29.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 26/1

(1)

A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 21. cikkének megfelelően a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja olyan Unión kívüli országok részvétele előtt is nyitva áll, amelyeknek az Unióval és a tagállamokkal közös érdekeik fűződnek a megfigyelőközpont céljaihoz és munkájához.

(2)

2006. július 11-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen a Horvát Köztársasággal, a Horvát Köztársaságnak a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának munkájában történő részvételéről szóló, az Európai Unió és a Horvát Köztársaság közötti megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás). A tárgyalások a megállapodás parafálásával sikeresen lezárultak.

(3)

Az Unió nevében alá kell írni a megállapodást, annak megkötésére is figyelemmel,

29.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 26/2

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 37. cikke rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha a hasított sertések közösségi – a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított – piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103 %-a, és várhatóan alacsonyabb is marad, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról.

(2)

A piaci árak e szint alá estek, és ez a helyzet az adott szezonális és ciklikus tendenciák alapján várhatóan fennmarad. Ezért helyénvaló magántárolási támogatást nyújtani.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 31. cikke szerint a sertéshúsra magántárolási támogatás nyújtható, amelynek összegét a Bizottság előre vagy pályázati eljárás útján határozza meg.

(4)

Az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK bizottsági rendelet (2) rögzítette a magántárolási támogatási rendszer végrehajtásának közös szabályait.

(5)

A 826/2008/EK rendelet 6. cikkének értelmében az előre rögzített támogatást a rendelet III. fejezetében foglalt részletes szabályokkal és feltételekkel összhangban kell nyújtani.

(6)

Az intézkedés könnyebb végrehajtása érdekében a sertéshústermékeket a tárolási költségek nagyságrendje szerint osztályokba kell sorolni.

(7)

A kérelmek benyújtási határidejét a piaci helyzettől függően és az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

(8)

A szerződések megkötésére vonatkozó adminisztratív és ellenőrzési munka megkönnyítése érdekében meg kell határozni azt a minimális termékmennyiséget, amelynél kisebb mennyiségre nem adható be kérelem.

(9)

Annak érdekében, hogy a piaci szereplők teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket és az intézkedés elérje a kívánt piaci hatást, biztosítékot kell megállapítani.

(10)

A sertéshústermékek kivitele hozzájárul a piaci egyensúly helyreállításához. Ezért a 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a tárolási időtartam a termékek kiviteli céllal történő kitárolása miatt rövidül le. Meg kell állapítani a támogatás említett cikk szerint alkalmazandó csökkentésének napi összegét.

(11)

A 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában, valamint a piaci szereplők számára biztosítandó következetesség és egyértelműség érdekében napban kell kifejezni az említett albekezdésben szereplő kéthónapos időtartamot.

(12)

A 826/2008/EK rendelet 35. cikke meghatározza azokat az információkat, amelyről a Bizottságot értesíteni kell. E rendelet keretében helyénvaló meghatározni az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

29.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 26/5

29.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 26/7

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 33/2011/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

29.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 26/9

(1)

Az 1017/2010/EU bizottsági rendelet (2) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. december 11-i 1272/2009/EU bizottsági rendeletben (3) előírt feltételeknek megfelelően gabonafélék értékesítésére irányuló pályázati eljárást nyitott meg.

(2)

Az 1272/2009/EK rendelet 46. cikkének (1) bekezdése és az 1017/2010/EU rendelet 4. cikke értelmében a Bizottság az egyedi pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok alapján minden egyes gabonaféle vonatkozásában és tagállamonként meghatározza a minimális eladási árat, vagy dönthet úgy is, hogy nem rögzít minimális eladási árat.

(3)

Az ötödik egyedi pályázati felhívásra benyújtott pályázatok alapján a Bizottság úgy határozott, hogy gabonafélénként és tagállamonként meg kell határozni a minimális eladási árat.

(4)

A piac felé történő gyors reagálás és az intézkedés hatékony kezelésének biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

29.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 26/11

(1)

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló, 2002. augusztus 6-i 2002/72/EK bizottsági irányelv (2) engedélyezi a 2,2-bisz(4-hidroxifenil)propánt – közismert nevén biszfenol A-t (a továbbiakban: BPA) – az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak előállításához felhasznált monomerként, az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (3) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) (4) véleményének megfelelően.

