megjegyzi, hogy pontos és rendszeres nyomon követés szükséges, tekintettel a pozitív vagy negatív eshetőségekre.

(33)

A hírközlés szabadságáról szóló, 86-1067. sz. módosított törvény 44. cikke kimondja azt is, hogy „Az állami audiovizuális szektorba tartozó szervezeteknek, a rájuk ruházott közszolgálati kötelezettségek kompenzálásaként odaítélt állami források összege nem haladja meg az említett kötelezettségek teljesítésének költségét”. E rendelkezés a Francia Köztársaság által vállalt azon kötelezettségekből ered, amelyek szerint kifejezetten bele kell foglalni a törvénybe a közszolgálati kötelezettségek túlkompenzációjának elkerülésére vonatkozó elvet, annak az eljárásnak a keretében, ami a Bizottság részéről a TV licenciadíjból származó források felhasználásáról szóló, a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 2005. április 20-i határozat meghozatalához vezetett (7).

(34)

A fentebb említett kötelezettségnek eleget téve, az állam és a hírközlési és audiovizuális állami ágazathoz tartozó szervezetek közötti pénzügyi kapcsolatokról szóló, 2007. május 15-i 2007-958. sz. rendelet 2. cikke átveszi az 1986. szeptember 30-i törvény 53. cikk szövegét, figyelembe véve „a közszolgálati feladatokból származó közvetlen és közvetett bevételeket” , és kimondja, hogy a közszolgálati kötelezettségek teljesítésének költségéről külön elszámolást vezetnek. A rendelet 3. cikke kimondja, hogy a France Télévisions és leányvállalatai kötelesek tiszteletben tartani valamennyi kereskedelmi tevékenységük során a piaci feltételeket, és előírja, hogy e kötelezettség teljesítéséről egy külső szervezettel éves jelentést kell készíttetni, amelyet a felügyeletet ellátó minisztériumhoz, a Francia Nemzetgyűléshez és a Szenátushoz kell beterjeszteni.

(35)

A Bizottság megkapta és megvizsgálta a 2007-es és 2008-as üzleti évekre vonatkozó, a rendelet 2. és 3. cikkének teljesítéséről szóló jelentéseket (a rendelet 3. cikke alapján elkészített jelentéseket, amelyek közül a 2007. évre szóló jelentés a PriceWaterhouseCoopers és KPMG könyvvizsgáló cégek, a 2008. évre szólót pedig a Cabinet Rise tanúsították), valamint a 2. cikkben meghatározott, 2009. évre vonatkozó jelentéstervezetet.

(36)

A 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvény szintén módosította az adótörvénykönyvet, új adókat vezetett be a reklámokra és az elektronikus hírközlésre.

(37)

Az általános adótörvénykönyv I. könyve első részének II. címében szerepel azóta egy VIIf. fejezet, amely létrehoz egy, a Franciaországban székhellyel rendelkező valamennyi televíziós szolgáltató által megfizetendő adót. Az adót a hirdetők által a reklámüzeneteik sugárzásáért kifizetett hozzáadottérték-adó nélküli összegek után az érintett teherviselőknek, vagy a reklámüzenetek irányító feleknek kell megfizetniük, amelynek összege csökken az általános adótörvénykönyv 302a. KC cikkében előírt adó alapján befizetett azon összegekkel, amelyeket az Országos Filmművészeti Központ támogatására jogosult audiovizuális műveket terjesztő televíziós kiadók és forgalmazók fizetnek meg. Ezen összegek 4 %-os átalányösszegű levonással csökkenthetők. A 3 %-os mértékű adó alapja minden egyes, 11 millió EUR-t meghaladó összegű televíziós szolgáltatás utáni éves befizetések héa-val csökkentett összege.

(38)

Ugyanakkor a nem analóg földi rádióhullámú sugárzással terjesztett televíziós szolgáltatások esetében 2009-ben ennek mértéke 1,5 %, 2010-ben 2 %, és 2011-ben 2,5 %. Átmeneti jelleggel valamennyi adófizetésre kötelezett számára – az analóg földi rádióhullámon sugárzott televíziós szolgáltatásoknak az anyaországban történő megszüntetése évéig – az adó legmagasabb mértéke az abban a naptári évben megállapított, a 2008. évhez viszonyított alapnövekedésének az 50 %-a, amely alapján az adó fizetendő. Mindazonáltal az adó összege nem lehet alacsonyabb az adóalap 1,5 %-ánál. Ezzel együtt azon televíziós műsorszolgáltatók esetében, amelyeknek teljes mindennapi nézőközönségéből a Franciaország anyaországi területén kívüli nézők aránya meghaladja a 90 %-ot, az adó kiszámításánál figyelembe vett összeg csökkentendő az európai vagy a világpiacra szánt reklámüzenetek közléséért fizetett összegek és a teljes éves nézőközönségből a Franciaország anyaországi területén kívül elért nézőközönség arányának szorzatával.

(39)

Az általános adótörvénykönyv I. könyve első részének II. címében szerepel egy VIIg. fejezet, amely létrehoz egy, az Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságnál előzetesen bejelentett és Franciaországban szolgáltatást nyújtó valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató által megfizetendő adót. Az adó kiszámításának alapja az elektronikus hírközlési szolgáltatók által nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokért a felhasználók által kifizetett, hozzáadottérték-adó nélküli előfizetés vagy egyéb összeg, csökkentve azon lezárt üzleti év során könyvelt amortizációhoz nyújtott dotációk összegével, amely évben az adó megfizetése esedékessé vált, abban az esetben, amikor ezek az amortizációk a szolgáltatók által az ország területén működő elektronikus hírközlési infrastruktúrák és hálózatok igényeinek kielégítésére, a törvény hatálybalépésétől számítva beszerzett, legalább tízéves amortizációs idejű eszközökre és berendezésekre vonatkoznak. Az adó kiszámítása során az adóalap 5 millió EUR feletti részének 0,9 %-át veszik.

(40)

Hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy vélte, hogy a 2010-től tervezett kompenzáció az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet, amelyet meg kell vizsgálni, hogy összeegyeztethető-e az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése értelmében a belső piaccal, a közszolgálati műsorsugárzási szolgáltatásokra vonatkozóan meghatározott elvek és alkalmazási szabályok szerint.

(41)

Azon közszolgálati tevékenység esetében, amelynek feladatait hivatalos jogi aktus egyértelműen meghatározza, és megfelelő, feddhetetlen ellenőrzési mechanizmusnak van alávetve, a Bizottság a 2003. decemberi, 2005. áprilisi, 2008. júliusi és 2009. szeptemberi határozataihoz hasonlóan megállapította, hogy a France Télévisions közszolgálati feladatait a francia állam által kiadott vagy jóváhagyott hivatalos jogi aktusok egyértelműen meghatározzák, a France Télévisions független ellenőrzését előíró szabályok szerint.

(42)

A közszolgálati tevékenység nettó költségeihez képest tervezett pénzügyi kompenzáció arányosságának vizsgálatát tekintve azonban, figyelembe véve többek között a támogatás hatásait, a Bizottság a következő két kérdéssel kapcsolatban kételyeinek adott hangot:

(43)

Továbbá, a Bizottság felhívta a francia hatóságok figyelmét arra, hogy 2009. július 2-án elfogadta az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló közleményét (8) (a továbbiakban: „a műsorszolgáltatásról szóló közlemény”), amely az ismertetett támogatásra a közzétételétől kezdve alkalmazandó, és kérte a francia hatóságokat, hogy észrevételeikben vegyék figyelembe e felülvizsgált közleményt.

(44)

Az Írók és Drámaírók Társasága (SACD) 2009. november 2-i észrevételeiben felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy milyen fontosak a France Télévisions vállalatcsoportra háruló, a hazai audiovizuális alkotás támogatására irányuló kötelezettségek. E kötelezettségek jelentőségét 2008 végén tovább fokozta az a szakmaközi megállapodás, amely egy későbbi célokról szóló szerződésben kapna helyet. 2010-ben a France Télévisions vállalatcsoportnak tehát a 2009-es adóalapban szereplő forgalma 19 %-át kell a hazai audiovizuális alkotásra fordítania, amely 2012-ben 20 %-ra, vagyis 420 millió EUR-ra emelkedik. A TF1 megfelelő részarányát viszont legfeljebb 12,5 %-ban határozták meg, és az M6, valamint a digitális földi televíziós csatornák részaránya egyenként nem lehet magasabb 11 %-nál. A filmművészet támogatására vonatkozó vállalás is emelkedik 2012-ig bezárólag, átlagosan több, mint évi 1,2 %-kal. A reklám megszüntetése a műsorrend költségeinek növekedésével fog együtt járni a saját készítésű és nem importált művek esetében, ami az innovatív és minőségi közszolgálat melletti elkötelezettséget tanúsítja.

