4.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 1/1

4.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 1/3

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 1253/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

4.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 1/5

(1)

Az 1112/2002/EK (2) és a 2229/2004/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a 6-benziladenin.

(2)

A 2229/2004/EK rendelet 24e. cikke szerint a bejelentő az értékelési jelentéstervezet kézhezvételétől számított két hónapon belül visszavonta a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételéhez biztosított támogatását. Ezt követően elfogadásra került az egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az ilyen hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/941/EK bizottsági határozat (4), amely a 6-benziladenin felvételének megtagadásáról határozott.

(3)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő (a továbbiakban: kérelmező) a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (5) 14–19. cikkében előírt gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be.

(4)

A kérelmet a 2229/2004/EK rendelet által kijelölt referens tagállamhoz, az Egyesült Királysághoz nyújtották be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyagra és a támogatott alkalmazásokra vonatkozó előírások azonosak a 2008/941/EK határozatban szereplőkkel. Az említett alkalmazás megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikke szerinti lényegi és eljárási követelményeknek.

(5)

Az Egyesült Királyság értékelte a kérelmező által benyújtott kiegészítő adatokat, és kiegészítő jelentést készített. Az említett jelentést 2009. november 27-án továbbította az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: hatóság) és a Bizottságnak. A hatóság megküldte a többi tagállamnak és a kérelmezőnek a kiegészítő jelentést, felkérte őket észrevételeik megtételére, és továbbította a kapott észrevételeket a Bizottságnak. A 33/2008/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a Bizottság kérésére a hatóság 2010. augusztus 27-én benyújtotta a 6-benziladeninre vonatkozó következtetését (6) a Bizottságnak. Az értékelő jelentés tervezetét, a kiegészítő jelentést és a hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálták, és 2010. november 23-án véglegesítették a Bizottság 6-benziladeninre vonatkozó vizsgálati jelentése formájában.

(6)

A különböző vizsgálatokból világossá vált, hogy a 6-benziladenint tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különösen azon felhasználási célokat illetően, amelyeket a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgáltak és részleteztek. Ezért a 6-benziladenint indokolt felvenni az I. mellékletbe annak biztosítására, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket.

(7)

Valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvétele előtt ésszerű határidőt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag felvételéből adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

A valamely hatóanyagnak az I. mellékletbe történő felvételéből következő, a 91/414/EGK irányelvben meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül a felvételt követően hat hónapos időszakot kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy felülvizsgálják a 6-benziladenint tartalmazó növényvédő szerekre már kiadott engedélyeket annak biztosítására, hogy teljesüljenek a 91/414/EGK irányelvben és különösen annak 13. cikkében előírt követelmények, valamint az I. melléklet vonatkozó feltételei. A tagállamoknak a 91/414/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban szükség szerint módosítaniuk kell, újakkal kell helyettesíteniük vagy vissza kell vonniuk a már meglévő engedélyeket. A fenti határidőtől eltérve hosszabb időszakot kell biztosítani minden növényvédő szer minden egyes tervezett alkalmazására vonatkozó, a III. melléklet szerinti teljes dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes alapelvek szerinti benyújtására és értékelésére.

(9)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (7) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő korábbi felvétele során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy nehézségek merülhetnek fel annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelezettségei vannak az adatokhoz való hozzáférést illetően. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelezettségeit, és különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér-e az említett irányelv II. melléklete követelményeinek megfelelő dossziéhoz. E pontosítás ugyanakkor az I. mellékletet módosító, korábban elfogadott irányelvekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira.

(10)

Ezért helyénvaló a 91/414/EGK irányelv ennek megfelelő módosítása.

(11)

A 2008/941/EK határozat előírja a 6-benziladenin felvételének elutasítását és a szóban forgó hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének 2011. december 31-ig történő visszavonását. Az említett határozat mellékletének 6-benziladeninre vonatkozó sorát el kell hagyni.

(12)

Ezért helyénvaló a 2008/941/EK határozat ennek megfelelő módosítása.

(13)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a 6-benziladenint kizárólagos hatóanyagként tartalmazó szerek esetében az engedélyt, amennyiben szükséges, legkésőbb 2015. május 31-ig módosítják vagy visszavonják; vagy

b)

a 6-benziladenin több hatóanyag egyikeként tartalmazó szerek esetében az engedélyt 2015. május 31-ig vagy az érintett anyagot vagy anyagokat a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe felvevő vonatkozó irányelvben vagy irányelvekben az ilyen módosítás vagy visszavonás tekintetében rögzített időpontig – attól függően, hogy melyik a későbbi – módosítják vagy visszavonják.

4.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 1/9

(1)

2009. június 22-én a Bizottsághoz panasz érkezett, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a spanyol kormány a Corporación de Radio y Televisión Española (RTVE) országos közszolgálati adó finanszírozási rendszerének módosítását tervezi. 2009. augusztus 5-én a Bizottság tájékoztatást kért Spanyolországtól a módosítást illetően, különösen az új adók és az RTVE finanszírozása közötti kapcsolat tekintetében. 2009. szeptember 1-jén hatályba lépett az új, az RTVE finanszírozásáról szóló, 2009. augusztus 28-i 8/2009. törvény (3), amely módosítja az állami rádióról és televízióról szóló, 2006. június 5-i 17/2006. törvényt (4). 2009. szeptember 21-én, valamint október 22-én és 26-án Spanyolország a rendszerről kért tájékoztatást benyújtotta a Bizottságnak.

(2)

2009. december 2-án a Bizottság levélben tájékoztatta Spanyolországot határozatáról, hogy az említett intézkedés kapcsán megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében elrendelt eljárást. Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (5) tették közzé. A Bizottság felhívta az érdekelteket észrevételeik benyújtására a kérdéses intézkedéssel kapcsolatosan.

(3)

2009. december 21-én Spanyolország levélben válaszolt az eljárás megindításáról szóló határozatra. A Bizottság különböző érdekeltektől kapott észrevételeket, azokat – alkalmat adva megválaszolásukra – továbbította Spanyolországnak, és a vonatkozó megjegyzéseket 2010. március 23-án kelt levélben megkapta Spanyolországtól.

(4)

A Bizottság 2010. február 19-i és május 19-i levelében további tájékoztatást kért; a spanyol hatóságok válaszukat 2010. március 22-én és május 31-én levélben küldték el.

(5)

2010. március 18-án a Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy az elektronikus hírközlésre kivetett adó sérti a tagállamok által a távközlési szolgáltatást nyújtó vagy ilyen jellegű hálózatot működtető vállalatoktól igényelhető igazgatási illetékeket pontosan meghatározó, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) (6) 12. cikkének rendelkezéseit, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján felszólító levél elküldésével megindította a jogsértési eljárást. Az állami támogatásra vonatkozó ellenőrzés a jogsértési eljárás sérelme nélkül folyik.

