(1)

A Tanács – dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) – az 1942/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó okoumé rétegelt falemez behozatalára. A kivetett vám négy gyártó esetében 6,5 %-tól 23,5 %-ig terjedt, a többi gyártó esetében pedig 66,7 % volt.

(2)

A Kínából származó okoumé rétegelt falemez behozatalára vonatkozóan hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő megszűnéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat iránt.

(3)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet az Európai Rétegelt Falemez Iparág Szövetsége (European Federation of the Plywood Industry, FEIC, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az okoumé rétegelt falemez uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át képviselő uniós gyártók nevében. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását vagy megismétlődését és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(4)

Ezenfelül – egy olyan francia bírósági eljárást követően, amelynek tárgyát az okoumé rétegelt falemez több francia gyártója által tanúsított versenyellenes magatartás képezte – megállapítást nyert, hogy nem zárható ki, hogy az eredeti vizsgálatban a kárértékelést torzíthatta ilyen magatartás. Ezért a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy ezzel egyidejűleg – az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján – hivatalból időközi felülvizsgálatot indítson az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár újraértékelésére, különösen az eredeti vizsgálat vizsgálati szakaszában uralkodó helyzettel összehasonlítva.

(5)

Mvel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat és a kár vizsgálatára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közétette az e felülvizsgálatok megindításáról szóló értesítést (4) (a továbbiakban: vizsgálatok megindításáról szóló értesítés).

(6)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2008. október 1. és 2009. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott.

(7)

A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(8)

A Bizottság a felülvizsgálatok megindításáról hivatalosan értesítette az ismert uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, az ismert érintett uniós felhasználókat és importőröket, valamint a kínai hatóságokat.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy a vizsgálatok megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek. Minden olyan érdekelt fél élhetett a meghallgatás lehetőségével, amely ezt kérte, és bizonyította, hogy meghallgatása különösen indokolt.

(10)

Tekintettel az uniós gyártók, az importőrök és a kínai exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően célszerűnek bizonyult megvizsgálni, szükséges-e mintavétel alkalmazása. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fentiekben felsorolt feleket, hogy a vizsgálat megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére a vizsgálatok megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(11)

Csak egyetlen kínai exportáló gyártó jelentkezett, és bocsátotta rendelkezésre a kért információkat a megadott határidőn belül. Így azt a döntést hozták, hogy a kínai exportáló gyártók tekintetében nincs szükség mintavételre. Az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártónak kérdőívet küldtek, amely azonban ezt követően beszüntette az együttműködést anélkül, hogy válaszolt volna a kérdőívre. Ennek megfelelően – ahogyan azt a (20) preambulumbekezdés is ismerteti – az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően a megállapítások a rendelkezésekre álló tényeken alapulnak.

(12)

Tíz uniós gyártó nyújtotta be a megadott határidőn belül a kért információkat, és járult ahhoz hozzá, hogy felvegyék a mintába. Az együttműködő uniós gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság 5 olyan uniós gyártóból álló mintát állított össze, amelyek az összes uniós gyártó által a felülvizsgálati időszakon belül az Unió területén független vevők számára értékesített mennyiségnek körülbelül a 40 %-át, az uniós gyártók által a felülvizsgálati időszakon belül gyártott mennyiségnek pedig mintegy a 35 %-át képviselik. A mintavételhez azt a legnagyobb reprezentatív értékesített mennyiséget vették alapul, amelynek vizsgálata – ésszerű megítélés szerint – a rendelkezésre álló időn belül lehetséges volt; a mintavétel során figyelembe vették továbbá az uniós gyártók földrajzi eloszlását.

(13)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintába felvett öt uniós gyártónak. A mintavételi időszakot követően a mintába felvett vállalatok közül kettő megszakította az együttműködést. Mivel az a három vállalat, amely válaszolt a kérdőívekre, az összes uniós gyártó által a felülvizsgálati időszakon belül az Unió területén független vevők számára értékesített mennyiségnek továbbra is körülbelül a 30 %-át képviselte, a Bizottság megállapította, hogy a minta reprezentatív maradt.

(14)

A Bizottság továbbá a mintába be nem került öt gyártónak, az együttműködést megszakító két vállalatnak, valamint két másik ismert gyártónak minikérdőívet küldött azzal a céllal, hogy minél több uniós gyártóra vonatkozó gazdasági mutatókról szerezzen információkat. A minikérdőívre hét gyártó válaszolt.

(15)

A Bizottság a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének és az Unió érdekének megállapításához szükségesnek tartott valamennyi információt összegyűjtötte és ellenőrizte. A következő vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

(16)

Az érintett termék – amely azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel – a Kínából származó, jelenleg az ex 4412 31 10 (előzőleg ex 4412 13 10 ) KN-kód alá besorolt, rétegenként legfeljebb 6 mm vastagságú, kizárólag falapokból álló, legalább egy, más anyagokból készült tartós filmbevonattal nem bevont külső okoumé réteggel rendelkező rétegelt falemez. Az érintett termék végfelhasználása igen sokféle lehet. Az építőiparban a külső asztalos- és ácsmunkák során burkolásra, ablaktáblákhoz, külső alapozáshoz és korlátokhoz, valamint vízparton faburkolatokhoz használják. Emellett dekoratívabb célokra is alkalmazható, többek között a közúti közlekedésben (pl. autókban, autóbuszokon, lakókocsikban, kempingautókban), a tengeri közlekedésben (jachtokon), valamint bútor- és ajtógyártásra.