(45)

A Francia Telekommunikációs és Elektronikus Hírközlési Szövetség (FFTCE) 2009. október 30-i észrevételeiben, amelyhez csatlakozott az FFTCE-ben tagsággal nem rendelkező Iliad is, úgy véli, hogy a kereskedelmi reklámok eltörlése mint olyan, nem járul hozzá a France Télévisions közszolgálati feladataihoz. Ha a reklám e feladatoknak nem szerves része, minden olyan támogatás, amely a tényleges feladatoktól függetlenül kizárólag a bevételkiesést kívánja kompenzálni, per se az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével és 107. cikkével ellentétes állami támogatás volna. E kompenzációnak a közszolgálat saját költségeit kell fedeznie, amelyekről külön elszámolást kell vezetni. Úgy tűnik, hogy a támogatás összegét a következő évekre az elmaradó üzleti bevételek becsült értéke alapján számították ki, ami egy tönkrement piacon súlyosan torzítja a kereskedelmi műsorszolgáltatókkal a versenyt. Míg a France Télévisions reklámokból származó összes forgalma egy meggyengült piacon biztosan nem érné el az 500 millió EUR-t, addig a francia hatóságok vállalták, hogy 2009-ben 450 millió EUR-t fizetnek csupán a 20 óra utáni reklámok megszüntetésének ellentételezésére. A támogatásokból származó bevételek várhatóan a jövőben is jóval magasabbak lesznek a reform hiányában elérhető reklámbevételeknél.

(46)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásba tartozó feladatokat illetően az FFTCE megjegyzi, hogy a France Télévisions csoportra az Európai Műsorsugárzók Uniója (UER) tagjaként háruló kötelezettségek a szervezet alapszabályából erednek, és már korábban is léteztek, valamint a francia törvényekben foglalt kötelezettségek nélkül is hatályosak volnának. A törvény által egyébként igen általánosan meghatározott kötelezettségek nem térnek el lényegesen az UER alapszabályából eredő kötelezettségektől, és a TF1 és a Canal + csatornákra mint tagokra szintén vonatkoznak e kötelezettségek, így a törvény alapján nyújtott kompenzációs támogatást állami támogatásnak kell tekinteni.

(47)

Végül pedig az FTTCE úgy véli, hogy az állami audiovizuális ágazat reformjával bevezetett, az elektronikus hírközlési szolgáltatók forgalmára kivetett új adót a France Télévisions finanszírozására fordítják. A hatóságok nyilatkozataiban állított hozzárendeltségi viszonyon túl az alapjában és mértékében bekövetkező változások mozgatják a támogatás összegét. Márpedig egy ilyen adó létrehozása ellentétes az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 12. cikkével, mivel a tagállamok nem vethetnek ki a szolgáltatókra az irányelvben meghatározottakon kívül semmilyen egyéb, forgalom után fizetendő adót.

(48)

A Kereskedelmi Csatornák Szövetsége 2009. november 2-i észrevételeiben úgy véli, hogy a France Télévisions rossz irányítása, amelynek számos példájára rámutatott a Számvevőszék, súlyosbítja a programkészítési és jogvásárlási piacon tapasztalt inflációs hatást. Analitikus könyvelés hiányában a költségek kézben tartásának hiánya bizonytalanságot gerjeszt a finanszírozandó közszolgálati feladatok költségeinek meghatározása terén, a túlkompenzáció súlyos veszélye mellett. A szövetség szerint jó néhány jel mutat arra, hogy az új audiovizuális adót a France Télévisions csoportra fordítják majd, az állami költségvetésben a felhasználásának célja csupán a Bizottság ellenőrzésének elkerülését szolgálja. Ez a France Télévisions versenytársait a támogatás finanszírozására kényszeríti, ezzel torzulást eredményezve, amit tovább súlyosbít a különböző, régóta működő csatornák programjai közötti elégtelen differenciálás.

(49)

Az Európai Műsorsugárzók Uniója (UER) 2009. november 2-i észrevételeiben hangsúlyozza, hogy a Franciaország által benyújtott, az állami műsorszolgáltató költségeire és jövedelmeire vonatkozó valamennyi többéves becslés szükségszerűen előretekintő jellegű. E számításoknak kell biztosítaniuk a hosszú távú pénzügyi átláthatóságot, amelyekkel a szolgáltatónak a szolgáltatás teljesen független, folyamatos biztosításához rendelkeznie kell. Az utólagos mechanizmusoknak kell biztosítaniuk a tervezet esetleges eltéréseinek korrekcióját. A Bizottság határozatának az előzetes számítási paraméterekre és e mechanizmusokra kell kiterjednie, anélkül, hogy kötelezővé tenné a nyújtandó kompenzáció tényleges összegét csupán a becsült költségek és bevételek jóváhagyásával, amelynek hiányában a Bizottság sokkal inkább egy támogatási rendszer éves összegeit határozná meg és ellenőrizné, mintsem magát a rendszert. Az UER aggodalmát fejezi ki továbbá azért, mert a Bizottság az elkövetkező évek szinergiáinak és hatékonyságnövelésének becsült összegét kívánja megtudni, mivel az a hatékonyság, amivel az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtják, az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában nem tartozik a Bizottság ellenőrzése alá.

(50)

Az Európai Kereskedelmi Televíziók Egyesülete (ACT) 2009. november 2-i észrevételeiben támogatja a Francia Köztársaság azon határozatát, amely szerint lényegesen csökkenteni kívánja a kereskedelmi célú reklámokat az állami műsorszolgáltatásában. Az egyesület megjegyzi, hogy az Altmark ítélkezési gyakorlattal (10) lefektetett két feltétel jelen esetben nem teljesül, így a tervezett költségvetési hozzájárulás támogatásnak minősül. Mindazonáltal, az ACT úgy véli, hogy amennyiben a versenytársak reklámbevételeire kivetett adóval történő támogatásfinanszírozási rendszer megfelel az uniós jognak, a piacról való kivonás nyereségei igen megcsappannának, míg egy ilyen rendszer bizonyos területeken több torzulást okozna, mint a hagyományos állami és kereskedelmi duális finanszírozási rendszerek.

(51)

Az ACT szerint a France Télévisions közszolgálati kötelezettségei 1994 óta alapvetően nem változtak, és azonosak a kereskedelmi műsorszolgáltatók kötelezettségeivel. Emellett a reklámbevételek kiesése miatti kompenzációs számítások a 2012-ig tartó időszakra igen általánosak, és nem veszik figyelembe sem a vonatkozó beruházások költségeinek csökkenését, sem a hirdetőknek kevésbé alárendelt műsortervezés költségeinek lehetséges csökkenését, sem a remélt szinergianövekedéseket. Ellenőrizni kellene az állami és kereskedelmi bevételeket a célokról és az eszközökről szóló szerződésben meghatározott költségekhez igazító mechanizmust, mindenekelőtt a kereskedelmi bevételek változása tekintetében, ami nélkül a Bizottság nem rendelkezne megbízható információkkal a nyújtott szolgáltatás tényleges költségeinek meghatározásához, és egy esetleges túlkompenzáció fennállásának megállapításához. Ezt az ellenőrzést anélkül hajtják végre, hogy a vállalat rendelkezne analitikus könyveléssel, amint arra a Számvevőszék rámutatott.

(52)

Végül pedig az ACT úgy véli, hogy a támogatást valójában a reformmal bevezetett új adókból finanszírozzák, és az audiovizuális reklámokat illetően a reform egy olyan, versenytársak által finanszírozott közszolgálati modellt vezet be Franciaországban, amelyet máshol megszüntettek. A támogatási mechanizmus fenntartja a France Télévisions forrásait, miközben egyre inkább nyilvánvaló, hogy a hirdetők nem viszik át a teljes megrendelésüket a versenytárs csatornákhoz. Egyébként egy ilyen mechanizmus tovább erősíti a francia piacra történő bejutás akadályait.