(6)

Spanyolországban az RTVE által végzett közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásának a 17/2006. törvény által lefektetett jelenlegi rendszerét 2005-ben és 2007-ben a Bizottság egy-egy határozattal jóváhagyta (7). A 17/2006. törvény az RTVE közfeladatokkal történő megbízásáról szól. A törvény I. címe (különösen a 2. és 3. cikk) meghatározza az RTVE közfeladatait és pontosítja, hogy a rádió, illetve a televízió közfeladatait az RNE (Radio Nacional de España), illetve az RTVE (Radio Televisión Española) vállalkozások látják el. A II. cím IV. fejezete szabályozza azon pénzügyi és gazdasági keretek körülményeit, amelyek között az RTVE közszolgálati feladatait teljesíti. Konkrétan, a 33. cikk arról rendelkezik, hogy az RTVE közszolgálatai teljesítéséért évente költségvetési kompenzációban részesül. E kompenzáció nem haladja meg az RTVE és az RNE közszolgálati kötelezettségének nettó költségét. A II. cikk VI. fejezete szabályozza a Parlament, az audiovizuális hatóság és a Számvevőszék által gyakorolt külső ellenőrzést.

(7)

Az RTVE működésének éves költségvetési kiadásai 2007-ben 1 177 millió EUR-t, 2008-ban 1 222 millió EUR-t és 2009-ben 1 146 millió EUR-t tettek ki. A legutóbbi évek alatt az RTVE közszolgálati feladatok ellátása címen évente mintegy 500 millió EUR kompenzációban részesült: 2006-ban a kompenzáció összege 575 millió EUR, 2007-ben 433 millió EUR és 2008-ban 500 millió EUR volt. 2009-ben azonban a reklámbevételek csökkentésének életbelépésével a kompenzáció összege 726 millió EUR-ra emelkedett.

(8)

A 8/2009. törvény a közfeladatok meghatározása és az RTVE lehetséges kereskedelmi tevékenysége tekintetében módosítja a 17/2006. törvényt. A Bizottság által 2005-ben jóváhagyott közfeladatokat újabb elemekkel bővíti. Például a beszerzések, vásárlások és külső szolgáltatások, az általánosan kedvelt és a nagy társadalmi jelentőségű sportesemények (az olimpiai és a paraolimpiai játékok kivételével) adási jog megvételének éves költségvetését 10 %-ra korlátozza (9. cikk, (1) bekezdés, i) pont). Követelményeket ír elő a gyermekműsorok vonatkozásában (9. cikk, (1) bekezdés, d) pont) és a nagy nemzetközi filmgyárak által készített filmekből nézettségi csúcsidőben 52 bemutatót engedélyez évente (9. cikk, (1) bekezdés, m) pont).

(9)

Az új törvény többek között arról rendelkezik, hogy 2009 végétől a reklám-, a televíziós vásárlási, az eladásösztönzési és a csak a megtekintett műsorok utáni fizetési szolgáltatások bevételi forrásként nem használhatók. Az ezekből származó kereskedelmi bevételek helyébe a létező jogdíjakból, illetve a kereskedelmi műsorszolgáltatókra és távközlési szolgáltatókra kivetett adókból származó pénzeszközök lépnek. Spanyolország azt reméli, hogy az intézkedés nyomán csökkennek a kereskedelmi szolgáltatókra nehezedő terhek, emelkednek ezek reklámbevételei és megszűnik a piac torzulásának egyik potenciális forrása. Az RTVE kereskedelmi bevételi forrásként megtartja a harmadik feleknek nyújtott szolgáltatásokat és saját produkcióinak értékesítését (összesen mintegy 25 millió EUR).

(10)

Mostanáig az éves reklámbevétel 600 millió EUR körül mozgott (667 millió EUR 2007-ben és 565 millió EUR 2008-ban). A kereskedelmi bevételek megszűnésével az RTVE műsorszolgáltatási közfeladatainak nettó költsége megegyezik működése éves költségvetési kiadásaival. Ezért Spanyolország úgy szándékozik ellentételezni e bevételek megszüntetését, hogy saját hozzájárulását az RTVE működéséhez szükséges, csak az előző bekezdésben említett kisebb kereskedelmi bevételekkel (25 millió EUR) csökkentett, éves költségvetés mértékéig állami alapokból megemeli.

(11)

Az új törvény 3. cikkének (2) bekezdése értelmében 2010-ben és 2011-ben az RTVE összes éves bevétele legfeljebb 1 200 millió EUR-t tesz ki, a 2012 és 2014 közötti hároméves időszak alatt ez az összeg legfeljebb 1 %-kal emelkedik, és az azt követő években a növekedést a fogyasztási árak alakulásának éves mutatója alapján határozzák meg. Spanyolország a fenti számok meghatározása során a korábban a reklámok számára fenntartott adásidőnek más audiovizuális produkciókkal történő kitöltése miatt évente mintegy 104 millió EUR-s többletkiadással számolt, az RTVE éves költségvetési kiadásaival összevetve.

(12)

Spanyolország költségvetési terve szerint az éves bevételeknek ez az általános összege a 17/2006. törvényben foglalt, létező spanyolországi támogatási program szerint a korábbi években fizetett, állami költségvetési támogatásokból (mintegy 500 millió EUR), valamint az új törvény 4., 5. és 6. cikke által bevezetett, illetve módosított alábbi három új adó jellegű intézkedésből származó új jövedelemből tevődik össze:

(13)

A 17/2006. törvény 5. és 6. cikke kifejezetten utal arra, hogy a kereskedelmi műsorszolgáltatókra és a távközlési szolgáltatókra kivetett adók beszedésére „az RTVE finanszírozásához történő hozzájárulás céljából” kerül sor. Továbbá a preambulum kifejezetten kapcsolatot létesít az új adók és az RTVE-nek a reklámpiacról való kivonásának pénzügyi kompenzációja között.

(14)

Amennyiben a három új adóbevétel-forrásból származó jövedelem nem lenne elegendő a hagyományos közszolgálati kompenzáció (500 millió EUR) és az RTVE eddig kereskedelmi bevételekből fedezett általános működési költségei közötti 700 millió EUR összeget kitevő különbség fedezésére, a hiányzó forrásokat a 17/2006. törvény 33. cikkének (8/2009. törvény 2. cikk, (2) bekezdés) a kormányt az RTVE közfeladati kötelezettségei nettó költségeinek fedezésére kötelező rendelkezése szerint az általános költségvetésből biztosítanák. Ennek megfelelően az RTVE által nyújtott közszolgálat nettó költségeinek finanszírozása a beszedett adó összegétől függetlenül is, legfeljebb 1 200 millió EUR összegig, biztosított.

(15)

Spanyolország megerősítette, hogy a műsorszolgáltatókra és a távközlési szolgáltatókra kivetett adókból származó hozzájárulás nem kerül kizárólagosan és szükségszerűen az RTVE-hez. Spanyolország meghatározta az adókból biztosítható maximumösszegeket. A fennmaradó bevételek az általános költségvetésbe kerülnek, így más költségek fedezésére használhatók. A spanyol hatóságok továbbá szabadon dönthetnek arról, hogy a beszedett adóból ténylegesen mekkora, a maximumösszeget nem meghaladó összeget juttat az RTVE-nek. Például a 2010-re tervezett költségvetésben az RTVE a lehetséges legnagyobb hozzájárulás felénél kisebb összeget kap.