(17)

Az okoumé rétegelt falemeznek két fő típusa van: a kizárólag okouméból készült rétegelt falemez (a továbbiakban: teljes okoumé rétegelt falemez), valamint az olyan rétegelt falemez, amelynek legalább az egyik külső oldala okouméból, a többi része pedig másfajta fából készült (a továbbiakban: okouméborítású rétegelt falemez). Az okoumé rétegelt falemez mindkét fő típusának külső megjelenése ugyanolyan. A mechanikai tulajdonságokon belüli eltérések ellenére ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvetően ugyanazokra a célokra használják őket.

(18)

Amint azt az eredeti vizsgálat bebizonyította és a jelenlegi vizsgálat megerősítette, megállapítást nyert, hogy a Kínában gyártott és belföldön értékesített okoumé rétegelt falemez és az Unióban az uniós gyártók által gyártott és értékesített termék alapvetően ugyanazokkal a fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, és felhasználása ugyanazokra a célokra történik. Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(19)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a Kínával szemben bevezetett, hatályban lévő intézkedések esetleges hatályvesztését követően valószínű-e, hogy a dömping folytatódik vagy megismétlődik.

(20)

Ahogyan azt a (11) preambulumbekezdés is említi, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően és a kínai exportáló gyártók együttműködésének teljes hiányában a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét vizsgáló elemzést a Bizottság számára más forrásokból hozzáférhető információkra kellett alapozni. Ennek fényében, mivel a Kínából az Unióba kivitt termékek pontos típusairól nem állt rendelkezésre részletes információ, a rendes érték és az exportárak összehasonlítását az okoumé rétegelt falemeznek a fenti (17) preambulumbekezdésben említett két fő típusára kellett korlátozni.

(21)

Az elemzést így főként az Eurostat kereskedelmi statisztikáira alapozták. Ezenfelül egy kínai exportáló gyártó 2009 júniusáig benyújtotta az 1942/2004/EK rendelet (61) preambulumbekezdésében előírt rendszeres nyomonkövetési jelentéseket. Az e jelentésekből származó információ így bizonyos mértékig felhasználható volt a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét vizsgáló elemzés során.

(22)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az átmeneti gazdaságokban a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók tekintetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) alkalmazott ár vagy számított érték alapján kell megállapítani.

(23)

A vizsgálatok megindításáról szóló értesítés jelezte, hogy Törökország, amely már az eredeti vizsgálatban is analóg országként szerepelt, a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban megfelelő analóg országként szolgálhatna a Kínára vonatkozó rendes érték kiszámításához. Annak ellenére, hogy az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy fűzzenek megjegyzést Törökország analóg országként történő kiválasztásához, egyetlen fél sem élt ezzel a lehetőséggel. A fentiekre figyelemmel, a kiválasztás idején rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert, hogy Törökország a legmegfelelőbb analóg ország.

(24)

Egy török gyártó működött együtt, és küldte el a kérdőívre adott válaszait. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján a rendes értéket a török együttműködő gyártó telephelyén ellenőrzött adatok alapján állapították meg.

(25)

A rendes értéket a (17) preambulumbekezdésben ismertetett mindkét fő terméktípusra kiszámították. Az egyik fő terméktípus esetében a rendes értéket a török belföldi piacon végzett értékesítések során fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg, mivel megállapítást nyert, hogy ezen értékesítések reprezentatív mennyiségben, a rendes kereskedelmi forgalomban valósultak meg. A másik fő terméktípusra – amelyet a török gyártó gyárt, de nem a belföldi piacon értékesít – az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a számított rendes értéket alkalmazták.

(26)

A rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően történő megállapítása érdekében a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék belföldi értékesítése során felmerült értékesítési, általános és igazgatási költségeket és a haszon súlyozott átlagát hozzáadták a felülvizsgálati időszak alatt felmerülő átlagos gyártási költséghez.

(27)

Mint már korábban is szerepelt, a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az exportárat az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az Eurostat rendelkezésre álló kereskedelmi statisztikái alapján állapították meg. Mivel az Eurostat-adatok nem tartalmaznak az okoumé rétegelt falemezre vonatkozóan terméktípusonkénti információt, a két fő típus exportárainak értékeléséhez ezeket a számadatokat kiigazították a teljes okoumé és az okouméborítású rétegelt falemez ára között az együttműködő török gyártónál megfigyelt, százalékban kifejezett különbség alapján. Az így kapott árkülönbözetet ezután az Eurostat-statisztikákban szereplő árak súlyozott átlagára alkalmazták.

(28)

A Kína által exportált mennyiségeket az Eurostat-statisztikákban szereplő teljes mennyiségekből kiindulva számolták ki az okoumé rétegelt falemez mindkét fő típusára vonatkozóan, a (21) preambulumbekezdésben említett, a felülvizsgálati időszakkal egybeeső időszakról szóló nyomonkövetési jelentésekben megállapított, a teljes okoumé és az okouméborítású rétegelt falemez közötti arány alapján.

(29)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően – kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. E szerint – megfelelő és indokolt esetben – kiigazítások történtek a fuvarozási, tengeri fuvarozási, biztosítási, kezelési, rakodási és mellékköltségek közötti különbségek címén. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a kiigazítások összegét a rendelkezésre álló adatok alapján állapították meg.