(53)

A France Télévisions 2009. november 2-i észrevételeiben úgy véli, hogy a jelzett mechanizmus semmilyen gazdasági előnyt nem nyújt számára a versenytársakhoz képest, minthogy bár megmenekült a kereskedelmi bevételek kiesésétől, viszont ezért cserébe az állam olyan kötelezettséget rótt rá, amelyet egyetlen kereskedelmi műsorszolgáltató sem visel a piacon: a reklám megszüntetését. Amikor ténylegesen megszüntetik a reklámüzeneteket, eltűnik minden versenytorzulás a piacon, miközben a szponzorálás miatt a versenytársakra gyakorolt nyomása, korlátozott jelenlétére tekintettel, szintén nullára csökken. Az úgynevezett „prémium” audiovizuális jogok megvásárlását illetően, míg a TF1 nézettsége a 100 legjobból 96-ot ért el, és a 20 legjobból pedig 18-at 2008-ban, addig a France Télévisions nem rendelkezett egyetlen kizárólagos szerződéssel az amerikai piacvezetőkkel. Egyébiránt az audiovizuális alkotásba olyan minőségi követelményekkel kell befektetnie, amelyek ellentétesek a kereskedelmi csatornák nézettségi célkitűzéseivel. A műsorok értékesítése terén pedig úgy ítéli meg, hogy csak marginális piaci jelenléttel rendelkezik.

(54)

A France Télévisions úgy véli továbbá, hogy mivel a számára megítélendő összeg előzetesen, pontosan és objektíven függ minden egyes évben a tevékenységei költségétől, a tényleges költségek eltérése esetén utólagos korrekcióval, a jelzett mechanizmus megfelel az Altmark ítélkezési gyakorlat által lefektetett második feltételnek. Az említett ítélkezési gyakorlat által megkövetelt negyedik feltétel is teljesül, mivel a múltban nem kiaknázható szinergiákat a jogi felépítés és az alapszabály megújításával ki fogják használni, ugyanis e negyedik feltétel nem azt követeli meg, hogy a szolgáltatást a lehető legalacsonyabb költségszinttel nyújtsák, hanem azt, hogy a költségek feleljenek meg egy átlagos, jól irányított vállalat költségeinek.

(55)

A France Télévisions szerint a kifogásolt mechanizmus belső piaccal való összeegyeztethetőségének feltételei vonatkozásában, mivel ennek több évig el kell tartania, a közszolgálat nettó költségei nem ismerhetők kellő bizonyossággal ahhoz, hogy a Bizottság előzetes ellenőrzéssel meggyőződhessen arról, hogy nem áll fenn túlkompenzáció. Míg a 2010 és 2012 közötti időszakra készült tájékoztató jellegű számítások nem ellentétesek egy ésszerű nyereség elérésének vagy a közszolgálat éves kiadásainak 10 %-ára korlátozott tartalékok létrehozásának lehetőségével, addig az utólagos ellenőrzést bevezető törvényi és szabályozó rendelkezések minden esetben biztosítják a finanszírozás arányosságát. Ezzel szemben mivel a műsorrendköltségek változása a műsorszerkesztési döntésektől függ, a France Télévisions-nak – véleménye szerint – csak a törvény által előírt közszolgálati kötelezettségeket kell tiszteletben tartania, a Francia Köztársaságot a tartalom meghatározása terén megillető szabadság alapján. Egyébként e kötelezettségek a nézettségi elvárásban is megnyilvánulnak, amit a reklámüzenetek megszüntetése nem enyhít. Sőt, éppen ellenkezőleg, sokkal több programot kell majd beszerezni.

(56)

2009. november 2-i észrevételeiben a Métropole Télévisions (M6) úgy véli, hogy a kilátásba helyezett finanszírozási eszköz az EUMSZ 107. cikke értelmében vett állami támogatásnak minősül, mindenekelőtt abban az estben, ha az Altmark ítélkezési gyakorlatban meghatározott második és negyedik feltétel nem teljesül: a jellegüknél fogva – és a valóságban is – változó kereskedelmi bevételek becsült értékén alapuló kompenzációt nem volna szabad úgy tekinteni, hogy a közszolgálati költségek objektív és átlátható számítási paraméterein alapul. Egyébként pedig a számítások alapja nem az ágazat egy átlagos, jól irányított vállalatának költsége, hanem a France Télévisions költségei, amellyel kapcsolatban számos jelzés arra mutat, hogy irányítása nem hatékony, ez pedig növeli a közösség által fedezendő közszolgálati költségeket.

(57)

A belső piaccal való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban az M6 úgy véli, hogy a kilátásba helyezett finanszírozási eszköz törvényellenes, mivel strukturálisan tartalmazza a közszolgálati költségek túlkompenzációját. A tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló, 2006. november 16-i 2006/111/EK bizottsági irányelv (11) Franciaország számára előírja, hogy az általános érdekű szolgáltatás költségeit és hozamát a koherens módon alkalmazott analitikus könyvelési elvek alapján kell kiszámítani. Márpedig, amint a Számvevőszék is hangsúlyozza, a France Télévisions nem rendelkezik ilyen könyvviteli eszközökkel. Tehát nincsen egyetlen objektív elem sem a kompenzáció összegének kiszámításához. A túlkompenzáció tehát elkerülhetetlen, mivel a támogatást a kereskedelmi bevételek alapján számolják ki, ami nem tartozik a közszolgálati feladatok közé, és nem szabad figyelembe venni e feladatok költségének kiszámításakor. A kieső bevételek kiszámításának véletlenszerűsége és a költségelemzés hiánya miatt szintén elkerülhetetlen a túlkompenzáció.

(58)

Az új adók beépítése a finanszírozási mechanizmusba tovább súlyosbítja a támogatások negatív hatásait az audiovizuális jogok beszerzési piacán – ahol a France Télévisions rossz irányítása, amelyet az állami támogatások levédtek, tovább növeli a versenytársak költségeit, továbbá a reklámtevékenységre gyakorolt negatív hatásokat is, mivel a France Télévisions a szponzorálás felé mozdul el, miközben az M6, tekintve, hogy nézőköre más profilba tartozik, nem szerzi meg a France Télévisions által elhagyott piacrészt. Ilyen körülmények között kizárólag az utólagos finanszírozás lehet megalapozott. A mechanizmus tehát strukturális szempontból törvényellenes, mivel nem jött létre olyan független utólagos ellenőrzési mechanizmus, amely tényleges számadatok alapján hatékonyan garantálja a túlkompenzáció elkerülését, amelynek végrehajtása nem volna hatékony Franciaországban az M6 szerint.

(59)

2009. november 2-i észrevételeiben a Télévision Française 1 (TF 1) a France Télévisions finanszírozási reformját a reklámpiacot befolyásoló strukturális változások összefüggésébe helyezi, ahol az internet erős növekedést mutat. Véleménye szerint 2008-ban a televízió csupán mintegy 11 %-ot képviselt a hirdetők 33 milliárd EUR-s hírközlési kiadásaiból. 2009. január és szeptember között a földi digitális televíziós csatornák reklámokból származó forgalma 60 %-kal nőtt, miközben a három legrégebben működő analóg sugárzású kereskedelmi csatorna forgalma ebben a szegmensben 8 %-kal csökkent. A TF1 által a 2008. évre befizetett adók és illetékek eredményének 60 %-át tették ki. A jogok megvásárlásáról szóló többéves szerződések, az árak inflálódása, valamint a költségek rugalmatlansága, köztük a francia és európai alkotások elkészítésére és sugárzására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségekkel felemésztett műsorrendköltségek, amelyek az egész 30 %-át teszik ki, a TF1 szerint az árrését csökkentik. Ezzel párhuzamosan az új audiovizuális adófizetési kötelezettsége véleménye szerint tovább fokozza a piacon a verseny torzulását.

(60)

A hirdetői keresletnek a TF1 felé történő potenciális átvitele az audiovizuális reklámokra kivetett adó kinyilvánított tárgya. Nem csupán a 350 millió EUR-s forgalomnak a három analóg csatornához történő várt átvitele nem valósult meg 2009-ben, hanem ráadásul a tervezettekhez képest 450 millió EUR-s csökkentést mutatott e három csatorna forgalma. Egyébként ezt az átvitelt törvényi és szabályozó rendelkezések korlátozzák, amelyek az uniós jog átültetésével műsoróránként 12 percben korlátozzák a reklámok idejét, azzal, hogy napi átlagban a reklámok ideje nem lehet több óránként hat percnél.