(16)

A túlkompenzáció elkerülése érdekében az új törvény 8. cikke tartalékalapot irányoz elő, amelybe a kormány által tervezett általános összeg azon részét fizetik be, amely meghaladja a közszolgálati kötelezettség tényleges nettó költségeit. A tartalék az RTVE éves költségvetési kiadásainak 10 %-ára korlátozódik. A 10 %-os limitet meghaladó bevételeket visszafizetik az államkincstárba. A tartalékot a korábbi években keletkezett lehetséges veszteségek fedezésére használják fel. Amennyiben a tartalék négy éven belül nem kerül felhasználásra, a következő év közszolgálati kompenzációjának csökkentésére használják.

(17)

Ezenkívül a 17/2006. törvény 37. és 39–41. cikke szerint az ellenőrök, az általános államigazgatási intervenció, a Parlament, az audiovizuális hatóság és a Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés garantálja, hogy az RTVE-nek biztosított kompenzáció ne haladja meg a tényleges nettó költségek és az említett 10 %-os tartalék együttes összegét. A kevés megmaradó kereskedelmi tevékenységből származó bevételek a közszolgálati kompenzációt csökkentik (8/2009. törvény 7. cikkének (1) bekezdése).

(18)

Ez a határozat az RTVE jelenlegi finanszírozási rendszerében végrehajtott változásoknak azon kérdéseivel foglalkozik, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a formális vizsgálati eljárás megindításáról hozott határozatában kétségeinek adott hangot.

(19)

A Bizottság megállapította, hogy az RTVE finanszírozási rendszerében végbement változásoknak és az RTVE szinte összes kereskedelmi tevékenysége megszüntetésének leglényegesebb vonása, hogy az RTVE azon bevételeinek egy részét, amelyek az említett tevékenységből származtak, az e célból bevezetett vagy módosított adókból származó bevételekből pótolják. A 8/2009. törvény egyértelmű utalásaiból következik, hogy az adók összegét úgy állapították meg, hogy annak egy meghatározott százalékos részét az RTVE finanszírozására fordítják. A finanszírozás és az új adókból származó bevételek közötti kapcsolat arra utal, hogy az adók rendeltetési helye és az RTVE-nek nyújtott támogatás is kapcsolatban áll egymással abban az értelemben, hogy az adóból származó bevételeket kötelezően az RTVE támogatására rendeli, amelynek összegét közvetlenül befolyásolják.

(20)

A Bíróság számos alkalommal megállapította, hogy ha egy finanszírozási módszer egy támogatási intézkedés szerves részét képezi, a Bizottságnak ezt annak vizsgálatakor figyelembe kell vennie (8). Amennyiben kifejezetten egy támogatás finanszírozására szolgáló adó ellentétben áll a Szerződés egyéb rendelkezéseivel, a Bizottság nem nyilváníthatja a belső piaccal összeegyeztethetőnek azt a támogatási rendszert, amelynek az említett adó részét képezi. Tehát egy támogatás finanszírozására használt módszer miatt az egész támogatási rendszer összeegyeztethetetlenné válhat a belső piaccal.

(21)

Ennélfogva a Bizottság kétségét fejezte ki azt illetően, hogy az új adók az intézkedés szerves részét képezik-e. Amennyiben igen, meg kellene vizsgálni a Szerződéssel való összeegyeztethetőséget, ami a támogatási program általános jogszerűségét is érintheti. E kétely igazoltnak tűnik, mivel a Bizottságban aggályok merültek fel különösen a helyhez kötött telefonszolgáltatást, mobiltelefon-szolgáltatást és internetszolgáltatást nyújtó vállalatokra kivetett új adóknak a 2002/20/EK irányelvvel (9) való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(22)

A Bizottság által aggályosnak ítélt másik kérdés, hogy Spanyolország a finanszírozási rendszer reformját követően megtette-e az elégséges védintézkedéseket egy lehetséges túlkompenzáció elkerülése érdekében. A reklámok megszüntetése érintheti a műsorszolgáltató szervezet költségeit azáltal, hogy a műsorok összeállításakor kevésbé kell kereskedelmi megfontolásokat figyelembe venni.

(23)

Továbbá az RTVE finanszírozási rendszerének tartalmaznia kellene egy megfelelő előzetes ellenőrzési eljárást annak felmérésére, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató új szolgáltatásai megfelelnek-e az Amszterdami Jegyzőkönyv anyagi feltételeinek (10). A Spanyolország által megküldött tájékoztatás nem tette lehetővé, hogy a Bizottság megvizsgálja, rendelkezik-e Spanyolország ilyen mechanizmussal.

(24)

Tizenöt féltől érkeztek észrevételek: kereskedelmi műsorszolgáltatóktól (TF1 és Canal Satélite), internet és telefonszolgáltatóktól (redtel, ONO és AETIC), kábeltévéktől (Cable Europe) és hirdetőktől. Néhányan kérték nevük bizalmas kezelését.

(25)

Az érdekeltek többsége szerint az új adók törvényellenesek, megítélésük szerint torzítják a köz- és magán-műsorszolgáltatás közötti, az ingyenes és a fizetős műsorszolgáltatók közötti, illetve a kizárólagosan a távközlési szolgáltatók és az audiovizuális szolgáltatásokat is biztosító más távközlési szolgáltatók között folyó versenyt. Kétségüket is kifejezték az elektronikus hírközlési adó összeegyeztethetőségét illetően a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) 12. cikkével (11).

(26)

A műsorszolgáltatók és internetszolgáltatók megkérdőjelezték az RTVE közszolgálati kötelezettsége meghatározásának összeegyeztethetőségét is. Pontatlannak és túl nagylelkűnek ítélik azt a különleges sportesemények sugárzási jogának vagy a nagy nemzetközi filmgyárak filmjeinek megvétele tekintetében. Különösen a TF1 állította, hogy nem dolgoztak ki semmilyen előzetes értékelést a jelentős új közszolgáltatásoknak az RTVE részéről történő beindítása kapcsán.

(27)

Az adó rendeltetési helye és a támogatás közötti lehetséges kötelező kapcsolatot illetően a műsorszolgáltatók és az internetszolgáltatók azt állították, hogy az új adókból származó bevételek közvetlenül befolyásolnák a támogatást. Különösen az aggasztotta őket, hogy az adóbevételek növekedése következtében az RTVE-nek nyújtott kompenzáció meghaladhatja a közszolgálat nettó költségeit.

(28)

A támogatás arányossága tekintetében több televízió és internetszolgáltató említette a túlkompenzáció veszélyét. A 8/2009. törvény által az RTVE számára előírt 1 200 millió EUR összegű költségvetés nem a közszolgálat nettó költségeinek megfelelő számításán alapul. Az RTVE jelenlegi éves költségvetési kiadásai önkényes alapot képeznek, amely nem tesz különbséget a kereskedelmi és a közszolgálati tevékenységek között. A tervezés például nem veszi figyelembe a reklámok megszüntetése nyomán bekövetkező költségcsökkenést, pedig már nem lesz szükség a minél nagyobb nézőszám elérésére, ezért a műsorkészítés, a kulturális műsorok előállításához hasonlóan, kevésbé költségessé válik. Mások, éppen ellenkezőleg, attól tartottak, hogy az RTVE többet fog költeni nagy értékű műsorokra.