(2)

A BPA-t a polikarbonát műanyagok előállítása során monomerként alkalmazzák. A polikarbonát műanyagokat többek között a csecsemőknek szánt cumisüvegek gyártása során használják fel. Bizonyos körülmények között történő melegítés során az élelmiszer tárolóedényéből kis mennyiségű BPA oldódhat ki az ételekbe vagy italokba, és ily módon bekerülhet a szervezetbe.

(3)

A dán kormány 2010. március 29-én tájékoztatta a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az 1935/2004/EK rendelet 18. cikkében szereplő védintézkedések alkalmazása mellett döntött, és ideiglenesen betiltotta a BPA használatát a 0–3 év közötti gyermekeknek szánt, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok gyártásában (5).

(4)

A dán kormány a védintézkedést kockázatértékeléssel támasztotta alá, amelyet a dániai Műszaki Egyetem Nemzeti Élelmiszerügyi Intézete nyújtott be 2010. március 22-én. A kockázatértékelés egy átfogóbb vizsgálat értékelését foglalja magában, amelyet alacsony dózisú BPA-nak kitett állatokon hajtottak végre, és amely újszülött patkányok idegrendszerének és viselkedésének megfigyelésével járt. A dániai Műszaki Egyetem Nemzeti Élelmiszerügyi Intézete azt is megvizsgálta, hogy az új adatok megváltoztatják-e a BPA által előidézett, az idegrendszer fejlődésére gyakorolt mérgező hatásokra, valamint viselkedési zavarokra vonatkozó korábbi megállapításokat.

(5)

Az 1935/2004/EK rendelet 18. cikkében előírt eljárásnak megfelelően a Bizottság 2010. március 30-án felkérte az EFSA-t, hogy nyilvánítsa ki véleményét a Dánia által benyújtott azon indokokról, melyek alapján a dán hatóságok azt a következtetést vonták le, hogy a szóban forgó anyag használata – annak ellenére, hogy megfelel a vonatkozó egyedi előírásoknak – veszélyes az emberi egészségre.

(6)

A francia kormány 2010. július 6-án tájékoztatta a Bizottságot és 2010. július 9-én a tagállamokat, hogy az 1935/2004/EK rendelet 18. cikkében szereplő védintézkedések alkalmazása mellett döntött, és ideiglenesen betiltotta a BPA-t tartalmazó cumisüvegek gyártását, behozatalát, kivitelét és forgalomba hozatalát (6).

(7)

A francia kormány a védintézkedéseket a Francia Élelmiszerbiztonsági Hatóság (AFSSA) által 2010. január 29-én és 2010. június 7-én kibocsátott 2 véleménnyel, valamint az Országos Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (IMSERM) által 2010. június 3-án közzétett jelentéssel támasztotta alá.

(8)

A Bizottság 2010. március 30-i felkérésére, valamint a dán kockázatértékelésben értékelt specifikus, idegrendszerrel összefüggő viselkedési tanulmányra és a BPA-val kapcsolatban a közelmúltban közzétett más tanulmányokra válaszul az EFSA 2010. szeptember 23-án elfogadta az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal, enzimekkel, aromaanyagokkal és technológiai segédanyagokkal foglakozó testületének (a továbbiakban: testület) véleményét a BPA-ról (7).

(9)

A testület véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a legújabb emberi és állati toxicitási adatok átfogó értékelése alapján nincs olyan új vizsgálati eredmény, amely szükségessé tenné a jelenlegi napi 0,05 mg/testtömegkilogramm tolerálható napi bevitel (a továbbiakban: TDI) módosítását. Ez a TDI-érték patkányokon végzett többgenerációs reproduktív toxicitási vizsgálatok alapján megállapított, káros hatást ki nem fejtő 5 mg/testtömegkilogramm napi beviteli szinten alapul 100-as bizonytalansági tényező alkalmazásával, amely a BPA-val kapcsolatos toxikokinetikai adatok alapján konzervatív megközelítésnek tekinthető. A testület egyik tagja azonban kisebbségi véleményként arra a következtetésre jutott, hogy az egyes vizsgálatokban megfigyelt hatások olyan bizonytalanságokat jeleznek, amelyeket a jelenlegi TDI-érték nem vesz figyelembe, amit, ezért ideiglenesnek kell tekinteni, amíg a bizonytalan adatokkal kapcsolatos területek tekintetében megbízhatóbb adatok nem állnak rendelkezésre.