(61)

A TF1 szerint az adó két okból is állami támogatásnak minősül: egyrészt azért, mert a France Télévisions 2011. november 30. után már ténylegesen nem kötelezett a megfizetésére (ezzel a dátummal kell megszüntetnie az adófizetés alapját képező reklámüzenetek sugárzását), másrészt pedig azért, mert a France Télévisions lesz az e címen beszedett források kedvezményezettje, mivel számos, a kormány és a parlament által a törvénytervezet vitája során tett nyilatkozatból kitűnik, hogy az adót a támogatás finanszírozására fordítják. A tényleges jogszerűségtől függetlenül, az azt finanszírozó adórendszert tehát figyelembe kellene venni a támogatás értékelésénél.

(62)

A TF1 úgy véli, hogy a France Télévisions kötelezettségeivel összehasonlítható kötelezettségei vannak, és a két szolgáltató műsorai alig különböznek egymástól. Noha a TF1 üdvözli a célokról és eszközökről szóló szerződés és az ajánlattételi feltételek megújulását a közszolgálati audiovizuális szektor reformja nyomán, a Számvevőszék véleményére alapozva mégis úgy véli, hogy a közszolgálati műsorok kínálata nem igazodik eléggé az igényekhez. Ily módon kimutatható, hogy a régi ajánlattételi feltételekben a műsorsugárzási mennyiségi követelmények a műsorrendek 10 %-át tették ki.

(63)

Véleménye szerint a France Télévisions költségeinek kezelése és irányításának minősége sem kielégítő, és emiatt a közszolgálatot nem a legalacsonyabb költségekkel nyújtja a közösség számára, továbbá a túlkompenzáció veszélyét hordozza. A Bizottságnak ellenőriznie kell e tekintetben a kereskedelmi tevékenységek növekedését, az egységes France Télévisions vállalat létrehozásával 2009 után létrejött szinergiákat, valamint a hirdetőktől való legkisebb függőségből eredő műsorütemezési költségekre gyakorolt legminimálisabb nyomást is.

(64)

A Francia Köztársaság 2009. október 7-én elküldött és később pontosított észrevételeiben az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alkalmazása vonatkozásában a Bizottság által megfogalmazott kételyekre hivatkozik, amelyek egyrészt az állami finanszírozás arányossága és a túlkompenzáció veszélye, másrészt pedig az állami audiovizuális szektor reformjával bevezetett új adóknak a jelzett intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségének felmérése érdekében történő figyelembevételére vonatkoznak.

(65)

A Francia Köztársaság azt állítja, hogy a jelzett intézkedés nem a France Télévisions csoport reklámbevételeinek kiesését kompenzálja, noha ezt figyelembe veszik a tájékoztató jelleggel megadott tervezett összegek, hanem a közszolgálati feladatok teljesítésével járó költségek fedezését szolgáló finanszírozásról van szó. A finanszírozási igények várhatóan növekedni fognak a műsorrend költségeinek változása, a kereskedelmi bevételek mozgása, illetve a műsorszolgáltatási eszközök függvényében.

(66)

A Francia Köztársaság hangsúlyozza, hogy az arra vonatkozó előzetes hitelesítést, amely szerint nem áll fenn a túlkompenzáció veszélye, a jogalkotási és szabályozási ellenőrző mechanizmusok meglétének ellenőrzésével kell elvégezni, az ítélkezési gyakorlattal és a Bizottság alkalmazási gyakorlatával összhangban, és nem a jövőre vetített támogatások és költségek tájékoztató jellegű, tervezett összegeihez képest. A tájékoztató jellegű összegeket csak szemléltetés céljából adták meg a felügyeleti hatóságok és a France Télévisions által jóváhagyott üzleti terv fényében. A támogatás kiszámítási módszere nem a France Télévisions becsült reklámbevétel-csökkenésén alapul. A számítás alapja egy általános képlet lesz, vagyis minden évre vonatkozóan az állami audiovizuális ágazathoz való hozzájárulás és a költségvetési támogatás együttes összege lesz, a Francia Köztársaság vállalásainak, valamint a törvényi és szabályozási eszközökkel létrehozott utólagos ellenőrzési mechanizmusok tiszteletben tartásával, amely összeg arányos a France Télévisions közszolgálati feladatainak a kereskedelmi bevételekkel csökkentett költségeivel.

(67)

A műsorsugárzásról szóló közleményben említett új innovációs audiovizuális szolgáltatásokkal kapcsolatban a Francia Köztársaság hangsúlyozza, hogy közülük néhány már szerepel a France Télévisions új ajánlattételi feltételeiben és a célokról és eszközökről szóló módosított szerződésben, és ezeket a fent leírt előzetes és rendszeres vizsgálatoknak és konzultációknak vetették alá, és vetik alá a jövőben is. A jövőre vonatkozóan Franciaország úgy véli, hogy minden fontos új szolgáltatás elindítását célokról és eszközökről szóló szerződésben kell kezelni, amelyre ugyanezen ellenőrzéseket kell alkalmazni.

(68)

Egyébiránt, tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltatásról szóló közlemény jelen eljárás elindítása után lépett hatályba, a Francia Köztársaság vállalja az utólagos pénzügyi ellenőrzési rendelkezés kiigazítását annak érdekében, hogy eleget tegyen a pénzügyi ellenőrzési mechanizmusokra vonatkozóan e közleményben újonnan megállapított szabályoknak. Ennek megfelelően tervezik a 2007. május 15-i 2007-958. sz. rendelet 2. cikkének módosítását. E módosítás céljai a következők:

(69)

Hasonlóképpen, ahhoz, hogy a Bizottság tökéletes tájékoztatást kapjon a 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvénnyel elindított reform első évei alatt, a francia hatóságok vállalják, hogy tájékoztatják a Bizottságot a 2010-től 2013-ig terjedő időszakban a következőkről:

(70)

A Francia Köztársaság úgy véli, hogy értesítésében nem vette figyelembe a reklámokra és az elektronikus hírközlésre vonatkozó új adókat. Bár ugyanaz a jogalkotási eszköz hozta létre a reformokat és ezen adókat, ez utóbbiak szerinte nem tartoznak az értesítés tárgyát képező intézkedés körébe.

(71)

A Francia Köztársaság azt állítja, hogy a törvény megszavazását megelőzően tett nyilvános bejelentések, amelyeket az eljárás megindításról szóló határozat is számba vesz, és később e törvény rendelkezései kizártak, nem elegendőek annak megállapításához, hogy kötelező hozzárendeltségi viszony állna fenn az adók és az uniós jog szerinti támogatás között. A francia jogban ezek az adók az állam általános költségvetésébe folynak be, az állami kiadások egészének finanszírozásához járulnak hozzá, és megfelelnek a költségvetés egyetemlegessége és egységessége azon elveinek, amelyek az állami finanszírozás alkotmányozási blokkjához tartoznak. A pénzügyi törvényekre vonatkozó 2001. augusztus 1-jei alapvető törvény 36. cikke értelmében az állam javára létrehozott forrás egésze vagy egy része csak akkor fordítható valamely jogi személyre, ha a pénzügyi törvény kifejezetten így rendelkezik, ami jelen esetben nem áll fenn.

(72)

A Francia Köztársaság hangsúlyozza továbbá, hogy nem létezik olyan terv, amely az említett adók és a France Télévisions finanszírozása között hozzárendeltségi viszonyt kívánna kiépíteni. Azt állítja, hogy amennyiben kilátásba kell helyezni a rendszer szerkezetének módosítását, a francia hatóságok az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban új értesítést küldenek a Bizottságnak.

(73)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” E feltételek alkalmazásának vizsgálatát e dokumentum a következőkben fejti ki.

(74)

Az ezen értesítés tárgyát képező költségvetési támogatásokat minden évben a francia állam költségvetését megállapító pénzügyi törvény tartalmazza majd. Következésképpen állami források útján odaítélt eszközökről van szó.