(29)

Ugyancsak lehetséges túlkompenzációnak tekintették azt a tényt, hogy az RTVE teljes reklámbevételeit állami forrásokból fedezik. E kompenzáció kiszámítása a korábbi évek alapján történik annak ellenére, hogy a gazdasági válság 2010-ben a kereskedelmi bevételek csökkenésével, következésképpen az RTVE összesített bevételeinek csökkenésével járt. Nem igazságos, hogy a kettős finanszírozás megszüntetésével az RTVE a változó kereskedelmi bevételektől független, garantált bevétellel rendelkezzen.

(30)

A műsorszolgáltatók kétségbe vonták, hogy létezik a költségvetés ellenőrzésének olyan hatékony rendszere, amely biztosítaná, hogy állami alapokból csak a közszolgálati kötelezettség nettó költségeit fedezzék.

(31)

Előzetes észrevételként Spanyolország ellenzi, hogy a Bizottság a folyamatban levő eljárás keretében értékelje az összeegyeztethetőség és a jelentős új szolgáltatások előzetes vizsgálata meglétének kérdéseit. Ezek az RTVE jelenlegi finanszírozási rendszerének részét képezik, amelyet a Bizottság 2005-ben és 2007-ben jóváhagyott. A mostani eljárásban azonban az eljárás megindításáról szóló határozat azon alapul, hogy az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (12) 1. cikkének (c) bekezdése szerint a finanszírozási rendszer reformja új támogatásnak minősül. Az „új támogatási” elem a finanszírozás új adók bevezetése általi reformjára korlátozódna, és nem változtatná meg vagy nem érintené a többi hatályos elemet. Ezért a többi elem továbbra is már létező támogatás, és a jelen eljárásban nem képezheti a Bizottság értékelésének tárgyát.

(32)

Az adó rendeltetési helyének kötelező kapcsolódása kérdése tekintetében Spanyolország fenntartja, hogy az új adók nem képezik a támogatás szerves részét és annak nagyságát közvetlenül nem érintik. Spanyolország aláhúzta, hogy a 8/2009. törvény 2. cikkének (2) bekezdése szerint, a 17/2006. törvény 33. cikkével összefüggésben, az RTVE-nek nyújtott állami támogatás összegének megállapításakor a figyelembe veendő egyedüli tényezőt a közszolgálat nettó költségei képezik, függetlenül a beszedett adóktól. A közszolgálat költségeinek tervezésekor az adókból beszedett jövedelmek nem kerülnek figyelembevételre, a számítás alapját egyedül a szolgáltatásnak a korábbi években jelentkezett költségei képezik.

(33)

Spanyolország megerősítette, hogy a televíziós csatornákra és a távközlési szolgáltatókra kivetett adók nem csak az RTVE számára folynak be. Éppen ellenkezőleg, az adókból beszedett bevételek az általános költségvetésbe (államkincstár) kerülnek, ahol az RTVE felé irányuló összes kifizetés történik. Spanyolország az adókból származó hozzájárulásra maximumlimiteket határozott meg. Bármely többletbevétel értelemszerűen az általános költségvetést illeti, tehát más célokra fordítható. Ugyanakkor a maximumlimitek alatt Spanyolország meghatározhatja, hogy az adó hány százalékát kívánja ténylegesen az RTVE-hez rendelni. Például a 2010-re tervezett költségvetésben az RTVE a lehetséges legnagyobb hozzájárulás felénél kisebb összeget kap.

(34)

A spanyol hatóságok szerint az, hogy az új adókból beszedett összeg a tervezetnél több vagy kevesebb, nem változtat a közszolgálati kompenzáció tervezett összegein. Ha az új adóintézkedésekkel beszedett bevételek nem elégségesek a reklámok megszüntetése miatti finanszírozási deficit fedezésére, a szükséges forrásokat az általános költségvetésből kell biztosítani, a 17/2006. törvény 33. cikke szerint. A többleteket visszafizetik az államkincstárba. Végül, a 8/2009. törvény 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1 200 millió EUR limit felett minden bevételt az államkincstárba kell utalni. Tehát az RTVE közszolgálati kötelezettségének tervezett összesített finanszírozása nem függ az egyes adókból származó bevételektől, hanem minden esetben az általános költségvetésből származik.

(35)

A támogatás arányosságát illetően Spanyolország kijelentette, hogy biztosítja a nettó költség fedezetének elvét. A 8/2009. törvénnyel módosított 17/2006. törvény 33. cikkének (1) bekezdése szerint a támogatás tényleges összege megállapításának egyetlen paramétere a nettó költségek. A 8/2009. törvény 2. cikkének (2) bekezdése és 8. cikkének (2) bekezdése szerint, amennyiben az adóból származó jövedelem nem elegendő, az általános költségvetés biztosítja a szükséges pénzt és ő fogad minden többletet is, kivéve az éves költségvetési kiadásoknak a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott lehetséges 10 %-os túlkompenzációját.

(36)

A következő évekre tervezett 1 200 millió EUR összegű éves költségvetés megfeleltetésekor Spanyolország nem járt el önkényesen. Az összeg alapját az RTVE közszolgálati kötelezettségei ellátása során felmerült éves költségvetési kiadások alkotják. E kötelezettségek nem módosultak olyan mértékben, hogy elvárható lenne a költségek csökkenése. Éppen ellenkezőleg, a panaszosok nem vették figyelembe azt a tényt, hogy a számítások szerint az RTVE-nek 104 millió EUR-t kell fordítania azokra a produkciókra, amelyekkel a reklámok megszüntetésével felszabaduló sugárzási időt kell kitölteni.

(37)

Ugyanígy, nem feltételezhető, hogy a reklámok megszüntetését követően az RTVE-nek nem kellene nagyszámú nézőt vonzania, és ezért csökkentheti a produkciós költségeit és kevésbé érdekes műsorokat kínálhat. Közszolgálati feladatának hatékony teljesítése érdekében az RTVE-nek meg kell őriznie jelenlétével és kiemelkedően jelentős nézőszámával elért pozícióját a televíziós csatornák között.

(38)

Végezetül, a 17/2006. törvény 37. cikkével összhangban a belső ellenőrzés, az általános államigazgatási intervenció és egy erre szakosodott magánvállalkozás (KPMG) által végzett külső vizsgálat biztosítja az RTVE költségvetésének hatékony utólagos ellenőrzését. Továbbá az említett törvény 39. és 40. cikke értelmében a Parlament és az audiovizuális hatóság ellenőrzi az RTVE közszolgálati kötelezettségének teljesítését és vizsgálja felül éves számvitelét. Végül, az RTVE a Számvevőszék ellenőrzése alá tartozik.

(39)

A jelentős új szolgáltatások bevezetésével kapcsolatos előzetes felmérés meglétét illetően Spanyolország rámutatott, hogy ezt az eljárást az általános audiovizuális kommunikációról szóló, 2010. március 31-i 7/2010. általános törvény (13) 41. cikkének (3) bekezdése írja elő. Az említett előzetes felmérés során, amelyet a törvény a közszolgálati műsorszolgáltatás ellenőrzését és szabályozását ellátó független spanyol szervezet, az audiovizuális eszközök állami tanácsa hatáskörébe rendel, az érdekelt felekkel nyilvános konzultációt tartanak, közzéteszik ennek eredményeit és felmérik az egyes jelentős új szolgáltatások általános piaci hatását. Továbbá a spanyol hatóságok jelezték, hogy 2010. november 1-je előtt az RTVE-vel műsorszolgáltatási szerződést kívánnak kötni, amely tartalmazni fogja a jelentős új szolgáltatás meghatározását. A műsorszolgáltatási szerződés előzetes tervezete szerint jelentős új szolgáltatáson egy olyan új és a referenciatermékek piacát alkotó, már létező szolgáltatásoktól világosan megkülönböztetett ajánlat értendő, amely különösen a kereslet befolyásolásával érintheti a piacot.

