|
ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2010.325.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
53. évfolyam |
|
Tartalom |
|
I Jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
Az Európai Parlament és a Tanács 1090/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról szóló 2009/42/EK irányelv módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
II Nem jogalkotási aktusok |
|
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
|
2010/718/EU |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2010.12.9. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1090/2010/EU RENDELETE
(2010. november 24.)
a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról szóló 2009/42/EK irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,
a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően (1),
mivel:
|
(1) |
A 2009/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) VIII. mellékletének második bekezdése értelmében a B1 adatkészlet („Tengeri szállítás a fő európai kikötőkben, a kikötők, a rakomány típusa, az áru típusa és a reláció szerint”) összegyűjtésének feltételeit a Tanács a Bizottság javaslatára dönti el a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról szóló, 1995. december 8-i 95/64/EK irányelv (3) 10. cikke szerint előírt hároméves átmeneti időszak során végzett kísérleti tanulmány eredményeinek figyelembevételével. |
|
(2) |
A 95/64/EK irányelv alapján végzett munka tapasztalatairól szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági jelentés (bizottsági jelentés) szerint a részletes adatok gyűjtése megvalósíthatónak és elfogadható költségűnek tűnik az ömlesztett és a félig ömlesztett rakomány esetében. Ugyanakkor komoly nehézségek merülnek fel a konténerekre és a fel- és legördülő forgalomra vonatkozó adatok összeállítása tekintetében. Helyénvaló volt megvizsgálni az említett irányelv hatályának a 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt további információelemekre való kiterjesztésének lehetőségét, amire csak azt követően kerülhetett sor, amikor már több tapasztalat állt rendelkezésre a meglévő változók gyűjtésével kapcsolatban, és a jelenlegi rendszer kellőképpen kiforrott. Az árukra vonatkozó információkkal kapcsolatban tekintettel kell lenni az NST/R (A szállítási statisztika standard áruosztályozási rendszere, felülvizsgálva 1967-ben) esetleges felülvizsgálataira. |
|
(3) |
A meglévő adatgyűjtési rendszer – a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról szóló 95/64/EK tanácsi irányelv végrehajtásáról és mellékleteinek módosításáról szóló, 2005. március 4-i 2005/366/EK bizottsági határozattal (4) bevezetett módosítások végrehajtásával és az Unió 2004-es és 2007-es kibővítésével szükségessé váló földrajzi kiterjesztéssel együtt – kiforrottnak tekinthető. |
|
(4) |
A Bizottság (Eurostat) részére az irányelv alapján adatot szolgáltató tagállamok jelentős része a B1 adatkészletet rendszeresen önkéntes alapon készítette el a Bizottság (Eurostat) számára az NST/R osztályozás szerint. |
|
(5) |
A bizonyos áruszállítási módokra vonatkozó egységes NST 2007 áruosztályozás létrehozásáról szóló 2007. november 7-i 1304/2007/EK bizottsági rendelet (5) bevezette az NST 2007-et (A szállítási statisztika standard áruosztályozási rendszere, 2007), mint a tengeren, közúton, vasúton és belvízi úton szállított áruk egységes osztályozási rendszerét. Az osztályozást a 2008-as adatokra vonatkozó 2008-as referenciaévtől kell alkalmazni. Az adatoknak az NST/R osztályozás szerinti árutípusonkénti összeállításával kapcsolatos, a bizottsági jelentésben szereplő legfőbb problémák az NST 2007 bevezetésével megoldódtak. Következésképp az esetek túlnyomó többségében a B1 adatkészlet összegyűjtése semmilyen többletterhet nem fog jelenteni az adatszolgáltatók számára. |
|
(6) |
A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. május 25-i 1172/98/EK tanácsi rendelettel (6), a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) és a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról szóló, 2006. szeptember 6-i 1365/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban az árutípusonként történő adatgyűjtés kötelező a közúti, a vasúti és a belvízi európai szállítási statisztikák esetében, a tengeri szállítás esetében viszont önkéntes. A szállítási módok közötti lehető legjobb összehasonlíthatóság biztosítása érdekében valamennyi szállítási móddal kapcsolatos európai statisztikát egységes fogalmak és szabványok szerint kell gyűjteni. |
|
(7) |
A B1 adatkészlet elküldése a Bizottság (Eurostat) részére 2011-től válik kötelezővé, ami megfelelő hosszúságú időszakot hagy a tagállamoknak, amely alatt az önkéntes adatszolgáltatás felhasználható lesz a szükséges tesztek és kiigazítások elvégzésére. |
|
(8) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009/42/EK irányelv végrehajtásának egyes részletes szabályai tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. |
|
(9) |
A 2009/42/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2009/42/EK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
A 3. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.”; |
|
2. |
A 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.”; |
|
3. |
Az 5. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ezeket az intézkedéseket a Bizottság a 10a. cikkben foglaltakkal összhangban és a 10b. és 10c. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadhatja el.”; |
|
4. |
A 10. cikk (3) bekezdését el kell hagyni; |
|
5. |
A szöveg a következő cikkekkel egészül ki: „10a. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság 2010. december 29-től ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk harmadik bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb 6 hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 10b. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az automatikusan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. (2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 10b. és a 10c. cikk határozza meg. 10b. cikk A felhatalmazás visszavonása (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk harmadik bekezdésében említett felhatalmazást. (2) A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belső eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni. (3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. 10c. cikk Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ellen (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés napját követő két hónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított időpontban hatályba lép. Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az időtartam letelte előtt hatályba léphet. (3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja.”; |
|
6. |
A VIII. melléklet második bekezdését el kell hagyni. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
E rendelet alkalmazásában az első referenciaév 2011., amely a 2011-es adatokat fedi le.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2010. november 24-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BUZEK
a Tanács részéről
az elnök
O. CHASTEL
(1) Az Európai Parlament 2010. október 19-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. november 17-i határozata.