(75)

A France Télévisions rendelkezésére bocsátott állami forrásokat gyarapító költségvetési támogatási mechanizmus szelektív, mivel a France Télévisions lesz az egyetlen kedvezményezettje. A működésre nyújtott éves költségvetési támogatás, amelynek elsődleges célja a vállalat további működésének biztosítása, a vállalatot megóvja a kiadásait és beruházásait eddig részben finanszírozó, kereskedelmi reklámokból származó bevételek elveszítésével szemben. A France Télévisions ily módon olyan nézettségi arányt érhet el, amelyre eddig a költségvetési támogatás nélkül nem számíthatott. Következésképpen, olyan gazdasági előnyhöz jut, amelyre másképpen nem tehetne szert, vagy adott esetben, támogatásról lévén szó, a magánszektorbeli versenytársak működésének piaci feltételeitől eltérő feltételek mellett működik.

(76)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Francia Köztársaság nem fogalmazott meg észrevételeket az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő értékelésének megkérdőjelezésére, amely szerint a kilátásba helyezett támogatások nem tesznek eleget az Altmark ítélkezési gyakorlatban kimondott összes követelménynek, és ily módon állami támogatásnak minősülő gazdasági előnyt nyújtanak (12). Megjegyzi azt is, hogy a France Télévisions következő évekre vonatkozó irányításának és eredményei későbbi alakulásának sérelme nélkül, jelenleg a Francia Számvevőszék által a France Télévisions vállalatcsoportról készített jelentés – amelyet 2009 októberében tettek közzé, az eljárás megindításáról szóló határozat után - megerősíti azon érvelését, amely szerint a negyedik feltétel nem teljesül.

(77)

Mindent összefoglalva, az előzőekből az következik, hogy a francia állam pénzügyi forrásaiból kizárólag a France Télévisions csoportnak nyújtott költségvetési támogatások e vállalatot szelektív előnyhöz juttatják.

(78)

A France Télévisions a műsorkészítés és a műsorsugárzás területén folytat kereskedelemi tevékenységet, elsősorban a hirdetők által fizetett reklámok vagy szponzorált műsorok sugárzásán, közvetítési jogainak eladásán, illetve ilyen jogok vásárlásán keresztül. E kereskedelmi tevékenységeket jelen esetben más csatornákkal, úgymint a TF1, az M6 és a Canal + csatornákkal együtt végzi Franciaországban, ahol a France Télévisions csoport az elsőszámú audiovizuális csoport, amint ezt a francia hatóságok is hangsúlyozzák. 2010-ben a France Télévisions részesedése valószínűleg mintegy 10 %-ot ér el, ami alapján még mindig a harmadik helyen áll a francia szolgáltatók között.

(79)

A kereskedelmi reklámok 2011 végén esedékes megszüntetéséig a France Télévisions bár időkorlátozásokkal, de tovább folytatja tevékenységét a francia televíziós kereskedelmi reklámpiacon, a többi szolgáltatóval párhuzamosan. A France Télévisions a hirdetőknek még 2011 után is kínálhatja szolgáltatásait általános megnevezésük alatt futó áruk reklámjára, vagy műsorok szponzorálására, a Franciaországban működő többi szolgáltatóval párhuzamosan. Még ha a France Télévisions versenytársai teljes egészében ki is használják a France Télévisions csoportnak a reform következtében történő szinte teljes kivonulását a reklámpiacról, a France Télévisions ott továbbra is jelen marad. 2007-hez képest az állandó versenytársakkal mennyiségben és piaci részesedésben összehasonlítva a francia hatóságok által a France Télévisions reklámokból és szponzorálásból származó bevételeiről közölt becslések alapján, a France Télévisions piaci részesedése 2012-ben még mindig 3,3 % lesz, míg a TF1 csatornáé meghaladja majd az 50 %-ot, az M6 piaci részesedése pedig hozzávetőleg 20 %-ot fog elérni.

(80)

A France Télévisions olyan nézettségi arányt érhet el, amelyre a szóban forgó költségvetési dotáció hiányában nem számíthatna, és ez hatással lehet más műsorszolgáltatók közönségére, következésképpen a kereskedelmi tevékenységükre is, oly módon, hogy a versenyfeltételek torzulnak. A France Télévisions ugyanúgy folytatni fogja tevékenységét az audiovizuális jogok vásárlása és értékesítése piacán, az említett támogatásnak köszönhetően fenntartott alkupozícióval. A műsortervezésbe fektetett beruházások fenntartása, amit a költségvetési támogatások tesznek lehetővé, tehát hatással van arra, hogy a France Télévisions milyen mértékben képes vásárlóként vagy vevőként megjelenni e piacon.

(81)

Az előzőekből következik, hogy a francia állam pénzügyi forrásaiból kizárólag a France Télévisions számára nyújtott költségvetési támogatások torzítják a versenyt, vagy legalábbis ezzel fenyegetnek a franciaországi műsorszolgáltatás kereskedelmi üzemeltetése terén, és bizonyos mértékben más tagállamokban is, ahol a France Télévisions műsorait sugározzák.

(82)

Az audiovizuális műsorok és közvetítési jogok vásárlásának és értékesítésének piaca, ahol a France Télévisions jelen van, nemzetközi kiterjedésű, még akkor is, ha általában területileg egy tagállamra korlátozott a vásárlás. Egyébként a France Télévisions műsorait, amelyek sugárzása az állami támogatásnak köszönhetően tartható fenn, más tagállamokban, úgymint Belgiumban és Luxemburgban is lehet fogni. Végül pedig a France Télévisions az interneten keresztül is sugároz műsorokat, amelyek Franciaországon kívül is elérhetők.

(83)

Ilyen körülmények között a kilátásba helyezett költségvetési támogatások torzíthatják a versenyfeltételeket, és kihathatnak a tagállamok közötti kereskedelemre.

(84)

Az előzőekkel kapcsolatban, azok a költségvetési támogatások, amelyeket a Francia Köztársaság kíván juttatni a France Télévisions számára, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek, amelynek a belső piaccal való összeegyeztethetőségét meg kell vizsgálni.

(85)

Az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel.”

(86)

A műsorszolgáltatásról szóló közleményében a Bizottság kimondja azokat az elveket, amelyeknek eleget tesz az EUMSZ 107. cikkét és 106. cikkének (2) bekezdését az állam által az állami műsorszolgáltató szervezeteknek nyújtott finanszírozásra alkalmazva. E tekintetben a Bizottság értékelése az alábbi két aspektusra vonatkozik:

(87)

Amint az előzőekből is kitűnik, az eljárás megindításáról szóló határozatban az ott kifejtett indokok alapján a Bizottság nem fogalmazott meg kétségeket sem a hivatalos jogi aktusokkal a France Télévisions csoportra ruházott közszolgálati feladatok megfelelő meghatározásával és mandátumával kapcsolatban, sem pedig azoknak a külső ellenőrzéseknek a megfelelőségével kapcsolatban, amelyekkel azt vizsgálják, hogy a France Télévisions miként tesz eleget a fentebb leírtak szerint ráruházott kötelezettségeinek. A Bizottság úgy vélte továbbá, hogy az 1986. szeptember 30-i 86-1067.sz. módosított törvény vonatkozó rendelkezései (43 – 11., 44., 48. és 53. cikk) és az e törvényt végrehajtó – elsősorban az ajánlattételi feltételekről (2009. június 23-i 2009-796. sz. rendelet) és a célokról és eszközökről szóló szerződésre vonatkozó – rendeletek, illetve jogi aktusok megfelelnek az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése alkalmazási szabályainak, a műsorszolgáltatásról szóló közleményben meghatározott közcélú műsorszolgáltatási támogatások értékelésére vonatkozóan.

(88)

E következetés a Bizottság által korábban e tárgyban az akkor hatályos közlemény alkalmazásában már levont, a France 2 és France 3 csatornákra vonatkozó 2003. és 2005. évi, valamint a France Télévisions csoportra vonatkozó 2008. és 2009. évi következetések mintájára született.

(89)

Tehát sokszorosan indokolt egyes érdekelt felek összefoglaló észrevételeinek vizsgálata, amelyekben azt állítják, hogy az állami csatornák és a versenytársak műsortervezése hasonló jellegű, és amelynek más felek észrevételei ellentmondanak, és amelyek jellegüknél fogva nem módosítják ezt az értékelést.