(40)

Az EUMSz. 107. cikkének az állami támogatásokról szóló (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(41)

Az RTVE spanyol finanszírozási rendszerébe tartozó pénzügyi források az általános költségvetésbe folynak be, majd később onnan kerülnek felszabadításra. Általuk a versenytársak számára nem hozzáférhető állami források közvetlen transzferje valósul meg egy konkrét vállalat javára. Így tehát, az RTVE szelektív előnyben részesül.

(42)

Az eljárás kezdete előtt benyújtott észrevételekben azonban Spanyolország kijelentette, hogy mivel az RTVE nem működik spanyol területen kívül, a reform nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Azonban amikor egy állami pénzügyi támogatás megerősíti egy vállalkozás pozícióját az Unión belüli kereskedelem terén vele versenyben álló más vállalkozásokkal szemben, az említett kereskedelem a támogatás által érintettnek tekintendő még akkor is, ha maga a vállalkozás nem vesz részt az exportokban (14). Hasonlóképpen, amikor egy tagállam a szolgáltatási és disztribúciós szektorban működő vállalatokat részesíti támogatásban, nem kell maguknak a támogatott vállalatoknak az említett tagállamon kívül végezni tevékenységeiket ahhoz, hogy a támogatások érintsék az Unión belüli kereskedelmet (15).

(43)

Ezt az elvet figyelembe véve az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló 2001. és 2009. évi közleményben a Bizottság rámutat arra, hogy: „Ily módon a közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozása általában a tagállamok közötti kereskedelmet érintő tevékenységnek tekinthető. […] Nyilvánvalóan ez a helyzet a műsorjogok megszerzése és eladása tekintetében, ami gyakran nemzetközi szinten történik. […] Továbbá a kereskedelmi műsorszolgáltatók tulajdonosi szerkezete több tagállamra is kiterjed.” (16)

(44)

Az RTVE maga is tevékenykedik a nemzetközi piacokon (műsorok eladása és műsorok sugárzási jogának megszerzése). Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségén (EBU) keresztül televíziós műsorokat cserél és részt vesz az Eurovízió rendszerében (17). Továbbá a műsorok eladása és műsorok sugárzási jogának megszerzése terén közvetlenül versenyez a nemzeti és nemzetközi műsorszolgáltatási piacon tevékenykedő kereskedelmi műsorszolgáltató szervezetekkel, amelyek nemzetközi tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek. Ily módon az RTVE-nek nyújtott támogatás még a 2009 augusztusáig általa folytatott kereskedelmi tevékenységek nélkül is a tagállamok közötti kereskedelem hátrányára torzíthatná a spanyol piacon folyó versenyt. A Bizottság az E 8/2005 és NN 8/07 határozatban már megállapított ilyen határesetet.

(45)

A Bizottság, a Bíróságnak az Altmark ügyben hozott ítéletének (18) alkalmazásában, figyelembe vette azt a lehetőséget is, hogy a finanszírozási eszközök tekinthetők-e csupán a közszolgálati kötelezettség kompenzációjának, amely nem jár pénzügyi előnnyel az RTVE számára. Az RTVE vállalkozás, amelyet megbíztak egy általános gazdasági érdekű szolgáltatás (ÁGÉSZ), a műsorszolgáltatási közszolgálat végzésével. Egy adott ÁGÉSZ nettó többletköltségeinek kompenzációját szolgáló állami intézkedések nem minősülhetnek állami támogatásnak, amennyiben az említett ítéletben meghatározott valamennyi követelmény teljesül. Először, a kedvezményezett vállalkozásnak tényleges megbízással kell rendelkeznie a közszolgálati kötelezettség elvégzésére, és a kötelezettséget világosan meg kell fogalmazni; másodszor, a kompenzáció kiszámításához szükséges paramétereket előzetesen kell objektív és átlátható formában meghatározni; harmadszor, a kompenzáció nem haladhatja meg a közszolgálati kötelezettség elvégzése által okozott költségek teljes vagy részbeni fedezetéhez szükséges szintet, a megfelelő bevételek és az adott kötelezettség elvégzésével arányos ésszerű haszon figyelembevételével; negyedszer, ha a közszolgálati kötelezettség elvégzésével megbízott vállalkozás nem a szolgáltatást a legkisebb közösségi költséggel elvégezni képes pályázó kiválasztását lehetővé tevő nyilvános pályáztatás útján kapott megbízást, a kompenzációs szint kalkulációjakor egy közepes, jól irányított és a közszolgálati kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnak az adott kötelezettség teljesítése során keletkezett költségeinek elemzését kell alapul venni.

(46)

Amennyiben a közszolgálati kötelezettséggel kifejezetten megbízott vállalkozások e kötelezettségek teljesítésekor keletkezett kiadásainak kompenzációjára nyújtott állami támogatások nem felelnek meg a fenti összes követelménynek, e támogatásokra az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, és e cikk alkalmazásában állami támogatásnak tekintendők (19).

(47)

Az RTVE közszolgálati megbízását a műsorszolgáltatásra a 17/2006. és a 8/2009. törvény rendelkezéseinek megfelelően kapta, tehát ez az állami vállalkozás nem nyilvános pályázat útján került kiválasztásra, hanem a törvény nevezte ki a közszolgálat elvégzésére. Hasonlóképpen, a spanyol hatóságok a kompenzáció összegét nem egy közepes, jól irányított és felszerelt vállalkozásnak az adott kötelezettség teljesítése során keletkezett költségeinek elemzése alapján határozták meg. A kompenzációt évente állapítják meg az aktuális nettó költségek alapján, és referenciaként nem használnak semmilyen jól irányított vállalkozást. Nem határozták meg előzetesen objektív és átlátható formában azokat a paramétereket sem, amelyek a kompenzáció kalkulációjának alapjául szolgálhatnának. Tehát nem teljesül a Bíróság által meghatározott összes követelmény, és az elemzés tárgyát képező intézkedések állami támogatásnak minősülhetnek az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése szerint (20).

(48)

Spanyolország nem jelentette be az új támogatási intézkedést. Az állítja, hogy az lényegében nem módosítja a jelenlegi támogatási rendszert, amely az E 8/2005 ügyben az EUMSz. 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban hozott bizottsági határozat szerint megfelelően módosításra került, ezért nem is jelent egy újabb támogatást, amelyet be kellene jelenteni.

(49)

A 659/1999/EK rendelet 1. cikkének c) pontja szerint „új támogatásnak” minősül minden olyan támogatás, amely nem létező támogatás, beleértve a létező támogatás módosításait is. A 794/2004/EK végrehajtási rendelet 4. cikke szerint nem minősülnek létező támogatások módosításainak a tisztán formális vagy igazgatási jellegű változtatások, amelyek nem érintik a támogatási intézkedésnek a belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelését, valamint nem minősül annak egy támogatási rendszer induló költségvetésének növelése (20 %-ig) sem.