(10)

A testület megjegyezte, hogy egyes, fejlődésben lévő állatokon végzett vizsgálatok a BPA-val összefüggő más, potenciálisan toxikológiai vonatkozású hatásokra engednek következtetni; mindenekelőtt ilyenek az agyban bekövetkező biokémiai változások, az immunmodulátori hatások és az emlőrákra való megnövekedett hajlam. E tanulmányokban több hiányosság fedezhető fel. Jelenleg nem mérhető fel, hogy a bennük foglalt megállapítások milyen mértékben vonatkoznak az emberi egészségre. Ha a jövőben új adatok fognak rendelkezésre állni, a testület felülvizsgálja a véleményét.

(11)

Az anyatej-helyettesítő tápszer vagy az anyatej a csecsemők egyetlen táplálékforrása 4 hónapos korukig, azt követően pedig további hónapokra táplálkozásuk egyik legfontosabb forrása marad. Az EFSA 2006. évi véleményében arra a következtetésre jutott, hogy polikarbonát cumisüvegből etetett 3–6 hónapos csecsemők BPA-expozíciója a legnagyobb, habár alatta marad a TDI-értéknek. A csecsemők e csoportjában a BPA-expozíció szintje csökken a polikarbonát cumisüveg használatának mellőzésével, miután más tápanyagforrások válnak meghatározóvá.

(12)

Még abban az esetben is, ha a csecsemő szervezete képes a BPA-t semlegesíteni a legrosszabb esetben bekövetkező expozíciónál, az EFSA szakvéleménye rámutatott arra, hogy a BPA semlegesítését tekintve a csecsemő szervezete egy felnőtt szervezeténél kevésbé fejlett, és a felnőtt szervezet ehhez szükséges kapacitását csak fokozatosan, élete első hat hónapja alatt éri el.

(13)

A potenciális toxikológiai hatások nagyobb mértékben befolyásolhatják a fejlődő szervezetet. Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság 1997-es (8) és 1998-as véleménye (9) alapján egyes, különösen az endokrin rendszerre és a reprodukcióra, az immunrendszerre és az idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hatások különösen jelentősek a csecsemők esetében. A BPA-nak a reprodukcióra és az idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hatásait széles körben vizsgálták szabványosított többgenerációs toxikológiai vizsgálatok és más tanulmányok keretében, amelyek figyelembe vették a fejlődő szervezetet, és a TDI-érték alatt maradó dózis esetében nem jeleztek hatást. Ugyanakkor egyes tanulmányok, amelyeket számos hiányosságuk miatt nem lehetett figyelembe venni a TDI meghatározásához, potenciálisan toxikológiai vonatkozású, BPA-val kapcsolatos hatásokat jeleztek. Ezek a hatások – különösen az agyban végbemenő, az idegrendszer fejlődésére esetlegesen hatást gyakorló biokémiai változások és az immunmodulációt befolyásoló hatások – megegyeznek az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság 1997-es és 1998-as véleményében szereplő, a csecsemők tekintetében különösen problematikusnak tartott területtel. Emellett az EFSA 2010-es szakvéleménye említi, hogy a BPA-nak való korai kitettség növelheti annak valószínűségét, hogy későbbi életkorban a szervezet rákkeltő anyagnak való kitettsége során tumor alakuljon ki. Ebben az esetben is a fejlődésben lévő szervezetet az érzékeny pont. Ezért e megállapítások vonatkozásában – amelyeket még nem lehetett teljes mértékben értékelni annak tekintetében, hogy mennyire vonatkoznak az emberi egészségre is – a csecsemők a lakosság különösen veszélyeztetett részének tekintendők.

(14)

Az EFSA 2006. évi véleménye szerint a csecsemők BPA-expozíciójának legfontosabb forrását a polikarbonát cumisüvegek jelentik. Az uniós piacon jelen vannak a polikarbonát anyagok – BPA-t nem tartalmazó – alternatív anyagai, mindenekelőtt az üveg és más műanyag cumisüvegek. Ezeknek az anyagoknak az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokra előírt szigorú biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. Ezért nem szükséges, hogy a csecsemőknek szánt cumisüvegek gyártására továbbra is BPA-t tartalmazó polikarbonátot használjanak.

(15)

Mivel fennáll a lehetősége, hogy a csecsemők különösen érzékenyek a BPA potenciális hatásaira – jóllehet a csecsemőket is képeseknek tartják a BPA méregtelenítésére, és az emberi egészséget fenyegető veszélyt még nem lehetett teljes mértékben alátámasztani –, helyénvaló a csecsemők BPA-expozíciójának a lehető legalacsonyabb szintre történő csökkentése mindaddig, amíg további tudományos adatok nem állnak rendelkezésre a BPA egyes megfigyelt hatásai toxikológiai vonatkozásának pontosítására, mindenekelőtt az agyban végbemenő biokémiai változások, az immunmodulátori hatások és az emlőrákra való hajlam növekedése tekintetében.