(90)

A hírközlés szabadságáról szóló, 86-1067. sz. módosított törvény a France Télévisions közszolgálati kötelezettségeit széles körűen és minőségi szempontból, de ugyanakkor pontosan meghatározza. A közszolgálattal széles közönséget kell megcélozni, és a pluralizmus tiszteletben tartása mellett, a demokratikus, szociális, állampolgári, kulturális és társadalmi szükségletek biztosítására irányuló célkitűzésnek megfelelő sokrétű kínálatot kell nyújtani. Az, hogy egyes versenytársaknak az UER tagjaként be kell tartaniuk e szervezet alapszabályát, amint azt az FFTCE is hangsúlyozza, nem gördít akadályt az elé, hogy a Francia Köztársaság hivatalos jogi aktusaiban a közszolgálatra vonatkozó speciális kötelezettségeket határozzon meg, amelyek az UER-tagságból eredő kötelezettségekkel ellentétben kizárólag a France Télévisions csoportra vonatkoznak.

(91)

Egyébként pedig, minden eshetőségre tekintettel a France Télévisions kötelezettségeit az ajánlattételi feltételek és a célokról és eszközökről szóló szerződés is meghatározza, a műsorrendjeikben elérendő pontos és mennyiségi mutatókkal ellátva, amelyek a versenytárs műsorszolgáltatókra nem vonatkoznak. A France Télévisions számára odaítélt eszközöket a célok elérésére, valamint a közérdeket szolgáló jogalkotási és szabályozási eszközökkel meghatározott közszolgálati kötelezettségek teljesítésére szánták, miközben a versenytárs műsorszolgáltatóknak nyújtott magánszektorból érkező források tisztán üzleti célt szolgálnak. Továbbá, a szabályozásban előírt, vagy a szolgáltatók által a műsorsugárzási tevékenységükben szabadon vállalt korlátozások létezése nem vonja maga után a valóságban az állami és a kereskedelmi műsorszolgáltatók számára a differenciálatlan kínálatot. Ezeket a törvényből eredő közszolgálati kötelezettségeket – az UER-tagságból fakadó kötelezettségekkel ellentétben – rendszeres külső vizsgálatnak vetik alá, amelyek elsősorban parlamenti vizsgálatok, és a teljesítést ellenőrzik.

(92)

Emellett az SACD kiemeli a France Télévisions legnagyobb kötelezettségvállalását az eredeti francia audiovizuális és filmművészeti alkotás támogatása mellett, szemben a versenytársakkal, akikre jóval kisebb kötelezettségek hárulnak. Igaz, hogy az SADC észrevételei nem támasztják alá és nem világítják meg azokat az okokat, amelyek miatt az importált, esetleg más tagállamból származó nem francia alkotások gyengébb minőségűek lennének, mint a France Télévisions által finanszírozottak. Mindebből az következik, hogy az eredeti alkotást támogató, abszolút értelemben és a versenytársakhoz képest magasabb kötelező vállalás a francia társadalom azon társadalmi és kulturális igényei felé mutat, és azokhoz közvetlenül kapcsolódik, amelyeket a közérdekű szolgáltatásra irányuló kötelezettsége alapján a France Télévisions műsorütemezésének teljesítenie kell.

(93)

A Francia Köztársaság által nyújtott tájékoztatással kapcsolatban a France Télévisions közszolgálati feladatainak meghatározására és ellenőrzésére vonatkozó pozitív értékelést ki kell terjeszteni az új, fontos audiovizuális szolgáltatások elindítására alkalmazandó mechanizmusokra is, az ezen eljárás megindítására vonatkozó határozat után érvénybe lépett, a műsorszolgáltatásról szóló közlemény értelmében. E szolgáltatások, amelyek a műsorra tűzött kínálatot más hordozókra vagy formátumokra is kiterjesztik, szerepelnek a France Télévisions ajánlattételi feltételeiben és a célokról és eszközökről szóló szerződésben, ahol megtalálható a törvény által előírt általános gazdasági érdekű szolgáltatásba tartozó feladatok kifejtése és meghatározása. E dokumentumokat a fentebb leírtak szerint rendelettel fogadják el, oly módon, hogy a már meghatározott és az esetleges jövőbeli új szolgáltatásokra ugyanazok a sajátos előzetes konzultációs és utólagos éves teljesítési ellenőrzések vonatkoznak, mint az említett feladatokra.

(94)

Mindent összevetve úgy tűnik tehát, hogy a France Télévisions csoportra ruházott közszolgálati feladatok meghatározása, valamint a vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok megfelelnek a műsorszolgáltatásról szóló közleményben megállapított szabályoknak és elveknek, amelyek maguk is az Unió igazságszolgáltatási szerveinek ítélkezési gyakorlatából merítenek.

(95)

A Francia Köztársaság által bejelentett finanszírozási mechanizmus, amelynek része a reklámüzenetek csökkentése, majd pedig megszüntetése miatti kompenzációra szánt éves támogatás, rendeltetését tekintve állandó mechanizmus, és ily módon a reklámüzenetek sugárzásának megszüntetésére a törvény által előírt 2011. novemberi határidő utáni időszakra is kiterjed.

(96)

Az éves állami finanszírozásba tartozik majd a közszolgálati audiovizuális hozzájárulás, korábbi nevén TV licenciadíj forrásainak egy részéből álló juttatás, valamint a 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvényben meghatározott éves támogatás. A Bizottság által a 2005. április 20-i határozattal jóváhagyott létező támogatás mellé, amelyet nem módosított a kilátásba helyezett mechanizmus, társul tehát egy költségvetési támogatás is, amelynek pontos összegét minden évben a pénzügyi törvény fogja meghatározni az adott üzleti évre. A Francia Köztársaság észrevételeiben azt állítja, hogy a tervezett nettó közszolgálati költségek szolgálnak majd az éves támogatás összegének előzetes meghatározására, az egyes üzleti évek előtt.

(97)

Egyébként ugyanez derül ki a francia hatóságok által a Bizottság eljárás megindításáról szóló határozatában kifejezett kétségekre válaszul eljuttatott szemléltető jellegű becslésekből is. A Bizottság megjegyzi, hogy a francia hatóságok tájékoztató jellegűnek tekintik az üzleti terv előrejelzéseit, és elismeri, hogy egy közszolgálati feladatokkal felruházott vállalat számára, amelynek e cél érdekében többéves költségeket kell vállalnia, hasznosak a célokról és eszközökről szóló szerződés módosításába illesztett üzleti tervben előírt pénzügyi keretek. Ily módon az ott feltüntetett összes jelzett állami forrás, bár ezek alacsonyabb értékűek, összefüggésben marad a 2010 és 2012 közötti időszakra előírt szolgáltatás nyújtásának bruttó költségével.

(98)

Figyelembe véve a bruttó költségek relatív tervezhetőségét, mivel kevésbé változékonyak, mint a nettó költségek kiszámításának alapját képező üzleti bevételek, az üzleti terv jelzés értékű számadatai a priori megerősítik a Francia Köztársaság állítását, amely szerint a közszolgálati nettó költségek meghatározó jellegűek a jövőbeli támogatás éves összegének megállapításához. Így a 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvénnyel bevezetett állami pénzügyi kompenzációs kötelezettség jelenti majd a jelzett költségvetési támogatás motorját, anélkül, hogy meghatározná az összeget az arra vonatkozó becsléshez képest, hogy várhatóan mennyi lesz a reklámüzenetek megszűnésével kieső reklámbevételek összege.

(99)

Ez a megközelítés objektív módon igazoltnak tűnik. A támogatás állandó jellegéből adódóan az összegének megállapítása ahhoz képest, hogy mekkora lenne a reklámbevétel, ha a reklámüzenetek a törvény miatt nem szűnnének meg, például megállapítva a reform bejelentése és megvalósítása előtti bevételek összegét, adott esetben a televíziós reklámpiac alakulása függvényében történő kiigazításokkal, egyre inkább önkényes módszer volna. Ha a támogatás összegét így számítanák ki a feltételezett bevételekhez képest, a France Télévisions mint egyetlen vállalat létrehozásában kialakuló szinergiákból származó, a tervezetthez képest nagyobb mértékű bruttó közszolgálati költségcsökkentés az állami forrásokból származó túlkompenzáció veszélyével járna.

(100)

Az éves támogatásnak a közszolgálati feladatok a továbbra is fennmaradó nettó üzleti bevétellel csökkentett költségeihez képest történő kiszámítása egyébként koherens a Francia Köztársaság vállalásával, amely a hírközlés szabadságáról szóló, 86-1067. sz. módosított törvény 44. cikkében, valamint a francia állam és a közszolgálati audiovizuális ágazatban működő szervezetek közötti pénzügyi kapcsolatokról szóló rendelet 2. cikkében jelenik meg, annak érdekében, hogy a France Télévisions számára nyújtott állami források ne haladják meg a rábízott közszolgálati feladatok teljesítésének költségeit. Amint a francia hatóságok is emlékeztetnek rá, e vállalás és az említett rendelkezések teljes mértékben alkalmazandók a jelzett költségvetési támogatásra, és az éves közfinanszírozási mechanizmusra, amelynek szerves részét fogja képezni.