(30)

A CIF uniós határparitásos ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet vámfizetés nélkül 34,2 % volt.

(31)

A vizsgálat azt a kérdést elemezte, hogy fennállt-e dömping a felülvizsgálati időszak alatt, valamint azt, hogy valószínű-e a dömping folytatódása. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a behozatal mennyiségére és a szabad kapacitásra vonatkozó alábbi következtetések az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló adatokon – nevezetesen kereskedelmi statisztikákon és az érdekelt felek által benyújtott adatokon – alapulnak.

(32)

Az Eurostat kereskedelmi statisztikái szerint az okoumé rétegelt falemez Kínából az Unióba való tényleges behozatala jelentősen csökkent az eredeti vizsgálati időszak óta, a kínai gyártóknak azonban sikerült jelen maradniuk az uniós piacon: a felülvizsgálati időszak során 4,7 % piaci részesedéssel rendelkeztek.

(33)

Mivel az okoumé rétegelt falemez kínai exportáló gyártói nem működtek együtt, a kínai rétegeltfalemez-gyártó ágazat helyzetének meghatározásánál az egész ágazatot (azaz alapanyagként használt fafajtától függetlenül az összes rétegeltfalemez-előállító vállalatot) vizsgálták. Ahogyan azt az eredeti vizsgálat során ideiglenes dömpingellenes vámot kivető 988/2004/EK bizottsági rendelet (5) (89) preambulumbekezdése említi, lehetséges ugyanazon berendezéseket különböző fafajtákból készülő rétegelt falemezek előállítására használni, és a rétegeltfalemez-gyártók ki is használják ezt a lehetőséget. A kérelmező tájékoztatta a Bizottságot a Kínában gyártott okoumé rétegelt falemez általa kiszámított mennyiségéről, amely számítást a kínai piacon hozzáférhető – a felülvizsgálati időszakban körülbelül 900 000 m3-re becsült –, okoumétönkök száma alapján végezte. A kérelmező becslései szerint ennek körülbelül 85 %-át vagy 765 000 m3-t használnak fel rétegelt falemez gyártására. Az okoumé rétegelt falemezből gyártott tényleges mennyiséget nehéz megbecsülni, mivel a termékösszetétel, amely jelentősen befolyásolja a lehetséges előállított mennyiségeket, és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt nem ismert. Az okoumétönkök számán alapuló gyártókapacitás-becslés azonban világosan megmutatja, hogy a kínai gyártókapacitás bármely termékösszetétel mellett messze meghaladja az uniós piac által felvett mennyiséget (a felülvizsgálati időszakban 291 000 m3-t, lásd a (41) preambulumbekezdést).

(34)

Ezenfelül mind a jelenlegi felülvizsgálat, mind az eredeti vizsgálat megállapította, hogy a különböző fafajtákból készült rétegelt falemezeket ugyanazok a vállalatok ugyanazokon a berendezéseken gyártják. Ezért lehet arra számítani, hogy intézkedések hiányában azok a kínai gyártók, amelyek jelenleg a másik, kevésbé jövedelmező rétegeltfalemez-típusok gyártására helyezik a hangsúlyt, esetleg növekvő arányban térnek majd át az okoumé rétegelt falemez előállítására. A kínai exportstatisztikák szerint Kína a felülvizsgálati időszak során több mint 5 millió m3 rétegelt falemezt exportált, azaz az okoumé rétegelt falemez uniós piacának mintegy 17-szeresét. Ebből az következik, hogy a termékösszetétel minimális változása is az okoumé rétegelt falemez exportra rendelkezésre álló mennyiségének jelentős növekedéséhez vezethet.

(35)

A kínai kiviteli adatok szerint 2009-ben a trópusi fából készült rétegelt falemez kínai kivitelének mindössze kis hányada (kb. 5 %-a) érkezett az Unióba. A más piacokra alkalmazott árakkal összevetve ezek az értékesítések viszonylag magas eladási áron történtek. Ezért valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az okoumé rétegelt falemez kínai exportjának jelentősebb része irányulna az Unióba.

(36)

A vizsgálat bebizonyította, hogy az érintett termék értékesítése továbbra is dömpingáron és jelentős mennyiségekben történik az Uniós piacon. A rendelkezésre álló adatok ezenfelül azt mutatják, hogy Kína rendkívül nagy mennyiséget állít elő, és exportrészesedése az Unióba irányuló kivitel tekintetében a hatályban lévő intézkedések miatt csekély mértékű. Ennek fényében várható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a jelenleg más országokba exportált okoumé rétegelt falemezeket alacsonyabb áron átirányítják az uniós piacra. Ráadásul a rétegelt lemezek kínai gyártói az intézkedések megszűnésével várhatóan növelnék az okoumé rétegelt falemez gyártási mennyiségét, mivel e termék Uniós piacon történő értékesítése viszonylag jövedelmező.

(37)

A fenti megállapítások fényében ezért levonható az a következtetés, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések megszűnésével a dömping valószínűleg folytatódna.

(38)

Az Unión belül a hasonló termék 16 ismert gyártója ciprusi, franciaországi, görögországi, olaszországi, portugáliai, illetve spanyolországi székhellyel rendelkezik. A teljes uniós gyártás becsült mennyisége 235 000 m3. A teljes uniós termelést biztosító uniós gyártók alkotják – az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében – az uniós gazdasági ágazatot. Az eredeti vizsgálat tárgyát képező időszak során az uniós piac a 15 tagú Unió tagállamaiból állt. Mivel azonban a 12 új uniós tagállamban az okoumé rétegelt falemez gyártása nem bír túl nagy jelentőséggel, ésszerűnek tekinthető a jelenlegi és az eredeti vizsgálat közötti összehasonlítás.

(39)

Ahogyan azt a (10) preambulumbekezdés is említi, a részletes vizsgálat egy három gyártóból álló mintára irányult, amely a felülvizsgálati időszak alatt az összes uniós gyártó által független vásárlóknak történő uniós értékesítések mintegy 30 %-át, az összes uniós gyártó által gyártott mennyiségnek pedig körülbelül 26 %-át képviseli. A minta a következő cégekből állt:

(40)

Az okoumé rétegelt falemez tekintetében az uniós fogyasztást az Eurostattól származó adatok szerint kiszámolt alábbi mennyiségek alapján állapították meg: az uniós gazdasági ágazat és más uniós gyártók által az uniós piacon értékesített mennyiségek és a harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal mennyisége.

(41)

Az uniós fogyasztás összességében 35 %-kal csökkent az eredeti vizsgálat tárgyát képező időszak és a jelenlegi felülvizsgálat időszaka között. A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező időszak során az uniós fogyasztás 22 %-kal csökkent. Ez általában azzal a ténnyel magyarázható, hogy az okoumé rétegelt falemezt bizonyos mértékben felváltották a más trópusi fafajtákból, mint például vörös kanárifából, bankiraiból vagy merantiból készült rétegelt lemezek. 2008-ban és a felülvizsgálati időszakban a gazdasági válság és ennek következtében bizonyos ipari tevékenységek visszaesése hozzájárult az okoumé rétegelt falemez iránti uniós kereslet csökkenő tendenciájához.

(42)

Az érintett termék Unióba irányuló tényleges behozatala az eredeti vizsgálati időszakban megállapított 83 606 m3-ről 2006-ra 23 531 m3-re esett vissza. Ezt követően 2006 és 2008 között a behozott mennyiség több mint 20 %-kal növekedett, majd 2008 és a felülvizsgálati időszak között hirtelen a 2006-os szint 54 %-ára esett vissza.

(43)

A kínai behozatalnak megfelelő piaci részesedés 2006 és 2007 között 3,4 %-kal növekedett. 2007 és 2008 között 1,3 %-kal, majd 2008 és a felülvizsgálati időszak között további 4,1 %-kal csökkent. A Kínából az EU-ba érkező behozatalnak megfelelő piaci részesedés a figyelembe vett időszakban 2 %-kal csökkent.

(44)

A Kínából behozott érintett termék átlagos importárai 2006 és a felülvizsgálati időszak között 32 %-kal emelkedtek. Ez 2006 és 2007 között 22 %-os növekedést, 2007 és 2008 között 3 %-os növekedést, majd 2008 és a felülvizsgálati időszak között további 7 %-os növekedést jelentett.

(45)

Az áralákínálás elemzésének céljából a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon független vásárlók számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti eladási árak súlyozott átlagát hasonlították össze az érintett behozatal megfelelő súlyozott átlagáraival. Az összehasonlítás az árengedmények és kedvezmények levonása után történt.

(46)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak során a kínai importnál alkalmazott eladási árak átlagosan 10 %-kal voltak alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat eladási árainál.

(47)

Az eredeti vizsgálatban kiigazítás történt a Kínából behozott érintett termék és az uniós gazdasági ágazat által értékesített hasonló termék közötti minőségbeli különbségek miatt. A jelenlegi vizsgálatban a terméktípusok kódjait a kérdőívekben ennek figyelembevételével alakították ki. Ezért, mivel a jelenlegi vizsgálat a minőségi különbség figyelembevételével zajlott, és mivel a kínai exportáló gyártók nem nyújtottak be esetleges további minőségbeli különbségekre utaló adatokat, az eredeti vizsgálat során történt kiigazítást a jelenlegi vizsgálat nem alkalmazta. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka során a Kínából származó érintett termékeket az Unióban olyan árakon értékesítették, amelyek az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott áraknál 11–52 %-kal alacsonyabbak voltak.

(48)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében felsorolt, a kár meghatározására szolgáló mutatók mindegyikét elemezték. A termelt mennyiséget, a gyártókapacitást, a kapacitáskihasználtságot, a foglalkoztatottságot, az értékesített mennyiséget, az eladási árakat, a termelékenységet és a piaci részesedést jelző mutatókat az uniós gazdasági ágazat egészében gyűjtött adatok alapján elemezték. A kár meghatározására szolgáló összes többi mutató vizsgálata a mintába felvett uniós gyártók által benyújtott – és az egyes vállalatok telephelyein ellenőrzött – információkon alapult.

(49)

Az uniós gazdasági ágazat termelésének mennyisége 2006 és 2007 között 31 %-kal növekedett, majd 2007 és 2008 között 2 %-kal, 2008 és a felülvizsgálati időszak között pedig további 13 %-kal csökkent. Annak ellenére, hogy a termelés mennyisége 2006 és a felülvizsgálati időszak között 16 %-kal növekedett, az uniós gazdasági ágazat által termelt mennyiség alacsonyabb az eredeti vizsgálatban megállapított mennyiségeknél, azaz a 2002-ben termelt 283 265 m3-nél, valamint az eredeti vizsgálati időszakban előállított 267 591 m3-nél.