(50)

Ahhoz, hogy egy létező rendszer módosítása „új támogatásnak” minősüljön, a rendszer lényegének kell megváltoznia, azaz alapvető vonásainak kell módosulniuk; ilyenek lehetnek például a célkitűzések, az adókulcs, az érintett személyek vagy intézmények, vagy általánosságban, a finanszírozási forrás változásai (21). Jelen esetben az RTVE finanszírozásának forrásai jelentősen megváltoztak. Az új finanszírozási források azt is jelentik, hogy a reklámokhoz kapcsolódó finanszírozást (ami nem volt támogatás) most az állam biztosítja (ami támogatás). A támogatás összegének jelentős emelkedése és a kettős rendszerről az egyedüli finanszírozású rendszerre történő átállás világosan mutatja, hogy új támogatás van jelen.

(51)

Másrészt az eljárási szabályzat 1. cikkének c) pontja ugyan kimondja, hogy a létező támogatások módosításai új támogatásnak tekintendők, ez a rendelkezés azonban azt jelenti, hogy a „teljes módosított létező támogatás nem tekinthető új támogatásnak, hanem annak csak maga a módosítás tekintendő”, ahogy azt a Gibraltár ügyében eljáró Elsőfokú Bíróság hangsúlyozta (22). A Bíróság továbbá kifejtette, hogy „csupán abban az esetben alakul át az eredeti rendszer új támogatási rendszerré, ha a módosítás befolyásolja annak tényleges lényegi tartalmát. Nem jöhet szóba ilyen lényegi módosítás abban az esetben, ha az új elem világosan elválasztható a kezdeti rendszertől.” (23)

(52)

Ebből az esetjogból és jogszabályokból következően a támogatás lényegét nem érintik azok a kiigazítások, amelyek nem befolyásolják a támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelését, és ezért nem módosítják az intézkedésnek megítélését létező támogatásként. Másrészt, ha egy módosítás egy rendszer lényegét ugyan érinti, de nem olyan mértékben, hogy annak további elemeinek újraértékelését tenné szükségessé, a módosítás független értékelés tárgyát képezheti, amely a rendszer többi elemét nem érinti. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettséget és a Bizottság általi ellenőrzést csak a módosításra kell alkalmazni.

(53)

A 8/2009. törvény 4., 5. és 6. cikke értelmében bevezetett vagy módosított három adózási intézkedés elválasztható az RTVE jelenlegi finanszírozási rendszerétől. Bár az új finanszírozási források befolyásolhatják magának a rendszernek a jogszerűségét, nem érintik sem az RTVE-nek nyújtott támogatás többi elemének értékelését, sem a támogatás esetleges piaci hatását.

(54)

Az új támogatási elemek, az új adók, mivel a 659/1999/EK rendelet 1. cikkének b) pontjában említett egyetlen helyzetnek sem felelnek meg, új támogatásnak tekinthetők. Azonban a Szerződés hatálybalépését követően elfogadott törvények által jönnek létre, nem képeznek önálló támogatást egy engedélyezett támogatási rendszer keretében, nem kerültek a 659/1999/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése alapján engedélyezésre, nem tíz évvel a Bizottság első fellépése előtt keletkeztek és végül hatálybalépésük pillanatától a versenyre nyitott ágazatokra hatályosak. Másodsorban, ha hipotézisként elfogadásra kerülne a spanyol hatóságok érvelése, amely szerint a létező finanszírozási rendszer módosításának tekintendők, úgy tűnik, hogy a források eredete tekintetében az RTVE kiegészítő forrásainak finanszírozási módja a létező finanszírozási rendszer lényegi módosítását jelentené. A létező rendszerben nem voltak különleges, az RTVE számára beszedendő adók, amelyek törvényessége az egész támogatás összeegyeztethetőségét érintheti.

(55)

Az eljárás megindításáról szóló határozat megállapította, hogy az RTVE finanszírozásának változásai aggályokat ébresztettek a Bizottságban az RTVE finanszírozási szerződésével való általános összeegyeztethetőségre gyakorolt hatásukat illetően, és kiegészítő értékelést igényeltek a Bizottság részéről. Ezeket a változásokat hivatalosan be kellett volna jelenteni a Bizottságnak. A fent említettek szerint, az új támogatásként történő minősítés csak magára a módosításra vonatkozik, tehát a Bizottság által megindított eljárás egyetlen célja e változások minőségének és a támogatás összeegyeztethetőségét érintő következményeiknek értékelése.

(56)

A közcélú műsorszolgáltató szervezeteknek közszolgálati kötelezettségük teljesítéséért kompenzáció formájában nyújtott támogatást a Bizottság az EUMSz. 106. cikkének (2) bekezdése szerint értékeli, az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról szóló 2001. évi bizottsági közleményben (Közlemény a műsorszolgáltatásról, 2001) (24) meghatározott kritériumok alapján. A jogszerűtlen állami támogatásokra alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közlemény és a műsorszolgáltatásról szóló 2009. évi bizottsági közlemény 100. pontja szerint az új közlemény csak akkor alkalmazandó a nem bejelentett új támogatásokra, ha a támogatást a közlemény bejelentése – 2009. október 27. – után ítélték oda. Jelen esetben azonban az új támogatási rendszer a törvény hatálybalépésekor, 2009. szeptember 1-jén lépett életbe. Ezért az új finanszírozási rendszer értékelése a 2001. évi közlemény és a Bizottság későbbi eseti gyakorlata alapján történik (25).

(57)

Annak érdekében, hogy egy intézkedés az EUMSz. 106. cikkének (2) bekezdésében rögzített eltérés előnyeit élvezhesse, az összes következő feltételnek meg kell felelnie:

(58)

A közszolgálati műsorszolgáltatás egyedi esetében a fenti megközelítést az Amszterdami Jegyzőkönyv értelmező rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni, amely megemlíti „az egyes tagállamok által átruházott, meghatározott és megszervezett közszolgálati feladat”-ot (meghatározás és megbízás) és eltérést biztosít a Szerződés szabályai alól a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása esetében, „amennyiben az ilyen finanszírozást a műsorszolgáltató szervezeteknek … közszolgálati feladat ellátásához nyújtják, és … a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben, ugyanakkor e tekintetben a közszolgálati feladat megvalósulását is figyelembe kell venni” (arányosság) (27).

(59)

Az E 8/2005 és NN 8/07 sz. ügyekben a Bizottság az RTVE finanszírozásáról szóló határozatában a közszolgálati feladatnak a 17/2006. törvény általi meghatározását összeegyeztethetőnek találta az EUMSz. 106. cikkének (2) bekezdésével. A 8/2009. törvény 9. cikke is érinti a fenti meghatározást, mivel az RTVE műsorszolgáltatásának tartalmát további kötelezettségekkel és megszorításokkal bővíti. Tehát a közszolgáltatási megbízás megfelelő meghatározásának kritériuma továbbra is teljesül. Továbbá az RTVE kivonása a televíziós reklámok piacáról hozzájárulhat a közszolgálati feladat megerősödéséhez, mivel a műsorok elkészítése kevésbé függhet a kereskedelmi megfontolásoktól, valamint a kereskedelmi bevételek hullámzásától.