(16)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 7. cikkében említett elővigyázatossági elv lehetővé teszi az Uniónak, hogy az adott területen rendelkezésre álló információk alapján ideiglenes intézkedéseket fogadjon el a veszély további értékelésének rendelkezésre állásáig és az intézkedés felülvizsgálatának ésszerű határidőn belüli végrehajtásáig.

(17)

Figyelembe véve, hogy a tudományos kutatás jelenlegi állása szerint a csecsemők polikarbonát cumisüvegeken keresztüli BPA-expozíciója káros voltának tekintetében (11) pontosítást igénylő bizonytalanságok állnak fenn, a Bizottságnak jogában áll megelőző intézkedést hozni a BPA polikarbonát cumisüvegekben történő felhasználásáról az elővigyázatosság elve alapján, amelyet tudományos bizonytalanság fennállása esetén kell alkalmazni abban az esetben is, ha az emberi egészséget fenyegető veszély meglétét nem támasztották alá teljes mértékben.

(18)

Ezért az emberi egészség magas szintű védelmére irányuló alapvető célkitűzés megvalósítása érdekében szükséges és helyénvaló a fizikai és mentális egészséget fenyegető azon veszélyforrások kiküszöbölése, amelyeket a csecsemők cumisüvegen keresztüli BPA-kitettsége idézhet elő.

(19)

A Bizottság értékelte a csecsemőknek szánt cumisüvegek piacát, és az érintett gyártóktól értesült arról, hogy az ágazatban önkéntes alapon folyamatban van a szóban forgó termék felváltása, a javasolt intézkedés gazdasági hatása pedig korlátozott. Ezért az uniós piacon 2011 közepére valószínűleg más termék váltja fel a BPA-tartalmú cumisüvegeket.

(20)

A BPA egyes megfigyelt hatásai – különösen az agyban végbemenő biokémiai változások, az immunmodulátori hatások és az emlőrákra való hajlam növekedése tekintetében – toxikológiai vonatkozásainak pontosítását szolgáló további tudományos adatok rendelkezésre állásáig a BPA használatára a csecsemőknek szánt polikarbonát cumisüvegek gyártásában, továbbá a BPA-t tartalmazó, csecsemőknek szánt polikarbonát cumisüvegek forgalomba hozatalára ideiglenesen tilalmat kell bevezetni. A 2002/72/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A hatóság feladata, hogy a bizonytalan területek tisztázása érdekében figyelemmel kísérje az új vizsgálatokat.

(21)

A javasolt intézkedés végrehajtásának műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával kapcsolatos értékelést követően levonható az a következtetés, hogy az intézkedés az Unióban megvalósítandó magas szintű egészségvédelem érdekében a szükségesnél nem jelent nagyobb korlátozást a kereskedelemben.

(22)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

29.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 26/15

(1)

Az EUMSZ. 136. cikke (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy a költségvetési fegyelem és a költségvetési felügyelet összehangolásának erősítése céljából lehetőség van kifejezetten azon tagállamokra vonatkozó intézkedések elfogadására, amelyek pénzneme az euró.

(2)

A 126. cikk megállapítja, hogy a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt és meghatározza az erre vonatkozó, túlzott hiány esetén követendő eljárást. A Stabilitási és Növekedési Paktum, amely korrekciós ága keretében végrehajtja a túlzott hiány esetén követendő eljárást, támogatja azokat a kormányzati politikákat, amelyek a gazdasági helyzet figyelembevétele mellett a költségvetés stabilitásának azonnali visszaállítását célozzák.

(3)

A Tanács 2009. április 27-én az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Görögországban túlzott hiány áll fenn.

(4)

A Tanács 2010. május 10-én az EUMSZ. 126. cikk (9) bekezdése és az EUMSZ. 136. cikke szerint elfogadta a Görögországnak címzett 2010/320/EU határozatot (1) (a továbbiakban: a határozat) a költségvetési felügyelet megerősítése és elmélyítése érdekében, amelyben felszólítja Görögországot a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű, legkésőbb 2014-ig megvalósítandó hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára. A Tanács a következő pályát határozta meg a hiány csökkentésére: az államháztartási hiány nem lépheti túl 2010-ben a 18 508 millió EUR-t, 2011-ben a 17 065 millió EUR-t, 2012-ben a 14 916 millió EUR-t, 2013-ban a 11 399 millió EUR-t és 2014-ben a 6 385 millió EUR-t.