(2) HL L 141., 2009.6.6., 29. o.
(3) HL L 320., 1995.12.30., 25. o. A 95/64/EK irányelvet a 2009/42/EK irányelv hatályon kívül helyezte.
(4) HL L 123., 2005.5.17., 1. o.
(5) HL L 290., 2007.11.8., 14. o.
(6) HL L 163., 1998.6.6., 1. o.
II Nem jogalkotási aktusok
HATÁROZATOK
|
2010.12.9. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/4 |
AZ EURÓPAI TANÁCS HATÁROZATA
(2010. október 29.)
a Saint-Barthélemy sziget Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról
(2010/718/EU)
AZ EURÓPAI TANÁCS,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 355. cikkének (6) bekezdésére,
tekintettel a Francia Köztársaság kezdeményezésére,
tekintettel az Európai Bizottság véleményére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 355. cikke lehetővé teszi az Európai Tanács számára, hogy a 355. cikk (1) és (2) bekezdésében említett valamely dán, francia vagy holland ország vagy terület Unióval kapcsolatos jogállását az érintett tagállam kezdeményezésére, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyhangú határozattal módosítsa. |
|
(2) |
A Francia Köztársaság (a továbbiakban Franciaország), elnökének 2010. június 30-i levelével arra kérte az Európai Tanácsot, hogy az EUMSz. 355. cikkének (1) bekezdésében említett Saint-Barthélemy szigetre vonatkozóan hozzon ennek megfelelő határozatot. Franciaország azt kéri, hogy e sziget jogállása az Európai Unió legkülső régióinak az EUMSz. 349. cikkében szabályozott jogállásáról az EUMSz. negyedik részében előírtak szerinti társult tengerentúli országok és területek jogállására módosuljon. |
|
(3) |
Franciaország kérése a Saint-Barthélemy sziget választott képviselői által is képviselt azon törekvésnek a jegyében született, hogy a sziget – amely a francia alkotmány 74. cikkének megfelelően a Francia Köztársaság tengerentúli közössége és autonómiát élvez – a nemzeti jog szerinti jogállásának jobban megfelelő, Unióval kapcsolatos jogállást kapjon, tekintettel különösen az anyaországtól való távolságára és a kizárólag a turizmusra irányuló, elszigetelt, kisméretű, valós ellátási nehézségekkel küzdő gazdaságára, mivel ezek a tényezők megnehezítik az uniós jog egy részének alkalmazását. |
|
(4) |
Franciaország kötelezettséget vállalt az ahhoz szükséges megállapodások megkötésére, hogy az Unió érdekei e változás következtében ne sérüljenek. A szükséges megállapodásoknak egyrészről a monetáris politikát kell érinteniük, mivel Franciaország az eurót kívánja megtartani Saint-Barthélemy egyetlen fizetőeszközeként, és mivel biztosítani kell, hogy a gazdasági és monetáris unió jó működéséhez alapvetően szükséges területeken továbbra is alkalmazzák az Unió jogszabályait. Az említett megállapodásoknak másrészről az adóügyekre kell vonatkozniuk, és annak garantálására irányulniuk, hogy a vonatkozó irányelvekben (a Tanács 1977. december 19-i 77/799/EGK irányelve a tagállamok illetékes hatóságainak kölcsönös segítségnyújtásáról a közvetlen adóztatás és a biztosítási díjak adóztatásának területén (1) és a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK irányelv (2)) előírt – különösen a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni küzdelmet szolgáló – mechanizmusokat a jövőben változatlanul alkalmazzák Saint-Barthélemy területén. Saint-Barthélemy polgárainak uniós polgároknak kell maradniuk, és továbbra is ugyanazokkal a jogokkal és szabadságokkal kell rendelkezniük az Unión belül, mint más francia állampolgároknak; valamennyi uniós polgárnak pedig továbbra is ugyanazokat a jogokat és szabadságokat kell élveznie Saint-Barthélemy területén, mint jelenleg. |
|
(5) |
Következésképpen, a Saint-Barthélemy sziget Unióval kapcsolatos jogállásának változása – ami a választott képviselők demokratikusan kifejezett kívánságának felel meg – nem sértheti az Unió érdekeit, és összeegyeztethetőnek kell lennie a sziget nemzeti jog szerinti autonóm területi jogállásának elnyerésével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Saint-Barthélemy sziget 2012. január 1-jétől kezdődően nem tartozik az Unió legkülső régiói közé, ehelyett elnyeri az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) negyedik részében előírtak szerinti társult tengerentúli országok és területek jogállását.
2. cikk
Az EUMSz. ezért a következőképpen módosul:
|
1. |
a 349. cikk első bekezdéséből a „Saint Barthélemy” kifejezést el kell hagyni; |
|
2. |
a 355. cikk 1. pontjából a „Saint-Barthélemy-re” kifejezést el kell hagyni; |
|
3. |
a II. mellékletben szereplő felsorolás a „Saint-Pierre és Miquelon” és az „Aruba” elemek között a következő elemmel egészül ki:
|
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2010. október 29-én.
az Európai Tanács részéről
az elnök
H. VAN ROMPUY