(60)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában ezért a Bizottság nem fejezett ki aggályokat az RTVE finanszírozásának e vetületei tekintetében.

(61)

Az RTVE finanszírozásában bekövetkezett változások lényeges vonása, hogy szinte teljesen felhagy kereskedelmi tevékenységeivel, a „kettős finanszírozású” rendszert (állami alapokból és kereskedelmi tevékenységekből) felváltja az „egyedüli finanszírozású” rendszer, a műsorszolgáltatás finanszírozása kizárólag, vagy majdnem kizárólag, állami alapokból történik, a műsorszolgáltatásról szóló 2001. évi közlemény 45. pontjában megállapított megkülönböztetés szerint. A tagállamok szabadon választhatnak, hogy kombinálják-e a különböző finanszírozási forrásokat és az azokhoz kapcsolódó módozatokat. Azonban az RTVE bevételének mindeddig kereskedelmi tevékenységekből származó részét nem egyszerűen az általános költségvetésből származó alapok fogják pótolni, a 17/2006. törvény 33. cikkének megfelelően. Pontosan a szükséges bevétel megteremtése céljából a pótlással együtt bevezetnek, illetve módosítanak bizonyos adókat.

(62)

A finanszírozás és az új adókból származó bevételek között létrehozott kapcsolat arra utal, hogy a bevételeket az RTVE-nek nyújtott támogatás finanszírozására szánják, és azok közvetlenül befolyásolják annak összegét. Azokban az esetekben, amikor egy kifejezetten támogatások finanszírozását szolgáló adó ellentétes a Szerződés más rendelkezéseivel, a Bizottság nem nyilváníthatja a belső piaccal összeegyeztethetőnek azt a támogatási rendszert, amelynek az adó részét képezi. Következésképpen egy adott támogatás finanszírozásának módja miatt az egész támogatási rendszer összeegyeztethetetlenné válhat a belső piaccal. Amint az a (21), (22) és (23) preambulumbekezdésben szerepel, meg kell vizsgálni, hogy az új finanszírozási rendszer valóban létrehoz-e egy kötelező kapcsolatot a támogatás és az adók rendeltetése között, és hogy ennek következtében a Bizottságnak ki kellene-e terjesztenie az állami támogatás elemzését az új támogatások hatásaira is.

(63)

Ahhoz azonban, hogy egy adó egy támogatás szerves részének legyen tekinthető, annak rendeltetésének kötelezően kapcsolódnia kell a támogatáshoz abban az értelemben, hogy az adóból beszedett összeget kötelezően a támogatás finanszírozására kell fordítani, és az közvetlen hatást gyakorol annak összegére (28).

(64)

Ezek a feltételek a kérdéses ügyben nem teljesülnek. Spanyolország megerősítette, hogy az RTVE javára nyújtott támogatás összegét kizárólag az RTVE finanszírozási szükségleteinek és a közszolgálati műsorszolgáltatás nettó becsült költségeinek figyelembevételével állapítják meg. A gyakorlatban és a törvény szerint is az RTVE által kapott finanszírozás, mivel kizárólag a közszolgálati kötelezettség nettó költségeitől függ, független a beszedett adóktól. Egyrészt a beszedett adókból az RTVE finanszírozására fordított összeg nem haladhatja meg a közszolgálati kötelezettség nettó költségeit (ezeket a költségeket meghaladó bármely bevételt vissza kell fizetni a költségvetésbe). Amennyiben viszont a közszolgálati kötelezettség nettó költségei meghaladják az adókból beszedett összeget, a különbséget az általános költségvetés hozzájárulásaiból egészítik ki. A nagyobb vagy kisebb adóbevétel nem változtat a tervezett összegeken. Ha az új adóalapú forrásokból származó bevétel elégtelen volna a reklámok megszüntetéséből eredő finanszírozási deficit fedezésére, a szükséges eszközöket a 17/2006. törvény 33. cikkének megfelelően az általános költségvetés biztosítja. Bármely többletbevételt az általános költségvetésbe kell utalni. Ennek következtében az RTVE közszolgálati kötelezettségének tervezett összesített finanszírozása nem függ a konkrét adóbevételtől, hanem minden esetben az általános költségvetésből származik.

(65)

Az, hogy az adók és bevezetésük célja közötti kapcsolat említésre kerül az indokolásban és magában a törvényben is, nem változtat ezen a következtetésen. A törvény megfogalmazása („abból a célból, hogy hozzájáruljon az RTVE Társaság finanszírozásához”) nem határozza meg az adók és a támogatás közötti kapcsolat minőségét.

(66)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a (14) preambulumbekezdésben leírt három adózási intézkedés a támogatásnak nem szerves része. Az RTVE-nek szánt támogatás összeegyeztethetőségének értékelése szempontjából jogszerűségük lényegtelen. Az érdekeltek által jogszerűségükre vonatkozóan tett észrevételek sem lényegesek az állami támogatás értékelése szempontjából. Ezért az elektronikus hírközlésre kivetett adóval kapcsolatban folyó jogsértési eljárás, a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) 12. cikkének feltételezett megsértése miatt, nem érinti a jelen határozatot.

(67)

A kompenzáció arányossága vonatkozásában, annak érdekében, hogy az csak az RTVE közszolgálati kötelezettségeinek nettó költségeit fedezze, az új törvény előírja, hogy az RTVE összes bevételét, amely meghaladja a közszolgálati kötelezettségek nettó költségeit plusz egy 10 %-os kiegészítő tartalékot, vissza kell utalni az általános költségvetésbe. Legfeljebb négy évig egy 10 %-os többletet tartalékalapban lehet tartani az előző évek lehetséges elégtelen kompenzációjának vagy a járulékos költségek fedezésére. Ez a helytelen kompenzáció elkerülésére szolgáló mechanizmus összhangban áll a Bizottság eseti gyakorlatával (29).

(68)

Továbbá a támogatás arányossága érdekében a tagállamoknak egy olyan megfelelő mechanizmust kell létesíteniük, amely lehetővé teszi az állami alapoknak a közszolgálati megbízásokban történő felhasználásának rendszeres és hatékony ellenőrzését (30), és amely garantálja, hogy az állam által évente biztosított finanszírozás ne haladja meg a közszolgáltatási kötelezettség nettó költségét (31). Spanyolország hatályban tartja a 17/2006. törvény által bevezetett és az E 8/2005 bizottsági határozattal elfogadott, fent ismertetett külső ellenőrzési rendszert, amely lehetővé teszi a közszolgálati műsorszolgáltatás nettó költségeinek meghatározását.

(69)

Mivel azonban a reklámok megszüntetése a műsorszolgáltató szervezet költségeit oly módon érintheti, hogy a műsorkészítés kevésbe lesz kereskedelmi megfontolások függvénye, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban felkérte Spanyolországot és a többi érdekeltet, hogy a túlkompenzáció lehetőségének elvetése céljából tegyenek észrevételeket a finanszírozási mechanizmust illetően.