(101)

Következésképp az éves támogatásnak a közszolgálati feladatok a továbbra is fennmaradó nettó üzleti bevétellel csökkentett költségeihez képest történő kiszámítása a Bizottság műsorsugárzásról szóló közleménye értelmében arányosnak tűnik.

(102)

E tekintetben egyes érintett harmadik felek ellentétes értelmű észrevételei nem semmisítik meg e következetést.

(103)

Ezek az éves támogatás előzetes megállapítása tekintetében megalapozatlan észrevételek egyébként nem veszik figyelembe azt, hogy léteznek utólagos ellenőrzési mechanizmusok. Amint az előzőekből kitűnik, az üzleti évre vonatkozó támogatás összegének pénzügyi törvényben történő előzetes éves meghatározását utólagos ellenőrzési mechanizmusok fogják követni, és adott esetben visszafizetéssel jár majd.

(104)

A műsorszolgáltatásról szóló közlemény úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak megfelelő mechanizmusokat kell létrehozniuk a túlkompenzáció megelőzésére, az állami finanszírozás felhasználásának rendszeres ellenőrzésével. Az ellenőrzésnek a közleményben meghatározott hatékonyságát a rendszeres időközönként független szervezet által elvégzett ellenőrzésekkel kell biztosítani, olyan mechanizmusokkal párosítva, amelyek az esetleges túlkompenzáció visszafizetését, illetve a következő üzleti év során egyrészt az éves közszolgálati költségek 10 %-át nem meghaladó esetleges tartalékok, másrészt pedig az esetleges kereszttámogatások megfelelő ráfordítását hivatottak elérni.

(105)

Az 1986. szeptember 30-i 86-1067. sz. törvény 44. cikke kimondja, hogy „az állami audiovizuális szektorba tartozó szervezeteknek a rájuk bízott közszolgálati kötelezettségek kompenzálásaként odaítélt állami források összege nem haladja meg az említett kötelezettségek teljesítésének költségét”. E rendelkezés a Francia Köztársaság által vállalt azon kötelezettségeket eredményezi, amelyek szerint kifejezetten bele kell foglalni a törvénybe a közszolgálati kötelezettségek túlkompenzációjának elkerülésére vonatkozó elvet, annak az eljárásnak a keretében, ami a Bizottság részéről a TV licenciadíjból származó források felhasználásáról szóló 2005. április 20-i pozitív határozat meghozatalához vezetett (13).

(106)

Az állam és a hírközlési és audiovizuális állami ágazathoz tartozó szervezetek közötti pénzügyi kapcsolatokról szóló, 2007. május 15-i 2007-958. sz. rendelet 2. cikke átveszi az 1986. szeptember 30-i törvény 53. cikkének szövegét, figyelembe véve „a közszolgálati feladatokból származó közvetlen és közvetett bevételeket”, és kimondja, hogy a közszolgálati kötelezettségek teljesítésének költségéről külön elszámolást vezetnek. A rendelet 3. cikke kimondja, hogy a France Télévisions és leányvállalatai kötelesek tiszteletben tartani valamennyi kereskedelmi tevékenységük során a normális piaci feltételeket, és előírja, hogy e kötelezettség teljesítéséről egy külső szervezettel éves jelentést kell készíttetni, amelyet a felügyeletet ellátó minisztériumhoz, a Francia Nemzetgyűléshez és a Szenátushoz kell beterjeszteni. Ez utóbbi rendelkezés szintén szerepel a Francia Köztársaság vállalásaiban, amelyeket átvett a Bizottság (7) preambulumbekezdésben hivatkozott 2005. április 20-i határozata.

(107)

Az Európai Unió Törvényszéke úgy ítélte meg, hogy mind a túlkompenzáció tilalmának elvére vonatkozó rendelkezések, mind pedig a France Télévisions által az üzleti tevékenységeire alkalmazott feltételek ellenőrzése és felülvizsgálata tökéletesen megfelelt a Bizottság által a 2005. április 20-i határozat (14) meghozatalát eredményező eljárás során megfogalmazott aggodalmaknak. Az e vállalások tiszteletben tartására vonatkozóan elvégzett utólagos ellenőrzések megfelelőségét egyébként a Törvényszék is megerősítette (15).

(108)

A Bizottság megkapta és megvizsgálta a 2007-es és 2008-as üzleti évekre vonatkozó, a rendelet 2. és 3. cikkének teljesítéséről szóló jelentéseket (a rendelet 3. cikke alapján elkészített jelentések, amelyek közül a 2007. évre vonatkozó jelentést a PriceWaterhouseCoopers és KPMG könyvvizsgáló cégek, a 2008. évre vonatkozót pedig a Cabinet Rise tanúsították), valamint a 2. cikkben meghatározott, 2009. évre vonatkozó jelentéstervezetet. A rendelkezésre álló jelentések megállapítják, hogy a France Télévisions csoport számára nyújtott állami források nem voltak magasabbak, mint a ráruházott közszolgálati kötelezettségek teljesítésének költsége, valamint, hogy a France Télévisions valamennyi üzleti tevékenységében tiszteletben tartotta a normális piaci feltételeket. Ez tehát kizárja az esetleges kereszttámogatásokat a kereskedelmi tevékenységek és a közszolgálati tevékenységek között. A kérdéses kapcsolatok felállítása egyébként azt mutatja, hogy a France Télévisions különböző csatornái közszolgálati költségeinek és forrásainak elszámolása elkészíthető a jelenlegi könyvelési eszközökkel, ellentétben azzal, amit az M6 állít.

(109)

Az állami források utólagos ellenőrzésének a 2007-958. sz. rendeletben előírt szabályai a jelzett költségvetési támogatásra is alkalmazandók lesznek. Az ellenőrzés létrehozása óta a France Télévisions számára nyújtott teljes állami források nem voltak elegendők a közszolgálati kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó nettó költségek fedezésére, így tehát nem merült fel egy esetleges túlkompenzáció felhasználásának kérdése. Az üzleti tervben átvett, és a fenti 1. táblázatban bemutatott középtávú költség- és bevételtervezet esetében úgy tűnik, hogy némi többlet várható 2012-ben, ami ha valóban beigazolódik, és nem szükséges a 2010. és 2011. év veszteségének megszüntetéséhez, akkor azt elvileg elsősorban az audiovizuális alkotási kiadásokra kell majd fordítani.

(110)

Mindenesetre ahhoz, hogy a meglévő intézkedés megfeleljen a műsorszolgáltatásról szóló közleménnyel 2009-ben újonnan bevezetett kiigazításoknak, a Francia Köztársaság vállalja, hogy módosítja a 2007. május 15-i 2007-958. sz. rendelet 2. cikkét oly módon, hogy:

(111)

E körülmények alapján kitűnik, hogy a Francia Köztársaságnak vannak megfelelő mechanizmusai az állami finanszírozás felhasználásának rendszeres és hatékony ellenőrzésére a túlkompenzáció vagy a kereszttámogatás megelőzésére, amint erről a műsorszolgáltatásról szóló közlemény rendelkezik.

(112)

Mindezeket figyelembe véve kitűnik, hogy a France Télévisions kereskedelmi piacokon – ahol a reform teljes végrehajtása után is működni fog – való jelenlétéből fakadó potenciális versenykorlátozások mindent összevetve igen kis mértékűek lesznek. E jelenlét nagy valószínűséggel igen korlátozott lesz, és a reform előre látható hatása az lesz, hogy a televíziós reklámok iránti kereslet, még ha csupán részlegesen is, de átmegy a France Télévisions versenytársaihoz.

(113)

Amint a hét kereskedelmi televíziós illetve rádiócsatorna által nyilvánosságra hozott levél is jelzi, a reform teljes megvalósítása, a France Télévisions reklámüzeneteinek megszüntetése azzal jár majd, hogy „a kereskedelmi médiumok képesek lesznek új lendületet venni, amire szükségük van”, miközben a reklámüzenetek fenntartása „káros következményekkel járna az összes francia médiumra nézve, és lényegesen megváltoztatná a szereplők gazdasági kilátásait…” (16).