(50)

Az uniós gazdasági ágazat gyártókapacitása 2006 és 2007 között 33 %-kal, majd 2007 és 2008 között további 12 %-kal növekedett. 2008 és a felülvizsgálati időszak között a gyártókapacitás állandó szinten maradt. Az uniós gyártók gyártókapacitása összesen 45 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak során. A kapacitáskihasználtság 2006-ban 51 % volt, és a felülvizsgálati időszak során tovább csökkent 41 %-ra.

(51)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2006 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal növekedett. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak száma 2006 és 2007 között 21 %-kal nőtt, majd 2008-ban közel azonos szinten maradt. 2008 és a felülvizsgálati időszak között ez a szám 9 %-kal csökkent. Egyes vállalatok megszűnése és szerkezetátalakítása miatt a foglalkoztatottság szintje a figyelembe vett időszakban soha nem érte el az eredeti vizsgálat során tapasztalt szinteket.

(52)

A figyelembe vett időszak során az Unióban uniós gyártók által független vásárlóknak értékesített mennyiség 16 %-kal csökkent. 2006 és 2007 között az értékesített mennyiség azonos szinten maradt, majd 2008-ban és a felülvizsgálati időszak során csökkent. Az értékesített mennyiség a figyelembe vett időszakban ugyanolyan nagyságrendű volt, mint az eredeti vizsgálat tárgyát képező időszakban.

(53)

2006 és 2007 között az uniós gazdasági ágazat általi, az uniós piacon független vásárlóknak történő értékesítéskor alkalmazott átlagos eladási árak 13 %-kal, majd 2007 és 2008 között további 5 %-kal növekedtek. A felülvizsgálati időszak alatt ezek az árak a 2007-es szintre estek vissza. Az átlagos uniós eladási árak a figyelembe vett időszak alatt összesen 13 %-kal emelkedtek.

(54)

Az uniós gyártók munkaerejének termelékenysége – a foglalkoztatottak számára vetített éves kibocsátás mennyiségében (m3) mérve – a figyelembe vett időszakban 4 %-kal nőtt. Ez azt a tényt tükrözi, hogy a termelés nagyobb ütemben nőtt, mint a foglalkoztatási szint, ami az uniós gyártók megnövekedett hatékonyságának a jele.

(55)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt majdnem 6 %-kal nőtt. Ez pontosabban azt jelenti, hogy 2006 és 2007 között 3 %-kal csökkent, 2007 és 2008 között pedig többnyire ugyanazon a szinten maradt. 2008 és a felülvizsgálati időszak között 8,6 %-kal – 80,2 %-ra – emelkedett. A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének növekedése annak az eredménye, hogy az uniós értékesítés csökkenésénél jelentősebb volt az uniós fogyasztás csökkenése.

(56)

A felülvizsgálati időszak során – a hatályban lévő intézkedések ellenére – továbbra is jelentős dömping fennállása volt tapasztalható, bár általában az eredeti vizsgálatban megállapítottnál alacsonyabb szinten. A dömpingelt behozatal mennyiségét és árát tekintve a tényleges dömpingkülönbözet jelentős, ezért hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak. Bár az előző dömping után megállapítható volt bizonyos mértékű helyreállás, az uniós gazdasági ágazat továbbra is érzékeny maradt az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra.

(57)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének egészére vonatkozóan megállapítást nyert, hogy az eredeti vizsgálat óta számos gyártó vállalat megszűnt. A rendelkezésre álló információk szerint a vizsgálati időszak alatt a legnagyobbnak számító uniós gyártó 2008-ban csődbe ment, és először csökkentette, majd teljes mértékben megszüntette a gyártást. Két másik, az eredeti vizsgálat során a mintába felvett uniós gyártó szintén megszűnt 2005-ben, illetve 2006-ban. 2009 elején egy francia gyártó is megszűnt. Ezenfelül egy görög gyártó jelentősen csökkentette a termelést. Ezek a fejlemények, bár hozzájárulhattak a továbbra is tevékeny uniós gyártók piaci részesedésének növekedéséhez, azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat egésze még mindig sérülékeny.

(58)

A mintába felvett uniós gyártók zárókészleteinek szintje majdnem ötszörösére nőtt a figyelembe vett időszak során. Az eredeti vizsgálat tárgyát képező időszakhoz képest, amikor az okoumé rétegelt falemez gyártása kizárólag megrendelésre történt, úgy tűnik, hogy a figyelembe vett időszak során nagyobb mennyiségeket tartanak készleten. Ez főként 2008-ban és a felülvizsgálati időszak alatt volt így, az értékesített mennyiségek visszaesésének következményeként.

(59)

A mintába felvett uniós gyártók éves munkaerőköltsége a figyelembe vett időszak során 26 %-kal nőtt. Ez pontosabban azt jelenti, hogy az éves munkaerőköltség 2006 és 2007 között 29 %-kal emelkedett. 2007 és 2008 között 3 %-kal csökkent. 2008 és a felülvizsgálati időszak között pedig azonos szinten maradt.

(60)

A mintába felvett uniós gyártók nyereségességének szintje 2006-ban 4,3 % volt, 2007-ben 9,8 %-ra, 2008-ban 8,3 %-ra javult, majd a felülvizsgálati időszakban 5,9 %-ra esett vissza. A befektetések megtérülése – azaz a nyereségnek a beruházások könyv szerinti nettó értékéhez viszonyított, százalékában kifejezett aránya – a figyelembe vett időszak során 51 %-kal csökkent: a 2006-os 12,5 %-os értékről a felülvizsgálati időszakban 6,2 %-ra esett vissza.

(61)

A mintába felvett uniós gyártók működéséből származó nettó pénzforgalma a figyelembe vett időszak során 32 %-kal nőtt. Nem volt arra utaló jel, hogy az uniós ágazat a tőkebevonás terén nehézségekbe ütközött volna.

(62)

A mintába felvett gyártóknak a hasonló termék gyártásába történő éves beruházásai 2006 és 2007 között 10 %-kal, 2007 és 2008 között 100 %-kal, 2008 és a felülvizsgálati időszak között pedig további 16 %-kal nőttek. A figyelembe vett időszakban a beruházások összességében 126 %-kal növekedtek.

(63)

A makro- és mikrogazdasági adatok elemzése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete viszonylag stabil. Elsősorban a mintába felvett uniós gyártók nyereségességi szintje javult az eredeti vizsgálat mintájába felvett gyártók körében megállapított -8,9 %-os szintről, és a nyereségesség átlagos szintje a figyelembe vett időszak során mindvégig 4,3–9,8 % között maradt. Az uniós gazdasági ágazatnak a hatályban lévő intézkedéseknek köszönhetően sikerült a szűkülő piacon is továbbá növelnie piaci részesedését.

(64)

Bár az uniós gazdasági ágazat látszólag stabilizálódott, és leküzdötte a Kínából érkező dömpingelt behozatal hatásait, nem érte el az eredeti vizsgálat előtti időszakban tapasztalt termelési, értékesítési és foglalkoztatási szintet. Számos uniós gyártó megszűnt, ami azt is bizonyítja, hogy az ágazat egészében véve viszonylag sérülékeny.

(65)

Számos tény támasztja alá annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kár megismétlődik. Egyrészt, tekintve a Kínából érkező behozatalnál jelenleg tapasztalható áralákínálás mértékét, és mivel feltételezhető, hogy az elvesztett piaci részesedés visszaszerzése érdekében Kína az importárak jelenlegi alacsony szintjét fenntartaná, vagy még jobban csökkentené, az uniós gazdasági ágazat nem tudná fenntartani a jelenlegi árszintet. Az árak várható csökkenése valóban veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat helyreállását eredményező jelenlegi folyamatot, és lehetetlenné tenné az ágazat nyereségességét.

(66)

Másrészt – a kínai exportáló gyártók jelentős gyártókapacitását tekintve – az is valószínű, hogy az alacsony árszinteken történő (dömpingelt) behozatal növekedne. Ez pedig azt jelentené, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési lehetőségeket veszítene a piacon, és mivel a kapacitáskihasználási arány már a felülvizsgálati időszak során is alacsony volt, ez a termelés további csökkentéséhez vagy akár még több uniós gyártó megszűnéséhez vezethetne.

(67)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett termék Kínából származó újbóli dömpingelt behozatala következtében a kár valószínűleg megismétlődik.

(68)

Az okoumé olyan trópusi fa, amely főként Gabonban, kisebb arányban az Egyenlítői-Guineában és Kamerunban nő. A panaszt benyújtó szövetség bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy a gaboni kormány 2010. január 1-jétől megtiltotta, hogy Gabon területéről hántolatlan okoumétönköket vigyenek ki, hogy azok furnérlemezzé való feldolgozása az országban maradhasson. A Bizottság ezért megvizsgálta, hogy egy ilyen tilalom, még ha a felügyeleti időszak után lépett is életbe, gyakorolhat-e jelentős hatást erre az elemzésre.

(69)

A vizsgálat során kapott információk arra utaltak, hogy azok az ázsiai vállalatok, amelyek a gaboni tönkök több mint 60 %-át importálják, illetve exportálják, erős pozícióból tárgyalnak az okoumé fa legfőbb exportőrével, a Gaboni Országos Faipari Társasággal (Société Nationale des Bois du Gabon – SNBG), valamint a gaboni kormánnyal, és úgy tűnik, rájuk kevésbé gyakorol hatást a döntés, mint az európai vállalatokra. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt a Bizottsággal, nem lehetett további hatásvizsgálatot végezni e tekintetben.

(70)

A kiviteli tilalom csak 2010. január 1-jén– azaz a felülvizsgálati időszakot követően – lépett hatályba, amelyhez kapcsolódóan a gaboni kormány 2010 májusáig átmeneti időszakot állapított meg, amelynek végéig a 2009 végéig kivágott tönköket még ki lehetett vinni az országból. Ahhoz, hogy elemezni lehessen, milyen hatással jár a kiviteli tilalom hatálybalépése az uniós gyártókra, a Bizottság 2010. szeptember 14-én további információkat kért a panaszt benyújtó szövetség tagjaitól. Négy uniós gyártó küldte el válaszát. A mintába felvett gyártók közül kettő saját hántolóüzemmel rendelkezik Gabonban, ezért úgy tűnik, hogy ezekre a gyártókra nem gyakorol hatást a tilalom. Ugyanakkor a mintába felvett gyártók mindegyike megerősítette azt az információt, hogy a kínai vállalatok erős tárgyalási pozícióval rendelkeznek ahhoz, hogy biztosítsák a nyersanyaghoz való hozzáférésüket, és hogy a jogszabály végrehajtásának hatékonysága egyelőre nem bizonyított. Az uniós gyártók megerősítették, hogy a gaboni tönkökre vonatkozó kiviteli tilalmat követően az okouméellátás csökkent, és az árak emelkedtek, továbbá azokat a gyártókat érinti a leghátrányosabban az új helyzet, amelyek az EU területén rendelkeznek okouméhántoló üzemmel.

(71)

Mindenesetre a tilalom elvileg minden kivitelre érvényes, köztük a Kínába történő kivitelre is. Ezért a Gabonban kialakult új jogi helyzet valószínűleg nem befolyásolja a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében végzett elemzést.

(72)

A fenti elemzés alapján megállapítást nyert, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődne az a kár, amelyet az érintett termék Kínából való dömpingelt behozatala okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(73)

Ahogyan azt a (4) preambulumbekezdés is említi, azon franciaországi bírósági eljárás nyomán, amely több francia gyártó ellen indult versenyellenes magatartás miatt, a Bizottság indokoltnak ítélte, hogy hivatalból időközi felülvizsgálatot indítson az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetének újbóli felmérésére, és főként az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában fennálló helyzettel való összehasonlítására.

(74)

A fent említett bírósági eljárásban a francia Conseil de la Concurrence hat francia rétegeltlemez-gyártóra rótt ki büntetést, mivel azok az 1995 novembere és 2004 májusa közötti időszakban versenyellenes magatartást tanúsítottak (azaz azonos árszerkezetet alkalmaztak és egyidejű áremelést végeztek). A párizsi Cour d’Appel (fellebbviteli bíróság) 2009. szeptember 29-i ítélete helybenhagyta a Conseil de la Concurrence határozatát, bár némileg csökkentette a büntetések mértékét.

(75)

Az eredeti eljárás keretében végzett kárelemzésében öt európai gyártó került be a mintába: három francia, egy olasz és egy portugál vállalat. A mintába felvett három francia gyártó közül kettőre később a fent ismertetett eljárás keretében büntetést róttak ki. Annak vizsgálata érdekében, hogy a fenti versenyellenes magatartás milyen lehetséges hatással bírt a kárelemzésre, először az eredeti mintában szereplő vállalatok átlagos eladási árait hasonlították össze egymással. Kiderült, hogy az a két francia gyártó, amelyre később büntetést róttak ki, valóban magasabb átlagos egységárat alkalmazott, mint a mintában szereplő másik három vállalat. Az árkülönbségre részben magyarázatot adhatnak az eredeti vizsgálat megállapításai, azaz, hogy a termékösszetétel gyártónként különbözött. Részletesebb összehasonlítást végezve azonban kiderül, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka során a két francia gyártó eladási egységárai magasabbak voltak mind a teljes okoumé (7–30 %-kal), mind az okoumé borítású rétegelt falemez (3–19 %-kal) esetében.

(76)

Következő lépésként ezért a két megbüntetett francia vállalat adatait eltávolították a kárszámításhoz használt adatok közül, és az eredeti kárhelyzetet a három fennmaradó vállalat adatai alapján vizsgálták meg. Mivel a makrogazdasági mutatók (termelés, termelékenység, értékesítés, piaci részesedés, foglalkoztatás és növekedés) tíz uniós gyártó által benyújtott információn alapultak, a többi megbüntetett francia vállalat adatait is eltávolították a számításhoz használt adatok sorából.

(77)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a megbüntetett francia vállalatok adatainak kivonása nem befolyásolná jelentős mértékben az eredeti vizsgálatnak az ún. mikrogazdasági mutatókra vonatkozó megállapításait. Az eredeti vizsgálat tárgyát képező időszak során a mintába felvett vállalatok nyereségessége 3,5 %-ról -8,9 %-ra csökkent. Ha a megbüntetett francia gyártókat kizárták volna a mintából, a nyereségesség 3,1 %-ról -6,5 %-ra csökkent volna. A mintába felvett vállalatoknál a beruházások megtérülése 15,6 %-ról -27,5 %-ra csökkent; a megbüntetett francia gyártók nélkül 19,3 %-ról -38,9 %-ra csökkent volna. A mintába felvett vállalatok beruházásai 80 %-kal csökkentek; a megbüntetett francia vállalatok nélkül a csökkenés 86 %-os lett volna. A mintába felvett gyártók pénzforgalma 7,6 millió EUR-ról 59 000 EUR-ra csökkent; a megbüntetett francia gyártók nélkül 1,5 millió EUR-ról -69 000 EUR-ra csökkent volna. Az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó makrogazdasági adatokat illetően a megbüntetett francia gyártók adatainak kivonása árnyaltabb képet eredményezett volna. Az eredeti vizsgálatban figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat termelése 10 %-kal esett vissza; a megbüntetett francia gyártók nélkül 1 %-ot csökkent volna. Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása 9 %-kal csökkent; a megbüntetett francia vállalatok nélkül azonos szinten maradt volna. Az uniós gazdasági ágazat eladási értéke 7 %-kal csökkent; a megbüntetett francia gyártók nélkül 5 %-kal növekedett volna. Az uniós gazdasági ágazat értékesített mennyisége 10 %-kal csökkent; a megbüntetett francia gyártók nélkül 1 %-kal növekedett volna.

(78)

Ezért, még ha a megbüntetett francia vállalatok kizárása árnyaltabb képet adna a kárhelyzetről, az eredeti vizsgálat mindenképpen jelentős kár fennállását állapította volna meg. Ez a következtetés elsősorban az ún. mikrogazdasági mutatók alakulásából fakad.

(79)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy a francia gyártók versenyellenes magatartása befolyásolhatta-e a jelenlegi vizsgálat során a kárhelyzetről alkotott képet. Először is, mivel a kartell 2004-ben megszűnt, a mutatók egyikét sem befolyásolhatta többé a versenyellenes magatartás. Ezért a Bizottság megvizsgálta, hogy lehetett-e szó a kárelemzés közvetett – azaz a költségként felmerülő büntetés révén történő – befolyásolásáról. Kiderült, hogy a nyereségesség kiszámításakor a mintába felvett két francia gyártó egyike sem számította be a büntetés összegét. Ezért megállapítást nyert, hogy a múltbeli versenyellenes magatartás vagy a kirótt büntetés nem gyakorolt hatást a jelenlegi kárelemzésre.

(80)

A fenti elemzés alapján következtetésként levonható, hogy a francia gyártók versenyellenes magatartása nem befolyásolta az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetét kimondottan az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában fennálló helyzettel összehasonlítva. Ezért a részleges időközi felülvizsgálatot meg kell szüntetni.

(81)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy vannak-e olyan kényszerítő okok, amelyek a dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólnak. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg. Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére az alaprendelet 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(82)

Mint ismeretes, az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, lehetővé tette, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlanul hátrányos hatását is.

(83)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapítások ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek azon következtetés levonásához vezetnek, hogy az Uniónak ebben az adott esetben nem érdeke az intézkedések fenntartása.

(84)

Az érintett országból származó behozatalra elrendelt dömpingellenes intézkedések fenntartása nagymértékben erősítené az uniós gazdasági ágazat arra vonatkozó lehetőségeit, hogy ésszerű nyereségességet érjen el, mivel segítene megakadályozni, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínából származó dömpingelt behozatal jelentős mennyisége következtében kiszoruljon a piacról. Valóban nagy a valószínűsége a nagy mennyiségű káros dömpingnek, amelyet az uniós gazdasági ágazat nem tudna elviselni. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért továbbra is előnyére válna a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása.

(85)

Ennek megfelelően levonható az a következtetés, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat és más uniós gyártók érdekét szolgálná.

(86)

Két független uniós importőr működött közre a vizsgálatban. Mindketten ellenezték az intézkedések fenntartását, állítván, hogy az intézkedések nem célravezetők, és a kínai termékek a minőségbeli különbségek miatt nem vethetők össze az uniós gazdasági ágazat hasonló termékeivel, továbbá kételkedésüknek adtak hangot az okoumé rétegelt falemezt gyártó uniós ágazatának versenyképességével kapcsolatban. Azonban a fenti állítások egyikét sem bizonyították. Mivel nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos dömpingellenes intézkedések jelentős hatást gyakoroltak volna az importőrökre, levonható az a következtetés, hogy az intézkedések fenntartása nem hat majd ki jelentős mértékben az uniós importőrökre.

(87)

A kérdőívekre olasz, görög és francia felhasználók küldték el válaszaikat. Mivel egyikük sem Kínától vásárolta az érintett terméket, és mivel nem állt rendelkezésre további olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos dömpingellenes intézkedések jelentős hatást gyakoroltak volna a felhasználókra, levonható az a következtetés, hogy az intézkedések fenntartása nem jár majd jelentős negatív hatással az uniós felhasználókra.

(88)

A fentiek fényében megállapítható, hogy az uniós érdek tekintetében nem létezik olyan kényszerítő ok, amely a hatályos intézkedések fenntartása ellen szól.

(89)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a hatályos intézkedések fenntartását tervezte javasolni.

(90)

A Bizottság egyúttal olyan határidőt biztosított a felek számára, amelyen belül e tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat. A benyújtott információkat és észrevételeket indokolt esetben megfelelően figyelembe vették.

(91)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Kínából származó okoumé rétegelt falemez behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(92)

Az e rendeletben meghatározott egyedi vámtételek kizárólag a felsorolt vállalatok – vagyis az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat – ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által gyártott termék behozatala nem részesülhet e vámtételekből, és azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(93)

Ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó minden kérelmet (pl. egy vállalat nevének megváltozását vagy új termelési vagy értékesítési egységek létrehozását követően) azonnal meg kell küldeni a Bizottságnak (6), feltüntetve minden idevonatkozó, különösen a társaság termeléséhez, belföldi és exporteladásaihoz kapcsolódó tevékenységeinek módosítására vonatkozó információt, amely például a névváltoztatással vagy a termelési vagy az értékesítési egységekkel függ össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően – az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának naprakésszé tételével – módosítják.

(94)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának – a vámtételek közötti jelentős különbségek miatti – veszélyét minimalizálni lehessen, jelen esetben különleges intézkedésekre van szükség a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására. Ezek közé a különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.

(95)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyéni vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, kijátszás elleni vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálatnak többek között az lehet a tárgya, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére, és ebből következően országos vám kivetésére,