(70)

Az érdekeltek aggodalmukat fejezték ki az RTVE-nek nyújtott túlkompenzáció lehetősége miatt. Az RTVE 1 200 millió EUR összegű tervezett éves költségvetése nem a közszolgáltatás nettó költségeinek megfelelő kiszámításán alapulna. Nem tenne különbséget a kereskedelmi tevékenységek és a közszolgálati tevékenységek között, és nem venné figyelembe a reklámok megszüntetésének köszönhető költségcsökkenést, mivel a műsoroknak már nem szükséges magas nézőszámot biztosítani és kevesebb eszközzel is előállíthatók. Továbbá a reklámbevételek kiesése teljes kompenzációjának kiszámítása a korábbi évek alapján történik annak ellenére, hogy a gazdasági válság 2010-ben a kereskedelmi bevételek csökkenésével, következésképpen az RTVE összesített bevételeinek csökkenésével járt. Nem igazságos, hogy a kettős finanszírozás megszüntetésével az RTVE a változó kereskedelmi bevételektől független, garantált bevétellel rendelkezzen. Aggályaiknak adtak hangot a költségvetési ellenőrzés vonatkozásában is.

(71)

Spanyolország azonban bizonyította, hogy a tervezett költségvetés továbbra is összhangban áll a korábbi évek tervezett éves költségeivel, és hogy nincs semmi ok annak feltételezésére, hogy most vagy a közeljövőben a reklámok egyszerű eltörlése jelentősebb költségcsökkenéssel járna. Az RTVE-nek továbbra is nagy nézőszámot kell megnyernie, és a reklámok megszüntetése további műsorok finanszírozását és sugárzását teszi szükségessé. Az előző évek számadataival összevetve (1 177 millió EUR 2007-ben, 1 222 millió EUR 2008-ban és 1 146 millió EUR 2009-ben) és figyelembe véve mind a korábban a reklámoknak fenntartott adásidő kitöltéséhez szükséges műsorok járulékos költségeit (104 millió EUR), mind a megmaradó kereskedelmi bevételeket (a számítások szerint alig 25 millió EUR), a költségvetésben tervezett költségek 1 200 millió EUR összegben megállapított plafonja, amely a tervezett éves költségek azon összege, amely a közszolgálat kompenzációjára ésszerűen tervezhető, prudensnek tűnik. Továbbá egy műsorszolgáltató közintézmény tényleges nettó költségei kompenzációjának elve szükségszerűen tartalmazza annak a reklámpiacon mutatkozó bevételi ingadozások elleni védelmét.

(72)

A költségvetési ellenőrzést illetően Spanyolország felsorolta a 17/2006. törvény értelmében már létező ellenőrzési mechanizmusokat, amelyeket a fenti (38) preambulumbekezdés részletez. Annak érdekében, hogy az állami támogatás ne haladja meg a közszolgálat nettó költségeit, a költségvetést az említett törvény 37. cikkének megfelelően hatékony utólagos ellenőrzésnek vetik alá, ami egy belső ellenőrzésből, egy általános állami intervenciós vizsgálatból és egy erre szakosodott magánvállalkozás által lefolytatott külső ellenőrzésből áll. Továbbá a 17/2006. törvény 39. és 40. cikke szerint a Parlament és az audiovizuális hatóság is felügyeletet gyakorol az RTVE közszolgálati megbízatásának teljesítése és éves számvitele felett. Végezetül az RTVE a Számvevőszék által ellenőrzöttek közé tartozik. Az érdekeltektől kapott észrevételek nem adnak okot arra a feltételezésre, hogy az említett rendszert ne alkalmaznák megfelelően.

(73)

A Bizottság megállapítja, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy az RTVE közszolgálati kötelezettségének éves becsült kompenzációja meghaladja e szolgáltatás ésszerűen tervezhető költségeit, vagy hogy a kompenzáció végül magasabb lesz a közszolgálat nettó költségeinél.

(74)

Másrészt, az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kérdést intézett a spanyol hatóságokhoz azt illetően, hogy rendelkeznek-e megfelelő előzetes eljárással annak vizsgálatára, hogy az RTVE állami műsorszolgáltató intézmény új audiovizuális szolgáltatásai teljesítik-e az Amszterdami Jegyzőkönyv tárgyi feltételeit (ún. előzetes vizsgálat) (32). A spanyol hatóságok által a mai napig benyújtott tájékoztatás nem tette lehetővé, hogy a Bizottság megvizsgálja, hogy Spanyolország rendelkezik-e az említett mechanizmussal. A Bizottság osztja a spanyol hatóságok véleményét a tekintetben, hogy az RTVE finanszírozásának ezen aspektusa a 2005. és 2007. évi határozat tárgyát képezte, amelyek az RTVE finanszírozásának teljes rendszerére kiterjedtek. A Bizottság ugyancsak egyetért azzal is, hogy a jelen eljárás megindítását indokoló új adók bevezetése nem befolyásolta a rendszert.

(75)

A Spanyolország által benyújtott tájékoztatás szerint azonban a 7/2010. törvény (33) 41. cikkének (3) bekezdése bevezeti ezt az eljárást és az audiovizuális eszközök állami tanácsa (a spanyol közszolgálati műsorszolgáltatás ellenőrzésének és szabályozásának független szerve) hatáskörébe rendeli az említett ellenőrzés lefolytatását, amely az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultációból, az eredmények közzétételéből és az egyes új szolgáltatások általános piaci hatásának értékeléséből áll. A törvény azonban nem tartalmazza a jelentős új szolgáltatás tartalmának meghatározását. A vonatkozó követelményeket a tagállamoknak kellene megállapítaniuk (34). A spanyol hatóságok jelezték továbbá, hogy 2010. november 1-je előtt az RTVE-vel műsorszolgáltatási szerződést kívánnak kötni, amely tartalmazni fogja a jelentős új szolgáltatás meghatározását. A műsorszolgáltatási szerződés előzetes tervezete szerint jelentős új szolgáltatatáson egy olyan új és a referenciatermékek piacát alkotó, már létező szolgáltatásoktól világosan megkülönböztetett ajánlat értendő, amely különösen a kereslet befolyásolásával érintheti a piacot.

(76)

Spanyolország tehát teljesítette az előzetes vizsgálat bevezetésére vonatkozó kötelezettségét, és a Bizottság tudomásul veszi, hogy 2010. november 1-je előtt be kívánja vezetni a jelentős új szolgáltatás kötelező új meghatározását. A Bizottság egyúttal jelzi, hogy ezt a mechanizmust 2010 előtt nem hozták létre.

(77)

A Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy Spanyolország, megsértve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését, jogellenesen vezette be az RTVE műsorszolgáltató közintézmény finanszírozási reformját. A Bizottságnak azonban azt a következtetés kell levonnia, hogy a beszedett adók és az RTVE számára nyújtandó támogatás finanszírozása között nem létezik kötelező kapcsolat, és hogy az említett adók nem érintik a támogatás összeegyeztethetőségét a Szerződéssel. Továbbá Spanyolországban léteznek védintézkedések, amelyek megakadályozzák az RTVE túlkompenzációját. Végül a Bizottság rámutat, hogy mivel jelentős új szolgáltatások kerültek a közszolgálati megbízás keretébe, Spanyolország egy előzetes ellenőrzési eljárást hozott létre. Ennek következtében az RTVE műsorszolgáltató közintézmény számára nyújtandó támogatás továbbra is összeegyeztethető a Szerződéssel,