(114)

Más szóval, a France Télévisions részleges kivonulása, és a közérdeket szolgáló feladatainak megfelelő műsorok sugárzásából származó – kereskedelmi vagy állami kompenzációs – bevételeinek a szerkezet szintjén történő ismételt meghatározása, anélkül, hogy mindez pénzügyi szempontból közvetlenül érintené a közönséget, csökkenti a potenciális versenykorlátozásokat azokban a piaci versenyhelyzetekben, ahol a France Télévisions is működik. E kivonulás új teret nyit, amelyet új szereplők vagy a reklámpiacon jelenleg korlátozott jelenlétű szereplők foglalhatnak el, idővel mozgásba hozva a versenyt.

(115)

Ebből az következik, hogy a Francia Köztársaság által szolgáltatott információk és tett vállalások fényében az állami finanszírozás célja az lesz, hogy a France Télévisions fedezni tudja a rá háruló kötelezettségek teljesítésével felmerült költségeket, és e finanszírozásnak az említett költségekre kell korlátozódnia, és továbbra is a műsorszolgáltatásról szóló hatályos közlemény követelményeinek megfelelő utólagos ellenőrzéseknek kell majd alávetni. Továbbá, mivel a France Télévisions csökkenteni fogja jelenlétét a verseny által szabályozott piacokon, a kilátásba helyezett támogatás nem befolyásolja olyan mértékben a kereskedelem fejlődését, ami az Unió érdekével ellentétes volna, eleget téve az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésében foglalt alkalmazási feltételeknek.

(116)

Ezen túlmenően a Francia Köztársaság vállalja, hogy 2013-ig a Bizottság számára éves jelentést készít, amely időpontra az audiovizuális reform várhatóan teljesen megvalósul, és így nyomon lehet majd követni az állami támogatásról szóló szabályokra nézve a reform legérdemlegesebb vetületeit, amelyek közé tartoznak az éves kompenzációk és az utólagos ellenőrzési mechanizmusok, a France Télévisions által a kereskedelmi tevékenységeire alkalmazott feltételek, és piaci helyzetének alakulása, valamint a célokról és eszközökről szóló szerződés éves teljesítése.

(117)

Tekintettel a reform mélyreható jellegére, a France Télévisions szolgáltatási feladatainak finanszírozásában ezzel bevezetett innovációkra, a France Télévisions költségeinek és bevételeinek alakulására kifejtett hatásaira, valamint a France Télévisions és versenytársai üzleti bevételét befolyásoló bizonytalan gazdasági környezetre a piacon, e vállalás természeténél fogva lehetővé teszi, hogy a Bizottság ellenőrizze, és minél közelebbről nyomon kövesse a reform végrehajtását, valamint a jelen eljárás keretében a Francia Köztársaság által tett vállalások megvalósítását.

(118)

Az eljárás megindítására irányuló határozatában a Bizottság kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy esetleg hozzárendeltségi viszony áll fenn a reklámokra és az elektronikus hírközlésre kivetett új adókból származó bevételek, valamint a France Télévisions számára 2010-től nyújtandó éves támogatás között. Amennyiben megállapítást nyer egy ilyen viszony, az azzal járna, hogy ezeket az adókat a támogatás szerves részének kell tekinteni, és meg kell vizsgálni, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal. Bár a 2009. évre vonatkozóan egy ilyen jellegű viszony fennállása kizárható volt, figyelembe véve az állami audiovizuális szektorról szóló, 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvény hatálybalépésének és végrehajtásának dátumát, a jövőre nézve továbbra is fennállt a kétség a legfelsőbb francia hatóságok által tett nyilatkozatokra való tekintettel.

(119)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján, amelyet megerősít a Régie Networks C-333/07. előzetes döntéshozatal iránti kérelem ügyében 2008. december 22-én hozott ítélet 99. pontja, kitűnik, hogy „ahhoz, hogy az adó valamely támogatási intézkedés szerves részének legyen tekinthető, az adó és a támogatás között a vonatkozó nemzeti szabályozás alapján kötelező hozzárendeltségi viszonynak kell fennállnia abban az értelemben, hogy az adót szükségképpen a támogatás finanszírozására fordítják, és az közvetlenül befolyásolja ez utóbbi nagyságát, ebből következően annak értékelését is, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a közös piaccal” (17). A Bíróság által megállapított két követelményt, vagyis a vonatkozó nemzeti szabályozást és a támogatás összegének közvetlen befolyásolását a következő rész vizsgálja.

(120)

A francia jog szerint a pénzügyi törvényekre vonatkozó 2001. augusztus 1-jei alapvető törvény 36. cikke értelmében az állam javára létrehozott forrás csak akkor fordítható egy másik jogi személyre, ha a pénzügyi törvény így rendelkezik. A pénzügyi törvényben tehát kifejezetten elő kellene írni, hogy a 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvénnyel bevezetett, a reklámra és az elektronikus hírközlésre kivetett adók hozamát részben, vagy egészben a France Télévisions finanszírozására fordítják. Mostanáig ilyen rendelkezést nem fogadtak el. A jövőre nézve a Francia Köztársaság vállalja, hogy az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint eljárva új értesítést küld a Bizottságnak a rendszer felépítésének módosítására irányuló bárminemű tervről. Ilyen feltételek mellett a jelzett támogatás és a nemzeti jog szerint kivetett új adók között a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében nem állapítható meg kötelező hozzárendeltségi viszony.

(121)

Ezenkívül kitűnik az is, hogy a közszolgálati audiovizuális hozzájárulás forrásainak egy részéből álló juttatással növelt költségvetési támogatás éves összegének meghatározására szolgáló fő kritérium a France Télévisions csoportra háruló közszolgálati kötelezettségek nettó költségének összege, és nem az új adókból származó bevételek. Márpedig a tervezett közszolgálati költségek előzetes becslések tárgyát képezik és fogják képezni a célokról és eszközökről szóló szerződésben a hírközlés szabadságáról szóló, 1986. szeptember 30-i 86-1067. sz. módosított törvény 53. cikkének alkalmazásában, a pénzügyi törvénytervezetben meghatározott éves támogatást a tervezett nettó költségek szerint fogják alakítani, és az előirányzatok és az eredmények közötti megfelelést az állam és a hírközlési és audiovizuális állami ágazathoz tartozó szervezetek közötti pénzügyi kapcsolatokról szóló, 2007. május 15-i 2007-958. sz. rendelet 2. cikkének végrehajtására meghatározott jelentés keretében állapítják meg, és szükség esetén utólag korrigálják. Mivel a költségek az adók címén beszedett forrásoktól függetlenül merülnek fel, az adók hozama közvetlenül nem befolyásolhatja a támogatás összegét. Kitűnik továbbá, hogy a francia kormány által eredetileg tervezett adók mértéke a parlament által megszavazott végleges törvényben csökkent, anélkül, hogy ez a France Télévisions számára nyújtandó támogatás egyidejű és arányos csökkentésével járt volna.

(122)

Mindezek alapján a 2009. március 5-i 2009-258. sz. törvénnyel a reklámokra és az elektronikus hírközlésre kivetett adók nem képezik a támogatás szerves részért, és következésképp ezeket nem kell belevenni a támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségére irányuló vizsgálatba, ellentétben azzal, amit bizonyos harmadik érdekelt felek, név szerint az ACT, az FFTCE, a Kereskedelmi Csatornák Egyesülete, az M6 és a TF1 állít.

(123)

E következetés nem sérti az említett adóknak és a külön rendelkezéseiknek mint különálló intézkedéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét, mindenekelőtt az elektronikus hírközlésre kivetett adóval kapcsolatban a Szerződés megsértése miatt indított 2009/5061. számú eljárás keretében vizsgált kérdéseket illetően a 2002/20/EK irányelv vagy az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) tekintetében.

(124)

A Bizottság egyébként tudomásul veszi Franciaország azon nyilatkozatát, amely szerint kizárja az említett adókat az e határozat tárgyát képező értesítése területéből.

(125)

A fentiek fényében a Bizottság megállapítja, hogy a France Télévisions számára a fentiekben leírt módon nyújtott éves költségvetési támogatás az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésének értelmében összeegyeztethetőnek nyilvánítható a belső piaccal, a közszolgálati műsorsugárzási szolgáltatásokra vonatkozóan meghatározott elvek és alkalmazási szabályok szerint,