(5)

A tanácsi határozat elfogadásakor rendelkezésre álló előrejelzések szerint a reál GDP várható csökkenése 2010-ben 4 %-os, 2011-ben pedig 2,5 %-os lesz, majd 2012-ben 1,1 %-os, 2013-ban és 2014-ben 2,1 %-os növekedéssel számoltak. A GDP-deflátor mértékét a 2010–2014-es időszakban az egyes évekre 1,2 %-ra, –0,5 %-ra, 1,0 %,-ra 0,7 %-ra, illetve1,0 %-ra becsülték. A gazdasági fejleményekre tekintettel a jelenlegi becslések szerint a reál GDP 2010-ben 4,25 %-kal, 2011-ben pedig 3 %-kal csökken, majd 2012-ben 1,1 %-kal, 2013-ban és 2014-ben pedig 2,1 %-kal növekszik. A GDP-deflátor mértékét a 2010 és 2014 közötti évekre jelenleg 3,0 %-ra, 1,5 %-ra, 0,4 %-ra, 0,8 %-ra, illetve 1,2 %-ra becslik.

(6)

A Tanács 2010. szeptember 7-én elfogadta a határozat módosításáról szóló 2010/486/EU határozatot (2).

(7)

Az Eurostat 2010. november 15-én az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelettel (3) összhangban validálta a görög államháztartási hiányra és adósságra vonatkozó statisztikákat. Ekkor a hiányra és az adósságra vonatkozó 2006–2009 közötti adatokat felfelé módosították. Az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított 2009. évi arányát 13,6 %-ról 15,4 %-ra, az adósság arányát pedig a GDP 115,1 %-áról 126,8 %-ára módosították.

(8)

Görögország jó előrehaladást ért el a határozat által előírt intézkedések végrehajtása, többek között az államháztartási hiány csökkentése terén. Azonban a statisztikai adatok fent említett módosítása – a gyenge bevételek és a költségvetés végrehajtásának egyéb problémái, többek között a kötelezettségek felhalmozódása mellett – azt eredményezi, hogy az államháztartási hiányra vonatkozó 2010. évi felső határt nagy valószínűséggel nem tudják tartani. Ezt a csúszást 2011-ben teljes mértékben ellensúlyozni kell.

(9)

2010. november 24-én Görögország jelentést nyújtott be a Tanácsnak és a Bizottságnak a határozat betartása érdekében tett szakpolitikai intézkedésekről. A Bizottság értékelte a jelentést, és arra a következtetésre jutott, hogy Görögország kielégítően teljesíti a határozatban foglaltakat.

(10)

A fenti megfontolásokra tekintettel helyénvalónak tűnik a határozat több szempontból történő módosítása, a túlzott hiány megszüntetésére irányuló határidő, valamint az államháztartási hiányra és a nominális államadósság növekedésére vonatkozó korrekciós pálya változatlanul hagyásával,

1.

Az 1. cikk (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A GDP-re vonatkozó 2010. novemberi előrejelzések alapján az adósság/GDP-arány alakulása akkor megfelelő, ha nem lépi túl 2010-ben a 143 %-ot, 2011-ben a 153 %-ot, 2012-ben a 157 %-ot, 2013-ban a 158 %-ot és 2014-ben a 156 %-ot.”

2.

A 2. cikk (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 2. cikk (3) bekezdésének g) pontját el kell hagyni;

4.

A 2. cikk (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 2. cikk (3) bekezdésének m) pontja helyébe a következő szöveg lép:

6.

A 2. cikk (3) bekezdésének o) pontja helyébe a következő szöveg lép:

7.

A 2. cikk (3) bekezdésének p) pontját el kell hagyni.

8.

A 2. cikk (3) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

9.

A 2. cikk (4) bekezdésének a) pontját el kell hagyni.

10.

A 2. cikk (4) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

11.

A 2. cikk (5) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

12.

A 2. cikk (5) bekezdésének d) pontjában a „2010–2060 közötti időszakban” szövegrész helyébe a „2009 és 2060 közötti időszakban” szövegrész lép.

13.

A 2. cikk (5) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

14.

A 2. cikk (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

15.

A 2. cikk (7) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

16.

A 2. cikk (7) bekezdése a következő pontokkal egészül ki: